A feszültségmentesítés 5 lépése az MSZ 1585:2016 szerint

A villamos berendezésen végzett munka akkor a legbiztonságosabb, ha a berendezés feszültségmentes — és az is marad a munka teljes időtartama alatt. Az MSZ 1585:2016 („Villamos berendezések üzemeltetése", az EN 50110-1:2013 nemzeti kiegészítésekkel ellátott kiadása) 6.2. szakasza ezt az állapotot öt alapvető követelménnyel, az úgynevezett „öt biztonsági művelettel" biztosítja. A műveleteket — hacsak nincs lényeges ok a sorrend megváltoztatására — az itt megadott sorrendben kell elvégezni.

 

Mielőtt hozzákezdenénk

A feszültségmentesítés nem a kapcsolgatással kezdődik. Előbb pontosan meg kell határozni a munkavégzés helyét, és egyértelműen azonosítani kell az adott villamos berendezést vagy berendezésrészt. A munkavégzést csak a berendezésfelelős engedélyezheti, a munkában részt vevő minden személynek pedig szakképzettnek vagy kioktatottnak kell lennie, vagy ilyen személy felügyelete alatt kell állnia. Fontos tudni: a feszültségmentesítés követelményeinek teljesítését biztosító műveletek — a villamos működtetésű kapcsolások kivételével — feszültség alatti vagy feszültséghez közeli munkának minősülnek, ezért ezeket is a megfelelő képzettséggel és védőeszközökkel szabad végezni.

 

1. lépés: Teljes körű leválasztás

A berendezésnek azt a részét, amelyen a munka folyik, le kell választani az összes tápforrásról. A leválasztást légközzel vagy azzal egyenértékű hatékonyságú szigeteléssel kell megoldani, amely biztosítja, hogy a leválasztási ponton átütés ne léphessen fel.

• A kikapcsolással meg kell szakítani a feszültségmentesítendő berendezésrész üzemi áramát. Ha a kapcsolószerkezet önmagában teljesíti a leválasztás követelményét is, akkor ez önmagában leválasztásnak tekinthető.
• A leválasztást minden lehetséges betáplálási helyen el kell végezni — oda kell figyelni a kétoldali betáplálásra, a csatlakozó generátoros üzemre és a visszatáplálás lehetőségére (pl. nagyteljesítményű szünetmentes áramellátás, UPS) is.
• Épületvillamossági berendezésekben leválasztás helyett elegendő a hálózati engedélyes fogyasztásmérő elé felszerelt kismegszakítók kikapcsolása is, ha azokon a zárópecsétek sértetlenek.
• Gondolni kell arra is, hogy a teljes körű leválasztás után egyes részek még feltöltve maradhatnak (pl. kondenzátorok, kábelek) — ezeket megfelelő eszközökkel ki kell sütni.

 

2. lépés: Visszakapcsolás elleni biztosítás

A leválasztásra használt összes kapcsolóeszközt biztosítani kell a visszakapcsolás ellen, célszerűen a működtető mechanizmus reteszelésével. Ha reteszelésre nincs lehetőség, akkor a kialakult gyakorlatnak megfelelő, egyenértékű tiltó műveletet kell végezni.

• A beavatkozás letiltására feliratokat, például „Bekapcsolni tilos!" figyelmeztető táblá(ka)t kell használni.
• Ha a kapcsolóeszköz működtetéséhez segédenergia-forrás szükséges, azt üzemen kívül kell helyezni.
• Távműködtetésű kapcsolóeszközök esetén a visszakapcsolást helyi működtetésű eszközökkel kell megakadályozni.
• Másutt lelakatolással, lezárással, a kezelőfogantyú levételével vagy más módon kell megakadályozni, hogy illetéktelen személy szerszám nélkül visszakapcsolást végezhessen.
• Épületvillamossági berendezésnél letiltásra elegendő pl. a biztosítóbetétek kiemelése és elzárása vagy elvitele, illetve kismegszakítónál a bekapcsolást gátló ólomzár helyére fűzött vékony huzal és a kapcsoló szigetelőszalaggal való leragasztása.

 

3. lépés: A feszültség nélküli állapot ellenőrzése

A munkavégzés megkezdése előtt mindig meg kell győződni a feszültség nélküli állapotról — mégpedig a villamos berendezés minden fázisán vagy pólusán, a munkavégzés helyén vagy ahhoz a lehető legközelebb.

• A feszültségkémlelőknek meg kell felelniük az EN 61243 szabványsorozatnak, és működőképességüket közvetlenül a használat előtt — és lehetőleg utána is — ki kell próbálni.
• Kisfeszültség esetén az ellenőrzést próbalámpával vagy 20 mA-nél nagyobb fogyasztású, szabványos, kétsarkú feszültségvizsgálóval kell elvégezni — a hozzáférhető üzemi vezetők között (egymás közt), és ha földpotenciálú fémszerkezet van a helyszínen, a földhöz képest is.
• A feszültség nélküli állapot ellenőrzésére egyik feszültségszinten sem elegendő a kizárólag hangjelzést adó készülékek használata.
• Kábeles munkáknál a leválasztott kábelvonalat a munkavégzés helyén megnyugtató módon azonosítani is kell; ha ez nem lehetséges, kábelszúrást kell alkalmazni.
• Ha a munkát meg kell szakítani és a munkahelyet felügyelet nélkül hagyják, a munka újbóli megkezdése előtt az ellenőrzést meg kell ismételni — kivéve, ha a munkahely folyamatosan földelve és rövidre zárva maradt.

 

4. lépés: Földelés és rövidre zárás

Minden nagyfeszültségű és meghatározott kisfeszültségű berendezés esetében a munkavégzés helyén minden olyan részt, amelyen munka folyik, le kell földelni és rövidre kell zárni.

• A földelő- és rövidre záró szerkezeteket először mindig a földelési ponthoz kell csatlakoztatni, és csak azután az aktív alkatrészhez. Az eltávolítást fordított sorrendben kell végezni.
• A földelés és rövidre zárás lehetőleg a munkavégzés helyéről látható legyen; ellenkező esetben a földelőcsatlakozásokat a lehető legközelebb kell elhelyezni a munkahelyhez.
• A szerkezeteknek meg kell felelniük az EN 61219 vagy EN 61230 szabványnak, és alkalmasnak kell lenniük az adott helyen fellépő zárlati áram elviselésére.
• Törpefeszültségű és kisfeszültségű berendezéseknél a földelés és rövidre zárás elhagyható, ha nem áll fenn az újra feszültség alá kerülés veszélye — de ne feledjük: a kábelek és a fázisjavító kondenzátorok újratöltődnek, ezért ezek mindig ilyen veszélyt jelentenek. Kisfeszültségű szabadvezetékes hálózaton az összes vezetőt minden esetben rövidre kell zárni.

 

5. lépés: A közeli, aktív részek elleni védelem bitosítása

Ha a munkavégzés helyének közelében a berendezésnek olyan részei vannak, amelyeket nem lehet feszültségmentesíteni, akkor a munka megkezdése előtt különleges kiegészítő óvintézkedéseket kell tenni a „feszültséghez közeli munkavégzés" előírásai szerint (a szabvány 6.4. szakasza).

• A feszültségmentesített rész körülhatárolását mindig úgy kell elvégezni, hogy még a határvonal érintése se legyen feszültség alatti tevékenységnek tekinthető.
• A körülhatárolás végezhető tényleges körülzárással vagy védőfedéssel, jelképes (pl. szalagból készült) körülkerítéssel, határszerelvények (tábla, zászló) megjelölésével, nagyobb munkaterület esetén pedig egyértelmű írásbeli meghatározással.

 

A munka megkezdése — és ami utána jön

Az öt művelet elvégzése után is csak akkor kezdődhet a munka, ha arra a munkavezető megadta az engedélyt — a berendezésfelelős által kiadott felhatalmazás birtokában. A munka befejezése után a visszakapcsolás ugyancsak szabályozott folyamat: a már nem szükséges személyeket vissza kell vonni, a szerszámokat és eszközöket el kell távolítani, majd a földeléseket és rövidre zárásokat (először a rövidre zárást, utána a földelést) meg kell szüntetni, és a munkavezető készre jelentése után helyezhető a berendezés újra feszültség alá. Amint a biztonságot szolgáló műveletek bármelyike megszűnt, a berendezés érintett részét ismét aktívnak — feszültség alatt állónak — kell tekinteni.

 

Összefoglaló táblázat

Lépés	Művelet	Cél	MSZ 1585:2016
1.	Teljes körű leválasztás	A munkahely leválasztása minden tápforrásról	6.2.2.
2.	Visszakapcsolás elleni biztosítás	A véletlen vagy illetéktelen visszakapcsolás megakadályozása	6.2.3.
3.	A feszültség nélküli állapot ellenőrzése	Meggyőződés arról, hogy a berendezés valóban feszültségmentes	6.2.4.
4.	Földelés és rövidre zárás	Védelem az újra feszültség alá kerülés ellen	6.2.5.
5.	A közeli, aktív részek elleni védelem biztosítása	A feszültség alatt maradó részek elhatárolása	6.2.6.

Ez a cikk oktatási célú összefoglaló. A munkavégzésre minden esetben az MSZ 1585:2016 szabvány teljes szövege, a vonatkozó jogszabályok (FAMBSZ) és a helyi üzemi utasítások az irányadók.