A jegyzet forrásbázisa megbízhatósági kategóriák szerint csoportosítva: elsődleges szabványszöveg, jogszabály hatályos szövege, hivatalos képzési dokumentum, gyártói dokumentáció és szakcikk. A függelék azt is megmutatja, hogyan épült fel a jegyzet forrásrendszere, és hol vannak a tudatosan nyitva hagyott pontjai.
1. A forráshasználat rendje
A jegyzet minden állítása mögött forrás áll. Ellentmondás esetén az alábbi megbízhatósági sorrend dönt:
1. HATÁLYOS JOGSZABÁLY (njt.hu) és a VMBSZ 2. HATÁLYOS MAGYAR SZABVÁNY (MSZ, MSZ EN, MSZ HD) - az eredeti szöveg 3. Elosztói engedélyesek hatályos műszaki előírásai, Villamos Ágazati Típustervek 4. KKK és programtanterv (képzési követelmény, nem műszaki tartalom) 5. Elismert szakkönyvek, szakképzési jegyzetek 6. Gyártói telepítési útmutatók (elvekhez, márkafüggetlenül) 7. Fórum, blog, videó - KIZÁRÓLAG másodlagos megerősítésként
A forrásigény fokozatai
| Az állítás jellege | Hány forrás kell? |
|---|---|
| Eredeti szabványszöveg a birtokunkban | önmagában hiteles, szakaszszámmal hivatkozva |
| Közismert alapösszefüggés (fizikai törvény, alapképlet) | 2 független forrás |
| Minden egyéb érdemi állítás (határérték, eljárás, gyakoriság) | 3 független forrás |
| Jogszabályi tartalom | az njt.hu hatályos szövege a mérvadó |
Mert a villamos szakmában a hibás szám életveszélyes. Egy rossz lekapcsolási idő, egy rossz keresztmetszet vagy egy rossz határérték nem „pontatlanság”, hanem kockázat.
Ezért van a jegyzet minden fejezetének végén a „Amit a jegyzet szándékosan nem állít tényként vagy nem közöl” szakasz: ahol nem volt elég a forrás, ott a jegyzet nem tölti ki a hiányt találgatással.
2. Elsődleges szabványforrások
A legmagasabb megbízhatósági szintet az eredeti magyar szabványszövegek adják. A jegyzet ezekre
[SZ-xx] azonosítóval, szakaszszám feltüntetésével hivatkozik.
2.1 Helyben rendelkezésre álló, szövegként feldolgozott szabványok
| Azonosító | Szabvány |
|---|---|
| [SZ-41] | MSZ HD 60364-4-41:2018 – Áramütés elleni védelem (magyar változat: 2019-10-01) |
| [SZ-42] | MSZ HD 60364-4-42 – Hő hatásai elleni védelem |
| [SZ-43] | MSZ HD 60364-4-43 – Túláramvédelem |
| [SZ-52] | MSZ HD 60364-5-52:2011 + A11:2018 – Vezetékrendszerek, terhelhetőségi táblázatok |
| [SZ-6] | MSZ HD 60364-6:2017 – Ellenőrzés |
| [SZ-701] | MSZ HD 60364-7-701 – Fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiségek (a 2025-ös kiadással együtt) |
| [SZ-704] | MSZ HD 60364-7-704 – Építési és bontási területek |
| [SZ-712] | MSZ HD 60364-7-712 – Fotovoltaikus (PV) tápláló rendszerek |
| [SZ-1585] | MSZ 1585:2016 – Villamos berendezések üzemeltetése (az EN 50110-1:2013 honosítása) |
| [SZ-447] | MSZ 447:2019 – Csatlakozás a közcélú kisfeszültségű hálózatra |
| [SZ-361] | MSZ HD 361 S4:2021 – Kábelek és vezetékek jelölési rendszere |
| [SZ-13207] | MSZ 13207:2020 – Erősáramú kábelek fektetése |
| [SZ-18014] | MSZ 18014:2019 – Villámvédelmi földelők |
| [SZ-308] | MSZ HD 308 S2:2002 – Kábelek és vezetékek ereinek azonosítása |
2.2 Szövegfelismeréssel (OCR) feldolgozott szabványok
A jegyzet készítése során kb. 50 egyedi szabvány- és irányelvdokumentum [JAVÍTVA 2026-09-13, lektor KIS: korábban 51 szerepelt - ez egy dokumentum duplán számolását tartalmazta] került OCR-rel feldolgozásra – ezek eredetileg képként szkennelt PDF-ek voltak. A legfontosabbak:
MSZ HD 60364-5-51 (+A11, +A12) · -5-52 · -5-534 · -5-54 (+A1) · -5-551 (+A11) · -5-56 · -559 · -4-42:2015 · -4-43 · -6 · -7-701 (2013 és 2025) · -7-704 · -7-712 · -7-718 · -722 MSZ EN 60898-1 · MSZ EN IEC 60269-1 · MSZ EN IEC 60947-4-1 · MSZ EN 60909-0 · MSZ EN IEC 61643-11 · MSZ EN IEC 62305-3 · MSZ EN IEC 62561-2 ... -7 · MSZ EN 1838:2025 · MSZ EN 50172 · MSZ EN 62446-1 · MSZ EN IEC 62446-2 · MSZ EN IEC 81346-2 · MSZ EN ISO 128-1/-2/-100 · MSZ EN 13501-6 · MSZ CEN/TS 17951 · MSZ 447:2019 · MSZ 1585:2016 · MSZ 18014:2019 · MSZ 13207:2020 · MSZ 4851-1/-2 · MSZ HD 308 S2:2002 · MSZE 24102 IEC 60617 rajzjelek
[JAVÍTVA 2026-09-13, lektor FONTOS: a 2.1 és a 2.2 lista között 12 szabvány mindkét helyen szerepel (pl. -4-42, -4-43, -6, -7-701, -7-704, -7-712, -5-52, 447, 1585, 18014, 13207, 308). Ez nem elírás: ezeknél a szabványoknál a jegyzet a fő szöveghez natívan feldolgozott PDF-et használt, egy-egy módosítást, mellékletet vagy korábbi kiadást viszont csak szkennelt formában sikerült megszerezni, ezért AZT külön OCR-rel dolgozta fel. A 2.1 lista tehát azt mondja meg, melyik szabványnak van natív szövegű alapja, a 2.2 pedig azt, melyiknél volt szükség OCR-re is - a kettő nem kizárja, hanem kiegészíti egymást.]
Kiadási évek: ez a lista a feldolgozás módját mutatja, nem a hatályos kiadást - a pontos, naprakész kiadásjelzeteket (és az érvényesség-ellenőrzés eredményét) a G. függelék táblázatai adják; ellentmondás esetén a G. függelék a mérvadó.
Az OCR szövegfelismerési hibát véthet, különösen táblázatokban és számoknál. A jegyzet ezért:
- a KRITIKUS SZÁMOKAT (határértékek, táblázati sorok) VIZUÁLISAN is ellenőrizte az oldalképen, és ezt a forrástáblában jelölte; - ahol az OCR bizonytalan volt, a jegyzet NEM közli az értéket, hanem hiányként jelöli; - ahol az OCR-ből adódó tévedés gyanúja merült fel, az oldalkép döntött.
Megélt eset a projektben: egy „OCR-hibának” gondolt eltérésről az oldalkép bizonyította be, hogy a szabvány valóban azt írja – a feltevés volt téves, nem az OCR.
2.3 Érvényesség-ellenőrzés
A jegyzetben hivatkozott szabványok érvényességi állapotát a Magyar Szabványügyi Testület hivatalos szabványkeresőjében ellenőriztük, jelzet szerinti lekérdezéssel. Az ellenőrzés eredménye – jelzetenként, „érvényes” vagy „visszavont” minősítéssel – a G függelékben szerepel, az ellenőrzés dátumával.
Az ellenőrzés nem terjedt ki minden hivatkozott szabványra. Amelyiknél nem történt meg, ott a G függelék „nem ellenőrzött” jelölést ad – és a jegyzet nem állít semmit az állapotáról.
3. Jogszabályi források
A jogszabályi tartalom mérvadó forrása a Nemzeti Jogszabálytár (njt.hu) hatályos szövege. A jegyzet által használt, helyben feldolgozott jogszabályszövegek:
| Jogszabály | Feldolgozás módja |
|---|---|
| 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) | teljes, hatályos szöveg (2025. 09. 23-i állapot) |
| 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet | konszolidált, natív szövegréteges PDF („Hatály: 2026. IV. 1. –”) |
| 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet (VMBSZ) | teljes szöveg + OCR |
| 21/2023. (VIII. 30.) GFM rendelet | hatályos szöveg |
| 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet | hatályos szöveg |
| 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) és 5/1993. (XII. 26.) MüM r. | hatályos szöveg |
| 197/2014., 445/2012. Korm. r., 144/2012. VM r. | hatályos szöveg, azonosítva |
| TvMI 7.7:2026.02.01. és TvMI 12.6:2026.02.01. | teljes irányelvszöveg |
A jegyzet készítése során több elterjedt, de téves jogszabályi hivatkozás derült ki. A legfontosabbak:
| Téves állítás | A valóság |
|---|---|
| „a 72/2003. GKM r. a hatályos FAM-szabályzat” | hatályon kívül 2023. 11. 28-tól; helyette a 21/2023. GFM r. 2. melléklete |
| „a VMBSZ a biztonsági övezetről szól” | a VMBSZ a fogyasztói oldalról; a biztonsági övezet a 2/2013. NGM r. |
| „a VMBSZ 2018. 01. 02-án lépett hatályba” | 2018. 01. 01-jén – a korábbi adat lábjegyzet-félreolvasás volt |
| „a tűzoltó készülékek mennyiségi táblázata az OTSZ 9. mellékletében van” | a 16. mellékletben; a 9. a hő- és füstelvezetésről szól |
| „a 191/2009. Korm. r. 22. §-a sorolja fel a munkarészeket” | a 22. § (4) bekezdése az 1. mellékletre utal |
| „a 97/2014. Korm. r. helyezte hatályon kívül a közvilágítási rendeletet” | a 97/2014. Korm. r. a kötelező jótállásról szól |
Ezeket a jegyzet a megfelelő fejezetekben kifejezetten jelzi – nem csak javítja, hanem ki is mondja, mi volt a téves állítás és miért.
4. Hivatalos képzési dokumentumok
| Dokumentum | Verzió |
|---|---|
| Képzési és kimeneti követelmények (KKK) – Villanyszerelő, 4 0713 04 07 | v4; a dokumentum záró digitális aláírásának időbélyege 2024.08.27. 11:43:37, a projekt-nyilvántartásban rögzített verziódátum 2024.08.29. [JAVÍTVA 2026-09-13, lektor KIS: a két dátum korábban külön-külön, magyarázat nélkül szerepelt a jegyzetben - az eltérés valószínűleg az aláírás és a közzététel közti időkülönbségből adódik] |
| Programtanterv – 04. Elektronika és elektrotechnika ágazat, Villanyszerelő | 2020. 06. 22. v1 |
Mindkét dokumentum teljes szövegében feldolgozásra került; a jegyzet a KKK- és programtanterv-hivatkozásokat pontszám szerint adja meg (például KKK 6.3, 12. sor vagy PT 3.5.1.6.6).
A KKK 2024-es, a programtanterv 2020-as. A jegyzet ezt az eltérést nem simítja el: ahol a két dokumentum mást mond, ott a KKK a mérvadó (az a vizsgakövetelmény), a programtanterv pedig a tananyagszerkezetet adja.
Egy fontos, ebből eredő szerkezeti döntés: a programtanterv szakmairány-specifikus óraterve szerint a Villamos gépek és a Villamos hálózatok tantárgy az Épületvillamosság szakmairányban is kötelező (2×180 óra) – ezért kapott a 27. és a 40. fejezet teljes értékű fejezet rangot, nem függelék-szintű kitekintést.
5. A kutatási jegyzetek forrásbázisa
A jegyzet 36 kutatási témakörre épül; minden témakör önálló kutatási jegyzetet kapott, saját ellenőrzési naplóval és forrásjegyzékkel. Ezek a jegyzetek nem részei a kiadványnak, de a jegyzet minden állítása visszavezethető rájuk.
A kutatási jegyzetekben témakörönként összesített webes források száma kb. 853; mivel egy-egy forrást több témakör is idézhet, az egyedi (nem ismétlődő) webes források száma kb. 740 [JAVÍTVA 2026-09-13, lektor KIS: a korábbi "kb. 850" egyetlen szám összemosta a két adatot]. A legnagyobb forrásbázisú témakörök:
| Témakör | Rögzített webes források |
|---|---|
| Ipari elektronika | ~78 |
| Kötések | ~59 |
| Munka-, tűz- és környezetvédelem | ~56 |
| Feszültségmentesítés, munkavédelem | ~52 |
| Villámvédelem, földelés | ~51 |
| Túlfeszültség-védelem | ~49 |
| RCD, túláramvédelem | ~47 |
Minden forrás rögzítve van URL-lel, címmel és a kibocsátó megnevezésével; a legtöbb kutatási jegyzetben ehhez megbízhatósági megjegyzés is tartozik. [JAVÍTVA 2026-09-13, lektor FONTOS: a korábbi szöveg azt is állította, hogy minden EGYES forráshoz saját letöltési dátum tartozik - ez nem igaz minden kutatási jegyzetre: több táblázatban nincs önálló dátumoszlop, csak a jegyzet tetején egyetlen, a teljes témakörre vonatkozó "kutatás dátuma" szerepel. Ahol forrásonkénti dátum is van, ott az a pontosabb; ahol nincs, a témakör "kutatás dátuma" az irányadó.]
5.1 A hivatkozási azonosítók (Fn) érvényességi köre
[JAVÍTVA 2026-09-13, lektor FONTOS: az alábbi szabály korábban hiányzott.] A fejezetek
szövegében látható (Fn) vagy [Fn] hivatkozás nem globális, hanem témakörönként újrainduló
azonosító: a 07-kotesek.md kutatási jegyzet F12-je és a 12-ipari-elektronika.md F12-je két
teljesen különböző forrás. Egy (Fn) hivatkozás tehát csak a hozzá tartozó fejezet kutatási
jegyzetén belül oldható fel - a feloldáshoz mindig az adott fejezethez tartozó
kutatas/<fejezetszám>-*.md fájl saját "Források" vagy "Forrásjegyzék" szakaszát kell megnyitni.
Néhány, 2026-08 után készült kutatási jegyzet (22. fejezettől) már egyedi, névre szóló azonosítót
használ (pl. [NIVE-1], [SZ-52]) ütközésmentesen a saját szakaszán belül, ugyanezzel a
feloldási szabállyal.
A másodlagos források típusai
| Típus | Mire használta a jegyzet? |
|---|---|
| Gyártói telepítési útmutatók és katalógusok | elvekhez, márkafüggetlenül – konkrét termékadat csak jelölten |
| Elosztói engedélyesi dokumentumok | a hazai gyakorlat (igénybejelentés, mérőhely, tervkötelezettség) |
| Szakmai portálok és folyóiratcikkek | megerősítésként, dátummal és szerzővel |
| Szakképzési jegyzetek és tankönyvek | didaktikai szerkezet, gyakorlati fogások |
| Nemzetközi enciklopédiák, szabványismertetők | egyetemes fizikai és szabványismereti tények megerősítése |
- fórumbejegyzés, blog, videó -> kizárólag MÁSODLAGOS megerősítésként; - dátum és szerző nélküli oldal -> másodosztályú forrás; - marketinganyag -> nem szakirodalom.
6. A Heimdall-tár szerepe
A jegyzet szabvány- és jogszabály-kérdésekben elsődlegesen a flotta tudástárához fordult (a "Heimdall-tár": a jegyzetet készítő szerkesztői rendszer belső, korábban feldolgozott és ellenőrzött szabvány- és jogszabályszövegeket őrző gyűjteménye) [JAVÍTVA 2026-09-13, lektor KIS: korábban magyarázat nélküli belső elnevezésként szerepelt], és csak azután a webhez. A tár által igazolt, a jegyzetbe beépült legfontosabb tételek:
| Tétel | Mit adott? |
|---|---|
| MSZ EN 60038:2012 | a névleges kisfeszültségű értékek és a ±10 %-os megjegyzés, valamint a nagyfeszültségű 3–5. táblázat |
| MSZ EN IEC 60664-1:2021 | a túlfeszültség-kategóriák U_w értékei, vizuálisan ellenőrizve |
| MSZ EN IEC 62305-1:2025 | a villámáram-paraméterek és az LPL-táblázatok |
| MSZ EN 10088-1:2024 | az 1.4301 anyagminőség sora, vizuálisan ellenőrizve |
| 191/2009. Korm. r. 22. § | a kivitelezési dokumentáció szerkezete és az 1. mellékletre utalás |
| 191/2009. Korm. r. 1. melléklet 3.2./7. | a kivitelezési dokumentáció munkarészei |
| 197/2014., 445/2012., 144/2012. | a bontási veszélyes hulladékok jogszabályi háttere |
| MSZ HD 60364-5-52 526.3. | a hozzáférhetőség öt kivétele, szó szerint |
Ellentmondás esetén a tár a mérvadó a webes találattal szemben – és az eltérés ellentmondásként jelzendő.
7. Amit a jegyzet tudatosan nyitva hagyott
A teljesség igénye nélkül, a legfontosabb, fejezetben is jelölt hiányok:
| Nyitott tétel | Hol jelöli a jegyzet? |
|---|---|
| A hazai feszültségszint-lépcső konkrét fokainak hatályos jegyzéke (az MSZ 1:2002 szövege és az elosztói szabályzat nem állt rendelkezésre) | 40. |
| A 11/1985. IpM rendelet hatályossága | 40. |
| A mérőhely megszüntetésének elosztói lépéssora | 41. |
| A jótállási és szavatossági határidők | 41. |
| Az MSZ EN 13201 konkrét megvilágítási követelményértékei | 40. |
| A kikötési pont (EN 795) teherbírása – ellentmondó források | 39. |
| A FAM-továbbképzés gyakorisága – ellentmondó források | 39. |
| Az áramütés utáni megfigyelés időtartama | 39. |
| Az MSZ HD 60364-5-54 A melléklet k-tényezői a védővezetőhöz | 32. |
| A védőszög számértékei az új MSZ EN IEC 62305-3:2025-ben (a szabvány ábrára utal) | 36. |
| Az MSZ EN 60617-11 visszavonásának napja | 3., 14. |
| Az érdemjegyhatárok és a javító-, pótlóvizsga rendje (12/2020. Korm. r.) | 1. |
Összefoglalás
A jegyzet forrásrendszerének lényege nem az, hogy mindent tud, hanem hogy mindig megmondja, mennyire biztos abban, amit állít.
Négy jelölési szint fut végig az egész köteten:
| Jelölés | Mit jelent? |
|---|---|
| szabvány (szó szerint) | eredeti magyar szabványszövegből, szakaszszámmal |
| két- vagy háromforrású | független források egyeznek |
| egyforrású, jelölve | egyetlen forrás – tájékoztató jelleggel közölve |
| hiányként jelölve | nem igazolható – a jegyzet nem állítja |
A negyedik szint a legfontosabb. Egy tankönyv értékét nem az adja, hogy hány számot közöl, hanem hogy melyiket meri nem közölni.