Ez a cikk a feszültségmentesítés öt lépését bemutató oktatói sorozat 4. része, az MSZ 1585:2016 szabvány 6.2.5. szakasza alapján.
Hiába választottuk le a berendezést, biztosítottuk a visszakapcsolás ellen és győződtünk meg a feszültségmentességről — a munkahely csak akkor válik tartósan biztonságossá, ha az esetleges újra feszültség alá kerülés ellen is védve van. Ezt szolgálja a negyedik művelet: a munkavégzés helyén minden olyan részt, amelyen munka folyik, le kell földelni és rövidre kell zárni. Ha ezután bármilyen okból feszültség jelenne meg — téves visszakapcsolás, visszatáplálás, indukált vagy légköri eredetű feszültség —, a földelt-rövidre zárt rendszer zárlatot okoz, a védelem lekapcsol, a munkahelyen dolgozók pedig védve maradnak.
4 Földelés és rövidre zárás L1 L2 L3 1 először a földelési ponthoz 2 azután az aktív részekhez KÖVETELMÉNYEK • EN 61219 / EN 61230 • zárlati áramot elviselje • a munkahelyről látható vagy ahhoz közeli legyen Eltávolítás fordított sorrendben: előbb az aktív részekről, utoljára a földelési pontról! A rövidre zárás a fázisokat köti össze, a földelés a földdel — együtt alkotnak védelmet.
Hol kötelező?
A földelést és rövidre zárást minden nagyfeszültségű berendezésen és meghatározott kisfeszültségű berendezéseken el kell végezni a munkavégzés helyén, minden olyan részen, amelyen munka folyik. Törpefeszültségű és kisfeszültségű berendezéseknél a művelet elhagyható, ha nem áll fenn az újra feszültség alá kerülés veszélye — ezt azonban mindig mérlegelni kell, és két esetben sosem hagyható el:
- a kábelek és a fázisjavító kondenzátorok a kisütés után is újratöltődhetnek, ezért ezek mindig az újra feszültség alá kerülés veszélyét jelentik;
- kisfeszültségű szabadvezetékes hálózaton az összes vezetőt minden esetben rövidre kell zárni (a szabadvezeték idegen feszültséget kaphat, indukálódhat rá, vagy tévesen visszakapcsolhatják).
A csatlakoztatás sorrendje — ez nem részletkérdés
A földelő- és rövidre záró szerkezeteket először mindig a földelési ponthoz kell csatlakoztatni, és csak azután az aktív részekhez. Az eltávolítás fordított sorrendben történik: előbb az aktív részekről, utoljára a földelési pontról. Az ok: ha a berendezés a csatlakoztatás pillanatában mégis feszültség alatt lenne, a már földelt szerkezet a zárlati áramot azonnal a föld felé vezeti — ha viszont előbb az aktív részre csatlakoznánk, a kezünkben lévő szerkezet és annak vezetéke kerülne feszültség alá. A csatlakoztatást erre alkalmas szigetelő rudakkal, védőeszközökben kell végezni, mert ez a művelet is feszültség alatti munkának minősül.
Hol legyen a földelés?
A földelésnek és rövidre zárásnak lehetőleg a munkavégzés helyéről láthatónak kell lennie. Ha ez nem megoldható, a földelőcsatlakozásokat a munkahelyhez a lehető legközelebb kell elhelyezni. A láthatóság pszichológiai és gyakorlati biztosíték: a dolgozó a saját szemével győződhet meg arról, hogy a védelem a helyén van, és azt senki sem távolította el.
Milyen eszközzel?
- A földelő- és rövidre záró szerkezeteknek meg kell felelniük az EN 61219 (lándzsaföldelés) vagy az EN 61230 (hordozható földelő- és rövidre záró eszközök) szabványnak.
- A szerkezetnek el kell viselnie az adott helyen fellépő legnagyobb zárlati áramot annak megszakadása nélkül — alulméretezett földelőkészlet zárlatkor leéghet, és épp akkor hagyja védelem nélkül a munkahelyet, amikor a legnagyobb szükség lenne rá.
- A szerkezeteket használat előtt szemrevételezéssel ellenőrizni kell: sérült, kormos, laza csatlakozású készlet nem használható.
Fontos tudnivalók
- Ha a munkát megszakítják és a munkahely felügyelet nélkül marad, a folyamatosan fenntartott földelés-rövidre zárás az egyetlen olyan biztosíték, amely mellett a feszültségmentesség újbóli ellenőrzése elhagyható a munka folytatásakor.
- A földelés eltávolítása után a berendezést ismét feszültség alatt állónak kell tekinteni — akkor is, ha a visszakapcsolás még nem történt meg.
- Ha a munkahely közelében feszültség alatt maradó részek vannak, még egy lépés hátravan: a közeli, aktív részek elleni védelem — a sorozat 5. része.
A sorozat további részei: 1. Teljes körű leválasztás · 2. Visszakapcsolás elleni biztosítás · 3. A feszültség nélküli állapot ellenőrzése · 5. A közeli, aktív részek elleni védelem. Ez a cikk oktatási célú összefoglaló; a munkavégzésre az MSZ 1585:2016 teljes szövege, a vonatkozó jogszabályok és a helyi üzemi utasítások az irányadók.