Ez a cikk a feszültségmentesítés öt lépését bemutató oktatói sorozat 3. része, az MSZ 1585:2016 szabvány 6.2.4. szakasza alapján.
A leválasztás és a visszakapcsolás elleni biztosítás után következik a feszültségmentesítés talán legkritikusabb mozzanata: meg kell győződni arról, hogy a berendezés valóban feszültségmentes. Soha nem szabad „elhinni", hogy a kapcsolás sikerült — a hibás azonosítás, a rossz mező kikapcsolása, a jelöletlen áramkörök miatt a leválasztottnak hitt berendezésrész is lehet feszültség alatt. Ezért az ellenőrzés nem formalitás, hanem életmentő művelet.
3 A feszültség nélküli állapot ellenőrzése L1 L2 L3 N PE KÉTSARKÚ FESZ.VIZSGÁLÓ mérés minden pólus között és a föld felé is ELLENŐRZŐLISTA ✔ minden fázison és póluson ✔ a munkahelyen vagy ahhoz közel ✔ műszerpróba a mérés előtt és után ✔ EN 61243 szerinti feszültségkémlelő ✘ csak hangjelzés — NEM elegendő Az ellenőrzés feszültség alatti munkának minősül — védőeszközök használata kötelező!
Hol és mit kell ellenőrizni?
A feszültség nélküli állapotról a villamos berendezés minden fázisán, illetve minden pólusán meg kell győződni, mégpedig a munkavégzés helyén vagy ahhoz a lehető legközelebb. Háromfázisú rendszerben ez azt jelenti, hogy az ellenőrzés nem merülhet ki egyetlen fázis megmérésében: mérni kell a fázisok között (L1–L2, L2–L3, L1–L3) és — ha a helyszínen földpotenciálú fémszerkezet van — minden üzemi vezető és a föld között is. Egy leszakadt nullavezető, egy hibás kapcsolat miatt előfordulhat, hogy egyes vezetők feszültségmentesek, mások viszont nem.
Mivel szabad mérni?
- A feszültségkémlelőknek meg kell felelniük az EN 61243 szabványsorozatnak.
- Kisfeszültségen az ellenőrzést próbalámpával vagy 20 mA-nél nagyobb fogyasztású, szabványos, kétsarkú feszültségvizsgálóval kell elvégezni. A viszonylag nagy mérőáram azért fontos, mert így a kapacitív vagy indukált „fantomfeszültségek" nem okoznak megtévesztő kijelzést.
- A kizárólag hangjelzést adó készülékek egyik feszültségszinten sem elegendőek — zajos üzemi környezetben a hangjelzés elveszhet, ezért látható kijelzés szükséges.
- Gyakorlati megjegyzés: az egysarkú fázisceruza és az érintés nélküli feszültségjelző tájékozódásra sem megbízható — feszültségmentesség igazolására nem használható.
A műszert is ellenőrizni kell!
A feszültségkémlelő működőképességét közvetlenül a használat előtt — és lehetőleg közvetlenül utána is — ki kell próbálni, ismert feszültségű helyen vagy a műszer saját próbaáramkörével. Ennek logikája egyszerű: ha a műszer hibás, a „nincs kijelzés" nem feszültségmentességet jelent, hanem műszerhibát. A mérés utáni próba pedig azt igazolja, hogy a műszer a mérés pillanatában is működött.
Kábeleken végzett munka
Kábelhálózaton különös nehézség, hogy a munkahelyen — például egy munkagödörben — több kábel is futhat egymás mellett, és a leválasztott kábelvonalat megnyugtató módon azonosítani kell. Ha az azonosítás nem lehetséges kétséget kizáróan, kábelszúrást kell alkalmazni: erre a célra szolgáló szerkezettel, biztonságos módon átszúrva a kábelt kell meggyőződni arról, hogy az valóban feszültségmentes.
Ha a munka megszakad
Ha a munkát megszakítják és a munkahelyet felügyelet nélkül hagyják, a munka újbóli megkezdése előtt a feszültség nélküli állapot ellenőrzését meg kell ismételni — kivéve, ha a munkahely a megszakítás teljes ideje alatt folyamatosan földelve és rövidre zárva maradt. A távollét alatt ugyanis bármi történhetett: valaki visszakapcsolhatott, megváltozhattak a kapcsolási állapotok.
Fontos tudnivalók
- Az ellenőrzés — mint a feszültségmentesítés minden művelete — feszültség alatti vagy feszültséghez közeli munkának minősül: úgy kell mérni, mintha a berendezés feszültség alatt állna, megfelelő védőeszközökkel (szigetelt szerszám, védőkesztyű, szükség szerint arcvédő).
- A mérés eredménye csak a mérés helyére érvényes — ezért kell a munkavégzés helyén vagy ahhoz a lehető legközelebb mérni.
- Az ellenőrzés után a berendezés még mindig nem tekinthető véglegesen biztonságosnak: következik a földelés és rövidre zárás — a sorozat 4. lépése.
A sorozat további részei: 1. Teljes körű leválasztás · 2. Visszakapcsolás elleni biztosítás · 4. Földelés és rövidre zárás · 5. A közeli, aktív részek elleni védelem. Ez a cikk oktatási célú összefoglaló; a munkavégzésre az MSZ 1585:2016 teljes szövege, a vonatkozó jogszabályok és a helyi üzemi utasítások az irányadók.