D. függelék – ⭐ Központi interaktív próbavizsga

A központi interaktív vizsga szerkezete

- a FESZÜLTSÉGMENTESÍTÉS, valamint egy lakóépület
  SZERELŐI ELLENŐRZÉSÉNEK lépéseivel kapcsolatos
  feladat;
- rajz alapján a VILLÁMVÉDELMI kialakítás főbb
  részeinek felsorolása, vagy a TÚLFESZÜLTSÉG-
  VÉDELMI megoldások és fokozatok ismertetése;
- rajz alapján az ÁRAMÜTÉS ELLENI VÉDELMI
  megoldások és az eszközök azonosítása;
- a FOTOVOLTAIKUS rendszerek kialakításával
  kapcsolatos feladat.

A próbavizsga összesen 100 pont, a hivatalos arányokban: I. 20 pont, II. 20 pont, III. 20 pont, IV. 40 pont.

I. vizsgarész – Alkatrész és anyagismeret (20 pont)

1. (3 pont) Egy kábel jelölése: H07V-K 1×6 zöld/sárga. Mit jelent a jelölés minden eleme?

2. (2 pont) Mi a különbség a vezeték és a kábel között?

3. (2 pont) Mit jelent a típusjelben a G és mit az X betű (például 5G2,5 és 4X50)?

4. (3 pont) Egy ötérű kábel ereinek szabványos színsorrendje?

5. (3 pont) Egy védőcső jelölése szerint 750 N nyomószilárdságú. Melyik osztály ez, és hol használható?

6. (3 pont) Egy lakás elosztójába a következők kellenek: fő kismegszakító, áram-védőkapcsoló, hat végáramköri kismegszakító, PE- és N-sín. Hány modul széles elosztóra van szükség, ha egy kismegszakító 1 M, az RCD 2 M, a fő kismegszakító 3 M, és legalább 20 % tartalékhelyet hagysz?

7. (2 pont) Milyen kéziszerszámokat választanál falba süllyesztett kötődoboz elhelyezéséhez? Sorolj fel négyet!

8. (2 pont) Mit jelent az IP44 és mit az IK07 jelölés?

II. vizsgarész – Technológiai ismeret (20 pont)

9. (3 pont) Sorold fel a kábelárok rétegrendjét alulról felfelé!

10. (3 pont) Egy háromfázisú motor forgásirányát kell megfordítani mágneskapcsolós kapcsolással. Mit kell tenni, és mi a legfontosabb biztonsági követelmény a két mágneskapcsoló között?

11. (3 pont) Mi a különbség a falon kívüli, a falba süllyesztett és a kötött szerelés között?

12. (3 pont) Milyen sorrendben kell elvégezni egy lakásfelújítás villamos munkáit a vakolás körül? Melyik művelet után nem lehet már javítani bontás nélkül?

13. (3 pont) Egy rekonstrukciónál a meglévő hálózat TN-C rendszerű. Mit kell eldöntened a PEN-nel kapcsolatban, és mi az a hiba, amit semmiképp nem szabad elkövetni?

14. (2 pont) Mit kell tenni a bontás megkezdése előtt? Sorolj fel három lépést!

15. (3 pont) Milyen veszélyes hulladék keletkezhet egy régi lakás villamos bontásánál? Nevezz meg hármat, és írd le, miért veszélyesek!

III. vizsgarész – Számítási feladatok (20 pont)

16. (8 pont) Egy családi ház kábeles csatlakozóvezetéke 42 m hosszú. A ház méretezési teljesítménye 3×20 A. A vezeték alumínium, γ = 35 m/(Ω·mm²), a névleges vonali feszültség 400 V, a számítás cos φ = 1 közelítéssel végezhető.

a) Mekkora a feszültségesés 4×16 mm² keresztmetszet esetén, voltban és százalékban? b) Megfelel-e az MSZ 447:2019 szerinti keretnek? c) Ha nem felelne meg, mekkora keresztmetszet kellene?

17. (6 pont) Egy végáramkört NYM-J 3×2,5 kábel képez, A2 fektetési móddal (hőszigetelt falban lévő védőcsőben – a NYM-J többerű kábel, ezért A2, nem A1, amely az egyerű vezetőké [JAVÍTVA 2026-09-13, lektor]), a táblázati terhelhetőség 18,5 A. A környezeti hőmérséklet 40 °C (k₁ = 0,87), és a védőcsőben három áramkör fut (k₂ = 0,70).

a) Mekkora a tényleges terhelhetőség (I_Z)? b) Melyik kismegszakító választható rá: B10, B13 vagy B16?

18. (6 pont) Egy lakás fogyasztói: világítás 600 W, hűtő 150 W, mosógép 2000 W, villanytűzhely 9000 W (háromfázisú), mosogatógép 2000 W, klíma 2000 W.

a) Mekkora az összes beépített teljesítmény? b) Az MSZ 447:2019 szerint egy lakás méretezési teljesítménye háromfázisú ellátásnál mennyi? c) Miért kisebb ez, mint a beépített teljesítmény?

IV. vizsgarész – Villamos biztonsági ismeret (40 pont)

IV/a – Feszültségmentesítés és szerelői ellenőrzés (12 pont)

19. (5 pont) Sorold fel a feszültségmentesítés öt biztonsági műveletét a szabvány szerinti sorrendben és megnevezéssel!

20. (3 pont) Milyen eszközzel kell kisfeszültségen ellenőrizni a feszültség nélküli állapotot? Mi a számszerű követelmény, és mi az, ami nem elegendő?

21. (4 pont) Sorold fel a szerelői ellenőrzés műszeres vizsgálatainak ajánlott sorrendjét az első öt lépésig! Melyik az első, amely már feszültség alatt történik? [JAVÍTVA 2026-09-13: a kérdés korábban "kötelező sorrendet" mondott, de a szabvány (MSZ HD 60364-6, 6.4.3.1.) maga is "ajánlottan a következő sorrendben" fogalmaz – ld. 38. fejezet.]

IV/b – Áramütés elleni védelem (10 pont)

22. (4 pont) Egy rajzon egy lakás elosztója látható: fő kismegszakító, 30 mA-es áram-védőkapcsoló, kismegszakítók, PE-sín és N-sín külön. Milyen földelési rendszerű a berendezés, és miből látszik?

23. (3 pont) Írd fel a táplálás önműködő lekapcsolásának alapfeltételét, és magyarázd meg a jelöléseket!

24. (3 pont) Mi a különbség az alapvédelem, a hibavédelem és a kiegészítő védelem között? Mondj mindegyikre egy példát!

IV/c – Villám- és túlfeszültség-védelem (10 pont)

25. (4 pont) Sorold fel a villámvédelmi rendszer (LPS) fő részeit, és írd le, mi a feladatuk!

26. (3 pont) Mi a különbség a T1, a T2 és a T3 típusú túlfeszültség-védelmi eszköz között? Hol a helyük?

27. (3 pont) Mekkora lehet az SPD bekötővezetékeinek együttes hossza, és miért fontos ez?

IV/d – Fotovoltaikus rendszerek (8 pont)

28. (4 pont) Miért nem lehet a napelemes rendszer DC-oldalát teljesen feszültségmentesíteni? Mi következik ebből a szerelőre és a tűzoltóra nézve?

29. (2 pont) Milyen feliratokat kell elhelyezni egy napelemes rendszerrel ellátott épületen?

30. (2 pont) Hol helyezkedik el az SPD egy napelemes rendszerben, és miért kell oda?

Megoldókulcs

I. vizsgarész

1. H = harmonizált szabványnak megfelelő · 07 = 450/750 V névleges feszültség · V = PVC érszigetelés · K = hajlékony (sodrott) rézvezető · 1×6 = egy ér, 6 mm² keresztmetszet · zöld/sárga = védővezető.

2. A vezetéknek nincs köpenye, ezért csak védőcsőben, csatornában vagy más zárt rendszerben fektethető; a kábelnek van köpenye, ezért önmagában is fektethető.

3. G = a kábelben van zöld/sárga ér (védővezető); X = nincs zöld/sárga ér. (Például 5G2,5: öt ér, az egyik zöld/sárga; 4X50: négy ér, egyik sem zöld/sárga.)

4. zöld/sárga · kék · barna · fekete · szürke.

5. A 3-as (közepes) nyomószilárdsági osztály. Betonba és kültéri szerelésre alkalmas; a legerősebb (MŰ I) betonba és földbe való.

6.

fő kismegszakító:        3 M
áram-védőkapcsoló:       2 M
6 db kismegszakító:      6 M
---------------------------------
összesen:               11 M
tartalék (min. 20 %):    2,2 M -> 3 M
---------------------------------
szükséges:              14 M

Válasz: legalább 14 modul, azaz a szokásos kiszerelésben egy 12 modulos sor nem elég – kétsoros (2×12 M) vagy 18 modulos elosztó kell.

7. Például: dobozmaró (koronafúró) ütvefúróval, vésőgép vagy falhoronymaró, kalapács és hidegvéső, gipszelő kanál/spakli, vízmérték, porelszívó.

8. IP44: védelem 1 mm-nél nagyobb szilárd idegen testek ellen (4) és minden irányból érkező fröccsenő víz ellen (4). IK07: a burkolat mechanikai ütésállósága – a hetes fokozat 2 joule ütési energiának felel meg.

II. vizsgarész

9. Alulról felfelé: tömörített árokfenék → homokágy → a kábel → homokréteg → kábelfedő elem (tégla vagy fedlap) → visszatöltött föld → jelzőszalag → visszatöltött föld → terepszint.

10. A forgásirány megfordításához bármely két fázisvezetőt fel kell cserélni. A legfontosabb biztonsági követelmény a két mágneskapcsoló közötti kölcsönös reteszelés (villamos és lehetőleg mechanikus is), hogy soha ne húzhasson be egyszerre a két kapcsoló – az kétfázisú zárlatot okozna.

11. Falon kívüli: a vezetékrendszer a fal felületén, csatornában vagy rögzítve fut – később bontható és bővíthető. Falba süllyesztett: védőcsőben, vakolat alatt – a cső behúzható marad, ezért a vezeték cserélhető. Kötött szerelés: a vezeték ragasztva vagy betonba ágyazva – nem bontható és nem cserélhető, csak kiváltással újítható fel.

12. A sorrend: kitűzés → falvésés, dobozok helyének kialakítása → védőcsövek és dobozok elhelyezése, gipszelése → vezetékek behúzása → vakolás → szerelvényezés → mérés → átadás. A vakolás után már nem lehet javítani bontás nélkül – ezért minden falon belüli munkát a vakolás előtt be kell fejezni és ellenőrizni.

13. El kell dönteni: hol van a PEN szétválasztása (ha van egyáltalán), meddig tart a TN-C szakasz, és hogy a felújított rész TN-S lesz-e (új végáramkör ma már csak így épülhet). Amit semmiképp nem szabad: a PEN visszaegyesítése a szétválasztás után, tipikusan úgy, hogy az új dugaljnál áthidaljuk a nulla- és a védőérintkezőt.

14. Például: a bontandó szakasz azonosítása · az idegen vezetékek azonosítása · feszültségmentesítés az öt biztonsági művelettel · az ideiglenes ellátás biztosítása · engedélyesi egyeztetés, ha a mérőhelyet vagy a csatlakozóvezetéket érinti.

15. Fénycsövek és kisülőlámpák – higanytartalom miatt (197/2014. Korm. r.); elemek és akkumulátorok – nehézfémek és elektrolit miatt (445/2012. Korm. r.); PCB-tartalmú kondenzátorok régi lámpatestekben és fázisjavítókban – a PCB tartósan környezetkárosító (144/2012. VM r.).

III. vizsgarész

16. Feszültségesés a csatlakozóvezetéken.

a) ΔU = (gyök3 x L x I) / (gamma x A)
   ΔU = (1,732 x 42 x 20) / (35 x 16)
   ΔU = 1454,9 / 560 = 2,60 V
   epszilon = 2,60 / 400 x 100 = 0,65 %
b) Az MSZ 447:2019 [4.2.2.] szerint a
   csatlakozóvezetékre legfeljebb 1 % esik.
   0,65 % <= 1 %   ->  MEGFELEL
c) Nincs szükség nagyobb keresztmetszetre.
   (Ha nem felelne meg: ΔU ~ 1/A, tehát
   25 mm2-rel ΔU' = 2,60 x 16/25 = 1,66 V
   = 0,42 %.)

17. Terhelhetőség és védőeszköz-választás.

a) I_Z = I_tábl x k_1 x k_2
   I_Z = 18,5 x 0,87 x 0,70
   I_Z = 11,27 A
b) A feltétel: I_B <= I_n <= I_Z
   I_n <= 11,27 A
   B16: 16 A > 11,27 A   ->  NEM
   B13: 13 A > 11,27 A   ->  NEM
   B10: 10 A <= 11,27 A  ->  IGEN

Válasz: B10. (Ez a feladat mutatja meg, mennyire lerontják a korrekciós tényezők a terhelhetőséget: a táblázati 18,5 A-ből 11,27 A lett.)

18. Méretezési teljesítmény.

a) beépített összesen:
   600 + 150 + 2000 + 9000 + 2000 + 2000
   = 15 750 W = 15,75 kW
b) MSZ 447:2019 [4.2.3.2.]:
   háromfázisú ellátásnál 3 x 20 A = 13,8 kW
c) mert a fogyasztókat NEM használják egyszerre:
   a szabvány a felsorolt készülékeket
   EGYIDEJŰSÉGGEL veszi figyelembe.

c) részletesebben: a méretezési teljesítmény nem a beépített teljesítmények összege, hanem a tényleges, egyidejű csúcsigény. Több lakásnál ezt az egyidejűségi tényező fejezi ki: e = c + (1 − c)/√n, ahol c = 0,2. [JAVÍTVA 2026-09-13, lektor KRITIKUS: a képletből korábban hiányzott a gyökjel (√n helyett n szerepelt) – ez pontosan az az OCR-eredetű hiba, amelyre a 20. fejezet külön figyelmeztet; a helyes képletet a 20. fejezet és az MSZ 447:2019 4.2.3.4.(3) + A melléklete is megerősíti.]

IV. vizsgarész

19. 1. teljes körű leválasztás · 2. visszakapcsolás elleni biztosítás · 3. a villamos berendezés feszültség nélküli állapotának ellenőrzése · 4. földelés és rövidre zárás végrehajtása · 5. a közeli, aktív részek elleni védelem biztosítása. (A szabvány megnevezése: „öt biztonsági művelet”.)

20. Próbalámpával, vagy 20 mA-nél nagyobb fogyasztású, szabványos, kétsarkú feszültségvizsgálóval. Nem elegendő a kizárólag hangjelzést adó készülék – egyik feszültségszinten sem. A vizsgálót használat előtt, lehetőleg utána is ki kell próbálni.

21. a) folytonosság · b) szigetelési ellenállás · c) SELV/PELV és villamos elválasztás · d) padló- és falellenállás · e) polaritás. Az első, amely már feszültség alatt történik, az f) a táplálás önműködő lekapcsolásának vizsgálata (hurokimpedancia-mérés).

22. A rajz önmagában egyet zár ki biztosan: nem TN-C (abban a PE és az N egyetlen közös PEN-vezető lenne – itt külön sín van rájuk). TN-S és TT között viszont a rajz alapján NEM lehet egyértelműen dönteni: mindkét rendszerben a PE és az N mindvégig külön vezető – a különbség az, hogy a PE honnan származik (TN-S-nél a hálózati csillagpontból, TT-nél egy helyi földelőből), ez pedig egy egyszerű elosztó-rajzról általában nem látszik. A biztos eldöntéshez tudni kellene, hogy a fogyasztói főelosztóban a PE a hálózati engedélyes földelt csillagpontjára vagy egy saját, helyi földelőrúdra van-e kötve. [JAVÍTVA 2026-09-13, lektor FONTOS: a korábbi válasz tévesen kizárólagos TN-S következtetést vont le a puszta PE/N-sín különállásból, holott az ugyanúgy jellemző TT-rendszerre is – ez egy vizsgakritikus (IV/b) tételnél rossz módszert tanított volna.]

23.

Z_s x I_a <= U_0
Z_s = a földzárlati hurok impedanciája (ohm)
I_a  = az az áram, amely a védőeszközt az előírt
       időn belül működésbe hozza (amper)
U_0  = a fázis és a földelt vezető közötti névleges
       váltakozó feszültség (230 V)

24. Alapvédelem: a normál üzemi érintés elleni védelem – például alapszigetelés, burkolat, IP2X. Hibavédelem: az egyetlen hiba (a szigetelés meghibásodása) esetén ható védelem – például a táplálás önműködő lekapcsolása. Kiegészítő védelem: a fentiek mellé jövő, maradék kockázatot kezelő védelem – a 30 mA-es áram-védőkapcsoló és a kiegészítő egyenpotenciálú összekötés.

25. Felfogó (a villámcsapást megfogja) · levezető (a villámáramot a földbe vezeti) · földelő (a villámáramot a talajba szétteríti) · valamint a villámvédelmi egyenpotenciálú összekötés (megakadályozza a veszélyes szikrázást a fémszerkezetek között). (A rendszer külső és belső villámvédelemre oszlik.)

26. T1: villámáram-levezető, a 10/350 µs hullámformájú villámáram levezetésére – a betáplálásnál, a villámvédelmi zónahatáron. T2: túlfeszültség-levezető a 8/20 µs hullámra – az elosztóban. T3: finomvédelem – a védendő készülék közelében. A fokozatoknak energetikailag összehangoltnak kell lenniük.

27. A bekötővezetékek együttes hossza (a + b + c) legfeljebb 0,5 m lehet. Azért fontos, mert a vezeték induktivitásán a meredek áramváltozás miatt feszültség esik (ΔU = L · di/dt), és minden méter vezeték kb. 1 kV-ot ad hozzá a védelmi szinthez – egy hosszú bekötésű levezető be van építve, mégsem véd.

28. Mert a napelem fény hatására generátorként működik: a DC-oldal a betáplálás lekapcsolása után is feszültség alatt marad. A TvMI ezt ki is mondja. Következmény: a szerelőnek a DC-oldalt a feszültségmentesítés 5. lépésével (lehatárolás) kell kezelnie, nem megszüntetni; a tűzoltó számára pedig kötelező a DC-oldali lekapcsoló és a figyelmeztető felirat.

29. [JAVÍTVA 2026-09-13, lektor FONTOS: a korábbi válasz konkrét, idézőjeles feliratszöveget adott meg, amelyet a jegyzet forrásai nem tartalmaznak szó szerint – a szabvány és a jogszabály a feliratok TARTALMÁT/CÉLJÁT írja elő, nem egy kötelező szó szerinti szöveget. Az alábbi válasz ezt a tartalmi követelményt adja meg, kitalált szöveg nélkül.] Legalább három felirat szükséges [MSZ HD 60364-7-712, 712.514.101–103. és OTSZ 87. §, 148. § (3) c)]: (1) az épületen (pl. a csatlakozási pontnál vagy a főbejárat mellett kívülről) egy tábla, amely jelzi a napelemes rendszer jelenlétét; (2) a DC oldal minden hozzáférhető aktív pontján feliratozás, amely figyelmeztet, hogy az feszültség alatt lehet akkor is, ha az AC oldal le van kapcsolva; (3) minden inverteren egy felirat, amely jelzi, hogy karbantartás előtt mindkét oldalról le kell választani. A táblákat tilos letakarni vagy átfesteni, és a tűzeseti DC-lekapcsoló helyét is jelölni kell (OTSZ 87. §).

30. Az SPD a napelemes rendszer DC-oldalán (az inverter előtt, és hosszú vezetékszakasznál a modulok közelében is) és az AC-oldalon helyezkedik el. Azért kell, mert a tetőn futó, nagy felületet átfogó DC-vezetékkör hurkot képez, amelybe a villámcsapás nagy indukált túlfeszültséget kelt.

Értékelés és felkészülési tanács