C. függelék – ⭐ Ágazati alapvizsga-felkészítő

Mire jó ez a függelék?

Az ágazati alapvizsga a képzés első komoly mérföldköve: a szakmai vizsga eredményébe 20 %-kal számít be, és az elért eredmény utólag, a szakmai vizsgán nyújtott jobb teljesítménnyel nem javítható (1. fejezet). [JAVÍTVA 2026-09-13: a korábbi mondat egy forrás nélküli állítást tartalmazott ("a szakirányú oktatásba csak a sikeres alapvizsga után lehet belépni") – sem a KKK, sem a programtanterv, sem az 1. fejezet nem mondja ki ezt a belépési feltételt, ezért törölve; a "szakmairányú" elgépelés is javítva "szakirányú"-ra.]

Ez a függelék azért készült, hogy a vizsga szerkezetét gyakorold, ne csak a tananyagot: a feladatsor a hivatalos feladattípusokat és azok pontos arányait követi.

1. Az ágazati alapvizsga szerkezete

Mindkét vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a megszerezhető összes pontszám legalább 40 %-át eléred. Az értékelés százalékos formában történik.

Az írásbeli hat feladattípusa és aránya [KKK 7.2.5.]

A gyakorlati vizsga értékelési szempontjai [KKK 7.3.5.]

A GYAKORLATI vizsga a teljes alapvizsga 70 %-a -
   és ennek a FELE (2 x 25 %) a MŰKÖDŐKÉPESSÉG.
-> Ami nem működik, azon az esztétika nem segít.
Az ÍRÁSBELIN a három 20 %-os blokk (gyártás-
   technológia, számítás, mérés) együtt 60 % -
   ezek a fejezetek: 2., 4., 5., 6.

2. Írásbeli mintafeladatsor

A feladatsor összesen 100 pont. A pontszámok a hivatalos arányokat követik: műhelyrajz 15, kapcsolási rajz 15, gyártástechnológia 20, szakmai számítás 20, mérés-ellenőrzés 20, munkavédelem 10 pont.

I. Műhelyrajz készítése (15 pont)

1. feladat (15 pont). Egy szerelősínre kerülő, hajlított lemezalkatrész adatai: kiindulási anyag 2 mm vastag acéllemez; az alkatrész L alakú, a rövidebb szár 30 mm, a hosszabb 50 mm (mindkettő külső méret), szélessége 40 mm, a hajlítás belső sugara 3 mm. A hosszabb száron, a hajlítástól 25 mm-re, a szár közepén egy Ø6,5 mm-es átmenő furat van.

a) Készíts műhelyrajzot a szükséges nézetekkel! (6 pont) b) Add meg a mérethálózatot a műszaki rajz szabályai szerint! (5 pont) c) Jelöld a furatot és add meg a méretét a helyes jelöléssel! (2 pont) d) Töltsd ki a feliratmezőt: megnevezés, anyag, méretarány, készítő, dátum! (2 pont)

II. Villamos kapcsolási rajz értelmezése (15 pont)

2. feladat (15 pont). Egy áramkörben a következők vannak: egy kismegszakító, egy 101-es (egypólusú) kapcsoló, egy lámpahely, és egy külön ágon egy védőérintkezős dugaszolóaljzat. A betáplálás egyfázisú (L, N, PE).

a) Melyik vezetőt kell a kapcsolóval megszakítani, és miért? (3 pont) b) Hány eret kell húzni a kötődoboz és a kapcsoló között, és hányat a kötődoboz és a lámpahely között? Indokold! (4 pont) c) Milyen színű a védővezető, és mire használható még ez a szín? (3 pont) d) A dugaszolóaljzat melyik érintkezőjére kerül a védővezető? (2 pont) e) Sorold fel, milyen három rajztípus írja le ugyanezt az áramkört más-más nézőpontból! (3 pont)

III. Gyártástechnológia (20 pont)

3. feladat (20 pont). Az I. feladatban szereplő L alakú lemezalkatrészt kell legyártani.

a) Írd le a gyártási műveletek helyes sorrendjét (legalább hat művelet)! (8 pont) b) Nevezz meg minden művelethez egy szerszámot vagy eszközt! (6 pont) c) Milyen előgyártmányt választanál, és milyen méretben? (3 pont) d) Melyik műveletet nem szabad a hajlítás után elvégezni, és miért? (3 pont)

IV. Szakmai számítás (20 pont)

4. feladat (7 pont). Mekkora az I. feladatban szereplő lemezalkatrész hajlítás előtti hossza, ha a semleges szál helyét a k = 0,5 tényezővel vesszük figyelembe? A hajlítás 90°-os, a belső sugár r = 3 mm, a lemezvastagság s = 2 mm, a külső szárak 30 és 50 mm.

5. feladat (6 pont). Egy áramkörben 12 Ω és 6 Ω ellenállás van párhuzamosan, ezzel sorosan pedig egy 6 Ω-os ellenállás. A tápfeszültség 24 V.

a) Mekkora az eredő ellenállás? (2 pont) b) Mekkora a főáramkörben folyó áram? (2 pont) c) Mekkora feszültség esik a párhuzamos részen? (2 pont)

6. feladat (7 pont). Egy 25 m hosszú, 2,5 mm² keresztmetszetű rézvezeték ellenállását kell meghatározni. A réz fajlagos ellenállása ρ = 0,0175 Ω·mm²/m.

a) Mekkora a vezeték egy szálának ellenállása? (3 pont) b) Mekkora a teljes áramkör vezetékellenállása, ha oda-vissza is végig kell mennie az áramnak? (2 pont) c) Mekkora feszültségesés keletkezik rajta 16 A terhelőáramnál? (2 pont)

V. Mérés, ellenőrzés (20 pont)

7. feladat (10 pont). A legyártott lemezalkatrész furatátmérőjét kell ellenőrizni. A rajzon a méret Ø6,5 +0,2 / −0,1 mm.

a) Milyen mérőeszközt választanál, és miért? (3 pont) b) Mekkora a felső és az alsó határméret? (3 pont) c) A mért érték 6,74 mm. Megfelelő-e a darab? Indokold! (2 pont) d) Milyen adatokat kell a mérési jegyzőkönyvben rögzíteni? (2 pont)

8. feladat (10 pont). A II. feladat áramkörén kell méréseket végezni.

a) Hogyan kell bekötni a feszültségmérőt, és hogyan az árammérőt? (4 pont) b) Hol vannak a mérési pontok, ha a lámpahely feszültségét akarod mérni? (2 pont) c) Milyen mérést kell feszültségmentes állapotban végezni, és melyiket feszültség alatt? (2 pont) d) Mit jelent a műszer pontossági osztálya, és mire vonatkozik? (2 pont)

VI. Munkavédelem (10 pont)

9. feladat (10 pont).

a) Sorold fel a feszültségmentesítés öt lépését a helyes sorrendben! (5 pont) b) Melyik egyéni védőeszközöket használnád a fémipari megmunkálás (fúrás, reszelés) közben? (2 pont) c) Milyen szigetelőkesztyű-osztály kell a 230/400 V-os hálózaton végzett munkához? (1 pont) d) Mit nem szabad villamos berendezés tüzének oltására használni? (2 pont)

3. Az írásbeli mintafeladatsor megoldása

I. Műhelyrajz (15 pont)

a) A szükséges nézetek. Egy L alakú, síklemezből hajlított alkatrészhez két nézet elegendő: az oldalnézet (ez mutatja az L alakot és a hajlítást) és az elölnézet vagy felülnézet (ez mutatja a szélességet és a furat helyzetét). A nézeteket az európai (E) nézetrend szerint kell elhelyezni.

b) A mérethálózat. A méreteket bázistól indulva kell megadni, nem láncméretezéssel (a tűréshalmozódás miatt – 5. fejezet). Megadandó: a két szárhossz (30 és 50 mm), a szélesség (40 mm), a lemezvastagság (2 mm), a hajlítás belső sugara (R3), és a furat helye a bázistól (25 mm), valamint a szár közepén (20 mm).

c) A furat jelölése. Ø6,5 – az átmérőjel a méretszám előtt áll. Ha átmenő furat, ez a rajzból látszik; ha nem, a mélységet is meg kell adni.

d) A feliratmező. Megnevezés, anyag (S235 vagy hasonló szerkezeti acél), méretarány (pl. 1 : 1), készítő neve, dátum – és a vetítési mód jelképe.

II. Kapcsolási rajz (15 pont)

a) A fázisvezetőt (L). Azért, mert ha a nullavezetőt szakítanánk meg, a kikapcsolt készülék (például a lámpafoglalat) a fázison maradna – az izzócsere áramütést okozna.

b) A kötődoboz és a kapcsoló között 2 ér (az odamenő fázis és a kapcsolt fázis); a kötődoboz és a lámpahely között 3 ér (kapcsolt fázis, nulla, védővezető).

c) A védővezető színe zöld-sárga. Ez a színkombináció kizárólag védővezetőre használható, más célra nem.

d) A földelőcsapra (a védőérintkezőre).

e) Kapcsolási rajz (a működés logikája) · bekötési rajz (melyik ér melyik kapocsra megy) · szerelési (elrendezési) rajz (hol helyezkednek el az elemek a valóságban).

III. Gyártástechnológia (20 pont)

a) A műveleti sorrend:

1. ELŐGYÁRTMÁNY KIVÁLASZTÁSA és a hajlítás előtti
   hossz kiszámítása
2. ELŐRAJZOLÁS (a darabolási vonal, a furat helye,
   a hajlítási vonal)
3. DARABOLÁS a számított hosszra
4. SORJÁZÁS, a vágott élek eltávolítása
5. FURAT ELŐPONTOZÁSA és FÚRÁSA
6. SORJÁZÁS a furatnál
7. HAJLÍTÁS a hajlítási vonal mentén
8. MÉRETELLENŐRZÉS, a darab értékelése

b) Szerszámok műveletenként: előrajzolás – előrajzoló tű, acélvonalzó, derékszög, pontozó; darabolás – lemezolló vagy fémfűrész; sorjázás – reszelő; fúrás – csigafúró, fúrógép, gépsatu; hajlítás – hajlítószerszám vagy satu és kalapács; mérés – tolómérő.

c) Előgyártmány: 2 mm vastag, 40 mm széles acél laposanyag, a számított hajlítás előtti hossznál (≈ 75,5 mm) valamivel hosszabbra darabolva, hogy legyen ráhagyás.

d) A fúrást nem szabad a hajlítás után elvégezni – pontosabban: a hajlítás közelében lévő furatot nem. A hajlítás az anyagot nyújtja és torzítja, ezért a kész furat eltorzulna, illetve a hajlítás a furat közelében repedhet. Ha a furat a hajlítástól elég távol van, a sorrend felcserélhető, de az általános szabály: előbb fúrni, azután hajlítani – mert a sík lemezt könnyebb befogni és pontosan megfúrni.

IV. Szakmai számítás (20 pont)

4. feladat – a hajlítás előtti hossz.

[JAVÍTVA 2026-09-13, lektor KRITIKUS: a képlet korábban r + k×s-t használt, ami ELLENTMOND a 6. fejezet helyes képletének (r + k·s/2 – a semleges szál a lemezvastagság FELÉVEL tolódik el, nem a teljes vastagsággal, ha k=1). A hiányzó osztás miatt a végeredmény is hibás volt. Az alábbi levezetés a 6. fejezettel egységes, helyes képletet használja.]

A semleges szál ívhossza a hajlításban [6. fejezet
képlete]:
l_h = (pi x alfa / 180) x (r + k x s / 2)
l_h = (3,1416 x 90 / 180) x (3 + 0,5 x 2 / 2)
l_h = 1,5708 x (3 + 0,5)
l_h = 1,5708 x 3,5
l_h = 5,50 mm
A KÜLSŐ méretekből a hajlításra eső részt le kell
vonni: mindkét száron (r + s) = 3 + 2 = 5 mm
egyenes rész esik ki (ez a levonás a 90 fokos
hajlítás geometriájából adódik, a k-tényezőtől
független).
egyenes szakaszok:
  (30 - 5) + (50 - 5) = 25 + 45 = 70 mm
teljes hossz:
  L = 70 + 5,50 = 75,5 mm

Válasz: kb. 75,5 mm.

5. feladat – vegyes kapcsolás.

a) A párhuzamos rész:
   R_p = (12 x 6) / (12 + 6) = 72 / 18 = 4 Ω
   Az eredő:
   R_e = 4 + 6 = 10 Ω
b) I = U / R_e = 24 / 10 = 2,4 A
c) U_p = I x R_p = 2,4 x 4 = 9,6 V
   (ellenőrzés: a soros 6 Ω-on
    2,4 x 6 = 14,4 V; 9,6 + 14,4 = 24 V ✔)

6. feladat – vezetékellenállás.

a) R = rho x l / A
   R = 0,0175 x 25 / 2,5
   R = 0,175 Ω
b) Az áram oda-vissza is végigmegy:
   R_teljes = 2 x 0,175 = 0,35 Ω
c) ΔU = I x R = 16 x 0,35 = 5,6 V

V. Mérés, ellenőrzés (20 pont)

7. feladat – a furat ellenőrzése.

a) Tolómérő – a belső mérőcsőrökkel (a mélységmérő rúd furatátmérő mérésére nem alkalmas, csak mélység/lépcső mérésére). [JAVÍTVA 2026-09-13: a korábbi válasz tévesen ajánlotta a mélységmérő rudat is átmérőméréshez.] Indok: a tűrés (+0,2/−0,1 mm, ld. b) rész) a tolómérő 0,02 mm-es leolvasási pontosságával jól mérhető. (Nagyobb pontossági igénynél furatmérő vagy idomszer kellene.)

b) A határméretek:

felső határméret: 6,5 + 0,2 = 6,70 mm
alsó határméret:  6,5 - 0,1 = 6,40 mm

c) A mért 6,74 mm > 6,70 mm → a darab NEM MEGFELELŐ, a furat túl nagy. (Furatnál a túl nagy méret nem javítható – a darabot selejtezni kell, vagy nagyobb átmérőre kell átdolgozni, ha a konstrukció engedi.)

d) A mérési jegyzőkönyvben: a rajz szerinti névleges méret és a tűrés; a határméretek; a mért érték; a mérőeszköz megnevezése; a minősítés (megfelelő / nem megfelelő); a mérést végző neve és a dátum.

8. feladat – villamos mérés.

a) A feszültségmérőt párhuzamosan kell bekötni a mérendő elemmel (nagy belső ellenállású); az árammérőt sorosan, azaz az áramkört meg kell bontani (kis belső ellenállású).

b) A lámpahely két csatlakozási pontja: a kapcsolt fázis és a nullavezető – a mérőcsúcsok ide kerülnek.

c) Feszültségmentes állapotban: szigetelési ellenállás mérése, folytonosságmérés, ellenállásmérés. Feszültség alatt: feszültségmérés, árammérés, hurokimpedancia-mérés.

d) A pontossági osztály a méréshatárra (végkitérésre) vonatkoztatott legnagyobb hibát adja meg százalékban – nem a mért értékre. Ezért mérünk mindig a méréshatár felső harmadában.

VI. Munkavédelem (10 pont)

a) A feszültségmentesítés öt lépése:

1. TELJES KÖRŰ LEVÁLASZTÁS
2. VISSZAKAPCSOLÁS ELLENI BIZTOSÍTÁS
3. A FESZÜLTSÉG NÉLKÜLI ÁLLAPOT ELLENŐRZÉSE
4. FÖLDELÉS ÉS RÖVIDRE ZÁRÁS
5. A KÖZELI AKTÍV RÉSZEK ELLENI VÉDELEM

b) Fémipari megmunkálásnál: védőszemüveg (fúrás, reszelés – forgácsveszély), védőkesztyű a sorjás él kezeléséhez (de fúrógépnél a kesztyűhasználat a gépkönyv és a helyi munkavédelmi szabályzat szerint korlátozott lehet – 6. fejezet), munkaruha, zárt munkavédelmi lábbeli, szükség esetén hallásvédő.

c) A 0. osztály – legnagyobb üzemi feszültsége 1000 V AC.

d) Vízzel és habbal – mindkettő vezet. Villamos berendezés tüzét oltóporral vagy szén-dioxiddal, 1000 V-ig, legalább 1 méter távolságból szabad oltani.

4. Gyakorlati vizsga – mintaforgatókönyv

A feladat

Készíts el egy szerelőlapra épített, egyszerű villamos szerkezetet, amely mechanikus és villamos elemekből áll.

Mechanikai rész: két db, adott rajz szerinti tartóelem legyártása (darabolás, reszelés, fúrás, menetkészítés) és felszerelése a szerelőlapra.

Villamos rész: kapcsolási rajz alapján egy kapcsolóval vezérelt lámpakör és egy dugaszolóaljzat bekötése, sorkapoccsal és védővezetővel.

Dokumentáció: mérési jegyzőkönyv készítése a legyártott alkatrészről és a villamos paraméterekről.

Rendelkezésre álló idő: 240 perc.

Az elvégzendő műveletek

MECHANIKAI RÉSZ
1. A rajz értelmezése, a hajlítás előtti hossz
   kiszámítása
2. Előrajzolás, darabolás, sorjázás
3. Furatok előpontozása, fúrása
4. Menetkészítés (menetfúró, az előírt eloreszelt
   furatátmérő szerint)
5. Méretellenőrzés tolómérővel
VILLAMOS RÉSZ
6. Az alkatrészek elhelyezése az összeállítási rajz
   szerint
7. A vezetékek méretre vágása, csupaszítása,
   érvéghüvelyezése
8. A bekötés a kapcsolási rajz szerint
9. Szemrevételezés: színek, kötések, feliratok
MÉRÉS ÉS DOKUMENTÁLÁS
10. Feszültségmentes mérések (folytonosság,
    szigetelés)
11. Feszültség alá helyezés, működési próba
12. Feszültség- és árammérés
13. A mérési jegyzőkönyv kitöltése és értékelése

Az értékelőlap – a KKK szempontjai szerint

1. A MŰKÖDŐKÉPESSÉG (2 x 25 % = 50 %).
   Először a működést biztosítsd, csak utána
   csinosíts.
2. A MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV (20 %).
   Sokan ezt hagyják a végére és nem érnek rá.
   Vezesd MENET KÖZBEN.
3. A MÉRETPONTOSSÁG (20 %).
   Mérj kétszer, vágj egyszer - és a hajlítás előtti
   hosszat SZÁMOLD KI, ne becsüld.

5. Felkészülési útmutató

Melyik feladattípushoz melyik fejezet?

A tíz leggyakoribb hiba az alapvizsgán

1. A hajlítás előtti hosszt BECSLIK, nem számolják.
2. Láncméretezést használnak a műszaki rajzon.
3. Összekeverik a kapcsolási és a bekötési rajzot.
4. A kapcsolót a NULLAVEZETŐBE teszik.
5. A zöld-sárga vezetőt más célra használják.
6. A pontossági osztályt a MÉRT ÉRTÉKRE vonatkoztatják.
7. Az árammérőt párhuzamosan kötik be (zárlat!).
8. A mérési jegyzőkönyvből hiányzik az ÉRTÉKELÉS
   (megfelelő / nem megfelelő).
9. A feszültségmentesítés lépéseit rossz sorrendben
   mondják.
10. Az időbeosztás elcsúszik, és a dokumentáció
    marad ki.