B. függelék – Fogalomtár (magyar

A jegyzetben definícióként kiemelt fogalmak betűrendes jegyzéke, rövid magyar meghatározással, az angol megfelelővel (ahol a jegyzet forrásai megadják) és annak a fejezetnek a számával, ahol a fogalom részletesen ki van fejtve.

Ebben a fejezetben

Hogyan használd ezt a fogalomtárat?
A
Á
B
C
D
E
É
F
G
H
I
J
K
L
M
N
O
Ö
P
R
S
T
Ü
V
Z
Számok és jelek
Összesítés
Összefoglalás

Hogyan használd ezt a fogalomtárat?

A jegyzet a fontos fogalmakat definíciódobozban emeli ki. Ez a függelék ezeket gyűjti egybe betűrendben, hogy visszakeresésnél ne kelljen fejezetet keresni.

[JAVÍTVA 2026-09-13, lektor: a fogalomtár korábbi generálása súlyosan hibás volt – a definíciódobozok leíró/mnemotechnikai CÍME (pl. „A hibák három típusa”, „999.: MSZ HD 60364-5-56…”) sok helyen fogalomként került be, a Meghatározás oszlop rendszerszinten csonka volt (szó vagy hivatkozás közepén vágva), és 85 valódi definíció teljesen kimaradt. A táblázatokat a definíciódobozok teljes, szkriptelt újrafeldolgozásával generáltuk újra: csak azok a doboz-címek kerültek be fogalomként, amelyek valódi, önmagukban értelmezhető szakkifejezésnek olvashatók (nem kérdés, nem szám/szakasz- hivatkozás, nem „a/az + N dolog” felsoroló cím, nem a jegyzetre önreferáló megjegyzés); a Meghatározás mindig a doboz teljes szövegéből származik, természetes mondathatáron vágva, sosem szó vagy hivatkozás közepén.]

Minden tételnél négy adat szerepel:

BEKÖTÉSI LISTA

A FOGALOM magyarul, ahogy a jegyzetben szerepel;
AZ ANGOL MEGFELELŐ - ahol a jegyzet forrásai megadják;
A RÖVID MEGHATÁROZÁS - a felismerést segíti;
A FEJEZET SZÁMA, ahol a fogalom ki van fejtve.

💡 Miért kell az angol megfelelő?

Mert a KKK szerint a szerelési anyagokat online katalógusokból kell kiválasztani, azok pedig gyakran idegen nyelvűek. Egy gyártói adatlapon nem „névleges kioldóáram” szerepel, hanem rated residual operating current – aki nem ismeri fel, rossz készüléket rendel.

Ahol az angol mező üres (–), ott a jegyzet forrásai nem adtak meg egyértelmű megfelelőt; a jegyzet ilyenkor nem talál ki kifejezést – [JAVÍTVA 2026-09-13: korábban egy kulcsszó-alapú találgatás töltötte ki ezt a mezőt sok helyen tévesen (pl. minden „szabvány” szót tartalmazó címhez standard-ot rendelve); most kizárólag azok az angol megfelelők szerepelnek, amelyeket a fejezet saját definíciódoboza már eleve tartalmazott (zárójelben vagy dőlt betűs végződésként).]

⚠️ A fogalomtár nem helyettesíti a fejezetet

A rövid meghatározás a felismerést segíti. A pontos tartalmat, a feltételeket, a határértékeket és a kivételeket mindig a megjelölt fejezet tárgyalja – és a szabvány, amelyre a fejezet hivatkozik.

A

Fogalom	Angol megfelelő	Meghatározás	Fej.
Abszolút és relatív hiba	–	Abszolút hiba: a mért és a helyes érték különbsége H = X_m − X_p Előjeles mennyiség, a mért mennyiség mértékegységében. A korrekció a hiba ellentettje.	4.
adaptív biztonsági világítás	–	Adaptív biztonsági világítás: „továbbfejlesztett biztonsági világítás, amely a különböző körülményekre reagálva vagy előre meghatározott feltételeknek megfelelően működik” [MSZ CEN/TS 17951:2024]. **1.	24.
adattábla legfontosabb adatai	–	(a részletek táblázatban/listában szerepelnek a fejezetben)	27.
Adhézió és kohézió	–	A ragasztóanyagok szilárd felületeket jó nedvesítéssel és az ebből eredő tapadással, valamint kialakuló saját szilárdságukkal kötnek össze. Adhézió: különböző anyagok részecskéi közti vonzóerő – a tapadás a ragasztó és az alkatrész között.	7.
Admittancia, konduktancia, szuszceptancia	–	Y = 1/Z – admittancia [S, siemens] G = 1/R – konduktancia (vezetés), az admittancia hatásos összetevője [S] B = 1/X – szuszceptancia, az admittancia meddő összetevője [S] Y = √( G² + B² ) és I = U · Y Párhuzamos RLC-körre: Y = 1/R + j(ω · C − 1/(ω · L)), abszolút értéke **\|Y\| = √(…	11.
Aktív rész	live part	Üzemszerűen feszültség alatt álló vezető vagy vezetőképes rész – beleértve a nullavezetőt is.	31.
aktor	–	A buszon kapott parancsot végrehajtó készülék, amely a teljesítménykört kapcsolja. Jellemző fajtái: Az aktorok csatornaszámmal jellemzők: egy 8-csatornás kapcsolóaktor nyolc önálló áramkört tud kapcsolni.	26.
Alapfogalmak [MSZ HD 60364-7-712:2016, 712.3.]	–	(a részletek táblázatban/listában szerepelnek a fejezetben)	29.
alapképlet	–	E = n · Φ · η · MF / A A keresett lámpatestszámra átrendezve: n = E · A / (Φ · η · MF)	23.
*Alapvédelem – basic protection* (régen: közvetlen érintés elleni védelem)**	–	Védelem hibamentes állapotban: az aktív részek megérintésének megakadályozása szigeteléssel, burkolattal, korláttal, elérhető tartományon kívül helyezéssel.	31.
alapszabály (Mvt. 64. § (1))	–	„A munkabalesetet, a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.”	8.
Alumínium (Al)	Al	Sűrűsége 2,7 g/cm³ (2700 kg/m³), olvadáspontja 660 °C. Az ezüst, a réz és az arany után a negyedik legjobb vezető; vezetőképessége a réz körülbelül kétharmada. Korrózióállóságát a felületén azonnal kialakuló, vékony, összefüggő, magas olvadáspontú Al₂O₃ oxidréteg adja.	6.
aspektusjelek (IEC 81346-1)	IEC 81346-1	Egy tárgyat háromféle szempontból lehet azonosítani, és mindegyikhez saját előjel tartozik: Példa: `=N-A1Q1` – egy kapcsolóberendezésben (A1) lévő megszakító (Q1). (A három alapjel két forrásból igazolt. Egy forrás említ egy negyedik, `%` jelű „típus” aspektust is – ezt a jegyzet egyforrású adatként jelöli.)	14.
*Anyagjegyzék (anyagkiírás, angolul bill of materials, BOM)*	–	A beépítendő anyagok tételes, mennyiségi listája típusmegjelöléssel. Egy tétel akkor van rendben, ha abból a raktáros vagy a kereskedő kérdés nélkül ki tudja adni a helyes terméket, és a művezető vissza tudja ellenőrizni a beépítettet.	17.
anyagok villamos viselkedés szerinti csoportjai	–	1. Vezetőanyagok – réz, alumínium, ezüst és ötvözeteik; 2. Szigetelőanyagok – PVC, PE/XLPE, gumi, porcelán, üveg, epoxi, csillám; 3. Mágneses anyagok – lágymágneses (transzformátorlemez, ferrit) és keménymágneses (állandó mágnesek); 4.	6.
aszinkrongép	–	Olyan váltakozó áramú gép, amelynek a forgórésze LASSABBAN forog, mint az állórész forgó mágneses mezeje – tehát nincs szinkronban vele. A fordulatszám-különbség nélkülözhetetlen: éppen ez indukál feszültséget a forgórészben, és ez hozza létre a nyomatékot. Két forgórész-kivitel:	27.

Á

Fogalom	Angol megfelelő	Meghatározás	Fej.
Ágazati alapoktatás	–	A képzés első szakasza, amely az ágazat minden szakmájában közös alapokat adja: műszaki rajz, kézi fémmegmunkálás, kötéstechnológiák, villamos alapismeretek, mérés, dokumentálás, munkavédelem.	1.
Árajánlat	–	Az árazatlan költségvetési kiírás anyag- és díjtételekkel kitöltött, a vállalkozó által adott ajánlata. A szerkezete ezért nem véletlen: ugyanaz a tételszerkezet, mint a kiírásé, csak ki van töltve.	17.
Árammérés bekötése	–	Az árammérőt (ampermérőt) az áramkörbe sorosan kell kötni – vagyis az áramkört meg kell bontani, és a műszert a megszakítás helyére iktatni. Ez abból következik, hogy az áram átfolyik valamin.	4.
Áramosztó	–	Párhuzamos kapcsolásban a főági áram az ellenállások fordított arányában oszlik meg. Két ág esetén az R_x ágban folyó áram: I_Rx = I · R_p / (R_x + R_p) ahol R_p a párhuzamos ág másik ellenállása. (angolul: current divider)	2.
Áramütés	electric shock	Az emberi vagy állati testen átfolyó áram élettani hatása. Súlyosságát az áram nagysága, az áthaladás ideje, az útja, a frekvenciája és a fajtája (váltakozó vagy egyen) határozza meg.	31.
áramütés elleni védelem alapszabálya (MSZ EN 61140)	MSZ EN 61140	„Veszélyes, feszültség alatt álló rész NEM LEHET HOZZÁFÉRHETŐ, és a hozzáférhető vezetőképes rész NEM LEHET VESZÉLYES.” És ennek mindkét állapotban teljesülnie kell: - normál (hibamentes) üzemben, és - egyszeres hiba esetén is.	31.
áramütés jellegzetes sérülései	–	- a be- és kilépési pont égési sérülése (jellemzően kéz és láb); - izomgörcs – a sérült „ragad” a vezetőhöz; - szívritmuszavar és kamrafibrilláció; - légzésbénulás; - másodlagos sérülések: leesés létráról, állványról, elesés.	8.
árazatlan tételes költségvetés-kiírás	–	A kiviteli dokumentáció egyik kötelező munkarésze [191/2009. Korm. r. 1. melléklet 7.]: „Részletes, minden szakágra kiterjedő árazatlan tételes költségvetés-kiírás, mennyiségi kimutatással.” A rendelet 2. § 1.	17.
Árnyékolás és a Faraday-kalitka	–	Villamos árnyékolás: a zárt vezető burkolat belseje mentes a külső villamos tértől. Faraday-kalitka: vezető anyagú (tömör vagy hálós) burkolat, amely a belsejét árnyékolja a külső villamos és nagyfrekvenciás elektromágneses tértől.	10.
Átmeneti ellenállás	–	A kötésben, az érintkező felületek között fellépő ellenállás. Laza kötésnél csökken a tényleges érintkezési felület, ezért nő az átmeneti ellenállás.	7.
Átütés és átütési szilárdság	–	Átütés: a szigetelőanyag hirtelen vezetővé válása, amikor a térerősség meghalad egy kritikus értéket. Átütési szilárdság (villamos szilárdság): az a legnagyobb villamos térerősség, amelyet a szigetelőanyag átütés nélkül elvisel. Mértékegysége MV/m = V/µm = kV/mm.	10.

B

Fogalom	Angol megfelelő	Meghatározás	Fej.
Banándugós rendszer	–	4 mm-es banándugós mérővezetékekkel, csavarozás nélkül összeállítható oktatási áramkörépítő rendszer. Előnye, hogy gyorsan átépíthető, és a kötések nem igényelnek szerszámot – így a figyelem a rajz és az áramkör megfeleltetésére irányul, nem a szerelési kézügyességre. (angolul: banana-plug system)	3.
Bázis (méretezési alap)	–	Az a felület, tengely vagy sík, amelytől az azonos irányú méreteket mérjük. Lehet szimmetriatengely, határvonal vagy egy sík nyomvonala, és szerkesztési, gyártási vagy ellenőrzési szempont alapján választható. (angolul: datum)	5.
bekötési szabályok	–	(A több START párhuzamos / több STOP soros elvet két független forrás igazolja: egy gyártói bekötési útmutató és egy egyetemi nyílt tananyag.)	28.
Bináris számláló	–	n darab flip-flopból álló bináris számláló modulusa 2ⁿ, tehát 0-tól 2ⁿ − 1-ig számol. A dekádszámláló MOD-10-es: 0-tól 9-ig. - Aszinkron (végigfutó) számláló: a fokozatok egymást vezérlik, ezért a késleltetésük összeadódik.	13.
brummfeszültség számítása	–	U_br,pp = I/(f_br · C) Jelölések: U_br,pp – csúcstól csúcsig mért brummfeszültség [V], I – terhelőáram [A], f_br – a brumm frekvenciája (egyutasnál f, kétutasnál 2 · f) [Hz], C – a töltőkondenzátor kapacitása [F].	13.
buszkábel	–	Árnyékolt, csavart érpár. A bevett, zöld köpenyű KNX-buszkábel típusjelei: YCYM és J-Y(St)Y 2×2×0,8. (Mindkét típusjel egyezően megjelenik két független gyártói adatlapon – Nexans „EIB-Y(ST)Y / EIB-YCYM” és ACS „J-Y(St)Y EIB/KNX”.) A 2×2×0,8 jelentése: két érpár, 0,8 mm átmérőjű erekkel.	26.
buszrendszer elve	–	A KNX decentralizált rendszer: „nincs központi vezérlés, minden résztvevő saját belső agyával gondolkozik”. Az eszközök a buszkábelen táviratokkal kommunikálnak, és a funkciókat az ETS szoftverrel programozzák. Két eszközfajta van:	26.

C

Fogalom	Angol megfelelő	Meghatározás	Fej.
„csak azt, amivel megbízták” alapszabály	–	„**Mindenkinek kizárólag csak azt a munkát szabad végeznie, amivel megbízták, kizárólag csak azon a munkaterületen szabad dolgoznia, amelyet számára a munkautasításban, illetve ezen szabvány szerint kijelöltek, kizárólag csak azokat a szerszámokat, munka- és védőeszközöket szabad – és köteles is – használnia, amelyek…	39.
csatlakozási pont földelése	–	A védővezető-potenciál rögzítéséhez „számottevő földelés” (fő földelőkapocs) kell, amely lehet természetes (például betonalap-földelő) vagy rúdföldelő.	20.
csatlakozóberendezés	–	A közcélú elosztóhálózat és a felhasználói berendezés közötti hálózatrész: a leágazási ponttól az első túláramvédelmi készülékig, illetve a fogyasztásmérőig terjedő elemek összessége.	20.
Csavaros szorítós kapocs	–	A vezetőt csavarral szorítjuk a kapocstesthez, közvetlenül vagy szorítókengyellel (a kengyeles kivitel kíméli az érszálakat). Előnyei: nagy szorítóerő, széles keresztmetszet-tartomány, és jól ellenőrizhető – a csavar meghúzottsága csavarhúzóval, kulccsal vagy más szerszámmal megvizsgálható.	7.
Csillagkapcsolás (Y)	–	A három tekercs (vagy fogyasztóág) egyik végét közös pontba, a csillagpontba kötjük; a másik végük a vonali vezetőkre megy. A csillagpontból kivezethető a nullavezető – így lesz a rendszer négyvezetős, és így áll rendelkezésre két feszültségszint. Szimmetrikus terhelésnél I_N = 0.	12.
csillag-delta indítás	–	Az indítási áramlökés csökkentésére szolgáló eljárás: a motort először csillagkapcsolásban indítják, majd a felfutás után deltába kapcsolják át. Három mágneskapcsoló kell: Az átkapcsolást időzítő végzi (jellemzően 1-24 s tartományú időzítő egység – egyforrású, tájékoztató adat).	28.
Csillag- és háromszögkapcsolás	–	Három kapocs (A, B, C) között az ellenállások kétféleképpen köthetők: - Csillagkapcsolás (Y): R_A, R_B, R_C egyik vége a három kapocs, a másik vége egy közös belső pont, a csillagpont. - Háromszögkapcsolás (Δ): R_AB, R_BC, R_CA páronként köti össze a három kapcsot; nincs belső pont.	9.

D

Fogalom	Angol megfelelő	Meghatározás	Fej.
DC-leválasztás elhelyezésének döntési rendje	–	A három szám, amit tudni kell: 5 m (beltéri nyomvonal) · 10 m (kültéri, modultól mért) · 2 m (homlokzati levezetés).	29.
Definíciódoboz	–	Itt találod a fogalmak pontos meghatározását. Ha egy szakszót először használunk, itt vezetjük be, a magyar terminus mellett zárójelben az angol megfelelővel. Ezeket a dobozokat érdemes külön is átfutni ismétléskor.	1.
Digit (count)	count	A digitális kijelző egy egysége a legkisebb helyi értéken. Egy 3½ jegyű kijelző tartománya −1999 … +1999 (a legnagyobb helyi értéken csak „1” állhat), egy 4½ jegyűé −19999 … +19999.	4.
dióda működése	–	- Nyitóirányú előfeszítésnél (anód pozitív) a záróréteg összeszűkül, és a küszöbfeszültség fölött a dióda vezet. - Záróirányú előfeszítésnél a záróréteg kiszélesedik, és a dióda gyakorlatilag nem vezet (csak egy nagyon kis maradékáram folyik).	13.
doboz szabványi szerepe	–	Az MSZ HD 60364-5-52 526.5. pontja szerint kötés – a köztes kötést is beleértve – csak megfelelő burkolatban készíthető: kötődobozban, szerelvénydobozban, vagy olyan készülékben, ahol a gyártó erre helyet biztosított.	22.
döntési szabály	–	Ha CRL ≥ 1000, nem szükséges a légköri eredetű tranziens túlfeszültségek elleni védelem. Ha CRL < 1000, a védelem szükséges. Figyeld meg a súlyozást: a kisfeszültségű légvezetékes szakasz kétszeres súllyal számít – ez fejezi ki, hogy a légvezeték a legveszélyesebb bevezetési út.	37.
Dörzsölés (dörzsárazás)	–	Előfúrt furat pontosságát és felületminőségét javító művelet. Ráhagyása 15 mm átmérőig kb. 0,4 mm; az elérhető pontosság általában IT7, a felületi érdesség Ra = 0,4–1,6 µm. (Ezek az értékek egyetlen forrásból származnak.)	6.
D_L és D_V	–	D_L – a feszültség alatti munkavégzés övezetének külső határa: „Az aktív részek körüli olyan tér, amelyben a villamos veszély megelőzését szolgáló szigetelési szint nincs biztosítva, amikor oda a munkát végző személy védelmi intézkedések nélkül behatol.” D_V – a közelítési övezet külső határa: „**A…	39.

E

Fogalom	Angol megfelelő	Meghatározás	Fej.
Effektív érték (RMS, négyzetes középérték)	–	Az az egyenfeszültség (egyenáram), amely ugyanazon az ellenálláson ugyanannyi idő alatt ugyanannyi hőt fejleszt, mint a vizsgált váltakozó mennyiség.	11.
ellenállás hőmérsékletfüggése	–	R₂ = R₁ · [1 + α · (T₂ − T₁)] ahol R₁ – az ellenállás a T₁ hőmérsékleten (általában 20 °C), R₂ – az ellenállás a T₂ hőmérsékleten, α (ejtsd: alfa) – a hőfoktényező, mértékegysége 1/K (vagy 1/°C).	2.
Eloxálás (anódos oxidáció)	–	Az alumínium munkadarabot anódként kapcsolják egy elektrolitcellába (az iparban leggyakrabban kénsavas elektrolittal). Az egyenáram hatására az anódon oxigén szabadul fel, amely az alumíniummal reagálva az alapfémbe növő – nem rátett – oxidréteget hoz létre.	6.
elosztóberendezés feladata	–	Az elosztó egy betáplálásból több áramkört képez, és minden áramkört ellát a saját védelmi és kapcsoló készülékével. Négy dolgot csinál egyszerre:	21.
Előrajzolás	–	A rajz méreteinek felvitele a munkadarabra és a megmunkálás helyének kijelölése, a technológiai ráhagyás figyelembevételével.	6.
EMC fogalma	–	Az elektromágneses összeférhetőség (electromagnetic compatibility) nemzetközi terminológiai alapját az IEC 60050-161 („International Electrotechnical Vocabulary – Part 161: Electromagnetic compatibility”) adja meg – ez a fogalom hivatalos nemzetközi terminológiai szabványa.	26.
Eredő ellenállás	–	Az az egyetlen ellenállás, amely a hálózat helyére téve a forrás szempontjából ugyanúgy viselkedne (ugyanakkora áramot venne fel ugyanakkora feszültségen), mint a teljes hálózat. Jele: R_e. (angolul: equivalent resistance)	2.
Erősáramú és gyengeáramú technika	–	Erősáramú az a villamos rendszer, amelynek célja a villamos energia továbbítása, elosztása, átalakítása és felhasználása: hálózatok, transzformátorok, motorok, világítás, fűtés.	1.
Európai vetítés (első térnegyed, E-elrendezés)	–	Olyan elrendezés, amelyben a tárgy a szemlélő és a képsík között van (a képsík a tárgy mögött helyezkedik el). A nézetek a „lehajtott képsíkok” elve szerint rendeződnek, és ebből egy egyszerű szabály következik: a nézet mindig a nézés irányával ELLENTÉTES oldalra kerül.	5.
EU-s kivezetés	–	Az izzólámpák forgalomból való kivezetésének jelenlegi jogalapja az (EU) 2019/2020 bizottsági rendelet (2019. október 1.), amely a fényforrásokra vonatkozó ökotervezési követelményeket állapítja meg, és hatályon kívül helyezte a korábbi 244/2009, 245/2009 és 1194/2012 rendeletet.	23.
Egyenirányított (elektrolitikus) középérték	–	U_köz = (2/π) · Û ≈ 0,637 · Û, ami szinuszra U_köz ≈ 0,9 · U	11.
Egyenpotenciálra hozás (potenciálkiegyenlítés, EPH)	equipotential bonding	Az egyidejűleg érinthető vezetőképes részek összekötése úgy, hogy közöttük ne alakulhasson ki veszélyes feszültségkülönbség – akkor sem, ha a rendszer egésze megemelkedik a föld potenciáljához képest. Az EPH tehát nem a földeléssel, hanem a potenciálkülönbség megszüntetésével véd.	33.

É

Fogalom	Angol megfelelő	Meghatározás	Fej.
épületbe való bevezetés szabályai [MSZ 13207:2020]	–	Épületbe és építményekbe való bevezetéskor, alapozásokon és falakon való átvezetéseknél:	19.
épületvillamossági munkarész tartalma [191/2009. Korm. r. 1. melléklet 3.2.]	–	A jogszabály szerint az épületvillamossági tervek tartalmazzák: (A részletes tárgyalás a 14. fejezetben van; itt csak az anyagkiírás szempontjából nézzük.)	17.
épületvillamossági munkarész [191/2009. Korm. r. 1. melléklet 3.2.]	–	„Az épületvillamossági munkarészek vonatkozásában el kell készíteni az épület valamennyi épületvillamossági – ideértve alternatív energiaellátás – rendszerének hálózati terveit az alaprajz, vezetékterv, kapcsolási vázlat szinten, de szerelési, műhely- és gyártmánytervek nélkül.” **a) Az épületvillamossági tervek…	14.
Érintési feszültség	touch voltage	Az a feszültség, amely hiba esetén az egyidejűleg érinthető részek között az emberi testre kerül. Nem ugyanaz, mint a hálózati feszültség: ez az, ami ténylegesen rád jut.	31.
Érvéghüvely	–	Csöves végződés, amelynek funkciója, hogy megakadályozza, hogy a vékony huzalszálak szanaszét álljanak, és hogy a hüvely egységes, kompakt testként adja át a szorítóerőt. Anyaga ónozott elektrolitréz; a szigetelt kivitel gallérja poliamid 6.6, üzemi hőmérséklet-tartománya −50 °C … +105 °C.	7.
érszínek szabványa	–	MSZ HD 308 S2:2002 – „A kábelek, vezetékek és hajlékony zsinórvezetékek ereinek azonosítása”, 2002. május; az MSZ HD 308 S1:2000 helyett. Kiegészítő forrás: MSZ HD 60364-5-51:2010, 514.3.	15.

F

Fogalom	Angol megfelelő	Meghatározás	Fej.
Fajlagos ellenállás (ρ)	–	Az 1 m hosszúságú, 1 mm² keresztmetszetű vezető ellenállása adott hőmérsékleten. Anyagjellemző: minden anyagra más. Mértékegysége a gyakorlatban Ω·mm²/m, az SI-rendszerben Ω·m. Az átváltás: 1 Ω·mm²/m = 10⁻⁶ Ω·m. (angolul: resistivity)	2.
FAM-tevékenység	–	„A FAM-tevékenység a feszültség alatti munkavégzésnek az a különleges fajtája, amit jogszabály alapján az abban előírt szakképesítéssel rendelkező személyek a jogszabály szerinti szervezésben, a jogszabályban meghatározott további követelményeket teljesítve végeznek.”	39.
Faraday-féle indukciótörvény	–	Zárt hurokban feszültség keletkezik, ha a hurkon áthaladó mágneses fluxus megváltozik: u = −dΦ/dt, N menetű tekercsre u = −N · dΦ/dt Számoláshoz a közelítő (véges különbséges) alak használható: u = −N · ΔΦ/Δt	10.
Fazor (forgóvektor)	–	A szinuszos mennyiség ábrázolása olyan síkbeli vektorral, amelynek - hossza az effektív (vagy a csúcs-) értékkel arányos, - iránya a fázisszöget adja meg.	11.
Fázishasításos szabályozás	–	„A tirisztort, triakot a rákapcsolt hullámforma előre meghatározott fázisszögénél kapcsolják vezetésbe”, így a periódusból csak egy hányad energiája jut a terhelésre.	25.
fázishasítás elve	–	A triak a hálózati félhullám elején nem vezet, hanem csak egy késleltetés – a gyújtásszög (α) – után kapcsol be, és a következő nulla-átmenetig vezet. Minél később gyújtunk, annál kisebb a terhelésre jutó teljesítmény.	13.
fázisjavítás számítása	–	A szükséges kompenzáló meddő teljesítmény: Q_C = P · (tg φ_1 − tg φ_2) A kondenzátor kapacitása: C = Q_C / (2π · f · U²) (Mindkét összefüggés két, egymástól független forrásból igazolt.) A szokásos célérték cos φ = 0,95 és 0,98 között van – a teljes, 1,0-ra való kompenzálás nem célszerű.	27.
fektetési mód logikája	–	Az A–B–C sor a hőelvezetés romlásának, illetve javulásának a sorrendje: - A – a védőcső hőszigetelt falban van: a hő nem tud hova távozni → a legrosszabb eset; - B – a védőcső falra szerelve, a szabad levegőn van → közepes; - C – a kábel közvetlenül a falra van rögzítve, védőcső nélkül…	16.
felelősség alapszabálya (Mvt. 2. §)	–	A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. Ez a felelősség a munkavállalóra nem hárítható át.	8.
Felharmonikus és torzított jel	–	Felharmonikus: az alapharmonikus (50 Hz) egész számú többszörösének megfelelő frekvenciájú összetevő a torzított jelben. A 3. felharmonikus 150 Hz, az 5. 250 Hz, a 7. 350 Hz. Torzított (nem szinuszos) jel: olyan periodikus jel, amely nem tiszta szinusz.	11.
Feliratmező (szövegmező)	–	A rajzlap jobb alsó sarkában, a kereten belül, vízszintesen elhelyezett adatmező. Hossza legfeljebb 170 mm. Kötelező tartalma: az azonosítási szám, a rajz megnevezése, a tulajdonos (készítő) neve, a méretarány és a vetítési mód jelképe.	5.
Felmérés (site survey)	site survey	A megvalósítandó villamos munka mennyiségi és minőségi számbavétele a helyszínen és/vagy a kiviteli terv alapján. A felmérésnek két kimenete van: 1. a mennyiségi kimutatás (ebből lesz az anyagjegyzék és az árajánlat), és 2.	17.
felosztás alapelvei	–	(Ezeket az elveket három, egymástól független forrás írja le egyezően.)	21.
Felületi érdesség	–	A felület kis térközű, ismétlődő egyenetlensége. Két gyakran használt jellemzője: - Ra – az érdességi profil pontjainak a középvonaltól mért átlagos távolsága az alaphosszon; - Rz – az alaphosszon belüli legmagasabb és legmélyebb pontokból számított egyenetlenségmagasság.	5.
Felvételi vázlat (szabadkézi vázlat)	–	Meglévő tárgyról szabad kézzel, vonalzó nélkül készített rajz, amelyre a lemért, valódi méreteket írjuk. A műszaki rajz szabályai érvényesek rá: vonalfajták, tengelyvonalak, mérethálózat. Alapszabálya: arányos, de nem mérethelyes.	5.
Feszültségkémlelő (kétpólusú feszültségvizsgáló)	–	Kézben tartott, kétpólusú eszköz a feszültség meglétének vagy hiányának megállapítására. A termékszabvány az MSZ EN 61243-3:2015 („Feszültség alatti munkavégzés. Feszültségkémlelők. 3.	4.
Feszültségkémlelő (voltage detector)	voltage detector	„Az üzemi feszültség jelenlétének vagy hiányának a megbízható kimutatására és a berendezés földelhetőségének ellenőrzésére használt hordozható eszköz.” MEGJEGYZÉS: „Ezek az eszközök általában kapacitív vagy ellenállásos típusúak lehetnek.”	39.
Feszültségmérés bekötése	–	A feszültségmérőt (voltmérőt) a mérendő elemmel párhuzamosan kell kötni – a mérendő elem két kapcsára. Ez abból következik, hogy a feszültség két pont közötti különbség.	4.
Feszültségosztó	–	Soros kapcsolásban a tápfeszültség az ellenállások arányában oszlik meg. Két ellenállás esetén az R_x-en eső feszültség: U_Rx = U · R_x / (R₁ + R_x) (angolul: voltage divider)	2.
Flip-flop	–	Egybites tároló áramkör: megjegyzi az utolsó beírt állapotot, amíg új utasítást nem kap. Ez a digitális memória legkisebb egysége.	13.
Forgásirányváltás	–	A háromfázisú motor forgásiránya bármely két fázisvezető felcserélésével megfordítható. Ezzel a fázissorrend pozitívból negatívba (L1-L2-L3 → L2-L1-L3) vált, és vele a mező, majd a rotor forgásiránya is.	12.
forgásirányváltás elve	–	A háromfázisú aszinkronmotor forgásiránya két fázis felcserélésével fordítható meg – mert ezzel a forgó mágneses mező iránya fordul meg. Kapcsolástechnikailag ehhez két mágneskapcsoló kell: az egyik (K1) a normál, a másik (K2) a felcserélt fázissorrendet adja a motorra.	28.
Forgó mágneses mező	–	A szimmetrikusan elhelyezett és többfázisú árammal táplált tekercsrendszer által létrehozott eredő mágneses mező. Alaptulajdonsága: három, 120°-kal eltolt szinuszhullám összeadásának eredménye egyetlen forgó vektor, amelynek nagysága mindig állandó marad.	12.
forgó mágneses mező	–	Ha három, térben 120°-ban elhelyezett tekercset háromfázisú, szimmetrikus váltakozó feszültséggel táplálunk, a tekercsek eredő mágneses mezeje állandó nagysággal körbeforog. Ez a forgó mágneses mező minden háromfázisú váltakozó áramú gép működésének alapja: ez viszi körbe a forgórészt.	27.
Folyasztószer	–	Feladata a fémoxidok eltávolítása és az újraoxidálódás gátlása; emellett csökkenti a felületi feszültséget, és javítja a forraszanyag tapadását. Az elektronikai forrasztóhuzalban gyantamagként (kolofóniumként) van jelen, jellemzően 1–3,5 %-ban. Épületgépészeti keményforrasztásnál bóraxot használnak.	7.
Főnézet (elölnézet)	–	A tárgyat legjellemzőbben ábrázoló nézet, a nézetrend kiindulópontja. A főnézet megválasztásánál az a szempont, hogy a lehető legtöbb információt mutassa, és a lehető legkevesebb takart él legyen rajta.	5.
fő dokumentumfajták	–	(a részletek táblázatban/listában szerepelnek a fejezetben)	14.
Fúrás	–	Forgácsoló technológia, amellyel tömör anyagból hengeres furatot készítünk. A csigafúró kétélű szerszám, amely egyszerre végez forgó (fő) és haladó (mellék) mozgást.	6.

G

Fogalom	Angol megfelelő	Meghatározás	Fej.
Galvánkorrózió az Al-Cu kötésben	–	Alumínium és réz közvetlen érintkezésekor, légköri nedvesség (elektrolit) jelenlétében galvánkorrózió (elektrokémiai korrózió) indul meg.	7.
Gerjesztés és gerjesztési törvény	–	Gerjesztés (Θ): a mágneses teret létrehozó „hajtóerő”. Tekercsnél: Θ = N · I [A] (amper-menet) Gerjesztési törvény (Ampère-féle gerjesztési törvény): a mágneses térerősség zárt görbe menti integrálja egyenlő a görbe által körülzárt áramok összegével.	10.
G melléklet feszültségesés-képlete	–	u = b · ( ρ₁ · (L / S) · cos φ + λ · L · sin φ ) · I_B A százalékos feszültségesés: Δu = 100 · u / U₀, ahol U₀ a fázis–nulla feszültség (230 V). A szabvány megjegyzi: a teljesen aszimmetrikus, azaz egyetlen terhelt fázisú háromfázisú áramkör egyfázisúnak tekintendő (tehát b = 2).	16.
gyakorlati következtetés	–	Baleset után a bíróság és a hatóság ezt a szabványt fogja elővenni. A „nem kötelező” érvelés ott nem áll meg.	39.

H

Fogalom	Angol megfelelő	Meghatározás	Fej.
Halogénmentes kábel	–	Olyan kábel, amely tűz esetén kis mennyiségű füstöt és nem korrozív gázokat bocsát ki. A harmonizált jelölésben Z (térhálósított) vagy Z1 (hőre lágyuló) poliolefin. Amit NEM jelent: hogy a kábel tűzben működne. A halogénmentesség a füst- és gázkibocsátásról szól, nem az áramkör fennmaradásáról.	15.
harmonizált jelölés szabványa	–	MSZ HD 361 S4:2021 – „a harmonizált villamosenergia-kábelek és -zsinórvezetékek jelölési rendszerét adja meg az EN 50525 (sorozat), az EN 50214, az EN 50618 és az EN 50620 szerint”. Nemzeti bevezetés: dop 2021-08-31, dow 2023-08-31. A jelölés három részből áll: Az 1. és a 2.	15.
Hatásfok (η)	–	A hasznos és a bevezetett teljesítmény hányadosa: η = P_hasznos / P_bevezetett Jele: η (ejtsd: éta), számérték vagy százalék. Mindig kisebb egynél (100 %-nál), mert minden átalakításnál keletkezik veszteség – jellemzően hő. (angolul: efficiency)	2.
hazai jogi keret	–	[OTSZ] 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról, hatályos állapot: 2025. IX. 23. [TvMI 7.7] TvMI 7.7:2026.02.01. „Villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem” (BM OKF), érvényes 2026. II. 1-től, a 7.6:2024.02.01. helyett. A **12.	24.
Hálózatra kapcsolás feltételei	–	A szinkrongenerátort csak akkor lehet a hálózatra kapcsolni, ha a hálózatéval megegyezik. Ezt hívják szinkronozásnak.	27.
háromfázisú feszültségrendszer	–	A három fázisfeszültség pillanatértéke szimmetrikus rendszerben: u₁(t) = √2 · U_f · sin(ωt) u₂(t) = √2 · U_f · sin(ωt − 120°) u₃(t) = √2 · U_f · sin(ωt + 120°) ahol U_f a fázisfeszültség effektív értéke [V], ω = 2πf a körfrekvencia [rad/s].	12.
háromfázisú teljesítmény szimmetrikus terhelésnél	–	φ itt a fázisfeszültség és a fázisáram közötti szög.	12.
Háromszögkapcsolás (Δ)	–	A tekercsvégeket a következő tekercs kezdetéhez kötjük – lényegében sorba kötjük a három tekercset egy zárt háromszögbe. Három vezeték elegendő: nincs csillagpont, nincs nullavezető.	12.
Hegesztés	–	Különálló szerkezeti elemként készült fém alkatrészek oldhatatlan kötésére szolgáló művelet, amelyben maga az alapanyag megolvad – ez kohéziós kötés.	7.
Hibahurok (zárlati hurok)	earth fault loop	Az a zárt áramkör, amelyben testzárlat esetén a hibaáram folyik. A szabvány szerint a hurok magában foglalja a tápforrást, a fázisvezetőt a hiba helyéig, és a védővezetőt a hiba helyétől a tápforrásig [411.4.4.]. A hurok teljes impedanciája a hurokimpedancia, jele Z_s, mértékegysége ohm.	32.
hibakeresés első kérdése	–	Behúz-e a kontaktor? Ez az egyetlen kérdés kettévágja a hibakeresést, és ezért érdemes ezzel kezdeni – nem találomra méréssel.	28.
Hivatkozási jelölés (betűjel)	–	Betű-szám azonosító, amely a rajzon és a valóságos berendezésen ugyanazt az objektumot jelöli. Például az `F3` betűjelű kismegszakító a rajzon és a feliratozott elosztóban is ugyanaz a készülék.	3.
Hídkapcsolás	–	A hídkapcsolás két feszültségosztóból áll, amelyek közös tápforrásról működnek, és a két osztó középpontja közé van bekötve a hídág (galvanométer vagy feszültségmérő). A hídfeszültség a két osztó kimeneti feszültségének különbsége.	9.
hőrelé (túlterhelésvédelmi relé)	–	Ikerfémes (bimetál) elvű készülék: a motor áramát vezető fűtőelemek melegítik az ikerfém-lemezeket, amelyek elhajlanak, és egy adott elhajlásnál átbillentik az érintkezőket.	28.
Hurokimpedancia (Z_s)	–	A hibaáram útjában lévő teljes impedancia: a fázisvezető + a védővezető + a tápforrás (transzformátor) + a csatlakozások ellenállása és reaktanciája együtt. Ez határozza meg, mekkora hibaáram folyik egy testzárlat esetén – és ebből következik, hogy a védelmi eszköz elég gyorsan lekapcsol-e.	4.

I

Fogalom	Angol megfelelő	Meghatározás	Fej.
ideális transzformátor összefüggései	–	U_1 / U_2 = N_1 / N_2 = a I_1 / I_2 = N_2 / N_1 = 1 / a Ideális esetben a látszólagos teljesítmény változatlan: U_1 · I_1 = U_2 · I_2	27.
Idegen vezetőképes rész	extraneous-conductive-part	Nem a villamos berendezés része, de potenciált (jellemzően földpotenciált) hozhat be: vízvezeték, gázcső, fűtéscső, fém épületszerkezet. Ezért kell az egyenpotenciálú összekötés (EPH) – hogy ezek ne legyenek más potenciálon, mint a testek. Részletesen a 33. fejezetben.	31.
Idomszer	–	Olyan mérőeszköz, amely nem számértéket ad, hanem eldönti a megfelelőséget. A határidomszer (dugós idomszer furathoz, villás idomszer külső mérethez) „jó / átmenő” és „selejt / nem átmenő” oldala a tűréshatárokat testesíti meg: ha az átmenő oldal átmegy és a nem átmenő nem megy át, a darab megfelelő.	6.
IEC 60900:2018 – szigetelt kéziszerszámok	–	Teljes tárgya: „Live working – Hand tools for use up to 1 000 V AC and 1 500 V DC”, azaz a feszültség alatti (vagy annak közelében végzett) munkára szánt szigetelt kéziszerszámok szerkezeti, biztonsági és vizsgálati követelményei. Névleges használati feszültség: 1000 V váltakozó / 1500 V egyenfeszültség.	6.
Illesztés	–	Két összeillő alkatrész méretkapcsolata.	5.
illesztés (teljesítményillesztés) feltétele	–	R_t = R_b Ekkor a terhelésre jutó teljesítmény maximális: P_max = U₀²/(4 · R_b) [W] és a hatásfok pontosan 50 %: a forrás által termelt teljesítmény fele a belső ellenálláson vész el.	9.
impedancia és a fázisszög soros körben	–	Z = √( R² + (X_L − X_C)² ) [Ω] tg φ = (X_L − X_C)/R cos φ = R/Z U = I · Z (effektív értékekkel) U_forrás = √( U_R² + (U_L − U_C)² ) - Soros RL-körben X_C = 0, ezért Z = √(R² + X_L²), és a φ pozitív (induktív jelleg, az áram késik).	11.
impulzusrelés vezérlés felépítése	–	(a részletek táblázatban/listában szerepelnek a fejezetben)	22.
Impulzusrelé (bistabil relé)	–	Olyan kapcsolókészülék, amely minden vezérlőimpulzusra állapotot vált: ha a lámpa égett, lekapcsol; ha nem égett, felkapcsol. A vezérlőimpulzust nyomógombok adják, amelyek tetszőleges számban, párhuzamosan köthetők.	25.
ipari elosztóberendezés	–	A lakossági elosztótól három dologban tér el: nagyobb áramok, sínrendszer a sorkapcsok helyett, és szabványi vizsgálati rend a gyártásra. Az ipari elosztóhálózat eszközei:	27.
IP-kód	–	Az IP-kód (angolul IP code, védettségi fokozat) a burkolat által nyújtott védelmet adja meg. A szabvány az MSZ EN 60529.	18.
I_cn és I_cs – a vizsgakérdés	–	Az I_cu szerinti vizsgálat után a készülék már nem feltétlenül üzemképes, csak a szigetelése ép. Az I_cs szerinti vizsgálat után tovább használható. Gyakorlati üzenet: ha a berendezésben egyszer valódi, határközeli zárlat volt, a kismegszakítót ki kell cserélni, még ha vissza is kapcsolható.	35.

J

Fogalom	Angol megfelelő	Meghatározás	Fej.
jelleggörbe jellemző pontjai	–	A munkapont ott van, ahol a motor jelleggörbéje metszi a terhelés nyomatékigényét.	27.
Jobbkéz-szabály (markolásszabály)	–	Ha a jobb kéz hüvelykujja az áram irányába mutat, akkor a vezetőt átfogó ujjak az indukcióvonalak irányát adják. Tekercsnél ugyanez fordítva működik: ha a jobb kéz ujjai az áram körüljárási irányát követik, akkor a kinyújtott hüvelykujj az északi pólus felé mutat.	10.
Jogszabály	–	Az állam által alkotott, mindenkire kötelező norma. Fajtái a szakmánkban: törvény (pl. az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről), kormányrendelet (pl. a 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról) és miniszteri rendelet (pl. az 54/2014. (XII.	1.

K

Fogalom	Angol megfelelő	Meghatározás	Fej.
kapacitások aránya – ökölszabály	–	Az indítókondenzátor kapacitása jellemzően 6-10-szer nagyobb, mint a munkakondenzátoré. A méretezés a motor teljesítménye (HP) és a feszültség alapján, gyártói táblázatból történik.	28.
kapcsolási óraszám	–	Az óraszám a primer és a szekunder feszültségvektor közötti fáziseltolást fejezi ki 30°-os (óralap-) egységekben. A jelzés első betűi a kapcsolást mondják meg (D = delta a primeren, y = csillag a szekunderen, n = kivezetett nullapont).	27.
kapcsolóüzem méretezési szabálya	–	A telítéshez szükséges bázisáram alsó korlátja közvetlenül következik az I_C = β · I_B összefüggésből: I_B ≥ I_C/β_min A gyakorlatban ennél nagyobb bázisáramot választunk, hogy a telítés minden példánynál és minden hőmérsékleten biztos legyen. Ezt hívjuk túlvezérlésnek.	13.
karbantartás tárgykörei [PT-tételek]	–	(a részletek táblázatban/listában szerepelnek a fejezetben)	27.
Kettős szigetelés és megerősített szigetelés	–	Kettős szigetelés: az alapszigetelés mellé egy kiegészítő szigetelés kerül, egymástól függetlenül. Ha az alapszigetelés átüt, a kiegészítő még mindig ép. Megerősített szigetelés: egyetlen, de olyan szigetelési rendszer, amely egyenértékű védelmet ad, mint a kettős szigetelés.	33.
Képzési és kimeneti követelmények (KKK)	KKK	A szakma hivatalos, miniszteri kiadású követelménydokumentuma. Tartalmazza a szakma alapadatait, a munkaterület leírását, a belépés feltételeit, az elsajátítandó készségeket és ismereteket, valamint mindkét vizsga (ágazati alapvizsga és szakmai vizsga) pontos szerkezetét, időtartamát és értékelési arányait.	1.
kétállású (be-ki) szabályozás és a hiszterézis	–	A legegyszerűbb termosztát kétállású: a fűtés vagy megy, vagy nem. A be- és a kikapcsolási hőmérséklet nem azonos: közöttük van a hiszterézis (más néven kapcsolási különbség). Ha a beállított érték 21 °C és a hiszterézis 0,5 K, akkor a fűtés 20,75 °C-nál bekapcsol és 21,25 °C-nál lekapcsol.	25.
Kétpólus	–	Kétpólus az a villamos hálózatrész, amely a külvilággal két kivezetésen (kapcson) keresztül érintkezik. A belső felépítésétől függetlenül csak a kapcsain mérhető áram–feszültség viszonya (a karakterisztikája) számít. - Passzív kétpólus: nem tartalmaz energiaforrást.	9.
Kézi menetfúró-készlet	–	Három darabból áll: elővágó, utánvágó (középső) és készre vágó. A három szerszám fokozatosan alakítja ki a teljes menetprofilt – ez kisebb erőkifejtést és pontosabb menetet eredményez. A szerszámot hajtóvassal (karos vagy racsnis) forgatjuk.	6.
kiegészítő követelmények	–	(a részletek táblázatban/listában szerepelnek a fejezetben)	30.
Kiegészítő védelem	additional protection	Az alap- és a hibavédelem mellé rendelt, önmagában nem elegendő intézkedés: legfeljebb 30 mA kioldóáramú áram-védőkapcsoló, illetve kiegészítő egyenpotenciálú összekötés.	31.
Kioldóáram (I_a)	–	Az az áram, amelynek hatására a lekapcsolóeszköz a 411.3.2.2. vagy a 411.3.2.3. szakaszban előírt időn belül önműködően működésbe lép [411.4.4.]. Figyelj a szóra: biztosan. Nem az, amelynél „általában” old, hanem amelynél a gyártmányszabvány szerint minden példánynak ki kell oldania.	32.
Kirchhoff huroktörvénye (II. törvény)	–	Egy zárt hurokban a feszültségek előjeles összege nulla: ΣU = 0 Másképp: ha körbejársz egy zárt hurkot, a forrásfeszültségek összege megegyezik a fogyasztókon eső feszültségek összegével. (angolul: Kirchhoff's voltage law, KVL)	2.
Kirchhoff II. törvénye (huroktörvény, KVL)	–	„Bármely zárt hurokban a feszültségek előjeles összege nulla.” Σ U_k = 0, illetve a gyakorlati alakban: Σ U_forrás = Σ I_k · R_k Előjelszabály: a hurokra tetszőleges körüljárási irányt veszünk fel; a körüljárási iránnyal megegyező irányú feszültségeket pozitívnak, az ellentéteseket negatívnak…	9.
Kirchhoff I. törvénye (csomóponti törvény, KCL)	–	„Bármely csomópontba befolyó és onnan elfolyó áramok előjelhelyesen vett összege nulla.” Σ I_k = 0, illetve szemléletesen: Σ I_be = Σ I_ki Előjelszabály: a befolyó áramokat negatív, az elfolyókat pozitív előjellel vesszük (vagy fordítva – csak a következetesség számít).	9.
Kirchhoff csomóponti törvénye (I. törvény)	–	Egy csomópontba befolyó és onnan kifolyó áramok összege megegyezik: ΣI_be = ΣI_ki Másképp fogalmazva: a csomópontban töltés nem gyűlik össze és nem vész el. Amennyi bemegy, annyi jön ki. (angolul: Kirchhoff's current law, KCL)	2.
kisfeszültségű hálózat névleges jellemzői	–	A névleges feszültségeket az MSZ EN 60038:2012 (az IEC 60038:2009 módosított átvétele) szabvány rögzíti: az 1. táblázata a 230 V, a 230/400 V, a 400/690 V és az 1000 V névleges értéket adja meg, a 4.1. megjegyzése pedig ±10 %-os tápfeszültség-eltérést enged meg.	11.
Kiterített hossz	–	L = l₁ + l_h + l₂ ahol l₁ és l₂ az egyenes szakaszok hossza, l_h pedig a hajlítási ív semleges szálának hossza.	6.
kivitelezési dokumentáció fogalma [191/2009. Korm. r. 22. § (3)]	–	A kivitelezési dokumentáció a tervezési program követelményeinek kielégítését bizonyító, tervet, műszaki leírást, teljesítménynyilatkozatot és utasítást tartalmazó egységes dokumentum, amely minden anyag, szerkezet, termék és berendezés esetében megadja: Fontos szerkezeti tudnivaló: a munkarészeket **nem a 22.	14.
KKK 5.2.2. eszközjegyzéke – Épületvillamosság szakmairány	–	Az utolsó tétel („az épület-villanyszerelés főbb anyagai”) tovább bontva tartalmazza a mérő- és elosztószekrényhely kialakításának eszközeit, az egyfázisú fogyasztásmérő-szekrényt, a túlfeszültség- és túláramvédelmi eszközöket, az érzékelőket és jeladókat, a vezetékeket, kábeleket és szerelvényeiket, a sarukat és…	17.
KNX buszfeszültség és topológia	–	Buszfeszültség: DC 29 V, SELV rendszerben. A tápegység a buszkábelen át táplálja a résztvevőket – nincs külön tápvezeték. Topológia: Fizikai cím: a résztvevő egyedi azonosítója a topológiában, például 1.1.20 formában.	26.
Kondenzátor és kapacitás	–	Kondenzátor: két, szigetelőanyaggal (dielektrikummal) elválasztott fegyverzetből álló, villamos töltés és energia tárolására alkalmas passzív alkatrész. Az energia a villamos térben tárolódik. Kapacitás (C): a tárolt töltés és a fegyverzetek közti feszültség hányadosa.	10.
Korrózióálló (rozsdamentes) acél	–	Az MSZ EN 10020 szerint legalább 10,5 % króm és legfeljebb 1,2 % szén tartalmú acél. A védelmet a felületen kialakuló, néhány nanométer vastagságú passzív krómoxid réteg adja – ez a réteg sérülés után magától újraképződik, ha van oxigén.	6.
költségvetés-kiírás [191/2009. Korm. r. 1. melléklet 7.]	–	„Részletes, minden szakágra kiterjedő árazatlan tételes költségvetés-kiírás, mennyiségi kimutatással.” A fogalom a rendelet 2. § 1.	14.
kötés alapkövetelménye [526.1.]	–	A kötés adjon tartós villamos folytonosságot, megfelelő mechanikai szilárdságot és védelmet. A kötésmód megválasztásánál figyelembe veendő [526.2.]:	18.
„Kötött szerelés”	–	A szakmai gyakorlat azokat a megoldásokat nevezi kötött szerelésnek, amelyek bontás nélkül nem cserélhetők: A közös jellemzőjük: a bontásuk a falburkolat rongálásával jár.	18.
közelítő szabály	–	d ≈ D − P ahol d az előfúrt furat átmérője, D a menet névleges átmérője, P pedig a menetemelkedés. Példa: M10 × 1,5 → 10 − 1,5 = 8,5 mm.	6.
Közvetett mérés	–	A keresett mennyiséget más, közvetlenül mért mennyiségekből számítjuk. Klasszikus példa az ellenállás meghatározása az Ohm-törvényből: megmérjük a feszültséget és az áramot, és R = U / I. (angolul: indirect measurement)	4.
Közvetlen mérés	–	A műszer közvetlenül a mérendő mennyiséget mutatja: feszültségmérés voltmérővel, ellenállásmérés ohmmérővel. (angolul: direct measurement)	4.
Krimpelés (préselés)	–	Hidegalakítás: a hüvely erőteljes összenyomása, amely mechanikailag szilárd és villamosan jó kötést hoz létre.	7.
KVK-építmény (kis villámvédelmi kockázatú)	–	„Olyan építmények, amelyek esetében jogi vagy műszaki szempontból a villámvédelmi kockázat elhanyagolható, és ezért az OTSZ villámvédelmi biztonságra vonatkozó előírása teljesítettnek tekinthető.” Ezeknél az OTSZ által előírt villámvédelmi biztonság (R_t < 10⁻⁵ az emberi élet elvesztésére) **villámvédelem…	36.

L

Fogalom	Angol megfelelő	Meghatározás	Fej.
Lakatfogó	–	Nyitható vasmagú árammérő: a mérendő vezető egymenetes primer tekercsként halad át a magon, és a szekunder tekercsben indukált áramból következtet a műszer a mért áramra. Az áramkör megbontása nélkül mér. Váltakozó áramnál transzformátorelven, egyenáramnál Hall-effektussal működik. (angolul: clamp meter)	4.
lámpatest	–	A fényforrást befogadó, mechanikailag tartó, villamosan bekötő és a fényt irányító szerkezet. A lámpatestek termékbiztonsági követelményeit az IEC 60598 sorozat adja meg; a szerelésükre vonatkozó szabályokat az MSZ HD 60364-5-559:2013 – ez a következő három alfejezet forrása.	23.
lágy- és a keményforrasztás határa	–	A határ a forraszanyag olvadáspontja: 450 °C. Ez alatt lágyforrasztás, e fölött keményforrasztás. (Három független forrás egybehangzóan.)	7.
Lágy- és keménymágneses anyagok	–	Lágymágneses anyag: H_c < 400 A/m. Feladata a fluxus vezetése – transzformátor- és motorvasmagok, mágneskapcsoló-vasmagok, ferritek. Keménymágneses anyag: H_c > 10 kA/m. Feladata az állandó mágnesesség megőrzése – állandó mágnesek.	6.
Leágazási pont és csatlakozási pont	–	Leágazási pont: ahol a csatlakozóvezeték a közcélú hálózatról leágazik. Csatlakozási pont: ahol a csatlakozóvezeték a felhasználói berendezéshez csatlakozik – ez a tulajdoni és felelősségi határ. Felfűzött hálózaton a kettő egybeeshet.	40.
LED előtétellenállása	–	R_S = (U_táp − U_F)/I_F Jelölések: U_táp – tápfeszültség [V], U_F – a LED nyitófeszültsége (szín- és típusfüggő) [V], I_F – a kívánt LED-áram [A].	13.
Lenz-törvény	–	„Az indukált áramnak az iránya mindig olyan, hogy mágneses hatásával gátolni igyekszik az őt létrehozó indukáló folyamatot.” Ez a képletben szereplő negatív előjel tartalmi jelentése, és az energiamegmaradás következménye: ha az indukált áram segítené a változást, örökmozgót kapnánk.	10.
Lépcsőházi automata (staircase timer)	staircase timer	Elengedés-késleltető időrelé: bármelyik párhuzamos nyomógombra felkapcsol, majd a beállított idő letelte után automatikusan lekapcsol. Korszerű készülékeken több üzemmód választható, például: A bekötés: L–N táp, nyomógombkör, és a kapcsolt kimenet a lámpakörre.	25.
lineáris stabilizátor teljesítménymérlege	–	P_veszteség = (U_be − U_ki) · I_ki η = U_ki/U_be (ha a stabilizátor saját fogyasztását elhanyagoljuk) A lineáris stabilizátor a felesleges feszültséget hővé alakítja. Ezért lehet a hatásfoka kicsi kimeneti feszültségnél nagyon rossz.	13.

M

Fogalom	Angol megfelelő	Meghatározás	Fej.
magassági követelmények	–	(a részletek táblázatban/listában szerepelnek a fejezetben)	20.
margók mérete (ISO 5457)	ISO 5457	A margók mérete lapmérettől független: - bal oldalon 20 mm (ez a befűzési sáv), - a másik három oldalon 10 mm, egységesen A0-tól A4-ig.	5.
Mágneses fluxus	–	A felületen áthaladó indukcióvonalak összessége. Homogén térben, a térre merőleges felületre: Φ = B · A [Wb = Vs] Ha a felület nem merőleges a térre, akkor Φ = B · A · cos α. (Ez a szögfüggő alak az általános definícióból következik; kifejezetten magyar nyelvű forrásban a kutatás nem tudta igazolni.)	10.
mágneskapcsoló	–	Villamos jellel működtetett kapcsolókészülék: a tekercs gerjesztésekor a mozgó vasmag behúz, és érintkezőket mozgat. Felépítése: A vonatkozó szabvány: MSZ EN IEC 60947-4-1:2026 „Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. 4-1. rész: Mágneskapcsolók és motorindítók.	28.
Megvalósulási terv	–	„Az üzembehelyezési állapotot tükröző, a kivitelezés során módosított, kiegészített tervdokumentáció.” (VMBSZ, két forrásból szó szerint egyezően.) A 191/2009. Korm. r. 7. § (2) o) pontja ugyanezt „a megvalósult állapotot ábrázoló építészeti-műszaki dokumentáció” néven írja elő.	14.
Megvilágítási szintek – EN 12464-2, 5.3. táblázat („Building sites”)	–	(a részletek táblázatban/listában szerepelnek a fejezetben)	30.
Merőleges (ortogonális) vetítés	–	Olyan párhuzamos vetítés, amelyben a vetítővonalak párhuzamosak egymással, és merőlegesek a képsíkra. A műszaki rajz ezt használja – ezért nincs a rajzon perspektíva, és ezért mérhető le róla (méretarányosan) minden hossz. (angolul: orthographic projection)	5.
metrikus menet szabványa	–	Az ISO 261 – ISO general purpose metric screw threads — General plan – az ISO általános rendeltetésű metrikus (M) menetek általános terve. Az alapprofilját az ISO 68-1, az alapméreteit az ISO 724, a tűréseit az ISO 965-1 tartalmazza.	6.
Metszet	–	Képzeletbeli síkkal elmetszett tárgy ábrázolása, amelyen a metszősík mögötti, továbbra is látható részeket is megrajzoljuk. A metszett anyagfelületet vonalkázzuk. (angolul: section view)	5.
Méretarány	–	A rajzi méret és a valóságos méret hányadosa. Az MSZ ISO 5455 szerinti szabványos értékek: A méretarányt a feliratmezőben kötelezően fel kell tüntetni.	5.
mérethálózat elemei	–	(a részletek táblázatban/listában szerepelnek a fejezetben)	5.
Mérés	–	A mérendő fizikai jellemző összehasonlítása a mértékül választott egységgel. A mérési eredmény mérőszámból és mértékegységből áll; a mérőszám azt adja meg, hogy a mért mennyiség hányszorosa a mértékegységnek. (angolul: measurement)	4.
Méréshatár	–	A műszerrel adott állásban mérhető legnagyobb érték; analóg műszernél a végkitéréshez tartozó érték. Ez azért fontos, mert a pontossági osztály erre az értékre vonatkozik (4.5 alfejezet). (angolul: measuring range)	4.
Mérési jegyzőkönyv	–	A mérés körülményeit, eszközeit, eredményeit és kiértékelését rögzítő, aláírt dokumentum. Nemcsak az adatokat tartalmazza, hanem azt is, hogy mivel, hogyan és milyen körülmények között mértük őket – enélkül az adat nem visszakövethető. (angolul: measurement report)	4.
Mérési kategória (CAT)	CAT	Az MSZ EN 61010 szerinti besorolás, amely megadja, hogy a műszer a hálózat mely pontján használható biztonságosan. A besorolás alapja nem az üzemi feszültség, hanem az adott hálózati ponton várható tranziens túlfeszültség. (angolul: measurement category)	4.
Mikrométer	–	Az orsó menetemelkedése jellemzően 0,5 mm, a dob 50 osztású – így egy dobosztás 0,01 mm elmozdulásnak felel meg. Szokásos leolvasási pontossága 0,01 mm (ritkábban 0,001 mm). Mérési tartományai 25 mm-es lépcsőkben: 0–25, 25–50, 50–75, 75–100 mm.	6.
modul	–	A sorolt készülékek szélességének egysége a modul (M): 1 M = 17,5 mm – egy egypólusú kismegszakító szélessége. A kalapsín-méretek és a modulméret szabványa az IEC/EN 60715. (Három egymástól független forrás egyezően adja meg ezt az értéket, mindegyik ugyanarra a szabványra hivatkozva.)	21.
motorelv	–	Mágneses térben lévő, áramjárta vezetőre erő hat: F = B · I · l · sin ϑ, merőleges elrendezésben F = B · I · l Jelölések: F – erő [N], B – mágneses indukció [T], I – áram [A], l – a vezető térben lévő (aktív) hossza [m], ϑ – a vezető és az indukcióvektor közti szög.	10.
motorindítókhoz rendelt kategóriák [5.4.2.]	–	„Minden közvetlen (direkt) indító az AC-3, AC-3e, AC-4, AC-7b, AC-8a, AC-8b kategóriák egyikébe vagy többe tartozik.” „Minden csillag-delta és kétlépcsős autotranszformátoros indító az AC-3 kategóriába tartozik.” „A forgórészköri ellenállásos (reosztátos) indítók az AC-2 kategóriába tartoznak.”…	28.
Motorvédő kapcsoló	–	Kontaktor + hőrelé + zárlatvédelem egy egységben. Kivitelei: tokozott (IP54) vagy nyomógombos (IP20). A teljes védelmi rendszer elemei: (A teljes rendszer elvét két független forrás igazolja.)	28.
Mozgási és nyugalmi indukció	–	Mozgási indukció: a vezető mágneses térben történő mozgatásakor keletkező feszültség. Merőleges elrendezésben: u = B · l · v Jelölések: l – a vezető aktív hossza [m], v – a sebesség [m/s]. Ez a generátor elve.	10.
Munkanapló	–	A szakképzés ideje alatt folyamatosan vezetett dokumentum az elvégzett munkákról. A KKK kötelező mellékleti elemként nevesíti a portfólióban. Nem a vizsga előtt összeállítandó irat, hanem a teljes képzés alatt keletkező, folyamatos feljegyzés. (angolul: work log, logbook)	1.
munkavállaló alapkötelezettsége (Mvt. 60. § (1))	–	A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát.	8.
Műhelyrajz	–	Egyetlen alkatrész gyártásra kész, teljes rajza. Az alkatrészt szerelésre kész állapotban ábrázolja, és egyértelmű adatokat ad a gyártáshoz. (angolul: workshop drawing, detail drawing)	5.
Működési elv és gerjesztési módok	–	Az egyenáramú gép az állórész mágneses mezejében forgó, kommutátoron keresztül táplált forgórésszel működik. A kommutátor gondoskodik arról, hogy a forgórész-tekercsben az áram irányát mindig a megfelelő pillanatban megfordítsa. A négy gerjesztési mód (az állórész mágneses mezejének előállítása szerint):	27.
Műszaki rajz	–	Szabványosított grafikus közlésmód, amely egy tárgy alakját, méreteit és gyártási előírásait egyértelműen, nyelvtől függetlenül adja meg. (angolul: technical drawing, engineering drawing)	5.
műszer visszahatása (terhelő hatás)	–	A mérőműszer véges belső ellenállása miatt a bekötésével megváltoztatja a mérendő áramkör állapotát, ezáltal a mért érték eltér attól, ami a mérés előtt volt. Feszültségmérőnél ezért kell nagy belső ellenállás. (angolul: loading effect)	4.
MSZ EN IEC 60947-4-1:2026, 2. táblázat – a kioldási osztályok	–	A T_p kioldási idő a 3.	28.
MSZ EN IEC 60947-4-1:2026, 1. táblázat – használati kategóriák	–	(a részletek táblázatban/listában szerepelnek a fejezetben)	28.
MSZ EN IEC 62446-2:2020, 13.3.2.1. – nem vészhelyzeti lekapcsolás	–	Ezt minden inverternél meg kell ismételni.	29.
MSZ EN ISO 12944 – acélszerkezetek védelme festékbevonat-rendszerekkel	–	A szabvány két, egymástól független skálát ad meg, és a kettő együtt határozza meg a bevonatrendszert: Korrozivitási kategóriák (12944-2): C1 (jelentéktelen) … C5 (igen erős), CX (extrém).	6.
MSZ EN 62446-1:2022, 6. fejezet – a legfontosabb részletek	–	6.2 Polaritásvizsgálat. „Biztonsági okokból… kiemelten fontos, hogy a polaritás ellenőrzését minden más vizsgálat és a kapcsolók zárása vagy a modulsor túlfeszültség-védelmi eszközeinek beiktatása előtt végezzék el.” Fordított polaritás észlelésekor **ellenőrizni kell, hogy a modulok és a bypassdiódák…	29.
MSZ EN 62446-1:2022, 2. táblázat (≤ 10 kWp modulcsoportok)	–	Mérési módszerek [6.7.2]: 1-es módszer – negatív pólus–föld, majd pozitív pólus–föld. 2-es módszer – föld és a rövidre zárt pozitív+negatív pólus között (a rövidre zárást ívkisülés-kockázat miatt kapcsolható rövidzáras berendezéssel kell végezni).	29.
MSZ EN 62446-1:2022, 6.7 – kötelező biztonsági intézkedések [6.7.1]	–	„Nappali fényben a PV-modulcsoport és a DC áramkörök feszültség alatt állnak, és a váltakozó áramú körökkel ellentétben nem szigetelhetők el e vizsgálat elvégzése előtt.” Előkészítés [6.7.3.1]: a jogosulatlan hozzáférés korlátozása → a modulcsoport leválasztása az inverterről → a dobozban **minden…	29.
MSZ HD 60364-5-551/A11:2016, ZC3.1.3. – TN-rendszer aggregátorral	–	„Az önálló áramfejlesztő zárlatra történő táplálása olyan legyen, hogy a túláramvédelmi eszköz VAGY az áram-védőkapcsoló képes legyen az áramkör lekapcsolására a 4-41 411.4.	30.
MSZ HD 60364-5-551/A11:2016, ZC3.2.2.3. – elválasztás áram-védőkapcsolóval	–	„Áramkörönként vagy csatlakozóaljzatonként kell EGY áram-védőkapcsolót használni úgy, hogy csak EGY fogyasztó legyen védve.” MEGJEGYZÉS: „Általában az ELSŐ szigetelési hibát az áram-védőkapcsoló NEM ÉRZÉKELI. Egy másik aktív vezetőn bekövetkező második szigetelési hiba esetén az egyik áram-védőkapcsoló…	30.
MSZ HD 60364-5-53:2022 – a nullavezető kapcsolása	–	[530.4.3.] szó szerint: „A switching device shall not be inserted in the neutral conductor alone.” – vagyis TILOS önmagában, csak a nullavezetőbe kapcsolóelemet beépíteni.	12.
MSZ HD 60364-7-712:2016 – a DC oldal védelmi szabályai	–	Tiltott védelmi módok [712.410.3.5., 712.410.3.6.]: a HD 60364-4-41 B és C melléklete szerinti védelmi módok (akadály, elérhető tartományon kívüli elhelyezés, szigetelő környezet, földeletlen helyi egyenpotenciálú összekötés) nem alkalmazhatók.	29.
MSZ HD 60364-5-56:2019, 560.7. – a legfontosabb pontok	–	560.7.1. – Függetlenség. „A biztonsági berendezések áramköreinek MINDEN MÁS ÁRAMKÖRTŐL FÜGGETLENEKNEK kell lenniük. Az egyik rendszerben bekövetkező villamos hiba vagy bármilyen változtatás nem befolyásolhatja a másik helyes működését.	24.
MSZ HD 60364-7-704:2018, 704.1. – alkalmazási terület	–	A rész követelményei az építési és bontási területeken, a munkálatok ideje alatt használt villamos berendezésekre vonatkoznak: NEM vonatkoznak az építési terület adminisztrációs helyiségeire (iroda, öltöző, tárgyaló stb.) – ott az általános szabályok érvényesek.	30.
MSZ 447:2019, 6. fejezet – a méretlen fővezeték	–	(a részletek táblázatban/listában szerepelnek a fejezetben)	20.
MSZ 447:2019, 4.2.2. – a méretlen szakasz feszültségesése	–	A szabvány szó szerint: „A csatlakozóvezeték és a méretlen fővezetékek együttes feszültségesése az eredő méretezési teljesítményből adódó terhelés mellett a közcélú elosztóhálózat névleges feszültségének legfeljebb 2 %-a legyen.	16.

N

Fogalom	Angol megfelelő	Meghatározás	Fej.
Nem a feszültség öl, hanem az áram	–	A feszültség csak a „hajtóerő”. A kimenetelt az határozza meg, mekkora áram, mennyi ideig és milyen úton halad át a testen. Ezért használ az IEC/TS 60479-1 szabvány (magyar honosítás: MSZ EN/IEC 60479-1) nem egyszerű küszöbszámokat, hanem idő–áram zónákat (AC-1 … AC-4).	8.
Névleges feszültség (MSZ EN 60038:2012)	–	A hatályos magyar szabvány (MSZ EN 60038:2012, „CENELEC szabványos feszültségek”) 1. táblázata a kisfeszültségű névleges értékeket 230 / 230–400 / 400–690 / 1000 V sorral adja meg. A szabvány 4.1.	1.
Norma szerinti villámvédelem (NV)	NV	Az OTSZ fogalommeghatározása szó szerint: „norma szerinti villámvédelem: az MSZ EN 62305 szabvány szerint kialakított villámvédelmi rendszer”.	36.
Norton-tétel	–	Ugyanaz duálisan: a lineáris aktív kétpólus helyettesíthető egyetlen valóságos áramforrással – egy I_N ideális áramgenerátorral és egy vele párhuzamosan kapcsolt R_N ellenállással.	9.
Nóniusz	–	Olyan segédskála, amelynek n osztása a főskála (n − 1) osztásának hosszát fedi le. Ettől a leolvasás felbontása a főskála osztásközének n-ed része lesz.	6.
Nyitott átmenet (open transition) [3.5.22.]	–	Autotranszformátoros vagy csillag-delta indítónál olyan áramköri elrendezés, amelynél a motor táplálása megszakad és újra bekapcsolódik a fokozatváltáskor. (A zárt átmenet ennek ellentéte.)	28.

O

Fogalom	Angol megfelelő	Meghatározás	Fej.
Ohm törvénye	–	Egy áramkörben (állandó hőmérsékleten, lineáris ellenálláson) a feszültség és az áramerősség hányadosa állandó, és ez az állandó az ellenállás: R = U / I; U = I · R; I = U / R, ahol U [V], I [A], R [Ω]. (angolul: Ohm's law)	2.
Oldható és nem oldható kötés	–	Oldható kötés: roncsolás nélkül szétszedhető. Mechanikai oldalon a csavarkötés, ék- és reteszkötés; villamos oldalon a sorkapocs, a csavaros szorítókapocs, a rugós (bepattintós) kapocs, a dugaszolható csatlakozó és a csúszósaru. Nem oldható kötés: csak roncsolással bontható.	7.
oltásteljesítmény jelölése (MSZ EN 3)	MSZ EN 3	Például: 21A 113B C - az A előtti szám (5A, 8A, 13A, 21A, 27A, 34A, 43A, 55A) a szabványos A-osztályú próbatest hosszához kapcsolódó teljesítményjelző; - a B előtti szám (21B, 34B, 55B, 70B, 89B, 113B, 144B, 183B, 233B) tízzel osztva a próbaedény folyadékfelületét adja m²-ben; - a C osztályra nincs…	8.
Optocsatoló	–	Az optocsatoló a bemeneti villamos jelet fénnyé, majd a fényt ismét villamos jellé alakítja. A be- és a kimenet közé így dielektrikum kerül – ez a galvanikus leválasztás: a két oldal között nincs vezető összeköttetés, csak információ áramlik.	13.
OTSZ 18. melléklet, 1. táblázat	–	12. sor – „biztonsági világítás, kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jelek, korábbi előírások szerinti irányfényvilágítás”: **23–24.	24.
OTSZ 87. § – „48. Napelemek” [54/2014. (XII. 5.) BM r., hatályos 2025. IX. 23.]	–	(1) „A napelemmodulok közelében, a DC oldalon villamos TÁVMŰKÖDTETÉSŰ ÉS KÉZI tűzeseti lekapcsolási lehetőséget kell kialakítani.” (2) „A távkioldó egység kapcsolóját az építmény villamos tűzeseti FŐKAPCSOLÓJA KÖZVETLEN KÖZELÉBEN kell elhelyezni, VAGY a tűzeseti főkapcsolónak kell működtetnie azt.”…	29.

Ö

Fogalom	Angol megfelelő	Meghatározás	Fej.
ökölszabály	–	1 méter vezeték ≈ 1 kV többletfeszültség. Ez az egyik legjobban használható ökölszabály az egész szakmában: ránézésre meg lehet mondani, hogy egy „szép ívekben” bekötött levezető mennyit ront a védelmi szinten.	37.
Önindukció, induktivitás	–	A tekercs saját áramának változása a saját menetein indukál feszültséget, amely – a Lenz-törvény szerint – a változást gátolja: u_L = −L · di/dt, közelítő alak: u_L = −L · Δi/Δt Az induktivitás (L) az önindukció mértéke: L = N · Φ / I [H = Vs/A] Hosszú, egyenletes tekercsre: **L = µ₀ · µᵣ ·…	10.
Örvényáram	–	Örvényáram: tömör vezető anyagban a változó mágneses tér által indukált, örvényszerűen záródó áram. A fluxusváltozásra merőleges síkban folyik.	10.

P

Fogalom	Angol megfelelő	Meghatározás	Fej.
PEN-, PEL- és PEM-vezető	–	PEN: a védővezető (PE) és a nullavezető (N) funkcióját egyesítő vezető. PEL: a védővezető és egy fázisvezető (L) funkcióját egyesítő vezető. PEM: a védővezető és a középvezető (M) funkcióját egyesítő vezető – jellemzően egyenáramú rendszerekben.	32.
pillanatérték időfüggvénye	–	u(t) = Û · sin(ω · t + φ₀) i(t) = Î · sin(ω · t + φ₀ − φ)	11.
Pontossági osztály (osztálypontosság)	–	A műszer végkitérésre (méréshatárra) vonatkoztatott, százalékban megadott garantált relatív hibája. A gyártó a hitelesítéskor mért hibahatárt felkerekíti egy szabványos értékre. A klasszikus osztályok: 0,1 · 0,2 · 0,5 · 1 · 1,5 · 2,5 · 5.	4.
pontos megfogalmazás	–	A 10 m feletti intézkedés szükségessége ajánlás jellegű, a hozzá tartozó U_p-korlátok viszont kötelezőek. Vagyis: ha 10 m-nél messzebb van a készülék, valamilyen kiegészítő intézkedés kell – és ha a (b) megoldást választod, akkor az U_p nem lehet több az U_w felénél.	37.
Popszegecs	–	Két részből áll: hüvely és húzószár (tüske). Szegecseléskor a szerszám meghúzza a húzószárat, amely a hüvely túloldalát kigömbölyíti, majd egy előre méretezett helyen elszakad.	7.
Portfólió	–	Strukturált dokumentumgyűjtemény, amellyel a vizsgázó bemutatja a tanulmányok alatt elkészített projektmunkáját. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, egyben a projektfeladat I. vizsgarészének (20 %) tárgya. Kötelező mellékleti eleme a szakképzés ideje alatt elkészült munkanaplók bemutatása.	1.
Programtanterv (PT)	PT	A KKK követelményeit tantárgyakra, témakörökre és óraszámokra bontó, iskolai szintű dokumentum. Azt mondja meg, hogyan épül fel az oktatás (milyen tantárgy, hány óra, milyen sorrendben), míg a KKK azt, hogy mit kell tudni és miből vizsgázol.	1.

R

Fogalom	Angol megfelelő	Meghatározás	Fej.
Rajzjel (jelkép)	–	Szabványosított grafikai jel, amely egy villamos elemet, készüléket vagy funkciót képvisel a rajzon. A rajzjel nem a készülék képe, hanem a funkciójának jelölése – ezért néz ki egy 120 kg-os motor és egy 20 W-os ventilátormotor rajzjele pontosan ugyanúgy. (angolul: graphical symbol)	3.
Rajzjel-szabvány	–	A téglalapos (négyszög alakú) logikai rajzjelek szabványa az IEC 60617-12 (európai átvételben EN 60617-12). A téglalapos jelölésben az ÉS kapu jele &, a VAGY kapué ≥1. A jellegzetes alakú („katonai”) rajzjelek szabványa az ANSI/IEEE Std 91-1984 és kiegészítése.	13.
rajztípus fogalma	–	A rajztípus azt határozza meg, melyik kérdésre ad választ a rajz: a működésre, a bekötésre vagy az elhelyezkedésre. Ugyanaz az áramkör mindhárom nézetben ábrázolható, és egy rendes tervben mindhárom szerepel is.	3.
RC-időállandó	–	τ = R · C [s] = [Ω · F] Töltéskor (kezdetben töltetlen kondenzátor, U₀ tápfeszültség): u_C(t) = U₀ · (1 − e^(−t/τ)) és i(t) = (U₀/R) · e^(−t/τ) Kisütéskor (kezdeti feszültség U₀): u_C(t) = U₀ · e^(−t/τ) A τ az az idő, amely alatt a kondenzátor feszültsége töltéskor a végérték **63,2…	10.
Reaktancia	–	A tekercs és a kondenzátor váltakozó árammal szembeni, frekvenciafüggő ellenállása. Jele X, mértékegysége ohm (Ω). A reaktancia nem alakít energiát hővé! Az energiát átmenetileg tárolja (a tekercs a mágneses, a kondenzátor a villamos térben), majd visszaadja az áramkörnek.	11.
Relatív dielektromos állandó (relatív permittivitás, εᵣ)	–	Megmutatja, hányszorosára nő a kapacitás, ha vákuum (levegő) helyett az adott anyag a dielektrikum. Mértékegység nélküli szám, vákuumra definíció szerint 1.	10.
relé és a mágneskapcsoló	–	Mindkettő villamos jellel működtetett kapcsolókészülék: egy tekercs gerjesztésekor a mozgó vasmag behúz, és érintkezőket mozgat. A kettő között a különbség a feladatban és a méretben van:	25.
Rezonancia és a Thomson-képlet	–	Rezonancia: az az állapot, amelyben *X_L = X_C. Ekkor a kör kívülről nézve tisztán ohmos*, a fázisszög 0°, a teljesítménytényező 1.	11.
reszelő részei és fajtái	–	Részei: reszelőtest (a fogazott rész), tüske és nyél. Alak (keresztmetszet) szerint: lapos, négyzet, háromszög, kerek (gömbölyű), félkerek (félgömbölyű), kés alakú. Külön csoport a tűreszelő finommunkához.	6.
Réz (Cu)	Cu	Az ezüst után a második legjobb vezető. Fizikai jellemzői: sűrűsége 8,96 g/cm³, olvadáspontja 1084,62 °C (a szakirodalomban gyakran kerekítve: 8,9 kg/dm³, 1083 °C), fajlagos vezetőképessége 58 m/(Ω·mm²).	6.
RoHS (2011/65/EU irányelv)	–	Tíz veszélyes anyag koncentrációját korlátozza az elektromos és elektronikus berendezések homogén anyagaiban: Magyar átültetése a 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet.	7.
Rugós csatlakozókapocs	–	A szorítóerőt nem csavar, hanem rugó adja. A késes rész belemar a vezeték felületébe az ott lévő oxidrétegen keresztül, ezáltal biztosítva az érintkezést.	7.

S

Fogalom	Angol megfelelő	Meghatározás	Fej.
semleges szál	–	Hajlításkor a külső (húzott) szál nyúlik, a belső (nyomott) szál zömül. Közöttük van a semleges szál, amelynek hossza nem változik – ezért minden hajlítási számítás alapja.	6.
SMPS elve	–	Az áteresztő elem nem folyamatosan vezet, hanem nagy frekvenciával kapcsolgat be és ki. A kimenő feszültséget a kitöltési tényező szabja meg: D = t_be/T ahol t_be a bekapcsolt állapot időtartama [s], T a kapcsolási periódusidő [s].	13.
Sorkapocs	–	Sínre – jellemzően DIN- vagy TS35 kalapsínre – szerelhető, rendezett kötéseket biztosító kapocselem. Termékszabványa az IEC / MSZ EN 60947-7-1 (rézvezetőkhöz, 1000 V AC / 1500 V DC-ig, 0,2–300 mm²). Csavaros és csavar nélküli (rugós) kivitelben egyaránt létezik.	7.
Sorkapocs (sorozatkapocs)	sorozatkapocs	Sínre szerelhető, oldható villamos kötést biztosító kapocselem, amely a be- és kimenő vezetők rendezett csatlakoztatását teszi lehetővé. Az IEC 81346-2 szerinti osztálykódja X.	3.
Steinmetz-kapcsolás	–	Háromfázisú motor egyfázisú üzeme. Egy futókondenzátort kötnek az egyik fázistekercs és a harmadik (nem tápláló) kapocs közé; ez fáziseltolást hoz létre, és közelítőleg forgó mágneses teret ad – csökkentett teljesítményen (nagyságrendileg a névleges 60-80 %-án).	28.
Süllyesztés	–	Kúpos fejű csavarok és szegecsek fészkének elkészítése csúcssüllyesztővel. A szokásos kúpszögek: 60°, 75°, 90° és 120°. A süllyesztett fejű csavarhoz a leggyakoribb a 90°-os.	6.
Szabvány	–	Elismert szabványügyi szervezet által kiadott, elvben önkéntesen alkalmazandó műszaki dokumentum, amely egy termék, eljárás vagy szolgáltatás követelményeit rögzíti. Magyarországon a nemzeti szabványokat a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) adja ki.	1.
szabványi alap	–	*[JAVÍTVA 2026-09-13: az alábbi bekezdés korábban félreolvasásból úgy fogalmazott, mintha az „U/√3” és a „0,64 × U” két KÜLÖNBÖZŐ, a hálózati konfigurációtól függően választandó képlet lenne.	37.
szabványi követelmény	–	Az MSZ HD 60364-5-52 525. pontja: „Egyéb szempont hiányában a felhasználói berendezés kezdőpontja és a szerkezet közötti feszültségesés ne legyen nagyobb a G.52.1 táblázatban megadottnál.” G.52.1 táblázat – a megengedett feszültségesés a névleges feszültség %-ában:	16.
Szabványírás (műszaki betűírás)	–	A rajzon használandó egységes betű- és számforma. Az MSZ EN ISO 3098 két írástípust határoz meg: A típus (keskenyebb) és B típus (szélesebb), mindkettőt álló és dőlt változatban. A dőlt írás a vízszinteshez képest 75°-os (a függőlegestől 15°-kal jobbra dől).	5.
szabvány és a besorolás	–	MSZ EN IEC 81346-2:2020 – „Ipari rendszerek, berendezések, készülékek és ipari termékek. Felépítési alapelvek és referenciajelölések. 2. rész: Tárgyak osztályozása és osztálykódok” (IEC 81346-2:2019), 2020. május; az MSZ EN 81346-2:2010 helyett.	14.
Szakmairány	–	Egy szakmán belüli, önálló szakmai tartalommal és önálló vizsgakövetelménnyel rendelkező kimeneti változat.	1.
Szavatosság és jótállás	–	Szavatosság: a szolgáltatás hibátlanságáért való helytállás. Ha a teljesítés hibás volt, a megrendelő kijavítást, kicserélést, árleszállítást vagy elállást kérhet.	41.
számított terhelhetőség	–	I_Z = I_tábl · k_1 · k_2 · k_3 · … ahol I_tábl a fektetési módhoz tartozó táblázati érték, k_1 a hőmérséklet-korrekció, k_2 a csoportosítási (halmozási) tényező, k_3 pedig minden további tényező (talaj hővezetési ellenállása, harmonikus terhelés és így tovább).	16.
számjelölések	–	(A számok, a nevek és a működés három, egymástól független forrásból igazoltak.)	22.
Szelektivitás	discrimination	„A hibához legközelebbi védőkészülék előbb old ki anélkül, hogy az előtte levő védőkészülék kioldana.” Teljes (totális) szelektivitás: a lehetséges zárlati áramok teljes tartományában teljesül. Részleges szelektivitás: csak egy határáramig (I_s).	35.
Szelvény	–	Csak a metszősíkba eső felület ábrázolása – a sík mögötti rész nem látszik. (angolul: section, slice)	5.
Szemrevételezéses ellenőrzés	–	Az elkészült villamos berendezés feszültségmentes állapotban, méréseket megelőzően végzett vizsgálata, amely azt állapítja meg, hogy a szerelés megfelel-e az előírásoknak. Mindig megelőzi a méréseket, és a hibák nagy részét már itt ki lehet szűrni.	3.
szerelési mód megválasztásának szabálya	–	Az MSZ HD 60364-5-52 szerint a fektetési módnak - a vezeték vagy kábel típusa szerint az A.52.1 táblázatnak [521.1.], és - a helyzet (szituáció) szerint az A.52.2 táblázatnak [521.2.] kell megfelelnie, az 522. szakasz szerinti külső hatások figyelembevételével.	18.
Szerelői ellenőrzés	–	A szerelést végző szakember által saját munkájával kapcsolatban, üzembe helyezés előtt kötelezően elvégzendő ellenőrzés. A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet (VMBSZ) 1.5.15. pontja írja elő: egyszemélyes munkánál a munkát végzőnek, csoportmunkánál a csoportvezetőnek kell elvégeznie.	4.
Szerelői ellenőrzés és szabványossági felülvizsgálat	–	- Szerelői ellenőrzés: a szigetelésellenállás-mérésen kívül műszeres mérés nélkül végzett ellenőrzés; erősáramú szakképzettséget igényel. - Szabványossági felülvizsgálat: méréseket és számszerű kiértékelést tartalmazó ellenőrzés; különleges erősáramú szakképzettséget igényel.	14.
Szerelőtábla	–	Oktatási célú, sínnel és valós szerelvényekkel ellátott munkalap, amelyen igazi kapcsolókkal, sorkapcsokkal és lámpatestekkel építhető meg az áramkör. Előnye, hogy a valódi szerelési műveleteket gyakoroltatja: csupaszítás, érvéghüvely, kapocsba kötés, nyomatékos meghúzás. (angolul: training panel, mounting board)	3.
szerelvény és a szerelvényezés	–	Szerelvény: a kapcsolók, a dugaszolóaljzatok, a kötődobozok és a szerelvénydobozok gyűjtőneve. Szerelvényezés: a behúzott vezetékek bekötése a szerelvényekbe és a szerelvények végleges felszerelése. A 18. fejezet technológiai sorrendje szerint ez a festés utáni munkafázis – a szerelés „utolsó simítása”.	22.
Szigetelési ellenállás mérése	–	A szigetelés állapotát nagy egyenfeszültséggel (250, 500 vagy 1000 V) vizsgáljuk, és az eredményt MΩ-ban kapjuk. A műszer neve szigetelésvizsgáló vagy megaohmmérő. A mérés feszültségmentes, a hálózatról leválasztott berendezésen történik, a fogyasztók lekötése mellett – különben azok „belemérnek”.	4.
szilárdsági osztály származtatási szabálya	–	Szakítószilárdság: R_m ≈ az első szám × 100 [MPa] Folyáshatár: R_p0,2 ≈ az első szám × a második szám × 10 [MPa]	7.
szinkrongép	–	Olyan váltakozó áramú gép, amelynek a forgórésze a forgó mágneses mezővel EGYÜTT, azonos fordulatszámmal forog – azaz szinkronban van vele: n = n_0 A forgórész saját, egyenáramú gerjesztéssel (vagy állandó mágnessel) hoz létre mágneses mezőt, és ez a mező „kapaszkodik” az állórész forgó mezejébe.	27.
szinkron fordulatszám	–	n_0 = 60 · f / p (Két, egymástól független forrásból igazolt: egy egyetemi [NPTEL] jegyzet és egy gyártói szakmai anyag – mindkettő ugyanezt a képletet közli.)	27.
Szín-előírás	–	A lángterjedéssel szembeni ellenállás szerint a narancssárga színű csővezetékrendszerek csak betonba ágyazva engedélyezettek. Más szerelési módoknál minden szín megengedett, a sárga, a narancssárga és a vörös kivételével.	15.
Szívkamrai fibrilláció	ventricular fibrillation	A szívizomrostok rendezetlen, összehangolatlan remegése. A szív ilyenkor nem pumpál: a keringés gyakorlatilag leáll. A fibrilláció magától ritkán szűnik meg. A kezelése a defibrillálás – ezért életmentő az AED (automata külső defibrillátor) és a mellkaskompresszió.	31.
szlip (csúszás)	–	s = (n_0 − n) / n_0 (Két, egymástól független forrásból igazolt – ugyanaz a két forrás, amely az n_0 = 60·f/p képletet is közli.) Átrendezve a fordulatszámra: n = n_0 · (1 − s)	27.
Szorzatszabály a beágyazott súlyokra	–	Ha egy vizsgaelem egy nagyobb egység p₁ hányadát adja, az a nagyobb egység pedig egy még nagyobb egység p₂ hányadát, akkor az elem tényleges súlya a legnagyobb egységben: p = p₁ · p₂ · … (a százalékokat tizedes törtként helyettesítve).	1.
Szóhasználat és jelölés ebben a fejezetben	–	Generátor = az ideális modellelem (nincs belső ellenállása, illetve végtelen a belső ellenállása). Ideális feszültséggenerátor, ideális áramgenerátor. Forrás = a valóságos modell, amelyben az ideális generátor mellett ott van a belső ellenállás is. Valóságos feszültségforrás, valóságos áramforrás.	9.
szuperpozíció tétele	–	Ha egy lineáris hálózat több generátort tartalmaz, akkor mindegyik generátor a hálózat bármely ágában a többitől függetlenül hozza létre a maga részáramát (részfeszültségét). Az eredő ezeknek a részeknek az előjeles összege.	9.

T

Fogalom	Angol megfelelő	Meghatározás	Fej.
Teljesítménytényező és fázisjavítás	–	Teljesítménytényező: cos φ = P/S, dimenzió nélküli szám 0 és 1 között. Szinuszos (torzításmentes) esetben megegyezik a feszültség és az áram fáziseltérésének koszinuszával.	11.
Teljes harmonikus torzítás (THD)	THD	THD = ( √(Σ_(h≥2) X_h²)/X₁ ) · 100 % ahol X_h a h-adik felharmonikus, X₁ az alapharmonikus effektív értéke (feszültség vagy áram). 50 Hz-es alapharmonikusnál a 3. felharmonikus 150 Hz, az 5. 250 Hz, a 7. 350 Hz.	13.
Terhelési egyenes és munkapont	–	A terhelési egyenes az az U–I összefüggés, amelyet a külső, lineáris áramkör (a forrás és az előtétellenállás) kényszerít a fogyasztó kapcsaira: I = (U₀ − U)/R, azaz U = U₀ − I · R Tengelymetszetei: I = 0-nál U = U₀; U = 0-nál I = U₀/R.	9.
Terhelési szög	–	Az állórész forgó mezeje és a forgórész mezeje közötti szögeltérés.	27.
terhelhetőség szabványi alapelve	–	Az MSZ HD 60364-5-52 523.1. pontja szó szerint: „A vezető által normál üzemben tartósan vezetett áramnak olyannak kell lennie, hogy a szigetelés hőmérséklethatárát ne lépje túl. Ez a követelmény az 52.1 táblázat alkalmazásával teljesül…”	16.
Test	exposed-conductive-part	A szerkezet érinthető vezetőképes része, amely üzemszerűen NEM áll feszültség alatt, de hiba esetén feszültség alá kerülhet. Tipikusan: a fémház.	31.
Thévenin-tétel	–	Bármely, csak feszültséggenerátorokat, áramgenerátorokat és ellenállásokat tartalmazó (tehát lineáris) villamos hálózat az A–B kapcsain helyettesíthető egyetlen valóságos feszültségforrással: egy U_Th ideális feszültséggenerátorral és egy vele sorosan kapcsolt R_Th ellenállással.	9.
TN-C, TN-C-S, TN-S – emlékeztető	–	A rendszerek részletes tárgyalása, a PEN szétválasztásának helye és a szétválasztás utáni visszaegyesítés tilalma a 32. fejezetben van, szabványi forrásokkal.	41.
Törpefeszültség	–	Olyan kis feszültség, amely a szokásos körülmények között önmagában nem képes veszélyes testáramot hajtani. Felső határa 50 V váltakozó feszültség, illetve 120 V (simított) egyenfeszültség.	1.
Tranziens túlfeszültség	–	Rövid, körülbelül 50 µs idejű feszültségcsúcs, amely kapcsolásokból vagy villámhatásból származik. Minél közelebb vagy a hálózati betáplálási ponthoz, annál nagyobb tranziensre kell számítani – mert annál kevesebb vezetékhossz és impedancia csillapítja. (angolul: transient overvoltage)	4.
tranzisztor áramai	–	I_E = I_B + I_C (ez egyszerűen Kirchhoff csomóponti törvénye a tranzisztorra) I_C = β · I_B Jelölések: I_E, I_B, I_C – emitter-, bázis- és kollektoráram [A]; β (adatlapon h_FE) – egyenáramú áramerősítési tényező [–].	13.
transzformátor	–	Két (vagy több) mágnesesen csatolt tekercs közös vasmagon; váltakozó feszültség átalakítására szolgál, a nyugalmi indukció elvén.	27.
Transzformátorállomás és kapcsolóállomás	–	Transzformátorállomás: a feladata a feszültségszint megváltoztatása – transzformátort tartalmaz. Kapcsolóállomás: a feladata a hálózat szakaszolása, átkapcsolása, elosztása – azonos feszültségszinten, transzformátor nélkül.	40.
transzformátor és az áttétel	–	Transzformátor: két (vagy több) mágnesesen csatolt tekercs közös vasmagon, váltakozó feszültség átalakítására, a nyugalmi indukció elvén. Áttétel (a): a menetszámok aránya.	10.
transzformátor veszteségei	–	A vasmagban (a terheléstől gyakorlatilag függetlenül): A tekercsekben (a terheléssel együtt nő):	27.
Túláram	overcurrent	Minden olyan áram, amely a megadott értéket meghaladja. Két, gyökeresen különböző fajtája van: a túlterhelés és a zárlat. A kettőt azért fontos elkülöníteni, mert más a fizikájuk, más az időskálájuk, és más készülékrész védi őket.	35.
tűrés alapfogalmai	–	(a részletek táblázatban/listában szerepelnek a fejezetben)	5.
Tűzálló kábel	–	Olyan kábel, amely tűzben meghatározott ideig működőképes marad – ez az áramkör-integritás. A biztonsági berendezések (tűzeseti fogyasztók) táplálásához kell.	15.
Tűzeseti főkapcsoló	–	A tűzoltói beavatkozáshoz segédeszköz nélkül hozzáférhető, zárópecsételhető, egyértelműen jelölt lekapcsolókészülék.	20.
Tűzeseti lekapcsolás	–	„Az építmény minden, központi normál és biztonsági tápforrásról táplált villamos berendezését … úgy kell kialakítani, hogy az építmény egésze egy helyről lekapcsolható legyen.”	8.
Tűzihorganyzás (MSZ EN ISO 1461)	MSZ EN ISO 1461	Technológiai sor: zsírtalanítás → öblítés → pácolás → öblítés → folyasztószeres kezelés (fluxálás) → szárítás → mártás kb. 450–455 °C-os cinkolvadékba → utókezelés. A bevonatban kétirányú diffúzióval vas-cink ötvözeti fázisok alakulnak ki – ezért nem „lepattan”, hanem összenő az alapanyaggal.	6.
tűzosztályok (MSZ EN 2)	MSZ EN 2	(Az F osztályt a kutatás csak egyetlen forrásból tudta igazolni – a többi magyar forrás csak az A–D osztályokat sorolta fel.)	8.
TvMI 7.7, 12. fejezet – a szerelő számára fontos pontok	–	[12.1.] A biztonsági célú világítás célja, hogy az üzemi tápellátás megszűnése esetén lehetővé tegye az építmény biztonságos elhagyását. Az OTSZ-ben meghatározott helyeken felül is elhelyezhető; többirányú kiürítésnél dinamikus menekülési jelek javasoltak.	24.

Ü

Fogalom	Angol megfelelő	Meghatározás	Fej.
Üzemi és zárlati határhőmérséklet	–	A szigetelésnek kétféle hőmérséklethatára van, és a kettőt nem szabad összekeverni: - tartós üzemi hőmérséklet – amelyen a szigetelés éveken át üzemelhet károsodás nélkül: PVC 70 °C, XLPE 90 °C (MSZ HD 60364-5-52, 52.1.	6.

V

Fogalom	Angol megfelelő	Meghatározás	Fej.
valóságos feszültségforrás modellje	–	A valóságos feszültségforrás egy U₀ ideális feszültséggenerátor és egy vele sorosan kapcsolt R_b belső ellenállás soros kapcsolása. A belső ellenállás nem külön alkatrész: a forrás anyagi felépítéséből, a kémiai folyamatokból, a tekercsek ellenállásából adódik.	9.
Váltakozó áram	–	Olyan áram, amelynek nemcsak a nagysága, hanem az iránya is periodikusan változik. Európában 50 Hz, Amerikában 60 Hz frekvenciával.	11.
vezetékhossz felmérése	–	L = L_alaprajzi + L_függőleges + L_ráhagyás - L_alaprajzi: a nyomvonal vízszintes hossza az alaprajzról, léptékkel mérve; - L_függőleges: a fel- és lefutó szakaszok (falmagasság, aljzatmagasság, elosztói behúzás); - L_ráhagyás: a dobozokon belüli tartalék és a kalkulációs ráhagyás.	17.
Vezetékrendszer	–	A vezeték vagy kábel és az elhelyezésére szolgáló szerkezet együttese. Nem lehet csak a kábelt kiválasztani: a hordozó szerkezet ugyanúgy a rendszer része, és a terhelhetőséget is befolyásolja (16. fejezet).	15.
vezeték ellenállása	–	Egy homogén, állandó keresztmetszetű vezető ellenállása: R = ρ · l / A ahol ρ (ejtsd: ró) – a fajlagos ellenállás [Ω·mm²/m], l – a vezető hossza [m], A – a vezető keresztmetszete [mm²]. Az ellenállás tehát egyenesen arányos a hosszal és fordítottan arányos a keresztmetszettel.	2.
Vezeték és kábel	–	Vezeték (szigetelt vezeték): egyetlen, szigeteléssel ellátott vezető, köpeny nélkül. Önmagában csak védett módon fektethető: védőcsőben, kábelcsatornában, szerelvénydobozban vagy elosztóban.	15.
vezetők azonosító színei	–	Az IEC 60445 szabvány (másodkézből vett hivatkozás, elsődleges forrásból nem megerősítve) a barna/fekete/szürke sorrendet a leggyakoribb gyakorlati konvencióként rögzíti L1/L2/L3-ra. Az MSZ HD 60364-5-51:2010 514.3.	3.
vezetőszínek az MSZ HD 60364-5-51:2010, 514.3. szakasza szerint	–	- [514.3.1.Z1.] A nulla- vagy középvezetőket a TELJES HOSSZUKBAN KÉK színnel kell azonosítani.	12.
védővezető szabálya	–	Minden világítási armatúrához védővezetőt is kell vinni – akkor is, ha az éppen beépített lámpatest II. érintésvédelmi osztályú, és így nem igényli. Ok: a lámpatestet később kicserélhetik egy I. osztályúra, és akkor a PE-vezetőnek ott kell lennie a dobozban. Ez a lámpahelyet „jövőbiztossá” teszi.	22.
védőcsövek szabványa	–	MSZ EN 61386 sorozat – „Csővezetékrendszerek kábelvezetéshez”. Ez váltotta fel a korábbi MSZ EN 50086 sorozatot. (A régi 50086-ra hivatkozó gyártói adatlapok még forgalomban vannak. A szabványváltás pontos dátumát a kutatás nem tudta megerősíteni, ezért a jegyzet nem közöl évszámot.)	15.
végső ugrás és a gördülőgömb	–	A végső ugrás (final striking distance) az a távolság, amelyről a lefelé haladó vezérkisülés „átugrik” a földi tárgyra. Hossza arányos a villámáram nagyságával.	36.
Villamosan szigetelő kesztyű (MSZ EN 60903)	MSZ EN 60903	(A 2. és a 4. osztály értékei egyetlen forrásból származnak.)	8.
Villamos áramkör	–	Zárt villamos vezetési út, amely három alapvető részből áll: 1. feszültségforrás (generátor) – itt alakul át valamilyen energia villamos energiává (elem, akkumulátor, tápegység, generátor, a hálózat); 2.	2.
Villamos áram, áramerősség (I)	–	A töltések meghatározott irányú, rendezett áramlása. Az áramerősség a vezető keresztmetszetén időegység alatt áthaladó töltésmennyiség: I = Q / t Jele: I, mértékegysége az amper (A). (angolul: electric current)	2.
Villamos ellenállás (R)	–	Az az anyagi jellemző, amely megmutatja, mekkora feszültség szükséges ahhoz, hogy a fogyasztón 1 amper áram folyjon át: R = U / I Jele: R, mértékegysége az ohm (Ω). A reciproka a villamos vezetés (jele G, mértékegysége a siemens, S): G = 1 / R. (angolul: resistance, conductance)	2.
villamos energiarendszer feladata	–	A villamos energiarendszer (VER) feladata, hogy a termelést és a fogyasztást minden időpillanatban egyensúlyban tartsa, és a villamos energiát előírt minőségben (feszültség, frekvencia) juttassa el a felhasználókhoz. A két legfontosabb villamos jellemző, amelyet a rendszer szinten tart:	40.
Villamos erőtér és villamos térerősség	–	Villamos erőtér: a töltések környezetében kialakuló erőtér, amely más töltésekre erőhatást fejt ki. Villamos térerősség (E): az egységnyi pozitív próbatöltésre ható erő. E = F / q [V/m = N/C] Vektormennyiség: iránya a pozitív töltésre ható erő iránya.	10.
Villamos feszültség (U)	–	A töltések kiegyenlítődésre való törekvésének mértéke; két pont közötti potenciálkülönbség. Számszerűen: az egységnyi töltés mozgatásához szükséges munka: U = W / Q Jele: U, mértékegysége a volt (V). (angolul: voltage)	2.
Villamos megosztás (influencia)	influencia	A fémben lévő szabad töltéshordozók a külső tér hatására elmozdulnak, és úgy rendeződnek át, hogy az általuk keltett tér kioltja a külsőt. Ezért a fém belsejében a térerősség nulla lesz, a test két végén pedig ellentétes előjelű töltés jelenik meg.	10.
Villamos munka, energia (W)	–	A villamos áram által végzett munka, azaz a fogyasztott energia: W = P · t = U · I · t Jele: W, SI-mértékegysége a joule (J), a gyakorlatban a wattóra (Wh) és a kilowattóra (kWh). Az átváltás: 1 kWh = 1000 W · 3600 s = 3,6 · 10⁶ J = 3,6 MJ. (angolul: electrical work, energy)	2.
Villamos teljesítmény (P)	–	Az időegység alatt végzett munka. Egyenáramú (és ohmos terhelésű) körben: P = U · I; P = I² · R; P = U² / R. Jele: P, mértékegysége a watt (W). A három alak az Ohm-törvény behelyettesítésével egymásból megkapható. (angolul: power)	2.
Villamos töltés (Q)	–	Az anyag olyan alapvető tulajdonsága, amely a villamos kölcsönhatásokat létrehozza. Jele: Q, mértékegysége a coulomb (C). Az összefüggése az árammal: 1 C = 1 A · 1 s, vagyis egy coulomb az a töltésmennyiség, amely 1 amperes áram mellett 1 másodperc alatt halad át a vezető keresztmetszetén.	2.
Villanyszerelő	–	Az Elektronika és elektrotechnika ágazatba tartozó, 4 0713 04 07 azonosító számú szakma megnevezése. Szintje az Európai és a Magyar Képesítési Keretrendszerben egyaránt 4 (EKKR 4 / MKKR 4), tehát szakmunkás szintű képesítés.	1.
vizsgakérdés és a válasza	–	Mi a különbség a SELV és a PELV között? A FÖLDELÉS. A SELV-nél tilos, a PELV-nél kötelező vagy megengedett a rendszer egy pontjának (vagy a testeknek) a földelése. Ha a működéshez földreferencia kell – jelfeldolgozás, mérés, EMC-okok miatt –, akkor PELV-et kell alkalmazni, mert a SELV-ben a földelés tilos.	33.
vizsgálatok listája [PT-tétel]	–	A szigetelési ellenállás motorspecifikus irányadó ökölszabálya: R_min = (a névleges feszültség kV-ban + 1) MΩ, 40 °C-ra korrigálva *(Két forrásból: az IEEE Std 43 „Recommended Practice for Testing Insulation Resistance of Rotating Machinery” – a nemzetközileg elfogadott elsődleges szabvány erre a témára –…	28.
vizsgán így fogalmazd meg	–	A villanyszerelő a SAJÁT munkáját ellenőrzi (szerelői ellenőrzés), a felülvizsgáló egy HARMADIK FÉL szemével minősít (felülvizsgálat). Ez a különbség nem formaság: más a képesítési követelmény, más a kiadható dokumentum, és más a felelősség is.	38.
VMBSZ „biztonságos állapot” elve	–	„Biztonságos állapotúnak kell tekinteni azt a villamos berendezést, amely létesítésekor teljesíti a rá vonatkozó villamos biztonsági szabványos követelményeket.”	31.
Vonalkázás	–	A metszett anyagfelület jelölése vékony folytonos párhuzamos vonalakkal. Fémeknél a vonalak jellemzően 45°-os szöget zárnak be a kontúrvonallal, illetve a közép- vagy tengelyvonallal. (angolul: hatching)	5.
Vonalcsoport	–	Egy rajzon két vonalvastagságot használunk: egy vékonyat és egy vastagat, amelyek aránya 1 : 2. Az együtt használt párt vonalcsoportnak nevezzük.	5.

Z

Fogalom	Angol megfelelő	Meghatározás	Fej.
zárlati feszültség	–	Az a primer feszültség, amelynél rövidre zárt szekunder mellett a tekercsekben a névleges áram folyik. A névleges feszültség százalékában adják meg (u_k, %). Két dolgot mond meg:	27.
Zener-stabilizátor méretezése	–	R_S = (U_be − U_Z)/(I_Z + I_T) P_Z = U_Z · I_Z és I_Z,max = P_Z,max/U_Z Jelölések: R_S – soros előtétellenállás [Ω], U_be – bemeneti feszültség [V], U_Z – Zener-feszültség [V], I_Z – a Zeneren átfolyó áram [A], I_T – terhelőáram [A]. A méretezés két legrosszabb esete: 1.	13.

Számok és jelek

Fogalom	Angol megfelelő	Meghatározás	Fej.
2P+F aljzat	–	A védőérintkezős (2P+F) dugaszolóaljzat három vezetőt fogad:	22.
√3-as levezetés	–	Ugyanarra a vonali feszültségre kötve: A tekercsre jutó feszültség csillagban a delta-érték 1/√3-szorosa, ezért a fázisáram is 1/√3-szorosa. A vonali áram a delta-értékhez képest a HARMADÁRA csökken. És ugyanígy a nyomaték is a harmadára csökken – mert a nyomaték a feszültség négyzetével arányos.	28.
10 Ω szabványi státusza (A típusú földelőre)	–	Az MSZ EN 62305-3-ban a 10 Ω ajánlás, nem kötelező határérték, és kizárólag az A típusú földelő-elrendezésre vonatkozik. A szabvány elsődlegesen a geometriát (l₁, r_e) írja elő, a 10 Ω-t az A típusnál alternatív, illetve célértékként kezeli.	36.
101-es bekötése	–	A kapcsolóhoz 2 ér fut (fázis oda, kapcsolt fázis vissza), a lámpahelyre 3 ér (kapcsolt fázis, nulla, védővezető).	22.
107-es kapcsolás	–	A keresztkapcsolónak 2 váltóérintkezője és 4 csatlakozópontja van. A két játszóvezetéket A lánc szerkezete mindig: `106 – (107) – (107) – … – 106` A két végén mindig 106-os áll; a köztes helyeken tetszőleges számú 107-es lehet.	22.
106-os kapcsolás bekötése	–	A két kapcsoló között 2 ér fut; az elsőhöz 1 ér érkezik (fázis), a másodikról 1 ér indul (kapcsolt fázis).	22.
105-ös bekötése	–	A kapcsolóhoz 3 ér fut (fázis + 2 kapcsolt fázis), a lámpahelyre 4 ér (2 kapcsolt fázis, nulla, védővezető).	22.
0,75-ös tényező jelentése	–	A szabvány a jelmagyarázatban külön nevesíti: 1/0,75 „a háromfázisú hálózat terhelési aszimmetriáját figyelembe vevő tényező”. A gondolat egyszerű: egy lakóépület háromfázisú fővezetékén a három fázis sosem terhelődik tökéletesen egyformán.	16.
0,5 · I_∆n szabály	–	Az RCD-nek 0,5 · I_∆n-nél még nem szabad kioldania. Ennek két következménye van:	34.
281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (Épelj.) szerint	–	Az építésügyi hatósági eljárásokat ma a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet szabályozza (a korábbi 312/2012. Korm. r. helyett). 1. melléklet 3.1.4. pont – az épületvillamossági műszaki leírás tartalmazza: **2. melléklet 2.2.	14.

Összesítés

Összefoglalás

A fogalomtár 343 fogalmat tartalmaz, a jegyzet mind a 41 fejezetéből – a fejezetek definíciódobozaiból gyűjtve. [JAVÍTVA 2026-09-13: a jegyzet fejezeteiben összesen 523 definíciódoboz van; ebből 343 olvasható önmagában is értelmezhető szakkifejezésként, a fennmaradó 180 doboz leíró/mnemotechnikai cím volt (mondatszerű összefoglaló, kérdés, puszta szakaszhivatkozás vagy a jegyzetre önreferáló megjegyzés) – ezek NEM fogalomtár-tételek, tartalmuk a saját fejezetükben olvasható.]

Az angol megfelelők kizárólag azokból a definíciódobozokból származnak, amelyek a fejezet szövegében már eleve tartalmazták az angol kifejezést; a jegyzet nem talál ki kifejezést, és nem kulcsszó-egyezés alapján rendel angol szót egy magyar címhez.

Mennyire volt hasznos ez a fejezet?

Még nincs értékelés.

B. függelék – Fogalomtár (magyar–angol)

Hogyan használd ezt a fogalomtárat?

A

Á

B

C

D

E

É

F

G

H

I

J

K

L

M

N

O

Ö

P

R

S

T

Ü

V

Z

Számok és jelek

Összesítés

Összefoglalás

Mennyire volt hasznos ez a fejezet?