A jegyzet záró fejezete a munka végét tanítja meg: felújítás meglévő hálózaton, bontás, majd a kész munka átadása. A rekonstrukció azért külön veszélyes, mert a meglévő hálózat állapota és rendszere ismeretlen lehet – ezért a fejezet a felmérésre és a rendszerazonosításra helyezi a hangsúlyt. A bontás magas baleseti kockázatú művelet, amelyet a feszültségmentesség igazolása nélkül elkezdeni tilos. Az átadási rész összefűzi a 38. fejezet szerelői ellenőrzését, a 14. fejezet megvalósulási dokumentációját és a felhasználó betanítását. Két kidolgozott mintapéldával – és egy zárógondolattal arról, hogyan tovább.
- 41.1 Rekonstrukció meglévő hálózaton: mit kell felmérni munkakezdés előtt
- 41.2 A meglévő hálózat rendszerének azonosítása; a régi „nullázás” kérdése
- 41.3 Részleges felújítás – a régi és az új hálózatrész találkozása
- 41.4 ⭐ Bontási munkák villamos szabályai; a feszültségmentesség igazolása
- 41.5 A bontás technológiai sorrendje és kockázatai
- 41.6 Hulladékkezelés bontásnál; veszélyes hulladékok
- 41.7 A villamos munka átadásának folyamata
- 41.8 Az átadási dokumentáció csomagja; mit kap a megrendelő
- 41.9 A felhasználó betanítása és tájékoztatása
- 41.10 Jótállás, szavatosság, a későbbi felülvizsgálatok rendje
- 41.11 A jegyzet zárása: hogyan tovább?
- Kidolgozott mintapéldák
- Gyakorlatok
- Összefoglalás
- Ellenőrző kérdések
- Tudáspróba
- Források
41.1 Rekonstrukció meglévő hálózaton: mit kell felmérni munkakezdés előtt
Miért más a felújítás, mint az új szerelés?
Új szerelésnél a szerelő maga hozza létre a hálózatot: tudja, mi hol van, milyen anyagból és milyen rendszerben. Felújításnál ezzel szemben egy ismeretlen hálózatot kell átvennie – amelyet más csinált, más korban, más szabályok szerint, és amelyet azóta többen is átalakíthattak.
Amíg nem tudod, mi van a falban, addig nem tudod, mit csinálsz.
A felújítás első munkaeleme nem a bontókalapács, hanem a felmérés. A KKK is ezt várja el: a tanuló „ismeri a bontási műveletek technológiai sorrendjét” és „ismeri a műveletek magas baleseti kockázatát”.
A felmérés kilenc kérdése
1. MILYEN RENDSZERŰ a hálózat? TN-C (nullázás), TN-C-S, TN-S vagy TT? Hol van - ha van - a PEN szétválasztása? 2. MI A CSATLAKOZÁS MÓDJA ÉS ÁLLAPOTA? Szabadvezetékes vagy kábeles; méretlen fővezeték; a fogyasztásmérő helye és állapota. 3. MEKKORA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ TELJESÍTMÉNY? A szerződés szerinti névleges áram - elég lesz-e a felújítás utáni igényhez? 4. MILYEN SZERELÉSI TECHNOLÓGIÁVAL készült? Süllyesztett, falon kívüli, védőcsöves, kötött? Egy lakáson belül VEGYES technológia is lehet. 5. MILYEN VEZETŐANYAG és keresztmetszet? Réz vagy alumínium? Hány mm2? 6. VAN-E VÉDŐVEZETŐ? Minden végponton? Folytonos-e? 7. MI AZ ELOSZTÓ ÁLLAPOTA? Van-e RCD? Milyen túláramvédelem? Van-e áramkörjegyzék? 8. HOL FUTNAK A REJTETT VEZETÉKEK? Vezetékkutatóval, a bontás ELŐTT. 9. MI A DOKUMENTÁCIÓ ÁLLAPOTA? Van-e terv, mérési jegyzőkönyv, korábbi felülvizsgálati minősítő irat?
A villamos biztonsági felülvizsgálat szerepe
A VMBSZ a felújításnál külön is előírja az ellenőrzést: „Új berendezés kivitelezésekor, valamint a biztonságosság szempontjából lényeges bővítések, átalakítások alkalmával az érintett rész szabványos vagy azzal egyenértékű voltát kell ellenőrizni”, és az ellenőrzés kötelező „átalakítás, javítás esetén annak üzembe helyezése előtt”.
[JAVÍTVA 2026-09-13: az alábbi bekezdés korábban tévesen úgy fogalmazott, mintha a "szerelői ellenőrzés" fogalma is megszűnt vagy egybeolvadt volna – ez ELLENTMOND a fejezet saját forrásának (a 41.2. táblázatban idézett, hatályos 10/2016. NGM r. 19. §-a ma is nevesíti a "szerelői ellenőrzést"). Valójában KIZÁRÓLAG a "szabványossági felülvizsgálat" elnevezés változott.]
A 27/2020. (VII. 16.) ITM rendelet óta a „szabványossági felülvizsgálat” elnevezés helyébe a „villamos biztonsági felülvizsgálat” egységes fogalma lépett a jogszabályban, amely „az áramütés elleni védelem és szabványos állapot együttes felülvizsgálatából áll”.
A szerelői ellenőrzés – mint a szerelő saját munkájának lezárása – ezt a névváltást nem érintette: a fogalom ma is önálló, változatlan néven él a hatályos jogszabályban (10/2016. NGM r. 19. §) és a szabványban egyaránt (38. fejezet).
41.2 A meglévő hálózat rendszerének azonosítása; a régi „nullázás” kérdése
Mit jelent a „nullázás”?
A magyar lakásállomány jelentős részében a hálózat eredetileg TN-C rendszerben épült: a védő- és a nullavezető szerepét egyetlen, közös PEN-vezető látta el, és a fogyasztókészülékek testét ehhez a közös vezetőhöz kötötték. A régi szakmai szóhasználat ezt hívta nullázásnak.
TN-C: a védő- és a nullavezető EGYESÍTVE (PEN) TN-C-S: egy ponttól szétválasztva; azon túl TN-S TN-S: a védő- és a nullavezető VÉGIG KÜLÖN
A rendszerek részletes tárgyalása, a PEN szétválasztásának helye és a szétválasztás utáni visszaegyesítés tilalma a 32. fejezetben van, szabványi forrásokkal.
A rekonstrukció alapkérdése
Rekonstrukciónál három kérdést kell eldönteni:
1. HOL VAN MOST a PEN szétválasztása - ha van egyáltalán? (A szabványos hely a csatlakozó vagy a méretlen főelosztó, a mérő helye, illetve a mért főelosztó - 20. és 32. fejezet.) 2. MEDDIG TERJED a TN-C szakasz, és az érinti-e a felújítandó részt? 3. A FELÚJÍTOTT RÉSZ TN-S LESZ-E? Új végáramkör ma már csak ötvezetékes (illetve háromvezetékes, egyfázisú) TN-S kivitelben épülhet.
A PEN visszaegyesítése a szétválasztás után. Tipikus megjelenése: az új dugaljnál a szerelő „nem talál” védővezetőt, ezért áthidalja a nulla- és a védőérintkezőt.
Ez a megoldás:
- a fém készülékházat a NULLAVEZETŐ potenciáljára emeli, amely ÜZEMI ÁRAMOT visz; - nullaszakadásnál a KÉSZÜLÉKHÁZRA teljes fázisfeszültség kerül; - az RCD működését felborítja.
Ez nem „megoldás”, hanem életveszélyes szabálytalanság – és pontosan az a hibatípus, amelyet a 38. fejezet polaritás- és folytonosságvizsgálata kimutat.
A régi rendszerek felismerése – történeti segédlet
| Amit a falban találsz | Kor és jelentés |
|---|---|
| Bergmann-cső (papírbetétes, fémköpenyes védőcső) | régi, süllyesztett szerelés; a cső nem védővezető |
| Acélpáncélcső | régi ipari és lakossági szerelés |
| Fadoboz, fa kötődoboz | igen régi szerelés, éghető anyagú kötéshely |
| Gumi- vagy textilszigetelésű vezeték | elöregedett, morzsálódó szigetelés – cserélendő |
| Alumínium vezeték, 1,5 / 2,5 mm² | a hetvenes-nyolcvanas évek tipikus lakásszerelése |
| Kötött (nem bontható) hálózat | a vezeték nem húzható ki a csőből – csak kiváltással újítható fel |
Az alumínium a rézhez képest lágyabb, kúszásra hajlamos anyag: a csavaros kötés idővel meglazul, az átmeneti ellenállás nő, a kötés melegszik – ez a 7. fejezetben tárgyalt „laza kötés” tűzokozó mechanizmusa.
Ezért a régi alumínium vezetékek cseréje az egyik legjellemzőbb rekonstrukciós feladat. Ha a csere nem lehetséges, a réz–alumínium átmenetet arra alkalmas, minősített kötőelemmel kell kialakítani (7. fejezet).
41.3 Részleges felújítás – a régi és az új hálózatrész találkozása
A kétirányú ellenőrzés
Itt lép be az, amit a 38. fejezet a szabvány szövegéből már megtanított: bővítésnél és átalakításnál két irányban kell ellenőrizni [MSZ HD 60364-6:2017, 6.4.1.5.]:
(1) az ÚJ RÉSZ nem csökkenti-e az EREDETI
berendezés biztonságát;
(2) a MEGLÉVŐ berendezés nem csökkenti-e az ÚJ RÉSZ
biztonságát.Hiába szabályos önmagában az új konyhai áramkör RCD-vel és védővezetővel, ha:
- az elosztóban NINCS védővezető-sín, amelyhez csatlakozhatna; - a méretlen fővezeték keresztmetszete nem bírja el az új terhelést; - a régi hálózat szigetelése olyan rossz, hogy az új RCD folyamatosan lekapcsol.
Ilyenkor nem az új részt kell „visszabutítani”, hanem a régit felhozni arra a szintre, amely az új rész biztonságos működéséhez szükséges.
A találkozási pont kezelése
| Helyzet | Helyes megoldás |
|---|---|
| Az új áramkör régi elosztóba csatlakozik | az elosztó felülvizsgálata; PE-sín kiépítése; áramkörjegyzék pótlása |
| Az új rész TN-S, a régi TN-C | a PEN szétválasztása a szabványos helyen; a szétválasztás után visszaegyesítés tilos |
| Régi és új vezetékanyag találkozik (Al–Cu) | minősített átmeneti kötőelem, nem egyszerű csavaros sorkapocs |
| A régi rész szigetelése bizonytalan | szigetelésmérés a bekötés előtt (38. fejezet) |
| A régi áramkörön nincs RCD | a felújított rész önálló RCD-védelme; a régi rész külön kérdés |
Amit a részleges felújításnál dokumentálni kell
- MIT ÚJÍTOTTUNK FEL és mit nem (a határ pontos megjelölése); - a felújított rész MÉRÉSI EREDMÉNYEI (38. fejezet); - a meglévő részre vonatkozó ÉSZREVÉTELEK és JAVASLATOK - írásban, a megrendelőnek átadva; - ha a meglévő részen ÉLETVESZÉLYES ÁLLAPOTOT találtunk: annak írásbeli jelzése, és - ha a veszély közvetlen - a feszültségmentesítés.
Ha a szerelő a meglévő berendezésen hibát talál, amelynek javítására nem kapott megbízást, azt akkor is írásban kell jeleznie. A 38. fejezet szabványi szabálya erre is irányadó: hibás berendezést nem lehet megfelelőnek nyilvánítani.
A gyakorlat: a hiba rögzítése a jegyzőkönyvben vagy külön hiánylistán, a megrendelő aláírásával, hogy tudomásul vette.
41.4 ⭐ Bontási munkák villamos szabályai; a feszültségmentesség igazolása
A bontás előtti kötelező lépések
1. A BONTANDÓ SZAKASZ AZONOSÍTÁSA Pontosan melyik áramkör, meddig tart, honnan táplálják? 2. AZ IDEGEN VEZETÉKEK AZONOSÍTÁSA Amelyek NEM a bontott hálózathoz tartoznak, de a bontási területen áthaladnak. 3. FESZÜLTSÉGMENTESÍTÉS AZ ÖT BIZTONSÁGI MŰVELETTEL (39. fejezet) Leválasztás - kizárás - ELLENŐRZÉS - (földelés és rövidre zárás) - lehatárolás. 4. AZ IDEIGLENES ELLÁTÁS BIZTOSÍTÁSA Ha a bontás alatt is kell áram (világítás, szerszám): ideiglenes hálózat a 30. fejezet szerint. 5. AZ ENGEDÉLYESI EGYEZTETÉS Ha a bontás a mérőhelyet vagy a csatlakozóvezetéket érinti.
A bontás azért különösen veszélyes, mert a szerelő fémet vág és tör olyan szerkezetekben, amelyekről nincs teljes képe. Egy meg nem talált, feszültség alatt maradt vezeték itt nem „kellemetlenség”, hanem halálos áramütés vagy zárlati ív.
A feszültségmentesség igazolása kétpólusú, terhelő feszültségvizsgálóval történik, a munkavégzés helyén, minden viszonylatban, előzetes és utólagos próbával (39. fejezet).
Az engedélyesi egyeztetés
Ha a bontás a fogyasztásmérő helyét vagy a csatlakozóvezetéket érinti, a munkát nem lehet egyoldalúan elvégezni: ezek a berendezésrészek a hálózati engedélyes felelősségi körébe tartoznak (40. fejezet). Az eljárás az illetékes elosztó Elosztói Üzletszabályzata és a regisztrált villanyszerelői eljárásrend szerint zajlik, igénybejelentéssel.
A mérőhely megszüntetésének (nem az új bekapcsolásnak) konkrét lépéssorát a jegyzet forrásanyaga nem tudta szó szerint kiemelni a hozzáférhető elosztói dokumentumokból.
Amit a jegyzet állít: az eljárás az illetékes elosztó Elosztói Üzletszabályzata szerint zajlik, és igénybejelentéssel indul. A konkrét lépéssort mindig az adott terület elosztójának hatályos üzletszabályzatából kell kikeresni – ez elosztónként és időben is eltérhet.
41.5 A bontás technológiai sorrendje és kockázatai
A sorrend
1. FESZÜLTSÉGMENTESÍTÉS és a munkaterület elhatárolása 2. A SZERELVÉNYEK BONTÁSA dugaljak, kapcsolók, lámpatestek - a kötések szigetelt lezárásával 3. AZ ELOSZTÓ BONTÁSA a készülékek kiszerelése, a vezetékek jelölése 4. A VEZETÉKEK ELTÁVOLÍTÁSA kihúzás a csőből, vagy a falon kívüli rendszer leszerelése 5. A SZERKEZETI ELEMEK BONTÁSA csatornák, tálcák, dobozok, védőcsövek 6. TAKARÍTÁS, HULLADÉKKEZELÉS, a terület átadása
Mert a végpontok felől haladva minden lépésnél kisebb lesz a még feszültség alá kerülhető hálózatrész. Az elosztó bontása pedig azért kerül a szerelvények után, mert onnan még azonosítani lehet, melyik vezeték hová tartozik – ha előbb bontjuk meg, elvész az áramkörök azonossága.
Ezért kell a vezetékeket az elosztó bontása előtt megjelölni.
A bontás öt jellemző kockázata
| Kockázat | Mi történhet? | Védekezés |
|---|---|---|
| Feszültség alatt maradt vezeték | halálos áramütés, zárlati ív | az öt biztonsági művelet, kétpólusú feszültségvizsgálat |
| Idegen közmű megsértése (gáz, víz, távközlés) | robbanás, elárasztás, szolgáltatáskiesés | vezeték- és közműkutatás a bontás előtt, közműtérkép |
| Leeső tárgy, leszakadó szerkezet | zúzódás, törés | védősisak, a terület elkerítése, kiürítés |
| Por (kvarcpor, régi épületben azbeszt) | légzőszervi károsodás | porelszívás, légzésvédő; azbesztgyanú esetén a munka megszakítása |
| Magasban végzett munka (mennyezeti szerelvények) | leesés | kollektív védelem, létraszabályok (39. fejezet) |
Régi épületekben a villamos szerelés környezetében is előfordulhat azbeszttartalmú anyag. Ha azbesztgyanú merül fel, a bontást abba kell hagyni, és a további eljárást szakértő bevonásával kell eldönteni.
Az azbeszttartalmú szerkezet érintése a kivitelezési jogszabály szerint is kivitelezési dokumentációhoz kötött tevékenység – nem „menet közbeni” döntés kérdése.
41.6 Hulladékkezelés bontásnál; veszélyes hulladékok
A három nevesített veszélyeshulladék-típus
A bontásból származó villamos hulladék jelentős része nem kommunális hulladék, és nem is egyszerű fémhulladék. Három típusra külön jogszabály vonatkozik:
41.1. táblázat – a villamos bontás veszélyes hulladékai
| Hulladék | Miért veszélyes? | Vonatkozó jogszabály |
|---|---|---|
| Fénycsövek, kisülőlámpák | higanyt tartalmaznak | 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodásról |
| Elemek, akkumulátorok (vészvilágítás, szünetmentes tápegység) | nehézfémek, savas és lúgos elektrolit | 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodásról |
| PCB-tartalmú kondenzátorok (régi lámpatestek, fázisjavítók) | PCB – tartósan környezetkárosító, rákkeltő | 144/2012. (XII. 27.) VM rendelet a PCB, valamint a PCB-t tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól |
1. A FÉNYCSÖVET NEM SZABAD ÖSSZETÖRNI. Törés esetén higanygőz szabadul fel. Épségben, gyűjtőedénybe kell tenni. 2. A RÉGI LÁMPATEST KONDENZÁTORÁT NEM SZABAD FELVÁGNI vagy vegyesen a fémhulladék közé dobni. PCB-gyanú esetén külön kezelendő. 3. A VESZÉLYES HULLADÉKOT NEM SZABAD A TÖBBIVEL ÖSSZEKEVERNI: az összekeveréssel a TELJES mennyiség veszélyes hulladékká minősül.
[JAVÍTVA 2026-09-13: a fenti 3. szabály "a teljes mennyiség veszélyes hulladékká minősül" állítása a jegyzet forrásanyagában nem volt elsődleges jogszabályi forrással igazolható – a hulladékokról szóló törvény (2012. évi CLXXXV. tv.) vagy végrehajtási rendeletének pontos, szó szerinti szövege nem állt rendelkezésre ehhez a konkrét ponthoz. Az elv szakmai körökben elterjedt és a keverési tilalom önmagában (a hulladékok összekeverése tilos) igazolt, de a "teljes mennyiség veszélyessé minősül" pontos jogi következmény forrását még ellenőrizni kell.]
A bontásból származó réz és alumínium értékes másodnyersanyag, és a szelektív gyűjtése egyszerre környezetvédelmi és gazdasági érdek. A gyűjtésnél a réz és az alumínium szétválasztása növeli az értéket.
Ez az egyetlen hulladékáram, amelyről a megrendelővel előre meg kell állapodni: kié a bontott fém, és ki viszi el.
41.7 A villamos munka átadásának folyamata
Az öt lépés
1. SZERELŐI ELLENŐRZÉS szemrevételezés + mérések: folytonosság, szigetelési ellenállás, hibavédelem működése, RCD-próba, polaritás -> 38. fejezet 2. FELIRATOZÁS áramkörjegyzék az elosztóban, készülék- és vezetékjelölések, figyelmeztető feliratok 3. JEGYZŐKÖNYVEK ellenőrzési-mérési jegyzőkönyv a tartalmi és formai követelmények szerint -> 38. fejezet 4. MEGVALÓSULÁSI DOKUMENTÁCIÓ "ahogy megépült" - a tervtől való eltérések átvezetésével -> 14. fejezet 5. ÁTADÁS-ÁTVÉTELI ELJÁRÁS üzemeltetési próbával; kivitelezői nyilatkozat; az e-építési napló lezárása
A jogszabályi keret
Az építőipari kivitelezési tevékenységet a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szabályozza. A villanyszerelő szempontjából a legfontosabb elemei:
| Elem | Tartalom |
|---|---|
| E-építési napló [5. §, 24/B. §] | a munkaterület átadása előtt készenlétbe kell helyezni; megnyitása az első e-főnaplóban, a vállalkozó megerősítésével |
| Felelős műszaki vezető (FMV) [13. §] | az építési-szerelési munka irányítása; a jogszabályok és a szakmai-minőségi követelmények betartásának biztosítása; az építési napló vezetése; az alvállalkozói teljesítések igazolása |
| Kivitelezői nyilatkozat [14. §] | a fővállalkozó az építési napló összesítő lapján nyilatkozik az engedélynek és a kivitelezési dokumentációnak való megfelelésről, az eltérések feltüntetésével |
| Megvalósulási dokumentáció [7. § (2) o)] | „a záradékolt építészeti-műszaki dokumentációtól való eltérés esetén a megvalósult állapotot ábrázoló építészeti-műszaki dokumentáció … elkészítéséről való gondoskodás, és annak az e-építési napló tervnaplójába való feltöltése” |
| Kivitelezési dokumentáció [22. §] | a 22. § maga nem sorolja fel a munkarészeket: a (4) bekezdés szerint „A kivitelezési dokumentációt … az 1. melléklet szerint kell elkészíteni” |
| Átadás-átvétel [12. § f), 16. § (3) h)] | a vállalkozó kötelezettsége, a műszaki ellenőr részvételével; magában foglalja a berendezések üzemeltetési próbáját |
A szakirodalom gyakran úgy hivatkozik a 191/2009. Korm. rendelet 22. §-ára, mintha az sorolná fel a kivitelezési dokumentáció munkarészeit. Nem ez a helyzet: a 22. § a hatályt, a fogalmat és a kiegészítő tartalmat rögzíti, a munkarészek felsorolása a rendelet 1. mellékletében van.
(Forrás: a 191/2009. Korm. r. hatályos, konszolidált szövege – Heimdall-tár id 620.)
A 22. § (1) bekezdése sorolja fel azokat a tevékenységeket, amelyek csak kivitelezési dokumentáció alapján végezhetők – többek között az engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység, az azbeszttartalmú szerkezetet érintő munka, a tűzvédelmi jellemző vagy kockázati osztály változásával járó munka, és a meghatározott méretet meghaladó bontás.
Egy lakásfelújítás villamos munkája önmagában rendszerint nem tartozik ide – de a tervezői és a kivitelezői dokumentálási kötelezettség (megvalósulási terv, mérési jegyzőkönyv) a VMBSZ-ből akkor is fennáll (41.8. alfejezet).
41.8 Az átadási dokumentáció csomagja; mit kap a megrendelő
A VMBSZ öt kötelező dokumentuma
Ez a fejezet legfontosabb, szó szerint idézhető listája. A VMBSZ (a 40/2017. NGM rendelet 1. melléklete) szerint a jelentős villamos berendezés első üzembe helyezésekor át kell adni:
„1. a villamos berendezések kezeléséhez, karbantartásához, javításához és hibakereséséhez szükséges villamos terveket (megvalósulási terv); 2. az üzemeltetési útmutatót (használati, kezelési és karbantartási útmutató); 3. a tervező, a tervellenőr és a kivitelező felelős műszaki vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a villamos berendezés kielégíti a villamos biztonsági követelményeket; 4. a villamos biztonsági szempontból mértékadó szabványos követelményeket tartalmazó szabványoktól való eltérés esetén a tervező egyenértékűségi nyilatkozatát; 5. a villamos berendezéssel kapcsolatos mérési jegyzőkönyveket, minősítő iratokat, tanúsítványokat.”
A kiviteli terv azt mutatja, mit TERVEZTEK; a megvalósulási terv azt, ami TÉNYLEGESEN MEGÉPÜLT.
A kettő szinte sosem azonos: menet közben nyomvonal módosul, doboz kerül máshová, áramkör bővül. A megvalósulási terv klasszikus készítési módja: a kiviteli terv piros tollas átvezetése a helyszínen, majd ebből tiszta rajz készítése.
A leggyakoribb tanulói tévedés: „a megvalósulási terv ugyanaz, mint a kiviteli terv”. Nem az – és éppen az eltérés miatt van rá szükség.
Mit tartalmaz a villamos réteg?
- a TÉNYLEGESEN MEGVALÓSULT NYOMVONALAK (a rejtett vezetékek helye - a későbbi fúrás miatt életvédelmi jelentőségű!); - az ÁRAMKÖRJEGYZÉK: melyik kismegszakító mit véd, milyen keresztmetszettel, milyen RCD mögött; - az ELOSZTÓ egyvonalas rajza és bekötési rajza; - az ANYAGJEGYZÉK; - a MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYVEK (38. fejezet); - a beépített készülékek GYÁRTÓI DOKUMENTÁCIÓJA.
Öt évvel később valaki fúrni fog abba a falba – polcnak, konyhabútornak, tükörnek. Amit ma lerajzolsz, az akkor menthet életet.
Ez az a pont, ahol a dokumentáció nem adminisztráció, hanem a szakma része.
41.9 A felhasználó betanítása és tájékoztatása
Miért a szerelő feladata?
Mert a berendezést nem a szerelő fogja használni. A VMBSZ nem véletlenül sorolja a kötelező dokumentumok közé az üzemeltetési útmutatót („használati, kezelési és karbantartási útmutató”): a biztonságos működés feltétele, hogy a felhasználó tudja, mit kapott.
Amit át kell adni szóban is
1. HOL VAN A FŐKAPCSOLÓ és a tűzeseti főkapcsoló? Hogyan működtethető - szerszám nélkül? 2. MELYIK KISMEGSZAKÍTÓ MIT VÉD? Az áramkörjegyzék bemutatása a helyszínen. 3. MI AZ RCD, ÉS HOGYAN KELL PRÓBÁLNI? A próbagomb megnyomása - és a jogszabályi gyakoriság: állandó helyen HÁROMHAVONTA, ideiglenes munkahelyen HAVONTA (38. fejezet). 4. MIT KELL TENNI, HA LEKAPCSOL? A fogyasztók lehúzása, a hiba behatárolása, és hogy MIKOR KELL SZAKEMBERT HÍVNI. 5. MIT NEM SZABAD? Nagyobb biztosító betétele, RCD kiiktatása, a nulla és a védőérintkező áthidalása, a plombált rész megbontása. 6. MIKOR ESEDÉKES A KÖVETKEZŐ FELÜLVIZSGÁLAT? Lakóépület: legalább HATÉVENTE; munkahely: legalább HÁROMÉVENTE.
„Ez a gomb az egyetlen, amit Önnek rendszeresen meg kell nyomnia. Ha megnyomja és a kapcsoló lecsap, akkor működik. Ha nem csap le, azonnal hívjon villanyszerelőt.”
Ehhez érdemes hozzátenni azt is, hogy a próbagomb a felhasználó rutinja, és nem helyettesíti a szerelő műszeres mérését (38. fejezet).
- NAGYOBB BIZTOSÍTÓT tesz be, mert "kiverte"; - KIIKTATJA az RCD-t, mert "folyton lekapcsol"; - ÁTHIDALJA a nullát és a védőérintkezőt, mert "nem ment a mosógép"; - MEGBONTJA a plombált részt; - HOSSZABBÍTÓ DOBOT használ FELTEKERCSELVE nagy terhelésre (35. fejezet: túlterhelés).
Mind az öt megelőzhető egyetlen, öt perces beszélgetéssel az átadáskor.
41.10 Jótállás, szavatosság, a későbbi felülvizsgálatok rendje
A két fogalom elhatárolása
Szavatosság: a szolgáltatás hibátlanságáért való helytállás. Ha a teljesítés hibás volt, a megrendelő kijavítást, kicserélést, árleszállítást vagy elállást kérhet. A szavatosság a törvényből ered.
Jótállás (garancia): ennél erősebb helytállás, amelyet a vállalkozó önként vállal, vagy amelyet jogszabály ír elő. A különbség a bizonyítási teher irányában van: jótállás esetén a vállalkozónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
A szavatossági és jótállási határidőket, az egyes építőipari munkákra vonatkozó kötelező jótállás szabályait a jegyzet nem közli, mert azokat a forrásanyagból nem sikerült hatályos, elsődleges jogforrásból igazolni – és ezek a szabályok időről időre változnak.
Amit a jegyzet mond: a két fogalom különbsége (a helytállás forrása és a bizonyítási teher iránya) szakmailag stabil tudás; a konkrét határidőket a mindenkori hatályos polgári jogi szabályokból, illetve a vonatkozó kormányrendeletből kell kikeresni – vagy jogi tanácsot kérni.
A későbbi felülvizsgálatok rendje
Ez viszont pontosan forrásolható, és a 38. fejezet már részletesen tárgyalta:
41.2. táblázat – a felülvizsgálati gyakoriságok
| Mi? | Milyen gyakran? | Jogalap |
|---|---|---|
| Áram-védőkapcsoló működési próbája (próbagomb) | háromhavonta | 10/2016. NGM r. 19. § (5) |
| Ugyanez ideiglenes munkahelyen | telepítéskor és havonta | 10/2016. NGM r. 19. § (5) |
| Kéziszerszám, hordozható biztonsági transzformátor | évente | 10/2016. NGM r. 19. § (6) |
| Lakó-, kommunális és egyéb épület villamos berendezése | hatévente | 10/2016. NGM r. 19. § (6); VMBSZ |
| Munkahely villamos biztonsági felülvizsgálata | legalább háromévente | 10/2016. NGM r. 19. § (7); VMBSZ |
| Tűzvédelmi felülvizsgálat – 300 kg / 300 l feletti fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyag | legalább háromévente | OTSZ 277. § (1) a) |
| Tűzvédelmi felülvizsgálat – egyéb eset | legalább hatévente | OTSZ 277. § (1) b) |
| Villámvédelmi felülvizsgálat – LPS I és II | legalább háromévente | OTSZ 281. § (1) c) |
| Villámvédelmi felülvizsgálat – egyéb | legalább hatévente | OTSZ 281. § (1) d) |
A 38. fejezet szabványi követelménye szerint az időszakos felülvizsgálat dokumentációjának „javaslatot kell tartalmaznia a következő időszakos felülvizsgálat időpontjára”. Ugyanez jó gyakorlat az első ellenőrzés dokumentációjában is – a szabvány kifejezetten megengedi: a dokumentáció „tartalmazhat ajánlást az első ellenőrzés és az első időszakos felülvizsgálat közötti időtartamra”.
Egy dátum a jegyzőkönyv alján évekkel később is emlékeztet.
41.11 A jegyzet zárása: hogyan tovább?
[JAVÍTVA 2026-09-13: a záró fejezet korábban nem hivatkozott a kötet 11 függelékére – az alábbi bekezdés pótolja ezt a hidat.]
A jegyzet nem ér véget a 41. fejezettel
A kötetet 11 függelék egészíti ki, amelyek nem kiegészítő olvasmányok, hanem a napi munkához és a vizsgára készüléshez szükséges eszköztár: az A. Megoldókulcs a fejezetenkénti tudáspróbák helyes válaszaival; a B. Fogalomtár a szakkifejezések gyors kereséséhez; a C. Ágazati alapvizsga-felkészítő és a D. Interaktív próbavizsga a vizsgára gyakorláshoz; az E. Portfólió-útmutató és az F. Komplex záróprojekt a gyakorlati számonkéréshez; a G. Szabvány- és jogszabályjegyzék és a H. Képlet- és táblázatgyűjtemény gyors referenciaként a munka közben; az I. Ábrajegyzék és a J. Irodalom- és forrásjegyzék a hivatkozások visszakereséséhez; a V. Változásjegyzék pedig azt dokumentálja, mi és miért módosult a jegyzet egyes kiadásai között. Érdemes ezeket a fejezetek mellett, nem utánuk fellapozni.
Mit tudsz most?
Negyven fejezeten át jutottunk el a villamos alapfogalmaktól odáig, hogy egy lakóépület teljes villamos berendezését meg lehet tervezni, ki lehet vitelezni, ellenőrizni, átadni – és a végén biztonságosan el is lehet bontani.
I. RÉSZ: a szakma, az alapfogalmak, a mérés,
a rajz, az anyagok, a kötések, a
munkabiztonság
II. RÉSZ: a villamosságtan - egyen- és váltakozó
áram, háromfázisú hálózat, elektronika
III. RÉSZ: a szerelés anyagai és technológiái, a
dokumentáció, a méretezés
IV. RÉSZ: az épületvillamosság - csatlakozástól a
fotovoltaikáig
V. RÉSZ: a biztonságtechnika - a vizsga
legnagyobb súlyú anyagrésze
VI. RÉSZ: a hálózat, ahonnan az energia jön,
és a munka lezárásaA négy irány, amerre tovább lehet menni
| Irány | Mit ad? |
|---|---|
| Szakmai elmélyülés a szakmairányban | épületautomatika, PLC, épületfelügyeleti rendszerek, fotovoltaikus és energiatárolós rendszerek, elektromos töltőberendezések |
| A másik szakmairány felé | Villamos hálózat: szabadvezeték- és kábelhálózat-szerelés, állomási munka (40. fejezet adta az ízelítőt) |
| Jogosultságok megszerzése | villamos biztonsági felülvizsgáló, tűzvédelmi szabványossági felülvizsgáló, villámvédelmi felülvizsgáló, robbanásbiztos berendezés szerelője, FAM-jogosultság |
| Továbbtanulás | technikusi, majd mérnöki képzés; tervezői és felelős műszaki vezetői jogosultságok |
A jegyzet végigvitt egy visszatérő mintázatot, amely minden részben megjelent:
A 37. FEJEZETBEN: a levezető be van építve, a jelzőablaka zöld - és mégsem véd, mert a bekötése 1,6 m hosszú. A 39. FEJEZETBEN: a hevederzet a helyén van - és mégsem véd, mert 4 m magasan nincs meg a szükséges szabad esési tér. A 38. FEJEZETBEN: az áramkör "átment" a szigetelésmérésen - és mégis vizsgálandó, mert nagyságrenddel rosszabb a többinél.
A közös tanulság: a látszólagos megfelelés nem megfelelés. A szakmát nem az különbözteti meg a kontármunkától, hogy a berendezés működik – hanem az, hogy bizonyítottan biztonságos.
Ezt a bizonyítékot a mérés, a jegyzőkönyv és az aláírás adja. Ez a szerelő felelőssége – és ez a szakma lényege.
A szabványok és a jogszabályok változnak. Ez a jegyzet a benne megjelölt hatályossági állapotokat rögzíti, és minden olyan helyen, ahol a forrás bizonytalan vagy hiányos volt, ezt kimondja.
A szakmai karbantartás három eszköze:
1. A HATÁLYOSSÁG ELLENŐRZÉSE: a hivatkozott szabvány és jogszabály mai állapotának megnézése (szabványkeresőben, jogtárban). 2. A KÖTELEZŐ TOVÁBBKÉPZÉSEK elvégzése. 3. A GYAKORLAT: a szakma kézzel tanulható - és kézzel is felejthető el.
Kidolgozott mintapéldák
41.1. mintapélda – Átadási ellenőrzőlista összeállítása
Egy kétszobás lakás teljes villamos felújítását fejezted be. A hálózat TN-C-S, a PEN szétválasztása a mért főelosztóban történt. Az elosztóban: fő kismegszakító, 30 mA-es RCD, hat végáramköri kismegszakító. A lakásban 18 dugalj, 9 lámpahely, egy fürdőszobai áramkör.
Állítsd össze az átadási ellenőrzőlistát! Mit mérsz, mit nézel meg, mit adsz át, és mit mondasz el a felhasználónak?
Megoldás. Az ellenőrzőlistát öt blokkra bontjuk – pontosan a 41.7. alfejezet öt lépése szerint.
A) SZEMREVÉTELEZÉS (a műszeres vizsgálat előtt, feszültségmentes állapotban – 38. fejezet)
[ ] az áramütés elleni védelmi mód megvalósítása;
[ ] a vezetők keresztmetszete és a védőeszközök
összhangja (16. és 35. fejezet);
[ ] a védőeszközök kiválasztása, beállítása,
szelektivitása;
[ ] a leválasztó- és kapcsolókészülékek;
[ ] a nulla- és a védővezető SZABÁLYOS JELÖLÉSE
(kék, illetve zöld-sárga);
[ ] a kapcsolási rajz, az áramkörjegyzék és a
feliratok megléte;
[ ] a kábel- és vezetékvégződések, csatlakozások
minősége (nincs laza kötés);
[ ] a földelés és a védővezetők csatlakozásai;
[ ] a fürdőszoba SÁVKÖVETELMÉNYEI és IP-fokozatai
(33. fejezet);
[ ] hozzáférhetőség a kezeléshez és a
karbantartáshoz.B) MÉRÉSEK – a szabvány szerinti kötelező sorrendben (38. fejezet)
| # | Mérés | Mit várunk? |
|---|---|---|
| 1 | védővezető-folytonosság minden végponton | ellenállásmérés, nullázott mérőzsinórral; a mért érték a várható körül |
| 2 | szigetelési ellenállás (L–N és L/N–PE), 500 V | legalább 1 MΩ áramkörönként; a szórás önmagában jelzés |
| 3 | polaritás | biztosító és egypólusú kapcsoló csak a fázisban; a foglalat külső érintkezője a nullán |
| 4 | hurokimpedancia a legtávolabbi ponton | Z_s · I_a ≤ U₀, és lehetőleg a 2/3-os szabály is teljesüljön |
| 5 | RCD: kioldási áram és idő | kioldási áram 0,5–1,0 · I_Δn; 0,5 · I_Δn-nél nem old; általános típus I_Δn-nél ≤ 300 ms, 5 I_Δn-nél ≤ 40 ms |
| 6 | működési próbák | a próbagomb, a kapcsolók, a világítás, a fürdőszobai áramkör |
C) FELIRATOZÁS
[ ] ÁRAMKÖRJEGYZÉK az elosztóban (melyik megszakító
mit véd) - olvashatóan, tartósan;
[ ] a főkapcsoló és - ha van - a tűzeseti főkapcsoló
megjelölése;
[ ] az RCD megjelölése és a próbagomb funkciójának
feltüntetése;
[ ] a fő földelőkapocs megjelölése.D) A DOKUMENTÁCIÓS CSOMAG (a VMBSZ öt tétele szerint)
| # | Dokumentum | Ebben az esetben |
|---|---|---|
| 1 | megvalósulási terv | a lakás alaprajza a tényleges nyomvonalakkal, az elosztó egyvonalas rajza, az áramkörjegyzék |
| 2 | üzemeltetési útmutató | rövid, közérthető leírás: főkapcsoló, RCD-próba, mit tegyen hiba esetén |
| 3 | nyilatkozat a villamos biztonsági követelmények kielégítéséről | a kivitelező (illetve FMV) nyilatkozata |
| 4 | egyenértékűségi nyilatkozat | csak akkor, ha szabványtól eltérő megoldás készült – itt nem |
| 5 | mérési jegyzőkönyv, minősítő irat | a B) blokk eredményei, áramkörönként, a műszerek gyári számával |
E) A BETANÍTÁS – a 41.9. alfejezet hat pontja szerint, a helyszínen, az elosztónál állva.
A 38. fejezet szabványi szabálya: „Az ellenőrzés során felmerült bármilyen hibát el kell hárítani és minden hiányt pótolni kell, MIELŐTT az ellenőrzést végző személy kinyilvánítja, hogy a berendezés megfelel.”
Nincs „megfelel, de…” minősítés.
Válasz: az ellenőrzőlista öt blokkja: szemrevételezés → mérések a kötelező sorrendben → feliratozás → dokumentációs csomag (a VMBSZ öt tétele) → betanítás; a mérési sorrend: folytonosság → szigetelés → polaritás → hurokimpedancia → RCD → működési próbák.
41.2. mintapélda – A hiánylista kezelése
Az előző lakás átadás-átvételi bejárásán a megrendelő és a műszaki ellenőr négy tételt jegyzőkönyvez:
(1) a nappali egyik dugaljánál a takaróléc sérült; (2) a fürdőszobai lámpatest nem a megrendelt típusú (a szállító mást küldött); (3) az elosztóban nincs áramkörjegyzék; (4) a konyhai áramkör hurokimpedanciája a 2/3-os határ fölött van, bár az alapfeltételt teljesíti.
a) Melyik tétel akadályozza az átadást, és melyik nem? b) Hogyan kell a listát kezelni? c) Mi a helyes eljárás a 4. tétellel? d) Aláírható-e az átadás-átvételi jegyzőkönyv?
Megoldás.
a) A tételek osztályozása
| # | Tétel | Minősítés | Indok |
|---|---|---|---|
| 1 | sérült takaróléc | esztétikai hiba | nem érinti a biztonságot és a működést |
| 2 | nem a megrendelt lámpatípus | szerződésszegés, nem biztonsági hiba | a berendezés biztonságos, de nem a megrendelt tartalom valósult meg |
| 3 | hiányzó áramkörjegyzék | BIZTONSÁGI HIÁNY | a szemrevételezés kötelező pontja: „a kapcsolási rajzok, figyelmeztető feliratok … megléte” és „az áramkörök … megjelölése” |
| 4 | hurokimpedancia a 2/3-os határ fölött | MŰSZAKI KIFOGÁS, vizsgálandó | az alapfeltétel teljesül, a szigorított nem |
b) A hiánylista kezelése
1. MINDEN TÉTELT ÍRÁSBA kell foglalni - a jegyzőkönyvben vagy külön hiánylistán. 2. MINDEN TÉTELHEZ tartozzon: FELELŐS és HATÁRIDŐ. 3. A BIZTONSÁGI HIÁNYOKAT el kell különíteni az esztétikaiaktól és a szerződésesektől. 4. A biztonsági hiányokat AZ ÁTADÁS ELŐTT kell pótolni. 5. AZ ÚJRAELLENŐRZÉS: a javítás után meg kell ismételni MINDEN olyan előző vizsgálatot is, amelynek eredményét a hiba befolyásolhatta (38. fejezet megismétlési szabálya).
c) A 4. tétel – a hurokimpedancia
Ez a legérdekesebb eset, mert formálisan megfelel:
Az alapfeltétel: Z_s x I_a <= U_0 -> teljesül A 2/3-os szabály: Z_s(m) <= 2U_0/(3I_a) -> NEM
A 38. fejezet szerint a 2/3-os szabály az informatív D mellékletben van, megengedő megfogalmazással – de éppen azt a tartalékot adja, amely a hideg vezetőn mért érték és a műszer ±30 %-os tűrése miatt szükséges. A helyes eljárás ezért nem az, hogy „megfelel, mert az alapfeltétel teljesül”, hanem:
1. A SZABVÁNY SZERINTI PONTOSABB ELEMZÉS [D6.4.3.7.2. a)-e)]: Z_e mérése a táppontnál, a vezetők ellenállásának mérése, HŐMÉRSÉKLET- KORREKCIÓ, majd a valódi Z_s meghatározása. 2. HA ÍGY IS A HATÁR FÖLÖTT VAN: - nagyobb keresztmetszet, vagy - B karakterisztikára csere (ha C volt), vagy - kiegészítő védelem: 30 mA-es RCD. 3. AZ EREDMÉNY DOKUMENTÁLÁSA a jegyzőkönyvben.
d) Aláírható-e az átadás-átvételi jegyzőkönyv?
A 3. TÉTEL (áramkörjegyzék) MIATT: NEM, amíg nincs pótolva - ez a szemrevételezés kötelező pontja. A 4. TÉTEL MIATT: nem zárható le, amíg az elemzés meg nem történt. Az 1. és a 2. tétel NEM akadálya a MŰSZAKI átadásnak - ezek hiánylistára kerülnek, felelőssel és határidővel.
A helyes eljárás: az áramkörjegyzék azonnal pótolható (a mérési eredményekből összeállítható), a hurokimpedancia-kérdést el kell dönteni – és csak ezután írható alá a jegyzőkönyv. Az 1. és a 2. tétel a hiánylistán marad, határidővel.
Mert a következő szerelő – vagy egy vészhelyzetben a lakó – ez alapján dönti el, mit kapcsoljon le. A 38. fejezet tipikushiba-táblázata ezért is sorolja a biztonsági hibák közé: hiányzó jelölés esetén „a következő szerelő rossz áramkört feszültségmentesít”.
Válasz: a) a 3. tétel biztonsági hiány, a 4. műszaki kifogás – ezek akadályozzák az átadást; az 1. és a 2. nem · b) írásban, felelőssel és határidővel, a biztonsági hiányokat elkülönítve és az átadás előtt pótolva · c) a szabvány szerinti pontosabb elemzés, majd szükség esetén keresztmetszet-növelés, karakterisztikacsere vagy RCD · d) a 3. és a 4. tétel rendezése előtt nem.
Gyakorlatok
a) Miért veszélyesebb a felújítás, mint az új szerelés? Mi a rekonstrukció alapszabálya?
b) Sorolj fel hat kérdést a rekonstrukciós felmérésből!
c) Mit jelentett a régi „nullázás”? Milyen rendszer ez a mai jelöléssel?
d) Mi a leggyakoribb és legveszélyesebb rekonstrukciós hiba? Miért veszélyes?
e) Mit jelent a kétirányú ellenőrzés, és melyik irány a döntő részleges felújításnál?
(Megoldás: a) Mert a meglévő hálózat állapota és rendszere ismeretlen: más csinálta, más korban, más szabályok szerint, és azóta többen is átalakíthatták. Az alapszabály: amíg nem tudod, mi van a falban, addig nem tudod, mit csinálsz – a felújítás első munkaeleme a felmérés, nem a bontás. b) Például: milyen rendszerű a hálózat (TN-C / TN-C-S / TN-S / TT, hol van a PEN szétválasztása); mi a csatlakozás módja és állapota; mekkora a rendelkezésre álló teljesítmény; milyen szerelési technológiával készült; milyen vezetőanyag és keresztmetszet; van-e védővezető minden végponton; mi az elosztó állapota (RCD, áramkörjegyzék); hol futnak a rejtett vezetékek; milyen a dokumentáció állapota. c) A TN-C rendszert: a védő- és a nullavezető szerepét egyetlen, közös PEN-vezető látta el, és a készülékek testét ehhez kötötték. d) A PEN visszaegyesítése a szétválasztás után – tipikusan úgy, hogy a szerelő az új dugaljnál áthidalja a nulla- és a védőérintkezőt. Veszélyes, mert a fém készülékházat az üzemi áramot vivő nullavezető potenciáljára emeli; nullaszakadásnál a készülékházra teljes fázisfeszültség kerül; és felborítja az RCD működését. e) Bővítésnél és átalakításnál két irányban kell ellenőrizni: (1) az új rész nem csökkenti-e a meglévő biztonságát, (2) a meglévő nem csökkenti-e az új részét. Részleges felújításnál a második irány a döntő: hiába szabályos az új áramkör, ha nincs PE-sín az elosztóban, ha a méretlen fővezeték nem bírja el az új terhelést, vagy ha a régi hálózat szigetelése miatt az új RCD folyamatosan lekapcsol.)
a) Sorold fel a bontás előtti öt kötelező lépést!
b) Mi a bontás technológiai sorrendje? Miért az elosztó bontása előtt kell a vezetékeket megjelölni?
c) Sorolj fel öt bontási kockázatot!
d) Mi a három nevesített veszélyeshulladék-típus a villamos bontásban, és miért veszélyesek?
e) Mi történik, ha a veszélyes hulladékot összekeverjük a többivel?
(Megoldás: a) 1. a bontandó szakasz azonosítása; 2. az idegen (nem a bontott hálózathoz tartozó) vezetékek azonosítása; 3. feszültségmentesítés az öt biztonsági művelettel; 4. az ideiglenes ellátás biztosítása, ha a bontás alatt is kell áram; 5. engedélyesi egyeztetés, ha a bontás a mérőhelyet vagy a csatlakozóvezetéket érinti. b) Feszültségmentesítés és elhatárolás → szerelvények bontása → elosztó bontása → vezetékek eltávolítása → szerkezeti elemek (csatorna, tálca, doboz, védőcső) bontása → takarítás és hulladékkezelés. A vezetékeket azért kell az elosztó bontása előtt megjelölni, mert onnan még azonosítani lehet, melyik vezeték melyik áramkörhöz tartozik – megbontás után ez az információ elvész. c) Feszültség alatt maradt vezeték; idegen közmű (gáz, víz, távközlés) megsértése; leeső tárgy és leszakadó szerkezet; por (kvarcpor, régi épületben azbeszt); magasban végzett munka. d) Fénycsövek és kisülőlámpák (higanytartalom) – 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet; elemek és akkumulátorok (nehézfémek, elektrolit) – 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet; PCB-tartalmú kondenzátorok régi lámpatestekben és fázisjavítókban – 144/2012. (XII. 27.) VM rendelet. e) Az összekeveréssel a teljes mennyiség veszélyes hulladékká minősül – vagyis az egész rakományt veszélyes hulladékként kell kezelni és elszámolni.)
a) Sorold fel az átadás öt lépését!
b) Mi a VMBSZ öt kötelező átadandó dokumentuma?
c) Mi a különbség a kiviteli terv és a megvalósulási terv között? Hogyan készül a megvalósulási terv?
d) Miért életvédelmi dokumentum a nyomvonalrajz?
e) Mi a különbség a szavatosság és a jótállás között?
(Megoldás: a) 1. szerelői ellenőrzés (szemrevételezés + mérések); 2. feliratozás (áramkörjegyzék, jelölések); 3. jegyzőkönyvek; 4. megvalósulási dokumentáció; 5. átadás-átvételi eljárás üzemeltetési próbával, kivitelezői nyilatkozattal, az e-építési napló lezárásával. b) 1. a kezeléshez, karbantartáshoz, javításhoz és hibakereséshez szükséges villamos tervek (megvalósulási terv); 2. az üzemeltetési útmutató; 3. a tervező, a tervellenőr és a kivitelező FMV-jének nyilatkozata arról, hogy a berendezés kielégíti a villamos biztonsági követelményeket; 4. szabványtól való eltérés esetén a tervező egyenértékűségi nyilatkozata; 5. a mérési jegyzőkönyvek, minősítő iratok, tanúsítványok. c) A kiviteli terv azt mutatja, mit terveztek; a megvalósulási terv azt, ami ténylegesen megépült – a VMBSZ szavaival „az üzembehelyezési állapotot tükröző, a kivitelezés során módosított, kiegészített tervdokumentáció”. Klasszikus készítési módja a kiviteli terv piros tollas átvezetése a helyszínen, majd ebből tiszta rajz készítése. d) Mert évekkel később valaki fúrni fog abba a falba – polcnak, bútornak, tükörnek –, és a rejtett vezeték helyét csak ebből a rajzból tudhatja meg. Amit a szerelő ma lerajzol, az később életet menthet. e) A szavatosság a szolgáltatás hibátlanságáért való, törvényből eredő helytállás; a jótállás ennél erősebb helytállás, amelyet a vállalkozó önként vállal, vagy jogszabály ír elő. A különbség a bizonyítási teher irányában van: jótállás esetén a vállalkozónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A konkrét határidőket a jegyzet nem közli – azokat a mindenkori hatályos szabályokból kell kikeresni.)
Összefoglalás
Összefoglalás
Rekonstrukció. A felújítás azért veszélyesebb az új szerelésnél, mert a meglévő hálózat állapota és rendszere ismeretlen. Az alapszabály: amíg nem tudod, mi van a falban, addig nem tudod, mit csinálsz – a felújítás első munkaeleme a felmérés. A kilenc kérdés: milyen rendszerű a hálózat · mi a csatlakozás módja és állapota · mekkora a rendelkezésre álló teljesítmény · milyen szerelési technológia · milyen vezetőanyag és keresztmetszet · van-e védővezető · mi az elosztó állapota · hol futnak a rejtett vezetékek · milyen a dokumentáció. A VMBSZ előírja, hogy „lényeges bővítések, átalakítások alkalmával az érintett rész szabványos vagy azzal egyenértékű voltát kell ellenőrizni”, és az ellenőrzés kötelező „átalakítás, javítás esetén annak üzembe helyezése előtt”. A 27/2020. ITM r. óta a szabványossági felülvizsgálat korábbi elnevezése helyett egységesen villamos biztonsági felülvizsgálat a jogszabályi megnevezés – a szerelői ellenőrzés ettől független, önálló fogalomként változatlanul megmaradt.
A régi „nullázás”. A régi lakásállomány jelentős része TN-C rendszerben épült: a védő- és a nullavezető szerepét egyetlen, közös PEN-vezető látta el. Rekonstrukciónál három kérdés: hol van most a PEN szétválasztása · meddig terjed a TN-C szakasz · a felújított rész TN-S lesz-e (új végáramkör ma már csak így épülhet). A legveszélyesebb rekonstrukciós hiba a PEN visszaegyesítése a szétválasztás után – tipikusan a nulla- és a védőérintkező áthidalásával: ez a fém készülékházat az üzemi áramot vivő nullavezető potenciáljára emeli, nullaszakadásnál teljes fázisfeszültséget tesz rá, és felborítja az RCD működését. Történeti felismerés: Bergmann-cső · acélpáncélcső · fadoboz · gumi- és textilszigetelésű vezeték · alumínium 1,5/2,5 mm² · kötött (nem bontható) hálózat. Az alumínium kúszásra hajlamos: a kötés meglazul, az átmeneti ellenállás nő, a kötés melegszik – ezért a csere a jellemző megoldás; ha nem lehetséges, minősített Al–Cu átmeneti kötőelem kell.
Részleges felújítás. Itt a 38. fejezet kétirányú ellenőrzése a döntő [6.4.1.5.]: (1) az új rész nem rontja-e a régit, (2) a régi nem rontja-e az újat. A második irány a fontosabb: hiába szabályos az új áramkör, ha nincs PE-sín, ha a méretlen fővezeték kevés, vagy ha a régi szigetelés miatt az új RCD folyamatosan lekapcsol. A helyes eljárás a régi rész felhozása, nem az új visszavétele. Amit dokumentálni kell: a felújítás határa, a mérési eredmények, a meglévő részre tett írásbeli észrevételek – és életveszélyes állapot esetén annak jelzése, illetve a feszültségmentesítés.
⭐ Bontás. Öt kötelező előkészítő lépés: a bontandó szakasz azonosítása · az idegen vezetékek azonosítása · feszültségmentesítés az öt biztonsági művelettel · az ideiglenes ellátás biztosítása · engedélyesi egyeztetés, ha a bontás a mérőhelyet vagy a csatlakozóvezetéket érinti. A feszültségmentesség igazolása kétpólusú, terhelő feszültségvizsgálóval történik, a munkavégzés helyén, minden viszonylatban, előzetes és utólagos próbával. Technológiai sorrend: feszültségmentesítés és elhatárolás → szerelvények → elosztó → vezetékek → szerkezeti elemek → takarítás. A vezetékeket az elosztó bontása előtt meg kell jelölni, különben elvész az áramkörök azonossága. Öt kockázat: feszültség alatt maradt vezeték · idegen közmű megsértése · leeső tárgy · por (azbesztgyanú esetén a munkát meg kell szakítani) · magasban végzett munka.
Hulladék. Három nevesített veszélyeshulladék-típus, mindháromra külön jogszabály: fénycsövek és kisülőlámpák (higany) – 197/2014. (VIII. 1.) Korm. r.; elemek és akkumulátorok – 445/2012. (XII. 29.) Korm. r.; PCB-tartalmú kondenzátorok – 144/2012. (XII. 27.) VM r. Három gyakorlati szabály: a fénycsövet nem szabad összetörni · a régi kondenzátort nem szabad felvágni vagy a fémhulladék közé dobni · a veszélyes hulladékot nem szabad a többivel összekeverni – az összekeveréssel a teljes mennyiség veszélyes hulladékká minősül. A bontott réz és alumínium értékes másodnyersanyag; a tulajdonáról előre meg kell állapodni.
Az átadás öt lépése: szerelői ellenőrzés → feliratozás → jegyzőkönyvek → megvalósulási dokumentáció → átadás-átvételi eljárás üzemeltetési próbával. Jogszabályi keret a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet: e-építési napló (a munkaterület átadása előtt készenlétbe helyezve) · felelős műszaki vezető · kivitelezői nyilatkozat az építési napló összesítő lapján, az eltérések feltüntetésével · megvalósulási dokumentáció [7. § (2) o)], amelyet az e-építési napló tervnaplójába kell feltölteni · átadás-átvétel a műszaki ellenőr részvételével. Fontos pontosítás: a 22. § maga nem sorolja fel a kivitelezési dokumentáció munkarészeit – azok a rendelet 1. mellékletében vannak.
A VMBSZ öt kötelező átadandó dokumentuma: 1. megvalósulási terv · 2. üzemeltetési útmutató · 3. a tervező, a tervellenőr és a kivitelező FMV-jének nyilatkozata a villamos biztonsági követelmények kielégítéséről · 4. szabványtól való eltérés esetén a tervező egyenértékűségi nyilatkozata · 5. mérési jegyzőkönyvek, minősítő iratok, tanúsítványok. A megvalósulási terv: „az üzembehelyezési állapotot tükröző, a kivitelezés során módosított, kiegészített tervdokumentáció” – nem azonos a kiviteli tervvel. A villamos réteg: a tényleges nyomvonalak (életvédelmi jelentőségű!), az áramkörjegyzék, az elosztó rajzai, az anyagjegyzék, a mérési jegyzőkönyvek, a gyártói dokumentáció.
Betanítás. Hat pont: hol a főkapcsoló és a tűzeseti főkapcsoló · melyik kismegszakító mit véd · mi az RCD és hogyan kell próbálni (állandó helyen háromhavonta, ideiglenes munkahelyen havonta) · mit tegyen, ha lekapcsol · mit nem szabad (nagyobb biztosító, RCD kiiktatása, a nulla és a védőérintkező áthidalása, a plombált rész megbontása) · mikor esedékes a következő felülvizsgálat. Az öt tipikus felhasználói hiba mindegyike megelőzhető egy öt perces beszélgetéssel.
Jótállás és szavatosság. A szavatosság törvényből eredő helytállás a hibátlan teljesítésért; a jótállás ennél erősebb, önként vállalt vagy jogszabályban előírt helytállás, amelynél a bizonyítási teher a vállalkozón van. A konkrét határidőket a jegyzet nem közli (nem sikerült hatályos, elsődleges jogforrásból igazolni). A felülvizsgálati gyakoriságok viszont forrásoltak: RCD-próba 3 havonta (ideiglenes munkahelyen havonta) · kéziszerszám évente · lakóépület 6 évente · munkahely 3 évente · tűzvédelmi 3, illetve 6 év · villámvédelmi LPS I–II 3 év, egyébként 6 év. A dokumentációba érdemes beírni a következő felülvizsgálat javasolt időpontját.
A jegyzet zárógondolata. A negyvenegy fejezet visszatérő mintázata: a levezető be van építve és mégsem véd (37.) · a hevederzet a helyén van és mégsem véd (39.) · az áramkör „átment” és mégis vizsgálandó (38.). A látszólagos megfelelés nem megfelelés. A szakmát nem az különbözteti meg a kontármunkától, hogy a berendezés működik, hanem hogy bizonyítottan biztonságos – és ezt a bizonyítékot a mérés, a jegyzőkönyv és az aláírás adja. Négy továbblépési irány: szakmai elmélyülés · a másik szakmairány · jogosultságok (felülvizsgálói szakképesítések, FAM) · továbbtanulás. Mindegyik közös feltétele a folyamatos szakmai karbantartás, mert a szabványok és a jogszabályok változnak.
Ellenőrző kérdések
- Miért veszélyesebb a felújítás, mint az új szerelés?
- Mi a rekonstrukció alapszabálya? Mi a felújítás első munkaeleme?
- Sorold fel a felmérés kilenc kérdését!
- Mit ír elő a VMBSZ a bővítésnél és az átalakításnál végzett ellenőrzésről?
- Mikor kötelező az ellenőrzés a VMBSZ szerint átalakításnál?
- Mi lett a „szerelői ellenőrzés” és a „szabványossági felülvizsgálat” jogszabályi kettősségéből?
- Mit jelentett a régi „nullázás”? Milyen rendszer ez a mai jelöléssel?
- Mi a különbség a TN-C, a TN-C-S és a TN-S rendszer között?
- Melyik három kérdést kell eldönteni a PEN-nel kapcsolatban rekonstrukciónál?
- Hol van a PEN szétválasztásának szabványos helye?
- Mi a leggyakoribb és legveszélyesebb rekonstrukciós hiba?
- Miért veszélyes a nulla- és a védőérintkező áthidalása? Sorolj fel három következményt!
- Melyik vizsgálat mutatja ki ezt a hibát?
- Sorolj fel hat régi szerelési nyomot, amelyből a hálózat korára következtethetsz!
- Miért különösen problémás a régi alumínium vezeték?
- Mit kell tenni, ha az alumínium vezeték cseréje nem lehetséges?
- Mit jelent a kétirányú ellenőrzés? Melyik szabvány melyik pontja írja elő?
- Melyik irány a döntő részleges felújításnál? Mondj rá három példát!
- Mi a helyes eljárás, ha az új rész a régi gyenge pontjain bukna el?
- Hogyan kell kezelni az Al–Cu találkozást?
- Mit kell dokumentálni a részleges felújításnál?
- Mit kell tenni, ha a meglévő berendezésen hibát találsz, de nem kaptál megbízást a javítására?
- Sorold fel a bontás előtti öt kötelező lépést!
- Miért különösen veszélyes a bontás?
- Hogyan kell igazolni a feszültségmentességet bontás előtt?
- Mikor kötelező az engedélyesi egyeztetés a bontásnál?
- Miért nem közli a jegyzet a mérőhely megszüntetésének lépéssorát?
- Mi a bontás hatlépéses technológiai sorrendje?
- Miért a végpontok felől haladunk az elosztó felé?
- Miért kell a vezetékeket az elosztó bontása előtt megjelölni?
- Sorolj fel öt bontási kockázatot és a védekezést mindegyikre!
- Mit kell tenni azbesztgyanú esetén?
- Milyen kapcsolat van az azbeszt és a kivitelezési dokumentáció kötelezettsége között?
- Mi a három nevesített veszélyeshulladék-típus? Melyik jogszabály vonatkozik rájuk?
- Miért veszélyes a fénycső? Mit nem szabad vele tenni?
- Hol fordulhat elő PCB-tartalmú kondenzátor?
- Mi történik, ha a veszélyes hulladékot összekeverjük a többivel?
- Miért érdemes a rezet és az alumíniumot szétválasztani?
- Miben kell a megrendelővel előre megállapodni a fémhulladékról?
- Sorold fel az átadás öt lépését!
- Miért a mérés után következik a feliratozás?
- Melyik jogszabály szabályozza az építőipari kivitelezési tevékenységet?
- Mikor kell az e-építési naplót készenlétbe helyezni?
- Mi a felelős műszaki vezető feladata?
- Hol és miről nyilatkozik a fővállalkozó?
- Hogyan határozza meg a jogszabály a megvalósulási dokumentációt? Hová kell feltölteni?
- Mi a gyakori tévedés a 191/2009. Korm. r. 22. §-áról?
- Mely tevékenységek végezhetők csak kivitelezési dokumentáció alapján? Sorolj fel hármat!
- Ki vesz részt az átadás-átvételi eljárásban? Mit foglal magában?
- Sorold fel a VMBSZ öt kötelező átadandó dokumentumát!
- Mikor kell egyenértékűségi nyilatkozat?
- Hogyan definiálja a VMBSZ a megvalósulási tervet?
- Mi a különbség a kiviteli terv és a megvalósulási terv között? Hogyan készül az utóbbi?
- Mit tartalmaz a megvalósulási dokumentáció villamos rétege?
- Miért életvédelmi dokumentum a nyomvonalrajz?
- Miért a szerelő feladata a felhasználó betanítása?
- Sorold fel a betanítás hat pontját!
- Mit kell elmondani az RCD próbagombjáról? Milyen gyakorisággal kell próbálni?
- Sorolj fel öt tipikus felhasználói hibát!
- Mi a különbség a szavatosság és a jótállás között? Melyik oldalon van a bizonyítási teher?
- Miért nem közli a jegyzet a jótállási határidőket?
- Milyen gyakran kell a lakóépület villamos berendezését felülvizsgálni? És a munkahelyet?
- Milyen gyakran kell a tűzvédelmi felülvizsgálat a két esetben?
- Milyen gyakran kell a villámvédelmi felülvizsgálat LPS I–II esetén?
- Mit érdemes a jegyzőkönyv aljára beírni a következő felülvizsgálatról? Mit mond erről a szabvány?
- Milyen blokkokra bontható az átadási ellenőrzőlista?
- Mi a mérések kötelező sorrendje az átadásnál?
- Hogyan kell a hiánylistát kezelni? Mit kell minden tételhez rendelni?
- Melyik hiánytípus akadályozza az átadást, és melyik nem?
- Miért nem „apróság” a hiányzó áramkörjegyzék?
- Mi a helyes eljárás, ha a hurokimpedancia az alapfeltételt teljesíti, de a 2/3-os szabályt nem?
- Mit mond a szabvány arról, mikor nyilvánítható a berendezés megfelelőnek?
- Mit jelent a megismétlési szabály a hiánylista javítása után?
- Sorold fel a jegyzet hat részét és azok témáját!
- Mi a négy továbblépési irány a szakmunkás-bizonyítvány után?
- Milyen jogosultságok szerezhetők meg? Sorolj fel négyet!
- Mi a közös feltétele mind a négy továbblépési iránynak?
- Mi a jegyzet visszatérő mintázata? Mondj rá három példát a különböző fejezetekből!
- Mi a „látszólagos megfelelés nem megfelelés” elv lényege?
- Mi a szakmai karbantartás három eszköze?
Tudáspróba
1. Mi a felújítás első munkaeleme?
a) a felmérés – a hálózat rendszerének, állapotának és a rejtett vezetékek helyének megállapítása b) a régi, elavult vezetékek és szerelvények teljes körű, azonnali elbontása és cseréje c) az új, korszerű elosztószekrény azonnali felszerelése és bekötése a felmérés előtt d) a szükséges anyagok előzetes, részletes felmérés nélküli beszerzése és megrendelése
2. Mit jelentett a régi „nullázás”?
a) hogy minden áramkörön volt áram-védőkapcsoló, kivétel nélkül mindenhol b) azt, hogy a hálózatban egyáltalán nem volt külön nullavezető vezetve c) TN-C rendszert: a védő- és a nullavezető szerepét egyetlen, közös PEN-vezető látta el d) a nullavezető külön, önálló földelését minden egyes dugaljnál helyben
3. Melyik a legveszélyesebb rekonstrukciós hiba?
a) a régi, de még műszakilag megfelelő állapotú vezeték szándékos meghagyása b) a szükségesnél nagyobb keresztmetszetű vezeték elővigyázatos beépítése c) a régi, de egyébként még használható állapotú elosztó megtartása d) a nulla- és a védőérintkező áthidalása, vagyis a PEN visszaegyesítése a szétválasztás után
4. Mit jelent a kétirányú ellenőrzés bővítésnél?
a) hogy az ellenőrzést mindenképpen két külön szerelőnek kell elvégeznie egymástól függetlenül b) hogy az új rész nem ronthatja a meglévő biztonságát, és a meglévő sem az új részét c) hogy a munkáról két teljesen külön, önálló jegyzőkönyvet kell kiállítani d) hogy a mérést mindkét irányban, oda-vissza is kötelezően el kell végezni
5. Mi a bontás előtti harmadik kötelező lépés?
a) az anyagok és a bontási törmelék azonnali, teljes körű elszállítása a helyszínről b) a megrendelő előzetes, írásbeli és részletes értesítése a bontás időpontjáról c) feszültségmentesítés az öt biztonsági művelettel d) a megfelelő méretű és típusú hulladékgyűjtő edények előzetes kihelyezése
6. Miért kell a vezetékeket az elosztó bontása előtt megjelölni?
a) mert jelölés nélkül a bontott vezetékeket egyáltalán nem lehet elszállítani vagy tárolni b) mert a vonatkozó jogszabály kifejezetten és kötelezően előírja a színjelölés alkalmazását c) mert a gondos jelölés jelentősen megkönnyíti a vezetékek későbbi újrahasznosítását d) mert az elosztó megbontása után elvész az információ, hogy melyik vezeték melyik áramkörhöz tartozik
7. Melyik jogszabály vonatkozik a bontott fénycsövekre?
a) 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet b) 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet c) 144/2012. (XII. 27.) VM rendelet d) 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
8. Mi történik, ha a veszélyes hulladékot összekeverjük a többivel?
a) a teljes mennyiség veszélyes hulladékká minősül b) a keveréket kommunális hulladékként lehet kezelni c) csak a veszélyes részt kell külön elszámolni d) semmi, ha a mennyisége kicsi
9. Hány dokumentumot ír elő a VMBSZ a jelentős villamos berendezés első üzembe helyezésekor?
a) hármat: a kiviteli terv, a mérési jegyzőkönyv és a végszámla együttesen szükséges b) kettőt: kizárólag a mérési jegyzőkönyv és a minősítő irat együttesen elegendő c) hetet, a garancialevéllel, a szerződéssel és a felhasználói kézikönyvvel együtt d) ötöt: megvalósulási terv, üzemeltetési útmutató, nyilatkozat, egyenértékűségi nyilatkozat, mérési jegyzőkönyv és minősítő irat
10. Mi a különbség a kiviteli terv és a megvalósulási terv között?
a) semmi érdemi különbség, a kettő valójában pontosan ugyanazt jelenti, csak más elnevezéssel b) a kiviteli terv azt mutatja, mit terveztek, a megvalósulási terv azt, ami ténylegesen megépült c) a megvalósulási terv kizárólag az elosztószekrény belső kialakítását ábrázolja részletesen d) a kiviteli tervet mindig a kivitelező, a megvalósulási tervet pedig a megrendelő készíti el
11. Melyik hiány akadályozza az átadást?
a) a hiányzó áramkörjegyzék b) a valamelyest sérült, de funkcionálisan hibátlan takaróléc jelenléte c) a megrendelttől eltérő, de egyébként szabványos típusú lámpatest beépítése d) egyik sem, a hiánylista minden esetben csak utólag, kényelmesen rendezhető
12. Mi a különbség a szavatosság és a jótállás között?
a) a szavatosság kizárólag gépekre, a jótállás pedig kizárólag építési munkákra vonatkozik b) a jótállás időtartama mindig pontosan egy év, a szavatosságé pedig kettő c) a szavatosság törvényből eredő helytállás, a jótállás erősebb, önként vállalt vagy jogszabályban előírt – és nála a bizonyítási teher a vállalkozón van d) a kettő a gyakorlatban ugyanazt jelenti, csak a köznyelvben más a neve
Források
| # | Állítás a fejezetben | Forrás | Típus |
|---|---|---|---|
| 1 | A fejezet váza és a lefedett kompetenciák | KKK 6.4.2. („Rekonstrukciós és bontási munkákat végez… elkészíti a megvalósulási dokumentációt. A villamos munkát átadja, ellenőrzi, dokumentálja.”) és KKK 6.3/15.; Programtanterv 3.6.2.6.6. tételes tartalma | képzési dokumentum (szó szerint) |
| 2 | A rekonstrukciós felmérés kérdései; a szerelési technológia azonosításának kötelezettsége; a vegyes technológia lehetősége egy lakáson belül | kutatas/32 3. + a 18. fejezet forrásai |
szakmai forrás (kereszthivatkozás) |
| 3 | A régi rendszerek felismerése (Bergmann-cső, acélpáncélcső, fadoboz, gumi-textil szigetelés, Al 1,5/2,5 mm², kötött hálózat) | kutatas/32 3. – a 18. fejezet forrásaiból |
szakmai forrás (kereszthivatkozás) |
| 4 | A VMBSZ ellenőrzési előírásai átalakításnál és bővítésnél („az érintett rész szabványos … voltát kell ellenőrizni”; „átalakítás, javítás esetén annak üzembe helyezése előtt”) | 40/2017. (XII. 4.) NGM r. 1. melléklet (VMBSZ), 1.1.18. és 1.1.15. c) | jogszabály (szó szerint) |
| 5 | A „villamos biztonsági felülvizsgálat” egységes fogalmának bevezetése | 27/2020. (VII. 16.) ITM rendelet (hatályos 2020. 07. 31-től) | jogszabály |
| 6 | A TN-C → TN-S átalakítás szabályai; a PEN szétválasztásának helye; a visszaegyesítés és a PEN megbontásának tilalma | MSZ HD 60364-4-41:2018 és MSZ 447:2019 – a 32. és a 20. fejezetben forrásolva | szabvány (kereszthivatkozás) |
| 7 | A kétirányú ellenőrzés bővítésnél és átalakításnál | MSZ HD 60364-6:2017, 6.4.1.5. – szó szerint (38. fejezet) | szabvány (szó szerint) |
| 8 | A feszültségmentesítés öt biztonsági művelete a bontás előtt; a feszültségmentesség igazolásának módja | MSZ 1585:2016, 6.2.1.–6.2.6. – a 39. fejezetben szó szerint | szabvány (kereszthivatkozás) |
| 9 | A bontási területre is kiterjedő ideiglenes hálózati szabályok | MSZ HD 60364-7-704, 704.1. – a 30. fejezetben forrásolva | szabvány (kereszthivatkozás) |
| 10 | Az engedélyesi egyeztetés a mérőhelyet vagy a csatlakozóvezetéket érintő bontásnál | az illetékes elosztó Elosztói Üzletszabályzata és a regisztrált villanyszerelői eljárásrend – két webes forrás (2026-09-02); a megszüntetés konkrét lépéssora NEM volt kiemelhető | részben lezárt, jelölve |
| 11 | A fénycsövek hulladékkezelése (higany) | 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet – njt.hu-n azonosítva; Heimdall-tár id 529 | jogszabály (elsődleges) |
| 12 | Az elem- és akkumulátorhulladék kezelése | 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet – Heimdall-tár id 530 | jogszabály (elsődleges) |
| 13 | A PCB-tartalmú berendezések kezelése | 144/2012. (XII. 27.) VM rendelet – Heimdall-tár id 531 | jogszabály (elsődleges) |
| 14 | Az e-építési napló készenlétbe helyezése és megnyitása | 191/2009. (IX. 15.) Korm. r. 5. §, 24/B. § – njt.hu hatályos szöveg + két másodlagos forrás (enaplo.e-epites.hu, epitesijog.hu) | jogszabály + kétforrású megerősítés |
| 15 | A felelős műszaki vezető feladatai | 191/2009. Korm. r. 13. §, 12. § (2) b) | jogszabály |
| 16 | A kivitelezői nyilatkozat az építési napló összesítő lapján, az eltérések feltüntetésével | 191/2009. Korm. r. 14. §, 14. § e) | jogszabály |
| 17 | A megvalósulási dokumentáció jogszabályi meghatározása és az e-építési napló tervnaplójába való feltöltése | 191/2009. Korm. r. 7. § (2) o) – szó szerint (13. és 14. fejezet) | jogszabály (szó szerint) |
| 18 | A 22. § szerkezete: a munkarészeket nem a 22. §, hanem az 1. melléklet sorolja fel; a (4) bekezdés szövege; az (1) bekezdés tevékenységi listája | 191/2009. Korm. r. 22. § – Heimdall-tár id 620, natív szövegréteges PDF, konszolidált „Hatály: 2026. IV. 1. –” állapot | jogszabály (elsődleges, tár által igazolt) |
| 19 | Az átadás-átvétel a műszaki ellenőr részvételével, üzemeltetési próbával | 191/2009. Korm. r. 12. § f), 16. § (3) h) | jogszabály |
| 20 | A VMBSZ öt kötelező átadandó dokumentuma | 40/2017. NGM r. 1. melléklet (VMBSZ) – két, egymástól független forrásból azonos, szó szerinti szöveggel (13. fejezet) | jogszabály (szó szerint, kétforrású) |
| 21 | A megvalósulási terv VMBSZ szerinti meghatározása („az üzembehelyezési állapotot tükröző, a kivitelezés során módosított, kiegészített tervdokumentáció”) | VMBSZ – kétforrású (13. fejezet) | jogszabály (szó szerint) |
| 22 | A minősítő irat meghatározása („a villamos berendezések első ellenőrzéséről szóló minősítő iratot, a részletes mérési jegyzőkönyvvel együtt”) | VMBSZ – kétforrású (13. fejezet) | jogszabály (szó szerint) |
| 23 | A szerelői ellenőrzés menete, a mérések kötelező sorrendje, a határértékek, a jegyzőkönyv tartalma, a megismétlési szabály, a „megfelel” kinyilvánításának feltétele | MSZ HD 60364-6:2017 – a 38. fejezetben szó szerint | szabvány (kereszthivatkozás) |
| 24 | Az RCD működési próbájának gyakorisága (3 havonta; ideiglenes munkahelyen havonta) | 10/2016. (IV. 5.) NGM r. 19. § (5) | jogszabály |
| 25 | A felülvizsgálati gyakoriságok táblázata (kéziszerszám évente; lakóépület 6 év; munkahely 3 év; OTSZ 277. § és 281. §) | 10/2016. NGM r. 19. § (6)–(7), VMBSZ, OTSZ 277. §, 281. § – a 38. fejezetben forrásolva | jogszabály (kereszthivatkozás) |
| 26 | A következő felülvizsgálat időpontjára vonatkozó javaslat kötelezettsége, illetve lehetősége | MSZ HD 60364-6:2017, 6.5.3.4. és 6.4.4.4. – szó szerint (38. fejezet) | szabvány (szó szerint) |
| 27 | A kiviteli terv és a megvalósulási terv különbsége; a „piros tollas átvezetés” gyakorlata; a tipikus tanulói tévedés | kutatas/13 4.6. és 5. – a 14. fejezetben feldolgozva |
szakmai forrás (kereszthivatkozás) |
| 28 | A szavatosság és a jótállás fogalmi elhatárolása (a helytállás forrása és a bizonyítási teher iránya) | általános polgári jogi alapfogalom; a konkrét határidőket a jegyzet nem közli | fogalmi elhatárolás, határidő nélkül |
| 29 | Az azbeszttartalmú szerkezet és a kivitelezési dokumentáció kötelezettsége | 191/2009. Korm. r. 22. § (1) c) – Heimdall-tár id 620 | jogszabály (elsődleges) |
| 30 | A 41.1. és 41.2. mintapélda mérési és minősítési tartalma | MSZ HD 60364-6:2017 (38. fejezet) és MSZ 447:2019 (20. fejezet) | szabvány (kereszthivatkozás) |
Amit a jegyzet szándékosan nem állít tényként vagy nem közöl
A mérőhely megszüntetésének konkrét lépéssorát a jegyzet nem közli. A bontás engedélyesi egyeztetéséről a jegyzet annyit állít, ami forrásolt: az eljárás az illetékes elosztó Elosztói Üzletszabályzata szerint zajlik, és igénybejelentéssel indul. A megszüntetés (nem az új bekapcsolás) részletes lépéssora a hozzáférhető elosztói dokumentumokból nem volt szó szerint kiemelhető, és elosztónként, illetve időben is eltérhet – ezért azt mindig az adott terület elosztójának hatályos üzletszabályzatából kell kikeresni.
A jótállási és szavatossági határidőket, valamint az építőipari munkákra vonatkozó kötelező jótállás részletszabályait a jegyzet nem közli. Ezeket nem sikerült hatályos, elsődleges jogforrásból igazolni, és a szabályok időről időre változnak. Amit a jegyzet közöl, az a két fogalom szakmailag stabil elhatárolása: a helytállás forrása (törvény, illetve önkéntes vállalás vagy külön jogszabály) és a bizonyítási teher iránya.
A jegyzet nem sorolja fel a 191/2009. Korm. rendelet 1. mellékletének munkarészeit. Azt viszont kimondja – elsődleges, konszolidált jogszabályszövegből –, hogy a munkarészeket nem a 22. §, hanem az 1. melléklet tartalmazza; ez a szakirodalomban gyakori hivatkozási hiba.
A rekonstrukciós felmérés és a régi rendszerek felismerése szakmai forrásokra épül, nem szabványra. A Bergmann-cső, az acélpáncélcső, a fadoboz és a gumi-textil szigetelésű vezeték mint kor-azonosító jegy történeti-gyakorlati segédlet; a jegyzet ezekhez nem rendel évszámokat, mert azok régiónként és épülettípusonként eltérnek.
A fémhulladék átvételi árairól és a hulladékkezelés költségeiről a jegyzet nem közöl adatot – ezek piaci és időfüggő értékek.
A fejezet nem ad jogi tanácsot. A szerződéses, felelősségi és jótállási kérdésekben a jegyzet a szakmai keretet ismerteti; konkrét vitás ügyben jogi szakértő bevonása szükséges.