Ez a szakma legfontosabb életvédelmi eljárása, és a központi interaktív vizsga legnagyobb súlyú vizsgarészének első feladattípusa. A fejezet tételesen megtanítja a feszültségmentesítés öt biztonsági műveletét a kötelező sorrendjükkel együtt, az eszközkészletet és a feszültségkémlelő kipróbálását, a három munkavégzési módot és a védőtávolsági zónákat, a FAM alapjait és azt, mit szabad a villanyszerelőnek. Tárgyalja a szerepköröket és a dokumentálást, az egyéni védőeszközöket, a feszültség alá helyezés fordított műveletét, a villamos eredetű tüzet, a magasban végzett munkát, az organizációs bejárást és az áramütött elsősegélyben részesítését. Négy kidolgozott mintapéldával.
- 39.1 Miért szabvány és nem jogszabály írja elő a feszültségmentesítést?
- 39.2 ⚠ A vonatkozó szabványok viszonya
- 39.3 ⭐ A feszültségmentesítés öt lépése – tételesen, kötelező sorrendben
- 39.4 A feszültségmentesítés eszközkészlete; a feszültségkémlelő és kipróbálása
- 39.5 A három munkavégzési mód és a védőtávolsági zónák
- 39.6 A FAM alapjai és hatályos szabályozása – mit szabad a villanyszerelőnek
- 39.7 Szerepkörök, felelősségek, munkautasítás, dokumentálás
- 39.8 Egyéni védőeszközök villamos munkánál; kiválasztás, ellenőrzés, tárolás
- 39.9 A feszültség alá helyezés – a fordított művelet
- 39.10 Villamos eredetű tűz; oltás feszültség alatti berendezésen
- 39.11 Magasban végzett munka: létra, állvány, leesés elleni védelem
- 39.12 Organizációs bejárás; a kockázatok azonosítása munkakezdés előtt
- 39.13 Elsősegély áramütés esetén – a szerelő teendői
- 39.14 Tipikus hibák és következményeik
- Kidolgozott mintapéldák
- Gyakorlatok
- Összefoglalás
- Ellenőrző kérdések
- Tudáspróba
- Források
39.1 Miért szabvány és nem jogszabály írja elő a feszültségmentesítést?
Kezdjük egy olyan kérdéssel, amely elsőre jogi formaságnak tűnik, valójában viszont a villanyszerelő napi felelősségét határozza meg.
A feszültségmentesítés öt lépését nem jogszabály, hanem szabvány – az MSZ 1585:2016 – írja elő. Márpedig a szabvány alkalmazása a szabványosításról szóló törvény szerint önkéntes. A szabvány fedőlapja ezt maga is kimondja:
„A szabvány alkalmazása e törvény 6. § (1) bekezdése alapján önkéntes.”
Ebből sokan azt a hibás következtetést vonják le, hogy „nem kötelező betartani”. Ez tévedés, és két úton is az.
Az első út: a szabvány saját fenntartásai
Ugyanaz a fedőlap két fontos kiegészítést tesz:
„Ha a szabvány alkalmazását dokumentumban hivatkozva önként vállalja, akkor a hivatkozás vonatkozásában a szabvány alkalmazása kötelező.”
„Ha … műszaki tartalmú jogszabály hivatkozik vagy utal e szabványra, akkor e szabvány alkalmazása esetén vélelmezni kell, hogy érvényesülnek azok a jogszabályokban meghatározott alapvető követelmények, amelyekre e szabvány vonatkozik. A szabványtól való eltérés esetén megkövetelhető annak igazolása, hogy a választott megoldás is megfelel a jogszabályi követelményeknek.”
A második út: a jogszabály visszautal a szabványra
A VMBSZ (a 40/2017. NGM rendelet 1. melléklete) az 1.5.1. pontjában kimondja, hogy villamos berendezésen villamos munkát „csak olyan személy végezheti, aki e tevékenységnek a villamos berendezések üzemeltetése tárgyú szabvány szerinti megfelelő képesítéssel és jogosultsággal rendelkezik”.
A „villamos berendezések üzemeltetése tárgyú szabvány” pedig pontosan az MSZ 1585.
A szabvány formailag ÖNKÉNTES, a gyakorlatban KÖTELEZŐ ERŐVEL bír: - mert a jogszabály visszautal rá; - mert a munkáltatói szabályzat, a szerződés és a műszaki dokumentáció hivatkozik rá; - mert eltérés esetén a SZERELŐNEK kell bizonyítania, hogy a választott megoldás is megfelel.
Baleset után a bíróság és a hatóság ezt a szabványt fogja elővenni. A „nem kötelező” érvelés ott nem áll meg.
39.2 ⚠ A vonatkozó szabványok viszonya
A szakirodalomban keverednek a jelzetek, ezért tisztázzuk, melyik dokumentum micsoda.
| Jelzet | Mi ez? | Státusz |
|---|---|---|
| EN 50110-1 | a CENELEC európai szabványa a villamos berendezések üzemeltetéséről | a 2013-as kiadást az EN 50110-1:2023 váltotta |
| MSZ EN 50110-1:2023 | az európai szabvány közvetlen magyar átvétele – angol nyelvű, magyar címoldallal | érvényes |
| MSZ EN 50110-1:2013 | a korábbi közvetlen átvétel (angol és magyar változat) | visszavont |
| MSZ 1585:2016 | az EN 50110-1:2013 teljes szövege + részletes magyar nemzeti kiegészítések, magyar nyelven | érvényes |
| MSZ 1585:2012, :2009, :2001 | korábbi kiadások | visszavontak |
A jegyzet az MSZ 1585:2016-ra épül, mert ez a magyar nyelvű, a hazai előírásokat is tartalmazó dokumentum – és mert a KKK és a programtanterv is ezt nevezi meg: „Ismeri a feszültségmentesítés öt lépését MSZ1585 alapján”.
Mi az, hogy „nemzeti kiegészítés”, és hogyan ismerhető fel?
A szabvány Előszava szó szerint:
„E szabvány tartalmazza az MSZ EN 50110-1:2013 … szabványnak – az előszava kivételével – az általános követelményeket tartalmazó teljes szövegét, valamint az azzal együtt alkalmazandó részletes nemzeti kiegészítéseket.”
És megadja a felismerés két jelét is:
„Annak adott fejezetéhez vagy szakaszához kiegészítő követelményt adó fejezet vagy szakasz száma 100-zal kezdődő sorszámmal egészül ki … A nemzeti kiegészítések a szabványban dőlt betűvel vannak szedve.”
100-zal kezdődő szakaszszám -> MAGYAR kiegészítés dőlt betűs szedés -> MAGYAR kiegészítés
A villanyszerelő szempontjából a legfontosabb tartalom mind nemzeti kiegészítés: az épületvillamossági könnyítések (6.2.2.104.), a 20 mA-es kétsarkú feszültségvizsgáló előírása (6.2.4.101.), a személyi csoportok I–V rendszere (4.2.101.), a védőtávolságok magyar táblázata (A1.100.), a védőeszközök felülvizsgálati ciklusai (4.6.102.7.) és az elsősegélynyújtási útmutató (C100. melléklet).
Ezek nincsenek benne az EN 50110-1 szövegében.
A szabvány alkalmazási területe
„Ez az európai szabvány a villamos energetikai (erősáramú) villamos berendezések üzemeltetésére, illetve a villamos berendezésekkel, a villamos berendezéseken vagy azok közelében folyó minden munkavégzésre vonatkozik. Ezeknek a villamos berendezéseknek a feszültségszintje a törpefeszültségtől a nagyfeszültségig terjedhet.”
Nem vonatkozik viszont „képzetlen személyekre, ha azok a képzetlen személyek használatára tervezett és létesített, a vonatkozó szabványoknak megfelelő villamos berendezést vagy villamos szerkezetet rendeltetésszerűen használnak” – vagyis a lakóra, aki felkapcsolja a villanyt.
Az MSZ 1585:2016 2016-ban jelent meg, ezért néhány ponton elavult jogszabályra és szabványra hivatkozik:
72/2003. (X. 29.) GKM rendelet (FAMBSZ)
-> HATÁLYON KÍVÜL 2023. november 28-tól;
helyette 21/2023. (VIII. 30.) GFM rendelet
MSZ 2364 sorozat
-> helyette MSZ HD 60364 sorozatA szabvány műszaki tartalma ettől érvényes marad – de a jogszabályi hivatkozásokat a hatályos szöveggel kell helyettesíteni. Erre a fejezet a megfelelő helyeken külön figyelmeztet.
39.3 ⭐ A feszültségmentesítés öt lépése – tételesen, kötelező sorrendben
Ez a fejezet magja, és a szakma legfontosabb tudása.
Mit mond a szabvány?
Az MSZ 1585:2016 6.2.1. szakasza szó szerint így vezeti be és sorolja fel a lépéseket:
„Ez a szakasz azokat az alapvető követelményeket („öt biztonsági művelet”) írja elő, amelyek biztosítják, hogy a villamos berendezés a munkavégzés helyén feszültségmentes legyen és feszültségmentes is maradjon a munkavégzés időtartama alatt. Ehhez a munkavégzés helyét pontosan meg kell határozni. Az adott villamos berendezés azonosítása után, a következő öt alapvető követelményt kell teljesíteni az itt meghatározott sorrendben, hacsak nincs lényeges ok a sorrend megváltoztatására: – teljes körű leválasztás; – visszakapcsolás elleni biztosítás; – a villamos berendezés feszültség nélküli állapotának ellenőrzése; – földelés és rövidre zárás végrehajtása; – a közeli, aktív részek elleni védelem biztosítása.”
A köznyelvben elterjedt „öt aranyszabály” megnevezés nem szabványi kifejezés. A szabvány az „öt biztonsági művelet” szót használja. A vizsgán mindkettőt megértik, de a szabatos megfogalmazás az előbbi.
A kötött sorrend és a szűk kiskapu
A szabvány a sorrendet előírja, de nyit egy szűk kiskaput: „hacsak nincs lényeges ok a sorrend megváltoztatására”. Ez a kivétel elsősorban nagyfeszültségű, összetett hálózati műveletekre készült.
A KKK elvárása egyértelmű: „Betartja a feszültségmentesítés lépéseinek sorrendjét.”
A vizsgán és a napi gyakorlatban a fenti sorrend a követendő. Aki a sorrendtől eltér, annak kell megindokolnia – utólag, egy baleset után.
A táblázat, amelyet érdemes fejből tudni
| # | A lépés neve | Szó szerinti szabványi követelmény |
|---|---|---|
| 1. | Teljes körű leválasztás | „A villamos berendezésnek azt a részét, amelyen munkavégzés folyik le kell választani az összes tápforrásról. A leválasztást légközzel vagy azzal egyenértékű hatékonyságú szigeteléssel kell megoldani, amely biztosítja, hogy a leválasztási ponton átütés ne léphessen fel.” |
| 2. | Visszakapcsolás elleni biztosítás | „A villamos berendezésnek a munkavégzés céljából való leválasztására használt összes kapcsolóeszközt biztosítani kell a visszakapcsolás ellen, célszerűen a működtető mechanizmus reteszelésével.” |
| 3. | A feszültség nélküli állapot ellenőrzése | „A feszültség nélküli állapotot a villamos berendezés minden fázisán vagy pólusán ellenőrizni kell a munkavégzés helyén vagy ahhoz a lehető legközelebb.” |
| 4. | Földelés és rövidre zárás | „Minden nagyfeszültségű és meghatározott kisfeszültségű villamos berendezés esetében a munkavégzés helyén minden olyan részt, amelyen munka folyik, le kell földelni és rövidre kell zárni.” |
| 5. | A közeli aktív részek elleni védelem | „Ha a munkavégzés helyének közelében a villamos berendezésnek vannak olyan részei, amelyeket nem lehet feszültségmentesíteni, akkor a munka megkezdése előtt különleges kiegészítő óvintézkedéseket kell tenni »a feszültséghez közeli munkavégzés« előírásai szerint.” |
Ez a fejezet egyik legfontosabb, mégis leggyakrabban elfelejtett mondata. A szabvány kimondja:
„A feszültségmentesítés követelményeinek teljesítését biztosító műveletek – kivéve a villamos működtetésű kapcsolásokat – feszültség alatti vagy feszültséghez közeli munkának minősülnek.”
Vagyis amíg a szerelő az öt lépést végzi, feszültség alatti vagy ahhoz közeli munkát végez – ezért kell hozzá a megfelelő személyi csoportba tartozás és a megfelelő védőeszköz. A védőeszközt tehát a munka megkezdése előtt, nem pedig „majd ha kell” kell felvenni.
1. lépés – Teljes körű leválasztás
Előbb kikapcsolás, azután leválasztás. A szabvány nemzeti kiegészítése két külön műveletként kezeli:
1. KIKAPCSOLÁS
"Kikapcsolással meg kell szakítani a
feszültségmentesítendő villamos berendezésrész
ÜZEMI ÁRAMÁT." [6.2.2.101.]
2. LEVÁLASZTÁS
"A kikapcsolás után - ha egyidejűleg nem történt
meg - leválasztással kell megakadályozni azt,
hogy a feszültségmentesítendő villamos
berendezésre és/vagy berendezésrészre MÁSHONNAN
emberre veszélyes feszültség kerülhessen."
[6.2.2.102.]Minden lehetséges betáplálási pontról le kell választani. A szabvány itt kivételesen precíz:
„A leválasztást el kell végezni minden lehetséges betáplálási helyen … valamennyi villamos szerkezet esetében (függetlenül attól, hogy ez az összekötés az adott helyen üzemszerű, szokásos vagy tiltott-e).”
„…függetlenül attól, hogy ez az összekötés az adott helyen üzemszerű, szokásos vagy tiltott-e”.
Vagyis a szabálytalan, tiltott bekötés is betáplálási út. Nem védekezés, hogy „ott nem is lett volna szabad összekötni”.
Mikor kell egy fogyasztói leágazást is betáplálási pontnak tekinteni? A szabvány három esetet sorol fel:
- ha a fogyasztói leágazásnak KÉTOLDALI betáplálási lehetősége van; - ha arra GENERÁTOROS ÜZEM is csatlakozik; - ha a visszatáplálás lehetőségére (pl. nagy teljesítményű szünetmentes áramellátás - UPS esetén) a bontási helyen FELIRAT VAGY JELZÉS hívja fel a figyelmet.
A leválasztás minősége. A kikapcsolás nem mindig leválasztás:
„Ha a kikapcsolást végző szerkezet önmagában teljesíti a leválasztás követelményeit is … akkor ez önmagában leválasztásnak is tekinthető.”
Egy egyszerű terheléskapcsoló tehát nem feltétlenül leválasztó készülék: leválasztásra az alkalmas, amelynek érintkezőnyitása a szabványos leválasztási légközt biztosítja (lásd a 22. és a 40. fejezetet). [JAVÍTVA 2026-09-13: korábban tévesen a 11. és 26. fejezetre hivatkozott, amelyek nem tárgyalják ezt a témát.]
„Épületvillamossági berendezésekben leválasztás helyett elegendő a hálózati engedélyes fogyasztásmérői elé felszerelt kismegszakítók kikapcsolása is, ha azokon a hálózati engedélyes zárópecsétjei sértetlenek.” [6.2.2.104.]
Ez a gyakorlatban a fogyasztásmérő előtti, plombált kismegszakítót jelenti – de csak sértetlen plomba mellett.
A rejtett betáplálási utak – ezek okozzák a halálos baleseteket:
- több irányból (kétoldalról) táplált áramkör; - NAPELEMES rendszer DC oldala - a panel fény hatására mindig generátor; - szünetmentes áramforrás (UPS), akkumulátoros vészvilágítás, tartalék generátor; - visszatáplálás külső dugaszolóaljzatról bekötött ideiglenes vezetéken keresztül; - idegen potenciál a többlakásos épület közös PEN-vezetőjén.
2. lépés – A visszakapcsolás megakadályozása
A szabványi követelmény:
„A villamos berendezésnek a munkavégzés céljából való leválasztására használt összes kapcsolóeszközt biztosítani kell a visszakapcsolás ellen, célszerűen a működtető mechanizmus reteszelésével. Ha reteszelésre nincs lehetőség, akkor a visszakapcsolás megakadályozására a kialakult gyakorlatnak megfelelő, egyenértékű tiltó műveletet kell végezni. Ha a kapcsolóeszköz működtetéséhez segédenergia-forrásra van szükség, akkor azt üzemen kívül kell helyezni. A beavatkozás letiltására feliratokat, például figyelmeztető táblá(ka)t kell használni.”
Ugyanez a szakasz zárul a következővel:
„A villamos berendezés azon részeit, amelyek a teljes körű leválasztás után még feltöltve maradnak, pl. a kondenzátorokat és a kábeleket, megfelelő eszközökkel ki kell sütni.”
A kisütés tehát a szabvány szerint nem hatodik lépés, hanem a második művelet része.
A gyakorlati megoldások – a magyar nemzeti kiegészítés két szinten szabályoz:
| Módszer | Szabványi szöveg |
|---|---|
| Tiltó tábla (villamos kezelőtérben) | „villamos kezelőhelyiségnek vagy villamos kezelőtérnek minősülő helyen belül általában elegendő egy »Bekapcsolni tilos« (MSZ 453 szerinti) figyelmeztető táblát elhelyezni” |
| Fizikai kizárás (mindenütt máshol) | „másutt általában – lelakatolással, lezárással, a kezelőfogantyú levételével vagy más módon – meg kell akadályozni azt, hogy illetéktelen személy szerszám nélkül visszakapcsolást végezhessen” |
| Becsavarható biztosító | „a biztosítóbetétek és a biztosítófejek kiemelése és elzárása vagy elvitele, hogy azok a becsavarás helyén ne legyenek hozzáférhetők” |
| Késes biztosító | „a betétek kiemelése és azok, valamint a fogantyú olyan elzárása vagy elvitele, hogy azok a kezelés helyén ne legyenek hozzáférhetők” |
| Kismegszakító | „a bekapcsolást gátló ólomzár helyére vékony huzal behelyezése és ennek szerszámmal végzett összecsavarása, vagy a kapcsolókar szigetelőszalaggal való leragasztása” |
| Dobozkapcsoló | ahol a tábla nem helyezhető el, „kikapcsolt állásban a kapcsoló zöld/sárga színű szigetelőszalaggal való leragasztása” |
„Ha a bekapcsolási lehetőség olyan közel esik a munkahelyhez, hogy munka közben a munkavégző állandó felügyeletet gyakorolhat fölötte, akkor a letiltás elhagyható” – de az olyan kapcsolószervnél, amely védelem, automatika vagy távműködtetés útján is kikapcsolható, „egyértelműen jelezni kell azt, hogy a kikapcsolás itt szándékosan, kézi működtetéssel történt”.
Az „állandó felügyelet” szigorú feltétel: azt jelenti, hogy a szerelő onnan, ahol dolgozik, végig látja a kapcsolót, és senki nem férhet hozzá észrevétlenül.
Ki engedélyezheti a visszakapcsolást? A szabvány ezt a munkáltatóra bízza: „A munkáltatói szabályzat rendelkezhet arról, hogy a »Bekapcsolni tilos« táblákon, üzemi naplóban vagy más erre alkalmas helyen fel kell-e tüntetni az elhelyezés dátumát és azt, hogy ki engedélyezheti a visszakapcsolást.” A gyakorlatban a munkaterületet visszavevő berendezésfelelős, miután a munkacsoport munkavezetője készre jelentette a berendezést (39.9. alfejezet).
3. lépés – A feszültség nélküli állapot ellenőrzése
Ez a lépés menti meg a szerelő életét – és ezt hagyják el a legtöbbször.
| Kérdés | Szó szerinti szabványi válasz |
|---|---|
| Hol? | „A feszültség nélküli állapotot a villamos berendezés minden fázisán vagy pólusán ellenőrizni kell a munkavégzés helyén vagy ahhoz a lehető legközelebb.” |
| Mivel? (kisfeszültségen) | „…vagy próbalámpával, vagy 20 mA-nél nagyobb fogyasztású, szabványos, kétsarkú feszültségvizsgálóval kell ellenőrizni.” |
| Mivel? (1–36 kV) | „…az MSZ EN 61243-1 szerinti egysarkú feszültségkémlelővel kell ellenőrizni. Tokozott berendezések esetében a villamos berendezés erre vonatkozó jelzése is elegendő.” |
| Mivel? (36 kV fölött) | „a munkáltatói szabályzatban kell meghatározni, milyen készüléket vagy műszert kell erre a célra használni” |
| Hány viszonylatban? (kisfeszültségen) | „a helyszínen hozzáférhető valamennyi üzemi vezető között (egymás közt), valamint – ha a helyszínen hozzáférhető földpotenciálú fémszerkezet van, akkor – a földhöz képest is ellenőrizni kell” |
| A vizsgáló kipróbálása | „A feszültségkémlelőket … legalább közvetlenül a használatuk előtt, de lehetőleg a használatuk után is ki kell próbálni.” |
| Mi NEM elegendő? | „A feszültség nélküli állapot ellenőrzésére egyik feszültségszinten sem elegendő a kizárólag hangjelzést adó készülékek használata.” |
| Ismételt ellenőrzés | „Ha a munkavégzést bármikor meg kell szakítani … akkor a munka újbóli megkezdése előtt ismételten ellenőrizni kell a feszültség nélküli állapotot. Erre az ellenőrzésre nincs szükség, ha a munkavégzés helye továbbra is földelve van és rövidre van zárva.” |
Mert a terhelő (áramfelvételes) feszültségvizsgáló két dolgot tud, amit a nagy impedanciás eszközök nem:
1. KIÜTI A FANTOMFESZÜLTSÉGET A szomszédos, feszültség alatt álló vezetékről kapacitív és induktív úton áthatoló, néhány mikroamperes, de akár 100 V-ot is mutató LÁTSZATFESZÜLTSÉGET a terhelés összeroppantja. 2. NEM TÉVESZTHETŐ MEG Kis belső ellenállása miatt nem érzékeny a nagy impedanciás mérőkörök hibáira.
A szabvány szövege egyértelmű: „a kizárólag hangjelzést adó készülékek használata egyik feszültségszinten sem elegendő”.
Az egypólusú fázisceruza és a nem érintkezéses (NCV) érzékelő három módon téveszt meg:
HAMIS NEGATÍV: nem szólal meg, mert a szerelő szigetelő létrán, gumitalpú cipőben áll, vagy kesztyűt visel - nincs meg a méréshez szükséges földkapcsolat. A vezeték közben FESZÜLTSÉG ALATT VAN. -> EZ ÖL MEG EMBEREKET HAMIS POZITÍV: kapacitív csatolás miatt megszólal feszültségmentes vezetéken is. NÉMA ELEM: lemerült elemmel nem jelez - és a szerelő ezt "feszültségmentesnek" érti.
A szabvány két, szűken körülhatárolt esetet ad:
„Próbalámpa helyett egysarkú feszültségkémlelőt szabad alkalmazni az 1000 V-nál kisebb névleges feszültségű villamos berendezéseken végzett munkák olyan munkahelyein, ahol csak egyetlen fázisvezető férhető hozzá (a másik fázisvezető vagy a nullavezető nem, pl. egysarkú világítási kapcsolók) és nincs a közelben hozzáférhető, földpotenciálú fémszerkezet, továbbá e berendezések azon helyein is, ahol a csupasz vezetők egymáshoz közeli elhelyezése miatt a kétsarkú ellenőrzés zárlat veszélye nélkül nem volna megvalósítható.”
A fő szabály tehát változatlanul a kétsarkú, terhelő feszültségvizsgáló; és a kizárólag hangjelzést adó készülék semmilyen esetben nem elegendő.
Egy fázison nem elég. Háromfázisú körben mind a három fázison, a nullavezetőn és a földhöz képest is mérni kell – tíz viszonylatban:
L1-N L2-N L3-N L1-L2 L2-L3 L1-L3 L1-PE L2-PE L3-PE N-PE
Hogy miért: megszakadt vagy felcserélt nullavezetőnél az L–N mérés hamisan 0 V-ot mutathat, miközben L–PE viszonylatban teljes fázisfeszültség van.
„Kisfeszültségű szigetelt szabadvezetéken végzett munka esetén a feszültségmentesség ellenőrzését el szabad hagyni, ha a munkahely közvetlen környezetében (ugyanazon az oszlopon) nincs szigeteletlen pont.”
4. lépés – Földelés és rövidre zárás
| Kérdés | Szó szerinti szabványi válasz |
|---|---|
| Mikor kötelező? | „Minden nagyfeszültségű és meghatározott kisfeszültségű villamos berendezés esetében a munkavégzés helyén minden olyan részt, amelyen munka folyik, le kell földelni és rövidre kell zárni.” |
| Mikor hagyható el kisfeszültségen? | „A törpefeszültségű és a kisfeszültségű villamos berendezések esetében nincs mindig szükség földelésre és rövidre zárásra, kivéve ha fennáll az újra feszültség alá kerülésének kockázata, például: – a más hálózat által keresztezett vagy villamosan befolyásolt szabadvezetékes hálózaton; – tartalék generátoron keresztül.” |
| Amit soha nem szabad elfelejteni | „MEGJEGYZÉS: A kábelek és a fázisjavító kondenzátorok újratöltődnek, ezért mindig ilyen veszélyt jelentenek.” |
| A csatlakoztatás sorrendje | „A földelő- és rövidre záró szerkezeteket vagy eszközöket először a földelési ponthoz kell csatlakoztatni és csak aztán a földelendő alkatrészhez. Az eltávolítást fordított sorrendben kell végezni.” |
| Láthatóság | „A földelő- és rövidre záró szerkezetek … lehetőleg legyenek a munkavégzés helyéről láthatóak. Ellenkező esetben a földelőcsatlakozásokat a lehető legközelebb kell elhelyezni a munkavégzés helyéhez.” |
| Eszközszabvány | „A földelő- és rövidre záró szerkezetek feleljenek meg az EN 61219-nek vagy az EN 61230-nak”, és „feleljenek meg a villamos berendezés zárlati áramának, az alkalmazás helyén”. |
| Bontás feszültség alá helyezéskor | „A bekapcsolás előtt a villamos berendezésen elhelyezett összes rövidre zárást és földelést – először a rövidre zárást, utána a földelést – meg kell szüntetni.” |
Miért kell rövidre zárni, és miért nem elég földelni? Három okból:
1. Ha valaki TÉVESEN VISSZAKAPCSOL, azonnal zárlat keletkezik, amely a védelmet kioldásra kényszeríti - MIELŐTT a szerelőt áramütés érné. 2. A szomszédos, feszültség alatt álló vezetékekről kapacitív és induktív úton átcsatolt feszültség levezetődik. 3. A VILLÁMINDUKCIÓ okozta töltés levezetődik.
Lakossági elosztón rendszerint nem áll fenn az újbóli feszültség alá kerülés kockázata, ezért a 4. lépés elmarad. Nem hagyható el viszont:
- közös oszlopsoros vagy keresztező szabadvezeték közelében; - napelemes rendszer mellett, ha a DC oldalról feszültség kerülhet a körre; - ha a berendezés hosszú, párhuzamosan futó kábelek mellett halad (kapacitív átcsatolás).
És egy nemzeti szabály a szabadvezetékről: „Szabadvezetékek feszültségmentesítése esetén, ha a szabadvezeték kisfeszültségű, közvetlenül földelt csillagpontú, akkor földelés céljára a PEN-vezetőt is fel szabad használni.”
5. lépés – A közeli, feszültség alatt maradó részek elleni védelem
A követelmény:
„Ha a munkavégzés helyének közelében a villamos berendezésnek vannak olyan részei, amelyeket nem lehet feszültségmentesíteni, akkor a munka megkezdése előtt különleges kiegészítő óvintézkedéseket kell tenni »a feszültséghez közeli munkavégzés« előírásai szerint.”
A körülhatárolás alapelve (magyar nemzeti kiegészítés):
„A feszültségmentesített rész körülhatárolását mindig úgy kell végezni, hogy még a határvonal érintése se legyen feszültség alatti tevékenységnek tekinthető.”
A szabvány szerinti négy körülhatárolási mód:
| Szabványi szöveg | Gyakorlati megvalósítás |
|---|---|
| „tényleges körülzárással, védőfedéssel” | szigetelő takaró, szigetelő lemez, szigetelő tömlő, védőfedél (MSZ EN 61112, 61111) |
| „jelképes (pl. szalagból készült) körülkerítéssel” | kordonszalag, korlát, elkerítés |
| „a határszerelvények (pl. táblával, zászlóval való) megjelölésével” | „Vigyázz! Villamos feszültség!” tábla, jelzőzászló |
| „több helyiségre, nagyobb területre kiterjedő munkaterület esetén egyértelmű írásbeli meghatározással” | „(pl. X lakás, Y műhely, Z telephely, megnevezett község stb.)” |
A fogyasztásmérő betápláló oldala és a méretlen fővezeték a lakás főkapcsolójának lekapcsolása után is feszültség alatt marad.
Ezt a részt a munka idejére le kell takarni vagy külön el kell határolni, és a munkát végzőket figyelmeztetni kell. Az elosztóban dolgozó szerelő keze néhány centiméterre van tőle.
Kábelvonalra külön nemzeti szabály: „A feszültségmentesített kábelvonalat a munkahelyen (munkagödörben) feltűnő módon meg kell jelölni. Ezt a jelölést a munka végeztével el kell távolítani. El szabad hagyni ezt a megjelölést, ha a munkahelyen csak egyetlen kábelvonal hozzáférhető.”
A „hatodik” és „hetedik” mozzanat
A magyar kiegészítés az öt műveleten túl külön szakaszba emeli:
6.2.7. A MUNKA MEGKEZDÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSE 6.2.8. A FESZÜLTSÉG ALÁ HELYEZÉS a munka után
Ezek nem részei az öt műveletnek, de a munkafolyamat kötelező elemei. A 39.7. és a 39.9. alfejezet tárgyalja őket.
39.4 A feszültségmentesítés eszközkészlete; a feszültségkémlelő és kipróbálása
A KKK szó szerint elvárja: „Felsorolja a feszültségmentesítés eszközeit. Felsorolja a feszültségmentesítés védőeszközeit.” Szerencsére a szabvány maga ad egy kész listát.
A szabvány saját példalistája
Az MSZ 1585:2016 4.6. szakasza („Szerszámok, szerkezetek és eszközök”) általános követelményt ad – „A szerszámok, szerkezetek és eszközök feleljenek meg a vonatkozó európai, nemzeti vagy nemzetközi szabványok követelményeinek” –, majd példákat sorol fel:
- szigetelőcsizma, -kesztyű és -kalocsni; - szem- vagy arcvédő; - fejvédő; - megfelelő védőruházat; - szigetelőszőnyeg, munkaállás és dobogó; - szigetelőanyagú, hajlékony és merev védőrács; - szigetelt szerszámok és szigetelőszerszámok; - kezelő- és szigetelőrudak; - zárak, figyelmeztető feliratok, jelek; - feszültségkémlelők és feszültségkémlelő rendszerek; - kábelkereső készülékek; - földelő- és rövidre záró szerkezetek; - védőfedések, jelzőzászlók, tartóeszközök.
Ha a feladat azt kéri, hogy „sorolja fel a feszültségmentesítés eszközeit”, a fenti tizenhárom tételes szabványi felsorolás a legbiztosabb felelet. A gyakorlati csoportosítást a 39.1. táblázat adja.
39.1. táblázat – az eszközök az öt művelet szerint rendezve
| Művelet | Eszközök |
|---|---|
| 1. Leválasztás | főkapcsoló, kismegszakító, biztosító (betét + fej), leválasztó kapcsoló, szakaszoló |
| 2. Visszakapcsolás elleni biztosítás | LOTO-lakat, kizárócsipesz és kizárófedél kismegszakítóhoz, csoportos kizáró (hasp), lakatolható biztosítószekrény, „Bekapcsolni tilos” tábla (MSZ 453), plombázó huzal |
| 3. Feszültségvizsgálat | kétpólusú, terhelő feszültségvizsgáló (> 20 mA), próbalámpa, a kipróbáláshoz próbakészülék vagy ismert feszültségű pont |
| 4. Földelés és rövidre zárás | földelő-rövidrezáró készlet (rugalmas, csupaszrézkötegű, szorítófejes), földelőrúd, EN 61219 / EN 61230 szerinti eszközök |
| 5. Lehatárolás | szigetelő takaró és lemez (MSZ EN 61112), korlát, kordonszalag, figyelmeztető és tiltó táblák |
| Egyéni védőeszközök | szigetelő kesztyű (MSZ EN 60903, 0. osztály), szigetelt kéziszerszám (MSZ EN 60900), szigetelő sisak, arcvédő pajzs, villanyszerelő lábbeli, ívvédelmi (APC) ruházat |
A feszültségkémlelő – fogalom és termékszabvány
„Az üzemi feszültség jelenlétének vagy hiányának a megbízható kimutatására és a berendezés földelhetőségének ellenőrzésére használt hordozható eszköz.”
MEGJEGYZÉS: „Ezek az eszközök általában kapacitív vagy ellenállásos típusúak lehetnek.”
A szabvány a termékmegfelelőséget így írja elő: „Feszültségkémlelők vagy feszültségkémlelő rendszerek (VDS) használatakor ezek feleljenek meg az EN 61243-1, az EN 61243-2, az EN 61243-3 vagy az EN 61243-5 szabványnak.”
Az MSZ 1585:2016 a hivatkozott magyar szabványok jegyzékében név szerint csak az MSZ EN 61243-1-et tünteti fel („Feszültség alatti munkavégzés. Feszültségkémlelők. 1. rész: Kapacitív…”). A -3 rész (a kisfeszültségű, kétpólusú vizsgálók szabványa) jelzetére a szabvány hivatkozik, de a magyar címét és kiadási évét nem közli.
A jegyzet ezért a jelzetre hivatkozik, a magyar cím és kiadási év megadása nélkül.
A kipróbálás – a „próba–mérés–próba” eljárás
A szabvány követelménye: „A feszültségkémlelőket és a különálló kémlelőrendszereket legalább közvetlenül a használatuk előtt, de lehetőleg a használatuk után is ki kell próbálni.”
1. ELŐZETES PRÓBA
A vizsgálót ISMERT, FESZÜLTSÉG ALATT ÁLLÓ ponton
(szomszédos, be nem kapcsolt áramkör, próbaaljzat,
beépített próbagenerátor) kipróbáljuk.
-> Működik.
2. A MÉRÉS
Minden hozzáférhető vezető között és a földhöz
képest is, A MUNKAVÉGZÉS HELYÉN.
3. UTÓLAGOS PRÓBA
A vizsgálót ÚJRA kipróbáljuk ismert feszültség
alatt álló ponton.
-> Továbbra is működik, tehát a mérés közben
nem romlott el.A szabvány egy külön esetre kötelezővé is teszi az utólagos ellenőrzést:
„Ha az ellenőrzés helyszínén a feszültségmentesítendő villamos berendezés(rész) feszültségéhez hasonló névleges feszültségű, feszültség alatt maradt rész is hozzáférhető, akkor a feszültség nélküli állapot ellenőrzésére használt műszer, illetve készülék működőképességét a feszültségmentesítés során ellenőrizni kell.”
Amit a szabvány a szerszámokról és a védőeszközökről még előír
MAGYAR NYELVŰ HASZNÁLATI UTASÍTÁS "Csak olyan szerszámokat, szerkezeteket és eszközöket szabad használni, melyek MAGYAR NYELVŰ használati utasítása rendelkezésre áll." A SZERSZÁM FESZÜLTSÉGHATÁRA "E szerszámokat csak a rajtuk FELTÜNTETETT HASZNÁLATI FESZÜLTSÉGIG szabad használni." SZEMREVÉTELEZÉS MINDEN MUNKA ELŐTT "A szigetelt szerszámot a munka megkezdése előtt szemrevételezéssel kell ellenőrizni, és ha olyan sérülést találunk rajta, amely a szigetelés jóságát veszélyezteti, akkor a szerszámot vagy ki kell cserélni, vagy feszültségpróbának kell alávetni." A RUHÁZAT ZSEBEI "A ruházat zsebeiben ne legyenek vezetőképes, zárlatot okozható tárgyak olyan módon elhelyezve, hogy azok a munka során várható mozgások következtében a zsebekből kihullhassanak." ÉKSZER "Nem szabad olyan fémtárgyakat, például ékszereket viselniük, amelyek valószínűleg veszélyt okoznak."
„(Nincs megengedve pl. egy 400 V-os szigetelt nyelű villamos ipari kéziszerszámnak 400 V-os védőkesztyűben való használata 500 V névleges feszültségű villamos berendezésen.)”
Vagyis a védőeszközök nem adódnak össze: két, egyenként 400 V-os eszköz nem ad 800 V-os védelmet. Mindegyiknek önmagában el kell érnie a berendezés névleges feszültségét.
39.5 A három munkavégzési mód és a védőtávolsági zónák
A három mód és az elsőbbségi szabály
A szabvány így vezeti be őket:
„Három különböző munkavégzési eljárás van: feszültségmentes munkavégzés …, feszültség alatti munkavégzés … és feszültséghez közeli munkavégzés …”
És megadja az elsőbbségi szabályt is:
„Ha a … feszültségmentes munkavégzés vagy a … feszültséghez közeli munkavégzés követelményei nem teljesülnek teljes mértékben, akkor a … feszültség alatti munkavégzés követelményeit kell alkalmazni.”
Ha nem teljesül maradéktalanul a könnyebb kategória feltétele, automatikusan a szigorúbb szabályrendszer lép életbe. Nincs „félig feszültségmentes” munka.
| Mód | A szabvány szó szerinti meghatározása | Ki végezheti? |
|---|---|---|
| Feszültségmentes munkavégzés | „A feszültség nélküli és kisütött villamos berendezésen végzett munka a villamos veszély elhárítására szolgáló minden intézkedés végrehajtása után.” | „A munkavégzésben részt vevő minden személynek szakképzettnek vagy kioktatottnak kell lennie, vagy ilyen személyek felügyelete alatt kell állnia.” |
| Feszültséghez közeli munkavégzés | „Minden olyan munka, amelynek során a munkát végző személy a testrészével, szerszámmal vagy más tárggyal a feszültség alatti munkavégzés övezetének érintése nélkül behatol a közelítési övezetbe.” | legalább kéttagú munkacsoport (egy fő min. IV., a többi min. III. csoport); orvosi alkalmassági vizsgálat |
| Feszültség alatti munkavégzés | „Minden olyan munka, amelynek során a munkát végző személy testrészeivel, szerszámmal, szerkezettel vagy eszközzel szándékosan aktív részeket érint vagy a feszültség alatti munkavégzés övezetébe hatol.” | IV. és V. csoportba tartozó szakképzett (segítőként III. csoportú kioktatott) személy; FAM-tevékenységhez ezen felül jogszabály szerinti szakképesítés és szervezés |
A fogalommeghatározás megjegyzése a két feszültségszintet elválasztja:
„Kisfeszültségen egy dolgozó akkor végez feszültség alatti munkát, ha érintkezésbe kerül csupasz, aktív részekkel. Nagyfeszültségen egy dolgozó feszültség alatti munkát végez, ha belép a feszültség alatti munkavégzés övezetébe, függetlenül attól, hogy csupasz, aktív részekkel érintkezésbe kerül vagy sem.”
A két övezet
D_L – a feszültség alatti munkavégzés övezetének külső határa: „Az aktív részek körüli olyan tér, amelyben a villamos veszély megelőzését szolgáló szigetelési szint nincs biztosítva, amikor oda a munkát végző személy védelmi intézkedések nélkül behatol.”
D_V – a közelítési övezet külső határa: „A feszültség alatti munkavégzés övezetét körülvevő, meghatározott nagyságú tér.”
A számértékek – az A1.100. táblázat
Az MSZ 1585:2016 két táblázatot tartalmaz: az A1. táblázat az EN 50110-1 tájékoztató irányelve, az A1.100. táblázat pedig a magyar nemzeti előírás. A szabvány kimondja, melyiket kell alkalmazni: „A D_L távolságra vonatkozó, hazánkban alkalmazandó nemzeti előírásokat az A1.100. táblázat tartalmazza.”
39.2. táblázat – A1.100. táblázat (nemzeti előírás), részlet
| U_N (kV) | D_L (mm) | D_V (mm) |
|---|---|---|
| 1 | nem lehet érintés | 300 |
| 3 | 60 | 1200 |
| 6 | 90 | 1200 |
| 10 | 120 | 1200 |
| 15 | 160 | 1200 |
| 20 | 220 | 1500 |
| 30 | 320 | 1500 |
| 36 | 380 | 1500 |
| 110 | 1000 | 2000 |
| 132 | 1100 | 3000 |
| 220 | 1600 | 3000 |
| 400 | 2800 | 4000 |
Közbenső feszültségekre: „D_L és D_V közbenső értékeit interpolálással lehet meghatározni.”
A szakirodalomban gyakran szerepel „D_L = 0 mm” kisfeszültségen. A szabvány táblázatában az 1 kV-os sorban nem szám, hanem szöveg áll: „nem lehet érintés.”
Tartalmilag ugyanazt jelenti – a veszélyzóna határa maga az aktív rész felülete –, de a szabványt idézve a helyes megfogalmazás ez.
A gyakorlati következmény: kisfeszültségen minden olyan munka feszültség alatti munkavégzésnek minősül, amelynél a szerelő vagy a szerszáma a csupasz aktív részt megérinti.
A szakirodalom gyakran „22 kV”-os sort emleget. Az A1.100. táblázatban nincs 22 kV-os sor; a hazai középfeszültségű hálózathoz a 20 kV-os sor tartozik: D_L = 220 mm, D_V = 1500 mm.
Két további nemzeti szabály a táblázat alatt:
ELTÉRÉS CSAK ÍRÁSBAN "Az ezektől az értékektől - a speciális helyi körülmények vagy a végzendő tevékenység speciális szempontjai miatt - eltérően meghatározott DL távolságot mindenkor ÍRÁSBAN kell meghatározni, és ennek tudomásulvételét az érintett munkát végző személyeknek ALÁÍRÁSUKKAL kell igazolniuk." A SZIGETELT VEZETÉK ÉRINTHETŐ "A szigetelt vezetékek külső felületének érintése MEG VAN ENGEDVE. A burkolt középfeszültségű vezeték NEM MINŐSÜL szigetelt vezetéknek."
„…az a térrész, amely a feszültség alatti munkavégzés övezetétől a villamos kezelőtérben (állandó jellegű) védőakadállyal, másutt legalább IP2X védettséget nyújtó védőfedéssel vagy burkolattal van elválasztva.”
Vagyis egy szabályos IP2X burkolat mögötti sín nem hoz létre közelítési övezetet a burkolaton kívül – ezért olyan fontos, hogy a burkolat a helyén legyen.
Mikor tilos elkezdeni a munkát? – időjárási feltételek
A szabvány 6.3.7. szakasza:
„Szabadtéri munka esetében … a következő időjárási feltételeket kell figyelembe venni: csapadék, sűrű köd, zivatar, erős szél, sós vihar, és nagyon kis hőmérséklet … Heves esőzés, rossz látási viszonyok esetében, vagy ha a munkát végző személyek nem tudják a szerszámaikat könnyedén mozgatni, a feszültség alatti munkavégzést meg kell tiltani vagy fel kell függeszteni. Zivatar esetében a feszültség alatti munkavégzést nem szabad elkezdeni vagy fel kell függeszteni.”
Feszültségmentes munkára is van szabály:
„Villámlás, mennydörgés vagy közelgő zivatar esetén … a munkát azonnal abba kell hagyni és értesíteni kell a berendezésfelelőst. Ha a munkavégzés helyén rosszak a látási viszonyok, akkor a munkavégzést nem szabad elkezdeni és minden folyamatban lévő munkát fel kell függeszteni, biztonságossá téve a munkavégzés helyét.”
Belső téri munkára: „az időjárási feltételeket nem kell figyelembe venni, feltéve, hogy a szabadtéri villamos berendezésből nem származik túlfeszültség és a munkavégzés helyén a látási viszonyok megfelelőek”.
A B3. melléklet minden feltételt minőségileg határoz meg: a köd akkor sűrű, „ha a látási viszonyok olyan szintre csökkennek, amely már veszélyezteti a biztonságot”; a szél akkor viharos, „ha a munkát végző személyt akadályozza a szerszámok kielégítő precizitású használatában”; a hőmérséklet akkor nagyon kicsi, „ha megnehezíti a szerszámok kezelését és csökkenti az anyagok tartósságát”.
A szakirodalomban terjedő −10 °C / +35 °C határértékek, valamint a páralecsapódás és a zúzmaraképződés mint önálló tiltó ok nem az MSZ 1585:2016-ból valók – ezek elosztói társasági munkavégrehajtási feltételek. A jegyzet ezért ezeket nem közli szabványi értékként.
39.6 A FAM alapjai és hatályos szabályozása – mit szabad a villanyszerelőnek
A KKK elvárása pontosan körülhatárolt: a tanuló „alapszinten ismeri a FAM technológia alapjait, szabályrendszerét”. Nem több – de ennyit tudni kell.
A FAM és a „feszültség alatti munkavégzés” nem ugyanaz
Ez a fejezet egyik legfontosabb fogalmi különbsége.
„A FAM-tevékenység a feszültség alatti munkavégzésnek az a különleges fajtája, amit jogszabály alapján az abban előírt szakképesítéssel rendelkező személyek a jogszabály szerinti szervezésben, a jogszabályban meghatározott további követelményeket teljesítve végeznek.”
És a szabvány ehhez rögtön hozzáteszi, mi az, ami nem FAM:
„Azok a műveletek (elsősorban kezelési, mérési és egyes állagfenntartási műveletek), amelyeket kizárólag e szabvány követelményeit teljesítve végeznek, a jogszabály szerint »egyszerű feszültség alatti művelet«-ek, amelyek nem tartoznak a jogszabály hatálya alá. (Ezek végzéséhez tehát nem szükséges a FAMBSZ-ben meghatározott képzés.)”
Példák egyszerű feszültség alatti műveletre a szabvány szerint:
- feszültségmérés, terhelésmérés, fázisegyeztetés, szigetelésvizsgálat; - kisfeszültségű elosztószekrényben, ahol a kezelő ívhatás ellen védve van, késes biztosítóval végzett kapcsolás (IV. csoportú feljogosított személy önállóan); - a kismegszakítók és áram-védőkapcsolók visszakapcsolása önműködő kikapcsolásuk után - ezt "bárki... minden szakképzettség vagy kioktatás nélkül feszültség alatt is visszakapcsolhat (I. csoport)".
A hatályos szabályozás – két jogszabályi helyesbítés
A Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatáról szóló 72/2003. (X. 29.) GKM rendeletet hatályon kívül helyezte a 21/2023. (VIII. 30.) GFM rendelet 8. § b) pontja, 2023. november 28-i hatállyal.
A hatályos szabályozás: a 21/2023. (VIII. 30.) GFM rendelet „a villamosmű, termelői, magán- és közvetlen vezeték műszaki biztonsági követelményeiről, valamint a feszültség alatti munkavégzés szabályairól”, amelynek 2. melléklete tartalmazza a FAM-szabályokat.
Minden olyan tananyag, amely a 72/2003. GKM rendeletet hatályosként említi, elavult – beleértve magának az MSZ 1585:2016-nak a lábjegyzetét is.
Tipikus vizsgahiba a két jogszabály összekeverése:
| Jogszabály | Tárgya |
|---|---|
| 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet – 1. melléklete a VMBSZ | az összekötő és felhasználói berendezések (fogyasztói oldal) |
| 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet | a villamosművek, termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezete (hálózati oldal) |
A kettő tárgya és hatálya különböző.
A FAM-jogosultság feltételei
| Feltétel | Tartalom |
|---|---|
| Életkor | betöltött 18. életév |
| Orvosi alkalmasság | „előzetes, időszakos és soron kívüli munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas” |
| Szakképesítés és feljogosítás | „FAM tevékenység végzésére előírt szakképesítéssel” – külön tanfolyam, külön vizsga, majd munkáltatói feljogosítás |
| Elsősegélynyújtási oktatás | „elsősegélynyújtási ismeretekből oktatásban” részesült |
| Rendszeres továbbképzés | „félévenként továbbképzéseken kell részt vennie” |
| Technológiai utasítás | a munkát FAM technológiai utasítás szerint, „műveletkompozíciós elv alapján” kell megtervezni és végrehajtani |
| Tanúsítvány | a szabvány szerint: „Az oktatás sikeres elvégzése után a résztvevőknek tanúsítványt kell kiadni arról, hogy alkalmasak az oktatás tárgyát képező feszültség alatti munkavégzésre a rá vonatkozó oktatási szinten.” |
A FAM-továbbképzés gyakoriságára a források eltérnek: a jogszabályi forrás félévenkénti továbbképzést ír, egy másodlagos szakmai forrás kétévenkénti ismétlő oktatást és vizsgát említ.
Az MSZ 1585:2016 nem ad számadatot – csak annyit, hogy az alkalmassági szintet „gyakorlattal vagy új, vagy frissítő oktatással kell szinten tartani”. A jegyzet ezért a félévenkénti gyakoriságot közli, a jogszabályi forrásra hivatkozva, és jelzi az eltérést.
A FAM három technológiai módszere
A szabvány bevezetője: „Jelenleg három elfogadott munkavégzési módszer van, amelyek a munkát végző személynek az aktív részekhez viszonyított helyzetétől, valamint az áramütés és a rövidzárlat elkerüléséhez használt eszközöktől függnek.”
| Módszer | A szabvány meghatározása | Fő védőeszköz |
|---|---|---|
| Távolból végzett munka (védőtávolságból) | „A feszültség alatti munkavégzésnek azon módszere, amikor a munkát végző személy az aktív részektől meghatározott távolságban marad és a munkáját szigetelőrudakkal végzi.” | szigetelőrúd, szigetelt szerelvények |
| Érintéssel végzett munka | „…amikor a munkát végző személy, akinek a kezei szigetelőkesztyűvel és lehetőleg szigetelő karvédővel vannak villamos szempontból védve, a munkáját az aktív részek közvetlen mechanikai érintésével végzi.” Kisfeszültségen ez a jellemző. | szigetelő kesztyű (EN 60903), szigetelt szerszám (EN 60900), szigetelő karvédő |
| Potenciálon végzett munka | „…amikor a munkát végző személy a munkáját az aktív részekkel villamosan érintkezve, azokkal azonos potenciálon végzi, miközben megfelelően el van szigetelve a környezetétől.” Nagyfeszültségű, szabadvezetéki technológia. | vezetőképes (Faraday-) ruha, szigetelő emelőkosár |
Az érintéses módszernél a szabvány külön kimondja: „Kisfeszültségű villamos berendezések esetében a szigetelőkesztyű használata nem zárja ki a szigetelő- és a szigetelt kéziszerszámok használatát, valamint a földtől való megfelelő elszigetelés alkalmazását.” És: „Ahol a munka során ívképződéssel kell számolni, ott megfelelő védőeszközökről kell gondoskodni.”
39.7 Szerepkörök, felelősségek, munkautasítás, dokumentálás
Az MSZ 1585 személyi csoportjai (I–V)
A programtanterv szó szerint kéri: „Az MSZ 1585 alapján a szakképzett, kioktatott és laikus személy fogalma (példákkal)”.
A három alapfogalom:
| Fogalom | Szó szerinti definíció |
|---|---|
| (villamosan) szakképzett személy | „Az a személy, aki olyan, az adott munkaterületre vonatkozó szakmai képesítéssel, tudással és gyakorlattal rendelkezik, amely képessé teszi a villamosság által előidézhető kockázat értékelésére és a veszélyek elkerülésére.” Nemzeti kiegészítés: „villanyszerelő, technikus, mérnök” |
| kioktatott személy | „Az a személy, akit szakképzett személy megfelelően kioktatott, és ezáltal képessé vált a villamosság által előidézhető veszélyek elkerülésére.” |
| képzetlen (laikus) személy | „Az a személy, aki nem tartozik sem a szakképzett, sem a kioktatott személyek közé.” |
A magyar nemzeti kiegészítés ezt öt csoportra bontja:
39.3. táblázat – az MSZ 1585:2016 személyi csoportjai
| Csoport | Kik? | Mit végezhetnek? |
|---|---|---|
| I. | képzetlen (laikus) – „akiknek … semmiféle szakképzettségük nincs, és kioktatást sem kaptak” | kismegszakítók, áram-védőkapcsolók és legfeljebb 32 A-es kapcsolók be- és kikapcsolása; legfeljebb 32 A-es becsavarható (D rendszerű) biztosítók pótlása, ha szerszám nélkül hozzáférhetők; fényforrások szerszám nélküli cseréje (az E40 foglalatúak kivételével) |
| II. | nem villamos műszaki kioktatású – „műszaki, de nem villamos jellegű kioktatást kaptak” | az I. csoporton túl: 32 A-nél nagyobb kisfeszültségű kapcsolók be- és kikapcsolása; hibajelzések nyugtázása; a védőfedelek eltávolítását igénylő, nem villamos jellegű munkák |
| III. | kioktatott – „villamos szakképzettséggel nem rendelkező személyek, akiket … bizonyítottan kioktattak” | az I–II. csoporton túl: 32 A-nél nagyobb D rendszerű és védőfedélre szerelt késes biztosítók pótlása; laza csavarok meghúzása feszültségmentes állapotban; védőfedelek le- és felszerelése; E40 foglalatú fényforráscsere. IV. csoportú személy közvetlen felügyelete alatt részt vehet feszültség közelében végzett vagy feszültség alatti munkában is |
| IV. | villamos energetikai (erősáramú) szakképzettségű – „akiket szakképesítésük az általuk végzendő munkára és szerelési felügyeletre általánosan … alkalmasnak nyilvánít” | „minden olyan villamos szakmunka önálló végzése, amelyhez megfelelő szakismeretekkel rendelkezik. E munkákat feszültség alatt és feszültség közelében is elvégezheti.” Ide tartozik a végzett villanyszerelő. |
| V. | vezetők – „villamosmérnök, villamos technikus és villamos szakmunkás, akit munkáltatója … villamos munkák irányításával vagy vezetésével bíz meg” | „minden villamos szakmunka megszervezésére és irányítására alkalmas, de közvetlen munkavezetésre vagy más munkavégzésre csak az I–IV. csoportba tartozását meghatározó szakképesítése szerint” |
| Alcsoport | Kik? | Korlát |
|---|---|---|
| IV/a | „egy meghatározott jellegű munkára feljogosító hatósági vizsgát tett személy (pl. felvonószerelő)” | csak azon berendezéseken, amelyekre a képesítés érvényes |
| IV/b | információátviteli (gyengeáramú) szakképzettségű, kioktatott és tanfolyami vizsgát tett személy | ugyanaz |
| IV/c | „energetikai (erősáramú) végzettséget igazoló iskolai bizonyítvánnyal rendelkező … (szakmunkás, technikus, mérnök, szaktanár)” | „önmagában csak a legfeljebb 1000 V névleges feszültségű villamos berendezéseken végzett munkára tesz alkalmassá” |
| IV/d | villamosmérnök, technikus, illetve kis zárlati áramú nagyfeszültségű berendezésekről kioktatott személy | csak kis zárlati áramú, 1000 V feletti berendezésen |
| IV/e | villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatokra szakvizsga alapján jogosult személy | 1000 V felett csak nagyfeszültségű gyakorlattal |
| IV/f | nagyfeszültségű berendezés kezelésére hatósági szakvizsgával rendelkező személy | csak arra a berendezésre, amelyre a szakvizsga szól |
A végzett villanyszerelő a IV/c alcsoportba tartozik – és ez „önmagában csak a legfeljebb 1000 V névleges feszültségű villamos berendezéseken végzett munkára tesz alkalmassá”.
Az MSZ 1585:2016 nem használja a „jogosító vizsga” kifejezést – ez hazai képzőhelyi és üzemi szóhasználat. A szabvány ehelyett ezt követeli meg:
„A villamos szakmunka irányítására, vezetésére, önálló villamos szakmunka végzésére jogosított személyeket az adott munkakörbe való belépésükkor a munkájukhoz szükséges biztonsági követelményekről, valamint e szabvány munkájukhoz kapcsolódó részeiről ki kell oktatni, részükre e szabványt folyamatosan elérhetővé kell tenni, és írásban kell igazoltatni, hogy elolvasták és megértették.”
FAM-hoz viszont valóban tanúsítvány kell (lásd a 39.6. alfejezetet).
„Mindenkinek kizárólag csak azt a munkát szabad végeznie, amivel megbízták, kizárólag csak azon a munkaterületen szabad dolgoznia, amelyet számára a munkautasításban, illetve ezen szabvány szerint kijelöltek, kizárólag csak azokat a szerszámokat, munka- és védőeszközöket szabad – és köteles is – használnia, amelyek a rábízott feladat ellátásához szükségesek, és amelyek használatára kioktatták.”
Három korlát egyetlen mondatban: a feladat, a terület és az eszköz. És egy kötelezettség is: a szükséges védőeszközt nemcsak szabad, hanem köteles is használni.
Az üzemi szerepkörök és a felelősségi lánc
| Szerepkör | A szabvány meghatározása |
|---|---|
| Berendezésüzemeltető | „A villamos berendezés biztonságos üzemeltetésének szabályzatok és szervezeti keretfeltételek meghatározásával való biztosításáért a teljes felelősség viselésére kijelölt személy.” |
| Berendezésfelelős | „A munkavégzés során a villamos berendezés biztonságos üzemeltetéséért felelős személy.” Nemzeti kiegészítés: „Személy vagy munkakör szerint rögzíteni kell, hogy az adott berendezésnek ki a berendezésfelelőse.” |
| Munkavezető | „A munkavégzés irányításával megbízott és azért közvetlen felelősséggel tartozó személy a munkavégzés helyszínén.” |
| Koordináló személy | „Az a személy, aki egy meghatározott munka elvégzése során az abban részt vevő több munkacsoport tevékenységét … a villamos biztonság szempontjából összehangolja.” |
| Szerelési felügyelő | „Az üzemeltető által kijelölt személy, aki az idegen … által a feszültség alatt végzett vagy a feszültséghez közeli munkát felügyeli.” Legalább IV. csoport szerinti képesítéssel |
| Idegen | „mindaz a személy vagy szervezet, akinek vagy amelynek nincs az adott berendezés üzemeltetéséhez tartozó feladatok ellátásához szükséges szakismerete és üzemeltetői feljogosítása…” |
A felelősségi lánc:
1. "Minden villamos berendezést EGYETLEN SZEMÉLY, a BERENDEZÉSÜZEMELTETŐ felelősségi körébe kell helyezni." 2. "A BERENDEZÉSFELELŐSÖKNEK kell a berendezés hozzájuk tartozó részét felügyelniük, FELHATALMAZÁST ADVA a munkavezetőknek." 3. "Minden munkavégzésnek a MUNKAVEZETŐ felelősségi körébe kell tartoznia."
És ki ad engedélyt a munkakezdésre?
„Az engedélyt a munka megkezdésére a berendezésfelelősnek kell adnia bármely kijelölt személynek vagy a munkavezetőknek.” — majd: „A berendezésfelelős által kiadott felhatalmazás elengedhetetlen feltétel. A munkát végző személyeknek az engedélyt a munka megkezdésére a munkavezetőnek kell kiadnia a [feszültségmentesítés öt műveletét részletező] szakaszban részletezett intézkedések elvégzése után.”
berendezésfelelős -> munkavezető -> munkát végzők
A szabvány ezt kifejezetten megengedi: „A berendezésüzemeltető, a berendezésfelelős és a munkavezető kötelességeit egyetlen személy is elláthatja.”
Egy családi házban dolgozó, önálló villanyszerelő tehát mindhárom szerepet betölti – a felelősség viszont ettől nem csökken, hanem összeadódik.
Az MSZ 1585:2016 fogalommeghatározásai között egyik sem szerepel. Ezek hazai üzemi és vállalati szóhasználat.
A szabványi megnevezés: berendezésüzemeltető, berendezésfelelős, munkavezető – és mellettük a koordináló személy, a szerelési felügyelő, az állomásfelelős, a vonalfelelős, az üzemi személyzet, a kezelőszemélyzet és az idegen.
A csoport összetétele
„A feszültség alatti vagy feszültséghez közeli, képzettséget vagy kioktatást igénylő munkát legalább két személyből álló munkacsoport végezze … A legalább két személyből álló munkacsoport egyik tagja legalább a IV. csoportba tartozó, a többi legalább a III. csoportba tartozó személy legyen. A munkacsoportnak egyik, legalább a IV. csoportba tartozó tagját vezetőnek kell kijelölni.”
Szerelőpárban „a munka jellege határozza meg azt, hogy a szerelőpár melyik tagja végzi a munkát, és melyik vigyáz a munkát végző mozdulataira”; a felügyeletet végző személy „ne végezzen olyan más munkát, amely őt a feszültség alatti munkát végző személy megfigyelésében akadályozná”.
Túláram- és zárlatvédett kisfeszültségű berendezésnél: „A felügyelet nem kötelező, de az egyedüli munkavégzés esetén a munkát végző személynek képesnek kell lennie minden kockázat felmérésére és elhárítására.”
További, nevesített esetek, amikor IV. csoportú feljogosított üzemi személy egyedül is eljárhat: a kapcsolási művelet; a visszakapcsolás elleni biztosítás műveletei; és beépített berendezéssel a feszültség nélküli állapot ellenőrzése, „ha a közelítési övezetbe nem kell behatolnia”.
A dokumentálás
| Dokumentum | Szabványi követelmény |
|---|---|
| Írásos munkautasítás | „Ha a munkavégzés összetett, az előkészületeket írásban kell rögzíteni.” Nemzeti könnyítés: egyszerű berendezésnél „a részletes írásos munkautasítás helyett a szóbeli utasítás is elegendő”. Egyszerű az a berendezés, „amely a munka idején csak egyetlen oldalról táplálható, és nincs önműködő visszakapcsolása, vagy – ha ilyen van – azt a munka idejére letiltották”. |
| Engedélyezés | „engedélyezés: Írásos vagy szóbeli hivatalos jóváhagyás.” |
| Engedély a munkakezdésre | „A munkavégzés helyszínén kiadott közvetlen utasítás a dolgozók számára a munka megkezdésére az összes biztonsági intézkedés megtételét követően.” |
| Nagyfeszültségen | „Nagyfeszültségű munkák esetében általában, a félreértések elkerülése céljából, a kikapcsolás és földelés szabályos, írásban előírt lépéseit kell alkalmazni.” |
| Kioktatás igazolása | „…írásban kell igazoltatni, hogy elolvasták és megértették” |
| Idegen munkáltatóval | „Az üzemeltetőnek és az idegen munkáltatónak előzetesen írásban … kell rögzítenie a munkavégzés feltételeit”: a munkavezető nevét, a koordináló személy és a szerelési felügyelő(k) nevét, „a munkavégzés során fellépő veszélyeket, és a védekezés módját” |
| Üzemi napló | „bármely úton kapott vagy adott utasítást – időpontjának percre pontos megjelölésével – abba be kell jegyezni”; a javítást úgy kell végezni, „hogy az eredeti bejegyzés is olvasható maradjon”; ha a munka feszültség alatti vagy ahhoz közeli, „ezt külön fel kell tüntetni” |
| Készre jelentés | „A készre jelentést azon munkacsoport munkavezetőjének kell kezdeményeznie, amelyik munkacsoport az adott villamos berendezésen dolgozott.” Idegen munkáltatónál írásban: „…miután azt az idegen munkáltató munkavezetője írásban készre jelentette … és átadta” |
| Rajzok | „A villamos berendezésekhez legyenek hozzáférhetők naprakész rajzok és feljegyzések.” |
"munkaterület átadás-átvételi jegyzőkönyv"
-> a szabvány a KÉSZRE JELENTÉS intézményét
szabályozza; írásbeli formát csak IDEGEN
munkáltatóra ír elő.
"FAM tevékenység-engedély"
-> a szabvány "engedély a munkakezdésre" és
"engedélyezés" fogalmakat ismer; a FAM
tevékenység-engedély jogszabályi, illetve
elosztói fogalom.
"munkavédelmi oktatási napló"
-> nem a szabványból, hanem az Mvt. 55. §-ából
ered.Ezek a gyakorlatban használt, hasznos dokumentumok – de a szabványra hivatkozva nem idézhetők.
39.8 Egyéni védőeszközök villamos munkánál; kiválasztás, ellenőrzés, tárolás
Az alapelv: az EVE az utolsó védelmi vonal
1. A VESZÉLY MEGSZÜNTETÉSE = FESZÜLTSÉGMENTESÍTÉS 2. MŰSZAKI (KOLLEKTÍV) VÉDELEM = lehatárolás, takarás, burkolat, korlát 3. SZERVEZÉSI INTÉZKEDÉS = engedély, felügyelet, két fő, kioktatás 4. EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ = a MARADÉK kockázat kezelése
Az egyéni védőeszköz nem helyettesíti a feszültségmentesítést. Aki azzal érvel, hogy „úgyis kesztyűben vagyok”, a hierarchia negyedik lépcsőjével akarja pótolni az elsőt. Ezt az Mvt. 54. §-a megelőzési alapelvként is rögzíti.
Szigetelő kesztyű – MSZ EN 60903
39.4. táblázat – a szigetelő kesztyűk osztályai
| Osztály | Legnagyobb üzemi feszültség (AC) | Legnagyobb üzemi feszültség (DC) | Vizsgáló-(próba-)feszültség AC | Szín (tipikus) |
|---|---|---|---|---|
| 00 | 500 V | 750 V | 2 500 V | bézs |
| 0 | 1 000 V | 1 500 V | 5 000 V | piros |
| 1 | 7 500 V | 11 250 V | 10 000 V | fehér |
| 2 | 17 000 V | 25 500 V | 20 000 V | sárga |
| 3 | 26 500 V | 39 750 V | 30 000 V | zöld |
| 4 | 36 000 V | 54 000 V | 40 000 V | narancs |
A 0. osztály (1000 V AC) az általánosan javasolt. A 00. osztály (500 V) formálisan elegendő lenne fázis–föld viszonylatban, de a fázis–fázis 400 V és a hálózati tranziensek miatt a tartalék indokolt.
Kategóriajelölések (különleges tulajdonságok): A = savállóság, H = olajállóság, Z = ózonállóság, R = A + H + Z együtt, C = rendkívül alacsony hőmérséklet-tűrés.
A védőeszközök felülvizsgálati gyakorisága – szabványi táblázat
Az MSZ 1585:2016 saját táblázatot ad az időszakos biztonsági felülvizsgálatra:
39.5. táblázat – a védőeszközök felülvizsgálati gyakorisága
| Eszköz | Gyakoriság |
|---|---|
| munkahelyzet-beállító deréköv | félévente |
| teljes testhevederzet | félévente |
| rögzítőkötelek, mentőeszközök | félévente |
| mászószerszám | félévente |
| villamos védőkesztyűk | félévente |
| feszültségkémlelő (egysarkú), 1 kV fölött | 2 évente |
| fázisazonosító, 1 kV fölött | 2 évente |
| szigetelő- vagy kezelőrúd, 1 kV fölött | 2 évente |
„A felsorolásban nem szereplő, hasonló eszközök időszakos biztonsági felülvizsgálata esetében a vonatkozó jogszabályt vagy termékszabványt kell figyelembe venni.”
A gyártói és általános munkavédelmi gyakorlat a zuhanásgátló eszközökre 12 havonta írja elő a felülvizsgálatot. Villamos munkavégzésre az MSZ 1585:2016 ennél szigorúbb: félévente.
A kettő nem mond ellent egymásnak – a gyártói minimum 12 hónap, a villamos üzemi előírás 6 hónap –, de villamos munkánál a szigorúbb érték az irányadó.
A kesztyűt a mandzsettájánál összesodorva felfújjuk, majd az arcunkhoz vagy a fülünkhöz emelve figyeljük, szökik-e a levegő. A legkisebb tűszúrásnyi lyuk is használhatatlanná teszi.
Forrásfegyelmi megjegyzés: ezt a próbát az MSZ 1585:2016 név szerint nem tartalmazza. A szabvány általános követelménye annyi, hogy a védőeszközt „a felhasználási célnak megfelelő állapotban kell tartani”, ami „szemrevételezéssel és villamos méréssel végzett időszakos ellenőrzést jelent”. A konkrét légáteresztési próba a termékszabvány (EN 60903) és a hazai elosztói előírás körébe tartozik – a jegyzet így, jelölve közli.
A többi villamos védőeszköz
| Védőeszköz | Szabvány | Előírás |
|---|---|---|
| Szigetelt kéziszerszám („1000 V-os”) | EN 60900:2004 – „Live working. Hand tools for use up to 1 000 V a.c. and 1 500 V d.c.” | „A feszültség alatti munkákhoz a vonatkozó szabványnak megfelelő szigetelt szerszámot és/vagy személyi védőeszközt kell használni. E szerszámokat csak a rajtuk feltüntetett használati feszültségig szabad használni.” |
| Szigetelő szőnyeg | EN 61111:2009 | a szabvány eszközpéldái között: „szigetelőszőnyeg, munkaállás és dobogó” |
| Szigetelő takaró | EN 61112:2009 | a lehatárolás (5. lépés) „tényleges körülzárás, védőfedés” módja |
| Ívvédelmi (arc flash) felszerelés | EN 61482-1-1:2009, EN 61482-1-2:2007 | „Ha a feszültség alatti és feszültséghez közeli munkák esetén számítani lehet arra, hogy a munkát végző személyt az esetleg keletkező zárlati ív hőhatása veszélyeztetheti, akkor megfelelő személyi védőeszközzel kell ellátni, és biztosítani kell a könnyű menekülési lehetőséget.” |
| Arcvédő, szemvédő, fejvédő, lábbeli | – | a szabvány eszközpéldái között nevesítve: „szem- vagy arcvédő”, „fejvédő”, „szigetelőcsizma, -kesztyű és -kalocsni” |
| Kétpólusú feszültségvizsgáló | EN 61243-1/-2/-3/-5 | > 20 mA terhelőáram, minden hozzáférhető vezető között és a földhöz képest, előzetes és lehetőleg utólagos próbával |
| Földelő-rövidrezáró készlet | EN 61219 / EN 61230 | a zárlati áramnak megfelelő méretezéssel |
A szabvány külön kiemeli:
„Olyan feszültség alatti munkák esetén (pl. késes biztosító terhelés alatti cseréjekor), amikor számítani lehet arra, hogy a munkát végző személy keze villamos ív behatásának lesz kitéve, a munka során hosszú szárú bőrkesztyűt vagy ezzel legalább egyenértékű személyi védőeszközt kell viselnie.”
MEGJEGYZÉS: „Gumikesztyű e védelemre nem alkalmas.”
A logika: a gumikesztyű villamosan szigetel, de a villamos ív hőhatása ellen nem véd – sőt, megolvadhat és a bőrre tapadhat. Az ívvédelem anyaga a bőr, illetve a minősített ívvédő textil.
Az IEC/EN 61482-1-2 „box test” szerint két osztály van:
APC 1: 4000 A, 0,5 s APC 2: 7000 A, 0,5 s
Forrásfegyelmi megjegyzés: ezeket a számértékeket az MSZ 1585:2016 nem tartalmazza – a szabvány csak azt írja elő, hogy „megfelelő személyi védőeszközzel kell ellátni”. Az osztályok számadatai a termékszabványból valók, a jegyzet így közli őket.
39.9 A feszültség alá helyezés – a fordított művelet
A programtanterv a feszültségmentesítés párjaként a feszültség alá helyezést is előírja. A helyes sorrend pontosan a feszültségmentesítés fordítottja.
A készre jelentés kötelező lépései
1. MINDENKI ÖSSZEHÍVÁSA "A készre jelentést megelőzően a villamos berendezésen dolgozó minden személyt értesíteni kell... össze kell hívni, és csak azután szabad a bekapcsolást kezdeményezni, miután megállapították, hogy ezek a személyek mindnyájan EGYÜTT VANNAK, és mindenki TUDOMÁSUL VETTE, hogy a berendezést feszültség alatt állónak kell tekinteni." 2. ÜZEMKÉSZ ÁLLAPOT "A készre jelentést kezdeményezőnek meg kell győződnie arról, hogy a villamos berendezésnek az a része, amelyen dolgoztak, ÜZEMKÉSZ ÁLLAPOTBAN van..." 3. FÖLDELÉS ÉS RÖVIDRE ZÁRÁS BONTÁSA "A bekapcsolás előtt a villamos berendezésen elhelyezett összes rövidre zárást és földelést - ELŐSZÖR A RÖVIDRE ZÁRÁST, UTÁNA A FÖLDELÉST - meg kell szüntetni. A rövidre zárást és földelést CSAK ANNAK A MUNKACSOPORTNAK vagy a felváltójának szabad megszüntetnie, amelyik azt a berendezésen elhelyezte." 4. A BIZTONSÁGI TÁBLÁK ELTÁVOLÍTÁSA "Azokat a biztonsági táblákat, amelyek a bekapcsolás után feleslegessé válnak, CSAK KÖZVETLENÜL A BEKAPCSOLÁS ELŐTT szabad és kell eltávolítani." 5. A VÉDŐBERENDEZÉSEK VISSZAHELYEZÉSE "A bekapcsolás előtt a munkavégzéshez használt védőberendezések eltávolításáról és az üzemvitelre előírt védőberendezések (például: rácsok, burkolatok) VISSZAHELYEZÉSÉRŐL gondoskodni kell."
A teljes menet a gyakorlatban
1. A munka befejezésének és a munkaterület tisztaságának ellenőrzése: nem maradt szerszám, vezetéksallang, EMBER a berendezésben. 2. A LEHATÁROLÁSOK, TAKARÁSOK eltávolítása (5. lépés vissza). 3. A FÖLDELŐ-RÖVIDREZÁRÓ eszközök bontása: ELŐSZÖR a vezetőkről, UTOLJÁRA a földelési pontról (4. lépés vissza). 4. KÉSZRE JELENTÉS a berendezésfelelősnek. Idegen munkáltató esetén ÍRÁSBAN. 5. A TILTÓ TÁBLA ÉS A LAKAT eltávolítása - kizárólag az arra feljogosított személy által (2. lépés vissza). 6. BEKAPCSOLÁS (1. lépés vissza). 7. ELLENŐRZÉS: feszültség megléte, forgásirány, RCD-próba, a berendezés működése - és a 38. fejezet szerinti szerelői ellenőrzés.
1. A tábla és a lakat KORÁN kerül le (még dolgoznak a berendezésen). 2. A földelést MÁS csoport bontja, mint amelyik felrakta. 3. Nincs EMBERSZÁMLÁLÁS - valaki még bent van. 4. Elmarad a visszakapcsolás utáni ELLENŐRZÉS (RCD-próba, forgásirány, PE-folytonosság).
39.10 Villamos eredetű tűz; oltás feszültség alatti berendezésen
A villamos eredetű tűz öt fő oka
| Ok | Fizikai mechanizmus | Tipikus helyszín | Mi véd ellene? |
|---|---|---|---|
| Túlterhelés | P = I² · R – a névlegesnél nagyobb áram tartósan túlmelegíti a vezetőt, a szigetelés elöregszik, elszenesedik, meggyullad | alulméretezett vezeték, feltekercselt hosszabbító dob, sok fogyasztó egy körön | kismegszakító (35. fejezet) |
| Laza kötés (átmeneti ellenállás) | a meglazult kötésnél nő az átmeneti ellenállás, a veszteség helyileg koncentrálódik, a kötés vörösizzásig hevül | sorkapocs, kismegszakító csavarja, dugaljszorító, alumínium–réz átmenet | semmi – csak a szemrevételezés és a hőkamera |
| Zárlat | nagy áram, ívképződés, olvadt fém fröccsenése | sérült szigetelés, átfúrt fal, becsípett kábel | kismegszakító, biztosító |
| Ívzárlat (soros / párhuzamos ívhiba) | a kis áramú, de nagy hőmérsékletű ív nem old ki kismegszakítót; a szigetelés helyben elszenesedik és gyullad | törött vezeték a szerelvénydobozban, becsípett kábel | ívzárlat-érzékelő (AFDD) |
| Kúszóáram (szigetelési hiba) | a nedvesedő, öregedő szigetelésen a föld felé folyó áram túl kicsi a kismegszakítónak, de elegendő hőt fejleszt a gyulladáshoz | nedves helyiség, régi épület, faszerkezet | 300 mA-es RCD |
A táblázat két sora azért veszélyes, mert a hagyományos túláramvédelem nem fogja meg őket:
ÍVZÁRLAT: az ív árama kicsi, de a hőmérséklete több ezer fok -> AFDD kell KÚSZÓÁRAM: a hibaáram a kismegszakítónak túl kicsi, a gyulladáshoz elég -> 300 mA-es RCD kell
A tűzvédelmi célú (300 mA-es) áram-védőkapcsoló
A pontos szabványi hely: MSZ HD 60364-4-42:2015, 422.3.9. a):
„A helyiséget tápláló vagy azon áthaladó végáramköröket és a fogyasztókészülékeket védeni kell szigetelési hiba ellen a következők szerint: a) TN- és TT-rendszerekben I_Δn ≤ 300 mA névleges kioldó hibaáramú áramvédő kapcsolókat (RCD-ket) kell használni. Ha az ellenálláshibák tüzet okozhatnak, pl. rétegfűtőelemes mennyezetfűtés esetén, a névleges kioldó hibaáram I_Δn ≤ 30 mA legyen.”
A 422.3.9. szakasz a 422.3. fejezet alá tartozik, amelynek címe „A feldolgozandó vagy tárolt anyagok miatt tűz kockázatának kitett helyiségek”, és amely a BE2 feltétel („Tűz kockázata”) jelölésű helyiségekre vonatkozik.
A 300 mA-es RCD tehát nem minden épületben, hanem a BE2 besorolású helyiségekben kötelező a szabvány szerint – nem általános lakossági követelmény. A jegyzet ezt nem általánosítja.
IT-rendszerre külön szabály: „IT-rendszerekben a teljes berendezést figyelő, mind hallható, mind látható jelzéseket adó szigetelés-ellenőrző eszközt vagy RCM-et (hibaáram-monitort) kell alkalmazni a végáramkörökben.”
Kivétel: „Az ásványi anyag szigetelésű vezetékek és az áramvezető sínrendszerek valószínűleg nem okoznak tüzet szigetelési hiba miatt, ezért nem szükséges a védelem.”
Tipikus hazai elrendezés: a főelosztóban 300 mA, S (késleltetett) típusú RCD, az áramkörönként pedig 30 mA általános típusú RCD vagy RCBO. A szelektivitáshoz az áramarány legalább 3:1 (300/30 = 10 ✔) és az előtétnek S típusúnak kell lennie (34. fejezet).
Tűzeseti lekapcsolás és tűzeseti főkapcsoló
| Kérdés | Válasz |
|---|---|
| Mi a tűzeseti lekapcsolás? | „Az építmény villamos energiával működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű lekapcsolása.” (OTSZ) |
| Mi a tűzeseti főkapcsoló? | „A tűzeseti lekapcsolás megvalósítására alkalmazott kézi vagy távműködtetésű kapcsoló.” (OTSZ) |
| Mi a célja? | „…hogy az építményben kialakult tűz esetén csökkentse az építményben tartózkodó (menekülő és mentést végző) személyeket érő áramütés kockázatát.” (TvMI 7.7) |
| Hogyan kell működtethetőnek lennie? | „segédeszköz (szerszám) nélkül”, és „jól felismerhető” legyen; működnie kell akkor is, ha a tűzoltó védőkesztyűt visel |
| Milyen magasan? | 1–1,5 m kezelési magasságban, jól megközelíthető helyen |
| Több kapcsoló esetén? | „egymás közelében” kell elhelyezni őket |
| Tűzeseti fogyasztó | az általános fogyasztók lekapcsolásakor a tűzeseti fogyasztókat (tűzjelző, füstelvezetés, biztonsági világítás) továbbra is működtetni kell |
A korábbi OTSZ-ek „tűzvédelmi főkapcsoló” fogalma helyébe lépett a „tűzeseti főkapcsoló”. A jegyzetben és a vizsgán a „tűzeseti főkapcsoló” a helyes megnevezés.
A TvMI 7.7 kifejezetten rögzíti: „A napelemes rendszer DC-oldalának teljes feszültségmentesítése a gyakorlatban nem valósítható meg” – mert a panel fény hatására generátorként működik.
Ezért kötelező a DC-oldali lekapcsoló, és kötelezők a feliratok:
"Napelemes rendszer tűzeseti DC-lekapcsoló" "FIGYELEM, AZ ÉPÜLETBEN NAPELEM/PV RENDSZER ÜZEMEL!"
Ez nemcsak a tűzoltó, hanem a szerelő védelme is: az 1. lépésnél (leválasztás) ez a berendezésrész nem szüntethető meg, csak lehatárolható.
Villamos tűz oltása – melyik oltóanyag használható?
39.6. táblázat – oltóanyagok villamos berendezésnél
| Oltóanyag | Feszültség alatt használható? | Feltétel |
|---|---|---|
| Oltópor (ABC-por) | IGEN | kézi tűzoltó készülékkel 1000 V-ig, legalább 1 méter távolságból; minősített, nagyfeszültségű kivitelben 35 kV-ig |
| Szén-dioxid (CO₂) | IGEN | ugyanaz; előnye: nem szennyez, nem károsítja az elektronikát |
| Inert gáz | IGEN | megfelelő minősítéssel 35 kV-ig |
| Víz | NEM (kézi készülékkel, feszültség alatt) | a víz vezet; tűzoltói vízsugárral csak nagy távolságból és csak hivatásos tűzoltó |
| Hab | NEM | „magas vezetőképessége miatt” nem ajánlott |
A készülék akkor alkalmas feszültség alatti oltásra, ha megfelel az MSZ EN 3-7:2004 szerinti dielektromos (szigetelés-) vizsgálatnak, amelynek kritériuma a legfeljebb 0,5 mA szivárgási áram. Ezt a vizsgálatot a gyártó 1 m-es távolságra végzi el – innen ered a minimális oltási távolság.
Abszolút tilalom: „ködös, zivataros időben, valamint ha a sűrű füst miatt a látástávolság a megengedett oltási távolságnál kisebb, a berendezés tüzét vízzel vagy habbal tilos oltani.”
Amit maga az MSZ 1585:2016 mond a villamos tűz oltásáról (10.100. Tűzoltás – magyar nemzeti kiegészítés):
"Villamos berendezésekben keletkezett tüzek oltása ELŐTT az oltandó részt LEHETŐLEG LE KELL VÁLASZTANI." "Tűz esetén az üzemeltető által megbízottak a helyszínen a tűzoltóegység parancsnokát AZONNAL kötelesek tájékoztatni a feszültség alatt álló vezetékekről és berendezésekről." "FESZÜLTSÉG ALATT ÁLLÓ VEZETÉKEKET ELVÁGNI VAGY ELSZAKÍTANI ÉLETVESZÉLYES ÉS TILOS." "Az üzemi személyzeten és a tűzoltóságon kívül más személyek - a tűz eloltása UTÁN is - csak akkor mehetnek a kár helyére, ha az illetékes üzemeltető már megállapította, hogy a villamos berendezéseknek ott lévő részei TELJESEN FESZÜLTSÉGMENTESEK." "A tűz által megrongált villamos berendezést, illetve az oltás következtében CSÖKKENT SZIGETELÉSŰ berendezést csak annak szakszerű rendbehozatala vagy felújítása után szabad újból feszültség alá helyezni."
A villanyszerelő számára a helyes sorrend:
1. FESZÜLTSÉGMENTESÍTÉS, ha biztonságosan elérhető (TŰZESETI FŐKAPCSOLÓ!) - ezután a tűz már "közönséges" A- vagy B-osztályú tűz. 2. Ha a lekapcsolás nem lehetséges: POR vagy CO2 oltó, MIN. 1 M TÁVOLSÁGBÓL, 1000 V-ig. 3. TŰZJELZÉS (105 / 112), menekülés, és a tűzoltók TÁJÉKOZTATÁSA arról, hogy a berendezés feszültség alatt van-e, és hogy van-e NAPELEMES RENDSZER az épületen.
A tűzosztályok (MSZ EN 2): A = szilárd anyagok, B = folyékony vagy cseppfolyós szilárd anyagok, C = éghető gázok, D = éghető fémek, F = olajok és zsírok tüzei.
Villamos tűzosztály nincs: a villamos berendezés tüze mindig valamelyik anyagosztályba tartozik (jellemzően A vagy B); a „feszültség alatti alkalmasság” a készülék tulajdonsága, nem tűzosztály.
39.11 Magasban végzett munka: létra, állvány, leesés elleni védelem
A fogalom és a két magassági határ
| Kérdés | Válasz |
|---|---|
| Mikortól „magasban végzett munka”? | 1 méter felett: „az a munka, amelyet a talaj szintjénél 1 méterrel nagyobb magasságban vagy 1 m-nél nagyobb szintkülönbségnél végeznek”, ahol a biztonsági és ergonómiai feltételek nem biztosítottak – 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 2. § d) pont |
| Építési munkahelyen a leesés elleni védelem küszöbe | 2 méter – 4/2002. (II. 20.) SzCsM–EüM együttes rendelet |
1 m = a FOGALMI határ (10/2016. NGM r.):
efölött a munka "magasban végzett munkának"
minősül -> KOCKÁZATÉRTÉKELÉS és egyedi
intézkedés kell.
2 m = az ÉPÍTÉSI MUNKAHELYI leesés elleni védelem
küszöbe (4/2002. SzCsM-EüM r.).Korábban a magyar szabályozás a magasban végzett munkát is 2 m-től számította; a 10/2016. NGM rendelet szigorított 1 m-re – ezért sok elavult tananyag ma is 2 m-t ír.
Az MSZ 1585:2016 egyik értéket sem tartalmazza: csak elvi követelményt ad (lásd alább).
Amit a villamos szabvány mond:
„A magasban végzendő munkákhoz a munkát végző személynek biztos alapon (például elcsúszás, eldőlés ellen biztosított létrán, állványon, mászóvason, oszlopra szerelhető létrán, szerelőlapon) kell állnia. Véletlen leesés elleni védelemként megfelelő személyi védőeszközt kell használni.”
A kollektív védelem elsődlegessége
1. A LEESÉS VESZÉLYÉNEK MEGSZÜNTETÉSE a munka átszervezése, földről végzett munka, teleszkópos szerszám 2. KOLLEKTÍV VÉDELEM korlát (mellvéd + középdeszka + lábdeszka), állvány, védőháló, védőtető 3. EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ teljes testhevederzet + energiaelnyelő + kikötési pont 4. SZERVEZÉSI INTÉZKEDÉS figyelmeztetés, felügyelet, jelzés
A jogszabály elsősorban a kollektív védelmet követeli meg; egyéni védőeszköz csak akkor alkalmazható, ha a kollektív megoldás műszakilag nem lehetséges.
Létrahasználat
39.7. táblázat – a létrahasználat szabályai
| Szabály | Előírás |
|---|---|
| Fogalom | „A létra olyan lépcsőkkel vagy fokokkal ellátott szerkezet, amelyen egy személy fel tud menni vagy le tud menni.” |
| Dőlésszög | 70–75° (kb. 4:1 arány) |
| Kiállás a munkaszint fölé | „Legalább 1 méterre nyúljon ki az elérendő munkaszint fölé.” |
| Hány személy? | „A létrán egy időben egy ember tartózkodhat.” |
| Rögzítés | „Az eldőlés, illetve elcsúszás ellen rögzíteni kell, amennyiben ez nem biztosított úgy egy személynek kell biztosítani(a) használat közben” |
| Tilalom – felső fokok | „Az utolsó négy lépcsőfokon tilos munkát végezni.” |
| Tilalom – oszlop | „Oszlophoz támasztani tilos.” (a hengeres oszlop mellől a létra kicsúszik) |
| Kettős (támasztó nélküli) létra | „Felső fokra nem szabad ráállni.” |
| Kinyúlás | ökölszabály: a köldök ne kerüljön a létra szárán kívülre |
| Villamos szempont | villamos berendezés közelében fém létrát nem szabad használni – a KKK eszközjegyzéke ezért nevesíti a fa létrát |
Ez a gyakorlatban a leggyakrabban megszegett szabály. Ha a létra eldőlés és elcsúszás ellen nincs rögzítve, egy második személynek kell tartania – vagyis a munkához két ember kell.
Állvány és emelőkosaras gépjármű
Állvány. A kollektív védelem tipikus eszköze. Állványzatot csak arra jogosult, kioktatott személy építhet, és használatbavétel előtt átvételi vizsgálat szükséges. A munkapadozatot mellvéd + középdeszka + lábdeszka hármassal kell körbekeríteni.
Emelőkosaras gépjármű – tiltott műveletek:
- MENET KÖZBEN személyszállítás a kosárban; - TÚLTERHELÉS; - KITÁMASZTÁS (beállítás) NÉLKÜLI munkavégzés; - KIKÖTÉS NÉLKÜLI tartózkodás a kosárban.
A kosárban dolgozó a kosár saját kikötési pontjához kötődik – nem az oszlophoz és nem a vezetékhez.
Leesés elleni egyéni védőeszközök
[JAVÍTVA 2026-09-13: a táblázat EN 355/EN 360 sorának számadatai (6 kN, 1,2 m, 1 m fékút) a jegyzet forrásanyagában másodlagos forrásokból származnak – a szabványok szó szerinti szövege nem állt rendelkezésre. Ezek gyártói és szakmai forrásokból jól ismert, tájékoztató jellegű értékek, de elsődleges szabványforrásból nem voltak ellenőrizhetők.]
39.8. táblázat – a zuhanásgátló rendszer elemei
| Elem | Szabvány | Számadat |
|---|---|---|
| Teljes testhevederzet | EN 361 | az egyetlen teströgzítő eszköz, amelyhez zuhanásgátló csatlakoztatható; a zuhanásgátló „kizárólag a testhevederzet mellső vagy hátsó pontjához” csatlakoztatható |
| Energiaelnyelő | EN 355 | megtartási (rántási) erő max. 6 kN; megnyúlása max. 1,2 m |
| Rögzítőkötél | EN 354 | az összekötő elemekkel együtt max. 2 m |
| Visszahúzható zuhanásgátló | EN 360 | fékútja 1 méternél rövidebb |
| Munkahelyzet-beállító öv | EN 358 | csak munkahelyzet beállítására – zuhanásgátlásra NEM alkalmas |
| Kikötési pont | EN 795 | a források eltérnek: 10 kN, illetve 15 kN – lásd a figyelmeztetést |
Egy villamosipari munkautasítás 10 kN-t ír elő, két munkavédelmi szakmai forrás egybehangzóan legalább 15 kN statikus teherbírást. Az EN 795:2012 maga a rögzítőeszköz típusától függő értékeket ír elő, és az MSZ 1585:2016 nem tartalmazza ezt az adatot.
A jegyzet ezért forrásoltan annyit mond ki, hogy a kikötési pont teherbírásának legalább 10 kN-nak kell lennie, és a szakirodalom gyakran 15 kN-t ajánl – a pontos, típusonkénti érték a termékszabványból veendő.
Ez életveszélyes tévhit. A munkahelyzet-beállító öv arra való, hogy a dolgozó megtámaszkodva, két kézzel tudjon dolgozni. Zuhanáskor a derékra koncentrálódó rántás gerincsérülést okoz.
Zuhanásgátlásra kizárólag a teljes testhevederzet (EN 361) alkalmas.
A szükséges szabad esési tér (clearance):
H = l_kötél + l_energiaelnyelő + h_testmagasság
+ h_biztonsági tartalék
H = 2,0 m + 1,2 m + kb. 1,7 m + 1,0 m
= kb. 5,9 m„A magasban való munka során bármely időpillanatban a munkát végző legalább egy csatlakozó kötéllel (energiaelnyelővel ellátott rögzítőkötéllel) biztosítva legyen.”
Ezért használnak kétágú (Y-alakú) kötelet: átkötéskor az egyik ág már az új ponton van, mielőtt a másik lekerül a régiről – így sosincs védtelen pillanat.
39.12 Organizációs bejárás; a kockázatok azonosítása munkakezdés előtt
Mit vár el a KKK?
A képzési és kimeneti követelmények 13. sora három dolgot mond ki:
"Alapszinten ismeri a FAM technológia alapjait, szabályrendszerét." "Tudatosan azonosítja a kockázatokat és veszélyhelyzeteket." "A bejáráson feltárt kockázatokért KOLLEKTÍV FELELŐSSÉGGEL tartozik. Az egyéni és csoportos védőeszközök használatáért FELEL."
A munka megkezdése előtti, helyszíni felmérés, amelynek célja a munkaterület adottságainak, veszélyforrásainak és a szükséges intézkedéseknek az azonosítása – mielőtt bárki szerszámot fogna a kezébe.
Nem formalitás: a szabvány az öt biztonsági művelet bevezetőjében maga is ezzel kezdi – „Ehhez a munkavégzés helyét pontosan meg kell határozni. Az adott villamos berendezés azonosítása után…”
A jogszabályi háttér: a kockázatértékelés
Az Mvt. 54. § (2) kötelezővé teszi, hogy a munkáltató a kockázatokat értékelje és a szükséges megelőző intézkedéseket meghatározza. Az 54. § (1) megelőzési alapelvei közül a villanyszerelőt közvetlenül két pont érinti:
"a szükséges utasításokat KELLŐ IDŐBEN a munkavállalónak megadni"; "RENDSZERESEN MEGGYŐZŐDNI arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek".
Mit kell a bejáráson azonosítani?
39.9. táblázat – a villanyszerelő szakma tipikus munkahelyi kockázatai
| Kockázat | Jellemző helyzet | Védekezés |
|---|---|---|
| Áramütés | feszültség alatti berendezésen végzett munka, hibás feszültségvizsgálat, rejtett betáplálás | a feszültségmentesítés öt lépése; szigetelt szerszám; szigetelő kesztyű; RCD |
| Villamos ív | zárlat kapcsolószekrényben, nagy zárlati teljesítményű ponton | ívvédelmi ruházat, arcvédő, munkamódszer |
| Leesés magasból | létra, állvány, tetőtér, kültéri szerelés | kollektív védelem (korlát), zuhanásgátló rendszer |
| Leeső tárgy | építési munkahely, szerelés alatti terület | védősisak, kiürítés, jelzés |
| Mechanikai sérülés | vágás, szúrás, becsípődés, kéziszerszám | védőkesztyű, védőszemüveg, rendezett munkaterület |
| Zaj | fúrás, vésés, gépi berendezés | hallásvédő |
| Por | falvésés, fúrás (kvarcpor), régi épületben azbeszt | porelszívás, légzésvédő; azbesztgyanú esetén a munka megszakítása |
| Ergonómiai terhelés | kényszertesthelyzet, kézi anyagmozgatás, ismétlődő mozdulat | munkaszervezés, emelőeszköz, szünetek |
| Tűz | forrasztás, csiszolás, hegesztés (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység) | engedély, tűzoltó készülék, tűzfigyelés |
| Vegyi anyagok | ragasztók, oldószerek, tisztítószerek | biztonsági adatlap, szellőzés, védőkesztyű |
Biztonsági jelzések – amit a bejáráson el kell helyezni
39.10. táblázat – a biztonsági színek és a táblatípusok
| Biztonsági szín | Jelentés | Példa |
|---|---|---|
| Piros | tiltás, veszély, vészhelyzet; tűzvédelem | veszélyes magatartás tiltása, vészkikapcsoló, tűzvédelmi eszköz helye |
| Sárga | figyelmeztetés | „Vigyázat! Villamos feszültség” |
| Kék | rendelkezés (utasítás) | „Védősisak használata kötelező” |
| Zöld | veszélymentesség, biztonság, menekülés | vészkijárat, menekülési útvonal, elsősegélyhely |
| Jelzőtábla | Alak | Színkombináció |
|---|---|---|
| Tiltó jel | kör | fehér alap, fekete piktogram, piros szegély és átlós piros sáv |
| Figyelmeztető jel | háromszög | sárga alap, fekete piktogram és szegély |
| Rendelkező jel | kör | kék alap, fehér piktogram |
| Elsősegély- és menekülési jel | négyzet vagy téglalap | zöld alap, fehér piktogram |
| Tűzvédelmi jel | négyzet vagy téglalap | piros alap, fehér piktogram |
Kiegészítő szöveget lehetőleg külön, négyszögletes kiegészítő táblán kell elhelyezni, nem magán a jelzőtáblán – hogy a jel felismerhetősége ne romoljon.
A munkakezdés előtti ellenőrzőlista
1. A MUNKA TÁRGYA ÉS TERJEDELME Mit kell elvégezni? Mi tartozik bele és mi nem? Van-e rajz, hálózatkép, fogyasztói jegyzék? 2. A BERENDEZÉS AZONOSÍTÁSA Melyik elosztó, melyik áramkör, melyik szakasz? MINDEN betáplálási út feltérképezve (PV, UPS, generátor, kétoldali táplálás)? 3. A MUNKAVÉGZÉSI MÓD ELDÖNTÉSE Feszültségmentes / feszültséghez közeli / feszültség alatti? A megelőzés hierarchiája szerint: mindig a feszültségmentes az első választás. 4. A SZEMÉLYI FELTÉTELEK Ki milyen csoportba tartozik? Elég-e egy ember? Van-e érvényes orvosi alkalmasság, munkavédelmi oktatás? 5. AZ ESZKÖZÖK ÉS VÉDŐESZKÖZÖK Megvan-e minden? Érvényes-e a felülvizsgálatuk? Szemrevételezés a munka előtt. 6. A MUNKATERÜLET Határai, megközelítése, kiürítése, elkerítése; mi marad feszültség alatt; ki jár arra. 7. A PÁRHUZAMOS TEVÉKENYSÉGEK Dolgozik-e más szakma ugyanott? Kell-e koordináló személy? 8. AZ ENGEDÉLYEK Berendezésfelelősi felhatalmazás, munkakezdési engedély, alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység engedélye. 9. A VÉSZHELYZETI TERV Hol a legközelebbi tűzoltó készülék, elsősegély- hely, menekülési útvonal? Van-e térerő a segélyhíváshoz? Ki tud elsősegélyt nyújtani?
39.13 Elsősegély áramütés esetén – a szerelő teendői
A szabvány saját melléklete
Az MSZ 1585:2016 önálló, magyar nemzeti mellékletet szentel ennek: a C100. melléklet címe „Elsősegélynyújtási útmutató áramütéses balesetekhez (egészségügyi szakképzettséggel nem rendelkezők részére)”.
És a kötelezettséget is kimondja:
„Minden III., IV. és V. csoportba tartozó személy köteles a C100. melléklet szerinti műszaki mentési és elsősegélynyújtási tudnivalókat megismerni, és szükség esetén azokat alkalmazni.”
„A C100. melléklet szerinti ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ÚTMUTATÓT el kell helyezni az üzemek közforgalmú helyein (pl. lift előtt, dohányzóban), villanyszerelő műhelyben…”
És a 4.9. szakasz: „A villamos berendezéseken, villamos berendezésekkel vagy azok közelében folyó munkavégzéshez a szükséges megfelelő számú személyt oly módon kell kiképezni és tájékoztatni, hogy képesek legyenek elsősegélyt nyújtani áramütés és/vagy villamos égés esetén.”
Ha a vizsgán az MSZ 1585 alapján kérdezik az elsősegélyt, a C100. mellékletre kell hivatkozni – ez a magyar szabvány saját, nemzeti kiegészítése (100-as sorszámozás), nem az EN 50110-1 része.
1. A sérült kiszabadítása – ELŐSZÖR FESZÜLTSÉGMENTESÍTÉS
Az áramütött ember teste feszültség alatt van. Aki megérinti, maga is áramkörbe kerül, és két áldozat lesz egy helyett.
A szabvány szerinti mentési sorrend:
„A segélynyújtó – ha egyedül van, azonnal (kiabálással) hívjon segítséget; – ha az áramütést szenvedett személy teste feszültség alatt maradt, szabadítsa őt ki az áramkörből, ha ezzel saját biztonságát nem veszélyezteti; – a kiszabadítás után azonnal ellenőrizze állapotát, szükség esetén azonnal hívassa a mentőket, kezdjen újraélesztést! (Minden másodpercnyi késedelem rontja az áramütött életkilátásait.)”
Kisfeszültségen – kikapcsolással:
„Kapcsoljuk ki a villamos berendezést, ha az a főkapcsolóval, a balesetet okozó berendezést kapcsoló teljesítménykapcsolóval vagy a balesetet okozó berendezés táplálásába beépített biztosítók eltávolításával egyértelműen elvégezhető. Ha a balesetet okozó berendezés dugós csatlakozású, akkor a dugónak az aljzatból való kihúzása elegendő.”
A vezeték elvágásáról a szabvány külön szól: „A vezeték elvágása kifejezetten veszélyes, ezért csak különleges esetben és kizárólag csak villamos szakembernek szabad végeznie, erre alkalmas, szigetelt nyelű szerszámmal.”
Kikapcsolás nélküli kiszabadítás, ha a lekapcsolás nem érhető el azonnal:
„húzzuk vagy toljuk el az áldozatot, ügyelve arra, hogy csupasz testfelületünkkel se az áldozatot, se a falat vagy bármilyen fémtárgyat ne érintsünk. Ha száraz, szigetelőanyagú (fa, műanyag) padlón állunk, az elhúzáshoz/eltoláshoz szigetelőanyagú (többnyire fa) eszközt (fanyelű szerszámot, deszkát, létrát) használjunk.”
Ha a padló nem szigetelő vagy nedves: „tegyünk a lábunk alá száraz fát (szeg nélküli deszkát, ládát, széket, asztalt), vagy egyéb (át nem nedvesedő) szigetelőanyagot … és szigetelőanyagba (pl. textilneműbe) becsavart kézzel rántsuk el az áldozatot.”
„Az áramütést szenvedett személyt az áramkörből való kiszabadítás előtt nemcsak megérinteni, de hozzá közeledni is veszélyes. A kikapcsolást csak a helyi viszonyokat ismerő szakember végezheti… Kikapcsolás nélkül, kapcsolórúddal való kiszabadítást csak erre kioktatott szakemberek végezhetnek, de ők is kizárólag állomásban.”
Leszakadt vezetéknél – a lépésfeszültség elleni védekezés szabványi megfogalmazása:
„A leszakadt vezeték kb. 10 m-es körzetében lehetőleg ne közlekedjünk, illetve ha ez … feltétlenül szükséges, lépéseink legyenek egészen rövidek (kb. 10-20 cm-esek).”
„a magasban, az oszlopon munkavégzés közben az áramkörben fogva maradt áldozat esetleges izomgörcse a feszültség kikapcsolásakor megszűnik, és az áldozat lezuhanhat; ezt lehetőleg meg kell előzni, vagy a következményeit enyhíteni (pl. szigetelőanyaggal megtámasztva vagy ponyva kifeszítésével, puha anyag aláterítésével stb.).”
Vagyis a feszültségmentesítés maga hoz létre egy új veszélyt – a szabvány erre külön figyelmeztet.
Ruhaégés esetén: „az oltást a kiszabadítás után lehetőleg betakarással (pl. száraz pokróccal vagy saját ruhánkkal) végezzük … Égő ruházatú áldozatot feltétlenül – akár elgáncsolással is – meg kell állítani a futásban, mert a ruhája csak ezután oltható el.”
Segélyhívó számok a szabvány szerint: „Mentők: 104; Tűzoltók: 105; Közös: 112”.
2. Alapszintű újraélesztés (BLS)
[JAVÍTVA 2026-09-13, lektor K1 és FONTOS#2: a táblázat korábban (1) a segélyhívást a légzésvizsgálat UTÁNRA tette, holott a szabvány (C100.3.3.1.) AZONNALI hívást ír elő már a reakcióhiány észlelésekor; (2) teljesen hiányzott az "eszméletlen, de normálisan légző" ág (stabil oldalfekvés, C100.3.3.5.) – ez a 8. fejezetben talált azonos hiány megismétlődése. Az alábbi táblázat mindkettőt pótolja.]
39.11. táblázat – a BLS lépései és számadatai
| # | Teendő | Számadat |
|---|---|---|
| 1 | Biztonság – „Vigyázzon a segélynyújtó, hogy a mentés során önmagát ne veszélyeztesse.” | – |
| 2 | Eszmélet ellenőrzése – „rázza meg könnyedén vállainál fogva, szólítsa meg hangosan” | – |
| 3 | Segélyhívás AZONNAL, ha nincs reakció – „ha egyedül van, azonnal kiáltson hangosan segítségért”, hogy mentőt vagy AED-et hozathasson, anélkül hogy az áldozatot magára kellene hagynia; ha van kit küldeni, azonnal hívassa a mentőket [C100.3.3.1.] | azonnal, a légzésvizsgálat ELŐTT |
| 4 | Légút megnyitása, légzés ellenőrzése – „egyik kezét a homlokára, másik kezét az álla alá téve kíméletesen hajtsa hátra a fejét, és egyidejűleg emelje meg az állát” | max. 10 s |
| 5a | HA NORMÁLIS a légzés (eszméletlen, de kielégítő légzés/keringés): stabil oldalfekvésbe helyezés [C100.3.3.5.], mentőhívásról gondoskodás, folyamatos légzés-ellenőrzés a mentő megérkezéséig | ha 10 mp alatt ≥ 2 normális légvétel |
| 5b | HA NEM NORMÁLIS vagy HIÁNYZIK a légzés: keringésmegállás feltételezése, mentőhívás (ha még nem történt meg) és AED kérése, majd azonnali mellkaskompresszió | agonális légzés is ide tartozik |
| 6 | Mellkaskompresszió helye – „egyik tenyere kéztői részét az áldozat mellkasának közepére (azaz a szegycsontjának alsó felére)”; „nyújtott könyökkel” | – |
| 7 | Kompresszió mélysége – „a mellkast legalább 5 cm mélyen nyomja le (de nem mélyebben 6 cm-nél)” | 5–6 cm |
| 8 | Kompresszió üteme – „percenként legalább 100 (de legfeljebb 120)”; „a lenyomás és a felengedés ugyanannyi ideig tartson”; „minden egyes kompressziót követően engedje fel teljesen a mellkast” | 100–120/perc |
| 9 | Kompresszió : lélegeztetés arány – „ha a segélynyújtó képes és hajlandó lélegeztetni, 30 mellkaskompresszió után végezzen két befúvást” | 30 : 2 |
| 10 | Segélynyújtó váltása – „legkésőbb két percenként váltani kell … a kompressziók minőségének kifáradásból eredő romlása” miatt | 2 percenként |
| 11 | Lélegeztetés – befúvásonként „lehetőleg (kb.) egy másodperc alatt úgy, hogy az áldozat mellkasa láthatóan megemelkedjék”; a kompressziós szünet „legfeljebb 5 másodpercet” vegyen igénybe | 2 × ~1 s, szünet ≤ 5 s |
| 12 | AED – „Ha segélynyújtóként egyedül van, és a defibrillátor rögtön kéznél van, alkalmazza azonnal”; a sokk után folytassa „2 percen át” | amint elérhető |
| 13 | Folytatás a mentők megérkezéséig, a beteg magához téréséig vagy a mentő kimerüléséig; az oldalfekvésben lévő áldozatnál rendszeresen (lehetőleg percenként) ellenőrizni kell a légzést – ha megszűnik, vissza kell fordítani hátára és azonnal újraélesztést kell kezdeni | – |
Ha az áldozat nem lélegzik normálisan (vagy egyáltalán nem), a stabil oldalfekvésnek nincs értelme, sőt időveszteséget okoz – ilyenkor azonnal mellkaskompressziót kell kezdeni. A stabil oldalfekvés kizárólag az eszméletlen, de normálisan légző áldozatnál helyénvaló, jellemzően akkor, amikor a segélynyújtónak rövid időre magára kell hagynia (pl. segítséghívás miatt), vagy a fenyegető légúti elzáródás (nyál, hányadék) veszélye áll fenn [C100.3.3.5.].
A módszer maga (mindkét láb kinyújtása, a közelebbi kar derékszögben a fej mellé, a távolabbi kar és láb segítségével a testet oldalra gördíteni, majd a fejet hátraszegve stabilizálni) a szabvány C100.3. ábráján részletesen látható – ez a jegyzet terjedelmi okokból nem tárgyalja lépésről lépésre, de a létét és a mikor-alkalmazandó kérdést kötelező tudni.
A szabvány kifejezetten figyelmeztet:
„A keringésmegállás során gyakori az ún. agonális (egyre gyérülő és egyre felületesebbé váló, többnyire horkoló…) légzés, amely nem biztosít hatásos gázcserét… Ilyenkor, illetve kétséges esetben keringésmegállást kell feltételezni, és azonnal mellkaskompressziót kell kezdeni.”
Ez a leggyakoribb halálos tévedés a laikus elsősegélyben: a segélynyújtó „lát légzést”, ezért nem kezd újraélesztést.
- A VÁLTAKOZÓ ÁRAM jellemzően KAMRAFIBRILLÁCIÓT okoz - és éppen ez az a ritmuszavar, amelyet a defibrillátor MEG TUD SZÜNTETNI. - Az áramütött gyakran FIATAL, EGÉSZSÉGES ember, akinél az újraélesztés esélye jó -> HOSSZAN kell folytatni. - A be- és kilépési ponton ÉGÉSI SÉRÜLÉS van, és az áramütés BELSŐ SZÖVETI KÁROSODÁST is okoz, ami kívülről nem látszik.
3. Miért kötelező az orvosi vizsgálat áramütés után?
Minden áramütött személyt orvoshoz kell juttatni, akkor is, ha „jól van”.
Az indok: a késleltetett (szekunder) szívritmuszavar. Az áram által károsított szívizom ingerképzési és ingervezetési zavara órákkal az esemény után is életveszélyes ritmuszavart okozhat.
Amit a szabvány kimond:
„Általános szabály, hogy az áramütést szenvedett személyhez mentőt kell hívni. Fontos, hogy eszméletlenség esetén, illetve keringésmegállás gyanújában ez haladéktalanul megtörténjék.”
Az eszméleténél lévő sérültnél a szabvány négy kötelező mentőhívási okot sorol fel:
- ha "eszméletét akár csak RÖVID IDŐRE IS elveszítette"; - ha "az elsősegélynyújtást meghaladó ellátási igényű sérülés (pl. kiterjedt lágyrészsérülés, csonttörés) érte"; - ha "olyan (elsősorban szív- és érrendszeri) ALAPBETEGSÉGBEN szenved, amely miatt az áramütés különösen aggályos"; - ha "állapotának megítélésében a segélynyújtó BIZONYTALAN".
Ha egyik feltétel sem áll fenn, „fel kell ajánlani, hogy az áramütést szenvedett személy kívánságára mentőt hívunk”. És a szabvány figyelmeztet: az eszméleténél lévő sérültnél is „váratlan állapotromlás bekövetkezhet”.
A szakmai köznyelvben elterjedt „24 órás megfigyelés” nem igazolható: az MSZ 1585:2016 C100. melléklete a mentőhívás kötelezettségét és annak eseteit rögzíti, konkrét megfigyelési időtartamot nem ad meg.
A jegyzet ezért „orvos által meghatározott ideig tartó megfigyelés” formában közli.
39.14 Tipikus hibák és következményeik
39.12. táblázat – a leggyakoribb, életveszélyes hibák
| Hiba | Miért veszélyes? | Helyes megoldás |
|---|---|---|
| „Ránéztem, a kismegszakító le van kapcsolva” – a 3. lépés kihagyása | a kismegszakító beragadhat, félrejelezhet; rossz áramkört kapcsoltunk le; a nullavezető megszakadhatott | mindig műszeres ellenőrzés a munkavégzés helyén |
| Egypólusú „fázisceruza” a feszültségmentesség igazolására | hamis negatív jelzés (nincs földkapcsolat, szigetelő létra, kesztyű) → halálos áramütés | kétpólusú, terhelő vizsgáló; a kizárólag hangjelzést adó készülék nem elegendő |
| A kipróbálás elhagyása | lemerült elem vagy szakadt vezeték → „minden feszültségmentes” | előzetes és utólagos próba |
| Csak egy fázis ellenőrzése | a többi fázis feszültség alatt maradhat; megszakadt N-nél az L–N hamisan 0 V | minden fázison, a nullán és a földhöz képest is |
| A tábla vagy a lakat elhagyása | bárki visszakapcsolhatja, amíg a szerelő a kábelt fogja | kizárás + tábla |
| A napelemes rendszer figyelmen kívül hagyása | a DC oldal fény hatására mindig feszültség alatt van | DC-lekapcsoló, felirat, a maradó feszültség tudomásulvétele |
| A méretlen fővezeték nincs takarva | az elosztóban dolgozó véletlenül hozzáér | lehatárolás, takarás (5. lépés) |
| A védőeszköz csak a munkához kerül fel | maga a feszültségmentesítés is feszültség alatti vagy ahhoz közeli munka | a védőeszközt az öt lépés megkezdése előtt kell felvenni |
| Munkavégzés a létra legfelső fokairól | felborulás, leesés | a legfelső négy fokról tilos |
| Fém létra villamos berendezés mellett | vezetőképes út a föld felé, ívátütés | fa vagy szigetelt létra |
| Csak derékövvel (EN 358) kikötve | az öv nem zuhanásgátló; zuhanáskor gerincsérülés | teljes testhevederzet (EN 361) |
| Rövid szabad esési tér mellett 2 m-es kötél | a dolgozó a talajt éri, mielőtt a rendszer megállítaná | visszahúzható zuhanásgátló (EN 360) vagy megtartó rendszer |
| Gumikesztyű késes biztosító cseréjéhez | villamosan szigetel, de az ív hőhatása ellen nem véd | hosszú szárú bőrkesztyű vagy egyenértékű ívvédő eszköz |
| Vízzel oltott villamos tűz | a víz vezet → áramütés az oltónak | por vagy CO₂, min. 1 m, 1000 V-ig |
| Az áramütött megérintése lekapcsolás előtt | két áldozat | először feszültségmentesítés, majd szigetelő eszköz |
| A tábla és a lakat korai levétele | még dolgoznak a berendezésen | emberszámlálás, majd készre jelentés, és csak azután |
Nézzük meg, mi köti össze a táblázat sorait:
1. A SORREND MEGBONTÁSA (a 3. lépés kihagyása, a tábla korai levétele). 2. A "MAJD ODAFIGYELEK" ELV (védőeszköz nélküli feszültségmentesítés, egypólusú ceruza). 3. A REJTETT BETÁPLÁLÁS FIGYELMEN KÍVÜL HAGYÁSA (napelem, UPS, méretlen fővezeték). 4. A NEM ODA VALÓ ESZKÖZ (fém létra, deréköv zuhanásgátló helyett, gumikesztyű ív ellen).
Mind a négy elkerülhető – és mind a négy megölt már embert.
Kidolgozott mintapéldák
39.1. mintapélda – Feszültségmentesítési forgatókönyv lakossági elosztón
Egy 1998-ban épült családi ház lakásfőelosztójában ki kell cserélni a meghibásodott, 3×25 A-es fő kismegszakítót. Az elosztó TN-C-S rendszerű, a méretlen fővezeték kívülről, a fogyasztásmérő-szekrényből érkezik. A tetőn 4 kWp napelemes rendszer üzemel, amelynek inverterét ugyanebbe az elosztóba kötötték be, egy 1×16 A-es kismegszakítón keresztül.
a) Írd le a feszültségmentesítés lépéseit a szabvány szerinti sorrendben! b) Nevezd meg a szükséges eszközöket! c) Melyik lépés hagyható el, és melyik nem? d) Mi marad feszültség alatt a munka alatt?
Megoldás.
a) és b) A lépések és az eszközök
Előkészítés (még nem a szabványi öt lépés).
- kapcsolási rajz / hálózatkép beszerzése, a betáplálási utak azonosítása; - a lekapcsolás bejelentése a fogyasztónak; - a munkaterület elhatárolása; - az egyéni védőeszközök felvétele: szigetelő kesztyű (LÉGÁTERESZTÉSI PRÓBA UTÁN), sisak, arcvédő, villanyszerelő lábbeli; - a feszültségvizsgáló ELŐZETES PRÓBÁJA ismert, feszültség alatt álló ponton.
1. lépés – teljes körű leválasztás.
LEVÁLASZTANDÓ BETÁPLÁLÁSI UTAK:
(1) a hálózat felől: a lakás főkapcsolója
(fő kismegszakítója)
(2) a NAPELEMES rendszer felől: az inverter
1x16 A-es kismegszakítója
+ az inverter AC- és DC-oldali leválasztásaEszköz: a beépített kapcsolókészülékek. Mindkét irányt le kell választani – a szabvány szerint „minden lehetséges betáplálási helyen”, és a fogyasztói leágazás is betáplálási pont, ha „arra generátoros üzem is csatlakozik”.
2. lépés – visszakapcsolás elleni biztosítás.
- a fő kismegszakító kizárása LOTO-lakattal vagy kizárócsipesszel; ha erre nincs mód: a betét kiemelése és ELZÁRÁSA, vagy az ólomzár helyére huzal + szerszámos összecsavarás; - ugyanez az INVERTER kismegszakítójára; - "Bekapcsolni tilos" tábla (MSZ 453) a szerelő nevével és a dátummal.
3. lépés – a feszültség nélküli állapot ellenőrzése. A munkavégzés helyén, **kétpólusú,
20 mA-es terhelő feszültségvizsgálóval**, tíz viszonylatban:
L1-N L2-N L3-N L1-L2 L2-L3 L1-L3 L1-PE L2-PE L3-PE N-PE
Majd a vizsgáló utólagos próbája.
4. lépés – földelés és rövidre zárás. Lásd a c) pontot.
5. lépés – a közeli aktív részek elleni védelem. A méretlen fővezeték és a fogyasztásmérő betápláló oldala szigetelő takaróval letakarva vagy elkerítve, „Vigyázz! Villamos feszültség!” táblával.
c) Melyik lépés hagyható el?
4. LÉPÉS (földelés és rövidre zárás): a szabvány szerint kisfeszültségen "nincs mindig szükség" rá - KIVÉVE, ha fennáll az újra feszültség alá kerülés kockázata. Mérlegelés ebben az esetben: - más hálózat által keresztezett szabadvezeték? nem - tartalék generátor? nem - napelem: a DC oldal LEVÁLASZTVA, az AC oldal kizárva -> nem - hosszú, párhuzamos kábelnyomvonal? nem -> A 4. LÉPÉS ELHAGYHATÓ.
A többi négy lépés NEM hagyható el. Különösen a 3. lépés nem: ez az, amelyik életet ment.
d) Mi marad feszültség alatt?
- a MÉRETLEN FŐVEZETÉK és a fogyasztásmérő betápláló oldala (a hálózati engedélyes plombált szakasza); - a napelemes rendszer DC OLDALA a tetőtől az inverterig - a TvMI szerint "a teljes feszültségmentesítés a gyakorlatban nem valósítható meg".
Mindkettőt az 5. lépés kezeli: takarás, elhatárolás, figyelmeztető tábla.
Ez a feladat pontosan azért lett napelemes, mert ez a leggyakoribb mai hibaforrás. Aki csak a fő kismegszakítót kapcsolja le, az inverter felől feszültség alatt marad az elosztó sínje.
Válasz: a) az öt művelet a szabványi sorrendben, mindkét betáplálási irány leválasztásával; b) LOTO-lakat és tábla, kétpólusú > 20 mA-es feszültségvizsgáló, szigetelő takaró, szigetelt szerszám, 0. osztályú szigetelő kesztyű; c) a 4. lépés elhagyható, a többi nem; d) a méretlen fővezeték és a PV DC-oldala.
39.2. mintapélda – Döntési feladat: végezhető-e a munka feszültség alatt?
Egy irodaházban a működő szerverterem aljzatsorára új, egyfázisú, 16 A-es áramkört kell kiépíteni. Az üzemeltető közli: „A szervereket nem lehet lekapcsolni, a szekrényt sem lehet feszültségmentesíteni.” A kivitelező cég egy frissen végzett villanyszerelőt küld ki.
a) Milyen munkavégzési módról van szó? b) Jogosult-e rá a frissen végzett villanyszerelő? c) Van-e alternatíva? d) Ha mégis FAM-ot végeznek, milyen védőeszköz kell?
Megoldás – döntési fa.
a) Milyen munkavégzési módról van szó?
Az alelosztóban a meglévő, feszültség alatt álló sínre kell rákötni: a szerelő szerszámmal megérinti a csupasz aktív részt.
MSZ 1585:2016, A1.100. táblázat, 1 kV-os sor: D_L = "nem lehet érintés" -> a veszélyzóna határa MAGA A VEZETŐ FELÜLETE A fogalommeghatározás megjegyzése: "Kisfeszültségen egy dolgozó akkor végez feszültség alatti munkát, ha érintkezésbe kerül csupasz, aktív részekkel." -> EZ FESZÜLTSÉG ALATTI MUNKAVÉGZÉS
b) Jogosult-e rá a frissen végzett villanyszerelő?
NEM. Bontsuk szét a két fogalmat:
| Kérdés | Válasz |
|---|---|
| Milyen csoportba tartozik? | IV/c – „energetikai (erősáramú) végzettséget igazoló iskolai bizonyítvánnyal rendelkező … szakmunkás”; ez „önmagában csak a legfeljebb 1000 V névleges feszültségű villamos berendezéseken végzett munkára tesz alkalmassá” |
| Mit végezhet? | „minden olyan villamos szakmunka önálló végzése, amelyhez megfelelő szakismeretekkel rendelkezik. E munkákat feszültség alatt és feszültség közelében is elvégezheti.” |
| Akkor mégis mehet? | NEM – mert ez nem „egyszerű feszültség alatti művelet” (nem mérés, nem fázisegyeztetés, nem kismegszakító-visszakapcsolás), hanem szerelési tevékenység feszültség alatt = FAM-tevékenység, amely jogszabály hatálya alá tartozik |
A FAM-hoz a 21/2023. (VIII. 30.) GFM rendelet szerint együttesen szükséges: betöltött 18. életév · munkaköri orvosi alkalmasság · FAM-szakképesítés + munkáltatói feljogosítás · elsősegélynyújtási oktatás · félévenkénti továbbképzés · FAM technológiai utasítás · engedély.
A villanyszerelő alapszakma önmagában NEM jogosít FAM-ra. A KKK is csak azt várja el, hogy a tanuló „alapszinten ismerje a FAM technológia alapjait, szabályrendszerét”.
c) Van-e alternatíva? – IGEN, és ez a helyes válasz
A megelőzés hierarchiája szerint először a veszély megszüntetését kell megkísérelni:
| Alternatíva | Megvalósítás |
|---|---|
| (a) Ütemezett kiesés | a munka átütemezése karbantartási ablakra (éjszaka, hétvége), amikor a szerverek szabályosan leállíthatók → feszültségmentes munkavégzés |
| (b) Redundáns táplálás átterhelése | szervertermekben jellemzően A és B tápág van: a terhelés átvitele a B ágra, az A ág feszültségmentesítése, a munka elvégzése, majd fordítva |
| (c) Új alelosztó előtétje | az új áramkört nem a meglévő, feszültség alatt lévő sínre, hanem egy feszültségmentesíthető, előre bekötött szakaszra csatlakoztatni |
| (d) FAM-jogosult szakember | ha egyik sem járható: FAM technológiai utasítás és engedély alapján, FAM-jogosultsággal rendelkező szakember végzi el |
d) Ha mégis FAM-ot végeznek, milyen védőeszköz kell?
| Védőeszköz | Szabvány | Miért? |
|---|---|---|
| szigetelő kesztyű 0. osztály (1000 V) | MSZ EN 60903 | 230/400 V, közvetlen érintés |
| szigetelt kéziszerszám 1000 V | MSZ EN 60900 | a szerszám csak a rajta feltüntetett feszültségig használható |
| arcvédő pajzs / UV-szemüveg | – | „ha a művelet végrehajtása a zárlat kialakulásának veszélyével jár” |
| ívvédelmi (arc flash) ruházat | EN 61482-1-2 | az alelosztó zárlati teljesítménye ívet gerjeszthet |
| szigetelő sisak, villanyszerelő lábbeli | – | a szabvány eszközpéldái között nevesítve |
| szigetelő szőnyeg | EN 61111 | a földpotenciáltól való elválasztás |
És a személyi feltétel: „A feszültség alatti … munkát legalább két személyből álló munkacsoport végezze … egyik tagja legalább a IV. csoportba tartozó, a többi legalább a III. csoportba tartozó személy legyen.”
Válasz: a) feszültség alatti munkavégzés (FAM); b) nem jogosult, mert a FAM külön képzés, vizsga, orvosi alkalmasság és munkáltatói feljogosítás kérdése; c) igen – átütemezés, redundáns tápág, előtét-alelosztó, vagy FAM-szakember bevonása; d) 0. osztályú szigetelő kesztyű, 1000 V-os szigetelt szerszám, arcvédő, ívvédelmi ruházat, szigetelő sisak és szőnyeg, legalább két fővel.
39.3. mintapélda – Egyéni védőeszköz kiválasztása adott munkához
Egy társasházi lépcsőházban, 3,2 m magasan lévő lámpatestet kell cserélni, majd a hozzá tartozó, falon kívüli, 230 V-os vezetéket új kapcsolóhoz átvezetni (a fal vésésével). A lámpatest a lépcsőforduló fölött van; állványt nem lehet felállítani. Az áramkör lekapcsolható.
Válaszd ki és indokold a szükséges eszközöket és védőeszközöket!
Megoldás.
A) Kockázatelemzés
| Kockázat | Mértéke | Kezelése |
|---|---|---|
| Áramütés (230 V, TN-S) | nagy | feszültségmentesítés (öt lépés) |
| Leesés (3,2 m > 1 m) | nagy – magasban végzett munka | kollektív védelem, ha lehet; különben létra + leesés elleni védelem |
| Villamos ív | kicsi (lámpakör, 10 A biztosító) | feszültségmentes munkánál nem meghatározó |
| Tárgy leesése | közepes (lépcsőházban járnak) | a terület elkerítése, sisak |
| Por, törmelék | közepes (falvésés a kapcsolóhoz) | védőszemüveg, porálarc |
B) A munkavégzési mód eldöntése
Az áramkör lekapcsolható → feszültségmentes munkavégzés. Ez a helyes választás (a megelőzés hierarchiájának első lépcsője), így nincs szükség FAM-jogosultságra és FAM-specifikus védőeszközre.
C) A feszültségmentesítés eszközei
- KÉTPÓLUSÚ feszültségvizsgáló (> 20 mA) - a 3. lépéshez; hangjelzős, egypólusú eszköz nem elegendő; - LOTO-lakat + kizárócsipesz, vagy a biztosítóbetét kiemelése és elzárása - a 2. lépéshez; - "Bekapcsolni tilos" tábla - a 2. lépéshez; - szigetelt (1000 V, MSZ EN 60900) kéziszerszám.
D) Villamos egyéni védőeszközök
| EVE | Kell? | Indoklás |
|---|---|---|
| szigetelő kesztyű, 0. osztály | IGEN – legalább a feszültségvizsgálat és a kötések bontása alatt | a feszültségmentesítés maga feszültség alatti vagy ahhoz közeli munka |
| szigetelő sisak | IGEN | fejvédelem + villamos szigetelés |
| védőszemüveg | IGEN | falvésés, porhullás |
| villanyszerelő lábbeli | IGEN | az egész munkaidő alatt |
| ívvédelmi (APC) ruházat | NEM kötelező | feszültségmentes munka, kis zárlati teljesítményű lámpakör |
| szigetelő szőnyeg | nem | nem földdel érintkező, nedves környezet |
E) A magasban végzett munka eszközei
3,2 m > 1 m -> MAGASBAN VÉGZETT MUNKA
1. Kollektív védelem (gördülőállvány) – ez az elsődleges, de a feladat szerint nem lehetséges.
2. Létra – ekkor a szabályok:
| Előírás | Érték |
|---|---|
| dőlésszög | 70–75° (kb. 4:1) |
| kiállás a munkaszint fölé | legalább 1 m |
| egyszerre a létrán | 1 fő |
| munkavégzés a legfelső 4 fokról | TILOS |
| eldőlés/elcsúszás elleni biztosítás | rögzítés, vagy egy második személy tartja → nem egyszemélyes munka! |
| anyag | villamos berendezés közelében fa vagy szigetelt létra |
3. Leesés elleni egyéni védőeszköz – a szabad esési tér vizsgálata:
H = 2,0 + 1,2 + 1,7 + 1,0 = 5,9 m
rendelkezésre áll: 3,2 m
3,2 m < 5,9 m
-> a klasszikus, 2 m-es rögzítőkötél +
energiaelnyelő NEM ALKALMAZHATÓ: zuhanáskor
a dolgozó a talajt érné.Helyette:
- VISSZAHÚZHATÓ ZUHANÁSGÁTLÓ (EN 360, fékút < 1 m), vagy - MEGTARTÓ (visszatartó) rendszer, amely eleve nem engedi a leesési szélhez jutni, vagy - INKÁBB gördülőállvány / kollektív védelem, ha bármilyen módon megoldható.
Ha mégis egyéni védőeszköz kell: teljes testhevederzet (EN 361) – az EN 358 munkahelyzet-beállító öv önmagában NEM alkalmas zuhanásgátlásra.
F) Szervezési intézkedések
- a lépcsőház ELKERÍTÉSE, tájékoztató tábla a lakóknak; - A MUNKA NEM VÉGEZHETŐ EGYEDÜL, mert a létrát biztosítani kell; - érvényes munkavédelmi oktatás (Mvt. 55. §) és munkaköri alkalmassági vizsgálat (Mvt. 49. §).
Válasz – az eszközlista: szigetelő kesztyű 0. osztály (MSZ EN 60903) · szigetelt kéziszerszám 1000 V (MSZ EN 60900) · szigetelő sisak · védőszemüveg · villanyszerelő lábbeli · kétpólusú feszültségvizsgáló · LOTO-lakat és „Bekapcsolni tilos” tábla · fa vagy szigetelt támasztólétra (70–75°, 1 m kiállás, biztosítva) · elsődlegesen gördülőállvány, ha nem: teljes testhevederzet (EN 361) + visszahúzható zuhanásgátló (EN 360) a rövid szabad esési tér miatt · két fő.
39.4. mintapélda – A szükséges szabad esési tér számítása
Egy szerelő teljes testhevederzettel (EN 361), 2 m hosszú rögzítőkötéllel (EN 354) és energiaelnyelővel (EN 355) dolgozik. A kikötési pont a feje fölött 0,5 m-rel van.
a) Mekkora szabad térnek kell lennie alatta? b) Elég-e ez 4 m magasan? c) Mi a megoldás, ha nincs meg a szükséges tér? d) Miért nem elég a deréköv?
Megoldás.
a) A szükséges szabad esési tér
| Összetevő | Jel | Érték |
|---|---|---|
| a rögzítőkötél hossza az összekötő elemekkel | l_k | 2,0 m |
| az energiaelnyelő megnyúlása zuhanáskor | l_e | 1,2 m |
| a hevederzet geometriája (a bekötési ponttól a lábfejig) | h_t | kb. 1,7 m |
| biztonsági tartalék a talaj felett | h_b | 1,0 m |
H = l_k + l_e + h_t + h_b H = 2,0 + 1,2 + 1,7 + 1,0 H = 5,9 m
A kikötési pont alatt legalább kb. 5,9 m szabad térnek kell lennie.
b) Elég-e ez 4 m magasan?
rendelkezésre álló magasság: 4,0 m szükséges szabad esési tér: 5,9 m 4,0 m < 5,9 m -> NEM ELÉG Mennyivel érné a talajt? 2,0 + 1,2 + 1,7 = 4,9 m 4,9 m > 4,0 m -> 0,9 MÉTERREL a talaj ALATT állna meg a rendszer - vagyis a szerelő már BECSAPÓDOTT, mielőtt a rendszer megállította volna.
A zuhanásgátló rendszer alacsony munkahelyen nem véd – hanem hamis biztonságérzetet ad.
Ez ugyanaz a hibatípus, mint a 37. fejezetben a túl hosszú SPD-bekötés: az eszköz be van építve, a jelzőablaka zöld, a hevederzet a helyén van – mégsem véd.
c) Mi a megoldás?
1. VISSZAHÚZHATÓ ZUHANÁSGÁTLÓ (EN 360): fékútja 1 méternél rövidebb. H = 1,0 + 1,7 + 1,0 = kb. 3,7 m -> 4 m-nél már működik. 2. MEGTARTÓ (VISSZATARTÓ) RENDSZER: a kötél olyan rövid, hogy a dolgozó el sem éri a leesési szélt - így zuhanás nem következhet be. 3. KOLLEKTÍV VÉDELEM (állvány, korlát): a megelőzés hierarchiája szerint EZ AZ ELSŐ választás, nem a harmadik.
d) Miért nem elég a deréköv?
Az EN 358 munkahelyzet-beállító öv arra való, hogy a dolgozó megtámaszkodva, két kézzel tudjon dolgozni. Zuhanáskor a teljes megtartási erő a derékra koncentrálódik → gerincsérülés.
Zuhanásgátlásra kizárólag a teljes testhevederzet (EN 361) alkalmas, és a zuhanásgátló „kizárólag a testhevederzet mellső vagy hátsó pontjához” csatlakoztatható.
Válasz: a) kb. 5,9 m; b) nem – 4 m-nél a szerelő 0,9 m-rel a talaj alatt „állna meg”; c) visszahúzható zuhanásgátló (EN 360), megtartó rendszer, vagy inkább kollektív védelem; d) mert a deréköv nem zuhanásgátló, a rántás a derékra koncentrálódna.
Gyakorlatok
a) Sorold fel az öt biztonsági műveletet a szabvány szerinti sorrendben és a szabvány szerinti megnevezéssel!
b) Miért kötött a sorrend? Mit enged meg a szabvány, és mit vár el a KKK?
c) Melyik lépéshez tartozik a kondenzátorok és kábelek kisütése?
d) Mikor nem hagyható el a 4. lépés kisfeszültségen?
e) Igaz-e, hogy a feszültségmentesítés feszültségmentes munka? Indokold!
(Megoldás: a) 1. teljes körű leválasztás · 2. visszakapcsolás elleni biztosítás · 3. a villamos berendezés feszültség nélküli állapotának ellenőrzése · 4. földelés és rövidre zárás végrehajtása · 5. a közeli, aktív részek elleni védelem biztosítása. A szabvány saját megnevezése: „öt biztonsági művelet” – az „öt aranyszabály” köznyelvi kifejezés. b) A szabvány „az itt meghatározott sorrendben” írja elő a végrehajtást, mert a lépések egymásra épülnek. A szabvány egy szűk kiskaput nyit: „hacsak nincs lényeges ok a sorrend megváltoztatására” – ez elsősorban összetett nagyfeszültségű műveletekre való. A KKK viszont egyértelmű: „Betartja a feszültségmentesítés lépéseinek sorrendjét.” c) A 2. lépéshez: „A villamos berendezés azon részeit, amelyek a teljes körű leválasztás után még feltöltve maradnak, pl. a kondenzátorokat és a kábeleket, megfelelő eszközökkel ki kell sütni.” Nem külön, hatodik lépés. d) Ha fennáll az újra feszültség alá kerülés kockázata: más hálózat által keresztezett vagy villamosan befolyásolt szabadvezetékes hálózaton; tartalék generátoron keresztül; továbbá napelemes rendszer mellett és hosszú, párhuzamosan futó kábelnyomvonalnál (kapacitív átcsatolás). A szabvány figyelmeztet: „A kábelek és a fázisjavító kondenzátorok újratöltődnek, ezért mindig ilyen veszélyt jelentenek.” e) Nem. A szabvány kimondja: „A feszültségmentesítés követelményeinek teljesítését biztosító műveletek – kivéve a villamos működtetésű kapcsolásokat – feszültség alatti vagy feszültséghez közeli munkának minősülnek.” Ezért kell hozzá a megfelelő személyi csoportba tartozás és a védőeszköz már a munka megkezdése előtt.)
a) Milyen eszközzel kell kisfeszültségen ellenőrizni a feszültség nélküli állapotot? Mi a számszerű követelmény?
b) Miért nem elegendő az egypólusú „fázisceruza”? Van-e kivétel?
c) Mekkora a D_L és a D_V kisfeszültségen, és mit jelentenek?
d) Melyik személyi csoportba tartozik a végzett villanyszerelő, és mit végezhet?
e) Végezhet-e a villanyszerelő FAM-ot? Indokold!
(Megoldás: a) „…vagy próbalámpával, vagy 20 mA-nél nagyobb fogyasztású, szabványos, kétsarkú feszültségvizsgálóval”. A terhelő vizsgáló azért kell, mert kiüti a kapacitív és induktív csatolású fantomfeszültséget, és kis belső ellenállása miatt nem téveszthető meg. Mérni kell „a helyszínen hozzáférhető valamennyi üzemi vezető között (egymás közt), valamint … a földhöz képest is”, és a vizsgálót használat előtt, lehetőleg utána is ki kell próbálni. b) Mert hamis negatív jelzést ad, ha nincs meg a méréshez szükséges földkapcsolat (szigetelő létra, gumitalpú cipő, kesztyű), hamis pozitívot ad kapacitív csatolásnál, és lemerült elemmel néma marad. A szabvány kimondja: „a kizárólag hangjelzést adó készülékek használata egyik feszültségszinten sem elegendő”. Kivétel viszont van az egysarkú kémlelőre: ott alkalmazható, ahol „csak egyetlen fázisvezető férhető hozzá … és nincs a közelben hozzáférhető, földpotenciálú fémszerkezet”, továbbá ahol „a csupasz vezetők egymáshoz közeli elhelyezése miatt a kétsarkú ellenőrzés zárlat veszélye nélkül nem volna megvalósítható”. c) D_L: a feszültség alatti munkavégzés övezetének külső határa – kisfeszültségen az A1.100. táblázatban nem szám, hanem szöveg: „nem lehet érintés”, vagyis a határ maga a vezető felülete. D_V = 300 mm: a közelítési övezet külső határa; ezen belül a munka feszültséghez közeli munkavégzés. d) A IV. csoportba, azon belül a IV/c alcsoportba. Végezhet „minden olyan villamos szakmunkát önállóan, amelyhez megfelelő szakismeretekkel rendelkezik. E munkákat feszültség alatt és feszültség közelében is elvégezheti.” A IV/c „önmagában csak a legfeljebb 1000 V névleges feszültségű villamos berendezéseken végzett munkára tesz alkalmassá”. e) Nem – a FAM-tevékenység a feszültség alatti munkavégzés különleges fajtája, amelyet „jogszabály alapján az abban előírt szakképesítéssel rendelkező személyek a jogszabály szerinti szervezésben … végeznek”. Ehhez külön képzés, vizsga, orvosi alkalmasság, félévenkénti továbbképzés, technológiai utasítás és munkáltatói feljogosítás kell. A szabvány szerinti „egyszerű feszültség alatti műveletek” (mérés, terhelésmérés, fázisegyeztetés, szigetelésvizsgálat, késes biztosítós kapcsolás, kismegszakító visszakapcsolása) viszont nem FAM, azokhoz nem kell FAM-képzés.)
a) Melyik szigetelőkesztyű-osztály kell a 230/400 V-os hálózaton, és miért nem a legkisebb?
b) Milyen gyakran kell felülvizsgálni a villamos védőkesztyűt és a teljes testhevederzetet villamos munkánál?
c) Mivel szabad oltani feszültség alatti villamos berendezés tüzét, és milyen távolságból?
d) Mekkora magasságtól „magasban végzett munka” a munka, és hol a különbség a 2 méteres határhoz képest?
e) Mi az első teendő, ha valakit áramütés ért?
(Megoldás: a) A 0. osztály (1000 V AC). A 00. osztály (500 V) fázis–föld viszonylatban elegendő lenne, de a fázis–fázis 400 V és a hálózati tranziensek miatt a 0. osztály ad biztonságos tartalékot. b) Mindkettő félévente – az MSZ 1585:2016 saját felülvizsgálati táblázata szerint: „villamos védőkesztyűk: félévente”, „teljes testhevederzet: félévente”, továbbá a rögzítőkötelek, mentőeszközök, mászószerszám és a munkahelyzet-beállító deréköv is félévente. Az egysarkú feszültségkémlelő, a fázisazonosító és a szigetelő- vagy kezelőrúd 1 kV fölött 2 évente. Villamos munkánál ez szigorúbb, mint a leesés elleni eszközök általános, 12 hónapos gyártói ciklusa – és a szigorúbb az irányadó. c) Oltóporral (ABC-por) vagy szén-dioxiddal (CO₂), 1000 V-ig, legalább 1 méter távolságból; minősített, nagyfeszültségű kivitelben 35 kV-ig. Vízzel és habbal nem szabad – a víz és a hab vezet. Az 1 méteres távolság onnan ered, hogy az MSZ EN 3-7 szerinti dielektromos vizsgálatot (kritérium: legfeljebb 0,5 mA szivárgási áram) a gyártó 1 m-re végzi el. Elsődlegesen azonban feszültségmentesíteni kell: „Villamos berendezésekben keletkezett tüzek oltása előtt az oltandó részt lehetőleg le kell választani.” d) 1 métertől – a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 2. § d) pontja szerint. A 2 méter ettől különbözik: az a 4/2002. SzCsM–EüM együttes rendelet szerinti, építési munkahelyi leesés elleni védelem küszöbe. Korábban a magyar szabályozás a magasban végzett munkát is 2 m-től számította, a 10/2016. NGM rendelet szigorított 1 m-re – ezért ír sok elavult tananyag még mindig 2 m-t. e) A saját biztonság: feszültségmentesítés. Az áramütött teste feszültség alatt van, aki megérinti, maga is áramkörbe kerül. A szabvány sorrendje: ha egyedül van, azonnal (kiabálással) hívjon segítséget; ha a test feszültség alatt maradt, szabadítsa ki az áramkörből, ha ezzel saját biztonságát nem veszélyezteti; a kiszabadítás után azonnal ellenőrizze az állapotát, szükség esetén hívasson mentőt és kezdjen újraélesztést. Kisfeszültségen a kikapcsolás mindig az első lépés – dugós csatlakozásnál a dugó kihúzása is elegendő.)
Összefoglalás
Összefoglalás
Miért szabvány írja elő? A feszültségmentesítés öt lépését az MSZ 1585:2016 írja elő, amelynek alkalmazása formailag önkéntes – a gyakorlatban mégis kötelező erejű, mert a VMBSZ 1.5.1. pontja visszautal rá („a villamos berendezések üzemeltetése tárgyú szabvány”), és mert „a szabványtól való eltérés esetén megkövetelhető annak igazolása, hogy a választott megoldás is megfelel a jogszabályi követelményeknek”.
A szabványok viszonya. Magyarországon két dokumentum él egymás mellett: az MSZ EN 50110-1:2023 (az európai szabvány közvetlen, angol nyelvű átvétele) és az MSZ 1585:2016 (az EN 50110-1:2013 teljes szövege + magyar nemzeti kiegészítések, magyarul). A jegyzet és a vizsga az MSZ 1585-re épül. A nemzeti kiegészítések felismerhetők: 100-zal kezdődő szakaszszám + dőlt szedés. A villanyszerelő számára a legfontosabb tartalom mind nemzeti kiegészítés. A szabvány 2016-os szövege két elavult hivatkozást tartalmaz: a 72/2003. GKM rendeletet (helyette 21/2023. GFM rendelet) és az MSZ 2364 sorozatot (helyette MSZ HD 60364).
⭐ Az öt biztonsági művelet [6.2.1.], kötelező sorrendben: 1. teljes körű leválasztás · 2. visszakapcsolás elleni biztosítás · 3. a feszültség nélküli állapot ellenőrzése · 4. földelés és rövidre zárás · 5. a közeli aktív részek elleni védelem. A szabvány megnevezése „öt biztonsági művelet”, nem „öt aranyszabály”. A feszültségmentesítés végrehajtása maga feszültség alatti vagy ahhoz közeli munka – a védőeszköz tehát már az 1. lépés előtt kell.
1. lépés. Előbb kikapcsolás (az üzemi áram megszakítása), azután leválasztás légközzel vagy egyenértékű szigeteléssel. Minden lehetséges betáplálási helyen, „függetlenül attól, hogy ez az összekötés … üzemszerű, szokásos vagy tiltott-e”. Fogyasztói leágazás is betáplálási pont, ha kétoldali táplálású, generátoros üzem csatlakozik rá, vagy felirat figyelmeztet a visszatáplálásra. Nemzeti könnyítés: épületvillamosságban elegendő a fogyasztásmérő előtti, sértetlen plombájú kismegszakítók kikapcsolása. Rejtett betáplálási utak: PV DC-oldal, UPS, generátor, kétoldali táplálás, közös PEN.
2. lépés. Az összes leválasztásra használt kapcsolóeszközt biztosítani kell, „célszerűen a működtető mechanizmus reteszelésével”; segédenergiát üzemen kívül kell helyezni; feliratot, figyelmeztető táblát kell használni. Villamos kezelőtérben elegendő a „Bekapcsolni tilos” (MSZ 453) tábla, másutt fizikai kizárás kell. Épületvillamosságban: a biztosítóbetét és -fej kiemelése és elzárása, a késes biztosító fogantyújának elvitele, a kismegszakító ólomzárhelyére huzal vagy a kar leragasztása. A kisütés a 2. lépéshez tartozik. A LOTO-elv: a lakat a fizikai, a tábla az információs védelem; aki felhelyezte, csak az veheti le.
3. lépés – ez menti meg az életet. „minden fázison vagy póluson”, „a munkavégzés helyén vagy ahhoz a lehető legközelebb”. Kisfeszültségen próbalámpával vagy 20 mA-nél nagyobb fogyasztású, kétsarkú feszültségvizsgálóval; 1–36 kV között MSZ EN 61243-1 szerinti egysarkú kémlelővel. A kizárólag hangjelzést adó készülék egyik feszültségszinten sem elegendő. Mérni kell minden hozzáférhető vezető között és a földhöz képest – háromfázisú körben tíz viszonylatban. A vizsgálót használat előtt, lehetőleg utána is ki kell próbálni („próba–mérés–próba”). Két kivétel az egysarkú kémlelőre: ahol csak egyetlen fázisvezető férhető hozzá és nincs földpotenciálú fémszerkezet, illetve ahol a kétsarkú mérés zárlatveszélyes.
4. lépés. Nagyfeszültségen mindig; kisfeszültségen „nincs mindig szükség” rá, kivéve ha fennáll az újra feszültség alá kerülés kockázata (keresztezett szabadvezeték, tartalék generátor). „A kábelek és a fázisjavító kondenzátorok újratöltődnek.” Sorrend: először a földelési pontra, azután a vezetőkre; bontáskor fordítva. Eszközszabvány: EN 61219 / EN 61230; a zárlati áramnak megfelelő méretezéssel. Miért kell rövidre zárni: téves visszakapcsolásnál zárlat és kioldás; a kapacitív-induktív átcsatolás és a villámindukció levezetése.
5. lépés. Ami nem feszültségmentesíthető, azt körül kell határolni – „úgy, hogy még a határvonal érintése se legyen feszültség alatti tevékenységnek tekinthető”. Négy mód: védőfedés · jelképes körülkerítés · a határszerelvények megjelölése · nagy területnél írásbeli meghatározás. Lakossági elosztóban ez a méretlen fővezeték és a fogyasztásmérő betápláló oldala.
Eszközkészlet. A szabvány 4.6. szakasza tizenhárom tételes példalistát ad – a vizsgán ez a biztos válasz. Csak magyar nyelvű használati utasítású eszköz használható; a szerszám csak a rajta feltüntetett feszültségig; minden munka előtt szemrevételezés; a ruházat zsebében ne legyen kihulló vezetőképes tárgy, és ékszert sem szabad viselni.
A három munkavégzési mód. Feszültségmentes („a feszültség nélküli és kisütött villamos berendezésen végzett munka …”) · feszültséghez közeli (behatolás a közelítési övezetbe a FAM-övezet érintése nélkül) · feszültség alatti (aktív rész szándékos érintése vagy behatolás a FAM-övezetbe). Elsőbbségi szabály: ha a könnyebb kategória feltételei nem teljesülnek maradéktalanul, a szigorúbb szabályrendszert kell alkalmazni. Zónák (A1.100. táblázat): kisfeszültségen D_L = „nem lehet érintés”, D_V = 300 mm; 20 kV-on 220 / 1500 mm. Eltérés csak írásban, aláírással. A szigetelt vezeték külső felülete érinthető; a burkolt középfeszültségű vezeték nem szigetelt vezeték.
FAM. A FAM-tevékenység a feszültség alatti munkavégzés különleges, jogszabályi fajtája; a hatályos szabályozás a 21/2023. (VIII. 30.) GFM rendelet 2. melléklete (a 72/2003. GKM r. hatályon kívül 2023. november 28-tól). Feltételek: 18. életév · orvosi alkalmasság · FAM-szakképesítés és munkáltatói feljogosítás · elsősegély-oktatás · félévenkénti továbbképzés · technológiai utasítás · tanúsítvány. A villanyszerelő alapszakma nem jogosít FAM-ra. A szabvány szerinti „egyszerű feszültség alatti műveletek” (mérés, terhelésmérés, fázisegyeztetés, szigetelésvizsgálat, késes biztosítós kapcsolás, kismegszakító-visszakapcsolás) viszont nem FAM. Három technológiai módszer: távolból végzett · érintéssel végzett (kisfeszültségen ez a jellemző) · potenciálon végzett munka.
Személyi csoportok (I–V). I. laikus – legfeljebb 32 A-es kapcsolók, D biztosítók, szerszám nélküli fényforráscsere · II. nem villamos műszaki kioktatású · III. kioktatott – védőfedél le- és felszerelése, E40 fényforráscsere; felügyelet alatt részt vehet feszültség alatti munkában · IV. villamos szakképzettségű – „minden olyan villamos szakmunka önálló végzése, amelyhez megfelelő szakismeretekkel rendelkezik”; a végzett villanyszerelő a IV/c, amely „önmagában csak a legfeljebb 1000 V-os berendezéseken végzett munkára tesz alkalmassá” · V. vezetők. Alapszabály: „Mindenkinek kizárólag csak azt a munkát szabad végeznie, amivel megbízták…”
Szerepkörök és felelősségi lánc. berendezésüzemeltető → berendezésfelelős → munkavezető → munkát végzők. Az engedélyt a munkakezdésre a berendezésfelelős adja a munkavezetőnek, a munkavezető pedig a munkát végzőknek – az öt művelet elvégzése után. Egy személy mindhárom szerepet elláthatja. Az „üzemviteli vezető”, a „munkairányító”, a „jogosító vizsga”, a „FAM tevékenység-engedély” és a „munkaterület átadás-átvételi jegyzőkönyv” nem szabványi kifejezés. Csoportösszetétel: feszültség alatti vagy közeli munkánál legalább két fő (egy min. IV., a többi min. III. csoport); kisfeszültségen a szabvány engedményt ad, ha a munkát végző „képes minden kockázat felmérésére és elhárítására”.
Egyéni védőeszközök. A megelőzés hierarchiája: veszély megszüntetése → kollektív védelem → szervezési intézkedés → EVE. A 0. osztályú (1000 V) szigetelő kesztyű az épületvillamossági alapfelszerelés. Felülvizsgálat: villamos védőkesztyű, teljes testhevederzet, rögzítőkötél, mentőeszköz, mászószerszám, deréköv félévente; feszültségkémlelő, fázisazonosító és szigetelőrúd 1 kV fölött 2 évente. Késes biztosító cseréjéhez hosszú szárú bőrkesztyű kell – „gumikesztyű e védelemre nem alkalmas”.
Feszültség alá helyezés. Pontosan fordított sorrend. Mindenkit össze kell hívni, meg kell győződni az üzemkész állapotról, először a rövidre zárást, utána a földelést kell megszüntetni – és csak az a munkacsoport bonthatja, amelyik felrakta; a biztonsági táblákat „csak közvetlenül a bekapcsolás előtt” szabad eltávolítani; a védőberendezéseket vissza kell helyezni.
Villamos tűz. Öt ok: túlterhelés · laza kötés · zárlat · ívzárlat (AFDD véd) · kúszóáram (300 mA-es RCD véd). A 300 mA-es RCD szabványi helye: MSZ HD 60364-4-42:2015, 422.3.9. a), hatálya a BE2 („tűz kockázatának kitett”) helyiségekre terjed ki. Tűzeseti lekapcsolás és tűzeseti főkapcsoló (nem „tűzvédelmi”): szerszám nélkül működtethető, jól felismerhető, 1–1,5 m magasságban; a tűzeseti fogyasztóknak működniük kell. Napelem: a DC-oldal teljes feszültségmentesítése „a gyakorlatban nem valósítható meg”. Oltás: por vagy CO₂, 1000 V-ig, min. 1 m; víz és hab tilos. „Feszültség alatt álló vezetékeket elvágni vagy elszakítani életveszélyes és tilos.” Villamos tűzosztály nincs.
Magasban végzett munka. 1 m = a fogalmi határ (10/2016. NGM r.); 2 m = az építési munkahelyi leesés elleni védelem küszöbe (4/2002. SzCsM–EüM r.). Létra: 70–75°, legalább 1 m kiállás, egyszerre 1 fő, a legfelső 4 fokról tilos munkát végezni, rögzítés vagy második személy, fa/szigetelt létra villamos berendezés közelében. Zuhanásgátlás: csak teljes testhevederzet (EN 361); az EN 358 deréköv nem zuhanásgátló. Szabad esési tér: 2,0 + 1,2 + 1,7 + 1,0 ≈ 5,9 m; ha nincs meg, visszahúzható zuhanásgátló (EN 360) vagy megtartó rendszer kell.
Elsősegély. Az MSZ 1585:2016 C100. melléklete – minden III., IV. és V. csoportba tartozó személy köteles megismerni, és az útmutatót ki kell függeszteni a villanyszerelő műhelyben. Először feszültségmentesítés, csak azután a kiszabadítás; szigetelő eszközzel, száraz szigetelő alapról. A vezeték elvágása kifejezetten veszélyes. Nagyfeszültségen közeledni is tilos; leszakadt vezetéknél kb. 10 m-es körzet, 10–20 cm-es lépések. Magasban a kikapcsolás maga okozhat zuhanást. BLS: legfeljebb 10 s a légzés vizsgálatára; a zihálás keringésmegállás jele; 5–6 cm mélység; 100–120/perc; 30 : 2; váltás 2 percenként; AED amint elérhető. Segélyhívó: 104 / 105 / 112. Minden áramütöttet orvoshoz kell juttatni a késleltetett szívritmuszavar veszélye miatt – konkrét megfigyelési időtartamot a szabvány nem ad meg.
Ellenőrző kérdések
- Melyik szabvány írja elő a feszültségmentesítés öt lépését?
- Kötelező-e betartani egy „önkéntes alkalmazású” szabványt? Indokold két úton!
- Melyik VMBSZ-pont utal vissza a szabványra, és mit mond ki?
- Mi a különbség az MSZ EN 50110-1:2023 és az MSZ 1585:2016 között?
- Miről ismerhető fel egy magyar nemzeti kiegészítés a szabványban?
- Sorolj fel négy olyan tartalmat, amely nemzeti kiegészítés!
- Mire nem vonatkozik az MSZ 1585 hatálya?
- Melyik két elavult hivatkozás szerepel a szabvány saját szövegében?
- Mi a szabvány saját megnevezése az öt lépésre?
- Sorold fel az öt biztonsági műveletet a szabvány szerinti sorrendben!
- Mit enged meg a szabvány a sorrendtől való eltérésre? Mit vár el a KKK?
- Miért nem feszültségmentes munka maga a feszültségmentesítés?
- Mi a különbség a kikapcsolás és a leválasztás között?
- Milyen minőségű legyen a leválasztás?
- Mit jelent, hogy „minden lehetséges betáplálási helyen”?
- Mi a jelentősége a „függetlenül attól, hogy … üzemszerű, szokásos vagy tiltott-e” fordulatnak?
- Mikor kell egy fogyasztói leágazást is betáplálási pontnak tekinteni? Sorold fel a három esetet!
- Mi az épületvillamossági nemzeti könnyítés a leválasztásra? Mi a feltétele?
- Sorolj fel öt rejtett betáplálási utat!
- Mit ír elő a szabvány a visszakapcsolás elleni biztosításra?
- Melyik lépéshez tartozik a kondenzátorok és kábelek kisütése?
- Mikor elegendő a tiltó tábla, és mikor kell fizikai kizárás?
- Hogyan kell biztosítani egy becsavarható biztosítót? És egy késes biztosítót?
- Hogyan kell biztosítani egy kismegszakítót? Sorolj fel két módot!
- Mi a LOTO-elv? Mi a csoportos kizáró (hasp) szerepe?
- Mikor hagyható el a letiltás?
- Ki engedélyezheti a visszakapcsolást?
- Hol kell ellenőrizni a feszültség nélküli állapotot?
- Milyen eszközzel kell kisfeszültségen ellenőrizni? Mi a számszerű követelmény?
- Milyen eszközzel kell 1 és 36 kV között? És 36 kV fölött?
- Miért kell „20 mA-nél nagyobb fogyasztású” vizsgáló? Mi az a fantomfeszültség?
- Miért nem elegendő a kizárólag hangjelzést adó készülék? Sorolj fel három hibamódot!
- Mikor szabad mégis egysarkú feszültségkémlelőt használni kisfeszültségen?
- Hány viszonylatban kell mérni háromfázisú körben? Sorold fel őket!
- Miért nem elég az L–N mérés, ha a nullavezető megszakadt?
- Mi a „próba–mérés–próba” eljárás?
- Mikor kötelező a feszültségvizsgáló működőképességét a feszültségmentesítés során ellenőrizni?
- Mikor kell ismételten ellenőrizni a feszültség nélküli állapotot? Mikor nem kell?
- Mi a nemzeti könnyítés szigetelt szabadvezetéknél?
- Mikor kötelező a földelés és rövidre zárás? Mikor hagyható el kisfeszültségen?
- Mit mond a szabvány a kábelekről és a fázisjavító kondenzátorokról?
- Mi a földelő-rövidrezáró eszköz csatlakoztatási sorrendje? És a bontásé? Miért?
- Miért kell rövidre zárni, és miért nem elég földelni? Sorolj fel három okot!
- Melyik két szabványnak kell megfelelnie a földelő-rövidrezáró eszköznek?
- Mi a lehatárolás alapelve a szabvány szerint?
- Sorold fel a négy körülhatárolási módot!
- Mi marad feszültség alatt egy lakossági elosztóban a főkapcsoló lekapcsolása után?
- Mi a nemzeti szabály a feszültségmentesített kábelvonal megjelölésére?
- Mi a „hatodik” és a „hetedik” mozzanat a magyar kiegészítésben?
- Sorolj fel nyolc tételt a szabvány eszköz-példalistájából!
- Mit ír elő a szabvány a szerszám feszültséghatárára? Mondd el a szabvány saját példáját!
- Mi a három munkavégzési mód? Mi az elsőbbségi szabály közöttük?
- Mit jelent a D_L és a D_V?
- Mekkora a D_L és a D_V kisfeszültségen? Miért nem „0 mm” a D_L?
- Mekkora a D_L és a D_V a hazai 20 kV-os hálózaton?
- Hogyan lehet eltérni a táblázati értékektől?
- Érinthető-e a szigetelt vezeték külső felülete? És a burkolt középfeszültségű vezetéké?
- Mikor nem minősül közelítési övezetnek egy térrész?
- Milyen időjárási feltételeknél kell felfüggeszteni a feszültség alatti munkát?
- Ad-e a szabvány számszerű hőmérséklet-határt? Honnan származik a −10 °C / +35 °C?
- Mi a különbség a „feszültség alatti munkavégzés” és a „FAM-tevékenység” között?
- Sorolj fel négy „egyszerű feszültség alatti műveletet”!
- Melyik jogszabály a hatályos FAM-szabályzat? Mi lett a 72/2003. GKM rendelettel?
- Mi a különbség a 40/2017. NGM rendelet és a 2/2013. NGM rendelet tárgya között?
- Sorold fel a FAM-jogosultság hat feltételét!
- Mi a FAM három technológiai módszere? Melyik a jellemző kisfeszültségen?
- Mi a szakképzett, a kioktatott és a laikus személy definíciója? Mondj rá egy-egy példát!
- Mit végezhet az I. csoport? És a III. csoport?
- Melyik csoportba tartozik a végzett villanyszerelő? Melyik alcsoportba, és mi a korlátja?
- Mi a „csak azt, amivel megbízták” alapszabály három korlátja?
- Mi a felelősségi lánc? Ki ad engedélyt a munkakezdésre, és kinek?
- Mely megnevezések nem szabványi kifejezések? Sorolj fel hármat!
- Milyen összetételű legyen a munkacsoport feszültség alatti munkánál?
- Mikor végezhető a munka egyedül kisfeszültségen?
- Mikor elegendő szóbeli utasítás? Mi számít „egyszerű” berendezésnek?
- Milyen gyakran kell felülvizsgálni a villamos védőkesztyűt, a teljes testhevederzetet és az 1 kV fölötti szigetelőrudat?
- Miért nem alkalmas gumikesztyű az ívvédelemre?
- Mi a készre jelentés öt kötelező lépése?
- Milyen oltóanyaggal, milyen feszültségig és milyen távolságból szabad villamos berendezés tüzét oltani?
- Mi az áramütés utáni első teendő, és miért kell minden áramütöttet orvoshoz juttatni?
Tudáspróba
1. Mi a feszültségmentesítés öt műveletének helyes sorrendje?
a) leválasztás → visszakapcsolás elleni biztosítás → a feszültség nélküli állapot ellenőrzése → földelés és rövidre zárás → a közeli aktív részek elleni védelem b) a feszültség nélküli állapot ellenőrzése → leválasztás → földelés és rövidre zárás → a közeli aktív részek elleni védelem → visszakapcsolás elleni biztosítás c) visszakapcsolás elleni biztosítás → leválasztás → a közeli aktív részek elleni védelem → a feszültség nélküli állapot ellenőrzése → földelés és rövidre zárás d) földelés és rövidre zárás → a feszültség nélküli állapot ellenőrzése → leválasztás → visszakapcsolás elleni biztosítás → a közeli aktív részek elleni védelem
2. Milyen munkának minősül maga a feszültségmentesítés végrehajtása?
a) mindig teljesen feszültségmentes munkának, semmilyen kivétellel vagy különleges eljárással b) feszültség alatti vagy feszültséghez közeli munkának – kivéve a villamos működtetésű kapcsolásokat c) kizárólag FAM-tevékenységnek, külön szakképesítéshez és tanúsítványhoz kötötten, minden esetben d) a szabvány hatályán teljesen kívül eső, szabályozatlan tevékenységnek minősül minden esetben
3. Melyik lépéshez tartozik a kondenzátorok és a kábelek kisütése?
a) az 1. lépéshez (leválasztás) tartozik, közvetlenül a megszakítás után b) a 2. lépéshez (visszakapcsolás elleni biztosítás) c) a 4. lépéshez (földelés és rövidre zárás) tartozik, a többi lépés után d) önálló, a sorrendben hatodik, külön nevesített lépésként kezelendő
4. Milyen eszközzel kell kisfeszültségen a feszültség nélküli állapotot ellenőrizni?
a) próbalámpával, vagy 20 mA-nél nagyobb fogyasztású, szabványos, kétsarkú feszültségvizsgálóval b) kizárólag nem érintkezéses (NCV) típusú érzékelővel, amely a ruházaton át is jelez c) bármilyen tetszőleges, kereskedelmi forgalomban kapható multiméterrel, ha CAT III minősítésű d) egypólusú, hangjelzést adó fázisceruzával, amely csak az egyik sarkot vizsgálja
5. Mekkora a D_V (a közelítési övezet külső határa) kisfeszültségen?
a) 0 mm b) 120 mm c) 220 mm d) 300 mm
6. Mikor hagyható el a földelés és rövidre zárás kisfeszültségen?
a) mindig elhagyható, mert ez kizárólag nagyfeszültségű berendezésekre vonatkozó előírás b) ha a munkavezető ezt kifejezetten, szóban vagy írásban is engedélyezi az adott munkára c) ha a szerelő megfelelő, bevizsgált szigetelő kesztyűt és lábbelit visel a munka során d) ha nem áll fenn az újra feszültség alá kerülés kockázata
7. Mi a földelő-rövidrezáró eszköz helyes csatlakoztatási sorrendje?
a) előbb a vezetőkre kell rákötni, és csak utána a földelési pontra csatlakoztatni b) mindegy, milyen sorrendben, csak mindkét végén megfelelően rögzítve legyen a kötés c) előbb a földelési pontra, azután a földelendő alkatrészre; a bontás fordított sorrendben d) előbb a nullavezetőre kell csatlakoztatni, és csak utána a fázisvezetőkre sorban
8. Melyik állítás igaz a FAM-ra?
a) minden, akár a legegyszerűbb feszültség alatti munka is minden esetben egyben FAM-tevékenységnek minősül, kivétel nélkül b) a végzett villanyszerelő szakképesítése önmagában, további vizsga vagy tanúsítvány nélkül is teljes körűen feljogosít bármilyen FAM-tevékenység végzésére c) a FAM-tevékenység végzéséhez minden esetben elegendő a munkáltató egyszerű, akár szóban közölt engedélye, írásbeli dokumentáció nélkül d) a FAM-tevékenység a feszültség alatti munkavégzés jogszabály által szabályozott, külön szakképesítéshez kötött fajtája; a mérés és a fázisegyeztetés „egyszerű feszültség alatti művelet”
9. Melyik csoportba tartozik a végzett villanyszerelő az MSZ 1585:2016 szerint?
a) IV. csoport (IV/c alcsoport) b) III. csoport, kioktatott személyként besorolva c) I. csoport, teljesen képzetlen személyként d) V. csoport, automatikusan, külön vizsga nélkül
10. Milyen gyakran kell villamos munkánál felülvizsgálni a teljes testhevederzetet?
a) kétévente b) félévente c) évente d) csak zuhanás után
11. Mivel és milyen feltétellel szabad feszültség alatti villamos berendezés tüzét oltani?
a) vízzel oltható, de csak legalább 5 méteres biztonsági távolságból, sugárban permetezve b) habbal oltható, mert az hatékonyan elfojtja és megfullasztja a keletkező lángot c) oltóporral vagy szén-dioxiddal, 1000 V-ig, legalább 1 méter távolságból d) bármilyen kézi tűzoltó készülékkel, ha a szerelő megfelelő szigetelő kesztyűt visel
12. Mi az első teendő, ha valakit áramütés ért?
a) azonnal, puszta kézzel meg kell fogni és határozottan el kell húzni az áldozatot a vezetéktől b) először minden esetben mentőt kell hívni, és a helyszínen megvárni a segítség kiérkezését c) a berendezés kikapcsolása (feszültségmentesítés), majd a kiszabadítás, ha az a saját biztonság veszélyeztetése nélkül lehetséges d) azonnal el kell vágni az áramvezetéket egy közönséges ollóval, mert az a leggyorsabb megoldás
Források
| # | Állítás a fejezetben | Forrás | Típus |
|---|---|---|---|
| 1 | A szabvány önkéntes alkalmazása és a két fenntartás (önkéntes vállalás, jogszabályi hivatkozás) | [SZ-1585] MSZ 1585:2016, fedőlap – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 2 | A VMBSZ 1.5.1. visszautalása „a villamos berendezések üzemeltetése tárgyú szabványra” | 40/2017. (XII. 4.) NGM r. 1. melléklet | jogszabály |
| 3 | A szabvány jelzete, címe, kiadási éve, az MSZ 1585:2012 felváltása | [SZ-1585] fedőlap és Előszó – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 4 | Az MSZ EN 50110-1:2023 érvényes, az MSZ EN 50110-1:2013 visszavont, az MSZ 1585:2016 érvényes | MSZT hivatalos szabványkereső (ugyintezes.mszt.hu, jelzet szerinti keresés, 2026-09-12) + Heimdall-tár id 618 | elsődleges, kétforrású |
| 5 | A nemzeti kiegészítés felismerése (100-as sorszám, dőlt szedés) | [SZ-1585] Előszó – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 6 | Az alkalmazási terület és a képzetlen személyekre vonatkozó kivétel | [SZ-1585] 1. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 7 | Az öt biztonsági művelet felsorolása és a kötött sorrend | [SZ-1585] 6.2.1. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 8 | „A feszültségmentesítés … műveletei feszültség alatti vagy feszültséghez közeli munkának minősülnek” | [SZ-1585] 6.2.1.101. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 9 | 1. lépés: kikapcsolás és leválasztás elhatárolása, minden betáplálási hely, a leválasztás minősége, a három leágazási eset, az épületvillamossági könnyítés | [SZ-1585] 6.2.2., 6.2.2.101., 6.2.2.102., 6.2.2.104. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 10 | 2. lépés: a visszakapcsolás elleni biztosítás, a kisütés, a tiltó tábla és a fizikai kizárás, a biztosítók és kismegszakítók kezelése, a letiltás elhagyása, a visszakapcsolás engedélyezése | [SZ-1585] 6.2.3., 6.2.3.101.1., 6.2.3.104. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 11 | Az MSZ 453 („Biztonsági táblák erősáramú villamos berendezések számára”) mint a tiltó tábla alapja | [SZ-1585] 6.2.3.101.1. + hivatkozott magyar szabványok jegyzéke | szabvány |
| 12 | 3. lépés: hol, mivel, hány viszonylatban, a kipróbálás, a hangjelzős készülék tilalma, az ismételt ellenőrzés, a két egysarkú kivétel, a szigetelt szabadvezetéki könnyítés | [SZ-1585] 6.2.4.1., 6.2.4.101., 6.2.4.103. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 13 | A fantomfeszültség kiütése mint a terhelő vizsgáló indoka | kutatas/19 3.1.3. – szakmai magyarázat, több forrás |
többforrású magyarázat |
| 14 | 4. lépés: mikor kötelező, mikor hagyható el, a kondenzátorok újratöltődése, a csatlakoztatási sorrend, a láthatóság, az EN 61219 / EN 61230, a PEN-vezető felhasználhatósága | [SZ-1585] 6.2.5.1., 6.2.5.2., 6.2.1.107., 6.2.5.2.101., 6.2.8.106. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 15 | 5. lépés: a körülhatárolás alapelve, a négy mód, a kábelvonal megjelölése | [SZ-1585] 6.2.6., 6.2.6.101., 6.2.6.102. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 16 | Az eszköz-példalista (13 tétel) és a szerszámokra vonatkozó szabályok (magyar utasítás, feszültséghatár, szemrevételezés, zsebek, ékszer) | [SZ-1585] 4.6., 4.6.102.1., 4.6.102.2., 6.3.1.5., 6.3.6.101. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 17 | A feszültségkémlelő fogalma és az EN 61243-1/-2/-3/-5 megfelelőség | [SZ-1585] 3.5.5., 6.2.4.1. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 18 | A három munkavégzési mód meghatározása és az elsőbbségi szabály | [SZ-1585] 3.4.4., 3.4.5., 3.4.8., 6.1.1. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 19 | A D_L és D_V fogalma és az A1.100. táblázat értékei (1–400 kV) | [SZ-1585] 3.3.2., 3.3.3., A1.100. táblázat – szó szerint, a 6.3.1.3.101. és 6.4.4.101. alkalmazási előírásával | szabvány (szó szerint) |
| 20 | Az IP2X-es elválasztás kizárja a közelítési övezetet | [SZ-1585] 3.3.3.101. | szabvány |
| 21 | Az időjárási feltételek (6.3.7.) és a B3. melléklet minőségi kritériumai | [SZ-1585] 6.3.7., 6.1.3., B3.1.–B3.6. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 22 | A FAM-tevékenység fogalma és az „egyszerű feszültség alatti művelet” | [SZ-1585] 3.4.4.102., 6.3.1.1.102.–6.3.1.1.104. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 23 | A 72/2003. GKM r. hatályon kívül helyezése 2023. 11. 28-tól; a hatályos 21/2023. (VIII. 30.) GFM r. és 2. melléklete | a jogszabályok szövege, kutatas/19 2.5. – háromforrású |
jogszabály (helyesbítés) |
| 24 | A 40/2017. NGM r. és a 2/2013. NGM r. elhatárolása | kutatas/19 fejléc – háromforrású |
jogszabály (helyesbítés) |
| 25 | A FAM-jogosultság feltételei (18. életév, orvosi alkalmasság, szakképesítés, elsősegély-oktatás, félévenkénti továbbképzés, technológiai utasítás) | 21/2023. GFM r. 2. melléklet, kutatas/19 2.5. |
jogszabály |
| 26 | A FAM tanúsítványa és az alkalmassági szint szinten tartása | [SZ-1585] 6.3.2., 6.3.3. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 27 | A FAM három technológiai módszere | [SZ-1585] 6.3.4.1.–6.3.4.4., 6.3.4.3.101. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 28 | A szakképzett / kioktatott / képzetlen személy definíciója | [SZ-1585] 3.2.4.–3.2.6. + 3.2.4.101., 3.2.5.101. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 29 | A személyi csoportok I–V és a IV/a–IV/f alcsoportok, valamint a hozzájuk tartozó tevékenységek | [SZ-1585] 4.2.101., 4.2.102. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 30 | A kioktatás és annak írásbeli igazolása; a „csak azt, amivel megbízták” szabály | [SZ-1585] 4.2.103.1., 4.2.103.2., 4.2.104. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 31 | Az üzemi szerepkörök (berendezésüzemeltető, berendezésfelelős, munkavezető, koordináló személy, szerelési felügyelő, idegen) és a felelősségi lánc | [SZ-1585] 3.2.1.–3.2.3., 3.2.101.1., 3.2.101.2., 3.2.101.7., 4.3.1., 6.2.7. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 32 | A csoportösszetétel feszültség alatti és közeli munkánál; a kisfeszültségi engedmény | [SZ-1585] 6.1.1.101., 6.3.10., 5.2.5.103., 6.2.1.101. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 33 | A dokumentálás követelményei (munkautasítás, engedélyezés, üzemi napló, készre jelentés, rajzok, idegen munkáltató) | [SZ-1585] 3.4.9., 3.4.10., 4.3.1., 4.3.101., 4.3.102.3., 4.3.102.4., 4.4.103.1.–4.4.103.4., 4.7., 6.2.8.103., 6.2.8.109., 6.3.8.1.102. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 34 | A szigetelőkesztyű-osztályok (00–4) feszültség- és próbafeszültség-értékei, a színek és az A/H/Z/R/C kategóriák | MSZ EN 60903 / IEC 60903 alapján, kutatas/19 3.4.1. és kutatas/07 3.5 – kétforrású |
kétforrású, jelölve |
| 35 | A védőeszközök felülvizsgálati gyakorisága (félévente / 2 évente) | [SZ-1585] 4.6.102.7. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 36 | Az ívvédelem előírása és a késes biztosítós bőrkesztyű szabálya („gumikesztyű e védelemre nem alkalmas”) | [SZ-1585] 4.6.102.3., 4.6.102.4., B6. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 37 | Az EN 60900:2004, EN 61111:2009, EN 61112:2009, EN 61482-1-1:2009, EN 61482-1-2:2007 jelzete és kiadási éve | [SZ-1585] Irodalomjegyzék | szabvány (jelzetek) |
| 38 | Az APC 1 / APC 2 számértékei (4000 A / 7000 A, 0,5 s) | IEC/EN 61482-1-2 ismertetése, kutatas/19 3.4.2. |
egyforrású, jelölve |
| 39 | A magasban végzendő munka szabványi elvi követelménye (biztos alap, személyi védőeszköz) | [SZ-1585] 4.6.101. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 40 | A készre jelentés öt lépése és a feszültség alá helyezés rendje | [SZ-1585] 6.2.8.103.–6.2.8.108. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 41 | A 300 mA-es tűzvédelmi RCD szabványi helye, szövege és a BE2 hatálykör; az IT-szabály és a kivétel | MSZ HD 60364-4-42:2015, 422.3., 422.3.9. a) és b) – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 42 | A villamos eredetű tűz öt oka | kutatas/19 3.5.1. – szakmai összeállítás, a védelmi eszközök a 35. és 37. fejezetből |
összeállítás |
| 43 | A tűzeseti lekapcsolás és a tűzeseti főkapcsoló fogalma, célja, működtethetősége, magassága | OTSZ (54/2014. BM r.) 4. § 141. és 142. pont [JAVÍTVA 2026-09-13: korábban tévesen "141–142. §"-ként hivatkozva, valójában a 4. § fogalommeghatározási pontjai], 137–138. §; TvMI 7.7:2026.02.01. 6.1., 6.1.1.2. | jogszabály + TvMI |
| 44 | A napelemes rendszer DC-oldala és a kötelező feliratok | TvMI 7.7:2026.02.01. – szó szerint | TvMI (szó szerint) |
| 45 | Az oltóanyagok és az 1 méteres távolság; az MSZ EN 3-7 szerinti 0,5 mA kritérium; a víz és hab tilalma | kutatas/19 3.5.6. – kétforrású tűzvédelmi szakirodalom |
kétforrású, jelölve |
| 46 | Az MSZ 1585 saját tűzoltási szabályai (10.100.) és a B4. melléklet ajánlásai | [SZ-1585] 10.100.1., 10.100.2.2., 10.100.2.4., 10.100.3., B4. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 47 | A tűzosztályok (MSZ EN 2) és az, hogy nincs „E” villamos tűzosztály | kutatas/07 3.7 |
egyforrású, jelölve |
| 48 | A magasban végzett munka 1 méteres fogalmi határa | 10/2016. (IV. 5.) NGM r. 2. § d) pont | jogszabály |
| 49 | Az építési munkahelyi 2 méteres leesésvédelmi küszöb | 4/2002. (II. 20.) SzCsM–EüM együttes r. – egyetlen szakmai forrásból | egyforrású, jelölve |
| 50 | A létrahasználat szabályai (70–75°, 1 m kiállás, 1 fő, legfelső 4 fok, rögzítés, oszlop) | kutatas/19 3.6.3. – a 10/2016. NGM r. és a 4/2002. SzCsM–EüM r. alapján |
jogszabály + szakmai forrás |
| 51 | A zuhanásgátló rendszer elemei és szabványai (EN 361, 355, 354, 360, 358, 795); a 6 kN és az 1,2 m | kutatas/19 3.6.5. – kétforrású |
kétforrású, jelölve |
| 52 | A szabad esési tér képlete (2,0 + 1,2 + 1,7 + 1,0 ≈ 5,9 m) | kutatas/19 3.6.5. és 5.4. – szakmai számítás a fenti elemekből |
levezetés |
| 53 | A C100. melléklet kötelező megismerése és kifüggesztése; a 4.9. szakasz | [SZ-1585] 9.100., 4.9. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 54 | Az áramütött kiszabadítása (kikapcsolás, szigetelő eszköz, nagyfeszültség, 10 m / 10–20 cm, magasban, ruhaégés, segélyhívó számok) | [SZ-1585] C100.1., C100.2.1.–C100.2.4. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 55 | A BLS számadatai (10 s, 5–6 cm, 100–120/perc, 30 : 2, 2 percenkénti váltás, ~1 s befúvás, ≤ 5 s szünet, AED) | [SZ-1585] C100.3.2.4., C100.3.3.1.–C100.3.3.3. – szó szerint, az ERC 2021 irányelvvel egybehangzóan | szabvány + kétforrású |
| 56 | A mentőhívás négy kötelező esete eszméleténél lévő sérültnél | [SZ-1585] C100.3.1., C100.3.2. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 57 | Az Mvt. kockázatértékelési, oktatási és alkalmassági előírásai (49., 54., 55., 60., 64. §) | 1993. évi XCIII. törvény | jogszabály |
| 58 | A biztonsági színek és táblatípusok | 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet, kutatas/07 3.11 – háromforrású |
jogszabály + háromforrású |
| 59 | A villanyszerelő tipikus munkahelyi kockázatai | kutatas/07 3.15 – szakmai összeállítás |
összeállítás |
| 60 | A KKK és a programtanterv elvárásai (12., 13., 14. sor; az MSZ 1585 nevesítése) | KKK 6.3, PT 3.3.1.6.4, 3.5.1., 3.5.2., 3.11.2.6.6 – szó szerint | képzési dokumentum |
Amit a jegyzet szándékosan nem állít tényként vagy nem közöl
A −10 °C / +35 °C-os időjárási határértékek nem szabványiak. Az MSZ 1585:2016 az időjárási feltételeket kizárólag minőségileg határozza meg (a B3. melléklet szerint a köd akkor sűrű, ha „a látási viszonyok olyan szintre csökkennek, amely már veszélyezteti a biztonságot”, és így tovább). A szakirodalomban terjedő számszerű hőmérséklet-határok, valamint a páralecsapódás és a zúzmaraképződés mint önálló tiltó ok elosztói társasági munkavégrehajtási feltételek – a jegyzet ezért ezeket nem közli szabványi értékként.
A kikötési pont (EN 795) teherbírására a források eltérnek. Egy villamosipari munkautasítás 10 kN-t, két munkavédelmi szakmai forrás legalább 15 kN-t ad meg; az EN 795:2012 maga rögzítőeszköz-típusonként eltérő értékeket ír elő, és az MSZ 1585:2016 nem tartalmazza. A jegyzet ezért csak annyit mond ki, hogy a teherbírásnak legalább 10 kN-nak kell lennie, és hogy a szakirodalom gyakran 15 kN-t ajánl.
A FAM-továbbképzés gyakoriságára a források eltérnek (félévente, illetve kétévente ismétlő oktatás és vizsga). A jegyzet a jogszabályi forrásból származó félévenkénti gyakoriságot közli, és az eltérést jelöli. Az MSZ 1585:2016 nem ad számadatot, csak azt, hogy az alkalmassági szintet „gyakorlattal vagy új, vagy frissítő oktatással kell szinten tartani”.
Az áramütés utáni orvosi megfigyelés időtartamát a jegyzet nem közli számadattal. A szakmai köznyelvben elterjedt „24 órás megfigyelés” nem igazolható: az MSZ 1585:2016 C100. melléklete a mentőhívás kötelezettségét és annak négy esetét rögzíti, konkrét időtartamot nem ad. A jegyzet ezért „orvos által meghatározott ideig tartó megfigyelés” formában fogalmaz.
A jegyzet nem közöl termékszabványi részlettartalmakat. Az EN 60903 kesztyűosztály-táblázata, az EN 60900 jelölése (a kettős háromszög és az 1000 V felirat), az EN 61111 szigetelőszőnyeg-osztályai, az EN 61482-1-2 APC-számértékei, az MSZ EN 3-7 dielektromos vizsgálata és az MSZ EN 2 tűzosztályai nem álltak rendelkezésre eredeti szövegükben. Ezek jelzete és kiadási éve az MSZ 1585:2016 irodalomjegyzékéből igazolt, a tartalmuk másodlagos forrásokból való – a jegyzet így, jelölve közli őket.
A légáteresztési próbát az MSZ 1585:2016 név szerint nem tartalmazza. A szabvány általános követelménye annyi, hogy a védőeszközt „a felhasználási célnak megfelelő állapotban kell tartani”, ami „szemrevételezéssel és villamos méréssel végzett időszakos ellenőrzést jelent”. A konkrét próba a termékszabvány és a hazai elosztói előírás körébe tartozik.
Az MSZ EN 61243-3 magyar címét és kiadási évét a jegyzet nem adja meg. Az MSZ 1585:2016 a jelzetre hivatkozik, de a hivatkozott magyar szabványok jegyzékében név szerint csak az MSZ EN 61243-1 szerepel.
A 300 mA-es RCD jogszabályi kötelező erejét a jegyzet nem állítja. A szabványi hely (MSZ HD 60364-4-42:2015, 422.3.9. a)) a BE2 besorolású helyiségekre vonatkozik; a BE2 besorolás gyakorlati meghatározása az OTSZ és a TvMI körébe tartozik, és a szabvány alkalmazása önkéntes. A jegyzet ezért nem általánosítja a 300 mA-es RCD-t minden épületre.
A szabvány saját elavult hivatkozásait a jegyzet nem veszi át. Az MSZ 1585:2016 lábjegyzetben még a 72/2003. (X. 29.) GKM rendeletre (FAMBSZ) és az MSZ 2364 sorozatra hivatkozik; a jegyzet mindkét helyen a hatályos dokumentumot nevezi meg (21/2023. (VIII. 30.) GFM rendelet, illetve MSZ HD 60364 sorozat), és erre külön figyelmeztet.
Köznyelvi megnevezések, amelyeket a jegyzet nem szabványiként közöl: „öt aranyszabály”, „üzemviteli vezető”, „munkairányító”, „jogosító vizsga”, „FAM tevékenység-engedély”, „munkaterület átadás-átvételi jegyzőkönyv”. Egyikük sem szerepel az MSZ 1585:2016 szövegében – a jegyzet a szabványi terminológiát használja, és a köznyelvi változatot csak jelölve említi.
A villamos eredetű tüzek magyarországi statisztikáit a jegyzet nem közli, mert azok elsődleges forrásból (BM OKF) nem álltak rendelkezésre.