38. fejezet – Szerelői ellenőrzés

38.1 Fogalmi rendszer: szerelői ellenőrzés, első ellenőrzés, időszakos felülvizsgálat

Kezdjük a legfontosabb mondattal, amely az egész fejezet vázát adja. Az MSZ HD 60364-6:2017 3. szakaszának megjegyzése szerint:

„Az ellenőrzés szemrevételezésből, a műszeres vizsgálatból és a dokumentáció készítéséből áll.”

Három elem, és mindhárom kötelező. Aki csak mér, de nem néz körül, az ugyanúgy hiányos munkát végez, mint aki mér és néz, de nem ír le semmit.

A négy alapfogalom – szabványi meghatározással

Az első ellenőrzés általános szabályai

A szabvány hat pontot ad meg [6.4.1.]:

(1) az ÚJ RÉSZ nem csökkenti-e az EREDETI berendezés
    biztonságát;
(2) a MEGLÉVŐ berendezés nem csökkenti-e az ÚJ RÉSZ
    biztonságát.

38.2 ⭐ Ki mit végezhet? Jogosultsági rend

38.3 A gyakoriságok; a szabvány és a jogszabály viszonya

A jogszabályi gyakoriságok

ÁLLANDÓ munkahely:      HÁROMHAVONTA
IDEIGLENES munkahely:   telepítéskor és HAVONTA

Mit mond a szabvány a gyakoriságról?

Ez a fejezet egyik legfontosabb tisztázása. A szabvány 6.5.2.1. szakasza szó szerint:

„A gyakoriságot a berendezés és a szerkezetek típusának, használatának és üzemeltetésének, a karbantartás gyakoriságának és minőségének, valamint a külső hatásoknak a figyelembevételével kell meghatározni. Az időszakos felülvizsgálatok közötti legnagyobb időtartamot jogi vagy más nemzeti előírások határozhatják meg. Az időtartam lehet pl. néhány év (pl. 4 év), kivéve a következő eseteket, amelyek esetén nagyobb a kockázat és rövidebb időtartamokra lehet szükség: — olyan munkahelyek vagy más helyek, ahol az állapotromlás miatt áramütés, tűz vagy robbanás kockázata van jelen; — olyan helyek, ahol egyaránt van nagy- és kisfeszültségű berendezés is; — kommunális létesítmények; — építési területek; — biztonsági berendezések (pl. tartalékvilágítási lámpatestek). Lakások esetében megfelelőek lehetnek hosszabb időtartamok (pl. 10 év). Lakáscsere esetén nyomatékosan ajánlott a villamos berendezés ellenőrzése.”

Két további szabály az időszakos felülvizsgálatról:

ELŐZMÉNYEK [6.5.1.1.]: "Amikor csak lehet, az előző
   időszakos felülvizsgálatok eredményeit és ajánlásait
   figyelembe kell venni. Ha korábbi dokumentációk nem
   állnak rendelkezésre, akkor ELŐZETES FELMÉRÉSRE
   van szükség."
HELYETTESÍTHETŐSÉG [6.5.2.2.]: megelőző karbantartási
   rendszer mellett az időszakos felülvizsgálat
   helyettesíthető a FOLYAMATOS FIGYELÉSSEL ÉS
   KARBANTARTÁSSAL - a feljegyzéseket meg kell őrizni.
   (Magyarországon ezt a jogszabályi kötelező
   gyakoriságok korlátozzák.)

38.4 A szerelői ellenőrzés helye a munkafolyamatban

1. SZERELÉS KÖZBEN
   Az eltakarásra kerülő részek ellenőrzése:
   kötődobozok, falba süllyesztett vezetékek,
   alapföldelő, betonacél-kötések.
   FÉNYKÉPES DOKUMENTÁCIÓ - utólag nem pótolható.
2. A SZERELÉS BEFEJEZÉSE UTÁN, FESZÜLTSÉG ALÁ
   HELYEZÉS ELŐTT
   Szemrevételezés + a feszültségmentes mérések
   (folytonosság, szigetelés, polaritás).
3. FESZÜLTSÉG ALÁ HELYEZÉS UTÁN
   Hurokimpedancia, földelési ellenállás, RCD,
   fázissorrend, működési próbák.
4. DOKUMENTÁLÁS ÉS ÁTADÁS
   A jegyzőkönyv összeállítása, aláírása, átadása
   a megrendelőnek.

38.5 ⭐ A szemrevételezés kötelező pontjai – ellenőrzőlista

A szabvány alapszabálya [6.4.2.1.]: „A műszeres vizsgálatot szemrevételezésnek kell MEGELŐZNIE, és azt általában a berendezés feszültség alá helyezése ELŐTT kell elvégezni.”

Mit igazol a szemrevételezés? [6.4.2.2.] Azt, hogy a rögzített berendezés villamos szerkezetei:

a) megfelelnek a TERMÉKSZABVÁNY biztonsági
   követelményeinek (igazolható a gyártói információ,
   a jelölés vagy a tanúsítvány ellenőrzésével);
b) az IEC 60364 sorozat ÉS A GYÁRTÓ ELŐÍRÁSAI szerint
   lettek kiválasztva és szerelve;
c) nincs olyan LÁTHATÓ SÉRÜLÉSÜK vagy HIBÁJUK, amely
   csökkentené a biztonságot.

A tizenhat kötelező pont [6.4.2.3.]

„Szemrevételezéssel legalább a következőket kell ellenőrizni, ahol alkalmazhatók”:

És egy záró mondat, amelyet könnyű elfelejteni:

„A szemrevételezésnek ki kell terjednie a KÜLÖNLEGES BERENDEZÉSEK ÉS HELYEK követelményeire.”

38.6 ⭐ A műszeres vizsgálatok ajánlott sorrendje és annak indoka

[JAVÍTVA 2026-09-13: a szakasz címe korábban "kötelező sorrendet" mondott, de a szabvány (6.4.3.1) maga is "ajánlottan a következő sorrendben" fogalmaz – ez erős szakmai ajánlás, nem szó szerinti kötelezettség, bár a logikai indoka (feszültségmentes vizsgálatok előbb) miatt a gyakorlatban szinte mindig ezt követik.]

A tíz vizsgálat, ajánlott sorrendben [6.4.3.1.]

„Ahol alkalmazhatók, a következőket kell – ajánlottan a következő sorrendben – műszeres vizsgálattal ellenőrizni:”

A sorrend három indoka

[JAVÍTVA 2026-09-13: az 1. pont korábban azt állította, hogy "az 1-5. vizsgálat feszültségmentes" – ez ellentmond a fejezet saját 38.9. alfejezetének, amely szerint a d) padló- és falellenállás mérése a rendszer névleges feszültségén, tehát feszültség ALATT történik (6.4.3.5.). Az alábbi lista ezt a kivételt most jelöli.]

1. BIZTONSÁG
   Az a)-c) és e) vizsgálat FESZÜLTSÉGMENTES
   állapotban végezhető. Ha a folytonosság vagy a
   szigetelés nem jó, a berendezést NEM SZABAD
   feszültség alá helyezni. A d) padló- és
   falellenállás KIVÉTEL: ez a rendszer névleges
   feszültségén történik. Az f)-től kezdve a
   berendezés egyértelműen feszültség alatt van.
2. LOGIKA
   A hurokimpedancia-mérésnek nincs értelme szakadt
   védővezetőnél - a szabvány ezt ki is mondja:
   "A földzárlati hurokimpedancia mérése ELŐTT
   villamos folytonossági vizsgálatot kell végezni."
   [6.4.3.7.3.]
3. HIBAFELTÁRÁS
   Ha bármelyik lépés megbukik, a hibát ki kell
   javítani, és a vizsgálatot meg kell ismételni.

38.7 A védővezető folytonosságának mérése

Mit mérünk?

A szabvány 6.4.3.2. szakasza szó szerint:

„A vezetők folytonosságát, és ha van ilyen, a megérinthető vezetőképes részekhez való csatlakozását ellenállásméréssel kell ellenőrizni: a) a védővezetőkön, köztük a védőösszekötő-vezetőkön, b) a megérinthető vezetőképes részeken, és c) gyűrűs végponti áramkörök esetén az aktív vezetőkön.”

A mérési paraméterek

Az elfogadási kritérium

A szabvány nem ad univerzális ohm-határértéket. A D melléklet szó szerint [D6.4.3.2.]: ez a vizsgálat „a táplálás önműködő lekapcsolásával megvalósított védelem állapotának ellenőrzéséhez szükséges, és az akkor tekinthető kielégítőnek, ha a vizsgálathoz használt eszköz megfelelő kijelzést ad”.

Amit viszont ad: az A melléklet. Az A1. táblázat megadja az egységnyi hosszúságú rézvezető ellenállását 30 °C-on – ebből számítható a várható érték, és a mérttel összevetve derül ki a laza vagy korrodált kötés.

A1. táblázat – rézvezető ellenállása 30 °C-on (mΩ/m) (részlet):

Hőmérséklet-átszámítás: R_ϑ = R_30 °C · [1 + α · (ϑ − 30 °C)], réznél α = 0,00393 K⁻¹.

Kötésekre a D melléklet ad számszerű támpontot [D6.4.2.3. k)]: a csatlakozás ellenállása „lehetőleg ne legyen nagyobb 1 m hosszú és a legkisebb keresztmetszetű csatlakoztatott vezetővel azonos keresztmetszetű vezető ellenállásánál”.

38.8 A szigetelési ellenállás mérése és a követelményértékek

A két kötelező mérés

A szabvány 6.4.3.3. szakasza szó szerint:

„A szigetelési ellenállást a) az aktív vezetők között, és b) az aktív vezetők és a földelőberendezéshez csatlakoztatott védővezető között kell megmérni.”

A követelményértékek – a 6.1. táblázat

A további szabványi szabályok

- "A 6.1. táblázatot kell alkalmazni a FÖLDELETLEN
  VÉDŐVEZETŐK ÉS A FÖLD közötti szigetelési ellenállás
  ellenőrzéséhez is."
- "A FELV-áramköröket a PRIMER OLDALI
  vizsgálófeszültséggel kell vizsgálni."
- "Mérési célokra a NULLAVEZETŐT LE KELL VÁLASZTANI
  a fő földelőkapocsról (MET)."
- "TN-C rendszerekben a mérést a PEN-VEZETŐ ÉS AZ
  AKTÍV VEZETŐK között kell elvégezni."

A megfelelőség feltétele szó szerint: az érték akkor megfelelő, ha „a külön vizsgált főelosztó és az összes elosztó áramkör szigetelési ellenállásának értéke nem kisebb a 6.1. táblázatban megadott megfelelő értéknél úgy, hogy a hozzájuk tartozó végponti áramkörök csatlakoztatva vannak, de a fogyasztókészülékek le vannak választva”.

Az SPD-k és a zavaró eszközök

A szabvány szó szerint: „Ha túlfeszültség-védelmi eszközök (SPD-k) vagy más eszközök valószínűleg befolyásolnák az ellenőrző mérést vagy meghibásodnának, azokat a szigetelési ellenállás mérése előtt le kell választani.”

És a gyakorlati kivétel: „Ha ezeknek az eszközöknek a leválasztása az észszerűség határain belül nem valósítható meg (pl. túlfeszültség-védelmi eszközt magában foglaló rögzített csatlakozóaljzat esetén), akkor az adott áramkör vizsgálati egyenfeszültségét 250 V-ra lehet csökkenteni, de a szigetelési ellenállás értékének legalább 1 MΩ-nak kell lennie.”

38.9 SELV/PELV, villamos elválasztás, padló- és falellenállás vizsgálata

SELV, PELV, villamos elválasztás [6.4.3.4.]

Az elválasztást szigetelésiellenállás-méréssel kell igazolni:

A kapott értéknek az adott áramkör legnagyobb feszültségére vonatkozó 6.1. táblázat szerinti értéket el kell érnie.

Villamos elválasztásnál, ha egynél több fogyasztókészülék van: méréssel vagy számítással igazolni kell, hogy két, időben egybeeső, elhanyagolható impedanciájú hiba esetén legalább az egyik hibás áramkör lekapcsolódik, a TN-rendszerre érvényes lekapcsolási időn belül.

Padló- és falellenállás [6.4.3.5.]

Ha az MSZ HD 60364-4-41 C1. fejezete szerinti követelményeket teljesíteni kell (szigetelő környezet mint védelmi mód), akkor a mérés menete:

- helyiségenként LEGALÁBB HÁROM mérés;
- az EGYIKET bármely hozzáférhető idegen vezetőképes
  résztől kb. 1 M TÁVOLSÁGRA;
- a MÁSIK KETTŐT TÁVOLABB;
- a mérés a rendszer FÖLDHÖZ VISZONYÍTOTT
  FESZÜLTSÉGÉN, NÉVLEGES FREKVENCIÁN;
- a méréssorozatot a helyiség MINDEN KÉRDÉSES
  FELÜLETÉN MEG KELL ISMÉTELNI.

A követelményértéket nem a 60364-6, hanem az MSZ HD 60364-4-41:2018 C melléklete adja [C1.5.], szó szerint:

„A szigetelőanyagú padlózatok és falak ellenállása … minden egyes mérési pontban legyen legalább: – 50 kΩ, ha a berendezés névleges feszültsége nem haladja meg az 500 V-ot, vagy – 100 kΩ, ha a berendezés névleges feszültsége meghaladja az 500 V-ot.”

Polaritásvizsgálat [6.4.3.6.]

„A tápforrás fázis-nulla azonosítását a berendezés táppontjánál, a feszültség alá helyezés ELŐTT kell elvégezni.” Ellenőrizni kell:

38.10 ⭐ A táplálás önműködő lekapcsolásának vizsgálata; hurokimpedancia-mérés

Rendszerenként mást kell mérni [6.4.3.7.1.]

A védelmi eszköz ellenőrzésének módja

TÚLÁRAMVÉDELMI ESZKÖZNÉL: SZEMREVÉTELEZÉSSEL
   (a megszakító rövid idejű vagy azonnali megszakítási
   beállítása, a biztosító névleges árama és típusa)
RCD-NÉL: SZEMREVÉTELEZÉSSEL ÉS MŰSZERES VIZSGÁLATTAL,
   EN 61557-6 szerinti vizsgálókészülékkel

Az elfogadási kritérium a szabvány szerint: „A védelmi mód hatásossága megfelelő, ha a lekapcsolást előidéző hibaáram nem nagyobb, mint az I_∆n névleges kioldóáram.”

ÚJ berendezésnél az időmérés AJÁNLOTT.
MEGLÉVŐ RCD újrafelhasználásánál KÖTELEZŐ.

A hurokimpedancia-mérés

Az alapszabály [6.4.3.7.3.]: „A földzárlati hurokimpedancia mérése ELŐTT villamos folytonossági vizsgálatot kell végezni a 6.4.3.2. szakasz szerint.”

A kiértékelés négy lépése:

1. A VÁRHATÓ ZÁRLATI ÁRAM
   I_k = U_0 / Z_s
2. AZ ALAPFELTÉTEL
   Z_s x I_a <= U_0        [4-41, 411.4.4.]
3. A 2/3-OS BIZTONSÁGI TARTALÉK
   Z_s(m) <= 2 U_0 / (3 I_a)   [6-os szabvány,
   D6.4.3.7.2.]
4. AZ ELVÁRT LEKAPCSOLÁSI IDŐ
   a védőeszköz idő-áram karakterisztikáján
   (41.1. táblázat: TN 0,4 s, TT 0,2 s
   végáramkörre)

A 2/3-os szabály szabványi szövege [MSZ HD 60364-6:2017, D6.4.3.7.2.]:

„A követelmények teljesítettnek tekinthetők, ha a zárlati hurokimpedancia mért értéke kielégíti a következő egyenletet: Z_s(m) ≤ 2 U₀ / 3 I_a”

a) mérd meg a tápforrás fázisvezetője és a földelt
   nulla közötti hurokimpedanciát (Z_e) a berendezés
   táppontjánál;
b) mérd meg az ELOSZTÓ áramkör(ök) fázis- és
   védővezetőjének ellenállását;
c) mérd meg a VÉGPONTI áramkör fázis- és
   védővezetőjének ellenállását;
d) NÖVELD MEG a b) és c) szerinti értékeket a
   hőmérséklet-emelkedésnek megfelelően;
e) add hozzá az így megnövelt értékeket a Z_e-hez -
   ez adja a Z_s valódi értékét zárlati feltételek
   mellett.

Az IT-rendszer kettős földzárlata

Ha a körülmények a TN-hez hasonlók, a szabvány két esetet különböztet meg [6.4.3.7.1. c)]:

Mindkét esetben: az eredmény akkor megfelelő, ha a mért érték nem nagyobb, mint a megengedett legnagyobb hurokimpedancia 50 %-a.

38.11 Kiegészítő védelem, polaritás, fázissorrend, működési próbák, feszültségesés

Kiegészítő védelem [6.4.3.8.]

Szemrevételezéssel és műszeres vizsgálattal. RCD-nél az IEC 61557-6 szerinti készülékkel; kiegészítő egyenpotenciálú összekötésnél az MSZ HD 60364-4-41 415.2.2. szakasza szerint (R ≤ 50 V / I_a – lásd a 33. fejezetet).

Az RCD mérésének két kritériuma (részletesen a 34. fejezetben):

Fázissorrend [6.4.3.9.]

„Többfázisú áramkörök esetében ellenőrizni kell a fázissorrend helyességét.” Egyetlen mondat a szabványban – a gyakorlatban viszont ez menti meg a motort és a szivattyút a visszafelé forgástól (12. fejezet).

Működési próbák [6.4.3.10.]

Annak ellenőrzésére, hogy az eszközök „megfelelően vannak összeszerelve, beállítva és beszerelve”. A szabvány példái (a felsorolás nem teljes):

- kapcsoló- és vezérlőberendezések, hajtások,
  szabályzók, reteszelések;
- vészkikapcsoló és vészleállító rendszerek;
- szigetelésmegfigyelés.

Szükség esetén a védelmi eszközökön is működési próbát kell végezni; RCD-vel megvalósított hibavédelemnél és kiegészítő védelemnél „az eszközbe beépített minden ellenőrző funkció hatásosságát ellenőrizni kell” – vagyis a próbagombot.

Feszültségesés [6.4.3.11.]

Ha a megfelelőséget ellenőrizni kell, az méréssel vagy számítással történhet. Méréssel három módon határozható meg:

- a MÉRETEZÉSI TERHELÉS rá- és lekapcsolása közötti
  feszültségkülönbség;
- bármely ISMERT TERHELÉSRE mért különbség, a
  méretezési terhelésre átszámítva;
- az ÁRAMKÖRI IMPEDANCIA értékeiből számítva.

38.12 Földelési ellenállás mérése

A szabvány kiindulópontja [6.4.3.7.2.]: a földelő ellenállását „megfelelő módszerrel kell megmérni, ha ez elő van írva”. És: „Ha az ellenállás mérése nem lehetséges, akkor a vonatkozó értékek felhasználásával SZÁMÍTANI is lehet.”

A három módszer (C melléklet)

A C1-es módszer helyes elvégzése

A szabvány szó szerint [C melléklet, C1.]: az S segédföldelőt az E–H távolság 10 %-ával kell elmozdítani, két további mérést végezve.

„Ha a három eredmény közelítőleg megegyezik, akkor a három mérés átlagát kell az E földelő ellenállásának tekinteni. Ha a mérések jelentősen eltérnek egymástól, akkor a vizsgálatokat az E és a H közötti távolság megnövelésével meg kell ismételni.”

Az S alaphelyzete E és H között középen, „a legtöbb esetben … kb. 20 m-re”.

38.13 Mérőeszközök, mérési kategóriák, kalibrálás

A műszer megfelelősége

A szabványi alap [6.4.3.1. és 6.5.1.3.]: „A mérőműszereket, az ellenőrző készülékeket és módszereket az IEC 61557 sorozat vonatkozó részének megfelelően kell kiválasztani. Más mérőműszer használata esetén annak pontossága és biztonsága legalább ezekkel azonos legyen.”

Egy kombinált műszer típustábláján ezért több részszám is szerepel: 61557-2 (szigetelés), -3 (hurokimpedancia), -4 (folytonosság), -5 (földelési ellenállás), -6 (RCD).

A mérési kategóriák (IEC/EN 61010)

FOGYASZTÁSMÉRŐ-HELYEN és a CSATLAKOZÓ FŐVEZETÉKEN:
   CAT IV
ELOSZTÓBAN és FIX SZERELVÉNYEKEN:
   CAT III
KONNEKTOROS FOGYASZTÓKNÁL:
   CAT II

Kalibrálás és hitelesítés

Ajánlott gyakoriság: „átlagos használat mellett évenként”, intenzívnél félévente, ritkánál kétévente.

A mérés hat biztonsági szabálya

1. Feszültségmentes mérés előtt az ÖTLÉPÉSES
   FESZÜLTSÉGMENTESÍTÉS, majd a feszültségmentesség
   ellenőrzése KÉTPÓLUSÚ FESZÜLTSÉGVIZSGÁLÓVAL
   (a vizsgálót előtte-utána ismert feszültségen
   ki kell próbálni).
2. Csak ÉP, A KATEGÓRIÁNAK MEGFELELŐ mérőzsinór;
   ujjvédő perem, legfeljebb 4 mm szabad mérőcsúcs.
3. EGYKEZES SZABÁLY: feszültség alatti mérés lehetőleg
   egy kézzel, a másik kéz nem érint földelt tárgyat.
4. EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ (ívvédő ruha, arcvédő, szigetelt
   kesztyű) a munka jellege szerint.
5. NEM SZABAD hurokimpedanciát vagy RCD-t mérni, amíg
   a berendezés életveszélyes hibája (hiányzó PE,
   cserélt L-PE) nem zárható ki - EZÉRT van a
   folytonosság- és szigetelésmérés a sorrend elején.
6. A mérés után minden leválasztott eszközt (SPD,
   fogyasztó) VISSZA KELL KÖTNI, és ezt dokumentálni.

38.14 ⭐ A dokumentálás: a jegyzőkönyv kötelező tartalma

A jogszabályi minimum

A 10/2016. NGM rendelet szerint írásban kell dokumentálni:

- a vizsgálatot VÉGZŐ SZEMÉLY azonosítását;
- a KÉPESÍTÉSEIT;
- az ellenőrzés OKÁT (létesítés, bővítés, javítás,
  időszakos);
- az elvégzés IDŐPONTJÁT ÉS DÁTUMÁT.

A szabványi követelmények [6.4.4.]

Az időszakos felülvizsgálat dokumentációja – hat kötelező elem [6.5.3.2.]

1. a berendezés azon RÉSZEINEK RÉSZLETEZÉSE,
   amelyekre az ellenőrzés kiterjedt;
2. a szemrevételezés és a vizsgálat bármely
   KORLÁTOZÁSA;
3. bármilyen KÁROSODÁS, ÁLLAGROMLÁS, HIBA vagy
   VESZÉLYES ÁLLAPOT;
4. az IEC 60364 sorozat követelményeitől való MINDEN
   ELTÉRÉS, amely veszélyt okozhat;
5. a SZEMREVÉTELEZÉS ADATLAPJAI;
6. a MÉRÉSEK EREDMÉNYEIT tartalmazó adatlapok.

És két további előírás: „A dokumentációnak JAVASLATOT KELL TARTALMAZNIA A KÖVETKEZŐ IDŐSZAKOS FELÜLVIZSGÁLAT IDŐPONTJÁRA” [6.5.3.4.]; a dokumentációt át kell adni az ellenőrzés megrendelőjének [6.5.3.6.].

E melléklet: a dokumentáció mintája
F melléklet: szemrevételezési adatlapminták
   (F1: első ellenőrzés · F2: meglévő berendezés
   felülvizsgálata)
G melléklet: a G1. TÁBLÁZAT - adatlapminta az
   áramköri részletekre és a vizsgálati
   eredményekre

38.15 Tipikus hibák, amelyeket a szerelői ellenőrzés kimutat; mikor nem szabad átadni

1. Ha a VÉDŐVEZETŐ FOLYTONOSSÁGA nem igazolt.
2. Ha a SZIGETELÉSI ELLENÁLLÁS nem éri el a
   6.1. táblázat értékét (a +/-30 %-os mérési
   bizonytalanságot KEDVEZŐTLEN irányban véve).
3. Ha a POLARITÁS hibás (fázis a nullában, biztosító
   a nullavezetőben, fázis a foglalat menetén).
4. Ha a HUROKIMPEDANCIA nem teljesíti a
   Z_s x I_a <= U_0 feltételt, és nincs kiegészítő
   intézkedés (RCD, kiegészítő EPH).

Kidolgozott mintapéldák

38.1. mintapélda – Szigetelésmérés kiértékelése lakossági elosztón

Családi ház 230/400 V-os TN-C-S berendezésén szerelői ellenőrzést végzel. Öt végáramkört mérsz 500 V egyenfeszültséggel, a fogyasztók lehúzása és az SPD leválasztása után:

Áramkör	L–PE	N–PE	L–N
1. Világítás, nappali	220 MΩ	> 500 MΩ	180 MΩ
2. Dugaljak, nappali	65 MΩ	90 MΩ	55 MΩ
3. Konyhai dugaljak	0,7 MΩ	12 MΩ	0,8 MΩ
4. Fürdőszoba	4,2 MΩ	6,8 MΩ	5,1 MΩ
5. Kültéri lámpák	0,35 MΩ	0,4 MΩ	1,9 MΩ

a) Milyen vizsgálófeszültség és követelmény érvényes? b) Melyik áramkör felel meg? c) Mit kell tenni a nem megfelelőkkel? d) A 4. áramkör megfelel – van vele teendő? e) Mi lenne, ha a kültéri aljzatban beépített, nem leválasztható SPD lenne?

Megoldás.

a) Vizsgálófeszültség és követelmény

névleges feszültség:  230/400 V
->  a 6.1. táblázat "Legfeljebb 500 V, beleértve
    a FELV-et" sora:
    vizsgálati egyenfeszültség:  500 V
    legkisebb szigetelési ellenállás:  1 MΩ

b) A minősítés

c) A teendő

3. áramkör (0,7 MΩ): csak kissé marad el a határértéktől – de a ±30 %-os mérési bizonytalanságot kedvezőtlen irányban kell venni:

0,7 MΩ - 30 %  =  0,49 MΩ
->  a valós érték akár 0,5 MΩ is lehet
->  FESZÜLTSÉG ALÁ HELYEZNI NEM SZABAD

Legvalószínűbb ok: bent maradt elektronikus fogyasztó (sütővezérlés, páraelszívó) vagy nedvesség. Teendő: az áramkör szakaszolása kötődobozonként.

5. áramkör (0,35 MΩ): klasszikus nedvesedési hiba – víz a kültéri kötődobozban, sérült IP-védettség, hiányzó tömszelence. A lámpatestek leválasztása után az újramérés dönti el, hogy a lámpatest vagy a vezetékszakasz hibás.

d) A 4. áramkör – megfelel, de…

1. áramkör:  180 MΩ
2. áramkör:   55 MΩ
4. áramkör:  4,2 MΩ  <- NAGYSÁGRENDDEL kisebb

A szabvány külön kimondja: „Ha ezek az értékek az áramkörök között szembetűnő eltérést mutatnak, további vizsgálatra van szükség az okok kiderítésére.”

Tehát: a 4. áramkör formálisan megfelel, de meg kell nézni – és mindenképp be kell írni a jegyzőkönyv megjegyzés rovatába (trendfigyelés a következő felülvizsgálathoz).

e) Beépített, nem leválasztható SPD esetén

a vizsgálati egyenfeszültség 250 V-ra csökkenthető,
DE a követelmény akkor is legalább 1 MΩ
0,35 MΩ  <  1 MΩ   ->  ÍGY IS ELBUKIK

Válasz: a) 500 V / 1 MΩ · b) az 1., 2. és 4. megfelel · c) a 3. és az 5. nem – szakaszolás, illetve nedvesedés-keresés · d) a 4. megfelel, de a szórás miatt vizsgálandó és jegyzőkönyvbe írandó · e) a 250 V-os engedmény nem menti meg, mert az 1 MΩ akkor is követelmény.

38.2. mintapélda – Hurokimpedancia-mérésből zárlati áram és kioldási idő

TN-S rendszerű műhely dugaljas végáramkörét B16 kismegszakító védi, U₀ = 230 V. A legtávolabbi dugaljnál mért hurokimpedancia Z_s = 1,18 Ω.

a) Mekkora a várható zárlati áram? b) Teljesül-e az alapfeltétel? c) Teljesül-e a 2/3-os szabály? d) Mennyi idő alatt kapcsol le? e) Mi lenne C16-os megszakítóval?

Megoldás.

a) A várható zárlati áram

I_k = U_0 / Z_s  =  230 / 1,18  =  194,9 A
                 ->  kb. 195 A

b) Az alapfeltétel

B karakterisztika:  I_a = 5 x I_n = 5 x 16 = 80 A
Z_s x I_a = 1,18 x 80 = 94,4 V  <=  230 V
->  TELJESÜL
Másik alakban:
Z_s,max = 230 / 80 = 2,875 Ω
1,18 <= 2,875   ->  jóval alatta

c) A 2/3-os szabály

Z_s(m) <= 2 U_0 / (3 I_a)
        = (2 x 230) / (3 x 80)
        = 460 / 240  =  1,917 Ω
1,18 <= 1,917   ->  MEGFELEL a szigorított
                    feltételnek is
Ellenőrzés a szorzós alakkal:
   1,18 x 1,5 = 1,77  <=  2,875   OK

d) A lekapcsolási idő

TN-rendszer, 230 V, dugaljas végáramkör (≤ 63 A) → a követelmény 0,4 s.

a zárlati áram 195 A meghaladja a 80 A-es mágneses
küszöböt (195/80 = 2,4-szerese)
->  a megszakító a MÁGNESES kioldójával,
    tipikusan 10 ms alatt kapcsol le
10 ms  <<  0,4 s   ->  AZ ÁRAMKÖR MEGFELEL

e) Ugyanez C16-tal

C karakterisztika:  I_a = 10 x 16 = 160 A
Z_s,max = 230 / 160 = 1,4375 Ω
2/3-os követelmény: (2 x 230)/(3 x 160)
                  = 460/480 = 0,958 Ω
mért:  1,18 Ω
1,18 < 1,4375   ->  az alapfeltétel formálisan
                    teljesül
1,18 > 0,958    ->  a SZIGORÍTOTT feltételt NEM
                    teljesíti

Az alapfeltétel formálisan még teljesülne, de a mérési bizonytalanságot és a vezető melegedését figyelembe véve nem biztonságos.

Teendő: nagyobb keresztmetszet vagy rövidebb áramkör, B karakterisztikára csere, vagy 30 mA-es RCD kiegészítő védelemként.

Válasz: a) 195 A · b) igen (94,4 V ≤ 230 V) · c) igen (1,18 ≤ 1,917 Ω) · d) kb. 10 ms, a 0,4 s-os követelmény alatt · e) C16-tal a 2/3-os feltétel megbukik.

38.3. mintapélda – RCD-mérési jegyzőkönyv kiértékelése

Egy lakás elosztójának RCD-mérési jegyzőkönyv-részlete:

Jelölés	Típus	I_∆n	0,5 · I_∆n	Mért kioldási áram	t (I_∆n)	t (5 · I_∆n)
FI-1	A, általános	30 mA	nem oldott ki	21 mA	28 ms	13 ms
FI-2	AC, általános	30 mA	nem oldott ki	29 mA	312 ms	44 ms
FI-3	A, S típus	300 mA	nem oldott ki	195 mA	185 ms	95 ms
FI-4	A, általános	30 mA	kioldott 15 mA-nél	15 mA	22 ms	11 ms

Minősítsd mind a négyet!

Megoldás. A kritériumok:

BERENDEZÉSSZABVÁNY [6.4.3.7.1.]:
   "a lekapcsolást előidéző hibaáram nem nagyobb,
   mint az I_dn névleges kioldóáram"
   -> a KIOLDÁSI ÁRAM az elsődleges kritérium
KÉSZÜLÉKSZABVÁNY (MSZ EN 61008):
   0,5 x I_dn-nél EGYIK SEM oldhat ki
   általános típus: I_dn <= 300 ms, 5 I_dn <= 40 ms
   S típus: I_dn 130-500 ms, 5 I_dn 50-150 ms

FI-1 (A, 30 mA, általános)

kioldási áram: 21 mA  a 15-30 mA sávban   OK
t(I_dn)  = 28 ms  <= 300 ms               OK
t(5I_dn) = 13 ms  <=  40 ms               OK
->  MEGFELELŐ, kiegészítő védelemre is alkalmas

FI-2 (AC, 30 mA, általános)

kioldási áram: 29 mA - a sávban, de a FELSŐ
   határon (öregedésre utal)
t(I_dn)  = 312 ms  >  300 ms     NEM felel meg
t(5I_dn) =  44 ms  >   40 ms     NEM felel meg

NEM MEGFELELŐ. Ráadásul AC típus, amely csak tisztán szinuszos hibaáramot érzékel – mai lakásban (LED-meghajtó, inverteres klíma, frekvenciaváltós mosógép) egyenáramú összetevő is felléphet. Legalább A típusra cserélendő, soron kívül.

FI-3 (A, 300 mA, S típus)

kioldási áram: 195 mA a 150-300 mA sávban  OK
t(I_dn)  = 185 ms a 130-500 ms sávban      OK
t(5I_dn) =  95 ms a  50-150 ms sávban      OK
->  MEGFELELŐ

Figyelem: az S típus nem alkalmas kiegészítő védelemre – nem old 40 ms alatt, és a 300 mA-es I_∆n is túl nagy. Ez az előtét, a szelektivitás miatt.

FI-4 (A, 30 mA, általános)

0,5 x I_dn = 15 mA-nél KIOLDOTT
->  TÚL ÉRZÉKENY, elhangolódott

NEM MEGFELELŐ. „Biztonságos irányú” hiba, de üzemzavart okoz – és a felhasználót arra készteti, hogy kiiktassa.

Előbb azonban ki kell zárni a valós szivárgóáramot: sok szűrőkondenzátoros fogyasztó összegződő levezetési árama is okozhatja. Az összes fogyasztó lehúzása után újra kell mérni (lásd a 34. fejezet 34.4. mintapéldáját).

Válasz: FI-1 és FI-3 megfelelő; FI-2 lassú és rossz típusú, FI-4 túl érzékeny – mindkettő cserélendő.

38.4. mintapélda – Döntési feladat: mit szabad és mit nem?

Egy villanyszerelő szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező kolléga négy megbízást kap. Melyiket vállalhatja?

1. Új lakás elosztójának kiépítése után szigetelés- és folytonosságmérés, átadás szerelői ellenőrzési nyilatkozattal.
2. Irodaház hároméves időszakos villamos biztonsági felülvizsgálata minősítő irattal.
3. Üzem tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálata minősítő nyilatkozattal.
4. Csarnok villámvédelmi felülvizsgálata.

Megoldás.

Kiegészítő kérdés: Az új lakás berendezését üzemszerű használatbavétel előtt felül kell vizsgáltatni?

Igen – „új villamos berendezés létesítésekor az üzemszerű használatbavétel előtt”. A szerelő elvégzi a saját szerelői ellenőrzését, de az első felülvizsgálatot felülvizsgálóval kell elvégeztetni.

SZERELŐI ELLENŐRZÉS = a SAJÁT munka lezárása,
   a szerelés kötelező befejező művelete,
   villanyszerelő szakmunkás végezheti.
FELÜLVIZSGÁLAT = HARMADIK FÉL minősítése,
   külön szakképesítéssel, minősítő irattal.

Válasz: csak az 1. megbízás vállalható; a 2., 3. és 4. külön szakképesítéshez kötött.

38.5. mintapélda – TT-rendszerű nyaraló földelési ellenállása

TT-rendszerű nyaraló földelőjének a szabvány C1-es módszerével mért ellenállása R_A = 78 Ω. Fő védőeszköz: 300 mA-es RCD; a végáramkörökön 30 mA-es RCD-k.

a) Megfelel-e a 300 mA-es RCD-vel? b) És a 30 mA-esekkel? c) Mi lenne, ha 16 A-es kismegszakító védene RCD nélkül? d) Hogyan kell a C1-es mérést ellenőrizni? e) Mi a teendő, ha nem verhető le segédföldelő?

Megoldás. A TT-rendszer feltétele [411.5.3. ii)]: R_A · I_∆n ≤ 50 V.

a) 300 mA-es RCD

R_A x I_dn = 78 x 0,3  =  23,4 V  <=  50 V   OK
Másképp:  R_A,max = 50 / 0,3 = 166,7 Ω
          78 <= 166,7                        OK

b) 30 mA-es RCD

78 x 0,03  =  2,34 V  <=  50 V               OK
R_A,max = 50 / 0,03 = 1667 Ω
78 <= 1667   ->  bőven megfelel

c) 16 A-es kismegszakítóval, RCD nélkül

[JAVÍTVA 2026-09-13: túláramvédelmi eszközzel (RCD nélkül) megvalósított hibavédelemre TT-ben NEM a 411.5.3. (R_A · I_∆n ≤ 50 V, ez az RCD-s esetre való), hanem a 411.5.4. Z_s · I_a ≤ U₀ feltétel érvényes – itt U₀ = 230 V, nem 50 V. A korábbi számítás a hibás, szigorúbb küszöböt használta.]

B16:  I_a = 5 x 16 = 80 A
Z_s,max = U_0 / I_a = 230 / 80 = 2,875 ohm

Egy egyszerű, néhány rúdból álló földelővel ez nehezen, de nem feltétlenül lehetetlen (mély- vagy kiterjesztett földelővel megközelíthető) – ám a jelen példa 78 Ω-os földelője messze meghaladja ezt az értéket (78 Ω ≫ 2,875 Ω), tehát RCD nélkül itt biztosan nem felelne meg.

Következtetés: TT-rendszerben a jó minőségű, kis ellenállású földelő gyakorlatilag ritka, ezért a hibavédelmet a gyakorlatban szinte mindig RCD-vel valósítjuk meg. (Tipikus vizsgakérdés.)

d) A C1-es mérés ellenőrzése

A szabvány szerint [C melléklet, C1.]:

1. Végezd el az alapmérést (az S segédföldelő
   E és H között KÖZÉPEN, a legtöbb esetben
   kb. 20 m-re).
2. Mozdítsd el az S-t az E-H TÁVOLSÁG 10 %-ÁVAL,
   és végezz KÉT TOVÁBBI mérést.
3. Ha a három eredmény KÖZELÍTŐLEG MEGEGYEZIK,
   a HÁROM MÉRÉS ÁTLAGÁT kell az E földelő
   ellenállásának tekinteni.
4. Ha a mérések JELENTŐSEN ELTÉRNEK, a
   vizsgálatokat az E és a H közötti távolság
   MEGNÖVELÉSÉVEL meg kell ismételni.

e) Ha nem verhető le segédföldelő (például burkolt udvar)

A C2-es (hurokimpedanciás) vagy a C3-as (lakatfogós) módszer „elfogadható közelítő értéket fog adni”. A C2-nél a kritérium közvetlenül ≤ 50 V / I_∆n.

Válasz: a) megfelel (23,4 V) · b) bőven megfelel (2,34 V) · c) 2,875 Ω kellene (Z_s·I_a≤U₀ alapján), a 78 Ω-os földelővel ez itt nem teljesül · d) három mérés az S 10 %-os elmozdításával, átlagolás vagy a távolság növelése · e) C2 vagy C3 módszer.

Gyakorlatok

Összefoglalás

Ellenőrző kérdések

1. Miből áll az ellenőrzés a szabvány szerint?
2. Mi a szemrevételezés és mi a műszeres vizsgálat meghatározása?
3. Mi a különbség a szerelői ellenőrzés és a felülvizsgálat között? Fogalmazd meg egy mondatban!
4. Mikor kell ellenőrizni a berendezést? Miért fontos a „szerelés alatt” fordulat?
5. Mit jelent a bővítés kétirányú ellenőrzése?
6. Ki végezheti az első ellenőrzést? Honnan ered a magyar jogosultsági rendszer?
7. Ki végezheti a szerelői ellenőrzést, és mit adhat ki?
8. Milyen képesítés kell a villamos biztonsági felülvizsgálathoz?
9. Ki jogosult tűzvédelmi minősítő nyilatkozat megtételére?
10. Milyen gyakran kell az RCD működési próbáját elvégezni állandó és ideiglenes munkahelyen?
11. Milyen gyakran kell a lakóépület villamos berendezésének szerelői ellenőrzése?
12. Milyen gyakran kell a munkahely villamos biztonsági felülvizsgálata?
13. Mit mond a szabvány a gyakoriságról? Miért nem magyar előírás a „4 év” és a „10 év”?
14. Mit kell tenni, ha nincs korábbi felülvizsgálati dokumentáció?
15. Mikor helyettesíthető az időszakos felülvizsgálat, és mi a feltétele?
16. Mit mond a szabvány a régi berendezésekről?
17. Sorold fel a szerelői ellenőrzés négy szakaszát a munkafolyamatban!
18. Miért kell fényképes dokumentáció az eltakarásra kerülő részekről?
19. Mit igazol a szemrevételezés? Sorold fel a három pontot!
20. Sorolj fel nyolcat a szemrevételezés tizenhat kötelező pontjából!
21. Mire kell még kiterjednie a szemrevételezésnek a tizenhat ponton túl?
22. Sorold fel a tíz műszeres vizsgálatot sorrendben!
23. Melyik vizsgálatok végezhetők feszültségmentesen?
24. Mi a vizsgálati sorrend három indoka?
25. Mit mond a megismétlési szabály? Mondj rá példát!
26. Elfogadható-e más vizsgálati módszer, mint amit a szabvány leír?
27. Mit kell mérni a folytonosságvizsgálatnál? Hány pontot sorol fel a szabvány?
28. Mekkora mérőáram és üresjárási feszültség kell? Melyik szabványból valók?
29. Miért éppen 200 mA, és miért 4–24 V?
30. Miért kell nullázni a mérővezetéket? Mikor kell megismételni?
31. Ad-e a szabvány ohm-határértéket a folytonosságra? Mit ad helyette?
32. Mekkora egy 2,5 mm²-es rézvezető ellenállása méterenként 30 °C-on?
33. Hogyan számítod át más hőmérsékletre?
34. Mi a támpont a kötések ellenállására?
35. Mikor elegendő a folytonosságmérés a hurokimpedancia helyett?
36. Melyik két mérést írja elő a szabvány a szigetelési ellenállásra?
37. Mikor hagyható el az L–N mérés?
38. Add meg a 6.1. táblázat három sorát!
39. Mit kell tenni a nullavezetővel a mérés előtt?
40. Hogyan kell mérni TN-C rendszerben?
41. Mi a teendő az SPD-kkel? Mi a gyakorlati kivétel?
42. Mi a megfelelőség feltétele a szabvány szerint?
43. Miért jelzés az áramkörök közti szórás, még ha mindegyik megfelel is?
44. Mitől kell elválasztva lennie a SELV-nek, a PELV-nek és a villamos elválasztásnak?
45. Mit kell igazolni villamos elválasztásnál, ha több fogyasztókészülék van?
46. Hogyan kell mérni a padló- és falellenállást? Hány mérés kell?
47. Mekkora a követelményérték, és melyik szabvány adja?
48. Mi történik, ha bármely pont elbukik?
49. Mit ellenőriz a polaritásvizsgálat? Sorold fel a három pontot!
50. Miért fontos a foglalat külső érintkezője?
51. Mit kell mérni TN-, TT- és IT-rendszerben az önműködő lekapcsolás vizsgálatához?
52. Hogyan kell a védelmi eszközt ellenőrizni túláramvédelemnél és RCD-nél?
53. Mi az elfogadási kritérium a szabvány szerint?
54. Mikor ajánlott és mikor kötelező a lekapcsolási idők mérése?
55. Mit kell elvégezni a hurokimpedancia-mérés ELŐTT?
56. Írd fel a 2/3-os szabályt! Melyik szabvány melyik melléklete adja?
57. Mit tehetsz, ha a mért érték nagyobb a 2/3-os határnál?
58. Mi az IT-rendszer kettős földzárlatának kritériuma?
59. Mi a két elfogadási kritérium az RCD mérésénél?
60. Mit ír elő a szabvány a fázissorrendre?
61. Sorolj fel három működési próbát a szabvány példái közül!
62. Helyettesíti-e a próbagomb a műszeres mérést? Honnan tudod?
63. Hogyan határozható meg a feszültségesés méréssel?
64. Mi a három földelési ellenállás mérési módszer?
65. Mikor használható a C2 és a C3 módszer?
66. Hogyan kell ellenőrizni a C1-es mérést?
67. Miért nem szabványi megfogalmazás a „62 %-os módszer”?
68. Mit mond a szabvány a mérőműszerek kiválasztásáról?
69. Sorold fel a négy mérési kategóriát és az alkalmazási területüket!
70. Milyen kategóriájú műszer kell fogyasztásmérő-helyen, elosztóban és konnektornál?
71. Miért számít a mérőzsinór kategóriája is?
72. Mi a különbség a kalibrálás és a hitelesítés között?
73. Van-e kötelező kalibrálási ciklusidő? Mi az, ami viszont a szabványból levezethető?
74. Sorold fel a mérés hat biztonsági szabályát!
75. Mit kell a jogszabály szerint mindenképp dokumentálni?
76. Mit ír elő a szabvány a dokumentáció tartalmáról?
77. Mikor nyilváníthatod megfelelőnek a berendezést?
78. Sorold fel az időszakos felülvizsgálati dokumentáció hat kötelező elemét!
79. Mit kell a dokumentációnak tartalmaznia a következő felülvizsgálatról?
80. Sorolj fel négy esetet, amikor nem szabad átadni a berendezést!

Tudáspróba

1. Miből áll az ellenőrzés a szabvány szerint?

a) szemrevételezésből, műszeres vizsgálatból és a dokumentáció készítéséből b) kizárólag a műszeres mérésekből és azok jegyzőkönyvezéséből, semmi másból c) a tervek előzetes ellenőrzéséből és a helyszíni mérések elvégzéséből, dokumentálás nélkül d) szemrevételezésből és a mérési eredmények egyszerű összevetéséből, jegyzőkönyv nélkül

2. Ki végezheti a szerelői ellenőrzést?

a) kizárólag villamos biztonsági felülvizsgálói szakképesítéssel rendelkező személy b) legalább erősáramú villamos szakképzettséggel rendelkező személy, így a villanyszerelő szakmunkás is c) bárki, aki a munkát végezte d) kizárólag a beruházó által megbízott független szakértő

3. Melyik a helyes sorrend a műszeres vizsgálatok elején?

a) hurokimpedancia → szigetelés → folytonosság b) polaritás → hurokimpedancia → szigetelés c) szigetelés → hurokimpedancia → folytonosság d) folytonosság → szigetelési ellenállás → SELV/PELV → padló- és falellenállás → polaritás

4. Mi a teendő, ha egy vizsgálat eredménye nem megfelelő?

a) a javítás után meg kell ismételni minden olyan előző vizsgálatot is, amelynek eredményét a hiba befolyásolhatta b) a hibát elegendő feljegyezni a jegyzőkönyvbe, és a következő vizsgálattal kell folytatni a sort c) a berendezést ideiglenes fenntartással, későbbi javítási határidő kitűzésével is át lehet adni a megrendelőnek d) elegendő csak az adott, hibásra sikerült vizsgálatot megismételni a javítás elvégzése után

5. Mekkora mérőáram kell a folytonosságméréshez, és melyik szabványból való ez az érték?

a) 20 mA, az MSZ HD 60364-6-ból b) legalább 200 mA, a készülékszabványból (MSZ EN IEC 61557-4) c) 1 A, az MSZ HD 60364-4-41-ből d) 5 mA, az MSZ EN 61008-ból

6. Melyik két mérést írja elő a szabvány a szigetelési ellenállásra?

a) csak az aktív vezetők és a PE között b) csak az L és az N között c) az aktív vezetők között, ÉS az aktív vezetők és a védővezető között d) az aktív vezetők és a nullavezető között, valamint a PE és a föld között

7. Mekkora a követelmény egy 230/400 V-os áramkörön?

a) 250 V vizsgálófeszültség, 0,5 MΩ b) 500 V vizsgálófeszültség, 1 MΩ c) 500 V vizsgálófeszültség, 0,5 MΩ d) 1000 V vizsgálófeszültség, 1 MΩ

8. Mit kell tenni, ha egy nem leválasztható SPD zavarja a szigetelésmérést?

a) 250 V-ra lehet csökkenteni a vizsgálófeszültséget, de a követelmény akkor is legalább 1 MΩ b) teljesen el kell hagyni az adott áramkörre vonatkozó szigetelésmérést, dokumentálva az okát c) minden esetben 1000 V-ra kell növelni a vizsgálófeszültséget, hogy az SPD ne zavarjon bele d) ki kell szerelni az érintett aljzatot vagy készüléket, mert enélkül a mérés érvénytelen marad

9. Mit kell elvégezni a hurokimpedancia-mérés ELŐTT?

a) a fázissorrend gondos, kétszeri ellenőrzését b) a működési próbák elvégzését minden kapcsolón c) a feszültségesés pontos, terhelés alatti mérését d) a villamos folytonossági vizsgálatot

10. Mikor KÖTELEZŐ a lekapcsolási idők mérése?

a) minden új berendezésnél b) soha, mindig csak ajánlott c) meglévő berendezés bővítésénél vagy megváltoztatásánál, ha a meglévő RCD-ket használják lekapcsolóeszközként d) kizárólag TT-rendszerben

11. Milyen mérési kategóriájú műszer kell a fogyasztásmérő-helyen végzett méréshez?

a) CAT I b) CAT II c) CAT III d) CAT IV

12. Mikor nyilváníthatod megfelelőnek a berendezést?

a) ha a hibákat feljegyezted a jegyzőkönyvbe b) ha a megrendelő tudomásul vette a hibákat c) csak akkor, ha minden hibát elhárítottál és minden hiányt pótoltál d) ha a mérések közül legalább nyolc megfelelő volt

Források

Amit a jegyzet szándékosan nem állít tényként vagy nem közöl

A folytonosságmérés 200 mA-es mérőárama és 4–24 V-os üresjárási feszültsége NEM az MSZ HD 60364-6:2017-ből való – a jegyzet ezt külön kimondja. Ezek a készülékszabványból (MSZ EN IEC 61557-4:2022) származnak, és a jegyzet forrásanyaga a ±30 %-os üzemi bizonytalanságot elsődleges forrásból igazolta, a 200 mA / 4–24 V értékeket viszont másodlagos forrásokból ismeri. A jegyzet ezért a készülékszabványra hivatkozva közli őket.

A „62 %-os módszer, ±10 %, E–H ≥ 25 m” megfogalmazás a földelési ellenállás mérésére nem a szabvány szövege. A szabvány az S segédföldelő elmozdítását az E–H távolság 10 %-ával írja elő, és a három mérés egyezésének vizsgálatát kéri. A jegyzet a szabványi megfogalmazást közli.

A mérési kategóriák (CAT I–IV) lökőfeszültség-tűrési értékei a jegyzet forrásanyagában egyetlen forrásból származnak (az IEC/EN 61010 ismertetéséből). A besorolás logikája és a gyakorlati szabály (CAT IV a mérőhelyen, CAT III az elosztóban, CAT II a konnektornál) szakmailag általánosan elfogadott; a konkrét kV-értékeket a jegyzet tájékoztató jelleggel közli.

A kalibrálási gyakoriságra a jegyzet nem közöl kötelező értéket: jogszabály nem ír elő kötelező ciklusidőt, és az MSZ HD 60364-6 sem rendelkezik a kalibrálásról. Az „évente, intenzív használatnál félévente” ajánlás szakmai gyakorlat, nem előírás. Ami a szabványból levezethető: a műszer gyári számának feltüntetése a jegyzőkönyvben (G melléklet).

A fejezet nem közli az RCD-mérés műszaki részleteit – a fázisszöget (0° / 180°), a rámpamódszer paramétereit –, mert ezek gyártói és készülékszabványi kérdések. Az RCD-típusok és a kioldási idők részletes tárgyalása a 34. fejezetben van.

A gyakoriságoknál a szabvány példaértékei (4 év, 10 év) nem magyar előírások. A jegyzet ezt élesen elválasztja a jogszabályi gyakoriságoktól, és kimondja, hogy ütközés esetén a jogszabály erősebb – bár valódi ütközés nincs, mert a szabvány maga utalja vissza a kérdést a nemzeti jogba.

A jegyzőkönyvminta részletes kitöltése nem része ennek a fejezetnek: a szabvány E, F és G mellékletének adatlapmintáit a jegyzet megnevezi és a szerkezetüket ismerteti, de a teljes adatlapokat nem közli – azok a szabvány jogvédett részei.