37. fejezet – Túlfeszültség-védelem

37.1 Honnan jön a túlfeszültség? Villám, kapcsolási tranziens, hálózati hiba

Mielőtt bármit is választanánk, tisztázni kell, mi ellen védekezünk. Öt, egymástól gyökeresen különböző jelenséget szoktak „túlfeszültségnek” nevezni.

1. NEM oldja meg a problémát (a hiba tartós);
2. a varisztor a tartós túlfeszültségtől KIÉG,
   és TÜZET okozhat.

37.2 ⭐ Mikor kötelező a túlfeszültség-védelem?

A kérdést az MSZ HD 60364-4-443 szabályozza, és ez a jegyzet egyik legtöbbet félreidézett része. Nézzük rendezetten.

a) A kötelező esetek [443.4.]

A védelmet mindenképpen ki kell építeni, ha a túlfeszültség következménye:

- EMBERI ÉLETET VESZÉLYEZTET
  (orvosi készülék, biztonsági berendezés);
- KÖZSZOLGÁLTATÁS KIESÉSÉT vagy KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG
  károsodását okozza (informatikai központ);
- KERESKEDELMI vagy IPARI TEVÉKENYSÉG MEGSZAKADÁSÁT
  okozza (szálloda, bank, gyár);
- NAGYSZÁMÚ, EGY HELYEN TARTÓZKODÓ EMBERT ÉRINT
  (iskola, iroda, bevásárlóközpont).

b) Minden más esetben: kockázatszámítás [443.5.]

A szabvány 2016-os kiadása bevezette a CRL-módszert (calculated risk level, számított kockázati szint):

CRL = f_env / (L_P · N_G)

Az L_P tagjai a betáplálás szakaszainak hosszai: AL = kisfeszültségű légvezetékes, CL = kisfeszültségű kábeles, AH = nagyfeszültségű légvezetékes, CH = nagyfeszültségű kábeles.

c) Az egylakásos ház különleges esete

A szabvány megjegyzése szerint egyedi lakóegységnél a kockázatszámítás elhagyható: a védelem akkor nem indokolt, ha a berendezés és a készülékek összértéke nem indokolja. A magyar értelmezés ezt számszerűsíti: az egyedi lakóegység mentesülhet, ha a védendő berendezések értéke kevesebb, mint az SPD költségének ötszöröse.

A villámvédelemmel való kapcsolat

A hazai szakmai állásfoglalás két esetet különböztet meg:

37.3 A védelmi fokozatok: T1, T2, T3 – mit véd melyik

A technológiák

Kiegészítő szerkezeti elemek:

- TERMIKUS LEVÁLASZTÓ: ha a varisztor hőmérséklete
  túllépi a biztonságos határt, leválasztja az
  áramkört - ez TŰZVÉDELMI funkció;
- ÁLLAPOTJELZŐ: zöld/piros mechanikus ablak vagy LED;
- CSERÉLHETŐ (dugaszolható) MODUL;
- TÁVJELZŐ potenciálmentes érintkező
  épületfelügyelethez.

37.4 A hullámforma-jelölések olvasása

A 10/350 µs alakú jelölés két időadatot jelent:

- a HULLÁMPARAMÉTEREKET (homlokidő és félérték-idő),
  ÉS
- az SPD-TÍPUSOKAT (1-es és 2-es típus).

37.5 ⭐ A védelmi szint (U_p) és a túlfeszültség-kategóriák; a koordináció alapegyenlete

Az alapegyenlet

U_p + ΔU_vezeték < U_w

A szakirodalom a maradékfeszültségre 20 % biztonsági tartalékot javasol, azaz gyakorlatilag:

U_p ≤ 0,8 · U_w

Miért kell tartalék? Mert a lökőhullám a védett vezetéken oszcillálhat, és a nyitott végen közel duplázódhat – és mert a vezeték induktivitása hozzáad a védelmi szinthez.

A túlfeszültség-kategóriák

A gyakorlati olvasat

A főelosztóba szerelt levezetőnek LEGFELJEBB 1,5 kV
   védelmi szintet kell elérnie, hogy a II. kategóriás
   (2,5 kV) háztartási készülékeket TARTALÉKKAL
   megvédje.
A 2,5 kV-os U_p-jű T1 önmagában csak a III. kategóriás
   (4 kV) szerelvényeket védi - az érzékeny
   elektronikához T2/T3 UTÓVÉDELEM kell.

Ezt a mondatot érdemes megjegyezni a vizsgára:

„A védelem akkor koordinált, ha minden fokozat védelmi szintje – az összekötő vezetékek induktív feszültségesésével együtt – kisebb, mint a mögötte lévő berendezés lökőfeszültség-állósága (U_w), lehetőleg legalább 20 % tartalékkal.”

37.6 ⚠ Az összekötő vezeték hossza – a „0,5 m-es szabály” fizikája

A fizika

A lökőáram nagy sebességű változása (di/dt) miatt az összekötő vezeték induktivitása feszültséget ejt:

ΔU = L · (di/dt)

Behelyettesítve 1 m vezetékre:

dU = 1 mikroH x 1,25 x 10^9 A/s
   = 1,25 x 10^3 V  =  kb. 1,25 kV

A szabvány szabálya

Az MSZ HD 60364-5-534:2016 534.8. ábrája szerint az SPD-összeállítás A és B csatlakozási pontja közötti teljes vezetékhosszt (a + b + c) „0,5 m-nél nem nagyobb” értékre kell korlátozni.

- a vezetékek legyenek a LEHETŐ LEGEGYENESEBBEK,
  felesleges kábelhurok kerülendő;
- ha a teljes hossz meghaladja a 0,5 m-t, LEGALÁBB EGY
  KIEGÉSZÍTŐ INTÉZKEDÉS kell - például kisebb U_p
  védelmi szintű SPD választása;
- a fő védővezetőt az SPD-hez LEHETŐ LEGKÖZELEBBI
  földelőkapocshoz kell kötni, szükség esetén
  KÖZBENSŐ FÖLDELŐKAPOCS beiktatásával - és a fő
  földelőkapocs <-> közbenső kapocs, illetve a
  közbenső kapocs <-> PE közötti hosszakat NEM KELL
  BESZÁMÍTANI [534.9. ábra].

A bekötés további szabályai

1. AZ SPD HELYE
   A levezető a FŐ FÖLDELŐSÍN (EPH-sín) KÖZVETLEN
   KÖZELÉBE kerüljön, hogy a PE-ág rövid legyen.
2. AZ ÖSSZEKÖTŐ VEZETÉKEK HOSSZA
   a + b + c <= 0,5 m; soha ne haladja meg az 1 m-t.
3. V-BEKÖTÉS
   A bejövő és a kimenő kábelt KÖZVETLENÜL az SPD
   kapcsaira vezetjük. KORLÁT: a teljes terhelő áram
   az SPD kapcsain folyik át, ezért csak akkor
   alkalmazható, ha az SPD NÉVLEGES ÁTMENŐ ÁRAMA
   ezt megengedi; egyébként párhuzamos (T) bekötés
   kell külön előtétbiztosítóval.
4. NYOMVONALVEZETÉS
   A bejövő fázis-, nulla- és PE-vezetők EGYMÁS
   MELLETT fussanak (kis hurokfelület); a VÉDETT
   kimenő vezetők legyenek FIZIKAILAG ELVÁLASZTVA
   a bejövő (védetlen) vezetőktől.
5. ELŐTÉTBIZTOSÍTÓ
   Ha a feljebb lévő túláramvédelmi eszköz névleges
   értéke KISEBB VAGY EGYENLŐ az SPD-hez megadott
   maximális előtétbiztosító-értéknél, a külön
   előtét ELHAGYHATÓ. Ha nagyobb: külön előtét kell
   a gyártói adatlap szerint.
   FIGYELEM: a biztosítónak a VILLÁMÁRAMOT IS EL KELL
   VISELNIE kiolvadás nélkül.

A bekötővezetékek keresztmetszete

Ezt a szabvány 534.4.10. pontja adja meg, és külön mondja ki a PE-ágat és az aktív ágat:

Az aktív ági vezetőknek ezen felül el kell viselniük a várható zárlati áramot is.

37.7 A fokozatok közötti leválasztó vezetékhossz és a védett szakasz hatótávolsága

Itt következik a fejezet legfontosabb forrásfegyelmi tisztázása.

(A) a T1 és a T2 fokozat KÖZÖTTI leválasztó
    vezetékhossz;
(B) az SPD és a VÉDENDŐ KÉSZÜLÉK közötti távolság.

(B) A hatásos védelmi távolság – ez a szabványi szabály

A szabvány 534.4.9. pontja szerint: ha az SPD és a védendő készülék közötti távolság nagyobb, mint 10 m, kiegészítő védelmi intézkedéseket kell alkalmazni. Három lehetőség van:

(A) A fokozatok közötti leválasztás

Ahhoz, hogy a T1 és a T2 (illetve a T2 és a T3) energetikailag koordinált legyen, a két fokozat között impedanciának kell lennie. Ezt normál esetben maga a vezeték adja: „az egyes levezetőfokozatok között lefektetett vezetékek szétcsatoló induktivitásokként működnek”.

Ha nincs meg a távolság – kis lakóházban jellemzően nincs –, két megoldás van:

1. KOMBINÁLT T1+T2 KÉSZÜLÉK egy helyen;
2. LEVÁLASZTÓ FOJTÓTEKERCS (néhány mikroH)
   a fokozatok közé.

37.8 A tartós üzemi feszültség (U_c) kiválasztása

Az SPD-nek a hálózat legnagyobb tartós üzemi feszültségét el kell viselnie anélkül, hogy vezetne.

A további kiválasztási paraméterek és a szabványhelyük:

37.9 Telepítési helyek és bekötési sémák hálózati rendszerenként

Hova melyik fokozat kerül?

A bekötési sémák

A védelmi utak jelölése: „4+0” = mind a négy vezető (L1, L2, L3, N) közvetlenül a PE-hez; „3+1” = a három fázis a nullához, a nulla a PE-hez.

37.10 Az SPD és az RCD sorrendje

Ez vizsgatételszerű kérdés, mert a helytelen sorrend álkioldásokat és védelemkiesést okoz.

37.11 Adat- és jelátviteli hálózatok túlfeszültség-védelme

Az erősáramú védelem önmagában nem elég: a károsodás gyakran a jelátviteli vezetéken (antenna, koax, Ethernet, telefon, buszrendszer) érkezik be, mert a két rendszer földje között potenciálkülönbség lép fel.

37.12 Napelemes rendszerek DC oldali és elektromosjármű-töltők védelme

A napelemes rendszer

A PV-rendszer nagy felületű, tetőre szerelt vezetőhurkot alkot, ezért indukciós szempontból kifejezetten veszélyeztetett.

Az AC oldalon is kell SPD az inverter kimeneténél, ha az invertertől a főelosztóig a kábel 10 m-nél hosszabb.

Az elektromosjármű-töltő

- A töltőpont hosszú, gyakran KÜLTÉRI, épületen kívüli
  kábelen csatlakozik, ezért a betápláláson T2
  (oszlopos, kültéri telepítésnél T1+T2) SPD indokolt.
- Nagyságrendek a szakirodalomból:
  U_p <= 1,5 kV (AC), I_n >= 20 kA kereskedelmi
  telepítésnél, I_imp >= 12,5 kA kültéri állomásnál.
- DC gyorstöltőnél kétlépcsős stratégia:
  AC oldal T1+T2, DC oldal T2 DC SPD,
  U_p <= 2,5 kV a jármű fedélzeti elektronikájának
  védelmére.

37.13 Karbantartás, állapotjelzés, ellenőrzés, dokumentálás

Mikor kell ellenőrizni?

- a gyártó utasításai szerint, 12 HÓNAPOT MEG NEM
  HALADÓ időközönként;
- valahányszor a villámvédelmi rendszer villamos
  vizsgálatait végzik;
- MINDEN VILLÁMCSAPÁS vagy jelentős hálózati esemény
  után;
- a berendezés IDŐSZAKOS FELÜLVIZSGÁLATAKOR.

Mit kell nézni?

Mikor kell cserélni?

- ha az ÁLLAPOTJELZŐ HIBÁT MUTAT;
- ha a varisztor SZIVÁRGÓÁRAMA jelentősen megnőtt
  (a degradáció kb. 1 mA-tól indul);
- JELENTŐS LÖKŐESEMÉNY UTÁN akkor is, ha a készülék
  látszólag működik.
A csere AZONOS TÍPUSRA történjen; egy épületben
lehetőleg ugyanannak a gyártónak a termékcsaládját
használjuk, a koordináció biztosítására.

Mit kell a jegyzőkönyvbe írni?

- az ellenőrzés DÁTUMA és megállapításai;
- az ellenőrzést végző SZEMÉLY és képesítése;
- hogy a beépített eszköz MEGFELEL-E A TERVNEK
  (típus, U_c, I_imp / I_n, U_p);
- a MÉRÉSI EREDMÉNYEK és a használt eszköz;
- az ÁLLAPOTJELZŐK állása PÓLUSONKÉNT;
- a BEKÖTŐVEZETÉKEK HOSSZA és keresztmetszete;
- az ELŐTÉTBIZTOSÍTÓ típusa és névleges árama;
- a CSERÉT IGÉNYLŐ elemek és a javítási határidő.

37.14 Tipikus telepítési hibák

Kidolgozott mintapéldák

37.1. mintapélda – SPD-kiválasztás családi házra, külső villámvédelemmel és anélkül

Egy új, egylakásos családi ház TN-C-S rendszerű, a mért főelosztó után TN-S. A betáplálás földkábeles. A védendők: hőszivattyú-inverter, indukciós főzőlap, informatikai eszközök.

a) Kell-e egyáltalán túlfeszültség-védelem? b) Milyen fokozat kell, ha az épületen nincs külső villámvédelem? c) És ha van norma szerinti villámvédelem? d) Add meg a bekötővezetékek keresztmetszetét mindkét esetre! e) Hova kerül az SPD az RCD-hez képest?

Megoldás.

a) Kell-e védelem?

A ház nem tartozik a 443.4. szerinti kötelező esetek közé (nem orvosi, nem közszolgáltatás, nem ipari, nem nagyszámú ember). Tehát a 443.5. szerinti kockázatszámítás vagy a c) pont szerinti értékalapú mentesség dönt.

Az egyedi lakóegység akkor mentesülhet, ha a védendő
berendezések értéke KEVESEBB, mint az SPD költségének
ÖTSZÖRÖSE.
Itt: egy hőszivattyú-inverter + indukciós főzőlap +
informatikai eszközök -> ez az érték egy T2 levezető
árának SOKSZOROSA.
->  A MENTESSÉG NEM ÁLL FENN, a védelem szükséges.

b) Nincs külső villámvédelem

Betáplálás: FÖLDKÁBELES (nem légvezeték)
Külső LPS:  NINCS
->  T2 (2-es típusú) levezető a FŐELOSZTÓBAN
Jellemzők:
   U_c = 275 V  (230 V-os hálózat, TN)
   U_p <= 1,5 kV  (hogy a II. kategóriás,
                   2,5 kV-os készülékeket
                   tartalékkal védje)

c) Van norma szerinti villámvédelem

Ekkor az épület az LPZ 0 → LPZ 1 zónahatáron áll, és a villámáram egy része a belépő vezetékeken jut be:

->  T1 (vagy T1+T2 kombinált) levezető a
    CSATLAKOZÁSI PONTON
I_imp = 12,5 vagy 25 kA / pólus (10/350 µs)
+  T2 a főelosztóban, ha a két hely között
   megvan a leválasztó vezetékhossz;
   ha nincs: KOMBINÁLT T1+T2 készülék.

d) A bekötővezetékek keresztmetszete [534.4.10.]

e) Az SPD helye az RCD-hez képest

Az RCD ELŐTT, a betáplálás felőli oldalon – a fogyasztásmérő utáni főkapcsoló és az RCD közé, a PE- és EPH-sín közvetlen közelében.

Válasz: a) igen, az értékalapú mentesség nem áll fenn · b) T2, U_c = 275 V, U_p ≤ 1,5 kV · c) T1 vagy T1+T2 a csatlakozási ponton · d) lásd a táblázatot · e) az RCD elé.

37.2. mintapélda – Koordinációs ellenőrzés: U_p és a túlfeszültség-kategória

Egy irodában: - a főelosztóban T1, U_p = 2,5 kV; - az alelosztóban (a főelosztótól 12 m) T2, U_p = 1,25 kV; - a munkaállomásoknál (az alelosztótól 6 m) nincs T3.

Megfelelő-e a koordináció?

Megoldás.

1. lépés – a berendezések U_w értéke

Az alelosztó szerelvényei (kismegszakító, RCD) FIX
   beépítésűek  ->  III. kategória, U_w = 4 kV
A számítógépek DUGASZOLHATÓK
   ->  II. kategória, U_w = 2,5 kV

2. lépés – az egyes fokozatok ellenőrzése

A) T1 → az alelosztó szerelvényei

U_p = 2,5 kV  <  U_w = 4 kV     ->  megfelel
20 % tartalékkal: 0,8 x 4 = 3,2 kV
2,5 < 3,2                        ->  MEGFELEL

B) T1 és T2 koordinációja

követelmény: kb. 10 m leválasztó hossz
             vagy fojtótekercs
tényleges:   12 m  >  10 m       ->  MEGFELEL

C) T2 → a számítógépek

Elsőre 1,25 kV < 2,5 kV megfelelne, de két korrekció kell:

1. Az alelosztóbeli bekötés induktív feszültségesése
   0,4 m összhossznál:
      dU = 0,4 x 1 kV/m  =  0,4 kV
   a gyűjtősínen:  1,25 + 0,4  =  1,65 kV
2. A védett szakasz
   Az SPD hatása kb. 10 m-ig terjed; a 6 m ezen
   belül van - DE a nyitott vezetékvégen a hullám
   oszcillációja miatt a feszültség közel
   DUPLÁZÓDHAT (konzervatív becslés, kb. 2-szeres):
      1,65 x kb. 2  =  kb. 3,3 kV

[JAVÍTVA 2026-09-13: korábban itt "kb. 1,5"-szörös szorzóval számoltunk, miközben a szöveg saját állítása "közel duplázódhat" – ez a kutatási jegyzet (kutatas/18) öröklött belső ellentmondása volt: a forrás duplázódásról beszél, de a számítás csak 1,5-szeresét vette figyelembe, ami NEM konzervatív becslés egy állítólag "közel duplázódó" jelenségre. A helyes, a szöveggel konzisztens konzervatív számítás kb. 2-szeres szorzóval dolgozik, ami megváltoztatja a végkövetkeztetést is.]

kb. 3,3 kV  vs.  U_w = 2,5 kV
->  NEM FELEL MEG, a határértéket TÚLLÉPI

3. lépés – a döntés

Intézkedés – két lehetőség:

(i)  KISEBB U_p-JŰ T2 (<= 1,0 kV) beépítése;
(ii) T3 FINOMVÉDELEM a munkaállomások közelébe.

A (ii) a szükséges intézkedés (a T2 önmagában NEM FELEL MEG), mert a szabvány a T3-at eleve a T2 kiegészítéseként definiálja, a védelmi szint a készülék kapcsán érvényesül, és olcsóbb, mint a T2 cseréje.

Válasz: a T1 és a leválasztás rendben; a T2 → II. kategória NEM FELEL MEG – T3 finomvédelem szükséges a munkaállomásoknál.

37.3. mintapélda – Bekötési hiba felismerése: a túl hosszú összekötő vezeték

Szerelői ellenőrzésen egy lakás főelosztójában: T2 levezető, U_p = 1,5 kV, I_n = 20 kA (8/20). A bejövő fázisvezeték a főkapcsolótól 0,7 m; a PE-vezeték az SPD-től a földelősínig 0,9 m, „szép ívben”.

A védendők: hőszivattyú-inverter és a lakás dugaljai.

a) Megfelel-e a bekötés a szabálynak? b) Mekkora az induktív feszültségesés? c) Mekkora a tényleges védelmi szint? d) Védve vannak-e a készülékek? e) Mit kell javítani?

Megoldás.

a) A szabály ellenőrzése

az összekötő vezetékek EGYÜTTES hossza:
   l = 0,7 + 0,9  =  1,6 m
szabvány:  <= 0,5 m
abszolút határ:  soha > 1 m
1,6 m  >  1,0 m   ->  MÉG AZ ABSZOLÚT HATÁRT IS
                      TÚLLÉPI

b) Az induktív feszültségesés

Ökölszabállyal:

dU = 1,6 m x 1 kV/m  =  1,6 kV

Számítással, L′ = 1 µH/m és 8/20 µs, 10 kA csúcs mellett:

di/dt = 10 000 A / 8 mikros = 1,25 x 10^9 A/s
dU = 1 x 10^-6 H/m x 1,6 m x 1,25 x 10^9 A/s
   = 2000 V  =  2,0 kV

A két becslés 1,6–2,0 kV – azonos nagyságrend, ami igazolja az ökölszabályt.

c) A tényleges védelmi szint

U_p,tényleges = U_p + dU
              = 1,5 + (1,6 ... 2,0)
              = 3,1 ... 3,5 kV

d) A minősítés

e) A javítás

1. Az SPD-t a FŐ FÖLDELŐSÍN MELLÉ helyezni
   (vagy a sínt az SPD mellé).
2. V-BEKÖTÉSRE átalakítani - ellenőrizve az SPD
   névleges átmenő áramát.
3. Az L- és a PE-ágat úgy rövidíteni, hogy az
   ÖSSZHOSSZ <= 0,5 m legyen. Ha a fő földelősín
   messze van: KÖZBENSŐ FÖLDELŐKAPOCS beiktatása
   (az azon túli hosszat nem kell beszámítani).
4. Az L, N és PE vezetőt EGYMÁS MELLETT, kötegelve
   vezetni.
5. A PE-KERESZTMETSZETET ellenőrizni: T2-nél >= 6 mm2 Cu.
6. ÚJRASZÁMOLNI:
      0,5 m-nél dU = kb. 0,5 kV
      U_p,tényleges = 1,5 + 0,5 = 2,0 kV
      2,0 kV  <  2,5 kV   ->  MEGFELEL
7. DOKUMENTÁLNI a javítást és az új
   vezetékhosszakat.

Válasz: a) nem felel meg (1,6 m) · b) 1,6–2,0 kV · c) 3,1–3,5 kV · d) a III. kategória még védve, a II. kategória nincs · e) lásd a hét lépést; 0,5 m-nél a védelem megfelel.

37.4. mintapélda – Kockázatszámítás (CRL) egy hétvégi házra

Vidéki hétvégi ház légvezetékes kisfeszültségű betáplálása a transzformátorállomástól 0,6 km; nagyfeszültségű szakasz nincs a védelmi körben; a helyi villámsűrűség N_G = 2,5 villám/km²/év.

a) Kell-e SPD? b) Milyen hosszú légvezetékes betáplálásnál lenne éppen a határon? c) Mi lenne az eredmény városi környezetben?

Megoldás.

a) A számítás

1. lépés – L_P

L_P = 2 x L_PAL + L_PCL + 0,4 x L_PAH + 0,2 x L_PCH
    = 2 x 0,6  +  0  +  0  +  0
    = 1,2 km

Figyeld meg: a kisfeszültségű légvezetékes szakasz kétszeres súllyal számít – ez fejezi ki, hogy a légvezeték a legveszélyesebb bevezetési út.

2. lépés – f_env

vidéki környezet  ->  f_env = 85

3. lépés – CRL

CRL = f_env / (L_P x N_G)
    = 85 / (1,2 x 2,5)
    = 85 / 3,0
    = 28,3

4. lépés – a döntés

28,3  <  1000
->  A LÉGKÖRI EREDETŰ TRANZIENS TÚLFESZÜLTSÉGEK
    ELLENI VÉDELEM SZÜKSÉGES

b) A határeset visszafelé

[JAVÍTVA 2026-09-13: a kiszámított érték L_P, nem L_PAL – mivel L_P = 2 · L_PAL (a többi tag nulla), a tényleges légvezeték-hosszat (L_PAL) még el kell osztani kettővel.]

CRL = 1000 esetén:
   L_P = 85 / (1000 x 2,5)  =  0,034 km  =  34 m
   L_PAL = L_P / 2  =  34 / 2  =  17 m
   (mert L_P = 2 x L_PAL, a kétszeres súlyozás miatt)

Vagyis 17 m-nél hosszabb légvezetékes betáplálásnál itt már védelem kell – ami a gyakorlatban mindig teljesül.

c) Városi környezet

f_env = 850
CRL = 850 / 3,0  =  283
283  <  1000   ->  OTT IS SZÜKSÉGES

Tanulság: a CRL a magyarországi villámsűrűség és a szokásos betáplálási hosszak mellett szinte mindig a védelem mellett dönt. Ez a számszerű oka annak, hogy a szakma a lakóépületi túlfeszültség-védelmet gyakorlatilag kötelezőnek tekinti.

Válasz: a) igen, CRL = 28,3 < 1000 · b) 17 m fölött · c) CRL = 283, ott is szükséges.

37.5. mintapélda – Bekötési séma azonosítása TT-rendszerben

Egy TT-rendszerű, saját földelőrudas tanyaépület elosztójában: 4 db azonos varisztoros modul (L1–PE, L2–PE, L3–PE, N–PE), a főkapcsoló után, egy 300 mA-es, azonnali működésű RCD UTÁN bekötve.

Helyes-e a kialakítás? Sorold fel a hibákat és a javításokat!

Megoldás. [JAVÍTVA 2026-09-13: ez a mintapélda korábban tévesen tanította hibaként a 4+0 kapcsolást és az N–PE elem méretezését – mindkettő a 3+1 (CT2) topológiára vonatkozó szabályt alkalmazta egy olyan esetre, ahol az nem kötelező. Az MSZ HD 60364-5-534, 534.4.6 a) pontja szerint az SPD-nek a fő RCD UTÁNi telepítésénél (mint itt) nincs kötelező kapcsolás-megkötés – a 4+0 megengedett, és mivel minden ág saját, önálló PE-útja van, a "négyszeres N–PE méretezés" szabály (amely a 3+1 topológia sajátja) itt nem alkalmazandó. A valódi hiba az RCD lökőáram-immunitása.]

1. A 4+0 kapcsolás itt NEM hiba

NEM HIBA: mivel az SPD a fő RCD UTÁN van bekötve,
   az 534.4.6 a) pontja szerint nincs kötelező
   kapcsolás-típus (CT2/3+1 csak akkor kötelező,
   ha az SPD a fő RCD ELÉ kerül).
   A négy azonos varisztoros modul (mindegyik
   önálló ág - PE) ebben az elrendezésben megfelelő;
   a "négyszeres N-PE méretezés" szabály csak a
   3+1 topológiánál merül fel, itt nem alkalmazandó.

2. A valódi hiba: az RCD lökőáram-immunitása

HIBA: az SPD az RCD UTÁN van (534.4.7 hatálya alá
   esik), ezért a tranziens levezetőáram az RCD-n
   folyik át. Egy "azonnali működésű" (általános
   típusú) 300 mA-es RCD-nél NINCS igazolva a
   legalább 3 kA (8/20) lökőáram-immunitás
   -> ÁLKIOLDÁS, sőt a készülék károsodása is
   előfordulhat.
JAVÍTÁS: S TÍPUSÚ (vagy más módon igazoltan
   legalább 3 kA, 8/20 lökőáram-immunitású) RCD-re
   cserélni, VAGY az SPD-t az RCD ELÉ helyezni
   (az ajánlott alapeset, ld. 37.10).

3. Nincs adat az előtétbiztosítóról

HIBA: zárlatos varisztornál TŰZVESZÉLY.
JAVÍTÁS: a gyártói adatlap szerinti előtétbiztosító,
   VAGY annak igazolása, hogy a feljebb lévő
   túláramvédelem KISEBB a gyártói maximumnál.

4. Nincs adat a bekötővezeték hosszáról

HIBA: 0,5 m fölött romlik a védelmi szint.
JAVÍTÁS: megmérni és rövidíteni;
   a PE-ág T2-nél legalább 6 mm2 Cu.

Válasz: a kialakítás nem helyes, de más okból, mint elsőre gondolnánk: a 4+0 kapcsolás önmagában rendben van (RCD utáni telepítésnél megengedett). A valódi hibák: (1) az RCD lökőáram-immunitása nincs igazolva – S típusúra kellene cserélni, vagy az SPD-t az RCD elé helyezni; (2) hiányzó előtétbiztosító-adat; (3) ellenőrizetlen vezetékhossz.

Gyakorlatok

Összefoglalás

Ellenőrző kérdések

1. Sorold fel a túlfeszültségek öt forrását!
2. Melyik forrás ellen NEM véd az SPD? Mi véd ellene?
3. Miért veszélyes a „nullaszakadás ellen” beszerelt túlfeszültség-levezető?
4. Mikor kötelező a túlfeszültség-védelem a 443.4. szerint? Sorold fel a négy esetet!
5. Írd fel a CRL képletét, és magyarázd meg a három tényezőt!
6. Mennyi az f_env vidéki és városi környezetben?
7. Hogyan számítod az L_P-t? Miért kétszeres a kisfeszültségű légvezetékes szakasz súlya?
8. Mi a CRL szerinti döntési szabály?
9. Mikor mentesülhet egy egyedi lakóegység? Miért teljesül ez ma szinte mindig?
10. Miért nem szabad a brit BS 7671 szabályát magyar vizsgán idézni?
11. Mi a teendő, ha az OTSZ szerint kell villámvédelem? És ha nem kell?
12. Mi a T1, a T2 és a T3 régi jelölése és magyar szakmai neve?
13. Melyik hullámformával minősítik a három típust?
14. Mi a hatályos SPD-termékszabvány jelzete? Meddig érvényes a régi?
15. Hol vannak ma a T1/T2/T3 típusdefiníciók, és hol a kiválasztás elvei?
16. Hasonlítsd össze a szikraközt és a varisztort négy szempont szerint!
17. Miért ideális a GDT adatvonalra, és miért nem való a TT L–PE ágára?
18. Mi a termikus leválasztó szerepe?
19. Mit mutat és mit nem mutat az állapotjelző?
20. Mit jelent a 10/350 µs jelölés két száma?
21. Mi a jelölésütközés a T1/T2 betűjelnél?
22. Mit modellez a 10/350, a 8/20 és az 1,2/50 µs hullám?
23. Mekkora a két hullám energiájának aránya? Mi következik ebből?
24. Kiváltható-e egy T1 egy nagyobb kA-számú T2-vel? Indokold!
25. Írd fel a koordináció alapegyenletét!
26. Mekkora tartalékot javasol a szakirodalom, és miért?
27. Add meg a négy túlfeszültség-kategória U_w értékét 230/400 V-on!
28. Melyik kategóriába tartozik a mosógép, a kismegszakító és a fogyasztásmérő?
29. Honnan származik a 0,8 kV-os érték, és miért téves a 230/400 V-os hálózatra?
30. Mekkora U_p kell a főelosztóba, hogy a II. kategóriás készülékek tartalékkal védve legyenek?
31. Írd fel az induktív feszültségesés képletét!
32. Mekkora induktivitást ad egy méter vezeték?
33. Számold ki a ΔU-t 1 m vezetékre, 8/20 µs és 10 kA csúcs mellett!
34. Mi az ökölszabály?
35. Mire vonatkozik pontosan a 0,5 m-es korlát?
36. Mit kell tenni, ha a teljes hossz meghaladja a 0,5 m-t?
37. Mit nem kell beszámítani a hosszba? Mire jó ez a gyakorlatban?
38. Mi a V-bekötés, és mi a korlátja?
39. Hogyan kell vezetni a bejövő és a védett vezetőket?
40. Mikor hagyható el a külön előtétbiztosító?
41. Mit kell tudnia az előtétbiztosítónak a villámáramról?
42. Add meg a bekötővezetékek keresztmetszetét T1-re és T2-re, PE- és aktív ágra!
43. Melyik a szabványi „10 m-es szabály”? Mi a tartalma?
44. Milyen három kiegészítő intézkedés lehetséges 10 m fölött?
45. Melyik a másodlagos forrásokból származó 10 m? Mennyire megbízható?
46. Mi a teendő, ha nincs meg a fokozatok közötti távolság?
47. Mekkora U_c kell egy 230 V-os TN-hálózatra? Miért?
48. Mit ad meg az 534.2. táblázat, és mi a megjegyzése a tűrésről?
49. Miért kell magasabb U_c TT- és IT-rendszerben?
50. Hova kerül a T1, a T2 és a T3 fokozat?
51. Mit jelent a 4+0 és a 3+1 jelölés?
52. Milyen sémát alkalmazol TN-S, TN-C, TN-C-S és TT rendszerben?
53. Miért szikraköz kerül a TT N–PE ágába?
54. Miért kell nagyobb teljesítményűre méretezni az N–PE elemet?
55. Miért nem való a tiszta GDT a TT fázis–PE útjára?
56. Mi a panel- és társasházi korlát, és kivel kell tisztázni?
57. Hova kerül az SPD az RCD-hez képest, és miért?
58. Mikor engedhető meg az SPD az RCD után?
59. Mi történik, ha az SPD egy 30 mA-es, azonnali RCD mögé kerül?
60. Miért nem elég az erősáramú védelem önmagában?
61. Mire kell figyelni koax, Ethernet és ipari busz esetén?
62. Mi a két elv a jelátviteli SPD telepítésénél?
63. Milyen típus kell PV-rendszer DC oldalára, és mitől függ?
64. Hova kerül a DC oldali SPD? Mikor kell kettő?
65. Miért nem használható AC SPD DC rendszerben?
66. Miért nem közli a jegyzet előírásként az U_c,pv képletét?
67. Milyen SPD kell EV-töltőhöz? Miért tájékoztató jellegűek a számadatok?
68. Milyen gyakran kell az SPD-t ellenőrizni?
69. Sorolj fel öt ellenőrzendő szempontot!
70. Mikor kell SPD-t cserélni? Három esetet adj!
71. Miért kell azonos típusra cserélni?
72. Mit kell a jegyzőkönyvbe írni? Sorolj fel öt tételt!
73. Miért fontos a dokumentálás a biztosítási szempontból?
74. Miért a legveszélyesebb hibafajta a túl hosszú összekötő vezeték?
75. Mi történik, ha a PE-vezeték túl vékony?
76. Mi a baj, ha csak T1 van, T2 nélkül?
77. Mi történik, ha a T1 és a T2 leválasztó nélkül kerül egymás mellé?
78. Miért nem szabad a bejövő és a védett vezetéket egy kötegben vezetni?
79. Mit okoz a hiányzó EPH vagy a rossz földelés?
80. Miért borul fel a koordináció, ha más gyártótól cserélnek SPD-t?

Tudáspróba

1. Melyik túlfeszültség ellen NEM véd az SPD?

a) a közvetlen, épületbe csapó villámcsapás okozta túlfeszültség ellen b) az indukált, közeli villámcsapásból származó villámhatás ellen c) a kapcsolási műveletekből eredő, rövid ideig tartó tranziens ellen d) a tartós, üzemzavari túlfeszültség (nullavezető-szakadás) ellen

2. Mit jelent a 10/350 µs jelölés?

a) a levezető 10 µs alatt old, és 350 µs-ig bírja a terhelést b) homlokidő 10 µs, félérték-idő 350 µs c) a levezetőáram 10 kA, a feszültség 350 V d) a vizsgálat 10-szer 350 µs-ig tart

3. Mekkora a 10/350 és a 8/20 µs hullám energiájának aránya azonos csúcsértéknél?

a) 1 : 1 b) 3 : 1 c) 17,5 : 1 d) 100 : 1

4. Mekkora a lökőfeszültség-állóság (U_w) a II. túlfeszültség-kategóriában, 230/400 V-on?

a) 2,5 kV b) 1,5 kV c) 4 kV d) 6 kV

5. Írd fel helyesen a koordináció alapegyenletét!

a) U_p − ΔU < U_w b) U_w + ΔU < U_p c) U_p + ΔU < U_w d) U_p · ΔU < U_w

6. Mekkora induktív feszültségesést okoz kb. 1 méter összekötő vezeték?

a) 1 kV b) 0,1 kV c) 5 kV d) 10 kV

7. Mire vonatkozik a 0,5 m-es szabály?

a) kizárólag a fázisvezeték hosszára b) kizárólag a PE-vezeték hosszára c) az L + N/PEN + PE ágak hosszának ÖSSZEGÉRE d) az SPD és a védendő készülék közötti távolságra

8. Mekkora legyen a T1 típusú SPD PE-ágának keresztmetszete?

a) 2,5 mm² Cu b) 6 mm² Cu c) 10 mm² Cu d) 16 mm² Cu

9. Mit mond ki a szabvány szerinti „10 m-es szabály” [534.4.9.]?

a) ha az SPD és a védendő készülék távolsága nagyobb 10 m-nél, kiegészítő intézkedés kell b) a T1 és a T2 fokozat között mindenképpen legalább 10 méter vezetéket kell kiépíteni c) az SPD-t legfeljebb 10 méter távolságra szabad elhelyezni a fő földelősíntől számítva d) a bekötővezeték teljes hossza semmilyen körülmények között nem haladhatja meg a 10 m-t

10. TT-rendszerben mikor KÖTELEZŐ a 3+1 (CT2) bekötési séma az SPD-nél?

a) minden TT-rendszerben, kivétel nélkül b) csak akkor, ha az SPD a fő áram-védőkapcsoló (RCD) ELÉ kerül c) csak akkor, ha az SPD a fő áram-védőkapcsoló (RCD) UTÁN kerül d) sohasem – a szabvány ezt csak IT-rendszerre írja elő

11. Hova kell telepíteni az SPD-t az áram-védőkapcsolóhoz képest?

a) mindig az RCD után, hogy az RCD védje az SPD-t b) az RCD elé, a betáplálás felőli oldalra c) mindegy, mert a két készülék más hibára reagál d) közvetlenül a fogyasztásmérő elé, a plombált részbe

12. Mit jelez az SPD zöld állapotjelző ablaka?

a) azt, hogy a készülék jelenleg is pontosan a katalógusban megadott védelmi szintet nyújtja b) kizárólag azt, hogy a bekötővezetékek hossza megfelel az előírt 0,5 méteres szabálynak c) azt, hogy a készülék az elmúlt egy évben egyáltalán nem vezetett le túlfeszültséget d) elsősorban a termikus leválasztó állapotát – önmagában nem garantálja a megfelelő működést

Források

Amit a jegyzet szándékosan nem állít tényként vagy nem közöl

A fejezet nem idézi szó szerint az MSZ HD 60364-4-443 magyar szövegét (a 443.4. és a 443.5. szakaszt). A jegyzet forrásanyagában a magyar szabványszöveg nem állt rendelkezésre; a kötelező esetek felsorolása és a CRL-módszer két másodlagos forrásból származik. A képlet logikája és a súlyozás konzisztens, és a 37.4. mintapélda eredménye nagyságrendileg egybevág a hazai szakmai gyakorlattal – de a szó szerinti szabványszöveget be kell szerezni.

A fejezet nem közöl SPD-besorolási értékkészletet (I_imp, I_n, U_oc szabványos értéksorát). Az MSZ EN IEC 61643-11:2026 alkalmazási területe szerint a típusdefiníciók az IEC 61643-01-ben, a kiválasztás és alkalmazás elvei az IEC 61643-12-ben vannak – egyik sem állt rendelkezésre. A konkrét értékeket a gyártói adatlap adja.

A fokozatok közötti leválasztó vezetékhosszra a jegyzet nem ad kötelező számértéket. A források 5, 10 és 15 m között szórnak; a leggyakoribb és magyar szakmai hivatkozással is alátámasztott érték a 10 m. A jegyzet így tanítja: „jellemzően legalább 10 m vezetékhossz vagy leválasztó fojtótekercs; a pontos értéket a gyártó adatlapja adja meg”. A szabványban szereplő 10 m ettől különbözik: az az SPD és a védendő készülék távolsága [534.4.9.].

A TT-rendszerre megadott U_c = 320/350 V és az IT-rendszerre megadott 440 V másodlagos forrásokból származik. A szabványi alap (534.2. táblázat) megvan, de a belőle adódó konkrét számértékek a magyar szabványszövegből nem kerültek kimásolásra – a jegyzet ezért tájékoztató értékként közli őket.

A fejezet nem közli előírásként az U_c,pv ≥ 1,2 · U_oc,STC képletet a napelemes rendszerek DC oldali SPD-jére. Az iparági ökölszabály a forrásokból nem volt szó szerint igazolható; az inverter és az SPD gyártói adatlapja az irányadó.

Az elektromosjármű-töltők SPD-kötelezettségét a jegyzet nem állítja magyar előírásként. Az MSZ HD 60364-7-722 tartalmaz „722.443. Légköri vagy kapcsolási tranziens túlfeszültségek elleni védelem” szakaszt, de az a HD 60364-4-443 általános szabályaira vezeti vissza a kérdést, önálló számszerű előírás nélkül. A közölt számadatok (U_p ≤ 1,5 kV, I_n ≥ 20 kA, I_imp ≥ 12,5 kA) brit és amerikai előírásokra hivatkozó forrásból valók, és tájékoztató jellegűek.

A gyártói 1,0 m-es engedmény az összekötő vezeték hosszára nem általános szabály, hanem egy konkrét termékcsaládra érvényes engedmény. A szabvány és a gyártói adatlap szigorúbbika érvényes.

Az AQ-osztályozásról a CRL-módszerre való áttérés tényét a jegyzet forrásanyaga csak közvetett forrásokból tudta igazolni; a két szabványkiadás tételes összevetése nem történt meg. A jegyzet ezért csak a hatályos (CRL-alapú) módszert tanítja, és nem közöl AQ-besorolási táblázatot.