A villámvédelem az a terület, ahol a jogszabály, a szabvány és a műszaki irányelv három rétege egyszerre érvényes – és ahol a szerelő a legtöbbet hibázhat úgy, hogy a hiba évekig nem derül ki. A fejezet a villám fizikájától indul, tisztázza a norma szerinti és a nem norma szerinti villámvédelem különbségét, megmutatja, mikor kötelező egyáltalán villámvédelmet létesíteni, majd végigveszi a külső villámvédelem elemeit: a felfogó-, a levezető- és a földelőrendszert, az elválasztási távolságot és a villámvédelmi potenciálkiegyenlítést. Külön alfejezet az alapozásföldelő magyar szabálya, a tetőn lévő napelemes rendszer és a felülvizsgálatok rendje. Öt kidolgozott mintapéldával.
- 36.1 A villám fizikája – amit a szerelőnek látnia kell
- 36.2 A szabályozás rétegei: jogszabály, szabvány, műszaki irányelv
- 36.3 Norma szerinti és nem norma szerinti villámvédelem
- 36.4 Mikor kell villámvédelmet létesíteni? A kockázatelemzés logikája
- 36.5 ⚠ Villámvédelmi szintek (LPL) és az LPS-osztályok tervezési paraméterei
- 36.6 A felfogórendszer: gördülőgömb-, védőszög- és hálómódszer
- 36.7 A levezetőrendszer; kiosztás, nyomvonal, mérési csatlakozás
- 36.8 ⚠ Az elválasztási (biztonsági) távolság; a szigetelt (HVI) levezető
- 36.9 A földelőrendszer méretezése; alapföldelő, sugaras és gyűrűs földelő
- 36.10 Anyagok és legkisebb méretek; korrózióvédelem a talajban
- 36.11 ⭐ Villámvédelmi potenciálkiegyenlítés; a villámvédelmi zónák (LPZ)
- 36.12 Tetőn lévő napelemes rendszer villámvédelme
- 36.13 Villámvédelmi felülvizsgálat: ki, mikor, mit
- Kidolgozott mintapéldák
- Gyakorlatok
- Összefoglalás
- Ellenőrző kérdések
- Tudáspróba
- Források
36.1 A villám fizikája – amit a szerelőnek látnia kell
Nem azért kell érteni a villám kialakulását, hogy szép legyen a fejezet, hanem mert a gördülőgömb-módszer fizikai alapja ebből következik – és aki ezt nem érti, az a felfogórendszert sem tudja értelmesen megtervezni.
A kialakulás hat lépése
1. A zivatarfelhőben (Cumulonimbus) a jégkristályok és a jégdara ütközése TÖLTÉSSZÉTVÁLASZTÁST okoz - a felhő alsó része jellemzően NEGATÍV. 2. A felhő alatti földfelszínen INFLUENCIÁVAL pozitív töltés halmozódik fel. 3. A térerősség növekedésével lépcsőzetesen halad lefelé a VEZÉRKISÜLÉS (stepped leader). 4. A földi tárgyak KIÁLLÓ PONTJAIRÓL felfelé induló kisülések (upward leader) indulnak - és amelyik találkozik a vezérkisüléssel, azon a ponton következik be a BECSAPÁS. 5. Ezután indul a FŐVILLÁM (return stroke), amely az áram nagy részét hordozza. 6. Ugyanabban a csatornában rendszerint további KÖVETKEZŐ RÉSZVILLÁMOK futnak le.
A végső ugrás (final striking distance) az a távolság, amelyről a lefelé haladó vezérkisülés „átugrik” a földi tárgyra. Hossza arányos a villámáram nagyságával.
Ebből következik a gördülőgömb-módszer: ha egy R sugarú gömböt gördítünk végig az épület körül, a gömb által megérinthető pontok azok, ahol a villám becsaphat. Ahova a gömb nem ér el, az védett.
Kisebb áram → rövidebb végső ugrás → kisebb gömb → sűrűbb felfogórendszer kell. Ezért véd jobban az LPS I (20 m-es gömb) az LPS IV-nél (60 m).
Nagyságrendek
| Jellemző | Nagyságrend |
|---|---|
| Áramerősség | kb. 10–200 kA |
| Feszültség | 10⁸–10⁹ V nagyságrend |
| Egy villámcsapás jellemző időtartama | ~30 µs (rövid összetevő); a hosszú idejű összetevővel akár több száz ms |
A szakirodalomban gyakran szereplő medián villámáram (kb. 30 kA) és a villámcsatorna hőmérséklete (~30 000 K) a jegyzet forrásanyagában nem volt megbízhatóan igazolható – az előbbi egyforrású, az utóbbira a talált forrás nem közölt számot.
A jegyzet ezért ezeket a számokat nem közli tényként. A méretezéshez nincs is rájuk szükség: azt a szabvány LPL-táblázata adja meg (36.5. alfejezet).
36.2 A szabályozás rétegei: jogszabály, szabvány, műszaki irányelv
A villámvédelemben három réteg érvényes egyszerre, és a vizsgán is ezt kérdezik először.
| Réteg | Dokumentum | Mit mond? | Kötelező? |
|---|---|---|---|
| Jogszabály | OTSZ – 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet, 139–144. § és 279–281. § | mikor kell villámvédelem, milyen szinttel, és milyen gyakran kell felülvizsgálni | igen |
| Szabvány | MSZ EN 62305 sorozat (1–4. rész) | hogyan kell kialakítani a norma szerinti villámvédelmet | jogszabály teszi kötelezővé |
| Műszaki irányelv | TvMI 7.7:2026.02.01. (Villamos berendezések, villámvédelem…) és TvMI 12.6:2026.02.01. (Ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás) | a hazai értelmezés és a részletszabályok | az OTSZ-szel való megfelelés egyik elfogadott útja |
Az MSZ EN 62305 sorozat felépítése
| Rész | Tárgy |
|---|---|
| 62305-1 | Általános alapelvek; a villámáram-paraméterek és a villámvédelmi szintek (LPL) |
| 62305-2 | Kockázatkezelés – ez dönti el, kell-e villámvédelem, és milyen osztályú |
| 62305-3 | Az építmények fizikai károsodása és életveszély – a külső LPS tervezése |
| 62305-4 | A belső villamos és elektronikus rendszerek védelme (SPM, LPZ, SPD) |
A jegyzet a következő kiadásokra épül:
MSZ EN IEC 62305-1:2025 (IEC 62305-1:2024) MSZT-kiadás 2025. március; a 2011-es kiadás 2027. 10. 31-ig párhuzamosan érvényes. MSZ EN IEC 62305-3:2025 (IEC 62305-3:2024)
Ez fontos: a 2011-es és a 2025-ös kiadás több ponton eltér, és a szakirodalom nagy része még a régiből dolgozik. Ahol a jegyzet a hatályos kiadásból közöl adatot, ott ezt külön jelzi.
36.3 Norma szerinti és nem norma szerinti villámvédelem
Ez a magyar villámvédelem legfontosabb fogalmi kettőssége, és a gyakorlatban rengeteg félreértés forrása.
Az OTSZ fogalommeghatározása szó szerint: „norma szerinti villámvédelem: az MSZ EN 62305 szabvány szerint kialakított villámvédelmi rendszer”.
| Szempont | Norma szerinti (NV) | Nem norma szerinti |
|---|---|---|
| Műszaki alap | MSZ EN 62305 sorozat | MSZ 274 sorozat (visszavonva 2009. 02. 01.), 2/2002. (I. 23.) BM r., 9/2008. (II. 22.) ÖTM r. |
| Mikor alkalmazható | kötelezően új építménynél, rendeltetésváltozásnál, 40 % feletti bővítésnél | csak meglévő villámvédelemnél, a létesítéskori követelmény szerint |
| A védelem jellemzése | LPS I–IV osztály + koordinált túlfeszültség-védelem | fokozatokkal: felfogó V0–V6, levezető L0–L5, földelő F0–F4, másodlagos védelem B |
| Méretezés alapja | kockázatelemzés (MSZ EN 62305-2) | táblázatos, „villámveszélyességi tényezős” eljárás |
| Visszaút | norma szerintivé alakítás után nem térhet vissza | – |
1. „A régi villámhárítót le kell cserélni, mert a szabványt visszavonták.” – NEM IGAZ.
Az MSZ 274 sorozatot valóban visszavonták 2009. február 1-jén, de a meglévő, nem norma szerinti berendezésekre továbbra is „a létesítéskor érvényes vonatkozó műszaki követelmény”-ként szolgál. A régi rendszer tovább üzemeltethető, csak a létesítéskori követelmény szerint kell felülvizsgálni és karbantartani.
2. Az átalakítás egyirányú utca. Az OTSZ 140. § (4) kimondja: „Ha meglévő építmény eredetileg nem norma szerinti villámvédelmét norma szerintivé alakítják, akkor ezt követően a nem norma szerinti villámvédelem követelményrendszere már nem alkalmazható rá.”
Vagyis ha egyszer korszerűsítettél, onnantól a szigorúbb, szabványi követelmények élnek. Ezt az ügyféllel előre tisztázni kell.
Mikor kötelező a norma szerinti kialakítás?
Az OTSZ 140. § (1) szerint norma szerinti – NV jelölésű – villámvédelemmel kell biztosítani a védelmet:
a) ÚJ építménynél; b) a meglévő építmény RENDELTETÉSÉNEK MEGVÁLTOZÁSA során; c) a meglévő építmény olyan bővítése esetén, amelynek következtében AZ EREDETI TETŐFELÜLET VÍZSZINTES VETÜLETE 40 %-ot MEGHALADÓ mértékben növekszik.
Ezt gyakran rosszul idézik „az eredeti alapterület 40 %-a” formában. A hatályos szöveg a tetőfelület vízszintes vetületéről szól – és ez lényegesen más.
Példa: egy tetőtér-beépítés vagy egy emeletráépítés nem növeli a tetővetületet, tehát nem váltja ki a norma szerinti átalakítás kötelezettségét. Egy oldalirányú toldás viszont igen.
36.4 Mikor kell villámvédelmet létesíteni? A kockázatelemzés logikája
A jogszabályi válasz: a 144. §
Ez az a szakasz, amely a leggyakoribb ügyfélkérdésre válaszol: „kell-e villámhárító a családi házamra?”
Az OTSZ 144. § szerint nem kötelező villámvédelmet létesíteni:
a) az épület terepszinti csatlakozásának legalsó és a tetőfedés legmagasabb pontja között legfeljebb 10 m magasságú aa) egy lakóegységet vagy csak egymás mellett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületen, ab) legfeljebb 200 m² alapterületű – a 12. melléklet 1. táblázatában nem szereplő – közösségi épületen, ac) legfeljebb 400 m² alapterületű, egymás felett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, ha a tető anyaga A1–A2 tűzvédelmi osztályba tartozik, b) olyan műtárgyakon, amelyek esetében az emberélet elvesztésének villámvédelmi kockázata hasonló ahhoz, mint amekkora kockázatnak a személyek a természetes környezetben is ki vannak téve, c) a nyomvonalas műszaki létesítményeken – két kivétellel: a felszín feletti nagynyomású, illetve fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szállító csővezetékeknél, és az olyan kötélpályás felvonóknál vagy nyomvonalas létesítményeknél, amelyek villámvédelmét önálló szakmai előírás szabályozza.
Figyelj a szövegre: a terepszinti csatlakozás legalsó pontja és a tetőfedés legmagasabb pontja között kell mérni.
Lejtős terepen ez lényegesen több lehet a homlokzati magasságnál – egy hegyoldalba épült ház alsó oldalán mérve könnyen 10 m fölé kerülhet, miközben a felső oldalon 6 m-nek látszik.
Egy átlagos, egylakásos, 10 m-nél nem magasabb családi házra jogszabály nem írja elő a villámvédelmet.
De: ez nem jelenti, hogy nem érdemes; és nem mentesít, ha az épület a 12. melléklet 1. táblázatában szerepel. Ha az építtető mégis kéri, akkor norma szerinti rendszert kell építeni, mert új építményről van szó.
A 12. melléklet 1. táblázata – rendeltetés szerinti kötelező szint
| Az építmény rendeltetése | Villámvédelmi szint (LPS) |
|---|---|
| Oktatási rendeltetésű épületek | II |
| Menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére szolgáló épületek, egészségügyi rendeltetésű épületek, kényszertartózkodásra szolgáló épületek | II |
| Tömegtartózkodásra szolgáló épületek, építmények (nem tartozik ide az ideiglenes sátor és a ponyvaszerkezetű építmény) | IV |
| Szállodák, kollégiumi épületek (50 fő befogadóképesség felett) | II |
| Robbanásveszélyes épület vagy szabadtér | I |
| Korlátozott mértékben robbanásveszélyes épület | a robbanásveszélyes és a nem robbanásveszélyes részre eltérően |
A 142. § (2) hozzáteszi: ha a vonatkozó műszaki követelmény szigorúbb védelmi szintet állapít meg, akkor a szigorúbbat kell alkalmazni.
1. Az utolsó sor értéke hiányos. A jegyzet forrásaként használt jogszabály-kiadásban a táblázat B oszlopa a lapszélen túllóg, és a „korlátozott mértékben robbanásveszélyes épület” kétrészes értéke elvágódott. A jegyzet ezért nem közöl rá számot – ezt az esetet a hatályos jogszabály eredeti szövegéből kell megnézni.
2. Meglepő, de a szöveg szerinti érték: a tömegtartózkodásra szolgáló épületnél IV (a legenyhébb szint) szerepel, míg az oktatási épületnél II. Ez elsőre logikátlannak tűnik; a jegyzet a jogszabály szövegét adja vissza, és jelzi, hogy az érték ellenőrzése indokolt.
Az ideiglenes építmények
Az OTSZ 143. § (1): villámvédelmet kell kialakítani azoknál az ideiglenes építményeknél, felvonulási és építési területek építményeinél, amelyeknél az építmény fennállási ideje április 1. és október 31. közötti időszak bármely napjára esik – és amennyiben az építményre elkészített villámvédelmi kockázatkezelés alapján szükséges.
Az áprilistól októberig fennálló ideiglenes építménynél nem automatikus a villámvédelem, hanem a kockázatkezelés eredményétől függ. Ideiglenes építményre enyhébb küszöb is elfogadható (emberi élet < 10⁻⁴, közszolgáltatás < 10⁻²) [143. § (2)], és üzemeltetési, használati vagy munkautasítást kell készíteni [143. § (3)].
A kockázatelemzés logikája
A kockázatelemzés (MSZ EN 62305-2) az a lépés, amely eldönti, kell-e villámvédelem, és ha igen, milyen LPS-osztályú.
a) Károsodási források (S):
S1 - villámcsapás AZ ÉPÍTMÉNYBE S2 - villámcsapás az építmény KÖZELÉBE S3 - villámcsapás A CSATLAKOZÓ VEZETÉKBE (energia, telekom) S4 - villámcsapás a csatlakozó vezeték KÖZELÉBE
b) Károsodástípusok (D): D1 élőlények sérülése (érintési és lépésfeszültség miatt) · D2 fizikai károsodás (tűz, robbanás, mechanikai sérülés) · D3 belső villamos és elektronikus rendszerek meghibásodása.
c) Veszteségtípusok és az elviselhető kockázat:
| Veszteség | Megnevezés | Kockázat | Elviselhető kockázat az OTSZ 141. § szerint |
|---|---|---|---|
| L1 | emberi élet elvesztése | R1 | < 10⁻⁵ / év |
| L2 | közszolgáltatás elfogadhatatlan kiesése | R2 | < 10⁻³ / év |
| L3 | pótolhatatlan kulturális örökség elvesztése | R3 | < 10⁻⁴ / év |
| L4 | gazdasági veszteség | R4 | költség-haszon elemzés |
A szakirodalomban elterjedt, hogy az OTSZ a közszolgáltatás kiesésére 10⁻⁴-et ír elő az MSZ EN 62305-2 szerinti 10⁻³ helyett, és ezért szigorúbb.
A hatályos OTSZ-szöveg szerint a közszolgáltatás kiesésére vonatkozó elviselhető kockázat 10⁻³ – vagyis nincs eltérés a szabványtól. A három érték: emberi élet 10⁻⁵, közszolgáltatás 10⁻³, kulturális örökség 10⁻⁴.
A KVK-építmények – amikor a kockázat elhanyagolható
A TvMI 7.7 bevezet egy fogalmat, amely a gyakorlatban sokat segít:
„Olyan építmények, amelyek esetében jogi vagy műszaki szempontból a villámvédelmi kockázat elhanyagolható, és ezért az OTSZ villámvédelmi biztonságra vonatkozó előírása teljesítettnek tekinthető.”
Ezeknél az OTSZ által előírt villámvédelmi biztonság (R_t < 10⁻⁵ az emberi élet elvesztésére) villámvédelem létesítése nélkül is teljesítettnek tekinthető [F.1.1.].
A KVK-építmények köre [F.1.1.1.]:
| # | Építmény |
|---|---|
| a) | talajszinten létesített parkolók |
| b) | épített terek, térbútorok |
| c) | legfeljebb 15 m magas, legfeljebb 10 m² felszíni vetületű műtárgyak, amelyeknél jellemzően csak a környezetükben kell személyek jelenlétével számolni (közterületi villanyoszlop, hirdetőtábla, buszmegállói esővédő) |
| d) | védőhálók, kerítések, zajvédő falak |
| e) | fóliasátrak legfeljebb 3 m magasságig (vízszintes kiterjedéstől függetlenül), ha nincs bennük villamos és gépészeti rendszer |
| f) | felszín alatti építmények, amelyeket legalább 0,5 m talaj vagy kőzet fed; és azok a részben felszín alattiak, amelyeket alapterületük legalább 60 %-án fed 0,5 m talaj, a felszín feletti részük ≤ 10 m magas és ≤ 200 m² alapterületű |
| g) | hidak, amelyek út- vagy járófelületének magassága ≤ 10 m |
Nem vonatkozik a felmentés, ha:
1. a személyek jelenlétét az építményben, annak tetején vagy 3 M SUGARÚ KÖRNYEZETÉBEN az építmény rendeltetéséből fakadó, előre látható KÉNYSZER befolyásolja (pl. a menekülés nehézsége tömegrendezvényre épült létesítményben; vagy ha a MUNKAVÉGZÉS HELYE kifejezetten ott van); 2. VEGYI-, BIOLÓGIAI-, SUGÁR- vagy ROBBANÁSVESZÉLLYEL kell számolni.
És egy harmadik megjegyzés: ha a KVK-építmény villamos és elektronikus rendszereket tartalmaz, a túlfeszültség-védelemről gondoskodni kell – az MSZ EN 62305-4 zónakoncepciójával összhangban.
36.5 ⚠ Villámvédelmi szintek (LPL) és az LPS-osztályok tervezési paraméterei
A maximális (méretezési) villámáram-paraméterek
Ez a táblázat az MSZ EN IEC 62305-1:2025 3. táblázatából való, a szabvány oldalának vizuális ellenőrzésével igazolva:
| Paraméter | Jelölés | LPL I | LPL II | LPL III | LPL IV |
|---|---|---|---|---|---|
| Első részvillám csúcsárama | I (kA) | 200 | 150 | 100 | 100 |
| Első részvillám töltése | Q_short (C) | 100 | 75 | 50 | 50 |
| Fajlagos energia | W/R (MJ/Ω) | 10 | 5,6 | 2,5 | 2,5 |
| Következő részvillám csúcsárama | I (kA) | 50 | 37,5 | 25 | 25 |
| Következő részvillám meredeksége | di/dt (kA/µs) | 200 | 150 | 100 | 100 |
| Hosszú idejű összetevő töltése | Q_long (C) | 200 | 150 | 100 | 100 |
| A teljes villám töltése | Q_flash (C) | 300 | 225 | 150 | 150 |
| Lökőhullám-alak (első részvillám) | T1/T2 | 10/350 µs | 10/350 µs | 10/350 µs | 10/350 µs |
Mert ez választja el a T1 (B) és a T2 (C) típusú túlfeszültség-levezetőt.
T1 (B) típus: 10/350 µs hullámalakkal minősítik (I_imp), mert a KÖZVETLEN villámáram egy részét vezeti le. T2 (C) típus: 8/20 µs hullámalakkal (I_n, I_max), mert már csak az indukált / maradék túlfeszültséget kezeli.
A két hullámalak energiatartalma nagyságrendekkel eltér – ezért nem cserélhetők fel. A részleteket a 37. fejezet tárgyalja.
A minimális villámáram-paraméterek – és honnan jön a gördülőgömb sugara
| Paraméter | LPL I | LPL II | LPL III | LPL IV |
|---|---|---|---|---|
| Legkisebb elfogandó villámáram, I_min (kA) | 3 | 5 | 10 | 16 |
| Elfogási (védettségi) valószínűség | 99 % | 97 % | 91 % | 84 % |
| Ebből adódó gördülőgömb-sugár, R (m) | 20 | 30 | 45 | 60 |
A gördülőgömb sugara nem önkényes szám, hanem a legkisebb elfogandó villámáramból származó végső ugrás hossza.
Kisebb áram → rövidebb végső ugrás → kisebb gömb → sűrűbb felfogórendszer.
Ezért véd jobban az LPS I: a 20 m-es gömb a 3 kA-es villámot is elfogja, a 60 m-es viszont csak a 16 kA fölöttieket. Az elfogási valószínűség ezért 99 % az LPS I-nél és 84 % az LPS IV-nél.
Az LPS I–IV osztályok tervezési paraméterei
Ez a fejezet legfontosabb táblázata. Az MSZ EN IEC 62305-3:2025 2. és 5. táblázatából:
| Paraméter | LPS I | LPS II | LPS III | LPS IV |
|---|---|---|---|---|
| Gördülőgömb sugara, r (m) | 20 | 30 | 45 | 60 |
| Hálószem mérete, w_m (m × m) | 5 × 5 | 10 × 10 | 15 × 15 | 20 × 20 |
| A levezetők előnyben részesített távolsága (m) | 10 | 10 | 15 | 20 |
| Védőszög, α (°) | a szabvány diagramra utal – lásd a figyelmeztetést |
Ez a fejezet legfontosabb forrásfegyelmi pontja.
Az MSZ EN IEC 62305-3:2025 2. táblázata a gördülőgömb sugarát és a hálószem méretét számmal adja meg, a védőszög rovatában viszont az áll: „lásd az 1. ábrát”. A védőszög tehát diagramról olvasandó le, és együtt függ az LPS-osztálytól és a felfogó magasságától – a magassággal csökken.
A szakirodalomban gyakran idézett 25° / 35° / 45° / 55° értékkészlet a korábbi szabvány (MSZ 61024 / IEC 61024-1) táblázata, amely 20 m magasságig egyetlen szöget adott meg osztályonként. A hatályos szabványban ezek a diagram h = 20 m-hez tartozó pontjai.
A jegyzet ezért nem közli táblázatként a védőszögeket. A 36.1. mintapélda kitekintésként használja a régi értéket, de kifejezetten jelezve, hogy az nem a hatályos kiadásból való.
A szabvány saját megjegyzése: a hálószem egyik mérete legfeljebb +25 %-kal növelhető.
A levezetők távolságára az angol szakirodalom 10/10/15/20 m-t, több magyar oktatóanyag viszont 10/15/20/25 m-t adott.
Az eredeti szabvány (MSZ EN IEC 62305-3:2025, 5. táblázat) alapján a helyes érték 10 / 10 / 15 / 20 m – a 10/15/20/25 az IEC 62305-3 első kiadásának (2006) értéke, amelyet a későbbi kiadás szigorított. A jegyzet a hatályos értékeket közli.
36.6 A felfogórendszer: gördülőgömb-, védőszög- és hálómódszer
A szabvány szó szerint: „Az elfogadható módszerek: a gördülőgömb-módszer; a védőszög-módszer; a hálós módszer.”
| Módszer | Mire jó | Korlát |
|---|---|---|
| Gördülőgömb | az általános eljárás, amely MINDEN esetben alkalmas; bonyolult alakú, tagolt épületekre is | rajzi és számítási munkaigény |
| Védőszög | a gördülőgömb-módszer kiegészítő eljárása, egyszerű alakú épületrészekre (rúd, árboc, kémény) | csak az 1. ábra szerinti magassági korlátokon belül; nem alkalmazható, ha a felfogó magassága meghaladja az adott osztály gördülőgömb-sugarát |
| Hálós | sík felületek (lapostető, homlokzat) védelmére | csak sík felületre; a kiálló elemeket külön kell védeni |
A felfogórendszer kialakítási formái
FELFOGÓRÚD - magasodó pontokhoz: kémény, antenna, tetőgépészet, klímakültéri egység KIFESZÍTETT FELFOGÓVEZETŐ - nagy fesztávokhoz HÁLÓS RENDSZER - lapostetők, sík felületek TERMÉSZETES FELFOGÓ - fémlemez-fedés, attika, korlát, fémkémény
A természetes felfogó vastagsági feltétele
Ez a gyakorlatban döntő kérdés: elfogadható-e a trapézlemez-fedés felfogónak?
| Anyag | t (mm) – ha az átolvadás, forró pont, gyulladás megakadályozása fontos | t′ (mm) – ha az átolvadás nem kritikus |
|---|---|---|
| Ólom | – | 2,0 |
| Acél (rozsdamentes, horganyzott) | 4 | 0,5 |
| Titán | 4 | 0,5 |
| Réz | 5 | 0,5 |
| Alumínium | 7 | 0,65 |
| Cink | – | 0,7 |
Egy szokásos 0,5–0,7 mm-es horganyzott acél- vagy alumínium trapézlemez-fedés természetes felfogónak elfogadható – de csak akkor, ha alatta nem éghető és nem robbanásveszélyes a tér, vagyis az átolvadás megengedett.
Éghető anyag (faszerkezet, hőszigetelés, nádtető) fölött viszont csak a 4–7 mm-es vastagság fogadható el. A gyakorlatban ilyenkor külön felfogórendszert építenek a lemezfedés fölé.
Ez a fejezet egyik leggyakoribb kivitelezői hibájának forrása: a fémlemez-fedést természetes felfogónak veszik, pedig alatta éghető hőszigetelés van.
Gyúlékony anyagok közelsége
A szabvány szerint a felfogóvezető és a gyúlékony anyag között:
NÁDTETŐNÉL: legalább 0,15 m EGYÉB könnyen gyulladó anyagnál: legalább 0,10 m
Az LPS három elhelyezési változata
| Változat | Jellemző |
|---|---|
| Építményen elhelyezett (attached) | „a felfogórendszer és a levezetőrendszer úgy van elhelyezve, hogy a védendő építmény a villámáramút része lehet” |
| Független (isolated) | „nincs sem villamos, sem fizikai kapcsolatban a védendő építménnyel” |
| Villamosan szigetelt (electrically insulated) | „csak talajszinten csatlakozik” – ez a szigetelt (HVI) levezető elve |
Tipikus felfogórendszeri hibák
- a KÉMÉNY, ANTENNA, NAPELEM, KLÍMAKÜLTÉRI EGYSÉG kimarad a védett térből; - éghető héjazatnál a felfogóvezetőt TÁVTARTÓ NÉLKÜL a héjazatra fektetik; - a FÉMLEMEZ-FEDÉST természetes felfogónak veszik, pedig alatta éghető anyag van; - a felfogóvezetőt TÚL KEVÉS PONTON rögzítik, és a villámáram elektrodinamikus ereje elmozdítja.
36.7 A levezetőrendszer; kiosztás, nyomvonal, mérési csatlakozás
A kiosztás szabályai
- LEGALÁBB KÉT levezető minden esetben; - a kerület mentén EGYENLETESEN elosztva, lehetőleg a SARKOKHOZ KÖZEL; - az előnyben részesített távolság az LPS-osztály szerint: I: 10 m · II: 10 m · III: 15 m · IV: 20 m; - az útja a LEHETŐ LEGRÖVIDEBB ÉS LEGEGYENESEBB legyen.
[JAVÍTVA 2026-09-13: az alábbi mondat korábban félreolvasásból eredt. A szabvány 8. fejezete (érintési és lépésfeszültség elleni védelem) egy MENTESÍTŐ FELTÉTELT ír le, nem a levezetők kiosztásának ajánlott számát: az érintési/lépésfeszültségi veszély akkor tekinthető tolerálható szintűre csökkentettnek, ha többek között a természetes levezetőrendszer legalább 10, villamosan összefüggő acéloszlopból vagy pillérből áll – ez tehát a természetes (épületszerkezeti) levezetőkre vonatkozó speciális eset, nem általános ajánlás a levezetők számára.]
Az érintési és lépésfeszültség elleni védelemhez a szabvány három mentesítő feltételt sorol fel (bármelyik teljesülése elég): nincs ember 3 méteren belül a levezetőtől; a természetes levezetőrendszer legalább 10 összefüggő acéloszlopból/pillérből áll; vagy a talaj felületi érintkezési ellenállása a levezető 3 méteres körzetében legalább 100 kΩ. Ha egyik sem teljesül, szigetelést vagy fizikai/figyelmeztető korlátozást kell alkalmazni.
Természetes levezetők
A vasbeton pillér betonacélja használható levezetőnek, ha villamosan folytonos:
| Követelmény | Érték |
|---|---|
| A betonacél toldásának átfedése | ≥ 20 × átmérő, hegesztve vagy bilincselve |
| A legmagasabb pont és a talajszint közötti átmeneti ellenállás | ≤ 0,2 Ω (10 A-rel mérve) |
| A beton felületén, a betonacélhoz kötött horganyzott körvezető vagy acélszalag összekötési sűrűsége | kb. 2 méterenként |
A vizsgáló (mérő-) összekötő
Minden levezetőbe bontható összekötő kerül a földelő és a levezető közé. Ennek egyetlen célja van: hogy a földelési ellenállás levezetőnként külön mérhető legyen.
A vizsgáló összekötő elhelyezésére a jegyzet forrásai eltérő magasságot adnak: az egyik kb. 1,5 m-t, a másik 0,5 m-t. A jegyzet ezért nem közöl konkrét méretet, csak az elvet: hozzáférhető, védett helyen kell elhelyezni, ahol a bontáshoz és a méréshez hozzá lehet férni.
A konkrét magasságot a kiviteli terv, illetve a gyártói szerelési utasítás adja meg.
36.8 ⚠ Az elválasztási (biztonsági) távolság; a szigetelt (HVI) levezető
A képlet
Amikor a villámáram lefut a levezetőn, annak potenciálja több száz kV-tal megemelkedik a környezetéhez képest. Ha egy földelt fémtárgy túl közel van, átívelés keletkezik – és ez tűzhöz vezet.
s = (k_i · k_c · l_m) / k_m
| Jel | Megnevezés | Értékek |
|---|---|---|
| s | elválasztási (biztonsági) távolság, m | a számítás eredménye |
| k_i | az LPS-osztálytól függő tényező (a villámáram meredekségét képviseli) | LPS I: 0,08 · LPS II: 0,06 · LPS III és IV: 0,04 |
| k_c | árammegosztási tényező (a levezetőkre jutó villámáram-hányad) | n = 1: 1 · n = 2: 0,66 · n ≥ 3–4: 0,44 |
| k_m | a szigetelőanyag tényezője | levegő: 1 · beton, tégla, kő, fa: 0,5 |
| l_m | a villámáramút hossza a vizsgált ponttól a legközelebbi villámvédelmi potenciálkiegyenlítési pontig (vagy a földelőrendszerig) | mérés vagy terv alapján |
1. A k_m az OSZTÓBAN van. Szilárd anyagban (vakolat alatt, betonban) k_m = 0,5, ami megkétszerezi a szükséges távolságot.
Miért? Mert a szilárd szigetelés átütés után maradandóan tönkremegy (szénült csatorna marad benne, amely a következő csapásnál már vezet), míg a levegő önregeneráló.
2. Az l_m a VEZETŐÚT mentén mért hossz, nem légvonal. Egy 8 m magas ház tetején álló 1,5 m-es felfogórúdnál l_m = 9,5 m, nem 8 m – mert az áram végigmegy a rúdon is.
Ha az s nem tartható
Négy lehetőség van, ebben a sorrendben:
1. TÖBB LEVEZETŐ - ekkor a k_c csökken (0,66 -> 0,44). Ez a legolcsóbb megoldás. 2. VILLÁMVÉDELMI POTENCIÁLKIEGYENLÍTÉS: a fémtárgyat KÖZVETLENÜL összekötjük a levezetővel. FIGYELEM: ekkor RÉSZVILLÁMÁRAM folyik át rajta, ezt méretezni kell! 3. SZIGETELT (HVI) LEVEZETŐ. 4. A NYOMVONAL ÁTHELYEZÉSE - a legtisztább megoldás, ha még tervezési fázisban vagyunk.
A szigetelt (HVI) levezető
A nagyfeszültség-álló szigetelésű levezető egyenértékű levegő-elválasztási távolságot valósít meg: úgy szerelhető közvetlenül fémszerkezet mellé, mintha annyi levegő lenne közöttük.
A HVI-levezetők egyenértékű levegőtávolsága kivitel szerint jellemzően a 0,45–0,90 m tartományba esik. Ezek gyártói, márkafüggő adatok, egyetlen forrásból – a jegyzet ezért márkafüggetlenül, tartományként közli.
Konkrét érték csak a gyártói adatlapról vehető. Tervezéskor a típusra jellemző értéket kell használni, nem a tartomány közepét.
36.9 A földelőrendszer méretezése; alapföldelő, sugaras és gyűrűs földelő
A két elrendezés
| Típus | Kialakítás | Mikor előnyös |
|---|---|---|
| A típusú | Az egyes levezetőkhöz csatlakozó, egymással nem összekötött vízszintes sugárföldelők vagy függőleges mélyföldelők, az építményen kívül. Legalább 2 db földelő. | kis alapterületű, 20 m-nél alacsonyabb építmények |
| B típusú | Az építményt körülvevő körvezető (keretföldelő), amelynek legalább 80 %-a talajjal érintkezik, vagy alapföldelő | nagyobb épületek, sziklás talaj, hálós felfogórendszer, elektronikára érzékeny létesítmények |
Kivitelezési méretek
| Elem | Követelmény |
|---|---|
| Körvezető mélysége | ≥ 0,5 m |
| Körvezető távolsága az épülettől | ≥ 1 m |
| Mélyföldelő tetejének mélysége | ≥ 0,5 m a felszín alatt (lépésfeszültség, fagyhatár) |
| Alapföldelőnél a betonfedés | ≥ 50 mm |
| Betonacél-toldás átfedése | ≥ 20 × átmérő, hegesztve vagy bilincselve |
A minimális földelőhossz, l₁
A szabvány a földelőelektróda minimális hosszát (l₁) diagramon adja meg, a talaj fajlagos ellenállásának (ρ) függvényében.
| LPS-osztály | ρ ≤ 500 Ω·m | ρ ≈ 1000 Ω·m | ρ ≈ 2000 Ω·m | ρ ≈ 3000 Ω·m |
|---|---|---|---|---|
| LPS I | 5 m | 20 m | 50 m | 80 m |
| LPS II | 5 m | 10 m | 30 m | 45 m |
| LPS III és IV | 5 m | 5 m | 5 m | 5 m |
A jegyzet forrásanyagában ez a táblázat a szabvány diagramjának (l₁ vs. ρ görbesereg) egyetlen forrásból átvett leolvasása; egy másik magyar forrás hasonló szerkezetű, de eltérő nagyságrendű értékeket idéz.
A jegyzet ezért tájékoztató jelleggel közli, és konkrét tervezésnél a szabvány eredeti ábrájáról kell leolvasni.
Ami biztos, és amit meg kell jegyezni: az LPS III és IV esetén l₁ a talaj fajlagos ellenállásától független (5 m), az LPS I és II esetén viszont a nagy ρ meredeken növeli.
Az l₁ értelmezése
A TÍPUSNÁL: minden földelő "számított hossza" érje el
az l1-et.
- VÍZSZINTESNÉL: a számított = a tényleges hossz
- FÜGGŐLEGESNÉL: a számított = 2 x a tényleges
(tehát elég l1/2 hosszú rúd)
B TÍPUSNÁL: a közrezárt terület EGYENÉRTÉKŰ SUGARA
r_e = gyök(A / pi) >= l1
Ha r_e < l1, kiegészítő földelők kellenek:
- vízszintes: l_r = l1 - r_e
- függőleges: l_v = (l1 - r_e) / 2A 10 Ω-os szabály
[JAVÍTVA 2026-09-13: az alábbi szabály a szabványban kifejezetten kizárólag az A típusú földelő-elrendezésre vonatkozik – a B típusra (keretföldelő, r_e) nem alkalmazható, mert annak saját, geometriai megfelelőségi kritériuma van (r_e ≥ l₁, ld. fent), amelyet a 10 Ω-os mérési kiváltás nem helyettesít.]
Kizárólag A típusú földelőnél: az irodalom általánosan kis földelési ellenállást ajánl: „kisfrekvencián mérve 10 Ω-nál legyen kisebb”. Sőt: ha az A típusú elrendezés mért földelési ellenállása 10 Ω-nál kisebb, a minimális földelőhossz (l₁) előírása elhagyható [MSZ EN IEC 62305-3:2025, 5.4.2. szakasz]. Ha ez a feltétel A típusnál nem teljesíthető, a szabvány szerint B típusú elrendezésre kell váltani – a 10 Ω-os kiváltás tehát nem old meg mindent, csak az A típuson belüli egyszerűsítés.
Az MSZ EN 62305-3-ban a 10 Ω ajánlás, nem kötelező határérték, és kizárólag az A típusú földelő-elrendezésre vonatkozik. A szabvány elsődlegesen a geometriát (l₁, r_e) írja elő, a 10 Ω-t az A típusnál alternatív, illetve célértékként kezeli.
„A 10 Ω az ajánlott célérték, de a szabvány elsősorban a földelő MÉRETÉT, nem az ELLENÁLLÁSÁT követeli meg.”
Ettől függetlenül: a kivitelezés után mindig meg kell mérni a földelési ellenállást, a vizsgáló összekötő bontásával.
Az alapozásföldelő – és a magyar szabály
Az alapföldelő (betonalap-földelő) a legjobb minőségű, leghosszabb élettartamú megoldás: a betonba ágyazott acélt a beton lúgos kémhatása passziválja, ezért ott tűzihorganyzott acél is használható.
Ez a fejezet egyik legfontosabb magyar sajátossága. Az MSZ HD 60364-5-54/A1 „Speciális nemzeti feltételek” melléklete kimondja [542.2.1.]:
„Magyarországon alapozásföldelők létesítése esetén az MSZ 18014 szerinti követelményeket kell alkalmazni.”
Ez nemzeti eltérés – és a korábbi fejezetekben szereplő „Magyarországnak nincs nemzeti eltérése” megállapítás a 4-41, -4-42, -4-43 és 5-52 szabványokra igaz, az 5-54-re nem.
A nemzeti melléklet kiegészítő méreteket is ad az acél földelőelektródákra (kör szelvényű rúd 20 mm, kör szelvényű szálanyag vízszintes földelőhöz 16 mm, a szalag vastagsága 5 mm), és lábjegyzetben előírja: „Kizárólag hegesztett kötéssel és a kötés korrózióvédelmével, legalább 50 mm-es varrathosszal.” (A szalag keresztmetszet-értéke a jegyzet forrásában nem volt egyértelműen olvasható, ezért azt a jegyzet nem közli.)
Az MSZ 18014:2019 legfontosabb előírásai:
| Hol? | Anyag |
|---|---|
| BETONBA ágyazott alapozásföldelő és üzemi összekötő vezető [6.1.] | legalább 10 mm átmérőjű acélhuzal, VAGY legalább 30 × 3,5 mm-es acélszalag; bevonat nélküli vagy horganyzott acél is lehet |
| TALAJBA ágyazott alapozásföldelő [6.2.] | legalább 10 mm átmérőjű acélhuzal, VAGY 30 × 3,5 mm szalagacél, VAGY legalább 50 mm² rézhuzal / durvapászmás rézsodrony; a kör- és szalagacél legyen tartósan korrózióálló (rozsdamentes, 1.4571 / V4A jelű) |
„Tűzihorganyzott anyag NEM használható” – a TALAJBA ágyazott alapozásföldelőhöz.
Mikor kerül a földelő a talajba a beton helyett? Amikor a betont elválasztja a talajtól valami:
- BITUMENES SZIGETELÉS ("feketeteknő")
- LÁBAZATI HŐSZIGETELÉSIlyenkor a beton lúgos passziváló hatása nem érvényesül, és a tűzihorganyzott acél néhány év alatt elkorrodál. Ezekben az esetekben rozsdamentes (V4A) vagy réz anyagot kell használni – és a földelőt a talajba, nem az alapba kell ágyazni.
Ez utólag nem javítható: az alap alá nem lehet visszabújni.
Két további, gyakorlatias szabály az MSZ 18014-ből:
- Az ÜZEMI ÖSSZEKÖTŐ VEZETŐT legfeljebb 5 MÉTERENKÉNT kell a szerkezeti vasaláshoz kötni. - JAVASOLT olyan vezetőt választani, amely a betonvasalástól SZEMREVÉTELEZÉSSEL JÓL ELKÜLÖNÍTHETŐ - hogy a felülvizsgáló meg tudja találni. - Minden HEGESZTETT összekötés legalább 50 mm hosszú varrattal készüljön; a szerkezeti vasaláshoz hegeszteni CSAK AZ ÉPÍTŐMÉRNÖKKEL / STATIKUSSAL EGYEZTETVE szabad.
Korrózió és a különnemű fémek
A talajban a különnemű fémek érintkezése galvánelemet képez, és a kevésbé nemes fém (acél, cink, alumínium) néhány év alatt elkorrodálhat.
- Réz és horganyzott acél földelő KÖZVETLEN, TALAJBAN lévő összekötése TILOS. - Alumínium a TALAJBA, BETONBA NEM ÉPÍTHETŐ. - Eltérő fémek találkozásánál ROZSDAMENTES (V4A) KÖZDARABOT vagy megfelelő átmeneti kötőelemet kell alkalmazni. - A betonból/talajból KILÉPŐ PONTON külön korrózióvédelem kell (PVC-bevonatú horganyzott köracél, V4A rozsdamentes acél vagy hőzsugorcső).
A különnemű fémek talajbeli érintkezésének tilalma a szakmában általánosan elfogadott, és a korróziós fizika is alátámasztja – de a jegyzet forrásanyagában tételes szabványhelyet nem sikerült rögzíteni hozzá.
A jegyzet ezért szakmai elvként, nem szabványi előírásként közli.
36.10 Anyagok és legkisebb méretek; korrózióvédelem a talajban
A villámvédelmi alkatrészek anyagát és méretét az MSZ EN IEC 62561-2 szabályozza; hogy hova kerülnek, azt az MSZ EN 62305-3 mondja meg.
Felfogóvezetők, felfogórudak és levezetők
| Anyag | Kialakítás | Legkisebb keresztmetszet | Ajánlott méret |
|---|---|---|---|
| Réz, ónozott réz | tömör szalag | ≥ 50 mm² | 2 mm vastag |
| tömör kör | ≥ 50 mm² | 8 mm átmérő | |
| rúd (felfogórúd) | ≥ 176 mm² | 15 mm átmérő | |
| cső alakú rúd | ≥ 100 mm² | 2 mm falvastagság | |
| Alumínium | tömör szalag | ≥ 70 mm² | 3 mm vastag |
| tömör kör | ≥ 50 mm² | 8 mm átmérő | |
| Tűzihorganyzott acél | tömör szalag | ≥ 50 mm² | 2,5 mm vastag |
| tömör kör | ≥ 50 mm² | 8 mm átmérő | |
| rúd | ≥ 176 mm² | 15 mm átmérő | |
| Korrózióálló acél | tömör szalag | ≥ 50 mm² | 2 mm vastag |
| tömör kör | ≥ 50 mm² | 8 mm átmérő | |
| sodrott | ≥ 70 mm² | 1,7 mm sodratátmérő |
VEZETŐ (felfogóvezető, levezető): >= 50 mm2
-> a gyakorlatban a 8 mm-es köracél vagy a
30 x 3,5 mm-es szalag
FELFOGÓRÚD (tömör kör): >= 176 mm2
-> 15 mm átmérőA rúd azért nagyobb, mert ott a villámáram a csúcsban koncentrálódik, és a mechanikai igénybevétel is nagyobb (szél, jég).
A szabvány gyártási tűrése a keresztmetszetre −3 %. Ha a táblázatban nem szereplő méret vagy anyag kerül beépítésre, az csak sikeres villámáram-vizsgálat után használható.
Földelők legkisebb méretei
| Anyag | Kivitel | Legkisebb méret |
|---|---|---|
| Réz | szalag | 50 mm², min. 2 mm vastag |
| Tűzihorganyzott acél | szalag | 90 mm², min. 3 mm vastag |
| Rozsdamentes acél | szalag | 100 mm², min. 2 mm vastag |
| Tűzihorganyzott acél | rúdföldelő (leverhető) | Ø 16 mm |
| Tűzihorganyzott acél | földbe fektetett köracél | Ø 10 mm |
A 30 × 3,5 mm-es tűzihorganyzott (vagy rozsdamentes) acél szalag:
keresztmetszet: 30 x 3,5 = 105 mm2 >= 90 mm2 OK vastagság: 3,5 mm >= 3 mm OK
Mindkét feltételt teljesíti. Fontos viszont: a 30 × 3,5 mm kereskedelmi méret, nem szabványi előírás – a szabvány a 90 mm²-t és a 3 mm-t követeli meg.
Potenciálkiegyenlítő vezetők
| Összekötés | Legkisebb keresztmetszet |
|---|---|
| A sínek összekötése, illetve a sín-földelőrendszer kötés | réz 16 mm², alumínium 25 mm², acél 50 mm² |
| A belső fémes szerelvények bekötése a sínbe | legalább 6 mm² réz |
36.11 ⭐ Villámvédelmi potenciálkiegyenlítés; a villámvédelmi zónák (LPZ)
Mit kell bekötni?
- az épület FÉMSZERKEZETEI (acélváz, betonacél, homlokzatburkolat, korlát, létra); - a FÉMES KÖZMŰVEZETÉKEK a bevezetésnél; - a KÁBELÁRNYÉKOLÁSOK, kábeltálcák, páncélcsövek; - a VILLAMOS RENDSZER aktív vezetői SPD-N KERESZTÜL; - az ANTENNA- és GYENGEÁRAMÚ rendszerek adatvezeték-SPD-n keresztül.
A bekötés három módja
| Mód | Mikor? |
|---|---|
| (1) Közvetlen összekötés | ahol nincs üzemszerű feszültség és nincs galvanikus elválasztási igény |
| (2) Túlfeszültség-védelmi eszköz (SPD) | ahol üzemszerű feszültség van (villamos vezetők) |
| (3) Elválasztó (összecsatoló) szikraköz (ISG) | ahol a közvetlen összekötés nem megengedett |
Két klasszikus eset:
- KATÓDVÉDETT CSŐVEZETÉKNÉL: a közvetlen összekötés tönkretenné a katódvédelmet; - GÁZVEZETÉK SZIGETELŐ KÖZDARABJÁNÁL: hogy a villámáram ne a tömítésen ívjen át.
Általában ott, ahol két rendszert üzemszerűen galvanikusan el kell választani, de villámáram esetén össze kell kötni.
A méretezés: a szikraköz lökőáram-vezetőképessége I_imp ≥ k_c · I, és a megszólalási lökőfeszültsége legyen kisebb a védett szigetelés lökőszilárdságánál.
A villamos és a villámvédelmi egyenpotenciálú összekötést nem szabad elkülöníteni: a villámvédelmi potenciálkiegyenlítő sínt és az épület fő EPH-sínjét össze kell kötni, közös földelőrendszerrel.
Miért? Mert ha két külön földelőrendszer van, villámcsapáskor a kettő között több tíz kV léphet fel – ez átívelést és tüzet okoz, méghozzá jellemzően az épületen belül.
Röviden: egy földelőrendszer, egy EPH-csomópont, minden fémes rendszer bekötve.
A villámvédelmi zónák (LPZ)
| Zóna | Meghatározás | A határán |
|---|---|---|
| LPZ 0_A | a közvetlen villámcsapásnak kitett külső tér; teljes villámáram, csillapítatlan elektromágneses tér | – |
| LPZ 0_B | külső tér, amely a felfogórendszer révén közvetlen csapástól védett, de az elektromágneses tér csillapítatlan | – |
| LPZ 1 | belső tér, ahová már csak részvillámáram jut | T1 (B) típusú villámáram-levezető |
| LPZ 2 | további árnyékolással és SPD-vel csillapított belső tér | T2 (C) típusú túlfeszültség-levezető |
| LPZ 3 | a legérzékenyebb készülékek közvetlen környezete (készülékdoboz, fémszekrény belseje) | T3 (D) típusú finomvédelem |
Az elv: minden zónahatáron potenciálkiegyenlítés kell, és a határt átlépő minden vezetőt közvetlenül vagy SPD-n keresztül be kell kötni. Az SPD-fokozatokat koordinálni kell.
(A túlfeszültség-védelem részletes tárgyalása – a T1/T2/T3 fokozatok, a védelmi szint, az összekötő vezeték hossza – a 37. fejezet anyaga.)
36.12 Tetőn lévő napelemes rendszer villámvédelme
Ez a terület a képzési követelményben és a vizsgán is külön megjelenik.
| Eset | Teendő |
|---|---|
| 1. Nincs külső villámvédelem | A túlfeszültség-védelem (SPD) akkor is kötelező – DC- és AC-oldalon egyaránt |
| 2. Van külső LPS, és az „s” tartható | A PV-rendszert nem kell a levezetőrendszerbe kötni; a modulokat a felfogórendszer védett terébe kell helyezni, az „s” távolságot minden fémes elemtől tartva. Szigetelt (HVI) levezetővel jobban kihasználható a tetőfelület |
| 3. Van külső LPS, de az „s” nem tartható | Villámvédelmi potenciálkiegyenlítés: a fémes tartószerkezetet és a vezetékeket a felfogó- és levezetőrendszerrel össze kell kötni, a rendszert a részvillámáramra méretezve |
(a) Árnyékolás. A felfogórúd árnyéka csökkenti a hozamot és „forró pontot” okozhat a modulban. Egy Ø50 mm-es felfogócsőnél a magárnyék kb. 5,4 m-en belül tűnik el – ezért kisebb magasságú, sűrűbb felfogókiosztás javasolt, akár a tartószerkezetre rögzítve.
(b) Hurokfelület. A DC-vezetékeket kis hurokfelülettel kell vezetni, mert a nagy hurok indukált feszültséget gyűjt. A DC-oldali SPD az inverterhez a lehető legközelebb kerüljön, és 10 m-nél hosszabb DC-vezetéknél további T2 fokozat kell.
(c) Földre telepített PV-park. A modulsorok alatt Ø10 mm köracél háló, 20 × 20 – 40 × 40 m osztással, 1 Ω alatti eredő földelési ellenállással.
(Ezek az adatok gyártói és szakmai forrásokból származnak, nem telepítési szabványból – konkrét tervezésnél az inverter és a tartószerkezet gyártói útmutatója az irányadó. A fotovoltaikus rendszerek részletes tárgyalása a 29. fejezetben van.)
36.13 Villámvédelmi felülvizsgálat: ki, mikor, mit
A kivitelezés sorrendje – és hol vannak az ellenőrzési pontok
1. ALAPFÖLDELŐ / KERETFÖLDELŐ az ALAPOZÁSKOR, betonozás előtt. Ez az egyetlen elem, amelyet utólag csak drágán és rosszabbul lehet pótolni - a kihagyása a leggyakoribb és legdrágább kivitelezési hiba. 2. LEVEZETŐK KIÁLLÁSA a földelőből felnyúló, korrózióvédett csatlakozók. 3. LEVEZETŐK falazáskor, vakolás előtt. 4. VIZSGÁLÓ ÖSSZEKÖTŐK. 5. FELFOGÓRENDSZER tetőfedés után, a tetőszerkezethez illő tartókkal. 6. VILLÁMVÉDELMI POTENCIÁLKIEGYENLÍTÉS a bevezetéseknél, a villamos EPH-val KÖZÖSÍTVE. 7. SPD-k (T1/T2/T3) az elosztókban, az LPZ-zónahatárokon. 8. MÉRÉS, DOKUMENTÁLÁS, FELÜLVIZSGÁLAT az ELTAKARÁS ELŐTT és az ÁTADÁS ELŐTT is.
A norma szerinti villámvédelem négyféle felülvizsgálata
| Típus | Mikor? | Mire terjed ki? |
|---|---|---|
| Részleges | a kivitelezés folyamán, az eltakarás előtt | a később eltakarásra kerülő részek: B típusú földelők, betonalap-földelők, villámvédelmi célra használt vasbeton szerkezetek. Három szempont: a) a beépített anyagok megfelelnek a terveknek és szabványoknak; b) a beépítés módja megfelelő; c) a beépített vezetők folytonosak |
| Első | az átadás előtt | a kiviteli tervek alapján; mellékelni kell a részleges felülvizsgálati jegyzőkönyvet – vagy ha nincs, a felülvizsgálónak nyilatkoznia kell, hogy az elburkolt megoldások részleges felülvizsgálat nélkül is megfelelőek |
| Időszakos | az OTSZ szerinti ciklusban | kiviteli tervek alapján, fotókkal és szükség szerint mérésekkel kiegészítve |
| Rendkívüli | átalakítás, bővítés, sérülés, villámcsapás után | az időszakos szabályai szerint |
Ha a részleges felülvizsgálat elmarad, az első felülvizsgálatot végzőnek nyilatkoznia kell az elburkolt megoldások megfelelőségéről – amit ő nem látott.
Ezért kell a kivitelezés során fényképes dokumentációt készíteni az eltakarásra kerülő elemekről: alapföldelő, betonacél-kötések, vakolat alatti levezetők. Ez a szerelő jogilag is számonkérhető feladata.
Egy gyakorlati megjegyzés a szabványból: nyitott árokba fektetett földelőhálónál a szétterjedési ellenállás mérése általában nem értelmezhető, de célszerű a földelőrendszer egy-egy részének átmeneti, illetve szétterjedési ellenállását megmérni, mert így kivitelezési hiányosságok tárhatók fel.
A felülvizsgálati gyakoriságok
| Eset | Gyakoriság |
|---|---|
| Norma szerinti, LPS I és LPS II | legalább 3 évenként |
| Norma szerinti, LPS III és LPS IV (egyéb eset) | legalább 6 évenként |
| Nem norma szerinti, 300 kg / 300 l-nél több robbanásveszélyes anyaggal (ipari, tárolási alaprendeltetés) | legalább 3 évenként |
| Nem norma szerinti, egyéb eset | legalább 6 évenként |
Az OTSZ 281. § (2) kimondja: „A villámvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni.”
[JAVÍTVA 2026-09-13: az alábbi doboz korábban a visszavont 2011-es kiadás E.2 táblázatára hivatkozott (LPS-osztály szerint bontott 1/2, illetve 2/4 éves rend); a hatályos MSZ EN IEC 62305-3:2025-ben nincs E melléklet, a felülvizsgálati tartalom a D.7.2.2. szakaszba került, és már NEM LPS-osztály szerint bont, hanem a védett létesítmény kockázata és környezete alapján ad ajánlást.]
A hatályos MSZ EN IEC 62305-3:2025, D.7.2.2. szakasza szerinti ajánlott (nem kötelező) rend:
általános eset: szemrevételezés évente, teljes (elektromos mérést is tartalmazó) felülvizsgálat 3 évenként ha a szemrevételezés nem történik meg évente: teljes felülvizsgálat 2 évenként robbanásveszélyes környezet, szélsőséges időjárásnak kitett elemek, érzékeny belső rendszerek vagy nagy létszámú tartózkodás esetén: szemrevételezés félévente, teljes felülvizsgálat évente
Ez szabványi ajánlás, LPS-osztálytól függetlenül. A kötelező minimum viszont az OTSZ szerinti 3, illetve 6 év (ld. fenti táblázat).
Amikor felülvizsgálatra sincs kötelezettség
A TvMI 12.6 az építményeket három csoportba sorolja, és kimondja: azoknál, amelyeknél nincs kötelezettség villámvédelem létesítésére, felülvizsgálatra sincs kötelezettség. Ide tartoznak az OTSZ 144. §-a alapján mentesülő építmények és a KVK-építmények.
Ki végezheti, és mit tartalmaz?
Ki? „Villámvédelmi felülvizsgáló” szakképesítéssel rendelkező személy, aki tűzvédelmi szakvizsgával is rendelkezik. (A szakvizsga-kötelezettség konkrét jogszabályi helyét a jegyzet egyetlen forrásból ismeri, ezért azt jelölt adatként közli.) Rendkívüli felülvizsgálatra az a tervező is jogosult, aki a 9/2015. (III. 25.) BM rendelet szerinti jogosultsággal rendelkezik.
Mit tartalmaz?
1. DOKUMENTUMELLENŐRZÉS
terv, kockázatelemzés, korábbi jegyzőkönyv,
megvalósulási dokumentáció
2. SZEMREVÉTELEZÉS
a felfogó- és levezetőrendszer épsége, rögzítések,
korrózió, kötések, vizsgáló összekötők, EPH,
SPD-k állapotjelzői
3. MÉRÉS
- FÖLDELÉSI ELLENÁLLÁS levezetőnként, a vizsgáló
összekötők bontásával
- FOLYTONOSSÁG
- természetes levezetőnél: <= 0,2 ohm átmeneti
ellenállás
4. MINŐSÍTŐ IRAT
az építmény megnevezése és állapota, az alkalmazott
műszaki követelmény, a mérési eredmények, a FELTÁRT
HIBÁK ÉS JAVÍTÁSI HATÁRIDEJÜK, a MINŐSÍTÉS, és a
KÖVETKEZŐ FELÜLVIZSGÁLAT HATÁRIDEJEAz OTSZ szerint „a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell”.
Amivel a felülvizsgálónak rendelkeznie kell a megkezdéshez: a) villámvédelmi terv; b) az első felülvizsgálat jegyzőkönyve; c) a megbízó nyilatkozata a robbanásveszélyről; d) a zivataros időre vonatkozó munkavédelmi vagy használati utasítás, ha az a villámvédelem részét képezi.
Kidolgozott mintapéldák
36.1. mintapélda – Gördülőgömb-módszeres felfogó-ellenőrzés családi házon
Egy nyeregtetős családi ház alaprajza 12,0 m × 8,0 m, ereszmagassága 5,0 m, gerincmagassága 8,0 m. A tetőn, a gerincen áll egy 0,80 m magas fémszerelvény (fém kéménybélés kivezetése), a felfogórúd tervezett helyétől a gerinc mentén 3,0 m-re. A kockázatelemzés LPS III fokozatot írt elő.
a) Ellenőrizd a hálós módszert! b) Hány levezető kell? c) Mennyire hatol be a gördülőgömb a gerinc- és az ereszvezető közé? d) Mekkora felfogórúd véd meg a fémszerelvényt?
Megoldás. Az LPS III adatai: r = 45 m, hálóosztás 15 × 15 m, levezetők távolsága 15 m.
A tetősík geometriája:
fél szélesség: 8,0 / 2 = 4,0 m magasságkülönbség: 8,0 - 5,0 = 3,0 m ferde tetősík-hossz: gyök(4,0^2 + 3,0^2) = 5,0 m tetőhajlás: arctg(3/4) = 36,9 fok
a) Hálós módszer
Felfogóvezető a gerincen (12,0 m), a két ereszen (2 × 12,0 m) és a két oromfalnál ferdén (2 × 5,0 m). A hálószem így 12,0 m × 5,0 m.
feltétel: mindkét oldal <= 15 m
12,0 <= 15 OK
5,0 <= 15 OK
-> MEGFELELb) Levezetők
kerület: 2 x (12,0 + 8,0) = 40,0 m szükséges szám: 40,0 / 15 = 2,67 -> legalább 3 szimmetria miatt: 4 levezető a négy sarokra tényleges átlagos távolság: 40,0 / 4 = 10,0 m 10,0 <= 15 -> MEGFELEL
c) A gördülőgömb behatolása
Két, egymástól d = 5,0 m (ferde) távolságban lévő felfogóvezetőre támaszkodó gömb behatolási mélysége a húr alá:
p = R − √(R² − (d/2)²)
p = 45 - gyök(45^2 - 2,5^2) = 45 - gyök(2025 - 6,25) = 45 - gyök(2018,75) = 45 - 44,9305 = 0,0695 m = kb. 7 cm
Értelmezés: a gömb legfeljebb 7 cm-re hatol a két vezető közötti tetősík alá, azaz súrolja a tetőhéjazatot. Ez sík felületnél megengedett, mert a szabvány sík felületekre a hálós módszert fogadja el egyenértékűként.
De éghető héjazatnál (nád, fazsindely) a felfogóvezetőt távtartókkal a héjazat fölé kell emelni – emlékezz a 0,15 m-es, illetve 0,10 m-es távolságra.
d) A fémszerelvény védelme – ez a példa lényege
A h magasságú felfogórúd által védett sugár az a magasságban:
r_p(a) = √(h · (2R − h)) − √(a · (2R − a))
A második tag minden esetben ugyanaz (a = 0,80 m, 2R = 90 m):
gyök(0,80 x (90 - 0,80)) = gyök(0,80 x 89,20)
= gyök(71,36) = 8,4475 m| Felfogórúd magassága, h | √(h·(90−h)) | r_p(0,80 m) | Megfelel a 3,0 m-nek? |
|---|---|---|---|
| 1,0 m | √(1,0 · 89,0) = 9,4340 | 0,99 m | NEM |
| 1,5 m | √(1,5 · 88,5) = 11,5217 | 3,07 m | igen, de szűken |
| 2,0 m | √(2,0 · 88,0) = 13,2665 | 4,82 m | igen, biztonságosan |
Következtetés: az 1,0 m-es felfogórúd nem elegendő (mindössze 0,99 m sugarú kört véd 0,80 m magasságban), az 1,5 m-es éppen megfelel, ezért a gyakorlatban 2,0 m-es rudat kell választani, hogy legyen tartalék a szerelési pontatlanságra.
A régi szabvány LPS III-ra 20 m magasságig 45°-os védőszöget adott. Egy 2,0 m-es rúd 45°-os kúppal a talpsíkjában 2,0 m, a 0,80 m-es magasságban pedig (2,0 − 0,80) = 1,2 m sugarat védene – ami kevesebb 3,0 m-nél, tehát a védőszög-módszer szerint nem lenne védett.
A gördülőgömb-módszer tehát megengedőbb ebben az esetben. A három módszer a szabvány szerint egyenrangú, bármelyikkel igazolható a megfelelőség.
Figyelem: a 45°-os érték a korábbi szabványból való (36.5. alfejezet); a hatályos kiadásban a védőszög diagramról olvasandó le. A példa ezt csak a két módszer közötti különbség szemléltetésére használja.
Válasz: a) megfelel (12 × 5 m háló ≤ 15 m) · b) 4 levezető, 10 m átlagos távolsággal · c) 7 cm – a sík tetőn megengedett · d) 2,0 m-es felfogórúd kell.
36.2. mintapélda – Elválasztási (biztonsági) távolság
Ugyanezen a házon a padlástérben fémes fűtési csővezeték fut, amely az EPH-sínen keresztül földelt. A gerincen áll az előző példa 2,0 m-es felfogórúdja.
Mekkora elválasztási távolságot kell tartani, ha: a) LPS III, 4 levezető, a köztes tér levegő; b) LPS III, csak 2 levezető, levegő; c) LPS II, 2 levezető, levegő; d) LPS II, 2 levezető, de a levezető téglafalban, vakolat alatt fut?
e) A tényleges távolság 0,20 m. Melyik esetben felel meg?
Megoldás. A képlet: s = (k_i · k_c · l_m) / k_m
Az l_m minden esetben ugyanaz: a vizsgált ponttól (itt: a padlástérben futó fémcső, a gerincmagasságban) a legközelebbi földelési/potenciálkiegyenlítési pontig mért áramúthossz. [JAVÍTVA 2026-09-13: korábban a felfogórúd 2,0 m-es magasságát is hozzáadtuk – ez tévedés volt. A villámáram a rúd csúcsán csap be, de a vizsgált pont (a csővezeték) a gerinc szintjén van, a rúd alatt: az elválasztási távolság szempontjából releváns áramút csak a gerinctől a földelésig tart, a rúd feletti szakasz a vizsgált pont fölött van, nem érinti az itt keletkező potenciálkülönbséget.]
l_m = 8,0 m (gerincmagasság a földelésig - a felfogórúd
2,0 m-e a vizsgált pont FÖLÖTT van, nem számít bele)a) LPS III, 4 levezető, levegő
k_i = 0,04 (LPS III) k_c = 0,44 (n = 4 levezető) k_m = 1 (levegő) s = (0,04 x 0,44 x 8,0) / 1 = 0,1408 / 1 = 0,1408 m -> kb. 0,14 m
b) LPS III, 2 levezető, levegő
k_c = 0,66 (n = 2) s = (0,04 x 0,66 x 8,0) / 1 = 0,2112 m -> 0,21 m
c) LPS II, 2 levezető, levegő
k_i = 0,06 (LPS II) s = (0,06 x 0,66 x 8,0) / 1 = 0,3168 m -> 0,32 m
d) LPS II, 2 levezető, téglafal
k_m = 0,5 (tégla) s = (0,06 x 0,66 x 8,0) / 0,5 = 0,3168 / 0,5 = 0,6336 m -> 0,63 m
Összefoglalva:
| Eset | k_i | k_c | l_m (m) | k_m | s (m) |
|---|---|---|---|---|---|
| a) LPS III, 4 levezető, levegő | 0,04 | 0,44 | 8,0 | 1 | 0,14 |
| b) LPS III, 2 levezető, levegő | 0,04 | 0,66 | 8,0 | 1 | 0,21 |
| c) LPS II, 2 levezető, levegő | 0,06 | 0,66 | 8,0 | 1 | 0,32 |
| d) LPS II, 2 levezető, téglafal | 0,06 | 0,66 | 8,0 | 0,5 | 0,63 |
e) A döntés 0,20 m tényleges távolságnál
a) 0,20 > 0,14 -> MEGFELEL b) 0,20 < 0,21 -> nem felel meg (szoros) c) 0,20 < 0,32 -> nem felel meg d) 0,20 < 0,63 -> nem felel meg
Figyeld meg, mennyit számít a két tényező: a levezetők számának megduplázása (2 → 4) a szükséges távolságot 0,21-ről 0,14 m-re csökkenti; a téglafal viszont 0,32-ről 0,63 m-re növeli. A k_m osztóban van – a szilárd anyag megkétszerezi a követelményt.
Ellenőrző számítás (egy független forrás példájával): templomtorony, LPS IV (k_i = 0,04), n = 4 (k_c = 0,44), l = 18 m, kőfal (k_m = 0,5):
s = (0,04 x 0,44 x 18) / 0,5 = 0,3168 / 0,5 = 0,63 m
Ez megegyezik a forrásban közölt értékkel – a képlet és a tényezők alkalmazása tehát helyes.
Válasz: a) 0,14 m · b) 0,21 m · c) 0,32 m · d) 0,63 m · e) csak az a) esetben felel meg.
[JAVÍTVA 2026-09-13: korábban ez a doboz nyitva hagyott forrásellentmondásként (0,66 vs. 0,5) kezelte a kérdést, holott az elsődleges forrásból (a hatályos szabvány 13. táblázata) egyértelműen feloldható.]
A hatályos MSZ EN IEC 62305-3:2025, 13. táblázata szerint: n = 1 (kizárólag különálló/izolált LPS-nél) k_c = 1; n = 2: k_c = 0,66; n = 3 vagy több: k_c = 0,44. Ez a jegyzetben használt 0,66-os érték tehát közvetlenül a hatályos szabványból igazolt, nem becslés.
Fontos feltétel (ez adhatott okot a "0,5-ös" félreértésre): a táblázat értékei B típusú földelőnél mindig, A típusú földelőnél csak akkor érvényesek, ha a szomszédos földelők földelési ellenállása legfeljebb 2-szeres arányban tér el egymástól. Ha ennél jobban eltérnek, a szabvány k_c = 1-et ír elő (nem 0,5-öt) – vagyis a "kedvezőtlenebb" eset az 1, nem egy 0,5-ös köztes érték.
36.3. mintapélda – Földelőhossz meghatározása adott talaj-fajlagos ellenállásnál
Ugyanaz a 12,0 m × 8,0 m alapterületű ház. B típusú keretföldelőt építünk, az épület falától 1,0 m-re, 0,8 m mélyen.
a) Mekkora a közrezárt terület és az egyenértékű sugár? b) Megfelel-e LPS III fokozatnál, ρ = 400 Ω·m talajban? c) És LPS II fokozatnál, ρ = 1000 Ω·m talajban? d) Mi lenne A típusú földelővel, LPS III-nál? e) Megfelel-e a 30 × 3,5 mm-es tűzihorganyzott acél szalag?
Megoldás.
a) A közrezárt terület és az egyenértékű sugár
a keret mérete:
(12,0 + 2 x 1,0) x (8,0 + 2 x 1,0)
= 14,0 x 10,0 = 140,0 m2
egyenértékű sugár:
r_e = gyök(A / pi) = gyök(140,0 / 3,1416)
= gyök(44,563) = 6,68 mb) LPS III, ρ = 400 Ω·m
LPS III–IV-nél l₁ a talaj fajlagos ellenállásától független: l₁ = 5 m.
feltétel: r_e >= l1 6,68 >= 5 -> MEGFELEL
A keretföldelő önmagában megfelel.
c) LPS II, ρ = 1000 Ω·m
A táblázat szerint l₁ ≈ 10 m.
6,68 < 10 -> NEM felel meg hiányzó hossz: dl = 10,0 - 6,68 = 3,32 m
Két megoldás, levezetőnként:
VÍZSZINTES kiegészítő sugárföldelő:
l_r = dl = 3,32 m
(4 levezetőnél 4 x 3,32 = kb. 13,3 m többlet)
FÜGGŐLEGES mélyföldelő:
l_v = dl / 2 = 1,66 m
(mert a függőleges földelő SZÁMÍTOTT hossza a
tényleges KÉTSZERESE)A gyakorlatban a leverési mélység miatt 2,0 m-es rudat választunk minden levezetőnél.
d) A típusú földelővel, LPS III, ρ = 400 Ω·m
l1 = 5 m minden levezetőhöz: 5,0 m vízszintes sugárföldelő, VAGY 2,5 m függőleges mélyföldelő legalább 2 db földelő kell
e) Az anyag ellenőrzése
30 x 3,5 mm-es tűzihorganyzott acél szalag: keresztmetszet: 30 x 3,5 = 105 mm2 >= 90 mm2 OK vastagság: 3,5 mm >= 3 mm OK -> MEGFELEL
A betonból vagy talajból kilépő ponton külön korrózióvédelem kell: PVC-bevonatú horganyzott köracél, V4A rozsdamentes acél vagy hőzsugorcső. A réz EPH-vezetőt a talajban nem szabad közvetlenül a horganyzott acélhoz kötni – rozsdamentes közdarab kell.
A 10 Ω-os kiváltó szabály – csak a d) pontban tárgyalt A típusú földelőre érvényes: ha a mért földelési ellenállás 10 Ω-nál kisebb, az A típusú elrendezés minimális földelőhossz (l₁) előírása elhagyható. A b)–c) pontban tárgyalt B típusú keretföldelőre ez a kiváltás nem vonatkozik – annak saját, geometriai megfelelőségi kritériuma van (r_e ≥ l₁), amelyet mért ellenállással nem lehet kiváltani. A kivitelezés után természetesen mindkét típusnál mindig meg kell mérni a földelési ellenállást, de a mérési eredmény csak A típusnál helyettesítheti a geometriai előírást.
Válasz: a) A = 140 m², r_e = 6,68 m · b) megfelel · c) nem felel meg, 3,32 m hiányzik (levezetőnként 2,0 m-es rúd) · d) 5,0 m vízszintes vagy 2,5 m függőleges, legalább 2 db · e) megfelel.
36.4. mintapélda – Döntési feladat: kell-e villámvédelmet létesíteni?
Melyik megrendelésnél kötelező a villámvédelem, és milyen típusú?
- Új, egylakásos családi ház, terepszinttől a tetőfedés legmagasabb pontjáig 9,5 m, cserépfedés.
- Új, 4 lakásos társasház, magasság 9,0 m, alapterület 520 m², betoncserép (A1) tető.
- Meglévő, 1985-ben épült ipari csarnok MSZ 274 szerinti villámhárítóval, most 15 %-os bővítés.
- Építési terület felvonulási épülete, fennállás: május 10. – szeptember 30.
Megoldás.
1. Új, egylakásos családi ház, 9,5 m
Nem kötelező villámvédelmet létesíteni: az OTSZ 144. § a) aa) pontja mentesíti a „legfeljebb 10 m magasságú, egy lakóegységet … tartalmazó lakóépületet”, és 9,5 m ≤ 10 m.
De: ha az építtető mégis kéri, akkor norma szerinti rendszert kell építeni (mert új építmény), kockázatelemzéssel meghatározott LPS-osztállyal [140. § (1) a)].
2. Új, 4 lakásos társasház, 520 m²
Kötelező. A 144. § a) ac) pontja csak legfeljebb 400 m² alapterületig mentesíti az egymás felett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületet – itt 520 m² > 400 m².
Norma szerinti villámvédelem, kockázatelemzéssel.
3. Ipari csarnok, 15 %-os bővítés
A bővítés nem éri el a 40 %-ot, és a rendeltetés sem változik → a védelem a meglévő, nem norma szerinti villámvédelemmel is biztosítható [140. § (2)].
A bővítés villámvédelmének „meg kell felelnie a villámvédelem létesítésekor, az utolsó felülvizsgálatakor vagy … a bővítéskor érvényes vonatkozó műszaki követelményben foglaltaknak, vagy kialakítása azzal egyenértékű legyen” [140. § (3)].
Vagyis az MSZ 274 szerint kell kiegészíteni, nem MSZ EN 62305 szerint.
4. Felvonulási épület, május 10. – szeptember 30.
Az ideiglenes építmény fennállási ideje az április 1. – október 31. időszakba esik [143. § (1)] → a villámvédelem kérdését vizsgálni kell.
Figyelem a feltételre: a 143. § (1) szerint akkor kell kialakítani, „amennyiben az építményre elkészített villámvédelmi kockázatkezelés alapján szükséges” – tehát nem automatikus. Ha a kockázatkezelés szerint szükséges:
- elfogadható az enyhébb kockázati küszöb (emberi élet < 10^-4, közszolgáltatás < 10^-2) [143. § (2)]; - ÜZEMELTETÉSI, HASZNÁLATI vagy MUNKAUTASÍTÁST kell készíteni [143. § (3)].
Válasz: 1. nem kötelező (de ha kérik, norma szerinti) · 2. kötelező, norma szerinti · 3. nem kötelező a norma szerintivé alakítás; MSZ 274 szerinti kiegészítés · 4. a kockázatkezelés dönt; ha szükséges, enyhébb küszöbbel és munkautasítással.
36.5. mintapélda – Felülvizsgálati határidő számítása
a) Egy 2021. június 14-én átadott, LPS II fokozatú, norma szerinti villámvédelmű irodaépület. Mikor esedékes a következő felülvizsgálat? b) Egy 2019. november 3-án felülvizsgált, nem norma szerinti villámvédelmű, 400 liter oldószert tároló üzemcsarnok. Mikor?
Megoldás.
a) LPS II, norma szerinti
LPS I és II -> legalább 3 ÉVENKÉNT "a naptári napot kell figyelembe venni" [281. § (2)] 2021. 06. 14. -> 2024. 06. 14. -> 2027. 06. 14.
b) Nem norma szerinti, 400 l oldószer
400 l > 300 l robbanásveszélyes anyag,
ipari / tárolási alaprendeltetés
-> legalább 3 ÉVENKÉNT [280. § (2) a)]
2019. 11. 03. -> 2022. 11. 03. -> 2025. 11. 03.
-> 2028. 11. 03.A 2028-as dátum csak akkor érvényes, ha a 2025-ös felülvizsgálat megtörtént.
Ha elmaradt, akkor az építmény ma felülvizsgálat nélkül üzemel – ez tűzvédelmi bírságot vonhat maga után, és baleset esetén a felelősség kérdését is eldöntheti.
A felülvizsgálat nem „csúszik”: az esedékesség a korábbi felülvizsgálat napjától számít, nem attól, hogy mikor jutott eszébe valakinek.
Válasz: a) 2027. 06. 14. · b) 2028. 11. 03., feltéve, hogy a 2025-ös felülvizsgálat megtörtént.
Gyakorlatok
a) Miért arányos a végső ugrás hossza a villámáram nagyságával, és mi ebből a gördülőgömb-módszer?
b) Mi a norma szerinti és a nem norma szerinti villámvédelem közötti különbség? Van-e visszaút?
c) Egy ügyfél 8,5 m gerincmagasságú, egylakásos családi házat épít lejtős telken, ahol a terepszint legalsó pontjától a tetőfedés legmagasabb pontjáig 11,2 m a magasság. Kell-e villámvédelem?
d) Mikor kell a meglévő villámvédelmet norma szerintivé alakítani?
(Megoldás: a) A vezérkisülés lefelé haladva egy adott távolságról „ugrik át” a földi tárgyra; ez a távolság a villámáram nagyságától függ, mert a nagyobb áramú villám nagyobb töltést hordoz, és nagyobb távolságról tudja átütni a levegőt. Ha egy R sugarú gömböt gördítünk végig az épület körül, a gömb által megérinthető pontok azok, ahol a villám becsaphat – ez a gördülőgömb-módszer. b) A norma szerinti (NV) az MSZ EN 62305 sorozat szerint kialakított rendszer, LPS I–IV osztállyal, kockázatelemzéssel; a nem norma szerinti a régi MSZ 274 sorozat (visszavonva 2009. 02. 01.) szerinti, V/L/F fokozatokkal jellemzett rendszer, amely csak meglévő villámvédelemnél alkalmazható. Visszaút nincs: ha egy meglévő, nem norma szerinti villámvédelmet norma szerintivé alakítanak, „ezt követően a nem norma szerinti villámvédelem követelményrendszere már nem alkalmazható rá” [140. § (4)]. c) Kell. A 144. § a) pontja a magasságot a terepszinti csatlakozás legalsó és a tetőfedés legmagasabb pontja között méri – itt ez 11,2 m > 10 m, tehát a mentesség nem áll fenn. Mivel új építményről van szó, norma szerinti villámvédelmet kell létesíteni, kockázatelemzéssel meghatározott LPS-osztállyal. (A 8,5 m-es gerincmagasság megtévesztő adat – nem az a mérvadó.) d) Az OTSZ 140. § (1) szerint: új építménynél; a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során; és a meglévő építmény olyan bővítése esetén, amelynek következtében az eredeti tetőfelület vízszintes vetülete 40 %-ot meghaladó mértékben növekszik.)
a) Add meg a négy LPS-osztály gördülőgömb-sugarát és hálószem-méretét!
b) Miért nem közli a jegyzet táblázatként a védőszögeket?
c) Mennyi a levezetők előnyben részesített távolsága osztályonként? Hány levezető kell legalább?
d) Egy lapostetős épületen 0,6 mm-es horganyzott trapézlemez-fedés van, alatta 15 cm EPS hőszigetelés. Elfogadható-e természetes felfogónak?
e) Mit követel meg a szabvány a betonacél levezetőként való használatához?
(Megoldás: a) LPS I: 20 m / 5 × 5 m · LPS II: 30 m / 10 × 10 m · LPS III: 45 m / 15 × 15 m · LPS IV: 60 m / 20 × 20 m. b) Mert a hatályos MSZ EN IEC 62305-3:2025 2. táblázata a védőszög rovatában az áll, hogy „lásd az 1. ábrát” – a védőszög diagramról olvasandó le, és együtt függ az LPS-osztálytól és a felfogó magasságától, a magassággal csökken. A szakirodalomban idézett 25/35/45/55° a korábbi szabvány táblázata, illetve a diagram h = 20 m-hez tartozó pontjai. c) LPS I: 10 m · II: 10 m · III: 15 m · IV: 20 m. Legalább két levezető minden esetben; ahol emberek tartózkodhatnak, a szabvány az érintési feszültség csökkentésére legalább 10 levezetőt ajánl. d) Nem. A 0,6 mm-es horganyzott acél a t′ = 0,5 mm-es feltételt teljesíti ugyan, de az csak akkor alkalmazható, ha az átolvadás nem kritikus – vagyis alatta nem éghető és nem robbanásveszélyes a tér. Itt EPS hőszigetelés van alatta, amely éghető, tehát a t = 4 mm-es feltétel érvényes, amit a 0,6 mm nem teljesít. Külön felfogórendszert kell építeni a lemezfedés fölé. e) A betonacél akkor használható levezetőnek, ha villamosan folytonos: a toldás átfedése ≥ 20 × átmérő, hegesztve vagy bilincselve; a legmagasabb pont és a talajszint közötti átmeneti ellenállás ≤ 0,2 Ω (10 A-rel mérve); és a beton felületén a betonacélhoz kötött horganyzott körvezetőt kb. 2 méterenként kell összekötni. Hátránya: nem alakítható ki benne vizsgáló összekötő, ezért a földelési ellenállás levezetőnként nem mérhető.)
a) Mikor kell A típusú és mikor B típusú földelőt alkalmazni? Hány földelő kell legalább az A típusnál?
b) Egy 10 × 10 m-es épület körül 1 m-re épül keretföldelő. Megfelel-e LPS IV-nél?
c) Egy családi háznál bitumenes „feketeteknő” szigetelés készül. Milyen anyagból kell az alapozásföldelő, és mi az, ami nem használható?
d) Miért nem szabad a villámvédelmi és a villamos EPH-t külön földelőrendszerre kötni?
e) Mikor kell villámvédelmi felülvizsgálatot végezni LPS II fokozatnál, és mikor LPS IV-nél?
(Megoldás: a) A típusú földelő kis alapterületű, 20 m-nél alacsonyabb építményeknél előnyös: az egyes levezetőkhöz csatlakozó, egymással nem összekötött sugár- vagy mélyföldelők, legalább 2 db. B típusú nagyobb épületeknél, sziklás talajon, hálós felfogórendszernél és elektronikára érzékeny létesítményeknél: az építményt körülvevő körvezető (legalább 80 %-a talajjal érintkezik) vagy alapföldelő. b) A keret mérete (10 + 2) × (10 + 2) = 12 × 12 m, tehát A = 144 m²; r_e = √(144 / π) = √45,84 = 6,77 m. LPS IV-nél l₁ a talaj fajlagos ellenállásától függetlenül 5 m, és 6,77 ≥ 5 → megfelel. c) A bitumenes szigetelés elválasztja a betont a talajtól, ezért a beton lúgos passziváló hatása nem érvényesül, és a földelőt a talajba kell ágyazni. Ilyenkor az MSZ 18014 [6.2.] szerint legalább 10 mm átmérőjű acélhuzal, 30 × 3,5 mm szalagacél vagy legalább 50 mm² rézhuzal használható, a kör- és szalagacélnak tartósan korrózióállónak (rozsdamentes, V4A) kell lennie. Tűzihorganyzott anyag NEM használható. d) Mert villámcsapáskor a két külön földelőrendszer között több tíz kV léphet fel, ami átívelést és tüzet okoz – jellemzően az épületen belül. A villámvédelmi potenciálkiegyenlítő sínt és az épület fő EPH-sínjét össze kell kötni, közös földelőrendszerrel. e) LPS I és II: legalább 3 évenként · LPS III és IV: legalább 6 évenként (OTSZ). A felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni [281. § (2)]. [JAVÍTVA 2026-09-13: a korábbi szöveg itt is az MSZ EN 62305-3 visszavont 2011-es kiadásának E.2 táblázatára hivatkozott, LPS-osztály szerinti 1/2, illetve 2/4 éves ajánlott renddel - a hatályos 2025-ös kiadásban nincs E melléklet, a felülvizsgálati tartalom a D.7.2.2. szakaszba került, és már nem LPS-osztály szerint bont, hanem a védett létesítmény kockázata és környezete alapján ad ajánlást (lásd fent).]*
Összefoglalás
Összefoglalás
A villám fizikája. Töltésszétválás a felhőben → influenciával pozitív töltés a földfelszínen → lefelé lépcsőző vezérkisülés → a földi tárgyakról felfelé induló kisülés → a végső ugrás, amelynek hossza arányos a villámáram nagyságával → fővillám → további részvillámok. A végső ugrásból következik a gördülőgömb-módszer: kisebb áram → rövidebb ugrás → kisebb gömb → sűrűbb felfogórendszer.
A szabályozás három rétege. OTSZ (mikor kell, milyen szinttel, milyen gyakran) · MSZ EN 62305 sorozat (hogyan kell kialakítani: 1. alapelvek és LPL, 2. kockázatkezelés, 3. külső LPS, 4. belső rendszerek) · TvMI 7.7 és 12.6 (hazai értelmezés, felülvizsgálat). Hatályos kiadások: MSZ EN IEC 62305-1:2025 és -3:2025.
NV és nem norma szerinti. A norma szerinti (NV) az MSZ EN 62305 szerinti; kötelező új építménynél, rendeltetésváltozásnál, és ha a bővítés miatt az eredeti tetőfelület vízszintes vetülete 40 %-ot meghaladóan nő [140. § (1)]. A nem norma szerinti a visszavont MSZ 274 sorozaton alapul, és csak meglévő villámvédelemnél alkalmazható – a régi rendszert nem kell lecserélni, csak a létesítéskori követelmény szerint felülvizsgálni. Visszaút nincs [140. § (4)].
Mikor nem kell villámvédelem? OTSZ 144. §: ≤ 10 m magas (a terepszinti csatlakozás legalsó és a tetőfedés legmagasabb pontja között mérve!) egylakásos vagy egymás melletti lakóegységes lakóépület; ≤ 200 m² közösségi épület; ≤ 400 m² egymás feletti lakóegységes lakóépület A1–A2 tetőanyaggal; bizonyos műtárgyak és nyomvonalas létesítmények. A 12. melléklet 1. táblázata rendeltetés szerint ír elő kötelező LPS-szintet (oktatási II, egészségügyi II, tömegtartózkodás IV, szálloda 50 fő felett II, robbanásveszélyes I). Ideiglenes építménynél [143. §] az április 1. – október 31. közötti fennállás és a kockázatkezelés együtt dönt.
Kockázatelemzés. Források S1–S4, károsodástípusok D1–D3, veszteségek L1–L4. Elviselhető kockázat az OTSZ 141. § szerint: emberi élet 10⁻⁵, közszolgáltatás 10⁻³, kulturális örökség 10⁻⁴ – nincs eltérés a szabványtól. A KVK-építményeknél (talajszinti parkoló, térbútor, ≤ 15 m és ≤ 10 m² műtárgy, kerítés, ≤ 3 m fóliasátor, felszín alatti építmény, ≤ 10 m híd) a követelmény villámvédelem nélkül is teljesítettnek tekinthető – két kivétellel (kényszerű személyjelenlét 3 m sugarú környezetben; vegyi, biológiai, sugár- vagy robbanásveszély).
LPL és LPS. Méretezési villámáram LPL I–IV: 200 / 150 / 100 / 100 kA, hullámalak 10/350 µs (ezért minősítik így a T1 típusú SPD-t). Legkisebb elfogandó áram 3 / 5 / 10 / 16 kA, elfogási valószínűség 99 / 97 / 91 / 84 %, ebből a gördülőgömb-sugár 20 / 30 / 45 / 60 m. Hálószem 5×5 / 10×10 / 15×15 / 20×20 m (egyik mérete +25 %-kal növelhető). Levezetők távolsága 10 / 10 / 15 / 20 m. A védőszög NEM táblázatos érték: a szabvány diagramra utal, és a szög a felfogó magasságával csökken.
Felfogórendszer. Három egyenrangú módszer: gördülőgömb (az általános, mindig alkalmas), védőszög (kiegészítő, magassági korláttal), hálós (sík felületekre). Természetes felfogónál a lemezvastagság t = 4–7 mm, ha az átolvadás nem megengedett; t′ = 0,5–0,7 mm, ha megengedett – a kérdés nem a lemez, hanem ami alatta van. Gyúlékony anyagtól: nádtetőnél 0,15 m, egyébként 0,10 m.
Levezetőrendszer. Legalább két levezető, egyenletesen, a sarkokhoz közel, a lehető legrövidebb úton. Természetes levezetőnél (betonacél) a toldás átfedése ≥ 20 × átmérő, az átmeneti ellenállás ≤ 0,2 Ω. Minden levezetőbe vizsgáló összekötő kerül, hogy a földelési ellenállás levezetőnként mérhető legyen.
Elválasztási távolság. s = (k_i · k_c · l_m) / k_m. k_i: 0,08 / 0,06 / 0,04 / 0,04; k_c: 1 / 0,66 / 0,44 (1, 2, illetve 3–4 levezetőnél); k_m: levegő 1, szilárd anyag 0,5. Két buktató: a k_m az osztóban van (szilárd anyag megkétszerezi a távolságot, mert nem önregeneráló), és az l_m a vezetőút mentén mért hossz, nem légvonal. Ha nem tartható: több levezető → potenciálkiegyenlítés (részvillámáramra méretezve!) → szigetelt (HVI) levezető (jellemzően 0,45–0,90 m egyenértékű levegőtávolság, gyártói adat) → nyomvonal-áthelyezés.
Földelőrendszer. A típus: levezetőnkénti, össze nem kötött földelők, legalább 2 db. B típus: keretföldelő (≥ 80 % talajérintkezés) vagy alapföldelő; r_e = √(A/π) ≥ l₁. A függőleges földelő számított hossza a tényleges kétszerese. Kivitelezés: körvezető ≥ 0,5 m mélyen, az épülettől ≥ 1 m-re; betonfedés ≥ 50 mm. A 10 Ω ajánlás, nem követelmény, és kizárólag az A típusra vonatkozik – ha az A típusú elrendezés mért ellenállása kisebb 10 Ω-nál, a minimális földelőhossz előírása elhagyható; a B típusú keretföldelőre ez a kiváltás nem érvényes, ott az r_e ≥ l₁ geometriai feltétel a mérvadó.
Alapozásföldelő – magyar szabály. Magyarországon az MSZ 18014 kötelező [MSZ HD 60364-5-54/A1, 542.2.1., nemzeti eltérés]. Betonba: 10 mm acélhuzal vagy 30 × 3,5 mm szalag, horganyzott is lehet. Talajba (bitumenes „feketeteknő” vagy lábazati hőszigetelés esetén): tűzihorganyzott anyag NEM használható – rozsdamentes (V4A) vagy réz kell. Az üzemi összekötő vezetőt ≤ 5 méterenként a vasaláshoz kötni; a hegesztett kötés ≥ 50 mm varrathosszal, statikussal egyeztetve. A talajban különnemű fémek nem érintkezhetnek (réz + horganyzott acél tilos, alumínium a talajba/betonba nem építhető) – szakmai elv, tételes szabványhely nélkül.
Anyagok. Vezető (felfogó, levezető): ≥ 50 mm² (8 mm köracél vagy 30 × 3,5 mm szalag); felfogórúd ≥ 176 mm² (15 mm átmérő). Földelő: réz szalag 50 mm²/2 mm, tűzihorganyzott acél szalag 90 mm²/3 mm, rúdföldelő Ø16 mm, fektetett köracél Ø10 mm. A 30 × 3,5 mm (105 mm², 3,5 mm) mindkét feltételt teljesíti – de kereskedelmi méret, nem szabványi előírás.
Potenciálkiegyenlítés és LPZ. Bekötendő: fémszerkezetek, közművezetékek a bevezetésnél, kábelárnyékolások, a villamos vezetők SPD-n keresztül. Három bekötési mód: közvetlen, SPD, szikraköz (katódvédett csőnél, gázvezeték szigetelő közdarabjánál). Egy földelőrendszer, egy EPH-csomópont – különben villámcsapáskor több tíz kV léphet fel a két rendszer között. Zónák: LPZ 0_A (közvetlen csapás), 0_B (felfogóval védett), 1 (T1 a határon), 2 (T2), 3 (T3).
Napelem a tetőn. Külső LPS nélkül is kötelező az SPD. Ha van LPS és az s tartható: a modulok a védett térbe, összekötés nélkül. Ha nem tartható: villámvédelmi potenciálkiegyenlítés, részvillámáramra méretezve. Buktatók: a felfogórúd árnyéka, a DC-vezetékek hurokfelülete, és a 10 m-nél hosszabb DC-vezeték további T2 fokozata.
Felülvizsgálat. Négy típus: részleges (az eltakarás előtt – földelők, betonacél, folytonosság), első (átadás előtt, a részleges jegyzőkönyvével), időszakos, rendkívüli (átalakítás, sérülés, villámcsapás után). Gyakoriság: LPS I–II 3 év, LPS III–IV 6 év; nem norma szerintinél 300 kg/300 l fölött 3 év, egyébként 6 év. A naptári nap számít. A szabványi ajánlás sűrűbb (1–2, illetve 2–4 év), de nem kötelező. Ahol nincs létesítési kötelezettség, ott felülvizsgálati sincs. A szerelő feladata a fényképes dokumentáció az eltakarásra kerülő elemekről.
Ellenőrző kérdések
- Sorold fel a felhő-föld villám kialakulásának hat lépését!
- Mi a végső ugrás, és mitől függ a hossza?
- Hogyan következik a végső ugrásból a gördülőgömb-módszer?
- Miért nem közli a jegyzet a medián villámáramot és a villámcsatorna hőmérsékletét?
- Mi a villámvédelem szabályozásának három rétege? Melyik mit mond?
- Mi az MSZ EN 62305 sorozat négy részének tárgya?
- Mi a norma szerinti villámvédelem jogszabályi meghatározása?
- Sorolj fel négy különbséget a norma szerinti és a nem norma szerinti villámvédelem között!
- Igaz-e, hogy a régi villámhárítót le kell cserélni? Indokold!
- Mit mond a 140. § (4)? Mi ennek a gyakorlati jelentősége?
- Mikor kell norma szerinti villámvédelmet létesíteni? Sorold fel a három esetet!
- Mire vonatkozik a 40 %-os határ, és mire nem?
- Mely épületeken nem kötelező villámvédelmet létesíteni a 144. § szerint?
- Hogyan kell mérni a 10 m-es magasságot? Miért fontos ez lejtős terepen?
- Mit ír elő a 12. melléklet 1. táblázata az oktatási és az egészségügyi épületre?
- Miért nem közli a jegyzet a „korlátozott mértékben robbanásveszélyes épület” értékét?
- Mit mond a 142. § (2) a szigorúbb műszaki követelményről?
- Mikor kell villámvédelem ideiglenes építményen? Mi a feltétel?
- Sorold fel a négy károsodási forrást (S1–S4)!
- Mi a három károsodástípus (D1–D3)?
- Mekkora az elviselhető kockázat az emberi életre, a közszolgáltatásra és a kulturális örökségre?
- Mi a KVK-építmény? Sorolj fel négy példát!
- Mi a két kivétel a KVK-felmentés alól?
- Mit kell tenni akkor is, ha egy KVK-építmény villamos rendszereket tartalmaz?
- Mekkora a méretezési villámáram LPL I–IV esetén?
- Mi a lökőhullám-alak, és miért fontos a T1 és T2 típusú SPD megkülönböztetésében?
- Mekkora a legkisebb elfogandó villámáram és az elfogási valószínűség osztályonként?
- Add meg a gördülőgömb sugarát és a hálószem méretét mind a négy LPS-osztályra!
- Miért véd jobban az LPS I az LPS IV-nél? Magyarázd el a fizikán keresztül!
- Mennyi a levezetők előnyben részesített távolsága osztályonként?
- Miért nem közöl a jegyzet védőszög-táblázatot?
- Honnan származik a 25/35/45/55°-os értékkészlet?
- Mennyivel növelhető a hálószem egyik mérete?
- Mi a felfogórendszer három tervezési módszere? Melyik az általános?
- Mi a védőszög-módszer korlátja?
- Sorold fel a felfogórendszer négy kialakítási formáját!
- Mekkora lemezvastagság kell természetes felfogóhoz, ha az átolvadás nem megengedett?
- És ha megengedett? Mi dönti el, melyik eset áll fenn?
- Mennyi a távolság gyúlékony anyagtól nádtetőnél és egyébként?
- Mi az LPS három elhelyezési változata?
- Sorolj fel négy tipikus felfogórendszeri hibát!
- Hány levezető kell legalább? Hova kell elhelyezni őket?
- Hány levezetőt ajánl a szabvány ott, ahol emberek tartózkodhatnak?
- Milyen feltételekkel használható a betonacél levezetőnek?
- Mi a vizsgáló összekötő szerepe? Miért nem alakítható ki természetes levezetőnél?
- Miért nem közöl a jegyzet magasságot a vizsgáló összekötőre?
- Írd fel az elválasztási távolság képletét, és magyarázd meg a négy tényezőt!
- Mennyi a k_i értéke osztályonként? És a k_c a levezetők száma szerint?
- Miért kétszerezi meg a szilárd anyag a szükséges távolságot?
- Miért nem légvonalban mérjük az l_m-et? Mondj példát!
- Sorold fel a négy lehetőséget, ha az s nem tartható!
- Mi a szigetelt (HVI) levezető elve? Miért nem közöl a jegyzet konkrét értéket?
- Mi a különbség az A és a B típusú földelő között? Mikor melyik előnyös?
- Hány földelő kell legalább az A típusnál?
- Mennyi a körvezető mélysége és távolsága az épülettől?
- Mit jelent az l₁, és hogyan függ a talaj fajlagos ellenállásától?
- Miért közli a jegyzet tájékoztató jelleggel az l₁-táblázatot?
- Hogyan számítod a B típusú földelő egyenértékű sugarát?
- Mi a különbség a vízszintes és a függőleges földelő „számított hossza” között?
- Mi a 10 Ω-os szabály szabványi státusza?
- Miért a legjobb megoldás az alapozásföldelő?
- Melyik szabvány kötelező Magyarországon az alapozásföldelőre? Honnan tudod?
- Milyen anyag használható betonba, és milyen talajba ágyazott alapozásföldelőhöz?
- Mikor kerül a földelő a talajba a beton helyett? Sorolj fel két esetet!
- Miért nem használható tűzihorganyzott anyag a talajba ágyazott alapozásföldelőhöz?
- Milyen sűrűn kell az üzemi összekötő vezetőt a vasaláshoz kötni?
- Mekkora varrathossz kell a hegesztett összekötéshez? Kivel kell egyeztetni?
- Milyen korrózióvédelmi szabályok vonatkoznak a különnemű fémekre a talajban?
- Mekkora a legkisebb keresztmetszet felfogóvezetőre és felfogórúdra? Miért más a kettő?
- Mekkora a legkisebb méret tűzihorganyzott acél szalag földelőre?
- Megfelel-e a 30 × 3,5 mm-es szalag? Számold ki!
- Mit kell bekötni a villámvédelmi potenciálkiegyenlítésbe?
- Mi a bekötés három módja? Mikor kell szikraköz?
- Miért nem szabad a villamos és a villámvédelmi EPH-t külön földelőrendszerre kötni?
- Sorold fel az öt villámvédelmi zónát! Melyik zónahatárra melyik SPD-fokozat való?
- Mi a teendő tetőn lévő napelemnél, ha nincs külső villámvédelem?
- És ha van LPS, de az s nem tartható?
- Sorolj fel három gyakorlati buktatót a tetős PV villámvédelménél!
- Mi a norma szerinti villámvédelem négyféle felülvizsgálata? Mikor esedékesek?
- Mennyi a felülvizsgálati gyakoriság LPS II és LPS IV esetén? Miben más a szabványi ajánlás?
Tudáspróba
1. Mitől függ a végső ugrás hossza?
a) a felhő magasságától b) a villámáram nagyságától c) az épület alapterületétől d) a talaj fajlagos ellenállásától
2. Mikor kötelező norma szerinti villámvédelmet létesíteni?
a) új építménynél, rendeltetésváltozásnál, és 40 % feletti tetővetület-növekedésű bővítésnél b) minden meglévő épületnél, amelynek villámvédelmi berendezése 10 évnél régebben létesült c) kizárólag azoknál a robbanásveszélyes építményeknél, ahol tárolás is folyik d) minden olyan épületnél, amelynek gerincmagassága a 8 métert meghaladja, típustól függetlenül
3. Hogyan kell mérni a 144. § szerinti 10 m-es magasságot?
a) a padlószinttől mérve egészen a tetőgerinc legmagasabb pontjáig terjedően b) a járdaszinttől az eresz legalsó pontjáig, a tetősík figyelembevétele nélkül c) a terepszinti csatlakozás legalsó és a tetőfedés legmagasabb pontja között d) a földszinti födém felső síkjától egészen a kémény legfelső pontjáig mérve
4. Mekkora a gördülőgömb sugara LPS III fokozatnál?
a) 20 m b) 30 m c) 45 m d) 60 m
5. Mekkora a hálószem mérete LPS II fokozatnál?
a) 5 × 5 m b) 10 × 10 m c) 15 × 15 m d) 20 × 20 m
6. Melyik állítás igaz a védőszögre a hatályos MSZ EN IEC 62305-3 szerint?
a) osztályonként egyetlen, táblázatos érték: 25 / 35 / 45 / 55° b) a felfogó magasságától független, csak az LPS-osztálytól függ c) minden osztályra egységesen 45° d) diagramról olvasandó le, és a felfogó magasságával csökken
7. Hány levezető kell legalább?
a) egy b) kettő c) négy d) tíz
8. Írd fel helyesen az elválasztási távolság képletét!
a) s = (k_i · k_c · l_m) / k_m b) s = k_i · k_c · k_m · l_m c) s = (k_i · k_m · l_m) / k_c d) s = l_m / (k_i · k_c · k_m)
9. Miért kétszerezi meg a szilárd anyag (tégla, beton) a szükséges elválasztási távolságot?
a) mert a szilárd anyag lényegesen jobban vezeti a villámáramot, mint a levegő teszi b) mert a szabvány kifejezett biztonsági tartalékot ír elő minden falazott szerkezetre c) mert a szilárd anyagban a villámáram meredeksége jelentősen és mérhetően megnő d) mert a szilárd szigetelés átütés után maradandóan tönkremegy, míg a levegő önregeneráló
10. Milyen anyagból kell a talajba ágyazott alapozásföldelő, ha bitumenes szigetelés készül?
a) tűzihorganyzott acél, mert azt a beton lúgos kémhatása tartósan passziválja b) alumínium, mert könnyen alakítható és jelentősen olcsóbb, mint az acél c) bevonat nélküli, sima szénacél, mert az a legolcsóbb elérhető megoldás d) rozsdamentes (V4A) acél vagy réz – tűzihorganyzott anyag NEM használható
11. Melyik állítás igaz a 10 Ω-os földelési ellenállásra?
a) A típusú földelőnél ajánlott célérték, nem kötelező; ha a mért érték kisebb nála, a minimális földelőhossz elhagyható (B típusnál nem érvényes) b) kötelező szabványi határérték minden földelési elrendezésnél, kivétel nélkül, típustól függetlenül c) a szabvány ezt kizárólag az LPS I fokozatú berendezéseknél írja elő kötelező követelményként d) a szabvány egyáltalán nem foglalkozik a földelési ellenállással, kizárólag a geometriai méretezéssel
12. Milyen gyakran kell időszakos felülvizsgálatot végezni LPS II fokozatú, norma szerinti villámvédelemnél?
a) évente b) kétévente c) háromévente d) hatévente
Források
| # | Állítás a fejezetben | Forrás | Típus |
|---|---|---|---|
| 1 | A villám kialakulásának hat lépése és a végső ugrás | kutatas/17-villamvedelem-foldeles.md 3.1. – két forrás |
kétforrású |
| 2 | A villámáram és -feszültség nagyságrendje, az időtartam | kutatas/17 3.1. – két forrás |
kétforrású |
| 3 | A medián villámáram és a csatorna hőmérséklete NINCS közölve | kutatas/17 3.1. – egyforrású, illetve a forrás nem közölt számot |
hiány, jelölve |
| 4 | A szabályozás három rétege és az MSZ EN 62305 sorozat felépítése | kutatas/17 2.1., 2.2. |
összeállítás |
| 5 | A hatályos kiadások (MSZ EN IEC 62305-1:2025, -3:2025) azonosítása | [SZ-62305-1] Heimdall-tár id 625, a szabvány 26. oldala vizuálisan ellenőrizve; [SZ-62305-3] OCR + a táblázatok képi ellenőrzése | szabvány (elsődleges) |
| 6 | A norma szerinti villámvédelem jogszabályi meghatározása | OTSZ (54/2014. BM r.) fogalommeghatározás – szó szerint | jogszabály (szó szerint) |
| 7 | 140. § (1)–(4) – mikor kötelező NV; a 40 %-os tetővetület; a visszaút tilalma | OTSZ 140. § – szó szerint, a hatályos szövegből | jogszabály (szó szerint) |
| 8 | A „40 % az alapterületre” állítás cáfolata | OTSZ 140. § (1) c) – a hatályos szöveg a tetőfelület vízszintes vetületéről szól | jogszabály (javítás) |
| 9 | 144. § – mikor nem kötelező villámvédelem; a magasság mérése | OTSZ 144. § – szó szerint | jogszabály (szó szerint) |
| 10 | A 12. melléklet 1. táblázata (rendeltetés → LPS) | OTSZ 12. melléklet – a hatályos szövegből, bbox-ellenőrzéssel | jogszabály; az utolsó sor értéke hiányos, nem közölve |
| 11 | 141. § – az elviselhető kockázat három értéke; a korábbi „ellentmondás” megszűnése | OTSZ 141. § – szó szerint | jogszabály (szó szerint) |
| 12 | 142. § (2) – a szigorúbb műszaki követelmény alkalmazása | OTSZ 142. § (2) | jogszabály |
| 13 | 143. § – ideiglenes építmények; a kockázatkezelési feltétel | OTSZ 143. § – szó szerint | jogszabály (szó szerint) |
| 14 | Az MSZ 274 visszavonása (2009. 02. 01.) és a meglévő rendszerek sorsa | kutatas/17 2.4. – két forrás + OTSZ 280. § (1) |
kétforrású + jogszabály |
| 15 | A kockázatelemzés szerkezete (S, D, L, R) | kutatas/17 2.5. – két forrás |
kétforrású |
| 16 | A KVK-építmény fogalma és köre; a két kivétel; a túlfeszültség-védelmi megjegyzés | [TvMI-7.7] A.6. és F.1.1.1. – szó szerint | műszaki irányelv (szó szerint) |
| 17 | Az LPL maximális villámáram-paraméterei (3. táblázat) | [SZ-62305-1] MSZ EN IEC 62305-1:2025, 3. táblázat – vizuálisan ellenőrizve | szabvány (elsődleges) |
| 18 | A 10/350 µs és a 8/20 µs hullámalak szerepe a T1/T2 minősítésben | kutatas/17 3.2. + [SZ-62305-1, 3. táblázat] |
szabvány + forrás |
| 19 | Az I_min, az elfogási valószínűség és a gördülőgömb-sugár (4. és 5. táblázat) | [SZ-62305-1] 4. és 5. táblázat | szabvány (elsődleges) |
| 20 | A gördülőgömb-sugár, a hálószem és a levezetőtávolság osztályonként | [SZ-62305-3] MSZ EN IEC 62305-3:2025, 2. és 5. táblázat – a szabvány oldalainak képéről | szabvány (elsődleges) |
| 21 | A védőszög NEM táblázatos érték; a 25/35/45/55° eredete | [SZ-62305-3, 2. táblázat]: „lásd az 1. ábrát”; a régi értékkészlet az MSZ 61024 / IEC 61024-1-ből | szabvány (hiányból igazolt) |
| 22 | A levezetőtávolság korábbi ellentmondásának (10/15/20/25 vs. 10/10/15/20) feloldása | [SZ-62305-3, 5. táblázat] | szabvány (feloldás) |
| 23 | A felfogórendszer három módszere és a korlátaik | [SZ-62305-3, 5.2.2.] – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 24 | A hálószem +25 %-os növelhetősége | [SZ-62305-3, 5.2.2. megjegyzés] | szabvány |
| 25 | A természetes felfogó lemezvastagságai (t és t′) | [SZ-62305-3, 4. táblázat] + kutatas/17 3.7. c) |
szabvány (átvéve) |
| 26 | Gyúlékony anyagok közelsége: nádtető 0,15 m, egyéb 0,10 m | [SZ-62305-3, 5.2.x] | szabvány |
| 27 | Az LPS három elhelyezési változata | [TvMI-7.7] – szó szerint | műszaki irányelv (szó szerint) |
| 28 | A levezetőkiosztás szabályai; a 10 levezetős ajánlás | [SZ-62305-3, 5.3.3.] + kutatas/17 4.3. |
szabvány + forrás |
| 29 | A betonacél levezető feltételei (≥ 20 × átmérő, ≤ 0,2 Ω, 2 méterenként) | kutatas/17 4.3. – három forrás |
háromforrású |
| 30 | A vizsgáló összekötő szerepe; a magasságra a források eltérnek | kutatas/17 4.3. |
jelölve, méret nélkül |
| 31 | Az elválasztási távolság képlete és a három tényező | kutatas/17 3.4. – három forrás + [SZ-62305-3, 11–13. táblázat] |
szabvány + háromforrású |
| 32 | A k_c két levezetőnél: 0,66 vs. 0,5 forrásellentmondás | kutatas/17 3.4. – a jegyzet a konzervatívabb 0,66-tal számol |
dokumentált eltérés, jelölve |
| 33 | A két buktató (k_m az osztóban; l_m a vezetőút mentén) | kutatas/17 3.4. – két forrás |
kétforrású |
| 34 | Az ellenőrző számítás (templomtorony, s = 0,63 m) | kutatas/17 3.4. – független forrás példájával egyező eredmény |
ellenőrzött |
| 35 | A HVI-levezető elve és a 0,45–0,90 m-es tartomány | kutatas/17 3.5. – gyártói adat, egyforrású |
egyforrású, márkafüggetlenül közölve |
| 36 | Az A és B típusú földelő; a kivitelezési méretek | kutatas/17 3.6. a) – négy forrás |
több forrás |
| 37 | A minimális földelőhossz (l₁) táblázata | kutatas/17 3.6. b) – egyetlen forrás, a szabvány diagramjáról leolvasva; egy másik magyar forrás eltérő nagyságrendet ad |
egyforrású, tájékoztató jelleggel |
| 38 | Az l₁ értelmezése (A és B típusnál; a függőleges földelő kétszeres számított hossza) | kutatas/17 3.6. c) – három forrás |
háromforrású |
| 39 | A 10 Ω-os szabály és annak ajánlás státusza | kutatas/17 3.6. d) – három forrás |
háromforrású |
| 40 | Magyarországon az MSZ 18014 kötelező az alapozásföldelőre | [SZ-54/A1] Speciális nemzeti feltételek, 542.2.1. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 41 | Az MSZ 18014:2019 anyagelőírásai (6.1., 6.2.), a ≤ 5 m-es kötési sűrűség, az 50 mm-es varrat | [SZ-18014] teljes szöveg feldolgozva | szabvány (átvéve) |
| 42 | A különnemű fémek talajbeli tilalma | kutatas/17 4.4. – tételes szabványhely nélkül, szakmai elvként |
jelölve |
| 43 | A felfogó- és levezetőanyagok keresztmetszetei | [SZ-62561-2] MSZ EN IEC 62561-2, 1. táblázat – átvéve | szabvány (átvéve) |
| 44 | A földelők legkisebb méretei | [SZ-62305-3, 7. táblázat] | szabvány (átvéve) |
| 45 | A 30 × 3,5 mm mint kereskedelmi, nem szabványi méret | kutatas/17 3.7. b) |
jelölve |
| 46 | A potenciálkiegyenlítés bekötendő elemei és a három bekötési mód | [SZ-62305-3, 6.2.] + kutatas/17 4.5. |
szabvány + több forrás |
| 47 | A szikraköz alkalmazási esetei és méretezése | kutatas/17 4.5. – két forrás |
kétforrású |
| 48 | „Egy földelőrendszer, egy EPH-csomópont” | kutatas/17 4.5. – két forrás |
kétforrású |
| 49 | A villámvédelmi zónák (LPZ) és az SPD-fokozatok hozzárendelése | kutatas/17 4.6. – két forrás |
kétforrású |
| 50 | A tetős PV három esete és a három buktató | kutatas/17 4.7. – gyártói és szakmai források |
jelölve, nem telepítési szabványból |
| 51 | A kivitelezés nyolc lépése | kutatas/17 4.1. + a programtanterv tételes tartalma |
összeállítás |
| 52 | A négyféle felülvizsgálat és a tartalmuk | [TvMI-12.6] 9.1.5.2–9.1.5.4. – szó szerint | műszaki irányelv (szó szerint) |
| 53 | A felülvizsgálati gyakoriságok (3 / 6 év) | OTSZ 280–281. § és 18. melléklet + három forrás | jogszabály + háromforrású |
| 54 | A naptári nap szabálya | OTSZ 281. § (2) – szó szerint | jogszabály (szó szerint) |
| 55 | Az MSZ EN 62305-3 D.7.2.2. szerinti, kockázat- és környezetalapú ajánlott rend [JAVÍTVA 2026-09-13: a korábbi hivatkozás a visszavont 2011-es kiadás E.2 táblázatára mutatott] | kutatas/17 4.8. – két forrás |
kétforrású, ajánlásként jelölve |
| 56 | Ahol nincs létesítési kötelezettség, ott felülvizsgálati sincs | [TvMI-12.6] 9.1.2., 9.1.3.2. | műszaki irányelv |
| 57 | A felülvizsgáló képesítése és a 9/2015. BM rendelet szerinti tervezői jogosultság | kutatas/17 4.8. és [TvMI-12.6] 9.1.5.4. megjegyzés |
egyforrású a szakvizsgára, jelölve |
| 58 | A felülvizsgálat tartalma és a minősítő irat kötelező elemei | kutatas/17 4.8. + OTSZ 280. § (2) d) |
jogszabály + forrás |
| 59 | A fényképes dokumentáció mint a szerelő számonkérhető feladata | kutatas/17 4.8. |
egyforrású, jelölve |
Amit a jegyzet szándékosan nem állít tényként vagy nem közöl
A fejezet nem közli a medián villámáramot (kb. 30 kA) és a villámcsatorna hőmérsékletét (~30 000 K). Az előbbi egyforrású, az utóbbira a talált forrás nem közölt számot. A méretezéshez nincs is rájuk szükség – azt a szabvány LPL-táblázata adja meg.
A fejezet nem közli táblázatként a védőszögeket. A hatályos MSZ EN IEC 62305-3:2025 2. táblázata a védőszög rovatában az 1. ábrára utal: a védőszög diagramról olvasandó le, és együtt függ az LPS-osztálytól és a felfogó magasságától. A szakirodalomban idézett 25/35/45/55° a korábbi szabvány (MSZ 61024 / IEC 61024-1) táblázata, illetve a diagram h = 20 m-hez tartozó pontjai. A 36.1. mintapélda ezt csak kitekintésként, kifejezetten jelölve használja.
A fejezet nem közli az OTSZ 12. melléklet 1. táblázatának utolsó sorát (korlátozott mértékben robbanásveszélyes épület). A jegyzet forrásaként használt jogszabály-kiadásban a táblázat B oszlopa a lapszélen túllóg, és a kétrészes érték elvágódott. Ezt az esetet a hatályos jogszabály eredeti szövegéből kell megnézni.
A minimális földelőhossz (l₁) táblázata egyforrású, és a szabvány diagramjáról leolvasott érték; egy másik magyar forrás eltérő nagyságrendű értékeket idéz. A jegyzet ezért tájékoztató jelleggel közli, és a szabvány eredeti ábrájához irányít. Ami biztos: LPS III–IV-nél l₁ a talaj fajlagos ellenállásától független (5 m), LPS I–II-nél viszont a nagy ρ meredeken növeli.
A k_c értékére két levezetőnél a források eltérnek (0,66 vs. 0,5). A jegyzet a konzervatívabb 0,66-tal számol, és jelzi az eltérést. A szabvány a k_c-re „közelítő értékeket” ad táblázatban; a pontos meghatározás a B melléklet ábráin van, amelyek képi kivonatolása a jegyzet forrásanyagában nem történt meg.
A HVI-levezetők egyenértékű levegőtávolsága gyártói, márkafüggő adat, egyetlen forrásból. A jegyzet ezért tartományként (0,45–0,90 m), márkafüggetlenül közli, és a gyártói adatlaphoz irányít.
A fejezet nem közöl magasságot a vizsgáló összekötő elhelyezésére: a jegyzet forrásai eltérő értéket adnak (kb. 1,5 m, illetve 0,5 m). Csak az elv szerepel: hozzáférhető, védett helyen.
A különnemű fémek talajbeli érintkezésének tilalma szakmailag általánosan elfogadott és korróziós fizikával alátámasztott, de tételes szabványhelyet a jegyzet nem talált hozzá. Ezért szakmai elvként, nem szabványi előírásként szerepel.
A tetős napelemes rendszerek villámvédelmére vonatkozó számadatok (az 5,4 m-es árnyékhatár, a 10 m-es DC-vezetékhossz, a 20 × 20 – 40 × 40 m-es hálóosztás, az 1 Ω) gyártói és szakmai forrásokból származnak, nem telepítési szabványból. Konkrét tervezésnél az inverter és a tartószerkezet gyártói útmutatója az irányadó.
A villámvédelmi felülvizsgáló tűzvédelmi szakvizsga-kötelezettségének konkrét jogszabályi helyét a jegyzet egyetlen forrásból ismeri, ezért jelölt adatként közli.
A fejezet nem tárgyalja a kockázatelemzés számítási menetét (a kockázati összetevőket, a veszélyes események számának képletét, a villámsűrűség hazai értékeit). A teljes MSZ EN 62305-2 módszertan tervezői feladat, nem szerelői; a hazai villámsűrűség-értékek a TvMI 7.7 F mellékletének 25. ábráján és F.1–1. táblázatában vannak, amelyek képi kivonatolása a jegyzet forrásanyagában nem történt meg.
A túlfeszültség-védelem részletes tárgyalása – a T1/T2/T3 fokozatok jellemzői, a védelmi szint és a koordináció, a telepítési szabályok – a 37. fejezet anyaga. Ez a fejezet csak a zónakoncepciót és az SPD-fokozatok zónahatárokhoz rendelését mutatja be.