Az áram-védőkapcsoló az egyetlen olyan készülék a lakossági elosztóban, amely az EMBERT védi, nem a vezetéket – ezért kap önálló fejezetet. Végigvesszük a működési elvet és az összegző áramváltót, a névleges hibaáram megválasztását és a 30 mA jelentését, a hullámforma szerinti típusokat (AC, A, F, B, B+) és azt, miért nem elég ma már az AC típus, a késleltetés szerinti típusokat és a szelektivitást, a kombinált készülékeket és a lakossági elosztó felépítését. Kiemelt alfejezet a bekötés leggyakoribb hibái, a működési próba jogszabályi kötelezettsége és a zavaró kioldások felderítése. Öt kidolgozott mintapéldával.
- 34.1 Mit véd az RCD, és mit nem véd?
- 34.2 A működési elv és a felépítés; az összegző áramváltó
- 34.3 ⭐ A névleges hibaáram (I_∆n) megválasztása; a 30 mA jelentése
- 34.4 ⭐ RCD-típusok hullámforma szerint: AC, A, F, B, B+
- 34.5 Késleltetés szerinti típusok; a szelektivitás két RCD között
- 34.6 Kombinált készülékek; a lakossági elosztó felépítése RCD-vel
- 34.7 Hol kötelező az RCD? A kiegészítő védelem esetei
- 34.8 ⭐ Az RCD bekötése – a leggyakoribb hibák és következményeik
- 34.9 A működési próba: ki, mikor, hogyan, és miért jogszabályi kötelezettség
- 34.10 Az RCD mérése a szerelői ellenőrzés során
- 34.11 Zavaró (téves) kioldások okai és felderítésük
- Kidolgozott mintapéldák
- Gyakorlatok
- Összefoglalás
- Ellenőrző kérdések
- Tudáspróba
- Források
34.1 Mit véd az RCD, és mit nem véd?
Kezdjük azzal, ami a legtöbb félreértést okozza a szakmában.
A kismegszakító és az olvadóbiztosító a vezetéket védi: azt figyeli, hogy nem folyik-e akkora áram, amely a szigetelést túlhevítené. Az embert csak közvetve védi – azzal, hogy testzárlatkor lekapcsol.
Az áram-védőkapcsoló egészen mást csinál: azt figyeli, hogy elszökik-e áram az áramkörből. Márpedig áram kétféleképpen szökhet el: a védővezetőn (testzárlat) vagy egy emberen keresztül.
Ezért az RCD az egyetlen készülék az elosztóban, amelynek az ember az elsődleges védendő tárgya.
Amit véd
1. TESTZÁRLAT: a fázis a fémházra kerül, és a hibaáram a védővezetőn tér vissza -> az összeg nem nulla, az RCD old. 2. KÖZVETLEN ÉRINTÉS a FÁZIS és a FÖLD között: valaki megfogja a fázist, és a földön áll. Az áram rajta keresztül megy a földbe -> nem tér vissza a nullavezetőn -> az RCD old. 3. SZIGETELÉSI HIBA, KÚSZÓÁRAM: az öregedő, nedvesedő szigetelésen kis áram szivárog a föld felé. Ez a kismegszakítónak kevés, de TÜZET okozhat -> a 300 mA-es RCD ezt fogja meg.
Amit NEM véd
1. A fázis és a nulla közötti érintés. Ha valaki egyszerre fogja meg a fázist és a nullavezetőt, az áram a nullavezetőn tér vissza – az összeg nulla marad, és az RCD nem old. Az illető ugyanúgy áramütést kap.
2. A fázis és a fázis közötti érintés. Ugyanez háromfázisú rendszerben.
3. A túlterhelés és a zárlat. Az RCCB (a „tiszta” áram-védőkapcsoló) nem tartalmaz túláramvédelmet – ezért kell mögé vagy elé kismegszakító. A kombinált RCBO tudja mindkettőt.
Ebből következik az a mondat, amelyet a 31. és a 33. fejezet is idézett [415.1.2.]:
„Az ilyen eszközök használata nem fogadható el a védelem egyedüli módjaként, és nem teszi szükségtelenné a 411–414. fejezetekben előírt valamelyik védelmi mód egyikének alkalmazását.”
Vagyis: az RCD nem helyettesíti a védővezetőt. Védővezető nélküli áramkörben I. védelmi osztályú szerkezetet akkor sem szabad alkalmazni, ha van rajta 30 mA-es RCD.
34.2 A működési elv és a felépítés; az összegző áramváltó
A fizikai alapelv
Az RCD Kirchhoff csomóponti törvényén alapul: hibátlan áramkörben a betáplált és a visszatérő áram pillanatértékének összege nulla.
i_L1 + i_L2 + i_L3 + i_N = 0 (hibátlan áramkör)
I_∆ = |i_L1 + i_L2 + i_L3 + i_N| > 0 (hiba esetén)
| Jel | Jelentés | Mértékegység |
|---|---|---|
| i_L1 … i_L3, i_N | a fázis- és a nullavezető pillanatáramai | A |
| I_∆ | különbözeti (hiba-) áram | A |
| I_∆n | névleges hibaáram (érzékenység) | A vagy mA |
Ha testzárlaton vagy emberi testen át áram folyik a föld felé, ez nem tér vissza a nullavezetőn – tehát az összeg már nem nulla.
Az összegző áramváltó
Gyűrű (toroid) alakú lágymágneses vasmag, amelyen az áramkör összes üzemi vezetője átmegy – a fázis(ok) és a nulla. A védővezető (PE) soha nem.
HIBÁTLAN ÜZEM: a gerjesztések kioltják egymást, a vasmagban nincs eredő fluxus, a szekunder (érzékelő) tekercsben nincs indukált feszültség. HIBA ESETÉN: a különbözeti áram fluxust hoz létre, ez feszültséget indukál a szekunder tekercsben, és a kioldó működésbe lép.
Az RCD elemei: vasmag, szekunder (érzékelő) tekercs, elektronikus típusnál jelfeldolgozó elektronika, próbagomb (teszt kapcsoló), elektromechanikus kioldó modul, kapcsolómechanizmus.
A próbagomb
A próbagomb egy beépített ellenálláson át összeköt két üzemi vezetőt úgy, hogy az áram megkerüli a vasmagot. Így mesterségesen létrehoz akkora „különbözeti áramot”, amely kioldja a készüléket – anélkül, hogy valódi testzárlatot okozna.
| Mit bizonyít a próbagomb? | Mit NEM bizonyít? |
|---|---|
| Funkcionálisan ellenőrzi a készüléket: a mechanika nem ragadt be, a kioldó működik | Nem vizsgálja a megszakítási időt és a névleges paraméterek megfelelőségét |
| Nem bizonyítja a védővezető meglétét vagy folytonosságát | |
| Nem bizonyítja a földelés minőségét | |
| Nem bizonyítja a tényleges I_∆n-t – lehet, hogy a készülék csak 80 mA-nél old |
Ez a fejezet egyik legfontosabb üzenete. A próbagomb a felhasználó eszköze: azt mutatja meg, hogy a készülék egyáltalán működik-e.
A szerelő eszköze a műszeres RCD-mérés: a kioldási áram és a kioldási idő mérése az MSZ EN IEC 61557-6 szerinti műszerrel. Ez derít fényt arra, ha az RCD lassan old, vagy csak a névleges érték többszörösénél.
Egy működő próbagomb tehát nem minősítés.
A szakirodalom megkülönböztet elektromechanikus (feszültségfüggetlen) és elektronikus (feszültségfüggő) RCD-t. Az elméleti különbség az, hogy az elektronikus típus működéséhez a hálózati feszültség jelenléte kell, ezért nullavezető-szakadásnál működésképtelenné válhat.
A jegyzet forrásanyagában ezt a megkülönböztetést egyetlen forrás sem mondta ki kifejezetten, ezért a jegyzet nem közli tényként. Konkrét készülék kiválasztásánál a gyártói adatlap az irányadó.
34.3 ⭐ A névleges hibaáram (I_∆n) megválasztása; a 30 mA jelentése
A szabványos értéksor
Az MSZ EN 61008-1 szerinti értéksor: I_∆n = 10, 30, 100, 300 és 500 mA. Ezen felül léteznek nagyobb értékek is (500–1000 mA) ipari alkalmazásra.
| I_∆n | Rendeltetés | Tipikus alkalmazás |
|---|---|---|
| 10 mA | fokozott személyvédelem | kéziszerszám, orvosi és oktatási környezet |
| 30 mA | kiegészítő védelem (életvédelem) | csatlakozóaljzat, fürdőszoba, kültér, EV-töltő |
| 100 mA | berendezés- és elosztói szint | S típusú előtétnek |
| 300 mA | tűzvédelmi célú védelem | tűzveszélyes hely, faszerkezetű épület |
| 500 mA / 1 A | berendezésvédelem, nagy szivárgóáramú hálózat | ipari elosztó |
Az RCD-nek 0,5 · I_∆n-nél még nem szabad kioldania.
Ennek két következménye van:
1. A MÉRÉSNÉL: a mért kioldási áram a 0,5 x I_dn és az 1,0 x I_dn KÖZÖTT legyen. Ennél kisebbnél a készülék túl érzékeny, nagyobbnál nem véd. 2. A TERVEZÉSNÉL: a tartósan folyó SZIVÁRGÓ ÁRAMOK ÖSSZEGE maradjon JÓVAL a fele alatt. Egy 30 mA-es RCD-nél tehát a 15 mA az a határ, ahol a készülék már bármikor oldhat.
Miért éppen 30 mA?
Emlékezz vissza a 31. fejezetre: a szívkamrai fibrilláció küszöbe tartós behatásnál 25–30 mA körül kezdődik. A 30 mA-es RCD tehát nem azt ígéri, hogy nem kapsz áramütést – hanem azt, hogy a behatás olyan rövid ideig tart, hogy nem okoz fibrillációt.
A kioldási idő 30 mA-es készüléknél a névleges hibaáramnál legfeljebb 0,3 s, a névleges érték ötszörösénél legfeljebb 0,04 s (lásd a 34.5. alfejezetet).
Egy 30 mA-es hibaáram bőven a fájdalomküszöb fölött van. Az RCD megakadályozza, hogy a behatás halálos legyen – de nem előzi meg az áramütést, és nem védi ki a másodlagos sérüléseket (elesés, létráról leesés).
Ezért nem érv az, hogy „minek a védővezető, ha van RCD”.
Hol kötelező a 30 mA?
A 411.3.3. szakasz szó szerint:
„Legfeljebb 30 mA névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolóval (RCD) kiegészítő védelmet kell biztosítani: ● a képzetlen személyek által használt és általános használatra szánt legfeljebb 32 A névleges áramú váltakozó áramú csatlakozóaljzatok, és ● a szabadtéri használatú, legfeljebb 32 A névleges áramú váltakozó áramú mobil fogyasztókészülékek esetében. E szakasz nem vonatkozik azokra az informatikai rendszerekre, amelyekben az első hiba alkalmával a hibaáram nem haladja meg a 15 mA-t.”
A teljes lista a 34.7. alfejezetben van.
A 300 mA-es RCD: tűzvédelem, nem életvédelem
Ez a fejezet egyik legfontosabb fogalmi elhatárolása. A 300 mA-es RCD nem véd embert – a fibrillációs küszöb tízszeresénél old.
Akkor mire jó? A szigetelés öregedésekor, nedvesedésekor kúszóáram (tracking current) indul a föld felé. Ez az áram:
TÚL KICSI a kismegszakító kioldásához (egy 16 A-es megszakító 80 A-nél old); DE ELEGENDŐ HŐT FEJLESZT a gyulladáshoz (egy 200 mA-es kúszóáram 230 V-on kb. 46 W folyamatos teljesítmény egyetlen ponton).
Ezt a tartományt fogja meg a 300 mA-es RCD.
A szabványi alap [MSZ HD 60364-4-42:2015, 422.3.9. a)] szó szerint:
„A helyiséget tápláló vagy azon áthaladó végáramköröket és a fogyasztókészülékeket védeni kell szigetelési hiba ellen a következők szerint: a) TN- és TT-rendszerekben I_∆n ≤ 300 mA névleges kioldó hibaáramú áram-védőkapcsolókat (RCD-ket) kell használni. Ha az ellenálláshibák tüzet okozhatnak, pl. rétegfűtőelemes mennyezetfűtés esetén, a névleges kioldó hibaáram I_∆n ≤ 30 mA legyen. b) IT-rendszerekben a teljes berendezést figyelő, mind hallható, mind látható jelzéseket adó szigetelés-ellenőrző eszközt vagy RCM-et (hibaáram-monitort) kell alkalmazni a végáramkörökben.”
A 422.3.9. szakasz a 422.3. fejezet alá tartozik, amelynek címe: „A feldolgozandó vagy tárolt anyagok miatt tűz kockázatának kitett helyiségek” – vagyis a BE2 külső hatású helyiségekre vonatkozik (istálló, asztalosműhely, papírraktár és hasonlók).
Ez tehát NEM általános előírás minden áramkörre. Aki azt mondja, hogy „minden lakásba kell 300 mA-es RCD”, az túláltalánosít.
A szabvány hozzá is teszi: „Az ásványi anyag szigetelésű vezetékek és az áramvezető sínrendszerek valószínűleg nem okoznak tüzet szigetelési hiba miatt, ezért nem szükséges a védelem.”
Ugyanebből a fejezetből két további, gyakorlatias szabály BE2 helyiségekre: PEN-vezető használata nincs megengedve (a helyiséget csak keresztező, csatlakozás nélküli áramkörök kivételével) [422.3.12.], és minden ilyen áramkört el kell látni az összes aktív vezetőt leválasztó eszközzel [422.3.13.].
A szakirodalomban visszatérő állítás, hogy a 100 mA „Magyarországon nemzeti eltérésként engedélyezett”. Ez téves.
Az MSZ HD 60364-4-41:2018 ZA (speciális nemzeti feltételek) és ZB (A-eltérések) melléklete Magyarországot nem tartalmazza – magyar nemzeti eltérés tehát nincs. A 100 mA-es érték belga speciális nemzeti feltételként létezik, 30–100 Ω közötti földelési ellenállás esetére.
Nálunk a 100 mA-es RCD-nek megvan a maga helye – S típusú előtétnek –, de nem az életvédelmi 30 mA helyettesítője.
34.4 ⭐ RCD-típusok hullámforma szerint: AC, A, F, B, B+
Az RCD-t nemcsak az érzékenysége, hanem az is jellemzi, hogy milyen jelalakú hibaáramot képes érzékelni. Ez a besorolás ma legalább olyan fontos, mint a milliamperérték – és a gyakorlatban sokkal többször rontják el.
| Típus | Érzékelt hibaáram | Frekvenciatartomány | Tipikus alkalmazás |
|---|---|---|---|
| AC | csak és kizárólag váltakozó megkerülő áramok | 50 Hz | tisztán ohmos fogyasztó (főzőlap, vízmelegítő) |
| A | váltakozó és pulzáló egyenáramú (szinusz-félhullámú) hibaáram, valamint legfeljebb 6 mA tiszta egyenáramú összetevő | 50 Hz | kapcsolóüzemű tápegység: számítógép, LED, fényerőszabályzó, mosógép |
| F | AC + A, továbbá 10 mA tiszta DC összetevő; vegyes frekvenciájú hibaáram | 10 Hz-től 1 kHz-ig | egyfázisú frekvenciaváltó: klíma, hőszivattyú, inverteres mosógép |
| B | a váltakozó hibaáram mellett a tiszta egyenáramú hibaáram érzékelésére is képes | 2 kHz-ig | háromfázisú frekvenciaváltó, UPS, PV-inverter, EV-töltő |
| B+ | azonos a B típussal | 20 kHz-ig | tűzvédelmi szempontból kritikus berendezések |
Miért nem elég ma már az AC típus?
Itt van a lényeg, és ez fizikai kérdés:
Ha a hibaáramban egyenáramú összetevő is van, az az összegző áramváltó vasmagját előmágnesezi, és a vasmag telítődhet. A telített vasmagban a váltakozó összetevő már nem tud érdemi fluxusváltozást okozni – vagyis:
az AC típusú RCD a váltakozó áramú hibára is vakká válhat.
Ez nem elméleti veszély. Egy mai lakásban gyakorlatilag minden áramkörön van elektronikus fogyasztó: LED-lámpa, kapcsolóüzemű töltő, inverteres mosógép, klíma. Ezek hibaárama nem tiszta szinusz.
Ezért dolgozik a B típus két, egymással párhuzamosan kapcsolt érzékelő rendszerrel (két toroiddal): az egyik a váltakozó, a másik az egyenáramú összetevőt figyeli.
A hazai helyzet. A szakirodalom szerint „jelenleg itthon nem kötelező az A típus alkalmazása”, miközben számos európai országban az AC típus beépítését személyvédelemre már nem engedélyezik.
A jegyzet ezt a hazai kötelezettségre vonatkozó megállapítást egyetlen forrásból ismeri, ezért nem közli kötelező szabályként. A jegyzet álláspontja szakmai ajánlás:
Mai lakásban gyakorlatilag minden áramkörön van elektronikus fogyasztó, ezért az A típus a szakmai minimum. Az AC típus beépítése olcsóbb, de a védelmi szint bizonytalan.
A hatályos kötelezettséget mindig az adott létesítményre vonatkozó szabvány- és jogszabályi környezetből kell ellenőrizni.
Mikor kötelező F vagy B típus?
| Eset | Követelmény | Forrás |
|---|---|---|
| Egyfázisú frekvenciaváltós fogyasztó (klíma, hőszivattyú, inverteres mosógép) | F típus | gyártói és szakmai forrás |
| Háromfázisú frekvenciaváltó, UPS | B típus | gyártói és szakmai forrás |
| Elektromos jármű töltése (Mode 3) | B típus, vagy A/F típus + RDC-DD (IEC 62955 szerinti egyenáramú hibaáram-érzékelő) | MSZ HD 60364-7-722, 722.531.3.101. |
| PV-inverter AC oldala | B típus – de a pontos előírás inverterfüggő | MSZ HD 60364-7-712 + gyártói útmutató |
Ha egy áramkörön B típus kell, akkor a felette lévő (előtét) RCD-nek is legalább B típusúnak kell lennie. Egy AC típusú előtét ugyanis ugyanúgy megvakulhat az egyenáramú összetevőtől – és akkor hiába old az alárendelt, ha közben az előtét védelmi funkciója megszűnt.
A jegyzet ezt a láncolási szabályt nem találta meg egyetlen forrásban sem, ezért nem közli szabályként – csak jelzi, hogy a fizika ezt diktálja, és tervezésnél érdemes figyelembe venni.
Amit a telepítési szabvány mond (és amit nem)
Az MSZ HD 60364-4-41:2018 nem sorolja fel az AC/A/F/B típusokat. A 411.4.4. szakasz megjegyzésében viszont nevesíti a vonatkozó gyártmányszabványokat:
„TN-rendszerekben a hibaáramok 5 I_∆n-nél sokkal nagyobbak. Ebből adódóan a 41.1. táblázat szerinti lekapcsolási idők teljesülnek az EN 61008-1, az EN 61009-1 vagy az EN 62423 szerinti áram-védőkapcsolók (RCD-k) használata esetén, beleértve a szelektív és a késleltetett típusokat is.”
Az irodalomjegyzék pedig egyértelműsíti: „IEC 62423, Type F and type B residual current operated circuit-breakers…”. Vagyis az F és a B típus termékszabványa az MSZ EN 62423 – ez elsődleges forrásból igazolt.
A jelalak szerinti megkülönböztetés, a frekvenciatartományok és a B+ típus viszont a telepítési szabványok egyikében sem szerepel – ezek gyártmányszabványból és gyártói adatlapból származnak.
34.5 Késleltetés szerinti típusok; a szelektivitás két RCD között
A megszakítási idők
Az MSZ EN 61008 szerinti idők – ez a fejezet legfontosabb számtáblázata a mérések kiértékeléséhez:
| Vizsgálati hibaáram | Általános típus, legnagyobb megszakítási idő | S típus, legkisebb nem-működési idő | S típus, legnagyobb megszakítási idő |
|---|---|---|---|
| 1 × I_∆n | 0,3 s | 0,13 s | 0,5 s |
| 2 × I_∆n | 0,15 s | 0,06 s | 0,2 s |
| 5 × I_∆n | 0,04 s | 0,05 s | 0,15 s |
| 500 A | 0,04 s | – | – |
A három késleltetési típus
| Típus | Késleltetés | Mire való? |
|---|---|---|
| Általános (pillanatműködésű) | nincs szándékos késleltetés | végáramkörök, a 30 mA-es kiegészítő védelem |
| G (rövid idejű késleltetésű) | legalább 10 ms | zavarvédettség: a bekapcsolási tranziensek és a villámáram-levezetés okozta téves kioldás ellen. Szelektivitást NEM ad |
| S (szelektív) | legalább 40 ms; I_∆n-nél a nem-működési idő legalább 0,13 s | előtétnek, hogy az alatta lévő általános RCD előbb oldjon |
Gyakori tévedés, hogy a G jelölésű készülék „kicsit szelektív”. Nem az: a 10 ms-os késleltetés csak arra elég, hogy a bekapcsolási áramlökés vagy egy villámcsapás levezetésekor fellépő rövid tranziens ne oldja ki feleslegesen.
Szelektivitáshoz S típus kell – az általános típus 0,3 s-os felső határa és az S típus 0,13 s-os alsó határa között van az az időablak, amelyben a szelektivitás megvalósul.
A szelektivitás két feltétele
Két sorosan kapcsolt RCD között a szelektivitás két feltétel egyidejű teljesülését kívánja:
a) Áramérték szerint – a 3:1 szabály
I_∆n (előtét) ≥ 3 × I_∆n (alárendelt)
Ennek az az oka, hogy az alárendelt készülék a névleges értékénél biztosan old, az előtétnek pedig a fele alatt biztosan nem szabad oldania. A hármas szorzó ad elég tartalékot.
b) Idő szerint – az előtét legyen S típusú
„Egy 100 mA-es készülék, amelyet egy 30 mA-es fölé szerelnek, nem automatikusan szelektív. Ha mindkét készülék általános, késleltetés nélküli típus, ugyanazon hiba alatt mindkettő működhet.”
A tipikus hazai elrendezés: főelosztóban 300 mA S típus, alelosztóban áramkörönként 30 mA általános típus vagy RCBO.
34.6 Kombinált készülékek; a lakossági elosztó felépítése RCD-vel
A készüléktípusok
| Készülék | Mit tud? | Termékszabvány |
|---|---|---|
| RCCB (a köznyelvben „Fi-relé”) | túláramvédelem nélküli áram-védőkapcsoló – csak a hibaáramot érzékeli | MSZ EN 61008 |
| MCB (kismegszakító) | csak túláramvédelem (túlterhelés + zárlat) | MSZ EN 60898 / 60947-2 |
| RCBO | hibaáram- és túláramvédelem egy készülékben | MSZ EN 61009 |
| RCD-blokk (rálógatható modul) | kismegszakítóra ráépíthető érzékelő; 30 mA vagy 300/500/1000 mA | gyártófüggő |
| PRCD | hordozható RCD (hosszabbítóba, dugaljba építve) | – |
| RCM | hibaáram-figyelő: jelez, de nem kapcsol le | – |
| AFDD / AFDD+ | ívhiba-érzékelés (egyes kivitelekben túláram- és hibaáramvédelemmel) | MSZ EN 62606 |
A csoportos RCCB olcsóbb, de két hátránya van:
1. Egy hiba az ÖSSZES mögötte lévő áramkört lekapcsolja. (Nyaraláskor a hűtőszekrény is leáll.) 2. A szivárgó áramok ÖSSZEADÓDNAK. Sok elektronikus fogyasztónál a 0,5 x I_dn határ (30 mA-nél 15 mA) könnyen elérhető -> zavaró kioldások.
Az RCBO áramkörönkénti védelmet ad. Fagyasztó, riasztó, egészségügyi eszköz, szerverszekrény áramkörén ez a korszerű megoldás.
A lakossági elosztó felépítése
A készülékek sorrendje a betáplálástól lefelé:
1. FOGYASZTÁSMÉRŐ és a mérő előtti (elosztói) TÚLÁRAMVÉDELEM - a csatlakozóvezeték védelme. Jellemzően D-rendszerű vagy késes olvadóbiztosító, PLOMBÁLVA. 2. FŐ KISMEGSZAKÍTÓ - a rendelkezésre álló teljesítményhez igazodó névleges árammal (1 fázison 16/25/32 A, 3 fázison 3x16/3x25/3x32 A). Egyben LEVÁLASZTÁSI PONT (főkapcsoló). 3. TÚLFESZÜLTSÉG-VÉDELEM (SPD) - a T1/T2 fokozat a betáplálás közelében. 4. ÁRAM-VÉDŐKAPCSOLÓ(K) - legalább 30 mA a dugaljas, fürdőszobai és kültéri körökre; nagyobb lakásban több RCD vagy áramkörönkénti RCBO. 5. ÁRAMKÖRÖNKÉNTI KISMEGSZAKÍTÓK - világítás, dugalj, konyha, fürdő, gépészet, EV-töltő. 6. N és PE SÍN KÜLÖN - a zöld-sárga védővezető KÖZVETLENÜL a PE-sínre megy, az RCD-n NEM halad át.
A gyakorlatban visszatérő kérdés, hogy a túlfeszültség-levezető az áram-védőkapcsoló elé vagy mögé kerüljön. A jegyzet forrásanyagában ezt szabványból nem sikerült igazolni – a kérdés az MSZ HD 60364-5-53 534. szakaszának tárgya, amely nem állt rendelkezésre.
Amíg ez nincs tisztázva: a gyártói kapcsolási vázlat az irányadó. A túlfeszültség-védelem részletes tárgyalása a 37. fejezetben van.
Vezeték és kismegszakító párosítása
Egy gyakorlatias, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület ajánlásából származó összefüggés:
| Keresztmetszet (Cu) | Ajánlott kismegszakító |
|---|---|
| 1,5 mm² | legfeljebb C 13 A, javasolt C 10 A |
| 2,5 mm² | legfeljebb C 16 A |
(A vezetékméretezés teljes tárgyalása – az I_B ≤ I_n ≤ I_Z feltétellel és a korrekciós tényezőkkel – a 16. fejezetben van, a túláramvédelem a 35. fejezetben.)
34.7 Hol kötelező az RCD? A kiegészítő védelem esetei
Ez a fejezet legtöbbször használt táblázata. Minden sor mögött szabványhely áll.
| Hol? | I_∆n | Szabványhely |
|---|---|---|
| Laikusok által használt, általános célú csatlakozóaljzatok, ≤ 32 A | ≤ 30 mA | MSZ HD 60364-4-41, 411.3.3. |
| Szabadtéri használatú, ≤ 32 A-es mobil fogyasztókészülékek | ≤ 30 mA | 411.3.3. |
| Egyedi háztartások világítási végáramkörei | ≤ 30 mA | 411.3.4. |
| Fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiség áramkörei – és az 1-es vagy 2-es sávon áthaladó, a helyiséget nem kiszolgáló áramkörök is | ≤ 30 mA | MSZ HD 60364-7-701:2025, 701.415.1.101. |
| Építési és bontási terület: ≤ 32 A-es csatlakozóaljzatok | ≤ 30 mA (vagy SELV, vagy villamos elválasztás) | MSZ HD 60364-7-704:2018 |
| Elektromos jármű töltése: minden AC csatlakozási pont egyenként | ≤ 30 mA, legalább A típus | MSZ HD 60364-7-722, 722.411.3.3. és 722.531.3.101. |
| Fotovoltaikus rendszer AC oldala | B típus (három kivétellel) | MSZ HD 60364-7-712:2016 |
| BE2 (tűz kockázatának kitett) helyiségek áramkörei | ≤ 300 mA; rétegfűtőelemes mennyezetfűtésnél ≤ 30 mA | MSZ HD 60364-4-42, 422.3.9. a) |
| TT-rendszer hibavédelme | R_A · I_∆n ≤ 50 V szerint | 411.5.3. ii) |
„Mindegyik váltakozó áramú csatlakozási pontot egyenként legfeljebb 30 mA névleges kioldóáramú RCD-vel kell védeni” – és a szabvány megjegyzése kimondja, hogy ez az RCD más csatlakozási pont vagy fogyasztó védelmére nem használható.
Vagyis: egy fali EV-töltőt nem szabad rákötni a lakás meglévő, több áramkört védő áram-védőkapcsolójára. Saját RCD-je kell.
Az RCD mint hibavédelem TT-rendszerben
Fontos fogalmi különbség, amelyet a 32. fejezet vezetett be: TT-rendszerben az RCD nem kiegészítő védelem, hanem maga a hibavédelem – mert a túláramvédelem a kis hibaáram miatt nem old.
A feltétel: R_A · I_∆n ≤ 50 V. A 34.1. mintapélda ezt számolja végig.
34.8 ⭐ Az RCD bekötése – a leggyakoribb hibák és következményeik
| Lépés | Helyesen | Tipikus hiba és következménye |
|---|---|---|
| Vezetők átvezetése | minden üzemi vezető (L, illetve L1-L2-L3 és N) átmegy az RCD-n | csak a fázis megy át → azonnali kioldás vagy védelemkiesés |
| A védővezető kezelése | a PE közvetlenül a PE-sínre, az RCD-t kikerülve | a PE-t is átvezetik → a hibaáram „visszazárul” a mérőkörön belül, az RCD vak marad |
| Nullavezetők | minden RCD-nek saját nullavezetői (saját N-sín vagy sorkapocs) | két RCD nulláinak összekötése → kölcsönös téves kioldás és védelemkiesés |
| TN-C → TN-C-S átmenet | a PEN-t az RCD előtt kell szétbontani PE-re és N-re | RCD után szétbontott PEN → a védelem nem működik |
| Be- és kimeneti oldal | a gyártó jelölése szerint | fordítva egyes típusoknál a próbagomb nem működik |
| Bekötés utáni ellenőrzés | próbagomb + műszeres mérés (MSZ EN IEC 61557-6) | csak próbagomb → nem derül ki a hibás I_∆n vagy a lassú kioldás |
Amit a szabványok megerősítenek
- "A PEN-vezetőbe nem szabad kapcsoló- vagy
leválasztóeszközt beépíteni" [411.4.3.];
- "TN-C-rendszerekben nem szabad áram-védőkapcsolókat
használni" [411.4.5.]
-> ez SZABVÁNYOSAN igazolja a "PEN-szétbontás az RCD
ELŐTT" szerelési szabályt;
- a nullavezető lekapcsolására: "a nullavezető NE
legyen lekapcsolva a fázisvezetők előtt, és vagy
ugyanakkor, vagy korábban legyen visszakapcsolva,
mint a fázisvezetők" [MSZ HD 60364-4-43, 431.3.].Ez a szerelői alapszabály szó szerint nincs kimondva a 4-41 és a 4-43 szabványban. Következik a 411.3.1.1. szakaszból („Minden áramkör legyen ellátva egy megfelelő földelőkapocshoz csatlakoztatott védővezetővel”) és az RCD működési elvéből – de szabványi megfogalmazás nélkül.
A jegyzet ezért úgy közli, ahogy van: a fizikából következő, megkerülhetetlen szerelési szabályként, nem szó szerinti szabványi idézetként. A gyakorlati következmény ettől nem lesz kisebb: ha a PE átmegy az áramváltón, az RCD nem old.
34.9 A működési próba: ki, mikor, hogyan, és miért jogszabályi kötelezettség
Ez nem szakmai ajánlás, hanem jogszabály.
A két előírás
a) 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet – Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat (VMBSZ):
„Ha a felhasználói berendezésben áram-védőkapcsoló van felszerelve, annak működőképességét legalább félévente, építési felvonulási területen üzembe helyezéskor és havonta az üzemeltetőnek a próbagomb megnyomásával ellenőriznie kell.”
b) 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet (a munkaeszközök biztonsági követelményeiről):
„Működési próbát kell végezni: a) áram-védőkapcsolón és a korábban létesített feszültség-védőkapcsolón háromhavonta.”
Ránézésre a két rendelet ellentmond egymásnak: félévente vagy háromhavonta?
Valójában eltérő a hatályuk:
VMBSZ (40/2017.): a FELHASZNÁLÓI (lakossági) berendezésre -> FÉLÉVENTE (építési felvonulási területen: üzembe helyezéskor és HAVONTA) 10/2016. NGM: a MUNKAHELYI MUNKAESZKÖZÖKRE -> HÁROMHAVONTA
Az adott létesítményre vonatkozó, szigorúbb előírást kell betartani. Egy lakóház fürdőszobájában félévente, egy műhelyben háromhavonta, egy építkezésen havonta.
Ki végzi, és hogyan?
A jogszabály az üzemeltetőt nevezi meg – vagyis a lakást, műhelyt, épületet használót. Ehhez nem kell szakember: a próbagomb megnyomása.
A szerelő feladata ettől más és több: a beüzemeléskor és a felülvizsgálatkor végzett műszeres mérés. A kettő nem helyettesíti egymást.
A mentesítés
A VMBSZ szerint a lakóépületek fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni és 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védett felhasználói berendezései esetén bizonyos felülvizsgálati kötelezettségek elhagyhatók.
Egy felülvizsgálói forrás kifejezetten hangsúlyozza, hogy ez a mentesítés nem mentesít az adásvételkor előírt villamos biztonsági felülvizsgálati kötelezettség alól.
A felülvizsgálati gyakoriságokra vonatkozó adatokat (3 évente robbanásveszélyes környezetben és a lakóépület munkahelyként minősülő részein, 6 évente lakóépületek villamos berendezésén) a jegyzet egyetlen forrásból ismeri, ezért jelölt, ellenőrzésre szoruló adatként közli. A felülvizsgálatok rendszere a 38. fejezet anyaga.
34.10 Az RCD mérése a szerelői ellenőrzés során
A részletes mérési eljárás a 38. fejezetben van; itt az RCD-re vonatkozó rész.
A mérés sorrendje
1. SZEMREVÉTELEZÉS Típusjel (AC / A / F / B), I_dn, I_n, S vagy G jelölés, épség, feliratozás, a bekötés helyessége. 2. FOLYTONOSSÁG- ÉS SZIGETELÉSMÉRÉS (az RCD kikötve vagy kikapcsolva - különben a szigetelésvizsgáló feszültsége kioldaná) 3. HUROKIMPEDANCIA- / FÖLDELÉSI ELLENÁLLÁS MÉRÉS (TN-rendszerben Z_s, TT-rendszerben R_A) 4. AZ RCD KIOLDÁSI ÁRAMÁNAK MÉRÉSE (rámpamódszerrel) 5. AZ RCD KIOLDÁSI IDEJÉNEK MÉRÉSE I_dn, 2 x I_dn és 5 x I_dn mellett 6. PRÓBAGOMB MŰKÖDTETÉSE 7. DOKUMENTÁLÁS (minősítő irat, ellenőrzési napló)
A két elfogadási kritérium
| Mérés | Elfogadási kritérium |
|---|---|
| Kioldási áram (rámpamódszer) | a mért érték 0,5 · I_∆n és 1,0 · I_∆n között legyen |
| Kioldási idő | a 34.5. alfejezet táblázata szerint: általános típusnál I_∆n-nél ≤ 0,3 s, 2 · I_∆n-nél ≤ 0,15 s, 5 · I_∆n-nél ≤ 0,04 s |
A műszer beállításait, a mérés fázisszögét (0° / 180°) és a mérési bizonytalanság kezelését a 38. fejezet tárgyalja, az MSZ HD 60364-6 és az MSZ EN IEC 61557-6 alapján.
34.11 Zavaró (téves) kioldások okai és felderítésük
Ha egy RCD „ok nélkül” old, a leggyakoribb szerelői reflex az, hogy kiveszik és áthidalják. Ez életveszélyes és szabálytalan. A helyes út a felderítés.
Az öt tipikus ok
| Ok | Mi történik? | Hogyan derül ki? |
|---|---|---|
| A szivárgó áramok összeadódása | Sok elektronikus fogyasztó (kapcsolóüzemű tápegység, LED-meghajtó) mindegyike kis áramot szivárogtat a föld felé. Az összeg megközelíti a 0,5 · I_∆n határt, és az RCD bármikor oldhat | szivárgóáram-mérő lakatfogóval, áramkörönként; majd az áramkörök szétosztása több RCD-re vagy RCBO-ra |
| Két RCD nulláinak keveredése | A közös N-sínre kötött nullák miatt az egyik RCD árama a másik áramváltóján is átfolyik | szemrevételezés és az áramkörök egyenkénti lekötése |
| Tiltott nullázás a hálózatban | Az N és a PE összekötése az RCD után – üzemi áram folyik a PE-n | a 32. fejezet szerinti szemrevételezés + szigetelésmérés N és PE között |
| Tranziens: bekapcsolási áramlökés vagy villámáram-levezetés | A tranziens meredek jele rövid időre látszólagos különbözeti áramot kelt | ha a kioldás bekapcsoláshoz vagy viharhoz kötődik: G típusú (rövid idejű késleltetésű) készülék megoldhatja |
| Nem megfelelő típus | AC típus elektronikus fogyasztó körén: vagy téves kioldás, vagy – ami rosszabb – védelemkiesés | a típusjel ellenőrzése és a fogyasztó jellege alapján A, F vagy B típusra csere |
A zavaró kioldások többsége nem hiba, hanem halmozódás. Egy jó szivárgóáram-mérő lakatfogóval áramkörönként meg lehet mérni a tartósan folyó áramot, és kiderül, melyik körön szaladt el.
Az irány ilyenkor soha nem az, hogy nagyobb I_∆n-t teszünk be – 30 mA helyett 100 mA-t –, mert azzal az életvédelmi funkció szűnik meg. A helyes megoldás az áramkörök szétosztása: több RCD vagy áramkörönkénti RCBO.
- Az RCD áthidalása, kiiktatása. - Az I_dn megemelése 30 mA fölé olyan áramkörön, amelyen a szabvány szerint kötelező a 30 mA. - A kioldás "megszokása": ha egy RCD hetente old, ott VAN egy hiba. A készülék dolgozik - a szigetelés valahol romlik.
Kidolgozott mintapéldák
34.1. mintapélda – RCD kiválasztása a földelési ellenállás ismeretében (TT-rendszer)
Egy TT-rendszerű családi ház védőföldelésének mért ellenállása R_A = 120 Ω.
a) Mekkora a megengedett legnagyobb I_∆n a hibavédelmi feltétel szerint? b) Elegendő-e ez a lakás áramköreihez? c) Készíts táblázatot: melyik I_∆n mellett mekkora a legnagyobb megengedett R_A? d) Miért nem elég a kismegszakító? Számold ki, ha a tápforrás földelése R_B = 5 Ω.
Megoldás. A feltétel [411.5.3. ii)]:
R_A · I_∆n ≤ 50 V
a) A megengedett legnagyobb I_∆n
I_dn <= 50 V / 120 ohm = 0,4167 A = 416,7 mA A szabványos sorból (10/30/100/300/500 mA) a legnagyobb megfelelő: 300 mA Ellenőrzés: 120 x 0,3 = 36 V <= 50 V -> MEGFELEL 500 mA: 120 x 0,5 = 60 V > 50 V -> NEM felel meg
b) De ez nem elég!
A hibavédelmi feltétel csak az egyik követelmény. A képzetlen személyek által használt, általános célú, ≤ 32 A-es csatlakozóaljzatokra, a szabadtéri ≤ 32 A-es mobil készülékekre és az egyedi háztartások világítási végáramköreire kötelező a legfeljebb 30 mA [411.3.3., 411.3.4.]:
120 x 0,03 = 3,6 V <= 50 V -> bőven megfelel
A végleges megoldás: főelosztóban 300 mA S típusú RCD, áramkörönként 30 mA általános típus vagy RCBO.
Szelektivitás-ellenőrzés:
áramérték szerint: 300 / 30 = 10 >= 3 -> OK idő szerint: az előtét S típusú -> OK
c) A legnagyobb megengedett R_A az érzékenység függvényében (R_A,max = 50 V / I_∆n):
| I_∆n | 10 mA | 30 mA | 100 mA | 300 mA | 500 mA |
|---|---|---|---|---|---|
| R_A,max | 5000 Ω | 1666,7 Ω | 500 Ω | 166,7 Ω | 100 Ω |
Tanulság: minél érzékenyebb az RCD, annál nagyobb földelési ellenállás megengedett. Ezért lehet TT-rendszerben rossz talajviszonyok között is biztonságos védelmet létesíteni – és ezért a 30 mA-es RCD a TT-rendszer legjobb megoldása.
d) Miért nem elég a kismegszakító?
I_k = U0 / (R_A + R_B) = 230 / (120 + 5)
= 230 / 125 = 1,84 AEz a 16 A-es kismegszakító mágneses kioldásához (B: 48–80 A; C: 80–160 A) messze nem elég.
A 30 mA-es RCD viszont 1,84 A-nél:
1,84 A / 0,03 A = 61 x I_dn -> bőven az 5 x I_dn fölött -> legkésőbb 40 ms alatt lekapcsol
Válasz: a) 300 mA · b) nem, a lakás áramköreire 30 mA kell; a megoldás 300 mA S típus előtétnek + 30 mA áramkörönként · c) lásd a táblázatot · d) a kismegszakító 1,84 A-nél nem old, a 30 mA-es RCD 40 ms alatt igen.
34.2. mintapélda – Szelektivitás vizsgálata két sorosan kapcsolt RCD-re
A főelosztóban 300 mA S típusú, a dugaljkörön 30 mA általános típusú RCD van.
a) Teljesül-e a két szelektivitási feltétel? b) Mi történik 150 mA-es hibaáramnál? c) Mi történik 1,5 A-es hibaáramnál? d) Mi lenne, ha az előtét is általános típusú 300 mA-es RCD lenne?
Megoldás.
a) A két feltétel
Áramérték szerint (3:1 szabály): 300 / 30 = 10 >= 3 -> TELJESÜL Idő szerint: az előtét S típusú -> TELJESÜL
b) Hibaáram 150 mA
Az ALÁRENDELT (30 mA) számára: 150 / 30 = 5 x I_dn
-> legkésőbb 40 ms alatt megszakít
Az ELŐTÉT (300 mA) számára: 150 / 300 = 0,5 x I_dn
-> ez a NEM-MŰKÖDÉSI áram, az RCD-nek
itt még NEM SZABAD oldaniaTeljes szelektivitás. Csak a dugaljkör esik ki, a lakás többi része működik.
c) Hibaáram 1,5 A
Az ALÁRENDELT: 1500 / 30 = 50 x I_dn
-> megszakítás legkésőbb 40 ms
Az ELŐTÉT: 1500 / 300 = 5 x I_dn
-> S típus, 5 x I_dn-nél a LEGKISEBB
nem-működési idő 50 ms
Összevetés: 40 ms < 50 ms
-> az alárendelt ELŐBB szakítSzelektív. Ez az a 10 ms-os időablak, amelyért az S típus jár.
d) Ha az előtét is általános típusú lenne
1,5 A-nél: alárendelt (50 x I_dn): <= 40 ms előtét (5 x I_dn): <= 40 ms -> a két készülék "versenyezne"
A forrás szó szerinti megfogalmazása: „Ha mindkét készülék általános, késleltetés nélküli típus, ugyanazon hiba alatt mindkettő működhet.”
Tanulság: az S típus műszaki követelmény, nem kényelmi kérdés. Két általános típusú RCD sorba kötése nem ad szelektivitást, akkor sem, ha az áramértékek aránya rendben van.
Válasz: a) mindkét feltétel teljesül · b) teljes szelektivitás (az előtét a nem-működési tartományban van) · c) szelektív (40 ms < 50 ms) · d) nem lenne szelektivitás, mindkettő oldhatna.
34.3. mintapélda – RCD-mérési jegyzőkönyv kiértékelése
Egy felülvizsgálat során négy 30 mA-es, általános típusú RCD-t mértek meg. Döntsd el mindegyikről, hogy megfelel-e, és indokold!
RCD Mért kioldási áram t (I_∆n) t (2 · I_∆n) t (5 · I_∆n) A 21 mA 28 ms 19 ms 11 ms B 38 mA 41 ms 25 ms 14 ms C 12 mA 190 ms 90 ms 33 ms D 26 mA 340 ms 120 ms 30 ms
Megoldás. Két kritériumot kell egyszerre alkalmazni.
1. kritérium – a kioldási áram:
0,5 x I_dn = 15 mA 1,0 x I_dn = 30 mA -> az elfogadási sáv: 15 ... 30 mA
2. kritérium – a kioldási idő (általános típus):
I_dn (30 mA): <= 300 ms 2 I_dn (60 mA): <= 150 ms 5 I_dn (150 mA): <= 40 ms
Az értékelés:
| RCD | Kioldási áram | Idők | Minősítés |
|---|---|---|---|
| A | 21 mA – a sávban | 28 / 19 / 11 ms – mind bőven a határ alatt | MEGFELEL |
| B | 38 mA – a sáv FÖLÖTT | az idők rendben | NEM FELEL MEG |
| C | 12 mA – a sáv ALATT | az idők rendben | NEM FELEL MEG |
| D | 26 mA – a sávban | 340 ms > 300 ms az I_∆n-nél | NEM FELEL MEG |
Az indoklások – ez a példa lényege:
B (38 mA): a készülék csak a névleges érték 127 %-ánál old. Vagyis egy 30 mA-es hibaáram – amely a fibrillációs küszöb közelében van – nem kapcsolja le. Az életvédelmi funkció nem teljesül. Csere.
C (12 mA): a készülék túl érzékeny: a nem-működési határ (15 mA) alatt old. Ez elsőre „jobbnak” tűnhet, de két baj van vele: (1) a szabványos viselkedéstől eltér, tehát a készülék hibás vagy elöregedett; (2) a gyakorlatban állandó zavaró kioldást okoz, ami arra készteti a felhasználót, hogy kiiktassa. Csere.
D (340 ms): a kioldási áram jó, de a készülék lassú: az I_∆n-nél 340 ms alatt old, a megengedett 300 ms helyett. Emlékezz a 31. fejezetre: a 400 ms körül esik vissza meredeken a fibrilláció elleni tűrés – a szabvány 300 ms-os határa éppen ezért van ott. Csere.
A D készüléknél az 5 · I_∆n-es idő (30 ms) még belefér a 40 ms-os határba, csak az I_∆n-es nem.
Ez tipikus elöregedési kép: a mechanika nehezen indul, ezért kis hibaáramnál lassú, nagyobb hibaáramnál viszont a nagyobb erő „átlöki” a holtponton.
Ezért kell mindhárom áramértéken mérni – egyetlen mérésből ez nem derülne ki.
Válasz: csak az A felel meg. A B túl későn, a C túl korán old, a D pedig lassú a névleges hibaáramnál. Mindhármat cserélni kell.
34.4. mintapélda – Szivárgóáram-összegzés több áramkörön
Egy lakásban egyetlen 30 mA-es csoportos RCD véd öt áramkört. A szivárgóáram-mérő lakatfogóval a következő tartós szivárgó áramokat mérted:
Áramkör Mért szivárgó áram 1 – konyhai dugaljak (mikró, mosogatógép) 3,2 mA 2 – nappali dugaljak (TV, router, töltők) 4,1 mA 3 – LED-világítás (12 meghajtó) 5,6 mA 4 – klíma (inverteres) 2,8 mA 5 – mosógép, szárító 1,9 mA a) Mekkora az összes szivárgó áram? b) Megfelel-e ez a 0,5 · I_∆n szabálynak? c) Mi a teendő? d) Hogyan oszd szét az áramköröket két RCD-re?
Megoldás.
a) Az összes szivárgó áram
3,2 + 4,1 + 5,6 + 2,8 + 1,9 = 17,6 mA
b) Az értékelés
0,5 x I_dn = 0,5 x 30 = 15 mA 17,6 mA > 15 mA -> NEM FELEL MEG
Az RCD-nek 15 mA-ig biztosan nem szabad oldania, de efölött bármikor oldhat – hiszen a kioldás garantált küszöbe csak 30 mA. A 17,6 mA tehát abba a bizonytalan sávba esik, ahol a készülék viselkedése nem jósolható meg. Ez magyarázza a „megmagyarázhatatlan” kioldásokat.
c) A teendő
NEM az a megoldás, hogy 100 mA-es RCD-t teszünk be! Azzal az ÉLETVÉDELMI funkció szűnne meg, és a szabvány által előírt 30 mA-es kiegészítő védelem sem teljesülne. A megoldás: az áramkörök SZÉTOSZTÁSA több RCD-re, vagy áramkörönkénti RCBO.
d) A szétosztás
Cél, hogy mindkét csoport összege jóval 15 mA alatt maradjon. Keressük a legkiegyenlítettebb párosítást:
1. csoport: 3. LED (5,6) + 2. nappali (4,1)
= 9,7 mA
2. csoport: 1. konyha (3,2) + 4. klíma (2,8)
+ 5. mosógép (1,9)
= 7,9 mA
Ellenőrzés:
9,7 mA < 15 mA -> OK (a határ 65 %-a)
7,9 mA < 15 mA -> OK (a határ 53 %-a)Mindkét csoport bőven a 0,5 · I_∆n határ alatt van, és marad tartalék a későbbi bővítésre.
A táblázat szivárgóáram-értékei a feladat adatai, nem forrásolt, tipikus készülékértékek. A valós szivárgó áramokat meg kell mérni; készüléktípustól, kortól és terheléstől függően jelentősen eltérhetnek.
Ami forrásolt ebben a példában: a 0,5 · I_∆n nem-működési szabály, és az a megállapítás, hogy a csoportos RCD-nél a szivárgó áramok összeadódnak.
Válasz: a) 17,6 mA · b) nem felel meg (17,6 > 15 mA) · c) az áramkörök szétosztása, nem az érzékenység csökkentése · d) például 2+3 (9,7 mA) és 1+4+5 (7,9 mA) csoportosításban.
34.5. mintapélda – RCD-típus kiválasztása öt fogyasztóhoz
Válaszd ki a szükséges RCD-típust (AC, A, F, B) és érzékenységet, és indokold!
a) Konyhai főzőlap (tisztán ohmos fűtőbetét), rögzített bekötés. b) Nappali dugaljkör (TV, router, telefontöltők). c) Inverteres split klíma, egyfázisú. d) Fali EV-töltő, IEC 62196 aljzattal, 32 A. e) Háromfázisú frekvenciaváltós ipari szivattyú.
Megoldás.
a) Főzőlap – rögzített készülék, tisztán ohmos
Elvileg AC típus is elég lenne, mert a hibaáram tisztán szinuszos. Ha az áramkör csak rögzített készüléket táplál, akkor a 411.3.3. szerinti 30 mA-es kiegészítő védelem sem kötelező.
A jegyzet ajánlása mégis: A típus. Indok: a mai főzőlapok jelentős része elektronikus vezérlésű (érintőpanel, kijelző), és egy későbbi készülékcsere után a védelmi szint nem romolhat.
b) Nappali dugaljkör
30 mA, A típus – kötelező. A 30 mA-t a 411.3.3. írja elő (laikusok által használt, általános célú, ≤ 32 A-es csatlakozóaljzatok). Az A típust az indokolja, hogy a körön kapcsolóüzemű tápegységek működnek, amelyek hibaárama pulzáló egyenáramú összetevőt tartalmaz.
c) Inverteres split klíma, egyfázisú
F típus. Az egyfázisú frekvenciaváltó hibaárama vegyes frekvenciájú (10 Hz-től 1 kHz-ig terjedő tartományban), és 10 mA-ig terjedő tiszta egyenáramú összetevőt is tartalmazhat – ezt az A típus már nem garantáltan kezeli.
d) Fali EV-töltő, IEC 62196 aljzattal
KÖTELEZŐ: egyenként, SAJÁT, <= 30 mA-es RCD
[722.411.3.3.] - más csatlakozási pont vagy
fogyasztó védelmére NEM használható;
és mivel IEC 62196 aljzattal van felszerelve:
EGYENÁRAMÚ hibaáram elleni védelem is kell
[722.531.3.101.]:
-> B típusú RCD, VAGY
-> A vagy F típus + RDC-DD (IEC 62955), VAGY
-> ha a töltőállomás maga biztosítja, akkor
elegendő az A típuse) Háromfázisú frekvenciaváltós szivattyú
B típus. A háromfázisú frekvenciaváltó egyenirányítója után tiszta egyenáramú hibaáram léphet fel, amelyet csak a B típus érzékel – és amely az AC vagy A típusú készüléket a vasmag telítésével meg is vakíthatja.
Ha ez a szivattyú egy meglévő, AC típusú előtét-RCD mögé kerül, a fizika szerint az előtét is megvakulhat az egyenáramú összetevőtől.
Ahogy a 34.4. alfejezet jelezte: ezt a láncolási szabályt a jegyzet nem találta meg egyetlen forrásban sem, ezért nem közli szabályként. Tervezésnél viszont érdemes gondolni rá, és a kérdést a gyártói dokumentáció alapján tisztázni.
Válasz: a) A típus (AC is elegendő lenne, de nem javasolt) · b) 30 mA, A típus – kötelező · c) F típus · d) egyenként saját, ≤ 30 mA, és B típus vagy A/F + RDC-DD · e) B típus.
Gyakorlatok
a) Írd fel az RCD működésének alapösszefüggését! Melyik vezető nem megy át az áramváltón, és miért?
b) Mit bizonyít és mit nem bizonyít a próbagomb?
c) Egy 300 mA-es RCD megvédi-e az embert az áramütéstől? Indokold!
d) Egy 30 mA-es csoportos RCD-n a mért összes szivárgó áram 16 mA. Mi a baj, és mi a teendő?
(Megoldás: a) i_L1 + i_L2 + i_L3 + i_N = 0 hibátlan áramkörben; hiba esetén az összeg abszolút értéke a különbözeti áram, I_∆. A védővezető (PE) soha nem megy át az összegző áramváltón – mert a hibaáram éppen azon tér vissza, és ha a PE is a mérőkörön belül lenne, az összeg nulla maradna, tehát az RCD nem oldana. b) Bizonyítja, hogy a készülék funkcionálisan működik: a mechanika nem ragadt be, a kioldó működik. Nem bizonyítja a megszakítási időt, a névleges paraméterek megfelelőségét, a védővezető meglétét és folytonosságát, a földelés minőségét, sem a tényleges I_∆n-t. Ezért kell műszeres mérés (MSZ EN IEC 61557-6). c) Nem. A 300 mA a szívkamrai fibrilláció küszöbének (25–30 mA) a tízszerese – a 300 mA-es RCD tűzvédelmi célú: a szigetelési hibából eredő kúszóáramot fogja meg, amely a kismegszakítót nem oldja ki, de gyulladást okozhat. Személyvédelemre ≤ 30 mA kell. d) A 16 mA meghaladja a 0,5 · I_∆n = 15 mA határt, tehát a készülék a bizonytalan sávba került: bármikor oldhat, „megmagyarázhatatlanul”. A teendő az áramkörök szétosztása több RCD-re vagy RCBO-ra – nem az érzékenység csökkentése, mert azzal az életvédelmi funkció szűnne meg.)
a) Miért nem elég ma már az AC típusú RCD? Mi a fizikai mechanizmus?
b) Milyen típus kell egyfázisú inverteres klímához, és milyen háromfázisú frekvenciaváltóhoz?
c) Egy főelosztóban 100 mA-es általános típusú RCD van, alatta 30 mA-es általános típusú. Szelektív-e az elrendezés? Vizsgáld meg mindkét feltételt!
d) Hogyan javítanád meg?
(Megoldás: a) Ha a hibaáramban egyenáramú összetevő is van, az előmágnesezi az összegző áramváltó vasmagját, amely telítődhet. A telített vasmagban a váltakozó összetevő már nem tud érdemi fluxusváltozást okozni, ezért az AC típusú RCD a váltakozó áramú hibára is vakká válhat. Mai lakásban gyakorlatilag minden áramkörön van elektronikus fogyasztó, ezért az A típus a szakmai minimum. b) Egyfázisú inverterhez F típus (vegyes frekvenciájú hibaáram 10 Hz-től 1 kHz-ig, és 10 mA-ig terjedő DC összetevő), háromfázisúhoz B típus (tiszta egyenáramú hibaáram). c) Áramérték szerint: 100 / 30 = 3,33 ≥ 3 → ez a feltétel teljesül. Idő szerint: az előtét általános típusú, nem S → ez a feltétel NEM teljesül. Az elrendezés tehát nem szelektív: ugyanazon hiba alatt mindkettő oldhat. d) Az előtétet S típusúra kell cserélni. Ha a 3:1 arányt is nagyobb tartalékkal akarod, akkor 300 mA S típus a szokásos hazai megoldás – ott 300 / 30 = 10.)
a) Sorolj fel három bekötési hibát, amelytől az RCD nem old!
b) Milyen gyakran kell működési próbát végezni lakóépületben, munkahelyen és építési felvonulási területen? Melyik jogszabály mondja?
c) Egy 30 mA-es általános típusú RCD mért kioldási árama 34 mA, kioldási ideje az I_∆n-nél 45 ms. Megfelel-e?
d) Egy fali EV-töltőt rá akarnak kötni a lakás meglévő 30 mA-es csoportos RCD-jére. Szabályos-e?
(Megoldás: a) 1. A védővezetőt is átvezetik az összegző áramváltón – ilyenkor a hibaáram a mérőkörön belül tér vissza, az összeg nulla marad, az RCD soha nem old. 2. A nullavezető nem megy át az RCD-n (csak a fázis) – ez vagy azonnali kioldást, vagy védelemkiesést okoz. 3. A PEN-t az RCD után bontják szét PE-re és N-re – a védelem nem működik (TN-C-ben egyébként is tilos az RCD [411.4.5.]). (További lehetséges válasz: két RCD nulláinak összekötése közös sínen.) b) Lakóépület (felhasználói berendezés): legalább félévente, a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet (VMBSZ) szerint, az üzemeltető által, a próbagomb megnyomásával. Építési felvonulási terület: üzembe helyezéskor és havonta, ugyanez a rendelet. Munkahelyi munkaeszköz: háromhavonta, a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet szerint. A két előírás hatálya eltérő; az adott létesítményre vonatkozó, szigorúbb előírást kell betartani. c) Nem felel meg. A kioldási áram 34 mA, ami meghaladja az 1,0 · I_∆n = 30 mA-es felső határt – a készülék tehát a névleges hibaáramnál nem biztosan old. (A 45 ms-os idő önmagában rendben lenne, mert a határ 300 ms.) Csere. d) Nem szabályos. Az MSZ HD 60364-7-722 722.411.3.3. szakasza szerint minden váltakozó áramú csatlakozási pontot egyenként kell védeni ≤ 30 mA-es RCD-vel, és a szabvány megjegyzése kimondja, hogy ez az RCD más csatlakozási pont vagy fogyasztó védelmére nem használható. A töltőnek saját RCD-je kell, amely legalább A típusú; IEC 62196 aljzatnál egyenáramú hibaáram elleni védelem is szükséges (B típus, vagy A/F + RDC-DD).)
Összefoglalás
Összefoglalás
Mit véd és mit nem. Az RCD az egyetlen készülék az elosztóban, amelynek az ember az elsődleges védendő tárgya. Véd a testzárlat, a fázis-föld érintés és a kúszóáram ellen. Nem véd a fázis-nulla és a fázis-fázis érintés ellen (az áram a mérőkörön belül marad), és az RCCB nem tartalmaz túláramvédelmet. Az RCD nem helyettesíti a védővezetőt [415.1.2.].
Működési elv. Kirchhoff csomóponti törvénye: i_L1 + i_L2 + i_L3 + i_N = 0 hibátlan áramkörben. Az összegző áramváltón minden üzemi vezető átmegy (L-ek és N), a PE soha. Hiba esetén a különbözeti áram fluxust hoz létre, amely a szekunder tekercsben jelet indukál. A próbagomb beépített ellenálláson át, a vasmagot megkerülve hoz létre áramot: funkcionálisan ellenőriz, de nem bizonyítja a megszakítási időt, a védővezető meglétét, a földelés minőségét és a tényleges I_∆n-t. Ezért kell műszeres mérés (MSZ EN IEC 61557-6).
Érzékenység. Szabványos sor: 10, 30, 100, 300, 500 mA. 0,5 · I_∆n-nél még nem szabad oldania – ebből jön a mérési elfogadási sáv (0,5–1,0 · I_∆n) és a tervezési szabály (a szivárgó áramok összege maradjon jóval a fele alatt). A 30 mA azért életvédelmi érték, mert a fibrillációs küszöb (25–30 mA) körül van, és a rövid behatási idő megakadályozza a fibrillációt. A 300 mA tűzvédelmi, nem életvédelmi: a kúszóáramot fogja meg, amely a kismegszakítónak kevés, de gyulladáshoz elég [MSZ HD 60364-4-42, 422.3.9. a)] – csak BE2 helyiségekre, nem általánosan. A „100 mA magyar nemzeti eltérés” téves: Magyarország sem a ZA, sem a ZB mellékletben nem szerepel; a 100 mA belga speciális nemzeti feltétel.
Típusok hullámforma szerint. AC – csak váltakozó. A – pulzáló DC is, ≤ 6 mA sima DC összetevővel. F – vegyes frekvencia 10 Hz–1 kHz, ≤ 10 mA DC. B – tiszta egyenáramú hibaáram is, 2 kHz-ig. B+ – 20 kHz-ig. Az AC típus megvakulhat: az egyenáramú összetevő telíti a vasmagot. Az F és a B termékszabványa az MSZ EN 62423 (elsődleges forrásból igazolt); a jelalakok és a frekvenciatartományok gyártmányszabványból valók. Kötelező B típus (vagy A/F + RDC-DD): EV-töltésnél IEC 62196 aljzattal [722.531.3.101.]; F típus: egyfázisú frekvenciaváltó.
Késleltetés és szelektivitás. Megszakítási idők (általános típus): I_∆n → 0,3 s · 2 I_∆n → 0,15 s · 5 I_∆n → 0,04 s. S típus: nem-működési idő legalább 0,13 / 0,06 / 0,05 s, megszakítás legfeljebb 0,5 / 0,2 / 0,15 s. A G típus (≥ 10 ms) csak zavarvédettséget ad, szelektivitást nem. Szelektivitás két feltétele egyszerre: I_∆n(előtét) ≥ 3 × I_∆n(alárendelt), és az előtét S típusú. Tipikus hazai elrendezés: 300 mA S a főelosztóban, 30 mA általános áramkörönként.
Készülékek. RCCB (csak hibaáram, MSZ EN 61008) · MCB (csak túláram) · RCBO (mindkettő, MSZ EN 61009) · RCD-blokk · PRCD (hordozható) · RCM (jelez, nem kapcsol) · AFDD (ívhiba, MSZ EN 62606). A csoportos RCCB olcsóbb, de egy hiba mindent lekapcsol, és a szivárgó áramok összeadódnak; az RCBO áramkörönkénti védelmet ad.
Bekötés. Minden üzemi vezető átmegy, a PE közvetlenül a PE-sínre. Minden RCD-nek saját nullavezetői. A PEN-t az RCD előtt kell szétbontani (TN-C-ben az RCD tilos [411.4.5.]). Be- és kimeneti oldal a gyártó jelölése szerint. A „PE soha nem megy át az áramváltón” szabály szó szerint nincs a szabványban – a működési elvből következik.
Működési próba – jogszabály. VMBSZ (40/2017. NGM r.): felhasználói berendezésen legalább félévente, építési felvonulási területen üzembe helyezéskor és havonta, az üzemeltető által, a próbagomb megnyomásával. 10/2016. NGM r.: munkahelyi munkaeszközön háromhavonta. A két előírás hatálya eltérő; a szigorúbbat kell betartani.
Mérés. Sorrend: szemrevételezés → folytonosság és szigetelés (az RCD kikötve) → hurokimpedancia vagy R_A → kioldási áram (rámpamódszer, elfogadás: 0,5–1,0 · I_∆n) → kioldási idő három ponton → próbagomb → dokumentálás. Részletek a 38. fejezetben.
Zavaró kioldások. Öt tipikus ok: a szivárgó áramok összeadódása (a leggyakoribb), két RCD nulláinak keveredése, tiltott nullázás, tranziensek (ekkor G típus segíthet), és a nem megfelelő típus. A helyes diagnosztika a szivárgóáram-mérő lakatfogó; a helyes megoldás az áramkörök szétosztása, soha nem az I_∆n megemelése vagy az RCD kiiktatása.
Ellenőrző kérdések
- Miben különbözik az RCD védendő tárgya a kismegszakítóétól?
- Sorolj fel három esetet, amelyben az RCD old!
- Sorolj fel három esetet, amelyben az RCD nem old!
- Miért nem old az RCD a fázis és a nulla közötti érintésnél?
- Helyettesíti-e az RCD a védővezetőt? Melyik szabványhely mondja ki?
- Írd fel az RCD működésének alapösszefüggését!
- Mi az I_∆ és mi az I_∆n?
- Mely vezetők mennek át az összegző áramváltón, és melyik nem? Miért?
- Mi történik a vasmagban hibátlan üzemben, és mi hiba esetén?
- Sorold fel az RCD fő szerkezeti elemeit!
- Hogyan működik a próbagomb?
- Mit bizonyít és mit nem bizonyít a próbagomb? Négy dolgot nevezz meg, amit nem!
- Miért nem minősítés a működő próbagomb?
- Miért nem közli a jegyzet a feszültségfüggő és feszültségfüggetlen kivitel különbségét tényként?
- Sorold fel a szabványos I_∆n-értéksort!
- Mit mond ki a 0,5 · I_∆n szabály? Két következményt adj!
- Miért éppen 30 mA az életvédelmi érték?
- Jelenti-e a 30 mA-es RCD azt, hogy nem érzed meg az áramütést?
- Hol kötelező a 30 mA? Idézd a 411.3.3. szakasz két franciabekezdését!
- Mi az informatikai rendszerekre vonatkozó kivétel?
- Mit véd a 300 mA-es RCD, és mit nem?
- Mi a kúszóáram, és miért veszélyes?
- Melyik szabványhely írja elő a 300 mA-es RCD-t, és milyen helyiségekre?
- Mikor kell 30 mA a 300 mA helyett a tűzvédelmi szakasz szerint?
- Igaz-e, hogy „minden lakásba kell 300 mA-es RCD”? Indokold!
- Milyen két további szabály vonatkozik a BE2 helyiségekre?
- Igaz-e, hogy a 100 mA magyar nemzeti eltérés? Honnan tudod?
- Sorold fel az öt RCD-típust hullámforma szerint, és mondd meg, mit érzékelnek!
- Mekkora egyenáramú összetevőt tűr az A típus? És az F?
- Milyen frekvenciatartományban működik az F és a B típus?
- Miért nem elég ma már az AC típus? Írd le a fizikai mechanizmust!
- Miért dolgozik a B típus két toroiddal?
- Milyen típus kell egyfázisú, és milyen háromfázisú frekvenciaváltóhoz?
- Mit ír elő a 7-722 az EV-töltő RCD-típusára?
- Mi a láncolási szabály, és miért nem közli a jegyzet szabályként?
- Melyik szabvány az F és a B típus termékszabványa? Honnan igazolt?
- Mit mond a telepítési szabvány az RCD-típusokról, és mit nem?
- Add meg az általános típusú RCD három megszakítási idejét!
- Add meg az S típus nem-működési és megszakítási időit!
- Mi a G típus rendeltetése? Ad-e szelektivitást?
- Mi a szelektivitás két feltétele? Miért kell mindkettő?
- Mi a 3:1 szabály, és mi az oka?
- Mi történik, ha két általános típusú RCD-t kötnek sorba?
- Mi a tipikus hazai elrendezés a fő- és az alelosztóban?
- Mi a különbség az RCCB és az RCBO között?
- Mi az RCM, és miben más, mint az RCD?
- Mi az AFDD, és melyik szabvány tartozik hozzá?
- Sorold fel a csoportos RCCB két hátrányát!
- Sorold fel a lakossági elosztó hat szintjét a betáplálástól lefelé!
- Miért nem közli a jegyzet az SPD és az RCD sorrendjét?
- Milyen kismegszakító ajánlott 1,5 mm²-es és 2,5 mm²-es rézvezetékhez?
- Sorolj fel hat helyet, ahol az RCD kötelező, szabványhellyel!
- Miért nem köthető rá egy EV-töltő a lakás meglévő RCD-jére?
- Miben más az RCD szerepe TT-rendszerben, mint TN-ben?
- Sorolj fel hat bekötési szabályt, és mindegyikhez a tipikus hibát!
- Mi történik, ha a védővezetőt is átvezetik az áramváltón?
- Miért kell minden RCD-nek saját nullavezetője?
- Hol kell szétbontani a PEN-t az RCD-hez képest, és miért?
- Mely szabványhelyek erősítik meg a „PEN-szétbontás az RCD előtt” szabályt?
- Mit mond a szabvány a nullavezető le- és visszakapcsolásának sorrendjéről?
- Miért nem szó szerinti szabványi idézet a „PE nem megy át az áramváltón” szabály?
- Milyen gyakran kell működési próbát végezni lakóépületben? Melyik jogszabály?
- És építési felvonulási területen? És munkahelyi munkaeszközön?
- Hogyan oldható fel a két rendelet látszólagos ellentmondása?
- Ki végzi a működési próbát, és ki a műszeres mérést?
- Mi a VMBSZ szerinti mentesítés két feltétele? Mire nem vonatkozik?
- Sorold fel az RCD-mérés hét lépését!
- Miért kell az RCD-t kikötni vagy kikapcsolni a szigetelésméréshez?
- Mi a kioldási áram elfogadási sávja? Mi a jelentése, ha kisebb vagy nagyobb?
- Milyen három áramértéken mérjük a kioldási időt, és miért nem elég egy?
- Sorolj fel öt okot, amiért egy RCD zavaróan old!
- Mi a leggyakoribb ok, és hogyan derül ki?
- Mikor segíthet a G típus?
- Miért nem megoldás az I_∆n megemelése?
- Mit jelent az, hogy egy hetente oldó RCD „dolgozik”?
- Mi a helyes eljárás, ha egy RCD gyakran old?
- Miért veszélyes az RCD áthidalása?
- Egy 30 mA-es RCD mért kioldási árama 34 mA. Megfelel-e? Miért?
- Egy 30 mA-es RCD 12 mA-nél old. Megfelel-e? Miért probléma ez is?
- Miért tipikus elöregedési kép, ha az RCD kis hibaáramnál lassú, nagynál gyors?
Tudáspróba
[JAVÍTVA 2026-09-13, lektor KRITIKUS (visszapótolt javítás): a korábbi, "K1" jegyzésű javítás a betűeloszlást és a leghosszabb-válasz-torzítást megszüntette, de a helyes válaszok sorrendje véletlenül pontosan az a-b-c-d-a-b-c-d-a-b-c-d ciklust adta ki - ugyanaz a kiszámítható minta, amit a 11-15. fejezetnél KRITIKUS hibaként azonosítottunk. A kérdések és a válaszok tartalma változatlan, csak az a)/b)/c)/d) sorrend cserélődött kérdésenként, a 3/3/3/3 eloszlás megtartásával.]
1. Mi az áram-védőkapcsoló működésének alapelve?
a) a vezetéken átfolyó áram pillanatnyi nagyságát méri, és túláram esetén kapcsol le b) a be- és a visszafolyó áramok összegét figyeli: ha az nem nulla, old c) a fázis és a védővezető közötti feszültségkülönbséget méri, és határérték fölött old d) a hálózat frekvenciájának pillanatnyi megváltozását érzékeli, és ez alapján kapcsol le
2. Melyik vezető NEM megy át az összegző áramváltón?
a) a nullavezető – ez is mindig átmegy az áramváltó toroidján b) egyik vezető sem marad ki, valamennyi átmegy a toroidon c) a fázisvezető – ez mindig átmegy az összegző áramváltó toroidján d) a védővezető (PE) – ez sosem megy át rajta
3. Mit NEM bizonyít a próbagomb megnyomása?
a) hogy a védővezető folytonos, és a valódi kioldási idő is megfelelő b) hogy a készülék egyáltalán képes reagálni és megszakítani az áramkört c) hogy a készülék mechanikája szabadon mozog, nincs beragadva d) hogy a beépített kioldó szerkezet ténylegesen működik
4. Mit fejez ki a 0,5 · I_∆n szabály?
a) hogy a kioldási idő a névleges érték felénél a felére csökken b) hogy a készüléknek a névleges érték felénél már biztosan ki kell oldania c) hogy a névleges hibaáram felénél a készüléknek még nem szabad kioldania d) hogy a szivárgó áram üzemszerűen sem haladhatja meg a névleges áram felét
5. Mi a 300 mA-es RCD rendeltetése?
a) fokozott személyvédelem nedves, vizes helyiségekben b) a védővezető folytonosságának folyamatos figyelése c) tűzvédelem: a szigetelési hibából eredő tartós kúszóáram megfogása d) a túlterhelés és a rövidzárlat elleni védelem kiegészítése nagyobb elosztói áramkörökön
6. Miért nem elég ma már az AC típusú áram-védőkapcsoló?
a) mert az egyenáramú összetevő telítheti a vasmagot, és így a váltakozó áramú hibára is vakká válhat b) mert a névleges kioldóárama gyárilag rögzített, szerelői beavatkozással nem állítható c) mert nem felel meg az MSZ EN 61008 szabvány valamennyi típusvizsgálati előírásának d) mert kizárólag háromfázisú, ipari jellegű hálózatokban szabad alkalmazni, egyfázisún nem
7. Milyen típusú RCD kell egy egyfázisú, inverteres klímához?
a) elegendő bármelyik, ha 30 mA-es b) AC típus c) A típus d) F típus
8. Mekkora az általános típusú RCD legnagyobb megszakítási ideje a névleges hibaáramnál?
a) 0,15 s b) 0,3 s c) 0,5 s d) 0,04 s
9. Mi a szelektivitás két feltétele két sorosan kapcsolt áram-védőkapcsoló között?
a) mindkét sorba kapcsolt készüléknek pontosan azonos névleges árama és azonos érzékenysége kell legyen b) azonos I_∆n és azonos típusjelölés mindkét sorba kapcsolt készüléken c) mindkét készülék kizárólag G típusú lehet, más típus nem megengedett d) az előtét I_∆n-je legalább háromszorosa a mögöttes készülék I_∆n-jének, és az előtét S típusú
10. Milyen gyakran kell a lakóépület üzemeltetőjének működési próbát végeznie?
a) legalább havonta b) legalább félévente c) legalább háromhavonta d) legalább évente
11. Melyik bekötési hiba miatt nem old soha az áram-védőkapcsoló?
a) a készüléket fejjel lefelé szerelik fel a kapcsolószekrény sínjére b) a be- és a kimeneti oldalt véletlenül felcserélve kötik be a készüléket c) a védővezetőt is átvezetik az összegző áramváltó toroidján d) a nullavezetőt nem vezetik át a készülék áramváltóján
12. Egy 30 mA-es csoportos RCD-n a mért összes szivárgó áram 18 mA. Mi a helyes teendő?
a) az áramköröket szét kell osztani több RCD-re vagy RCBO-ra, hogy csökkenjen az összegzett szivárgás b) az áram-védőkapcsolót azonnal egy 100 mA-es, kevésbé érzékeny típusúra kell lecserélni c) az áram-védőkapcsolót ideiglenesen, szerelői döntés alapján át kell hidalni, mert hibásnak tűnik d) nincs teendő, hiszen a mért 18 mA egyértelműen kisebb a 30 mA-es névleges hibaáramnál
Források
| # | Állítás a fejezetben | Forrás | Típus |
|---|---|---|---|
| 1 | Az RCD működési elve (Kirchhoff), az összegző áramváltó, a PE kizárása | kutatas/15-rcd-tularamvedelem.md 3.1. – két forrás |
kétforrású |
| 2 | Az RCD szerkezeti elemei | kutatas/15 3.1. |
kétforrású |
| 3 | A próbagomb működése (a vasmagot megkerülő ellenállás) és korlátai | kutatas/15 3.1. – szó szerinti forrásidézettel |
kétforrású, idézettel |
| 4 | A műszeres RCD-mérés követelménye (MSZ EN IEC 61557-6) | kutatas/15 3.1., 4.5. – két forrás |
kétforrású |
| 5 | A szabványos I_∆n-értéksor (10/30/100/300/500 mA) | MSZ EN 61008-1 alapján, kutatas/15 3.2. – három forrás |
háromforrású |
| 6 | A 0,5 · I_∆n nem-működési szabály | kutatas/15 3.2. |
kétforrású |
| 7 | A 30 mA-es kiegészítő védelem kötelező esetei | [SZ1] MSZ HD 60364-4-41:2018, 411.3.3. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 8 | A világítási végáramkörök 30 mA-es RCD-je | [SZ1, 411.3.4.] – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 9 | A kiegészítő védelem általános szabálya és korlátja | [SZ1, 415.1.1–415.1.2.] – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 10 | A 300 mA-es tűzvédelmi RCD és a BE2 hatálykorlát | [SZ2] MSZ HD 60364-4-42:2015, 422.3.9. a) – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 11 | A kúszóáram fizikai magyarázata | kutatas/15 3.2.2. – két forrás |
kétforrású |
| 12 | BE2: PEN-tilalom [422.3.12.] és az összes aktív vezetőt leválasztó eszköz [422.3.13.] | [SZ2] | szabvány |
| 13 | A „100 mA magyar nemzeti eltérés” cáfolata; a belga speciális nemzeti feltétel | [SZ1, ZA és ZB melléklet] – tételesen átnézve | szabvány |
| 14 | Az RCD-típusok (AC, A, F, B, B+) jelalak szerinti besorolása, DC-tűrés, frekvenciatartomány | kutatas/15 3.3. – gyártói és szakmai források; a telepítési szabvány nem tartalmazza |
gyártmányszabvány / gyártói, jelölve |
| 15 | Az MSZ EN 62423 mint az F és a B típus termékszabványa | [SZ1, 411.4.4. megjegyzés és irodalomjegyzék] – szó szerint | szabvány (elsődleges) |
| 16 | A vasmag telítődése egyenáramú összetevő hatására; a B típus két toroidja | kutatas/15 3.3. – szakmai forrás |
egyforrású, fizikai magyarázatként közölve |
| 17 | „Itthon nem kötelező az A típus” | kutatas/15 3.3. |
egyforrású, jelölve; a jegyzet szakmai ajánlásként fogalmaz |
| 18 | Az EV-töltés RCD-követelménye (pontonként ≤ 30 mA, A típus, B vagy A/F + RDC-DD) | MSZ HD 60364-7-722, 722.411.3.3. és 722.531.3.101. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 19 | A PV-inverter B típusú RCD-je | MSZ HD 60364-7-712 + gyártói útmutató; a pontos típuselőírás inverterfüggő | jelölve |
| 20 | Az általános és az S típus megszakítási idői (1/2/5 × I_∆n) | MSZ EN 61008 alapján, kutatas/15 3.4. – az általános sort egy, az S típus teljes táblázatát egy másik forrás adja, két további megerősítéssel |
több forrás |
| 21 | A G típus (≥ 10 ms) és az, hogy nem ad szelektivitást | kutatas/15 3.4. – gyártói forrás |
egyforrású, jelölve |
| 22 | A 3:1 szabály és az S típusú előtét követelménye | kutatas/15 3.4. – két gyártói forrás, szó szerinti idézetekkel |
kétforrású, idézettel |
| 23 | A készüléktípusok (RCCB, MCB, RCBO, RCD-blokk, PRCD, RCM, AFDD) és termékszabványaik | kutatas/15 3.5. – több forrás |
több forrás |
| 24 | A csoportos RCCB hátrányai; az RCBO előnye | kutatas/15 3.5. |
szakmai összeállítás |
| 25 | A lakossági elosztó felépítése (hat szint) | kutatas/15 3.5. + a programtanterv tételes tartalma |
összeállítás |
| 26 | Az SPD és az RCD sorrendje nem igazolt; a szabványhely (MSZ HD 60364-5-53, 534.) azonosítva | kutatas/15 4.1. |
azonosított hely, tartalom nélkül |
| 27 | A vezeték-kismegszakító párosítás (1,5 mm² → C 13/C 10 A; 2,5 mm² → C 16 A) | kutatas/15 3.5. – MEE-ajánlás, egy további forrással |
kétforrású |
| 28 | Az építési terület ≤ 32 A-es aljzatainak 30 mA-es védelme | MSZ HD 60364-7-704:2018, kutatas/29-epitesi-terulet.md |
szabvány |
| 29 | A fürdőhelyiség RCD-követelménye | MSZ HD 60364-7-701:2025, 701.415.1.101. (részletesen a 33. fejezetben) | szabvány (szó szerint) |
| 30 | A bekötési hibák táblázata | kutatas/15 4.1. |
szakmai összeállítás |
| 31 | A PEN-be kapcsolóeszköz tilalma [411.4.3.] és a TN-C-beli RCD-tilalom [411.4.5.] | [SZ1] – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 32 | A nullavezető le- és visszakapcsolásának sorrendje | [SZ3] MSZ HD 60364-4-43, 431.3. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 33 | A „PE soha nem megy át az áramváltón” szabály szabványi megfogalmazása hiányzik | kutatas/15 4.1. – a 411.3.1.1.-ből és a működési elvből levezetve |
levezetett, jelölve |
| 34 | A VMBSZ működési próba előírása (félévente / havonta felvonulási területen) | 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet – szó szerint idézve, kutatas/15 2.3. |
jogszabály (szó szerint) |
| 35 | A 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet háromhavonkénti működési próbája | – szó szerint idézve, kutatas/15 2.3. |
jogszabály (szó szerint) |
| 36 | A két előírás eltérő hatálya és a „szigorúbbat kell betartani” elv | kutatas/15 2.3. – a jogszabályszövegek összevetéséből |
levezetett értelmezés |
| 37 | A VMBSZ szerinti mentesítés (≤ 32 A túláramvédelem + ≤ 30 mA RCD) és annak korlátja | kutatas/15 2.3. – két forrás |
kétforrású |
| 38 | A felülvizsgálati gyakoriságok (3 év / 6 év) | kutatas/15 2.3. |
egyforrású, jelölve; részletesen a 38. fejezetben |
| 39 | Az RCD-mérés lépéssora és a rámpamódszer elfogadási sávja | kutatas/15 4.5. + a programtanterv tételes tartalma |
összeállítás |
| 40 | A zavaró kioldások okai és a szivárgóáram-mérő lakatfogó szerepe | kutatas/15 3.5., 4.3., 4.4. |
szakmai összeállítás |
| 41 | A fibrillációs küszöb (25–30 mA) mint a 30 mA-es érték háttere | kutatas/14 2.2. (részletesen a 31. fejezetben) |
kereszthivatkozás |
Amit a jegyzet szándékosan nem állít tényként vagy nem közöl
A fejezet nem közli tényként a feszültségfüggő (elektronikus) és a feszültségfüggetlen (elektromechanikus) RCD megkülönböztetését, sem azt a következményt, hogy az elektronikus típus nullavezető-szakadásnál működésképtelenné válhat. A jegyzet forrásanyagában ezt egyetlen forrás sem mondta ki; konkrét készüléknél a gyártói adatlap az irányadó.
A fejezet az „itthon nem kötelező az A típus” állítást egyforrásúként jelöli, és nem közli kötelező szabályként. A jegyzet ezen a ponton szakmai ajánlást fogalmaz meg (az A típus a szakmai minimum), és a hatályos kötelezettség ellenőrzését az adott létesítményre vonatkozó szabály- és jogszabályi környezetre bízza.
A fejezet nem közli szabályként a láncolási szabályt (hogy B típusú alárendelt fölé is B típusú előtét kell). Ez fizikailag következik a vasmag telítődéséből, de egyetlen forrás sem mondja ki – a jegyzet ezért tervezési megfontolásként, kifejezetten jelölve említi.
A fejezet nem közli az SPD és az RCD sorrendjét. A kérdés az MSZ HD 60364-5-53 534. szakaszának tárgya, amely a jegyzet forrásanyagában nem állt rendelkezésre; a jegyzet a gyártói kapcsolási vázlathoz irányít, és a 37. fejezetre utal.
A 34.4. mintapélda szivárgóáram-értékei feladatadatok, nem forrásolt, tipikus készülékértékek. A valós szivárgó áramokat mérni kell. Forrásolt ebben a példában a 0,5 · I_∆n szabály és az, hogy a csoportos RCD-nél a szivárgó áramok összeadódnak.
A fejezet nem közli a mérés műszaki részleteit – a műszer beállításait, a mérési fázisszöget (0° / 180°), a mérési bizonytalanság kezelését és a jegyzőkönyv formai követelményeit. Ezek a 38. fejezet anyagai, az MSZ HD 60364-6 és az MSZ EN IEC 61557-6 alapján.
A felülvizsgálati gyakoriságokat (3 év robbanásveszélyes környezetben és a lakóépület munkahelyként minősülő részein, 6 év lakóépületek villamos berendezésén) a jegyzet egyetlen forrásból ismeri, ezért jelölt adatként közli; a felülvizsgálatok rendszerének teljes tárgyalása a 38. fejezetben van.
Az AFDD (ívzárlat-védelem) ebben a fejezetben csak a készüléktípusok felsorolásában szerepel. Az ívhiba fajtái, az érzékelés elve és az alkalmazási kötelezettség a 35. fejezet (túláram- és zárlatvédelem) anyaga.
A PV-inverter AC oldali RCD-típusára vonatkozó pontos előírás – különösen a transzformátoros és a transzformátor nélküli inverter közötti különbség – a jegyzet forrásanyagában nem volt egyértelműen igazolható; a jegyzet az inverter gyártói útmutatójához irányít. A fotovoltaikus rendszerek részletes tárgyalása a 29. fejezetben van.