Az előző fejezet a táplálás önműködő lekapcsolásáról szólt – a magyar alapesetről. Itt a többi védelmi mód következik: a kettős vagy megerősített szigetelés, a villamos elválasztás és a törpefeszültség (SELV, PELV, FELV), majd a kiegészítő védelem. A második fele a potenciálkiegyenlítésé: miért nem elég a földelés, mit kell a fő földelősínre kötni, és mikor kell helyi (kiegészítő) egyenpotenciálú összekötés. A fejezet a fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiségek sávrendszerével zárul – a lakossági munka mindennapi kérdésével –, a hatályos 2025-ös kiadás szerint, teljes méretekkel. Hat kidolgozott mintapéldával.
- 33.1 Kettős vagy megerősített szigetelés (II. védelmi osztály)
- 33.2 Villamos elválasztás (védőelválasztás)
- 33.3 Törpefeszültség: SELV, PELV, FELV – a három különbsége
- 33.4 ⭐ Kiegészítő védelem: mikor kötelező, mit ér és mit nem
- 33.5 A potenciálkiegyenlítés elve – miért nem elég a földelés
- 33.6 ⭐ Fő védő egyenpotenciálú összekötés (fő EPH); mit kell bekötni
- 33.7 Kiegészítő (helyi) potenciálkiegyenlítés
- 33.8 ⭐ Fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiségek: a sávok (zónák) rendszere
- 33.9 Mit szabad melyik sávba szerelni; a vezetékrendszerre vonatkozó szabályok
- 33.10 További különleges helyiségek és berendezések – áttekintés
- 33.11 A hibavédelem kialakításának lépései új lakóépületnél
- 33.12 Tipikus kivitelezői hibák a hibavédelemben
- Kidolgozott mintapéldák
- Gyakorlatok
- Összefoglalás
- Ellenőrző kérdések
- Tudáspróba
- Források
33.1 Kettős vagy megerősített szigetelés (II. védelmi osztály)
Az előző fejezetben az volt a kiindulópont, hogy a hibaáramot elvezetjük a védővezetőn. Most egy másik logika következik: ne is legyen mit elvezetni.
Kettős szigetelés: az alapszigetelés mellé egy kiegészítő szigetelés kerül, egymástól függetlenül. Ha az alapszigetelés átüt, a kiegészítő még mindig ép.
Megerősített szigetelés: egyetlen, de olyan szigetelési rendszer, amely egyenértékű védelmet ad, mint a kettős szigetelés.
A kettő a szabvány szemében egyenértékű – ezért mondjuk mindig együtt: „kettős vagy megerősített szigetelés”.
Az ilyen készüléknél az érinthető részek vagy nem fémesek, vagy ha fémesek, akkor a kettős, illetve megerősített szigetelés választja el őket az aktív részektől. Ebből következik a két legfontosabb gyakorlati szabály:
1. VÉDŐVEZETŐRE NINCS SZÜKSÉG. A készülék kétérintkezős dugóval csatlakozik, és ez NEM hiányosság - így van tervezve. 2. A TESTÉT TILOS FÖLDELNI VAGY NULLÁZNI. A "biztos, ami biztos" alapon odakötött PE NEM javít, hanem RONT a védelmen.
Miért ront a jó szándékú földelés? Mert a II. osztályú készülék éppen attól biztonságos, hogy semmilyen kapcsolata nincs a hálózat földelt pontjával. Ha odakötöd a PE-t, akkor a hálózat máshol keletkező hibája – például egy PEN-szakadás (lásd a 32.8. ábrát) – a védővezetőn keresztül ráviszi a feszültséget erre a készülékre is. A kettős szigetelés ezt magától megakadályozná.
A jele: két, egymásba rajzolt négyzet. Ez a jel a készülék adattábláján van, és a szerelőnek ebből kell felismernie, hogy nem kell (és nem szabad) védővezetőt kötnie.
Tipikus alkalmazás: kézi szerszámgépek (fúrógép, sarokcsiszoló), hordozható háztartási készülékek (hajszárító, kávéfőző), szigetelt burkolatú kapcsolószekrények, sok LED-es lámpatest.
A II. osztályú készülék a kétérintkezős dugóról és a kettős négyzet jeléről ismerhető fel. Ha valaki azt kéri, hogy a fúrógép fémházát „biztonságból” földeld le, magyarázd el neki, hogy azzal rontaná a védelmet – és ne tedd meg.
33.2 Villamos elválasztás (védőelválasztás)
A harmadik logika: vegyük ki az embert az áramkörből.
Ha egy áramkör galvanikusan el van választva a földtől, akkor testzárlatkor nem alakul ki záródó áramkör az emberen és a földön keresztül. Egyetlen érintés nem okoz áramütést, mert nincs visszaút a forráshoz.
A feltételek
| Feltétel | Előírás | Szabványhely |
|---|---|---|
| Tápforrás | legalább egyszerű elválasztással rendelkező forrás; jellemzően elválasztó transzformátor (általában 1:1 áttételű) [413.3.2.] – NEM a 61558-2-6 (az ≤50 V-os SELV/PELV biztonsági transzformátorok szabványa), hanem attól eltérő, akár 500 V-ig terjedő kimenetre alkalmas elválasztó transzformátor | [413.3.2.] |
| Feszültség | az elválasztott áramkör névleges feszültsége ne legyen nagyobb 500 V-nál | [413.3.2.] |
| Fogyasztók száma | alapesetben egyetlen fogyasztókészülék táplálására kell korlátozni | [413.1.2.] |
| Földelés | az elválasztott áramkör aktív részeit tilos földdel vagy más áramkörrel összekötni; a testeket sem szabad más áramkör védővezetőjéhez, testeihez vagy a földhöz kötni | [413.3.3., 413.3.6.] |
| Hajlékony vezetékek | „minden olyan része legyen látható, amely mechanikai sérülésnek lehet kitéve” | [413.3.4.] |
A szabvány szó szerinti szövege a fogyasztókészülékek számáról [413.1.2.]: „Ennek a védelmi módnak az alkalmazását – a 413.1.3. szakasz szerinti engedményt kivéve – egy földeletlen, egyszerű elválasztással ellátott tápforrásra csatlakozó egyetlen fogyasztókészülék táplálására kell korlátozni.”
Ha mégis több fogyasztót kell táplálni
A szabvány ezt a C3. fejezet feltételei mellett engedi meg [413.1.3.]. A legfontosabb számszerű korlát szó szerint [C3.8.]:
„Ajánlatos, hogy az áramkör voltban megadott névleges feszültségének és a vezetékrendszer méterben megadott hosszúságának a szorzata ne haladja meg a 100 000-t, továbbá a vezetékrendszer hosszúsága ne haladja meg az 500 m-t.”
További C3-feltételek:
- a testeket SZIGETELT, FÖLDELETLEN egyenpotenciálra hozó vezetőkkel kell összekötni [C3.4.]; - minden csatlakozóaljzatnak legyen ehhez kötött védőérintkezője [C3.5.]; - a C melléklet védelmi módjai CSAK akkor használhatók, ha a berendezés "szakképzett vagy kioktatott személyek ellenőrzése alatt áll úgy, hogy felhatalmazás nélkül azon nem lehet változtatásokat végezni" [410.3.6.].
Mert ha két fogyasztó van, akkor két hiba is lehet: az egyik készülék testére az egyik pólus, a másikéra a másik pólus kerülhet. Ilyenkor a két test között teljes szekunder feszültség jelenik meg, és aki egyszerre ér hozzájuk, azon átfolyik az áram.
A földeletlen egyenpotenciálú összekötés ezt akadályozza meg: a két testet azonos potenciálon tartja. A földeletlen szó itt kulcs – ha ezt a rendszert leföldelnéd, elveszne az elválasztás.
Tipikus alkalmazás: javítóműhely (a szerelt készülék elválasztott áramkörről kap táplálást), fürdőszobai borotvadugalj, hajójavítás, tartályban végzett munka.
33.3 Törpefeszültség: SELV, PELV, FELV – a három különbsége
A negyedik logika: ne legyen veszélyes a feszültség.
Ez a három betűszó a jegyzet egyik leggyakrabban összekevert fogalma. Nézzük őket egyszerre.
| Jellemző | SELV | PELV | FELV |
|---|---|---|---|
| Magyar név | biztonsági (földeletlen) törpefeszültség | védelmi (földelt) törpefeszültség | üzemi törpefeszültség |
| Feszültséghatár | ≤ 50 V AC / ≤ 120 V DC (hullámosságmentes) | ugyanaz | ugyanaz |
| Földelés | egyetlen pontja sincs szándékosan földelve | egy pontja (vagy a testek) szándékosan földelve | tetszőleges |
| Elválasztás a nagyobb feszültségtől | biztonsági (kettős vagy megerősített) elválasztás | biztonsági elválasztás (a védőföldelt részekkel szemben egyszerű elválasztás elegendő) | csak alapszigetelés – nem elegendő |
| Önálló védelmi mód? | igen (alap- és hibavédelem is) | igen (alap- és hibavédelem is) | nem – külön alap- és hibavédelem kell |
| Csökkentett határok fokozott veszélynél | 25 V AC / 60 V DC, illetve 12 V AC / 30 V DC | 25 V AC / 60 V DC | – |
Mi a különbség a SELV és a PELV között?
A FÖLDELÉS. A SELV-nél tilos, a PELV-nél kötelező vagy megengedett a rendszer egy pontjának (vagy a testeknek) a földelése.
Ha a működéshez földreferencia kell – jelfeldolgozás, mérés, EMC-okok miatt –, akkor PELV-et kell alkalmazni, mert a SELV-ben a földelés tilos.
És a FELV? A FELV nem védelmi mód. Ott a törpefeszültséget üzemi okból használják, de a SELV/PELV követelményei nem teljesülnek – ezért a védelemről külön kell gondoskodni.
A feszültséghatárok szabványi alapja
A védelmi mód megköveteli „a SELV- vagy PELV-rendszerekben a feszültség korlátozását az I-es feszültségsáv felső határértékére, azaz 50 V váltakozó feszültségre vagy 120 V egyenfeszültségre” [414.1.1.].
Az egyenfeszültségre a szabvány kiköti, hogy az hullámosságmentes legyen, és ezt definiálja is: „a hullámosság effektív értéke nem nagyobb az egyenfeszültségű összetevő 10 %-ánál” [410.3.1.].
Mikor kell alapvédelem is a törpefeszültség mellé? [414.4.5.] Ha a névleges feszültség meghaladja „váltakozó áram esetén a 25 V-ot, egyenáram esetén a 60 V-ot, vagy ha a berendezés folyadékba merül”, akkor alapvédelemről (szigetelés, védőfedés vagy védőburkolat) is gondoskodni kell. És fordítva: „Minden más esetben akkor nincs szükség alapvédelemre, ha a SELV- vagy PELV-áramkör névleges feszültsége nem haladja meg váltakozó áram esetén a 12 V-ot, egyenáram esetén a 30 V-ot.”
Elfogadott SELV/PELV tápforrások
A szabvány öt forrástípust sorol fel [414.3.1–414.3.5.]:
1. Az EN 61558-2-6 szerinti BIZTONSÁGI SZIGETELŐTRANSZFORMÁTOR. 2. Olyan tápforrás, amelynek biztonsági szintje EGYENÉRTÉKŰ ezzel (pl. motorgenerátor, egyenértékű szigetelésű tekercselésekkel). 3. ELEKTROKÉMIAI tápforrás (akkumulátor), vagy más, nagyobb feszültségű áramkörtől független forrás (pl. dízelgenerátor). 4. Olyan ELEKTRONIKUS eszközök, amelyeknél óvintézkedések biztosítják, hogy a kimeneti kapcsokon a feszültség MÉG BELSŐ HIBA ESETÉN SE haladja meg a határt. 5. A kisfeszültségről táplált MOBIL tápforrásokat úgy kell kiválasztani és szerelni, hogy megfeleljenek a kettős vagy megerősített szigetelés követelményeinek.
[JAVÍTVA 2026-09-13, forrás-visszaellenőrzés MSZ HD 60364-4-41:2018 ellen: az 1. pont korábban azt állította, hogy a SELV/PELV tápforrás „NEM az EN 61558-2-6 szerinti biztonsági” transzformátor; a 414.3.1. szakasz éppen ellenkezőleg „az EN 61558-2-6 szerinti biztonsági szigetelőtranszformátor”-t nevezi meg első elfogadott tápforrásként. (Az EN 61558-2-6-tól eltérő, legalább egyszerű elválasztású elválasztó transzformátor a villamos elválasztás [413.3.2.] tápforrása, nem a SELV/PELV-é.)]
A 4. pont a legfontosabb gyakorlati üzenet: egy hálózati tápegység attól még nem SELV-forrás, hogy 12 V-ot ad ki. Az a kérdés, hogy belső hiba esetén is 12 V marad-e a kimeneten – ezt a gyártó garantálja, és ez az adattáblán, illetve az adatlapon látszik.
Egy egyszerű, nem biztonsági szigetelőtranszformátor primer-szekunder átütése esetén a kimeneten 230 V jelenhet meg. Az ilyen rendszer nem SELV, hanem legfeljebb FELV.
A FELV
Akkor beszélünk róla, ha 50 V AC / 120 V DC alatti feszültséget használnak, „de a 414. fejezet SELV-re, illetve PELV-re vonatkozó összes követelménye nem teljesül” [411.7.1.].
Ilyenkor a FELV-rendszer testeit „össze kell kötni a tápforrás primer áramkörének védővezetőjével”, feltéve, hogy a primer áramkört a táplálás önműködő lekapcsolása védi [411.7.3.].
Vagyis: a FELV-nél a védelmet a primer oldalról kell megoldani – a szekunder oldal kis feszültsége önmagában nem véd.
33.4 ⭐ Kiegészítő védelem: mikor kötelező, mit ér és mit nem
A kiegészítő védelem nem ötödik védelmi mód, hanem tartalék: az alapvédelem vagy a hibavédelem meghibásodása, illetve a felhasználó gondatlansága esetére.
A szabvány általános szabálya [415.1.1.]:
„A váltakozó áramú rendszerekben elfogadott kiegészítő védelem a legfeljebb 30 mA névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolók használata, az alapvédelem és/vagy a hibavédelem meghibásodása vagy gondatlan kezelés esetében.”
És közvetlenül utána a korlát [415.1.2.]:
„Az ilyen eszközök használata nem fogadható el a védelem egyedüli módjaként, és nem teszi szükségtelenné a 411–414. fejezetekben előírt valamelyik védelmi mód egyikének alkalmazását.”
A gyakorlatban gyakori érv, hogy „minek a védővezető, ha van RCD”. A válasz a 415.1.2. – nem helyettesít.
És van egy technikai indok is: az RCD nem véd a fázis és a nulla közötti érintés ellen. Ha valaki egyszerre fogja meg a fázist és a nullát, az áram a nullavezetőn tér vissza, az összeg nulla marad, és az RCD nem old. Ezért kell a védővezető és a lekapcsolás mellé, nem helyette.
Hol kötelező a 30 mA-es áram-védőkapcsoló?
A 411.3.3. szakasz szó szerint:
„Legfeljebb 30 mA névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolóval (RCD) kiegészítő védelmet kell biztosítani: ● a képzetlen személyek által használt és általános használatra szánt legfeljebb 32 A névleges áramú váltakozó áramú csatlakozóaljzatok, és ● a szabadtéri használatú, legfeljebb 32 A névleges áramú váltakozó áramú mobil fogyasztókészülékek esetében. E szakasz nem vonatkozik azokra az informatikai rendszerekre, amelyekben az első hiba alkalmával a hibaáram nem haladja meg a 15 mA-t.”
Ehhez jön a világítási végáramkörök szabálya [411.3.4.]:
„Az egyedi háztartások váltakozó áramú világítási végáramköreit legfeljebb 30 mA névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolót tartalmazó kiegészítő védelemmel kell ellátni.”
| Hol? | Korlát | Szabványhely |
|---|---|---|
| Laikusok által használt, általános célú csatlakozóaljzatok | ≤ 32 A | [411.3.3.] |
| Szabadtéri, mobil fogyasztókészülékek | ≤ 32 A | [411.3.3.] |
| Egyedi háztartások világítási végáramkörei | – | [411.3.4.] |
| Fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiség áramkörei, és az 1-es vagy 2-es sávon áthaladó áramkörök | – | [701.415.1.101.] |
1. A csatlakozóaljzat-korlát 32 A, nem 20 A. A régebbi (2007-es) kiadás 20 A-t írt elő. A hatályos MSZ HD 60364-4-41:2018 411.3.3. szakasza 32 A-t ír. A 20 A-es érték ma már csak osztrák és dán nemzeti eltérésként él – Magyarországra egyik sem vonatkozik, mert a magyar szabvány sem a ZA, sem a ZB mellékletben nem szerepel.
2. A világítási végáramkörök 30 mA-es RCD-je nem magyar különlegesség. Sokáig az volt a vélekedés, hogy ezt csak az MSZ 447:2019 írja elő. Valójában magában az MSZ HD 60364-4-41:2018 411.3.4. szakaszában szerepel. Összehasonlításul: Ausztriában és Belgiumban ez a szakasz nem érvényes.
A másik kiegészítő védelem: a kiegészítő egyenpotenciálú összekötés
A 30 mA-es RCD mellett a szabvány egy második kiegészítő védelmet is ismer [415.2.]: a kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötést. Ezt a 33.7. alfejezet tárgyalja.
33.5 A potenciálkiegyenlítés elve – miért nem elég a földelés
Itt jön a fejezet egyik legfontosabb gondolata, és sok szerelő ezen bukik el a vizsgán.
Az áramütést nem a potenciál okozza, hanem a potenciálKÜLÖNBSÉG.
Egy madár a nagyfeszültségű vezetéken több tízezer volt potenciálon ül, és nem történik semmi – mert nincs különbség a két lába között. Az ember pedig 50 V-nál is meghalhat, ha a két keze között ekkora a különbség.
Az egyidejűleg érinthető vezetőképes részek összekötése úgy, hogy közöttük ne alakulhasson ki veszélyes feszültségkülönbség – akkor sem, ha a rendszer egésze megemelkedik a föld potenciáljához képest.
Az EPH tehát nem a földeléssel, hanem a potenciálkülönbség megszüntetésével véd.
A két szint
| Szint | Mit köt össze? | Hol? |
|---|---|---|
| Fő védő egyenpotenciálú összekötés (fő EPH) | az épület egészére kiterjedő, nagy fémes rendszereket | az épület betáplálási pontjánál, a fő földelősínen |
| Kiegészítő (helyi) potenciálkiegyenlítés | egy adott helyiség vagy berendezés egyidejűleg érinthető részeit | ott, ahol veszélyes különbség maradhatna (fürdőszoba, uszoda, mezőgazdasági épület) |
33.6 ⭐ Fő védő egyenpotenciálú összekötés (fő EPH); mit kell bekötni
A fő EPH az épület villamos biztonságának gerince. Ha ez hiányzik, a berendezés a papíron lehet szabályos, a valóságban nem az.
Mit kell összekötni?
Az épület betáplálási pontjánál kialakított fő földelősínen (fő földelőkapcson) kell összekötni:
1. a FÖLDELŐVEZETŐT (a fő földelőhöz); 2. a berendezés FŐ VÉDŐVEZETŐJÉT (PE); 3. a bejövő FÉM KÖZMŰCSÖVEKET: víz, gáz, központi fűtés, távhő; 4. a szerkezeti IDEGEN VEZETŐKÉPES RÉSZEKET: fém tartószerkezet, fémvázas homlokzat; 5. az ALAPOZÁSBAN LÉVŐ FÉMRÉSZEKET (betonalap-földelő); 6. a VILLÁMVÉDELMI LEVEZETŐKET.
A szabvány a bekötendő részeket így sorolja fel [411.3.1.2.]: közüzemi gáz-, víz- és távfűtési csővezetékek, szerkezeti idegen vezetőképes részek, vasbeton épületszerkezetek hozzáférhető fémrészei. A bekötés helye: „az épületbe való belépési pontjukhoz a lehető legközelebb”. Fontos kivétel: a belépésnél szigetelő közdarabbal ellátott fémcsöveket nem kell bekötni.
Hol legyen a fő földelősín?
A fő földelősínt a csatlakozó (CSF) vagy a méretlen főelosztó (MnF) nem zárópecsételt részében kell elhelyezni. Ennek gyakorlati oka van: a pecsételt rész az elosztói hálózat területe, oda a felhasználó oldaláról nem lehet hozzáférni – márpedig a fő földelősínnek ellenőrizhetőnek és bővíthetőnek kell maradnia.
Keresztmetszetek
A fő EPH-vezető méretezését a 32.11. alfejezet tárgyalta. Emlékeztetőül [544.1.1.]:
| Mérettétel | Érték |
|---|---|
| Alapszabály | a berendezésben lévő legnagyobb védőföldelő-vezető keresztmetszetének a fele |
| Alsó korlát | Cu 6 mm² / Al 16 mm² / acél 50 mm² |
| Felső korlát | „nem szükséges, hogy Cu 25 mm²-nél nagyobb legyen” |
A földelési ellenállás
A gyakorlatban elvárt érték: az üzemi (PEN-) földelés ellenállása kisebb, mint 10 Ω. Ez nem a telepítési szabványból, hanem a magyar csatlakozási előírásokból és az elosztói segédletekből származik – de a mérési jegyzőkönyvben ezt kell igazolni.
A szakirodalomban felbukkan az az állítás, hogy az EPH-rendszer „háromdimenziós hálós struktúrát képez 5 méteres hálóosztással”. A jegyzet kutatási anyaga nem talált megbízható forrást erre a számra a lakóépületi EPH-ra vonatkozóan.
A gyanú megalapozott, hogy az érték valójában a villámvédelmi vagy EMC-célú hálós szerkezetre vonatkozik (az MSZ EN IEC 62305-3 ír elő ilyen jellegű hálóosztást) – de explicit forrás nélkül a jegyzet nem közli tényként. A villámvédelmi hálózat a 36. fejezet anyaga.
33.7 Kiegészítő (helyi) potenciálkiegyenlítés
A kiegészítő EPH akkor kötelező, ha a fő EPH nem elég. Két ilyen eset van:
a) A fő EPH mellett is fennmaradhat veszélyes potenciálkülönbség - fürdőszoba, uszoda, mezőgazdasági épület, orvosi helyiség. b) A maximális kioldási idő valamely áramkörben NEM TARTHATÓ (lásd a 32. fejezetet).
Mit kell összekötni?
A szabvány [415.2.1.]: az egyenpotenciálú rendszerbe be kell vonni „az összes egyidejűleg érinthető testet és idegen vezetőképes részt” – a vasbeton acélbetétjét is, ha ez megoldható –, és az egyenpotenciálú rendszert össze kell kötni „az összes villamos szerkezet, köztük a csatlakozóaljzatok védővezetőivel”.
A feltétel
R ≤ 50 V / I_a (váltakozó áramú rendszerben) · R ≤ 120 V / I_a (egyenáramú rendszerben)
ahol R az egyidejűleg érinthető testek és idegen vezetőképes részek között mért ellenállás, I_a pedig a védelmi eszköz kioldóárama: „áram-védőkapcsolók (RCD-k) esetén I_∆n; túláramvédelmi eszköz esetén az 5 s-hoz tartozó kioldóáram” [415.2.2.].
A 33.1. mintapélda ezt számolja végig.
Keresztmetszetek
| Összekötés | Legkisebb keresztmetszet | Szabványhely |
|---|---|---|
| Test és test között | a legkisebb csatlakozó PE vezetőképessége | [544.2.1.] |
| Test és idegen vezetőképes rész között | a megfelelő PE vezetőképességének fele | [544.2.2.] |
| Abszolút minimum (mindkét esetre) | mechanikailag védve Cu 2,5 / Al 16 mm²; védelem nélkül Cu 4 / Al 16 mm² | [544.2.3., 543.1.3.] |
Fontos didaktikai pont: a kiegészítő EPH nem azt éri el, hogy a védelem hamarabb oldjon. Ugyanannyi ideig tart a lekapcsolás – csak közben nem alakul ki veszélyes feszültségkülönbség a megfogható részek között.
Ezért lehet vele a hosszabb lekapcsolási időt „megváltani”: nem a hibát szünteti meg gyorsabban, hanem a hiba következményét teszi ártalmatlanná.
33.8 ⭐ Fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiségek: a sávok (zónák) rendszere
Ez a lakossági villanyszerelés egyik legtöbbet kérdezett és legtöbbet elrontott területe. A szabvány: MSZ HD 60364-7-701.
A hatályos kiadás az MSZ HD 60364-7-701:2025 (IEC 60364-7-701:2019), 2025. május.
Ez váltja fel az MSZ HD 60364-7-701:2007-et, valamint annak A11:2012 és A12:2018 módosítását – azok azonban 2027. december 6-ig még érvényesek.
Ez nem formaság: a 2025-ös kiadás érdemben megváltoztatta a zuhanyok sávméreteit és a vezetékek beágyazási mélységét. Aki a régi kiadásból tanulta, más számokat ismer. A jegyzet mindkét helyen jelzi, mi változott.
A sávok
A szabvány a magyar szövegben sávnak nevezi azt, amit a köznyelv „zónának” mond – a kettő ugyanaz.
| Sáv | Fürdőkádnál | Zuhanynál |
|---|---|---|
| 0-s | a fürdőkád belseje | a kész padló legalsó szintjétől a fölötte 10 cm-rel lévő vízszintes síkig, és a rögzített zuhanyrózsa és/vagy vízkifolyó középpontjától 120 cm-re lévő függőleges körülíró felületen belül, a vizet visszatartó rögzített térelválasztókkal korlátozva |
| 1-es | a kád alatti padlószinttől a padló felett 225 cm-ig vagy a legmagasabb rögzített zuhanyrózsa / vízkifolyó síkjáig – amelyik magasabb –, a kádat körülíró függőleges felületen belül, a 0-s sáv kivételével | a kész padló legalsó szintjétől ugyanezen magasságig, a zuhanyrózsa / vízkifolyó középpontjától 120 cm-re lévő függőleges körülíró felületen belül, a 0-s sáv kivételével |
| 2-es | a kész padlószinttől ugyanezen magasságig, az 1-es sáv határától 60 cm-re lévő párhuzamos függőleges felületig | zuhanynál NINCS 2-es sáv |
A zuhanyoknál korábban különbség volt a „tálcával” és a „tálca nélkül” kialakítás között, és a sugár is más volt. A hatályos kiadásban:
- a 120 cm-es, a VÍZKIFOLYÓ KÖZÉPPONTJÁTÓL mért sugár MINDEN zuhanyra érvényes; - a 0-s sáv 10 cm-es magassága MINDEN zuhanyra érvényes; - a 0-s sáv is 120 cm-es sugarú; - zuhanynál NINCS 2-es sáv.
Ha egy régebbi oktatási anyagban 60 cm-es sugarat vagy „tálca nélküli zuhanynál 120 cm” jellegű megkülönböztetést látsz, az a visszavont kiadásé.
Mi határolja a sávokat, és mi nem?
Ez a gyakorlatban legalább annyira fontos, mint maguk a méretek [701.30.101.]:
| Kérdés | Válasz |
|---|---|
| Előregyártott, rögzített kád- vagy zuhanyegységnél? | a sávokat a rendeltetésszerű elrendezésben kell alkalmazni |
| Rögzített térelválasztók (vízszintes vagy ferde mennyezet, fal ablakkal vagy anélkül, ajtók, padlók)? | határolhatják a helyiséget és a sávjait |
| Ha a térelválasztó kisebb a sávnál (pl. 225 cm-nél alacsonyabb fal)? | a legkisebb vízszintes és függőleges távolságot kell figyelembe venni (a fal körüli, „mérőzsinóros” távolságot) |
| Zuhanyfüggöny? | „NEM SZABAD a sávok határolására használni” – a függöny nem rögzített térelválasztó |
| Zuhanyajtók? | határolják a 0-s sávot; a beépített ajtókat zártnak kell tekinteni |
| Ha a zuhany egy fürdőkád 1-es sávjában van? | a fürdőkádra vonatkozó sávok érvényesek |
| Több rögzített vízkifolyó esetén? | a sávok határa a sávok kombinációja |
Ez logikus, ha végiggondolod: a függöny nem tartja vissza megbízhatóan a vizet, és elmozdítható. Ha a sávot határolhatná, akkor a sáv a függöny elhúzásával megváltozna – ami képtelenség.
Ezért: a függöny mögé szerelt aljzat ugyanúgy az 1-es sávban van, mintha ott sem lenne. A zuhanyajtó viszont rögzített, ezért határol.
Áramütés elleni védelem a fürdőhelyiségben
| Követelmény | Tartalom | Szabványhely |
|---|---|---|
| Kiegészítő védelem | a SELV/PELV és a villamos elválasztás védelmi módú áramkörök kivételével legfeljebb 30 mA-es RCD kell a helyiséget kiszolgáló áramkörökre, és az 1-es vagy 2-es sávon ÁTHALADÓ, de a helyiséget nem kiszolgáló áramkörökre is | [701.415.1.101.] |
| Kiegészítő EPH | „Ha nincs a 4-41 411.3.1.2. szerinti védő egyenpotenciálú összekötés, akkor a helyiségen belül a 415.2. szerinti kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötést kell létesíteni” | [701.411.3.1.101.] |
| Alapszigetelés | a 0-s és 1-es sávban minden villamos szerkezetnek 1 percig 500 V AC vizsgálófeszültséget kell kibírnia; a 2-es sávban vagy ugyanez, vagy legalább IPXXB / IP2X burkolat | [701.414.1.101.] |
| Villamos elválasztás | csak egyetlen fogyasztókészüléket tápláló áramkörre, vagy egyetlen csatlakozóaljzatra; nem alkalmazható fűtőkábelekre és beágyazott fűtőrendszerekre | [701.410.3.4.] |
| Tiltott védelmi módok | védőakadályok és az elérhető tartományon kívüli elhelyezés | [701.410.3.5.] |
| További tiltott módok | szigetelő környezet, földeletlen helyi egyenpotenciálú összekötés, és a villamos elválasztás egynél több fogyasztókészülék táplálására | [701.410.3.6.] |
| RCD-típus | „A fürdőszobához kiválasztott RCD típusa legyen összeegyeztethető a várható terhelésekkel” (azaz AC, A, F vagy B típusú) | [701.531.2.101.] |
1. Az „átmenő” áramkör is 30 mA-es RCD-t igényel. Ha egy áramkör csak áthalad az 1-es vagy 2-es sávon – például a szomszéd szoba dugaljáramköre fut a fürdőszoba falában –, akkor arra is kell a 30 mA-es kiegészítő védelem. A korábbi kiadás ezt nem mondta ki ilyen egyértelműen.
2. A kiegészítő EPH feltételessé vált. A 2007-es kiadás feltétel nélkül írta elő a fürdőszobai kiegészítő EPH-t. A 2025-ös csak akkor követeli meg, ha a fő védő egyenpotenciálú összekötés nincs meg. Ez érdemi enyhítés – de vigyázz: a fő EPH megléte igazolandó, nem feltételezendő. Régi épületben szinte mindig a kiegészítő EPH a járható út.
3. Az RCD-típus kérdése új. Egy fürdőszobában ma inverteres mosógép vagy hőszivattyús szárító is működhet, amely az A típusnál többet igényelhet. Az RCD-típusok a 34. fejezet anyaga.
33.9 Mit szabad melyik sávba szerelni; a vezetékrendszerre vonatkozó szabályok
A sávonkénti szerelési táblázat
| Sáv | Mi szerelhető? | Legkisebb védettség |
|---|---|---|
| 0-s | csak rögzített fogyasztókészülék, amely megfelel a vonatkozó szabványnak, a gyártó szerint alkalmas oda, állandó bekötésű, és SELV-vel védett, legfeljebb 12 V AC / 30 V DC – a tápforrás a 0-s és 1-es sávon kívül | IPX7 |
| 1-es | a) SELV/PELV fogyasztókészülék, ≤ 25 V AC / 60 V DC, a tápforrás a 0/1-es sávon kívül; b) SELV/PELV áramkörű csatlakozóaljzatok ugyanilyen feszültséggel; c) rögzített vagy helyhez kötött, állandó bekötésű készülék, amely a gyártó szerint 1-es sávba való; d) az a)–c) tápellátásához szükséges kötődobozok és szerelvények | IPX4 |
| 2-es | rögzített, állandó bekötésű fogyasztókészülék; SELV/PELV áramkörű csatlakozóaljzat (tápforrás a 0/1-es sávon kívül); csatlakozóaljzaton kívüli, állandó bekötésű villamos szerelvények; IEC 61558-2-5 szerinti borotvatápegység | IPX4 |
A szabvány példát is ad az 1-es sávba szerelhető készülékekre [701.512.2.4.101.3.]: „pezsgőfürdő (hot tub), zuhanyszivattyú, szellőztetőberendezés, törölközőszárító, vízmelegítő készülék, lámpatestek, mosógépek, aktív üvegezés, infravörös és ultraibolya sugárzók”.
A mosógép, az aktív üvegezés és az infra/UV-sugárzó új elem a korábbi kiadás listájához képest. A magyar gyakorlatban gyakran vitatott kérdés, hogy szabad-e mosógépet fürdőszobába tenni: a hatályos kiadás szerint igen, ha rögzített, állandó bekötésű, és a gyártó szerint oda való.
A „dugós mosógép az 1-es sávban” viszont nem szabályos: az 1-es sávba csak SELV/PELV csatlakozóaljzat kerülhet.
Három szabály a sávok alkalmazásához
1. A SZIGORÚBB SÁV DÖNT. Ha a szerkezet több sávba nyúlik, a szigorúbb sáv követelményei érvényesek. A szabvány saját példája: "egy 1-es sávból 2-es sávba nyúló lámpatestre az 1-es sáv követelményei vonatkoznak". 2. A SÜLLYESZTETT SZERKEZETRE IS A SÁV SZABÁLYAI ÁLLNAK. Sávot határoló falba, padlóba vagy mennyezetbe süllyesztett szerkezetre az adott sáv követelményei érvényesek. 3. A VÍZSUGÁR KÜLÖN SZABÁLY. "A vízsugárnak valószínűleg kitett (pl. tisztítási célból) villamos szerkezet védettsége legalább IPX5 legyen." - ez akkor is érvényes, ha a sáv szerint kevesebb elég lenne (pl. közfürdő).
A vezetékrendszerek szabályai
Átvezetés a 0-s sávon [701.522.3.101.]: „Azokat a vezetékrendszereket, amelyek nem táplálnak a 0-s sávban lévő szerkezetet, nem szabad a 0-s sávon átvezetni.”
A nyomvonalvezetés szabálya [701.522.8.101. a)]. A szabvány megjegyzése megmondja az okát is: „a következő követelmények a falba fúrás (pl. fogantyúk felszerelése) miatti vezetéksérülés kockázatának csökkentésére szolgálnak”.
| A táplált szerkezet helye | Hogyan vezethető a vezeték a sávot határoló falban? |
|---|---|
| A kád / zuhanytálca fölött (tálca nélküli zuhanynál a kész padló szintje fölött, pl. vízmelegítő) | vagy függőlegesen felülről, vagy a szomszédos falon át vízszintesen, a készülék hátoldalán |
| A kád / tálca alatti térben | vagy függőlegesen alulról emelkedve, vagy a szomszédos falon át vízszintesen, a készülék hátoldalán |
A 6 cm-es szabály [701.522.8.101. b)] – ez a fejezet legkonkrétabb számszerű változása:
„Minden más beágyazott vezetékrendszert, a szerelvényeikkel együtt, a 0-s, 1-es vagy 2-es sávot határoló falban vagy térelválasztóban NEM SZABAD a sávot határoló falfelülettől 6 cm-nél kisebb mélységben szerelni.”
A 2007-es kiadás 5 cm-et írt elő. A hatályos kiadás 6 cm. Aki a régi anyagból tanulta, 1 cm-rel kevesebbet ismer – és ez elég ahhoz, hogy egy 6 cm-es fúróval valaki kábelt találjon.
A cél világos: hogy a lakó, aki a fürdőszoba falába fogantyút, polcot vagy tükröt fúr, ne találjon vezetéket.
Ha a nyomvonal- vagy a mélységszabály nem teljesíthető [701.522.8.101. c)], a vezetékrendszer akkor is szerelhető, ha teljesül a következők valamelyike:
- az áramkör SELV/PELV vagy VILLAMOS ELVÁLASZTÁS védelmi módú; VAGY - kiegészítő védelme <= 30 mA-es RCD [415.1.], ÉS az áramkör TARTALMAZ VÉDŐVEZETŐT; VAGY - FÖLDELT ÁRNYÉKOLÁST vagy FÉMBURKOLATOT tartalmazó beágyazott kábelt használnak, amely megfelel az adott áramkör VÉDŐVEZETŐJÉRE vonatkozó követelményeknek; VAGY - a kábelek FÖLDELT VÉDŐCSŐBEN vannak, amely megfelel a védővezetőre vonatkozó követelményeknek.
Villamos padlófűtés [701.753.]: csak fémköpenyes, fémburkolatú vagy sűrű fémhálós fűtőkábel, illetve lapfűtőelem alkalmazható, és a fémrészt a PE-hez kell kötni (kivéve SELV esetén). A villamos elválasztás padlófűtésre tilos.
(A fürdőhelyiségi világítás szerelési kérdéseit – a lámpatestek felfogását, az átmenő vezetékezést – a 23. fejezet tárgyalja.)
33.10 További különleges helyiségek és berendezések – áttekintés
Az MSZ HD 60364 7. része különleges berendezésekre és helyekre vonatkozó, önálló szabványokból áll. Mindegyik ugyanazt a szerkezetet követi: az általános szabályokat kiegészíti vagy felülírja az adott környezetre.
A szakaszszámozás mindig az általános szabvány számából indul, és elé kerül a részszám. Például a 701.415.1.101. azt jelenti: a 701-es rész (fürdőhelyiség) kiegészítése a 415.1. (kiegészítő védelem) szakaszhoz, 101-es sorszámú új ponttal.
Ha tehát egy különleges helyen dolgozol, két szabványt kell egyszerre olvasni: az általánosat és a rá vonatkozó 7-es részt.
| Rész | Tárgy | Hol tárgyalja a jegyzet? |
|---|---|---|
| 7-701 | Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal | ez a fejezet (33.8–33.9) + a 23. fejezet (világítás) |
| 7-704 | Építési és bontási területek | 30. fejezet |
| 7-712 | Fotovoltaikus (PV) rendszerek | 29. fejezet |
| 7-718 | Kommunális létesítmények és munkahelyek | áttekintés lent |
| 7-722 | Elektromos járművek táplálása (töltés) | áttekintés lent |
7-718: kommunális létesítmények és munkahelyek
Hová vonatkozik [718.1.]: „díszterem, nagyterem, kiállítási csarnokok, színházak, mozik, sportcsarnokok, vásárcsarnokok, éttermek, szállodák, vendégházak, garázsok, iskolák, zárt autóparkolók, üléstermek, uszodák, repülőterek, vasútállomások, toronyházak, műhelyek, gyárak és ipartelepek”. És külön kiemelve: „a bejárati és a menekülési útvonalak részei az előző példáknak”.
Definíciók [718.3.]: kommunális létesítmény = „a nyilvánosság számára nyitott hely, épület vagy épületrész”; munkahely = „hely, épület vagy épületrész, amelyben alkalmazottak a munkakörükkel kapcsolatos tevékenységeket végzik”.
Néhány kiemelt előírás:
| Szakasz | Tartalom |
|---|---|
| 718.422.3.7.101. | „A folyamatos felügyelet nélküli motorokat hővédelmi eszközzel kell védeni, vagy impedanciavédett motorokat kell használni.” Kivétel: munkahelyen az 500 W-nál kisebb motorok, és azok, amelyek lefogott állapotban sem melegednek túl |
| 718.422.21. | Eszközöket kell használni a nem lényeges készülékek lekapcsolására azokban az épületrészekben, ahol nem tartózkodnak személyek (büfé, kantin, öltöző, vásárcsarnok, kiállítóterem) |
| 718.512.21. | „Az 5 kg-nál nagyobb súlyú függesztett rögzített szerkezeteket el kell látni egy járulékos önálló függesztőeszközzel. Mindegyik önálló függesztőeszköz úgy legyen kialakítva, hogy biztonságosan elbírja a súly ötszörösét.” (Kábel, vezeték és lánc használható második függesztőeszközként) |
| 718.536.101. | „A villamos berendezés lekapcsoló eszközei és a tápkábelek épületbe való belépési pontja közötti távolság a lehető legrövidebb legyen.” Nemzeti szabályzat előírhatja a lekapcsoló eszköz helyét is – nálunk ehhez illeszkedik a tűzeseti főkapcsoló szabályozása (OTSZ, TvMI 7.7) |
A 718.512.21. az általános függesztett szerkezetekről szól (hangfal, kivetítő, díszlet). A lámpatestek felfogására az MSZ HD 60364-5-559 5 kg-os szabálya érvényes – azt a 23. fejezet tárgyalja.
7-722: elektromos járművek töltése
Két kulcsszabálya van, és mindkettő kifejezetten a hibavédelemhez tartozik:
| Szakasz | Tartalom |
|---|---|
| 722.411.3.3. | „Mindegyik váltakozó áramú csatlakozási pontot egyenként legfeljebb 30 mA névleges kioldóáramú RCD-vel kell védeni.” A megjegyzés kimondja: ez az RCD más csatlakozási pont vagy fogyasztó védelmére nem használható |
| 722.531.3.101. | Az RCD legalább A típusú, ≤ 30 mA. Ha a töltőállomás IEC 62196 szerinti csatlakozóaljzattal van felszerelve, egyenáramú hibaáram elleni védelem is kell (kivéve, ha azt maga a töltőállomás biztosítja): B típusú RCD, vagy A típusú RCD + IEC 62955 szerinti RDC-DD, vagy F típusú RCD + RDC-DD |
A töltőpont tehát nem köthető rá egy meglévő, több aljzatot védő RCD-re – saját, önálló RCD kell hozzá. Ez az egyik leggyakoribb tervezési hiba a lakossági fali töltőknél.
A 7-es rész további tagjai (uszodák és szökőkutak, mezőgazdasági és kertészeti létesítmények, szűk vezetőképes terek, kempingek, kikötők, orvosi helyiségek, bútorok, kiállítások és vásárok) a jegyzet forrásanyagában nem álltak rendelkezésre, ezért a jegyzet ezekről nem közöl számadatot vagy szabályt.
Ha ilyen helyen dolgozol, a vonatkozó 7-es részt külön be kell szerezni és el kell olvasni – az általános szabályok betartása önmagában nem elegendő.
33.11 A hibavédelem kialakításának lépései új lakóépületnél
Most már minden elem megvan ahhoz, hogy a teljes menetet egyben lássuk. Ezt a nyolc lépést kivitelezéskor ebben a sorrendben kell végigcsinálni egy TN-C-S rendszerű lakóépületnél:
1. A CSATLAKOZÁSI PONT VIZSGÁLATA Teljesíti-e a PEN a keresztmetszet-feltételt? (>= 10 mm2 Cu vagy >= 16 mm2 Al, és legalább a fázisvezető keresztmetszetének a fele.) 2. FŐ FÖLDELŐ KIÉPÍTÉSE Betonalap- (legkedvezőbb), rúd-, cső- vagy szalagföldelő. Cél: R_E < 10 ohm, MÉRÉSSEL IGAZOLVA. Alapozásföldelőnél: MSZ 18014 (magyar nemzeti eltérés). 3. FŐ FÖLDELŐSÍN (EPH-csomópont) ELHELYEZÉSE A csatlakozó vagy méretlen főelosztó NEM ZÁRÓPECSÉTELT részében, hozzáférhetően. 4. A PEN SZÉTVÁLASZTÁSA a mért főelosztóban PEN -> ELŐSZÖR a PE-sínre, onnan hidalva az N-sínre. Innentől ötvezetékes (TN-S) hálózat. 5. FŐ EPH BEKÖTÉSE Víz-, gáz-, fűtés- és távhővezeték, fém épületszerkezet, alapozásföldelő, villámvédelmi levezető, földelővezető - mind a fő földelősínre, a belépési ponthoz a lehető legközelebb. 6. TÚLÁRAM- ÉS HIBAVÉDELMI KÉSZÜLÉKEK Kismegszakítók az áramkörökhöz; 30 mA-es RCD a csatlakozóaljzat- és a világítási végáramkörökhöz, valamint a fürdőhelyiséget kiszolgáló és az azon ÁTHALADÓ áramkörökhöz. 7. HELYI (KIEGÉSZÍTŐ) EPH a fürdőhelyiségben, ha a fő EPH nincs meg vagy nem igazolható. Fém kád, fém vízvezeték, lefolyó, fűtéscső és a helyiség áramköreinek PE-je összekötve. 8. SZERELŐI ELLENŐRZÉS Szemrevételezés, PE-folytonosság, szigetelési ellenállás, hurokimpedancia, földelési ellenállás, RCD kioldási ideje és árama, polaritás, működési próba - majd DOKUMENTÁLÁS.
A 2. lépés részletei a 36. fejezetben (villámvédelem és földelés), a 8. lépésé a 38. fejezetben (szerelői ellenőrzés) vannak.
Mert minden lépés az előzőre épül. A PEN-t nem lehet szétválasztani, amíg nincs fő földelő (a szétválasztási pontot földelni kell). A fő EPH-t nem lehet bekötni, amíg nincs fő földelősín. És a szerelői ellenőrzés csak a végén értelmes – de nem hagyható el, mert az igazolja, hogy az egész lánc működik.
33.12 Tipikus kivitelezői hibák a hibavédelemben
Ez a táblázat a 31–33. fejezet teljes hibakatalógusa. Mindegyik sor mögött valós, megtörtént eset áll.
| Hiba | Miért veszélyes? |
|---|---|
| Tiltott nullázás: N és PE összekötése a szétválasztás után | Üzemi áram folyik a PE-n; az RCD nem működik helyesen |
| Fordított szétválasztási sorrend (PEN → N-sín → PE-sín) | A kötés meglazulásakor először a védelem szűnik meg, tünet nélkül |
| PEN megszakítása kapcsolóval, biztosítóval | A testekre fázisfeszültség kerülhet, és semmi nem old ki |
| A szétválasztott PE és N újraegyesítése | Ugyanaz, mint a tiltott nullázás |
| RCD TN-C-ben vagy PEN-nel az áramváltó ablakán | Az RCD nem old – hamis biztonságérzet |
| Rejtett nullázás (PEN fémes összekapcsolódása csővel) | Korrózió, váratlan potenciálkülönbségek |
| Túl nagy hurokimpedancia (hosszú, vékony áramkör, laza kötés) | A védelem nem old ki időben |
| II. osztályú készülék testének földelése | Rontja a kettős szigetelés védelmét: a hálózat máshol keletkező hibája ráviszi a feszültséget |
| Az elválasztott áramkör leföldelése | Megszűnik a villamos elválasztás védelme – visszaút keletkezik |
| Több fogyasztó egy elválasztott áramkörön, földeletlen EPH nélkül | Két hiba esetén a két test között teljes szekunder feszültség jelenik meg |
| „SELV” hálózati tápegységgel, amely nem biztonsági szigetelőtranszformátor | Belső hiba esetén a kimeneten 230 V jelenhet meg |
| Zöld-sárga vezető más célra használása | Azonosítási tévedés → halálos hiba |
| A fő EPH elhagyása vagy bekötése a zárópecsételt részbe | Nem ellenőrizhető, nem bővíthető; a berendezés papíron szabályos, a valóságban nem |
| Fém közműcső bekötésének elmaradása | A csap és a készülék között veszélyes potenciálkülönbség maradhat |
| Csatlakozóaljzat az 1-es sávban (a zuhanyfüggöny mögött) | A függöny nem határolja a sávot – az aljzat tiltott helyen van |
| Beágyazott vezeték 6 cm-nél kisebb mélységben a fürdőszoba falában | Fúráskor kábelsérülés, azonnali életveszély |
| A fürdőszobán áthaladó, „idegen” áramkör RCD nélkül | A 2025-ös kiadás szerint erre is kell a 30 mA-es kiegészítő védelem |
| EV-töltő rákötése meglévő, közös RCD-re | A 7-722 szerint minden csatlakozási pontnak saját RCD-je kell legyen |
Kidolgozott mintapéldák
33.1. mintapélda – Kiegészítő potenciálkiegyenlítés ellenőrzése méréssel
Egy régi épület felújításánál az egyik áramkörnél nem tartható a 0,4 s: a mért hurokimpedancia túl nagy, és nagyobb keresztmetszetre nincs mód. A védelmi készülék B20 A.
a) Mekkora lehet legfeljebb az egyidejűleg érinthető részek között mért ellenállás, ha kiegészítő EPH-t építesz ki? b) A mérés 0,35 Ω-ot ad. Megfelel-e? c) Mekkora lenne a határ C25 A megszakítónál? d) Mekkora, ha a védelmet 30 mA-es RCD végzi?
Megoldás. A feltétel [415.2.2.]:
R ≤ 50 V / I_a (váltakozó áramú rendszerben)
ahol I_a „áram-védőkapcsolók esetén I_∆n; túláramvédelmi eszköz esetén az 5 s-hoz tartozó kioldóáram”.
a) B20 A
I_a = 5 x 20 A = 100 A R <= 50 V / 100 A = 0,5 ohm
b) Az értékelés
mért R = 0,35 ohm határ = 0,50 ohm 0,35 <= 0,50 -> MEGFELEL
Fizikai jelentés: 100 A hibaáramnál és 0,35 Ω összekötő-ellenállásnál a két érinthető rész között U = I · R = 100 · 0,35 = 35 V jelenik meg – a határ érintési feszültség (50 V) alatt.
c) C25 A
I_a = 10 x 25 A = 250 A R <= 50 / 250 = 0,2 ohm
Ez már jóval szigorúbb: rövid, vastag vezető és tökéletes kötés kell hozzá.
d) 30 mA-es RCD
I_a = I_dn = 0,03 A R <= 50 / 0,03 = 1666,7 ohm
Gyakorlatilag bármilyen fémes összekötéssel teljesül.
Válasz: a) 0,5 Ω · b) megfelel, 35 V-os számított érintési feszültséggel · c) 0,2 Ω · d) 1666,7 Ω.
A szabvány a túláramvédelmi eszközre az 5 s-hoz tartozó kioldóáramot írja elő, nem a mágneses sáv felső határát. Kismegszakítónál az 5 s-hoz tartozó áram a termikus jelleggörbére esik, és az MSZ EN 60898-1 7. táblázata erre nem ad egyetlen garantált értéket.
A példa ezért az 5 I_n (illetve 10 I_n) értékkel számol, ami a biztonság javára téved: nagyobb I_a szigorúbb R-korlátot ad. Pontos méretezéshez a gyártói idő-áram karakterisztikáról kell leolvasni az 5 s-hoz tartozó áramot.
33.2. mintapélda – Elválasztó transzformátoros áramkör méretezése
Egy javítóműhelyben villamos elválasztással kívánsz védelmet kialakítani.
a) Egy 230 V-os, egyetlen javítóasztalt tápláló áramkörnél mekkora lehet a vezetékrendszer legnagyobb hossza a szabvány ajánlása szerint? b) És ha 400 V-os szekunder feszültséget használnál? c) Hány fogyasztókészüléket táplálhatsz alapesetben egy elválasztó transzformátorról? d) Mit kell tenned, ha mégis kettőt akarsz?
Megoldás. A szabvány ajánlása [C3.8.]: „az áramkör voltban megadott névleges feszültségének és a vezetékrendszer méterben megadott hosszúságának a szorzata ne haladja meg a 100 000-t, továbbá a vezetékrendszer hosszúsága ne haladja meg az 500 m-t”.
a) 230 V-nál
U x L <= 100 000 L <= 100 000 / 230 = 434,8 m és L <= 500 m -> a szigorúbb korlát dönt: L <= 434,8 m
b) 400 V-nál
L <= 100 000 / 400 = 250 m
Figyeld meg: nagyobb feszültségnél rövidebb a megengedett hossz. Ennek fizikai oka van: a hosszú vezetékrendszernek nagyobb a szórt kapacitása a föld felé, és a kapacitív áram a feszültséggel arányosan nő – tehát az elválasztás fokozatosan „elromlik”.
c) Alapesetben egyetlen fogyasztókészülék [413.1.2.].
d) Ha mégis kettőt: a C3. fejezet feltételei szerint kell eljárni [413.1.3.]:
- szigetelt, FÖLDELETLEN egyenpotenciálra hozó vezetőkkel össze kell kötni a testeket [C3.4.]; - minden csatlakozóaljzatnak legyen ehhez kötött védőérintkezője [C3.5.]; - a berendezés SZAKKÉPZETT vagy KIOKTATOTT személyek ellenőrzése alatt álljon, hogy felhatalmazás nélkül ne lehessen rajta változtatni [410.3.6.]; - a fenti hossz- és feszültségkorlát [C3.8.]; - a szekunder feszültség <= 500 V [413.3.2.].
Válasz: a) 434,8 m · b) 250 m · c) egy · d) a C3. fejezet öt feltételének teljesítése, köztük a földeletlen egyenpotenciálú összekötés és a szakképzett felügyelet.
33.3. mintapélda – Zónabesorolás alaprajzról: fürdőkádas helyiség
Egy fürdőszobában fürdőkád van, hossza 170 cm, a fal mellett. A mennyezet magassága 250 cm. A kád fölött, a faltól 30 cm-re egy lámpatestet, a kád melletti falon a kád szélétől vízszintesen 45 cm-re egy csatlakozóaljzatot, a kád szélétől 80 cm-re pedig egy törölközőszárítót terveznek. Az aljzat és a lámpatest is 180 cm magasan van.
a) Melyik sávba esik a három szerkezet? b) Szabályos-e mindegyik? c) Mi a teendő a nem szabályos esetben?
Megoldás.
1. lépés – a sávhatárok kijelölése. Fürdőkádnál [701.30.101.]:
0-s sáv: a kád BELSEJE. 1-es sáv: a kádat körülíró függőleges felületen belül, a padlótól 225 cm-ig (a mennyezet 250 cm, tehát a 225 cm fölötti 25 cm-es sáv MÁR NEM tartozik ide). 2-es sáv: az 1-es sáv határától VÍZSZINTESEN 60 cm-re lévő párhuzamos felületig, ugyanebben a magasságban.
2. lépés – a három szerkezet besorolása
| Szerkezet | Hely | Sáv | Indoklás |
|---|---|---|---|
| Lámpatest | a kád fölött, 180 cm magasan | 1-es | a kádat körülíró felületen belül van, és 180 cm < 225 cm |
| Csatlakozóaljzat | a kád szélétől 45 cm-re, 180 cm magasan | 2-es | 0 < 45 cm < 60 cm, tehát az 1-es sáv határától mért 60 cm-es sávon belül |
| Törölközőszárító | a kád szélétől 80 cm-re | sávon kívül | 80 cm > 60 cm |
3. lépés – a szabályosság
Lámpatest (1-es sáv): szabályos, ha rögzített, állandó bekötésű, a gyártó szerint 1-es sávba való, és legalább IPX4 védettségű. A szabvány példalistája kifejezetten nevesíti a lámpatesteket az 1-es sávba szerelhető készülékek között.
Csatlakozóaljzat (2-es sáv): NEM SZABÁLYOS. A 2-es sávba „csatlakozóaljzaton kívüli, állandó bekötésű villamos szerelvények” kerülhetnek – vagyis a normál 230 V-os aljzat nem. A két kivétel: SELV/PELV áramkörű csatlakozóaljzat, illetve az IEC 61558-2-5 szerinti borotvatápegység.
Törölközőszárító (sávon kívül): szabályos, a sávokra vonatkozó külön követelmények nem vonatkoznak rá – de a helyiséget kiszolgáló áramkörre továbbra is kell a 30 mA-es RCD [701.415.1.101.].
4. lépés – a teendő
1. Az aljzatot EL KELL MOZGATNI a 2-es sávon kívülre: a kád szélétől legalább 60 cm-re (vízszintesen). 2. VAGY: SELV/PELV áramkörű aljzatot kell alkalmazni (a tápforrás a 0-s és 1-es sávon kívül). 3. VAGY: szabványos borotvatápegységet kell beépíteni az IEC 61558-2-5 szerint. 4. A helyiséget kiszolgáló ÖSSZES áramkörre <= 30 mA-es RCD kell. 5. Ellenőrizni kell, hogy a beágyazott vezetékek a sávot határoló falfelülettől legalább 6 cm mélyen futnak-e.
Válasz: a) lámpatest → 1-es sáv, aljzat → 2-es sáv, törölközőszárító → sávon kívül · b) a lámpatest és a törölközőszárító szabályos (megfelelő IP-védettséggel), az aljzat nem · c) elmozgatás a sávon kívülre, vagy SELV/PELV aljzat, vagy szabványos borotvatápegység.
33.4. mintapélda – Zónabesorolás zuhanynál: mi változott a 2025-ös kiadással?
Egy zuhanyzós fürdőszobában a rögzített zuhanyrózsa a faltól 25 cm-re, a padlótól 210 cm magasan van. A szemközti falon, a zuhanyrózsa középpontjától vízszintesen 140 cm-re, a padlótól 120 cm magasan egy mosógépet terveznek dugaszolóaljzattal. A zuhanyt zuhanyfüggöny választja el a helyiség többi részétől.
a) Meddig tart a 0-s és az 1-es sáv? b) Van-e 2-es sáv? c) Melyik sávba esik a mosógép és az aljzat? d) Számít-e a zuhanyfüggöny?
Megoldás.
a) A sávhatárok zuhanynál [701.30.101.]:
0-s sáv:
magasság: a kész padló legalsó szintjétől
10 cm-rel fölötte lévő vízszintes síkig
sugár: a zuhanyrózsa középpontjától 120 cm
1-es sáv:
magasság: a kész padló szintjétől a legmagasabb
rögzített zuhanyrózsa síkjáig VAGY
225 cm-ig - AMELYIK MAGASABB
itt: a zuhanyrózsa 210 cm, a 225 cm magasabb
-> a határ 225 cm
sugár: a zuhanyrózsa középpontjától 120 cm
(a 0-s sáv kivételével)b) 2-es sáv: NINCS. A hatályos kiadás szerint zuhanynál nincs 2-es sáv.
c) A mosógép és az aljzat besorolása
a mosógép távolsága: 140 cm a zuhanyrózsa középpontjától, vízszintesen az 1-es sáv sugara: 120 cm 140 > 120 -> a mosógép és az aljzat a SÁVOKON KÍVÜL van
Mivel zuhanynál nincs 2-es sáv, és a 120 cm-es sugáron kívül vagyunk, a mosógép sávon kívül áll – oda normál 230 V-os csatlakozóaljzat is szerelhető, a helyiséget kiszolgáló áramkörre kötelező 30 mA-es RCD-vel.
d) A zuhanyfüggöny
Nem számít. A szabvány kimondja: „Zuhanyfüggönyt vagy azzal egyenértékű hajlékony anyagot nem szabad a sávok határolására használni”, mert „a függöny nem rögzített térelválasztó”. A sáv tehát a függönytől függetlenül, a 120 cm-es sugár szerint alakul.
Ha zuhanyajtó lenne a függöny helyett, az határolná a 0-s sávot – a szabvány a beépített ajtókat zártnak tekinti.
A visszavont 2007-es kiadás a zuhanyokat „tálcával” és „tálca nélkül” bontotta, és más sugarakkal dolgozott. Ugyanez a feladat a régi kiadás szerint más eredményt adhatna.
Ezért fontos a kiadás azonosítása: a hatályos MSZ HD 60364-7-701:2025 szerint minden zuhanynál a 120 cm-es sugár és a 10 cm-es 0-s sáv érvényes, és nincs 2-es sáv.
Válasz: a) 0-s sáv: 10 cm magasságig, 120 cm sugárral; 1-es sáv: 225 cm magasságig, 120 cm sugárral · b) nincs · c) mindkettő sávon kívül (140 cm > 120 cm) · d) nem, a függöny nem határolja a sávot.
33.5. mintapélda – A kiegészítő EPH vezetőinek méretezése fürdőszobában
Egy fürdőszobában a következőket kell kiegészítő EPH-val összekötni: a fém fürdőkádat, a fém vízvezetéket, a fém fűtéscsövet, a bojler testét és a világítási áramkör védővezetőjét. A bojler védővezetője 2,5 mm², a világítási áramköré 1,5 mm², a helyiséget tápláló áramkörök legnagyobb védővezetője 4 mm². Minden vezeték védőcsőben halad.
a) Mekkora legyen a bojler testét a fém vízvezetékkel összekötő vezető? b) Mekkora legyen a bojler testét a világítási lámpatest testével összekötő vezető? c) Mekkora a vezetékek abszolút minimuma? d) Mi lenne a válasz, ha a vezetékek nem lennének védőcsőben?
Megoldás. Három szabályt kell egyszerre alkalmazni, és mindig a szigorúbb dönt.
a) Test és idegen vezetőképes rész között [544.2.2.]: a megfelelő védővezető vezetőképességének fele.
a bojler PE-je = 2,5 mm2 fele = 1,25 mm2 DE az abszolút minimum [543.1.3.]: védőcsőben (mechanikailag védve), réz: 2,5 mm2 -> 2,5 mm2
b) Test és test között [544.2.1.]: a testekhez csatlakozó legkisebb védővezető vezetőképessége.
bojler PE = 2,5 mm2 lámpatest PE = 1,5 mm2 a KISEBB = 1,5 mm2 DE az abszolút minimum: 2,5 mm2 -> 2,5 mm2
c) Az abszolút minimum [544.2.3., 543.1.3.]: mechanikailag védve (védőcsőben, vezetékcsatornában) Cu 2,5 mm².
d) Védőcső nélkül: az abszolút minimum Cu 4 mm² – tehát mindkét összekötés 4 mm²-re nő.
Válasz: a) 2,5 mm² · b) 2,5 mm² · c) 2,5 mm² (védve) · d) 4 mm² mindkettő.
Mert a lakossági áramkörök védővezetői kicsik (1,5–4 mm²), és ezek fele vagy „legkisebbje” a 543.1.3. szerinti alsó korlát alá esne. A gyakorlatban tehát a fürdőszobai kiegészítő EPH szinte mindig 2,5 mm² (védve) vagy 4 mm² (védelem nélkül) réz vezetővel készül.
A számolás mégsem felesleges: nagyobb keresztmetszetű áramköröknél (ipari környezetben) a funkcionális szabály lesz a szigorúbb.
33.6. mintapélda – Védelmi mód kiválasztása négy helyzethez
Válaszd ki a megfelelő védelmi módot, és indokold!
a) Fémtartályban, szűk helyen dolgozó szerelő kézilámpája. b) Fürdőszobai beépített, padlóba ágyazott fűtőkábel. c) Kerti szökőkút szivattyúja, amelyet a vízbe merítenek. d) Javítóműhelyben egy javítás alatt álló, fémházas készülék táplálása.
Megoldás.
a) Kézilámpa fémtartályban
SELV, legfeljebb 12 V AC / 30 V DC. Indoklás: a tartály belseje szűk, vezetőképes tér – az ember teste nagy felületen érintkezik földelt fémmel, ezért a testellenállás és a határ érintési feszültség is drasztikusan csökken. A 12 V-os határ alatt [414.4.5.] alapvédelemre sincs szükség.
A tápforrásnak a tartályon kívül kell lennie, és biztonsági szigetelőtranszformátornak (vagy azzal egyenértékűnek) kell lennie.
b) Fürdőszobai padlófűtés
A táplálás önműködő lekapcsolása + 30 mA-es RCD, a fűtőkábel fémköpennyel, fémburkolattal vagy sűrű fémhálóval, a fémrészt a PE-hez kötve [701.753.].
Amit NEM szabad: villamos elválasztás. A szabvány kifejezetten kimondja: „A villamos elválasztás védelmi módja nem alkalmazható fűtőkábelekre és beágyazott fűtőrendszerekre” [701.410.3.4.].
c) Vízbe merített szivattyú
SELV, és mivel a berendezés folyadékba merül, a 414.4.5. szerint alapvédelemről is gondoskodni kell – a 12 V-os mentesség itt nem érvényes.
A 414.4.5. három esetben kívánja meg az alapvédelmet a törpefeszültség mellé: ha a feszültség meghaladja a 25 V AC / 60 V DC-t, vagy ha a berendezés folyadékba merül. A vízbe merülés tehát önálló feltétel, a feszültségtől függetlenül.
(Megjegyzés: az uszodákra és szökőkutakra külön szabvány, az MSZ HD 60364-7-702 vonatkozik, amely a jegyzet forrásanyagában nem állt rendelkezésre. A fenti válasz az általános szabályokból következik; konkrét szökőkút-tervezéshez a 7-702-t kell megnézni.)
d) Javítás alatt álló készülék a műhelyben
Villamos elválasztás, egyetlen fogyasztókészülékre korlátozva [413.1.2.], biztonsági szigetelőtranszformátorral, ≤ 500 V szekunder feszültséggel. Így a szerelő hozzáérhet a nyitott készülék egyik pontjához anélkül, hogy a földön keresztül záródna az áramkör.
Amit NEM szabad: az elválasztott áramkör bármely pontjának földelése [413.3.3.].
Válasz: a) SELV ≤ 12 V, tápforrás a tartályon kívül · b) önműködő lekapcsolás + 30 mA RCD, fémköpenyes fűtőkábellel; villamos elválasztás tilos · c) SELV és alapvédelem is, mert folyadékba merül · d) villamos elválasztás, egyetlen készülékre.
Gyakorlatok
a) Miért tilos a II. osztályú készülék testét földelni? Mondj konkrét hibamechanizmust!
b) Mi a különbség a SELV és a PELV között, és mikor kell a PELV-et választani?
c) Egy elválasztó transzformátorról 300 V-os szekunder feszültséggel táplálsz egy áramkört. Mekkora lehet a vezetékrendszer legnagyobb hossza?
d) Egy tápegység adattábláján „12 V DC” szerepel, de a gyártó nem tünteti fel, hogy biztonsági szigetelőtranszformátoros. Nevezheted-e SELV-forrásnak?
(Megoldás: a) Mert a II. osztályú készülék védelme éppen azon alapul, hogy nincs kapcsolata a hálózat földelt pontjával. Ha odakötöd a PE-t, akkor a hálózat máshol keletkező hibája – például egy PEN-szakadás – a védővezetőn keresztül ráviszi a feszültséget a készülék fémházára, amelyet addig a kettős szigetelés biztonságban tartott. b) A földelés: a SELV-nél a rendszer egyetlen pontja sincs szándékosan földelve, a PELV-nél egy pontja (vagy a testek) szándékosan földelt. PELV-et akkor kell választani, ha a működéshez földreferencia kell – jelfeldolgozás, mérés, EMC-okok –, mert a SELV-ben a földelés tilos. c) L ≤ 100 000 / 300 = 333,3 m; a másik korlát (500 m) itt nem szigorúbb, tehát 333,3 m. d) Nem. A SELV-forrásnak a szabvány öt elfogadott típusa van [414.3.1–414.3.5.]; elektronikus eszköznél az a követelmény, hogy óvintézkedések biztosítsák, hogy a kimeneti feszültség belső hiba esetén se haladja meg a határt. Ha ez nincs igazolva, a rendszer legfeljebb FELV – és akkor a védelmet a primer oldalról kell megoldani [411.7.3.].)
a) Miért nem elég a földelés? Magyarázd el a madár-példával és egy fürdőszobai példával!
b) Sorolj fel hat dolgot, amit a fő földelősínre kell kötni!
c) Hol kell elhelyezni a fő földelősínt, és miért éppen ott?
d) Egy 16 mm²-es legnagyobb PE-vel rendelkező berendezésben mekkora legyen a fő EPH-vezető?
e) Mikor kell kiegészítő (helyi) EPH?
(Megoldás: a) Az áramütést nem a potenciál, hanem a potenciálkülönbség okozza. A madár a nagyfeszültségű vezetéken nagy potenciálon ül, de a két lába között nincs különbség, ezért nem folyik áram rajta. A fürdőszobában: ha a bojler teste hiba miatt megemelkedik, és a fém vízvezeték nincs vele összekötve, akkor aki egyszerre ér a bojlerhez és a csaphoz, az a különbséget kapja. Ha a kettő össze van kötve, a potenciáljuk együtt emelkedik, és a különbség nulla marad. b) Földelővezető; a berendezés fő védővezetője (PE); bejövő fém víz-, gáz-, fűtés- és távhővezeték; szerkezeti idegen vezetőképes részek (fém tartószerkezet, fémvázas homlokzat); az alapozásban lévő fémrészek (betonalap-földelő); villámvédelmi levezetők. c) A csatlakozó (CSF) vagy a méretlen főelosztó (MnF) nem zárópecsételt részében. Azért ott, mert a pecsételt rész az elosztói hálózat területe, oda a felhasználó oldaláról nem lehet hozzáférni – a fő földelősínnek viszont ellenőrizhetőnek és bővíthetőnek kell maradnia. d) A legnagyobb PE fele = 16 / 2 = 8 mm²; az alsó korlát 6 mm² réz, a felső 25 mm². A legközelebbi nagyobb szabványos méret: 10 mm². e) Ha (a) a fő EPH mellett is fennmaradhat veszélyes potenciálkülönbség – fürdőszoba, uszoda, mezőgazdasági épület, orvosi helyiség –, vagy (b) a maximális kioldási idő valamely áramkörben nem tartható.)
a) Add meg a fürdőkád három sávjának határait!
b) Zuhanynál meddig tart a 0-s és az 1-es sáv, és van-e 2-es sáv?
c) Egy zuhanyfüggöny mögé, a zuhanyrózsától 90 cm-re csatlakozóaljzatot terveznek. Szabályos-e?
d) Milyen mélyen szabad beágyazott vezetéket szerelni a sávot határoló falban? Mi volt a régi érték?
e) Egy szomszéd szobát tápláló áramkör átfut a fürdőszoba 2-es sávján. Kell-e rá RCD?
(Megoldás: a) 0-s sáv: a kád belseje. 1-es sáv: a kád alatti padlószinttől a padló felett 225 cm-ig vagy a legmagasabb rögzített zuhanyrózsa / vízkifolyó síkjáig – amelyik magasabb –, a kádat körülíró függőleges felületen belül, a 0-s sáv kivételével. 2-es sáv: ugyanebben a magasságban, az 1-es sáv határától 60 cm-re lévő párhuzamos függőleges felületig. b) 0-s sáv: a kész padló legalsó szintjétől 10 cm magasságig, a rögzített zuhanyrózsa középpontjától 120 cm sugárral. 1-es sáv: ugyanezen sugáron belül, a legmagasabb rögzített zuhanyrózsa síkjáig vagy 225 cm-ig – amelyik magasabb –, a 0-s sáv kivételével. 2-es sáv zuhanynál nincs. c) Nem szabályos. A 90 cm < 120 cm, tehát az aljzat az 1-es sávban van, és a zuhanyfüggöny nem határolja a sávot („a függöny nem rögzített térelválasztó”). Az 1-es sávba csak SELV/PELV áramkörű csatlakozóaljzat kerülhet, ≤ 25 V AC / 60 V DC feszültséggel. d) A sávot határoló falfelülettől legalább 6 cm mélyen. A visszavont 2007-es kiadás 5 cm-et írt elő. e) Igen. A hatályos kiadás kifejezetten kimondja, hogy a kiegészítő védelem (≤ 30 mA RCD) kell „az 1-es és/vagy 2-es sávon áthaladó, de a helyiséget nem kiszolgáló áramkörökre” is [701.415.1.101.].)
Összefoglalás
Összefoglalás
Kettős vagy megerősített szigetelés (II. osztály). Az alapszigetelés mellé független kiegészítő szigetelés kerül, vagy egyetlen, azzal egyenértékű megerősített szigetelés. Nincs szükség védővezetőre, és a testét tilos földelni – a jó szándékú PE a hálózat máshol keletkező hibáját (pl. PEN-szakadás) rávinné a készülékre. Jele: két egymásba rajzolt négyzet.
Villamos elválasztás. Az elválasztott áramkör galvanikusan el van választva a földtől, ezért egyetlen érintés nem zár áramkört. Feltételek: legalább egyszerű elválasztású tápforrás (jellemzően legalább egyszerű elválasztású elválasztó transzformátor, NEM a 61558-2-6) [413.3.2.]; ≤ 500 V; alapesetben egyetlen fogyasztókészülék [413.1.2.]; tilos földelni [413.3.3., 413.3.6.]. Több fogyasztónál a C3. fejezet szerint: szigetelt, földeletlen EPH [C3.4.], védőérintkezős aljzatok [C3.5.], szakképzett felügyelet [410.3.6.], és U · L ≤ 100 000, L ≤ 500 m [C3.8.].
SELV, PELV, FELV. Mindhárom ≤ 50 V AC / 120 V DC (hullámosságmentes: a hullámosság ≤ 10 % [410.3.1.]). A különbség a földelés: SELV-nél tilos, PELV-nél megengedett vagy kötelező. A FELV nem védelmi mód – testeit a primer áramkör védővezetőjéhez kell kötni [411.7.3.]. 25 V AC / 60 V DC fölött, vagy ha a berendezés folyadékba merül, alapvédelem is kell; 12 V AC / 30 V DC alatt nem [414.4.5.]. Öt elfogadott tápforrás [414.3.1–414.3.5.]; elektronikus forrásnál az a követelmény, hogy belső hiba esetén se lépje túl a határt.
Kiegészítő védelem. ≤ 30 mA-es RCD, „az alapvédelem és/vagy a hibavédelem meghibásodása vagy gondatlan kezelés esetére” [415.1.1.] – de „nem fogadható el a védelem egyedüli módjaként” [415.1.2.]. Kötelező: laikusok által használt, ≤ 32 A-es csatlakozóaljzatok és szabadtéri, ≤ 32 A-es mobil készülékek [411.3.3.]; egyedi háztartások világítási végáramkörei [411.3.4.]; a fürdőhelyiséget kiszolgáló és az azon áthaladó áramkörök [701.415.1.101.]. Az RCD nem véd a fázis-nulla érintés ellen.
A potenciálkiegyenlítés elve. Az áramütést nem a potenciál, hanem a potenciálkülönbség okozza. Az EPH nem a földeléssel, hanem a különbség megszüntetésével véd.
Fő EPH. A fő földelősínen összekötendő: földelővezető, fő PE, bejövő fém víz-, gáz-, fűtés- és távhővezeték, szerkezeti fémrészek, alapozásföldelő, villámvédelmi levezetők – a belépési ponthoz a lehető legközelebb [411.3.1.2.]; a szigetelő közdarabos fémcsövet nem kell bekötni. Helye: a csatlakozó vagy méretlen főelosztó nem zárópecsételt része. Keresztmetszet [544.1.1.]: a legnagyobb PE fele, min. Cu 6 / Al 16 / acél 50, max. Cu 25 mm². Elvárt földelési ellenállás: < 10 Ω.
Kiegészítő (helyi) EPH. Akkor kell, ha a fő EPH mellett is maradhat veszélyes különbség, vagy ha a lekapcsolási idő nem tartható. Össze kell kötni az összes egyidejűleg érinthető testet és idegen vezetőképes részt, és a csatlakozóaljzatok védővezetőit is [415.2.1.]. Feltétel: R ≤ 50 V / I_a (a.c.), 120 V / I_a (d.c.) [415.2.2.]. Keresztmetszet: test-test → a legkisebb PE vezetőképessége; test-idegen rész → annak fele; abszolút minimum Cu 2,5 mm² (védve) / 4 mm² (védelem nélkül). Nem gyorsítja a lekapcsolást – a következményt teszi ártalmatlanná.
Fürdőhelyiség – a hatályos kiadás: MSZ HD 60364-7-701:2025 (a 2007-es + A11:2012 + A12:2018 helyett, amelyek 2027. 12. 06-ig még érvényesek). Kádnál: 0-s = a kád belseje; 1-es = a kádat körülíró felületen belül 225 cm-ig vagy a legmagasabb zuhanyrózsa síkjáig; 2-es = ettől 60 cm. Zuhanynál: 0-s = a padlótól 10 cm-ig, 120 cm sugárral; 1-es = ugyanezen sugáron belül 225 cm-ig; 2-es sáv NINCS. Zuhanyfüggöny nem határol, zuhanyajtó igen. Ha a zuhany a kád 1-es sávjában van, a kád sávjai érvényesek.
Szerelés sávonként. 0-s: csak rögzített, állandó bekötésű, SELV ≤ 12 V AC / 30 V DC készülék, IPX7. 1-es: SELV/PELV készülék és aljzat ≤ 25 V AC / 60 V DC, valamint a gyártó szerint oda való, rögzített, állandó bekötésű készülék (a szabvány példalistáján a mosógép is szerepel), IPX4. 2-es: rögzített készülék, SELV/PELV aljzat, csatlakozóaljzaton kívüli szerelvények, borotvatápegység, IPX4. Vízsugárnál IPX5. A szigorúbb sáv dönt.
Vezetékrendszer a fürdőben. A 0-s sávon csak az azt tápláló vezeték haladhat át [701.522.3.101.]. A sávot határoló falban a nyomvonal a készülék fölött felülről, alatta alulról, vagy a szomszédos falon át a készülék hátoldalán [701.522.8.101. a)]. Minden más beágyazott vezeték a sávot határoló falfelülettől legalább 6 cm mélyen (a régi kiadás 5 cm) [701.522.8.101. b)]. Ha ez nem megy, négy alternatíva van [701.522.8.101. c)]: SELV/PELV vagy villamos elválasztás; ≤ 30 mA RCD védővezetővel; földelt árnyékolású kábel; földelt védőcső.
További 7-es részek. 7-704 (építési terület, 30. fejezet), 7-712 (PV, 29. fejezet), 7-718 (kommunális létesítmények: 5 kg fölötti függesztett szerkezethez járulékos függesztőeszköz, a súly ötszörösére méretezve), 7-722 (EV-töltés: minden csatlakozási pontnak SAJÁT, ≤ 30 mA-es, legalább A típusú RCD-je kell; IEC 62196 aljzatnál egyenáramú hibaáram elleni védelem is). A szakaszszámozás mindig az általános szabványéból indul – két szabványt kell egyszerre olvasni.
Ellenőrző kérdések
- Mi a különbség a kettős és a megerősített szigetelés között? Miért említjük őket együtt?
- Miért nincs szükség védővezetőre a II. osztályú készüléknél?
- Miért ront a védelmen a II. osztályú készülék testének földelése? Mondj hibamechanizmust!
- Mi a II. védelmi osztály jele, és hol keresed?
- Sorolj fel négy tipikus II. osztályú készüléket!
- Mi a villamos elválasztás elve? Miért nem folyik áram az emberen?
- Milyen tápforrás kell a villamos elválasztáshoz?
- Mekkora lehet az elválasztott áramkör legnagyobb feszültsége?
- Hány fogyasztókészüléket táplálhatsz alapesetben egy elválasztott áramkörről?
- Miért tilos az elválasztott áramkör aktív részeit vagy testeit földelni?
- Mit ír elő a szabvány az elválasztott áramkör hajlékony vezetékeire?
- Mekkora a feszültség és a hossz szorzatára vonatkozó korlát több fogyasztó esetén?
- Miért kell a földeletlen egyenpotenciálú összekötés több fogyasztónál?
- Mekkora a SELV és a PELV feszültséghatára? Mit jelent a „hullámosságmentes”?
- Mi a SELV és a PELV közötti különbség? Mikor kell PELV-et választani?
- Miért nem védelmi mód a FELV? Hogyan kell a testeit bekötni?
- Mikor kell alapvédelem a törpefeszültség mellé? Sorold fel a három esetet!
- Mikor nincs szükség alapvédelemre SELV/PELV mellett?
- Sorold fel a SELV/PELV öt elfogadott tápforrását!
- Miért nem SELV-forrás minden 12 V-os tápegység?
- Mi a kiegészítő védelem szerepe, és mit NEM tehet?
- Idézd fel a 415.1.2. szakasz tartalmát!
- Miért nem véd az RCD a fázis és a nulla közötti érintés ellen?
- Hol kötelező a 30 mA-es RCD? Sorold fel a négy esetkört!
- Mekkora a csatlakozóaljzatokra vonatkozó áramkorlát, és mi volt a régi érték?
- Igaz-e, hogy a világítási végáramkörök RCD-je magyar sajátosság?
- Mit okoz a potenciálkülönbség, és mit nem okoz a potenciál önmagában?
- Magyarázd el a madár-példával, miért nem elég a földelés!
- Mi a különbség a fő és a kiegészítő EPH között?
- Sorold fel a fő földelősínre kötendő hat elemet!
- Hova kell bekötni a bejövő fém közműcsöveket, és mi a kivétel?
- Hol kell elhelyezni a fő földelősínt, és miért éppen ott?
- Hogyan méretezed a fő EPH-vezetőt? Mi az alsó és a felső korlát?
- Mekkora földelési ellenállást várunk el az üzemi földeléstől?
- Miért nem közli a jegyzet az „5 méteres hálóosztást” tényként?
- Mikor kötelező a kiegészítő (helyi) EPH? Két esetet adj!
- Mit kell bevonni a kiegészítő EPH-ba?
- Írd fel a kiegészítő EPH feltételét váltakozó és egyenáramra!
- Mekkora I_a-val kell számolni RCD, illetve túláramvédelmi eszköz esetén?
- Hogyan méretezed a kiegészítő EPH vezetőit test-test, illetve test-idegen rész között?
- Mennyi az abszolút minimum védve és védelem nélkül?
- Miért nem gyorsítja a kiegészítő EPH a lekapcsolást? Akkor mit ér?
- Melyik a fürdőhelyiségek hatályos szabványa, és mit vált fel? Meddig érvényesek a régiek?
- Add meg a fürdőkád három sávjának pontos határait!
- Add meg a zuhany sávjainak határait! Van-e 2-es sáv?
- Mi a 2025-ös kiadás legnagyobb változása a zuhanyoknál?
- Határolja-e a zuhanyfüggöny a sávot? És a zuhanyajtó? Miért?
- Mi a helyzet, ha a zuhany egy fürdőkád 1-es sávjában van?
- Mit kell tenni több rögzített vízkifolyó esetén?
- Mi a helyzet, ha a térelválasztó kisebb a sávnál?
- Mikor kötelező a kiegészítő EPH a fürdőhelyiségben a hatályos kiadás szerint?
- Mekkora vizsgálófeszültséget kell kibírnia a szerkezeteknek a 0-s és 1-es sávban?
- Mi a követelmény a 2-es sávban az alapszigetelésre?
- Mely védelmi módok tiltottak a fürdőhelyiségben?
- Alkalmazható-e a villamos elválasztás padlófűtésre?
- Mit szabad a 0-s sávba szerelni, és milyen védettséggel?
- Mit szabad az 1-es sávba? Sorolj fel öt készüléket a szabvány példalistájáról!
- Mit szabad a 2-es sávba, és mi a legfontosabb tiltás ott?
- Szerelhető-e mosógép a fürdőszobába? Milyen feltétellel?
- Mit jelent az, hogy „a szigorúbb sáv dönt”? Mondd el a szabvány példáját!
- Mikor kell IPX5 védettség?
- Milyen vezetékrendszer haladhat át a 0-s sávon?
- Hogyan kell vezetni a vezetéket a kád fölötti, illetve alatti készülékhez?
- Milyen mélyen szabad beágyazott vezetéket szerelni? Mi volt a régi érték, és mi a szabály célja?
- Sorold fel a négy alternatívát, ha a mélység- vagy nyomvonalszabály nem teljesíthető!
- Milyen fűtőkábel alkalmazható fürdőszobai padlófűtésre?
- Hogyan kell olvasni a 7-es rész szakaszszámozását? Mit jelent a 701.415.1.101.?
- Mely létesítményekre vonatkozik a 7-718?
- Mit ír elő a 7-718 az 5 kg-nál nagyobb függesztett szerkezetekre? Vonatkozik-e ez a lámpatestekre?
- Mit ír elő a 7-722 az EV-töltőpontok RCD-védelmére?
- Miért nem köthető rá egy töltőpont a meglévő, közös RCD-re?
- Mikor kell egyenáramú hibaáram elleni védelem az EV-töltőnél, és hogyan valósítható meg?
- Sorold fel a hibavédelem kialakításának nyolc lépését!
- Miért ebben a sorrendben? Mondj két függőséget!
- Miért nem hagyható el a szerelői ellenőrzés?
- Mi a tiltott nullázás, és mi a következménye?
- Mi történik, ha egy elválasztott áramkört leföldelnek?
- Miért hiba a fő EPH bekötése a zárópecsételt részbe?
- Mi a baj a zuhanyfüggöny mögé szerelt csatlakozóaljzattal?
- Miért kell a fürdőszobán csak áthaladó áramkörre is RCD?
Tudáspróba
1. Mit kell tenni egy II. védelmi osztályú készülék fémrészeivel?
a) semmit: a testét tilos védővezetőhöz kötni b) a nullavezetőhöz kell kötni, ha védővezető nem áll rendelkezésre c) védővezetőhöz kell kötni, mint minden fémházas készüléket d) külön helyi földelőhöz kell kötni a készülék közelében
2. Mi a különbség a SELV és a PELV között?
a) a megengedett legnagyobb feszültség értéke b) a földelés: a SELV-nél nincs, a PELV-nél van szándékosan földelt pont c) a SELV váltakozó áramú, a PELV kizárólag egyenáramú rendszerekre használható d) a PELV-hez biztonsági szigetelőtranszformátor kell, a SELV-hez bármilyen tápegység jó
3. Hány fogyasztókészüléket szabad alapesetben egy elválasztott áramkörről táplálni?
a) kettőt b) hármat, ha mindegyik II. osztályú c) tetszőleges számút, ha a hossz nem haladja meg az 500 m-t d) egyet
4. Melyik állítás igaz a kiegészítő védelemre?
a) önálló védelmi mód, amely helyettesíti a hibavédelmet b) csak akkor kell, ha a hibavédelem nem valósítható meg c) kizárólag szabadtéri áramkörökön kötelező d) nem fogadható el a védelem egyedüli módjaként, és nem teszi szükségtelenné a hibavédelmet
5. Miért nem elég a földelés, ha a fém vízvezeték nincs bekötve az EPH-ba?
a) mert a vízvezeték korrodálódik a kóboráramtól b) mert a földelési ellenállás így nem mérhető c) mert a szabvány kifejezetten a vízvezeték bekötését írja elő d) mert a készülék teste és a csap között veszélyes potenciálkülönbség maradhat
6. Mekkora legyen a fő EPH-vezető, ha a berendezés legnagyobb védővezetője 16 mm² réz?
a) 10 mm² b) 8 mm² c) 6 mm² d) 25 mm²
7. Meddig tart a 0-s sáv zuhanynál a hatályos kiadás szerint?
a) a zuhanytálca belsejéig, magasságtól függetlenül b) a kész padló legalsó szintjétől 10 cm magasságig, 120 cm sugárral c) a padlótól 225 cm magasságig, 60 cm sugárral d) zuhanynál nincs 0-s sáv
8. Van-e 2-es sáv zuhanynál a hatályos kiadás szerint?
a) igen, az 1-es sáv határától 60 cm-re b) igen, de csak zuhanytálca esetén c) nincs d) igen, a zuhanyrózsától 180 cm sugárral
9. Határolja-e a zuhanyfüggöny a sávot?
a) igen, ha vízhatlan anyagból van b) igen, ha a padlóig ér c) nem, mert a függöny nem rögzített térelválasztó d) igen, de csak a 2-es sávot
10. Milyen mélyen szabad beágyazott vezetékrendszert szerelni a sávot határoló falban?
a) legalább 3 cm mélyen b) legalább 5 cm mélyen c) legalább 6 cm mélyen d) a mélységre nincs előírás, csak a nyomvonalra
11. Mi szerelhető a 2-es sávba?
a) rögzített készülék és szerelvény, de csatlakozóaljzat nem – kivéve a SELV/PELV áramkörűt és a szabványos borotvatápegységet b) bármilyen szerelvény, ha a helyiség áramkörén van 30 mA-es RCD c) semmi, mert a 2-es sávba nem kerülhet villamos szerkezet d) normál 230 V-os csatlakozóaljzat, ha legalább IPX4 védettségű
12. Mit ír elő a 7-722 az elektromos jármű töltőpontjának RCD-védelmére?
a) elegendő a lakás meglévő, közös 30 mA-es áram-védőkapcsolója b) minden csatlakozási pontot egyenként, saját, legfeljebb 30 mA-es, legalább A típusú RCD-vel kell védeni c) 300 mA-es, S típusú RCD kell, a szelektivitás miatt d) RCD nem szükséges, ha a töltő fémháza földelve van
Források
| # | Állítás a fejezetben | Forrás | Típus |
|---|---|---|---|
| 1 | A kettős és a megerősített szigetelés fogalma; védővezetőre nincs szükség, a testét tilos földelni | kutatas/14-alapvedelem-hibavedelem.md 5.4. + [SZ1] 412. |
szabvány + kétforrású |
| 2 | A II. osztály jele (két egymásba rajzolt négyzet) | kutatas/14 5.7. – két forrás |
kétforrású |
| 3 | A villamos elválasztás elve és a tápforrás követelménye | [SZ1, 413.3.2.] – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 4 | Az elválasztott áramkör feszültséghatára: ≤ 500 V | [SZ1, 413.3.2.] – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 5 | Egyetlen fogyasztókészülék korlátja | [SZ1, 413.1.2.] – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 6 | A földelés tilalma az elválasztott áramkörben | [SZ1, 413.3.3. és 413.3.6.] | szabvány |
| 7 | A hajlékony vezetékek láthatósága | [SZ1, 413.3.4.] – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 8 | U · L ≤ 100 000 és L ≤ 500 m több fogyasztónál | [SZ1, C3.8.] – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 9 | A C3. fejezet további feltételei (földeletlen EPH, védőérintkező, felügyelet) | [SZ1, C3.4., C3.5., 410.3.6., 413.1.3.] | szabvány (szó szerint) |
| 10 | A SELV / PELV / FELV összehasonlító táblázata | kutatas/14 5.6. – négy forrás + [SZ1] |
szabvány + több forrás |
| 11 | A feszültséghatár 50 V AC / 120 V DC és a hullámosságmentesség (≤ 10 %) | [SZ1, 414.1.1. és 410.3.1.] – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 12 | 25 V / 60 V fölött és folyadékba merülésnél alapvédelem is kell; 12 V / 30 V alatt nem | [SZ1, 414.4.5.] – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 13 | Az öt elfogadott SELV/PELV tápforrás | [SZ1, 414.3.1–414.3.5.] – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 14 | A FELV meghatározása és a testek bekötése a primer PE-hez | [SZ1, 411.7.1. és 411.7.3.] | szabvány (szó szerint) |
| 15 | A kiegészítő védelem általános szabálya és a „nem helyettesít” tilalom | [SZ1, 415.1.1–415.1.2.] – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 16 | A 30 mA / 32 A csatlakozóaljzat- és szabadtéri szabály, a 15 mA-es informatikai kivétellel | [SZ1, 411.3.3.] – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 17 | A világítási végáramkörök 30 mA-es RCD-je | [SZ1, 411.3.4.] – szó szerint; a „magyar sajátosság” feltevés cáfolva | szabvány (szó szerint) |
| 18 | A 20 A → 32 A kiadásváltás; az osztrák és dán eltérés | [SZ1, ZA és ZB melléklet] | szabvány |
| 19 | Az RCD nem véd a fázis-nulla érintés ellen | kutatas/14 5.3. – három forrás |
háromforrású |
| 20 | Az EPH elve: a potenciálkülönbség megszüntetése | kutatas/14 7.1. |
több forrás |
| 21 | A fő földelősínre kötendő elemek | kutatas/14 7.2. – három forrás + [SZ1, 411.3.1.2.] |
szabvány + háromforrású |
| 22 | A bekötés helye („a belépési ponthoz a lehető legközelebb”) és a szigetelő közdarabos kivétel | [SZ1, 411.3.1.2.] – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 23 | A fő földelősín helye (nem zárópecsételt rész) | kutatas/14 7.2. – elosztói segédlet |
kétforrású |
| 24 | A fő EPH-vezető keresztmetszete | [SZ-54, 544.1.1.] – szó szerint (részletesen a 32. fejezetben) | szabvány (szó szerint) |
| 25 | Az üzemi földelés < 10 Ω elvárt értéke | kutatas/14 7.2. – három forrás (magyar csatlakozási előírás, elosztói segédlet) |
háromforrású, nem telepítési szabványból |
| 26 | A kiegészítő EPH esetei, tartalma és a R ≤ 50 V / I_a feltétel | [SZ1, 415.2.1–415.2.2.] – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 27 | A kiegészítő EPH vezetőinek keresztmetszete | [SZ-54, 544.2.1–544.2.3., 543.1.3.] – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 28 | A hatályos fürdőhelyiség-szabvány MSZ HD 60364-7-701:2025 azonosítása és a 2027-12-06-os átmenet | [SZ-701/2025] címoldal, kutatas/26-vilagitasi-rendszerek.md 3-ELŐZETES és 3b2. |
szabvány (elsődleges) |
| 29 | A sávok teljes definíciója kádra és zuhanyra | [SZ-701/2025, 701.30.101–701.30.104.] | szabvány (átvéve) |
| 30 | A zuhanyfüggöny-tilalom, a zuhanyajtó, a rögzített térelválasztók, a „mérőzsinóros” legkisebb távolság | [SZ-701/2025, 701.30.101.] – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 31 | A 120 cm sugár és a 10 cm-es 0-s sáv minden zuhanyra; zuhanynál nincs 2-es sáv | [SZ-701/2025] – a 2007-eshez képesti változás tételesen | szabvány |
| 32 | A kiegészítő védelem a helyiséget kiszolgáló és az azon áthaladó áramkörökre | [SZ-701/2025, 701.415.1.101.] – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 33 | A kiegészítő EPH feltételessé válása (csak ha nincs fő EPH) | [SZ-701/2025, 701.411.3.1.101.] – szó szerint; a 2007-es kiadás feltétel nélkül írta elő | szabvány (szó szerint) |
| 34 | Az alapszigetelés 500 V / 1 perc és az IPXXB / IP2X követelménye | [SZ-701/2025, 701.414.1.101.] | szabvány |
| 35 | A villamos elválasztás korlátozása és a fűtőkábel-tilalom | [SZ-701/2025, 701.410.3.4.] – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 36 | A tiltott védelmi módok a fürdőhelyiségben | [SZ-701/2025, 701.410.3.5. és 701.410.3.6.] | szabvány |
| 37 | Az RCD-típus összeegyeztethetősége a terhelésekkel | [SZ-701/2025, 701.531.2.101.] – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 38 | A sávonkénti szerelési táblázat és az IP-fokozatok | [SZ-701/2025, 701.512.2.4.101.] | szabvány (átvéve) |
| 39 | Az 1-es sávba szerelhető készülékek példalistája (mosógéppel) | [SZ-701/2025, 701.512.2.4.101.3.] – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 40 | „A szigorúbb sáv dönt” + a szabvány saját lámpatest-példája; a süllyesztett szerkezet szabálya | [SZ-701/2025, 701.512.2.4.101.1.] – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 41 | Az IPX5 vízsugár-szabály | [SZ-701/2025, 701.512.2.4.101.1.] – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 42 | Az átvezetés tilalma a 0-s sávon | [SZ-701/2025, 701.522.3.101.] – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 43 | A nyomvonalvezetés szabálya (felülről / alulról / a készülék hátoldalán) és a megjegyzés a falba fúrásról | [SZ-701/2025, 701.522.8.101. a)] | szabvány (szó szerint) |
| 44 | A 6 cm-es szabály (a régi kiadás 5 cm-e helyett) | [SZ-701/2025, 701.522.8.101. b)] – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 45 | A négy alternatíva, ha a nyomvonal- vagy mélységszabály nem teljesíthető | [SZ-701/2025, 701.522.8.101. c)] | szabvány |
| 46 | A villamos padlófűtés követelményei | [SZ-701, 701.753.] (a 2007-es kiadásból; a 2025-ös megerősíti a villamos elválasztás tilalmát) | szabvány |
| 47 | A 7-es rész szakaszszámozási logikája | a szabványok szerkezetéből, kutatas/26 és kutatas/29 |
összeállítás |
| 48 | 7-718 alkalmazási terület és definíciók | [SZ-718] MSZ HD 60364-7-718:2013, 718.1. és 718.3. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 49 | 7-718: felügyelet nélküli motorok, nem lényeges készülékek lekapcsolása, függesztés, lekapcsoló eszköz helye | [SZ-718] 718.422.3.7.101., 718.422.21., 718.512.21., 718.536.101. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 50 | 7-722: pontonkénti ≤ 30 mA RCD; A típus; IEC 62196 aljzatnál DC-hibaáram elleni védelem | [SZ-722] MSZ HD 60364-7-722:2019, 722.411.3.3. és 722.531.3.101. – szó szerint | szabvány (szó szerint) |
| 51 | A hibavédelem kialakításának nyolc lépése | kutatas/14 8.1. – a szabványi és elosztói követelmények összeállítása |
összeállítás |
| 52 | A tipikus kivitelezői hibák katalógusa | kutatas/14 8.3. + a fejezet szabványi anyaga |
több forrás |
Amit a jegyzet szándékosan nem állít tényként vagy nem közöl
A fejezet nem közli tényként az EPH-hálózat „5 méteres hálóosztását”. A kutatási anyag nem talált megbízható forrást erre a számra a lakóépületi egyenpotenciálú összekötésre vonatkozóan; a megalapozott gyanú az, hogy az érték villámvédelmi vagy EMC-célú hálós szerkezetre vonatkozik. A villámvédelmi hálózat a 36. fejezet anyaga.
A fejezet nem tárgyalja a 7-es rész további tagjait – uszodák és szökőkutak (7-702), mezőgazdasági és kertészeti létesítmények (7-705), szűk vezetőképes terek (7-706), kempingek (7-708), kikötők (7-709), orvosi helyiségek (7-710), kiállítások és vásárok (7-711), bútorok (7-713), mobil egységek (7-717). Ezek a jegyzet forrásanyagában nem álltak rendelkezésre, ezért a jegyzet róluk nem közöl számadatot vagy szabályt, és a 33.6. mintapélda c) pontja is kifejezetten jelzi, hogy a szökőkút-válasz az általános szabályokból következik.
A 33.7. és 33.8. ábra méretei a szabvány 701.101. szakaszának és 2–10. ábráinak szöveges leírásából származnak. A szabvány eredeti ábrái szerzői jogvédettek, ezért a jegyzet saját rajzot közöl, amely a szövegből levezethető méreteket mutatja. Konkrét, vitás elrendezésnél a szabvány eredeti ábráit kell megnézni – különösen a rögzített térelválasztóval kialakított fürdőkád (4. ábra) és a zuhanyajtók (10. ábra) esetében.
A 33.1. és a 33.5. mintapélda I_a-értéke közelítés: a szabvány a túláramvédelmi eszközre az 5 s-hoz tartozó kioldóáramot írja elő, amelyre az MSZ EN 60898-1 7. táblázata nem ad garantált számot. A példák ezért a mágneses sáv felső határával (5 I_n, illetve 10 I_n) számolnak, ami a biztonság javára téved – ezt a szöveg külön kimondja.
A < 10 Ω-os földelési ellenállás nem a telepítési szabványból, hanem a magyar csatlakozási előírásokból és az elosztói segédletekből származik. A jegyzet ezért elvárt gyakorlati értékként, nem szabványi követelményként közli.
A villamos padlófűtés követelményei a 7-701 2007-es kiadásának 701.753. szakaszából származnak; a hatályos kiadásból a jegyzet forrásanyaga csak a villamos elválasztás tilalmát igazolta [701.410.3.4.]. Padlófűtés tervezésekor a hatályos kiadás 701.753. szakaszát is meg kell nézni.
Az RCD-típusok (AC, A, F, B, B+) részletes tárgyalása – amelyre a 701.531.2.101. utal – a 34. fejezet anyaga. Ez a fejezet csak a követelmény tényét közli, a típusok kiválasztási szempontjait nem.