32. fejezet – Hibavédelem I.: a táplálás önműködő lekapcsolása; TN, TT, IT rendszerek

32.1 ⭐ A táplálás önműködő lekapcsolása – az alapfeltétel és annak fizikája

Az előző fejezetben megtanultad, hogy a védelem két szintből áll: az alapvédelem hibamentes állapotban akadályozza meg az érintést, a hibavédelem pedig akkor lép működésbe, ha az alapvédelem elromlik. Most a hibavédelem legfontosabb módja következik: a táplálás önműködő lekapcsolása (automatic disconnection of supply), amelyet az MSZ HD 60364-4-41:2018 a 411. szakaszban tárgyal.

Magyarországon az épületvillamossági berendezések döntő többsége ezzel a móddal védekezik. Ha a vizsgán egyetlen hibavédelmi módot kell részletesen elmondanod, akkor ez az.

Mi történik testzárlatkor?

Képzeld el a klasszikus esetet: egy fémházas mosógép belsejében a fázisvezeték szigetelése megsérül, és az ér hozzáér a fémházhoz. A ház – szakmai nevén a test – feszültség alá kerül.

Ettől a pillanattól kezdve két dolog történhet:

1. HA A HÁZ NINCS BEKÖTVE VÉDŐVEZETŐBE:
   a ház 230 V-on áll, és semmi sem történik.
   A gép tovább mos. A védelem NEM TUD a hibáról.
   Aki hozzáér, azon keresztül záródik az áramkör.

2. HA A HÁZ VÉDŐVEZETŐBE VAN KÖTVE:
   a fázis és a védővezető között ZÁRLAT keletkezik,
   nagy áram indul meg, és a védelmi készülék
   LEKAPCSOL - jellemzően tized másodperc alatt.

A táplálás önműködő lekapcsolása tehát nem varázslat: a hibát szándékosan zárlattá alakítjuk, mert a zárlatot a túláramvédelem észreveszi. Ehhez viszont kell egy vezető, amelyen a hibaáram visszatérhet a forráshoz – ez a védővezető (PE).

A feltétel

Az egész hibavédelem egyetlen egyenlőtlenségre vezethető vissza. Az MSZ HD 60364-4-41:2018 411.4.4. szakasza szó szerint így írja elő:

„A védelmi eszközök jellemzői (lásd a 411.4.5. szakaszt) és az áramköri impedanciák teljesítsék a következő követelményt: Z_s × I_a ≤ U_0”

A méretezéshez átrendezve:

Z_s ≤ U₀ / I_a

Ez a jegyzet legfontosabb képlete. Magyarul így mondható el: a hibahurok legyen annyira kis ellenállású, hogy a benne folyó áram biztosan kioldja a védelmet.

Ugyanez a képlet TT-rendszerben is – de csak egy esetben

A szabvány a TT-rendszerre kétféle feltételt ad, attól függően, mi kapcsol le:

A második sor a gyakorlatban szinte soha nem teljesíthető – a 32.3. mintapélda meg is mutatja, miért. Ezért mondjuk azt, hogy TT-rendszerben a hibavédelmet gyakorlatilag mindig áram-védőkapcsolóval kell megvalósítani.

A TT-rendszerben a hurok ráadásul a földelővezetőt, a berendezés földelőjét és a tápforrás földelőjét is tartalmazza [411.5.4.], vagyis két földelési ellenálláson megy keresztül – ez adja a nagyságrendbeli különbséget.

Az IT-rendszer feltétele

IT-rendszerben az első hiba nem okoz lekapcsolást, csak jelzést. A feltétel [411.6.2.]:

R_A · I_d ≤ 50 V

ahol I_d az első földzárlat során folyó hibaáram, amelyet a rendszer szigetelési ellenállása és szórt kapacitása korlátoz – ezért jellemzően igen kicsi. A szabvány szó szerint: „Váltakozó áramú rendszerekben a következő feltételnek kell teljesülnie az érintési feszültség korlátozása céljából: R_A × I_d ≤ 50 V.”

Ha a feltétel nem teljesíthető: a kiegészítő egyenpotenciálú összekötés

Előfordul – főleg felújításnál, régi épületben –, hogy a hurokimpedancia egyszerűen túl nagy, és az előírt időn belüli lekapcsolás nem érhető el. A szabvány erre ad egy kiutat [411.3.2.6.]: ki kell építeni a kiegészítő (helyi) védő egyenpotenciálú összekötést, és teljesíteni a következő feltételt [415.2.2.]:

R ≤ 50 V / I_a (váltakozó áramú rendszerben) · R ≤ 120 V / I_a (egyenáramú rendszerben)

ahol R az egyidejűleg érinthető testek és idegen vezetőképes részek között mért ellenállás, I_a pedig a védelmi eszköz kioldóárama: „áram-védőkapcsolók (RCD-k) esetén I_∆n; túláramvédelmi eszköz esetén az 5 s-hoz tartozó kioldóáram” [415.2.2.].

A logika egyszerű: ha nem tudjuk gyorsan lekapcsolni, akkor gondoskodunk arról, hogy ne alakuljon ki veszélyes feszültségkülönbség a megfogható részek között. A 32.8. mintapélda ezt számolja végig. A kiegészítő EPH részletei a következő, 33. fejezetben vannak.

A mérés és a valóság: a 2/3-os szabály

A Z_s-t nem számolni szoktuk, hanem mérni – hurokimpedancia-mérővel, a vizsgált áramkör legtávolabbi pontján, mert a hurokimpedancia ott a legnagyobb. Csakhogy a mérés két szempontból optimista:

1. A mérés HIDEG vezetőn, kb. 20 fokon történik.
   Zárlatkor a vezető FELMELEGSZIK, az ellenállása NŐ,
   tehát a valós Z_s NAGYOBB, mint a mért.
2. Az MSZ EN 61557 szerinti mérőműszerek üzemi mérési
   bizonytalansága akár +/- 30 % is lehet.

Ezért a szabvány egy biztonsági tartalékot kínál. Az MSZ HD 60364-6:2017 D melléklete, a D6.4.3.7.2. szakasz (címe: „A földzárlati hurokimpedancia mérése: A növekvő hőmérséklettel növekvő vezető-ellenállások figyelembevétele”) szó szerint:

„A követelmények teljesítettnek tekinthetők, ha a zárlati hurokimpedancia mért értéke kielégíti a következő egyenletet: Z_s(m) ≤ 2 U₀ / 3 I_a”

Ez a hírhedt 2/3-os szabály, más néven az 1,5-ös szorzó – a kettő ugyanaz, csak máshogy felírva:

(a) Z_s,mért · 1,5 ≤ U₀ / I_a vagy (b) Z_s,mért ≤ (2/3) · Z_s,max

Más országok más számot használnak: a brit gyakorlat a táblázati maximum 80 %-át engedi („0,8-as szabály”, azaz 1,25-ös szorzó), PVC-nél 1,20-as, XLPE-nél 1,28-as hőmérsékleti szorzóval. Nálunk a 2/3-os érték a szabványos – a mérési jegyzőkönyvben ehhez viszonyíts.

Egy hasznos mellékösszefüggés, amely a hibakereséskor sokat segít [a hurokimpedancia felbontása]:

Z_s = Z_e + (R1 + R2)

ahol Z_e a hálózat felőli külső hurokimpedancia (a betáplálási ponton mérve), R1 a fázisvezető, R2 a védővezető ellenállása. Ha a mért Z_s hirtelen megugrik egy áramkörön, az (R1 + R2) tag nőtt meg – laza vagy korrodált kötés, vagy túl hosszú, túl vékony vezeték.

A mérés részletes menete – műszerek, sorrend, kiértékelés, jegyzőkönyv – a 38. fejezetben (szerelői ellenőrzés) van.

32.2 A kioldóáram meghatározása kismegszakítónál és olvadóbiztosítónál

A Z_s · I_a ≤ U₀ feltételben két ismeretlen van. A Z_s-t megmérjük. Az I_a viszont a védelmi készülék adata – és pontosan tudni kell, honnan jön.

Kismegszakítónál: I_a = α · I_n

A kismegszakító kétféleképpen old:

TERMIKUS (bimetál) kioldás: lassú, a TÚLTERHELÉS ellen.
   Másodpercektől percekig tart. Ez a jelleggörbe FELSŐ,
   lankás szakasza.
MÁGNESES kioldás: gyors, a ZÁRLAT ellen.
   Tized másodperc alatt. Ez a jelleggörbe ALSÓ,
   függőleges szakasza.

A hibavédelemhez a mágneses kioldás kell, mert csak az elég gyors. Az MSZ EN 60898-1 a mágneses kioldás sávjait így írja elő [5.3.5., 2. táblázat]:

ᵃ A szabvány lábjegyzete: „Különleges esetekben 50 I_n-ig terjedő értékek is használhatók.”

A gyártmányszabvány idő-áram táblázata [MSZ EN 60898-1, 8.6.1., 7. táblázat] pontosan ezt írja le:

ᵇ 50 I_n különleges esetekben. A „hideg” azt jelenti: előzetes terhelés nélkül.

A hibavédelem szempontjából a „d” és az „e” sor a lényeg. Az „e” sor árama az, amelynél a megszakító 0,1 s-on belül biztosan kiold – ezt kell I_a-ként használni. A „d” sor pedig azt mondja meg, hogy az alsó sávhatárnál a készülék még nem köteles oldani.

Az „a”–„c” sorok a túlterhelés-védelem (termikus kioldás) görbéjét adják; ezekből származnak az egyezményes mennyiségek [8.6.2.]:

Egyezményes idő:            1 óra (I_n <= 63 A), fölötte 2 óra
Egyezményes nem-kioldási áram (I_nt):  1,13 x I_n
Egyezményes kioldási áram (I_t):       1,45 x I_n
Többpólusú készüléknél az egyezményes kioldási áram
   1,1-szerese (2 védett pólus), illetve
   1,2-szerese (3 és 4 pólus) mellett kell oldania.

Olvadóbiztosítónál: a jelleggörbe kapui

Az olvadóbiztosítónak nincs a kismegszakítóéhoz hasonló, egyszerű „3–5 I_n” sávja. Az MSZ EN IEC 60269-1 más rendszert használ: kapukat (gates) ír elő – olyan pontpárokat, amelyeken az áram-idő görbének át kell haladnia.

4. táblázat – a gG és gM betétek kapui (kivonat, a leggyakoribb névleges áramokra):

Hogyan használd? Ha a védelem olvadóbiztosító, az I_a értékét ahhoz az időhöz kell leolvasni, amelyet teljesítened kell:

Végáramkör TN-ben (0,4 s kell)  ->  a 0,1 s-os kapu
   fölötti áram BIZTOSAN teljesíti a 0,4 s-ot is.
   Konzervatív, de biztos választás: az I(0,1 s) MAXIMUM
   oszlop értéke.
Elosztó áramkör TN-ben (5 s kell)  ->  az I(5 s) oszlop.

Egy gG 32 A betétnek tehát 150 A-nél kb. 5 s alatt, 200 és 350 A között pedig 0,1 s-nál kell működnie. A 0,1 s-os működéshez kb. 6,3–11-szeres névleges áram kell – nagyságrendileg ez a kismegszakító C jelleggörbéjének felel meg, de itt nem sávról, hanem előírt áthaladási pontokról van szó.

Áram-védőkapcsolónál

Ha a lekapcsolást áram-védőkapcsoló végzi, a szabvány kimondja: I_a „az előírt időn belül lekapcsolást biztosító kioldóárammal egyenlő” [411.4.4.]. Ez a gyakorlatban a névleges kioldóáram, I_∆n – tehát egy 30 mA-es RCD-nél 0,03 A.

Ez elképesztően kicsi szám a kismegszakító 80 A-ejéhez képest, és ennek nagy következménye van: RCD-vel a hurokimpedancia-feltétel gyakorlatilag mindig teljesül. Ezért az RCD a legkézenfekvőbb megoldás akkor, ha a hurokimpedancia túl nagy. Az RCD részletes tárgyalása a 34. fejezetben van.

32.3 ⭐ A legnagyobb megengedett lekapcsolási idők

Az „előírt idő” a szabvány 41.1. táblázatában van. Ez a jegyzet legfontosabb számtáblázata, és a vizsgán a magyar 230 V-os sorát fejből kell tudni.

41.1. táblázat: A legnagyobb lekapcsolási idők (az értékek másodpercben) [MSZ HD 60364-4-41:2018, 411.3.2.2.]

Az a jelű lábjegyzet a szabványban szó szerint: „A lekapcsolásra az áramütés elleni védelmen kívül más okokból is szükség lehet.” Vagyis ebben a feszültségtartományban áramütés elleni védelmi okból nincs előírt lekapcsolási idő – de más okból (például tűzvédelem) lehet.

A táblázat alatt két fontos mondat áll:

„Ha a TT-rendszerekben a lekapcsolást túláramvédelmi eszköz végzi és a berendezésben lévő összes idegen vezetőképes rész össze van kötve a védő egyenpotenciálú összekötéssel, akkor a TN-rendszerekre alkalmazható legnagyobb lekapcsolási időket lehet figyelembe venni.”

„U₀ a névleges fázis–föld váltakozó feszültség vagy a névleges egyenfeszültség.”

Miért pont 0,4 s?

Az előző fejezetben láttad: az IEC/TS 60479-1 idő-áram zónadiagramján a c1 görbe kb. 400 ms-nál meredeken visszaesik. Ennek élettani oka van: a szívciklus T-hullámának sebezhető szakasza kb. ennyi idő alatt biztosan „belefér” a behatásba, és onnantól a kamrafibrilláció valószínűsége ugrásszerűen nő.

Ez a didaktikai magyarázat – az élettani tény önálló orvosi szakirodalomból igazolt, de az, hogy ebből következik a szabvány 0,4 s-os értéke, egyetlen forráson nyugszik. Maga a 0,4 s viszont elsődleges szabványforrásból igazolt [41.1. táblázat].

Egy javítás, amelyet érdemes tudni

A szakirodalomban sokáig 5 s szerepelt a TN-rendszer 120 V < U₀ ≤ 230 V egyenáramú sorában. Az MSZ HD 60364-4-41:2018 41.1. táblázata 1 s-ot ír elő – ez a mértékadó. (A TN elosztóáramkörökre vonatkozó 5 s ettől teljesen független érték, lásd a következő alfejezetet.)

Ha régebbi jegyzetben vagy oktatási anyagban 5 s-ot látsz ebben a cellában, az elavult.

32.4 Melyik áramkörre melyik lekapcsolási idő vonatkozik?

Ez az a pont, ahol a legtöbb hibát követik el a vizsgán. A 41.1. táblázat nem minden áramkörre érvényes – a szabvány pontosan megmondja, melyikre.

A 411.3.2.2. szakasz szó szerint:

„A 41.1. táblázatban megadott leghosszabb lekapcsolási időket kell alkalmazni ● az egy vagy több csatlakozóaljzatot tápláló, legfeljebb 63 A névleges áramú, és ● a csak rögzített fogyasztókészüléket tápláló, legfeljebb 32 A névleges áramú végáramkörökhöz.”

Minden más áramkörre – így az elosztó áramkörökre – hosszabb idő engedhető meg:

A szabvány szó szerinti szövege: „A TN-rendszerekben az elosztóáramkörökre és a 411.3.2.2. szakaszhoz nem tartozó áramkörökre legfeljebb 5 s a megengedett lekapcsolási idő” [411.3.2.3.]; „A TT-rendszerekben az elosztóáramkörökre és a 411.3.2.2. szakaszhoz nem tartozó áramkörökre legfeljebb 1 s a megengedett lekapcsolási idő” [411.3.2.4.].

Miért engedhető meg 5 s az elosztó áramköröknél?

Két oka van, és mindkettőt érdemes érteni:

1. ÉRINTÉSI VALÓSZÍNŰSÉG.
   Elosztó áramkörhöz nem kapcsolódik közvetlenül
   kézben tartott, érinthető fogyasztókészülék.
   Ritkábban fogja meg valaki, ami éppen elromlik.
2. FESZÜLTSÉGOSZTÁS.
   Nagyobb keresztmetszetű vezetéknél a forrásimpedancia
   ARÁNYAIBAN nagyobb a vezetékénél, ezért hiba esetén
   a testre kerülő feszültség KISEBB hányada a 230 V-nak.

HOLLANDIA: a 41.1. táblázatot MINDEN <= 32 A-es áramkörre
   és a csatlakozóaljzatokat tápláló minden tápáramkörre
   kiterjeszti.
BELGIUM:   "a legnagyobb lekapcsolási idő nem érvényes" -
   helyette a belga biztonsági görbét kell alkalmazni.
AUSZTRIA:  230 V-nál nagyobb U0-jú TT-rendszer nem
   megengedett, ezért a 41.1. táblázat egyes értékei
   ott nem érvényesek.

Egy gyakori félreértés: 32 A vagy 63 A?

A szakirodalom egy része szerint a végáramköri korlát egységesen 32 A, és a 63 A/32 A kettősség „brit nemzeti eltérés”. Ez téves. Az MSZ HD 60364-4-41:2018 411.3.2.2. szakasza maga tartalmazza a két értéket:

63 A  ->  ha az áramkör CSATLAKOZÓALJZATOT táplál
32 A  ->  ha az áramkör CSAK RÖGZÍTETT készüléket táplál

A logika visszafelé is működik: a csatlakozóaljzatba bármit bedughatnak, akár kézben tartott készüléket is – ezért ott engedékenyebb az áramkorlát (nagyobb áramnál is jár a rövid idő), és ezért szigorúbb a kiegészítő védelem követelménye (30 mA-es RCD ≤ 32 A-ig, lásd a 31. fejezetet).

32.5 A hálózati rendszerek betűjelei – hogyan kell olvasni őket

Eddig a lekapcsolásról volt szó. Most jön a másik nagy témakör: milyen rendszerben dolgozol. A rendszer határozza meg, hogy a hibaáram hol folyik, mekkora lesz, és mi kapcsolja le.

A rendszerkód két, esetleg négy betűből áll, és minden betűnek pontos jelentése van.

Ebből pontosan öt szabványos rendszer adódik: TN-C, TN-S, TN-C-S, TT, IT.

1. A transzformátor csillagpontja földelve van?
      NEM  ->  IT (kész)
      IGEN ->  tovább
2. A fogyasztói testek a HÁLÓZAT földelt pontjához
   (N/PE/PEN vezetőüzemmódban) csatlakoznak?
      NEM (saját földelő van)  ->  TT (kész)
      IGEN                     ->  TN, tovább
3. Van olyan szakasz, ahol az N és a PE KÜLÖN vezető?
      NEM  ->  TN-C (kész)
      IGEN ->  tovább
4. Van olyan szakasz is, ahol EGYESÍTVE (PEN)?
      IGEN ->  TN-C-S
      NEM  ->  TN-S

32.6 ⭐ A TN-rendszerek: TN-C, TN-S, TN-C-S („nullázás”)

Magyarországon az áramszolgáltatói hálózatok több mint 90 %-a nullázott (TN), ezért a villanyszerelő gyakorlatilag minden nap TN-rendszerrel dolgozik. Ezt a részt tehát nem elég megtanulni – ezt tudni kell.

Az elv

A transzformátor csillagpontja földelt, és a berendezés testeit fémesen összekötjük ezzel a földelt csillagponttal (PEN- vagy PE-vezetőn). Testzárlatkor így kis impedanciájú zárlati kör alakul ki, amelyben nagy hibaáram folyik, és ez a túláramvédelmi készüléket azonnal kioldja.

A TN-rendszerben minden azon múlik, hogy a hurokimpedancia elég kicsi-e.

Ezért van az, hogy a TN-rendszer szerelői ellenőrzésének legfontosabb mérése a hurokimpedancia-mérés – és ezért kell a védővezetőt ugyanolyan gondosan kötni, mint a fázist.

TN-C

A legrégebbi kialakítás: az egész hálózatban egyetlen közös PEN-vezető viszi a nullavezető és a védővezető funkcióját. Négyvezetékes (L1, L2, L3, PEN).

Ma is találkozol vele: a közcélú kisfeszültségű elosztóhálózat – a szabadvezetékes és kábeles utcai hálózat – Magyarországon ma is TN-C rendszerű. Vagyis a ház faláig TN-C jön, és az épületen belül alakítjuk át.

A TN-C korlátozásai és tilalmai – ezt a táblázatot érdemes fejből tudni:

TN-S

A teljes hálózatban külön N- és PE-vezető fut, a szétválasztás már a tápforrásnál (a transzformátornál) megtörténik. Ötvezetékes (L1, L2, L3, N, PE).

Előnye a szabvány szerint: „az elektromágneses zavarok elleni védekezéshez a legjobb” – a PE-n üzemszerűen nem folyik áram, így nincs zavarfeszültség és nincs szórt mágneses tér. Ez adatközponti, orvosi és mérőtechnikai környezetben döntő szempont.

A gyakorlati valóság viszont az, hogy az egész hálózatra kiterjedő, „tiszta” TN-S a magyar közcélú ellátásban gyakorlatilag nem fordul elő – csak ott, ahol saját transzformátorállomás van. A magyar szakirodalom ezért nevezi „elméleti” rendszernek.

TN-C-S – a magyar épületvillamossági alaphelyzet

A hálózat egy része TN-C (közös PEN), egy adott ponttól kezdve TN-S (külön PE és N). Ez a magyar lakó- és középületek tipikus kialakítása. A képzési és kimeneti követelmény is ezt emeli ki: „Ismeri a villamos gépek kiválasztási szabályait, a hálózatra csatlakoztatás előírásait, (TN-C-S)” [KKK 6.4.3].

Hol történik a PEN szétválasztása? Az MSZ 447:2019 szerint a „méretlen és a mért felhasználói vezetékhálózat TN-C/TN-S határpontján”, három lehetséges helyen:

1. a CSATLAKOZÓ FŐELOSZTÓBAN (CSF),
2. a MÉRETLEN FŐELOSZTÓBAN (MnF),
3. a FOGYASZTÁSMÉRŐ HELYNÉL, ha a mérés a telekhatáron van.

Az MSZ 447:2019 (4.4.2.) szerint a default, elsődleges hely a csatlakozó főelosztóban lévő csatlakozási pont – a méretlen főelosztóba (MnF) vagy a fogyasztásmérő helyre csak akkor kerülhet a szétválasztás, ha a csatlakozási ponton ez műszakilag nem lehetséges. Bármelyik helyen történik is, az azt követő szakasz ötvezetékes (TN-S) rendszerben működik; a PEN-kapocs potenciálját „számottevő (≤ 10 Ω, lehetőleg) földelőhöz” kell rögzíteni.

A szétválasztás helyes sorrendje – az egyik legfontosabb szerelési szabály

A PEN-t először a PE-sínre kell kötni, és onnan tovább az N-sínre. Soha nem fordítva.

Ennek szabványi alapja is van [MSZ HD 60364-5-54:2012, 543.4.3.]: „Hacsak nincs a PEN-vezetők csatlakoztatására szánt speciális csatlakozókapocs vagy -sín, a PEN-vezetőt a védővezetők számára biztosított kapcsokhoz vagy sínekhez kell csatlakoztatni.”

HELYES SORREND (PEN -> PE-sín -> N-sín):
   a védőelemek PE-je TOVÁBBRA IS él, csak az üzemi
   (nulla-) funkció szűnik meg. A készülékek nem
   működnek, de a VÉDELEM MEGMARAD.
FORDÍTOTT SORREND (PEN -> N-sín -> PE-sín):
   a nullavezető él, minden tovább működik - de a
   VÉDŐVEZETŐ LESZAKAD. Semmi sem jelzi, és a
   berendezés élet-veszélyessé válik, miközben
   tökéletesen működik.

A szétválasztás helye a kivitelezés menetében

A TN-C-S rendszer kiépítése nyolc, egymásra épülő lépésből áll – a csatlakozási pont vizsgálatától a szerelői ellenőrzés dokumentálásáig. A teljes lépéssor a 33.11. alfejezetben van, mert két lépése (a fő egyenpotenciálú összekötés és a fürdőhelyiségi helyi EPH) a következő fejezet anyaga. Itt annyi a lényeg, hogy a PEN szétválasztása a sorrendben a fő földelő és a fő földelősín kiépítése után, de a fogyasztói áramkörök kialakítása előtt történik.

32.7 A PEN-vezető szabályai; hol nem szabad megszakítani, hol nem szabad használni

A PEN-vezető a TN-rendszer legveszélyesebb eleme, mert két feladatot lát el egyszerre. A szabvány ezt külön ki is mondja [543.4. megjegyzés]:

„Mivel ezek a vezetők két feladatot látnak el, mint PE- és vagy mint N-, L-, illetve M-vezetők, ezért az adott feladatokra vonatkozó ÖSSZES követelményt figyelembe kell venni.”

Hol szabad használni?

Az MSZ HD 60364-5-54:2012 543.4.1. szakasza szó szerint:

„PEN-, PEL- vagy PEM-vezetőt CSAK A RÖGZÍTETT villamos berendezésekben szabad használni, és MECHANIKAI OKOKBÓL a keresztmetszetük réz esetén legalább 10 mm², és alumíniumvezető esetén legalább 16 mm² legyen.”

Két dolog derül ki ebből, és mindkettő vizsgakérdés:

1. HORDOZHATÓ berendezésben (hosszabbító, mozgó gép)
   PEN-vezető NEM ALKALMAZHATÓ. Soha.
2. A 10 / 16 mm2-es korlát oka MECHANIKAI, nem villamos:
   a vékonyabb vezető könnyebben szakad, és a PEN
   szakadása a legveszélyesebb hiba a rendszerben.

A szabvány két megjegyzést is fűz hozzá:

1. MEGJEGYZÉS: „EMC-okokból a PEN-vezetőt NEM AJÁNLATOS a villamos berendezés TÁPPONTJA UTÁN LÉTREHOZNI” [az MSZ HD 60364-4-44 444.4.3.2. szakaszára hivatkozva].

2. MEGJEGYZÉS: „Az IEC 60079-14 robbanóképes közegben NEM ENGEDI MEG a PEN-, PEL- vagy PEM-vezető használatát.”

Hogyan kell kialakítani?

Szigetelés [543.4.2.]: „A PEN-, PEL- vagy PEM-vezető a fázisvezető névleges feszültségére legyen szigetelve.” Vagyis a PEN nem kezelhető „nullavezetőként”, hanem teljes értékű aktív vezetőként kell szigetelni.

Fémburkolat [543.4.2.]: „A kábel- és vezetékrendszerek FÉMES BURKOLATAIT NEM SZABAD PEN-vezetőként használni” – két kivétellel: az IEC 60439-2 szerinti síncsatornás és az EN 61534-1 szerinti áramvezető sínrendszerek.

A szétválasztás egyirányúsága [543.4.3.] – ez a fejezet egyik kulcsszabálya:

„Ha a villamos berendezés valamely pontjától kiindulva a nulla-/középponti/fázis- és a védelmi funkciót külön vezető látja el, akkor a nulla-/közép-/fázisvezetőt NEM SZABAD a berendezés semmilyen más földelt részével összekötni. Azonban a PEN-vezetőből kiindulva egynél több nullavezető és egynél több védővezető is kialakítható.”

Magyarul: a szétválasztás után az N-t soha többé nem szabad földhöz vagy PE-hez kötni – de a szétválasztási pontban több PE- és több N-ágat is indíthatsz.

A négy klasszikus PEN-hiba

- NEM KAPCSOL KI SEMMI: a hiba nem zárlat.
- A berendezések akár TOVÁBB IS MŰKÖDHETNEK, mert a
  három fázis a terheléseken keresztül "megtalálja"
  egymást (feszültségosztás).
- A lakás MINDEN fémházas készüléke EGYSZERRE kerülhet
  feszültség alá.

32.8 A TT-rendszer és a földelési ellenállás szerepe

A TT-rendszerben a tápforrás csillagpontja közvetlenül földelt, a berendezés testei viszont saját, önálló földelővel vannak leföldelve – a tápforrás földelésétől függetlenül.

A hibaáram útja

fázisvezető  ->  test  ->  FOGYASZTÓI FÖLDELŐ (R_A)
   ->  FÖLD  ->  TÁPFORRÁS FÖLDELŐJE (R_B)
   ->  a transzformátor csillagpontja

A hurok tehát két földelési ellenálláson keresztül záródik. Ez a döntő különbség a TN-hez képest: ott a hibaáram fémes vezetőn tér vissza (tized ohmok), itt a talajon keresztül (tíz-száz ohmok).

Következmény: a hibaáram TT-rendszerben jóval kisebb, tipikusan néhány amper – ami a kismegszakító mágneses kioldásához messze nem elég. Ezért TT-ben a túláramvédelmi készülék általában nem old ki, és a lekapcsolást áram-védőkapcsolónak kell végeznie.

A méretezési feltétel

R_A · I_∆n ≤ 50 V

A szabvány két megjegyzést fűz hozzá [411.5.3.]:

3. MEGJEGYZÉS: "Ha R_A értéke nem ismert, akkor
   Z_s-el lehet helyettesíteni."
4. MEGJEGYZÉS: a 41.1. táblázat szerinti lekapcsolási
   idők "a várható hibaáramra vonatkoznak, amelyek
   lényegesen nagyobbak az áram-védőkapcsoló névleges
   kioldóáramánál (jellemzően 5 I_dn)".

A 4. megjegyzés a gyakorlatban azt jelenti: a TT-rendszerben az RCD-nek a névleges kioldóáramánál sokkal nagyobb áram jut, ezért bőven a 0,2 s-os határidőn belül old. A 32.3. mintapélda ezt számszerűen is megmutatja.

Mikor találkozol TT-rendszerrel Magyarországon?

- KÜLTERÜLETI, tanyai, hétvégiházas ingatlanok, ahol nincs
  megfelelő PEN a csatlakozási ponton;
- egyes NAPELEMES és MEZŐGAZDASÁGI létesítmények;
- külföldi példa: FRANCIAORSZÁGBAN ez az általános
  lakossági rendszer.

32.9 Az IT-rendszer és a szigetelésfelügyelet

Az IT-rendszerben a tápforrás csillagpontja nincs földelve, vagy csak nagy impedancián keresztül; a testek viszont védőföldeltek.

Ez a rendszer más logikával működik, mint az eddigiek, és éppen ezért fontos megérteni.

Az első hiba: nincs lekapcsolás, csak jelzés

Ha egy fázis testzárlatot kap, a hibaáram csak a hálózat szórt kapacitásán és szigetelési ellenállásán keresztül záródhat – ezért igen kicsi. A rendszer nem kapcsol le, csak jelez.

Ennek az az értelme, hogy vannak helyek, ahol a lekapcsolás maga a veszély:

MŰTŐ: a műtét közben kialszik a világítás és leáll
   a lélegeztetőgép.
BÁNYA: a szellőzés leállása robbanásveszélyt okoz.
VEGYI ÜZEM: a folyamat leállása kontrollálhatatlan
   reakciót indíthat.

Az IT-rendszer célja ezért: „zavartalan üzemelés biztosítása a hiba elhárításáig”. A feltétel, hogy az érintési feszültség ne haladja meg az 50 V-ot: R_A · I_d ≤ 50 V [411.6.2.].

A szigetelésellenőrző készülék (IMD)

A jelzést a szigetelésellenőrző készülék (IMD, insulation monitoring device) adja: „nagy belső ellenállású, törpe egyenfeszültségű ohm-mérő”, amely a csillagpont és a föld közé kapcsolódik, és az első zárlatnál fény- és hangjelzést ad.

A második hiba: azonnali lekapcsolás

Ha az első hibát nem hárítják el, és egy másik fázison is testzárlat keletkezik, akkor a kör már két fázis között záródik – ez teljes értékű zárlat, tehát azonnal le kell kapcsolni.

Ezért az IT-rendszer csak akkor működik biztonságosan, ha van, aki az első hiba jelzésére reagál. Ha a személyzet megszokja, hogy a lámpa mindig világít, a rendszer elveszíti az értelmét.

32.10 A rendszerek összehasonlítása; melyiket hol találjuk Magyarországon

Ez a táblázat a fejezet sűrítménye. Ha egyetlen oldalt fénymásolnál a vizsgára, ez legyen az.

A rendszerválasztás öt klasszikus hibája

A hibavédelem teljes hibakatalógusa – a védelmi módok, az egyenpotenciálú összekötés és a fürdőhelyiség hibáival együtt – a 33.12. alfejezetben van. Ami kifejezetten a rendszerekhez és a PEN-hez tartozik, az ez az öt:

32.11 A védővezető és a PEN-vezető keresztmetszete

A hibavédelem csak akkor működik, ha a védővezető elbírja a hibaáramot a lekapcsolásig. Ez két követelményt jelent [543.1.1.]: a keresztmetszetnek meg kell felelnie a 411.3.2. szerinti lekapcsolási feltételeknek, és a lekapcsolás időtartamára ellen kell tudnia állni a várható hibaáram mechanikai és termikus igénybevételének.

A keresztmetszetet kétféle úton lehet meghatározni: táblázatból vagy számítással – mindkét esetben figyelembe véve az 543.1.3. szerinti abszolút minimumot.

Az egyszerű út: az 54.2. táblázat

54.2. táblázat: A védővezetők legkisebb keresztmetszete [MSZ HD 60364-5-54:2012, 543.1.]

ᵃ „PEN-vezetők esetében a keresztmetszet csökkentése csak a NULLAVEZETŐ méretezésének szabályaival összhangban van megengedve.”

k₁ a k tényező fázisvezetőre vonatkozó értéke, k₂ pedig a védővezetőre vonatkozó értéke.

Külön felső korlát TT-rendszerre [543.1.1.]: „ha a táprendszer és a testek földelője villamosan független, akkor a védővezetők keresztmetszetének nem szükséges meghaladnia réz esetén a 25 mm²-t, alumínium esetén a 35 mm²-t.”

Két vagy több áramkör közös védővezetője [543.1.4.]: vagy számítással (a legnagyobb várható zárlati áram és kapcsolási idő alapján), vagy az 54.2. táblázatból – az áramkör legnagyobb keresztmetszetű fázisvezetőjének megfelelően.

A számításos út: az adiabatikus képlet

Ha pontosabb méretezés kell (nagy zárlati áram, hosszú lekapcsolási idő), a szabvány képletet ad [543.1.2.]:

S = √(I² · t) / k

Két fontos korlát a szabványból:

1. A képlet CSAK az 5 s-ot MEG NEM HALADÓ lekapcsolási
   időkre alkalmazható. (5 s fölött: IEC 60949.)
2. "Ha a képlet alkalmazásával nem szabványos méret jön
   ki, akkor a LEGKÖZELEBBI NAGYOBB szabványos
   keresztmetszetű vezetőt kell használni."

Az abszolút minimum: a külön futó védővezető

Ez az egyik leggyakorlatiasabb szabály [543.1.3.]. Azoknak a védővezetőknek a keresztmetszete, amelyek nem részei a vezetéknek, vagy nincsenek közös védőburkolatban a fázisvezetővel, ne legyen kisebb, mint:

A szabvány meg is mondja, mi számít mechanikai védelemnek: „Az a védővezető, amely nem része a vezetéknek, mechanikailag védettnek tekinthető, ha VÉDŐCSŐBEN vagy VEZETÉKCSATORNÁBAN van elhelyezve, vagy hasonló módon védve van.” Megjegyzés: „Védővezető céljára acél használata nincs kizárva.”

A PEN-vezető keresztmetszete

Ezen felül a PEN keresztmetszete a csatlakozási ponton legalább a fázisvezető keresztmetszetének a fele, és legalább 10 mm². Az MSZ 447:2019 ennél szigorúbb: a nullavezető keresztmetszete egyezzen meg a fázisvezetőével.

Az egyenpotenciálú összekötés vezetői

A fő EPH-vezető szabálya szó szerint [544.1.1.]: „A fő földelőkapocshoz való csatlakoztatáshoz használt védőösszekötő-vezető keresztmetszete nem lehet kisebb, mint a berendezésben lévő LEGNAGYOBB VÉDŐFÖLDELŐ-VEZETŐ keresztmetszetének a FELE, és nem lehet kisebb, mint réz esetén 6 mm², alumínium esetén 16 mm², acél esetén 50 mm². … nem szükséges, hogy keresztmetszetük Cu esetén 25 mm²-nél … nagyobb legyen.”

A földelővezető

32.12 Színjelölés és azonosítás – a PE, N, PEN vezető megkülönböztetése

Az azonosítás nem esztétikai kérdés. Ha valaki egy zöld-sárga vezetőt fázisként használ, az a következő szerelőt megölheti. Ezért a szabvány ezen a téren a legszigorúbbak közé tartozik.

Az alapszabályok

Az MSZ HD 60364-5-51:2010 514.3. szakasza szerint:

Két tiltás, amelyet szó szerint kell tudni:

„A védővezetőket a ZÖLD-SÁRGA színkombinációval kell megjelölni, és EZT A KOMBINÁCIÓT MÁS CÉLOKRA NEM SZABAD HASZNÁLNI.” [514.3.1.Z2.]

„Egyedül álló ZÖLD vagy SÁRGA színek használata TILOS.” [514.3.Z3.]

A fázisvezetőknél van egy engedmény: „Ezen színek közül az egy áramkörben lévő összes fázisvezetőre EGY szín használata is megengedett” [514.3.Z3.] – ezért találkozol olyan háromfázisú kábellel, amelyben mindhárom fázis fekete, számjelöléssel megkülönböztetve.

A PEN-vezető jelölése – a régi vita feloldva

Sokáig két, egymásnak ellentmondó állítás keringett a szakirodalomban: „a PEN kék” és „a PEN zöld-sárga, a végein kékkel”. Mindkettő helyes. A szabvány két egyenrangú módszert enged meg [514.3.2.]:

„A PEN-vezetőket, ha azok szigeteltek, a következő MÓDSZEREK EGYIKÉVEL kell megjelölni: — zöld-sárga színnel a vezetők teljes hosszában és a csatlakozókapcsoknál kiegészítő világoskék színnel; VAGY — világoskék színnel a vezetők teljes hosszában és a csatlakozókapcsoknál kiegészítő zöld-sárga színnel.”

A PEL- és PEM-vezetőknél viszont csak az első módszer megengedett: zöld-sárga a teljes hosszban, kiegészítő világoskékkel a kapcsoknál.

A szabvány megjegyzése szerint „A PEN-vezetők azonosítási módszerének … megválasztása a NEMZETI BIZOTTSÁGOK feladata, lásd a ZB mellékletet”. A ZB melléklet országonként sorolja fel, melyik módszer alkalmazható – például Németországban csak az első, Dániában, Írországban, Olaszországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban mindkettő.

Nagy keresztmetszetű, egyerű kábelek

A gyakorlatban fontos eset [514.3.Z3.]: olyan egyerű, köpenyes kábelek, amelyekben nincs zöld-sárga vagy kék szigetelés (jellemzően 16 mm²-nél nagyobb keresztmetszet), a következőképpen alkalmazhatók:

VÉDŐVEZETŐKÉNT:  ha MINDEN CSATLAKOZÁSNÁL
                 zöld-sárga színnel vannak jelölve;
PEN/PEL/PEM-KÉNT: ha minden csatlakozásnál
                 zöld-sárga ÉS kék színnel;
NULLAVEZETŐKÉNT: ha minden csatlakozásnál
                 kék színnel vannak jelölve.

A szabvány megjegyzése: „A jelölés legyen tartós, és ne kelljen attól tartani, hogy lejön vagy megsérül a létesítés idején.” Vagyis a ceruzával írt cetli és a leeső ragasztószalag nem jelölés.

Az érszínek – MSZ HD 308 S2:2002

A 2–5 erű, merev vagy hajlékony kábelek ereinek azonosítása a HD 308-nak feleljen meg [514.3.Z2.].

1. táblázat – zöld-sárga eret TARTALMAZÓ kábelek:

2. táblázat – zöld-sárga eret NEM tartalmazó kábelek:

ᵃ „Csak bizonyos alkalmazásokra” – ezek a nullavezető nélküli, háromfázisú kivitelek.

Mindkét táblázathoz tartozik: „a szigetelés nélküli koncentrikus vezetők (fémköpeny, páncélzat, árnyékolás huzalai) nem tekintendők érnek; a koncentrikus vezetőt a helyzete azonosítja.”

Egyerű kábeleknél és vezetékeknél [HD 308 S2, 3.2.]: a védővezetőn a zöld-sárga kombináció, a nullavezetőn a kék; „a fázisvezetőkhöz a barna, a fekete vagy a szürke színek használata ajánlott”.

Speciális esetek

Több mint 5 erű kábeleknél [514.3.Z2.]: minden vezetőt színekkel VAGY SZÁMOKKAL kell azonosítani. A számmal azonosított, védővezetőként vagy nullavezetőként használt vezetőket zöld-sárgával, illetve kékkel kell megjelölni minden csatlakozókapocsnál; a PEN/PEL/PEM-ként használtakat zöld-sárgával ÉS kékkel.

Kék vezető más célra [514.3.Z4.]: „Egyes esetekben – feltéve, hogy az nem okoz zavart és NINCS nullavezető – a kék vezető használható fázisvezetőként vagy a védővezető kivételével bármilyen más célra is.” Ez Magyarországon megengedett; több ország (Cseh Köztársaság, Írország, Szlovénia, Svájc) nemzeti eltéréssel megtiltotta.

Az azonosítás elhagyása [514.3.Z5.]: nincs előírva színes azonosítás a koncentrikus vezetőjű kábeleknél, a védővezetőként használt fémköpenynél vagy páncélzatnál, a csupasz vezetőknél (ha a tartós azonosítás külső hatás miatt nem lehetséges), a védővezetőként használt fém építményszerkezeti részeknél, a csupasz szabadvezetékeknél, a köpeny nélküli lapos hajlékony vezetékeknél és az ásványi anyag szigetelésű kábeleknél. Ezeknél a PE/PEN/N ereket a csatlakozásaiknál kell a vonatkozó színű jelöléssel ellátni.

Üzemi (funkcionális) összekötő vezető [545.1.2., az A1 módosítás új szakasza]: legkisebb keresztmetszete 2,5 mm² Cu vagy 16 mm² Al, ha a mechanikai sérülés elleni védelem biztosított; 4 mm² Cu vagy 16 mm² Al, ha nincs biztosítva. [JAVÍTVA 2026-09-13: Heimdall-tár vizuális ellenőrzése (nyomtatott oldalkép, 300 DPI) megerősítette a Fable 5.1 lektor 2,5 mm²-es értékét - a korábbi "25 mm²" a tár saját OCR-jének hibája volt (a tizedesvessző kiesett OCR közben), nem számjegy-felismerési tévedés.]

Kidolgozott mintapéldák

32.1. mintapélda – Hurokimpedancia-számítás kioldási idő ellenőrzéssel (TN-S)

Egy TN-C-S rendszerű lakóépületben (a mért főelosztó után TN-S) egy konyhai csatlakozóaljzat-áramkört B16 A kismegszakító véd. A legtávolabbi aljzatnál mért hurokimpedancia Z_s = 1,20 Ω, U₀ = 230 V.

a) Megfelel-e a hibavédelem? b) Mennyi lenne a legnagyobb megengedett hurokimpedancia C16 A esetén? c) Teljesül-e mindkét esetben a szabvány 2/3-os kritériuma? d) Mi történik, ha az áramkör meghosszabbításával Z_s = 1,80 Ω-ra nő?

a) B16 A ellenőrzése

1. lépés – melyik lekapcsolási idő érvényes? Végáramkör, csatlakozóaljzatot táplál, 16 A ≤ 63 A, TN-rendszer, U₀ = 230 V → a 41.1. táblázat szerint 0,4 s.

2. lépés – a szükséges kioldóáram. B karakterisztika → α = 5:

I_a = α · I_n = 5 · 16 A = 80 A

3. lépés – a megengedett legnagyobb hurokimpedancia.

Z_s,max = U₀ / I_a = 230 V / 80 A = 2,875 Ω

4. lépés – összehasonlítás.

Z_s mért    =  1,20 ohm
Z_s,max     =  2,875 ohm
1,20 <= 2,875   ->  MEGFELEL

5. lépés – a tényleges hibaáram.

I_hiba = U₀ / Z_s = 230 V / 1,20 Ω = 191,7 A

Ez 191,7 / 80 = 2,4-szerese a mágneses kioldás garantált küszöbének, tehát a kismegszakító azonnali (mágneses) kioldással, jellemzően 10 ms nagyságrendben old – bőven 0,4 s alatt.

b) C16 A esetén

C karakterisztika → α = 10:

I_a      =  10 x 16 A  =  160 A
Z_s,max  =  230 / 160  =  1,4375 ohm
1,20 <= 1,4375  ->  MEGFELEL, de kisebb tartalékkal

Kihasználtság: B16-nál 1,20 / 2,875 = 42 %, C16-nál 1,20 / 1,4375 = 83 %.

c) A 2/3-os kritérium

Z_s(m) ≤ 2 U₀ / (3 I_a)

B16:  2 x 230 / (3 x 80)  =  460 / 240  =  1,917 ohm
      1,20 <= 1,917   ->  TELJESÜL
C16:  2 x 230 / (3 x 160) =  460 / 480  =  0,958 ohm
      1,20  > 0,958   ->  NEM TELJESÜL

Ez a példa didaktikai csúcspontja. A C16-os megoldás a szigorú szabványi feltételt (Z_s · I_a ≤ U₀) még teljesíti, de a 2/3-os biztonsági tartalékot már nem. Vagyis a mérési bizonytalanságot és a vezetők zárlatkori felmelegedését figyelembe véve nem biztos, hogy valódi zárlatnál is időben oldana. Egy gondos felülvizsgáló ezt jelzi.

d) Ha Z_s = 1,80 Ω-ra nő

B16:  1,80 <= 2,875    ->  megfelel
      2/3: 1,80  > 1,917 ?  NEM: 1,80 <= 1,917  ->  teljesül
C16:  1,80  > 1,4375   ->  NEM FELEL MEG

Válasz: a) megfelel, 42 %-os kihasználtsággal · b) 1,4375 Ω, ez is megfelel, de 83 %-os kihasználtsággal · c) B16-nál igen, C16-nál nem · d) B16-nál továbbra is megfelel (a 2/3-os kritériummal együtt is, épphogy), C16-nál viszont már a szigorú feltétel sem teljesül.

Mit tegyél, ha nem felel meg? Négy út van:

1. NAGYOBB KERESZTMETSZETŰ vezeték -> kisebb Z_s;
2. ÉRZÉKENYEBB (B jellegű) vagy KISEBB névleges áramú
   megszakító -> kisebb I_a;
3. ÁRAM-VÉDŐKAPCSOLÓ beépítése (30 mA-nél a
   hurokimpedancia-feltétel gyakorlatilag mindig teljesül);
4. KIEGÉSZÍTŐ védő egyenpotenciálú összekötés
   az R <= 50 V / I_a feltétel szerint.

32.2. mintapélda – Zsebtáblázat: a legnagyobb hurokimpedancia gyakori kismegszakítókhoz

Készíts táblázatot a leggyakoribb kismegszakítókhoz: mekkora a legnagyobb megengedett hurokimpedancia 230 V-on, és mekkora a 2/3-os kritérium szerinti érték?

Megoldás. Két képlet, semmi más:

Z_s,max = 230 / (α · I_n) és Z_s,2/3 = (2/3) · Z_s,max

Számítási példa a B16 sorára:

I_a      = 5 x 16      = 80 A
Z_s,max  = 230 / 80    = 2,875 ohm
Z_s,2/3  = 2 x 230 / (3 x 80)
         = 460 / 240   = 1,917 ohm

Három tanulság a táblázatból:

1. AZONOS NÉVLEGES ÁRAMNÁL a C jelleg megengedett
   hurokimpedanciája a B jellegének a FELE
   (C16: 1,44 ohm vs. B16: 2,875 ohm).
   Ezért van az, hogy hosszú áramkörnél a
   B karakterisztika a biztonságosabb választás.
2. A D16 ugyanazt adja, mint a C32 - vagyis a
   D karakterisztika lakossági végáramkörön
   gyakorlatilag használhatatlan.
3. A 2/3-os oszlop nagyjából a szigorú érték
   KÉTHARMADA - ez a tartalék a mérési
   bizonytalanságra és a vezető felmelegedésére megy el.

32.3. mintapélda – TT-rendszer: földelési ellenállás és áram-védőkapcsoló

Egy TT-rendszerű külterületi hétvégi ház helyi földelőjének mért ellenállása R_A = 120 Ω.

a) Megfelel-e a hibavédelem I_∆n = 300 mA-es RCD-vel? b) És I_∆n = 30 mA-rel? c) Mekkora földelési ellenállás kellene B16 A kismegszakítóval, RCD nélkül? d) Teljesül-e a 0,2 s-os lekapcsolási idő?

Megoldás. A TT-rendszer méretezési feltétele [411.5.3. ii)]:

R_A · I_∆n ≤ 50 V

a) I_∆n = 300 mA = 0,3 A

R_A x I_dn  =  120 x 0,3  =  36 V
36 V <= 50 V   ->  MEGFELEL
Másképp:  R_A,max = 50 / 0,3 = 166,7 ohm
          120 <= 166,7      ->  megfelel

b) I_∆n = 30 mA = 0,03 A

R_A,max = 50 / 0,03 = 1666,7 ohm
120 <= 1666,7   ->  MEGFELEL, HATALMAS tartalékkal

A 30 mA-es RCD-nél a földelési ellenállás több mint 1,6 kΩ is lehetne. Ezért a 30 mA-es RCD a TT-rendszer legjobb megoldása: rossz talajviszonyok mellett is teljesíti a feltételt, és ráadásul kiegészítő védelmet is nyújt (lásd a 31. fejezetet).

c) B16 A kismegszakítóval, RCD nélkül

I_a      =  5 x 16   =  80 A
R_A,max  =  50 / 80  =  0,625 ohm

Ilyen kis földelési ellenállás a gyakorlatban egyetlen épületnél sem valósítható meg – jó talajon egy 2 m-es rúdföldelő is 20–100 Ω nagyságrendű. Ez a szám a bizonyítéka annak, hogy TT-rendszerben a hibavédelmet gyakorlatilag mindig áram-védőkapcsolóval kell megvalósítani.

d) A lekapcsolási idő

TT-rendszer, 230 V, csatlakozóaljzatot tápláló végáramkör (≤ 63 A) → a 41.1. táblázat szerint 0,2 s.

A szabvány 4. megjegyzése [411.5.3.] szerint a táblázati idők „a várható hibaáramra vonatkoznak, amelyek lényegesen nagyobbak az áram-védőkapcsoló névleges kioldóáramánál (jellemzően 5 I_∆n)”. Az általános (nem késleltetett) RCD-k ekkora áramnál jóval 0,2 s alatt oldanak, tehát ez is teljesül.

Válasz: a) megfelel (36 V ≤ 50 V) · b) megfelel, nagy tartalékkal · c) 0,625 Ω kellene, ami megvalósíthatatlan · d) igen, teljesül.

32.4. mintapélda – Rendszerazonosítás kapcsolási rajz alapján

Azonosítsd az alábbi három elrendezést! Add meg a rendszer betűjelét, a lekapcsoló szervet, a méretezési feltételt és a legnagyobb kioldási időt 230 V-on.

(A) A transzformátor csillagpontja földelve. A hálózaton négy vezető halad (L1, L2, L3 és egy kombinált). A fogyasztói főelosztóban a negyedik vezető először a PE-sínre csatlakozik, onnan hidalva az N-sínre; utána öt vezető megy az alelosztókhoz. A készülékek fémházai a PE-hez kötve; a csatlakozóaljzat-áramkörök előtt 30 mA-es RCD.

Megoldás: TN-C-S rendszer.

Első betű  T: a transzformátor csillagpontja földelt.
Második    N: a testek a tápforrás földelt pontjához
              csatlakoznak.
C: a szétválasztási pont ELŐTT egy vezetőben (PEN);
S: a szétválasztási pont UTÁN külön N és PE.

• Lekapcsoló szerv: túláramvédelem (kismegszakító), kiegészítésként áram-védőkapcsoló.
• Méretezési feltétel: Z_s · I_a ≤ U₀.
• Legnagyobb kioldási idő 230 V-on: végáramkörre 0,4 s, elosztó áramkörre 5 s.
• Ez a magyar lakóépületek tipikus kialakítása.
• Felismerési kulcs a rajzon: a 4 → 5 vezetőre váltás, és a PEN → PE-sín → N-sín kötési sorrend.

(B) A transzformátor csillagpontja földelve. A fogyasztóhoz L1, L2, L3, N érkezik, de a testek nem a nullavezetőhöz, hanem egy helyi, önálló földelőrúdhoz csatlakoznak. A főkapcsoló után RCD.

Megoldás: TT-rendszer.

• Első betű T: a tápforrás földelt. Második betű T: a testek saját, önálló földelővel földeltek.
• Lekapcsoló szerv: áram-védőkapcsoló (a túláramvédelem a kis hibaáram miatt nem old).
• Méretezési feltétel: R_A · I_∆n ≤ 50 V.
• Legnagyobb kioldási idő 230 V-on: végáramkörre 0,2 s, elosztó áramkörre 1 s.
• Felismerési kulcs: a testek földelőjele nincs összekötve a hálózat nullavezetőjével – két külön földelőjel van a rajzon.

(C) A transzformátor csillagpontja nincs földelve (vagy nagy impedancián át). A csillagpont és a föld közé szigetelésellenőrző készülék (IMD) van kötve, amely fény- és hangjelzést ad. A testek védőföldeltek.

Megoldás: IT-rendszer.

• Első betű I: a tápforrás földeletlen vagy nagy impedancián át földelt. Második betű T: a testek földeltek.
• Első hibánál nincs lekapcsolás, csak jelzés (IMD). Feltétel: R_A · I_d ≤ 50 V.
• Második hibánál azonnal le kell kapcsolni.
• Felismerési kulcs: a csillagpont nincs a földre kötve, vagy egy impedancia, illetve IMD szimbólum köti oda.
• Alkalmazás: műtő, bánya, vegyi üzem.

Döntési segédlet a vizsgára:

32.5. mintapélda – Védővezető-keresztmetszet meghatározása

Határozd meg a védővezető legkisebb keresztmetszetét az alábbi esetekben. Mindenhol réz vezető, és a védővezető anyaga megegyezik a fázisvezetőével.

a) 3 × 2,5 mm²-es kábellel szerelt dugaljáramkör. b) 25 mm²-es fázisvezetővel szerelt elosztó áramkör. c) 95 mm²-es fázisvezetővel szerelt főelosztó-tápvezeték. d) Külön futó, védőcsőbe húzott PE, amely nincs közös burkolatban a fázisvezetővel. e) Ugyanez, de védőcső nélkül, szabadon vezetve. f) Egy TT-rendszerű berendezésben, ahol a táprendszer és a testek földelője villamosan független, 150 mm²-es fázisvezető mellett.

Megoldás. Az 54.2. táblázat három szabálya azonos anyagra:

S <= 16 mm2       ->  PE = S
16 < S <= 35 mm2  ->  PE = 16 mm2
S > 35 mm2        ->  PE = S/2

a) S = 2,5 mm² → az első sor: PE = 2,5 mm². (Ezért van a 3 × 2,5-ös kábelben három azonos keresztmetszetű ér.)

b) S = 25 mm² → a második sor (16 < 25 ≤ 35): PE = 16 mm². Figyeld meg: a PE kisebb, mint a fázisvezető – ez szabályos, mert a hibaáram csak rövid ideig folyik.

c) S = 95 mm² → a harmadik sor:

PE = S/2 = 95 / 2 = 47,5 mm2
47,5 nem szabványos méret
-> a LEGKÖZELEBBI NAGYOBB szabványos érték: 50 mm2

d) Külön futó, mechanikailag védett PE: itt nem a fázisvezető mérete a mérvadó, hanem az abszolút minimum [543.1.3.]: réz esetén 2,5 mm². (Természetesen ha az 54.2. táblázat ennél nagyobbat ad, akkor az a mérvadó – a két szabály közül mindig a nagyobb érték érvényes.)

e) Külön futó, mechanikai védelem nélkül: 4 mm² réz.

f) TT, független földelők, S = 150 mm²:

54.2. táblázat:  PE = S/2 = 150 / 2 = 75 mm2
DE [543.1.1.]:   TT-ben, ha a földelők villamosan
                 függetlenek, a PE-nek NEM SZÜKSÉGES
                 meghaladnia a 25 mm2 rezet.
->  PE = 25 mm2 elegendő

Válasz: a) 2,5 mm² · b) 16 mm² · c) 50 mm² · d) 2,5 mm² · e) 4 mm² · f) 25 mm².

32.6. mintapélda – Lekapcsolási idő ellenőrzése mért hurokimpedanciából, olvadóbiztosítóval

Egy TN-S rendszerű ipari csarnokban egy elosztó áramkört gG 63 A olvadóbiztosító véd. A mért hurokimpedancia az alelosztónál Z_s = 0,55 Ω, U₀ = 230 V.

a) Melyik lekapcsolási idő vonatkozik erre az áramkörre? b) Mekkora I_a-val kell számolni? c) Megfelel-e a védelem? d) Mi lenne a helyzet, ha ugyanezt a biztosítót egy csatlakozóaljzat-végáramkör védené?

Megoldás.

a) A lekapcsolási idő. Elosztó áramkör, TN-rendszer → a 411.3.2.3. szakasz szerint legfeljebb 5 s. (A 41.1. táblázat 0,4 s-os értéke ide nem vonatkozik, mert ez nem a 411.3.2.2. szerinti végáramkör.)

b) Az I_a meghatározása. A gG betét kaputáblázatából, a 63 A-es sorból, az I (5 s) oszlop:

gG 63 A,  I (5 s)  =  320 A
->  I_a = 320 A

c) Az ellenőrzés.

Z_s,max  =  U0 / I_a  =  230 / 320  =  0,719 ohm
Z_s mért =  0,55 ohm
0,55 <= 0,719   ->  MEGFELEL

2/3 kritérium:
2 x 230 / (3 x 320) = 460 / 960 = 0,479 ohm
0,55 > 0,479  ->  a 2/3-os tartalék NEM teljesül

A szigorú szabványi feltétel tehát teljesül, a 2/3-os biztonsági tartalék viszont nem. Ilyenkor a szabvány a pontosabb elemzést engedi meg [D6.4.3.7.2.]: külön mérni Z_e-t, külön az elosztó- és a végáramkör R1 + R2 értékét, majd ezeket a hőmérséklet-emelkedésnek megfelelően megnövelni.

d) Ha csatlakozóaljzat-végáramkör lenne. Akkor 0,4 s-ot kellene teljesíteni. Ehhez a 0,1 s-os kapu felső értékét kell venni, hogy a működés biztos legyen:

gG 63 A,  I (0,1 s) max  =  820 A
Z_s,max  =  230 / 820    =  0,280 ohm
0,55 > 0,280   ->  NEM FELELNE MEG

Válasz: a) 5 s · b) 320 A · c) megfelel a szigorú feltételnek, de a 2/3-os tartalékot nem éri el · d) végáramkörként nem felelne meg – 0,28 Ω alá kellene vinni a hurokimpedanciát.

32.7. mintapélda – Az egyenpotenciálú összekötés vezetőinek méretezése

Egy családi ház mért főelosztójában a legnagyobb védőföldelő-vezető keresztmetszete 16 mm² Cu.

a) Mekkora legyen a fő EPH-vezető, amely a gázvezetéket köti a fő földelősínre? b) Mekkora legyen, ha a legnagyobb PE 70 mm² Cu lenne? c) A fürdőszobában a kiegészítő EPH két készüléktestet köt össze; a hozzájuk tartozó legkisebb PE 2,5 mm². Mekkora legyen az összekötő vezető? d) Ugyanitt egy készüléktestet egy fémes fűtéscsőhöz kötsz. A készülék PE-je 4 mm². Mekkora legyen az összekötő vezető, ha védőcsőben halad?

Megoldás. A fő EPH szabálya [544.1.1.]: a legnagyobb PE fele, de legalább Cu 6 / Al 16 / acél 50 mm², és Cu 25 mm²-nél nagyobbnak nem kell lennie.

a) Legnagyobb PE = 16 mm²

fele          =  16 / 2  =  8 mm2
alsó korlát   =  6 mm2 (réz)
felső korlát  =  25 mm2 (réz)
->  8 mm2 nem szabványos
->  a legközelebbi NAGYOBB szabványos méret: 10 mm2

b) Legnagyobb PE = 70 mm²

fele          =  70 / 2  =  35 mm2
felső korlát  =  25 mm2
->  25 mm2 ELEGENDŐ

c) Kiegészítő EPH, test és test között [544.2.1.]: az összekötő vezető vezetőképessége ne legyen kisebb, mint a testekhez csatlakozó legkisebb védővezetőé → 2,5 mm². Az abszolút minimumot is teljesíteni kell [544.2.3., 543.1.3.]: mechanikailag védve 2,5 mm², védelem nélkül 4 mm².

d) Kiegészítő EPH, test és idegen vezetőképes rész között [544.2.2.]: a megfelelő védővezető vezetőképességének fele:

a készülék PE-je  =  4 mm2
fele              =  2 mm2
DE az abszolút minimum [543.1.3.]:
   védőcsőben (mechanikailag védve) réz: 2,5 mm2
->  2,5 mm2

Válasz: a) 10 mm² · b) 25 mm² · c) 2,5 mm² · d) 2,5 mm².

32.8. mintapélda – Kiegészítő egyenpotenciálú összekötés ellenőrzése

Egy régi épületben az egyik áramkörnél nem tartható a 0,4 s (túl nagy a hurokimpedancia, és nagyobb keresztmetszetre nincs mód). A védelmi készülék B20 A.

a) Mekkora lehet legfeljebb az egyidejűleg érinthető testek és idegen vezetőképes részek között mért ellenállás, ha kiegészítő EPH-t építesz ki? b) Mi ennek a fizikai jelentése? c) Hogyan változna a válasz, ha a védelmet 30 mA-es RCD végezné?

Megoldás. A feltétel [415.2.2.]:

R ≤ 50 V / I_a

ahol I_a „áram-védőkapcsolók esetén I_∆n; túláramvédelmi eszköz esetén az 5 s-hoz tartozó kioldóáram”.

a) B20 A kismegszakítóval

I_a  =  5 x 20  =  100 A
R    <=  50 / 100  =  0,5 ohm

Az összekötött részek között mért ellenállás legfeljebb 0,5 Ω lehet – ehhez rövid, vastag (legalább 4 mm² réz, ha nincs mechanikai védelem) vezető és oxidmentes kötés kell.

b) A fizikai jelentés

U = I x R = 100 A x 0,5 ohm = 50 V

Ez épp a határ érintési feszültség. Vagyis: 100 A hibaáramnál és 0,5 Ω összekötő-ellenállásnál a két érinthető rész között pontosan 50 V jelenik meg. Kisebb R esetén az érintési feszültség biztosan 50 V alatt marad – ezért tolerálható a hosszabb lekapcsolási idő.

A kiegészítő EPH tehát nem a lekapcsolást gyorsítja, hanem elveszi a veszélyes feszültségkülönbség kialakulásának lehetőségét.

c) 30 mA-es RCD-vel

I_a  =  I_dn  =  0,03 A
R    <=  50 / 0,03  =  1666,7 ohm

Ez gyakorlatilag bármilyen fémes összekötéssel teljesül – ami újabb érv amellett, hogy régi berendezés felújításánál az RCD a legegyszerűbb megoldás.

Válasz: a) 0,5 Ω · b) ekkora ellenállásnál a két rész között épp 50 V jelenne meg, tehát ez a határeset · c) 1666,7 Ω, vagyis a feltétel gyakorlatilag mindig teljesül.

Gyakorlatok

Összefoglalás

Ellenőrző kérdések

1. Mit jelent a „táplálás önműködő lekapcsolása” mint hibavédelmi mód?
2. Mi történik testzárlatkor, ha a fémház nincs védővezetőbe kötve? És ha be van kötve?
3. Definiáld a hibahurkot! Mely három elemből áll a szabvány szerint?
4. Írd fel a lekapcsolás alapfeltételét, és magyarázd meg a három jelölést!
5. Vezesd le az alapfeltételt az Ohm-törvényből!
6. Mennyi U₀ Magyarországon, és miért éppen ennyi?
7. Hogyan bontható fel a hurokimpedancia Z_e, R1 és R2 tagokra? Mire jó ez a felbontás?
8. Mi a feltétel TT-rendszerben, ha a lekapcsolást áram-védőkapcsoló végzi?
9. És ha túláramvédelmi eszköz? Miért nem teljesíthető ez a gyakorlatban?
10. Mi a feltétel IT-rendszerben az első hibára? Miért áll fix 50 V a képletben?
11. Mit ír elő a szabvány, ha az előírt időn belüli lekapcsolás nem érhető el?
12. Mekkora a megengedett ellenállás a kiegészítő EPH-nál váltakozó és egyenáramú rendszerben?
13. Miért optimista a hurokimpedancia-mérés eredménye? Két okot adj!
14. Írd fel a 2/3-os szabályt! Melyik szabvány melyik szakaszában van?
15. Miért fontos, hogy a 2/3-os szabály tájékoztató mellékletben van?
16. Mit tehetsz, ha a mért érték meghaladja a 2/3-os határt?
17. Mi a különbség a kismegszakító termikus és mágneses kioldása között?
18. Melyiket használja a hibavédelem, és miért?
19. Mekkora a B, C és D jelleg mágneses kioldási sávja?
20. Miért a sáv felső határával számolunk a méretezésben?
21. Mit jelent a 60898-1 7. táblázatának „d” és „e” sora?
22. Mekkora az egyezményes nem-kioldási és kioldási áram?
23. Miért nem szerepel a K és a Z jelölés az MSZ EN 60898-1-ben?
24. Miben más az olvadóbiztosító jelleggörbéje a kismegszakítóénál?
25. Mit jelent a „kapu” fogalma az olvadóbiztosítónál?
26. Egy gG 32 A betétnél mekkora áram tartozik az 5 s-os kapuhoz?
27. Mekkora I_a-val kell számolni 30 mA-es áram-védőkapcsolónál?
28. Miért teljesül RCD-vel gyakorlatilag mindig a hurokimpedancia-feltétel?
29. Mekkora a legnagyobb lekapcsolási idő 230 V-os TN- és TT-rendszerben?
30. Mit jelent a 41.1. táblázat a jelű lábjegyzete?
31. Mikor alkalmazhatók TT-rendszerben a TN-es lekapcsolási idők?
32. Mi a didaktikai magyarázata a 0,4 s-nak? Melyik része igazolt és melyik egyforrású?
33. Mely áramkörökre vonatkozik a 41.1. táblázat? Add meg a két áramkorlátot!
34. Miért 63 A az egyik és 32 A a másik korlát?
35. Mekkora a megengedett lekapcsolási idő elosztó áramkörre TN- és TT-rendszerben?
36. Miért engedhető meg hosszabb idő az elosztó áramköröknél? Két okot adj!
37. Van-e magyar nemzeti eltérés az MSZ HD 60364-4-41-ben? Honnan tudod?
38. Mondj két valódi nemzeti eltérést más országból!
39. Mit jelent a rendszerkód első és második betűje?
40. Mit jelent a C és az S betű? Melyik rendszernél van harmadik és negyedik betű?
41. Sorold fel az öt szabványos rendszert!
42. Milyen kérdéssorral azonosítod a rendszert egy kapcsolási rajzról?
43. Mi a TN-rendszer működési elve? Min múlik minden benne?
44. Hány vezetős a TN-C, a TN-S és a TN-C-S kialakítás?
45. Hol találkozol ma TN-C rendszerrel Magyarországon?
46. Sorolj fel négy tilalmat, amely a TN-C rendszerre vonatkozik!
47. Miért nem szabad TN-C-ben áram-védőkapcsolót alkalmazni?
48. Miért mondja a szakirodalom „elméletinek” a tiszta TN-S rendszert nálunk?
49. Hol lehet a PEN szétválasztási pontja az MSZ 447:2019 szerint?
50. Mi a helyes kötési sorrend a szétválasztásnál, és mi az indoklása?
51. Mi történik a fordított sorrendnél, ha a kötés meglazul?
52. Mi a tiltott nullázás, és mi a két következménye?
53. Miért a legveszélyesebb hiba a PEN-szakadás? Három okot adj!
54. Mi a rejtett nullázás, és milyen kárt okoz?
55. Mit ellenőriz és mit nem ellenőriz az áram-védőkapcsoló próbagombja?
56. Milyen úton folyik a hibaáram TT-rendszerben?
57. Miért nem old ki a kismegszakító TT-rendszerben?
58. Miért a 30 mA-es RCD a TT-rendszer legjobb megoldása?
59. Hogyan működik az IT-rendszer első és második hiba esetén?
60. Mit csinál a szigetelésellenőrző készülék, és miért kritikus a személyzet reagálása?
61. Hol alkalmaznak IT-rendszert, és miért?
62. Mondd el a védővezető-keresztmetszet három szabályát azonos vezetőanyagra!
63. Mi a teendő, ha a számítás nem szabványos méretet ad?
64. Mekkora a külön futó védővezető abszolút minimuma védve és védelem nélkül?
65. Mi számít mechanikai védelemnek a szabvány szerint?
66. Írd fel az adiabatikus képletet! Milyen időtartományra alkalmazható?
67. Miért nem közöl a jegyzet k-értéket a védővezetőre?
68. Mekkora a PEN legkisebb keresztmetszete rézre és alumíniumra? Mi az oka?
69. Hogyan méretezed a fő EPH-vezetőt? Mi az alsó és a felső korlát?
70. Mekkora legyen a kiegészítő EPH vezetője test-test, illetve test-idegen rész között?
71. Mekkora a földelővezető minimuma, és mennyi, ha villámvédelem is csatlakozik rá?
72. Miért tilos alumíniumvezetőt földelővezetőként használni?
73. Milyen kötési módok fogadhatók el a földelővezetőnél, és melyek nem?
74. Van-e magyar nemzeti eltérés az MSZ HD 60364-5-54-ben? Mi a tartalma?
75. Milyen színű a nullavezető, a védővezető és a fázisvezető?
76. Mit tilt a szabvány a zöld-sárga kombinációval és az egyedül álló zölddel, sárgával kapcsolatban?
77. Hány módszert enged meg a szabvány a PEN jelölésére? Melyek ezek?
78. Melyik módszer alkalmazható Magyarországon, és honnan tudod?
79. Hogyan kell jelölni a 16 mm²-nél nagyobb, egyerű kábeleket PE-ként, PEN-ként és N-ként?
80. Sorold fel egy 5 erű, zöld-sárgát tartalmazó kábel ereinek színét sorrendben!

Tudáspróba

1. Mi a táplálás önműködő lekapcsolásának alapfeltétele TN-rendszerben?

a) Z_s · I_a ≤ U₀ b) R_A · I_∆n ≤ 50 V c) Z_s · U₀ ≤ I_a d) I_a · U₀ ≤ Z_s

2. Mekkora kioldóárammal kell számolni egy B16 A kismegszakítónál a hibavédelem igazolásához?

a) 16 A b) 48 A c) 80 A d) 160 A

3. Mekkora a legnagyobb megengedett lekapcsolási idő 230 V-os TT-rendszerű csatlakozóaljzat-végáramkörön?

a) 0,4 s b) 0,2 s c) 1 s d) 5 s

4. Melyik áramkörre vonatkozik a 41.1. táblázat a csatlakozóaljzatos esetben?

a) minden áramkörre, névleges áramtól függetlenül b) csak a legfeljebb 16 A névleges áramú áramkörökre c) a legfeljebb 63 A névleges áramú végáramkörökre d) kizárólag az elosztó áramkörökre

5. Mit jelent a rendszerkód második betűje?

a) a tápforrás csillagpontjának viszonyát a földhöz b) a berendezés testeinek viszonyát a földhöz c) azt, hogy az N és a PE funkció egy vezetőben van-e d) a hálózat vezetőinek számát

6. Miért nem szabad TN-C rendszerben áram-védőkapcsolót alkalmazni?

a) mert a PEN keresztmetszete ehhez általában túl kicsi b) mert a TN-C rendszerben nincs elegendő nagy hibaáram a kioldáshoz c) mert az RCD névleges árama nem illeszthető a PEN terheléséhez d) mert a hibaáram is a PEN-en, az áramváltó ablakán át tér vissza, így az összeg nulla marad

7. Milyen sorrendben kell bekötni a PEN-vezetőt a mért főelosztóban?

a) először az N-sínre, onnan hidalva a PE-sínre b) először a PE-sínre, onnan hidalva az N-sínre c) mindegy, mert a két sín villamosan egyenértékű d) külön-külön, közvetlenül mindkét sínre, hidalás nélkül

8. Mi a PEN-szakadás legveszélyesebb tulajdonsága?

a) azonnal lekapcsol minden áramkört, ezért a hiba nehezen lokalizálható b) kizárólag háromfázisú berendezéseknél fordulhat elő c) nem kapcsol ki semmit, a berendezések tovább működhetnek, miközben a testekre fázisfeszültség kerülhet d) csak a világítási áramkörökre van hatással

9. Mekkora a védővezető legkisebb keresztmetszete 25 mm²-es réz fázisvezetőhöz, azonos anyagú védővezető esetén?

a) 25 mm² b) 12,5 mm² c) 10 mm² d) 16 mm²

10. Mekkora a PEN-vezető legkisebb keresztmetszete rézből, és mi ennek az oka?

a) 6 mm², villamos okokból b) 16 mm², termikus okokból c) 10 mm², mechanikai okokból d) 4 mm², a szigetelés vastagsága miatt

11. Hány módszert enged meg a szabvány a szigetelt PEN-vezető jelölésére, és melyek alkalmazhatók Magyarországon?

a) egyet, kizárólag a kék főszínűt b) egyet, kizárólag a zöld-sárga főszínűt c) kettőt, de Magyarországon csak a kék főszínű alkalmazható d) kettőt, és Magyarországon mindkettő megengedett

12. Mit fejez ki a 2/3-os szabály?

a) azt, hogy a hurokimpedancia kétharmada esik a védővezetőre b) biztonsági tartalékot arra, hogy egy valódi hibánál a vezető felmelegszik és nő az ellenállása c) azt, hogy a kismegszakító a névleges áram kétharmadánál old ki d) a védővezető keresztmetszetének arányát a fázisvezetőéhez

Források

Amit a jegyzet szándékosan nem állít tényként vagy nem közöl

A fejezet nem közöl számpéldát az adiabatikus képlettel meghatározott védővezető-keresztmetszetre. A képlet és annak korlátai elsődleges szabványforrásból igazoltak [543.1.2.], de a védővezetőre vonatkozó k-tényezők számértékei – amelyek az MSZ HD 60364-5-54 A mellékletének A54.2–A54.6. táblázatában vannak – a jegyzet forrásanyagában nem álltak rendelkezésre. A fázisvezetőkre vonatkozó, ismert k-értékek (115, 143, 76, 94) nem használhatók fel erre a célra: a szabvány kifejezetten elkülöníti a kettőt. Aki a számításos utat választja, a szabvány A mellékletéből vegye a k-t.

A fejezet nem közli az MSZ EN 61008 / 61009 szerinti RCD-kioldásiidő-táblázatot. Ez gyártmányszabványból származik, és a 34. fejezet anyaga. Ahol a fejezet az RCD kioldási idejére hivatkozik (32.3. mintapélda d) pont), ott a szabvány saját megjegyzésére támaszkodik, mely szerint a hibaáram „jellemzően 5 I_∆n” [411.5.3., 4. megjegyzés] – a konkrét idő nincs megadva.

A fejezet nem közli az MSZ HD 60364-5-54/A1 magyar nemzeti mellékletének számértékeit (az acél földelőelektródák minimális méreteit). A melléklet létezése, hatálya és a hegesztett kötésre vonatkozó 50 mm-es varrathossz igazolt, de a keresztmetszet-értékek a lapolvasott forrásban nem voltak egyértelműen olvashatók. Alapozásföldelő tervezésekor az MSZ 18014 és a nemzeti melléklet eredeti szövegét kell megnézni.

A gG olvadóbiztosító kaputáblázata az MSZ EN IEC 60269-1 szabványi minimumkövetelményét adja, nem egy konkrét termék viselkedését. A gyártói idő-áram görbék ennél pontosabbak és típusonként eltérnek; konkrét méretezésnél azokat kell használni. A 32.6. mintapélda ezért kifejezetten a szabványi kapukkal, konzervatív irányban számol.

A 2/3-os szabály a magyar szabványban van, de tájékoztató mellékletben, megengedő fogalmazással („lehet alkalmazni”, „teljesítettnek tekinthetők”). A jegyzet ezért nem kötelező előírásként, hanem a szabvány által kínált, elfogadott értékelési eljárásként tanítja. A brit 0,8-as gyakorlat és a német VDE-megfogalmazás eltérő nemzeti gyakorlatként szerepel, nem magyar előírásként.

A kismegszakító 5 s-hoz tartozó kioldóárama nem határozható meg az MSZ EN 60898-1 7. táblázatából egyetlen garantált számként: a „c” vizsgálat 2,55 I_n-nél 1 és 60 s közötti kioldást ír elő. A 32.8. mintapélda ezért a mágneses sáv felső határával (5 I_n) számol, amely a biztonság javára téved – ezt a példa külön ki is mondja. Pontos méretezéshez a gyártói karakterisztikáról kell leolvasni az értéket.

A 32.2. ábra és a 32.8. ábra elvi ábrázolás: a kioldási sávok és a PEN-szakadáskor kialakuló potenciálviszonyok nem mérhető koordinátákkal, hanem a jelenség szerkezetét mutatva szerepelnek.

A fejezet nem tárgyalja az egyenpotenciálú összekötés kiépítésének részleteit, a különleges helyiségek (fürdőszoba, uszoda, mezőgazdasági létesítmény) szabályait és a további hibavédelmi módokat – ezek a 33. fejezet anyagai. Az áram-védőkapcsoló részletes tárgyalása a 34. fejezetben, a túláram- és zárlatvédelem a 35. fejezetben, a földelés a 36. fejezetben, a hurokimpedancia-mérés gyakorlata pedig a 38. fejezetben van.