31. fejezet – Az áram élettani hatása és az alapvédelem

31.1 Miért veszélyes a villamos áram? Az áramút és az áramerősség szerepe

Ez a fejezet mindennek az alapja, ami utána következik. Aki nem érti, mitől hal meg az ember áramütésben, az a védelmi előírásokat is csak bemagolni tudja – alkalmazni nem.

Mitől függ az áramütés súlyossága?

Az áramütés (electric shock) az emberi vagy állati testen átfolyó áram élettani hatása. A szabvány öt tényezőt sorol fel, amelyek a súlyosságát meghatározzák:

1. az ÁRAM NAGYSÁGA (hány mA folyik át rajtad);
2. az ÁTHALADÁS IDEJE (hány másodpercig);
3. az ÁRAMÚT (a test melyik részén megy át);
4. a FREKVENCIA (50 Hz, 400 Hz, egyenáram);
5. az áram FAJTÁJA (váltakozó vagy egyen).

Ezt a listát érdemes fejből tudni, mert a vizsgán rendszeresen kérdezik – és mert mind az öt tényező megjelenik a védelmi előírásokban:

Az áramút

Az áram mindig be- és kilép valahol: a testen átfolyik. Hogy hol megy át, az dönti el, hogy éri-e a szívet.

Az áramütés jellegzetes sérülései:

- a BE- és KILÉPÉSI PONT égési sérülése (jellemzően kéz és láb);
- IZOMGÖRCS - a sérült "ragad" a vezetőhöz, nem tudja elengedni;
- SZÍVRITMUSZAVAR és KAMRAFIBRILLÁCIÓ;
- LÉGZÉSBÉNULÁS;
- MÁSODLAGOS sérülések: leesés, elesés, beütés.

A másodlagos sérülés nem mellékes: a létráról leeső szerelőt sokszor nem az áram öli meg, hanem az esés. Ezért is tilos létrán, állványon feszültség alatti munkát végezni.

A legfontosabb számolás a szakmában

Az Ohm-törvény adja a becslést. A méretezésben és az oktatásban használt gyakorlati testellenállás kb. 1 kΩ – ez durva közelítés, de a nagyságrendet jól mutatja:

I = U / R_test = 230 V / 1000 Ω = 0,23 A = 230 mA

230 V hálózati feszültség, 1 kΩ testellenállás
   ->  230 mA testáram
Összehasonlításul:
   a szívkamrai fibrilláció küszöbe  25-30 mA körül kezdődik
   -> a hálózati feszültség a fibrillációs küszöb
      TÖBB MINT HÉTSZERESÉT adja

 50 V / 1 kΩ  =  50 mA     (határeset, lásd a 31.4-et)
 24 V / 1 kΩ  =  24 mA     (az elengedési küszöb közelében)

Váltakozó vagy egyenáram?

A két áramfajta nem egyformán veszélyes. Az IEC 60479-1:2018 a k = 3,75-ös átszámítási tényezőt adja meg: ugyanazt a hatást (a szívkamrai fibrillációt) váltakozó áramban kb. 80 mA (effektív érték), egyenáramban kb. 300 mA váltja ki.

„A váltakozó áram (50 Hz) általában veszélyesebb, mint az egyenáram.”

Ez a fizikai magyarázata annak, hogy miért lehet az egyenfeszültségű határ érintési feszültség (120 V) több mint kétszerese a váltakozónak (50 V) – erre a 31.4. alfejezetben térünk vissza.

31.2 ⭐ Küszöbértékek váltakozó áramra; az idő-áram zónák

Az élettani hatásokat az IEC/TS 60479 szabványsorozat (Effects of current on human beings and livestock – Az áram hatásai emberre és haszonállatra) írja le. Ez a sorozat adja a fizikai megalapozását a lekapcsolási időknek és a 30 mA-es áram-védőkapcsolóknak.

A küszöbértékek 50 Hz-es váltakozó áramra

Az elengedési küszöb – a legfontosabb gyakorlati fogalom

Az érzékelési küszöb csak érdekesség. Az elengedési küszöb az, ami miatt az áramütés végzetessé válik.

Az izmokat az áram közvetlenül ingerli. A kéz hajlítóizmai erősebbek, mint a feszítők – ezért a görcs összeszorítja a markot. Aki fölötte kapja az áramütést, az nem tudja elengedni a vezetőt, és a behatási idő addig nő, amíg valaki ki nem kapcsolja az áramot.

10-15 mA alatt:  a sérült el tudja rántani a kezét
                  -> rövid behatási idő, jellemzően túléli
10-15 mA felett: a marok GÖRCSBE SZORUL, a sérült "ragad"
                  -> a behatási idő percekre nyúlhat
                  -> FIBRILLÁCIÓ, halál

Ezért tanítják a villanyszerelőknek, hogy feszültség alatti részhez a kézfej külső oldalával közelítsenek, ha egyáltalán muszáj: ha a kéz görcsbe rándul, elrántja a kezet, nem ráfogja.

Az idő-áram zónák

A szabvány nem egyszerű küszöbszámokat használ, hanem zónákat egy idő-áram diagramon. Ennek oka: ugyanaz az áram rövid ideig ártalmatlan lehet, hosszan halálos.

Miért éppen 0,4 másodperc?

A c1 görbén – ez a fibrilláció megjelenésének határa – az áram az idő növekedésével csökken, majd kb. 400 ms körül meredeken visszaesik. Ekkor éri el ugyanis az áramimpulzus a szívciklus sérülékeny szakaszát (a „T-hullám” fázisát), amikor a szívizom a legingerlékenyebb.

Ez a magyarázata annak, hogy az MSZ HD 60364-4-41:2018 41.1. táblázata a 230 V-os TN-rendszerű végáramkörökre 0,4 s legnagyobb lekapcsolási időt ír elő. (A lekapcsolási idők teljes táblázata a 32. fejezetben.)

31.3 A testellenállás (testimpedancia) és a befolyásoló tényezők

Az előző alfejezet 1 kΩ-mal számolt. Most nézzük meg, miért durva közelítés ez.

Az emberi test ellenállása nem állandó – és nem is egyetlen ellenállás. Két, sorosan kapcsolódó részből áll:

BELÉPÉSI PONT bőre  +  a TEST BELSEJE  +  KILÉPÉSI PONT bőre

Az összetevők

A feszültségfüggés

A test teljes impedanciája a feszültséggel csökken. Egy szakirodalmi mérési sor (kéz–kéz áramút, nagy, száraz érintkezési felület, 50–60 Hz):

(Egyforrású adatsor – tájékoztató jellegű. A jegyzet nem állítja, hogy ezek méretezési értékek.)

Miért csökken? Mert 50 V környékén a bőr átüt: e fölött nem a bőr, hanem a test belseje határozza meg az ellenállást.

A KÖVETKEZMÉNY:
 25 V / 2500 Ω  =  10 mA
 50 V / 1500 Ω  =  33 mA        (kétszeres feszültség -> 3,3-szoros áram)
200 V / 1275 Ω  = 157 mA        (nyolcszoros feszültség -> 15,7-szeres áram)

Vagyis a feszültség kétszerezése az áramot jóval több mint kétszerezi. Ez a nemlinearitás az oka annak, hogy a kisfeszültségű hálózat aránytalanul veszélyesebb, mint amit az Ohm-törvény naiv alkalmazása sejtetne.

Mi növeli és mi csökkenti a veszélyt?

Ebből a táblázatból következik a gyakorlat két aranyszabálya: száraz kézzel, száraz talajon, száraz szerszámmal – és soha ne fogd marokra azt, amiről nem tudod biztosan, hogy feszültségmentes.

31.4 ⭐ A veszélyes érintési feszültség fogalma és határértékei

Eddig áramokról beszéltünk. A szabvány viszont feszültségben ad határértéket – mert azt lehet mérni és méretezni.

A határértékek

Az MSZ 1 szerinti feszültségszintek

A programtanterv külön kéri ezeket:

(A szabvány azonosítása: MSZ 1-2002, „Szabványos villamos feszültségek”. A kiadási év azonosítása másodlagos katalógusforrásból történt, és a „≤” vagy „<” pontos megfogalmazása az elsődleges szövegből nem volt ellenőrizhető – a jegyzet ezért a határokat tájékoztató jelleggel közli.)

31.5 A magyar jogi keret és a mértékadó szabványok viszonya

Sok tanuló összekeveri, mi a jogszabály és mi a szabvány. A különbség egyszerű:

A Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat (VMBSZ)

A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet melléklete a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat. Hatálya kiterjed „az ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási, kommunális, lakó- és egyéb épületek villamosenergia-ellátását biztosító vezetékeire”, valamint a robbanásveszélyes közegben működő berendezésekre.

Alapelve: „csak olyan villamos berendezést szabad tervezni, létesíteni és üzemeltetni, amely kielégíti az e Szabályzatban meghatározott műszaki biztonsági követelményeket.”

A rendelet 2018. január 1-jén lépett hatályba – ettől kezdve vált az MSZ HD 60364 sorozat a kötelezően alkalmazandó műszaki megoldás alapjává.

A „biztonságos állapot” elve – ezt értsd meg jól

Ennek óriási gyakorlati jelentősége van:

- Egy 1970-ben SZABÁLYOSAN létesített, TN-C-rendszerű
  lakóhálózat MA IS biztonságos állapotúnak minősül,
  ha azóta nem alakították át.
- NEM kell visszamenőleg korszerűsíteni: a szabvány
  változása önmagában nem teszi szabálytalanná a régi
  berendezést.
- DE: ha ÁTALAKÍTOD vagy BŐVÍTED, az érintett részre
  a HATÁLYOS követelmények érvényesek.

A mértékadó szabványok

Az MSZ HD 60364-4-41 belső szerkezete – ezt érdemes fejben tartani

31.6 A védelem kétszintű logikája: alapvédelem és hibavédelem

Most érkezünk a fejezet gondolati magjához. Az egész áramütés elleni védelem egyetlen mondatra vezethető vissza – ez az MSZ EN 61140 alapszabálya:

Ebből a két félmondatból és a két állapotból következik a védelem teljes rendszere:

A három fogalom pontosan

A szabvány a kiegészítő védelemről szó szerint kimondja:

„A váltakozó áramú rendszerekben elfogadott kiegészítő védelem a legfeljebb 30 mA névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolók használata, az alapvédelem és/vagy a hibavédelem meghibásodása vagy gondatlan kezelés esetében.”

„Az ilyen eszközök használata NEM FOGADHATÓ EL a védelem egyedüli módjaként, és nem teszi szükségtelenné a 411–414. fejezetekben előírt valamelyik védelmi mód egyikének alkalmazását.” [MSZ HD 60364-4-41:2018, 415.1.1–415.1.2.]

- NEM véd a fázis és a nulla közötti érintés ellen
  (ha mindkettőt megfogod, az áram NEM tér ki a PE-re,
   az összegző áramváltó nem érzékel különbséget);
- NEM helyettesíti a szigetelést és a burkolatot;
- NEM helyettesíti a védővezetőt;
- és MEGHIBÁSODHAT (ezért kell havonta nyomni a próbagombot).

A terminológia – „érintésvédelem” vagy „hibavédelem”?

A vizsgán mindkét szóhasználat előfordul, ezért tisztázzuk:

Az „érintésvédelem” mint gyűjtőfogalom nem szűnt meg – hanem a tágabb „áramütés elleni védelem” (protection against electric shock) fogalmává vált, amelynek két pillére az alapvédelem és a hibavédelem.

Két fogalom, amit nem szabad összekeverni

AKTÍV RÉSZ  -> alapvédelem védi  (ne érhess hozzá)
TEST        -> hibavédelem védi  (ha feszültség alá kerül,
                                  ne okozzon bajt)

És van egy harmadik, amit gyakran elfelejtenek:

31.7 Alapvédelem: szigetelés, burkolat, akadály, távolság

Az alapvédelem célja egyetlen mondatban: hibamentes állapotban ne lehessen hozzáférni az aktív részekhez. Négy megoldása van.

A négy alapvédelmi megoldás

A szabvány szó szerint

Az alapszigetelésről [MSZ HD 60364-4-41:2018, A1.]:

„Az aktív részek legyenek teljesen beburkolva olyan szigeteléssel, amelyet csak roncsolással lehet eltávolítani.”

A burkolatokról [A2.1. és A2.2.]:

„Az aktív részek legalább IPXXB vagy IP2X védettségi fokozatú burkolatok belsejében, illetve védőfedések mögött legyenek elhelyezve.”

„A védőfedések vagy védőburkolatok könnyen megérinthető, vízszintes fedőfelületeinek védettségi fokozata legalább IPXXD vagy IP4X legyen.”

A védőakadályról és a távolságról [410.3.5. és B1.]:

„A B mellékletben előírt védelmi módokat, azaz védőakadályok használatát és a kézzel elérhető tartományon kívüli elhelyezést csak akkor szabad alkalmazni a berendezésben, ha az csak szakképzett vagy kioktatott személyek; vagy csak szakképzett vagy kioktatott személyek által felügyelt személyek számára hozzáférhető.”

„A védőakadályok és az elérhető tartományon kívüli elhelyezés mint védelmi módok CSAK ALAPVÉDELMET (közvetlen érintés elleni védelmet) biztosítanak.”

A két IP-fokozat, amit tudni kell

Az egyidejű érinthetőség – a 2,50 méteres szabály

A szabvány megadja, mikor számít két rész egyidejűleg érinthetőnek [B3.1. megjegyzés]:

„Két rész akkor tekintendő egyidejűleg érinthetőnek, ha a közöttük levő távolság nem haladja meg a 2,50 m-t.”

Ez azért fontos, mert a hibavédelem sok szabálya (például a kiegészítő egyenpotenciálú összekötés) az egyidejűleg érinthető részekre szól. Ha két fémrész 2,50 m-nél messzebb van egymástól, a szabvány szerint nem érintheti meg őket ugyanaz az ember egyszerre.

31.8 A hibavédelem módjainak áttekintése – térkép a 32-33. fejezethez

Az alapvédelem hibamentes állapotban véd. De mi van, ha megsérül a szigetelés, és a fémház feszültség alá kerül? Ekkor lép be a hibavédelem.

Az MSZ HD 60364-4-41 négy fő hibavédelmi módot ismer, plusz két korlátozottan alkalmazhatót. Ez a táblázat a következő két fejezet térképe:

Röviden a négy fő módról

1. A táplálás önműködő lekapcsolása (411). A magyar gyakorlat alapesete. Minden testet védővezetővel kötünk a rendszer földelt pontjához, és a testzárlatkor folyó hibaáram működésbe hozza a kismegszakítót, olvadóbiztosítót vagy áram-védőkapcsolót. A feltétele, hogy a hibaáram elég nagy legyen, és a lekapcsolás elég gyors – ezt a 32. fejezet vezeti le.

2. Kettős vagy megerősített szigetelés (412). Az érinthető részek vagy nem fémesek, vagy a kettős/megerősített szigetelés választja el őket az aktív részektől. Védővezetőre nincs szükség. Ez a II. érintésvédelmi osztály.

3. Villamos elválasztás (413). Az áramkört szigetelő transzformátorral (jellemzően 1:1 áttételű, MSZ EN 61558-2-6 szerinti) elválasztjuk a földtől. Testzárlatkor nem záródik áramkör az emberen és a földön keresztül. Feltételei: a feszültség legfeljebb 500 V, és alapesetben egyetlen fogyasztókészülék táplálható. (A több fogyasztós eset korlátait – 100 000 V·m és 500 m – a 30. fejezetben már láttuk.)

4. Törpefeszültség: SELV és PELV (414). A feszültséget 50 V AC / 120 V DC alatt tartjuk, biztonsági elválasztású tápforrásról. Ez a III. érintésvédelmi osztály.

31.9 A védelmi (érintésvédelmi) osztályok: 0, I, II, III

A készülékeket a gyártó védelmi osztályba sorolja aszerint, hogy milyen módon oldja meg az alap- és a hibavédelmet. A jelölés a készüléken vagy az adattábláján van – ez mondja meg a szerelőnek, hogyan kell bekötni.

- a készülék teste a PE potenciálján lesz;
- egy máshol fellépő PEN-szakadás vagy hálózati hiba
  esetén a PE-n megjelenő feszültség MOST MÁR RÁKERÜL
  erre a készülékre is;
- egy addig teljesen veszélytelen gépből veszélyes lesz.

A 0. osztály – miért tiltották be?

A 0. osztályú készüléknél csak alapszigetelés van, hibavédelem semmi. A „védelmet” az adta volna, hogy a készülék szigetelő környezetben áll – fa padlón, száraz helyiségben.

Ez a gyakorlatban tarthatatlan: a környezet megváltozik (feltörlik a padlót, beköltözik egy fémcsöves fűtés), a készüléket elviszik máshova, és a védelem eltűnik. Ezért ma nem forgalmazható és nem létesíthető – de régi berendezésekben még találkozol vele.

31.10 A védelmi intézkedések összeépítésének szabályai

Eddig külön-külön néztük a védelmi szinteket és módokat. Most a legfontosabb kérdés: hogyan kell ezeket együtt alkalmazni?

1. szabály – minden védelmi intézkedés két szintből áll [410.3.2.]

Egy teljes védelmi intézkedés alapvédelemből ÉS hibavédelemből áll. Nem elég az egyik.

ALAPVÉDELEM  (normál üzemben)
      +
HIBAVÉDELEM  (egyszeres hiba esetén)
      =
egy teljes VÉDELMI INTÉZKEDÉS

Például a leggyakoribb magyar megoldás:

A II. és a III. osztálynál a két szint összeolvad: a kettős szigetelés, illetve a törpefeszültség egyszerre ad alap- és hibavédelmet.

2. szabály – a gyenge alapvédelmi módok csak szakembereknek

A védőakadály és az elérhető tartományon kívüli elhelyezés csak ott alkalmazható, ahol kizárólag szakképzett vagy kioktatott személyek (vagy az ő felügyeletük alatt állók) tartózkodhatnak [410.3.5.]. Laikusok területén nem.

3. szabály – a C melléklet módjai csak felügyelet alatt

A szigetelt környezet és a földeletlen helyi egyenpotenciálú összekötés csak akkor használható, ha a berendezés szakképzett vagy kioktatott személyek ellenőrzése alatt áll, és felhatalmazás nélkül nem lehet rajta változtatni [410.3.6.].

4. szabály – a kiegészítő védelem soha nem helyettesít

„Az ilyen eszközök használata nem fogadható el a védelem egyedüli módjaként, és nem teszi szükségtelenné a 411–414. fejezetekben előírt valamelyik védelmi mód egyikének alkalmazását.” [415.1.2.]

A 30 mA-es RCD melléd jön, nem helyetted.

5. szabály – TN-C rendszerben nem szabad RCD-t használni

„TN-C-rendszerekben nem szabad áram-védőkapcsolókat (RCD-ket) használni.” [411.4.5.]

Ennek egyszerű oka van: TN-C-ben a nulla és a védő funkció egyetlen vezetőben (PEN) egyesül. Az RCD összegző áramváltóján a PEN átmegy – így a hibaáram is rajta tér vissza, az összeg nulla marad, az RCD nem old ki. Ráadásul a PEN-en folyó üzemi áram álkioldásokat is okozhat.

Ahhoz, hogy RCD-t használhass, előbb szét kell választani a PEN-t PE-re és N-re – azaz TN-C-S vagy TN-S rendszer kell. Erről a 32. fejezet szól.

6. szabály – a II. osztályú készülék testét tilos földelni

Lásd a 31.9. alfejezet figyelmeztetését. A „biztos, ami biztos” alapon odakötött védővezető rontja a védelmet.

7. szabály – a FELV nem védelmi mód

Ha 50 V AC / 120 V DC alatti feszültséget használsz, de a SELV/PELV összes követelménye nem teljesül, az FELV (üzemi törpefeszültség). Ilyenkor a FELV-rendszer testeit össze kell kötni a tápforrás primer áramkörének védővezetőjével – feltéve, hogy a primer áramkört a táplálás önműködő lekapcsolása védi [411.7.1. és 411.7.3.].

Magyarul: a FELV-nél a védelmet a primer oldalról kell megoldani, mert maga a kis feszültség itt nem véd.

1. KI fér hozzá?  laikus vagy csak szakember?
      -> ez dönti el, mit szabad egyáltalán alkalmazni
2. MILYEN a környezet?  száraz, nedves, fémes, szűk?
      -> ez dönti el a feszültséghatárt és az IP-fokozatot
3. MI az ALAPVÉDELEM?  szigetelés + burkolat
      -> az IP2X/IPXXB mindig kell
4. MI a HIBAVÉDELEM?  lekapcsolás / II. osztály /
      elválasztás / törpefeszültség
5. KELL-E KIEGÉSZÍTŐ VÉDELEM?  30 mA-es RCD,
      kiegészítő EPH
6. ÖSSZEFÉR-E EGYMÁSSAL?  pl. TN-C + RCD = NEM

Kidolgozott mintapéldák

31.1. mintapélda – A testáram becslése három feszültségen

Becsüld meg az emberi testen átfolyó áramot 25 V, 50 V és 200 V érintési feszültségnél!

a) Számolj előbb az oktatásban használt 1 kΩ-os, állandó testellenállással. b) Számolj utána a feszültségfüggő testimpedancia-sorral: 25 V → 2500 Ω, 50 V → 1500 Ω, 200 V → 1275 Ω. c) Mit mutat a két számítás különbsége? d) Mekkora lenne az áram, ha a bőr teljesen átütne, és csak a 400 Ω-os testbelső maradna?

a) Állandó 1 kΩ-mal

I = U / R

 25 V / 1000 Ω  =  0,025 A  =   25 mA
 50 V / 1000 Ω  =  0,050 A  =   50 mA
200 V / 1000 Ω  =  0,200 A  =  200 mA

Ez lineáris: nyolcszoros feszültség → nyolcszoros áram.

b) A feszültségfüggő impedanciasorral

 25 V / 2500 Ω  =  0,010 A  =   10 mA
 50 V / 1500 Ω  =  0,033 A  =   33 mA
200 V / 1275 Ω  =  0,157 A  =  157 mA

c) A két számítás összevetése

Két tanulság:

1. A VALÓS összefüggés NEM LINEÁRIS: a feszültség
   nyolcszorozása az áramot csak 15,7-szeresére növeli
   (10 mA -> 157 mA), nem nyolcszorosára.
   De EZ IS ROSSZ HÍR: a növekedés így is MEREDEKEBB,
   mint amit a "kétszer akkora feszültség, kétszer
   akkora áram" naiv képe sugallna.
2. Az 1 kΩ-os közelítés KIS feszültségen TÚLBECSÜL
   (biztonság javára téved), NAGY feszültségen pedig
   közelít a valósághoz - ezért használható oktatásra.

d) Ha a bőr átüt

I = 200 V / 400 Ω = 0,5 A = 500 mA

500 mA  >>  100 mA (szívmegállás, súlyos égés tartománya)

Válasz: a) 25 / 50 / 200 mA · b) 10 / 33 / 157 mA · c) a valós összefüggés nem lineáris, és az 1 kΩ-os modell kis feszültségen a biztonság javára téved · d) 500 mA – azonnali életveszély.

31.2. mintapélda – A behatási idő szerepe

Egy szerelő nedves kézzel megérint egy 230 V-os, feszültség alatti vezetőt. A testellenállást a gyakorlatban használt 1000 Ω-mal vesszük figyelembe.

a) Mekkora áram folyik át rajta? b) Melyik zónába esik ez az áram? c) Mi történik, ha a védelem 0,4 s alatt lekapcsol? d) Mi történik, ha egyáltalán nem kapcsol le? e) Miért éppen az idő a kulcs?

a) Az áram

I = 230 V / 1000 Ω = 0,23 A = 230 mA

b) A zóna

A 230 mA jóval a fibrillációs küszöb (25–30 mA tartós behatásnál) fölött van:

230 mA  ->  AC-4 zóna
            "szívkamrai fibrilláció LEHETSÉGES"

c) 0,4 s-os lekapcsolás mellett

A behatási idő rövid. Ez az az érték, amelyet az MSZ HD 60364-4-41:2018 41.1. táblázata a 230 V-os TN-rendszerű végáramkörökre előír. A fibrilláció esélye lényegesen kisebb – de nem nulla.

d) Lekapcsolás nélkül

A behatási idő meghaladja a szívperiódust (kb. 0,5–1 s). Két dolog történik egyszerre:

1. Az áram BIZTOSAN "belefut" a szívciklus sebezhető
   (T-hullám) szakaszába -> a fibrilláció valószínűsége
   ugrásszerűen nő.
2. A bőr ÁTÜT és felmelegszik -> az ellenállás csökken
   -> az ÁRAM IS NŐ, miközben telik az idő.
3. És ha az áram az elengedési küszöb felett van
   (10-15 mA), a sérült NEM TUDJA ELENGEDNI a vezetőt.

A kimenetel: nagy valószínűséggel halálos.

e) Miért az idő a kulcs?

Mert az élettani hatást az áram és az idő EGYÜTT határozza meg – ezért használ a szabvány idő-áram zónákat, nem egyszerű küszöbszámokat. Ugyanaz a 230 mA:

Válasz: a) 230 mA · b) AC-4 · c) rövid behatás, a fibrilláció esélye jelentősen kisebb · d) a behatási idő a szívperiódus fölé nő → nagy valószínűséggel halálos · e) mert a hatást az áram és az idő szorzata adja.

31.3. mintapélda – Honnan jön az 50 voltos határ?

A határ érintési feszültség váltakozó áramra 50 V.

a) Mekkora áramot ad ez az 1 kΩ-os modellel? b) Mekkorát a feszültségfüggő impedanciasorral? c) Az a) eredmény a fibrillációs küszöb fölött van. Akkor miért 50 V a határ? d) Miért lehet az egyenfeszültségű határ 120 V, azaz több mint kétszerese?

a) 1 kΩ-mal

I = 50 V / 1000 Ω = 50 mA

b) Az impedanciasorral

I = 50 V / 1500 Ω = 33 mA

c) A látszólagos ellentmondás feloldása

Számított testáram 50 V-on:   33-50 mA
A fibrilláció küszöbe:        25-30 mA (tartós behatás)
                              kb. 40 mA (>2 s)
-> a számított érték a küszöb KÖZELÉBEN, részben
   FÖLÖTTE van

Három dolgot kell látni:

1. A HATÁRÉRTÉK NEM AZ OHM-TÖRVÉNYBŐL van levezetve.
   A szabvány NEM azt mondja, hogy "50 V-on éppen
   ártalmatlan áram folyik". Azt mondja, hogy ez a
   feszültség TARTÓSAN fennmaradhat anélkül, hogy
   veszélyt jelentene - felnőttre, NORMÁL körülmények
   között, hosszú (>3 s) behatási időre.
2. A TESTELLENÁLLÁS NORMÁL körülmények között NAGYOBB,
   mint a számítási 1 kΩ: száraz bőr, kis érintkező
   felület, laza érintés mellett SOKSZOROSA is lehet.
   Az 1 kΩ a ROSSZ eset közelítése.
3. Éppen ezért van a határ FOKOZOTTAN VESZÉLYES
   környezetre LEJJEBB VÍVE: 25 V, a fürdőszoba
   0-s zónájában 12 V.

d) Az egyenáram

Az IEC 60479-1:2018 k = 3,75-ös átszámítási tényezőt ad: ugyanaz a hatás (fibrilláció) váltakozó áramban kb. 80 mA, egyenáramban kb. 300 mA áramot igényel.

DC / AC arány a fibrillációs küszöbre:
     300 mA / 80 mA  =  3,75
A határ érintési feszültségek aránya:
     120 V  /  50 V  =  2,4

Vagyis a szabvány nem a teljes 3,75-ös arányt vitte át a feszültséghatárba, hanem annál szigorúbb (2,4-szeres) arányt alkalmaz – a biztonság javára.

Válasz: a) 50 mA · b) 33 mA · c) a határ nem az Ohm-törvényből levezetett érték, hanem a tartós fennmaradhatóság feltétele normál körülmények között; fokozottan veszélyes helyen ezért lejjebb viszik · d) mert az egyenáram ugyanahhoz a hatáshoz 3,75-ször nagyobb áramot igényel – a szabvány ebből 2,4-szeres feszültségarányt érvényesít.

31.4. mintapélda – A védelmi osztály azonosítása és a helyes bekötés

Három készülék kerül a kezedbe:

A) egy kézi fúrógép, az adattábláján két egymásba rajzolt négyzet, a kábelén kétérintkezős dugó; B) egy fémházas mosógép, az adattábláján a védőföldelés jele, a kábelén háromérintkezős dugó; C) egy asztali lámpa, amely külső tápegységről 12 V-ot kap, az adattábláján rombuszba írt III.

a) Melyik melyik védelmi osztályba tartozik? b) Hogyan oldja meg mindegyik az alap- és a hibavédelmet? c) Mit kell tenned a szerelésnél mindegyikkel? d) Mi történik, ha az A) készülék fémházát „biztos, ami biztos” alapon a PE-re kötöd?

a) és b) Az azonosítás

c) A szerelői teendő

A) II. osztály:  védővezetőt NEM kötünk rá - TILOS.
                 Kétérintkezős dugó, kétvezetős kábel.
B) I. osztály:   a testet KÖTELEZŐ a PE-hez kötni.
                 Háromérintkezős dugó; a PE folytonosságát
                 MÉRÉSSEL kell igazolni (38. fejezet).
C) III. osztály: a törpefeszültséget SELV vagy PELV
                 tápforrásról kell venni; a hálózati
                 oldal saját védelmi módot kap.

d) A hibás PE-bekötés következménye

A II. osztályú készülék védelme azon alapul, hogy a fémrészei minden potenciáltól el vannak szigetelve. Ha odakötöd a védővezetőt:

- a fémház mostantól a PE POTENCIÁLJÁN van;
- ha bárhol a hálózaton PEN-SZAKADÁS vagy más hiba
  történik, és a PE-n feszültség jelenik meg, az
  RÁKERÜL erre a készülékre is;
- egy addig eleve veszélytelen gépből VESZÉLYES lesz.

Válasz: a) A) II., B) I., C) III. · b) lásd a táblázatot · c) a II.-t védővezető nélkül, az I.-t kötelezően PE-vel, a III.-at SELV/PELV forrásról · d) a jó szándékú PE-bekötés rontja a védelmet, ezért tilos.

31.5. mintapélda – Az IP-fokozat megválasztása alapvédelemhez

Egy lakóépület lépcsőházában felszerelendő elosztószekrényt kell megválasztani. A szekrény mellmagasságban van, sík a teteje, és laikusok is elmennek mellette.

a) Mekkora IP-védettség kell a szekrény előlapjára? b) Mekkora a szekrény vízszintes tetejére? c) Miért szigorúbb a tető követelménye? d) Elég-e az IP-védettség önmagában ahhoz, hogy a berendezés biztonságos legyen?

a) Az előlap

A szabvány előírása [A2.1.]:

„Az aktív részek legalább IPXXB vagy IP2X védettségi fokozatú burkolatok belsejében, illetve védőfedések mögött legyenek elhelyezve.”

Előlap: legalább IP2X / IPXXB – azaz ujjal ne lehessen elérni az aktív részt.

b) A vízszintes tető

A szabvány előírása [A2.2.]:

„A védőfedések vagy védőburkolatok könnyen megérinthető, vízszintes fedőfelületeinek védettségi fokozata legalább IPXXD vagy IP4X legyen.”

Tető: legalább IP4X / IPXXD – azaz huzallal (1 mm-es próbadróttal) se lehessen elérni.

c) Miért szigorúbb?

- A vízszintes felületre RÁTESZIK a tárgyakat:
  csavarhúzót, drótdarabot, poharat.
- A vízszintes felületen MEGÁLL a törmelék és a víz.
- Egy IP2X-es rácson a leeső drótdarab BEJUTHAT,
  és ráeshet a feszültség alatti sínre.

d) Elég-e önmagában?

Nem. Az IP-védettség csak az ALAPVÉDELMET oldja meg: azt, hogy hibamentes állapotban ne lehessen hozzáérni az aktív részhez.

Kell mellé hibavédelem is – ez a mi esetünkben a táplálás önműködő lekapcsolása, azaz a szekrény fémházát védővezetőhöz kell kötni, és a hurokimpedanciának teljesítenie kell a lekapcsolási feltételt (32. fejezet).

Válasz: a) IP2X / IPXXB · b) IP4X / IPXXD · c) mert a vízszintes felületre tárgyak kerülnek, és a leeső huzal bejuthat · d) nem – az IP csak az alapvédelem; hibavédelem is kell.

31.6. mintapélda – Alkalmazható-e védőakadály?

Két helyszínen kellene a feszültség alatti részeket védőakadállyal (korláttal), illetve elérhető tartományon kívüli elhelyezéssel védeni:

A) egy zárt transzformátorállomásban, ahová csak a szolgáltató szakemberei léphetnek be; B) egy iskolai folyosón, egy nyitott kapcsolótábla előtt.

a) Melyik esetben alkalmazható ez a védelmi mód? b) Mi a szabványi indok? c) Ha alkalmazható, elég-e önmagában? d) Egy szekrény fémháza és egy fűtéscső 3 méterre van egymástól. Egyidejűleg érinthetőnek számítanak-e?

a) és b) A döntés

A szabvány szó szerint [410.3.5.]:

„A B mellékletben előírt védelmi módokat, azaz védőakadályok használatát és a kézzel elérhető tartományon kívüli elhelyezést csak akkor szabad alkalmazni a berendezésben, ha az csak szakképzett vagy kioktatott személyek; vagy csak szakképzett vagy kioktatott személyek által felügyelt személyek számára hozzáférhető.”

A B) esetben tehát burkolatot (legalább IP2X/IPXXB) kell alkalmazni – a nyitott kapcsolótáblát le kell zárni.

c) Elég-e önmagában?

Nem. A szabvány kimondja [B1.]:

„A védőakadályok és az elérhető tartományon kívüli elhelyezés mint védelmi módok CSAK ALAPVÉDELMET (közvetlen érintés elleni védelmet) biztosítanak.”

Tehát az A) esetben is kell hibavédelem mellé.

d) A 2,50 méteres szabály

A szabvány [B3.1. megjegyzés]:

„Két rész akkor tekintendő egyidejűleg érinthetőnek, ha a közöttük levő távolság nem haladja meg a 2,50 m-t.”

Mért távolság:      3,00 m
Szabványi határ:    2,50 m
3,00 m > 2,50 m  ->  NEM egyidejűleg érinthető

Válasz: a) csak az A) esetben · b) [410.3.5.] – a védelmi mód a személy viselkedésére épít, ezért laikusok területén nem alkalmazható · c) nem, mert csak alapvédelmet ad [B1.] · d) nem, mert 3 m > 2,50 m.

31.7. mintapélda – Hova kell 30 mA-es áram-védőkapcsoló egy lakásban?

Egy lakás végáramkörei:

#	Áramkör	Névleges áram
1	nappali dugaszolóaljzatok	16 A
2	konyhai dugaszolóaljzatok	16 A
3	villanytűzhely (fix bekötésű)	32 A
4	világítás	10 A
5	terasz, kültéri aljzat	16 A

a) Melyik áramkörökre kötelező a 30 mA-es kiegészítő védelem? b) Mi a szabvány két alapesete? c) A 3. áramkör 32 A-es – vonatkozik-e rá a szabály? d) Ha mindenhova teszel 30 mA-es RCD-t, elhagyhatod-e a védővezetőt?

a) és b) A szabvány két alapesete

A 411.3.3. szó szerint:

„Legfeljebb 30 mA névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolóval (RCD) kiegészítő védelmet kell biztosítani: ● a képzetlen személyek által használt és általános használatra szánt legfeljebb 32 A névleges áramú váltakozó áramú csatlakozóaljzatok, és ● a szabadtéri használatú, legfeljebb 32 A névleges áramú váltakozó áramú mobil fogyasztókészülékek esetében.”

És külön a világításra, a 411.3.4.:

„Az egyedi háztartások váltakozó áramú világítási végáramköreit legfeljebb 30 mA névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolót tartalmazó kiegészítő védelemmel kell ellátni.”

c) A 3. áramkör

A 32 A-es határ teljesül (legfeljebb 32 A), de a szakasz csatlakozóaljzatokról és mobil fogyasztókészülékekről szól. A fix bekötésű tűzhely egyik sem.

(Ez nem jelenti azt, hogy tilos RCD-t tenni rá – csak azt, hogy e két szakasz alapján nem kötelező. Más előírás, például a 33. fejezetben tárgyalt különleges helyiségekre vonatkozó rész, külön kötelezővé teheti.)

d) Elhagyható-e a védővezető?

Semmiképp. A szabvány kimondja [415.1.2.]:

„Az ilyen eszközök használata nem fogadható el a védelem egyedüli módjaként, és nem teszi szükségtelenné a 411–414. fejezetekben előírt valamelyik védelmi mód egyikének alkalmazását.”

A 30 mA-es RCD kiegészítő védelem. A hibavédelmet a táplálás önműködő lekapcsolása adja – ahhoz pedig védővezető kell.

Válasz: a) az 1., 2., 4. és 5. áramkörre · b) ≤ 32 A-es, laikusok által használt aljzatok és szabadtéri mobil készülékek [411.3.3.], valamint az egyedi háztartások világítási végáramkörei [411.3.4.] · c) nem e szakaszok alapján, mert fix bekötésű · d) nem – a kiegészítő védelem soha nem helyettesíti a hibavédelmet.

31.8. mintapélda – Védelmi mód kiválasztása két nehéz helyzetre

A) Egy szerelőnek fém tartály belsejében kell dolgoznia kézilámpával. A tartály fala fém, a szerelő térdel, a környezet nedves. B) Egy műhelyben kézi fúrógéppel dolgoznak, betonpadlón.

a) Melyik védelmi mód jöhet szóba az A) esetben, és milyen feszültséggel? b) Kell-e alapvédelem a választott feszültségen? c) Melyik védelmi mód a szokásos a B) esetben? d) Melyik védelmi mód tilos mindkét esetben?

a) A fém tartály

Ez a klasszikus fokozottan veszélyes környezet: a szerelő minden oldalról fémmel érintkezik, a testellenállása nedvesen a minimumára esik, és nem tud elhúzódni.

Két szabályos megoldás:

Fokozottan veszélyes környezetre a határ 25 V AC / 60 V DC; a legszigorúbb esetekben 12 V AC / 30 V DC. A gyakorlatban tartályban végzett munkához a 12 V-os SELV kézilámpa a tipikus.

b) Kell-e alapvédelem?

A szabvány [414.4.5.] szerint akkor kell alapvédelemről (szigetelés, védőfedés vagy védőburkolat) is gondoskodni, ha a névleges feszültség meghaladja

- váltakozó áram esetén a 25 V-ot,
- egyenáram esetén a 60 V-ot,
- vagy ha a berendezés FOLYADÉKBA MERÜL.

A szabvány ennél enyhébb középső szabályt is ad, amit könnyű kihagyni: normál száraz körülmények között ÁLTALÁBAN nincs szükség alapvédelemre

- SELV-áramkörnél, ha a névleges feszültség legfeljebb 25 V AC / 60 V DC;
- PELV-áramkörnél ugyanaddig a feszültségig, HA a testek és/vagy aktív
  részek védővezetőn keresztül a fő földelőkapocshoz csatlakoznak.

És csak minden más esetben (tehát ha a fenti száraz-körülményi feltétel nem teljesül – például nedves helyiségben vagy védővezető nélküli PELV-nél) érvényes a szigorúbb küszöb:

„Minden más esetben akkor nincs szükség alapvédelemre, ha a SELV- vagy PELV-áramkör névleges feszültsége nem haladja meg váltakozó áram esetén a 12 V-ot, egyenáram esetén a 30 V-ot.”

Választott feszültség:  12 V AC SELV
12 V <= 12 V  ->  alapvédelem nem szükséges
                  (de a szerelés épsége attól még kell!)

c) A műhelyi fúrógép

A szokásos megoldás a II. osztályú (kettős vagy megerősített szigetelésű) kézi szerszámgép – ezért van szinte minden kézi fúrógépen a két egymásba rajzolt négyzet és kétérintkezős dugó.

Alternatíva a villamos elválasztás (szigetelő transzformátor), de a gyakorlatban a II. osztályú gép egyszerűbb és olcsóbb.

d) Ami mindkét esetben tilos

A védőakadály és az elérhető tartományon kívüli elhelyezés – mert ezek csak alapvédelmet adnak [B1.], ráadásul csak szakképzett/kioktatott személyek területén alkalmazhatók [410.3.5.]. A tartályban dolgozó szerelőt semmilyen korlát nem védi meg attól, hogy hozzáérjen a fémfalhoz.

Válasz: a) SELV törpefeszültség vagy villamos elválasztás; tartályban tipikusan 12 V SELV · b) 12 V-on nem szükséges alapvédelem [414.4.5.] · c) II. osztályú kézi szerszámgép · d) a védőakadály és a távolság.

Gyakorlatok

Összefoglalás

Ellenőrző kérdések

1. Mi az áramütés definíciója?
2. Sorold fel azt az öt tényezőt, amely az áramütés súlyosságát meghatározza!
3. Miért mondjuk, hogy „nem a feszültség öl, hanem az áram”?
4. Melyik áramút a legveszélyesebb, és miért?
5. Melyik áramútra vonatkoznak a szabványi idő-áram zónák?
6. Mekkora áramot ad az Ohm-törvény 230 V-on, 1 kΩ-os testellenállással?
7. Sorolj fel négy jellegzetes áramütéses sérülést!
8. Miért lehet halálos a másodlagos sérülés?
9. Mekkora az érzékelési küszöb? Miért ad több forrás eltérő értéket?
10. Mi az elengedési küszöb, és miért ez a legfontosabb gyakorlati határ?
11. Miért szorul görcsbe a marok, és nem nyílik szét?
12. Mekkora áramnál lép fel légzésbénulás?
13. Mekkora a szívkamrai fibrilláció küszöbe tartós behatásnál? És 2 s-nál hosszabbnál?
14. Mi a szívkamrai fibrilláció, és miért halálos kezelés nélkül?
15. Mit jelent az AC-1, AC-2, AC-3 és AC-4 zóna?
16. Miért nem közli a jegyzet a zónagörbék pontos koordinátáit?
17. Mi történik a c1 görbén kb. 400 ms-nál, és mi ennek az élettani oka?
18. Melyik állítás megerősített és melyik egyforrású a 400 ms-os magyarázatban?
19. Melyik lekapcsolási idő tartozik a 230 V-os TN-rendszerű végáramkörökhöz?
20. Miből áll a testellenállás? Rajzold le a soros felépítést!
21. Mekkora a test belső ellenállása, és mitől függ?
22. Mekkora a száraz bőr ellenállása, és mitől csökken?
23. Miért 1 kΩ a gyakorlati számítási érték?
24. Mi történik a bőrrel kb. 50 V fölött?
25. Miért nem lineáris az áram növekedése a feszültséggel?
26. Sorolj fel négy tényezőt, amely csökkenti a testellenállást!
27. Mi az érintési feszültség?
28. Mit jelent a határ (megengedett) érintési feszültség?
29. Mekkora a határ érintési feszültség normál körülmények között AC-ra és DC-re?
30. Mekkora fokozottan veszélyes környezetben, gyermekekre és haszonállatokra?
31. Mekkora a fürdőhelyiség 0-s és 1-es zónájában?
32. Miért lehet magasabb az egyenfeszültségű határ?
33. Mekkora a k átszámítási tényező, és mit fejez ki?
34. Mit jelent az, hogy „az 50 V nem biztonságos feszültség”?
35. Melyek az MSZ 1 szerinti feszültségszintek?
36. Mi a különbség a jogszabály és a szabvány között?
37. Melyik jogszabály melléklete a VMBSZ, és mikor lépett hatályba?
38. Mit mond ki a VMBSZ „biztonságos állapot” elve?
39. Egy 1970-es TN-C lakás biztonságos állapotú-e? És ha átalakítod?
40. Melyik szabvány az áramütés elleni védelem alapszabványa?
41. Mit tartalmaz a 410., a 411., a 412., a 413., a 414. és a 415. szakasz?
42. Mi az MSZ EN 61140 alapszabálya? Mondd el szó szerint!
43. Mi az alapvédelem definíciója?
44. Mi a hibavédelem definíciója?
45. Mi a kiegészítő védelem, és mit NEM tehet?
46. Mi a különbség az aktív rész és a test között?
47. Mi az idegen vezetőképes rész? Mondj három példát!
48. Melyik a régi és melyik az új elnevezés: érintésvédelem, hibavédelem, alapvédelem?
49. Sorold fel az alapvédelem négy megoldását!
50. Mekkora IP-fokozat kell a burkolatokra, és mekkora a vízszintes fedőfelületekre?
51. Miért szigorúbb a vízszintes fedőfelület követelménye?
52. Miért nem alkalmazható a védőakadály laikusok területén?
53. Mit ad a védőakadály és a távolság: alap- vagy hibavédelmet?
54. Hány méteren belül számít két rész egyidejűleg érinthetőnek?
55. Sorold fel a négy fő hibavédelmi módot a szakaszszámukkal!
56. Mi a SELV és a PELV különbsége? És mi a FELV?
57. Sorold fel a négy védelmi osztályt az alap- és hibavédelmük megjelölésével!
58. Miért tilos a II. osztályú készülék testét földelni?
59. Miért nem szabad TN-C rendszerben áram-védőkapcsolót használni?
60. Mely áramkörökre kötelező a 30 mA-es kiegészítő védelem egy lakásban?

Tudáspróba

1. Mi határozza meg elsősorban az áramütés súlyosságát?

a) kizárólag a hálózati feszültség nagysága b) a testen átfolyó áram nagysága és a behatás ideje együtt c) a hálózat frekvenciája és a vezeték keresztmetszete d) a védelmi eszköz névleges árama és a jelleggörbéjének meredeksége

2. Mekkora áramot ad az Ohm-törvény 230 V-on, 1 kΩ-os testellenállással?

a) 23 mA b) 2,3 A c) 230 mA d) 0,23 mA

3. Mi az elengedési küszöb jelentősége?

a) fölötte azonnal fellép a szívkamrai fibrilláció, időtartamtól függetlenül b) alatta az áram semmilyen érzetet nem vált ki az emberi testben c) ez az a határ, amely fölött a védelmi eszköznek ki kell oldania d) fölötte a sérült nem tudja elengedni a vezetőt, így a behatási idő megnő

4. Melyik zónában lehetséges a szívkamrai fibrilláció?

a) AC-1 b) AC-2 c) AC-3 d) AC-4

5. Mekkora a test belső ellenállása?

a) 300–500 Ω b) 20–100 kΩ c) 1500–2500 Ω d) néhány megaohm

6. Mekkora a határ érintési feszültség normál körülmények között?

a) 50 V AC / 120 V DC b) 25 V AC / 60 V DC c) 12 V AC / 30 V DC d) 230 V AC / 400 V DC

7. Mit mond ki a VMBSZ „biztonságos állapot” elve?

a) minden berendezést hatévente kötelező a mindenkori hatályos szabványra korszerűsíteni b) biztonságos állapotú az a berendezés, amely létesítésekor teljesítette a követelményeket c) a berendezés csak akkor biztonságos, ha van rajta 30 mA-es áram-védőkapcsoló d) a biztonságos állapotot kizárólag az évenként megismételt felülvizsgálati jegyzőkönyv igazolhatja

8. Melyik IP-fokozat kell a burkolatok könnyen megérinthető, vízszintes fedőfelületére?

a) IP2X / IPXXB b) IP20 minden esetben, a burkolat anyagától függetlenül c) IP4X / IPXXD d) IP54, mert ezek a felületek szabadtérinek minősülnek

9. Melyik alapvédelmi megoldás alkalmazható laikusok által hozzáférhető helyen is?

a) a védőakadály (korlát) alkalmazása a szekrény előtt b) az elérhető tartományon kívüli, magas elhelyezés c) a földeletlen helyi egyenpotenciálú összekötés kiépítése d) a burkolat vagy védőfedél legalább IP2X/IPXXB fokozattal

10. Mi a SELV és a PELV közötti különbség?

a) a megengedett legnagyobb feszültség eltérő értéke b) a földelés: a SELV-nél nincs, a PELV-nél van szándékosan földelt pont c) a SELV váltakozó áramú, a PELV kizárólag egyenáramú rendszerekre használható d) a PELV-hez biztonsági szigetelőtranszformátor kell, a SELV-hez bármilyen tápegység jó

11. Mit kell tenni egy II. osztályú kézi szerszámgép fémrészeivel?

a) védővezetőhöz kell kötni, mint minden fémházas készüléket b) külön helyi földelőt kell hozzá leverni a munkahely közelében c) semmit: a testét tilos védővezetőhöz kötni d) a nullavezetőhöz kell kötni, ha védővezető nem áll rendelkezésre

12. Miért nem szabad TN-C rendszerben áram-védőkapcsolót használni?

a) mert a hibaáram a PEN-en, az áramváltón át tér vissza, így az összeg nulla marad b) mert a PEN-vezető keresztmetszete ehhez általában túl kicsi c) mert a TN-C rendszerben nincs a testekhez külön vezetett védővezető, csak PEN d) mert az RCD névleges árama nem illeszthető a PEN terheléséhez

Források

Amit a jegyzet szándékosan nem állít tényként vagy nem közöl

A fejezet nem közli az IEC/TS 60479-1 zónagörbéinek számszerű koordinátáit (az a, b, c1, c2, c3 görbék mA–ms párjait). Ezek a fizetős szabványban vannak, és nem álltak a jegyzet rendelkezésére. A 31.2. ábra ezért elvi: a zónák sorrendjét és egymáshoz viszonyított helyzetét mutatja, nem mérhető értékeket.

A fejezet a küszöbértékeket tartományként közli, nem egyetlen számként, mert a szabadon elérhető források eltérő értékeket adnak (érzékelés 0,5 mA vagy 0,5–2 mA vagy 1–1,5 mA; elengedés 10–15 mA vagy időfüggően 5–200 mA). A jegyzet ezt az eltérést nem simítja el.

A 400 ms-os magyarázat két része eltérő erősségű: a T-hullám élettani ténye önálló orvosi szakirodalomból igazolt, de az, hogy ebből következik a c1 görbe alakja és a szabvány 0,4 s-os értéke, egyetlen forráson nyugszik. A jegyzet ezért ezt didaktikai értelmezésként, nem szabványi tényként közli. Maga a 0,4 s elsődleges szabványforrásból igazolt.

A feszültségfüggő testimpedancia-sor egyforrású, és a jegyzet tájékoztató jelleggel közli – nem méretezési értékként. Ugyanígy egyforrású a bőr kb. 50 V-os átütési küszöbe: az elv három független forrásból megerősített, a konkrét szám nem.

A fejezet nem közli az IP-kód teljes jelentéstáblázatát: az alapvédelemhez két kód kell (IP2X/IPXXB és IP4X/IPXXD), ezek elsődleges szabványforrásból igazoltak. A teljes táblázat az MSZ EN 60529 tárgya, amely nem állt rendelkezésre.

[JAVÍTVA 2026-09-13: az alábbi bekezdés korábban azt állította, hogy a 410.3.2. és 410.3.3. szakasz szó szerinti szövege nem érhető el - időközben a teljes szabványszöveg megérkezett, a 31.10. alfejezet mindkét idézetet és a helyes forráshelyet tartalmazza.] A 31.10. alfejezet hét szabálya a jegyzet saját rendszerezése a szabvány több, egymástól távoli szakaszából; az 1. szabály forrása [410.3.2.], szó szerint idézve. Minden szabály mellett ott van a forráshely.

A fejezet nem közli a III. védelmi osztály jelét szabványi ábraként: a „rombuszba írt III” leírás közvetett forrásból származik, az MSZ EN 61140 vonatkozó ábrája nem állt rendelkezésre. Mérvadó a készülék adattáblája és a gyártói dokumentáció.

A fejezet nem közli a VMBSZ szerinti időszakos felülvizsgálati gyakoriságokat. A jegyzet forrásanyagában nyitott kérdés maradt, hogy melyik épülettípusra a VMBSZ és melyikre az OTSZ táblázata az irányadó – ezt az elhatárolást a 38. fejezet (szerelői ellenőrzés) tisztázza, a két forrás összevetésével.

A fejezet nem közli az MSZ 1 feszültségszintjeit elsődleges forrásból: a kiadás azonosítása (MSZ 1-2002) másodlagos katalógusforrásból történt, és a határok „≤” vagy „<” jellege nem volt ellenőrizhető.

A mintapéldák minden testellenállás-, feszültség- és áramköri adata feladatadat vagy jelölt forrású becslés, nem méretezési előírás.