Az építési terület a legveszélyesebb villamos munkakörnyezet: nedves, poros, mechanikai sérülésnek kitett, és a hálózat naponta változik. A fejezet ezért az általánostól eltérő, szigorúbb szerelési követelményeket tanítja: a 32 amperes küszöbre épülő áramütés elleni védelmet, a kötelező áram-védőkapcsolót, az építési elosztószekrényt, a speciális kábeleket és csatlakozókat, az ideiglenes világítást és a rövidebb ellenőrzési ciklust. Külön alfejezet az önálló áramfejlesztő csatlakoztatása – a hordozható aggregátor, amely a lakossági gyakorlatban is felmerül –, valamint a kommunális létesítmények kapcsolódó előírásai. Nyolc kidolgozott mintapéldával.
- 30.1 Az építési terület mint különleges villamos környezet; alkalmazási terület
- 30.2 ⭐ Áramütés elleni védelem építési területen – a szigorúbb szabályok
- 30.3 Az építési elosztószekrény; szerkezet, védettség, elhelyezés
- 30.4 Szerkezetek kiválasztása és szerelése; kábelek, csatlakozóaljzatok, mechanikai védelem
- 30.5 Ideiglenes világítás kialakítása
- 30.6 Ellenőrzés és a rövidebb felülvizsgálati ciklus
- 30.7 Önálló áramfejlesztő (aggregátor) csatlakoztatása; a védelem kérdése
- 30.8 Villamos elválasztás aggregátornál – a gyakorlati alapeset
- 30.9 Hálózatról leválasztott, helyhez kötött berendezés táplálása
- 30.10 Kommunális létesítmények és munkahelyek – kapcsolódó előírások
- 30.11 A munkaterület átadása és az ideiglenes hálózat bontása
- Kidolgozott mintapéldák
- Gyakorlatok
- Összefoglalás
- Ellenőrző kérdések
- Tudáspróba
- Források
30.1 Az építési terület mint különleges villamos környezet; alkalmazási terület
A rész követelményei az építési és bontási területeken, a munkálatok ideje alatt használt villamos berendezésekre vonatkoznak:
- új épületek építése; - KÖZMŰÉPÍTÉSI munkák; - javítási, átalakítási, bővítési, BONTÁSI munkák; - FÖLDMUNKÁK.
NEM vonatkoznak az építési terület adminisztrációs helyiségeire (iroda, öltöző, tárgyaló stb.) – ott az általános szabályok érvényesek.
Mert itt minden rosszabb, mint egy kész épületben:
- NEDVES: eső, sár, betonvíz, mosás; - POROS: beton-, gipsz-, faporral szennyezett levegő; - MECHANIKAI SÉRÜLÉS: jármű, targonca, leeső anyag, éles tárgyak, taposás; - VÁLTOZÓ: a hálózat NAPONTA változik - új leágazás, áthelyezett elosztó, más nyomvonal; - IDEIGLENES: nincs végleges rögzítés, nincs befalazott védőcső, nincs kész burkolat; - SOK KEZELŐ: sok, különböző szakmájú ember használja, akik nem villanyszerelők.
Ezért van itt kötelező 30 mA-es áram-védőkapcsoló, ezért tiltott néhány védelmi mód, ezért gumikábel és ipari csatlakozó, és ezért napi-heti-havi az ellenőrzés a szokásos időszakos helyett.
Két további alapszabály
[704.30.101.] Az építési terület feletti szabadvezetékek légközét a szabadvezeték tulajdonosával kell egyeztetni – a daruk, létrák, állványok méretei alapján.
[704.313. megjegyzés] Egy építési területet több táplálás is elláthat – áramfejlesztőket is beleértve (lásd a HD 60364-5-551-et, amely a 30.7-30.9 alfejezet forrása).
A darugém, az emelt állványelem vagy egy megbillenő létra másodpercek alatt érhet hozzá egy szabadvezetékhez – és nem is kell hozzáérnie: nagyfeszültségen átívelés is előfordulhat.
Ezért mondja ki a szabvány, hogy a légközt a vezeték tulajdonosával kell egyeztetni, és hogy az egyeztetés alapja a gépek tényleges mérete.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a munkaterület berendezésekor – még a villamos hálózat kiépítése előtt – tisztázni kell:
- hol vannak a terület felett vagy mellett szabadvezetékek; - milyen magas gépekkel fognak dolgozni; - kell-e a vezeték KIKAPCSOLÁSA, ÁTHELYEZÉSE vagy BURKOLÁSA; - kell-e fizikai KORLÁTOZÁS (kapu, magasságkorlátozó) a gémes gépek mozgásához.
Ez a tulajdonos (az elosztói engedélyes) hatásköre – nem a kivitelezőé.
30.2 ⭐ Áramütés elleni védelem építési területen – a szigorúbb szabályok
Tiltott védelmi módok
Építési területen nem alkalmazható:
- VÉDŐAKADÁLY; - ELÉRHETŐ TARTOMÁNYON KÍVÜLI ELHELYEZÉS; - a KÖRNYEZET ELSZIGETELÉSE; - FÖLDELETLEN HELYI EGYENPOTENCIÁLÚ ÖSSZEKÖTÉS; - VILLAMOS ELVÁLASZTÁS egynél több fogyasztókészülék táplálására.
Mert mindegyik olyan védelmi mód, amely a környezet változatlanságára épít – és az építési területen éppen a környezet változik naponta.
- A VÉDŐAKADÁLY és az ELÉRHETŐ TARTOMÁNYON KÍVÜLI ELHELYEZÉS azt feltételezi, hogy az ember nem tud a veszélyes rész közelébe kerülni. Egy építkezésen viszont holnap ott lesz egy állvány vagy egy emelőkosár. - A KÖRNYEZET ELSZIGETELÉSE és a FÖLDELETLEN EPH szigetelő padlót és falat feltételez - nedves, sáros betonon ez értelmetlen. - A VILLAMOS ELVÁLASZTÁS több fogyasztóra azért tilos, mert akkor a "sziget" több készüléket fog össze, és két szigetelési hiba már veszélyes feszültséget hozhat létre köztük. EGY fogyasztóra viszont megengedett - ld. alább.
A kulcsszabály: a 32 amperes küszöb
A legfeljebb 32 A névleges áramú csatlakozóaljzatokat és a legfeljebb 32 A-es kézben tartható szerkezeteket tápláló áramköröket az alábbiak valamelyikével kell védeni:
| Megoldás | |
|---|---|
| a) | a táplálás önműködő lekapcsolása + legfeljebb 30 mA-es áram-védőkapcsolóval megvalósított kiegészítő védelem |
| b) | SELV vagy PELV törpefeszültség |
| c) | villamos elválasztás – minden aljzat, illetve készülék külön szigetelőtranszformátorról vagy külön tekercsről |
[704.411.3.2.101.] A 32 A-nél nagyobb aljzatokat tápláló áramkörökhöz lekapcsolóeszközként áram-védőkapcsolót kell használni.
[704.414.4.5.] SELV/PELV-nél az alapvédelem minden feszültségen: szigetelés vagy védőfedés/burkolat.
A szabvány ZA melléklete szerint egyes országokban a 32 A-nél nagyobb aljzatokra 500 mA-es áram-védőkapcsolót nevesítenek – ez nemzeti feltétel.
A jegyzet nem közöl magyar nemzeti értéket erre az esetre, mert a rendelkezésre álló szabványpéldányból ez nem volt megállapítható.
Amit a fejezet tényként közöl: a 32 A fölötti aljzatoknál a lekapcsolóeszköznek áram-védőkapcsolónak kell lennie – a névleges kioldóáramot a tervben kell megadni, a hibavédelmi számítás és a szelektivitás alapján.
A 32 A a szabvány szerint az a határ, ameddig a berendezést kézben tartható eszközökkel és hordozható csatlakozókkal használják – tehát ahol az ember közvetlenül fogja a készüléket és a kábelt.
<= 32 A: kézi szerszám, hosszabbító, kézi lámpa
-> a KEZELŐ van közvetlen veszélyben
-> 30 mA-es RCD (vagy SELV/PELV, vagy elválasztás)
> 32 A: daru, betonkeverő, nagy gép, alállomás
-> rögzített, kezelői felügyelettel
-> RCD mint LEKAPCSOLÓESZKÖZ, nagyobb
kioldóárammalEz ugyanaz a gondolat, mint a lakossági szabályokban a kiegészítő védelem intézménye: ahol a közvetlen emberi érintkezés valószínű, ott a 30 mA a mértékadó.
Túlfeszültség-védelem
Daruk, felvonók, betonkeverők kapcsolási túlfeszültségeket kelthetnek – a túlfeszültség-védelem szükségességét mérlegelni kell.
A szabvány ZA melléklete említi az Egyesült Királyságban használt csökkentett kisfeszültségű rendszert: 110 V a fázisok között, 55 V fázis és föld között – ezt egy középleágazásos (center-tapped) szigetelőtranszformátor adja.
Magyarországon ez NEM követelmény, és a jegyzet csak érdekességként említi: azt mutatja, hogy az építési terület kockázatát más országokban a feszültségszint csökkentésével kezelik, nálunk pedig a 30 mA-es áram-védőkapcsolóval.
30.3 Az építési elosztószekrény; szerkezet, védettség, elhelyezés
Építéshelyi energiaelosztó berendezés (ACS): minden építéshelyi energiaelosztó berendezés feleljen meg az EN 61439-4-nek.
Ipari csatlakozók:
| Áramtartomány | Szabvány |
|---|---|
| ≤ 16 A aljzatok | EN 60309-2 |
| 16 – 125 A aljzatok | EN 60309-2 |
| 125 A felett, vagy csereszabatossági igény nélkül | EN 60309-1 |
Minden ACS tartalmazzon a bemeneti táplálás leválasztására szolgáló eszközt, amely a „KI” helyzetben biztosítható (lakat, zárható burkolat).
A biztonsági és tartalék tápforrások csatlakoztatása úgy történjen, hogy a különböző tápforrások NE legyenek összekapcsolhatók.
Mert az építési területen sokan járnak, és a hálózat naponta változik. Ha valaki a hálózaton dolgozik, a lekapcsolt állapotot fizikailag biztosítani kell – különben bárki visszakapcsolhatja, aki „csak be akarta dugni a fúrót”.
Ez a LOTO elv építési területi megfelelője, és ugyanaz a gondolat, mint amit a napelemes fejezet és a feszültségmentesítéssel foglalkozó fejezet tanít.
A tápforrások összekapcsolhatóságának tilalma ugyanilyen fontos: ha egy aggregátor és a hálózati betáplálás egyszerre kerülhetne a rendszerre, az
- VISSZATÁPLÁLÁST okozna a hálózat felé (halálos veszély a hálózaton dolgozókra); - az aggregátort TÖNKRETENNÉ (fázisban nem egyező két tápforrás); - és a védelmi rendszer működését is felborítaná.
Ezért kell átkapcsoló (nem két külön kapcsoló), vagy mechanikai reteszelés a kettő között.
Külső hatások
Számolni kell:
- KORRÓZIÓS ANYAGOKKAL, - JÁRMŰMOZGÁSSAL, - KOPÁSSAL, FESZÍTÉSSEL, HAJLÍTÁSSAL, - ÜTÉSSEL, DÖRZSÖLÉSSEL, - FOLYADÉK és SZILÁRD ANYAG BEJUTÁSÁVAL.
A fejezet nem közöl konkrét IP- és IK-fokozatot az építéshelyi elosztókra és szerelvényekre.
A szabvány a külső hatások felsorolásával adja meg a keretet; a konkrét IP- és IK-fokozatot az adott helyszíni körülmények alapján kell megválasztani, és a termékszabvány (EN 61439-4, EN 60309) szerinti minősítésű eszközt kell beépíteni.
A jegyzet szerelési technológiákkal foglalkozó fejezete kifejezetten kimondja, hogy az IP-kód digitjeinek táblázatát (MSZ EN 60529) nem közli – ez itt is érvényes.
A gyakorlati eljárás: a tervező adja meg a védettséget; a szerelő ellenőrzi, hogy a beépített eszköz jelölése ezt teljesíti-e – és ellenőrzi azt is, hogy a védettség a szerelés után is fennáll-e (tömítések a helyükön, vakdugók a nem használt aljzatokban, zárt ajtó).
30.4 Szerkezetek kiválasztása és szerelése; kábelek, csatlakozóaljzatok, mechanikai védelem
A kábeleket ne vezessék át a terület útjain és járdáin. Ha ez elkerülhetetlen, speciális védelem kell az építőgépekkel szemben.
A mozgatásnak kitett hajlékony kábelek az IEC 60245-4 szerinti 66-os típusúak (kopás- és vízálló) vagy azzal egyenértékűek legyenek.
Az IEC 60245-4 szerinti 66-os típus a nehéz kivitelű, gumiköpenyű hajlékony kábel – amelyet a gyakorlatban a H07RN-F típusjel alatt ismerünk.
A megfeleltetés a harmonizált kábeljelölési rendszerből következik:
H - harmonizált típus 07 - 450/750 V névleges feszültség R - gumi (rubber) szigetelés N - polikloroprén (neoprén) köpeny F - finom sodrott, hajlékony vezető
Miért éppen ez? Mert az építési területen a kábelt húzzák, tapossák, hajlítják, sárba ejtik és rárakodnak – és a gumiköpeny ezt jóval jobban bírja, mint a PVC:
- HAJLÉKONYABB hidegben (a PVC 0 °C alatt merev és törékeny); - KOPÁSÁLLÓBB és SZAKÍTÁSSZILÁRDABB; - VÍZÁLLÓ; - UV- és ózonálló.
A gyakorlati szabály: építési területen hosszabbítónak, kézi szerszám kábelének és mozgó táplálásnak kizárólag gumikábel való – műanyag köpenyű, merev kábel nem.
Ipari (CEE) csatlakozók
A CEE-csatlakozó (EN 60309) építési területen három dolgot ad, amit a háztartási aljzat nem:
1. VÉDETTSÉG: fedéllel, tömítéssel - por és víz ellen. 2. MECHANIKAI SZILÁRDSÁG: nem törik el, ha ráhajt egy targonca. 3. TÉVESZTÉSBIZTOSSÁG: a feszültség- és fáziskiosztás szerint ELTÉRŐ a geometria és a SZÍN, tehát nem lehet rossz feszültségű készüléket bedugni.
A színkódról: a jegyzet szerelvényezéssel foglalkozó fejezete közli a bevett ipari csatlakozó-színkódot (sárga, kék, piros feszültségtartományonként) – kétforrású, ekként jelölt adatként. Ez a fejezet ezt nem ismétli meg tényként; a mérvadó az adott csatlakozó jelölése és adatlapja.
Biztonsági berendezések
A körülmények miatt szükség lehet például a menekülési utak megvilágítására.
(A biztonsági világítás részletes követelményeit a jegyzet biztonsági és vészvilágítással foglalkozó fejezete tárgyalja.)
30.5 Ideiglenes világítás kialakítása
A szabvány az ideiglenes világításra a biztonsági keretet adja meg, a megvilágítási szinteket nem:
| Szabályozási elem | Forrás |
|---|---|
| IP-fokozat a külső hatások szerint | 704.512.2. + MSZ HD 60364-5-52, 522.3. |
| hajlékony gumikábeles táplálás | 704.522.8.101. |
| 30 mA-es áram-védőkapcsoló a ≤ 32 A-es körökön | 704.410.3.101. |
| a menekülési út megvilágítása | 704.56. |
| Ref. | Tevékenység | Fenntartott megvilágítás | Egyenletesség | GRL | Ra |
|---|---|---|---|---|---|
| 5.3.1 | terepelőkészítés, földmunka, rakodás | 20 lx | 0,25 | 55 | 20 |
| 5.3.2 | építési munkaterület, csatorna- és vezetéklefektetés, szállítás, kiegészítő és tárolási feladatok | 50 lx | 0,40 | 50 | 20 |
| 5.3.3 | állványelem-szerelés, könnyű vasszerelés, zsaluzás, elektromos cső- és kábelszerelés | 100 lx | 0,40 | 45 | 40 |
| 5.3.4 | elemek illesztése, igényes elektromos, gépészeti és csővezeték-szerelés | 200 lx | 0,50 | 45 | 40 |
A hivatalos szabványszöveg fizetős, és nem állt a jegyzet rendelkezésére. A fenti táblázatot három, egymástól független forrás idézi – egy német világítástechnikai szakmai szövetség kiadványa és két gyártói alkalmazási útmutató –, és a számértékek, sőt a sorszámozás (5.3.1-5.3.4) is tökéletesen egyezik. Ez erős megerősítés, de nem azonos az elsődleges szabványforrással.
Két további megszorítás:
1. A táblázat az EN 12464-2:2014 kiadásra vezethető vissza. A szabványnak azóta MSZ EN 12464-2:2025 kiadása is megjelent - a "Building sites" táblázat esetleges 2025-ös módosítását fizetős hozzáférés nélkül NEM lehetett ellenőrizni. 2. A jegyzet ezért ezeket az értékeket "a 2014-es kiadás táblázata alapján, a 2025-ös kiadás felülvizsgálatáig" jelöléssel közli.
Valós tervezésnél a hatályos szabvány nyomtatott példányát kell elővenni.
A megvilágítási szint önmagában nem elég – az ideiglenes világításnál három dolog ugyanilyen fontos, és ezek mind a 7-704-ből következnek:
1. VÉDETTSÉG: a lámpatest kültéri, nedves, poros környezetben üzemel -> a helyszíni külső hatásoknak megfelelő IP-fokozat [704.512.2.]. 2. TÁPLÁLÁS: hajlékony GUMIKÁBEL [704.522.8.101.], és a legfeljebb 32 A-es kör 30 mA-es RCD mögött [704.410.3.101.]. 3. MENEKÜLÉSI ÚT: a körülmények miatt szükség lehet a menekülési utak megvilágítására [704.56.] - ez már NEM munkavilágítás, hanem BIZTONSÁGI világítás.
És egy gyakorlati megfontolás: az ideiglenes világítás a munka előrehaladtával folyamatosan átalakul – ami ma elég, holnap kevés lehet, mert a szerkezet árnyékol. Ezért tartozik az ellenőrzési körbe (30.6).
30.6 Ellenőrzés és a rövidebb felülvizsgálati ciklus
A helyszíni körülmények állandóan változnak, ezért a kezdeti és időszakos ellenőrzés mellett szükség szerinti gyakoriságú (napi / heti / havi) ellenőrzés kell.
Ellenőrzendő például:
- a KÖTÉSEK és a VÉDŐVEZETŐK állapota; - a HAJLÉKONY VEZETÉKEK és csatlakozásaik; - a BIZTOSÍTÓBETÉTEK névleges értéke és a MEGSZAKÍTÓ- BEÁLLÍTÁSOK (nem változtatták-e meg indokolatlanul); - az ÁRAM-VÉDŐKAPCSOLÓK MŰKÖDŐKÉPESSÉGE.
Mert az építési területen ez a leggyakoribb, szándékos rontás.
A tipikus eset: egy gép vagy egy hosszabbító-lánc túlterheli az áramkört, a kismegszakító leold, és valaki nagyobb betétet vagy nagyobb kismegszakítót tesz be, hogy „ne kapcsoljon le”.
Ezzel a vezeték védelme megszűnik – a kábel melegszik, a szigetelés károsodik, és a következmény tűz vagy áramütés.
Ugyanez igaz az RCD-re: ha folyton old, valaki áthidalja vagy kiveszi. Ezért nevesíti a szabvány külön az RCD-k működőképességének ellenőrzését – a TEST gombbal, rendszeresen.
A gyakorlati eljárás: a névleges értékeket a rajzon és az elosztóban is fel kell tüntetni, hogy az eltérés ránézésre kiderüljön; és az ellenőrzést dokumentálni kell.
A szabvány nem ad kötelező napi/heti/havi ciklust – azt mondja, hogy a gyakoriságot a körülményekhez kell igazítani.
Ami a gyakoriságot növeli:
- a hálózat gyakori átalakítása; - nagy géppark, sok járműmozgás; - rossz időjárás, sár, fagy; - sok, változó összetételű alvállalkozói létszám; - korábbi hibaesemények.
A jegyzet nem közöl kötelező ciklusidőt a szemrevételezéses ellenőrzésre – ez a munkaterület villamos felelősének döntése, és a tűzvédelmi, illetve munkavédelmi dokumentációban rögzítendő. Kivétel az áram-védőkapcsoló (RCD) működési próbája: a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet munkahelyi munkaeszközre (ide értve az ideiglenes építési hálózatot is) havi próbagombos ellenőrzést ír elő – ezt a 38. fejezet tárgyalja részletesen.
30.7 Önálló áramfejlesztő (aggregátor) csatlakoztatása; a védelem kérdése
MSZ HD 60364-5-551:2010/A11:2016 „Kisfeszültségű villamos berendezések. 5-55. rész: … Egyéb szerkezetek. 551. fejezet: Kisfeszültségű áramfejlesztők”, 2016. május, magyar nyelvű. Ez az A11 módosítás a HD 60364-5-551:2010-et módosítja; a CENELEC 2016-02-29-én hagyta jóvá, a bevezetés határideje 2017-03-01.
Az A11 teljesen új, ELŐÍRÁS jellegű ZC mellékletet illeszt be [551.2.21.]:
„A ZC melléklet további követelményeket ír elő – a hálózathoz NEM csatlakoztatott önálló áramfejlesztőkre, és – a hálózatról LEVÁLASZTOTT, helyhez kötött berendezéseket tápláló önálló áramfejlesztőkre.”
[ZC2.] Általános követelmény: „Az önálló áramfejlesztők, valamint kombinációik legyenek ellátva lekapcsolóeszközökkel, és ezek feleljenek meg a HD 60364-4-41 követelményeinek.”
A táplálás önműködő lekapcsolása aggregátorról
„Az önálló áramfejlesztő zárlatra történő táplálása olyan legyen, hogy a túláramvédelmi eszköz VAGY az áram-védőkapcsoló képes legyen az áramkör lekapcsolására a 4-41 411.4. szerint.”
Gyakorlati megjegyzés a szabványból: „javasolt, hogy az önálló áramfejlesztők használati utasításai tartalmazzák az ajánlott legnagyobb névleges áram értékét.”
A generátor zárlati árama sokkal kisebb, mint a hálózaté – ezért a kismegszakító nem biztos, hogy kiold.
Gondold végig, mi történik egy testzárlatnál:
- HÁLÓZATRÓL táplálva: a transzformátor és a hálózat kis impedanciája miatt a zárlati áram a névleges sokszorosa -> a kismegszakító MÁGNESES kioldója azonnal működik. - AGGREGÁTORRÓL táplálva: a generátor belső impedanciája NAGY, a zárlati áram esetleg alig több a névlegesnél -> a mágneses kioldó NEM lép működésbe, csak a TERMIKUS - az pedig MÁSODPERCEK vagy PERCEK alatt old.
A következmény: a testzárlat fennmarad, és a test a lekapcsolási idő alatt veszélyes érintési feszültség alatt van.
Ezért kell az aggregátoros táplálásnál vagy áram-védőkapcsolót alkalmazni (amely nem a zárlati áram nagyságától, hanem a hibaáramtól működik), vagy a villamos elválasztás védelmi módját (30.8), vagy IT-rendszert IMD-vel.
És ezért javasolja a szabvány, hogy a gyártó a használati utasításban adja meg az ajánlott legnagyobb névleges áramot – azaz azt, hogy mekkora védelmi eszközzel lehet még számítani a kioldásra.
Inverteres (statikus konverteres) aggregátorok
Ha a hibavédelem a védelmi eszközök működésén alapul, a lekapcsolási idő a 4-41 41.1. táblázata szerint legyen.
Ha ezen belül nem old ki, akkor a statikus konverter terhelési oldalán kiegészítő egyenpotenciálra hozó összekötést kell létesíteni [415.2.] az egyidejűleg hozzáférhető testek és idegen vezetőképes részek között, a feltétellel:
R ≤ 50 V / I_a (váltakozó áramnál)
ahol I_a a statikus konverter 5 s időtartamig fennálló legnagyobb földzárlati árama.
„Óvintézkedéseket kell tenni, vagy a szerkezetet úgy kell megválasztani, hogy sem a statikus konverter által termelt EGYENÁRAMOK, sem a SZŰRŐK jelenléte ne zavarják meg a védelmi eszközök szabályos működését vagy a szigetelés-ellenőrző készülékek (IMD-k) működési elvét.”
Ez ugyanaz a jelenség, mint amit a napelemes fejezet a B típusú RCD-nél tanít: a statikus konverter (inverter) egyenáramú összetevőt vihet a hibaáramba, és attól az A típusú RCD sem biztos, hogy megfelelő.
A gyakorlati következtetés inverteres aggregátornál:
- a GYÁRTÓI DOKUMENTÁCIÓBÓL kell megállapítani, milyen RCD-típus szükséges; - és azt is, hogy a gép egyáltalán ALKALMAS-E az adott védelmi mód használatára.
A jegyzet nem közöl RCD-típus-előírást inverteres aggregátorokra: ez a gép adatlapján szerepel.
IT-rendszer aggregátorral
A 4-41 411.6. szerint, továbbá:
- minden testet a FÜGGETLEN HIBAÁRAMNAK MEGFELELŐEN MÉRETEZETT védővezetővel össze kell kötni; ELEGENDŐ az R_A <= 1000 Ω földelési ellenállás; - az ELSŐ SZIGETELÉSI HIBÁNÁL, amikor a szigetelési ellenállás 100 Ω/V ALÁ csökken (a hibamentes rendszerben az U_0 fázisfeszültségre vonatkoztatva), az IMD-nek RIASZTÁST kell adnia az EN 61557-8 szerint; - a MÁSODIK hibára a 4-41 411.6.4. érvényes.
Mert az IT-rendszerben az első hiba nem okoz veszélyes áramot: a rendszer földtől elszigetelt, ezért az első testzárlatnál csak a hálózat szórt kapacitásán át folyhat kis áram.
Ezért itt a földelés feladata nem a kioldás biztosítása (mint TN-ben), hanem az, hogy a testek potenciálja meghatározott legyen – és ehhez elég az 1000 Ω.
De: a második hiba már veszélyes – ezért kell az IMD, amely az első hibát azonnal jelzi, hogy ki lehessen javítani, mielőtt a második bekövetkezne.
30.8 Villamos elválasztás aggregátornál – a gyakorlati alapeset
[ZC3.2.1.] Egyetlen fogyasztónál: a 4-41 413. fejezete (villamos elválasztás) érvényes.
[ZC3.2.2.1.] Egynél több fogyasztónál – méretezési korlát:
„Ajánlatos, hogy az áramkör voltban kifejezett U_0 fázisfeszültségének és a vezetékrendszer méterben kifejezett hosszának SZORZATA ne haladja meg a 100 000 V·m-t, valamint a vezetékrendszer hossza ne haladja meg az 500 m-t.”
Egyszerű osztás:
230 V-nál: 100 000 / 230 = 434,8 m 400 V-nál: 100 000 / 400 = 250,0 m
Tehát 230 V-on kb. 435 m, 400 V-on 250 m a megengedett vezetékhossz – és mindkettőre érvényes az 500 m-es abszolút korlát is, amelyik előbb elfogy.
Miért van ez a korlát? Mert a villamos elválasztás azon alapul, hogy az elválasztott „sziget” földtől szigetelt. A vezetékrendszer azonban kapacitívan csatolódik a földhöz – és minél hosszabb és minél nagyobb feszültségű, annál nagyobb ez a kapacitás.
Egy ponton túl a szórt kapacitáson át már veszélyes áram folyhat egy testzárlatnál – azaz az elválasztás elveszíti a védőhatását. A 100 000 V·m ennek a határa.
A két megengedett megoldás egynél több fogyasztónál
EN 61557-8 szerinti IMD-t kell telepíteni. Ha az aktív részek és a földeletlen egyenpotenciálra hozó vezető közötti szigetelési ellenállás 100 Ω/V alá csökken, a fogyasztó áramköreit önműködően 1 másodpercen belül le kell kapcsolni (a válaszidőt az EN 61557-8 szerint kell ellenőrizni).
Vészhelyzeti kivétel: kialakítható úgy, hogy „a rendszer kikapcsolása után EGY egyfázisú csatlakozóaljzat továbbra is meg legyen táplálva, pl. vészhelyzet esetére”. Ezt az aljzatot tartósan meg kell jelölni, és ne lehessen leszerelni, hogy mindig csak egy fogyasztó legyen hozzá csatlakoztatva.
Az aggregátor testeit a földeletlen egyenpotenciálra hozó vezetőhöz kell csatlakoztatni, kivéve, ha a gép II. érintésvédelmi osztályú vagy azzal egyenértékű szigetelésű.
Fontos gyakorlati könnyítés: „Ha a szigetelési ellenállást az EN 61557-8 szerinti IMD folyamatosan ellenőrzi az üzemelés során, a HD 60364-6 szerinti szigetelési ellenállás mérése az IDŐSZAKOS ELLENŐRZÉSKOR ELHAGYHATÓ.”
„Áramkörönként vagy csatlakozóaljzatonként kell EGY áram-védőkapcsolót használni úgy, hogy csak EGY fogyasztó legyen védve.”
MEGJEGYZÉS: „Általában az ELSŐ szigetelési hibát az áram-védőkapcsoló NEM ÉRZÉKELI. Egy másik aktív vezetőn bekövetkező második szigetelési hiba esetén az egyik áram-védőkapcsoló lekapcsolja a hibás áramkört.”
Az RCD-k működési jellemzőit a 4-41 41.1. táblázata szerint kell kiválasztani.
[ZC3.3.] „Csak olyan kábelek használhatók, amelyek tartósan alkalmasak az adott célra.”
Mert az elválasztott sziget földtől szigetelt: az első testzárlatnál nincs hova záródnia a hibaáramnak. Ezért az RCD nem lát semmit – és ez nem hiba, hanem a villamos elválasztás lényege.
A második hiba viszont – egy másik aktív vezetőn, egy másik készüléken – már zárlatot hoz létre a két hibahely között, és az ezen folyó áram átmegy az RCD-n (mert két különböző áramkörben van a két hibahely). Ekkor az egyik RCD lekapcsol.
Ezért kell fogyasztónként külön RCD – ha egy RCD mögött két készülék lenne, a köztük kialakuló hiba áramai kiegyenlítenék egymást az összegző áramváltóban, és az RCD nem oldana ki.
Ez a szabvány egyik legszebb, mérnökileg legpontosabb követelménye – és pontosan ezért mondja ki a 7-704 is, hogy építési területen a villamos elválasztás egynél több fogyasztó táplálására tilos.
30.9 Hálózatról leválasztott, helyhez kötött berendezés táplálása
Ez a „házi aggregátor” esete: amikor áramszünetben egy hordozható aggregátorral táplálják meg a ház helyhez kötött villamos berendezését.
Az áramfejlesztőt fel kell szerelni egy megfelelő KAPCSOLÓVAL, amellyel az 1. vagy a 2. üzemmódot lehet kiválasztani. „A kapcsoló helyzetét NE LEHESSEN ELMOZDÍTANI, és azt EGYÉRTELMŰEN MEG KELL JELÖLNI.”
| Üzemmód | Mit csinál? |
|---|---|
| 1. üzemmód | mobil (hordozható) berendezés közvetlen táplálása az aggregátorról – a ZC3.2.2. (villamos elválasztás) szerint |
| 2. üzemmód | helyhez kötött, a hálózatról LEVÁLASZTOTT berendezés táplálása, a normál táplálás alternatívájaként |
A 2. üzemmód követelményei:
- az 551.4.3.2.-n túl AJÁNLATOS a helyhez kötött berendezés FÖLDELŐBERENDEZÉSÉNEK használata; ha ez nem lehetséges, megfelelő földelési eszközökről kell gondoskodni; - "NEM KOMPATIBILIS csatlakozóaljzatot kell használni annak megakadályozására, hogy szabványos csatlakozódugót KÖZVETLENÜL lehessen az áramfejlesztőhöz csatlakoztatni." Az EN 60309-2-nek megfelelő csatlakozóaljzat használata esetén A FÖLDELŐÉRINTKEZŐ 01:00 ÓRAÁLLÁSBAN LEGYEN; - "A HELYHEZ KÖTÖTT BERENDEZÉSBEN BIZTOSÍTANI KELL AZ N- ÉS A PE-VEZETŐK KÖZÖTTI ÖSSZEKÖTÉST."
2. MEGJEGYZÉS: „Az áramfejlesztő mögötti egypólusú kapcsoló használata az aktív vezetők túláramvédelmével együtt védi az áramfejlesztőt az áramfejlesztőn belüli szigetelési hibával szemben.”
Ez a szabványi módja annak, hogy megakadályozzuk a leggyakoribb és legveszélyesebb aggregátoros hibát: hogy valaki egy kétvégén dugós kábellel („öngyilkos kábel”) az aggregátort közvetlenül egy háztartási aljzatba dugja.
Mi történik ilyenkor?
1. A dugó ÉRINTKEZŐI FESZÜLTSÉG ALATT vannak, miközben ki vannak takarva -> aki hozzáér, áramütést kap. 2. Az aggregátor a ház HÁLÓZATI OLDALÁRA is visszatáplál, ha a főkapcsoló nincs kikapcsolva -> a hálózaton dolgozó szerelő ÉLETVESZÉLYBE kerül (a transzformátoron át felfeszülhet a középfeszültségre is). 3. A ház VÉDELMI RENDSZERE nem úgy működik, ahogy tervezték (más a zárlati áram, más az N-PE viszony).
A szabvány megoldása: olyan aljzatgeometriát kell használni, amelybe szabványos dugó nem fér bele – EN 60309-2 aljzatnál a földelőérintkező 01:00 óraállásban.
És a másik fele: a 2. üzemmódban az N-PE összekötést az épület oldalán kell biztosítani – nem az aggregátorban. Ezért kell a ZC1. ábra szerinti kialakítás, és ezért nem elég egyszerűen „bedugni” a gépet.
Ez az a téma, amelynél a szerelőnek határozottan kell fogalmaznia:
1. Az aggregátort NEM szabad házi aljzatba visszatáplálni. 2. A helyhez kötött berendezés táplálásához ÁTKAPCSOLÓ kell, amely a hálózatot és az aggregátort KIZÁRJA egymásból. 3. A csatlakozás NEM KOMPATIBILIS (ipari) aljzattal történjen. 4. Az N-PE összekötést és a földelést a BERENDEZÉS oldalán kell biztosítani. 5. A kialakítás TERVEZŐI és SZERELŐI feladat - nem barkácsolás.
A 30.5. mintapélda ezt viszi végig egy konkrét eseten.
30.10 Kommunális létesítmények és munkahelyek – kapcsolódó előírások
MSZ HD 60364-7-718:2013 „Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Kommunális létesítmények és munkahelyek”.
Alkalmazási terület [718.1.]: díszterem, nagyterem · kiállítási csarnokok · színházak, mozik · sportcsarnokok · vásárcsarnokok · éttermek · szállodák, vendégházak, garázsok · iskolák · zárt autóparkolók · üléstermek, uszodák, repülőterek, vasútállomások, toronyházak · műhelyek, gyárak és ipartelepek.
„A BEJÁRATI ÉS A MENEKÜLÉSI ÚTVONALAK részei az előző példáknak.”
„Speciális épületekben és térségekben biztonsági berendezések használatának szükségességét nemzeti szabályzatok határozhatják meg, amelyek szigorúbb követelményeket is tartalmazhatnak.” (Magyarországon: OTSZ + TvMI 7.7.)
Definíciók [718.3.]: kommunális létesítmény = „a nyilvánosság számára nyitott hely, épület vagy épületrész”; munkahely = „hely, épület vagy épületrész, amelyben alkalmazottak a munkakörükkel kapcsolatos tevékenységeket végzik”.
| Szakasz | Követelmény |
|---|---|
| 718.422.2.101. | meg kell határozni a kiürítés megfelelő feltételeit (BD2, BD3, BD4) |
| 718.422.3.7.101. | „A folyamatos FELÜGYELET NÉLKÜLI motorokat hővédelmi eszközzel kell védeni, vagy impedanciavédett motorokat kell használni.” Kivétel: munkahelyen az 500 W-nál kisebb névleges teljesítményű motorok; és azok, amelyek lefogott állapotban sem melegednek túl |
| 718.422.21. | eszközöket kell használni a nem lényeges készülékek villamos berendezéseinek lekapcsolására azokban az épületrészekben, amelyekben nem tartózkodnak személyek (büfék, kantinok, öltözők, vásárcsarnokok, kiállítótermek) |
| 718.512.21. | „Az 5 kg-nál nagyobb súlyú FÜGGESZTETT rögzített szerkezeteket el kell látni egy JÁRULÉKOS ÖNÁLLÓ FÜGGESZTŐESZKÖZZEL. Mindegyik önálló függesztőeszköz úgy legyen kialakítva, hogy biztonságosan elbírja a SÚLY 5-SZÖRÖSÉT.” (Kábel, vezeték és lánc használható második függesztőeszközként.) |
| 718.536.101. | „A villamos berendezés lekapcsoló eszközei és a tápkábelek épületbe való belépési pontja közötti távolság a LEHETŐ LEGRÖVIDEBB legyen.” MEGJ.: nemzeti szabályzat előírhatja a lekapcsoló eszköz helyét is |
| 718.536.102. | ha vannak olyan szerkezetek, amelyeknek bekapcsolva kell maradniuk, amikor személyek nem tartózkodnak ott, a berendezést ennek megfelelően, külön áramkörökkel kell kialakítani |
Ez fogalmi csapda, amit érdemes tisztázni.
- LÁMPATESTEKRE az MSZ HD 60364-5-559 559.5.2. szabálya érvényes: a FELFOGÓESZKÖZ legalább 5 kg-ot bírjon, és 5 kg fölött a SZERELŐ igazolja a tényleges tömeg hordozását. (Ld. a jegyzet világítási fejezetét.) - AZ EGYÉB FÜGGESZTETT RÖGZÍTETT SZERKEZETEKRE viszont a 718.512.21. szerint 5 kg fölött JÁRULÉKOS ÖNÁLLÓ FÜGGESZTŐESZKÖZ kell, amely a SÚLY 5-SZÖRÖSÉT bírja.
A két szabály nem ugyanaz, és a 718.512.21. a lámpatestekre NEM vonatkozik – azokra a 718.559., illetve az 559. fejezet szabálya érvényes.
A világítási áramkörök fenntartása – kockázatalapú szabály
„A világítás megfelelő szintjeinek fenntartását a helyiségek KOCKÁZATELEMZÉSÉVEL kell meghatározni, figyelembe véve a HD 60364-5-51 A és ZA melléklete szerinti osztályozást.”
| Kockázat | Követelmény |
|---|---|
| kis kockázatú helyek (BD1) | egyetlen normál világítási végáramkör elegendő |
| más helyek (BD2-BD4) | „KETTŐ VAGY TÖBB normál világítási végáramkör, a lámpatesteket oly módon táplálva, hogy a helyiség egyik része sem marad kellő megvilágítási szint nélkül bármelyik áramkör meghibásodása esetén. Áram-védőkapcsolók használata esetén EGY áram-védőkapcsoló NEM VÉDHET EGYNÉL TÖBB VÉGÁRAMKÖRT.” |
(4. megjegyzés: „Szükség esetén bármelyik választási lehetőség kiegészíthető tartalékvilágítási áramkörökkel.”)
[718.559.101.2.] Ha egy nyilvánosan hozzáférhető helyiség normál világítását csökkenteni lehet (például mozi, előadóterem), lehetőséget kell biztosítani a TELJES világítási szint visszaállítására egy megfelelően elhelyezett kapcsolóval.
A jegyzet biztonsági világítással foglalkozó fejezete tanítja az MSZ HD 60364-5-56, 560.9.2. szerinti kettős áramkör szabályát: a tartalékvilágítási lámpatesteket legalább két áramkörből, váltakozva kell kábelezni.
A 718.559.101. ugyanezt mondja ki a NORMÁL világításra a nagyobb kockázatú helyeken – és a kettő együtt adja a teljes képet:
NORMÁL világítás, BD2-BD4: legalább 2 végáramkör, és
1 RCD nem védhet egynél többet
[718.559.101.]
TARTALÉK (biztonsági) világítás: legalább 2 áramkör,
VÁLTAKOZVA kábelezve
[560.9.2.]Mindkettő ugyanazt az elvet valósítja meg: egyetlen áramkör (vagy egyetlen RCD) kiesése nem sötétítheti el a helyiséget.
30.11 A munkaterület átadása és az ideiglenes hálózat bontása
Az ideiglenes hálózat nem véglegesíthető: az építés végén el kell bontani, és a végleges berendezést a saját szabályai szerint kell kiépíteni és ellenőrizni.
1. FESZÜLTSÉGMENTESÍTÉS a betáplálásnál, a szokásos öt lépéssel (ld. a jegyzet feszültségmentesítéssel foglalkozó fejezetét), és a leválasztó BIZTOSÍTÁSA "KI" helyzetben [704.537.2.101.]. 2. ELLENŐRZÉS, hogy nincs-e MÁSIK tápforrás (aggregátor!) - a szabvány kifejezetten számol azzal, hogy egy építési területet több táplálás is elláthat [704.313.]. 3. A HÁLÓZAT BONTÁSA a végpontoktól a betáplálás felé haladva. 4. A FÖLDBEN maradó kábelek, csövek, aknák eltávolítása vagy dokumentálása (ha maradnak). 5. A BETÁPLÁLÁSI PONT visszaadása az elosztói engedélyesnek, illetve a mérőhely átalakítása a végleges állapotra. 6. DOKUMENTÁLÁS: az ellenőrzési naplók, a mérési jegyzőkönyvek és a bontás ténye.
A leggyakoribb kísértés az, hogy az építés végén az ideiglenes hálózat egy része bent marad – „úgyis jó”, „majd később kicseréljük”.
Miért nem szabad?
- Az ideiglenes hálózat MÁS SZABVÁNY szerint készült (7-704), amely BIZONYOS PONTOKON szigorúbb, MÁSOKON viszont az ideiglenességre épít (nem véglegesen rögzített, nem befalazott, könnyen hozzáférhető). - A gumikábel és az ipari csatlakozó KIVÁLÓ ideiglenes megoldás, de nem helyettesíti a végleges, rögzített vezetékrendszert. - Az ideiglenes hálózat NAPI-HETI ellenőrzésre volt méretezve [704.6.101.]; a végleges berendezésnél ilyen nincs. - A DOKUMENTÁCIÓ és a megfelelőség sem vihető át: a végleges berendezésnek SAJÁT szerelői ellenőrzése és mérési jegyzőkönyve kell.
A helyes eljárás: az ideiglenes hálózatot el kell bontani, a végleges berendezést pedig a jegyzet szerelői ellenőrzésről szóló fejezete szerint kell átadni.
Az ideiglenes hálózatnál is keletkeznek olyan dokumentumok, amelyeket át kell adni vagy meg kell őrizni:
- a KEZDETI ELLENŐRZÉS jegyzőkönyve (a hálózat kiépítésekor); - a SZÜKSÉG SZERINTI (napi/heti/havi) ellenőrzések naplója [704.6.101.]; - az RCD-vizsgálatok eredményei; - az esetleges HIBAESEMÉNYEK és a javításuk dokumentumai; - az AGGREGÁTOROK csatlakoztatásának kialakítása és ellenőrzése.
Ezek a munkavédelmi és tűzvédelmi dokumentáció részei, és egy baleset utáni vizsgálatban bizonyító erejűek.
Kidolgozott mintapéldák
30.1. mintapélda – Az aggregátor teljesítményének meghatározása
Egy építési területen a következő fogyasztókat kell egy hordozható aggregátorról táplálni (feladatadat):
Fogyasztó Darab Teljesítmény / db betonkeverő (motor) 2 2,2 kW körfűrész (motor) 1 1,5 kW ideiglenes világítás – 0,6 kW melegítő (ohmos) 1 3,0 kW A feladat további adatai: a méretezésnél alkalmazott egyidejűségi tényező 0,7, a teljesítménytényező cos φ = 0,8, és az aggregátor gyártója szerint a legnagyobb motor indításához a névleges teljesítményének legalább háromszorosát kell tudni adni.
a) Mekkora az összes beépített teljesítmény? b) Mekkora a méretezési hatásos teljesítmény? c) Mekkora látszólagos teljesítmény kell? d) Teljesül-e az indítási feltétel?
a) Az összes beépített teljesítmény
2 · 2,2 kW = 4,4 kW
1 · 1,5 kW = 1,5 kW
világítás = 0,6 kW
melegítő = 3,0 kW
------
ÖSSZESEN 9,5 kWb) A méretezési hatásos teljesítmény
P_m = P_ossz · e = 9,5 · 0,7 = 6,65 kW
c) A látszólagos teljesítmény
Az aggregátor teljesítményét kVA-ban adják meg, mert a generátort – a transzformátorhoz hasonlóan – az áram melegíti, nem a hatásos teljesítmény:
S = P_m / cos φ = 6,65 / 0,8 = 8,31 kVA
d) Az indítási feltétel
A legnagyobb motor 2,2 kW; a gyártó szerint az indításához:
P_ind = 3 · 2,2 = 6,6 kW
Ehhez hozzá kell adni azt a terhelést, amely indítás közben is jár. A legrosszabb eset: a másik keverő, a fűrész, a világítás és a melegítő is megy:
P_egyidejű = 2,2 + 1,5 + 0,6 + 3,0 = 7,3 kW
P_csúcs = 6,6 + 7,3 = 13,9 kW → S_csúcs = 13,9 / 0,8 = 17,4 kVA
Tartós igény: 8,31 kVA Indítási csúcsigény: 17,4 kVA
Válasz: tartósan kb. 8,5 kVA elég lenne, de az indítási csúcs 17,4 kVA – ezért vagy nagyobb aggregátort kell választani, vagy szervezéssel kell biztosítani, hogy a nagy motorok ne induljanak teljes terhelés mellett.
A fejezet nem közöl egyidejűségi tényezőt építési területre, sem motorindítási teljesítmény-szorzót, sem cos φ-értéket.
- Az EGYIDEJŰSÉGI TÉNYEZŐ a munkaszervezéstől függ - hány gép jár egyszerre. Ezt a kivitelező határozza meg, és a méretezés bemenő adata. - Az INDÍTÁSI SZORZÓT az AGGREGÁTOR és a MOTOR gyártója adja meg; aggregátoroknál ez jellemzően a gép adatlapján "motorindítási képesség" néven szerepel. - A cos φ a tényleges fogyasztóktól függ.
A mintapélda minden szorzója feladatadat. Amit a fejezet tanít: a módszert – hogy mindhárom lépést (összegzés, egyidejűség, indítási csúcs) el kell végezni, és hogy az aggregátort kVA-ban kell méretezni.
És egy fontos szabványi pont: a ZC3.1.3. javasolja, hogy „az önálló áramfejlesztők használati utasításai tartalmazzák az ajánlott legnagyobb névleges áram értékét” – tehát a védelmi eszköz kiválasztásához is a gyártói adat kell.
30.2. mintapélda – Az ideiglenes betáplálás keresztmetszete
Egy építési elosztószekrényt kell táplálni egy 400 V-os, háromfázisú betáplálási pontról. A méretezési áram I_B = 34 A, a kábel hossza 60 m, típusa H07RN-F (gumikábel).
A feladat adatai: a 6 mm²-es kábel terhelhetősége a tervezett fektetési módban 41 A; a 6 mm² rézvezető ellenállása 3,08 mΩ/m; a tervezési célérték a feszültségesésre legfeljebb 4 %.
a) Megfelel-e a 6 mm² terhelhetőség szempontjából? b) Mekkora a feszültségesés? c) Megfelel-e a célértéknek? d) Mi történne, ha a kábel 120 m hosszú lenne?
a) A terhelhetőség
Méretezési áram: I_B = 34 A Terhelhetőség: I_Z = 41 A 34 A <= 41 A -> MEGFELEL
b) A feszültségesés
Háromfázisú körben:
ΔU = √3 · l · I · R'
ahol R' a vezető fajlagos ellenállása (Ω/m):
gyök3 · 60 m = 1,732 · 60 = 103,92 103,92 · 34 A = 3 533,3 3 533,3 · 0,00308 Ω/m = 10,88 V
ΔU = 10,88 V
Százalékban a vonali feszültséghez viszonyítva:
ΔU% = 10,88 / 400 = 0,0272 = 2,72 %
c) A célérték
Számított feszültségesés: 2,72 % Tervezési célérték: 4,00 % 2,72 % <= 4,00 % -> MEGFELEL
d) 120 m hosszú kábel
A feszültségesés a hosszal egyenesen arányos:
ΔU = 2 · 10,88 = 21,76 V
ΔU% = 21,76 / 400 = 5,44 %
5,44 % > 4,00 % -> NEM FELEL MEG
A megoldás: nagyobb keresztmetszet. A szükséges minimum:
A_új ≥ 6 · (5,44 / 4,00) = 6 · 1,36 = 8,16 mm²
A szabványos sorból: 10 mm².
Ellenőrzés:
A 10 mm2 fajlagos ellenállása a 6 mm2-nek a 6/10 = 0,6-szorosa: 0,00308 · 0,6 = 0,001848 Ω/m ΔU = 1,732 · 120 · 34 · 0,001848 = 13,06 V ΔU% = 13,06 / 400 = 3,27 % <= 4 % MEGFELEL
Válasz: a) igen · b) 10,88 V · c) 2,72 %, megfelel · d) 120 m-nél 5,44 %, nem felel meg – 10 mm² kell (3,27 %).
A jegyzetnek nem állt rendelkezésére szabványi feszültségesés-határérték ideiglenes építési hálózatra. A jegyzet vezetékméretezéssel foglalkozó fejezete az MSZ 447 szerinti, a fogyasztói hálózatra vonatkozó 2 %-os (1 % + 1 %) értéket közli.
A gyakorlatban az ideiglenes hálózatnál a feszültségesés két okból is fontos:
1. A MOTOROS gépek (keverők, fűrészek) kis feszültségen NEHEZEBBEN INDULNAK és jobban melegszenek. 2. A HIBAVÉDELEM szempontjából a hosszú, vékony kábel NÖVELI a hurokimpedanciát - és ezzel ronthatja a kioldást.
A célértéket ezért a tervező adja meg; a mintapélda 4 %-a feladatadat.
30.3. mintapélda – Áram-védőkapcsoló kiválasztása építési területre
Egy építési elosztószekrényben a következő kimenetek vannak:
Kimenet Darab Névleges áram CEE aljzat 3 16 A CEE aljzat 1 32 A CEE aljzat 1 63 A a) Melyik kimenetekre vonatkozik a 704.410.3.101. szerinti szabály? b) Milyen védelmet kell alkalmazni ezekre? c) Mi a helyzet a 63 A-es aljzattal? d) Egy áram-védőkapcsoló alá tehető-e mind a négy, legfeljebb 32 A-es aljzat?
a) A szabály hatálya
A 704.410.3.101. a legfeljebb 32 A névleges áramú csatlakozóaljzatokat és a legfeljebb 32 A-es kézben tartható szerkezeteket tápláló áramkörökre vonatkozik:
3 db 16 A -> <= 32 A -> IGEN, vonatkozik 1 db 32 A -> <= 32 A -> IGEN, vonatkozik 1 db 63 A -> > 32 A -> NEM, erre a 704.411.3.2.101.
b) A védelem a ≤ 32 A-es kimenetekre
Három megoldás közül lehet választani:
| Megoldás | |
|---|---|
| a) | önműködő lekapcsolás + legfeljebb 30 mA-es RCD (kiegészítő védelem) |
| b) | SELV vagy PELV törpefeszültség |
| c) | villamos elválasztás – aljzatonként külön szigetelőtranszformátor vagy külön tekercs |
Építési elosztószekrényben a gyakorlati választás az a): 30 mA-es áram-védőkapcsoló.
c) A 63 A-es aljzat
A 704.411.3.2.101. szerint a 32 A-nél nagyobb aljzatokat tápláló áramkörhöz lekapcsolóeszközként áram-védőkapcsolót kell használni.
Tehát ide is kell RCD – de nem 30 mA-es kiegészítő védelemként, hanem lekapcsolóeszközként, a hibavédelmi számításnak megfelelő kioldóárammal.
(A szabvány ZA melléklete szerint egyes országok erre 500 mA-t nevesítenek – ez nemzeti feltétel; a jegyzet magyar értéket nem közöl.)
d) Egy RCD mind a négy aljzat alá?
A 704.410.3.101. ezt nem tiltja: a szabvány azt írja elő, hogy az áramköröket kell 30 mA-es RCD-vel védeni, de nem mondja ki, hogy aljzatonként külön RCD kell.
(Az „aljzatonként egy RCD” követelmény a villamos elválasztásnál, az aggregátoros ZC3.2.2.3. pontban szerepel – más védelmi módra, más indokkal.)
Gyakorlati megfontolás azonban szól a megosztás mellett:
- egy RCD kioldása így NEM állítja le az egész munkaterületet; - a hibakeresés sokkal egyszerűbb; - és a szivárgóáramok ÖSSZEADÓDNAK: sok, egy RCD alá kötött gép együttes szivárgása "vaklekapcsolást" okozhat.
Válasz: a) a 16 A-es és a 32 A-es kimenetekre · b) 30 mA-es RCD (vagy SELV/PELV, vagy villamos elválasztás) · c) a 63 A-esnél RCD mint lekapcsolóeszköz · d) a szabvány nem tiltja, de gyakorlati okokból érdemes megosztani.
30.4. mintapélda – A villamos elválasztás kiterjedési korlátja
Egy aggregátorról villamos elválasztással kellene több fogyasztót táplálni.
a) Mekkora vezetékhossz megengedett 230 V-os fázisfeszültségnél? b) És 400 V-nál? (Az U_0 fázisfeszültség 400 V-os vonali feszültségnél 230 V; a példa kedvéért vizsgáljuk meg azt az esetet is, ha az áramkör U_0-ja 400 V lenne.) c) Melyik korlát dönt a két esetben? d) Miért van egyáltalán ez a korlát?
A szabály [ZC3.2.2.1.]
„Ajánlatos, hogy az áramkör voltban kifejezett U_0 fázisfeszültségének és a vezetékrendszer méterben kifejezett hosszának SZORZATA ne haladja meg a 100 000 V·m-t, valamint a vezetékrendszer hossza ne haladja meg az 500 m-t.”
a) U_0 = 230 V
l_max = 100 000 / 230 = 434,8 m
A V·m korlát: 434,8 m Az abszolút korlát: 500 m A SZIGORÚBB: 434,8 m -> ez dönt
b) U_0 = 400 V
l_max = 100 000 / 400 = 250,0 m
A V·m korlát: 250,0 m Az abszolút korlát: 500 m A SZIGORÚBB: 250,0 m -> ez dönt
c) Melyik korlát dönt?
Mindkét esetben a 100 000 V·m szorzat. Az 500 m-es abszolút korlát csak akkor válna mértékadóvá, ha az U_0 200 V alatt lenne:
100 000 / 500 = 200 V
U_0 < 200 V -> az 500 m-es korlát dönt U_0 > 200 V -> a 100 000 V·m korlát dönt
d) Miért van a korlát?
A villamos elválasztás azon alapul, hogy az elválasztott „sziget” földtől szigetelt – tehát egy testzárlatnál nincs hova záródnia az áramnak.
A vezetékrendszer azonban kapacitívan csatolódik a földhöz, és ez a szórt kapacitás a hosszal nő. A kapacitáson átfolyó áram ráadásul a feszültséggel is arányos – ezért a korlát a feszültség és a hossz szorzatára szól, nem külön-külön.
Egy ponton túl a szórt kapacitáson át már veszélyes áram folyhat – azaz az elválasztás elveszíti a védőhatását.
Válasz: a) 434,8 m · b) 250,0 m · c) mindkét esetben a 100 000 V·m szorzat, mert az U_0 mindkétszer 200 V fölött van · d) a földhöz képesti szórt kapacitás miatt.
30.5. mintapélda – A „házi aggregátor” bekötése
Egy családi háznál áramszünet esetére hordozható aggregátorral akarják táplálni a ház helyhez kötött villamos berendezését (fűtésvezérlés, hűtőszekrény, néhány lámpakör).
a) Melyik üzemmódról van szó a ZC3.4. szerint? b) Milyen kapcsoló kell az aggregátoron? c) Milyen csatlakozóaljzatot kell használni, és miért? d) Hol kell az N-PE összekötést biztosítani? e) Mit mondasz a megrendelőnek, ha „csak egy kétvégén dugós kábellel” akarja megoldani?
a) Az üzemmód
2. üzemmód: „helyhez kötött, a hálózatról LEVÁLASZTOTT berendezés táplálása, a normál táplálás alternatívájaként”.
b) A kapcsoló
„Az áramfejlesztőt fel kell szerelni egy megfelelő KAPCSOLÓVAL, amellyel az 1. vagy a 2. üzemmódot lehet kiválasztani. A kapcsoló helyzetét NE LEHESSEN ELMOZDÍTANI, és azt EGYÉRTELMŰEN MEG KELL JELÖLNI.”
Ezen felül a ház oldalán átkapcsoló kell, amely a hálózatot és az aggregátort kizárja egymásból – ez a 704.537.2.101. szerinti elv is: a különböző tápforrások ne legyenek összekapcsolhatók.
c) A csatlakozóaljzat
„NEM KOMPATIBILIS csatlakozóaljzatot kell használni annak megakadályozására, hogy szabványos csatlakozódugót KÖZVETLENÜL lehessen az áramfejlesztőhöz csatlakoztatni. Az EN 60309-2-nek megfelelő csatlakozóaljzat használata esetén a földelőérintkező 01:00 óraállásban legyen.”
Miért? Hogy fizikailag lehetetlen legyen a háztartási dugóval való csatlakoztatás – azaz hogy senki ne tudja „visszatáplálni” a gépet egy szokásos aljzatba.
d) Az N-PE összekötés
„A helyhez kötött berendezésben biztosítani kell az N- és a PE-vezetők közötti összekötést.”
Tehát az épület oldalán, nem az aggregátorban.
e) A válasz a megrendelőnek
„Ezt így nem szabad, és nem is fogom így megcsinálni.”
Az indoklás – három pontban, érthetően:
1. A KÉTVÉGÉN DUGÓS KÁBEL ("öngyilkos kábel") egyik vége
FESZÜLTSÉG ALATT ÁLL, miközben SZABADON hozzáférhető.
Aki hozzáér, halálos áramütést kaphat.
2. Ha a FŐKAPCSOLÓ nincs kikapcsolva, az aggregátor a HÁLÓZAT
FELÉ IS VISSZATÁPLÁL - és a transzformátoron át akár a
középfeszültségre is felfeszülhet. A hálózaton dolgozó
szerelő ÉLETVESZÉLYBE kerül.
3. Az N-PE viszony és a védelmi rendszer NEM ÚGY MŰKÖDIK,
ahogy tervezték - az áramütés elleni védelem elveszhet.A helyes megoldás: átkapcsoló a ház oldalán (amely a hálózatot és az aggregátort kizárja egymásból), nem kompatibilis (ipari) csatlakozó, és az N-PE összekötés, illetve a földelés a berendezés oldalán – mindez tervezői és szerelői feladat.
Válasz: a) 2. üzemmód · b) üzemmódválasztó kapcsoló, elmozdíthatatlanul, jelölve, plusz átkapcsoló a ház oldalán · c) nem kompatibilis aljzat (EN 60309-2-nél 01:00 óraállású földelőérintkezővel) · d) a helyhez kötött berendezésben · e) lásd fent.
30.6. mintapélda – IT-rendszerű aggregátoros táplálás
Egy aggregátoros táplálást IT-rendszerben alakítanak ki, 230 V fázisfeszültséggel.
a) Mekkora földelési ellenállás elegendő? b) Mekkora szigetelési ellenállásnál kell az IMD-nek riasztania? c) Mi történik a második hibánál? d) Miért elég IT-rendszerben ekkora földelési ellenállás?
a) A földelési ellenállás
A ZC3.1.4. kimondja: „elegendő az R_A ≤ 1000 Ω földelési ellenállás”.
b) Az IMD riasztási küszöbe
Az első szigetelési hibánál, amikor a szigetelési ellenállás 100 Ω/V alá csökken – a hibamentes rendszerben az U_0 fázisfeszültségre vonatkoztatva.
Behelyettesítve U_0 = 230 V-ra:
R_riasztás = 100 Ω/V · 230 V = 23 000 Ω = 23 kΩ
Tehát ha a szigetelési ellenállás 23 kΩ alá csökken, az EN 61557-8 szerinti IMD-nek riasztást kell adnia.
c) A második hiba
A ZC3.1.4. szerint a második hibára a 4-41 411.6.4. érvényes – azaz az IT-rendszer második hibájára vonatkozó általános szabály. Ekkor már lekapcsolás kell.
d) Miért elég 1000 Ω?
Mert IT-rendszerben az első hiba nem okoz veszélyes áramot: a rendszer földtől elszigetelt, így egy testzárlatnál csak a hálózat szórt kapacitásán át folyhat kis áram.
A földelés feladata itt nem a kioldás biztosítása (mint TN-rendszerben, ahol a zárlati áramnak kell megszakítania a védelmi eszközt), hanem az, hogy a testek potenciálja meghatározott legyen.
Ezért van viszont IMD: az első hibát azonnal jelezni kell, hogy ki lehessen javítani, mielőtt a második bekövetkezne – mert a második hiba már zárlatot és veszélyes feszültséget okoz.
Válasz: a) R_A ≤ 1000 Ω · b) 23 kΩ alatt (100 Ω/V · 230 V) · c) a 4-41 411.6.4. szerinti lekapcsolás · d) mert az első hiba nem okoz veszélyes áramot; a földelés itt nem a kioldást biztosítja.
30.7. mintapélda – Az ideiglenes világítás megvilágítási szintjei
Egy építési területen három munkaterületet kell megvilágítani:
a) a földmunka és a rakodás területét; b) azt a szintet, ahol elektromos cső- és kábelszerelés folyik; c) azt a helyiséget, ahol igényes elektromos és gépészeti szerelés történik.
Mekkora fenntartott megvilágítás szükséges, és mekkora egyenletesség, illetve színvisszaadási index?
A táblázat alkalmazása (EN 12464-2, 5.3.)
| Tevékenység | E_m | U_0 | Ra | |
|---|---|---|---|---|
| a) | terepelőkészítés, földmunka, rakodás [5.3.1] | 20 lx | 0,25 | 20 |
| b) | elektromos cső- és kábelszerelés [5.3.3] | 100 lx | 0,40 | 40 |
| c) | igényes elektromos, gépészeti és csővezeték-szerelés [5.3.4] | 200 lx | 0,50 | 40 |
a) 20 lx - durva munka, nagy terület b) 100 lx - ÖTSZÖRÖSE az a) pontnak c) 200 lx - TÍZSZERESE az a) pontnak
Válasz: a) 20 lx, U_0 = 0,25, Ra ≥ 20 · b) 100 lx, U_0 = 0,40, Ra ≥ 40 · c) 200 lx, U_0 = 0,50, Ra ≥ 40.
1. Másodkézből származó adatok. A hivatalos szabványszöveg fizetős; a táblázatot három egymástól független forrás idézi azonos számértékekkel és azonos sorszámozással – ez erős megerősítés, de nem azonos az elsődleges forrással.
2. Kiadásváltás. Az értékek az EN 12464-2:2014 kiadásra vezethetők vissza; azóta megjelent az MSZ EN 12464-2:2025 kiadás is, és a „Building sites” táblázat esetleges módosítását fizetős hozzáférés nélkül nem lehetett ellenőrizni.
Valós tervezésnél a hatályos szabvány nyomtatott példányát kell elővenni.
A Ra ≥ 40 követelmény a b) és a c) esetben nem véletlen: az elektromos szerelésnél a vezetékszínek megkülönböztetése biztonsági kérdés.
Egy nagyon rossz színvisszaadású fényforrás alatt a barna és a fekete, illetve a zöld-sárga és a sárga ér összetéveszthető – és ez halálos hiba forrása lehet.
Ezért kell az elektromos szerelés helyén nemcsak több fény, hanem jobb színvisszaadás is.
30.8. mintapélda – Hány világítási áramkör kell?
Két helyiséget kell kialakítani egy közintézményben:
a) egy raktárhelyiség, amelyet a kockázatelemzés BD1 (kis kockázatú) besorolásúnak minősít; b) egy nagyterem, amelyet a kockázatelemzés BD3 besorolásúnak minősít.
a) Hány normál világítási végáramkör kell mindkét helyiségbe? b) Hogyan kell a lámpatesteket elosztani a b) esetben? c) Mit mond a szabvány az áram-védőkapcsolókról? d) Mi a helyzet, ha a nagyterem világítása csökkenthető (például előadáshoz)?
a) Az áramkörszám
A 718.559.101. szerint a kockázatelemzés dönt:
| Helyiség | Besorolás | Követelmény |
|---|---|---|
| raktár | BD1 – kis kockázat | egyetlen normál világítási végáramkör elegendő |
| nagyterem | BD3 | kettő vagy több normál világítási végáramkör |
b) A lámpatestek elosztása
„…a lámpatesteket oly módon táplálva, hogy a helyiség egyik része sem marad kellő megvilágítási szint nélkül BÁRMELYIK ÁRAMKÖR MEGHIBÁSODÁSA esetén.”
Tehát nem elég két áramkört kiépíteni és az egyikre a terem első, a másikra a második felét kötni – váltakozva, elosztva kell kábelezni, hogy egy áramkör kiesésekor a terem minden részén maradjon fény.
(Ez ugyanaz az elv, mint a biztonsági világításnál az MSZ HD 60364-5-56, 560.9.2. szerinti kettős áramkör szabálya.)
c) Az áram-védőkapcsolók
„Áram-védőkapcsolók használata esetén EGY áram-védőkapcsoló NEM VÉDHET EGYNÉL TÖBB VÉGÁRAMKÖRT.”
Mert ha a két világítási végáramkör ugyanazon RCD mögött lenne, akkor az RCD kioldása mindkettőt lekapcsolná – és a terem teljesen sötét maradna. Ezzel a kettős áramkör értelme veszne el.
d) A csökkenthető világítás
A 718.559.101.2. szerint: ha egy nyilvánosan hozzáférhető helyiség normál világítását csökkenteni lehet, lehetőséget kell biztosítani a TELJES világítási szint visszaállítására egy megfelelően elhelyezett kapcsolóval.
Válasz: a) raktár 1, nagyterem legalább 2 · b) váltakozva, elosztva, hogy egy áramkör kiesésekor is maradjon fény mindenütt · c) egy RCD nem védhet egynél több végáramkört · d) kell egy megfelelően elhelyezett visszaállító kapcsoló.
Gyakorlatok
a) Egy építési elosztóban 4 db 16 A-es és 2 db 32 A-es CEE aljzat van. Milyen védelem kell rájuk, és mi a szabvány három megengedett megoldása?
b) Ugyanebben az elosztóban van egy 125 A-es kimenet egy toronydaru táplálására. Mit ír elő a szabvány?
c) Melyik négy védelmi mód tilos építési területen? Miért éppen ezek?
d) Miért nem alkalmazható a villamos elválasztás egynél több fogyasztó táplálására építési területen?
(Megoldás: a) Mindkét aljzattípus ≤ 32 A → a 704.410.3.101. vonatkozik rájuk. A három megoldás: a) önműködő lekapcsolás + legfeljebb 30 mA-es RCD (kiegészítő védelem); b) SELV vagy PELV; c) villamos elválasztás, aljzatonként külön szigetelőtranszformátorról vagy külön tekercsről. A gyakorlati választás a 30 mA-es RCD. b) 125 A > 32 A → a 704.411.3.2.101. szerint a lekapcsolóeszköznek áram-védőkapcsolónak kell lennie (a kioldóáramot a hibavédelmi számítás adja; a ZA melléklet szerint egyes országok 500 mA-t nevesítenek – nemzeti feltétel). c) Védőakadály · elérhető tartományon kívüli elhelyezés · a környezet elszigetelése · földeletlen helyi egyenpotenciálú összekötés (és emellett a villamos elválasztás egynél több fogyasztóra). Azért ezek, mert mind a környezet változatlanságára épít – az építési területen viszont a környezet naponta változik, és a talaj nedves, sáros, vezető. d) Mert az elválasztott „sziget” több készüléket fogna össze, és két szigetelési hiba a két különböző készüléken már veszélyes feszültséget hozna létre köztük – az RCD pedig az elsőt nem is érzékeli.)
a) Egy aggregátorról villamos elválasztással, több fogyasztóval dolgoznánk 230 V-on. Legfeljebb mekkora lehet a vezetékrendszer hossza?
b) Ugyanez 110 V-os fázisfeszültségnél. Melyik korlát dönt?
c) Egy IT-rendszerű, 400 V fázisfeszültségű (U_0 = 400 V) aggregátoros táplálásnál mekkora szigetelési ellenállásnál kell az IMD-nek riasztania?
d) Miért nem biztos, hogy a kismegszakító kiold egy aggregátorról táplált testzárlatnál?
(Megoldás: a) 100 000 / 230 = 434,8 m; az 500 m-es korlát nem dönt → 434,8 m. b) 100 000 / 110 = 909,1 m, de az abszolút korlát 500 m → itt az 500 m-es korlát dönt. c) 100 Ω/V · 400 V = 40 000 Ω = 40 kΩ. d) Mert a generátor zárlati árama sokkal kisebb, mint a hálózaté (nagy a belső impedanciája), ezért a kismegszakító mágneses kioldója nem biztos, hogy működésbe lép – csak a termikus, az pedig másodpercek-percek alatt old. Ezért kell áram-védőkapcsoló, villamos elválasztás vagy IT-rendszer IMD-vel; és ezért javasolja a szabvány, hogy a gyártó adja meg az ajánlott legnagyobb névleges áramot.)
a) Mekkora fenntartott megvilágítás kell egy olyan munkaterületre, ahol zsaluzás és könnyű vasszerelés folyik? És ahol elemek illesztése, igényes szerelés?
b) Egy nagyterem kockázatelemzése BD4 besorolást ad. Hány világítási végáramkör kell, és hogyan kell az RCD-ket elosztani?
c) Sorolj fel négy tételt, amelyet az építési területen a szükség szerinti (napi/heti/havi) ellenőrzésnél vizsgálni kell!
d) A kivitelező azt javasolja, hogy az építkezés végén az ideiglenes hálózat egy része maradjon bent véglegesnek. Mit válaszolsz?
(Megoldás: a) Zsaluzás és könnyű vasszerelés [5.3.3]: 100 lx (U_0 = 0,40, Ra ≥ 40); elemek illesztése, igényes szerelés [5.3.4]: 200 lx (U_0 = 0,50, Ra ≥ 40). b) BD4 → a 718.559.101. szerint kettő vagy több normál világítási végáramkör, a lámpatesteket úgy táplálva, hogy bármelyik áramkör kiesésekor is maradjon megfelelő fény mindenütt; és egy áram-védőkapcsoló nem védhet egynél több végáramkört. c) A szabvány nevesíti: a kötések és védővezetők állapota · a hajlékony vezetékek és csatlakozásaik · a biztosítóbetétek névleges értéke és a megszakító-beállítások (nem változtatták-e meg indokolatlanul) · az RCD-k működőképessége. d) Nem szabad. Az ideiglenes hálózat más szabvány (7-704) szerint készült, amely az ideiglenességre épít; a gumikábel és az ipari csatlakozó nem helyettesíti a végleges, rögzített vezetékrendszert; az ideiglenes hálózat napi-heti ellenőrzésre volt méretezve; és a dokumentáció, illetve a megfelelőség sem vihető át. Az ideiglenes hálózatot el kell bontani, a véglegest pedig saját szerelői ellenőrzéssel és mérési jegyzőkönyvvel kell átadni.)
Összefoglalás
Összefoglalás
Alkalmazási terület [704.1.]. A szigorúbb szabályok az építési és bontási területek munkálatok alatti villamos berendezéseire vonatkoznak (új építés, közműépítés, javítás, átalakítás, bővítés, bontás, földmunka) – de NEM az adminisztrációs helyiségekre (iroda, öltöző, tárgyaló). A terület feletti szabadvezetékek légközét a vezeték tulajdonosával kell egyeztetni, a daruk és állványok méretei alapján [704.30.101.]. Egy területet több táplálás is elláthat, áramfejlesztőket is beleértve [704.313.].
Tiltott védelmi módok [704.410.3.5-3.6.]: védőakadály · elérhető tartományon kívüli elhelyezés · a környezet elszigetelése · földeletlen helyi egyenpotenciálú összekötés · villamos elválasztás egynél több fogyasztó táplálására. Mindegyik a környezet változatlanságára épít – ami itt nem áll fenn.
A 32 amperes küszöb [704.410.3.101.]. A legfeljebb 32 A névleges áramú aljzatokat és a legfeljebb 32 A-es kézben tartható szerkezeteket tápláló áramköröket a) önműködő lekapcsolással + legfeljebb 30 mA-es RCD-vel, b) SELV/PELV-vel, vagy c) villamos elválasztással (aljzatonként külön transzformátorról vagy tekercsről) kell védeni. A 32 A-nél nagyobb aljzatokhoz lekapcsolóeszközként áram-védőkapcsoló kell [704.411.3.2.101.] – egyes országokban 500 mA-t nevesítenek, ez nemzeti feltétel. SELV/PELV-nél az alapvédelem minden feszültségen kötelező [704.414.4.5.]. Daruk, felvonók, betonkeverők kapcsolási túlfeszültséget kelthetnek – a védelmet mérlegelni kell [704.443.1.101.].
Elosztóberendezés [704.511.1., 704.537.2.101.]. Minden építéshelyi energiaelosztó feleljen meg az EN 61439-4-nek; az aljzatok EN 60309-2 (≤ 125 A), illetve EN 60309-1 (125 A felett) szerintiek. A bemeneti leválasztó a „KI” helyzetben biztosítható legyen, és a különböző tápforrások ne legyenek összekapcsolhatók. Külső hatásként számolni kell korrózióval, járműmozgással, kopással, ütéssel, folyadék- és szilárdanyag-bejutással [704.512.2.].
Kábelek [704.522.8.101.]. A kábeleket ne vezessék át az utakon és járdákon; ha elkerülhetetlen, speciális védelem kell. A mozgatásnak kitett hajlékony kábelek az IEC 60245-4 szerinti 66-os típusúak (kopás- és vízálló gumikábel – a gyakorlatban H07RN-F) vagy egyenértékűek legyenek.
Ideiglenes világítás. A szabvány a keretet adja (IP a külső hatások szerint · gumikábel · 30 mA-es RCD · a menekülési út megvilágítása [704.56.]); a megvilágítási szintek az EN 12464-2 5.3. táblázatából: 20 lx földmunka · 50 lx általános építési munka · 100 lx elektromos cső- és kábelszerelés · 200 lx igényes elektromos és gépészeti szerelés. (Három független forrásból, másodkézből; a 2014-es kiadás alapján.)
Ellenőrzés [704.6.101.]. A kezdeti és időszakos ellenőrzés mellé szükség szerinti (napi/heti/havi) ellenőrzés lép. Ellenőrizendő: a kötések és védővezetők · a hajlékony vezetékek és csatlakozásaik · a biztosítóbetétek névleges értéke és a megszakító-beállítások · az RCD-k működőképessége.
Aggregátor [MSZ HD 60364-5-551/A11:2016, ZC melléklet – ELŐÍRÁS]. Az önálló áramfejlesztők legyenek ellátva lekapcsolóeszközökkel [ZC2.]. A kulcsprobléma: a generátor zárlati árama sokkal kisebb a hálózaténál, ezért a kismegszakító nem biztos, hogy kiold – a gyártó adja meg az ajánlott legnagyobb névleges áramot [ZC3.1.3.]. Inverteres aggregátornál a statikus konverter egyenáramai és szűrői megzavarhatják a védelmi eszközöket és az IMD-ket [ZC3.1.2.]; ha a lekapcsolás nem teljesül, a terhelési oldalon kiegészítő EPH kell, R ≤ 50 V / I_a feltétellel. IT-rendszernél elegendő R_A ≤ 1000 Ω, és az IMD-nek a szigetelési ellenállás 100 Ω/V alá csökkenésekor riasztania kell [ZC3.1.4.].
Villamos elválasztás aggregátornál [ZC3.2.]. Egyetlen fogyasztónál a 4-41 413. fejezete. Egynél több fogyasztónál a kiterjedés korlátja: U_0 · hossz ≤ 100 000 V·m, és a hossz ≤ 500 m. A védelem vagy IMD + önműködő, 1 s-on belüli lekapcsolás (100 Ω/V alatt), vagy áramkörönként/aljzatonként EGY áram-védőkapcsoló – mert az első szigetelési hibát az RCD nem érzékeli. Ha az IMD folyamatosan ellenőriz, a szigetelésiellenállás-mérés az időszakos ellenőrzéskor elhagyható.
A „házi aggregátor” [ZC3.4.]. Az áramfejlesztőn üzemmódválasztó kapcsoló kell, amelynek helyzetét ne lehessen elmozdítani, és egyértelműen jelölni kell. 1. üzemmód: hordozható fogyasztó közvetlen táplálása (villamos elválasztás). 2. üzemmód: a hálózatról leválasztott, helyhez kötött berendezés táplálása – ehhez nem kompatibilis csatlakozóaljzat kell (EN 60309-2-nél a földelőérintkező 01:00 óraállásban), és a helyhez kötött berendezésben kell biztosítani az N-PE összekötést.
Kommunális létesítmények [MSZ HD 60364-7-718:2013]. A felügyelet nélküli motorokat hővédelemmel kell ellátni (kivétel: munkahelyen az 500 W alattiak) · a nem lényeges készülékeket le kell tudni kapcsolni a személyek nélküli épületrészekben · az 5 kg-nál nagyobb súlyú függesztett szerkezetekhez járulékos önálló függesztőeszköz kell, amely a súly 5-szörösét bírja (a lámpatestekre ez nem vonatkozik) · a lekapcsoló eszközök és a belépési pont közötti távolság a lehető legrövidebb legyen. Világítás: BD1-nél egy, BD2-BD4-nél kettő vagy több végáramkör, úgy elosztva, hogy bármelyik kiesésekor maradjon fény – és egy RCD nem védhet egynél több végáramkört.
Bontás. Az ideiglenes hálózatot el kell bontani, nem szabad véglegesíteni: más szabvány szerint készült, más ellenőrzési rendre méretezték, és a dokumentációja sem vihető át. A bontás menete: feszültségmentesítés és a leválasztó biztosítása → a másik tápforrás (aggregátor) ellenőrzése → bontás a végpontoktól → a földben maradó elemek kezelése → a betáplálási pont visszaadása → dokumentálás.
Ellenőrző kérdések
- Mely munkákra vonatkoznak a 7-704 szerinti szabályok? Mire nem vonatkoznak?
- Sorolj fel hat okot, amiért az építési terület különleges villamos környezet!
- Kivel kell egyeztetni a terület feletti szabadvezetékek légközét, és mi alapján?
- Milyen védelmi módok tiltottak építési területen? Miért éppen ezek?
- Miért tilos a villamos elválasztás egynél több fogyasztó táplálására?
- Mit mond ki a 704.410.3.101.? Melyik három megoldás közül lehet választani?
- Mekkora a kiegészítő védelemként alkalmazott RCD legnagyobb kioldóárama?
- Mit kell alkalmazni a 32 A-nél nagyobb aljzatokat tápláló áramkörökhöz?
- Mi a 32 A-es küszöb logikája?
- Miért nem közöl a jegyzet magyar értéket a 32 A fölötti aljzatok RCD-jére?
- Milyen szabványnak kell megfelelnie az építéshelyi energiaelosztó berendezésnek?
- Milyen szabvány szerintiek az ipari csatlakozóaljzatok, és hol van a határ?
- Milyen követelmény vonatkozik a bemeneti leválasztó eszközre?
- Miért tilos a különböző tápforrások összekapcsolhatósága? Sorolj fel három következményt!
- Milyen külső hatásokkal kell számolni építési területen?
- Miért nem közöl a jegyzet konkrét IP- és IK-fokozatot?
- Hol nem szabad kábelt vezetni, és mit kell tenni, ha elkerülhetetlen?
- Milyen típusú hajlékony kábelt ír elő a szabvány? Mi ennek a gyakorlati megfelelője?
- Mit jelentenek a H07RN-F jelölés betűi és számai?
- Miért jobb a gumikábel a PVC-nél építési területen? Sorolj fel négy okot!
- Mit ad az ipari (CEE) csatlakozó, amit a háztartási aljzat nem?
- Milyen keretet ad a szabvány az ideiglenes világításra?
- Add meg a négy megvilágítási szintet az EN 12464-2 5.3. táblázatából!
- Mekkora megvilágítás kell elektromos cső- és kábelszereléshez? És igényes szereléshez?
- Miért kell magasabb Ra az elektromos szerelés helyén?
- Milyen megszorításokkal közli a jegyzet a megvilágítási értékeket?
- Milyen gyakorisággal kell ellenőrizni az építési terület villamos hálózatát?
- Sorolj fel négy ellenőrzendő tételt!
- Miért nevesíti a szabvány külön a biztosítóbetétek és a megszakító-beállítások ellenőrzését?
- Mitől függ a „szükség szerinti gyakoriság”?
- Milyen szabvány és melyik melléklete vonatkozik az önálló áramfejlesztőkre?
- Mi az aggregátoros táplálás kulcsproblémája a kismegszakítóval?
- Mit javasol a szabvány az áramfejlesztők használati utasításával kapcsolatban?
- Mi a probléma az inverteres (statikus konverteres) aggregátoroknál?
- Mekkora földelési ellenállás elegendő IT-rendszerben, és miért?
- Mekkora szigetelési ellenállásnál kell az IMD-nek riasztania?
- Mit mond a szabvány a villamos elválasztás kiterjedési korlátjáról?
- Mekkora vezetékhossz megengedett 230 V-nál? És 400 V-nál?
- Miért van egyáltalán kiterjedési korlát a villamos elválasztásnál?
- Milyen két megoldás közül lehet választani egynél több fogyasztó villamos elválasztásánál?
- Miért nem érzékeli az RCD az első szigetelési hibát az elválasztott rendszerben?
- Miért kell fogyasztónként külön RCD?
- Milyen könnyítést ad a szabvány, ha az IMD folyamatosan ellenőrzi a szigetelési ellenállást?
- Mi az 1. és mi a 2. üzemmód a ZC3.4. szerint?
- Milyen kapcsolóval kell ellátni az áramfejlesztőt, és mit ír elő róla a szabvány?
- Milyen csatlakozóaljzatot kell használni a 2. üzemmódban, és miért?
- Hol kell biztosítani az N-PE összekötést a 2. üzemmódban?
- Mi a három fő veszélye a „kétvégén dugós kábelnek”?
- Mely létesítményekre vonatkozik a 7-718? Mi tartozik még a példákhoz?
- Mit ír elő a 718.422.3.7.101. a felügyelet nélküli motorokra? Mi a kivétel?
- Mit ír elő a 718.512.21. az 5 kg-nál nagyobb függesztett szerkezetekre?
- Miben más ez a szabály, mint a lámpatestekre vonatkozó 5 kg-os szabály?
- Hány világítási végáramkör kell BD1-nél és hány BD2-BD4-nél?
- Hogyan kell a lámpatesteket elosztani több végáramkör esetén?
- Mit mond a szabvány az áram-védőkapcsolók és a végáramkörök viszonyáról?
- Mit kell biztosítani, ha egy nyilvános helyiség világítása csökkenthető?
- Miért nem szabad az ideiglenes hálózatot véglegesíteni? Sorolj fel négy okot!
- Sorold fel az ideiglenes hálózat bontásának lépéseit!
- Miért kell a bontás előtt ellenőrizni, hogy nincs-e másik tápforrás?
- Milyen dokumentumok keletkeznek az ideiglenes hálózatnál, és miért fontosak?
Tudáspróba
1. Melyik helyiségre NEM vonatkoznak az építési területre szóló szigorúbb szabályok?
a) a bontás alatt álló épületrész villamos hálózatára b) az építési terület irodájára és öltözőjére c) a földmunka és a tereprendezés területére d) a közműépítési munkaterület berendezéseire
2. Melyik védelmi mód alkalmazható építési területen?
a) védőakadály alkalmazása a gépek körül b) elérhető tartományon kívüli elhelyezés c) földeletlen helyi egyenpotenciálú összekötés a gépek között d) villamos elválasztás EGYETLEN fogyasztó táplálására
3. Mekkora a legnagyobb megengedett kioldóáram a legfeljebb 32 A-es aljzatok kiegészítő védelménél?
a) 30 mA b) 100 mA c) 300 mA d) 500 mA
4. Mit kell alkalmazni a 32 A-nél nagyobb aljzatokat tápláló áramkörökhöz?
a) SELV törpefeszültséget minden áramkörben b) villamos elválasztást fogyasztónként külön tekercsről c) áram-védőkapcsolót mint lekapcsolóeszközt d) kizárólag olvadóbiztosítót, RCD nélkül
5. Milyen szabványnak kell megfelelnie az építéshelyi energiaelosztó berendezésnek?
a) EN 60309-2 b) EN 61439-4 c) IEC 60245-4 d) EN 61557-8
6. Milyen típusú hajlékony kábelt ír elő a szabvány a mozgatásnak kitett helyeken?
a) az IEC 60245-4 szerinti 66-os típusú gumikábelt b) PVC-szigetelésű, merev, falba süllyeszthető vezetéket c) árnyékolt csavart érpárt, adatátviteli kivitelben d) ásványi szigetelésű, hajlékony tűzálló kábelt
7. Mekkora fenntartott megvilágítás kell elektromos cső- és kábelszereléshez?
a) 20 lx b) 50 lx c) 100 lx d) 500 lx
8. Mi az aggregátoros táplálás kulcsproblémája?
a) az aggregátor feszültsége ingadozik, ezért a lámpák villognak b) az aggregátor nem tud háromfázisú feszültséget adni, csak egyfázisút c) az aggregátor frekvenciája eltér a hálózatétól, ezért a motorok lassabban járnak d) a generátor zárlati árama kicsi, ezért a kismegszakító nem biztos, hogy kiold
9. Egy villamos elválasztásos rendszerben U_0 = 230 V. Legfeljebb mekkora lehet a vezetékrendszer hossza?
a) 434,8 m b) 500 m c) 250 m d) 100 m
10. Miért kell fogyasztónként külön RCD a villamos elválasztásnál?
a) mert egy áram-védőkapcsoló nem bír el több fogyasztót egyszerre b) mert egy RCD mögött két készülék hibaáramai kiegyenlíthetik egymást c) mert a szabvány a szelektivitás miatt írja elő, hogy minden áramkör külön RCD-t kapjon d) mert így kisebb kioldóáramú RCD választható, és a védelem gyorsabb lesz
11. Mit ír elő a szabvány a 2. üzemmódú aggregátoros csatlakoztatásnál?
a) szabványos háztartási csatlakozóaljzatot, hogy bármelyik készülék csatlakoztatható legyen b) hogy az N-PE összekötést az áramfejlesztő belsejében kell biztosítani c) hogy az üzemmódot bármikor, szerszám nélkül szabadon lehessen váltani d) nem kompatibilis csatlakozóaljzatot, EN 60309-2-nél 01:00 óraállású földelőérintkezővel
12. Egy BD3 besorolású nagyterem világításánál mi a követelmény?
a) egyetlen végáramkör elegendő, kockázatelemzés nélkül is b) legalább két végáramkör, egyetlen közös áram-védőkapcsoló mögött c) legalább két végáramkör, és egy RCD nem védhet egynél több végáramkört d) tartalékvilágítási áramkör kötelező minden nyilvánosan hozzáférhető helyiségben
Források
| # | Állítás a fejezetben | Forrás | Típus |
|---|---|---|---|
| 1 | Alkalmazási terület és a kivétel (adminisztrációs helyiségek) | [SZ-704] MSZ HD 60364-7-704:2018, 704.1. (kutatas/ocr-msz-hd-60364-7-704.txt) |
szabvány |
| 2 | A szabadvezetékek légközének egyeztetése a tulajdonossal | [SZ-704] 704.30.101. | szabvány |
| 3 | Egy építési területet több táplálás is elláthat, áramfejlesztőket is beleértve | [SZ-704] 704.313. megjegyzés | szabvány |
| 4 | Tiltott védelmi módok építési területen | [SZ-704] 704.410.3.5., 704.410.3.6. | szabvány |
| 5 | A 32 A-es küszöb: ≤ 32 A-es aljzatok és kézben tartható szerkezetek – 30 mA RCD vagy SELV/PELV vagy villamos elválasztás | [SZ-704] 704.410.3.101. | szabvány |
| 6 | 32 A fölött RCD mint lekapcsolóeszköz; a ZA melléklet 500 mA-es nemzeti feltétele | [SZ-704] 704.411.3.2.101. és ZA melléklet | szabvány |
| 7 | SELV/PELV-nél alapvédelem minden feszültségen | [SZ-704] 704.414.4.5. | szabvány |
| 8 | Daruk, felvonók, betonkeverők kapcsolási túlfeszültsége mérlegelendő | [SZ-704] 704.443.1.101. | szabvány |
| 9 | ACS: EN 61439-4; ipari csatlakozók EN 60309-1/-2 az áramhatárokkal | [SZ-704] 704.511.1. | szabvány |
| 10 | Külső hatások felsorolása | [SZ-704] 704.512.2. | szabvány |
| 11 | Kábelek: ne az utakon; IEC 60245-4 szerinti 66-os típus vagy egyenértékű | [SZ-704] 704.522.8.101. | szabvány |
| 12 | A 66-os típus és a H07RN-F megfeleltetése | [SZ-361] harmonizált kábeljelölés (a jegyzet kábelekkel foglalkozó fejezetének forrása) + [SZ-704] | szabványok összevetése |
| 13 | A leválasztó „KI” helyzetben biztosítható; a tápforrások ne legyenek összekapcsolhatók | [SZ-704] 704.537.2.101. | szabvány |
| 14 | A menekülési utak megvilágítása szükséges lehet | [SZ-704] 704.56. megjegyzés | szabvány |
| 15 | A szükség szerinti (napi/heti/havi) ellenőrzés és az ellenőrzendő tételek | [SZ-704] 704.6.101. | szabvány |
| 16 | A brit 110/55 V-os csökkentett feszültségű rendszer mint nemzeti gyakorlat | [SZ-704] ZA melléklet | szabvány (kitekintés) |
| 17 | Megvilágítási szintek építési területen (20 / 50 / 100 / 200 lx, U_0, GRL, Ra) | EN 12464-2, 5.3. táblázat – három független forrásból idézve: licht.de (német világítástechnikai szakmai szövetség), Sirius (gyártó), Scangrip (gyártó), ellenőrizve 2026-09-02 | másodkézből, 3 független forrásból, a 2014-es kiadás alapján |
| 18 | A ZC melléklet előírás jellege és beillesztése | [SZ-551] MSZ HD 60364-5-551:2010/A11:2016, 551.2.21. (kutatas/ocr-msz-hd-60364-5-551-A11.txt) |
szabvány |
| 19 | Lekapcsolóeszközök az áramfejlesztőkön | [SZ-551] ZC2. | szabvány |
| 20 | A generátor zárlati áramának problémája; a gyártói használati utasítás ajánlott legnagyobb névleges árama | [SZ-551] ZC3.1.3. | szabvány |
| 21 | Inverteres aggregátorok: lekapcsolási idő, kiegészítő EPH R ≤ 50 V / I_a, az egyenáramok és szűrők zavaró hatása | [SZ-551] ZC3.1.2. | szabvány |
| 22 | IT-rendszer aggregátorral: R_A ≤ 1000 Ω, IMD-riasztás 100 Ω/V alatt (EN 61557-8), a második hibára a 4-41 411.6.4. | [SZ-551] ZC3.1.4. | szabvány |
| 23 | A villamos elválasztás kiterjedési korlátja: 100 000 V·m és 500 m | [SZ-551] ZC3.2.2.1. | szabvány |
| 24 | Elválasztás IMD-vel: 100 Ω/V, 1 s-on belüli lekapcsolás, a vészhelyzeti aljzat kivétele, és a szigetelésmérés elhagyhatósága az időszakos ellenőrzéskor | [SZ-551] ZC3.2.2.2. | szabvány |
| 25 | Elválasztás áram-védőkapcsolóval: áramkörönként/aljzatonként egy RCD, és hogy az első hibát az RCD nem érzékeli | [SZ-551] ZC3.2.2.3. | szabvány |
| 26 | A ZC3.4. két üzemmódja, a kapcsoló követelménye, a nem kompatibilis aljzat (EN 60309-2, 01:00 óraállás), és az N-PE összekötés a berendezésben | [SZ-551] ZC3.4. | szabvány |
| 27 | [SZ-718] alkalmazási területe és definíciói (kommunális létesítmény, munkahely) | [SZ-718] MSZ HD 60364-7-718:2013, 718.1., 718.3. (kutatas/ocr-msz-hd-60364-7-718-2013.txt) |
szabvány |
| 28 | Felügyelet nélküli motorok hővédelme és az 500 W-os kivétel; a nem lényeges készülékek lekapcsolása; a lekapcsoló eszközök távolsága | [SZ-718] 718.422.3.7.101., 718.422.21., 718.536.101-102. | szabvány |
| 29 | Az 5 kg-nál nagyobb függesztett szerkezetek járulékos függesztőeszköze, a súly 5-szörösére | [SZ-718] 718.512.21. | szabvány |
| 30 | A világítási áramkörök kockázatalapú szabálya (BD1: egy; BD2-BD4: kettő vagy több, és egy RCD nem védhet egynél több végáramkört); a teljes világítási szint visszaállítása | [SZ-718] 718.559.101., 718.559.101.2. | szabvány |
| 31 | A lámpatestek 5 kg-os felfogási szabálya (elhatárolásként) | [SZ-559] MSZ HD 60364-5-559:2013, 559.5.2. – a jegyzet világítási fejezetének forrása | kereszthivatkozás |
| 32 | A tartalékvilágítás kettős áramkör szabálya (párhuzamként) | [SZ-56] MSZ HD 60364-5-56:2019, 560.9.2. | kereszthivatkozás |
| 33 | A vezetékek terhelhetősége és a feszültségesés számítási módszere | a jegyzet vezetékméretezéssel foglalkozó fejezete | kereszthivatkozás |
Amit a jegyzet szándékosan nem állít tényként vagy nem közöl
A fejezet nem közöl magyar nemzeti értéket a 32 A-nél nagyobb aljzatok áram-védőkapcsolójának kioldóáramára. A szabvány ZA melléklete szerint egyes országok 500 mA-t nevesítenek – ez nemzeti feltétel, és a rendelkezésre álló példányból a magyar érték nem volt megállapítható. Amit a fejezet közöl: hogy a lekapcsolóeszköznek áram-védőkapcsolónak kell lennie.
A fejezet nem közöl konkrét IP- és IK-fokozatot az építéshelyi elosztókra és szerelvényekre. A szabvány a külső hatások felsorolásával adja meg a keretet; a konkrét fokozatot a helyszíni körülmények alapján a tervező adja meg. (Az IP-kód digitjeinek táblázatát a jegyzet szerelési technológiákkal foglalkozó fejezete kifejezetten nem közli.)
A fejezet nem közöl feszültségesés-határértéket ideiglenes építési hálózatra: a 30.2. mintapélda 4 %-os célértéke feladatadat. Az MSZ 447 szerinti 2 %-os érték a fogyasztói hálózatra vonatkozik.
A fejezet nem közöl egyidejűségi tényezőt építési területre, motorindítási teljesítmény-szorzót, sem cos φ-értéket: ezek a munkaszervezéstől és a gyártói adatoktól függenek. A 30.1. mintapélda minden szorzója feladatadat; a fejezet a módszert tanítja.
A fejezet nem közöl kötelező ellenőrzési ciklusidőt: a szabvány „szükség szerinti gyakoriságot” ír elő, és a konkrét ciklust a munkaterület villamos felelőse határozza meg.
A fejezet nem közöl RCD-típus-előírást inverteres aggregátorokra: a szabvány csak annyit mond, hogy a statikus konverter egyenáramai és szűrői nem zavarhatják meg a védelmi eszközök és az IMD-k működését – a konkrét típus a gép adatlapján szerepel.
Az ideiglenes világítás megvilágítási értékei másodkézből származnak: a hivatalos EN 12464-2 szövege fizetős, és nem állt a jegyzet rendelkezésére. A táblázatot három, egymástól független forrás idézi azonos számértékekkel és azonos sorszámozással, ami erős megerősítés – de nem azonos az elsődleges szabványforrással. Az értékek az EN 12464-2:2014 kiadásra vezethetők vissza; azóta megjelent az MSZ EN 12464-2:2025 kiadás, és a „Building sites” táblázat esetleges módosítását fizetős hozzáférés nélkül nem lehetett ellenőrizni. A jegyzet ezért „a 2014-es kiadás táblázata alapján, a 2025-ös kiadás felülvizsgálatáig” jelöléssel közli őket.
Az ipari csatlakozók színkódját a fejezet nem ismétli meg tényként: a jegyzet szerelvényezéssel foglalkozó fejezete kétforrású, ekként jelölt adatként közli. A mérvadó az adott csatlakozó jelölése és adatlapja.
A mintapéldák és gyakorlatok minden fogyasztó-, kábel-, aggregátor- és szorzóadata feladatadat, nem termékjellemző.