Európai uniós irányelvből eredő, kötelező kimeneti követelmény, és a központi interaktív vizsga IV. vizsgarészének egyik tétele. A fejezet legfontosabb üzenete egyetlen mondat: a napelemes rendszer DC oldala nem feszültségmenthető, mert amíg fény éri a modult, feszültség van rajta. Erre épül minden további szabály: az áramütés elleni védelem a DC oldalon, a szigetelésfelügyelet, a túláram- és túlfeszültség-védelem, a kábelezés, a leválasztás sorrendje, a hazai tűzvédelmi előírások és a szerelő egyéni védőeszközei. Nyolc kidolgozott mintapéldával.

29.1 A fotovoltaikus rendszer felépítése; modul, string, inverter, csatlakozási pont

📗 Alapfogalmak [MSZ HD 60364-7-712:2016, 712.3.]
Fogalom Angol Tartalma
PV-modul PV module a legkisebb, környezeti hatásoknak ellenálló, teljes fotovoltaikus egység
PV-modulsor (string) PV string sorba kötött PV-modulok lánca
PV-modulcsoport PV array párhuzamosan kötött modulsorok együttese (invertert is magában foglalhat)
Inverter inverter a DC oldalt AC oldallá alakító átalakító
Egyenáramú (DC) oldal DC side a moduloktól az inverter DC kapcsáig terjedő rész
U_OC MAX / I_SC MAX – a modulcsoport legnagyobb üresjárási feszültsége, illetve legnagyobb zárlati árama – ezek a méretezési alapadatok
IMD insulation monitoring device szigetelésfigyelő eszköz a DC oldal folyamatos ellenőrzésére
A hálózatra kapcsolt fotovoltaikus rendszer felépítése 1. modulsor (string) – sorba kötve 2. modulsor (string) – sorba kötve párhuzamosan = MODULCSOPORT DC leválasztó inverter AC leválasztó csatlakozási pont DC OLDAL a moduloktól az inverter DC kapcsáig AC OLDAL az invertertől a csatlakozási pontig A DC és az AC oldal határa az INVERTER – és a kettőre teljesen más szabályok vonatkoznak.
29.1. ábra. A hálózatra kapcsolt fotovoltaikus rendszer felépítése. A sorba kötött modulok alkotnak egy modulsort (stringet), a párhuzamosan kötött modulsorok a modulcsoportot. A DC oldal a moduloktól az inverter DC kapcsáig tart; az inverter után kezdődik az AC oldal, amely a fogyasztói hálózaton át a csatlakozási pontig vezet. A DC és az AC oldal határa az inverter – és a kettőre teljesen más szabályok vonatkoznak.
💡 Miért éppen így épül fel?

A sorba kötés (string) a feszültséget növeli: 20 darab, egyenként kb. 40 V-os modul sorba kötve kb. 800 V-ot ad. Erre azért van szükség, mert nagy feszültségen kisebb az áram, tehát vékonyabb kábel elég, és kisebb a feszültségesés.

A párhuzamos kötés (modulcsoport) az áramot növeli: több string párhuzamosan több teljesítményt ad ugyanazon a feszültségen.

Ebből következik két dolog, ami végigvonul a fejezeten:

BEKÖTÉSI LISTA
1. A DC oldalon MAGAS FESZÜLTSÉG van - gyakran 600-1000 V
   egyenfeszültség. Ez önmagában is életveszélyes, és
   egyenáramnál az ÍV NEM ALSZIK EL magától (nincs
   nullátmenet, mint a váltakozó áramnál).
2. A PÁRHUZAMOS stringek egymás felé is tudnak áramot hajtani -
   ezért kell bizonyos esetekben string-biztosító (29.5).

29.2 ⭐ A legfontosabb biztonsági alapelv: az áramgenerátoros működés következményei

📗 MSZ HD 60364-7-712:2016, 712.410.101.

A DC oldal szerkezeteit FESZÜLTSÉG ALATT ÁLLÓNAK kell tekinteni akkor is, ha az AC oldal le van kapcsolva a hálózatról, vagy az inverter le van választva a DC oldalról.

A napelem fény hatására mindig termel – nincs olyan kapcsoló, amely a modult „kikapcsolná”.

Miért más a napelem, mint minden más villamos berendezés? HAGYOMÁNYOS FOGYASZTÓ tápforrás nyitott kapcsoló fogyasztó FESZÜLTSÉGMENTES a tápforrás lekapcsolható PV-MODUL napfény PV-modul nyitott leválasztó FESZÜLTSÉG VAN! a modul MAGA a tápforrás, és a fény a „kapcsolója” A DC oldal szerkezeteit feszültség alatt állónak kell tekinteni [MSZ HD 60364-7-712, 712.410.101.].
29.2. ábra. Miért más a napelem, mint minden más villamos berendezés? Egy hagyományos fogyasztónál a tápforrás lekapcsolásával a berendezés feszültségmentes lesz. A PV-modul viszont maga a tápforrás, és a fény a „kapcsolója”: amíg világos van, a modul és a hozzá csatlakozó kábelek feszültség alatt vannak – akkor is, ha minden leválasztó nyitva van.
⚠️ Amit ebből a szerelőnek meg kell tanulnia

A hazai műszaki irányelv ugyanezt mondja ki, a gyakorlat nyelvén:

„A napelemes rendszer DC-oldalának TELJES feszültségmentesítése a gyakorlatban NEM VALÓSÍTHATÓ MEG. A PV-moduloknál és az azokhoz csatlakozó vezetékek környezetében feszültség jelenlétével akkor is számolni kell, ha a DC-oldalon elhelyezett kapcsolókészülék lekapcsolt állapotban van.” [TvMI 7.7, 6.2.2., 1. megjegyzés]

És a karbantartási szabvány a legélesebben:

„A zár használata nem biztosítja, hogy egyes elemeken ne legyen feszültség, mivel a PV-modulon feszültség jelenik meg, ha napfény éri.” [MSZ EN IEC 62446-2:2020, E5.]

A gyakorlati alapszabály [E2.]:

BEKÖTÉSI LISTA
- ALAPFELTEVÉS: minden rendszerelem a MAXIMÁLIS
  EGYENFESZÜLTSÉG (akár 1500 V vagy több) alatt áll, amíg meg
  nem győződtek a feszültségmentességről.
- Munka előtt ELLENŐRIZNI kell, nincs-e szigetelési hiba vagy
  földzárlat; ha van, az érintett szabadon lévő vezető részeket
  FESZÜLTSÉG ALATT ÁLLÓNAK kell tekinteni.
- Az inverter teljes feszültségmentesítéséhez a DC ÉS az AC
  bemenetet is le kell választani - és "a legtöbb inverterben az
  egyenfeszültség 5 PERCIG VAGY TOVÁBB IS a kapcsokon marad",
  amíg a kondenzátorok ki nem sülnek.
- "Napelemes berendezések szervizelését TILOS EGYEDÜL VÉGEZNI!"
  - kétfős csoportban javasolt dolgozni.
💡 Az egyenáramú ív – miért veszélyesebb?

A váltakozó áram másodpercenként százszor áthalad a nullán. Egy ott keletkező ív ilyenkor magától kialszik, és a megszakítónak „csak” azt kell megakadályoznia, hogy újragyulladjon.

Egyenáramnál nincs nullátmenet. Az egyszer meggyulladt ív magától nem alszik el – addig ég, amíg az áram meg nem szűnik, vagy amíg a két érintkező elég távol nem kerül egymástól.

Ezért van a PV-rendszerekben ennyi tiltás a terhelés alatti bontásra:

BEKÖTÉSI LISTA
- "TERHELÉS ALATT TILOS LEKAPCSOLNI!" - ilyen címke van a
  modulcsatlakozásokon, összekötő dobozokon és más, NEM
  terhelésmegszakításra tervezett DC leválasztókon.
- "Tilos biztosítót eltávolítani, mielőtt meggyőződtek volna
  arról, hogy nem folyik áram az áramkörben!"
- "A PV-CSATLAKOZÓK NEM TEHERMEGSZAKÍTÓ ESZKÖZÖK, ezért mindig
  ellenőrizni kell az áramot, mielőtt bontják a csatlakozót."

(Mindhárom idézet az MSZ EN IEC 62446-2:2020 E2., illetve 13.3.1.4. pontjából.)


29.3 Áramütés elleni védelem a DC oldalon

📗 MSZ HD 60364-7-712:2016 – a DC oldal védelmi szabályai

Tiltott védelmi módok [712.410.3.5., 712.410.3.6.]: a HD 60364-4-41 B és C melléklete szerinti védelmi módok (akadály, elérhető tartományon kívüli elhelyezés, szigetelő környezet, földeletlen helyi egyenpotenciálú összekötés) nem alkalmazhatók.

Alapkövetelmény [712.412.101.]: a DC oldal szerkezetei – modulok, kábelek, összekötő dobozok – legalább II. érintésvédelmi osztályúak vagy egyenértékű szigetelésűek legyenek.

SELV/PELV a DC oldalon [712.414.101., 712.414.4.5.]: csak akkor, ha U_OC MAX ≤ 120 V DC; 30 V DC fölött alapvédelem kötelező.

Az AC tápáramkör áram-védőkapcsolója [712.530.3.101.]: B típusú legyen (EN 62423 / EN 60947-2), KIVÉVE, ha

BEKÖTÉSI LISTA
- az inverter legalább EGYSZERŰ ELVÁLASZTÁST ad AC és DC között,
  VAGY
- külön TRANSZFORMÁTOR-TEKERCSELÉS választja el a két oldalt,
  VAGY
- a GYÁRTÓ NYILATKOZATA szerint nem szükséges.
A DC OLDAL VÉDELME NEM ALKALMAZHATÓ [712.410.3.5–3.6.] akadály elérhető tartományon kívüli elhelyezés szigetelő környezet földeletlen helyi egyenpotenciálú összekötés KÖTELEZŐ legalább II. érintésvédelmi osztály (modulok, kábelek, dobozok) [712.412.101.] SELV/PELV csak UOC MAX ≤ 120 V DC-nél [712.414.101.] 30 V DC fölött ALAPVÉDELEM kötelező [712.414.4.5.] AZ AC OLDALI ÁRAM-VÉDŐKAPCSOLÓ ALAPESETBEN: B TÍPUSÚ RCD kell [712.530.3.101.] KIVÉVE, ha: az inverter legalább EGYSZERŰ ELVÁLASZTÁST ad AC és DC között; VAGY külön TRANSZFORMÁTOR-TEKERCSELÉS választja el a két oldalt; VAGY a GYÁRTÓ NYILATKOZATA szerint nem szükséges. Az AC típusú RCD az egyenáramú hibaáramot NEM érzékeli, sőt telítődhet tőle – és onnantól a váltakozó áramút sem érzékeli.
29.3. ábra. Az áramütés elleni védelem a DC oldalon. Balra a tiltott és a kötelező védelmi módok: a DC oldal minden szerkezete legalább II. érintésvédelmi osztályú, és a B/C melléklet szerinti védelmi módok nem alkalmazhatók. Jobbra az AC oldali áram-védőkapcsoló típusának eldöntése: alapesetben B típusú RCD kell, három kivétellel.
⚠️ A B típusú RCD kérdése – tipikus vizsgatétel

Miért kell B típus? Mert az inverter DC oldala felől egyenáramú hibaáram juthat az AC oldalra. Az AC típusú RCD ezt egyáltalán nem érzékeli, az A típusú csak a lüktető egyenáramút – a sima egyenáramú hibaáramot csak a B típus.

Ha egy AC vagy A típusú RCD-n egyenáramú hibaáram folyik át, az mágnesesen telítheti az összegző áramváltóját, és onnantól a váltakozó áramú hibaáramot sem érzékeli – azaz a védelem észrevétlenül megszűnik.

De figyelj a három kivételre: a szabvány nem mindig kívánja meg a B típust. A transzformátoros inverter (galvanikus elválasztással) esetén az egyenáramú hibaáram nem juthat át, ezért nem kell.

A gyakorlati eljárás: az inverter adatlapján meg kell keresni, hogy a gyártó milyen RCD-típust ír elő. Ez a nyilatkozat a szabvány harmadik kivétele – tehát a gyártói adat dönt, nem a szerelő becslése.


29.4 Tűzvédelem és szigetelésfelügyelet

📗 MSZ HD 60364-7-712:2016, 712.42.

[712.420.101. megjegyzés] A nemzeti/helyi tűzvédelmi előírások alkalmazandók – a hazai réteget a 29.10 alfejezet tárgyalja.

[712.421.101.1.] Szigetelésfigyelő eszköz (IMD): ha az inverterben csak egyszerű elválasztás van (vagy nincs), akkor a DC oldalra szigetelésfigyelő eszközt kell tenni a teljes élettartamra.

[712.421.101.2.] Kivétel: a funkcionálisan földelt aktív vezetős rendszer, a 712.537. táblázat szerinti lekapcsolóval.

💡 Mit csinál az IMD, és miért pont a PV-nél kell?

A szigetelésfigyelő eszköz (IMD) a DC oldal és a föld közötti szigetelési ellenállást figyeli folyamatosan, üzem közben – és ha az leromlik, jelez.

Miért éppen itt? Mert a DC oldalt nem lehet lekapcsolni a vizsgálathoz (29.2), tehát a hagyományos, időszakos szigetelésmérés nem elég: a hiba két mérés között is kialakulhat, és napokig, hetekig észrevétlen maradhat – miközben a hibahelyen ív és tűz keletkezhet.

Ezért a PV-nél a szigetelésfelügyelet folyamatos, nem időszakos.

A gyakorlati következmény a karbantartónál [MSZ EN IEC 62446-2, E2.]: munka előtt ellenőrizni kell, nincs-e szigetelési hiba vagy földzárlat – a szigetelési hibát az adatgyűjtő és/vagy az inverter jelzi. Ha van hiba, az érintett szabadon lévő vezető részeket feszültség alatt állónak kell tekinteni.


29.5 Túláramvédelem a DC oldalon; string-biztosító

📗 MSZ HD 60364-7-712:2016, 712.43.

Mikor kell egyáltalán? [712.431.101.]

BEKÖTÉSI LISTA
- 1 vagy 2 párhuzamos modulsor: NEM KELL túláramvédelem.
- 2-nél több (N_s) modulsornál akkor kell MINDEN sorba védelmi
  eszköz, ha:

      1,35 · I_MOD_MAX_OCPR  <  (N_s − 1) · I_SC MAX

Ha kell, mekkora legyen? [712.431.102.]

1,1 · I_SC MAX ≤ I_n ≤ I_MOD_MAX_OCPR

Több modulsor közös védelménél (N_p párhuzamos sor):

N_p · 1,1 · I_SC MAX ≤ I_n ≤ I_MOD_MAX_OCPR − (N_p − 1) · I_SC MAX

[JAVÍTVA 2026-09-13, lektor FONTOS: a lektorálás idején az MSZ HD 60364-7-712:2016 szövege nem volt elérhető, ezért a fenti szorzókat és a lenti 712.537. táblázatot csak a kutatási jegyzet parafrázisa ellen lehetett ellenőrizni. Heimdall-tár időközben megküldte a szabvány teljes szövegét (712.431.101-102., 712.537., 712.414.4.5. szakasz) - primér forrásból ellenőrizve mindegyik érték (1,35-ös és 1,1-es szorzó, az 5 lépcsős lekapcsoló-tábla, a 30 V DC-s alapvédelmi küszöb) pontosan egyezik, javítás nem szükséges.]

További követelmények [712.432.101–103.]:

BEKÖTÉSI LISTA
- MINDKÉT POLARITÁST védeni kell.
- A ZÁRÓDIÓDA NEM TÚLÁRAMVÉDELEM.
- Az eszköz gPV-BIZTOSÍTÓ (EN 60269-6) vagy EN 60947-2 / -3,
  illetve EN 60898-2 szerinti készülék legyen.
Kell-e DC oldali túláramvédelem, és mekkora? Hány párhuzamos modulsor (Ns)? 1 vagy 2 több mint 2 NEM KELL túláramvédelem Teljesül-e? 1,35 · IMOD_MAXOCPR < (Ns − 1) · ISC MAX NEM IGEN nem kell KELL VÉDELEM 1,1 · ISC MAX ≤ In ≤ IMOD_MAXOCPR MINDKÉT POLARITÁST védeni kell · gPV biztosító (EN 60269-6) vagy EN 60947-2 / -3, EN 60898-2 A ZÁRÓDIÓDA NEM TÚLÁRAMVÉDELEM [712.432.102.]
29.4. ábra. A DC oldali túláramvédelem döntési menete. Először azt kell eldönteni, hogy kell-e egyáltalán védelem (1 vagy 2 modulsornál nem kell; 2 fölött a 712.431.101. szerinti egyenlőtlenség dönt), és csak utána azt, hogy mekkora legyen a névleges áram. Minden esetben mindkét polaritást védeni kell, és gPV típusú biztosítóval.
💡 Miért nem kell 1 vagy 2 stringnél?

Mert a túláramvédelem itt nem a terhelés, hanem a többi string ellen véd.

Gondold végig: ha egy stringben zárlat keletkezik, a többi párhuzamos string hajt bele áramot. Egy string maga legfeljebb a saját zárlati áramát (I_SC) adja – ezt a modul elviseli. De három vagy négy string együtt már olyan visszáramot adhat a hibás stringbe, amely a modult és a kábelt tönkreteszi.

MÉRÉSI ADATSOR
2 string:  a hibás stringbe 1 másik string hajt áramot ->
           legfeljebb 1 x I_SC -> a modul elviseli.
4 string:  a hibás stringbe 3 másik hajt áramot ->
           akár 3 x I_SC -> ez már túllépheti a modul
           megengedett visszáramát (I_MOD_MAX_OCPR).

Ezt fejezi ki a szabvány egyenlőtlensége: (N_s − 1) · I_SC MAX éppen a többi string együttes áramát adja, és ezt kell a modul megengedett visszáramának 1,35-szörösével összevetni.

⚠️ A záródióda NEM túláramvédelem

Ez a szabvány külön kimondott tilalma [712.432.102.].

A záró- (blokkoló-) dióda megakadályozza, hogy a string felé visszafelé folyjon áram – de nem védelmi eszköz:

BEKÖTÉSI LISTA
- a dióda MEGHIBÁSODHAT: a vizsgálati szabvány szerint
  "a blokkolódióda ÜRESJÁRÁSBAN ÉS RÖVIDZÁRÁSBAN IS
  meghibásodhat";
- rövidzárásban meghibásodva a dióda ÁTVEZET, tehát a
  "védelem" észrevétlenül megszűnik;
- és a dióda nem szakítja meg az áramkört túláram esetén.

Ezért kell mellé (nem helyette) a gPV-biztosító, ha a 712.431.101. szerinti feltétel teljesül.


29.6 Túlfeszültség-védelem a DC és az AC oldalon

📗 MSZ HD 60364-7-712:2016, 712.443.

A tranziens túlfeszültség elleni védelmet a HD 60364-4-443 szerint kell kialakítani. Ha az nem írja elő, akkor

BEKÖTÉSI LISTA
- KOCKÁZATFELMÉRÉS [712.443.102.], VAGY
- EGYSZERŰSÍTETT KOCKÁZATELEMZÉS [712.443.103.]

alapján kell dönteni a túlfeszültség-védelmi eszköz (SPD) alkalmazásáról.

⚠️ Amit a jegyzet a DC oldali SPD-típusválasztásról nem közöl

A fejezet nem közli, hogy a DC oldalra melyik típusú (T1/T2/T3) SPD-t kell tenni, sem a névleges levezető áramokat, sem a védelmi szinteket.

A kutatási jegyzet ezt nyitott tételként tartja nyilván: a DC oldali SPD-típusválasztás részletei az MSZ HD 60364-5-534 anyagához tartoznak, amelynek feldolgozása nem zárult le ehhez a fejezethez. A túlfeszültség-védelem fokozatait a jegyzet túlfeszültség-védelemmel foglalkozó fejezete tárgyalja.

Amit a fejezet tényként közöl:

BEKÖTÉSI LISTA
1. A DC OLDALRA IS kell túlfeszültség-védelmet MÉRLEGELNI -
   nem csak az AC oldalra.
2. A döntés alapja a HD 60364-4-443, illetve annak hiányában
   KOCKÁZATFELMÉRÉS vagy EGYSZERŰSÍTETT KOCKÁZATELEMZÉS.
3. Az SPD-t a szigetelésiellenállás-mérés előtt LE KELL
   VÁLASZTANI (29.11), és a tartója NEM terhelésmegszakító
   eszköz (29.8).

A konkrét SPD-választás tervezői feladat, a gyártói adatlap és a villámvédelmi terv alapján.

💡 Miért különösen fontos a PV-nél a túlfeszültség-védelem?

Két okból:

1. A modulcsoport nagy felületű, magasan lévő, fémes szerkezet. Ez nemcsak közvetlen villámcsapásra van kitéve, hanem a közeli becsapások indukált túlfeszültségére is.

2. A DC kábelezés nagy hurokfelületet zárhat be. Ezért írja elő a szabvány [712.521.102.], hogy a hurokfelületet minimalizálni kell, és hogy a DC kábelek és az egyenpotenciálra hozó vezető egymás mellett fussanak – ez a legolcsóbb és leghatékonyabb intézkedés az indukált túlfeszültség ellen.

Ez tehát nem csak „SPD-kérdés”: a kábelnyomvonal helyes megválasztása önmagában is túlfeszültség-védelmi intézkedés.


29.7 Kiválasztás és szerelés; kábelezés, csatlakozók, rögzítés, tetőátvezetés

Termékszabványok

📗 MSZ HD 60364-7-712:2016, 712.511.101–102.
Elem Termékszabvány
PV-modul EN 61730-1 / -2
Inverter EN 62109-1 / -2
DC napelemkábel EN 50618 (H1Z2Z2-K típusjel)
DC csatlakozók EN 50521 / EN 62852

A DC kábelezés szabályai

📗 MSZ HD 60364-7-712:2016, 712.521.101–102., 712.523.101., 712.526.101.

A kábel kiválasztása [712.521.101.]: a földzárlat és a rövidzárlat kockázatát minimalizáló kiválasztás – azaz

BEKÖTÉSI LISTA
- EGYERŰ, NEM FÉMES KÖPENYŰ kábel, VAGY
- szigetelt vezeték KÜLÖN SZIGETELT CSŐBEN vagy CSATORNÁBAN.

[712.521.102.] A DC kábel közvetlenül a tetőfelületre NEM FEKTETHETŐ. A hurokfelületet minimalizálni kell (indukált villámfeszültség!), és a DC kábelek és az egyenpotenciálra hozó vezető egymás mellett fussanak.

Terhelhetőség [712.523.101.]: a modulok hátoldali melegítésének kitett kábeleknél a környezeti hőmérsékletet legalább 70 °C-nak kell venni.

Csatlakozók [712.526.101., 712.526.1.]: EN 50521 / EN 62852 szerint; laikusok által hozzáférhető helyen csak szerszámmal vagy kulccsal bontható kivitel. A csatlakozópárok (dugó-aljzat) gyártói összeférhetőségét ellenőrizni kell.

A DC kábelezés négy kulcsszabálya 1. NEM A TETŐFELÜLETRE A DC kábel közvetlenül a tető- felületre NEM fektethető. [712.521.102.] 2. HUROKFELÜLET A + és a – vezetőt EGYMÁS MELLETT kell vezetni, az EPH- vezetővel együtt – az indukált villámfeszültség ellen. 3. LEGALÁBB 70 °C A modulok mögötti kábelnél a méretezési környezeti hőmérséklet legalább 70 °C. [712.523.101.] 4. AZONOS GYÁRTÓ A csatlakozópárok gyártói ÖSSZEFÉRHETŐSÉGÉT ellenőrizni kell. [712.526.1.] kicsi hurok – JÓ nagy hurok – ROSSZ modul ≥ 70 °C
29.5. ábra. A DC kábelezés négy kulcsszabálya. A kábel nem fektethető közvetlenül a tetőfelületre; a plusz- és a mínuszvezetőt egymás mellett kell vezetni, hogy a bezárt hurokfelület minimális legyen; a modulok mögötti kábelnél a méretezési környezeti hőmérséklet legalább 70 °C; és a csatlakozópárok gyártói összeférhetőségét ellenőrizni kell.
⚠️ A „vegyes márkájú MC4” – a legdrágább öt perc megtakarítás

A DC csatlakozók (a közismert MC4-kompatibilis kivitelek) ránézésre összeilleszthetők különböző gyártóktól – de a szabvány kifejezetten megköveteli a gyártói összeférhetőség ellenőrzését [712.526.1.].

Miért? Mert a gyártók között apró méret- és anyageltérések vannak: a rugós érintkező szorítóereje, a tömítés geometriája, a felületkezelés. A vegyes pár

BEKÖTÉSI LISTA
- NAGYOBB ÁTMENETI ELLENÁLLÁST ad -> MELEGSZIK;
- rosszabbul tömít -> NEDVESSÉG jut be -> korrózió;
- és a végén IVEL - a tetőn, ahol nem látja senki.

A napelemes rendszerek tetőtüzeinek jelentős része vezethető vissza rossz vagy vegyes csatlakozókra. Ez az a pont, ahol nem szabad kompromisszumot kötni: egy rendszerben egy gyártó, egy típus.

💡 A 70 °C szabály jelentése a méretezésben

A vezetékek terhelhetőségét a jegyzet vezetékméretezéssel foglalkozó fejezete tanítja: a táblázati terhelhetőséget környezeti hőmérséklet-korrekciós tényezővel kell szorozni.

A szokásos táblázatok 30 °C (levegő) környezeti hőmérsékletre szólnak. A modulok mögött azonban legalább 70 °C-kal kell számolni – és 40 K-nel magasabb környezeti hőmérséklethez jelentősen kisebb korrekciós tényező tartozik.

A gyakorlati következmény: a modulok mögötti kábelszakaszon ugyanaz a keresztmetszet jóval kevesebbet bír, mint a szokásos körülmények között. Ezért készül a napelemkábel (H1Z2Z2-K, EN 50618) eleve magas hőállóságú anyagból – de a korrekciót akkor is el kell végezni.

(A jegyzet nem közöl 70 °C-ra vonatkozó korrekciós tényezőt: a korrekciós táblázatok a vezetékméretezési fejezet és a kábelgyártó adatai.)

Jelölések és feliratozás

📗 MSZ HD 60364-7-712:2016, 712.514.101–103.
BEKÖTÉSI LISTA
- Az ÉPÜLETEN el kell helyezni a NAPELEMES BERENDEZÉS
  JELENLÉTÉT JELZŐ TÁBLÁT (pl. a csatlakozási pontnál, a
  mérőhelynél, a tűzeseti főkapcsolónál).
- A DC OLDAL MINDEN HOZZÁFÉRHETŐ AKTÍV PONTJÁT fel kell
  iratozni.
- MINDEN INVERTEREN jelezni kell, hogy karbantartás előtt
  MINDKÉT OLDALRÓL LE KELL VÁLASZTANI.

A karbantartási szabvány [MSZ EN IEC 62446-2, E6.] ezt kiegészíti: minden áramkört, védelmi berendezést, lekapcsolót és csatlakozókapcsot fel kell iratozni, a táblákat karban kell tartani vagy cserélni, ha leromlottak – és „a táblákat tilos letakarni vagy átfesteni!”


29.8 ⭐ Leválasztás és kapcsolás; a helyes lekapcsolási sorrend, LOTO

📗 MSZ HD 60364-7-712:2016, 712.537.

[712.537.2.101.] Az inverter karbantartásához leválasztóeszköz kell a DC ÉS az AC oldalon is.

[712.537.2.2.101.] A DC oldalon megszakító vagy szakaszolókapcsoló.

[712.537.2.2.102.] A polaritás és az energiairány figyelembevételével (a hálózat a tápforrás, a PV a terhelés).

[712.537.2.2.103.] A funkcionális földelés lekapcsolójára a 712.537. táblázat:

Modulcsoport-teljesítmény A lekapcsoló névleges árama
≤ 25 kW 1 A
> 25 – 50 kW 2 A
> 50 – 100 kW 3 A
> 100 – 250 kW 4 A
> 250 kW 5 A

[712.537.2.2.104.] DC terhelés alatti bontás tilalma: a megszakítóképesség nélküli bontóeszközöket (biztosítótartó, SPD-tartó!) a véletlen működtetés ellen zárral vagy lakattal kell biztosítani – ívveszély.

A helyes lekapcsolási sorrend

A LEKAPCSOLÁS SORRENDJE [13.3.2.1.] a) szigetelési hiba / földzárlat ellenőrzése b) az inverter KI/BE kapcsolója ki c) az inverter AC LEVÁLASZTÓJA ki d) az inverter DC LEVÁLASZTÓJA ki e) minden további külső leválasztó ki f) RETESZELÉS nyitott állásban (LOTO) AC ELŐBB, DC UTÁNA – az inverter maga állítja le a DC áramot. LOTO – RETESZELÉS ÉS KITÁBLÁZÁS [E5.] a) a többiek tájékoztatása b) kontrollált leállítás c) minden leválasztóeszköz nyitása d) reteszelés + táblák kihelyezése e) a maradék energia eldisszipálása f) a kapcsolást megkísérelve ellenőrizni g) FESZÜLTSÉGMÉRŐVEL is ellenőrizni „A zár használata NEM biztosítja, hogy egyes elemeken ne legyen feszültség.” A helyes sorrend a DC oldalt ÁRAMMENTESSÉ teszi – de NEM feszültségmentessé. Az inverterben az egyenfeszültség 5 percig vagy tovább is a kapcsokon maradhat.
29.6. ábra. A nem vészhelyzeti lekapcsolás helyes sorrendje az MSZ EN IEC 62446-2:2020 13.3.2.1. pontja szerint, és a LOTO hét lépése. A sorrend kulcsa: először az AC oldal, mert az inverter azonnal lekapcsolja a tranzisztorhidat, ha megszűnik a váltakozó feszültség – és csak utána a DC leválasztó.
📗 MSZ EN IEC 62446-2:2020, 13.3.2.1. – nem vészhelyzeti lekapcsolás
LÉPÉSSOR
a) Ellenőrizni, van-e SZIGETELÉSI HIBA vagy FÖLDZÁRLAT.
b) Az inverter KI/BE KAPCSOLÓJÁT kikapcsolni.
c) Az inverter AC LEVÁLASZTÓKAPCSOLÓJÁT ki.
d) Az inverter DC LEVÁLASZTÓKAPCSOLÓJÁT ki, és/vagy a
   lekapcsolásvezérlést elindítani.
e) MINDEN TOVÁBBI KÜLSŐ LEVÁLASZTÓT lekapcsolni.
f) A leválasztókapcsolókra RETESZELÉST helyezni nyitott,
   kikapcsolt állásban.

Ezt minden inverternél meg kell ismételni.

⚠️ Miért az AC oldal az első? – a sorrend indoklása

A szabvány [13.3.1.2.] szó szerint:

„Általában a felfelé ágban található első, váltakozó áramú terhelésmegszakító kapcsolót vagy kismegszakítót biztonságosabb először (az egyenáramú leválasztókapcsoló előtt) működésbe hozni, mivel az inverter azonnal lekapcsolja a tranzisztorhidat, ha megszüntetik a váltakozó feszültséget.”

Vagyis: az AC oldal megszakításával az inverter maga áll le, és a DC oldalon megszűnik az áram – így a DC leválasztót már árammentesen lehet nyitni, ívképződés nélkül.

Ha fordítva csinálnánk – először a DC leválasztót nyitnánk –, akkor a teljes MPP-áramot kellene egyenáramban megszakítani, ami az ívveszély legrosszabb esete.

A szabvány megjegyzése: „az egyenfeszültség-oldali kapcsok továbbra is feszültség alatt állhatnak, ha a megszakító- vagy leválasztókapcsolókat nyitották.” – tehát a sorrend betartása nem teszi feszültségmentessé a DC oldalt, csak árammentessé.

LOTO – reteszelés és kitáblázás

📗 MSZ EN IEC 62446-2:2020, E5. (előírás)
LÉPÉSSOR
a) A többiek TÁJÉKOZTATÁSA, hogy lekapcsolják a berendezést.
b) KONTROLLÁLT LEÁLLÍTÁS.
c) MINDEN LEVÁLASZTÓESZKÖZ NYITÁSA a LOTO-eljárás szerint.
d) MINDEN LEVÁLASZTÓESZKÖZ RETESZELÉSE + TÁBLÁK kihelyezése.
e) A MARADÉK ENERGIA eldisszipálása vagy korlátozása.
f) A KAPCSOLÁST MEGKÍSÉRELVE ellenőrizni a feszültségmentességet.
g) FESZÜLTSÉGMÉRŐVEL is ellenőrizni.

A LOTO-tábla tartalma:

BEKÖTÉSI LISTA
a) a kihelyező NEVE és a DÁTUM;
b) a berendezés LEÁLLÍTÁSI ELJÁRÁSÁNAK részletei;
c) MINDEN ENERGIAFORRÁS és leválasztóeszköz LISTÁJA;
d) címkék a TÁROLT/MARADÉK ENERGIA jellegéről és mértékéről.

„Szervizelés közben a berendezésre kihelyezett reteszelést CSAK AZ A SZEMÉLY TÁVOLÍTHATJA EL, AKI KIHELYEZTE.”

MEGJEGYZÉS: egyes leállításvezérlő rendszerek biztonságos kisfeszültséggel jelzik a leállítást – ez nem azonos a vezetők fizikai megszakításával.

⚠️ Az összekötő doboznál és a moduloknál

Összekötő doboznál [13.3.1.3.]: megközelítés előtt ellenőrizni kell, hogy a fém kapcsolószekrény vagy -fogantyú nem áll-e feszültség alatt, és nincs-e túlmelegedve; a modulsor-biztosító eltávolítása vagy nyitása előtt lakatfogóval meg kell győződni arról, hogy nem folyik áram.

Modulok és modulsorok vezetékezése [13.3.1.4.]: vészhelyzetben TILOS megkísérelni a modul- vagy modulsor-vezetékezés leválasztását – csak azután, hogy az inverteren és a leválasztókapcsolókon lekapcsolták a teljesítményt vagy hibaáramot.

„A PV-csatlakozók nem tehermegszakító eszközök, ezért mindig ellenőrizni kell az áramot, mielőtt bontják a csatlakozót.”

A DC lekapcsolók nyitása előtt [13.2.2.] a rendszert le kell állítani. „A lekapcsolókat, amelyeket nem terhelésmegszakításra méreteztek, ilyen felirattal kell ellátni. Ezeket soha nem szabad nyitni, amíg a rendszer üzemel.”


29.9 Tetőn lévő PV-rendszer villámvédelmi vonatkozásai

Ez az alfejezet áttekintő szintű: a villámvédelem részletes tárgyalása a jegyzet villámvédelemmel foglalkozó fejezetének anyaga.

💡 Amit a PV-nél a villámvédelemből tudni kell
BEKÖTÉSI LISTA
1. A MODULCSOPORT NAGY FELÜLETŰ, MAGASAN LÉVŐ, FÉMES
   SZERKEZET - villámvédelmi szempontból nem közömbös elem.
2. A DC KÁBELEK HUROKFELÜLETÉT MINIMALIZÁLNI kell
   [712.521.102.] - ez INDUKÁLT túlfeszültség elleni
   intézkedés, és a szerelő közvetlen felelőssége.
3. A DC KÁBELEK ÉS AZ EPH-VEZETŐ EGYMÁS MELLETT fussanak
   [712.521.102.].
4. A MEGLÉVŐ VILLÁMVÉDELMI RENDSZERHEZ való csatlakozás adatait
   az ÁTADÁSI DOKUMENTÁCIÓBAN rögzíteni kell
   [MSZ EN 62446-1, 4.3.6.] - a modulkeretek egyenpotenciálra
   hozó kábelével együtt.
5. A TÚLFESZÜLTSÉG-VÉDELMI ESZKÖZÖK (SPD) helyét, típusát és
   névleges adatait mind az AC, mind a DC oldalon dokumentálni
   kell [4.3.6.].

Amit a jegyzet ebben a fejezetben nem közöl: a modulcsoport és a villámhárító közötti elválasztási távolság számítását, a levezetők méretezését és a villámvédelmi kockázatelemzést – ezek a villámvédelmi fejezet anyagai.


29.10 A hazai tűzvédelmi réteg: OTSZ és a műszaki irányelv napelemes előírásai

A jogszabályi alap

📗 OTSZ 87. § – „48. Napelemek” [54/2014. (XII. 5.) BM r., hatályos 2025. IX. 23.]

(1) „A napelemmodulok közelében, a DC oldalon villamos TÁVMŰKÖDTETÉSŰ ÉS KÉZI tűzeseti lekapcsolási lehetőséget kell kialakítani.”

(2) „A távkioldó egység kapcsolóját az építmény villamos tűzeseti FŐKAPCSOLÓJA KÖZVETLEN KÖZELÉBEN kell elhelyezni, VAGY a tűzeseti főkapcsolónak kell működtetnie azt.”

(3) „A kapcsolónál a rendeltetésére utaló FELIRATOT, PIKTOGRAMOT kell elhelyezni.”

(4) „A homlokzaton, homlokzatban alkalmazott napelemet úgy kell elhelyezni, kialakítani, hogy ne befolyásolja kedvezőtlenül a homlokzati tűzterjedés elleni védelmet.”

(5) „Napelemes tetőfedés alkalmazása esetén a tetőfedésnek a héjalásokra vonatkozó tűzvédelmi követelményeket is teljesítenie kell.”

Jelölési kötelezettség [OTSZ 148. § (3) c)]: biztonsági jellel kell figyelmeztetni „az épület FŐBEJÁRATA MELLETT KÍVÜLRŐL a napelem jelenlétére”. A jelet a 149. § szerint az eszköz felett, padlósíktól 1,8-2,5 m magasságban kell elhelyezni.

Az AC oldali tűzeseti lekapcsolás

📗 TvMI 7.7:2026.02.01., 6.2.1.

[6.2.1.1.] „A napelemes rendszer AC-oldalán TELJESÜL a jogszabály tűzeseti lekapcsolásra vonatkozó előírása, HA az inverter(ek) megfelel(nek) az MSZ EN 62116 szerinti követelményeknek.”

MEGJEGYZÉS: az ilyen inverterek „olyan belső védelemmel rendelkeznek, amely a közcélú villamos hálózat kikapcsolásakor, kiesésekor az invertert automatikusan leválasztja az AC-hálózatról” (szigetüzem-védelem, anti-islanding).

→ Hálózatra kapcsolt rendszernél az AC oldalon rendszerint nem kell külön tűzeseti lekapcsoló.

[6.2.1.2.] „A SZIGETÜZEMBEN működő PV-rendszer inverterei esetében az építmény tűzeseti lekapcsolásához az AC-oldali lekapcsolásról KÜLÖN GONDOSKODNI KELL” – mert ilyenkor az épület ellátását kizárólag a PV-rendszer biztosítja.

Kivétel: az „egy egységet alkotó PV-modul + inverter + akkumulátor + fogyasztó” összeállítás (napelemes köz- és térvilágítási lámpa, parkolóautomata, kijelző).

A DC oldali tűzeseti lekapcsolás – a fejezet legfontosabb hazai szabálya

A DC-leválasztás három távolságszabálya [TvMI 7.7, 6.2.2.] emeleti szint PV-modulok 2 m homlokzati levezetés inv. belépési pont 5 m beltéri nyomvonal 10 m kültéri szakasz a moduloktól 5 m – a feszültség alatt maradó BELTÉRI nyomvonal a belépési ponttól · 10 m – a KÜLTÉRI szakasz a modulok legközelebbi pontjától · 2 m – a HOMLOKZATI levezetés a tetősík peremétől A cél: minél rövidebb legyen az a DC-szakasz, amely tűz esetén is feszültség alatt marad.
29.7. ábra. A DC-leválasztás elhelyezésének három távolságszabálya a TvMI 7.7 6.2.2. pontja szerint: a beltéri DC-nyomvonal összesített hossza a belépési ponttól legfeljebb 5 m; a modulok legközelebbi pontjától a belépési pontig mért kültéri szakasz 10 m fölött a leválasztást a modulokhoz a lehető legközelebb kell tenni; a tetősík oldalfali peremétől mért homlokzati levezetés 2 m fölött szintén a modulok közelében kell leválasztani.
📗 TvMI 7.7:2026.02.01., 6.2.2. – a cél

„hogy az építményben kialakult tűz esetén csökkenteni lehessen az épületben tartózkodókat és a beavatkozó tűzoltókat érő áramütés, illetve a vezetékeken esetleg kialakuló EGYENÁRAMÚ ÍV miatt bekövetkezhető ÚJRAGYULLADÁS kockázatát.”

Fogalmi pontosítás [2.2.13.]: a TvMI-ben a „napelem modulok” fogalma az OTSZ szempontjából „a napelemes (PV) rendszer a védett tér belépési pontjáig terjedő elemeinek összessége; beleértve a napelem táblákat, az egyenáramú vezetékeket/kábeleket és a napelem csatlakozó dobozokat”. „A fogalom a TvMI-ben mint NAPELEMES RENDSZER kerül alkalmazásra, de NEM jelenti a szokásos értelemben vett teljes napelemes rendszert (DC/AC-oldal).”

📗 A DC-leválasztás elhelyezésének döntési rendje
Eset Feltétel Következmény
[6.2.2.2.] nem kell külön DC-leválasztás az inverterbe épített DC-oldali leválasztás elfogadható, ha a DC-kábel épületbe való belépési pontjától indult belső DC-nyomvonal teljes hossza ≤ 5 m, és nem halad át egymás feletti/alatti egynél több szinten, idegen tulajdonon, bérleményen, tűzszakaszon az inverterbe épített leválasztás elég
[6.2.2.3.] kell DC-leválasztás ha a 6.2.2.2. bármely feltétele nem teljesül DC-leválasztást kell elhelyezni; ha a kábel belép az épületbe, a feszültség alatt maradó összesített beltéri hossz a belépési pont(ok)tól legfeljebb 5 m lehet, és a leválasztást ezen a szakaszon belül kell telepíteni
[6.2.2.4.] kültéri, modulközeli leválasztás ha a modulok által lefedett terület legközelebbi pontja és az épület belépési pontja (vagy a kültéri inverter DC-csatlakozása) közötti DC-kábelszakasz teljes hossza > 10 m a leválasztást a modulokhoz a lehető legközelebb, de legfeljebb 10 méteren belülre kell elhelyezni
[6.2.2.4.] homlokzati levezetés ha a homlokzaton az inverterig / belépési pontig, a tetősík oldalfali peremétől mért DC-kábelszakasz ≤ 2 m ezt a szakaszt a kültéri nyomvonalba bele kell számolni; ennél hosszabb oldalfali levezetésnél DC-leválasztást kell elhelyezni a modulok közelében

A három szám, amit tudni kell: 5 m (beltéri nyomvonal) · 10 m (kültéri, modultól mért) · 2 m (homlokzati levezetés).

⚠️ Két további megjegyzés a TvMI-ből

2. megjegyzés: a kockázat úgy is csökkenthető, ha a DC-oldali vezetékek modul-inverter közötti szakaszát TŰZVÉDELMI KÁBELCSATORNÁBAN helyezik el.

3. megjegyzés: „a DC-oldali vezetékek lekapcsolhatósága NEM csökkenti annak veszélyét, hogy a DC-oldali vezetékek (pl. mechanikai sérülésre visszavezethető) meghibásodása TÜZET okozhasson. A kiválasztásnál be kell tartani az MSZ HD 60364-7-712 712.522. szakaszát.”

És a TvMI szó szerint idézi az [SZ-712] 712.41. szakaszát [6.2.2.1.]: „A PV-szerkezeteket az egyenáramú oldalon feszültség alatt állónak kell tekinteni még akkor is, ha a rendszer le van kapcsolva a váltakozó áramú oldalról.” – ebből következően „törekedni kell olyan rendszer kialakítására, melynél a DC-hálózati rész az épületen KÍVÜLI részekre korlátozódik.”

Hibrid rendszerek [TvMI 2.2.5-2.2.14., 4.x]: a hibrid napelemes rendszer energiaforrásai a napelem modulok ÉS az energiatárolók. A tűzeseti lekapcsolásnál külön figyelmet igényelnek azok a berendezések (akkumulátor-telepek, napelemes rendszerek), amelyek feszültségmentesítése külön eljárást kíván.

(Pontosítás: az „önreteszelő nyomógomb” követelmény forrásában [TvMI 7.7, 6.1.1.] valójában a tűzeseti főkapcsoló ÁLTALÁNOS visszakapcsolás-tiltó kezelőszervére vonatkozik, nem kifejezetten a napelemes DC-oldal kikapcsológombjára – az idézett szövegrész csak megjegyzi, hogy a napelemes rendszerek DC-oldali kikapcsolásának kialakításánál emellett a C melléklet C.2. pontját is figyelembe kell venni.)

💡 A homlokzati rendszerek 2026-os újdonsága

Homlokzatra telepített vagy homlokzatba integrált PV-nél a TvMI javasol olyan megoldást, amelynél a vészeseti beavatkozáskor a modulok alatti kábelezésnél olyan DC részszakaszok állnak elő, amelyekre:

BEKÖTÉSI LISTA
- a részszakaszok és a stringek feszültsége a beavatkozás
  idejére <= 120 V DC;
- a részszakaszok kialakulásának ideje <= 30 MÁSODPERC;
- a beavatkozó eszköz és a napelemtáblák közötti összekötés
  KIZÁRÓLAG A TÁBLÁK SAJÁT KÁBELE lehet, TOLDÁST NEM tartalmazhat;
- a berendezés a folyamat lezárásáig biztosítja a beavatkozó
  eszközök működéséhez szükséges villamos vagy mechanikai
  energiát.

De a TvMI 6. megjegyzése ezt keretbe teszi: „A homlokzatra telepített rendszerek biztonságnövelő megoldása NEM HELYETTESÍTI a DC-oldali lekapcsolást.” Az 5. megjegyzés szerint pedig a homlokzati tűzterjedés elleni védelmet is biztosítani kell.


29.11 Üzembe helyezési vizsgálatok és az átadási dokumentáció

📗 A vonatkozó szabvány

MSZ EN 62446-1:2022 „Fotovillamos (PV-) rendszerek. Vizsgálati, dokumentációs és karbantartási követelmények. 1. rész: Hálózatra kapcsolt rendszerek. Dokumentáció, üzembe helyezési vizsgálatok és szemrevételezés” (IEC 62446-1:2016 + AMD1:2018, egyesített változat), 2022. március, magyar nyelvű. Az MSZ EN 62446:2010 helyett (az 2019-02-23-ig volt még érvényes).

Két területtel foglalkozik: (1) a rendszer-dokumentáció követelményei, (2) az igazoló ellenőrzés (szemrevételezés + vizsgálat + jelentés).

💡 Miért ilyen szigorú a dokumentációs követelmény?

A szabvány bevezetője megindokolja:

„A hálózatra kapcsolt PV-rendszerek várható üzemideje több évtized… A PV-modulcsoportok környezetében nagy valószínűséggel sor kerül majd építési vagy villamos munkákra… A rendszer tulajdonosa is változhat az idő során… Ezért csak a megfelelő kiindulási dokumentációval biztosítható hosszú távon a PV-rendszer teljesítménye és biztonsága, valamint a biztonságos munkavégzés.”

Magyarul: aki 15 év múlva felmegy erre a tetőre, nem fogja tudni, mi van ott – hacsak le nem írtad.

Az átadási dokumentáció

📗 MSZ EN 62446-1:2022, 4. fejezet – mit kell átadni az ügyfélnek?
Szakasz Tartalom
4.2.1 alapvető rendszer-információk projektazonosító · névleges rendszerteljesítmény (kW DC vagy kVA AC) · a modulok és inverterek gyártója, modellje, darabszáma · telepítés ideje · üzembe helyezés ideje · ügyfél neve · helyszín címe
4.2.2 / 4.2.3 a tervező és a kivitelező cége, kapcsolattartója, elérhetőségei
4.3 kapcsolási rajz legalább egy egyvonalas kapcsolási rajz, feliratozva
4.3.2 modulcsoport modultípus(ok) · modulok összes száma · modulsorok száma · modulok száma modulsoronként · melyik modulsor melyik inverterre csatlakozik
4.3.3 modulsor modulsorkábel mérete és típusa · a modulsor túláramvédelmi eszköze (típus, névleges feszültség/áram) · blokkolódióda típusa
4.3.4 modulcsoport villamos adatai főkábel mérete/típusa · kötő- és összekötő dobozok helye · DC leválasztó helye és névleges adatai · SPD típusa, helye, adatai · egyéb védelmi eszközök
4.3.5 AC oldal AC leválasztó · AC túláramvédelmi eszköz · áram-védőkapcsoló – típus, hely, adatok
4.3.6 földelés, túlfeszültség-védelem minden földelő/összekötő vezető mérete és típusa (a modulkeretek egyenpotenciálra hozó kábelével együtt) · a meglévő villámvédelmi rendszerhez való csatlakozás adatai · minden SPD (AC és DC) helye, típusa, adatai
4.4 3 vagy több modulsor esetén elrendezési rajz
4.5 adatlapok minden modultípus adatlapja (IEC 61730-1 szerint) · minden invertertípus adatlapja
4.6 a rögzítőrendszer adatlapja; egyedi tervezésnél a teljes dokumentáció
4.7 a PV-hez kapcsolódó biztonsági rendszerek (tűz-/füstjelző) adatai
4.8 üzemeltetés és karbantartás működés-ellenőrzési folyamatok · teendők rendszerhiba esetén · vészhelyzeti leállítás/leválasztás eljárásai · karbantartási és tisztítási ajánlások · a modulcsoport körüli későbbi építési munkák megfontolásai (például tetőfedés) · modul- és invertergarancia · munkavégzési garanciák
4.9 minden vizsgálati és üzembe helyezési adat másolata

Az igazoló ellenőrzés

📗 MSZ EN 62446-1:2022, 5. fejezet

Szemrevételezés [5.2]: a vizsgálatok ELŐTT, rendszerint a feszültség alá helyezés előtt, az IEC 60364-6 követelményei szerint. Tagolása: DC általános · DC áramütés elleni védelem · DC szigetelési hibák elleni védelem · DC túláramvédelem · DC földelő- és összekötő berendezés · DC villám- és túlfeszültség-védelem · DC készülékek kiválasztása és szerelése · AC rendszer · feliratozás és azonosítás.

Vizsgálati rendek [5.3]:

Rend Tartalma
1-es kategória [5.3.4] – minden rendszeren kötelező, „függetlenül a rendszer méretétől, típusától, helyszínétől vagy összetettségétől” AC oldal: minden AC áramkör vizsgálata az IEC 60364-6 szerint. DC oldal: a) a földelő- és egyenpotenciálra hozó vezetők folytonossága · b) polaritásvizsgálat · c) összekötő doboz vizsgálata · d) modulsor üresjárási feszültsége · e) modulsor árama · f) funkcionális vizsgálatok · g) a DC áramkörök szigetelési ellenállása
2-es kategória [5.3.5] – az 1-es mellett a) I-V karakterisztika felvétele · b) infravörös (IR) szemrevételezés
kiegészítő vizsgálatok [5.3.6] – ügyfélkérésre vagy hibakereséskor földhöz viszonyított feszültség · blokkolódióda-vizsgálat · nedves szigetelési vizsgálat · árnyékolás kiértékelése

Sorrend: általában először az AC, utána a DC vizsgálatok. Ha az AC-oldali vizsgálatokat el kell halasztani, akkor a funkcionális DC vizsgálatokat is el kell halasztani. Biztonsági okból a polaritás- és összekötődoboz-vizsgálatot a modulsorok csatlakoztatása ELŐTT kell elvégezni.

A hét kötelező DC vizsgálat

📗 MSZ EN 62446-1:2022, 6. fejezet – a legfontosabb részletek

6.2 Polaritásvizsgálat. „Biztonsági okokból… kiemelten fontos, hogy a polaritás ellenőrzését minden más vizsgálat és a kapcsolók zárása vagy a modulsor túlfeszültség-védelmi eszközeinek beiktatása előtt végezzék el.” Fordított polaritás észlelésekor ellenőrizni kell, hogy a modulok és a bypassdiódák nem károsodtak-e.

6.3 Összekötő doboz vizsgálata. Digitális multiméterrel, a modulsor-biztosítók vagy csatlakozók első behelyezése előtt:

LÉPÉSSOR
1. Legalább 2 x V_oc méréshatárú feszültségmérő.
2. MINDEN NEGATÍV biztosítót/csatlakozót behelyezni (közös
   negatív busz), a POZITÍVAKAT NEM.
3. Az első modulsor ÜRESJÁRÁSI FESZÜLTSÉGÉT mérni (pozitív-
   negatív pólus között) -> egyezzen a várt értékkel.
4. Az egyik mérőtüskét az előző modulsor POZITÍV pólusán hagyni,
   a másikat a KÖVETKEZŐ modulsor pozitív pólusára tenni ->
   a közös negatív referencia miatt a mért feszültségnek
   KB. 0 V-nak kell lennie, KB. +-15 V TŰRÉSSEL.
5. Így végighaladva: FORDÍTOTT POLARITÁS esetén a mért érték
   A RENDSZERFESZÜLTSÉG KÉTSZERESE - "igen szembetűnő".

6.4 Üresjárási feszültség (V_oc). Célja a helyes bekötés és a modulsoronkénti modulszám ellenőrzése („egy összekötés kihagyása vagy nem megfelelő számú modul sorba kapcsolása viszonylag gyakori hiba”). A kapcsolók zárása és a túláramvédelmi eszközök beépítése előtt kell mérni. Elfogadás: jellemzően ±5 % a várt értéktől.

A várt értéknél lényegesen KISEBB feszültség: fordítva bekötött modul(ok), zárlatos bypassdióda, szigetelési hiba, nedvesség a kábelcsatornákban vagy kötődobozokban. A várt értéknél NAGYOBB érték: általában vezetékezési hiba.

6.5 Árammérés – nem teljesítménymérés! A rövidzárási mérés az előnyben részesített, mert kizárja az inverter befolyását. Elfogadás: ±10 % a számított várt értéktől. A rövidzárat a terhelésmegszakítóval kell megszüntetni, és ellenőrizni, hogy az áram tényleg nullára csökkent, mielőtt bármit átkötnénk.

6.6 Funkcionális vizsgálatok. A kapcsoló- és vezérlőberendezések, valamint minden inverter helyes működése. Ezek csak az AC oldal átvizsgálása után végezhetők.

A szigetelési ellenállás – a legveszélyesebb vizsgálat

A DC oldali szigetelésiellenállás-mérés 2. TÁBLÁZAT (≤ 10 kWp modulcsoportok) Voc(STC) × 1,25 Vizsgáló- Legkisebb R < 120 V 250 V 0,5 MΩ 120 – 500 V 500 V 1 MΩ 500 – 1000 V 1000 V 1 MΩ > 1000 V 1500 V 1 MΩ A csúcsfeszültség NEM haladhatja meg a modul, a kapcsoló, az SPD vagy más elem névleges értékét! KÖTELEZŐ BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK [6.7.1] a hozzáférés korlátozása a munkaterülethez NEM szabad fémes felülethez érni a mérés közben (és másokat is óvni kell) a mérés előtt nem szabad a modul hátoldalához vagy a kapcsaihoz érni a műszernek legyen AUTOMATIKUS KISÜTÉSI funkciója EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ viselése az SPD-t átmenetileg LE KELL VÁLASZTANI a mérés után a FESZÜLTSÉGMENTESSÉG ellenőrzése, mielőtt bármit megérintünk „Nappali fényben a PV-modulcsoport és a DC áramkörök feszültség alatt állnak, és NEM szigetelhetők el.”
29.8. ábra. A DC oldali szigetelésiellenállás-mérés. Balra a vizsgálófeszültség és a legkisebb megengedett szigetelési ellenállás a rendszerfeszültség (V_oc(STC) × 1,25) szerint; jobbra a kötelező biztonsági intézkedések. A mérés azért különösen veszélyes, mert a modulcsoport és a DC áramkörök nappali fényben feszültség alatt állnak, és a váltakozó áramú körökkel ellentétben nem szigetelhetők el a vizsgálat elvégzése előtt.
📗 MSZ EN 62446-1:2022, 6.7 – kötelező biztonsági intézkedések [6.7.1]

„Nappali fényben a PV-modulcsoport és a DC áramkörök feszültség alatt állnak, és a váltakozó áramú körökkel ellentétben nem szigetelhetők el e vizsgálat elvégzése előtt.”

BEKÖTÉSI LISTA
- KORLÁTOZNI a hozzáférést a munkaterülethez;
- NEM SZABAD FÉMES FELÜLETHEZ ÉRNI a mérés közben (és másokat
  is meg kell ezért óvni);
- a mérés előtt nem szabad a MODUL/LAMINÁLT FELÜLET HÁTOLDALÁHOZ
  vagy KAPCSAIHOZ érni;
- "amikor a műszert bekapcsolják, A VIZSGÁLATI TERÜLET
  FESZÜLTSÉG ALATT ÁLL"; a berendezésnek legyen AUTOMATIKUS
  KISÜTÉSI FUNKCIÓJA;
- MEGFELELŐ EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ viselése;
- a vizsgálatot befolyásoló vagy károsodó eszközöket
  (pl. SPD) ÁTMENETILEG LE KELL VÁLASZTANI.

Előkészítés [6.7.3.1]: a jogosulatlan hozzáférés korlátozása → a modulcsoport leválasztása az inverterről → a dobozban minden zavaró eszköz (SPD) leválasztása → mérés → feszültségmentesség ellenőrzése, mielőtt a mérőkábelt eltávolítjuk vagy vezetőképes részt megérintünk.

📗 MSZ EN 62446-1:2022, 2. táblázat (≤ 10 kWp modulcsoportok)
Rendszerfeszültség (V_oc(STC) × 1,25) Vizsgálófeszültség Legkisebb szigetelési ellenállás
< 120 V 250 V 0,5 MΩ
120 – 500 V 500 V 1 MΩ
500 – 1000 V 1000 V 1 MΩ
> 1000 V 1500 V 1 MΩ

Mérési módszerek [6.7.2]: 1-es módszer – negatív pólus–föld, majd pozitív pólus–föld. 2-es módszer – föld és a rövidre zárt pozitív+negatív pólus között (a rövidre zárást ívkisülés-kockázat miatt kapcsolható rövidzáras berendezéssel kell végezni).

A csúcsfeszültség ne haladja meg a modul, a kapcsoló, az SPD vagy más elem névleges értékét.

> 10 kWp esetén [6.7.3.3]: A módszer – mérés modulsoronként; B módszer – a teljes modulcsoport egyben, gyorsításként; ha a B módszer nem sikeres, részegységenként az A módszerrel kell megismételni.

⚠️ A modulszintű elektronika (teljesítményoptimalizáló) külön eset

A szabvány [5.3.3] kimondja:

„A rendelkezésre álló modulszintű elektronikai berendezések sokfélesége miatt nem lehet meghatározni, hogy mely vizsgálatokat lehet biztonságosan elvégezni… Minden olyan rendszer esetében, amely bármilyen formában tartalmaz modulszintű elektronikát, célszerű a gyártóval egyeztetni az üzembe helyezés előtt.”

MEGJEGYZÉS: ilyen rendszereknél jellemzően nincs lehetőség I-V karakterisztika mérésére vagy elektrolumineszcenciás vizsgálatra; helyette modulszintű adatok használhatók.

A jegyzet ezért nem közöl vizsgálati eljárást teljesítményoptimalizálót vagy mikroinvertert tartalmazó rendszerekre: ott a gyártóval kell egyeztetni.


29.12 Karbantartás; a PV-szerelő munkabiztonsága és egyéni védőeszközei

📗 A vonatkozó szabvány

MSZ EN IEC 62446-2:2020 „Fotovillamos (PV-) rendszerek… 2. rész: Hálózatra kapcsolt rendszerek. Fotovillamos rendszerek karbantartása” (IEC 62446-2:2020); az angol nyelvű változat 2020. december, a magyar nyelvű változat 2023. június.

Az E melléklet ELŐÍRÁS jellegű – tehát nem csak ajánlás: a PV-n dolgozó szerelő biztonsági alapkövetelményeit adja meg.

A PV-szerelő képzési követelményei

📗 MSZ EN IEC 62446-2:2020, E1. (előírás)

„A PV-rendszerekben fennáll az áramütés és a villamos ív veszélye” – a személyzet képzése foglalja magában:

BEKÖTÉSI LISTA
a) a SZABADON LÉVŐ, FESZÜLTSÉG ALATT ÁLLÓ ALKATRÉSZEK
   FELISMERÉSE és megkülönböztetése a berendezés többi
   részétől;
b) FESZÜLTSÉGÜK MEGHATÁROZÁSA;
c) a BIZTONSÁGOS MUNKATÁVOLSÁG meghatározása a feszültség
   függvényében;
d) a MEGKÖZELÍTÉSI ÉS BIZTONSÁGI MENEKÜLÉSI ÚTVONALAK ismerete
   vészhelyzetre;
e) a HELYI VILLAMOS ÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK ismerete;
f-g) a napelemes energiaforrás és a használt hardverelemek
   jellemzőinek ismerete;
h) annak ellenőrzése, hogy a VIZSGÁLÓESZKÖZÖK A KÖRÜLMÉNYEKNEK
   MEGFELELŐK-E;
i) ezek kezelése;
j) a TELEPHELY EGYÉB VESZÉLYEINEK ismerete.

Aki nem szakember, de a helyszínen tartózkodik, azt tájékoztatni kell a veszélyekről és az óvintézkedésekről.

Egyéni védőeszköz

📗 MSZ EN IEC 62446-2:2020, E3.

Ide tartoznak többek között

BEKÖTÉSI LISTA
- a LEESÉS ELLENI VÉDELMI ESZKÖZÖK,
- az ÍV- ÉS TŰZÁLLÓ RUHÁZAT,
- a PROTEKTOROKKAL ELLÁTOTT GUMIKESZTYŰK.

„Számos meglévő PV-rendszert telepítettek olyan címkék nélkül, amelyek felhívják a figyelmet a villamos ív veszélyére” → a szerelőnek helyszínen kell értékelnie, kell-e magasabb szintű védőeszköz.

A munkahelyen legyen tűzoltó készülék és elsősegélynyújtó készlet, és mindig legyen jelen újraélesztésre (CPR) kiképzett személy.

⚠️ A PV-tető nem csak villamos veszély

A szabvány külön figyelmeztet rá: PV-rendszerekben gyakran megbújnak kígyók, pókok, méhek vagy egyéb mérges állatok – ezért is kell a védőruházat és a felkészülés.

Ehhez jön a leesés veszélye (tető!), a hőterhelés (a modulok mögötti tér nyáron extrém meleg), és a mechanikai veszély (éles lemezek, csúszós felület).

A PV-szerelés tehát egyszerre magasban végzett munka és villamos munka – és mindkettőre érvényesek a saját szabályaik.

Az AC oldali feszültségmentesség ellenőrzése

⚠️ Amit érintésmentes fáziskeresővel NEM szabad

A szabvány [E2.] kimondja:

„A feszültségmentesség megállapításához nem szabad érintésmentes fáziskeresőket használni, mert azok hibásan jelezhetnek biztonságos körülményeket.”

A műszer helyes működését a mérés előtt ÉS után ellenőrző egységgel kell igazolni.

(Ez ugyanaz az elv, amelyet a jegyzet feszültségmentesítéssel foglalkozó fejezete tanít: a feszültségmentességet csak arra alkalmas, ellenőrzött műszerrel szabad megállapítani.)

A karbantartás szerkezete

Terület Tartalma
11.3 rendszerelemek szemrevételezése és a biztonsággal kapcsolatos karbantartás
11.4 teljesítménnyel kapcsolatos karbantartás
12 hibakeresés és helyreállító karbantartás (12.2 berendezések lekapcsolása veszélyes hibák esetén)
13.4–13.6 ellenőrzési és megelőző karbantartási eljárások · villamos vizsgálati eljárások · diagnosztikai eljárások
3. táblázat az igazoló ellenőrzési és karbantartási feladatok és gyakoriságuk
4. táblázat gyakran jelentett inverterhibák
F, G melléklet példa megelőző karbantartási tervre · a PV-rendszerek üzemeltetése

A karbantartás során a modulsorok feszültség- és árammérését az IEC 62446-1 6. fejezete szerint kell végezni.

💡 Egy fontos elhatárolás [10., 11.]

A szabvány külön kezeli azt, hogy egyes igazoló ellenőrzési feladatokat nem szakemberek is elvégezhetnek – például a rendszertulajdonos. Ez csökkentheti a szakemberek helyszíni terhelését.

De: a villamos munkák és a biztonságkritikus feladatok szakembert igényelnek.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tisztítás, a szemrevételezés, a hozamadatok figyelése átadható a tulajdonosnak – a mérés, a bontás, a javítás nem.


Kidolgozott mintapéldák

29.1. mintapélda – A string-feszültség hőmérsékletfüggése

Egy modulsor 20 darab azonos modulból áll. A modul adatlapja (feladatadat): V_oc(STC) = 41,5 V, a V_oc hőmérsékleti tényezője −0,29 %/K. A telepítési helyen várható legalacsonyabb hőmérséklet −15 °C. Az inverter megengedett legnagyobb DC bemeneti feszültsége 1000 V.

a) Mekkora a modulsor üresjárási feszültsége STC (25 °C) mellett? b) Mekkora −15 °C-on? c) Megfelel-e az inverternek?

a) A string V_oc STC mellett

V_oc,string(STC) = 20 · 41,5 = 830 V

b) A hőmérsékleti korrekció

A hőmérsékletkülönbség az STC 25 °C-hoz képest:

ΔT = −15 − 25 = −40 K

A feszültségváltozás:

ΔV% = ΔT · β = (−40) · (−0,29 %/K) = +11,6 %

MÉRÉSI ADATSOR
A tényező NEGATÍV: melegben CSÖKKEN a feszültség.
A hőmérséklet is CSÖKKEN: -40 K.
Két negatív -> a feszültség NŐ.

A modul üresjárási feszültsége −15 °C-on:

V_oc(−15 °C) = 41,5 · (1 + 0,116) = 41,5 · 1,116 = 46,31 V

A modulsoré:

V_oc,string(−15 °C) = 20 · 46,31 = 926,3 V

c) Az inverter ellenőrzése

MÉRÉSI ADATSOR
Legnagyobb várható string-feszültség:   926,3 V
Az inverter megengedett DC feszültsége: 1000,0 V
926,3 V <= 1000 V   ->   MEGFELEL
Tartalék: 1000 - 926,3 = 73,7 V  (7,4 %)

Válasz: a) 830 V · b) 926,3 V · c) megfelel, 7,4 % tartalékkal.

⚠️ Ez a legfontosabb PV-méretezési számítás

Mert a hideg a veszélyes, nem a meleg.

Az emberek ösztönösen azt gondolják, hogy a napelem nyáron terhelt a legjobban. A feszültség szempontjából viszont a hideg, napos téli reggel a mértékadó: olyankor a modul üresjárásban, hideg cellákkal a legnagyobb feszültséget adja.

Ha a string-feszültség túllépi az inverter megengedett DC feszültségét:

BEKÖTÉSI LISTA
- az inverter BEMENETE TÖNKREMEGY - és a garancia sem fedezi,
  mert méretezési hiba;
- a modulok és a kábelek a NÉVLEGES RENDSZERFESZÜLTSÉGÜK fölé
  kerülhetnek.

Ezért kell a legalacsonyabb várható hőmérséklettel számolni – nem az éves átlaggal, és nem 25 °C-kal. A hőmérsékleti tényező és a legalacsonyabb hőmérséklet egyaránt feladatadat: az előbbi a modul adatlapján, az utóbbi a telepítési hely éghajlati adataiból jön.


29.2. mintapélda – Kell-e string-biztosító, és mekkora?

Egy modulcsoport 4 párhuzamos modulsorból áll. A modul adatlapja szerint (feladatadat): I_SC MAX = 11,2 A, I_MOD_MAX_OCPR = 20 A.

a) Kell-e túláramvédelem? b) Ha kell, mekkora legyen a névleges áram? c) Mi lenne a helyzet 3 modulsornál? És 2-nél?

a) Kell-e?

A szabvány feltétele [712.431.101.]:

1,35 · I_MOD_MAX_OCPR < (N_s − 1) · I_SC MAX

Behelyettesítve N_s = 4-re:

MÉRÉSI ADATSOR
Bal oldal:   1,35 · 20   =  27,0 A
Jobb oldal:  (4 - 1) · 11,2 = 3 · 11,2 = 33,6 A
27,0 < 33,6   ->   A FELTÉTEL TELJESÜL   ->   KELL VÉDELEM

b) A névleges áram

1,1 · I_SC MAX ≤ I_n ≤ I_MOD_MAX_OCPR

MÉRÉSI ADATSOR
Alsó határ:  1,1 · 11,2 = 12,32 A
Felső határ:              20,00 A
A megengedett tartomány:  12,32 A ... 20 A

Ebből a kereskedelmi sorból például 15 A-es gPV-biztosító (EN 60269-6) választható.

Mindkét polaritást védeni kell [712.432.101.].

c) 3, illetve 2 modulsor

N_s = 3:

MÉRÉSI ADATSOR
Bal oldal:   1,35 · 20        = 27,0 A
Jobb oldal:  (3 - 1) · 11,2   = 22,4 A
27,0 < 22,4 ?   ->   NEM   ->   NEM KELL VÉDELEM

N_s = 2: a szabvány kifejezetten kimondja: 1 vagy 2 párhuzamos modulsornál nem kell túláramvédelem.

Válasz: a) kell · b) 12,32 A ≤ I_n ≤ 20 A, például 15 A gPV, mindkét polaritáson · c) 3 modulsornál nem kell (a feltétel nem teljesül), 2-nél sem.

💡 A c) pont tanulsága

Figyeld meg, hogy három modulsornál még nem, négynél viszont igen kell védelem – és a fordulópont nem a darabszámtól, hanem a modul megengedett visszáramától (I_MOD_MAX_OCPR) és a zárlati áramtól függ.

Egy másik modultípusnál ugyanez a fordulópont lehet 3-nál vagy 5-nél is. Ezért nem szabad ökölszabállyal dolgozni – a feltételt minden konkrét rendszerre ki kell számolni, a modul adatlapjából.


29.3. mintapélda – A DC kábel feszültségesése

Egy modulsor a tetőn van, az inverter a pincében. A DC kábel egyirányú hossza 35 m (a plusz- és a mínuszvezető külön-külön). A kábel 6 mm² H1Z2Z2-K, amelynek ellenállása az adatlap szerint 3,39 mΩ/m (feladatadat). A modulsor üzemi (MPP) árama 11,2 A, a modulsor MPP-feszültsége 620 V (feladatadat). A tervezési célérték a DC oldali feszültségesésre legfeljebb 1 % (feladatadat).

a) Mekkora a kábelkör teljes ellenállása? b) Mekkora a feszültségesés voltban és százalékban? c) Megfelel-e a célértéknek? d) Mire kell figyelni a kábel terhelhetőségénél?

a) A kör ellenállása

A vezeték oda-vissza számít, tehát a hossz kétszeres:

l_ossz = 2 · 35 = 70 m

R = 70 m · 3,39 mΩ/m = 237,3 mΩ = 0,2373 Ω

b) A feszültségesés

ΔU = I · R = 11,2 · 0,2373 = 2,658 V ≈ 2,66 V

Százalékban a modulsor MPP-feszültségéhez viszonyítva:

ΔU% = 2,66 / 620 = 0,00429 = 0,43 %

c) A célérték

MÉRÉSI ADATSOR
Számított feszültségesés:   0,43 %
Tervezési célérték:         1,00 %
0,43 % <= 1,00 %   ->   MEGFELEL

d) A terhelhetőség

A szabvány [712.523.101.] szerint a modulok hátoldali melegítésének kitett kábeleknél a környezeti hőmérsékletet legalább 70 °C-nak kell venni.

BEKÖTÉSI LISTA
- A szokásos terhelhetőségi táblázatok 30 °C-ra szólnak.
- 70 °C-hoz JÓVAL KISEBB korrekciós tényező tartozik, tehát
  ugyanaz a keresztmetszet JÓVAL KEVESEBBET bír.
- A korrekciót a vezetékméretezési fejezet módszerével, a
  kábelgyártó adataival kell elvégezni.

Válasz: a) 0,2373 Ω · b) 2,66 V, azaz 0,43 % · c) megfelel · d) a modulok mögötti szakaszon legalább 70 °C-os környezeti hőmérséklettel kell számolni.

⚠️ Amit a jegyzet NEM közöl: a DC oldali feszültségesés határértékét

A feladatban szereplő 1 % a feladat megadott tervezési célértéke, nem szabványi követelmény.

A jegyzetnek nem állt rendelkezésére szabványi vagy több forrásból igazolt határérték a DC oldali feszültségesésre. A jegyzet vezetékméretezéssel foglalkozó fejezete az MSZ 447 szerinti, AC oldali 2 %-os (1 % + 1 %) értéket közli – az a fogyasztói hálózatra vonatkozik, nem a PV DC oldalára.

Amit a fejezet tényként közöl:

BEKÖTÉSI LISTA
1. A DC oldali feszültségesés ENERGIAVESZTESÉG - a PV-rendszer
   egész élettartamára.
2. A számítás módja ugyanaz, mint bármely egyenáramú körnél:
   a vezeték ODA-VISSZA hossza x az ellenállása x az áram.
3. A célértéket a TERVEZŐ adja meg, az inverter gyártói
   ajánlásával összhangban.

29.4. mintapélda – Inverter teljesítmény-illesztés

Egy tetőre 20 darab, egyenként 415 W_p névleges teljesítményű modult terveznek. A kiválasztott inverter névleges AC teljesítménye 8,0 kVA; a gyártó adatlapja szerint a megengedett DC/AC teljesítményarány 1,0 és 1,5 között van (feladatadat).

a) Mekkora a modulcsoport névleges DC teljesítménye? b) Mekkora a DC/AC arány? Megfelel-e? c) Milyen további három ellenőrzést kell elvégezni?

a) A modulcsoport DC teljesítménye

P_DC = 20 · 415 = 8300 W_p = 8,30 kW_p

b) A DC/AC arány

k = P_DC / P_AC = 8300 / 8000 = 1,0375 ≈ 1,04

MÉRÉSI ADATSOR
Megengedett tartomány:  1,00 ... 1,50
Számított arány:               1,04
MEGFELEL

c) A további ellenőrzések

A teljesítményillesztés önmagában nem elég – három további feltételt kell ellenőrizni:

LÉPÉSSOR
1. A LEGNAGYOBB STRING-FESZÜLTSÉG <= az inverter megengedett
   DC feszültsége. (A 29.1. mintapélda szerint 926,3 V <= 1000 V.)
   Ez a HIDEG állapotra számítandó!
2. AZ MPP-ABLAK: a modulsor MPP-feszültsége a MELEG és a HIDEG
   szélsőértéknél is essen az inverter MPP-követési
   tartományába - különben az inverter nem tudja kihasználni
   a modulcsoportot.
3. A LEGNAGYOBB DC ÁRAM <= az inverter megengedett bemeneti
   árama, MPP-bemenetenként.

Válasz: a) 8,30 kW_p · b) 1,04, megfelel · c) a hideg állapotú string-feszültség, az MPP-ablak és a bemeneti áram ellenőrzése.

💡 Miért lehet a DC teljesítmény nagyobb az AC-nél?

Mert a modulcsoport a névleges (STC) teljesítményét gyakorlatilag soha nem adja le: az STC 1000 W/m² besugárzást és 25 °C cellahőmérsékletet jelent, ami a valóságban ritka kombináció (erős napsütésben a cella jóval melegebb, és a meleg csökkenti a teljesítményt).

Ezért szokás a modulcsoportot kissé „túlméretezni” az inverterhez képest: így az inverter több órán át dolgozik a névleges teljesítménye közelében, tehát jobb a hatásfoka és a kihasználtsága.

De a határt a gyártó adja meg – és ha túllépik, az inverter a csúcsidőszakban lekorlátoz (clipping), azaz energia vész el.


29.5. mintapélda – A helyes lekapcsolási sorrend

Egy hálózatra kapcsolt, tetőn lévő PV-rendszer inverterén kell karbantartást végezni. Milyen sorrendben kapcsolsz le, és miért?

Egy kollégád azt javasolja, hogy „egyszerűbb, ha először a DC leválasztót nyitod, mert akkor nem jön több energia”. Mit válaszolsz?

A helyes sorrend [MSZ EN IEC 62446-2, 13.3.2.1.]

LÉPÉSSOR
a) Ellenőrizni, van-e SZIGETELÉSI HIBA vagy FÖLDZÁRLAT
   (az inverter vagy az adatgyűjtő jelzi).
b) Az inverter KI/BE KAPCSOLÓJÁT kikapcsolni.
c) Az inverter AC LEVÁLASZTÓKAPCSOLÓJÁT ki.
d) Az inverter DC LEVÁLASZTÓKAPCSOLÓJÁT ki.
e) MINDEN TOVÁBBI KÜLSŐ LEVÁLASZTÓT lekapcsolni.
f) A leválasztókapcsolókra RETESZELÉST helyezni nyitott
   állásban (LOTO).

A kolléga javaslatára a válasz

Nem, fordítva rossz – és a szabvány meg is indokolja [13.3.1.2.]:

„Általában a felfelé ágban található első, váltakozó áramú terhelésmegszakító kapcsolót vagy kismegszakítót biztonságosabb először (az egyenáramú leválasztókapcsoló előtt) működésbe hozni, mivel az inverter azonnal lekapcsolja a tranzisztorhidat, ha megszüntetik a váltakozó feszültséget.”

MÉRÉSI ADATSOR
AC ELŐSZÖR:  az inverter leáll  ->  a DC oldalon MEGSZŰNIK AZ
             ÁRAM  ->  a DC leválasztót ÁRAMMENTESEN nyitjuk
             ->  NINCS ÍV.

DC ELŐSZÖR:  a teljes MPP-áramot EGYENÁRAMBAN kell megszakítani
             ->  az ív NEM ALSZIK EL magától (nincs nullátmenet)
             ->  ÍVVESZÉLY.

És egy fontos kiegészítés

A sorrend betartása nem teszi feszültségmentessé a DC oldalt, csak árammentessé:

„az egyenfeszültség-oldali kapcsok továbbra is feszültség alatt állhatnak, ha a megszakító- vagy leválasztókapcsolókat nyitották.”

És az inverter kondenzátorai miatt: „a legtöbb inverterben az egyenfeszültség 5 percig vagy tovább is a kapcsokon marad”.

Válasz: először az AC, utána a DC – mert így az inverter maga állítja le a DC oldali áramot, és a DC leválasztó árammentesen nyitható. A sorrend a DC oldalt árammentessé, de nem feszültségmentessé teszi.


29.6. mintapélda – Hova kerüljön a DC-leválasztás?

Négy helyzetet kell megítélni a TvMI 7.7 6.2.2. pontja szerint.

a) A DC kábel a tetőről a padlástéren át a padláson lévő inverterig megy; a belépési ponttól az inverterig 4 m, és nem halad át más szinten, tűzszakaszon, idegen tulajdonon. b) Ugyanez, de a kábel a belépési ponttól a pincében lévő inverterig 12 m, és két szinten halad át. c) A modulok egy melléképület tetején vannak; a modulok legközelebbi pontjától a lakóépület belépési pontjáig 18 m a kültéri kábelszakasz. d) A kábel a tetősík oldalfali peremétől a homlokzaton 3,5 m-t fut lefelé a kültéri inverterig.

a) 4 m beltéri nyomvonal, egy szint

MÉRÉSI ADATSOR
Beltéri hossz:  4 m   <=  5 m       MEGFELEL
Szintek:        1                    MEGFELEL
Tűzszakasz, idegen tulajdon: nincs   MEGFELEL

A 6.2.2.2. minden feltétele teljesül → az inverterbe épített DC-oldali leválasztás elfogadható, külön DC-leválasztás nem kell.

b) 12 m beltéri nyomvonal, két szint

MÉRÉSI ADATSOR
Beltéri hossz:  12 m  >  5 m         NEM FELEL MEG
Szintek:        2  (egynél több)     NEM FELEL MEG

A 6.2.2.2. feltételei nem teljesülnek → DC-leválasztást kell elhelyezni [6.2.2.3.].

Hol? „Ha a kábel belép az épületbe, a feszültség alatt maradó összesített beltéri hossz a belépési pont(ok)tól legfeljebb 5 m lehet, és a leválasztást ezen a szakaszon belül kell telepíteni.”

Tehát a leválasztó a belépési ponttól számított első 5 méteren belülre kerül.

c) 18 m kültéri szakasz

MÉRÉSI ADATSOR
Kültéri hossz a moduloktól:  18 m  >  10 m

A 6.2.2.4. szerint: a leválasztást a modulokhoz a lehető legközelebb, de legfeljebb 10 méteren belülre kell elhelyezni.

d) 3,5 m homlokzati levezetés

MÉRÉSI ADATSOR
Oldalfali levezetés a tetősík peremétől:  3,5 m  >  2 m

„Ennél hosszabb oldalfali levezetésnél DC-leválasztást kell elhelyezni a modulok közelében.”

Válasz: a) nem kell külön leválasztás · b) kell, a belépési ponttól 5 méteren belül · c) kell, a moduloktól 10 méteren belül · d) kell, a modulok közelében.

💡 A három szám mögötti egyetlen gondolat

Mindhárom távolságszabály ugyanazt szolgálja: minél rövidebb legyen az a DC-szakasz, amely tűz esetén is feszültség alatt marad – különösen az épületen belül, ahol a tűzoltó beavatkozik.

Ezért mondja ki a TvMI: „törekedni kell olyan rendszer kialakítására, melynél a DC-hálózati rész az épületen KÍVÜLI részekre korlátozódik.”

A tervezési következtetés: ha van rá mód, az invertert kültérre vagy a belépési pont közelébe kell tenni – és nem a pincébe, a ház másik végébe.


29.7. mintapélda – A szigetelésiellenállás-mérés előkészítése

Egy 16 modulból álló modulsoron kell szigetelésiellenállás-mérést végezni. A modul V_oc(STC) = 41,5 V (feladatadat). A modulcsoport teljesítménye 6,6 kW_p.

a) Mekkora a számított rendszerfeszültség? b) Melyik vizsgálófeszültséget és melyik határértéket kell alkalmazni? c) Milyen előkészítés és milyen biztonsági intézkedések kellenek? d) Mit kell tenni az SPD-vel?

a) A rendszerfeszültség

A 2. táblázat a V_oc(STC) × 1,25 értékkel dolgozik:

V_oc,string(STC) = 16 · 41,5 = 664 V

V_rendszer = 664 · 1,25 = 830 V

b) A vizsgálófeszültség és a határérték

MÉRÉSI ADATSOR
830 V  ->  az "500 - 1000 V" sorba esik
Vizsgálófeszültség:               1000 V
Legkisebb szigetelési ellenállás:    1 MΩ

(A modulcsoport 6,6 kW_p, tehát a ≤ 10 kW_p-re szóló 2. táblázat alkalmazható.)

c) Az előkészítés és a biztonsági intézkedések

LÉPÉSSOR
1. A jogosulatlan hozzáférés korlátozása a munkaterülethez.
2. A MODULCSOPORT LEVÁLASZTÁSA AZ INVERTERRŐL a modulcsoport
   leválasztókapcsolójánál.
3. A dobozban MINDEN ZAVARÓ ESZKÖZ (pl. SPD) LEVÁLASZTÁSA.
4. A mérés - eközben:
   - NEM SZABAD FÉMES FELÜLETHEZ ÉRNI (és másokat is óvni);
   - a mérés előtt nem szabad a modul hátoldalához vagy
     kapcsaihoz érni;
   - a műszernek legyen AUTOMATIKUS KISÜTÉSI FUNKCIÓJA;
   - EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ viselése kötelező.
5. A mérés után A FESZÜLTSÉGMENTESSÉG ELLENŐRZÉSE, MIELŐTT a
   mérőkábelt eltávolítjuk vagy vezetőképes részt megérintünk.

d) Az SPD

Az SPD-t átmenetileg le kell választani, mert

BEKÖTÉSI LISTA
- BEFOLYÁSOLJA a mérést (levezet a föld felé, tehát hamisan
  kis szigetelési ellenállást mutatna), ÉS
- KÁROSODHAT a vizsgálófeszültségtől.

És figyelem: az SPD-tartó a szabvány [712.537.2.2.104.] szerint megszakítóképesség nélküli bontóeszköz – tehát a leválasztás előtt meg kell győződni arról, hogy nem folyik áram, és a tartót véletlen működtetés ellen biztosítani kell.

Válasz: a) 830 V · b) 1000 V vizsgálófeszültség, 1 MΩ határérték · c) a fenti öt lépés · d) le kell választani, árammentes állapotban.

⚠️ A csúcsfeszültség-korlát, amit könnyű elfelejteni

A szabvány kimondja: „A csúcsfeszültség ne haladja meg a modul, a kapcsoló, az SPD vagy más elem névleges értékét.”

Ez azt jelenti, hogy a 2. táblázat nem alkalmazható vakon: ha a táblázat 1500 V-os vizsgálófeszültséget adna, de a rendszer elemei 1000 V-ra vannak minősítve, akkor 1500 V-tal nem szabad mérni.

Ilyenkor a vizsgálófeszültséget korlátozni kell, és ezt a mérési jegyzőkönyvben rögzíteni.


29.8. mintapélda – Az összekötő doboz vizsgálata

Egy összekötő dobozba 4 modulsor fut be, mindegyik 16 modulból áll (V_oc,string(STC) ≈ 664 V). A vizsgálatot a 62446-1 6.3. pontja szerint végzed.

a) Milyen műszert válasszál? b) Írd le a vizsgálat menetét! c) Mekkora értéket kell mérned a szomszédos modulsorok pozitív pólusai között? d) Mit mérnél, ha az egyik modulsor fordított polaritással van bekötve?

a) A műszer

Legalább 2 × V_oc méréshatárú feszültségmérő:

2 · 664 = 1328 V, tehát legalább 1400-1500 V méréshatár kell.

b) A vizsgálat menete

LÉPÉSSOR
1. A modulsor-biztosítók/csatlakozók ELSŐ BEHELYEZÉSE ELŐTT
   kezdjük.
2. MINDEN NEGATÍV biztosítót/csatlakozót behelyezünk
   (közös negatív busz), A POZITÍVAKAT NEM.
3. Megmérjük az ELSŐ modulsor üresjárási feszültségét
   (pozitív-negatív pólus között) -> egyezzen a várt
   664 V-tal (+-5 %).
4. Az egyik mérőtüskét az előző modulsor POZITÍV pólusán
   hagyjuk, a másikat a KÖVETKEZŐ modulsor pozitív pólusára
   tesszük.
5. Így haladunk végig mind a 4 modulsoron.

c) A várt mérési érték

A közös negatív referencia miatt a két pozitív pólus között a mért feszültség:

kb. 0 V, kb. ±15 V tűréssel

MÉRÉSI ADATSOR
Helyes bekötés:   +664 V  és  +664 V  ->  a különbség ~0 V
Tűrés:            kb. +-15 V (a modulsorok közötti kis
                  eltérésekből, árnyékolásból)

d) Fordított polaritás

Ha az egyik modulsor fordítva van bekötve, akkor annak pozitív pólusán −664 V jelenik meg a közös negatív referenciához képest. A két pozitív pólus között mért érték:

664 − (−664) = 1328 V

Azaz a RENDSZERFESZÜLTSÉG KÉTSZERESE – a szabvány szavaival: „igen szembetűnő”.

Válasz: a) legalább 1400-1500 V méréshatár · b) a fenti öt lépés · c) kb. 0 V, ±15 V tűréssel · d) 1328 V, a rendszerfeszültség kétszerese.

💡 Miért ilyen elegáns ez a vizsgálat?

Mert egyetlen műszerrel, néhány méréssel, a stringek csatlakoztatása előtt derül ki a bekötési hiba – amikor még veszélytelenül javítható.

Ha ugyanezt a hibát csak a rendszer indításakor vennénk észre, akkor

BEKÖTÉSI LISTA
- a fordított polaritású modulsorba a TÖBBI string hajtana
  áramot -> a modulok és a BYPASSDIÓDÁK károsodhatnak;
- a javításhoz a rendszert MÁR ÜZEMKÉSZ állapotban kellene
  bontani, terhelés alatt;
- és a szabvány külön elő is írja: fordított polaritás
  észlelésekor ELLENŐRIZNI KELL, hogy a modulok és a
  bypassdiódák NEM KÁROSODTAK-E.

Ezért mondja ki a szabvány, hogy a polaritásvizsgálatot minden más vizsgálat, a kapcsolók zárása és a túlfeszültség-védelmi eszközök beiktatása ELŐTT kell elvégezni.


Gyakorlatok

🛠️ 29.1 gyakorlat – String-feszültség és inverter-illesztés

Egy modulsor 18 darab modulból áll. A modul adatlapja: V_oc(STC) = 45,8 V, V_oc hőmérsékleti tényezője −0,27 %/K, névleges teljesítmény 440 W_p. A legalacsonyabb várható hőmérséklet −18 °C. Az inverter megengedett legnagyobb DC feszültsége 1000 V, névleges AC teljesítménye 7,0 kVA, a megengedett DC/AC arány 1,0-1,45 (feladatadat).

a) Mekkora a string üresjárási feszültsége STC mellett és −18 °C-on? b) Megfelel-e az inverternek feszültség szempontjából? c) Mekkora a modulcsoport DC teljesítménye és a DC/AC arány? Megfelel-e? d) Hány modulra kellene csökkenteni a stringet, ha az inverter megengedett DC feszültsége csak 800 V lenne?

(Megoldás: a) STC: 18 · 45,8 = 824,4 V; ΔT = −18 − 25 = −43 K; ΔV% = (−43) · (−0,27) = +11,61 %; V_oc(−18 °C) = 45,8 · 1,1161 = 51,12 V; a stringé 18 · 51,12 = 920,1 V. b) 920,1 V ≤ 1000 V → megfelel, 7,99 % tartalékkal. c) P_DC = 18 · 440 = 7920 W_p; k = 7920 / 7000 = 1,131; 1,0 ≤ 1,131 ≤ 1,45 → megfelel. d) 800 / 51,12 = 15,65 → lefelé kerekítve 15 modul (15 · 51,12 = 766,8 V ≤ 800 V; 16 modul már 817,9 V lenne, ami túllépné).)

🛠️ 29.2 gyakorlat – Túláramvédelem és feszültségesés

a) Egy modulcsoport 5 párhuzamos modulsorból áll; I_SC MAX = 13,6 A, I_MOD_MAX_OCPR = 25 A. Kell-e túláramvédelem? Ha igen, mekkora a megengedett névleges áram tartománya?

b) Ugyanez 2 modulsorral. Mi a válasz, és miért?

c) Egy DC kábel egyirányú hossza 48 m, ellenállása 5,09 mΩ/m (4 mm², feladatadat), az üzemi áram 10,4 A, a string MPP-feszültsége 580 V. Mekkora a feszültségesés voltban és százalékban?

d) Miért kell a modulok mögötti kábelszakaszon legalább 70 °C-os környezeti hőmérséklettel számolni?

(Megoldás: a) 1,35 · 25 = 33,75 A; (5 − 1) · 13,6 = 54,4 A; 33,75 < 54,4 → kell védelem. A tartomány: 1,1 · 13,6 = 14,96 A ≤ I_n ≤ 25 A; például 20 A gPV, mindkét polaritáson. b) Nem kell: a szabvány kimondja, hogy 1 vagy 2 párhuzamos modulsornál nem kell túláramvédelem (nincs elég párhuzamos string ahhoz, hogy a visszáram veszélyes legyen). c) l_ossz = 2 · 48 = 96 m; R = 96 · 5,09 mΩ = 488,6 mΩ = 0,4886 Ω; ΔU = 10,4 · 0,4886 = 5,08 V; ΔU% = 5,08 / 580 = 0,88 %. d) Mert az MSZ HD 60364-7-712 712.523.101. szerint a modulok hátoldali melegítésének kitett kábeleknél a környezeti hőmérsékletet legalább 70 °C-nak kell venni – a modulok mögött a levegő nyáron sokkal melegebb a szokásos 30 °C-os táblázati értéknél, és a magasabb hőmérséklethez jóval kisebb korrekciós tényező tartozik.)

🛠️ 29.3 gyakorlat – Biztonság, lekapcsolás, tűzvédelem

a) Egy kolléga a tetőn, működő rendszernél ki akar húzni egy MC4-csatlakozót, mert „úgyis csak egy modul”. Mit mondasz neki, és mire hivatkozol?

b) Egy DC kábel a belépési ponttól 6,5 m-t fut az épületen belül az inverterig, egy szinten, tűzszakaszon nem halad át. Elég-e az inverterbe épített DC-leválasztás?

c) Egy hálózatra kapcsolt PV-rendszer inverterei megfelelnek az MSZ EN 62116-nak. Kell-e külön AC-oldali tűzeseti lekapcsoló? És ha a rendszer szigetüzemű?

d) Egy 25 modulos string V_oc(STC) modulonként 41,0 V. Melyik vizsgálófeszültséget adná a 62446-1 2. táblázata, és mi lehet a probléma?

(Megoldás: a) Nem szabad. Két szabvány is tiltja: az MSZ EN IEC 62446-2 13.3.1.4. szerint „A PV-csatlakozók nem tehermegszakító eszközök, ezért mindig ellenőrizni kell az áramot, mielőtt bontják a csatlakozót”, és az E2. szerint a modulcsatlakozásokon „TERHELÉS ALATT TILOS LEKAPCSOLNI!” felirat van. Terhelés alatti bontásnál egyenáramú ív keletkezik, amely magától nem alszik el. b) Nem elég: a 6.2.2.2. szerinti beltéri nyomvonal legfeljebb 5 m lehet, itt 6,5 m → a 6.2.2.3. szerint DC-leválasztást kell elhelyezni, a belépési ponttól számított 5 méteren belül. c) Hálózatra kapcsolt rendszernél a TvMI 6.2.1.1. szerint teljesül a jogszabályi előírás, ha az inverterek megfelelnek az MSZ EN 62116-nak (szigetüzem-védelem) → külön AC tűzeseti lekapcsoló rendszerint nem kell. Szigetüzemben viszont a 6.2.1.2. szerint az AC-oldali lekapcsolásról külön gondoskodni kell. d) V_oc(STC) = 25 · 41,0 = 1025 V; × 1,25 = 1281,3 V → a „> 1000 V” sor → 1500 V vizsgálófeszültség. A probléma: ha a modulok, a kapcsolók vagy az SPD 1000 V-ra vannak minősítve, akkor 1500 V-tal nem szabad mérni – a szabvány kimondja, hogy „a csúcsfeszültség ne haladja meg a modul, a kapcsoló, az SPD vagy más elem névleges értékét”. Ilyenkor a vizsgálófeszültséget korlátozni kell, és ezt a jegyzőkönyvben rögzíteni. Ráadásul maga a string is túllépi az 1000 V-os rendszerfeszültséget, tehát a méretezést is felül kell vizsgálni.)


Összefoglalás

Összefoglalás

Felépítés. Modul → modulsor (string, sorba kötve) → modulcsoport (párhuzamosan kötve) → inverter → AC oldal → csatlakozási pont. A DC oldal a moduloktól az inverter DC kapcsáig tart. Méretezési alapadatok: U_OC MAX és I_SC MAX.

A legfontosabb alapelv [712.410.101.]. A DC oldal szerkezeteit feszültség alatt állónak kell tekinteni akkor is, ha az AC oldal le van kapcsolva, vagy az inverter le van választva. A hazai irányelv szerint a DC-oldal teljes feszültségmentesítése a gyakorlatban nem valósítható meg; a karbantartási szabvány szerint a zár használata sem biztosítja, hogy ne legyen feszültség. Az egyenáramú ív nem alszik el magától (nincs nullátmenet) – ezért tilos a terhelés alatti bontás, és ezért nem tehermegszakító eszköz a PV-csatlakozó. Szervizelni tilos egyedül; kétfős csoport javasolt.

Áramütés elleni védelem a DC oldalon. A B/C melléklet szerinti védelmi módok nem alkalmazhatók. A DC oldal szerkezetei legalább II. érintésvédelmi osztályúak. SELV/PELV csak U_OC MAX ≤ 120 V DC-nél; 30 V DC fölött alapvédelem kötelező. Az AC tápáramkörben B típusú RCD kell – kivéve ha az inverter legalább egyszerű elválasztást ad, külön transzformátor-tekercselés van, vagy a gyártó nyilatkozata szerint nem szükséges.

Szigetelésfelügyelet. Ha az inverterben csak egyszerű elválasztás van (vagy nincs), IMD kell a DC oldalra a teljes élettartamra. Munka előtt ellenőrizni kell, nincs-e szigetelési hiba – ha van, az érintett részeket feszültség alatt állónak kell tekinteni.

Túláramvédelem. 1 vagy 2 párhuzamos modulsornál nem kell. 2 fölött akkor kell, ha 1,35 · I_MOD_MAX_OCPR < (N_s − 1) · I_SC MAX. A névleges áram: 1,1 · I_SC MAX ≤ I_n ≤ I_MOD_MAX_OCPR. Mindkét polaritást védeni kell, gPV biztosítóval (EN 60269-6). A záródióda NEM túláramvédelem.

Túlfeszültség-védelem. A HD 60364-4-443 szerint; ha az nem írja elő, kockázatfelmérés vagy egyszerűsített kockázatelemzés alapján. A hurokfelület minimalizálása és a DC kábelek + EPH-vezető együttvezetése önmagában is túlfeszültség-védelmi intézkedés.

Kábelezés. Termékszabványok: modul EN 61730, inverter EN 62109, DC kábel EN 50618 (H1Z2Z2-K), csatlakozó EN 50521 / EN 62852. Egyerű, nem fémes köpenyű kábel vagy szigetelt vezeték külön szigetelt csőben; közvetlenül a tetőfelületre nem fektethető; hurokfelület-minimalizálás; a modulok mögött a méretezési környezeti hőmérséklet legalább 70 °C. A csatlakozók laikus által hozzáférhető helyen csak szerszámmal bonthatók, és a gyártói összeférhetőséget ellenőrizni kell – „vegyes márkájú” csatlakozópár tilos.

Jelölés. Az épületen napelem jelenlétét jelző tábla; a DC oldal minden hozzáférhető aktív pontja feliratozva; minden inverteren a „mindkét oldalról le kell választani” figyelmeztetés. „A táblákat tilos letakarni vagy átfesteni!”

Leválasztás. Leválasztóeszköz kell a DC ÉS az AC oldalon is; a DC oldalon megszakító vagy szakaszolókapcsoló. A megszakítóképesség nélküli bontóeszközöket (biztosítótartó, SPD-tartó) zárral vagy lakattal kell biztosítani. A helyes lekapcsolási sorrend: AC előbb, DC utána – mert az inverter a váltakozó feszültség megszűnésekor azonnal lekapcsolja a tranzisztorhidat, így a DC leválasztó árammentesen nyitható. A sorrend árammentessé, de nem feszültségmentessé teszi a DC oldalt; az inverterben az egyenfeszültség 5 percig vagy tovább a kapcsokon maradhat. LOTO hét lépésben; a reteszelést csak az távolíthatja el, aki kihelyezte.

Hazai tűzvédelem. OTSZ 87. §: a DC oldalon távműködtetésű ÉS kézi tűzeseti lekapcsolás; a távkioldó kapcsolója a tűzeseti főkapcsoló közvetlen közelében, vagy a főkapcsoló működtesse; felirat, piktogram. OTSZ 148. § (3) c): a főbejárat mellett kívülről jelezni kell a napelem jelenlétét. TvMI 7.7: az AC oldalon a jogszabály teljesül, ha az inverter megfelel az MSZ EN 62116-nak (szigetüzem-védelem); szigetüzemű rendszernél külön kell gondoskodni róla. A DC-leválasztás három távolságszabálya: 5 m (beltéri nyomvonal a belépési ponttól) · 10 m (kültéri, a moduloktól) · 2 m (homlokzati levezetés a tetősík peremétől).

Üzembe helyezés [MSZ EN 62446-1:2022]. Az átadási dokumentáció 4.2-4.9 szerinti teljes tartalma. Szemrevételezés a vizsgálatok előtt. 1-es kategória minden rendszeren kötelező: folytonosság · polaritás · összekötő doboz · V_oc · áram · funkcionális vizsgálatok · szigetelési ellenállás. Sorrend: először az AC, és a polaritás- és összekötődoboz-vizsgálat a modulsorok csatlakoztatása előtt. V_oc elfogadás ±5 %, árammérés ±10 %. Az összekötő doboz vizsgálatánál a szomszédos pozitív pólusok között kb. 0 V, ±15 V tűréssel; fordított polaritásnál a rendszerfeszültség kétszerese.

Szigetelési ellenállás – a legveszélyesebb vizsgálat. A DC áramkörök nem szigetelhetők el a mérés előtt. A vizsgálófeszültség és a határérték a V_oc(STC) × 1,25 szerinti sávból: < 120 V → 250 V / 0,5 MΩ · 120-500 V → 500 V / 1 MΩ · 500-1000 V → 1000 V / 1 MΩ · > 1000 V → 1500 V / 1 MΩ. A csúcsfeszültség nem haladhatja meg egyetlen elem névleges értékét sem. Az SPD-t le kell választani. Modulszintű elektronikánál a gyártóval kell egyeztetni.

Munkabiztonság [MSZ EN IEC 62446-2:2020, E melléklet – ELŐÍRÁS]. A PV-szerelő képzési követelményei (a feszültség alatt álló részek felismerése, a biztonságos munkatávolság, a menekülési útvonalak, a vizsgálóeszközök alkalmassága). Egyéni védőeszköz: leesés elleni védelem, ív- és tűzálló ruházat, protektoros gumikesztyű; a helyszínen tűzoltó készülék, elsősegélykészlet és CPR-re kiképzett személy. Érintésmentes fáziskeresővel nem szabad feszültségmentességet megállapítani. A tisztítás és a szemrevételezés átadható a tulajdonosnak; a villamos munka és a biztonságkritikus feladat szakembert igényel.


Ellenőrző kérdések

  1. Mi a modul, a modulsor és a modulcsoport közötti különbség?
  2. Meddig tart a DC oldal, és hol kezdődik az AC oldal?
  3. Mit jelöl az U_OC MAX és az I_SC MAX?
  4. Miért kötik a modulokat sorba, és miért párhuzamosan?
  5. Mondd ki a fejezet legfontosabb alapelvét a 712.410.101. szerint!
  6. Mit mond a TvMI a DC oldal teljes feszültségmentesítéséről?
  7. Miért nem elég a zár használata a PV-rendszereknél?
  8. Miért veszélyesebb az egyenáramú ív a váltakozó áramúnál?
  9. Sorolj fel három tiltást, amely a terhelés alatti bontásra vonatkozik!
  10. Mennyi ideig maradhat feszültség az inverter kapcsain a lekapcsolás után?
  11. Miért tilos egyedül szervizelni PV-rendszert?
  12. Mely védelmi módok nem alkalmazhatók a DC oldalon?
  13. Milyen érintésvédelmi osztályúnak kell lennie a DC oldal szerkezeteinek?
  14. Mikor alkalmazható SELV/PELV a DC oldalon? Mikortól kötelező az alapvédelem?
  15. Milyen típusú RCD kell az AC tápáramkörbe, és mi a három kivétel?
  16. Miért nem érzékeli az AC típusú RCD az egyenáramú hibaáramot? Mi ennek a következménye?
  17. Mikor kell IMD-t alkalmazni, és mi a kivétel?
  18. Miért folyamatos, és miért nem időszakos a PV-nél a szigetelésfelügyelet?
  19. Mikor NEM kell túláramvédelem a DC oldalon?
  20. Írd fel a túláramvédelem szükségességének feltételét!
  21. Írd fel a névleges áram megengedett tartományát!
  22. Miért nem túláramvédelem a záródióda? Hogyan hibásodhat meg?
  23. Mi alapján kell dönteni a DC oldali SPD alkalmazásáról?
  24. Miért különösen fontos a PV-nél a túlfeszültség-védelem? Mi a hurokfelület szerepe?
  25. Sorold fel a PV-rendszer négy fő termékszabványát!
  26. Milyen kábelt lehet és milyet nem lehet használni a DC oldalon?
  27. Miért nem fektethető a DC kábel közvetlenül a tetőfelületre?
  28. Mekkora környezeti hőmérséklettel kell számolni a modulok mögött, és miért?
  29. Miért tilos a vegyes márkájú DC csatlakozópár?
  30. Milyen jelöléseket ír elő a szabvány a PV-rendszerre?
  31. Hol kell leválasztóeszköz, és milyen típusú a DC oldalon?
  32. Mit mond a szabvány a megszakítóképesség nélküli bontóeszközökről?
  33. Mi a helyes lekapcsolási sorrend? Indokold meg!
  34. Mit tesz és mit NEM tesz a helyes sorrend a DC oldallal?
  35. Sorold fel a LOTO hét lépését!
  36. Mit kell tartalmaznia a LOTO-táblának? Ki távolíthatja el a reteszelést?
  37. Mit ír elő az OTSZ 87. §-a a napelemek tűzeseti lekapcsolásáról?
  38. Hol kell jelezni a napelem jelenlétét az OTSZ 148. § (3) c) szerint?
  39. Mikor teljesül a jogszabályi előírás az AC oldalon a TvMI szerint? Mi a helyzet szigetüzemnél?
  40. Add meg a DC-leválasztás három távolságszabályát, és mondd meg, mire vonatkoznak!
  41. Mikor elég az inverterbe épített DC-leválasztás?
  42. Mi a TvMI tervezési ajánlása a DC-hálózati rész elhelyezésére?
  43. Miért kell az átadási dokumentáció? Mit mond erről a 62446-1 bevezetője?
  44. Sorolj fel hat tételt az átadási dokumentációból!
  45. Mi az 1-es kategóriájú vizsgálati rend hét DC vizsgálata?
  46. Milyen sorrendben kell a vizsgálatokat végezni, és mit kell a modulsorok csatlakoztatása előtt elvégezni?
  47. Mekkora a V_oc és mekkora az árammérés elfogadási tűrése?
  48. Mit jelent, ha a V_oc a vártnál kisebb? És ha nagyobb?
  49. Írd le az összekötő doboz vizsgálatának menetét!
  50. Mekkora értéket kell mérni a szomszédos modulsorok pozitív pólusai között? És fordított polaritásnál?
  51. Miért a legveszélyesebb vizsgálat a szigetelésiellenállás-mérés?
  52. Sorold fel a szigetelésmérés kötelező biztonsági intézkedéseit!
  53. Add meg a vizsgálófeszültséget és a határértéket a négy rendszerfeszültség-sávra!
  54. Mit kell tenni az SPD-vel a mérés előtt, és miért?
  55. Mit mond a szabvány a csúcsfeszültségről?
  56. Mit kell tenni, ha a rendszer modulszintű elektronikát tartalmaz?
  57. Sorolj fel öt pontot a PV-szerelő képzési követelményeiből!
  58. Milyen egyéni védőeszközöket ír elő a szabvány? Mi legyen még a munkahelyen?
  59. Miért nem szabad érintésmentes fáziskeresővel feszültségmentességet megállapítani?
  60. Mely karbantartási feladatokat végezheti nem szakember, és melyeket nem?

Tudáspróba

1. Mit mond ki az MSZ HD 60364-7-712 712.410.101. pontja?

a) a DC oldalt az inverter leválasztásával feszültségmentesíteni lehet b) a DC oldal csak akkor van feszültség alatt, ha az inverter üzemel c) a DC oldal szerkezeteit feszültség alatt állónak kell tekinteni akkor is, ha az AC oldal le van kapcsolva d) a DC oldal feszültsége éjszaka is a névleges érték

2. Milyen érintésvédelmi osztályúak legyenek a DC oldal szerkezetei?

a) legalább II. osztályúak vagy egyenértékű szigetelésűek b) I. osztályúak, védővezetővel c) III. osztályúak, SELV táplálással d) nincs rájuk követelmény, mert egyenáramúak

3. Milyen típusú áram-védőkapcsoló kell alapesetben az AC tápáramkörbe?

a) AC típusú b) A típusú c) F típusú d) B típusú

4. Hány párhuzamos modulsorig nem kell DC oldali túláramvédelem?

a) 1-ig b) 1 vagy 2 modulsorig c) 3-ig d) mindig kell

5. Egy modulcsoportnál I_SC MAX = 11,2 A. Mekkora a string-biztosító megengedett alsó határa?

a) 12,32 A b) 11,2 A c) 15,12 A d) 22,4 A

6. Mekkora környezeti hőmérséklettel kell számolni a modulok mögötti kábelnél?

a) 30 °C b) 40 °C c) legalább 70 °C d) 90 °C

7. Mi a helyes lekapcsolási sorrend?

a) először a DC leválasztó, mert onnan jön az energia b) először az AC oldal, mert az inverter azonnal lekapcsolja a tranzisztorhidat c) mindegy, csak legyen reteszelve d) először a modulcsatlakozókat kell bontani

8. A TvMI szerint legfeljebb mekkora lehet a feszültség alatt maradó beltéri DC-nyomvonal a belépési ponttól?

a) 2 m b) 10 m c) 15 m d) 5 m

9. Mekkora tűréssel kell kb. 0 V-ot mérni a szomszédos modulsorok pozitív pólusai között az összekötő doboz vizsgálatánál?

a) kb. ±15 V b) kb. ±5 V c) kb. ±50 V d) pontosan 0 V-ot kell mérni

10. Egy string V_oc(STC) értéke 664 V. Melyik vizsgálófeszültséget kell alkalmazni a szigetelésmérésnél?

a) 250 V b) 1000 V c) 500 V d) 1500 V

11. Mit kell tenni az SPD-vel a szigetelésiellenállás-mérés előtt?

a) semmit, nem zavarja a mérést b) csak a földelését kell bontani c) átmenetileg le kell választani, mert befolyásolja a mérést és károsodhat d) rövidre kell zárni

12. Mit mond a szabvány a PV-csatlakozókról?

a) terhelés alatt is bonthatók, ha szerszámmal történik b) csak nedves időben nem bonthatók c) a bontásukhoz elég a DC leválasztó nyitása d) nem tehermegszakító eszközök, ezért mindig ellenőrizni kell az áramot bontás előtt


Források

# Állítás a fejezetben Forrás Típus
1 Alapfogalmak (modul, modulsor, modulcsoport, DC oldal, U_OC MAX, I_SC MAX, IMD) [SZ-712] MSZ HD 60364-7-712:2016, 712.3. szabvány
2 A DC oldalt feszültség alatt állónak kell tekinteni az AC oldal lekapcsolása után is [SZ-712] 712.410.101. szabvány
3 A B/C melléklet szerinti védelmi módok tilalma a DC oldalon [SZ-712] 712.410.3.5., 712.410.3.6. szabvány
4 DC oldal: legalább II. érintésvédelmi osztály; SELV/PELV ≤ 120 V DC; 30 V DC fölött alapvédelem [SZ-712] 712.412.101., 712.414.101., 712.414.4.5. szabvány
5 AC oldali B típusú RCD + a három kivétel [SZ-712] 712.530.3.101. szabvány
6 IMD-kötelezettség és a kivétele [SZ-712] 712.421.101.1–2. szabvány
7 Túláramvédelem: az 1,35-ös feltétel, az 1,1-es szorzó, a közös védelem képlete [SZ-712] 712.431.101–102. szabvány
8 Mindkét polaritás védelme; a záródióda nem védelem; gPV biztosító (EN 60269-6) [SZ-712] 712.432.101–103. szabvány
9 SPD-döntés kockázatfelmérés vagy egyszerűsített kockázatelemzés alapján [SZ-712] 712.443.101–103. szabvány
10 Termékszabványok: EN 61730, EN 62109, EN 50618, EN 50521 / EN 62852 [SZ-712] 712.511.101–102., 712.521., 712.526. szabvány
11 Jelölések: épület-tábla, DC feliratok, inverter-felirat [SZ-712] 712.514.101–103. szabvány
12 DC kábelezés: nem fémes köpeny vagy külön cső; nem a tetőfelületre; hurokfelület-minimalizálás; DC + EPH együtt [SZ-712] 712.521.101–102. szabvány
13 Legalább 70 °C méretezési környezeti hőmérséklet a modulok mögött [SZ-712] 712.523.101. szabvány
14 Csatlakozók: szerszámmal bontható kivitel; a gyártói összeférhetőség ellenőrzése [SZ-712] 712.526.101., 712.526.1. szabvány
15 Leválasztás a DC és az AC oldalon; DC oldalon megszakító/szakaszoló; a funkcionális földelés lekapcsolójának táblázata (1–5 A) [SZ-712] 712.537.2.101–2.2.103. szabvány
16 DC terhelés alatti bontás tilalma; a biztosító- és SPD-tartó zárral/lakattal biztosítandó [SZ-712] 712.537.2.2.104. szabvány
17 Az EN 62446 szerinti dokumentáció és üzembe helyezési vizsgálatok előírása [SZ-712] 712.6.101. szabvány
18 Az átadási dokumentáció teljes tartalma (4.2–4.9), és a bevezető indoklása [SZ-62446-1] MSZ EN 62446-1:2022, 4. fejezet (kutatas/ocr-msz-en-62446-1.txt) szabvány
19 Az igazoló ellenőrzés felépítése; az 1-es kategória hét DC vizsgálata; a vizsgálati sorrend [SZ-62446-1] 5. fejezet szabvány
20 Polaritásvizsgálat elsőbbsége; az összekötő doboz vizsgálata (±15 V, kétszeres rendszerfeszültség); V_oc ±5 %; árammérés ±10 %; a funkcionális vizsgálatok az AC után [SZ-62446-1] 6.2–6.6 szabvány
21 Szigetelési ellenállás: a biztonsági intézkedések, az előkészítés, a mérési módszerek és a 2. táblázat (250/500/1000/1500 V; 0,5, illetve 1 MΩ); a csúcsfeszültség-korlát; a >10 kWp A/B módszer [SZ-62446-1] 6.7 és 2. táblázat szabvány
22 Modulszintű elektronika: a gyártóval kell egyeztetni [SZ-62446-1] 5.3.3 szabvány
23 A PV-szerelő képzési követelményei (E1.), általános biztonsági megfontolások (E2.), egyéni védőeszköz (E3.), LOTO (E5.), feliratozás (E6.) [SZ-62446-2] MSZ EN IEC 62446-2:2020, E melléklet (előírás) (kutatas/ocr-msz-en-iec-62446-2.txt) szabvány, előírás jellegű melléklet
24 A lekapcsolási sorrend és annak indoklása; az összekötő doboznál és a moduloknál betartandó szabályok; a PV-csatlakozók nem tehermegszakító eszközök [SZ-62446-2] 13.2–13.3 szabvány
25 A karbantartás szerkezete (11.3–13.6, 3. és 4. táblázat, F és G melléklet); a nem szakember által végezhető feladatok elhatárolása [SZ-62446-2] 10., 11., 12., 13. fejezet szabvány
26 OTSZ 87. § „48. Napelemek” (1)–(5) bekezdés; 148. § (3) c) és 149. § a jelölésről [OTSZ] 54/2014. (XII. 5.) BM r., hatályos 2025. IX. 23. (kutatas/otsz-54-2014-hatalyos-2025-09-23.txt) jogszabály
27 TvMI 7.7 6.2.1.: az AC oldali tűzeseti lekapcsolás teljesülése MSZ EN 62116 szerinti inverterrel; a szigetüzemű rendszer külön kötelezettsége és a kivétel [TvMI-7.7] TvMI 7.7:2026.02.01., 6.2.1.1–6.2.1.2. (kutatas/tvmi-7-7-2026-villamos-villamvedelem.txt) műszaki irányelv
28 TvMI 7.7 6.2.2.: a DC-leválasztás 5 m / 10 m / 2 m döntési rendje, a cél, a fogalmi pontosítás [2.2.13.] és a három megjegyzés [TvMI-7.7] 6.2.2.–6.2.2.4. műszaki irányelv
29 Homlokzati rendszerek 2026-os ajánlása (≤ 120 V DC, ≤ 30 s, toldás nélküli saját kábel) és az, hogy nem helyettesíti a DC-oldali lekapcsolást [TvMI-7.7] 6.2.2., 4–6. megjegyzés műszaki irányelv, javaslat jellegű
30 Hibrid rendszerek fogalma; az önreteszelő vészgomb követelménye [TvMI-7.7] 2.2.5–2.2.14., 4.x műszaki irányelv
31 A vezetékek terhelhetőségének hőmérséklet-korrekciója a jegyzet vezetékméretezéssel foglalkozó fejezete ([SZ-52] korrekciós táblázatai) kereszthivatkozás
32 HMKE-csatlakozás és mérőhely hazai eljárásrendje MEKH (napeleminfo.mekh.hu), E.ON és OPUS TITÁSZ hivatalos folyamatleírása; Heimdall-tár id 548, 549, 550 (kutatas/30, 10. szakasz) 3 hivatalos forrás

Amit a jegyzet szándékosan nem állít tényként vagy nem közöl

A fejezet nem közöl DC oldali SPD-típusválasztást (T1/T2/T3), sem névleges levezető áramot, sem védelmi szintet. A kutatási jegyzet ezt nyitott tételként tartja nyilván: a részletek az MSZ HD 60364-5-534 anyagához tartoznak, amelynek feldolgozása ehhez a fejezethez nem zárult le. Amit a fejezet közöl: hogy a DC oldalra is mérlegelni kell a védelmet, és hogy a döntés alapja a HD 60364-4-443, illetve a kockázatfelmérés.

A fejezet nem közöl határértéket a DC oldali feszültségesésre. A jegyzetnek nem állt rendelkezésére szabványi vagy több forrásból igazolt érték; a 29.3. mintapélda 1 %-os célértéke feladatadat. Az MSZ 447 szerinti 2 %-os (1 % + 1 %) érték a fogyasztói hálózat AC oldalára vonatkozik, nem a PV DC oldalára.

A fejezet nem közöl 70 °C-ra vonatkozó hőmérséklet-korrekciós tényezőt: a korrekciós táblázatok a vezetékméretezési fejezet és a kábelgyártó adatai.

A fejezet nem közli a villámvédelmi elválasztási távolság számítását, a levezetők méretezését és a villámvédelmi kockázatelemzést – ezek a jegyzet villámvédelemmel foglalkozó fejezetének anyagai.

A fejezet nem közöl vizsgálati eljárást teljesítményoptimalizálót vagy mikroinvertert (modulszintű elektronikát) tartalmazó rendszerekre: a szabvány maga mondja ki, hogy a berendezések sokfélesége miatt nem lehet meghatározni, mely vizsgálatokat lehet biztonságosan elvégezni – ott a gyártóval kell egyeztetni.

A fejezet nem közli az EU 2018/2001 irányelv IV. melléklete 6. d) pontjának szó szerinti szövegét (a napelemes telepítők tanúsítási követelményeit). A kutatási jegyzet ezt részben lezárt, nyitott tételként tartja nyilván: a forrás elérhető, de a telepítő-kategóriánkénti bontás pontos szövege még nem lett teljesen kinyerve, és szó szerinti idézethez az EUR-Lex marad az elsődleges forrás.

A fejezet nem közöl HMKE-eljárásrendi részletet (engedélyezési határértékek, betáplálási korlátok, elszámolási szabályok): ezek elosztói engedélyesi és energiajogi kérdések, amelyek gyakran változnak. A folyamat lépéssora (igénybejelentés → engedélyeztetés → kivitelezés → üzembe helyezés) három hivatalos forrásból igazolt, de a számszerű feltételeket a mindenkori elosztói üzletszabályzatból kell venni.

A mintapéldák és gyakorlatok minden modul-, inverter-, kábel- és hőmérsékletadata feladatadat, nem termékjellemző.

Mennyire volt hasznos ez a fejezet?

Még nincs értékelés.