Európai uniós irányelvből eredő, kötelező kimeneti követelmény, és a központi interaktív vizsga IV. vizsgarészének egyik tétele. A fejezet legfontosabb üzenete egyetlen mondat: a napelemes rendszer DC oldala nem feszültségmenthető, mert amíg fény éri a modult, feszültség van rajta. Erre épül minden további szabály: az áramütés elleni védelem a DC oldalon, a szigetelésfelügyelet, a túláram- és túlfeszültség-védelem, a kábelezés, a leválasztás sorrendje, a hazai tűzvédelmi előírások és a szerelő egyéni védőeszközei. Nyolc kidolgozott mintapéldával.
- 29.1 A fotovoltaikus rendszer felépítése; modul, string, inverter, csatlakozási pont
- 29.2 ⭐ A legfontosabb biztonsági alapelv: az áramgenerátoros működés következményei
- 29.3 Áramütés elleni védelem a DC oldalon
- 29.4 Tűzvédelem és szigetelésfelügyelet
- 29.5 Túláramvédelem a DC oldalon; string-biztosító
- 29.6 Túlfeszültség-védelem a DC és az AC oldalon
- 29.7 Kiválasztás és szerelés; kábelezés, csatlakozók, rögzítés, tetőátvezetés
- 29.8 ⭐ Leválasztás és kapcsolás; a helyes lekapcsolási sorrend, LOTO
- 29.9 Tetőn lévő PV-rendszer villámvédelmi vonatkozásai
- 29.10 A hazai tűzvédelmi réteg: OTSZ és a műszaki irányelv napelemes előírásai
- 29.11 Üzembe helyezési vizsgálatok és az átadási dokumentáció
- 29.12 Karbantartás; a PV-szerelő munkabiztonsága és egyéni védőeszközei
- Kidolgozott mintapéldák
- Gyakorlatok
- Összefoglalás
- Ellenőrző kérdések
- Tudáspróba
- Források
29.1 A fotovoltaikus rendszer felépítése; modul, string, inverter, csatlakozási pont
| Fogalom | Angol | Tartalma |
|---|---|---|
| PV-modul | PV module | a legkisebb, környezeti hatásoknak ellenálló, teljes fotovoltaikus egység |
| PV-modulsor (string) | PV string | sorba kötött PV-modulok lánca |
| PV-modulcsoport | PV array | párhuzamosan kötött modulsorok együttese (invertert is magában foglalhat) |
| Inverter | inverter | a DC oldalt AC oldallá alakító átalakító |
| Egyenáramú (DC) oldal | DC side | a moduloktól az inverter DC kapcsáig terjedő rész |
| U_OC MAX / I_SC MAX | – | a modulcsoport legnagyobb üresjárási feszültsége, illetve legnagyobb zárlati árama – ezek a méretezési alapadatok |
| IMD | insulation monitoring device | szigetelésfigyelő eszköz a DC oldal folyamatos ellenőrzésére |
A sorba kötés (string) a feszültséget növeli: 20 darab, egyenként kb. 40 V-os modul sorba kötve kb. 800 V-ot ad. Erre azért van szükség, mert nagy feszültségen kisebb az áram, tehát vékonyabb kábel elég, és kisebb a feszültségesés.
A párhuzamos kötés (modulcsoport) az áramot növeli: több string párhuzamosan több teljesítményt ad ugyanazon a feszültségen.
Ebből következik két dolog, ami végigvonul a fejezeten:
1. A DC oldalon MAGAS FESZÜLTSÉG van - gyakran 600-1000 V egyenfeszültség. Ez önmagában is életveszélyes, és egyenáramnál az ÍV NEM ALSZIK EL magától (nincs nullátmenet, mint a váltakozó áramnál). 2. A PÁRHUZAMOS stringek egymás felé is tudnak áramot hajtani - ezért kell bizonyos esetekben string-biztosító (29.5).
29.2 ⭐ A legfontosabb biztonsági alapelv: az áramgenerátoros működés következményei
A DC oldal szerkezeteit FESZÜLTSÉG ALATT ÁLLÓNAK kell tekinteni akkor is, ha az AC oldal le van kapcsolva a hálózatról, vagy az inverter le van választva a DC oldalról.
A napelem fény hatására mindig termel – nincs olyan kapcsoló, amely a modult „kikapcsolná”.
A hazai műszaki irányelv ugyanezt mondja ki, a gyakorlat nyelvén:
„A napelemes rendszer DC-oldalának TELJES feszültségmentesítése a gyakorlatban NEM VALÓSÍTHATÓ MEG. A PV-moduloknál és az azokhoz csatlakozó vezetékek környezetében feszültség jelenlétével akkor is számolni kell, ha a DC-oldalon elhelyezett kapcsolókészülék lekapcsolt állapotban van.” [TvMI 7.7, 6.2.2., 1. megjegyzés]
És a karbantartási szabvány a legélesebben:
„A zár használata nem biztosítja, hogy egyes elemeken ne legyen feszültség, mivel a PV-modulon feszültség jelenik meg, ha napfény éri.” [MSZ EN IEC 62446-2:2020, E5.]
A gyakorlati alapszabály [E2.]:
- ALAPFELTEVÉS: minden rendszerelem a MAXIMÁLIS EGYENFESZÜLTSÉG (akár 1500 V vagy több) alatt áll, amíg meg nem győződtek a feszültségmentességről. - Munka előtt ELLENŐRIZNI kell, nincs-e szigetelési hiba vagy földzárlat; ha van, az érintett szabadon lévő vezető részeket FESZÜLTSÉG ALATT ÁLLÓNAK kell tekinteni. - Az inverter teljes feszültségmentesítéséhez a DC ÉS az AC bemenetet is le kell választani - és "a legtöbb inverterben az egyenfeszültség 5 PERCIG VAGY TOVÁBB IS a kapcsokon marad", amíg a kondenzátorok ki nem sülnek. - "Napelemes berendezések szervizelését TILOS EGYEDÜL VÉGEZNI!" - kétfős csoportban javasolt dolgozni.
A váltakozó áram másodpercenként százszor áthalad a nullán. Egy ott keletkező ív ilyenkor magától kialszik, és a megszakítónak „csak” azt kell megakadályoznia, hogy újragyulladjon.
Egyenáramnál nincs nullátmenet. Az egyszer meggyulladt ív magától nem alszik el – addig ég, amíg az áram meg nem szűnik, vagy amíg a két érintkező elég távol nem kerül egymástól.
Ezért van a PV-rendszerekben ennyi tiltás a terhelés alatti bontásra:
- "TERHELÉS ALATT TILOS LEKAPCSOLNI!" - ilyen címke van a modulcsatlakozásokon, összekötő dobozokon és más, NEM terhelésmegszakításra tervezett DC leválasztókon. - "Tilos biztosítót eltávolítani, mielőtt meggyőződtek volna arról, hogy nem folyik áram az áramkörben!" - "A PV-CSATLAKOZÓK NEM TEHERMEGSZAKÍTÓ ESZKÖZÖK, ezért mindig ellenőrizni kell az áramot, mielőtt bontják a csatlakozót."
(Mindhárom idézet az MSZ EN IEC 62446-2:2020 E2., illetve 13.3.1.4. pontjából.)
29.3 Áramütés elleni védelem a DC oldalon
Tiltott védelmi módok [712.410.3.5., 712.410.3.6.]: a HD 60364-4-41 B és C melléklete szerinti védelmi módok (akadály, elérhető tartományon kívüli elhelyezés, szigetelő környezet, földeletlen helyi egyenpotenciálú összekötés) nem alkalmazhatók.
Alapkövetelmény [712.412.101.]: a DC oldal szerkezetei – modulok, kábelek, összekötő dobozok – legalább II. érintésvédelmi osztályúak vagy egyenértékű szigetelésűek legyenek.
SELV/PELV a DC oldalon [712.414.101., 712.414.4.5.]: csak akkor, ha U_OC MAX ≤ 120 V DC; 30 V DC fölött alapvédelem kötelező.
Az AC tápáramkör áram-védőkapcsolója [712.530.3.101.]: B típusú legyen (EN 62423 / EN 60947-2), KIVÉVE, ha
- az inverter legalább EGYSZERŰ ELVÁLASZTÁST ad AC és DC között, VAGY - külön TRANSZFORMÁTOR-TEKERCSELÉS választja el a két oldalt, VAGY - a GYÁRTÓ NYILATKOZATA szerint nem szükséges.
Miért kell B típus? Mert az inverter DC oldala felől egyenáramú hibaáram juthat az AC oldalra. Az AC típusú RCD ezt egyáltalán nem érzékeli, az A típusú csak a lüktető egyenáramút – a sima egyenáramú hibaáramot csak a B típus.
Ha egy AC vagy A típusú RCD-n egyenáramú hibaáram folyik át, az mágnesesen telítheti az összegző áramváltóját, és onnantól a váltakozó áramú hibaáramot sem érzékeli – azaz a védelem észrevétlenül megszűnik.
De figyelj a három kivételre: a szabvány nem mindig kívánja meg a B típust. A transzformátoros inverter (galvanikus elválasztással) esetén az egyenáramú hibaáram nem juthat át, ezért nem kell.
A gyakorlati eljárás: az inverter adatlapján meg kell keresni, hogy a gyártó milyen RCD-típust ír elő. Ez a nyilatkozat a szabvány harmadik kivétele – tehát a gyártói adat dönt, nem a szerelő becslése.
29.4 Tűzvédelem és szigetelésfelügyelet
[712.420.101. megjegyzés] A nemzeti/helyi tűzvédelmi előírások alkalmazandók – a hazai réteget a 29.10 alfejezet tárgyalja.
[712.421.101.1.] Szigetelésfigyelő eszköz (IMD): ha az inverterben csak egyszerű elválasztás van (vagy nincs), akkor a DC oldalra szigetelésfigyelő eszközt kell tenni a teljes élettartamra.
[712.421.101.2.] Kivétel: a funkcionálisan földelt aktív vezetős rendszer, a 712.537. táblázat szerinti lekapcsolóval.
A szigetelésfigyelő eszköz (IMD) a DC oldal és a föld közötti szigetelési ellenállást figyeli folyamatosan, üzem közben – és ha az leromlik, jelez.
Miért éppen itt? Mert a DC oldalt nem lehet lekapcsolni a vizsgálathoz (29.2), tehát a hagyományos, időszakos szigetelésmérés nem elég: a hiba két mérés között is kialakulhat, és napokig, hetekig észrevétlen maradhat – miközben a hibahelyen ív és tűz keletkezhet.
Ezért a PV-nél a szigetelésfelügyelet folyamatos, nem időszakos.
A gyakorlati következmény a karbantartónál [MSZ EN IEC 62446-2, E2.]: munka előtt ellenőrizni kell, nincs-e szigetelési hiba vagy földzárlat – a szigetelési hibát az adatgyűjtő és/vagy az inverter jelzi. Ha van hiba, az érintett szabadon lévő vezető részeket feszültség alatt állónak kell tekinteni.
29.5 Túláramvédelem a DC oldalon; string-biztosító
Mikor kell egyáltalán? [712.431.101.]
- 1 vagy 2 párhuzamos modulsor: NEM KELL túláramvédelem.
- 2-nél több (N_s) modulsornál akkor kell MINDEN sorba védelmi
eszköz, ha:
1,35 · I_MOD_MAX_OCPR < (N_s − 1) · I_SC MAXHa kell, mekkora legyen? [712.431.102.]
1,1 · I_SC MAX ≤ I_n ≤ I_MOD_MAX_OCPR
Több modulsor közös védelménél (N_p párhuzamos sor):
N_p · 1,1 · I_SC MAX ≤ I_n ≤ I_MOD_MAX_OCPR − (N_p − 1) · I_SC MAX
[JAVÍTVA 2026-09-13, lektor FONTOS: a lektorálás idején az MSZ HD 60364-7-712:2016 szövege nem volt elérhető, ezért a fenti szorzókat és a lenti 712.537. táblázatot csak a kutatási jegyzet parafrázisa ellen lehetett ellenőrizni. Heimdall-tár időközben megküldte a szabvány teljes szövegét (712.431.101-102., 712.537., 712.414.4.5. szakasz) - primér forrásból ellenőrizve mindegyik érték (1,35-ös és 1,1-es szorzó, az 5 lépcsős lekapcsoló-tábla, a 30 V DC-s alapvédelmi küszöb) pontosan egyezik, javítás nem szükséges.]
További követelmények [712.432.101–103.]:
- MINDKÉT POLARITÁST védeni kell. - A ZÁRÓDIÓDA NEM TÚLÁRAMVÉDELEM. - Az eszköz gPV-BIZTOSÍTÓ (EN 60269-6) vagy EN 60947-2 / -3, illetve EN 60898-2 szerinti készülék legyen.
Mert a túláramvédelem itt nem a terhelés, hanem a többi string ellen véd.
Gondold végig: ha egy stringben zárlat keletkezik, a többi párhuzamos string hajt bele áramot. Egy string maga legfeljebb a saját zárlati áramát (I_SC) adja – ezt a modul elviseli. De három vagy négy string együtt már olyan visszáramot adhat a hibás stringbe, amely a modult és a kábelt tönkreteszi.
2 string: a hibás stringbe 1 másik string hajt áramot ->
legfeljebb 1 x I_SC -> a modul elviseli.
4 string: a hibás stringbe 3 másik hajt áramot ->
akár 3 x I_SC -> ez már túllépheti a modul
megengedett visszáramát (I_MOD_MAX_OCPR).Ezt fejezi ki a szabvány egyenlőtlensége: (N_s − 1) · I_SC MAX éppen a többi string együttes áramát adja, és ezt kell a modul megengedett visszáramának 1,35-szörösével összevetni.
Ez a szabvány külön kimondott tilalma [712.432.102.].
A záró- (blokkoló-) dióda megakadályozza, hogy a string felé visszafelé folyjon áram – de nem védelmi eszköz:
- a dióda MEGHIBÁSODHAT: a vizsgálati szabvány szerint "a blokkolódióda ÜRESJÁRÁSBAN ÉS RÖVIDZÁRÁSBAN IS meghibásodhat"; - rövidzárásban meghibásodva a dióda ÁTVEZET, tehát a "védelem" észrevétlenül megszűnik; - és a dióda nem szakítja meg az áramkört túláram esetén.
Ezért kell mellé (nem helyette) a gPV-biztosító, ha a 712.431.101. szerinti feltétel teljesül.
29.6 Túlfeszültség-védelem a DC és az AC oldalon
A tranziens túlfeszültség elleni védelmet a HD 60364-4-443 szerint kell kialakítani. Ha az nem írja elő, akkor
- KOCKÁZATFELMÉRÉS [712.443.102.], VAGY - EGYSZERŰSÍTETT KOCKÁZATELEMZÉS [712.443.103.]
alapján kell dönteni a túlfeszültség-védelmi eszköz (SPD) alkalmazásáról.
A fejezet nem közli, hogy a DC oldalra melyik típusú (T1/T2/T3) SPD-t kell tenni, sem a névleges levezető áramokat, sem a védelmi szinteket.
A kutatási jegyzet ezt nyitott tételként tartja nyilván: a DC oldali SPD-típusválasztás részletei az MSZ HD 60364-5-534 anyagához tartoznak, amelynek feldolgozása nem zárult le ehhez a fejezethez. A túlfeszültség-védelem fokozatait a jegyzet túlfeszültség-védelemmel foglalkozó fejezete tárgyalja.
Amit a fejezet tényként közöl:
1. A DC OLDALRA IS kell túlfeszültség-védelmet MÉRLEGELNI - nem csak az AC oldalra. 2. A döntés alapja a HD 60364-4-443, illetve annak hiányában KOCKÁZATFELMÉRÉS vagy EGYSZERŰSÍTETT KOCKÁZATELEMZÉS. 3. Az SPD-t a szigetelésiellenállás-mérés előtt LE KELL VÁLASZTANI (29.11), és a tartója NEM terhelésmegszakító eszköz (29.8).
A konkrét SPD-választás tervezői feladat, a gyártói adatlap és a villámvédelmi terv alapján.
Két okból:
1. A modulcsoport nagy felületű, magasan lévő, fémes szerkezet. Ez nemcsak közvetlen villámcsapásra van kitéve, hanem a közeli becsapások indukált túlfeszültségére is.
2. A DC kábelezés nagy hurokfelületet zárhat be. Ezért írja elő a szabvány [712.521.102.], hogy a hurokfelületet minimalizálni kell, és hogy a DC kábelek és az egyenpotenciálra hozó vezető egymás mellett fussanak – ez a legolcsóbb és leghatékonyabb intézkedés az indukált túlfeszültség ellen.
Ez tehát nem csak „SPD-kérdés”: a kábelnyomvonal helyes megválasztása önmagában is túlfeszültség-védelmi intézkedés.
29.7 Kiválasztás és szerelés; kábelezés, csatlakozók, rögzítés, tetőátvezetés
Termékszabványok
| Elem | Termékszabvány |
|---|---|
| PV-modul | EN 61730-1 / -2 |
| Inverter | EN 62109-1 / -2 |
| DC napelemkábel | EN 50618 (H1Z2Z2-K típusjel) |
| DC csatlakozók | EN 50521 / EN 62852 |
A DC kábelezés szabályai
A kábel kiválasztása [712.521.101.]: a földzárlat és a rövidzárlat kockázatát minimalizáló kiválasztás – azaz
- EGYERŰ, NEM FÉMES KÖPENYŰ kábel, VAGY - szigetelt vezeték KÜLÖN SZIGETELT CSŐBEN vagy CSATORNÁBAN.
[712.521.102.] A DC kábel közvetlenül a tetőfelületre NEM FEKTETHETŐ. A hurokfelületet minimalizálni kell (indukált villámfeszültség!), és a DC kábelek és az egyenpotenciálra hozó vezető egymás mellett fussanak.
Terhelhetőség [712.523.101.]: a modulok hátoldali melegítésének kitett kábeleknél a környezeti hőmérsékletet legalább 70 °C-nak kell venni.
Csatlakozók [712.526.101., 712.526.1.]: EN 50521 / EN 62852 szerint; laikusok által hozzáférhető helyen csak szerszámmal vagy kulccsal bontható kivitel. A csatlakozópárok (dugó-aljzat) gyártói összeférhetőségét ellenőrizni kell.
A DC csatlakozók (a közismert MC4-kompatibilis kivitelek) ránézésre összeilleszthetők különböző gyártóktól – de a szabvány kifejezetten megköveteli a gyártói összeférhetőség ellenőrzését [712.526.1.].
Miért? Mert a gyártók között apró méret- és anyageltérések vannak: a rugós érintkező szorítóereje, a tömítés geometriája, a felületkezelés. A vegyes pár
- NAGYOBB ÁTMENETI ELLENÁLLÁST ad -> MELEGSZIK; - rosszabbul tömít -> NEDVESSÉG jut be -> korrózió; - és a végén IVEL - a tetőn, ahol nem látja senki.
A napelemes rendszerek tetőtüzeinek jelentős része vezethető vissza rossz vagy vegyes csatlakozókra. Ez az a pont, ahol nem szabad kompromisszumot kötni: egy rendszerben egy gyártó, egy típus.
A vezetékek terhelhetőségét a jegyzet vezetékméretezéssel foglalkozó fejezete tanítja: a táblázati terhelhetőséget környezeti hőmérséklet-korrekciós tényezővel kell szorozni.
A szokásos táblázatok 30 °C (levegő) környezeti hőmérsékletre szólnak. A modulok mögött azonban legalább 70 °C-kal kell számolni – és 40 K-nel magasabb környezeti hőmérséklethez jelentősen kisebb korrekciós tényező tartozik.
A gyakorlati következmény: a modulok mögötti kábelszakaszon ugyanaz a keresztmetszet jóval kevesebbet bír, mint a szokásos körülmények között. Ezért készül a napelemkábel (H1Z2Z2-K, EN 50618) eleve magas hőállóságú anyagból – de a korrekciót akkor is el kell végezni.
(A jegyzet nem közöl 70 °C-ra vonatkozó korrekciós tényezőt: a korrekciós táblázatok a vezetékméretezési fejezet és a kábelgyártó adatai.)
Jelölések és feliratozás
- Az ÉPÜLETEN el kell helyezni a NAPELEMES BERENDEZÉS JELENLÉTÉT JELZŐ TÁBLÁT (pl. a csatlakozási pontnál, a mérőhelynél, a tűzeseti főkapcsolónál). - A DC OLDAL MINDEN HOZZÁFÉRHETŐ AKTÍV PONTJÁT fel kell iratozni. - MINDEN INVERTEREN jelezni kell, hogy karbantartás előtt MINDKÉT OLDALRÓL LE KELL VÁLASZTANI.
A karbantartási szabvány [MSZ EN IEC 62446-2, E6.] ezt kiegészíti: minden áramkört, védelmi berendezést, lekapcsolót és csatlakozókapcsot fel kell iratozni, a táblákat karban kell tartani vagy cserélni, ha leromlottak – és „a táblákat tilos letakarni vagy átfesteni!”
29.8 ⭐ Leválasztás és kapcsolás; a helyes lekapcsolási sorrend, LOTO
[712.537.2.101.] Az inverter karbantartásához leválasztóeszköz kell a DC ÉS az AC oldalon is.
[712.537.2.2.101.] A DC oldalon megszakító vagy szakaszolókapcsoló.
[712.537.2.2.102.] A polaritás és az energiairány figyelembevételével (a hálózat a tápforrás, a PV a terhelés).
[712.537.2.2.103.] A funkcionális földelés lekapcsolójára a 712.537. táblázat:
| Modulcsoport-teljesítmény | A lekapcsoló névleges árama |
|---|---|
| ≤ 25 kW | 1 A |
| > 25 – 50 kW | 2 A |
| > 50 – 100 kW | 3 A |
| > 100 – 250 kW | 4 A |
| > 250 kW | 5 A |
[712.537.2.2.104.] DC terhelés alatti bontás tilalma: a megszakítóképesség nélküli bontóeszközöket (biztosítótartó, SPD-tartó!) a véletlen működtetés ellen zárral vagy lakattal kell biztosítani – ívveszély.
A helyes lekapcsolási sorrend
a) Ellenőrizni, van-e SZIGETELÉSI HIBA vagy FÖLDZÁRLAT. b) Az inverter KI/BE KAPCSOLÓJÁT kikapcsolni. c) Az inverter AC LEVÁLASZTÓKAPCSOLÓJÁT ki. d) Az inverter DC LEVÁLASZTÓKAPCSOLÓJÁT ki, és/vagy a lekapcsolásvezérlést elindítani. e) MINDEN TOVÁBBI KÜLSŐ LEVÁLASZTÓT lekapcsolni. f) A leválasztókapcsolókra RETESZELÉST helyezni nyitott, kikapcsolt állásban.
Ezt minden inverternél meg kell ismételni.
A szabvány [13.3.1.2.] szó szerint:
„Általában a felfelé ágban található első, váltakozó áramú terhelésmegszakító kapcsolót vagy kismegszakítót biztonságosabb először (az egyenáramú leválasztókapcsoló előtt) működésbe hozni, mivel az inverter azonnal lekapcsolja a tranzisztorhidat, ha megszüntetik a váltakozó feszültséget.”
Vagyis: az AC oldal megszakításával az inverter maga áll le, és a DC oldalon megszűnik az áram – így a DC leválasztót már árammentesen lehet nyitni, ívképződés nélkül.
Ha fordítva csinálnánk – először a DC leválasztót nyitnánk –, akkor a teljes MPP-áramot kellene egyenáramban megszakítani, ami az ívveszély legrosszabb esete.
A szabvány megjegyzése: „az egyenfeszültség-oldali kapcsok továbbra is feszültség alatt állhatnak, ha a megszakító- vagy leválasztókapcsolókat nyitották.” – tehát a sorrend betartása nem teszi feszültségmentessé a DC oldalt, csak árammentessé.
LOTO – reteszelés és kitáblázás
a) A többiek TÁJÉKOZTATÁSA, hogy lekapcsolják a berendezést. b) KONTROLLÁLT LEÁLLÍTÁS. c) MINDEN LEVÁLASZTÓESZKÖZ NYITÁSA a LOTO-eljárás szerint. d) MINDEN LEVÁLASZTÓESZKÖZ RETESZELÉSE + TÁBLÁK kihelyezése. e) A MARADÉK ENERGIA eldisszipálása vagy korlátozása. f) A KAPCSOLÁST MEGKÍSÉRELVE ellenőrizni a feszültségmentességet. g) FESZÜLTSÉGMÉRŐVEL is ellenőrizni.
A LOTO-tábla tartalma:
a) a kihelyező NEVE és a DÁTUM; b) a berendezés LEÁLLÍTÁSI ELJÁRÁSÁNAK részletei; c) MINDEN ENERGIAFORRÁS és leválasztóeszköz LISTÁJA; d) címkék a TÁROLT/MARADÉK ENERGIA jellegéről és mértékéről.
„Szervizelés közben a berendezésre kihelyezett reteszelést CSAK AZ A SZEMÉLY TÁVOLÍTHATJA EL, AKI KIHELYEZTE.”
MEGJEGYZÉS: egyes leállításvezérlő rendszerek biztonságos kisfeszültséggel jelzik a leállítást – ez nem azonos a vezetők fizikai megszakításával.
Összekötő doboznál [13.3.1.3.]: megközelítés előtt ellenőrizni kell, hogy a fém kapcsolószekrény vagy -fogantyú nem áll-e feszültség alatt, és nincs-e túlmelegedve; a modulsor-biztosító eltávolítása vagy nyitása előtt lakatfogóval meg kell győződni arról, hogy nem folyik áram.
Modulok és modulsorok vezetékezése [13.3.1.4.]: vészhelyzetben TILOS megkísérelni a modul- vagy modulsor-vezetékezés leválasztását – csak azután, hogy az inverteren és a leválasztókapcsolókon lekapcsolták a teljesítményt vagy hibaáramot.
„A PV-csatlakozók nem tehermegszakító eszközök, ezért mindig ellenőrizni kell az áramot, mielőtt bontják a csatlakozót.”
A DC lekapcsolók nyitása előtt [13.2.2.] a rendszert le kell állítani. „A lekapcsolókat, amelyeket nem terhelésmegszakításra méreteztek, ilyen felirattal kell ellátni. Ezeket soha nem szabad nyitni, amíg a rendszer üzemel.”
29.9 Tetőn lévő PV-rendszer villámvédelmi vonatkozásai
Ez az alfejezet áttekintő szintű: a villámvédelem részletes tárgyalása a jegyzet villámvédelemmel foglalkozó fejezetének anyaga.
1. A MODULCSOPORT NAGY FELÜLETŰ, MAGASAN LÉVŐ, FÉMES SZERKEZET - villámvédelmi szempontból nem közömbös elem. 2. A DC KÁBELEK HUROKFELÜLETÉT MINIMALIZÁLNI kell [712.521.102.] - ez INDUKÁLT túlfeszültség elleni intézkedés, és a szerelő közvetlen felelőssége. 3. A DC KÁBELEK ÉS AZ EPH-VEZETŐ EGYMÁS MELLETT fussanak [712.521.102.]. 4. A MEGLÉVŐ VILLÁMVÉDELMI RENDSZERHEZ való csatlakozás adatait az ÁTADÁSI DOKUMENTÁCIÓBAN rögzíteni kell [MSZ EN 62446-1, 4.3.6.] - a modulkeretek egyenpotenciálra hozó kábelével együtt. 5. A TÚLFESZÜLTSÉG-VÉDELMI ESZKÖZÖK (SPD) helyét, típusát és névleges adatait mind az AC, mind a DC oldalon dokumentálni kell [4.3.6.].
Amit a jegyzet ebben a fejezetben nem közöl: a modulcsoport és a villámhárító közötti elválasztási távolság számítását, a levezetők méretezését és a villámvédelmi kockázatelemzést – ezek a villámvédelmi fejezet anyagai.
29.10 A hazai tűzvédelmi réteg: OTSZ és a műszaki irányelv napelemes előírásai
A jogszabályi alap
(1) „A napelemmodulok közelében, a DC oldalon villamos TÁVMŰKÖDTETÉSŰ ÉS KÉZI tűzeseti lekapcsolási lehetőséget kell kialakítani.”
(2) „A távkioldó egység kapcsolóját az építmény villamos tűzeseti FŐKAPCSOLÓJA KÖZVETLEN KÖZELÉBEN kell elhelyezni, VAGY a tűzeseti főkapcsolónak kell működtetnie azt.”
(3) „A kapcsolónál a rendeltetésére utaló FELIRATOT, PIKTOGRAMOT kell elhelyezni.”
(4) „A homlokzaton, homlokzatban alkalmazott napelemet úgy kell elhelyezni, kialakítani, hogy ne befolyásolja kedvezőtlenül a homlokzati tűzterjedés elleni védelmet.”
(5) „Napelemes tetőfedés alkalmazása esetén a tetőfedésnek a héjalásokra vonatkozó tűzvédelmi követelményeket is teljesítenie kell.”
Jelölési kötelezettség [OTSZ 148. § (3) c)]: biztonsági jellel kell figyelmeztetni „az épület FŐBEJÁRATA MELLETT KÍVÜLRŐL a napelem jelenlétére”. A jelet a 149. § szerint az eszköz felett, padlósíktól 1,8-2,5 m magasságban kell elhelyezni.
Az AC oldali tűzeseti lekapcsolás
[6.2.1.1.] „A napelemes rendszer AC-oldalán TELJESÜL a jogszabály tűzeseti lekapcsolásra vonatkozó előírása, HA az inverter(ek) megfelel(nek) az MSZ EN 62116 szerinti követelményeknek.”
MEGJEGYZÉS: az ilyen inverterek „olyan belső védelemmel rendelkeznek, amely a közcélú villamos hálózat kikapcsolásakor, kiesésekor az invertert automatikusan leválasztja az AC-hálózatról” (szigetüzem-védelem, anti-islanding).
→ Hálózatra kapcsolt rendszernél az AC oldalon rendszerint nem kell külön tűzeseti lekapcsoló.
[6.2.1.2.] „A SZIGETÜZEMBEN működő PV-rendszer inverterei esetében az építmény tűzeseti lekapcsolásához az AC-oldali lekapcsolásról KÜLÖN GONDOSKODNI KELL” – mert ilyenkor az épület ellátását kizárólag a PV-rendszer biztosítja.
Kivétel: az „egy egységet alkotó PV-modul + inverter + akkumulátor + fogyasztó” összeállítás (napelemes köz- és térvilágítási lámpa, parkolóautomata, kijelző).
A DC oldali tűzeseti lekapcsolás – a fejezet legfontosabb hazai szabálya
„hogy az építményben kialakult tűz esetén csökkenteni lehessen az épületben tartózkodókat és a beavatkozó tűzoltókat érő áramütés, illetve a vezetékeken esetleg kialakuló EGYENÁRAMÚ ÍV miatt bekövetkezhető ÚJRAGYULLADÁS kockázatát.”
Fogalmi pontosítás [2.2.13.]: a TvMI-ben a „napelem modulok” fogalma az OTSZ szempontjából „a napelemes (PV) rendszer a védett tér belépési pontjáig terjedő elemeinek összessége; beleértve a napelem táblákat, az egyenáramú vezetékeket/kábeleket és a napelem csatlakozó dobozokat”. „A fogalom a TvMI-ben mint NAPELEMES RENDSZER kerül alkalmazásra, de NEM jelenti a szokásos értelemben vett teljes napelemes rendszert (DC/AC-oldal).”
| Eset | Feltétel | Következmény |
|---|---|---|
| [6.2.2.2.] nem kell külön DC-leválasztás | az inverterbe épített DC-oldali leválasztás elfogadható, ha a DC-kábel épületbe való belépési pontjától indult belső DC-nyomvonal teljes hossza ≤ 5 m, és nem halad át egymás feletti/alatti egynél több szinten, idegen tulajdonon, bérleményen, tűzszakaszon | az inverterbe épített leválasztás elég |
| [6.2.2.3.] kell DC-leválasztás | ha a 6.2.2.2. bármely feltétele nem teljesül | DC-leválasztást kell elhelyezni; ha a kábel belép az épületbe, a feszültség alatt maradó összesített beltéri hossz a belépési pont(ok)tól legfeljebb 5 m lehet, és a leválasztást ezen a szakaszon belül kell telepíteni |
| [6.2.2.4.] kültéri, modulközeli leválasztás | ha a modulok által lefedett terület legközelebbi pontja és az épület belépési pontja (vagy a kültéri inverter DC-csatlakozása) közötti DC-kábelszakasz teljes hossza > 10 m | a leválasztást a modulokhoz a lehető legközelebb, de legfeljebb 10 méteren belülre kell elhelyezni |
| [6.2.2.4.] homlokzati levezetés | ha a homlokzaton az inverterig / belépési pontig, a tetősík oldalfali peremétől mért DC-kábelszakasz ≤ 2 m | ezt a szakaszt a kültéri nyomvonalba bele kell számolni; ennél hosszabb oldalfali levezetésnél DC-leválasztást kell elhelyezni a modulok közelében |
A három szám, amit tudni kell: 5 m (beltéri nyomvonal) · 10 m (kültéri, modultól mért) · 2 m (homlokzati levezetés).
2. megjegyzés: a kockázat úgy is csökkenthető, ha a DC-oldali vezetékek modul-inverter közötti szakaszát TŰZVÉDELMI KÁBELCSATORNÁBAN helyezik el.
3. megjegyzés: „a DC-oldali vezetékek lekapcsolhatósága NEM csökkenti annak veszélyét, hogy a DC-oldali vezetékek (pl. mechanikai sérülésre visszavezethető) meghibásodása TÜZET okozhasson. A kiválasztásnál be kell tartani az MSZ HD 60364-7-712 712.522. szakaszát.”
És a TvMI szó szerint idézi az [SZ-712] 712.41. szakaszát [6.2.2.1.]: „A PV-szerkezeteket az egyenáramú oldalon feszültség alatt állónak kell tekinteni még akkor is, ha a rendszer le van kapcsolva a váltakozó áramú oldalról.” – ebből következően „törekedni kell olyan rendszer kialakítására, melynél a DC-hálózati rész az épületen KÍVÜLI részekre korlátozódik.”
Hibrid rendszerek [TvMI 2.2.5-2.2.14., 4.x]: a hibrid napelemes rendszer energiaforrásai a napelem modulok ÉS az energiatárolók. A tűzeseti lekapcsolásnál külön figyelmet igényelnek azok a berendezések (akkumulátor-telepek, napelemes rendszerek), amelyek feszültségmentesítése külön eljárást kíván.
(Pontosítás: az „önreteszelő nyomógomb” követelmény forrásában [TvMI 7.7, 6.1.1.] valójában a tűzeseti főkapcsoló ÁLTALÁNOS visszakapcsolás-tiltó kezelőszervére vonatkozik, nem kifejezetten a napelemes DC-oldal kikapcsológombjára – az idézett szövegrész csak megjegyzi, hogy a napelemes rendszerek DC-oldali kikapcsolásának kialakításánál emellett a C melléklet C.2. pontját is figyelembe kell venni.)
Homlokzatra telepített vagy homlokzatba integrált PV-nél a TvMI javasol olyan megoldást, amelynél a vészeseti beavatkozáskor a modulok alatti kábelezésnél olyan DC részszakaszok állnak elő, amelyekre:
- a részszakaszok és a stringek feszültsége a beavatkozás idejére <= 120 V DC; - a részszakaszok kialakulásának ideje <= 30 MÁSODPERC; - a beavatkozó eszköz és a napelemtáblák közötti összekötés KIZÁRÓLAG A TÁBLÁK SAJÁT KÁBELE lehet, TOLDÁST NEM tartalmazhat; - a berendezés a folyamat lezárásáig biztosítja a beavatkozó eszközök működéséhez szükséges villamos vagy mechanikai energiát.
De a TvMI 6. megjegyzése ezt keretbe teszi: „A homlokzatra telepített rendszerek biztonságnövelő megoldása NEM HELYETTESÍTI a DC-oldali lekapcsolást.” Az 5. megjegyzés szerint pedig a homlokzati tűzterjedés elleni védelmet is biztosítani kell.
29.11 Üzembe helyezési vizsgálatok és az átadási dokumentáció
MSZ EN 62446-1:2022 „Fotovillamos (PV-) rendszerek. Vizsgálati, dokumentációs és karbantartási követelmények. 1. rész: Hálózatra kapcsolt rendszerek. Dokumentáció, üzembe helyezési vizsgálatok és szemrevételezés” (IEC 62446-1:2016 + AMD1:2018, egyesített változat), 2022. március, magyar nyelvű. Az MSZ EN 62446:2010 helyett (az 2019-02-23-ig volt még érvényes).
Két területtel foglalkozik: (1) a rendszer-dokumentáció követelményei, (2) az igazoló ellenőrzés (szemrevételezés + vizsgálat + jelentés).
A szabvány bevezetője megindokolja:
„A hálózatra kapcsolt PV-rendszerek várható üzemideje több évtized… A PV-modulcsoportok környezetében nagy valószínűséggel sor kerül majd építési vagy villamos munkákra… A rendszer tulajdonosa is változhat az idő során… Ezért csak a megfelelő kiindulási dokumentációval biztosítható hosszú távon a PV-rendszer teljesítménye és biztonsága, valamint a biztonságos munkavégzés.”
Magyarul: aki 15 év múlva felmegy erre a tetőre, nem fogja tudni, mi van ott – hacsak le nem írtad.
Az átadási dokumentáció
| Szakasz | Tartalom |
|---|---|
| 4.2.1 alapvető rendszer-információk | projektazonosító · névleges rendszerteljesítmény (kW DC vagy kVA AC) · a modulok és inverterek gyártója, modellje, darabszáma · telepítés ideje · üzembe helyezés ideje · ügyfél neve · helyszín címe |
| 4.2.2 / 4.2.3 | a tervező és a kivitelező cége, kapcsolattartója, elérhetőségei |
| 4.3 kapcsolási rajz | legalább egy egyvonalas kapcsolási rajz, feliratozva |
| 4.3.2 modulcsoport | modultípus(ok) · modulok összes száma · modulsorok száma · modulok száma modulsoronként · melyik modulsor melyik inverterre csatlakozik |
| 4.3.3 modulsor | modulsorkábel mérete és típusa · a modulsor túláramvédelmi eszköze (típus, névleges feszültség/áram) · blokkolódióda típusa |
| 4.3.4 modulcsoport villamos adatai | főkábel mérete/típusa · kötő- és összekötő dobozok helye · DC leválasztó helye és névleges adatai · SPD típusa, helye, adatai · egyéb védelmi eszközök |
| 4.3.5 AC oldal | AC leválasztó · AC túláramvédelmi eszköz · áram-védőkapcsoló – típus, hely, adatok |
| 4.3.6 földelés, túlfeszültség-védelem | minden földelő/összekötő vezető mérete és típusa (a modulkeretek egyenpotenciálra hozó kábelével együtt) · a meglévő villámvédelmi rendszerhez való csatlakozás adatai · minden SPD (AC és DC) helye, típusa, adatai |
| 4.4 | 3 vagy több modulsor esetén elrendezési rajz |
| 4.5 adatlapok | minden modultípus adatlapja (IEC 61730-1 szerint) · minden invertertípus adatlapja |
| 4.6 | a rögzítőrendszer adatlapja; egyedi tervezésnél a teljes dokumentáció |
| 4.7 | a PV-hez kapcsolódó biztonsági rendszerek (tűz-/füstjelző) adatai |
| 4.8 üzemeltetés és karbantartás | működés-ellenőrzési folyamatok · teendők rendszerhiba esetén · vészhelyzeti leállítás/leválasztás eljárásai · karbantartási és tisztítási ajánlások · a modulcsoport körüli későbbi építési munkák megfontolásai (például tetőfedés) · modul- és invertergarancia · munkavégzési garanciák |
| 4.9 | minden vizsgálati és üzembe helyezési adat másolata |
Az igazoló ellenőrzés
Szemrevételezés [5.2]: a vizsgálatok ELŐTT, rendszerint a feszültség alá helyezés előtt, az IEC 60364-6 követelményei szerint. Tagolása: DC általános · DC áramütés elleni védelem · DC szigetelési hibák elleni védelem · DC túláramvédelem · DC földelő- és összekötő berendezés · DC villám- és túlfeszültség-védelem · DC készülékek kiválasztása és szerelése · AC rendszer · feliratozás és azonosítás.
Vizsgálati rendek [5.3]:
| Rend | Tartalma |
|---|---|
| 1-es kategória [5.3.4] – minden rendszeren kötelező, „függetlenül a rendszer méretétől, típusától, helyszínétől vagy összetettségétől” | AC oldal: minden AC áramkör vizsgálata az IEC 60364-6 szerint. DC oldal: a) a földelő- és egyenpotenciálra hozó vezetők folytonossága · b) polaritásvizsgálat · c) összekötő doboz vizsgálata · d) modulsor üresjárási feszültsége · e) modulsor árama · f) funkcionális vizsgálatok · g) a DC áramkörök szigetelési ellenállása |
| 2-es kategória [5.3.5] – az 1-es mellett | a) I-V karakterisztika felvétele · b) infravörös (IR) szemrevételezés |
| kiegészítő vizsgálatok [5.3.6] – ügyfélkérésre vagy hibakereséskor | földhöz viszonyított feszültség · blokkolódióda-vizsgálat · nedves szigetelési vizsgálat · árnyékolás kiértékelése |
Sorrend: általában először az AC, utána a DC vizsgálatok. Ha az AC-oldali vizsgálatokat el kell halasztani, akkor a funkcionális DC vizsgálatokat is el kell halasztani. Biztonsági okból a polaritás- és összekötődoboz-vizsgálatot a modulsorok csatlakoztatása ELŐTT kell elvégezni.
A hét kötelező DC vizsgálat
6.2 Polaritásvizsgálat. „Biztonsági okokból… kiemelten fontos, hogy a polaritás ellenőrzését minden más vizsgálat és a kapcsolók zárása vagy a modulsor túlfeszültség-védelmi eszközeinek beiktatása előtt végezzék el.” Fordított polaritás észlelésekor ellenőrizni kell, hogy a modulok és a bypassdiódák nem károsodtak-e.
6.3 Összekötő doboz vizsgálata. Digitális multiméterrel, a modulsor-biztosítók vagy csatlakozók első behelyezése előtt:
1. Legalább 2 x V_oc méréshatárú feszültségmérő. 2. MINDEN NEGATÍV biztosítót/csatlakozót behelyezni (közös negatív busz), a POZITÍVAKAT NEM. 3. Az első modulsor ÜRESJÁRÁSI FESZÜLTSÉGÉT mérni (pozitív- negatív pólus között) -> egyezzen a várt értékkel. 4. Az egyik mérőtüskét az előző modulsor POZITÍV pólusán hagyni, a másikat a KÖVETKEZŐ modulsor pozitív pólusára tenni -> a közös negatív referencia miatt a mért feszültségnek KB. 0 V-nak kell lennie, KB. +-15 V TŰRÉSSEL. 5. Így végighaladva: FORDÍTOTT POLARITÁS esetén a mért érték A RENDSZERFESZÜLTSÉG KÉTSZERESE - "igen szembetűnő".
6.4 Üresjárási feszültség (V_oc). Célja a helyes bekötés és a modulsoronkénti modulszám ellenőrzése („egy összekötés kihagyása vagy nem megfelelő számú modul sorba kapcsolása viszonylag gyakori hiba”). A kapcsolók zárása és a túláramvédelmi eszközök beépítése előtt kell mérni. Elfogadás: jellemzően ±5 % a várt értéktől.
A várt értéknél lényegesen KISEBB feszültség: fordítva bekötött modul(ok), zárlatos bypassdióda, szigetelési hiba, nedvesség a kábelcsatornákban vagy kötődobozokban. A várt értéknél NAGYOBB érték: általában vezetékezési hiba.
6.5 Árammérés – nem teljesítménymérés! A rövidzárási mérés az előnyben részesített, mert kizárja az inverter befolyását. Elfogadás: ±10 % a számított várt értéktől. A rövidzárat a terhelésmegszakítóval kell megszüntetni, és ellenőrizni, hogy az áram tényleg nullára csökkent, mielőtt bármit átkötnénk.
6.6 Funkcionális vizsgálatok. A kapcsoló- és vezérlőberendezések, valamint minden inverter helyes működése. Ezek csak az AC oldal átvizsgálása után végezhetők.
A szigetelési ellenállás – a legveszélyesebb vizsgálat
„Nappali fényben a PV-modulcsoport és a DC áramkörök feszültség alatt állnak, és a váltakozó áramú körökkel ellentétben nem szigetelhetők el e vizsgálat elvégzése előtt.”
- KORLÁTOZNI a hozzáférést a munkaterülethez; - NEM SZABAD FÉMES FELÜLETHEZ ÉRNI a mérés közben (és másokat is meg kell ezért óvni); - a mérés előtt nem szabad a MODUL/LAMINÁLT FELÜLET HÁTOLDALÁHOZ vagy KAPCSAIHOZ érni; - "amikor a műszert bekapcsolják, A VIZSGÁLATI TERÜLET FESZÜLTSÉG ALATT ÁLL"; a berendezésnek legyen AUTOMATIKUS KISÜTÉSI FUNKCIÓJA; - MEGFELELŐ EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ viselése; - a vizsgálatot befolyásoló vagy károsodó eszközöket (pl. SPD) ÁTMENETILEG LE KELL VÁLASZTANI.
Előkészítés [6.7.3.1]: a jogosulatlan hozzáférés korlátozása → a modulcsoport leválasztása az inverterről → a dobozban minden zavaró eszköz (SPD) leválasztása → mérés → feszültségmentesség ellenőrzése, mielőtt a mérőkábelt eltávolítjuk vagy vezetőképes részt megérintünk.
| Rendszerfeszültség (V_oc(STC) × 1,25) | Vizsgálófeszültség | Legkisebb szigetelési ellenállás |
|---|---|---|
| < 120 V | 250 V | 0,5 MΩ |
| 120 – 500 V | 500 V | 1 MΩ |
| 500 – 1000 V | 1000 V | 1 MΩ |
| > 1000 V | 1500 V | 1 MΩ |
Mérési módszerek [6.7.2]: 1-es módszer – negatív pólus–föld, majd pozitív pólus–föld. 2-es módszer – föld és a rövidre zárt pozitív+negatív pólus között (a rövidre zárást ívkisülés-kockázat miatt kapcsolható rövidzáras berendezéssel kell végezni).
A csúcsfeszültség ne haladja meg a modul, a kapcsoló, az SPD vagy más elem névleges értékét.
> 10 kWp esetén [6.7.3.3]: A módszer – mérés modulsoronként; B módszer – a teljes modulcsoport egyben, gyorsításként; ha a B módszer nem sikeres, részegységenként az A módszerrel kell megismételni.
A szabvány [5.3.3] kimondja:
„A rendelkezésre álló modulszintű elektronikai berendezések sokfélesége miatt nem lehet meghatározni, hogy mely vizsgálatokat lehet biztonságosan elvégezni… Minden olyan rendszer esetében, amely bármilyen formában tartalmaz modulszintű elektronikát, célszerű a gyártóval egyeztetni az üzembe helyezés előtt.”
MEGJEGYZÉS: ilyen rendszereknél jellemzően nincs lehetőség I-V karakterisztika mérésére vagy elektrolumineszcenciás vizsgálatra; helyette modulszintű adatok használhatók.
A jegyzet ezért nem közöl vizsgálati eljárást teljesítményoptimalizálót vagy mikroinvertert tartalmazó rendszerekre: ott a gyártóval kell egyeztetni.
29.12 Karbantartás; a PV-szerelő munkabiztonsága és egyéni védőeszközei
MSZ EN IEC 62446-2:2020 „Fotovillamos (PV-) rendszerek… 2. rész: Hálózatra kapcsolt rendszerek. Fotovillamos rendszerek karbantartása” (IEC 62446-2:2020); az angol nyelvű változat 2020. december, a magyar nyelvű változat 2023. június.
Az E melléklet ELŐÍRÁS jellegű – tehát nem csak ajánlás: a PV-n dolgozó szerelő biztonsági alapkövetelményeit adja meg.
A PV-szerelő képzési követelményei
„A PV-rendszerekben fennáll az áramütés és a villamos ív veszélye” – a személyzet képzése foglalja magában:
a) a SZABADON LÉVŐ, FESZÜLTSÉG ALATT ÁLLÓ ALKATRÉSZEK FELISMERÉSE és megkülönböztetése a berendezés többi részétől; b) FESZÜLTSÉGÜK MEGHATÁROZÁSA; c) a BIZTONSÁGOS MUNKATÁVOLSÁG meghatározása a feszültség függvényében; d) a MEGKÖZELÍTÉSI ÉS BIZTONSÁGI MENEKÜLÉSI ÚTVONALAK ismerete vészhelyzetre; e) a HELYI VILLAMOS ÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK ismerete; f-g) a napelemes energiaforrás és a használt hardverelemek jellemzőinek ismerete; h) annak ellenőrzése, hogy a VIZSGÁLÓESZKÖZÖK A KÖRÜLMÉNYEKNEK MEGFELELŐK-E; i) ezek kezelése; j) a TELEPHELY EGYÉB VESZÉLYEINEK ismerete.
Aki nem szakember, de a helyszínen tartózkodik, azt tájékoztatni kell a veszélyekről és az óvintézkedésekről.
Egyéni védőeszköz
Ide tartoznak többek között
- a LEESÉS ELLENI VÉDELMI ESZKÖZÖK, - az ÍV- ÉS TŰZÁLLÓ RUHÁZAT, - a PROTEKTOROKKAL ELLÁTOTT GUMIKESZTYŰK.
„Számos meglévő PV-rendszert telepítettek olyan címkék nélkül, amelyek felhívják a figyelmet a villamos ív veszélyére” → a szerelőnek helyszínen kell értékelnie, kell-e magasabb szintű védőeszköz.
A munkahelyen legyen tűzoltó készülék és elsősegélynyújtó készlet, és mindig legyen jelen újraélesztésre (CPR) kiképzett személy.
A szabvány külön figyelmeztet rá: PV-rendszerekben gyakran megbújnak kígyók, pókok, méhek vagy egyéb mérges állatok – ezért is kell a védőruházat és a felkészülés.
Ehhez jön a leesés veszélye (tető!), a hőterhelés (a modulok mögötti tér nyáron extrém meleg), és a mechanikai veszély (éles lemezek, csúszós felület).
A PV-szerelés tehát egyszerre magasban végzett munka és villamos munka – és mindkettőre érvényesek a saját szabályaik.
Az AC oldali feszültségmentesség ellenőrzése
A szabvány [E2.] kimondja:
„A feszültségmentesség megállapításához nem szabad érintésmentes fáziskeresőket használni, mert azok hibásan jelezhetnek biztonságos körülményeket.”
A műszer helyes működését a mérés előtt ÉS után ellenőrző egységgel kell igazolni.
(Ez ugyanaz az elv, amelyet a jegyzet feszültségmentesítéssel foglalkozó fejezete tanít: a feszültségmentességet csak arra alkalmas, ellenőrzött műszerrel szabad megállapítani.)
A karbantartás szerkezete
| Terület | Tartalma |
|---|---|
| 11.3 | rendszerelemek szemrevételezése és a biztonsággal kapcsolatos karbantartás |
| 11.4 | teljesítménnyel kapcsolatos karbantartás |
| 12 | hibakeresés és helyreállító karbantartás (12.2 berendezések lekapcsolása veszélyes hibák esetén) |
| 13.4–13.6 | ellenőrzési és megelőző karbantartási eljárások · villamos vizsgálati eljárások · diagnosztikai eljárások |
| 3. táblázat | az igazoló ellenőrzési és karbantartási feladatok és gyakoriságuk |
| 4. táblázat | gyakran jelentett inverterhibák |
| F, G melléklet | példa megelőző karbantartási tervre · a PV-rendszerek üzemeltetése |
A karbantartás során a modulsorok feszültség- és árammérését az IEC 62446-1 6. fejezete szerint kell végezni.
A szabvány külön kezeli azt, hogy egyes igazoló ellenőrzési feladatokat nem szakemberek is elvégezhetnek – például a rendszertulajdonos. Ez csökkentheti a szakemberek helyszíni terhelését.
De: a villamos munkák és a biztonságkritikus feladatok szakembert igényelnek.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tisztítás, a szemrevételezés, a hozamadatok figyelése átadható a tulajdonosnak – a mérés, a bontás, a javítás nem.
Kidolgozott mintapéldák
29.1. mintapélda – A string-feszültség hőmérsékletfüggése
Egy modulsor 20 darab azonos modulból áll. A modul adatlapja (feladatadat): V_oc(STC) = 41,5 V, a V_oc hőmérsékleti tényezője −0,29 %/K. A telepítési helyen várható legalacsonyabb hőmérséklet −15 °C. Az inverter megengedett legnagyobb DC bemeneti feszültsége 1000 V.
a) Mekkora a modulsor üresjárási feszültsége STC (25 °C) mellett? b) Mekkora −15 °C-on? c) Megfelel-e az inverternek?
a) A string V_oc STC mellett
V_oc,string(STC) = 20 · 41,5 = 830 V
b) A hőmérsékleti korrekció
A hőmérsékletkülönbség az STC 25 °C-hoz képest:
ΔT = −15 − 25 = −40 K
A feszültségváltozás:
ΔV% = ΔT · β = (−40) · (−0,29 %/K) = +11,6 %
A tényező NEGATÍV: melegben CSÖKKEN a feszültség. A hőmérséklet is CSÖKKEN: -40 K. Két negatív -> a feszültség NŐ.
A modul üresjárási feszültsége −15 °C-on:
V_oc(−15 °C) = 41,5 · (1 + 0,116) = 41,5 · 1,116 = 46,31 V
A modulsoré:
V_oc,string(−15 °C) = 20 · 46,31 = 926,3 V
c) Az inverter ellenőrzése
Legnagyobb várható string-feszültség: 926,3 V Az inverter megengedett DC feszültsége: 1000,0 V 926,3 V <= 1000 V -> MEGFELEL Tartalék: 1000 - 926,3 = 73,7 V (7,4 %)
Válasz: a) 830 V · b) 926,3 V · c) megfelel, 7,4 % tartalékkal.
Mert a hideg a veszélyes, nem a meleg.
Az emberek ösztönösen azt gondolják, hogy a napelem nyáron terhelt a legjobban. A feszültség szempontjából viszont a hideg, napos téli reggel a mértékadó: olyankor a modul üresjárásban, hideg cellákkal a legnagyobb feszültséget adja.
Ha a string-feszültség túllépi az inverter megengedett DC feszültségét:
- az inverter BEMENETE TÖNKREMEGY - és a garancia sem fedezi, mert méretezési hiba; - a modulok és a kábelek a NÉVLEGES RENDSZERFESZÜLTSÉGÜK fölé kerülhetnek.
Ezért kell a legalacsonyabb várható hőmérséklettel számolni – nem az éves átlaggal, és nem 25 °C-kal. A hőmérsékleti tényező és a legalacsonyabb hőmérséklet egyaránt feladatadat: az előbbi a modul adatlapján, az utóbbi a telepítési hely éghajlati adataiból jön.
29.2. mintapélda – Kell-e string-biztosító, és mekkora?
Egy modulcsoport 4 párhuzamos modulsorból áll. A modul adatlapja szerint (feladatadat): I_SC MAX = 11,2 A, I_MOD_MAX_OCPR = 20 A.
a) Kell-e túláramvédelem? b) Ha kell, mekkora legyen a névleges áram? c) Mi lenne a helyzet 3 modulsornál? És 2-nél?
a) Kell-e?
A szabvány feltétele [712.431.101.]:
1,35 · I_MOD_MAX_OCPR < (N_s − 1) · I_SC MAX
Behelyettesítve N_s = 4-re:
Bal oldal: 1,35 · 20 = 27,0 A Jobb oldal: (4 - 1) · 11,2 = 3 · 11,2 = 33,6 A 27,0 < 33,6 -> A FELTÉTEL TELJESÜL -> KELL VÉDELEM
b) A névleges áram
1,1 · I_SC MAX ≤ I_n ≤ I_MOD_MAX_OCPR
Alsó határ: 1,1 · 11,2 = 12,32 A Felső határ: 20,00 A A megengedett tartomány: 12,32 A ... 20 A
Ebből a kereskedelmi sorból például 15 A-es gPV-biztosító (EN 60269-6) választható.
Mindkét polaritást védeni kell [712.432.101.].
c) 3, illetve 2 modulsor
N_s = 3:
Bal oldal: 1,35 · 20 = 27,0 A Jobb oldal: (3 - 1) · 11,2 = 22,4 A 27,0 < 22,4 ? -> NEM -> NEM KELL VÉDELEM
N_s = 2: a szabvány kifejezetten kimondja: 1 vagy 2 párhuzamos modulsornál nem kell túláramvédelem.
Válasz: a) kell · b) 12,32 A ≤ I_n ≤ 20 A, például 15 A gPV, mindkét polaritáson · c) 3 modulsornál nem kell (a feltétel nem teljesül), 2-nél sem.
Figyeld meg, hogy három modulsornál még nem, négynél viszont igen kell védelem – és a fordulópont nem a darabszámtól, hanem a modul megengedett visszáramától (I_MOD_MAX_OCPR) és a zárlati áramtól függ.
Egy másik modultípusnál ugyanez a fordulópont lehet 3-nál vagy 5-nél is. Ezért nem szabad ökölszabállyal dolgozni – a feltételt minden konkrét rendszerre ki kell számolni, a modul adatlapjából.
29.3. mintapélda – A DC kábel feszültségesése
Egy modulsor a tetőn van, az inverter a pincében. A DC kábel egyirányú hossza 35 m (a plusz- és a mínuszvezető külön-külön). A kábel 6 mm² H1Z2Z2-K, amelynek ellenállása az adatlap szerint 3,39 mΩ/m (feladatadat). A modulsor üzemi (MPP) árama 11,2 A, a modulsor MPP-feszültsége 620 V (feladatadat). A tervezési célérték a DC oldali feszültségesésre legfeljebb 1 % (feladatadat).
a) Mekkora a kábelkör teljes ellenállása? b) Mekkora a feszültségesés voltban és százalékban? c) Megfelel-e a célértéknek? d) Mire kell figyelni a kábel terhelhetőségénél?
a) A kör ellenállása
A vezeték oda-vissza számít, tehát a hossz kétszeres:
l_ossz = 2 · 35 = 70 m
R = 70 m · 3,39 mΩ/m = 237,3 mΩ = 0,2373 Ω
b) A feszültségesés
ΔU = I · R = 11,2 · 0,2373 = 2,658 V ≈ 2,66 V
Százalékban a modulsor MPP-feszültségéhez viszonyítva:
ΔU% = 2,66 / 620 = 0,00429 = 0,43 %
c) A célérték
Számított feszültségesés: 0,43 % Tervezési célérték: 1,00 % 0,43 % <= 1,00 % -> MEGFELEL
d) A terhelhetőség
A szabvány [712.523.101.] szerint a modulok hátoldali melegítésének kitett kábeleknél a környezeti hőmérsékletet legalább 70 °C-nak kell venni.
- A szokásos terhelhetőségi táblázatok 30 °C-ra szólnak. - 70 °C-hoz JÓVAL KISEBB korrekciós tényező tartozik, tehát ugyanaz a keresztmetszet JÓVAL KEVESEBBET bír. - A korrekciót a vezetékméretezési fejezet módszerével, a kábelgyártó adataival kell elvégezni.
Válasz: a) 0,2373 Ω · b) 2,66 V, azaz 0,43 % · c) megfelel · d) a modulok mögötti szakaszon legalább 70 °C-os környezeti hőmérséklettel kell számolni.
A feladatban szereplő 1 % a feladat megadott tervezési célértéke, nem szabványi követelmény.
A jegyzetnek nem állt rendelkezésére szabványi vagy több forrásból igazolt határérték a DC oldali feszültségesésre. A jegyzet vezetékméretezéssel foglalkozó fejezete az MSZ 447 szerinti, AC oldali 2 %-os (1 % + 1 %) értéket közli – az a fogyasztói hálózatra vonatkozik, nem a PV DC oldalára.
Amit a fejezet tényként közöl:
1. A DC oldali feszültségesés ENERGIAVESZTESÉG - a PV-rendszer egész élettartamára. 2. A számítás módja ugyanaz, mint bármely egyenáramú körnél: a vezeték ODA-VISSZA hossza x az ellenállása x az áram. 3. A célértéket a TERVEZŐ adja meg, az inverter gyártói ajánlásával összhangban.
29.4. mintapélda – Inverter teljesítmény-illesztés
Egy tetőre 20 darab, egyenként 415 W_p névleges teljesítményű modult terveznek. A kiválasztott inverter névleges AC teljesítménye 8,0 kVA; a gyártó adatlapja szerint a megengedett DC/AC teljesítményarány 1,0 és 1,5 között van (feladatadat).
a) Mekkora a modulcsoport névleges DC teljesítménye? b) Mekkora a DC/AC arány? Megfelel-e? c) Milyen további három ellenőrzést kell elvégezni?
a) A modulcsoport DC teljesítménye
P_DC = 20 · 415 = 8300 W_p = 8,30 kW_p
b) A DC/AC arány
k = P_DC / P_AC = 8300 / 8000 = 1,0375 ≈ 1,04
Megengedett tartomány: 1,00 ... 1,50 Számított arány: 1,04 MEGFELEL
c) A további ellenőrzések
A teljesítményillesztés önmagában nem elég – három további feltételt kell ellenőrizni:
1. A LEGNAGYOBB STRING-FESZÜLTSÉG <= az inverter megengedett DC feszültsége. (A 29.1. mintapélda szerint 926,3 V <= 1000 V.) Ez a HIDEG állapotra számítandó! 2. AZ MPP-ABLAK: a modulsor MPP-feszültsége a MELEG és a HIDEG szélsőértéknél is essen az inverter MPP-követési tartományába - különben az inverter nem tudja kihasználni a modulcsoportot. 3. A LEGNAGYOBB DC ÁRAM <= az inverter megengedett bemeneti árama, MPP-bemenetenként.
Válasz: a) 8,30 kW_p · b) 1,04, megfelel · c) a hideg állapotú string-feszültség, az MPP-ablak és a bemeneti áram ellenőrzése.
Mert a modulcsoport a névleges (STC) teljesítményét gyakorlatilag soha nem adja le: az STC 1000 W/m² besugárzást és 25 °C cellahőmérsékletet jelent, ami a valóságban ritka kombináció (erős napsütésben a cella jóval melegebb, és a meleg csökkenti a teljesítményt).
Ezért szokás a modulcsoportot kissé „túlméretezni” az inverterhez képest: így az inverter több órán át dolgozik a névleges teljesítménye közelében, tehát jobb a hatásfoka és a kihasználtsága.
De a határt a gyártó adja meg – és ha túllépik, az inverter a csúcsidőszakban lekorlátoz (clipping), azaz energia vész el.
29.5. mintapélda – A helyes lekapcsolási sorrend
Egy hálózatra kapcsolt, tetőn lévő PV-rendszer inverterén kell karbantartást végezni. Milyen sorrendben kapcsolsz le, és miért?
Egy kollégád azt javasolja, hogy „egyszerűbb, ha először a DC leválasztót nyitod, mert akkor nem jön több energia”. Mit válaszolsz?
A helyes sorrend [MSZ EN IEC 62446-2, 13.3.2.1.]
a) Ellenőrizni, van-e SZIGETELÉSI HIBA vagy FÖLDZÁRLAT (az inverter vagy az adatgyűjtő jelzi). b) Az inverter KI/BE KAPCSOLÓJÁT kikapcsolni. c) Az inverter AC LEVÁLASZTÓKAPCSOLÓJÁT ki. d) Az inverter DC LEVÁLASZTÓKAPCSOLÓJÁT ki. e) MINDEN TOVÁBBI KÜLSŐ LEVÁLASZTÓT lekapcsolni. f) A leválasztókapcsolókra RETESZELÉST helyezni nyitott állásban (LOTO).
A kolléga javaslatára a válasz
Nem, fordítva rossz – és a szabvány meg is indokolja [13.3.1.2.]:
„Általában a felfelé ágban található első, váltakozó áramú terhelésmegszakító kapcsolót vagy kismegszakítót biztonságosabb először (az egyenáramú leválasztókapcsoló előtt) működésbe hozni, mivel az inverter azonnal lekapcsolja a tranzisztorhidat, ha megszüntetik a váltakozó feszültséget.”
AC ELŐSZÖR: az inverter leáll -> a DC oldalon MEGSZŰNIK AZ
ÁRAM -> a DC leválasztót ÁRAMMENTESEN nyitjuk
-> NINCS ÍV.
DC ELŐSZÖR: a teljes MPP-áramot EGYENÁRAMBAN kell megszakítani
-> az ív NEM ALSZIK EL magától (nincs nullátmenet)
-> ÍVVESZÉLY.És egy fontos kiegészítés
A sorrend betartása nem teszi feszültségmentessé a DC oldalt, csak árammentessé:
„az egyenfeszültség-oldali kapcsok továbbra is feszültség alatt állhatnak, ha a megszakító- vagy leválasztókapcsolókat nyitották.”
És az inverter kondenzátorai miatt: „a legtöbb inverterben az egyenfeszültség 5 percig vagy tovább is a kapcsokon marad”.
Válasz: először az AC, utána a DC – mert így az inverter maga állítja le a DC oldali áramot, és a DC leválasztó árammentesen nyitható. A sorrend a DC oldalt árammentessé, de nem feszültségmentessé teszi.
29.6. mintapélda – Hova kerüljön a DC-leválasztás?
Négy helyzetet kell megítélni a TvMI 7.7 6.2.2. pontja szerint.
a) A DC kábel a tetőről a padlástéren át a padláson lévő inverterig megy; a belépési ponttól az inverterig 4 m, és nem halad át más szinten, tűzszakaszon, idegen tulajdonon. b) Ugyanez, de a kábel a belépési ponttól a pincében lévő inverterig 12 m, és két szinten halad át. c) A modulok egy melléképület tetején vannak; a modulok legközelebbi pontjától a lakóépület belépési pontjáig 18 m a kültéri kábelszakasz. d) A kábel a tetősík oldalfali peremétől a homlokzaton 3,5 m-t fut lefelé a kültéri inverterig.
a) 4 m beltéri nyomvonal, egy szint
Beltéri hossz: 4 m <= 5 m MEGFELEL Szintek: 1 MEGFELEL Tűzszakasz, idegen tulajdon: nincs MEGFELEL
A 6.2.2.2. minden feltétele teljesül → az inverterbe épített DC-oldali leválasztás elfogadható, külön DC-leválasztás nem kell.
b) 12 m beltéri nyomvonal, két szint
Beltéri hossz: 12 m > 5 m NEM FELEL MEG Szintek: 2 (egynél több) NEM FELEL MEG
A 6.2.2.2. feltételei nem teljesülnek → DC-leválasztást kell elhelyezni [6.2.2.3.].
Hol? „Ha a kábel belép az épületbe, a feszültség alatt maradó összesített beltéri hossz a belépési pont(ok)tól legfeljebb 5 m lehet, és a leválasztást ezen a szakaszon belül kell telepíteni.”
Tehát a leválasztó a belépési ponttól számított első 5 méteren belülre kerül.
c) 18 m kültéri szakasz
Kültéri hossz a moduloktól: 18 m > 10 m
A 6.2.2.4. szerint: a leválasztást a modulokhoz a lehető legközelebb, de legfeljebb 10 méteren belülre kell elhelyezni.
d) 3,5 m homlokzati levezetés
Oldalfali levezetés a tetősík peremétől: 3,5 m > 2 m
„Ennél hosszabb oldalfali levezetésnél DC-leválasztást kell elhelyezni a modulok közelében.”
Válasz: a) nem kell külön leválasztás · b) kell, a belépési ponttól 5 méteren belül · c) kell, a moduloktól 10 méteren belül · d) kell, a modulok közelében.
Mindhárom távolságszabály ugyanazt szolgálja: minél rövidebb legyen az a DC-szakasz, amely tűz esetén is feszültség alatt marad – különösen az épületen belül, ahol a tűzoltó beavatkozik.
Ezért mondja ki a TvMI: „törekedni kell olyan rendszer kialakítására, melynél a DC-hálózati rész az épületen KÍVÜLI részekre korlátozódik.”
A tervezési következtetés: ha van rá mód, az invertert kültérre vagy a belépési pont közelébe kell tenni – és nem a pincébe, a ház másik végébe.
29.7. mintapélda – A szigetelésiellenállás-mérés előkészítése
Egy 16 modulból álló modulsoron kell szigetelésiellenállás-mérést végezni. A modul V_oc(STC) = 41,5 V (feladatadat). A modulcsoport teljesítménye 6,6 kW_p.
a) Mekkora a számított rendszerfeszültség? b) Melyik vizsgálófeszültséget és melyik határértéket kell alkalmazni? c) Milyen előkészítés és milyen biztonsági intézkedések kellenek? d) Mit kell tenni az SPD-vel?
a) A rendszerfeszültség
A 2. táblázat a V_oc(STC) × 1,25 értékkel dolgozik:
V_oc,string(STC) = 16 · 41,5 = 664 V
V_rendszer = 664 · 1,25 = 830 V
b) A vizsgálófeszültség és a határérték
830 V -> az "500 - 1000 V" sorba esik Vizsgálófeszültség: 1000 V Legkisebb szigetelési ellenállás: 1 MΩ
(A modulcsoport 6,6 kW_p, tehát a ≤ 10 kW_p-re szóló 2. táblázat alkalmazható.)
c) Az előkészítés és a biztonsági intézkedések
1. A jogosulatlan hozzáférés korlátozása a munkaterülethez.
2. A MODULCSOPORT LEVÁLASZTÁSA AZ INVERTERRŐL a modulcsoport
leválasztókapcsolójánál.
3. A dobozban MINDEN ZAVARÓ ESZKÖZ (pl. SPD) LEVÁLASZTÁSA.
4. A mérés - eközben:
- NEM SZABAD FÉMES FELÜLETHEZ ÉRNI (és másokat is óvni);
- a mérés előtt nem szabad a modul hátoldalához vagy
kapcsaihoz érni;
- a műszernek legyen AUTOMATIKUS KISÜTÉSI FUNKCIÓJA;
- EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ viselése kötelező.
5. A mérés után A FESZÜLTSÉGMENTESSÉG ELLENŐRZÉSE, MIELŐTT a
mérőkábelt eltávolítjuk vagy vezetőképes részt megérintünk.d) Az SPD
Az SPD-t átmenetileg le kell választani, mert
- BEFOLYÁSOLJA a mérést (levezet a föld felé, tehát hamisan kis szigetelési ellenállást mutatna), ÉS - KÁROSODHAT a vizsgálófeszültségtől.
És figyelem: az SPD-tartó a szabvány [712.537.2.2.104.] szerint megszakítóképesség nélküli bontóeszköz – tehát a leválasztás előtt meg kell győződni arról, hogy nem folyik áram, és a tartót véletlen működtetés ellen biztosítani kell.
Válasz: a) 830 V · b) 1000 V vizsgálófeszültség, 1 MΩ határérték · c) a fenti öt lépés · d) le kell választani, árammentes állapotban.
A szabvány kimondja: „A csúcsfeszültség ne haladja meg a modul, a kapcsoló, az SPD vagy más elem névleges értékét.”
Ez azt jelenti, hogy a 2. táblázat nem alkalmazható vakon: ha a táblázat 1500 V-os vizsgálófeszültséget adna, de a rendszer elemei 1000 V-ra vannak minősítve, akkor 1500 V-tal nem szabad mérni.
Ilyenkor a vizsgálófeszültséget korlátozni kell, és ezt a mérési jegyzőkönyvben rögzíteni.
29.8. mintapélda – Az összekötő doboz vizsgálata
Egy összekötő dobozba 4 modulsor fut be, mindegyik 16 modulból áll (V_oc,string(STC) ≈ 664 V). A vizsgálatot a 62446-1 6.3. pontja szerint végzed.
a) Milyen műszert válasszál? b) Írd le a vizsgálat menetét! c) Mekkora értéket kell mérned a szomszédos modulsorok pozitív pólusai között? d) Mit mérnél, ha az egyik modulsor fordított polaritással van bekötve?
a) A műszer
Legalább 2 × V_oc méréshatárú feszültségmérő:
2 · 664 = 1328 V, tehát legalább 1400-1500 V méréshatár kell.
b) A vizsgálat menete
1. A modulsor-biztosítók/csatlakozók ELSŐ BEHELYEZÉSE ELŐTT kezdjük. 2. MINDEN NEGATÍV biztosítót/csatlakozót behelyezünk (közös negatív busz), A POZITÍVAKAT NEM. 3. Megmérjük az ELSŐ modulsor üresjárási feszültségét (pozitív-negatív pólus között) -> egyezzen a várt 664 V-tal (+-5 %). 4. Az egyik mérőtüskét az előző modulsor POZITÍV pólusán hagyjuk, a másikat a KÖVETKEZŐ modulsor pozitív pólusára tesszük. 5. Így haladunk végig mind a 4 modulsoron.
c) A várt mérési érték
A közös negatív referencia miatt a két pozitív pólus között a mért feszültség:
kb. 0 V, kb. ±15 V tűréssel
Helyes bekötés: +664 V és +664 V -> a különbség ~0 V
Tűrés: kb. +-15 V (a modulsorok közötti kis
eltérésekből, árnyékolásból)d) Fordított polaritás
Ha az egyik modulsor fordítva van bekötve, akkor annak pozitív pólusán −664 V jelenik meg a közös negatív referenciához képest. A két pozitív pólus között mért érték:
664 − (−664) = 1328 V
Azaz a RENDSZERFESZÜLTSÉG KÉTSZERESE – a szabvány szavaival: „igen szembetűnő”.
Válasz: a) legalább 1400-1500 V méréshatár · b) a fenti öt lépés · c) kb. 0 V, ±15 V tűréssel · d) 1328 V, a rendszerfeszültség kétszerese.
Mert egyetlen műszerrel, néhány méréssel, a stringek csatlakoztatása előtt derül ki a bekötési hiba – amikor még veszélytelenül javítható.
Ha ugyanezt a hibát csak a rendszer indításakor vennénk észre, akkor
- a fordított polaritású modulsorba a TÖBBI string hajtana áramot -> a modulok és a BYPASSDIÓDÁK károsodhatnak; - a javításhoz a rendszert MÁR ÜZEMKÉSZ állapotban kellene bontani, terhelés alatt; - és a szabvány külön elő is írja: fordított polaritás észlelésekor ELLENŐRIZNI KELL, hogy a modulok és a bypassdiódák NEM KÁROSODTAK-E.
Ezért mondja ki a szabvány, hogy a polaritásvizsgálatot minden más vizsgálat, a kapcsolók zárása és a túlfeszültség-védelmi eszközök beiktatása ELŐTT kell elvégezni.
Gyakorlatok
Egy modulsor 18 darab modulból áll. A modul adatlapja: V_oc(STC) = 45,8 V, V_oc hőmérsékleti tényezője −0,27 %/K, névleges teljesítmény 440 W_p. A legalacsonyabb várható hőmérséklet −18 °C. Az inverter megengedett legnagyobb DC feszültsége 1000 V, névleges AC teljesítménye 7,0 kVA, a megengedett DC/AC arány 1,0-1,45 (feladatadat).
a) Mekkora a string üresjárási feszültsége STC mellett és −18 °C-on? b) Megfelel-e az inverternek feszültség szempontjából? c) Mekkora a modulcsoport DC teljesítménye és a DC/AC arány? Megfelel-e? d) Hány modulra kellene csökkenteni a stringet, ha az inverter megengedett DC feszültsége csak 800 V lenne?
(Megoldás: a) STC: 18 · 45,8 = 824,4 V; ΔT = −18 − 25 = −43 K; ΔV% = (−43) · (−0,27) = +11,61 %; V_oc(−18 °C) = 45,8 · 1,1161 = 51,12 V; a stringé 18 · 51,12 = 920,1 V. b) 920,1 V ≤ 1000 V → megfelel, 7,99 % tartalékkal. c) P_DC = 18 · 440 = 7920 W_p; k = 7920 / 7000 = 1,131; 1,0 ≤ 1,131 ≤ 1,45 → megfelel. d) 800 / 51,12 = 15,65 → lefelé kerekítve 15 modul (15 · 51,12 = 766,8 V ≤ 800 V; 16 modul már 817,9 V lenne, ami túllépné).)
a) Egy modulcsoport 5 párhuzamos modulsorból áll; I_SC MAX = 13,6 A, I_MOD_MAX_OCPR = 25 A. Kell-e túláramvédelem? Ha igen, mekkora a megengedett névleges áram tartománya?
b) Ugyanez 2 modulsorral. Mi a válasz, és miért?
c) Egy DC kábel egyirányú hossza 48 m, ellenállása 5,09 mΩ/m (4 mm², feladatadat), az üzemi áram 10,4 A, a string MPP-feszültsége 580 V. Mekkora a feszültségesés voltban és százalékban?
d) Miért kell a modulok mögötti kábelszakaszon legalább 70 °C-os környezeti hőmérséklettel számolni?
(Megoldás: a) 1,35 · 25 = 33,75 A; (5 − 1) · 13,6 = 54,4 A; 33,75 < 54,4 → kell védelem. A tartomány: 1,1 · 13,6 = 14,96 A ≤ I_n ≤ 25 A; például 20 A gPV, mindkét polaritáson. b) Nem kell: a szabvány kimondja, hogy 1 vagy 2 párhuzamos modulsornál nem kell túláramvédelem (nincs elég párhuzamos string ahhoz, hogy a visszáram veszélyes legyen). c) l_ossz = 2 · 48 = 96 m; R = 96 · 5,09 mΩ = 488,6 mΩ = 0,4886 Ω; ΔU = 10,4 · 0,4886 = 5,08 V; ΔU% = 5,08 / 580 = 0,88 %. d) Mert az MSZ HD 60364-7-712 712.523.101. szerint a modulok hátoldali melegítésének kitett kábeleknél a környezeti hőmérsékletet legalább 70 °C-nak kell venni – a modulok mögött a levegő nyáron sokkal melegebb a szokásos 30 °C-os táblázati értéknél, és a magasabb hőmérséklethez jóval kisebb korrekciós tényező tartozik.)
a) Egy kolléga a tetőn, működő rendszernél ki akar húzni egy MC4-csatlakozót, mert „úgyis csak egy modul”. Mit mondasz neki, és mire hivatkozol?
b) Egy DC kábel a belépési ponttól 6,5 m-t fut az épületen belül az inverterig, egy szinten, tűzszakaszon nem halad át. Elég-e az inverterbe épített DC-leválasztás?
c) Egy hálózatra kapcsolt PV-rendszer inverterei megfelelnek az MSZ EN 62116-nak. Kell-e külön AC-oldali tűzeseti lekapcsoló? És ha a rendszer szigetüzemű?
d) Egy 25 modulos string V_oc(STC) modulonként 41,0 V. Melyik vizsgálófeszültséget adná a 62446-1 2. táblázata, és mi lehet a probléma?
(Megoldás: a) Nem szabad. Két szabvány is tiltja: az MSZ EN IEC 62446-2 13.3.1.4. szerint „A PV-csatlakozók nem tehermegszakító eszközök, ezért mindig ellenőrizni kell az áramot, mielőtt bontják a csatlakozót”, és az E2. szerint a modulcsatlakozásokon „TERHELÉS ALATT TILOS LEKAPCSOLNI!” felirat van. Terhelés alatti bontásnál egyenáramú ív keletkezik, amely magától nem alszik el. b) Nem elég: a 6.2.2.2. szerinti beltéri nyomvonal legfeljebb 5 m lehet, itt 6,5 m → a 6.2.2.3. szerint DC-leválasztást kell elhelyezni, a belépési ponttól számított 5 méteren belül. c) Hálózatra kapcsolt rendszernél a TvMI 6.2.1.1. szerint teljesül a jogszabályi előírás, ha az inverterek megfelelnek az MSZ EN 62116-nak (szigetüzem-védelem) → külön AC tűzeseti lekapcsoló rendszerint nem kell. Szigetüzemben viszont a 6.2.1.2. szerint az AC-oldali lekapcsolásról külön gondoskodni kell. d) V_oc(STC) = 25 · 41,0 = 1025 V; × 1,25 = 1281,3 V → a „> 1000 V” sor → 1500 V vizsgálófeszültség. A probléma: ha a modulok, a kapcsolók vagy az SPD 1000 V-ra vannak minősítve, akkor 1500 V-tal nem szabad mérni – a szabvány kimondja, hogy „a csúcsfeszültség ne haladja meg a modul, a kapcsoló, az SPD vagy más elem névleges értékét”. Ilyenkor a vizsgálófeszültséget korlátozni kell, és ezt a jegyzőkönyvben rögzíteni. Ráadásul maga a string is túllépi az 1000 V-os rendszerfeszültséget, tehát a méretezést is felül kell vizsgálni.)
Összefoglalás
Összefoglalás
Felépítés. Modul → modulsor (string, sorba kötve) → modulcsoport (párhuzamosan kötve) → inverter → AC oldal → csatlakozási pont. A DC oldal a moduloktól az inverter DC kapcsáig tart. Méretezési alapadatok: U_OC MAX és I_SC MAX.
A legfontosabb alapelv [712.410.101.]. A DC oldal szerkezeteit feszültség alatt állónak kell tekinteni akkor is, ha az AC oldal le van kapcsolva, vagy az inverter le van választva. A hazai irányelv szerint a DC-oldal teljes feszültségmentesítése a gyakorlatban nem valósítható meg; a karbantartási szabvány szerint a zár használata sem biztosítja, hogy ne legyen feszültség. Az egyenáramú ív nem alszik el magától (nincs nullátmenet) – ezért tilos a terhelés alatti bontás, és ezért nem tehermegszakító eszköz a PV-csatlakozó. Szervizelni tilos egyedül; kétfős csoport javasolt.
Áramütés elleni védelem a DC oldalon. A B/C melléklet szerinti védelmi módok nem alkalmazhatók. A DC oldal szerkezetei legalább II. érintésvédelmi osztályúak. SELV/PELV csak U_OC MAX ≤ 120 V DC-nél; 30 V DC fölött alapvédelem kötelező. Az AC tápáramkörben B típusú RCD kell – kivéve ha az inverter legalább egyszerű elválasztást ad, külön transzformátor-tekercselés van, vagy a gyártó nyilatkozata szerint nem szükséges.
Szigetelésfelügyelet. Ha az inverterben csak egyszerű elválasztás van (vagy nincs), IMD kell a DC oldalra a teljes élettartamra. Munka előtt ellenőrizni kell, nincs-e szigetelési hiba – ha van, az érintett részeket feszültség alatt állónak kell tekinteni.
Túláramvédelem. 1 vagy 2 párhuzamos modulsornál nem kell. 2 fölött akkor kell, ha 1,35 · I_MOD_MAX_OCPR < (N_s − 1) · I_SC MAX. A névleges áram: 1,1 · I_SC MAX ≤ I_n ≤ I_MOD_MAX_OCPR. Mindkét polaritást védeni kell, gPV biztosítóval (EN 60269-6). A záródióda NEM túláramvédelem.
Túlfeszültség-védelem. A HD 60364-4-443 szerint; ha az nem írja elő, kockázatfelmérés vagy egyszerűsített kockázatelemzés alapján. A hurokfelület minimalizálása és a DC kábelek + EPH-vezető együttvezetése önmagában is túlfeszültség-védelmi intézkedés.
Kábelezés. Termékszabványok: modul EN 61730, inverter EN 62109, DC kábel EN 50618 (H1Z2Z2-K), csatlakozó EN 50521 / EN 62852. Egyerű, nem fémes köpenyű kábel vagy szigetelt vezeték külön szigetelt csőben; közvetlenül a tetőfelületre nem fektethető; hurokfelület-minimalizálás; a modulok mögött a méretezési környezeti hőmérséklet legalább 70 °C. A csatlakozók laikus által hozzáférhető helyen csak szerszámmal bonthatók, és a gyártói összeférhetőséget ellenőrizni kell – „vegyes márkájú” csatlakozópár tilos.
Jelölés. Az épületen napelem jelenlétét jelző tábla; a DC oldal minden hozzáférhető aktív pontja feliratozva; minden inverteren a „mindkét oldalról le kell választani” figyelmeztetés. „A táblákat tilos letakarni vagy átfesteni!”
Leválasztás. Leválasztóeszköz kell a DC ÉS az AC oldalon is; a DC oldalon megszakító vagy szakaszolókapcsoló. A megszakítóképesség nélküli bontóeszközöket (biztosítótartó, SPD-tartó) zárral vagy lakattal kell biztosítani. A helyes lekapcsolási sorrend: AC előbb, DC utána – mert az inverter a váltakozó feszültség megszűnésekor azonnal lekapcsolja a tranzisztorhidat, így a DC leválasztó árammentesen nyitható. A sorrend árammentessé, de nem feszültségmentessé teszi a DC oldalt; az inverterben az egyenfeszültség 5 percig vagy tovább a kapcsokon maradhat. LOTO hét lépésben; a reteszelést csak az távolíthatja el, aki kihelyezte.
Hazai tűzvédelem. OTSZ 87. §: a DC oldalon távműködtetésű ÉS kézi tűzeseti lekapcsolás; a távkioldó kapcsolója a tűzeseti főkapcsoló közvetlen közelében, vagy a főkapcsoló működtesse; felirat, piktogram. OTSZ 148. § (3) c): a főbejárat mellett kívülről jelezni kell a napelem jelenlétét. TvMI 7.7: az AC oldalon a jogszabály teljesül, ha az inverter megfelel az MSZ EN 62116-nak (szigetüzem-védelem); szigetüzemű rendszernél külön kell gondoskodni róla. A DC-leválasztás három távolságszabálya: 5 m (beltéri nyomvonal a belépési ponttól) · 10 m (kültéri, a moduloktól) · 2 m (homlokzati levezetés a tetősík peremétől).
Üzembe helyezés [MSZ EN 62446-1:2022]. Az átadási dokumentáció 4.2-4.9 szerinti teljes tartalma. Szemrevételezés a vizsgálatok előtt. 1-es kategória minden rendszeren kötelező: folytonosság · polaritás · összekötő doboz · V_oc · áram · funkcionális vizsgálatok · szigetelési ellenállás. Sorrend: először az AC, és a polaritás- és összekötődoboz-vizsgálat a modulsorok csatlakoztatása előtt. V_oc elfogadás ±5 %, árammérés ±10 %. Az összekötő doboz vizsgálatánál a szomszédos pozitív pólusok között kb. 0 V, ±15 V tűréssel; fordított polaritásnál a rendszerfeszültség kétszerese.
Szigetelési ellenállás – a legveszélyesebb vizsgálat. A DC áramkörök nem szigetelhetők el a mérés előtt. A vizsgálófeszültség és a határérték a V_oc(STC) × 1,25 szerinti sávból: < 120 V → 250 V / 0,5 MΩ · 120-500 V → 500 V / 1 MΩ · 500-1000 V → 1000 V / 1 MΩ · > 1000 V → 1500 V / 1 MΩ. A csúcsfeszültség nem haladhatja meg egyetlen elem névleges értékét sem. Az SPD-t le kell választani. Modulszintű elektronikánál a gyártóval kell egyeztetni.
Munkabiztonság [MSZ EN IEC 62446-2:2020, E melléklet – ELŐÍRÁS]. A PV-szerelő képzési követelményei (a feszültség alatt álló részek felismerése, a biztonságos munkatávolság, a menekülési útvonalak, a vizsgálóeszközök alkalmassága). Egyéni védőeszköz: leesés elleni védelem, ív- és tűzálló ruházat, protektoros gumikesztyű; a helyszínen tűzoltó készülék, elsősegélykészlet és CPR-re kiképzett személy. Érintésmentes fáziskeresővel nem szabad feszültségmentességet megállapítani. A tisztítás és a szemrevételezés átadható a tulajdonosnak; a villamos munka és a biztonságkritikus feladat szakembert igényel.
Ellenőrző kérdések
- Mi a modul, a modulsor és a modulcsoport közötti különbség?
- Meddig tart a DC oldal, és hol kezdődik az AC oldal?
- Mit jelöl az U_OC MAX és az I_SC MAX?
- Miért kötik a modulokat sorba, és miért párhuzamosan?
- Mondd ki a fejezet legfontosabb alapelvét a 712.410.101. szerint!
- Mit mond a TvMI a DC oldal teljes feszültségmentesítéséről?
- Miért nem elég a zár használata a PV-rendszereknél?
- Miért veszélyesebb az egyenáramú ív a váltakozó áramúnál?
- Sorolj fel három tiltást, amely a terhelés alatti bontásra vonatkozik!
- Mennyi ideig maradhat feszültség az inverter kapcsain a lekapcsolás után?
- Miért tilos egyedül szervizelni PV-rendszert?
- Mely védelmi módok nem alkalmazhatók a DC oldalon?
- Milyen érintésvédelmi osztályúnak kell lennie a DC oldal szerkezeteinek?
- Mikor alkalmazható SELV/PELV a DC oldalon? Mikortól kötelező az alapvédelem?
- Milyen típusú RCD kell az AC tápáramkörbe, és mi a három kivétel?
- Miért nem érzékeli az AC típusú RCD az egyenáramú hibaáramot? Mi ennek a következménye?
- Mikor kell IMD-t alkalmazni, és mi a kivétel?
- Miért folyamatos, és miért nem időszakos a PV-nél a szigetelésfelügyelet?
- Mikor NEM kell túláramvédelem a DC oldalon?
- Írd fel a túláramvédelem szükségességének feltételét!
- Írd fel a névleges áram megengedett tartományát!
- Miért nem túláramvédelem a záródióda? Hogyan hibásodhat meg?
- Mi alapján kell dönteni a DC oldali SPD alkalmazásáról?
- Miért különösen fontos a PV-nél a túlfeszültség-védelem? Mi a hurokfelület szerepe?
- Sorold fel a PV-rendszer négy fő termékszabványát!
- Milyen kábelt lehet és milyet nem lehet használni a DC oldalon?
- Miért nem fektethető a DC kábel közvetlenül a tetőfelületre?
- Mekkora környezeti hőmérséklettel kell számolni a modulok mögött, és miért?
- Miért tilos a vegyes márkájú DC csatlakozópár?
- Milyen jelöléseket ír elő a szabvány a PV-rendszerre?
- Hol kell leválasztóeszköz, és milyen típusú a DC oldalon?
- Mit mond a szabvány a megszakítóképesség nélküli bontóeszközökről?
- Mi a helyes lekapcsolási sorrend? Indokold meg!
- Mit tesz és mit NEM tesz a helyes sorrend a DC oldallal?
- Sorold fel a LOTO hét lépését!
- Mit kell tartalmaznia a LOTO-táblának? Ki távolíthatja el a reteszelést?
- Mit ír elő az OTSZ 87. §-a a napelemek tűzeseti lekapcsolásáról?
- Hol kell jelezni a napelem jelenlétét az OTSZ 148. § (3) c) szerint?
- Mikor teljesül a jogszabályi előírás az AC oldalon a TvMI szerint? Mi a helyzet szigetüzemnél?
- Add meg a DC-leválasztás három távolságszabályát, és mondd meg, mire vonatkoznak!
- Mikor elég az inverterbe épített DC-leválasztás?
- Mi a TvMI tervezési ajánlása a DC-hálózati rész elhelyezésére?
- Miért kell az átadási dokumentáció? Mit mond erről a 62446-1 bevezetője?
- Sorolj fel hat tételt az átadási dokumentációból!
- Mi az 1-es kategóriájú vizsgálati rend hét DC vizsgálata?
- Milyen sorrendben kell a vizsgálatokat végezni, és mit kell a modulsorok csatlakoztatása előtt elvégezni?
- Mekkora a V_oc és mekkora az árammérés elfogadási tűrése?
- Mit jelent, ha a V_oc a vártnál kisebb? És ha nagyobb?
- Írd le az összekötő doboz vizsgálatának menetét!
- Mekkora értéket kell mérni a szomszédos modulsorok pozitív pólusai között? És fordított polaritásnál?
- Miért a legveszélyesebb vizsgálat a szigetelésiellenállás-mérés?
- Sorold fel a szigetelésmérés kötelező biztonsági intézkedéseit!
- Add meg a vizsgálófeszültséget és a határértéket a négy rendszerfeszültség-sávra!
- Mit kell tenni az SPD-vel a mérés előtt, és miért?
- Mit mond a szabvány a csúcsfeszültségről?
- Mit kell tenni, ha a rendszer modulszintű elektronikát tartalmaz?
- Sorolj fel öt pontot a PV-szerelő képzési követelményeiből!
- Milyen egyéni védőeszközöket ír elő a szabvány? Mi legyen még a munkahelyen?
- Miért nem szabad érintésmentes fáziskeresővel feszültségmentességet megállapítani?
- Mely karbantartási feladatokat végezheti nem szakember, és melyeket nem?
Tudáspróba
1. Mit mond ki az MSZ HD 60364-7-712 712.410.101. pontja?
a) a DC oldalt az inverter leválasztásával feszültségmentesíteni lehet b) a DC oldal csak akkor van feszültség alatt, ha az inverter üzemel c) a DC oldal szerkezeteit feszültség alatt állónak kell tekinteni akkor is, ha az AC oldal le van kapcsolva d) a DC oldal feszültsége éjszaka is a névleges érték
2. Milyen érintésvédelmi osztályúak legyenek a DC oldal szerkezetei?
a) legalább II. osztályúak vagy egyenértékű szigetelésűek b) I. osztályúak, védővezetővel c) III. osztályúak, SELV táplálással d) nincs rájuk követelmény, mert egyenáramúak
3. Milyen típusú áram-védőkapcsoló kell alapesetben az AC tápáramkörbe?
a) AC típusú b) A típusú c) F típusú d) B típusú
4. Hány párhuzamos modulsorig nem kell DC oldali túláramvédelem?
a) 1-ig b) 1 vagy 2 modulsorig c) 3-ig d) mindig kell
5. Egy modulcsoportnál I_SC MAX = 11,2 A. Mekkora a string-biztosító megengedett alsó határa?
a) 12,32 A b) 11,2 A c) 15,12 A d) 22,4 A
6. Mekkora környezeti hőmérséklettel kell számolni a modulok mögötti kábelnél?
a) 30 °C b) 40 °C c) legalább 70 °C d) 90 °C
7. Mi a helyes lekapcsolási sorrend?
a) először a DC leválasztó, mert onnan jön az energia b) először az AC oldal, mert az inverter azonnal lekapcsolja a tranzisztorhidat c) mindegy, csak legyen reteszelve d) először a modulcsatlakozókat kell bontani
8. A TvMI szerint legfeljebb mekkora lehet a feszültség alatt maradó beltéri DC-nyomvonal a belépési ponttól?
a) 2 m b) 10 m c) 15 m d) 5 m
9. Mekkora tűréssel kell kb. 0 V-ot mérni a szomszédos modulsorok pozitív pólusai között az összekötő doboz vizsgálatánál?
a) kb. ±15 V b) kb. ±5 V c) kb. ±50 V d) pontosan 0 V-ot kell mérni
10. Egy string V_oc(STC) értéke 664 V. Melyik vizsgálófeszültséget kell alkalmazni a szigetelésmérésnél?
a) 250 V b) 1000 V c) 500 V d) 1500 V
11. Mit kell tenni az SPD-vel a szigetelésiellenállás-mérés előtt?
a) semmit, nem zavarja a mérést b) csak a földelését kell bontani c) átmenetileg le kell választani, mert befolyásolja a mérést és károsodhat d) rövidre kell zárni
12. Mit mond a szabvány a PV-csatlakozókról?
a) terhelés alatt is bonthatók, ha szerszámmal történik b) csak nedves időben nem bonthatók c) a bontásukhoz elég a DC leválasztó nyitása d) nem tehermegszakító eszközök, ezért mindig ellenőrizni kell az áramot bontás előtt
Források
| # | Állítás a fejezetben | Forrás | Típus |
|---|---|---|---|
| 1 | Alapfogalmak (modul, modulsor, modulcsoport, DC oldal, U_OC MAX, I_SC MAX, IMD) | [SZ-712] MSZ HD 60364-7-712:2016, 712.3. | szabvány |
| 2 | A DC oldalt feszültség alatt állónak kell tekinteni az AC oldal lekapcsolása után is | [SZ-712] 712.410.101. | szabvány |
| 3 | A B/C melléklet szerinti védelmi módok tilalma a DC oldalon | [SZ-712] 712.410.3.5., 712.410.3.6. | szabvány |
| 4 | DC oldal: legalább II. érintésvédelmi osztály; SELV/PELV ≤ 120 V DC; 30 V DC fölött alapvédelem | [SZ-712] 712.412.101., 712.414.101., 712.414.4.5. | szabvány |
| 5 | AC oldali B típusú RCD + a három kivétel | [SZ-712] 712.530.3.101. | szabvány |
| 6 | IMD-kötelezettség és a kivétele | [SZ-712] 712.421.101.1–2. | szabvány |
| 7 | Túláramvédelem: az 1,35-ös feltétel, az 1,1-es szorzó, a közös védelem képlete | [SZ-712] 712.431.101–102. | szabvány |
| 8 | Mindkét polaritás védelme; a záródióda nem védelem; gPV biztosító (EN 60269-6) | [SZ-712] 712.432.101–103. | szabvány |
| 9 | SPD-döntés kockázatfelmérés vagy egyszerűsített kockázatelemzés alapján | [SZ-712] 712.443.101–103. | szabvány |
| 10 | Termékszabványok: EN 61730, EN 62109, EN 50618, EN 50521 / EN 62852 | [SZ-712] 712.511.101–102., 712.521., 712.526. | szabvány |
| 11 | Jelölések: épület-tábla, DC feliratok, inverter-felirat | [SZ-712] 712.514.101–103. | szabvány |
| 12 | DC kábelezés: nem fémes köpeny vagy külön cső; nem a tetőfelületre; hurokfelület-minimalizálás; DC + EPH együtt | [SZ-712] 712.521.101–102. | szabvány |
| 13 | Legalább 70 °C méretezési környezeti hőmérséklet a modulok mögött | [SZ-712] 712.523.101. | szabvány |
| 14 | Csatlakozók: szerszámmal bontható kivitel; a gyártói összeférhetőség ellenőrzése | [SZ-712] 712.526.101., 712.526.1. | szabvány |
| 15 | Leválasztás a DC és az AC oldalon; DC oldalon megszakító/szakaszoló; a funkcionális földelés lekapcsolójának táblázata (1–5 A) | [SZ-712] 712.537.2.101–2.2.103. | szabvány |
| 16 | DC terhelés alatti bontás tilalma; a biztosító- és SPD-tartó zárral/lakattal biztosítandó | [SZ-712] 712.537.2.2.104. | szabvány |
| 17 | Az EN 62446 szerinti dokumentáció és üzembe helyezési vizsgálatok előírása | [SZ-712] 712.6.101. | szabvány |
| 18 | Az átadási dokumentáció teljes tartalma (4.2–4.9), és a bevezető indoklása | [SZ-62446-1] MSZ EN 62446-1:2022, 4. fejezet (kutatas/ocr-msz-en-62446-1.txt) |
szabvány |
| 19 | Az igazoló ellenőrzés felépítése; az 1-es kategória hét DC vizsgálata; a vizsgálati sorrend | [SZ-62446-1] 5. fejezet | szabvány |
| 20 | Polaritásvizsgálat elsőbbsége; az összekötő doboz vizsgálata (±15 V, kétszeres rendszerfeszültség); V_oc ±5 %; árammérés ±10 %; a funkcionális vizsgálatok az AC után | [SZ-62446-1] 6.2–6.6 | szabvány |
| 21 | Szigetelési ellenállás: a biztonsági intézkedések, az előkészítés, a mérési módszerek és a 2. táblázat (250/500/1000/1500 V; 0,5, illetve 1 MΩ); a csúcsfeszültség-korlát; a >10 kWp A/B módszer | [SZ-62446-1] 6.7 és 2. táblázat | szabvány |
| 22 | Modulszintű elektronika: a gyártóval kell egyeztetni | [SZ-62446-1] 5.3.3 | szabvány |
| 23 | A PV-szerelő képzési követelményei (E1.), általános biztonsági megfontolások (E2.), egyéni védőeszköz (E3.), LOTO (E5.), feliratozás (E6.) | [SZ-62446-2] MSZ EN IEC 62446-2:2020, E melléklet (előírás) (kutatas/ocr-msz-en-iec-62446-2.txt) |
szabvány, előírás jellegű melléklet |
| 24 | A lekapcsolási sorrend és annak indoklása; az összekötő doboznál és a moduloknál betartandó szabályok; a PV-csatlakozók nem tehermegszakító eszközök | [SZ-62446-2] 13.2–13.3 | szabvány |
| 25 | A karbantartás szerkezete (11.3–13.6, 3. és 4. táblázat, F és G melléklet); a nem szakember által végezhető feladatok elhatárolása | [SZ-62446-2] 10., 11., 12., 13. fejezet | szabvány |
| 26 | OTSZ 87. § „48. Napelemek” (1)–(5) bekezdés; 148. § (3) c) és 149. § a jelölésről | [OTSZ] 54/2014. (XII. 5.) BM r., hatályos 2025. IX. 23. (kutatas/otsz-54-2014-hatalyos-2025-09-23.txt) |
jogszabály |
| 27 | TvMI 7.7 6.2.1.: az AC oldali tűzeseti lekapcsolás teljesülése MSZ EN 62116 szerinti inverterrel; a szigetüzemű rendszer külön kötelezettsége és a kivétel | [TvMI-7.7] TvMI 7.7:2026.02.01., 6.2.1.1–6.2.1.2. (kutatas/tvmi-7-7-2026-villamos-villamvedelem.txt) |
műszaki irányelv |
| 28 | TvMI 7.7 6.2.2.: a DC-leválasztás 5 m / 10 m / 2 m döntési rendje, a cél, a fogalmi pontosítás [2.2.13.] és a három megjegyzés | [TvMI-7.7] 6.2.2.–6.2.2.4. | műszaki irányelv |
| 29 | Homlokzati rendszerek 2026-os ajánlása (≤ 120 V DC, ≤ 30 s, toldás nélküli saját kábel) és az, hogy nem helyettesíti a DC-oldali lekapcsolást | [TvMI-7.7] 6.2.2., 4–6. megjegyzés | műszaki irányelv, javaslat jellegű |
| 30 | Hibrid rendszerek fogalma; az önreteszelő vészgomb követelménye | [TvMI-7.7] 2.2.5–2.2.14., 4.x | műszaki irányelv |
| 31 | A vezetékek terhelhetőségének hőmérséklet-korrekciója | a jegyzet vezetékméretezéssel foglalkozó fejezete ([SZ-52] korrekciós táblázatai) | kereszthivatkozás |
| 32 | HMKE-csatlakozás és mérőhely hazai eljárásrendje | MEKH (napeleminfo.mekh.hu), E.ON és OPUS TITÁSZ hivatalos folyamatleírása; Heimdall-tár id 548, 549, 550 (kutatas/30, 10. szakasz) |
3 hivatalos forrás |
Amit a jegyzet szándékosan nem állít tényként vagy nem közöl
A fejezet nem közöl DC oldali SPD-típusválasztást (T1/T2/T3), sem névleges levezető áramot, sem védelmi szintet. A kutatási jegyzet ezt nyitott tételként tartja nyilván: a részletek az MSZ HD 60364-5-534 anyagához tartoznak, amelynek feldolgozása ehhez a fejezethez nem zárult le. Amit a fejezet közöl: hogy a DC oldalra is mérlegelni kell a védelmet, és hogy a döntés alapja a HD 60364-4-443, illetve a kockázatfelmérés.
A fejezet nem közöl határértéket a DC oldali feszültségesésre. A jegyzetnek nem állt rendelkezésére szabványi vagy több forrásból igazolt érték; a 29.3. mintapélda 1 %-os célértéke feladatadat. Az MSZ 447 szerinti 2 %-os (1 % + 1 %) érték a fogyasztói hálózat AC oldalára vonatkozik, nem a PV DC oldalára.
A fejezet nem közöl 70 °C-ra vonatkozó hőmérséklet-korrekciós tényezőt: a korrekciós táblázatok a vezetékméretezési fejezet és a kábelgyártó adatai.
A fejezet nem közli a villámvédelmi elválasztási távolság számítását, a levezetők méretezését és a villámvédelmi kockázatelemzést – ezek a jegyzet villámvédelemmel foglalkozó fejezetének anyagai.
A fejezet nem közöl vizsgálati eljárást teljesítményoptimalizálót vagy mikroinvertert (modulszintű elektronikát) tartalmazó rendszerekre: a szabvány maga mondja ki, hogy a berendezések sokfélesége miatt nem lehet meghatározni, mely vizsgálatokat lehet biztonságosan elvégezni – ott a gyártóval kell egyeztetni.
A fejezet nem közli az EU 2018/2001 irányelv IV. melléklete 6. d) pontjának szó szerinti szövegét (a napelemes telepítők tanúsítási követelményeit). A kutatási jegyzet ezt részben lezárt, nyitott tételként tartja nyilván: a forrás elérhető, de a telepítő-kategóriánkénti bontás pontos szövege még nem lett teljesen kinyerve, és szó szerinti idézethez az EUR-Lex marad az elsődleges forrás.
A fejezet nem közöl HMKE-eljárásrendi részletet (engedélyezési határértékek, betáplálási korlátok, elszámolási szabályok): ezek elosztói engedélyesi és energiajogi kérdések, amelyek gyakran változnak. A folyamat lépéssora (igénybejelentés → engedélyeztetés → kivitelezés → üzembe helyezés) három hivatalos forrásból igazolt, de a számszerű feltételeket a mindenkori elosztói üzletszabályzatból kell venni.
A mintapéldák és gyakorlatok minden modul-, inverter-, kábel- és hőmérsékletadata feladatadat, nem termékjellemző.