A buszrendszer nem „okos kapcsoló”, hanem más szerelési filozófia: a teljesítménykör az elosztóban marad, a falban pedig egyetlen kisfeszültségű érpár fut, amelyen minden eszköz mindenkivel beszél. A fejezet bemutatja, miért érdemes buszt választani, végigveszi a KNX topológiáját és számszerű korlátait, a buszkábel fektetésének és az erősáramú kábelezéstől való elválasztásának szabályait, az érzékelők és az aktorok bekötését, majd tisztázza, meddig tart a villanyszerelő feladata és hol kezdődik a programozó munkája. Kitér a vagyon- és életvédelmi rendszerek kábelhálózatára is. Nyolc kidolgozott mintapéldával.
- 26.1 Miért busz? A hagyományos és a buszos vezérlés összehasonlítása
- 26.2 A KNX rendszer alapjai: topológia, tápegység, vonal, terület
- 26.3 A buszkábel és a fektetés szabályai; elválasztás az erősáramú kábelezéstől
- 26.4 Érzékelők (jeladók) bekötése és elhelyezése
- 26.5 Beavatkozók (aktorok) az elosztóban
- 26.6 Alapszintű paraméterezés és üzembe helyezés – mit végezhet a villanyszerelő
- 26.7 Egyéb rendszerek: vezeték nélküli megoldások, gyártói rendszerek
- 26.8 Vagyon- és életvédelmi rendszerek kábelhálózata
- 26.9 A különböző feszültségszintek együttes jelenléte – fokozott felelősség
- 26.10 A rendszer átadása, dokumentálása, a felhasználó betanítása
- Kidolgozott mintapéldák
- Gyakorlatok
- Összefoglalás
- Ellenőrző kérdések
- Tudáspróba
- Források
26.1 Miért busz? A hagyományos és a buszos vezérlés összehasonlítása
A hagyományos szerelésben a vezeték hordozza a logikát: ha egy lámpát két helyről kell kapcsolni, oda kell húzni a játszóvezetékeket. Ha később egy harmadik helyről is kellene, újra kell vezetékezni.
A buszos szerelésben a vezeték csak az energiát és az információt hordozza, a logikát pedig a szoftver adja: ha egy harmadik kapcsolási helyet kérnek, a busz már ott van – csak paraméterezni kell.
A KNX decentralizált rendszer: „nincs központi vezérlés, minden résztvevő saját belső agyával gondolkozik”. Az eszközök a buszkábelen táviratokkal kommunikálnak, és a funkciókat az ETS szoftverrel programozzák.
Két eszközfajta van:
| Fajta | Angol | Mit tesz? | Példa |
|---|---|---|---|
| Érzékelő (szenzor) | sensor | jelet ad a buszra | nyomógomb, hőmérséklet-, szél-, eső-, mozgásérzékelő |
| Beavatkozó (aktor) | actuator | végrehajtja a buszon kapott parancsot | relés, dimmer- és redőnymotor-kimeneti készülék |
A leggyakoribb félreértés az, hogy a buszrendszer „ugyanaz, csak okosabb”. Nem: más helyre kerül a teljesítménykör.
- HAGYOMÁNYOS: a 230 V-os fázisvezető elmegy a kapcsolóig, ott megszakad, és onnan a lámpáig. A kapcsoló TELJESÍTMÉNYT kapcsol. - BUSZOS: a 230 V-os kör az ELOSZTÓBÓL megy a lámpáig, és az elosztóban lévő AKTOR kapcsolja. A falon lévő "kapcsoló" csak NYOMÓGOMB, amely a BUSZRA ad jelet - teljesítményt nem kapcsol.
Ebből következik minden előny és minden hátrány:
| Hagyományos | Buszos | |
|---|---|---|
| Utólagos funkcióváltás | újravezetékezés | paraméterezés |
| A falban lévő kábel | teljesítménykör, 230 V | kisfeszültségű busz |
| Az elosztó mérete | kisebb | nagyobb (az aktorok is ott vannak) |
| A hibakeresés | műszer + rajz | műszer + rajz + a paraméterezés ismerete |
| Kis lakás | egyszerűbb, olcsóbb | túlméretezett |
| Sok funkció, sok hely | vezetékrengeteg | áttekinthető |
Mire használják?
A gyakorlatban a következő funkciókat szokták buszra tenni:
- VILÁGÍTÁS: kapcsolás, dimmelés, jelenetek; - FŰTÉS/HŰTÉS helyiségenkénti szabályozása; - REDŐNY és ÁRNYÉKOLÁS, napkövetéssel; - BIZTONSÁGI funkciók (jelzések, reteszelések); - TERHELÉSMENEDZSMENT.
A buszrendszerek marketinganyagai rendszeresen közölnek energiamegtakarítási számokat (jellemzően 20-30 % körüli értékeket). A kutatási jegyzet ezeket egyforrású, marketingjellegű adatnak minősítette, és tényként nem használhatónak.
A jegyzet ezért nem közöl energiamegtakarítási számot. Ami szakmailag tartható:
- A buszos rendszer LEHETŐSÉGET ad a megtakarításra (jelenlét- és napfényfüggő világítás, helyiségenkénti fűtésszabályozás, árnyékolás-automatika). - Hogy ebből MENNYI valósul meg, az a PARAMÉTEREZÉSTŐL és a HASZNÁLATTÓL függ - egy rosszul beállított buszos rendszer TÖBBET fogyaszthat, mint egy jól megépített hagyományos.
Ha a megrendelő számot kér, a becslést a tervezőnek kell megadnia, a konkrét épületre és a konkrét funkciólistára.
26.2 A KNX rendszer alapjai: topológia, tápegység, vonal, terület
Buszfeszültség: DC 29 V, SELV rendszerben. A tápegység a buszkábelen át táplálja a résztvevőket – nincs külön tápvezeték.
Topológia:
| Szint | Korlát |
|---|---|
| 1 vonal | legfeljebb 64 résztvevő |
| 1 terület | 15 vonal, vonalcsatolókkal |
| A rendszer | 15 terület |
| Bővíthetőség | 15 × 15 × 64 résztvevő (a tartományi szinttel együtt) |
Fizikai cím: a résztvevő egyedi azonosítója a topológiában, például 1.1.20 formában.
A jegyzet tartalomjegyzéke ezt az alfejezetet ⚠ jellel látta el azzal, hogy „a számszerű rendszerkorlátok egyforrásúak, a jegyzetben ekként jelölve”.
A kutatás 2026-09-02-i köre ezt lezárta: a topológia-számok és a kábelhossz-korlátok három forrásból igazoltak, a buszfeszültség pedig két, hivatalos KNX-forrásból:
- a KNX Association saját "KNX TP1 Installation" kiadványa, - a KNX.ORG hivatalos "Project Preparation" kiadványa, - valamint a Siemens hivatalos "Distances and cable lengths" dokumentációja.
Mindhárom forrás egyezik. A fejezet ezért ezeket a számokat igazolt tényként közli, nem egyforrású adatként. (A SELV-minősítés ugyanebből a KNX Association-kiadványból, annak „SELV Safety Extra Low Voltage Network” fejezetéből származik.)
Kábelhossz-korlátok
| Mit mér? | Korlát |
|---|---|
| két résztvevő közötti vezetékhossz | legfeljebb 700 m |
| tápegység és résztvevő közötti vezetékhossz | legfeljebb 350 m |
| egy vonal teljes vezetékhossza | legfeljebb 1000 m |
(Ugyanaz a három forrás igazolja, mint a topológia-számokat: a KNX Association és a KNX.ORG hivatalos kiadványa, valamint a Siemens „Distances and cable lengths” dokumentációja – mindhárom egyezik.)
- A 350 m a TÁPEGYSÉG-korlát: a busz feszültségesése miatt van, tehát a tápegység ELHELYEZÉSÉTŐL függ. Ha a tápegység a vonal közepére kerül, ugyanakkora vonal is megfelelően táplálható. - A 700 m a TÁVIRAT-korlát: a jel futási idejéből adódik, két résztvevő között mérve - a tápegység helye NEM befolyásolja. - Az 1000 m a VONAL TELJES KÁBELHOSSZA, tehát minden ágat és minden leágazást ÖSSZE KELL ADNI.
A leggyakoribb hiba, hogy csak a leghosszabb ágat számolják. Egy fa-szerkezetű buszhálózatnál a teljes kábelhossz sokkal nagyobb lehet, mint a leghosszabb ág – és az 1000 m-es korlát az összegre szól. A 26.3. mintapélda ezt számszerűen viszi végig.
És egy tilalom: a buszhálózat fa-, vonal- és csillagszerkezetben is vezethető, de gyűrűt nem szabad zárni – azaz nem szabad két pontot két különböző úton összekötni.
Amit a tápegységről tudni kell
| Jellemző | Tartalma |
|---|---|
| Feladata | a busz táplálása 29 V-tal, a fojtó (choke) a távirat-átvitelt nem zavarja |
| Elhelyezése | az elosztóban, kalapsínen |
| Hány kell? | vonalonként egy (nagy terhelésnél a gyártó megengedhet másodikat) |
| Méretezése | a vonalra kötött eszközök áramfelvételének összege alapján |
A jegyzet nem közöl eszközönkénti áramfelvételt (mA-ben), és nem közöl tápegység-áramot sem. Ezek termékszintű, gyártófüggő adatok, amelyek minden eszköz adatlapján ott vannak.
Amit a jegyzet tényként közöl és amit a szerelőnek tudnia kell:
- A tápegységet a VONALRA KÖTÖTT ESZKÖZÖK ÁRAMFELVÉTELÉNEK ÖSSZEGE alapján kell megválasztani. - A 64 résztvevő/vonal korlát FELSŐ HATÁR, nem méretezési szabály: előfordulhat, hogy a tápegység már 40 eszköznél elfogy. - A busz SELV rendszerű, ezért a tápegység kimenete SELV - ez határozza meg az elválasztási követelményeket.
A 26.1. mintapélda a méretezés módszerét gyakoroltatja, gyártói adatlapi értékekkel mint feladatadatokkal.
Vonalcsatoló és területcsatoló
A vonalcsatoló (line coupler) két dolgot tesz egyszerre:
1. GALVANIKUSAN elválasztja a két vonalat, tehát mindegyik vonal önálló tápegységgel és önálló 64-es korláttal dolgozik. 2. SZŰRI a táviratokat: csak azokat engedi át, amelyekre a másik oldalon szükség van. Ezzel csökkenti a BUSZTERHELÉST.
Két okból.
1. A tápegység és a 64-es korlát. Egy vonal legfeljebb 64 résztvevőt vihet, és egy tápegység csak véges áramot ad. Ha ezt elérjük, új vonal kell.
2. A busz forgalma. A KNX buszon minden távirat mindenkihez eljut az adott vonalon. Ha egy nagy épület minden mozgásérzékelője, minden nyomógombja és minden hőmérséklet-jelentése egyetlen vonalon van, a busz telítődik: a táviratok késnek, és a rendszer „lassúnak” érződik.
A vonalcsatoló szűrése ezt oldja meg: ami csak az egyik vonalon belüli ügy, az nem terheli a többit. Ezért érdemes a vonalakat funkcionálisan vagy épületrészenként kiosztani – nem találomra.
26.3 A buszkábel és a fektetés szabályai; elválasztás az erősáramú kábelezéstől
Árnyékolt, csavart érpár. A bevett, zöld köpenyű KNX-buszkábel típusjelei: YCYM és J-Y(St)Y 2×2×0,8.
(Mindkét típusjel egyezően megjelenik két független gyártói adatlapon – Nexans „EIB-Y(ST)Y / EIB-YCYM” és ACS „J-Y(St)Y EIB/KNX”.)
A 2×2×0,8 jelentése: két érpár, 0,8 mm átmérőjű erekkel. Az egyik érpár a busz (piros-fekete), a másik tartalék (sárga-fehér).
Az épületen belüli elválasztás
A busz SELV rendszerű, tehát I. feszültségsávú; a 230 V-os körök II. feszültségsávúak. Az MSZ HD 60364-5-52, 528.1. szerint a kettő nem lehet ugyanabban a vezetékrendszerben, kivéve ha az öt megengedett módszer valamelyikét alkalmazzák:
a) minden kábel vagy vezető a legnagyobb jelen lévő feszültségre szigetelt; VAGY b) a többerű kábel mindegyik ere a kábelben jelen lévő legnagyobb feszültségre szigetelt; VAGY c) a kábelek a saját rendszerfeszültségükre szigeteltek, és a csatorna KÜLÖN REKESZÉBEN futnak; VAGY d) kábeltálcán, ahol a fizikai elválasztást VÁLASZFAL biztosítja; VAGY e) KÜLÖN védőcső-, csatorna- vagy vályúrendszert alkalmaznak.
A SELV- és PELV-rendszerekre ezen felül a 414. szakasz követelményei érvényesek.
Gondold végig a felsorolást a KNX-buszkábelre:
- a) MINDEN vezető 230 V-ra szigetelt: a KNX-buszkábel NEM ilyen, és nem is cserélhető akármilyen 230 V-os kábelre, mert akkor elveszne a csavart érpár és az árnyékolás; - b) többerű kábel: itt nem értelmezhető, mert a busz külön kábel; - c) és d) külön rekesz, illetve válaszfal: működik, de csak ott, ahol eleve többrekeszes csatorna vagy válaszfalas tálca van; - e) KÜLÖN VÉDŐCSŐ: mindig működik, semmilyen mérlegelést nem igényel, és a későbbi bővítésnél is szabad marad a kezed.
Ezért a buszkábelnek gyakorlatilag mindig külön védőcső jár. Ez nemcsak szabványi követelmény, hanem a legegyszerűbb kivitel is.
A szabvány két megjegyzése is ide tartozik:
- 1. MEGJEGYZÉS: a TÁVKÖZLÉSI és ADATÁTVITELI áramkörökre a villamos zavarásra (elektromágneses és elektrosztatikus) vonatkozó KÜLÖN MEGFONTOLÁSOK alkalmazhatók. - 2. MEGJEGYZÉS: vezetékrendszer és VILLÁMVÉDELMI RENDSZER közelsége esetén az IEC 62305 sorozatot kell figyelembe venni.
Nincs olyan, általánosan érvényes, centiméterben megadott távolság, amelyet a buszkábel és az erősáramú vezeték között épületen belül tartani kellene.
A kutatási jegyzet ezt kifejezetten nyitott kérdésként tartja nyilván: a keresés nem hozott számértéket, csak az elvi keretet – az 528.1. szakaszt. Az épületen belül tehát nem „centiméterekben”, hanem elválasztásban kell gondolkodni.
Gyártói szerelési útmutató adhat számot (a KNX-eszközök és -kábelek gyártói néha megadnak ajánlott távolságot a zavarvédelem javára) – azt kell követni, ha van. Ha nincs, az 528.1. szerinti külön rendszer a helyes válasz.
A földbe fektetett eset – itt VAN konkrét szám
Földbe fektetett távközlési kábelek és földbe fektetett erősáramú kábelek keresztezése vagy közelsége esetén legalább 100 mm távolságot kell tartani, vagy az a), illetve b) pont követelményét kell teljesíteni:
a) TŰZGÁTLÓ VÁLASZFALAT kell elhelyezni a kábelek között - például tégla, kábelvédő fedők (agyag, beton), formázott elemek (beton), vagy tűzgátló anyagból készült kábel-védőcső, illetve kábelvályú adta kiegészítő védelem; VAGY b) KERESZTEZÉSEKNÉL mechanikai védelmet kell biztosítani a kábelek között - például kábelvédőcsövet, beton kábelvédő fedőket vagy formázott elemeket.
Mert a földbe fektetésnél nincs csatorna, nincs rekesz, nincs védőcső-rendszer – ott a földtömeg a „vezetékrendszer”. Ilyenkor a szabvány nem tud elválasztási módszert előírni, ezért távolságot ír elő, és mellé két alternatívát: válaszfalat vagy mechanikai védelmet.
A gyakorlatban ez azt jelenti: ha egy telken a kertkapu KNX-vezérléséhez földben megy a buszkábel, és keresztezi a garázs 230 V-os betápját, akkor vagy 10 cm hely van a kettő között, vagy kábelvédő elem kerül közéjük a keresztezésnél. A 26.6. mintapélda ezt végigviszi.
Nem villamos vezetékek közelsége
Az 528.3. szakasz erre is szabályt ad, és ez a buszkábelre ugyanúgy érvényes:
| Pont | Követelmény |
|---|---|
| 528.3.1 | a vezetékrendszert nem szabad hőt, füstöt vagy gőzt termelő szolgáltatások közelébe szerelni, kivéve ha megfelelő árnyékolás védi – úgy, hogy az árnyékolás a hőelvezetést ne akadályozza. A kábelfektetésre nem kifejezetten tervezett terekben (aknák, üregek) úgy kell fektetni, hogy a szomszédos rendszerek (gáz-, víz-, gőzvezeték) normál üzeme ne fejtsen ki káros hatást |
| 528.3.2 | kondenzációt okozó vezetékek (víz, gőz, gáz) alatt vezetett vezetékrendszert védeni kell a káros hatásoktól |
| 528.3.3 | úgy kell elhelyezni őket, hogy a másik rendszeren végzett bármely előrelátható munka ne okozzon kárt a villamos rendszerben – és fordítva. (A szabvány megjegyzése szerint ez megfelelő térbeli távolsággal vagy mechanikai/termikus árnyékolással érhető el.) |
| 528.3.4 | szoros közelségnél mindkét feltételnek teljesülnie kell: a vezetékrendszert védeni kell a másik rendszer normál üzeméből fakadó veszélyektől, és biztosítani kell a hibavédelmet – a nem villamos fémvezetékeket idegen vezetőképes résznek kell tekinteni |
„…a nem villamos fémvezetékeket idegen vezetőképes résznek kell tekinteni.”
Ez azt jelenti, hogy a gázcső, a vízcső, a fűtésvezeték az egyenpotenciálú összekötés szempontjából nem semleges környezet, hanem a villamos rendszer része – ezért kell őket bekötni a védő egyenpotenciálú összekötésbe.
Buszrendszer szerelésénél ez azért bukkan fel, mert a busz gyakran gépészeti aknákban, csőnyomvonalak mellett fut – és ilyenkor mindkét szabály egyszerre érvényes: az 528.3. (fektetés) és a 414. (SELV) szakasz.
26.4 Érzékelők (jeladók) bekötése és elhelyezése
Minden eszköz, amely jelet ad a buszra. A leggyakoribbak:
| Érzékelő | Mit ad a buszra? |
|---|---|
| Nyomógomb (busz-nyomógomb) | kapcsolási, dimmelési, redőny- vagy jelenetparancsot |
| Mozgás- és jelenlétérzékelő | jelenlét-információt, gyakran fényszinttel együtt |
| Hőmérséklet-érzékelő | a helyiség hőmérsékletét |
| Szél- és esőérzékelő | az árnyékolás védelmi parancsát |
| Bináris bemeneti modul | hagyományos, potenciálmentes érintkező (pl. ablakkontaktus, régi kapcsoló) jelét fordítja buszra |
Ez a legpraktikusabb eszköz felújításnál. A meglévő, hagyományos kapcsolókat és érintkezőket nem kell kicserélni: a vezetékeiket egy bináris bemeneti modulra kötik az elosztóban, és onnantól ugyanúgy a buszon adnak jelet, mint egy gyári busz-nyomógomb.
Ugyanez a fogás a kaputelefon, a riasztóközpont vagy a kazán kimeneti érintkezőjének bekötésére: a potenciálmentes érintkező a bináris bemenetre megy, és a busz már tud róla.
Figyelem: a bináris bemenet kisfeszültségű eszköz. A hozzá vezetett kontaktusvezetékre ugyanúgy érvényes az 528.1. szerinti elválasztás, mint a buszkábelre.
Az elhelyezés szabályai
Az érzékelők elhelyezésénél a 25. fejezet szabályai változatlanul érvényesek: a PIR-érzékelő a keresztirányú mozgást érzékeli jobban, a hőforrások megzavarják, a hőmérséklet-érzékelőt nem huzatos vagy napsütött helyre kell tenni.
A buszos rendszernél két új szempont jön ehhez:
1. A BUSZKÁBELNEK EL KELL JUTNIA AZ ÉRZÉKELŐHÖZ. Ez a tervezés legfontosabb következménye: minden ponton, ahol KÉSŐBB is lehet érzékelő vagy nyomógomb, érdemes a buszt kiépíteni - utólag ugyanolyan bontás, mint egy hagyományos kábelnél. 2. A BUSZ TOPOLÓGIÁJA SZABAD, DE A SZABÁLYOK KÖTNEK. A busz fa-, vonal- vagy csillagszerkezetben is vezethető (GYŰRŰT nem szabad zárni), de a kábelhossz-korlátokat (26.3. mintapélda) be kell tartani.
Egy hagyományos szerelésnél az utólagos bővítés fájdalmas, de legalább látható költség: új kábel, új bontás.
A buszos szerelésnél az a csapda, hogy a rendszer „bővíthetőnek” látszik – hiszen a logika szoftver. De ha a buszkábel nincs ott, akkor pontosan ugyanannyi bontás kell, mint hagyományos szerelésnél.
Ezért a buszos szerelés aranyszabálya: a kiépítéskor több buszpontot kell hagyni, mint amennyi kell – a plusz néhány méter kábel és üres szerelvénydoboz elhanyagolható költség ahhoz képest, amit egy későbbi falbontás jelent.
26.5 Beavatkozók (aktorok) az elosztóban
A buszon kapott parancsot végrehajtó készülék, amely a teljesítménykört kapcsolja. Jellemző fajtái:
| Aktor | Mit kapcsol? |
|---|---|
| Kapcsoló- (relés) aktor | lámpakörök, dugaszolóaljzat-körök, fűtőkörök be-ki kapcsolása |
| Dimmeraktor | fényerőszabályozás (fázishasítás vagy 0-10 V / DALI kimenet) |
| Redőny- (jalousie-) aktor | kétirányú motorok, beépített reteszeléssel a FEL és a LE irány között |
| Fűtésaktor | termikus szelepmozgatók kapcsolása, gyakran PWM-mel |
| Bináris kimeneti modul | potenciálmentes érintkező kiadása más rendszer felé |
Az aktorok csatornaszámmal jellemzők: egy 8-csatornás kapcsolóaktor nyolc önálló áramkört tud kapcsolni.
Mert a redőnymotor két irányát soha nem szabad egyszerre táplálni – ez a 25.6 alfejezet első számú szabálya.
A redőnyaktorban ez gyárilag, a készülék belsejében meg van oldva: a két kimenet hardveresen kizárja egymást, tehát a programozó akármit paraméterez, a két irány nem tud egyszerre bekapcsolni.
Ez az egyik legjobb érv a célaktor mellett: ha valaki „megspórolja” a redőnyaktort, és egy közönséges kétcsatornás kapcsolóaktorral hajt redőnyt, akkor a reteszelés csak szoftveresen van meg – és egy paraméterezési hiba vagy egy hibás távirat tönkreteheti a motort.
A szabály tehát: redőnyhöz redőnyaktort.
Az aktorcsatornák és a védelem
Ez a leggyakoribb félreértés a buszos elosztónál. Az aktor egy kapcsolókészülék, nem védelmi eszköz:
- Az aktorcsatorna KAPCSOL, de nem véd túláram és zárlat ellen. - Minden kimenő áramkör előtt ott kell lennie a saját KISMEGSZAKÍTÓJÁNAK, ugyanúgy, mint hagyományos szerelésnél. - A kismegszakító a MÉRETEZÉS szerint választandó (a vezeték terhelhetősége, a feszültségesés, a hibavédelem) - az aktor csatornaszáma ezen semmit nem változtat.
Vagyis a buszos elosztó nem kevesebb, hanem több készüléket tartalmaz: a kismegszakítókat és az aktorokat. Ezért nagyobb az elosztó.
A jegyzet nem közöl aktorkimenet-terhelhetőséget, sem a kapcsolható lámpatestszámot vagy kondenzátoros terhelést.
Ezek termékszintű adatok, és ugyanaz a csapda áll fenn, mint a 25. fejezet kontaktoros mintapéldájában: a katalógus AC-1 kategóriában szép számot ad, a lámpaterhelés (és különösen a LED-meghajtós terhelés) viszont jóval kevesebb lehet.
A helyes eljárás: az aktor adatlapján meg kell keresni a terhelésfajtára vonatkozó adatot (izzólámpa, kisülőlámpa, LED, motor), és azt kell a tervezett terheléssel összevetni, nem a névleges áramot. A 26.8. mintapélda ezt viszi végig.
26.6 Alapszintű paraméterezés és üzembe helyezés – mit végezhet a villanyszerelő
Ez az alfejezet a fejezet legkényesebb kérdésére válaszol: hol van a szerelő és a programozó munkája közötti határ?
Fizikai cím: az eszköz egyedi azonosítója a topológiában, terület.vonal.eszköz formában (például 1.1.20). Minden eszköznek pontosan egy fizikai címe van, és a rendszerben nem lehet két azonos.
Csoportcím: azt mondja meg, mely eszközök működnek együtt. Egy nyomógomb és három aktorcsatorna kaphat ugyanazt a csoportcímet – akkor a nyomógomb mindhármat kapcsolja. Egy eszköznek több csoportcíme is lehet.
A címek kiosztása és a paraméterezés az ETS szoftverrel történik.
- A FIZIKAI CÍM olyan, mint a LAKCÍM: megmondja, hol van az eszköz a rendszerben. A programozáshoz és a hibakereséshez kell, a napi működésben nem játszik szerepet. - A CSOPORTCÍM olyan, mint a TELEFONSZÁM: aki ugyanazt a számot hívja, ugyanazokkal beszél. A napi működés EZEN zajlik.
Ezért lehet ugyanazt a lámpát három nyomógombról kapcsolni vezetékezés nélkül: mindhárom nyomógomb ugyanazt a csoportcímet küldi, és az aktorcsatorna arra reagál. Ez a buszrendszer egész lényege egy mondatban.
A munka határai
Az alábbi felosztás a bevett szakmai gyakorlatot írja le, és azt, amit a jegyzet didaktikailag helyesnek tart. Nem jogszabályi vagy szabványi követelmény, és a konkrét munkán a szerződés és a megrendelő igénye határozza meg.
Amit tudni kell: az ETS szoftver használata licencköteles, és a KNX-rendszerek paraméterezéséhez a gyártói-szövetségi rendszer külön képzést és tanúsítványt kínál. A tényleges programozást jellemzően arra képzett szakember végzi.
| Szakasz | Ki végzi jellemzően? |
|---|---|
| Nyomvonal, védőcsövezés, buszkábel behúzása | villanyszerelő |
| A teljesítménykörök kiépítése, kismegszakítók, aktorok beszerelése | villanyszerelő |
| Az eszközök bekötése (busz és terhelés), a busz polaritásának ellenőrzése | villanyszerelő |
| A buszfeszültség és a folytonosság mérése | villanyszerelő |
| A fizikai cím betöltése (a programozógomb megnyomása) | villanyszerelő, a programozóval együttműködve |
| Az ETS-projekt, a csoportcímek és a paraméterek | KNX-programozó (ETS-licenc) |
| A funkciópróba | közösen |
| A dokumentálás és az átadás | közösen |
Minden KNX-eszközön van egy kis programozógomb és egy jelzőled. Amikor a programozó a gépén kiadja, hogy „töltsd be a fizikai címet”, akkor az adott eszközön meg kell nyomni ezt a gombot – így tudja a rendszer, melyik eszköz kapja a címet.
Ez a szerelő tipikus közreműködési pontja: a programozó a gép mellett ül, a szerelő pedig végigmegy a házon, és sorban megnyomja a gombokat. Ezért nagyon fontos, hogy
- MINDEN eszköz HOZZÁFÉRHETŐ legyen (ne legyen már lefestve, lebútorozva, gipszkartonnal lezárva); - a szerelő TUDJA, melyik eszköz hol van - azaz legyen KIOSZTÁSI LISTA vagy alaprajz a helyekkel.
Ha ez a két feltétel nem teljesül, a betöltés a munka leghosszabb és legidegesítőbb szakasza lesz.
Amit a szerelő a busz-oldalon mérni tud
1. BUSZFESZÜLTSÉG: a busz kapcsain kb. 29 V egyenfeszültség - a mért érték a tápegység és a terhelés függvényében kissé eltérhet, a gyártói toleranciát az adatlap adja meg. 2. POLARITÁS: a KNX-busz POLARITÁS-ÉRZÉKENY (piros = +, fekete = -). Felcserélve az eszköz nem működik. Ez a leggyakoribb szerelési hiba. 3. FOLYTONOSSÁG: minden buszpontig eljut-e a kábel, nincs-e szakadás vagy zárlat az érpáron. 4. ZÁRLAT az erősáramú kör felé: a busz SELV - HA a 230 V valahol hozzáér, az egész rendszer tönkremegy. Ezt a szigetelési ellenállás mérésével lehet kizárni. 5. GYŰRŰ: nincs-e véletlenül összekötve két buszág (zárt gyűrű).
A KNX-buszkábel piros ere a +, a fekete a −. Ha egy eszköznél felcseréled, az eszköz nem működik (a legtöbb kivitel nem megy tönkre, de nem is jelentkezik be).
Egy 60 eszközös házban egyetlen felcserélt polaritás fél napot el tud venni a keresésből – ezért érdemes a bekötést egységesen, mindig ugyanabban a sorrendben végezni, és a kötődobozokban a színeket megtartani.
(Az árnyékolás és a tartalék érpár kezelésére a gyártói szerelési útmutató ad iránymutatást; a jegyzet erre nem közöl szabályt.)
26.7 Egyéb rendszerek: vezeték nélküli megoldások, gyártói rendszerek
Ez az alfejezet tájékoztató szint: a jegyzet nem részletezi az egyes gyártói rendszereket, mert azok termékfüggők, és a szabványi alapot a KNX adja.
| Kategória | Lényege | Amit a szerelőnek tudni kell |
|---|---|---|
| Gyártófüggetlen, vezetékes busz (KNX) | a fejezet fő témája; több gyártó eszközei együtt működnek | ez az egyetlen olyan rendszer, amely gyártófüggetlenséget ígér |
| Gyártói (zárt) rendszerek | egy gyártó saját busza vagy protokollja | a bővítés a gyártóhoz kötött; ezt a megrendelővel közölni kell |
| Vezeték nélküli rendszerek | rádiós kommunikáció busz helyett | nincs buszkábel, de van rádiós lefedettség kérdés, és elem- vagy akkumulátorcsere |
Az MSZ HD 60364-5-56, 560.8.2. a biztonsági berendezésekről szólva kifejezetten kimondja:
„A VEZETÉK NÉLKÜLI vezérlő- és buszrendszereket azonos módon kell figyelembe venni.”
Vagyis biztonsági berendezésnél (például biztonsági világításnál) a vezeték nélküli vezérlésre ugyanazok a követelmények érvényesek, mint a vezetékesre – beleértve a tűzállósági követelményeket is.
A gyakorlati következtetés: a rádiós megoldás komfortfunkcióra alkalmas, életvédelmi funkcióra viszont csak akkor, ha a rendszer a biztonsági berendezésekre vonatkozó követelményeket is teljesíti. Ezt nem a szerelő, hanem a tervező dönti el.
Három kérdést, és mindhárom a hosszú távról szól:
1. BŐVÍTHETŐSÉG: kap-e az épület olyan rendszert, amelyhez 10 év múlva is lesz eszköz? A gyártófüggetlen rendszer itt erős. 2. SZERVIZELHETŐSÉG: ki tudja majd megjavítani vagy átállítani? Van-e a környéken több, ilyen rendszerhez értő szakember? 3. A PROJEKTFÁJL: kinél lesz a paraméterezés (az ETS-projekt)? HA nincs meg, az egész rendszert újra kell programozni - ezért a projektfájl A MEGRENDELŐ tulajdona, és az átadási dokumentáció része kell hogy legyen.
A harmadik pont a legtöbbször elfelejtett, és a legdrágább, ha kimarad.
26.8 Vagyon- és életvédelmi rendszerek kábelhálózata
A behatolásjelző, a tűzjelző és a kaputelefon nem komfortrendszer: részben vagy egészben életvédelmi funkciót lát el. A villanyszerelő ezeknél jellemzően a kábelhálózatot építi ki, a rendszert a szakcég szereli és helyezi üzembe.
Az MSZ HD 60364-5-56, 560.3.16. szerint: „azon villamos szerkezetek villamos hálózata, amelyek veszély esetén személyek védelmére vagy figyelmeztetésére szolgálnak, illetve lényegesek egy helyiségből való kimenekítésükhöz”.
A szabvány példái között kifejezetten szerepelnek a vészjelzőrendszerek: tűzjelzők, CO-érzékelők, behatolásjelzők – a tartalékvilágítás, a tűzoltó szivattyúk és a biztonsági felvonók mellett.
Ha egy rendszer a szabvány szerint biztonsági berendezés, akkor rá az MSZ HD 60364-5-56 teljes szabályrendszere érvényes – amit a jegyzet biztonsági világítással foglalkozó fejezete részletesen tárgyal. A legfontosabbak:
- [560.7.1.] MINDEN MÁS ÁRAMKÖRTŐL FÜGGETLEN áramkör; - [560.7.2.] tűzveszélyes (BE2) téren csak tűzállóan, robbanásveszélyes (BE3) zónán SEMMILYEN körülmények között sem; - [560.7.7.] LIFTAKNÁBAN nem szabad elhelyezni; - [560.7.13.] RCD-vel és AFDD-vel NEM szabad védeni; - [560.8.1.] tűz esetén is működő résznél tűzálló kábelrendszer, A RÖGZÍTÉSEKKEL EGYÜTT; - [560.8.2.] ugyanez érvényes a VEZÉRLŐ- ÉS BUSZRENDSZER kábelezésére, a VEZETÉK NÉLKÜLIT is beleértve; - [560.10.1.] a tűzjelzés és tűzoltás táplálásának kábelrendszerét A FŐ BEJÖVŐ TÁPLÁLÁSBÓL KÜLÖN ÁRAMKÖRREL kell ellátni, és ha van tűzeseti kapcsoló, akkor annak TÁPOLDALÁRA kell kötni, EGYÉRTELMŰEN AZONOSÍTVA.
A gyakorlati tanulság a szerelőnek: ha tűzjelző-hurokhoz vagy tűzvédelmi berendezéshez húzol kábelt, azt nem szabad a többi gyengeáramú kábellel egy kalap alá venni. A nyomvonalat és a kábeltípust a tűzvédelmi terv adja meg, és ha a tervből nem derül ki, vissza kell kérdezni.
A buszrendszer és a biztonsági rendszer viszonya
„A nem biztonsági villamos berendezés vezérlő- vagy buszrendszerében előforduló meghibásodás nem befolyásolhatja károsan a biztonsági berendezések működését. Ez vonatkozik más biztonsági berendezések vezérlő- vagy buszrendszerére is.”
„Rátehetjük a tűzjelzőt a KNX-re, hogy a kijelzőn látszódjon?”
A válasz: a tűzjelző funkciója nem a KNX-en futhat. A komfortbusz meghibásodása (egy lefagyott eszköz, egy busztelítődés, egy hibás paraméterezés) nem befolyásolhatja a biztonsági berendezés működését.
Amit szabad: a tűzjelző központ egy potenciálmentes kimenő érintkezőjét a KNX bináris bemenetére kötni, hogy a komfortrendszer tudjon a riasztásról (például felkapcsolja a világítást, felhúzza a redőnyöket). Itt a jelzés egyirányú, és a tűzjelző működése nem függ a busztól.
Amit nem szabad: a tűzjelző saját logikáját, a riasztás továbbítását vagy a beavatkozását a komfortbuszon keresztül megvalósítani.
(Ugyanez a gondolat a 25. fejezet vezérlési prioritásainál: a védelmi funkció mindig felül van, és nem függhet a komfortrendszertől.)
Kaputelefon és behatolásjelző kábelhálózata
A jegyzetnek nem állt rendelkezésére szabványi vagy több forrásból igazolt anyag
- a behatolásjelző rendszerek kábelezési szabályairól (hurokellenállás, érszám, végellenállás), - a kaputelefon- és videokaputelefon-rendszerek kábeltípusairól és hosszkorlátairól, - a tűzjelző hurkok kábelspecifikációjáról.
Ezek rendszer- és gyártófüggő adatok, illetve a tűzjelzőnél tűzvédelmi tervezői hatáskör. A jegyzet ezért nem közöl rájuk számot.
Amit a fejezet tényként közöl és amit a szerelőnek tudnia kell:
1. Ezek a rendszerek az 528.1. szempontjából I. FESZÜLTSÉGSÁVÚAK, tehát a 230 V-os körtől EL KELL VÁLASZTANI őket (külön védőcső a legegyszerűbb). 2. Földben, erősáramú kábellel keresztezve vagy közel: az 528.2. szerint LEGALÁBB 100 mm, vagy tűzgátló válaszfal, illetve keresztezésnél mechanikai védelem. 3. HA a rendszer a 560.3.16. szerint BIZTONSÁGI BERENDEZÉS, akkor rá az MSZ HD 60364-5-56 TELJES szabályrendszere érvényes. 4. A kábeltípust, az érszámot és a nyomvonalat A RENDSZER TERVEZŐJE adja meg - a szerelő azt építi, és ha hiányzik, visszakérdez.
26.9 A különböző feszültségszintek együttes jelenléte – fokozott felelősség
Ez a témakör a 25.8 alfejezet folytatása, de a buszrendszernél fokozott a felelősség, mert
- UGYANABBAN AZ ELOSZTÓBAN van 230 V-os teljesítménykör és SELV busz; - UGYANAZOKON A NYOMVONALAKON fut erősáramú kábel és buszkábel; - UGYANABBAN A SZERELVÉNYDOBOZBAN lehet 230 V-os aljzat és busz-nyomógomb; - és a busz-oldalt MINDENKI érinthető, biztonságos rendszernek tekinti - joggal, ha jól szereltük meg.
Ha a 230 V bárhol hozzáér a buszhoz, három dolog történik egyszerre:
1. A BUSZRA KÖTÖTT ESZKÖZÖK TÖNKREMENNEK - nem egy, hanem potenciálisan MINDEGYIK, mert a busz mindenhova elvezeti. 2. A SELV-KÉNT KEZELT ÉRINTKEZŐ FELÜLETEKEN 230 V jelenik meg - ott, ahol senki nem számít rá, és ahol nincs érintésvédelmi intézkedés. 3. A HIBA NEM FELTÉTLENÜL DERÜL KI AZONNAL - a rendszer "furcsán működik", és a szerelő paraméterezési hibát keres, miközben villamos hiba van.
A harmadik pont a legrosszabb: a buszos rendszereknél a villamos hiba szoftverhibának látszik. Ezért kell a hibakeresést mindig a villamos alapokkal kezdeni: buszfeszültség, polaritás, szigetelési ellenállás.
A három szabályréteg egy helyen
| Szabály | Mit mond? | Hol találod? |
|---|---|---|
| MSZ HD 60364-5-52, 528.1. | I. és II. feszültségsáv közös vezetékrendszerben csak az öt megengedett módszer valamelyikével; SELV/PELV-re a 414. szakasz is | a 26.3 és a 25.8 alfejezet |
| MSZ HD 60364-5-52, 528.2. | földben, távközlési és erősáramú kábel keresztezésénél vagy közelségénél legalább 100 mm, vagy tűzgátló válaszfal, illetve mechanikai védelem | a 26.3 alfejezet |
| MSZ HD 60364-5-56, 560.5.4., 560.8.2. | a nem biztonsági buszrendszer hibája nem hathat a biztonsági berendezésre; a busz- és vezérlőkábelezésre (vezeték nélkülire is) ugyanazok a követelmények | a 26.7 és a 26.8 alfejezet |
Elektromágneses összeférhetőség (EMC)
Az elektromágneses összeférhetőség (electromagnetic compatibility) nemzetközi terminológiai alapját az IEC 60050-161 („International Electrotechnical Vocabulary – Part 161: Electromagnetic compatibility”) adja meg – ez a fogalom hivatalos nemzetközi terminológiai szabványa.
Az uniós jogi keret a 2014/30/EU EMC-irányelv.
Mert a busz kisfeszültségű jelvezeték, amely hosszan fut az erősáramú kábelek mellett. Az erősáramú kör kapcsolásai, a dimmerek fázishasítása, a frekvenciaváltók és a villámcsapások mind zavart kelthetnek benne.
Az EMC két irányt jelent, és mindkettő fontos:
- ZAVARKIBOCSÁTÁS: a készülék ne zavarja a környezetét. Ezért van a fázishasításos dimmereken szűrés, és ezért van a készülékeken EMC-jelölés. - ZAVARÁLLÓSÁG (immunitás): a készülék bírja a környezet zavarát. A csavart érpár és az árnyékolás éppen ezért van a KNX-kábelben.
A szerelő eszközei az EMC érdekében: a csavart érpár megtartása (ne bontsd meg hosszan a sodrást), az árnyékolás gyártó szerinti kezelése, a külön nyomvonal, és a túlfeszültség-védelem – amelynek fokozatait a jegyzet túlfeszültség-védelemmel foglalkozó fejezete tárgyalja.
Amit a jegyzet itt NEM közöl: nincs számszerű zavarkibocsátási vagy zavarállósági határérték, és nincs centiméterben megadott elválasztási távolság – ezekre az EMC-szabványsorozat és a gyártói útmutató a forrás.
26.10 A rendszer átadása, dokumentálása, a felhasználó betanítása
A dokumentáció – ami nélkül a rendszer értéktelen
Ez a buszos rendszerek legfontosabb átadási tétele, és a leggyakrabban elfelejtett.
Ha a projektfájl nincs meg, akkor
- a rendszer nem módosítható (minden funkcióváltás ÚJRA- programozást igényel, elölről); - az eszközök nem azonosíthatók (nem tudni, melyik fizikai cím hol van); - egy hibás eszköz cseréje is nehéz, mert a paramétereket nem lehet átvinni.
Ezért a projektfájlt – a rajzokkal, a kiosztási listával és a paraméterezés leírásával együtt – át kell adni, és a megrendelőnek meg kell őriznie.
Az átadási dokumentáció minimuma:
- ÁRAMKÖRI RAJZOK: a teljesítménykörök és az aktorcsatornák hozzárendelése; - TOPOLÓGIAI RAJZ: a vonalak, a tápegységek, a vonalcsatolók és a buszkábel nyomvonala; - KIOSZTÁSI LISTA: minden eszköz FIZIKAI CÍME és a fizikai HELYE (helyiség, szerelvénydoboz, elosztósor); - A CSOPORTCÍMEK listája, érthető megnevezésekkel (ne "GA 1/2/3", hanem "nappali mennyezeti lámpa - kapcsolás"); - AZ ETS-PROJEKTFÁJL; - A BEÁLLÍTOTT PARAMÉTEREK leírása (idők, jelenetek, prioritások); - A MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYVEK (a villamos rész szerelői ellenőrzése); - A KEZELÉSI ÚTMUTATÓ a felhasználónak.
A funkciópróba
1. VILLAMOS ALAPOK: buszfeszültség, polaritás, folytonosság, szigetelési ellenállás - MINDEN buszpontnál. 2. ESZKÖZÖNKÉNTI BEJELENTKEZÉS: minden eszköz látszik-e a rendszerben (fizikai cím betöltve). 3. FUNKCIÓK EGYENKÉNT: minden nyomógomb minden funkciója, minden aktorcsatorna. 4. PRIORITÁSOK ÉS RETESZELÉSEK: a szélérzékelő felülírja-e a kézi parancsot? a redőnyaktor kizárja-e a két irányt? a tűzjelző bemenet kiváltja-e a beállított reakciót? 5. VISSZAÁLLÁS: áramkimaradás után a rendszer helyesen indul-e újra? (A tápegység és az eszközök felfutási ideje eltér.) 6. JELENETEK ÉS IDŐPROGRAMOK: a beprogramozott jelenetek és időkapcsolások valóban azt teszik-e, amit a megrendelő kért.
A funkciók egyenkénti próbáját mindenki elvégzi – a prioritásokat és a visszaállást nem.
Pedig éppen ezek azok, amelyeknél a hiba kárt okoz: a szélérzékelő prioritásának hiánya letöri a napellenzőt, a hibás visszaállás pedig azt eredményezheti, hogy áramkimaradás után a ház „másik állapotban” indul, mint ahogy hagytuk.
A visszaállás próbája egyszerű: kapcsold le a főkismegszakítót, várj, kapcsold vissza, és nézd meg, mi történik. Ezt a próbát át kell venni a megrendelővel is, hogy tudja, mire számíthat.
A felhasználó betanítása
A buszos rendszer betanítása több, mint a hagyományosé, mert a felhasználó nem látja, mi történik a háttérben.
| Mit? | Miért? |
|---|---|
| Melyik nyomógomb mit tesz – a rövid és a hosszú nyomás különbsége is | a busz-nyomógombokon jellemzően több funkció van egy gombon |
| Mi a jelenet, és hogyan lehet felülírni | különben a felhasználó azt hiszi, „magától” változik a fény |
| Mi az, amit ő átállíthat (időprogram, jelenet) és mi az, amihez programozó kell | a paraméterek nagy része csak ETS-ből változtatható |
| Mi a normális viselkedés – felfutási idő, érzékelő utánvilágítása, redőnymotor termikus lekapcsolása | ezek nem hibák |
| Kit kell hívni, ha módosítani akar – és hogy nála van a projektfájl | ez a rendszer hosszú távú működésének feltétele |
A biztonsági világítás fejezetében idézett elv itt is érvényes: az átvétel után az üzemeltetés, a karbantartás és a folyamatos ellenőrzés felelőssége az épületért jogi felelősséggel tartozó személyre száll át – ő a feladatokat átruházhatja, de felelős marad.
Buszos rendszernél ez konkrétan azt jelenti, hogy a megrendelőnek gondoskodnia kell
- a projektfájl megőrzéséről, - a szervizkapcsolat fenntartásáról, - és a rendszer időszakos ellenőrzéséről - különösen, ha a busz BIZTONSÁGI funkciót is érint.
Ezt az átadáskor ki kell mondani, és az átadási jegyzőkönyvben rögzíteni.
Kidolgozott mintapéldák
26.1. mintapélda – Buszterhelés és tápegység-méretezés
Egy KNX-vonalra a következő eszközök kerülnek:
Eszköz Darab Áramfelvétel / db busz-nyomógomb 18 10 mA mozgásérzékelő 6 12 mA aktor (busz-oldali felvétel) 4 10 mA hőmérséklet-érzékelő 3 8 mA A kiválasztott tápegység 640 mA-es.
a) Mekkora a vonal összes áramfelvétele? Megfelel-e a tápegység? b) Hány további eszköz tehető még a vonalra? c) Megfelelne egy 320 mA-es tápegység?
(Az áramfelvételi és tápegység-adatok a feladat megadott adatai; a jegyzet nem közöl eszközönkénti áramfelvételt.)
a) Az összes áramfelvétel
18 db · 10 mA = 180 mA
6 db · 12 mA = 72 mA
4 db · 10 mA = 40 mA
3 db · 8 mA = 24 mA
------
ÖSSZESEN 316 mAI_ossz = 316 mA
Összehasonlítás:
Tápegység: 640 mA Terhelés: 316 mA 316 mA <= 640 mA -> MEGFELEL Tartalék: 640 - 316 = 324 mA (a névleges 50,6 %-a)
b) Hány további eszköz tehető rá?
Itt két korlátot kell ellenőrizni.
1. A tápegység korlátja. Ha a további eszközök 10 mA-esek:
n_táp = 324 / 10 = 32,4 → 32 eszköz
2. A darabszám-korlát. Egy vonalon legfeljebb 64 résztvevő lehet. A jelenlegi eszközszám:
n_jelenlegi = 18 + 6 + 4 + 3 = 31 eszköz
n_hely = 64 − 31 = 33 eszköz
A tápegység engedne: 32 további eszközt A 64-es korlát engedne: 33 további eszközt A SZIGORÚBB DÖNT: 32 további eszköz
c) A 320 mA-es tápegység
Tápegység: 320 mA Terhelés: 316 mA 316 mA <= 320 mA -> számszerűen megfelel Tartalék: 320 - 316 = 4 mA (1,25 %)
Számszerűen elég – a gyakorlatban azonban nem elfogadható, mert nincs tartalék: egyetlen további eszköz, vagy egy eszközcsere nagyobb felvételű típusra már túllépi a tápegységet.
Válasz: a) 316 mA, a 640 mA-es tápegység megfelel · b) 32 további eszköz (a tápegység a szigorúbb korlát) · c) számszerűen igen, de tartalék nélkül – nem javasolt.
Ez a mintapélda pontosan azt mutatja meg, amit a 26.2 alfejezet kimondott: előfordulhat, hogy a tápegység ér véget hamarabb, mint a 64-es hely.
Ebben a példában a két korlát majdnem egyszerre fogy el (32 és 33) – de egy nagyobb áramfelvételű eszközparknál (például sok kijelzős nyomógombnál) a tápegység jóval hamarabb elfogy, és a vonalon üresen marad hely.
Ezért kell mindkettőt kiszámolni, és mindig a szigorúbbat venni.
26.2. mintapélda – Topológia: hány vonal kell?
Egy irodaházba 200 KNX-eszközt terveznek.
a) Hány vonalra kell osztani, ha csak a darabszám-korlátot vesszük? b) Miért nem érdemes a vonalakat 64-re feltölteni? c) Hány vonalcsatoló kell? d) Hány tápegység kell?
a) A vonalszám a darabszám-korlát szerint
Egy vonalon legfeljebb 64 résztvevő:
n_vonal = 200 / 64 = 3,125 → felfelé kerekítve 4 vonal
b) Miért ne töltsük fel 64-re?
Három okból:
1. A TÁPEGYSÉG hamarabb elfogyhat (ld. a 26.1. mintapéldát). 2. A BUSZFORGALOM: minden távirat a vonal minden résztvevőjéhez eljut; a telített vonalon a rendszer LASSÚNAK érződik. 3. A BŐVÍTHETŐSÉG: ha a vonal tele van, egy későbbi eszköz már ÚJ VONALAT igényel - ami új vonalcsatolót és új tápegységet is jelent.
Gyakorlati kiosztás: 4 vonal helyett érdemes 5-6 vonalat tervezni, épületrészenként vagy funkcionálisan csoportosítva – így a vonalcsatoló szűrése is hatékony lesz.
c) A vonalcsatolók
Minden vonal a fő- (területi) vonalra egy vonalcsatolón keresztül csatlakozik:
4 vonal → 4 vonalcsatoló
A vonalcsatoló két dolgot tesz: galvanikusan elválasztja a vonalakat (így mindegyik saját tápegységgel és saját 64-es korláttal dolgozik), és szűri a táviratokat.
d) A tápegységek
Vonalonként egy tápegység:
4 vonal → 4 tápegység
Válasz: a) 4 vonal · b) tápegység-, forgalom- és bővíthetőségi okból · c) 4 vonalcsatoló · d) 4 tápegység.
A vonalcsatolók a fő- (területi) vonalon maguk is résztvevők. Hogy ehhez a vonalhoz kell-e önálló tápegység, és ha igen, milyen, azt a gyártói szerelési útmutató és a rendszerterv mondja meg – a jegyzetnek erre nem állt rendelkezésére több forrásból igazolt szabálya.
Amit a fejezet tényként közöl: a topológia három korlátja (64 résztvevő / vonal, 15 vonal / terület, 15 terület) és a három kábelhossz-korlát három, egymástól független forrásból igazolt; a DC 29 V buszfeszültség két hivatalos KNX-forrásból igazolt.
26.3. mintapélda – A három kábelhossz-korlát ellenőrzése
Egy KNX-vonal a földszinti elosztóból indul, ahol a tápegység is van. A vonal három ágra oszlik:
Ág Hossza az elosztótól a legtávolabbi résztvevőig A ág 140 m B ág 210 m C ág 320 m a) Teljesül-e a 350 m-es tápegység-korlát? b) Teljesül-e a 700 m-es résztvevő-résztvevő korlát? c) Teljesül-e az 1000 m-es teljes vonalhossz-korlát? d) Mi lenne, ha a C ág 420 m lenne?
a) A 350 m-es korlát (tápegység – résztvevő)
A tápegységtől a legtávolabbi résztvevőig kell mérni. Ez a C ág vége:
Legnagyobb távolság a tápegységtől: 320 m Korlát: 350 m 320 m <= 350 m -> TELJESÜL
b) A 700 m-es korlát (résztvevő – résztvevő)
A két legtávolabbi résztvevő közti úton kell mérni. Ezek a B és a C ág végén vannak, és az út az elosztón keresztül vezet:
l = 210 + 320 = 530 m
Két legtávolabbi résztvevő közötti út: 530 m Korlát: 700 m 530 m <= 700 m -> TELJESÜL
c) Az 1000 m-es korlát (a vonal teljes kábelhossza)
Itt minden ágat össze kell adni:
l_ossz = 140 + 210 + 320 = 670 m
A vonal teljes kábelhossza: 670 m Korlát: 1000 m 670 m <= 1000 m -> TELJESÜL
Mindhárom korlát teljesül – a vonal megépíthető.
d) Ha a C ág 420 m lenne
Számoljuk újra mindhármat:
350 m korlát: a legnagyobb távolság 420 m -> 420 > 350 NEM TELJESÜL 700 m korlát: 210 + 420 = 630 m -> 630 <= 700 teljesül 1000 m korlát: 140 + 210 + 420 = 770 m -> 770 <= 1000 teljesül
Csak a 350 m-es, tápegység-korlát bukik meg. Ez azért jó hír, mert ez az egyetlen korlát, amely a tápegység ELHELYEZÉSÉTŐL függ – tehát megoldható anélkül, hogy a vonalat kettéosztanánk:
1. A TÁPEGYSÉG ÁTHELYEZÉSE a C ág közepe felé: ha a tápegység a C ágon 200 m-re kerül az elosztótól, akkor a legnagyobb távolság a C ág végéig 420 - 200 = 220 m, az A ág végéig 200 + 140 = 340 m, a B ág végéig 200 + 210 = 410 m -> a B ág LÉPI TÚL a 350 m-t. Tehát a puszta áthelyezés itt nem elég: számolni kell MINDEN ág végéig. 2. MÁSODIK TÁPEGYSÉG a vonalon, ha a gyártó megengedi (erre a gyártói útmutató ad szabályt). 3. A VONAL KETTÉOSZTÁSA vonalcsatolóval - ez mindig működik, de új tápegységet és új vonalat jelent.
Válasz: a)–c) mindhárom korlát teljesül · d) a 350 m-es korlát megbukik; a megoldás a tápegység áthelyezése (minden ág végéig újraszámolva), második tápegység, vagy a vonal kettéosztása.
Az első ösztön az, hogy „ha a tápegység messze van, tegyük közelebb”. De ahogy a számítás megmutatja, a tápegység áthelyezése az egyik ágon rontja a többit.
A helyes eljárás: a tápegység helyét úgy kell megválasztani, hogy a legtávolabbi résztvevőig mért távolság MINDEN ágon a korlát alatt legyen. Ez fa-szerkezetű hálózatnál nem magától értetődő, és érdemes végigszámolni – nem szemre becsülni.
26.4. mintapélda – Aktorcsatorna-igény meghatározása alaprajzról
Egy lakás KNX-rendszeréhez az alaprajz alapján a következő igény jött ki:
Funkció Igény kapcsolt világítási áramkör 11 dimmelt világítási áramkör 3 redőny 6 fűtési zóna 4 A rendelkezésre álló készülékek (feladatadat): kapcsolóaktor 4 / 8 / 16 csatornás; dimmeraktor 2 / 4 csatornás; redőnyaktor 4 / 8 csatornás; fűtésaktor 6 csatornás.
a) Milyen készülékeket kell beszerezni? b) Mennyi lesz a tartalékcsatorna? c) Hány eszközzel terheljük a buszt?
a) A készülékválasztás
Kapcsolóaktor – 11 csatorna kell. Két lehetőség:
1 db 16-csatornás: 16 csatorna, 5 tartalék, 1 eszköz 1 db 8 + 1 db 4: 12 csatorna, 1 tartalék, 2 eszköz
Dimmeraktor – 3 csatorna kell:
1 db 4-csatornás → 4 csatorna, 1 tartalék
Redőnyaktor – 6 csatorna kell:
1 db 8-csatornás → 8 csatorna, 2 tartalék
(Egy redőny egy csatornát igényel: a redőnyaktor csatornája kétirányú, a FEL és a LE kimenettel együtt, gyári reteszeléssel.)
Fűtésaktor – 4 csatorna kell:
1 db 6-csatornás → 6 csatorna, 2 tartalék
b) A tartalék két változatban
| Változat | Kapcsoló | Dimmer | Redőny | Fűtés | Összes tartalék | Eszközszám |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 16-csatornás | 5 | 1 | 2 | 2 | 10 | 4 |
| 8 + 4 | 1 | 1 | 2 | 2 | 6 | 5 |
c) A buszterhelés
16-csatornás változat: 4 aktor-eszköz a buszon 8 + 4 változat: 5 aktor-eszköz a buszon
A 64-es korlát és a tápegység szempontjából tehát a 16-csatornás változat kedvezőbb: egy eszközzel kevesebb, és több tartalékcsatornát ad.
Válasz: a) 1 db 16-csatornás kapcsolóaktor + 1 db 4-csatornás dimmeraktor + 1 db 8-csatornás redőnyaktor + 1 db 6-csatornás fűtésaktor · b) 10 tartalékcsatorna · c) 4 eszköz a buszon.
- MINDEN aktorcsatorna előtt ott kell lennie a saját KISMEGSZAKÍTÓJÁNAK - a csatornaszám nem csökkenti a védelmi készülékek számát. - Az AKTORKIMENET TERHELHETŐSÉGE külön kérdés: a csatornaszám nem jelenti azt, hogy bármilyen terhelés ráköthető (ld. a 26.8. mintapéldát). - A NAGY AKTOR EGY HIBAPONT: ha a 16-csatornás készülék meghibásodik, EGYSZERRE 16 áramkör esik ki. A több, kisebb készülék drágább és több buszhelyet visz, de a hibakockázatot megosztja.
Nagy épületben ezért gyakran szándékosan több, kisebb aktort használnak – ez tervezői döntés, nem a csatornaszám számtana.
26.5. mintapélda – Hagyományos és buszos vezetékmérleg
Egy nagy nappaliba 4 világítási kört kell tervezni, és mindegyik kört 5 különböző helyről lehessen kapcsolni.
Az elosztótól az öt kapcsolási helyig a nyomvonalak hossza: 12 m, 8 m, 15 m, 10 m, 6 m. A buszkábel láncolva vezethető, a lánc teljes hossza 38 m (feladatadat).
a) Megvalósítható-e a feladat hagyományos alternatív/keresztkapcsolással? b) Mennyi vezérlő érméter kell impulzusrelés megoldással? c) Mennyi kell buszos megoldással? d) Mi történik, ha később egy hatodik kapcsolási helyet kérnek?
a) Hagyományos alternatív/keresztkapcsolás
Öt kapcsolási hely négy körhöz keresztkapcsolással gyakorlatilag kivitelezhetetlen: körönként 2 végpont-váltókapcsoló és 3 keresztkapcsoló kellene, körönként 2 játszóvezetékkel a lánc minden szomszédja között – négy körre ez húsz kapcsolókészülék és áttekinthetetlen vezetékköteg.
A gyakorlati hagyományos megoldás tehát az impulzusrelé.
b) Impulzusrelés megoldás
Minden kapcsolási helyen 4 nyomógomb (körönként egy), tehát helyenként 4 vezérlőér + 1 közös = 5 ér. Csillagszerű kiosztással:
l_nyomvonal = 12 + 8 + 15 + 10 + 6 = 51 m
érméter = 51 m · 5 ér = 255 érméter
c) Buszos megoldás
Minden kapcsolási helyen egy négyszeres busz-nyomógomb; a busz 2 eres, láncolva:
érméter = 38 m · 2 ér = 76 érméter
Impulzusrelés: 255 érméter Buszos: 76 érméter Arány: 76 / 255 = 0,298 -> kb. 30 %
A buszos megoldás a vezérlő-vezetékezés kb. 30 %-ával oldja meg ugyanazt.
(A teljesítménykör – az elosztótól a négy lámpacsoportig – mindkét megoldásban ugyanaz, ezért az összehasonlításból kiesik.)
d) A hatodik kapcsolási hely
| Megoldás | Mit kell tenni? |
|---|---|
| Impulzusrelés | új nyomvonal, 5 ér behúzása az új helyig, bontás, javítás, festés |
| Buszos | ha a busz már ott van: csak egy busz-nyomógomb + paraméterezés. Ha nincs ott: ugyanannyi bontás, de csak 2 ér |
Válasz: a) gyakorlatilag nem · b) 255 érméter · c) 76 érméter, kb. 30 % · d) buszosnál paraméterezés (ha a busz ott van), hagyományosnál újravezetékezés.
Nem a „kis lakás okosításában”, hanem ott, ahol sok funkció találkozik sok kezelőhellyel.
- KEVÉS FUNKCIÓ, KEVÉS HELY -> a hagyományos egyszerűbb és olcsóbb; a busz túlméretezett. - SOK FUNKCIÓ, SOK HELY -> a hagyományos vezetékköteg áttekinthetetlen és drága; a busz nyer.
És a d) pont a másik tanulság: a busz előnye csak akkor áll fenn, ha a buszkábel ott van. Ezért a kiépítéskor több buszpontot kell hagyni, mint amennyi kell (26.4 alfejezet).
26.6. mintapélda – Földbe fektetett buszkábel keresztezése
Egy telken a kertkapu KNX-vezérléséhez földben megy a buszkábel. A nyomvonal keresztezi a garázs 230 V-os betápkábelét. A tervezett fektetési mélységek:
Kábel Mélység buszkábel 60 cm 230 V-os betápkábel 70 cm a) Megfelel-e ez az MSZ HD 60364-5-52, 528.2. szerint? b) Mi lenne, ha a mélységek 65 cm és 70 cm lennének? c) Mi lenne, ha a két kábel nem keresztezné, hanem párhuzamosan, 4 cm-re futna egymástól?
A szabály
Földbe fektetett távközlési és földbe fektetett erősáramú kábelek keresztezése vagy közelsége esetén legalább 100 mm távolságot kell tartani, vagy:
a) TŰZGÁTLÓ VÁLASZFALAT kell elhelyezni a kábelek között (tégla, kábelvédő fedő [agyag, beton], formázott betonelem, vagy tűzgátló anyagú védőcső/vályú adta kiegészítő védelem); VAGY b) KERESZTEZÉSEKNÉL mechanikai védelmet kell biztosítani (kábelvédőcső, beton kábelvédő fedő vagy formázott elem).
a) 60 cm és 70 cm
Δh = 70 − 60 = 10 cm = 100 mm
Tényleges távolság: 100 mm Követelmény: legalább 100 mm 100 mm >= 100 mm -> MEGFELEL (éppen)
Megfelel – de hajszálon. A gyakorlatban a fektetési mélység néhány centiméterrel eltér a tervezettől, ezért érdemes nagyobb különbséget tervezni vagy a b) pont szerinti védelmet eleve betenni.
b) 65 cm és 70 cm
Δh = 5 cm = 50 mm < 100 mm → a távolsági követelmény nem teljesül
Mivel keresztezésről van szó, mindkét alternatíva alkalmazható:
a) tűzgátló válaszfal (pl. beton kábelvédő fedő) a két kábel között; VAGY b) mechanikai védelem a keresztezésben - a legegyszerűbb gyakorlati megoldás: az egyik kábelt (jellemzően a buszt) KÁBELVÉDŐCSŐBE kell húzni a keresztezés szakaszán.
c) Párhuzamos futás 4 cm-re
Δ = 4 cm = 40 mm < 100 mm → a távolsági követelmény nem teljesül
Itt azonban a b) pont NEM alkalmazható, mert azt a szabvány kifejezetten „keresztezéseknél” (for crossings) adja meg.
Párhuzamos futásnál tehát két lehetőség van:
1. A 100 mm-es távolság betartása (a nyomvonal módosításával); VAGY 2. az a) pont szerinti TŰZGÁTLÓ VÁLASZFAL a két kábel között, a párhuzamos szakasz teljes hosszában.
Válasz: a) megfelel (éppen 100 mm) · b) nem felel meg, de keresztezésnél mechanikai védelemmel (védőcsővel) vagy tűzgátló válaszfallal orvosolható · c) nem felel meg, és itt a mechanikai védelem nem elfogadható alternatíva – csak a 100 mm vagy a tűzgátló válaszfal.
A szabvány két alternatívát ad, de nem ugyanarra az esetre:
a) tűzgátló válaszfal -> KERESZTEZÉSNÉL ÉS KÖZELSÉGNÉL is b) mechanikai védelem -> CSAK KERESZTEZÉSEKNÉL
Aki a b) pontot párhuzamos futásra is alkalmazza, kiterjeszti a szabványt – és ez a forrásfegyelem megsértése. A szabvány szövegében a „for crossings” kikötés ott van, és számít.
(A jegyzet a szabvány angol nyelvű eredetijéből dolgozott, mert a magyar nyelvű kiadás megfelelő szakaszát nem tudta szó szerint idézni; a fordítás a jegyzet saját, tartalmilag hű megfogalmazása.)
26.7. mintapélda – Fizikai cím és csoportcím
Egy KNX-rendszer 1. területének 2. vonalán kell címeket adni.
a) Milyen fizikai címet kap a vonal 12., 13. és 14. eszköze? b) A nappali mennyezeti lámpát három busz-nyomógombról kell kapcsolni, egyetlen aktorcsatornával. Hány fizikai cím és hány csoportcím kell? c) Mi történik, ha két eszköz ugyanazt a fizikai címet kapja? d) Miért nem kell újravezetékezni egy negyedik kapcsolási helyhez?
a) A fizikai címek
A fizikai cím szerkezete: terület.vonal.eszköz
1. terület, 2. vonal, 12. eszköz -> 1.2.12 1. terület, 2. vonal, 13. eszköz -> 1.2.13 1. terület, 2. vonal, 14. eszköz -> 1.2.14
b) A címek száma a három nyomógombhoz
| Címfajta | Mennyi kell? | Miért? |
|---|---|---|
| Fizikai cím | 4 | három nyomógomb + egy aktor; minden eszköznek egy fizikai címe van |
| Csoportcím | 1 | mindhárom nyomógomb és az aktorcsatorna ugyanazt a csoportcímet használja |
A lámpa azért kapcsolható mindhárom helyről, mert mindhárom nyomógomb UGYANAZT a csoportcímet küldi, és az aktorcsatorna arra reagál.
c) Ha két eszköz ugyanazt a fizikai címet kapja
A fizikai cím egyedi azonosító – a rendszerben nem lehet két azonos. Ha mégis előfordul, a programozó a két eszközt nem tudja megkülönböztetni: a betöltés és a diagnosztika ütközést jelez, és nem lehet célzottan az egyikhez szólni.
Ezért van a programozógomb: a fizikai cím betöltésekor az adott eszközön kell megnyomni, így a rendszer tudja, melyik eszköz kapja a címet.
d) A negyedik kapcsolási hely
Két dolog kell hozzá, és egyik sem vezetékezés:
1. Egy negyedik busz-nyomógomb, amely a MÁR MEGLÉVŐ buszra csatlakozik (ha a buszkábel ott van). 2. Az ETS-ben: a negyedik nyomógombnak UGYANAZT A CSOPORTCÍMET kell hozzárendelni, mint a többinek.
Ez az egész buszrendszer lényege egy mondatban: a logika nem a vezetékben van, hanem a csoportcímben.
Válasz: a) 1.2.12, 1.2.13, 1.2.14 · b) 4 fizikai cím, 1 csoportcím · c) ütközés, az eszközök nem megkülönböztethetők · d) mert csak a csoportcím-hozzárendelés kell, nem új vezeték.
26.8. mintapélda – Az aktorkimenet terhelhetősége
Egy 8-csatornás KNX-kapcsolóaktor adatlapja szerint (feladatadat):
Terhelésfajta Megengedett érték csatornánként AC-1 (nem vagy enyhén induktív) 16 A izzólámpa 2300 W kisülőlámpa (kompenzált) 300 W LED-lámpatest 100 W A kapcsolandó kör 14 darab LED-lámpatestet táplál, egyenként 18 W; az üzemi áram 1,2 A.
a) Az üzemi áram alapján megfelel-e egy csatorna? b) A LED-adat alapján megfelel-e? c) Hány csatornára kell osztani a kört? d) Mekkora az eltérés az AC-1 és a LED-adat között?
a) Az üzemi áram alapján
Üzemi áram: 1,2 A AC-1 megengedett: 16,0 A 1,2 A << 16,0 A -> "bőven belefér"
Ránézésre tehát egyetlen csatorna is elég lenne. Ez a következtetés téves.
b) A LED-adat alapján
P_ossz = 14 · 18 = 252 W
Tényleges LED-terhelés: 252 W Megengedett LED/csatorna: 100 W 252 W > 100 W -> NEM FELEL MEG
c) A csatornaszám
n = 252 / 100 = 2,52 → felfelé kerekítve 3 csatorna
A 14 lámpatest elosztása három csatornára: 5 + 5 + 4
Ellenőrzés:
5 db · 18 W = 90 W -> 90 W <= 100 W MEGFELEL 5 db · 18 W = 90 W -> 90 W <= 100 W MEGFELEL 4 db · 18 W = 72 W -> 72 W <= 100 W MEGFELEL
d) Az eltérés nagysága
Számoljuk át az AC-1 adatot teljesítményre 230 V-on:
P_AC-1 = U · I = 230 · 16 = 3680 W
AC-1 alapján: 3680 W LED-adat szerint: 100 W Az eltérés: 3680 / 100 = 36,8-szoros
Válasz: a) látszólag igen, de félrevezetően · b) nem, 252 W a 100 W-os korlát fölött · c) 3 csatorna (5+5+4) · d) kb. 37-szeres eltérés.
Az aktor adatlapján a legnagyobb szám sosem a mértékadó.
A 36,8-szoros eltérés nem elméleti: az AC-1 kategória ohmos vagy enyhén induktív terhelésre szól, a LED-lámpatest meghajtója viszont kapacitív jellegű, nagy bekapcsolási áramlökéssel – és a lökés az érintkezőket hegeszti és égeti, nem az üzemi áram.
A helyes eljárás minden aktornál (és minden kontaktornál):
1. Határozd meg, MILYEN a terhelés (izzólámpa, kisülőlámpa, LED, motor, fűtés). 2. Keresd meg az adatlapon AZ ADOTT TERHELÉSFAJTÁRA vonatkozó adatot. 3. AZT vesd össze a tervezett terheléssel - ne a névleges áramot, és ne az AC-1 értéket. 4. HA az adott terhelésfajtára nincs adat, kérdezz rá a gyártónál, vagy válassz olyan készüléket, amelyre van.
Ugyanez a csapda a 23.5. mintapéldában a kismegszakítónál, a 25.8. mintapéldában a kontaktornál, és most az aktornál. Három különböző készülék, egy tanulság: a LED-terhelésnél a gyártói, terhelésfajtára szóló adat dönt.
Gyakorlatok
a) Egy KNX-vonalon 22 nyomógomb (10 mA), 8 mozgásérzékelő (12 mA), 5 aktor (10 mA) és 4 hőmérséklet-érzékelő (8 mA) van. A tápegység 320 mA-es. Megfelel-e? Mennyi a tartalék?
b) Hány 10 mA-es eszköz tehető még a vonalra, és melyik korlát a szigorúbb?
c) Egy vonal két ága 280 m és 330 m hosszú, a tápegység az elosztóban van. Teljesül-e mindhárom kábelhossz-korlát?
d) Egy épületbe 420 eszközt terveznek. Hány vonal kell legalább, és belefér-e egyetlen területbe?
(Megoldás: a) 22 · 10 = 220; 8 · 12 = 96; 5 · 10 = 50; 4 · 8 = 32 → 398 mA > 320 mA → NEM felel meg, nagyobb tápegység vagy a vonal megosztása kell. b) A kérdés a 320 mA-es tápegységgel nem értelmezhető, mert az már most túl van terhelve; 640 mA-es tápegységgel 640 − 398 = 242 mA → 24 eszköz; a darabszám-korlát: 22+8+5+4 = 39 eszköz, 64 − 39 = 25 hely → a tápegység a szigorúbb (24). c) 350 m korlát: a legnagyobb távolság 330 m ≤ 350 → teljesül. 700 m korlát: 280 + 330 = 610 m ≤ 700 → teljesül. 1000 m korlát: 280 + 330 = 610 m ≤ 1000 → teljesül. Mindhárom teljesül. d) 420 / 64 = 6,56 → legalább 7 vonal; egy területbe 15 vonal fér, tehát belefér egyetlen területbe – de a gyakorlatban több, kevésbé telített vonalat érdemes tervezni.)
a) Egy házban 17 kapcsolt világítási kör, 5 dimmelt kör, 9 redőny és 7 fűtési zóna van. A választható készülékek: kapcsolóaktor 4/8/16 csatornás, dimmeraktor 2/4 csatornás, redőnyaktor 4/8 csatornás, fűtésaktor 6/12 csatornás. Milyen készülékeket rendelnél, és mennyi lesz a tartalék?
b) Egy aktorcsatorna adatlapja: AC-1 16 A, izzólámpa 2000 W, LED 140 W. A körre 20 darab, egyenként 12 W-os LED-lámpatest kerül. Elég-e egy csatorna? Ha nem, hány kell?
c) Miért nem helyettesíti az aktor a kismegszakítót?
(Megoldás: a) Kapcsoló: 17 → 1 × 16 + 1 × 4 = 20 csatorna, 3 tartalék, 2 eszköz (vagy 2 × 8 + 1 × 4 = 20, 3 eszköz). Dimmer: 5 → 1 × 4 + 1 × 2 = 6 csatorna, 1 tartalék. Redőny: 9 → 1 × 8 + 1 × 4 = 12 csatorna, 3 tartalék. Fűtés: 7 → 1 × 12 = 12 csatorna, 5 tartalék (vagy 2 × 6 = 12, ugyanannyi, de 2 eszköz). b) P = 20 · 12 = 240 W > 140 W → nem elég; n = 240 / 140 = 1,71 → 2 csatorna, elosztás 10 + 10 = 120 W ≤ 140 W → megfelel. c) Mert az aktor kapcsolókészülék, nem védelmi eszköz: nem véd túláram és zárlat ellen. Minden kimenő áramkör előtt ott kell lennie a saját kismegszakítójának, a méretezés szerint.)
a) Egy meglévő, egyrekeszes kábelcsatornában 230 V-os világítási kör fut. Behúzható-e mellé a KNX-buszkábel? Ha nem, mi a két legpraktikusabb megoldás?
b) Földben egy buszkábel és egy erősáramú kábel párhuzamosan, 7 cm-re fut egymástól. Megfelel-e? Mit lehet tenni?
c) A megrendelő azt kéri, hogy a tűzjelző riasztása a KNX-en keresztül működtesse a szirénát. Megvalósítható-e? Mit szabad és mit nem?
d) Egy rendszerben a 2. terület 3. vonalának 7. eszköze mi lesz a fizikai címe?
(Megoldás: a) Nem: a busz I., a világítási kör II. feszültségsávú, és az MSZ HD 60364-5-52, 528.1. ezt egy vezetékrendszerben nem engedi. A két legpraktikusabb megoldás: külön védőcső [e) pont], vagy a csatorna cseréje többrekeszes csatornára [c) pont]; a SELV-oldalra a 414. szakasz követelményei is érvényesek. b) 7 cm = 70 mm < 100 mm → nem felel meg. Mivel párhuzamos futásról van szó, a „mechanikai védelem” alternatíva nem alkalmazható (az csak keresztezésnél) – vagy a 100 mm-es távolságot kell megteremteni, vagy tűzgátló válaszfalat kell elhelyezni a párhuzamos szakasz teljes hosszában [528.2. a) pont]. c) A sziréna működtetése nem futhat a KNX-en: az MSZ HD 60364-5-56, 560.5.4. szerint a nem biztonsági buszrendszer hibája nem befolyásolhatja a biztonsági berendezés működését. Amit szabad: a tűzjelző központ potenciálmentes kimenetét a KNX bináris bemenetére kötni, hogy a komfortrendszer tudjon a riasztásról és reagálhasson (világítás, redőny). A riasztás továbbítása és a sziréna a tűzjelző saját rendszerén marad. d) 2.3.7.)
Összefoglalás
Összefoglalás
Miért busz? A hagyományos szerelésben a vezeték hordozza a logikát, a buszosban a szoftver. A teljesítménykör a buszos rendszerben az elosztóban marad (ott van az aktor), a falban csak kisfeszültségű buszkábel fut, a fali „kapcsoló” pedig nyomógomb, amely a buszra ad jelet. Ebből következik minden előny (utólagos funkcióváltás paraméterezéssel) és minden hátrány (nagyobb elosztó, kis lakásban túlméretezett). Energiamegtakarítási százalékot a jegyzet nem közöl – az egyforrású, marketingjellegű adat.
A KNX elve: decentralizált rendszer, „nincs központi vezérlés, minden résztvevő saját belső agyával gondolkozik”; az eszközök táviratokkal kommunikálnak, a programozás ETS-sel történik. Két eszközfajta: érzékelő (jelet ad) és aktor (végrehajt).
Buszfeszültség és topológia. DC 29 V, SELV; a tápegység a buszkábelen át táplál. 64 résztvevő / vonal · 15 vonal / terület · 15 terület – összesen 15 × 15 × 64. Fizikai cím: terület.vonal.eszköz (pl. 1.1.20). A vonalcsatoló galvanikusan elválaszt és szűri a táviratokat. (A tartalomjegyzék ⚠ jelzése feloldva: a topológia-számokat három független forrás igazolja, a buszfeszültséget két hivatalos KNX-forrás.)
Kábelhossz-korlátok: 350 m a tápegységtől a résztvevőig · 700 m két résztvevő között · 1000 m a vonal teljes kábelhossza (minden ág összege). Mindhárom egyszerre teljesüljön; a 350 m a tápegység elhelyezésétől függ. Gyűrűt nem szabad zárni.
Buszkábel: árnyékolt csavart érpár, YCYM vagy J-Y(St)Y 2×2×0,8 típusjellel.
Elválasztás az erősáramú kábelezéstől. Épületen belül az MSZ HD 60364-5-52, 528.1.: az I. és II. feszültségsávú áramkör közös vezetékrendszerben csak az öt megengedett módszer valamelyikével lehet; buszkábelnél gyakorlatilag mindig a külön védőcső [e) pont] a megoldás. SELV/PELV-re a 414. szakasz is érvényes. Nincs cm-ben megadott távolság épületen belül – elválasztásban kell gondolkodni. Földben viszont van: az 528.2. szerint távközlési és erősáramú kábel keresztezésénél vagy közelségénél legalább 100 mm, vagy tűzgátló válaszfal, illetve keresztezésnél mechanikai védelem (ez utóbbi csak keresztezésnél!). Az 528.3. a nem villamos vezetékek (hő, füst, gőz, kondenzáció) közelségére ad szabályt, és a nem villamos fémvezetékeket idegen vezetőképes résznek tekinti.
Érzékelők. Busz-nyomógomb, mozgás- és jelenlétérzékelő, hőmérséklet-, szél-, esőérzékelő, és a bináris bemeneti modul, amely hagyományos potenciálmentes érintkezőt fordít buszra – ez a „híd” a régi és az új között. Az elhelyezés szabályai a hagyományosak, de a buszkábelnek el kell jutnia oda: ezért kell több buszpontot hagyni, mint amennyi kell.
Aktorok. Kapcsoló- (relés), dimmer-, redőny-, fűtésaktor, bináris kimenet. A redőnyaktorban gyári, hardveres reteszelés van a két irány között – redőnyhöz redőnyaktort. Az aktor nem helyettesíti a kismegszakítót: minden kimenő áramkör előtt ott kell lennie a sajátjának. Az aktorkimenet terhelhetősége gyártói adat, és a terhelésfajtára vonatkozót kell nézni – az AC-1 és a LED-adat között akár 30-40-szeres eltérés lehet.
Címzés. A fizikai cím a „lakcím” (egyedi, terület.vonal.eszköz), a csoportcím a „telefonszám” (aki ugyanazt küldi, együtt működik). Ugyanaz a lámpa azért kapcsolható több helyről vezetékezés nélkül, mert minden nyomógomb ugyanazt a csoportcímet küldi.
A munka határai. A nyomvonal, a kábel, a bekötés, a mérés és a fizikai cím betöltése (programozógomb) a villanyszerelőé; az ETS-projekt, a csoportcímek és a paraméterek a KNX-programozóé (licenc, képzés); a funkciópróba, a dokumentálás és az átadás közös. (Ez szakmai gyakorlat, nem szabványi szabály.) A szerelő a busz-oldalon buszfeszültséget, polaritást, folytonosságot, szigetelési ellenállást és a zárt gyűrű hiányát tudja ellenőrizni – a polaritás a leggyakoribb hiba.
Biztonsági rendszerek. A vészjelzőrendszerek (tűzjelző, CO-érzékelő, behatolásjelző) az MSZ HD 60364-5-56, 560.3.16. szerint biztonsági berendezések, ezért rájuk a szabvány teljes szabályrendszere érvényes (független áramkör, BE2/BE3, liftakna, RCD-tilalom, tűzálló kábel a rögzítésekkel, a 560.10.1. szerinti külön áramkör és a tűzeseti kapcsoló tápoldala). Az 560.8.2. szerint ugyanez érvényes a busz- és vezérlőkábelezésre, a vezeték nélkülit is beleértve. Az 560.5.4. szerint a nem biztonsági buszrendszer hibája nem hathat a biztonsági berendezésre: a tűzjelző funkciója nem futhat a komfortbuszon – a központ potenciálmentes kimenetét viszont a busz bináris bemenetére lehet kötni.
EMC. A fogalom nemzetközi terminológiai alapja az IEC 60050-161, az uniós jogi keret a 2014/30/EU irányelv. Két irány: zavarkibocsátás és zavarállóság. A szerelő eszközei: a csavart érpár megtartása, az árnyékolás gyártó szerinti kezelése, a külön nyomvonal és a túlfeszültség-védelem. Számszerű EMC-határértéket a jegyzet nem közöl.
Átadás. A legfontosabb átadási tétel az ETS-projektfájl – a megrendelő tulajdona, nélküle a rendszer nem módosítható. A dokumentáció: áramköri és topológiai rajz, kiosztási lista (fizikai cím + fizikai hely), csoportcímlista érthető megnevezésekkel, projektfájl, paraméterek, mérési jegyzőkönyvek, kezelési útmutató. A funkciópróbánál a prioritások/reteszelések és a visszaállás a leggyakrabban kihagyott két pont. Az átadás után az üzemeltetés felelőssége az épületért felelős személyre száll át.
Ellenőrző kérdések
- Mi a legfontosabb szerelési különbség a hagyományos és a buszos vezérlés között? Hol van a teljesítménykör az egyik és a másik esetben?
- Mit jelent az, hogy a fali „kapcsoló” a buszos rendszerben nem kapcsol teljesítményt?
- Mikor túlméretezett a buszrendszer, és mikor nyer a hagyományos szereléssel szemben?
- Miért nem közöl a jegyzet energiamegtakarítási százalékot a buszrendszerekre?
- Mit jelent az, hogy a KNX decentralizált rendszer?
- Mi a különbség az érzékelő és az aktor között? Mondj három-három példát!
- Mekkora a KNX buszfeszültsége, és milyen rendszerű?
- Mennyi résztvevő lehet egy vonalon, hány vonal egy területen, és hány terület a rendszerben?
- Mit jelent, hogy a topológia-számok három forrásból igazoltak? Miért fontos ez?
- Mi a fizikai cím szerkezete? Mondj rá példát!
- Sorold fel a három kábelhossz-korlátot, és mondd meg, mit mér mindegyik!
- Melyik kábelhossz-korlát függ a tápegység elhelyezésétől, és melyik nem?
- Mit kell összeadni az 1000 m-es korlát ellenőrzésénél?
- Milyen topológiai szerkezetben vezethető a busz, és mi az egyetlen tilalom?
- Mi a tápegység feladata, és hogyan kell méretezni?
- Miért nem méretezési szabály a 64-es korlát?
- Mit tesz a vonalcsatoló? Sorold fel a két funkcióját!
- Miért érdemes a vonalakat épületrészenként vagy funkcionálisan kiosztani?
- Milyen típusjelű a KNX-buszkábel, és mit jelent a 2×2×0,8?
- Miért nem alkalmazható a buszkábelnél az 528.1. a) pontja?
- Melyik az egyetlen praktikus megoldás a buszkábel elválasztására épületen belül, és miért?
- Mit közöl az 528.1. két megjegyzése?
- Miért nem közöl a jegyzet cm-ben megadott busz-erősáram távolságot épületen belül?
- Mekkora távolságot ír elő az 528.2. földbe fektetett távközlési és erősáramú kábel között?
- Mi a két alternatíva a 100 mm helyett? Melyik alkalmazható csak keresztezésnél?
- Mit ír elő az 528.3. a hőt, füstöt vagy gőzt termelő szolgáltatások közelségére?
- Minek kell tekinteni az 528.3.4. szerint a nem villamos fémvezetékeket? Miért fontos ez?
- Mi a bináris bemeneti modul, és mire jó felújításnál?
- Mi a buszos szerelés aranyszabálya a buszpontok kiépítésénél, és miért?
- Sorold fel az aktorfajtákat, és mondd meg, mit kapcsol mindegyik!
- Miért van a redőnyaktorban gyári reteszelés? Miért nem szabad redőnyt közönséges kapcsolóaktorral hajtani?
- Miért nem helyettesíti az aktor a kismegszakítót?
- Mi a különbség a fizikai cím és a csoportcím között? Mondj rá hasonlatot!
- Hogyan lehet ugyanazt a lámpát három helyről kapcsolni vezetékezés nélkül?
- Mi történik, ha két eszköz ugyanazt a fizikai címet kapja?
- Mi a programozógomb feladata, és mi a szerelő szerepe a fizikai cím betöltésénél?
- Milyen két feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a fizikai címek betöltése gördülékeny legyen?
- Mit tud a szerelő a busz-oldalon mérni? Sorolj fel öt dolgot!
- Miért a polaritás a leggyakoribb buszszerelési hiba?
- Mi a különbség a gyártófüggetlen és a gyártói (zárt) rendszer között? Mit kell erről a megrendelőnek tudnia?
- Mit mond ki az MSZ HD 60364-5-56, 560.8.2. a vezeték nélküli buszrendszerekről?
- Mely három kérdést érdemes a megrendelővel átbeszélni a rendszerválasztás előtt?
- Mi számít biztonsági berendezésnek az 560.3.16. szerint? Sorolj fel négy példát!
- Mely szabályok érvényesek a tűzjelző kábelhálózatára, ha az biztonsági berendezésnek minősül?
- Mit mond ki az 560.5.4., és mi ebből a következtetés a tűzjelző és a KNX kapcsolatára?
- Mit szabad és mit nem szabad a tűzjelző és a komfortbusz összekötésénél?
- Miért fokozott a felelősség a feszültségszintek együttes jelenléténél éppen a buszrendszereknél?
- Mi a három dolog, ami egyszerre történik, ha a 230 V hozzáér a buszhoz?
- Miért látszik a buszos rendszerekben a villamos hiba gyakran szoftverhibának? Mivel kell kezdeni a hibakeresést?
- Mit jelent az EMC, melyik szabvány adja a fogalmi alapját, és melyik uniós irányelv a jogi keret?
- Mi az EMC két iránya? Milyen eszközei vannak a szerelőnek az EMC érdekében?
- Miért a megrendelő tulajdona az ETS-projektfájl? Mi történik, ha elveszik?
- Sorold fel az átadási dokumentáció minimumát!
- Sorold fel a funkciópróba lépéseit! Melyik kettő a leggyakrabban kihagyott, és miért fontosak?
- Mit kell a felhasználónak átadni a betanításkor?
- Kire száll át az üzemeltetés felelőssége az átadás után?
Tudáspróba
1. Hol van a teljesítménykört kapcsoló készülék egy buszos rendszerben?
a) a fali nyomógombban b) az elosztóban, az aktorban c) a lámpatestben d) a buszkábel végén, a kötődobozban
2. Mekkora a KNX buszfeszültsége?
a) AC 24 V b) DC 12 V c) DC 48 V d) DC 29 V, SELV rendszerben
3. Legfeljebb hány résztvevő lehet egy KNX-vonalon?
a) 64 b) 32 c) 128 d) 15
4. Melyik kábelhossz-korlát a vonal ÖSSZES kábelszakaszára vonatkozik?
a) a 350 m b) a 700 m c) az 1000 m d) mindhárom
5. Melyik korlát függ a tápegység elhelyezésétől?
a) a 700 m-es, két résztvevő közötti korlát b) a 350 m-es, tápegység-résztvevő korlát c) az 1000 m-es teljes vonalhossz d) egyik sem
6. Mit tesz a vonalcsatoló a galvanikus elválasztáson kívül?
a) szűri a táviratokat, ezzel csökkenti a buszterhelést b) felerősíti a buszfeszültséget c) átalakítja a táviratot rádiójellé d) elosztja a tápegység áramát a vonalak között
7. Az MSZ HD 60364-5-52, 528.2. szerint mekkora minimális távolságot kell tartani földbe fektetett távközlési és erősáramú kábel között?
a) 30 mm b) 50 mm c) 300 mm d) 100 mm
8. Melyik alternatíva alkalmazható CSAK keresztezésnél a 100 mm helyett?
a) a tűzgátló válaszfal b) a nagyobb fektetési mélység c) a mechanikai védelem (kábelvédőcső, betonfedő) d) a kábel árnyékolásának földelése
9. Mit jelent a csoportcím?
a) azt mondja meg, mely eszközök működnek együtt b) az eszköz egyedi azonosítója a topológiában c) a vonal sorszáma a területen belül d) a tápegység kimenő áramának beállítása
10. Miért nem helyettesíti az aktor a kismegszakítót?
a) mert az aktor kisebb áramot bír b) mert az aktor kapcsolókészülék, nem védelmi eszköz: nem véd túláram és zárlat ellen c) mert az aktort nem lehet kalapsínre szerelni d) mert az aktor csak SELV feszültségen működik
11. Egy aktorcsatorna adatlapja AC-1-re 16 A-t, LED-terhelésre 100 W-ot ad meg. A kör 14 db 18 W-os LED-lámpatestet táplál. Mit kell tenni?
a) semmit, mert az üzemi áram jóval 16 A alatt van b) a csatornát kell cserélni nagyobb AC-1 áramúra c) a kört legalább három csatornára kell osztani, mert 252 W > 100 W d) LED-hez nem használható KNX-aktor
12. A megrendelő azt kéri, hogy a tűzjelző szirénáját a KNX működtesse. Mi a helyes válasz?
a) igen, ha az aktor tűzálló kábellel van bekötve b) igen, ha külön vonalat kap a busz c) igen, ha a tűzjelző is KNX-kompatibilis d) nem: a nem biztonsági buszrendszer hibája nem befolyásolhatja a biztonsági berendezés működését [560.5.4.]
Források
| # | Állítás a fejezetben | Forrás | Típus |
|---|---|---|---|
| 1 | A KNX decentralizált elve („nincs központi vezérlés…”), a táviratos kommunikáció, az ETS-programozás | [VILL-EIB] + [ELNET] (kutatas/27, 3. szakasz) |
2 forrás |
| 2 | Az érzékelő és az aktor fogalompárja | [VILL-EIB] + [PT] (kutatas/27, 1. szakasz) |
2 forrás |
| 3 | Buszfeszültség DC 29 V, SELV rendszerben; a tápegység a buszkábelen át táplál | KNX Association „KNX TP1 Installation” (KNX_Basics.pdf) és KNX.ORG „Project Preparation” – két hivatalos KNX-forrás; a SELV-minősítés a KNX_Basics 2. fejezetéből; Heimdall-tár id 554 | 2 hivatalos forrás |
| 4 | Topológia: 64 résztvevő / vonal · 15 vonal / terület · 15 terület; fizikai cím (pl. 1.1.20) | ugyanez a két hivatalos KNX-forrás + Siemens „Distances and cable lengths” – mindhárom egyezik | 3 független forrás |
| 5 | Kábelhossz-korlátok: 700 m két résztvevő között · 350 m tápegység-résztvevő · 1000 m a vonal teljes hossza | ugyanaz a három forrás (kutatas/27, 3. szakasz, ellenőrizve 2026-09-02) |
3 független forrás |
| 6 | Buszkábel-típusjel: YCYM és J-Y(St)Y 2×2×0,8, árnyékolt csavart érpár | Nexans „EIB-Y(ST)Y / EIB-YCYM” és ACS „J-Y(St)Y EIB/KNX” adatlap – mindkét típusjel egyezően; Heimdall-tár id 556 | 2 gyártói forrás |
| 7 | Alkalmazási funkciók: világítás, fűtés/hűtés, redőny/árnyékolás, biztonsági funkciók, terhelésmenedzsment | [ELNET] + [VILL-EIB] (kutatas/27, 3. szakasz) |
2 forrás |
| 8 | MSZ HD 60364-5-52, 528.1.: I. és II. feszültségsáv közös vezetékrendszerben csak az öt megengedett módszer valamelyikével; SELV/PELV-re a 414. szakasz; a két megjegyzés (villamos zavarás; IEC 62305 a villámvédelmi rendszer közelségénél) | [SZ-52] MSZ HD 60364-5-52:2011, 528.1. (kutatas/ocr-msz-hd-60364-5-52-2011.txt) |
szabvány |
| 9 | 528.2.: földbe fektetett távközlési és erősáramú kábel keresztezésénél vagy közelségénél legalább 100 mm; a) tűzgátló válaszfal (tégla, kábelvédő fedő, formázott betonelem, tűzgátló védőcső/vályú); b) keresztezéseknél mechanikai védelem | [SZ-52] 528.2. | szabvány |
| 10 | 528.3.1–528.3.4.: hőt/füstöt/gőzt termelő szolgáltatások közelsége, aknák és üregek, kondenzáció, az előrelátható munka, és hogy a nem villamos fémvezetékeket idegen vezetőképes résznek kell tekinteni | [SZ-52] 528.3. | szabvány |
| 11 | A vészjelzőrendszerek (tűzjelző, CO-érzékelő, behatolásjelző) biztonsági berendezések | [SZ-56] MSZ HD 60364-5-56:2019, 560.3.16. (kutatas/ocr-msz-hd-60364-5-56-2019.txt) |
szabvány |
| 12 | A biztonsági berendezésekre vonatkozó szabályok (független áramkör, BE2/BE3, liftakna, RCD- és AFDD-tilalom, tűzálló kábel a rögzítésekkel, külön áramkör a tűzjelzésnek, a tűzeseti kapcsoló tápoldala) | [SZ-56] 560.7.1., 560.7.2., 560.7.7., 560.7.13., 560.8.1., 560.10.1. | szabvány |
| 13 | 560.8.2.: ugyanezek a követelmények a vezérlő- és buszrendszer kábelezésére, a vezeték nélkülit is beleértve | [SZ-56] 560.8.2. | szabvány |
| 14 | 560.5.4.: a nem biztonsági berendezés vezérlő- vagy buszrendszerének hibája nem befolyásolhatja károsan a biztonsági berendezés működését | [SZ-56] 560.5.4. | szabvány |
| 15 | Az EMC fogalmi alapja az IEC 60050-161; az uniós jogi keret a 2014/30/EU EMC-irányelv | IEC 60050-161 (hivatalos nemzetközi terminológiai szabvány) + EUR-Lex 2014/30/EU (uniós jogforrás), ellenőrizve 2026-09-02; Heimdall-tár id 555 | elsődleges terminológiai szabvány + uniós jogforrás |
| 16 | A túlfeszültség- és zavarvédelem fokozatai (T1/T2/T3) | a jegyzet túlfeszültség-védelemmel foglalkozó fejezete (kutatas/18) |
kereszthivatkozás |
| 17 | A KKK és a PT tételes tartalma (érzékelők, aktorok, buszrendszer felépítése, programozás, EMC) | [KKK] 6.4.2; [PT] 3.6.2.6.3 (kutatas/27) |
helyi elsődleges |
| 18 | A redőnyvezérlés kizárási követelménye (amelynek a redőnyaktor gyári reteszelése felel meg) | [ADMIT-19] + [GANZ] az irányváltó keresztreteszelésre (kutatas/31, 2. szakasz), a 25. fejezet forrása |
2 forrás |
| 19 | A használati kategóriák (AC-1 stb.), amelyekre az aktorkimenet terhelhetőségének tárgyalása épül | [SZ-60947] MSZ EN IEC 60947-4-1:2026, 1. táblázat | szabvány |
Amit a jegyzet szándékosan nem állít tényként vagy nem közöl
A fejezet nem közöl energiamegtakarítási százalékot a buszrendszerekre. A kutatási jegyzet a szakirodalomban szereplő 20-30 %-os értéket egyforrású, marketingjellegű adatnak minősítette, tényként nem használhatónak – és ezt a döntést a 2026-09-02-i ellenőrzési kör is megerősítette. A fejezet ezért csak azt állítja, hogy a buszos rendszer lehetőséget ad a megtakarításra, és hogy ennek mértéke a paraméterezéstől és a használattól függ.
A fejezet nem közöl eszközönkénti áramfelvételt (mA), sem tápegység-áramot, sem aktorkimenet-terhelhetőséget: ezek termékszintű, gyártófüggő adatok. A 26.1. és a 26.8. mintapélda ezért a módszert gyakoroltatja, gyártói adatlapi értékekkel mint feladatadatokkal.
A fejezet nem közöl centiméterben megadott távolságot a buszkábel és az erősáramú vezeték között épületen belül. A kutatási jegyzet 8. naplótétele ezt továbbra is nyitott kérdésként tartja nyilván: a keresés nem hozott számértéket, csak az elvi keretet – az 528.1. szakaszt. Ez az egyetlen irányadó szabály, és a fejezet ezt kimondja. Ezzel szemben a földbe fektetésre az 528.2. ad konkrét számot (100 mm), és a fejezet ezt közli.
A fejezet nem közöl szabályt a fő- (területi) vonal tápellátásáról, és nem közöl szabályt a második tápegység egy vonalon való alkalmazására: ezekre a gyártói szerelési útmutató és a rendszerterv a forrás.
A fejezet nem közöl a behatolásjelző rendszerek kábelezési szabályairól (hurokellenállás, érszám, végellenállás), a kaputelefon- és videokaputelefon-rendszerek kábeltípusairól és hosszkorlátairól, sem a tűzjelző hurkok kábelspecifikációjáról semmilyen számot. Ezek rendszer- és gyártófüggő adatok, illetve a tűzjelzőnél tűzvédelmi tervezői hatáskör. Amit a fejezet tényként közöl, az a szabványi keret: az 528.1., az 528.2. és – ha a rendszer biztonsági berendezésnek minősül – az MSZ HD 60364-5-56 vonatkozó szakaszai.
A fejezet nem közöl számszerű EMC-határértéket (zavarkibocsátás, zavarállóság), és nem közöl EMC-indokolású elválasztási távolságot: ezekre az EMC-szabványsorozat és a gyártói útmutató a forrás. A fejezet az EMC fogalmát és a két irányát közli, az IEC 60050-161-re és a 2014/30/EU irányelvre hivatkozva.
A 26.6 alfejezet munkamegosztási táblázata (mit végez a villanyszerelő és mit a programozó) bevett szakmai gyakorlatot ír le, nem szabványi vagy jogszabályi követelményt. A konkrét munkán a szerződés és a megrendelő igénye határozza meg a felosztást; az ETS használata licencköteles, és a paraméterezéshez a szövetségi rendszer külön képzést kínál.
A fejezet nem közöl szabályt az árnyékolás és a tartalék érpár kezelésére: erre a gyártói szerelési útmutató ad iránymutatást.
Az MSZ HD 60364-5-52 528. szakaszának szövegét a jegyzet a rendelkezésre álló angol nyelvű eredetiből dolgozta fel; a magyar megfogalmazás a jegyzet saját, tartalmilag hű fordítása, nem a magyar nyelvű kiadás szó szerinti szövege.
A mintapéldák és gyakorlatok minden áramfelvétel-, tápegység-, csatornaszám-, terhelhetőség-, hossz- és mélységadata feladatadat, nem termékjellemző.