A biztonsági világítás életvédelmi berendezés: akkor kell működnie, amikor minden más nem. Ezért van önálló szabványrendszere (MSZ EN 1838, MSZ EN 50172, MSZ HD 60364-5-56), önálló jogszabályi rétege (OTSZ, TvMI 7.7) és a jegyzet legszigorúbb szerelési szabályai. A fejezet tisztázza a fogalomrendszert, végigveszi a megvilágítási és időkövetelményeket, a biztonsági jelzéseket és a felismerési távolságot, a tápforrásokat, az áramkörök kötelező elkülönítését, a tűzálló kábelezés pontos határát, az adaptív világítást és az időszakos ellenőrzést. Nyolc kidolgozott mintapéldával.
- 24.1 Fogalmi rendszer: tartalék-, biztonsági, menekülési, pánikelleni, helyettesítő világítás
- 24.2 Mikor kötelező? A hazai jogszabályi réteg (OTSZ) és a műszaki irányelv (TvMI)
- 24.3 Megvilágítási követelmények: menekülési útvonal, nagy tér, különösen veszélyes munkahely
- 24.4 Áthidalási (üzem-) idők
- 24.5 Kiemelendő helyek, amelyeket kötelezően meg kell világítani
- 24.6 Biztonsági jelzések és a felismerési távolság
- 24.7 Tápforrások: központi akkumulátortelep, egyedi akkumulátor, aggregátor
- 24.8 Az áramkörök elkülönítése – a jegyzet legszigorúbb szerelési szabályai
- 24.9 Kábel- és vezetékrendszerek; a „tűzálló kábel” követelménye
- 24.10 Adaptív (dinamikus) biztonsági világítás
- 24.11 Üzembe helyezés, időszakos ellenőrzés, naplózás
- Kidolgozott mintapéldák
- Gyakorlatok
- Összefoglalás
- Ellenőrző kérdések
- Tudáspróba
- Források
24.1 Fogalmi rendszer: tartalék-, biztonsági, menekülési, pánikelleni, helyettesítő világítás
Ebben a témakörben a fogalmak keverése nem stílushiba, hanem szakmai hiba: más a követelmény, más a szabvány és más a felelősség. Kezdjük tehát a rendszerezéssel.
Tartalékvilágítás (emergency lighting): a normál (üzemi) villamos világítás táplálásának kimaradásakor működő világítás.
Két ága van:
TARTALÉKVILÁGÍTÁS | +-- BIZTONSÁGI VILÁGÍTÁS (az épület biztonságos ELHAGYÁSÁHOZ) | +-- a menekülési utak biztonsági világítása | +-- a nagy terek (PÁNIK ELLENI) biztonsági világítása | +-- a különösen veszélyes munkaterületek biztonsági | világítása | +-- HELYETTESÍTŐ VILÁGÍTÁS (a szokásos TEVÉKENYSÉG folytatásához)
A szabvány külön kezeli a helyi világítást (local area lighting) is: azoknak a személyeknek, akik a kockázatértékelés szerint a hálózatkiesés után ideiglenesen bent maradhatnak.
A gyakorlatban mindenre azt mondják, hogy „vészvilágítás”. A szabvány azonban a tartalékvilágítás gyűjtőfogalmat, azon belül a biztonsági és a helyettesítő világítást ismeri.
Miért számít ez? Mert más a követelmény:
- A BIZTONSÁGI világítás célja az épület ELHAGYÁSA -> előírt megvilágítási szint, előírt felfutási idő, előírt áthidalási idő. - A HELYETTESÍTŐ világítás célja a MUNKA folytatása -> a szintjét a látási feladat szabja meg, nem a menekülés.
Ha egy helyettesítő világítást biztonsági világításnak minősítenek (vagy fordítva), a tűzvédelmi felülvizsgálat elbukik – és ami rosszabb, egy valódi kiürítésnél nem lesz elég a fény.
A „biztonsági” és a „készenléti” táphálózat elhatárolása
Ez a fejezet másik kulcsfogalmi párja, és tipikus vizsgakérdés.
Biztonsági berendezések villamos táphálózata: „Táphálózat a villamos berendezés lényeges részeinek üzemben tartására a személyek és állatok egészsége és biztonsága megőrzése céljából, és/vagy a környezet és más villamos szerkezet károsodásának elkerülésére.” (Magában foglalja a tápforrást és az áramköröket a szerkezetek csatlakozókapcsáig.)
Készenléti villamos táphálózat: „Táphálózat egy villamos berendezés működésének – nem biztonsági célból való – fenntartására a normál táplálás kimaradása esetén.”
Ugyanaz a dízelaggregátor lehet biztonsági vagy készenléti tápforrás – attól függően, mit táplál:
- Ha a menekülési utak világítását és a tűzoltó szivattyút táplálja -> BIZTONSÁGI tápforrás -> rá vonatkozik az MSZ HD 60364-5-56 minden szigorú szabálya. - Ha a szervertermet és a hűtőkamrát táplálja, hogy az áru ne romoljon meg -> KÉSZENLÉTI tápforrás -> a szabvány kifejezetten kimondja, hogy az NEM tartozik az alkalmazási területéhez.
Ugyanaz a gép, ugyanaz a kábel – más a jogi és műszaki minősítés. Ezt a besorolást a tervezőnek kell megadnia, és a kivitelezési dokumentációban rögzíteni kell.
Mi számít biztonsági berendezésnek?
„Azon villamos szerkezetek villamos hálózata, amelyek veszély esetén személyek védelmére vagy figyelmeztetésére szolgálnak, illetve lényegesek egy helyiségből való kimenekítésükhöz.”
A szabvány példái: tartalékvilágítás (biztonsági világítás) · tűzoltó szivattyúk · biztonsági felvonók · vészjelzőrendszerek (tűzjelzők, CO-érzékelők, behatolásjelzők) – a felsorolás a szabványban folytatódik.
Fenntartott és nem fenntartott mód
| Üzemmód | Jelentése |
|---|---|
| fenntartott mód (maintained) | a lámpák mindaddig táplálást kapnak, ameddig normál vagy tartalékvilágításra van szükség – azaz folyamatosan világítanak |
| nem fenntartott mód (non-maintained) | a lámpák csak akkor üzemelnek, ha a normál világítás táplálása kimarad |
Átkapcsolási idő (response time): „az az idő, amely a normál táplálás kimaradása után eltelik addig, amíg a szerkezeteket a biztonsági tápforrás ellátja energiával”.
A kijáratjelző piktogram jellemzően fenntartott módú: mindig világít, hogy a jelenlévők használat közben is lássák, merre a kijárat.
A menekülési út megvilágítása lehet nem fenntartott: normál üzemben sötét, és csak a hálózat kiesésekor kapcsol be.
A szabvány [560.9.5–560.9.8.] szerint a kettő kombinálható egy rendszeren belül, de akkor mindegyik átkapcsoló eszköznek saját megfigyelő eszköze legyen, és egymástól függetlenül tudjanak átkapcsolni.
24.2 Mikor kötelező? A hazai jogszabályi réteg (OTSZ) és a műszaki irányelv (TvMI)
A szabvány megmondja, milyen legyen a biztonsági világítás. Hogy hol kötelező, azt Magyarországon jogszabály – az OTSZ – mondja meg.
[OTSZ] 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról, hatályos állapot: 2025. IX. 23.
[TvMI 7.7] TvMI 7.7:2026.02.01. „Villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem” (BM OKF), érvényes 2026. II. 1-től, a 7.6:2024.02.01. helyett. A 12. fejezete szól a biztonsági célú világításokról.
A TvMI nem jogszabály: műszaki irányelv, amely a jogszabályi követelmény teljesítésének egy elfogadott módját mutatja be.
Biztonsági világítást kell létesíteni [OTSZ 146. § (1)]
| Pont | Hol? |
|---|---|
| a) | a KK és MK osztályú épület menekülési útvonalán |
| b) | óvoda, iskola, gyermekjóléti, gyermekfoglalkoztató, kényszertartózkodásra szolgáló intézmény menekülési útvonalán |
| c) | átmeneti védett térben |
| d) | biztonsági felvonó előterében |
| e) | tűzoltósági beavatkozási központban |
| f) | tűzeseti főkapcsolót tartalmazó helyiségben |
| g) | tűzjelző központ helyiségében |
| h) | beépített tűzoltó berendezés elzáró szerelvényét tartalmazó helyiségben |
| i) | tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben |
| j) | ahol e rendelet előírja |
| k) | ahol a tűzvédelmi hatóság a menekülés biztosítása érdekében előírja |
A c)–h) pontoknál a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon is kell biztonsági világítás.
Menekülési jelek [OTSZ 146. § (2)–(4)]
Kívülről vagy belülről megvilágított, magasan (ha ez nem lehetséges, középmagasan) elhelyezett menekülési jeleket kell létesíteni
a) az AK, KK és MK mértékadó kockázati osztályú épület menekülési útvonalán, VAGY b) a 100 FŐ FELETTI befogadóképességű helyiségben.
Műemléki környezetben ezek alacsonyan telepített jelekkel kiválthatók [146. § (3)]. Ahol a menekülők nem rendelkeznek helyismerettel, a megvilágításnak a használat időtartama alatt folyamatos üzeműnek kell lennie [146. § (4)].
Pánik elleni világítás [OTSZ 146. § (5)]
a) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben, és b) a NEM MENTHETŐ vagy ELŐKÉSZÍTÉSSEL MENTHETŐ személyek elhelyezésére szolgáló helyiségekben.
Menekülési útirányt jelző rendszer [146. § (6)]: a magasan telepített biztonsági jelek kiegészítéseként, ha a rendelet vagy a tűzvédelmi hatóság (a füstfejlődés jellemzői alapján) előírja.
Biztonsági jel [147. §]: kívülről vagy belülről megvilágított jel, vagy utánvilágító jel, amely legalább a vonatkozó műszaki követelményben meghatározott mértékben alkalmas a fénykibocsátásra.
A TvMI 7.7 12.1. pontja a teljes hivatkozási listát megadja: OTSZ 48/A. §, 56. §, 57. §, 58. §, 113. §, 122. §, 125. §, 128. §, 130. §, 134. §, 146. § és a 7. melléklet.
Ez a fejezet részletesen csak a 146–147. §-t dolgozza fel – a kutatási jegyzet a többi § átnézését nyitott kérdésként tartja nyilván.
A gyakorlati következmény a szerelő számára: soha ne „fejből” döntsd el, kell-e biztonsági világítás. Az elhelyezési kötelezettséget a tűzvédelmi tervező állapítja meg, a tűzvédelmi dokumentációban. A szerelő azt építi meg, ami a tervben van – és ha valami hiányzik belőle, kérdez, nem pótolja magától.
Amit a TvMI 7.7 hozzátesz
[12.1.] A biztonsági célú világítás célja, hogy az üzemi tápellátás megszűnése esetén lehetővé tegye az építmény biztonságos elhagyását. Az OTSZ-ben meghatározott helyeken felül is elhelyezhető; többirányú kiürítésnél dinamikus menekülési jelek javasoltak.
[12.2.1.] Csak olyan lámpatest alkalmazható, amelynek fénytechnikai jellemzője a jogszabályban előírt áthidalási idő végén is megfelel (például a fénysűrűség a teljes működési idő alatt nagyobb 2 cd/m²-nél).
[12.2.2.] A jelek méretét, alakját, színét az MSZ EN 1838 szerint kell megválasztani; a grafikai kinézethez a 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet és az MSZ EN ISO 7010 ad képi anyagot.
[12.3.1.] A lámpatestek lehetnek az üzemi világításba integráltak vagy attól függetlenül telepítettek. Megjegyzés: idősebb személyeknek több fényre és több időre van szükségük az adaptációhoz, ezért az ő elhelyezésükre szolgáló épületben magasabb megvilágítási érték megfontolása javasolt.
[12.4.] A pánik elleni világításnál a villamos hálózat kialakítására ugyanazok az előírások érvényesek, mint a biztonsági világításnál. Az OTSZ-en túl: az MSZ EN 50172 szerint a 60 m²-nél nagyobb alapterületű csarnokokban a kijárati utakkal nem jelölt részeken is szükséges pánik elleni világítás.
A biztonsági világításnak nemcsak teljes hálózatkieséskor, hanem az üzemi világítás RÉSZLEGES kimaradása esetén is be kell kapcsolnia.
Ezért a világítási áramköröket tartalmazó elosztókba (vagy a részterületek áramköreihez)
- FESZÜLTSÉGFIGYELŐKET, illetve - az áramköri kismegszakítókhoz SEGÉDÉRINTKEZŐKET
kell beépíteni, amelyek jelzést adnak a központi akkumulátoros biztonsági világítás bekapcsolására. Saját akkumulátoros kivitelnél ugyanezt feszültségfigyeléssel, segédérintkezővel vagy a biztonsági világítás áramköri leágazásának megfelelő elhelyezésével kell biztosítani.
Miért kritikus ez? Mert a köznapi ösztön szerint a biztonsági világítás akkor kapcsol be, ha „elmegy az áram”. De ha csak egyetlen világítási kismegszakító old le egy folyosón, a folyosó sötét lesz – miközben a ház többi részén van feszültség, tehát a biztonsági világítás „nem veszi észre” a bajt. Ezt kell a feszültségfigyelővel vagy a segédérintkezővel megoldani.
Megjegyzés a TvMI-ből: üzemszerűen elsötétített helyiségben áramszünet után a biztonsági világítást csak feljogosított személy engedélyével szabad lekapcsolni.
Ugyanezt mondja ki a létesítési szabvány is [MSZ HD 60364-5-56, 560.9.9.]: „Ha egy térségben egy hiba miatt a normál világítás kimarad, akkor a térségben lévő összes tartalékvilágítási lámpatestnek be kell kapcsolnia, és a teljes tervezett megvilágítást biztosítaniuk kell.” A két forrás ugyanazt mondja, egymástól függetlenül.
24.3 Megvilágítási követelmények: menekülési útvonal, nagy tér, különösen veszélyes munkahely
Ez a fejezet számszerű magja. Minden érték az MSZ EN 1838:2025-ből való.
| Alkalmazás | Legkisebb megvilágítás | Egyenletesség (U) | Aktiválási idő | Min. időtartam | Ra |
|---|---|---|---|---|---|
| Menekülési út [5.1.] | 1 lx vízszintes a padlószinten | legalább 1:40 | 5 s alatt az 50 %, 60 s alatt a 100 % | 1 óra | ≥ 40 |
| Nagy tér (pánik elleni) [5.2.] | 0,5 lx vízszintes az üres központi területen; a legrövidebb útvonalon 1 lx, legalább 2 m szélességben | legalább 1:40 | 5 s alatt az 50 %, 60 s alatt a 100 % | 1 óra | ≥ 40 |
| Különösen veszélyes munkaterület [5.3.] | az előírt állandó megvilágítás 10 %-a, de legalább 15 lx | legalább 1:10 | állandó, vagy 0,5 s-on belül a teljes érték | a veszély időtartamára (a munkáltató állapítja meg) | ≥ 40 |
| Helyettesítő világítás [7.] | a feladat elvégzéséhez szükséges módon | – | – | a látási feladatnak megfelelően | – |
A menekülési útvonal szélességi szabálya – ez ÚJ a 2025-ös kiadásban
„A menekülési útvonal padlószintjén a vízszintes megvilágítás nem lehet kevesebb 1 lx-nál. A 2 m-nél szélesebb menekülési útvonalak esetében a menekülési útvonal területének 0,5 m-es szélességű szélét nem kell figyelembe venni. A 2 m-nél keskenyebb menekülési útvonalak esetében a menekülési útvonal szélességének 1/4-ét nem kell figyelembe venni.”
A 2014-es kiadásból tanult szabály másképp fogalmazott. Aki a régi megfogalmazás szerint méretez vagy ellenőriz, rossz sávot mér.
A hatályos szabály két esetre bomlik, és a határ a 2 m:
- SZÉLESEBB mint 2 m -> mindkét oldalon 0,5 m levonható (pl. 3,0 m széles folyosó -> 3,0 - 2 x 0,5 = 2,0 m a mértékadó sáv) - KESKENYEBB mint 2 m -> a szélesség 1/4-e levonható (pl. 1,2 m széles folyosó -> 1,2 - 0,3 = 0,9 m a mértékadó sáv)
A 24.4. mintapélda ezt számszerűen végigviszi.
Két fontos kiegészítő szabály a menekülési útra
5.1.8. „A menekülési útvonal bármely szakaszának megvilágítását a biztonsági világítási rendszernek két vagy több világítótesttel kell biztosítania, hogy egy világítótest meghibásodása ne tegye hirtelen teljesen sötétté az útvonalat, és ne tegye hatástalanná a rendszer iránymeghatározó funkcióját.”
Kivétel: a 8 m²-nél nem nagyobb alapterületű helyeken, ha egyetlen világítótest biztosítja a szükséges megvilágítást, a második világítótestre vonatkozó integritási követelmény egy belülről megvilágított kijáratjelzéssel is teljesíthető.
5.1.9. Ha egy helyiségben biztonsági világításra van szükség, de nincs közvetlen kijárat a menekülési útvonalra, akkor a helyiségtől a menekülési útvonalig vezető útvonalat is el kell látni az 5.1. szerinti biztonsági világítással.
Mert a biztonsági világítás akkor működik, amikor nincs második esély. Egyetlen lámpatest egyetlen meghibásodása teljes sötétséget okozna azon a szakaszon – és pont akkor, amikor az emberek menekülnek.
Ez ugyanaz a gondolat, mint a 24.8 alfejezet kettős áramkör szabálya: a biztonsági világításban semmi nem múlhat egyetlen elemen.
A nagy terek (pánik elleni) világítása
A nagy tereket kockázatértékelésnek kell alávetni annak megállapítására, szükség van-e a megvilágításukra. A biztonsági világítást igénylő tényezők többek között:
- ha a terület nagyobb, mint 60 m2; - ha a terület olyan kockázatoknak van kitéve, mint például a bent tartózkodók nagy száma, botlásveszély stb.
A vízszintes megvilágítás legalább 0,5 lx az üres központi terület padlószintjén, kivéve a terület peremétől 0,5 m-re eső sávot.
Ha a menekülési útvonal a nagy téren halad át, de nincs egyértelműen kijelölve, akkor a legrövidebb nyilvánvaló útvonalon a vízszintes megvilágítás legalább 1 lx, legalább 2 m szélességben – kivéve az útvonal kezdetén és végén található 0,5 m-es szegélyt.
Ha tartósan beépített építészeti térelválasztók vannak, a biztonsági világításnak azok nyitott és zárt helyzetében is meg kell felelnie a követelményeknek.
A különösen veszélyes munkaterület
A megvilágítás karbantartási értéke a vonatkoztatási felületen érje el a tevékenységre előírt állandó megvilágítás legalább 10 %-át, de semmiképpen ne legyen kisebb 15 lx-nál. Ez a megvilágítás a zavaró stroboszkóphatástól mentes legyen – például forgó gépek megvilágítása esetén.
Az egyenletesség (U) legalább 1:10.
A működés legkisebb időtartama feleljen meg annak az időtartamnak, amely alatt a személyek veszélynek vannak kitéve; ezt az időtartamot a munkáltató állapítja meg.
A világítás az előírt szintet vagy állandóan biztosítsa, vagy 0,5 s-on belül érje el.
Mert a veszélyes munkaterületen a sötétség azonnal veszélyes. Aki forgó gépnél, présnél, hegesztőnél, maró vegyszerrel dolgozik, annak nem elég, ha öt másodperc múlva lesz fény – addigra már megtörténhet a baj.
Ezért van itt állandó vagy 0,5 s-on belüli követelmény, és ezért írja elő a szabvány kifejezetten a stroboszkóphatástól mentes világítást: a forgó gép nem tűnhet állónak (ld. a 23.8 alfejezetet).
Különleges területek
| Terület | Követelmény [5.4.1.] |
|---|---|
| Legalább 8 m² bruttó alapterületű WC-k és öltözők | a nagy terekre vonatkozó (pánik elleni) biztonsági világítás |
| WC-előterek | a menekülési útvonalakhoz szükséges szintű biztonsági világítás |
| Akadálymentes WC, zuhanykabin, pelenkázós egyfős WC | legalább 1 lx vízszintes a padlón; pelenkázós WC-ben legalább 1 lx a pelenkázóasztalon |
| Megvilágított WC-riasztó | legalább 5 lx függőleges |
| 8 m²-nél kisebb WC-előtér | a belülről megvilágított vészkijáratjelző fénye hozzájárulhat az integritási követelmény teljesítéséhez |
A szabvány külön megjegyzi, hogy nem írja elő a biztonsági világítást az egyfős, mozgásképes személyek által használt WC-kben.
Káprázás
A szabvány [5.1.3., 5.2.3., 5.3.4.] előírja, hogy a lefelé mutató függőlegestől mért 60° és 90° közötti nézési irányokban a világítótestek fényerőssége ne lépje túl a 3. táblázat értékeit; vízszintes menekülési utaknál ebben a szögtartományban, más kialakítású útvonalaknál semmilyen szög alatt sem.
A 3. táblázat a fénypontmagasság szerint hat sávra bontva ad határértékeket (h < 2,5 m · 2,5 ≤ h < 3,0 · 3,0 ≤ h < 3,5 · 3,5 ≤ h < 4,0 · 4,0 ≤ h < 4,5 · h ≥ 4,5 m), külön oszlopban a menekülési utak és nagy terek, illetve a helyi és a különösen veszélyes munkaterületek világítására.
A táblázat kandelában megadott számértékei a jegyzet rendelkezésére álló, lapolvasott példányból nem voltak kiolvashatók, ezért a jegyzet nem közli őket. Tervezésnél a szabvány nyomtatott példányát kell elővenni.
A szabvány megjegyzése szerint egyébként a LED-világítótestek látást rontó káprázási határértékeire vonatkozó speciális követelmények kidolgozás alatt állnak.
24.4 Áthidalási (üzem-) idők
Az az időtartam, ameddig a biztonsági világításnak a saját tápforrásáról üzemelnie kell, miután a normál táplálás kimaradt.
Az MSZ EN 1838:2025 a menekülési célra legalább 1 órát ír elő [5.1.5., 5.2.5.], és a menekülési útvonal biztonsági jelzéseire is 1 órát [6.3.6.].
Az MSZ EN 50172:2024 ennél tovább megy: az A1. táblázata épülettípusonként ad ajánlott áthidalási időt, és kimondja: „Az áthidalási időtartamnak meg kell felelnie az A1. táblázatban megadott minimális ajánlásoknak, ha nincs alkalmazandó nemzeti jogszabály.”
Az MSZ EN 50172:2024 A1. táblázata
| Alkalmazási példa | Áthidalási idő (óra) |
|---|---|
| Gyülekezési előcsarnokok/termek (kivéve ideiglenes épületek), színházak, mozik | 1 ᵃ |
| Gyülekezési helyiségként használt ideiglenes épületek | 1 |
| Kiállítótermek | 3 |
| Eladóterületek | 3 |
| Éttermek | 1 |
| Kórházak | 3 ᵇ |
| Szállodák, vendégházak, lakóotthonok, idősotthonok | 3 |
| Gyógyfürdő-, ápoló-, terápiás és kezelőközpontok | 3 |
| Iskolák | 1 ᵃ |
| Zárt parkolók, mélygarázsok | 3 |
| Repülőterek, vasútállomások | 3 ᶠ |
| Magas épületek | 3 ᵉ |
| Munkahelyek | 1 ᵃ˒ᶜ |
| Különösen veszélyes feladatok végzésére szolgáló munkahelyek | 1 ᵈ |
| Színpadok | 1 |
| Sportlétesítmények, stadionok | 1 ᵃ |
A lábjegyzetek – ezek legalább annyira fontosak, mint a táblázat:
a 3 ÓRA, ha a kiürítés NEM KEZDŐDIK MEG KÖZVETLENÜL az áramkimaradás után. b Ha a kórházban nincs legalább 24 órás tartalék rendszer a helyettesítő világításhoz, az áthidalási időnek 24 ÓRÁNAK ajánlott lennie. c Ha a "munkahelyek" más kategóriába is tartoznak (pl. magas épület), a LEGHOSSZABB áthidalási idejű kategóriát kell alkalmazni. d A minimális időtartam az áthidalási idő ÉS az az időtartam, amely alatt az embereket fenyegető kockázat fennáll. e A MAGAS ÉPÜLET jellemzően HÉT VAGY TÖBB EMELETET jelent. f A vasútállomások FÖLD FELETTI területein a kiürítési stratégiától függően 1 óra is megengedett.
Ez a téma leggyakoribb zavara. A helyes gondolatmenet:
1. Van-e MAGYAR JOGSZABÁLYI érték (OTSZ) az adott esetre?
-> HA IGEN, az a mértékadó. A nemzeti jogszabály elsőbbséget
élvez, és a TvMI 7.7 [12.2.1.] is "a jogszabályban előírt
áthidalási időre" utal vissza.
2. HA NINCS, az MSZ EN 50172 A1. táblázata az irányadó.
3. Az MSZ EN 1838 szerinti 1 óra a MENEKÜLÉSI CÉLRA és a
JELZÉSEKRE vonatkozó ABSZOLÚT MINIMUM - nem felső korlát.
4. A LÁBJEGYZETEKET mindig alkalmazni kell: az "a" lábjegyzet
miatt egy iskolából is 3 óra lehet, ha a kiürítés nem
kezdődik meg azonnal.Tehát az „1 óra” és a „3 óra” nem ellentmondás, hanem két különböző kérdésre adott válasz: az egyik a szabványi minimum, a másik az épülettípushoz illesztett ajánlás.
24.5 Kiemelendő helyek, amelyeket kötelezően meg kell világítani
Kötelezően megvilágítandó, jelzéssel ellátandó helyek:
| Pont | Hely | Külön követelmény |
|---|---|---|
| a) | minden vészkijárat közelében | – |
| b) | lépcsők közelében | úgy, hogy minden lépcsőfok közvetlenül megvilágított legyen |
| c) | bármely egyéb szintváltozás közelében | – |
| d) | minden irányváltozásnál | ha az útirány nem egyértelmű |
| e) | a folyosók kereszteződésénél | – |
| f) | az épületen kívül, minden végponti vészkijárat közelében és a biztonságos helyen | – |
| g) | elsősegélyhely | az elsősegélydoboznál legalább 5 lx függőleges |
| h) | tűzoltó készülék, kézi jelzésadó, tűzvédelmi panel, ISO 23601 szerinti menekülési tervek | legalább 5 lx függőleges |
| i) | mozgáskorlátozottak biztonsági berendezései | legalább 5 lx függőleges |
| j) | a személyfelvonó fülkéjéből érkező riasztás pontja | – |
| k) | a folyosókon minden személyfelvonó ajtajától a legközelebbi menekülési útvonalig | – |
| l) | elektronikusan zárt ajtók kézi kioldói | legalább 5 lx függőleges |
MEGJEGYZÉS a szabványból: „a közelében” szó alatt vízszintesen mért, legfeljebb 2 m távolságot kell érteni.
Ez az egyetlen szám dönt el rengeteg helyszíni vitát. Ha a tűzoltó készülék a folyosó egyik oldalán van, a legközelebbi biztonsági lámpatest pedig 2,5 m-re, akkor nem teljesül a követelmény – akkor sem, ha ott egyébként „elég világos”.
Amit a helyszínen csinálni kell: a terv átvételekor végigmenni a felsoroláson, és ceruzával bekarikázni, hogy minden a) – l) pontnál van-e lámpatest a 2 m-es körön belül. Ami hiányzik, azt a tervezőnek kell pótolnia, nem a szerelőnek kitalálnia.
És ne feledd a b) pontot: lépcsőnél nem elég „világítani a lépcsőházat” – minden lépcsőfoknak közvetlenül megvilágítottnak kell lennie. Ez jellemzően a lépcsőkarok fölé, illetve a pihenőkre külön lámpatestet jelent.
24.6 Biztonsági jelzések és a felismerési távolság
| Pont | Követelmény |
|---|---|
| 6.3.1. | a jelzés lehet belülről megvilágított (EN 60598-2-22 szerint), vagy kívülről megvilágított, EN 60598-2-22 szerinti tartalékvilágítási világítótesttel |
| 6.3.2. | tartalékvilágítási üzemmódban a belülről megvilágított jelzés legalább 2 cd/m² fénysűrűséget, a kívülről megvilágított legalább 5 lx függőleges megvilágítást biztosítson |
| 6.3.3. | a fehér felületen vagy a biztonsági szín területén a maximális és minimális fénysűrűség aránya legfeljebb 10:1 legyen |
| 6.3.4. | a kontrasztszín és a biztonsági szín fénysűrűségének aránya legalább 5:1 és legfeljebb 15:1 legyen |
| 6.3.5. | a biztonsági szín és a kontrasztszín feleljen meg az ISO 3864-1 és ISO 3864-4 követelményeinek |
| 6.3.6. | a menekülési útvonal biztonsági jelzéseinek minimális megvilágítási időtartama 1 óra |
| 6.3.7. | a jelzés az előírt fénysűrűség vagy megvilágítás legalább 50 %-át 5 s alatt, a teljes értéket 60 s-on belül érje el |
A felismerési távolság
l = z · h
| Jel | Jelentés |
|---|---|
| l | a felismerési távolság |
| h | a jelzés magassága – a jelzés méretére vonatkozik, nem a padló feletti szerelési magasságra |
| z | a távolsági tényező: kívülről megvilágított jelnél 100, belülről megvilágított jelnél 200 |
Az l és a h mértékegysége ugyanaz legyen.
Szerelési magasság: ahol kivitelezhető, a menekülési útvonalak biztonsági jelzéseit a padlószint felett 2 m és 3 m közötti magasságban kell elhelyezni, a jelzés aljától mérve.
Nagy, magas vagy nyitott területeken célszerű lehet a jelzést a környező akadályok fölé szerelni; ilyenkor a jelzést nem szabad a vízszintes szemmagasság (kb. 1,5 m) felett 20°-nál magasabbra felszerelni, a legnagyobb felismerési távolságból nézve.
MEGJEGYZÉS: ha a mozgáskorlátozottak számára további vészkijárati jelzések alkalmazandók, azok 2 m alatti magasságban is felszerelhetők.
Ugyanaz a piktogram kétszer olyan messziről felismerhető, ha belülről van megvilágítva.
Egy 20 cm magas jelzés:
kívülről megvilágítva: l = 100 · 0,20 m = 20 m belülről megvilágítva: l = 200 · 0,20 m = 40 m
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy hosszú folyosón feleannyi belülről megvilágított jelzés is elég – vagy fordítva: ha a megrendelő olcsóbb, kívülről megvilágított táblát kér, kétszer annyit kell kitenni belőle.
A 24.3. mintapélda ezt számszerűen végigviszi.
A jegyzet nem közli a menekülési jelek grafikai kinézetét, méreteit és színkódjait.
Ezeket az MSZ EN ISO 7010 (regisztrált biztonsági jelzések) és az ISO 3864-1 / ISO 3864-4 adja meg, a hazai grafikai anyagot pedig a TvMI 7.7 [12.2.2.] szerint a 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet – ezek szövege nem állt a jegyzet rendelkezésére.
Amit a fejezet tényként közöl, az a fénytechnikai követelmény (2 cd/m², 5 lx, 10:1, 5:1–15:1) és a felismerési távolság képlete – ezek az MSZ EN 1838:2025-ből származnak.
24.7 Tápforrások: központi akkumulátortelep, egyedi akkumulátor, aggregátor
- TÁROLÓAKKUMULÁTOROK; - PRIMER (nem újratölthető) ELEMEK; - a normál táplálástól FÜGGETLEN ÁRAMFEJLESZTŐK; - a táphálózattól ELKÜLÖNÍTETT TÁPLÁLÁS, amely a normál táplálástól ténylegesen független.
A tápforrásokra vonatkozó szabályok
| Szakasz | Követelmény |
|---|---|
| 560.6.2. | rögzített szerkezetként kell felszerelni, úgy, hogy a normál tápforrás meghibásodása ne hasson rá hátrányosan |
| 560.6.3. | csak szakképzett vagy kioktatott személyek (BA5 vagy BA4) számára legyen hozzáférhető; más tápforrásoktól elkülönítve ajánlott; úgy kell tervezni és elhelyezni, hogy a lehető legkisebb legyen a tűz, elárasztás, fagyás, vandalizmus és más káros körülmény veszélye |
| 560.6.4. | a helyiség szellőzése legyen elégséges, hogy a kipufogógáz, füst vagy gőz ne hatolhasson be olyan térségekbe, ahol személyek tartózkodnak |
| 560.6.5. | különálló, hálózattól független tápforrás csak akkor használható, ha a két táplálás egyidejű kiesése valószínűtlen |
| 560.6.7. | a biztonsági tápforrás más célra is használható, ha ez nem akadályozza a rendelkezésre állását; a más célú áramkörben bekövetkező hiba nem okozhat szakadást a biztonsági áramkörökben |
| 560.6.8. | párhuzamos üzemre nem alkalmas tápforrásoknál óvintézkedés kell a párhuzamos üzem elkerülésére; mindegyik tápforrásra zárlat- és hibavédelmet kell biztosítani |
| 560.6.9. | párhuzamos üzemnél külön eszközök kellhetnek például a visszatáplálás megakadályozására; közcélú táplálással való párhuzamos üzemeltetéshez az áramszolgáltató engedélyére lehet szükség; óvintézkedés kell a nullapontok összekötésében folyó áram korlátozására, különös tekintettel a harmadik harmonikusra |
| 560.6.12. | dízelmotoros biztonsági áramfejlesztő: ISO 8528-12 szerint |
| 560.6.13. | „A biztonsági tápforrás állapotát (üzemelésre kész, hibaállapot, táplálás a biztonsági tápforrásból) FOLYAMATOSAN figyelemmel kell kísérni.” |
A központi akkumulátortelep
A központi táphálózat akkumulátorai szellőző vagy szelepes, karbantartásmentes típusúak, nagy igénybevételre alkalmas IPARI kivitelűek legyenek (például az EN 60623 vagy EN 60896 szerinti cellák) – „ez nem zárja ki a bevált új technológiákat”.
„Az akkumulátorok ajánlott élettartama 20 °C-on minimum 10 év legyen.”
A szabvány az élettartamot 20 °C-hoz köti. Ennek a gyakorlatban komoly következménye van: az akkumulátortelep helyiségének hőmérséklete közvetlenül befolyásolja, meddig él a telep.
Ezért nem mindegy, hova kerül az akkumulátorszekrény: egy nyáron 35 °C-ra felmelegedő tetőtéri gépházban ugyanaz a telep jóval rövidebb ideig bírja, mint egy temperált helyiségben – és ilyenkor a „10 év” ígéret nem teljesül.
Ehhez jön az 560.6.4. szerinti szellőzési követelmény: az akkumulátor gázt fejleszthet, az aggregátor kipufogógázt – ezek nem juthatnak be oda, ahol emberek tartózkodnak.
UPS mint biztonsági tápforrás
Az UPS
a) legyen képes az UPS TERHELÉSI OLDALÁN lévő ÖSSZES VÉDELMI ESZKÖZ MŰKÖDTETÉSÉRE; b) vészhelyzetben legyen képes a biztonsági berendezések INDÍTÁSÁRA; d) feleljen meg az IEC 62040-1, -2 és -3 szabványnak; e) legyen képes a közcélú táplálás rendelkezésre állásától FÜGGETLEN INDULÁSRA.
„Legyen képes az összes védelmi eszköz működtetésére” azt jelenti: zárlat esetén is akkora áramot kell tudnia adni, hogy a kismegszakító kioldjon.
Ez nem magától értetődő. Egy szokásos, elektronikus UPS a kimenetén áramkorlátozott: zárlatkor nem ad 10-20-szoros áramot, hanem lekapcsol vagy visszaszabályoz. Ilyenkor a kismegszakító nem old, a zárlat bennmarad, és a teljes biztonsági áramkör kiesik.
Ezért kell biztonsági célra erre a feladatra minősített UPS-t választani, és ezért kell a tervnek tartalmaznia az UPS zárlati teljesítményét – ez a hibavédelmi számítás bemenő adata.
Ugyanez a gondolat az e) pont mögött: a biztonsági tápforrásnak akkor is el kell indulnia, ha a hálózat már nincs (angolul ezt hívják black start-nak). Egy olyan berendezés, amely induláshoz hálózatot igényel, biztonsági tápforrásnak alkalmatlan.
Az IT-rendszer – itt van az egyetlen épületvillamossági helye
„IT-rendszer alkalmazását kell ELŐNYBEN RÉSZESÍTENI, ahol az első hiba esetén nincs szükség a kikapcsolásra. Az IT-rendszerekben a biztonsági berendezések esetében olyan folyamatos szigetelés-ellenőrző készüléket kell alkalmazni, amely az első hibát hallható és látható módon jelzi.”
Mert az IT-rendszer lényege, hogy az első testzárlat nem okoz lekapcsolást – csak jelzést. A hiba megmarad, a berendezés tovább üzemel, és a karbantartó ráér a következő tervezett leállásig kijavítani.
A lakóépületben ez felesleges bonyolítás. De egy biztonsági berendezésnél pontosan ez kell: a világításnak működnie kell, még egy szigetelési hiba után is. A cserébe vállalt kockázatot a folyamatos szigetelés-ellenőrző készülék kezeli, amely hallhatóan és láthatóan jelez – tehát a hiba nem marad észrevétlen.
Ugyanez a logika áll a következő alfejezet RCD-tilalma mögött is.
24.8 Az áramkörök elkülönítése – a jegyzet legszigorúbb szerelési szabályai
560.7.1. – Függetlenség. „A biztonsági berendezések áramköreinek MINDEN MÁS ÁRAMKÖRTŐL FÜGGETLENEKNEK kell lenniük. Az egyik rendszerben bekövetkező villamos hiba vagy bármilyen változtatás nem befolyásolhatja a másik helyes működését. Ez szükségessé teheti a rendszerek tűzálló anyagokkal való elkülönítését vagy különböző nyomvonalak, illetve burkolatok alkalmazását.”
560.7.2. – Tiltott nyomvonalak. Nem szabad tűzveszélyes (BE2) helyen áthaladniuk, kivéve, ha tűzállók; „semmilyen körülmények között nem szabad ROBBANÁSVESZÉLYES (BE3) zónákon áthaladniuk”.
560.7.3. – Túlterhelésvédelem. A túlterhelésvédelem elhagyható [4-43, 433.3.3.], ha a táplálás kiesése nagyobb veszélyt okozhat – de „a túlterhelés előfordulását folyamatosan ellenőrizni kell”.
560.7.4. – Szelektivitás. A túláramvédelmet úgy kell kiválasztani, hogy az egyik áramkör túlárama a többi biztonsági áramkör működését ne befolyásolja.
560.7.5. – Hozzáférés. A kapcsoló- és vezérlőkészülékek csak BA4/BA5 személyeknek hozzáférhető helyen, egyértelműen megjelölve és csoportosítva.
560.7.6. – Kettős táplálás. Két különböző áramkörből táplált szerkezetet szükség esetén MINDKÉT áramkör védővezetőjével össze kell kötni.
560.7.7. – Liftakna. „A biztonsági áramköröket – a biztonsági felvonók és a speciális követelményű felvonók kábelezése kivételével – NEM SZABAD LIFTAKNÁBAN vagy más kürtőben elhelyezni.”
560.7.13. – RCD-tilalom. „A BIZTONSÁGI BERENDEZÉSEK ÁRAMKÖREIT NEM SZABAD RCD-KKEL VAGY AFDD-KKEL VÉDENI.” MEGJEGYZÉS: „Tűz esetén a megnövekedett hőmérsékleten a vezetők közötti szivárgási áramok véletlen kioldást és a biztonsági berendezések kiesését okozhatják.”
A jegyzet tucatnyi helyen tanítja, hogy az áram-védőkapcsoló életet ment, és hogy ahol lehet, tegyél RCD-t. Itt ennek pont az ellenkezője igaz.
Miért? Mert a biztonsági világításnál a rendelkezésre állás a legfőbb biztonsági szempont. Tűz esetén a kábel szigetelése felmelegszik, a szigetelési ellenállása leromlik, és a vezetők között szivárgási áram indul meg. Egy 30 mA-es RCD ezt hibaáramnak látja, kiold – és pontosan akkor kapcsolja le a menekülési út világítását, amikor arra a legnagyobb szükség van.
Az RCD tehát itt nem véd, hanem veszélyeztet. A tilalom az AFDD-re (ívzárlat-védelmi eszközre) is vonatkozik.
A gyakorlati következmény: ha egy meglévő épületben azt látod, hogy a biztonsági világítás áramköre RCD mögött van, az hiba, amit jelezni kell – akkor is, ha „így biztonságosabbnak tűnik”.
Az 560.7.3. szerint a túlterhelésvédelem elhagyható, ha a táplálás kiesése nagyobb veszélyt okozhat.
Ez ugyanaz a mérlegelés, mint az RCD-nél: mi a nagyobb baj – hogy a vezeték túlterhelődik, vagy hogy elmegy a fény a menekülési úton? A szabvány szerint az utóbbi.
De figyelj a kikötésre: a védelem elhagyása nem azt jelenti, hogy nem törődünk a túlterheléssel. „A túlterhelés előfordulását folyamatosan ellenőrizni kell” – tehát a védelem helyett megfigyelés lép.
És a zárlatvédelem soha nem hagyható el – az 560.7.3. csak a túlterhelés-védelemről szól.
A dokumentációs követelmények
- Minden biztonsági tápforrás RÉSZLETEIT meg kell adni (az egyvonalas rajz is elegendő), és az információkat AZ ELOSZTÓSZEKRÉNY MELLETT kell tartani. - A rajzoknak tartalmazniuk kell MINDEN villamos szerkezet és elosztószekrény PONTOS HELYÉT megjelöléssel, a biztonsági szerkezeteket A VÉGÁRAMKÖR MEGJELÖLÉSÉVEL, valamint a speciális kapcsoló- és megfigyelőkészülékek (pl. TŰZSZAKASZ KAPCSOLÓJA, vizuális/akusztikus riasztóeszközök) helyét. - LISTÁT kell adni a biztonsági táplálásra tartósan csatlakoztatott fogyasztókészülékekről, megjelölve NÉVLEGES TELJESÍTMÉNYÜKET, NÉVLEGES ÁRAMUKAT, INDULÓÁRAMUKAT ÉS ANNAK IDEJÉT. - A KEZELÉSI UTASÍTÁSOK legyenek hozzáférhetők.
24.9 Kábel- és vezetékrendszerek; a „tűzálló kábel” követelménye
Tűz esetén is üzemelő biztonsági berendezéshez a következők közül egyet vagy többet kell alkalmazni:
1. ÁSVÁNYI ANYAG SZIGETELÉSŰ KÁBEL az IEC 60702-1, -2 és az IEC 60332-1-2 szerint; 2. TŰZÁLLÓ KÁBEL az IEC 60331 sorozat vonatkozó része és az EN 60332-1-2 szerint; 3. a szükséges TŰZÁLLÓSÁGOT ÉS MECHANIKAI VÉDELMET MEGŐRZŐ kábel- és vezetékrendszer (például a tűzállóságot és mechanikai védelmet megőrző szerkezeti burkolatok, vagy KÜLÖN TŰZSZAKASZBAN lévő kábel- és vezetékrendszerek).
„A kábel- és vezetékrendszereket és a rögzítéseiket oly módon kell felszerelni, hogy tűz esetén az áramköri integritásuk ne csökkenjen.”
„Hosszú, függőlegesen létesített kábel- és vezetékrendszereknél a RÖGZÍTÉSEIKET is tűzvédelemmel kell ellátni, biztosítva, hogy tűz esetén a kábel- és vezetékrögzítők NE ENGEDJÉK A KÁBELEKET IDŐ ELŐTT LEOMLANI.”
Ez a szabvány egyik legpraktikusabb mondata, és a gyakorlatban a leggyakrabban megszegett.
Hiába teszel fel IEC 60331 szerinti tűzálló kábelt, ha műanyag bilinccsel és műanyag tiplivel rögzíted: tűz esetén a műanyag megolvad, a kábel leszakad, és a mechanikai sérülés miatt megszakad az áramkör – jóval azelőtt, hogy a kábel maga tönkremenne.
Ezért kell a tűzálló kábelrendszerhez tűzálló (fém) bilincs és fém rögzítőelem, a rendszer gyártója által együtt minősített kivitelben. A tűzálló kábelrendszer rendszer: kábel + bilincs + tipli + kötődoboz együtt.
További kábelezési szabályok
| Szakasz | Követelmény |
|---|---|
| 560.8.2. | ugyanezek a követelmények érvényesek a vezérlő- és buszrendszer kábelezésére is, beleértve a független (önálló akkumulátoros) lámpatestek vezérlő- és buszrendszerét. „A VEZETÉK NÉLKÜLI vezérlő- és buszrendszereket azonos módon kell figyelembe venni.” |
| 560.8.3. | a biztonsági berendezések egyenárammal táplálható áramköreit KÉTPÓLUSÚ túláramvédelmi eszközökkel kell ellátni |
| 560.8.4. | a vezető-keresztmetszet meghatározásakor a vezetőknek a tűz esetén fellépő magas hőmérséklet miatt MEGNÖVEKEDETT ELLENÁLLÁSÁT kell figyelembe venni |
| 560.8.6. | földbe fektetett biztonsági áramköröknél óvintézkedés kell az ásás során előforduló sérülés megakadályozására |
| 560.8.7. | a váltakozó és egyenáramú tápforráshoz is használt kapcsoló- és vezérlőkészülék legyen alkalmas mindkét üzemre |
A megnövekedett ellenállás számszerű figyelembevételéhez a szabvány F melléklete ad tájékoztatást rézvezetőjű kábelekre.
Az F melléklet számértékeit a jegyzet nem közli – ezek a kutatási jegyzet nyitott tételei közt szerepelnek. Méretezésnél a szabvány nyomtatott példányát kell elővenni.
Amit tudni kell és amit a fejezet tényként állít: a hidegen számolt feszültségesés biztonsági áramkörnél nem elég – a tűz hőmérsékletén a rézvezető ellenállása megnő, tehát a keresztmetszetet ennek figyelembevételével kell megválasztani.
A tűzálló kábelezés pontos határa
560.9.1. A rendszer táplálható központi táphálózatról, vagy a lámpatestek lehetnek beépített független táplálásúak (önálló akkumulátorosak). A lámpatestek feleljenek meg az IEC 60598-2-22-nek. A beépített független táplálású lámpatestekre az 560.9.2. nem érvényes.
560.9.2. A központi táphálózatról ellátott rendszer kábelrendszerének megfelelő ideig fenn kell tartania a táplálást minden olyan tűzszakasz számára, ahol tartalékvilágítási lámpatestek vannak – ezt a más tűzszakaszon keresztüli továbbításra nagy tűzállóságú kábelrendszerrel kell biztosítani.
„Az olyan TŰZSZAKASZOKON BELÜL, ahol tartalékvilágítási lámpatestek vannak, a lámpatestek KÖZÖTTI vezetékrendszerre NEM vonatkoznak a tűzvédelmi követelmények.”
A fenti 560.9.2. az EU-s szabvány szövege, és önmagában engedné, hogy a tűzszakaszon belül sima (nem tűzálló) kábel legyen a lámpatestek között. A magyar TvMI 7.7 (12.3.5.) ezt a lehetőséget KÖZPONTI AKKUMULÁTOROS RENDSZERNÉL KIZÁRJA:
„Központi akkumulátoros biztonsági világítási rendszerek kiépítése során egy adott tűzszakaszon belül a lámpatestek táplálására a jogszabály előírásai szerint előírt működőképességüket megtartó kábeleket és vezetékeket kell használni. A tűzálló kábelrendszer helyett a […] lámpatestek „fésűs” (két – normál kábelezéssel szerelt – áramkörről, felváltva történő) megtáplálása jogszabálytól való eltérés nélkül nem alkalmazható.”
Tehát Magyarországon központi akkumulátoros rendszernél a tűzszakaszon belül is tűzálló (működőképesség-megtartó) kábel kell – a „fésűs” (két váltakozó áramkörös) kiosztás nem helyettesíti ezt, mert az csak az egyik áramkör kiesése ellen véd, a tűz elleni védettséget nem növeli. A hazai gyakorlatban tehát a szigorúbb, TvMI szerinti szabályt kell követni.
A logika az EU-s szabvány szerint egyszerű lenne: a tűz egy tűzszakaszban van, ott úgyis tönkremegy a kábel, a többi tűzszakaszba vezető ÁTHALADÓ gerincvezetéknek viszont tűzállónak kell lennie. Ez az elv helyes – de Magyarországon a TvMI 7.7 (12.3.5.) ennél tovább megy: központi akkumulátoros rendszernél a tűzszakaszon BELÜLI kábelezésnek is tűzállónak kell lennie, mert a hazai jogalkotó nem tartja elegendőnek, hogy csak az áthaladó szakasz legyen védett.
Ez a megkülönböztetés jelentős pénz: a tűzálló kábel sokszorosába kerül a szokásosnak – de a hazai szabály szerint ez nem spórolható meg egy központi akkumulátoros rendszerben, csak jogszabálytól való (hatósági) eltéréssel.
Az egyetlen valódi kiskapu: ha egyedi akkumulátoros lámpatesteket használunk, a tűzálló kábel követelménye egyáltalán nem merül fel – hiszen minden lámpatest a saját akkumulátoráról üzemel, nincs központi tápvezeték, aminek tűzállónak kellene lennie. Ezért olcsóbb és egyszerűbb a legtöbb kisebb épületben ez a megoldás.
A kettős áramkör szabálya és a 20-as korlát
A kettős áramkör szabálya [560.9.2.]: „Egynél több tartalékvilágítási lámpatesttel ellátott tűzszakaszok esetében az ilyen lámpatesteket LEGALÁBB KÉT KÜLÖN ÁRAMKÖRBŐL VÁLTAKOZVA kell kábelezni úgy, hogy a menekülési útvonal mentén a megvilágítás szintje fennmaradjon AZ EGYIK ÁRAMKÖR KIESÉSE ESETÉN.”
560.9.3. A túláramvédelmet úgy kell megválasztani, hogy az egyik áramkör rövidzárlata ne szakítsa meg a szomszédos lámpatestek vagy más tűzszakaszok lámpatesteinek táplálását.
„Bármelyik végáramkörből legfeljebb 20 TARTALÉKVILÁGÍTÁSI LÁMPATESTET szabad a túláramvédelmi eszköz névleges áramának legfeljebb 60 %-át nem meghaladó összterheléssel táplálni.”
Egy végáramkörre: legfeljebb 20 tartalékvilágítási lámpatest Az összterhelés: legfeljebb a védelmi eszköz I_n-jének 60 %-a
Mindkettőnek egyszerre kell teljesülnie – a szigorúbb dönt. A 24.5. mintapélda ezt végigszámolja.
Miért a 60 %? Mert a biztonsági világítási áramkörnek tartalékkal kell üzemelnie: a bekapcsolási áramlökés, az akkumulátortöltés és a hosszú távú öregedés mind a terhelés felé mozdít, és a kismegszakító kioldása itt életveszély, nem kényelmetlenség.
Az átkapcsolás számszerű feltétele
„A normál módból tartalékmódba való átkapcsolásnak AUTOMATIKUSAN el kell indulnia, ha a tápfeszültség a névleges értékének 0,6-szeresére csökken LEGALÁBB 0,5 s-ig. A normál módnak vissza kell állnia, ha a tápfeszültség nagyobb lesz a névleges érték 0,85-szorosánál.”
Ha a be- és a kikapcsolási küszöb azonos lenne, a rendszer egy ingadozó hálózaton folyamatosan oda-vissza kapcsolgatna – ezt hívják csattogásnak.
A két küszöb (0,6 és 0,85) között van a hiszterézis: ha egyszer átkapcsolt tartalékmódba, ott is marad, amíg a feszültség jócskán vissza nem áll.
A 0,5 s késleltetés ugyanezt a célt szolgálja az idő oldaláról: egy villámcsapás vagy egy nagy motor indítása okozta pillanatnyi feszültségletörés nem indíthatja el az átkapcsolást.
A 24.7. mintapélda 230 V-ra kiszámolja a két küszöbfeszültséget.
A fenti 0,5 s a feszültségletörés érzékelésének késleltetése (mikor induljon el az átkapcsolás). Ettől függetlenül az OTSZ 137. § (4) a) pontja magára az átállásra (a tápforrások közötti tényleges váltásra) ad korlátot:
„A normál és a biztonsági tápforrás közötti átállás megengedett időtartama biztonsági világítás és menekülési jelzések esetén 1 másodperc.”
Ez a hazai, jogszabályi eredetű korlát a szabvány EN 1838-as fényszint-elérési idejétől (0,5 s, illetve különösen veszélyes munkaterületen szintén 0,5 s) függetlenül is teljesítendő.
További üzemmód-szabályok
| Szakasz | Követelmény |
|---|---|
| 560.9.5–560.9.8. | a fenntartott és a nem fenntartott mód kombinálható; nem fenntartott módban a normál világítás táplálását folyamatosan ellenőrizni kell az adott térségben, és annak kimaradásakor a tartalékvilágításnak önműködően be kell kapcsolnia; kombinálás esetén mindegyik átkapcsoló eszköznek saját megfigyelő eszköze legyen, és egymástól függetlenül tudjanak átkapcsolni |
| 560.9.9. | „A tartalékvilágítási rendszereket nem befolyásolhatja ellentétesen semmilyen vezérlőrendszer”; a vezérlőrendszerek bármilyen jövőbeni módosításának is meg kell felelnie ennek; ha egy térségben hiba miatt a normál világítás kimarad, az összes tartalékvilágítási lámpatestnek be kell kapcsolnia a teljes tervezett megvilágítással |
| 560.9.11. | visszaálláskor a nem fenntartott módú tartalékvilágításnak automatikusan ki kell kapcsolnia – de figyelembe kell venni a normál lámpák felfutási idejét, és azokat a helyiségeket, amelyeket szándékosan sötétítettek el a táplálás kiesése előtt |
| 560.9.12. | „A lámpák típusa legyen összhangban az átkapcsolási idővel.” |
| 560.5.4. | a nem biztonsági villamos berendezés vezérlő- vagy buszrendszerében előforduló meghibásodás nem befolyásolhatja károsan a biztonsági berendezések működését – ez más biztonsági berendezések busz- és vezérlőrendszerére is vonatkozik |
Tűzvédelmi alkalmazások
560.10.1. „A tűzjelzés és tűzoltás táplálásának kábelrendszerét a fő bejövő táplálásból KÜLÖN ÁRAMKÖRREL kell ellátni.”
„Ha tűzeseti kapcsoló alkalmazására van szükség, akkor azokat a tűzvédelmi szerkezeteket tápláló vezetékeket, amelyeknek a tűz idején működniük kell, A TŰZESETI KAPCSOLÓ TÁPOLDALÁRA kell csatlakoztatni, és azt egyértelműen azonosítani kell.”
560.10.2. A kiemelt fontosságú áramköröket, ha vannak, közvetlenül a főelosztó leválasztó kapcsolójának TÁPOLDALÁRA kell csatlakoztatni.
560.10.3. A riasztóeszközöket egyértelműen azonosítani kell.
A tűzeseti főkapcsoló azért van, hogy a tűzoltó feszültségmentesíteni tudja az épületet. De pontosan azokat a berendezéseket nem szabad lekapcsolnia, amelyeknek a tűz alatt működniük kell: a tűzoltó szivattyút, a füstelvezetést, a biztonsági világítást, a tűzjelzőt.
Ezért kell ezeket a tűzeseti kapcsoló TÁPOLDALÁRA (a kapcsoló elé) kötni – és ezért kell ezt a leágazást egyértelműen azonosítani, hogy a következő szerelő ne kösse át.
Kiemelt fontosságú áramkör [560.3.]: „közvetlenül az épületbe belépő táplálásból a biztonsági berendezések táplálására használt áramkör, amelynek vészhelyzet esetén ameddig csak lehetséges üzemelnie kell”. Ezek az 560.10.2. szerint a főelosztó leválasztó kapcsolójának tápoldalára kerülnek.
(A magyar tűzeseti lekapcsolás részletei az OTSZ és a TvMI 7.7 szerint alakulnak – a jegyzet korábbi, a munka előkészítésével foglalkozó fejezete tér ki rá.)
24.10 Adaptív (dinamikus) biztonsági világítás
Adaptív biztonsági világítás: „továbbfejlesztett biztonsági világítás, amely a különböző körülményekre reagálva vagy előre meghatározott feltételeknek megfelelően működik” [MSZ CEN/TS 17951:2024].
1. MEGJEGYZÉS a szabványból: a rögzített megvilágítási szintű és/vagy rögzített jelzésű biztonsági világítás NEM adaptív. 2. MEGJEGYZÉS: a „dinamikus biztonsági világítás” kifejezés hasonló jelentésű.
Rövidítések: AEELS = adaptív biztonsági világítási rendszer; AEELS-CU = a rendszer vezérlőegysége.
Az MSZ CEN/TS 17951:2024 egy TS (technical specification), nem harmonizált szabvány. Alkalmazása önkéntes.
A jegyzet ezért kitekintésként, nem követelményként tárgyalja. A kötelező alapot továbbra is az MSZ EN 1838 és az MSZ EN 50172 adja, a hazai elhelyezési kötelezettséget pedig az OTSZ.
(A TvMI 7.7 [12.5.] viszont már hivatkozik rá: a dinamikus menekülési jelek feleljenek meg az MSZ EN 1838-nak, és vegyék figyelembe az MSZ CEN/TS 17951-et.)
Mit csinál egy adaptív rendszer?
Az AEELS módosítja a biztonsági jelzések jelzett irányát vagy üzenetét, és emellett növelheti a lámpatestek fényáramát és/vagy a menekülési út megvilágítását. Két formája van:
- EGYEDI FORGATÓKÖNYV: csak egyszer, az aktiváláskor állítható be; - TÖBBFÉLE FORGATÓKÖNYV: a kiürítés teljes időtartama alatt beállítható és visszaállítható.
Képzelj el egy bevásárlóközpontot két kijárattal. Ha a tűz a nyugati kijáratnál van, a hagyományos, rögzített nyíl oda küldi az embereket – a tűzbe.
Az adaptív rendszer a tűzjelzőtől kapott információ alapján átfordítja a nyilakat a keleti kijárat felé, és a lezárt irányt piros kereszttel jelzi. Ez az a plusz, amiért ez a technológia egyáltalán létezik.
Ezért kapcsolódik ez a téma szorosan az épületautomatikához: az adaptív rendszer bemenetei más rendszerektől – tűzjelzőtől, beléptetőtől, épületirányítási rendszertől – érkeznek.
Az AEELS követelményei
| Terület | Követelmény |
|---|---|
| Öndiagnosztika | az AEELS-CU-ba öndiagnosztikai rutint kell beépíteni; a kimenetét a vezérlőegység paneljén vagy egy adott eszközön kell jelenteni |
| Normál helyzet | a lámpatestek és a belülről megvilágított kijárati jelzések feleljenek meg az EN 60598-2-22, EN 62034 és EN 1838 követelményeinek; kiürítési helyzetben a feltűnőségük és érthetőségük nem romolhat |
| Füstveszélyes szakasz | „Mivel a füst forró, felfelé száll és a mennyezeten gyűlik össze”, a további jelzéseket a padlóhoz közel kell elhelyezni a falban vagy a padlóban. „A padlóhoz közel azt jelenti, hogy a felső széle nem lehet 40 cm-nél magasabban a padló felett.” Az alacsonyan elhelyezett jelzéseknek ugyanúgy kell reagálniuk és ugyanazt az irányt jelezniük, mint a magasan elhelyezetteknek |
| Hibabiztos állapot [5.1] | a rendszer integritásának elvesztésekor (például kommunikációs hiba) az adaptív jelzésnek meghatározott hibabiztos helyzete legyen: visszaáll az alapértelmezett formátumra vagy az utolsó meghatározott állapotra |
Az érthetőség kvantitatív követelménye
„A vészkijárati jelzések csak akkor hatékonyak, ha könnyen észlelhetők, valamint üzenetük világosan és egyértelműen érthető.”
A veszély a kritikus félreértés: „a szándékolt üzenet helytelen értelmezése, amely a szándékolttól eltérő, veszélyes cselekvés végrehajtását eredményezi”.
Az ISO 9186-1 módszerével vizsgálva, biztonságkritikus alkalmazásnál ajánlott, hogy a jelzést az esetek legalább 86 %-ában helyesen megértsék, és az értelmezések legfeljebb 5 %-a okozhasson kritikus félreértést. (A kritériumok az ANSI Z535.3-ból származnak.)
A kivitelezés szakaszai
| Szakasz | Tartalma [MSZ CEN/TS 17951, 5.] |
|---|---|
| 5.1 Általános | az AEELS-t az EN 50172 és az EN 62034 szerint kell telepíteni, vizsgálni és karbantartani; figyelembe veszi a hozzáértő személy kockázatértékelését; az AEELS és a többi épületrendszer közötti átjárhatóságot biztosítani kell |
| 5.2 Tervezés | az előre meghatározott forgatókönyveket a tervezési fázisban kell meghatározni; aktiválás/deaktiválás kézi vagy automatikus bemenettel; az automatikus parancsok más rendszerektől (tűzjelző, beléptető, épületirányítás) is érkezhetnek, ezért a tervezőnek egyeztetnie kell e rendszerek tervezőivel |
| 5.3 Telepítés | a tervdokumentáció és a nemzeti követelmények szerint |
| 5.4 Üzembe helyezés | hozzáértő személy végzi; részét képezi a vezérlés konfigurálása |
| 5.5 Kezdeti ellenőrzés | a tervezési kritériumoknak való megfelelés igazolása (megfelelő típus, helyes elhelyezés és irányítás); az eredményt jelentésben kell rögzíteni és az átadási dokumentációhoz csatolni |
| 5.7 Karbantartás | az EN 50172 és EN 62034 szerint; havi ellenőrzés teljesítettnek tekinthető a rendszer automatikus vezérlési funkciójának ellenőrzésével; éves ellenőrzésnél ezen felül meg kell erősíteni a konfigurált forgatókönyvek érvényességét |
A műszaki specifikáció kifejezetten kimondja: az átvétel után az üzemeltetés, a karbantartás és a folyamatos ellenőrzés felelőssége az épületért jogi felelősséggel tartozó személyre száll át.
Ő a feladatokat átruházhatja képzett személyre vagy szervizre – de felelős marad.
Ez a mondat nemcsak az adaptív rendszerekre igaz. A biztonsági világítás nem egy leszállított termék, hanem egy folyamatosan üzemben tartandó életvédelmi rendszer – az átadás nem a történet vége, hanem a kezdete.
24.11 Üzembe helyezés, időszakos ellenőrzés, naplózás
A hazai ellenőrzési rend
12. sor – „biztonsági világítás, kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jelek, korábbi előírások szerinti irányfényvilágítás”:
| Feladat | Gyakoriság |
|---|---|
| üzemeltetői ellenőrzés | 3 hónap – a tűzvédelmi üzemeltetési naplóban dokumentálva |
| időszakos felülvizsgálat | 12 hónap (+1 hónap türelmi idő) |
23–24. sor – a biztonsági tápforrásnak minősülő dízelaggregátor, illetve akkumulátor/szünetmentes tápegység: üzemeltetői ellenőrzés 3 hónap, időszakos felülvizsgálat 12 hónap (+1 hónap).
Sok hazai szakmai anyag – köztük gyártói és kereskedői oldalak – havi üzemeltetői ellenőrzésről ír. Az OTSZ 18. melléklete azonban 3 hónapot ír elő.
Honnan a keveredés? Az MSZ EN 50172 és az MSZ CEN/TS 17951 tartalmaz havi ellenőrzési rendet – az utóbbi ki is mondja, hogy a havi ellenőrzés az automatikus vezérlési funkció ellenőrzésével teljesíthető.
A gyakorlati következtetés: a jogszabályi minimum 3 hónap, és ezt kell a tűzvédelmi üzemeltetési naplóban dokumentálni. A havi, automatikus önteszt ennél gyakoribb, tehát megengedett – sőt, automata teszterrel ellátott rendszernél magától megtörténik. A kettő nem mond ellent egymásnak: az egyik jogszabályi minimum, a másik szabványi ajánlás.
Ami a szerelőre tartozik az üzembe helyezésnél
1. SZEMREVÉTELEZÉS: minden kiemelendő hely (4.2. a-l) megkapta-e a maga lámpatestét a 2 m-es körön belül; a jelzések iránya helyes-e. 2. AZ ÁRAMKÖRÖK ELLENŐRZÉSE: nincs-e RCD vagy AFDD a biztonsági áramkörön; a kettős áramkör (A/B) kiosztása váltakozó-e; nem haladja-e meg egy áramkör a 20 lámpatestet és a 60 %-ot. 3. A NYOMVONAL ELLENŐRZÉSE: nem megy-e át BE2/BE3 térségen; nincs-e liftaknában; tűzálló szakaszon tűzálló-e a RÖGZÍTÉS is. 4. FUNKCIÓPRÓBA: a normál táplálás megszakításával - és NEM CSAK a FŐKAPCSOLÓVAL, hanem RÉSZTERÜLETENKÉNT is, a TvMI 12.3.2. szerinti részleges kimaradás ellenőrzésére. 5. IDŐMÉRÉS: az áthidalási idő végén is teljesül-e a megvilágítás és a jelzések fénysűrűsége (TvMI 12.2.1.). 6. DOKUMENTÁLÁS: az 560.7.8-560.7.11. szerinti rajzok, listák és kezelési utasítások átadása; a tápforrás adatai az elosztó mellett.
A funkciópróbát szinte mindenki elvégzi a főkapcsolóval: lekapcsol, megnézi, hogy felgyullad-e a biztonsági világítás, visszakapcsol.
De a TvMI 12.3.2. és az MSZ HD 60364-5-56 560.9.9. részterületenkénti kimaradásra is megköveteli a bekapcsolást. Ezt csak úgy lehet ellenőrizni, ha egyenként lekapcsolod az egyes világítási áramkörök kismegszakítóit, és megnézed, hogy az adott térség biztonsági világítása bekapcsol-e.
Ha nem kapcsol be, az hiba – és általában a feszültségfigyelő vagy a segédérintkező hiányzik, illetve rossz helyre került.
Kidolgozott mintapéldák
24.1. mintapélda – Az áthidalási idő meghatározása
Egy bevásárlóközpontban négy területre kell biztonsági világítást tervezni:
a) az eladótér; b) a mélygarázs; c) az emeleti irodaszárny (munkahely), amely egy nyolcemeletes épületrészben van; d) az étterem, ahol a kiürítés a riasztás után nem kezdődik meg azonnal, mert előbb a konyhai berendezéseket kell biztonságos állapotba hozni.
Mekkora áthidalási időt kell alapul venni?
A módszer
1. Van-e magyar JOGSZABÁLYI érték az adott esetre? (OTSZ) -> Ha igen, az a mértékadó. 2. Ha nincs: az MSZ EN 50172:2024 A1. táblázata. 3. Meg kell nézni a LÁBJEGYZETEKET is. 4. Az MSZ EN 1838 szerinti 1 óra az abszolút alsó korlát.
(A feladat feltételezi, hogy az OTSZ ezekre az esetekre nem ad külön áthidalási időt, tehát az A1. táblázat az irányadó. Egy másik, ezzel rokon, de NEM azonos OTSZ-előírásra érdemes figyelni: a 137. § (1) bekezdése és a 11. melléklet szerint a tűzeseti fogyasztókat (ide értve a biztonsági világítást tápláló vezetékrendszert) legfeljebb 90 percig kell működőképesnek megtartani tűz esetén - ez a vezetékrendszer tűzállósági IDŐTARTAMÁRA vonatkozó felső korlát, nem az itt számolt akkumulátor-áthidalási időre, de a rendszer tervezésénél mindkettőt figyelembe kell venni.)
a) Eladótér
Az A1. táblázatban: „Eladóterületek” → 3 óra. Lábjegyzet nincs.
t_a = 3 óra
b) Mélygarázs
„Zárt parkolók, mélygarázsok” → 3 óra. Lábjegyzet nincs.
t_b = 3 óra
c) Irodaszárny nyolcemeletes épületrészben
Itt két kategória jön szóba:
| Kategória | Áthidalási idő |
|---|---|
| „Munkahelyek” | 1 óra (ᵃ és ᶜ lábjegyzettel) |
| „Magas épületek” | 3 óra (ᵉ lábjegyzettel) |
Az ᵉ lábjegyzet: „A magas épület jellemzően hét vagy több emeletet jelent.” Nyolc emelet → magas épület.
A ᶜ lábjegyzet dönti el a kérdést: „Ha a »munkahelyek« más kategóriába is tartoznak (például magas épület), a leghosszabb áthidalási idejű kategóriát kell alkalmazni.”
t_c = 3 óra
d) Étterem, ahol a kiürítés nem kezdődik meg azonnal
Az A1. táblázatban: „Éttermek” → 1 óra. Lábjegyzet nincs az „Éttermek” soron.
Az ᵃ lábjegyzet („3 óra, ha a kiürítés nem kezdődik meg közvetlenül az áramkimaradás után”) a táblázatban a színházak/mozik, iskolák, munkahelyek és sportlétesítmények sorához tartozik, az éttermekhez nem.
t_d = 1 óra (a táblázat szerint)
A táblázat betű szerinti alkalmazása 1 órát ad – de a kockázat nyilvánvalóan nagyobb, mint egy azonnal kiürülő étteremnél.
Ilyenkor nem a szerelő dolga eldönteni, hogy 1 vagy 3 óra kell. A helyes eljárás:
1. A tervező és a tűzvédelmi szakember dönt, a KOCKÁZATÉRTÉKELÉS alapján (az MSZ EN 1838 5.2.1. és az MSZ CEN/TS 17951 5.1. is kockázatértékelésre hivatkozik). 2. A döntést a TŰZVÉDELMI DOKUMENTÁCIÓBAN rögzíteni kell. 3. A szerelő azt építi meg, ami a tervben van - és ha a tervből hiányzik az áthidalási idő megadása, VISSZAKÉRDEZ.
Válasz: a) 3 óra · b) 3 óra · c) 3 óra (a magas épület miatt, a ᶜ lábjegyzet alapján) · d) a táblázat szerint 1 óra, de a döntés kockázatértékelést igényel.
24.2. mintapélda – Akkumulátorkapacitás és áthidalási idő
Egy központi akkumulátoros rendszer 24 V egyenfeszültségen táplál 24 darab tartalékvilágítási lámpatestet, egyenként 6 W teljesítményfelvétellel. Az áthidalási idő az épülettípus szerint 3 óra.
a) Mekkora a rendszer összteljesítménye és áramfelvétele? b) Mekkora akkumulátorkapacitás kell elméletileg? c) Mennyivel változna, ha az áthidalási idő 1 óra lenne?
a) Teljesítmény és áram
P_ossz = n · P = 24 · 6 = 144 W
I = P_ossz / U = 144 / 24 = 6,0 A
b) A kapacitás elméleti értéke
Az akkumulátor kapacitása amperórában:
C = I · t = 6,0 A · 3 h = 18 Ah
c) Egy órás áthidalási idővel
C = 6,0 A · 1 h = 6 Ah
Áthidalási idő Elméleti kapacitás
1 h 6 Ah
3 h 18 AhA kapacitás egyenesen arányos az áthidalási idővel: háromszoros idő → háromszoros akkumulátor.
A fenti számítás azt mutatja meg, mekkora energia kell – de nem elég egy valódi akkumulátortelep kiválasztásához. A valós méretezésnél még figyelembe kell venni legalább:
- a töltő/inverter HATÁSFOKÁT (a 144 W-ot az akkumulátor oldalán többe kerül előállítani); - a KISÜTÉSI ÁRAM hatását a tényleges kapacitásra (egy akkumulátor gyors kisütésnél kevesebbet ad le, mint amennyit a névleges kapacitása ígér - ezt a gyártó kisütési görbéi adják meg); - az ÖREGEDÉST: az élettartam végén is teljesülnie kell a követelménynek; - a HŐMÉRSÉKLETET (az MSZ HD 60364-5-56 560.6.10. a 10 éves élettartamot 20 °C-hoz köti); - a MEGENGEDETT LEGKISEBB CELLAFESZÜLTSÉGET.
Ezekre a jegyzet nem közöl szorzókat vagy tényezőket – ezek a gyártói adatlapból és a tervezői számításból jönnek.
Amit a szerelőnek tudnia kell: az áthidalási idő és a kapacitás egyenesen arányos, tehát ha a tervező 1 óráról 3 órára módosít, háromszoros akkumulátor kell – és ez a szekrény méretét, a helyiség szellőzését és a költséget is megváltoztatja.
Válasz: a) 144 W, 6,0 A · b) elméletileg 18 Ah · c) 1 órára 6 Ah, azaz harmadannyi.
24.3. mintapélda – Felismerési távolság: hány jelzés kell a folyosóra?
Egy 60 m hosszú, egyenes folyosó mindkét végén vészkijárat van. A rendelkezésre álló menekülési jelzések magassága h = 15 cm.
a) Mekkora a felismerési távolság kívülről és belülről megvilágított kivitelnél? b) Legalább hány jelzés kell a folyosóra a két esetben? c) Mekkora jelzés kellene, hogy belülről megvilágított kivitelnél 30 m-ről is felismerhető legyen?
a) A felismerési távolság
l = z · h
Kívülről megvilágított (z = 100):
l = 100 · 0,15 m = 15 m
Belülről megvilágított (z = 200):
l = 200 · 0,15 m = 30 m
b) A jelzések száma
A folyosó mindkét végén van kijárat, tehát mindkét irányba kell látni jelzést. A leegyszerűsített számítás: a jelzések közötti távolság nem lehet nagyobb a felismerési távolságnál.
Kívülről megvilágított, l = 15 m:
60 / 15 = 4 → a folyosót 4 szakaszra kell osztani, tehát a két végponti jelzésen kívül 3 közbenső jelzés kell.
Belülről megvilágított, l = 30 m:
60 / 30 = 2 → 2 szakasz, tehát 1 közbenső jelzés kell.
Kivitel l Szakaszok Közbenső jelzés kívülről megvilágított 15 m 4 3 db belülről megvilágított 30 m 2 1 db
c) A szükséges jelzésmagasság 30 m-re, belülről megvilágítva
A képletet h-ra rendezve:
h = l / z = 30 / 200 = 0,15 m = 15 cm
Tehát a meglévő 15 cm-es jelzés pontosan megfelel – a b) pontban is ezért jött ki 30 m.
Válasz: a) 15 m, illetve 30 m · b) 3, illetve 1 közbenső jelzés · c) 15 cm.
A belülről megvilágított jelzés drágább darabonként – de feleannyi kell belőle, és mindegyik kevesebb szerelést, kevesebb kábelt és kevesebb karbantartási pontot jelent.
Ez a példa egyben megmutatja, miért kell a jelzés méretét és nem a padló feletti szerelési magasságát behelyettesíteni: a szabvány kifejezetten kimondja, hogy „a jelzés méreteire vonatkozik, nem pedig a padló feletti szerelési magasságára”.
A szerelési magasság külön szabály: 2 m és 3 m között, a jelzés aljától mérve.
24.4. mintapélda – Megvilágítás-ellenőrzés mérési jegyzőkönyvből
Egy 3,0 m széles menekülési folyosón és egy 1,2 m széles mellékfolyosón mérést végeztek. Az eredmények:
Mérési hely Legkisebb érték Legnagyobb érték Fő folyosó (3,0 m széles), a mértékadó sávban 1,1 lx 38 lx Mellékfolyosó (1,2 m széles), a mértékadó sávban 0,9 lx 22 lx a) Mekkora a mértékadó (figyelembe veendő) sáv szélessége a két folyosón? b) Megfelel-e a megvilágítás? c) Megfelel-e az egyenletesség?
a) A mértékadó sáv szélessége [MSZ EN 1838:2025, 5.1.1.]
Fő folyosó, 3,0 m: szélesebb, mint 2 m → mindkét oldalon 0,5 m levonható.
b_fo = 3,0 − 2 · 0,5 = 3,0 − 1,0 = 2,0 m
Mellékfolyosó, 1,2 m: keskenyebb, mint 2 m → a szélesség 1/4-e vonható le.
b_mellek = 1,2 − 1,2/4 = 1,2 − 0,3 = 0,9 m
b) A megvilágítás ellenőrzése
A követelmény: a padlószinten legalább 1 lx.
| Folyosó | Mért legkisebb érték | Követelmény | Eredmény |
|---|---|---|---|
| Fő folyosó | 1,1 lx | ≥ 1 lx | MEGFELEL |
| Mellékfolyosó | 0,9 lx | ≥ 1 lx | NEM FELEL MEG |
c) Az egyenletesség ellenőrzése
A követelmény [5.1.2.]: az U érték, azaz a legkisebb és a legnagyobb megvilágítás aránya legyen legalább 1:40.
Fő folyosó:
1,1 : 38 = 1 : 34,5
Az arány 1:34,5, ami jobb (kisebb szórású), mint az 1:40 – tehát megfelel.
Mellékfolyosó:
0,9 : 22 = 1 : 24,4
1:24,4, szintén megfelel az egyenletességi követelménynek.
A követelmény azt mondja: legalább 1:40. Ez azt jelenti, hogy a legkisebb és a legnagyobb érték aránya nem lehet rosszabb 1:40-nél – vagyis a nagyobbik szám nem lehet több a kisebbik 40-szeresénél.
1 : 34,5 -> a maximum a minimum 34,5-szerese -> MEGFELEL 1 : 45 -> a maximum a minimum 45-szöröse -> NEM FELEL MEG
A gyakori hiba, hogy ezt fordítva értelmezik. A biztos ellenőrzés: oszd el a legnagyobb értéket a legkisebbel, és nézd meg, hogy az eredmény 40 alatt van-e.
Fő folyosó: 38 / 1,1 = 34,5 < 40 → jó. Mellékfolyosó: 22 / 0,9 = 24,4 < 40 → jó.
Összegzés
| Folyosó | Megvilágítás | Egyenletesség | Összesítés |
|---|---|---|---|
| Fő folyosó (mértékadó sáv 2,0 m) | 1,1 lx ≥ 1 lx ✓ | 34,5 < 40 ✓ | MEGFELEL |
| Mellékfolyosó (mértékadó sáv 0,9 m) | 0,9 lx < 1 lx ✗ | 24,4 < 40 ✓ | NEM FELEL MEG |
Válasz: a mellékfolyosó megbukik a megvilágítási követelményen (0,9 lx a szükséges 1 lx helyett), pedig az egyenletessége rendben van. A hiba javítása: több vagy nagyobb fényáramú lámpatest a mellékfolyosón.
Vedd észre, milyen kevés hiányzott: 0,1 lx. A mellékfolyosó világítása ránézésre tökéletesen működik, az ember lát – és mégsem felel meg.
Ezért nem lehet „szemre” minősíteni egy biztonsági világítást. A mérőműszernek a szabvány [B melléklet] szerint legalább 0,01 lx felbontásúnak kell lennie, és a mérési bizonytalanságot is figyelembe kell venni az elfogadási értéknél. A korrekciós módszerek 10 lx feletti zavaró fényszintnél nem alkalmazhatók – tehát a mérést sötétített állapotban kell végezni.
24.5. mintapélda – Hány lámpatest tehető egy végáramkörre?
Egy tűzszakaszban 34 darab tartalékvilágítási lámpatestet kell elhelyezni, egyenként 0,32 A áramfelvétellel. A végáramkörök védelmi eszköze a feladat szerint 10 A-es kismegszakító.
a) Melyik a szigorúbb korlát: a darabszám vagy a terhelés? b) Hány végáramkör kell? c) Hogyan kell a lámpatesteket elosztani?
1. korlát – a darabszám [MSZ HD 60364-5-56, 560.9.3.]
n_max,db = 20 lámpatest / végáramkör
2. korlát – a terhelés [ugyanott]
„…a túláramvédelmi eszköz névleges áramának legfeljebb 60 %-át nem meghaladó összterheléssel”.
I_megengedett = 0,60 · I_n = 0,60 · 10 = 6,0 A
n_max,terh = I_megengedett / I_lampa = 6,0 / 0,32 = 18,75
Lefelé kerekítve: 18 lámpatest.
a) Melyik a szigorúbb?
Darabszám-korlát: 20 db Terhelés-korlát: 18 db <-- EZ A SZIGORÚBB
n_max = 18 lámpatest / végáramkör
b) A szükséges áramkörszám
34 / 18 = 1,89 → 2 végáramkör
c) Az elosztás
Kézenfekvő lenne 18 + 16, de a kettős áramkör szabálya [560.9.2.] miatt a lámpatesteket váltakozva kell az „A” és a „B” áramkörre kötni. Ha a folyosón sorban haladva minden második lámpatest kerül ugyanarra az áramkörre:
A áramkör: 17 lámpatest (az 1., 3., 5., … sorszámúak) B áramkör: 17 lámpatest (a 2., 4., 6., … sorszámúak)
Ellenőrzés:
Darabszám: 17 <= 18 (és <= 20) MEGFELEL
Terhelés: 17 · 0,32 = 5,44 A
5,44 A <= 6,0 A MEGFELEL
(a 10 A-es kismegszakító 54,4 %-a)Válasz: a terhelési korlát a szigorúbb (18 db), 2 végáramkör kell, és a lámpatesteket váltakozva 17-17 darabban kell az A és a B áramkörre osztani.
Ebben a példában a terhelés volt a szigorúbb. De ha a lámpatestek kisebb áramfelvételűek lennének – mondjuk 0,10 A –, akkor:
n_max,terh = 6,0 / 0,10 = 60 darab
és a darabszám-korlát (20) lenne a szigorúbb.
A szabály tehát: számold ki mindkettőt, és a kisebbik dönt.
24.6. mintapélda – A kettős áramkör kiosztása egy folyosón
Egy egy tűzszakaszba eső, egyenes folyosón 8 darab tartalékvilágítási lámpatest van, egyenletes kiosztásban. A biztonsági világítás központi táphálózatról működik.
a) Hogyan kell az áramköröket kiosztani? b) Mi történik, ha az „A” áramkör kiesik? c) Miben lenne más a helyzet egyedi akkumulátoros lámpatesteknél?
a) A kiosztás
A szabály [560.9.2.]: „Egynél több tartalékvilágítási lámpatesttel ellátott tűzszakaszok esetében az ilyen lámpatesteket legalább két külön áramkörből váltakozva kell kábelezni úgy, hogy a menekülési útvonal mentén a megvilágítás szintje fennmaradjon az egyik áramkör kiesése esetén.”
Lámpatest sorszáma: 1 2 3 4 5 6 7 8 Áramkör: A B A B A B A B
A áramkör: 1., 3., 5., 7. (4 lámpatest) B áramkör: 2., 4., 6., 8. (4 lámpatest)
b) Ha az „A” áramkör kiesik
A 2., 4., 6., 8. lámpatest továbbra is működik: a folyosó teljes hosszán marad fény, csak a lámpatestek távolsága kétszereződik.
Ha a kiosztás rossz lett volna – például az első négy az A-n, a második négy a B-n –, akkor az A kiesésekor a folyosó fele teljesen sötét maradna. Éppen ezt akadályozza meg a „váltakozva” szó a szabványban.
c) Egyedi akkumulátoros lámpatesteknél
Az 560.9.1. kimondja: „A beépített független táplálású lámpatestekre az 560.9.2. nem érvényes.”
Vagyis a kettős áramkör szabálya sem – hiszen minden lámpatest a saját akkumulátoráról üzemel, az áramkör kiesése nem oltja el. Ugyanezért nem vonatkozik rájuk a tűzálló kábel követelménye sem.
| Szempont | Központi akkumulátortelep | Egyedi akkumulátor |
|---|---|---|
| Tűzálló kábel | a tűzszakaszokat átszelő gerincvezetéken kell | nem kell |
| Kettős áramkör | kell (A/B váltakozva) | nem kell |
| Karbantartás | egy helyen, egy telep | minden lámpatestnél külön |
| Akkumulátorcsere | egy telep cseréje | minden lámpatestnél |
| Helyigény | külön, szellőztetett helyiség | nincs |
| Felügyelet | egy ponton, központilag | automata teszterrel oldható meg |
Ezért van, hogy kisebb épületekben szinte kizárólag egyedi akkumulátoros lámpatestet használnak, nagy épületekben (kórház, bevásárlóközpont, nagy irodaház) viszont sokszor központi telepet – ott az egyenkénti akkumulátorcsere üzemeltethetetlen mennyiségű munka lenne.
Válasz: a) A/B váltakozva, 4-4 lámpatest · b) a folyosó teljes hosszán marad fény, csak ritkábban · c) egyedi akkumulátorosnál sem a kettős áramkör, sem a tűzálló kábel nem követelmény.
24.7. mintapélda – A feszültségfigyelő beállítása
Egy 230 V névleges feszültségű, egyfázisú világítási hálózaton kell beállítani a biztonsági világítás átkapcsolását vezérlő feszültségfigyelőt.
a) Mekkora feszültség alatt kell átkapcsolnia, és milyen késleltetéssel? b) Mekkora feszültség fölött kell visszaállnia? c) Mekkora a hiszterézis? d) Egy 0,3 s-ig tartó, 120 V-ra letörő feszültségletörés átkapcsolást okoz-e?
a) Az átkapcsolási küszöb [MSZ HD 60364-5-56, 560.9.10.]
„A normál módból tartalékmódba való átkapcsolásnak automatikusan el kell indulnia, ha a tápfeszültség a névleges értékének 0,6-szeresére csökken legalább 0,5 s-ig.”
U_at = 0,60 · U_n = 0,60 · 230 = 138 V
t_késleltetés = 0,5 s
b) A visszaállási küszöb
„A normál módnak vissza kell állnia, ha a tápfeszültség nagyobb lesz a névleges érték 0,85-szorosánál.”
U_vissza = 0,85 · U_n = 0,85 · 230 = 195,5 V
c) A hiszterézis
ΔU = U_vissza − U_at = 195,5 − 138 = 57,5 V
Százalékban: 0,85 − 0,60 = 0,25, azaz a névleges feszültség 25 %-a.
230 V (U_n, 100 %)
visszaállás fölött -> 195,5 V (85 %)
[ ---- 57,5 V hiszterézis ---- ]
átkapcsolás alatt -> 138 V (60 %)
0 Vd) A 0,3 s-ig tartó, 120 V-os letörés
Két feltételnek egyszerre kell teljesülnie:
| Feltétel | Érték | Teljesül? |
|---|---|---|
| U < 138 V | 120 V < 138 V | igen |
| az állapot tart legalább 0,5 s-ig | 0,3 s < 0,5 s | nem |
Válasz (d): nem kapcsol át. A feszültség ugyan elég mélyre esett, de nem elég hosszú ideig.
Mert a hálózaton naponta előfordulnak rövid, mély feszültségletörések: egy nagy motor indulása, egy távoli zárlat kioldása, egy villámcsapás. Ha ezek mindegyike átkapcsolná a biztonsági világítást, a rendszer
- feleslegesen merítené az akkumulátort, - állandóan csattogna a hálózat és a tartalék között, - és a lámpatestek élettartama is rövidülne.
A 0,5 s késleltetés ezt a „zajt” szűri ki. De figyelj: a különösen veszélyes munkaterületen az MSZ EN 1838 0,5 s-on belüli teljes fényt követel – ott tehát állandó (fenntartott) üzemű világítás kell, mert a késleltetéssel együtt a felfutás már nem férne bele.
Válasz: a) 138 V alatt, 0,5 s késleltetéssel · b) 195,5 V fölött · c) 57,5 V (a névleges 25 %-a) · d) nem.
24.8. mintapélda – Hol kell tűzálló kábel?
Egy háromszintes irodaházban központi akkumulátoros biztonsági világítás készül. Az akkumulátorszekrény a földszinti gépészeti helyiségben van. Az épület három tűzszakaszra oszlik: a földszint, az első és a második emelet. Mindhárom tűzszakaszban vannak tartalékvilágítási lámpatestek.
Melyik kábelszakasznak kell tűzállónak lennie?
A szabály – EU-s szabvány [560.9.2.] ÉS a szigorúbb hazai jogszabály [TvMI 7.7, 12.3.5.]
Az EU-s szabvány szerint a kábelrendszernek megfelelő ideig fenn kell tartania a táplálást minden olyan tűzszakasz számára, ahol tartalékvilágítási lámpatestek vannak – ezt a más tűzszakaszon keresztüli továbbításra nagy tűzállóságú kábelrendszerrel kell biztosítani, és az EU-s szöveg szerint „az olyan tűzszakaszokon belül, ahol tartalékvilágítási lámpatestek vannak, a lámpatestek közötti vezetékrendszerre nem vonatkoznak a tűzvédelmi követelmények”.
Ez a feladat azonban KÖZPONTI AKKUMULÁTOROS rendszerről szól – ilyenkor a hazai TvMI 7.7 (12.3.5.) szigorúbb: a tűzszakaszon belüli kábelezésnek is tűzállónak kell lennie, jogszabálytól való eltérés nélkül nem elég a lámpatestek felváltva két normál áramkörről (fésűsen) történő megtáplálása.
A szakaszok végigvétele
| Kábelszakasz | Áthalad más tűzszakaszon? | Tűzálló kell? |
|---|---|---|
| az akkumulátorszekrénytől a földszinti elosztóig | nem (a földszinten belül marad) | IGEN (TvMI 7.7 12.3.5. – hazai szigorítás) |
| a földszintről az 1. emeleti elosztóig (a lépcsőházon és a földszinti tűzszakaszon át) | igen | IGEN (EU-s szabvány ÉS a hazai szigorítás is) |
| a földszintről a 2. emeleti elosztóig | igen (két tűzszakaszon át) | IGEN |
| a földszinti elosztótól a földszinti lámpatestekig | nem | IGEN (TvMI 7.7 12.3.5.) |
| az 1. emeleti elosztótól az 1. emeleti lámpatestekig | nem | IGEN (TvMI 7.7 12.3.5.) |
| a 2. emeleti elosztótól a 2. emeleti lámpatestekig | nem | IGEN (TvMI 7.7 12.3.5.) |
Az akkumulátorszekrény és a földszinti elosztó közötti szakaszra emellett érvényes az általános 560.7.1. függetlenségi követelmény és az 560.7.2. szerinti nyomvonal-tilalom (BE2/BE3 térség) is. Ha a gépészeti helyiség tűzveszélyes (BE2) besorolású, a kábelnek emiatt is tűzállónak kell lennie.
És a rögzítés?
A függőleges, emeletek közti felszálló szakaszokon nemcsak a kábel, hanem a rögzítés is tűzálló kell hogy legyen:
„Hosszú, függőlegesen létesített kábel- és vezetékrendszereknél a rögzítéseiket is tűzvédelemmel kell ellátni, biztosítva, hogy tűz esetén a kábel- és vezetékrögzítők ne engedjék a kábeleket idő előtt leomlani.”
Tehát a felszálló nyomvonalon tűzálló kábel + fém bilincs + fém rögzítőelem, a rendszer gyártója által együtt minősített kivitelben.
Válasz: ez a rendszer központi akkumulátoros, ezért a TvMI 7.7 (12.3.5.) miatt a teljes kábelhálózat – az akkumulátorszekrénytől a lámpatestekig mindenütt, tűzszakaszon belül és kívül egyaránt – tűzálló kell hogy legyen, a felszálló szakaszokon a rögzítésekkel együtt. Az EU-s szabvány önmagában megengedné a tűzszakaszon belüli sima kábelt, de a hazai jogszabály ezt a lehetőséget központi akkumulátoros rendszernél kizárja.
Ha ehelyett egyedi (beépített független) akkumulátoros lámpatesteket választanánk, a kérdés fel sem merülne: minden lámpatest a saját akkumulátoráról üzemel, nincs központi tápvezeték-hálózat, aminek tűzállónak kellene lennie. Egy háromszintes épületben ez jelentős megtakarítás lehet – de a fényforrás-cserét és az akkumulátorok karbantartását lámpatestenként, nem központilag kell megoldani, ami nagyobb létszámnál több munkával jár.
Ezért fontos, hogy a szerelő értse a határt, és ne „biztos, ami biztos” alapon döntsön. A tervnek egyértelműen jelölnie kell, melyik szakasz milyen kábellel készül; ha nem jelöli, vissza kell kérdezni.
Gyakorlatok
Egy hatemeletes szállodában központi akkumulátoros biztonsági világítás készül. A rendszer 48 V egyenfeszültségen 60 darab, egyenként 4 W teljesítményfelvételű lámpatestet táplál.
a) Mekkora áthidalási időt kell alapul venni az MSZ EN 50172:2024 A1. táblázata szerint? b) Mekkora az összteljesítmény és az áramfelvétel? c) Mekkora az elméleti akkumulátorkapacitás? d) Hogyan változna az eredmény, ha az épület nyolcemeletes lenne?
(Megoldás: a) „Szállodák” → 3 óra; a hat emelet még nem éri el a „magas épület” ᵉ lábjegyzet szerinti hét emeletet, de a szállodákra amúgy is 3 óra a táblázati érték. b) P = 60 · 4 = 240 W; I = 240 / 48 = 5,0 A. c) C = 5,0 · 3 = 15 Ah (elméleti érték, a gyártói tényezők nélkül). d) Nyolc emeletnél az épület a ᵉ lábjegyzet szerint magas épület – de arra is 3 óra a táblázati érték, tehát nem változna semmi. Ez jó példa arra, hogy a lábjegyzeteket akkor is végig kell nézni, ha a végeredmény ugyanaz.)
Egy egy tűzszakaszba eső, 45 m hosszú raktárfolyosóra 26 darab tartalékvilágítási lámpatest kerül, egyenként 0,22 A áramfelvétellel. A végáramkörök védelme 6 A-es kismegszakító. A folyosón belülről megvilágított, 20 cm magas menekülési jelzéseket alkalmaznak.
a) Hány lámpatest tehető egy végáramkörre? b) Hány végáramkör kell, és hogyan kell elosztani a lámpatesteket? c) Mekkora a jelzések felismerési távolsága, és hány közbenső jelzés kell? d) Kerülhet-e a biztonsági világítás áramköre 30 mA-es áram-védőkapcsoló mögé?
(Megoldás: a) Darabszám-korlát 20 db; terhelési korlát: 0,60 · 6 = 3,6 A, 3,6 / 0,22 = 16,36 → 16 db – ez a szigorúbb, tehát 16 lámpatest/áramkör. b) 26 / 16 = 1,63 → 2 végáramkör; a kettős áramkör szabálya miatt váltakozva 13-13 darab (ellenőrzés: 13 · 0,22 = 2,86 A ≤ 3,6 A, és 13 ≤ 16 – megfelel). c) l = 200 · 0,20 = 40 m; 45 / 40 = 1,125 → 2 szakasz, tehát 1 közbenső jelzés elég. d) NEM: az MSZ HD 60364-5-56 560.7.13. kifejezetten tiltja az RCD és az AFDD alkalmazását a biztonsági berendezések áramkörein.)
Egy nagy tér (kiállítóterem) biztonsági világításának mérési jegyzőkönyve a következő adatokat tartalmazza:
| Mérési hely | E_min | E_max |
|---|---|---|
| Az üres központi terület (a peremtől 0,5 m-en belüli sávot kihagyva) | 0,55 lx | 26 lx |
| A legrövidebb útvonal, 2 m széles sávban | 0,95 lx | 30 lx |
A rendszer aktiválási ideje a mérés szerint: 50 % elérése 4 s, 100 % elérése 72 s. A rendszer áthidalási ideje 3 óra.
a) Megfelel-e a megvilágítás a két mérési helyen? b) Megfelel-e az egyenletesség? c) Megfelel-e az aktiválási idő? d) Megfelel-e az áthidalási idő egy kiállítóteremre?
(Megoldás: a) Központi terület: 0,55 lx ≥ 0,5 lx → megfelel. Legrövidebb útvonal: 0,95 lx < 1 lx → NEM felel meg. b) Központi terület: 26 / 0,55 = 47,3 > 40 → NEM felel meg; útvonal: 30 / 0,95 = 31,6 < 40 → megfelel. c) 50 % 4 s alatt (≤ 5 s) → jó; 100 % 72 s alatt, a követelmény 60 s → NEM felel meg. d) Kiállítótermek: az A1. táblázat szerint 3 óra → megfelel. Összegzés: a rendszer három ponton bukik meg – a legrövidebb útvonal megvilágításán, a központi terület egyenletességén és a teljes felfutási időn.)
Összefoglalás
Összefoglalás
A fogalmi rendszer. A tartalékvilágítás a gyűjtőfogalom; két ága a biztonsági világítás (menekülési utak · nagy terek/pánik elleni · különösen veszélyes munkaterületek) és a helyettesítő világítás. A biztonsági és a készenléti táphálózat között a különbség nem műszaki, hanem cél szerinti: ugyanaz az aggregátor lehet mindkettő, attól függően, mit táplál. A fenntartott módú lámpa mindig világít, a nem fenntartott csak a hálózat kiesésekor.
Mikor kötelező. Az elhelyezési kötelezettséget Magyarországon az OTSZ (54/2014. BM r.) adja: a 146. § (1) tizenegy esetköre a biztonsági világításra, a (2) bekezdés a menekülési jelekre (AK/KK/MK épület vagy 100 fő feletti helyiség), az (5) a pánik elleni világításra. A TvMI 7.7 12. fejezete a teljesítés elfogadott módját mutatja be – és a 12.3.2. pontja írja elő a fejezet legfontosabb szerelési követelményét: a biztonsági világításnak a részleges kimaradásnál is be kell kapcsolnia, ezért kell feszültségfigyelő vagy segédérintkező.
Megvilágítás. Menekülési út 1 lx (U ≥ 1:40) · nagy tér 0,5 lx a központi területen és 1 lx a legrövidebb útvonalon, 2 m szélességben (U ≥ 1:40) · különösen veszélyes munkaterület az előírt érték 10 %-a, de legalább 15 lx (U ≥ 1:10). Ra ≥ 40 mindhárom esetben. Aktiválás: 5 s alatt 50 %, 60 s alatt 100 %, veszélyes munkaterületen állandó vagy 0,5 s. A szélességi szabály ÚJ: 2 m fölött 0,5 m vonható le mindkét oldalon, 2 m alatt a szélesség 1/4-e. Minden szakaszt legalább két világítótestnek kell megvilágítania.
Áthidalási idő. Az MSZ EN 1838 szerint legalább 1 óra; az MSZ EN 50172 A1. táblázata épülettípusonként 1 vagy 3 (kórházban akár 24) órát ajánl, ha nincs nemzeti jogszabály. A lábjegyzeteket mindig alkalmazni kell: a magas épület hét vagy több emelet, és a „munkahelyek” esetében a leghosszabb idejű kategória dönt.
Kiemelendő helyek [4.2. a)–l)]. Vészkijárat · lépcső (minden lépcsőfok megvilágítva) · szintváltozás · irányváltozás · folyosókereszteződés · külső végponti kijárat · elsősegélyhely · tűzoltó készülék és kézi jelzésadó · mozgáskorlátozottak berendezései · felvonó riasztási pontja · felvonóajtótól a menekülési útig · elektronikus zár kézi kioldója. A g), h), i) és l) pontnál legalább 5 lx függőleges. A „közelében” legfeljebb 2 m vízszintesen.
Jelzések. Belülről megvilágítva ≥ 2 cd/m², kívülről ≥ 5 lx függőleges; a fénysűrűségi arányok ≤ 10:1, illetve 5:1–15:1; időtartam 1 óra; felfutás 5 s / 50 %, 60 s / 100 %. Felismerési távolság: l = z · h, ahol z = 100 kívülről és 200 belülről megvilágított jelnél, h a jelzés mérete. Szerelési magasság 2–3 m, a jelzés aljától.
Tápforrások [560.6.]. Akkumulátor · primer elem · független áramfejlesztő · elkülönített táplálás. Rögzített szerkezet, BA4/BA5 hozzáférés, elégséges szellőzés, folyamatos állapotfigyelés [560.6.13.]. Központi telep: ipari kivitelű cellák, ajánlott élettartam 20 °C-on legalább 10 év. UPS-nél: működtetnie kell a terhelési oldal összes védelmi eszközét, és hálózat nélkül is indulnia kell. Ahol az első hiba nem igényel kikapcsolást, IT-rendszert kell előnyben részesíteni, folyamatos szigetelés-ellenőrzővel.
Áramkörök [560.7.]. Minden más áramkörtől függetlenek · BE2-n csak tűzállóan, BE3-on soha nem haladhatnak át · liftaknában tilos · a túlterhelésvédelem elhagyható, ha a kiesés nagyobb veszélyt okoz (de a túlterhelést figyelni kell) · RCD-vel és AFDD-vel NEM szabad védeni őket.
Kábelezés [560.8., 560.9.]. Ásványi szigetelésű vagy IEC 60331 szerinti tűzálló kábel, illetve tűzállóságot megőrző rendszer; a rögzítéseknek is tűzállóknak kell lenniük. A tűzálló kábel határa az EU-s szabvány [560.9.2.] szerint: a tűzszakaszokat átszelő gerincvezeték igen, a tűzszakaszon belüli lámpaköz nem. Magyarországon azonban a TvMI 7.7 [12.3.5.] szigorúbb: központi akkumulátoros rendszernél a tűzszakaszon belül is működőképesség-megtartó (tűzálló) kábel kell, és a „fésűs” (két normál áramkörről felváltva történő) megtáplálás jogszabálytól való eltérés nélkül NEM helyettesíti azt.
[JAVÍTVA 2026-09-13, lektor KRITIKUS (visszapótolt javítás): az összefoglalás még csak az MSZ HD 60364-5-56 560.9.2. szerinti EU-s minimumot közölte („a tűzszakaszon belüli lámpaköz nem tűzálló”), holott a hazai szabályozás – TvMI 7.7 12.3.5., az OTSZ 137–138. §-ával összhangban – központi akkumulátoros rendszernél a tűzszakaszon belül is tűzálló kábelt ír elő. A 24.9 alfejezet és a 24.8 mintapélda ezt már helyesen tartalmazza, az összefoglalás nem követte.] Kettős áramkör: a lámpatesteket legalább két áramkörből, váltakozva kell kábelezni. Egy végáramkörön legfeljebb 20 lámpatest, és legfeljebb a védelem I_n-jének 60 %-a. Az átkapcsolás 0,6 · U_n alatt, legalább 0,5 s után indul, a visszaállás 0,85 · U_n fölött. Egyedi akkumulátoros lámpatestre a tűzálló kábel és a kettős áramkör nem vonatkozik.
Tűzvédelmi alkalmazások [560.10.]. A tűzjelzés és tűzoltás táplálása külön áramkörrel a fő bejövő táplálásból; a tűz alatt is működő vezetékek a tűzeseti kapcsoló TÁPOLDALÁRA, egyértelműen azonosítva; a kiemelt fontosságú áramkörök a főelosztó leválasztó kapcsolójának tápoldalára.
Adaptív világítás. Az MSZ CEN/TS 17951:2024 műszaki specifikáció (önkéntes). Az adaptív rendszer változtatja a jelzett irányt, öndiagnosztikát tartalmaz, hibabiztos állapotba áll vissza, és füstveszélyes szakaszon a padlóhoz közel (felső él legfeljebb 40 cm) elhelyezett jelzéseket kíván. Érthetőségi ajánlás: ≥ 86 % helyes megértés, ≤ 5 % kritikus félreértés.
Ellenőrzés. Az OTSZ 18. melléklete szerint üzemeltetői ellenőrzés 3 havonta (tűzvédelmi üzemeltetési naplóban), időszakos felülvizsgálat 12 havonta (+1 hónap). Ugyanez vonatkozik a biztonsági tápforrásra (aggregátor, akkumulátor, UPS). A funkciópróbát részterületenként is el kell végezni, nem csak a főkapcsolóval.
Ellenőrző kérdések
- Mit jelent a tartalékvilágítás, és melyik két ága van?
- Sorold fel a biztonsági világítás három alfajtáját!
- Mi a különbség a biztonsági és a helyettesítő világítás célja között?
- Mi a különbség a biztonsági és a készenléti villamos táphálózat között? Mondj példát ugyanarra a gépre mindkét szerepben!
- Mi számít biztonsági berendezésnek az MSZ HD 60364-5-56 szerint? Mondj négy példát!
- Mi a különbség a fenntartott és a nem fenntartott mód között? Melyiket mire használjuk?
- Mit jelent az átkapcsolási idő?
- Melyik jogszabály mondja meg, hol kötelező biztonsági világítást létesíteni?
- Sorolj fel öt esetet az OTSZ 146. § (1) bekezdéséből!
- Milyen épületben és milyen helyiségben kell menekülési jeleket létesíteni?
- Hol kell pánik elleni világítást létesíteni az OTSZ szerint?
- Mit ír elő a TvMI 7.7 12.3.2. pontja, és miért fontos ez a szerelőnek?
- Milyen eszközökkel lehet a részleges világításkimaradást érzékelni?
- Mekkora a menekülési útvonal előírt megvilágítása és egyenletessége?
- Mekkora a nagy terek (pánik elleni) világításának előírt megvilágítása? Miben tér el az „üres központi terület” és a „legrövidebb útvonal” követelménye?
- Mekkora megvilágítás kell a különösen veszélyes munkaterületen, és mekkora ott az egyenletességi követelmény?
- Mi a menekülési útvonal szélességi szabálya a 2025-ös kiadás szerint? Mi a határ, és mi történik fölötte-alatta?
- Miért kell minden szakaszon legalább két világítótest? Mi a kivétel?
- Mekkora a legkisebb Ra a biztonsági világításnál, és miért van erre követelmény?
- Mennyi a menekülési út és a nagy tér biztonsági világításának aktiválási ideje? Miben tér el ettől a különösen veszélyes munkaterület?
- Mit ír elő az MSZ EN 1838 a minimális működési időre? Mit tesz ehhez hozzá az MSZ EN 50172 A1. táblázata?
- Mit mond ki az A1. táblázat „a” lábjegyzete?
- Hány emeletnél kezdődik a „magas épület” az A1. táblázat szerint?
- Egy munkahely egy magas épületben van. Melyik áthidalási időt kell alkalmazni, és melyik lábjegyzet alapján?
- Sorolj fel hat kiemelendő helyet az MSZ EN 1838 4.2. szakaszából!
- Mely kiemelendő helyeknél kell legalább 5 lx függőleges megvilágítás?
- Mit jelent a „közelében” szó a 4.2. szakaszban?
- Mi a követelmény a lépcsők megvilágítására?
- Mekkora fénysűrűséget kell biztosítania a belülről megvilágított biztonsági jelzésnek? És mekkora megvilágítást a kívülről megvilágítottnak?
- Írd fel a felismerési távolság képletét, és add meg a távolsági tényező két értékét!
- Mit kell behelyettesíteni a képlet h helyére?
- Milyen magasságban kell elhelyezni a menekülési útvonalak biztonsági jelzéseit?
- Sorold fel az MSZ HD 60364-5-56 szerinti négy tápforrás-típust!
- Milyen személyek számára lehet hozzáférhető a biztonsági tápforrás?
- Mennyi a központi táphálózat akkumulátorainak ajánlott élettartama, és milyen hőmérsékleten?
- Milyen négy követelményt támaszt a szabvány a biztonsági tápforrásként használt UPS-szel szemben?
- Miért kell az UPS-nek működtetnie a terhelési oldal összes védelmi eszközét?
- Mikor kell IT-rendszert előnyben részesíteni a biztonsági berendezéseknél, és milyen kiegészítő eszközzel?
- Miért tiltja a szabvány az áram-védőkapcsoló és az ívzárlat-védelmi eszköz alkalmazását a biztonsági áramkörökön?
- Mikor hagyható el a túlterhelésvédelem, és mi lép a helyébe?
- Milyen térségeken nem haladhat át a biztonsági áramkör? Melyiken semmilyen körülmények között sem?
- Elhelyezhető-e biztonsági áramkör liftaknában? Mi a kivétel?
- Milyen három megoldás közül lehet választani a tűz esetén is üzemelő biztonsági berendezés kábelezésénél?
- Miért nem elég a tűzálló kábel önmagában? Mit ír elő a szabvány a rögzítésekre?
- Hol kell tűzálló kábel, és hol nem, ha a rendszer központi táphálózatról üzemel?
- Mit mond ki a kettős áramkör szabálya, és mi a célja?
- Hány tartalékvilágítási lámpatest tehető egy végáramkörre, és mekkora terheléssel?
- Mekkora feszültségnél és mekkora késleltetéssel kell átkapcsolnia a rendszernek tartalékmódba? Mekkora feszültségnél áll vissza?
- Miért különbözik a két küszöbérték?
- Hova kell csatlakoztatni a tűz idején is működő vezetékeket, ha van tűzeseti kapcsoló?
- Mi az adaptív biztonsági világítás, és mi a jogi státusza a vonatkozó dokumentumnak?
- Milyen magasan lehet a füstveszélyes szakaszon elhelyezett jelzés felső éle?
- Milyen gyakran kell üzemeltetői ellenőrzést és időszakos felülvizsgálatot végezni az OTSZ szerint?
- Miért nem elég a funkciópróbát csak a főkapcsolóval elvégezni?
Tudáspróba
1. Mekkora a menekülési útvonal padlószintjén előírt legkisebb vízszintes megvilágítás?
a) 0,5 lx b) 1 lx c) 5 lx d) 15 lx
2. Egy 3,0 m széles menekülési folyosón mekkora a figyelembe veendő (mértékadó) sáv szélessége a 2025-ös kiadás szerint?
a) 3,0 m, a teljes szélesség b) 1,5 m, a szélesség fele c) 2,25 m, a szélesség 3/4-e d) 2,0 m, mert mindkét oldalon 0,5 m levonható
3. Hány tartalékvilágítási lámpatest táplálható legfeljebb egy végáramkörről?
a) 20 b) 12 c) 30 d) korlátlan, ha a terhelés megfelel
4. Egy biztonsági világítási végáramkör védelme 16 A-es kismegszakító. Mekkora összterheléssel terhelhető?
a) 16 A b) 8 A c) 9,6 A d) 11,2 A
5. Szabad-e a biztonsági berendezések áramköreit 30 mA-es áram-védőkapcsolóval védeni?
a) igen, sőt kötelező b) nem, a szabvány kifejezetten tiltja c) csak akkor, ha a kábel tűzálló d) csak nedves helyiségben kötelező
6. Mi a felismerési távolság képlete?
a) l = z · h b) l = h / z c) l = z / h d) l = z · h²
7. Mekkora a távolsági tényező belülről megvilágított jelzésnél?
a) 50 b) 100 c) 200 d) 400
8. A hazai szabályozás (TvMI 7.7) szerint hol kell tűzálló kábelt alkalmazni központi akkumulátoros rendszernél?
a) mindenhol, a lámpatestek között is b) sehol, ha a lámpatestek IEC 60598-2-22 szerintiek c) csak az akkumulátorszekrényen belül d) csak a tűzszakaszokat átszelő gerincvezetéken
9. Mekkora feszültség alatt kell elindulnia a tartalékmódba való átkapcsolásnak, és mennyi ideig kell ennek fennállnia?
a) 0,6 · U_n alatt, legalább 0,5 s-ig b) 0,85 · U_n alatt, azonnal c) 0,5 · U_n alatt, legalább 1 s-ig d) 0,9 · U_n alatt, legalább 0,2 s-ig
10. Mennyi a biztonsági világítás üzemeltetői ellenőrzésének gyakorisága az OTSZ szerint?
a) havonta b) háromhavonta c) félévente d) évente
11. Mekkora a központi táphálózat akkumulátorainak ajánlott élettartama a szabvány szerint?
a) 3 év, 25 °C-on b) 5 év, 20 °C-on c) 10 év, 30 °C-on d) 10 év, 20 °C-on
12. Egy munkahely egy nyolcemeletes épületben van. Melyik áthidalási időt kell alkalmazni az MSZ EN 50172 A1. táblázata szerint?
a) 1 órát, mert a „munkahelyek” sor ezt adja b) 30 percet c) 3 órát, mert a magas épület kategória hosszabb, és a „c” lábjegyzet szerint a leghosszabbat kell alkalmazni d) 24 órát
Források
| # | Állítás a fejezetben | Forrás | Típus |
|---|---|---|---|
| 1 | A tartalékvilágítás fogalomrendszere: biztonsági (3 alfajta) és helyettesítő világítás; helyi világítás | [SZ-1838] MSZ EN 1838:2025, 3–5. fejezet; [SZ-17951] 3. szakasz | szabvány |
| 2 | Menekülési út: 1 lx, U ≥ 1:40, Ra ≥ 40, min. 1 óra, 5 s/50 % – 60 s/100 % | [SZ-1838] 5.1.1., 5.1.2., 5.1.4., 5.1.5., 5.1.6. | szabvány |
| 3 | A szélességi szabály: 2 m fölött 0,5 m oldalanként, 2 m alatt a szélesség 1/4-e | [SZ-1838] 5.1.1. | szabvány, a 2025-ös kiadás új szabálya |
| 4 | Minden szakaszon legalább két világítótest; kivétel a ≤ 8 m² terület egy belülről megvilágított kijáratjelzéssel | [SZ-1838] 5.1.8. | szabvány |
| 5 | Ha nincs közvetlen kijárat a menekülési útra, az odavezető utat is el kell látni | [SZ-1838] 5.1.9. | szabvány |
| 6 | Nagy tér: kockázatértékelés, 60 m² és a bent tartózkodók száma mint kiváltó tényező; 0,5 lx a központi területen (a peremtől 0,5 m-es sáv kivételével); 1 lx a legrövidebb útvonalon, min. 2 m szélességben; U ≥ 1:40; 5 s/50 % – 60 s/100 % | [SZ-1838] 5.2.1., 5.2.2., 5.2.5., 5.2.6. | szabvány |
| 7 | Különösen veszélyes munkaterület: az előírt állandó megvilágítás 10 %-a, de legalább 15 lx, stroboszkóphatástól mentesen; U ≥ 1:10; időtartam a veszély idejére, a munkáltató állapítja meg; állandó vagy 0,5 s | [SZ-1838] 5.3.2., 5.3.3., 5.3.6., 5.3.7. | szabvány |
| 8 | Különleges területek: ≥ 8 m² WC/öltöző pánik elleni világítást kap; WC-előtér menekülési szintet; akadálymentes WC és pelenkázós WC 1 lx; WC-riasztó 5 lx függőleges | [SZ-1838] 5.4.1. | szabvány |
| 9 | Kiemelendő helyek a)–l); „közelében” = vízszintesen legfeljebb 2 m; a g), h), i), l) pontnál 5 lx függőleges | [SZ-1838] 4.2. | szabvány |
| 10 | Jelzések: 2 cd/m² / 5 lx függőleges; 10:1 és 5:1–15:1 fénysűrűségi arányok; ISO 3864-1/-4 színek; 1 óra; 5 s/50 % – 60 s/100 % | [SZ-1838] 6.3.1–6.3.7. | szabvány |
| 11 | Felismerési távolság l = z · h; z = 100 kívülről, 200 belülről megvilágított jelnél; h a jelzés mérete; szerelési magasság 2–3 m, a jelzés aljától; a 20°-os korlát | [SZ-1838] 6.4. | szabvány (a fokjel az OCR-ből rekonstruálva) |
| 12 | A 3. táblázat szerkezete (hat fénypontmagassági sáv, két oszlop) – a kandelaértékek nélkül | [SZ-1838] 3. táblázat, 5.1.3., 5.2.3., 5.3.4. | szabvány; a számértékek az OCR-ből nem voltak kiolvashatók |
| 13 | Nincs magyar nemzeti eltérés az MSZ EN 1838 D mellékletében | [SZ-1838] D melléklet (Franciaország, Hollandia, Olaszország, Németország szerepel) | szabvány |
| 14 | Áthidalási idők A1. táblázata és a hat lábjegyzet; „ha nincs alkalmazandó nemzeti jogszabály” | [SZ-50172] MSZ EN 50172:2024, A.1. és A1. táblázat (kutatas/ocr-msz-en-50172.txt) |
szabvány |
| 15 | 60 m²-nél nagyobb csarnokban a kijárati utakkal nem jelölt részeken is kell pánik elleni világítás | [TvMI-7.7] 12.4., az MSZ EN 50172-re hivatkozva | műszaki irányelv |
| 16 | OTSZ 146. § (1)–(6) és 147. §: a biztonsági világítás, a menekülési jelek és a pánik elleni világítás kötelezettségi esetei | [OTSZ] 54/2014. (XII. 5.) BM r., hatályos 2025. IX. 23. (kutatas/otsz-54-2014-hatalyos-2025-09-23.txt) |
jogszabály |
| 17 | Üzemeltetői ellenőrzés 3 hónap, időszakos felülvizsgálat 12 hónap (+1 hónap); ugyanez az aggregátorra és az akkumulátorra/UPS-re | [OTSZ] 18. melléklet, 1. táblázat, 12., 23–24. sor | jogszabály |
| 18 | A TvMI 7.7 12. fejezete: az elhivatkozott OTSZ-szakaszok listája, a fénytechnikai jellemző az áthidalási idő végén is, a piktogramok forrásai, az integrált/független telepítés | [TvMI-7.7] TvMI 7.7:2026.02.01., 12.1., 12.2.1., 12.2.2., 12.3.1. (kutatas/tvmi-7-7-2026-villamos-villamvedelem.txt) |
műszaki irányelv |
| 19 | A részleges kimaradásnál is be kell kapcsolnia: feszültségfigyelő, segédérintkező, illetve a leágazás elhelyezése | [TvMI-7.7] 12.3.2. és [SZ-56] 560.9.9. – két független forrás | irányelv + szabvány |
| 20 | A biztonsági és a készenléti táphálózat elhatárolása; a készenléti nem tartozik a szabvány hatálya alá | [SZ-56] MSZ HD 60364-5-56:2019, 560.1., 560.3.1., 560.3.4. (kutatas/ocr-msz-hd-60364-5-56-2019.txt) |
szabvány |
| 21 | Mi számít biztonsági berendezésnek; fenntartott/nem fenntartott mód; átkapcsolási idő; kiemelt fontosságú áramkör | [SZ-56] 560.3. | szabvány |
| 22 | Az IT-rendszer előnyben részesítése folyamatos szigetelés-ellenőrzővel; a nem biztonsági buszrendszer hibája nem hathat a biztonsági berendezésre | [SZ-56] 560.5.3., 560.5.4. | szabvány |
| 23 | A négy tápforrás; BA4/BA5 hozzáférés; szellőzés; más célú használat; párhuzamos üzem; folyamatos állapotfigyelés | [SZ-56] 560.6.1–560.6.9., 560.6.13. | szabvány |
| 24 | Központi telep: ipari cellák (EN 60623, EN 60896); ajánlott élettartam 20 °C-on legalább 10 év | [SZ-56] 560.6.10. | szabvány |
| 25 | UPS: a terhelési oldal összes védelmi eszközének működtetése, indítási képesség, IEC 62040-1/-2/-3, hálózattól független indulás; dízelaggregátor ISO 8528-12 szerint | [SZ-56] 560.6.11., 560.6.12. | szabvány |
| 26 | Áramkörök: függetlenség, BE2/BE3 tilalom, túlterhelésvédelem elhagyása, szelektivitás, BA4/BA5 hozzáférés, kettős táplálás védővezetője, liftakna-tilalom, RCD- és AFDD-tilalom | [SZ-56] 560.7.1–560.7.7., 560.7.13. | szabvány |
| 27 | Dokumentációs követelmények (egyvonalas rajz az elosztó mellett, szerkezetlista induló árammal és idővel, kezelési utasítás) | [SZ-56] 560.7.8–560.7.11. | szabvány |
| 28 | Kábelezés: a három választható megoldás, az áramköri integritás megőrzése, a rögzítések tűzvédelme | [SZ-56] 560.8.1. | szabvány |
| 29 | A busz- és vezérlőkábelezés azonos kezelése (a vezeték nélkülit is beleértve); kétpólusú túláramvédelem egyenáramnál; a tűz miatt megnövekedett ellenállás figyelembevétele; földbe fektetésnél ásás elleni védelem | [SZ-56] 560.8.2–560.8.4., 560.8.6., 560.8.7. | szabvány |
| 30 | A tűzálló kábelezés határa az EU-s szabvány szerint: átszelő gerincvezeték igen, tűzszakaszon belüli lámpaköz nem; a beépített független táplálású lámpatestre nem érvényes | [SZ-56] 560.9.1., 560.9.2. | szabvány |
| 30/a | A hazai szigorítás: központi akkumulátoros rendszernél a tűzszakaszon belül is működőképesség-megtartó (tűzálló) kábel kell; a „fésűs” megtáplálás jogszabálytól való eltérés nélkül nem alkalmazható [JAVÍTVA 2026-09-13, lektor KRITIKUS (visszapótolt javítás): a forrásjegyzékből hiányzott a fejezet hazai szigorítást közlő állításának forrássora] | [TvMI-7.7] 12.3.5., az OTSZ 137–138. §-ával összhangban | műszaki irányelv |
| 31 | A kettős áramkör szabálya; max. 20 lámpatest és max. 60 % kihasználás végáramkörönként | [SZ-56] 560.9.2., 560.9.3. | szabvány |
| 32 | Üzemmódok kombinálása, önműködő bekapcsolás, vezérlőrendszer nem befolyásolhatja, visszakapcsolás, lámpatípus és átkapcsolási idő összhangja | [SZ-56] 560.9.5–560.9.9., 560.9.11., 560.9.12. | szabvány |
| 33 | Az átkapcsolás küszöbei: 0,6 · U_n legalább 0,5 s-ig, visszaállás 0,85 · U_n fölött | [SZ-56] 560.9.10. | szabvány |
| 34 | Tűzvédelmi alkalmazások: külön áramkör, a tűzeseti kapcsoló tápoldala, a kiemelt fontosságú áramkörök a leválasztó kapcsoló tápoldalára, a riasztóeszközök azonosítása | [SZ-56] 560.10.1–560.10.3. | szabvány |
| 35 | Adaptív biztonsági világítás: fogalom, AEELS/AEELS-CU, öndiagnosztika, hibabiztos állapot, a füstveszélyes szakasz 40 cm-es szabálya, az érthetőség 86 % / 5 % ajánlása, a kivitelezés szakaszai és a felelősség átszállása | [SZ-17951] MSZ CEN/TS 17951:2024, 3., 4.1., 4.2., 5.1–5.7. (kutatas/ocr-msz-cen-ts-17951.txt) |
műszaki specifikáció (TS), önkéntes |
| 36 | A dinamikus menekülési jelek feleljenek meg az MSZ EN 1838-nak, és vegyék figyelembe az MSZ CEN/TS 17951-et | [TvMI-7.7] 12.5. | műszaki irányelv |
Amit a jegyzet szándékosan nem állít tényként vagy nem közöl
A fejezet nem közli az MSZ EN 1838:2025 3. táblázatának kandelaértékeit (a rontó káprázás határértékeit). A táblázat szerkezete – a hat fénypontmagassági sáv és a két oszlop – kiolvasható volt a rendelkezésre álló lapolvasott példányból, a számértékek azonban nem. Tervezésnél a szabvány nyomtatott példányát kell elővenni. A szabvány maga is megjegyzi, hogy a LED-világítótestek káprázási határértékeire vonatkozó speciális követelmények kidolgozás alatt állnak.
A fejezet nem közli az MSZ HD 60364-5-56 F mellékletének számértékeit sem (a rézvezetők tűz esetén megnövekedett ellenállásának figyelembevételéhez), sem a B melléklet B1. táblázatát (a tűzvédelmi rendszerek ajánlott minimális követelményei). Ezek a kutatási jegyzet nyilvántartott nyitott tételei.
A fejezet nem közli a menekülési jelek grafikai kinézetét, méreteit és színkódjait: azokat az MSZ EN ISO 7010, az ISO 3864-1 / ISO 3864-4 és a hazai gyakorlatban a 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet adja meg, amelyek szövege nem állt a jegyzet rendelkezésére. Amit a fejezet tényként közöl, az a fénytechnikai követelmény és a felismerési távolság képlete.
Az OTSZ-ből a fejezet a 146–147. §-t és a 18. melléklet 1. táblázatának vonatkozó sorait dolgozza fel. A TvMI 7.7 [12.1.] szerint az elhelyezési kötelezettséget további OTSZ-szakaszok is tartalmazzák (48/A., 56–58., 113., 122., 125., 128., 130., 134. § és a 7. melléklet) – ezeket a fejezet nem dolgozta fel, és a jegyzet ezt nyitott tételként tartja nyilván. A fejezet ezért kifejezetten kimondja, hogy az elhelyezési kötelezettséget a tűzvédelmi tervező állapítja meg.
Az MSZ CEN/TS 17951:2024 anyaga műszaki specifikáció, nem harmonizált szabvány; alkalmazása önkéntes. A fejezet ezért kitekintésként, nem kötelező követelményként közli.
A 24.2. mintapélda akkumulátorszámítása nagyságrendi becslés, nem méretezés: a fejezet nem közöl hatásfok-, öregedési, hőmérsékleti vagy kisütési tényezőt, mert ezek gyártófüggők. A mintapéldák és gyakorlatok minden lámpatest-, áram-, teljesítmény- és méretadata feladatadat.
A „havi üzemeltetői ellenőrzés” állítást a fejezet kifejezetten pontatlanként jelöli: a hazai jogszabályi minimum az OTSZ 18. melléklete szerint 3 hónap. A havi ellenőrzés az MSZ EN 50172 és az MSZ CEN/TS 17951 szabványi ajánlása, amely a jogszabályi minimumnál gyakoribb, tehát nem mond ellent neki.
Az MSZ EN 1838 6.4. pontjában szereplő 20°-os korlát fokjele a rendelkezésre álló lapolvasott példány szövegfelismerésében sérült („207”); a jegyzet a 20° olvasatot közli, amelyet a mondat értelme (szög a vízszintes szemmagasság felett) egyértelműen alátámaszt, de a nyomtatott példányon ellenőrzendő.