Ez az, amit a felhasználó lát és tapint a szakma egészéből – ezért itt a minőségérzet is szempont. A fejezet a kapcsolókészülékek típusaitól és számjelölésétől indul, majd sorra veszi a világítási alapkapcsolásokat bekötési rajzzal: egysarkú, kétsarkú, csillár-, alternatív, kereszt- és impulzuskapcsolás. Következnek a dugaszolóaljzatok, a kötő- és szerelvénydobozok, a szerelvények katalógusadatai, végül a tipikus szerelvényezési hibák és javításuk. Nyolc kidolgozott mintapéldával.
- 22.1 A kapcsolókészülék feladata, típusai, névleges adatai
- 22.2 A világítási alapkapcsolások számjelölése
- 22.3 Egysarkú és kétsarkú kapcsolás; a fázis kapcsolásának szabálya
- 22.4 Csillárkapcsolás
- 22.5 Alternatív (váltó-) kapcsolás
- 22.6 Keresztkapcsolás
- 22.7 Impulzusrelés (lépcsőházi) vezérlés
- 22.8 Dugaszolóaljzatok: típusok, védőérintkező, gyermekvédelem, elhelyezési magasságok
- 22.9 Kötődobozok és szerelvénydobozok; a doboz mint kötési hely
- 22.10 Szerelvények jellemző adatai és kiválasztása katalógusból
- 22.11 Jellemző szerelvényezési hibák és javításuk
- Összefoglalás
- Ellenőrző kérdések
- Tudáspróba
- Források
22.1 A kapcsolókészülék feladata, típusai, névleges adatai
Szerelvény: a kapcsolók, a dugaszolóaljzatok, a kötődobozok és a szerelvénydobozok gyűjtőneve.
Szerelvényezés: a behúzott vezetékek bekötése a szerelvényekbe és a szerelvények végleges felszerelése. A 18. fejezet technológiai sorrendje szerint ez a festés utáni munkafázis – a szerelés „utolsó simítása”.
A kapcsolókészülék feladata
A világítási kapcsoló egyetlen dolgot csinál: megszakítja vagy zárja a lámpatest áramkörét. A szakmai tartalom abban van, melyik vezetőt szakítja meg, és hány helyről kell kapcsolni.
| Szempont | Kérdés |
|---|---|
| Melyik vezetőt kapcsolja? | a fázist (egysarkú) vagy a fázist és a nullát is (kétsarkú) |
| Hány áramkört kapcsol? | egyet (101), kettőt (105) vagy hármat (103) |
| Hány helyről kell kapcsolni? | egyről (101), kettőről (2 × 106) vagy kettőnél többről (106 + 107-ek, vagy impulzusrelé) |
| Milyen környezetben? | ez adja az IP-fokozatot |
Névleges adatok
| Jellemző | Tipikus érték |
|---|---|
| Névleges feszültség | 230 V |
| Névleges áram | 10 A |
| Termékszabvány | MSZ EN 60669-1:2018 – „Switches for household and similar fixed electrical installations. Part 1: General requirements” |
| Védettség beltéren | jellemzően IP20 |
| Védettség kültéren vagy nedves térben | legalább IP44 (fürdőhelyiségben azonban a zónabesorolás dönt – lásd az alábbi megjegyzést) |
| Bekötés | csavaros vagy korszerű rugós csatlakozás |
[JAVÍTVA 2026-09-13, lektor KRITIKUS (visszapótolt javítás): a „nedves térben legalább IP44” általános termékadat fürdőhelyiségre nem alkalmazható blankettaként. Az MSZ HD 60364-7-701 csak a 0–2. zónában ír elő IP-fokozatot (IPX7, illetve IPX4/IPX5); a zónákon kívül – tipikusan a zuhanytól távol eső falon – nincs szabványi IP-előírás, ott az IP20 is megfelel. Lásd a 22.6. mintapéldát.]
(A termékszabvány jelzete két, egymástól független forrásból igazolt. A régebbi dobozkapcsolók 250/400/500 V, 2–25 A adatai korábbi gyakorlatot tükröznek, egyetlen forrásból – a jegyzet ekként közli őket.)
A jelzőfényes (ellenőrzőfényes) kapcsoló jelzőfényén kikapcsolt állapotban is átfolyik egy kis áram – a szakirodalom szerint nagyságrendileg 3–4 mA.
Hagyományos izzónál ez láthatatlan volt. LED-fényforrásnál viszont az áram a LED-meghajtó kondenzátorát tölti, és a lámpa derenghet vagy villoghat kikapcsolt állapotban is.
A bevált megoldás a lámpatest kondenzátoros söntölése – a gyakorlatban terjedő érték 150 nF / 400 V. Ez gyakorlati, tapasztalati adat, egyetlen forrásból; a jegyzet nem közli szabványi tényként. A másik megoldás: jelzőfény nélküli kapcsoló, vagy külön nullavezetős jelzőfényes kapcsoló használata.
22.2 A világítási alapkapcsolások számjelölése
A hazai gyakorlatban a kapcsolókat hagyományos számjelöléssel nevezik meg – a szám a szerelvényen és a katalógusban is szerepel.
| Szám | Név | Működés | Alkalmazás |
|---|---|---|---|
| 101 (1) | egysarkú (egypólusú) kapcsoló | a fázisvezetőt kapcsolja, 1 záróérintkező | egy világítási kör egy helyről; száraz helyiség |
| 102 (2) | kétsarkú (kétpólusú) kapcsoló | az L-t ÉS az N-t egyszerre szakítja meg | nedves helyiség; fix bekötésű készülék (bojler, klíma) leválasztása |
| 103 | hárompólusú kapcsoló | 3 együttműködtetett egysarkú kapcsoló | háromfázisú világítás, műhely |
| 105 (5) | csillárkapcsoló (kétáramkörös) | 2 független záróérintkező közös fázisról | osztott lámpatest (csillár 2+3 izzó) vagy két kör egy helyről |
| 106 (6) | váltókapcsoló (alternatív) | 1 váltóérintkező; a kapcsolás 2 db 106-osból áll | egy kör két helyről: folyosó, kétbejáratú szoba |
| 106+6 | kettős váltókapcsoló | 2 váltóérintkező egy szerelvényben (6 bekötési pont) | két kör két-két helyről, helytakarékosan |
| 107 (7) | keresztkapcsoló | 2 váltóérintkező, 4 csatlakozópont; mindig két 106-os közé iktatva | egy kör kettőnél több helyről: lépcsőház, hosszú folyosó |
(A számok, a nevek és a működés három, egymástól független forrásból igazoltak.)
Ez a numerálás a magyar gyakorlat sajátja: nemzetközi szabványban nem szerepel, és a külföldi katalógusokban más jelölést találsz (például „1-way switch”, „2-way switch”, „intermediate switch”).
A jegyzet azért tanítja, mert a hazai vizsgán és a hazai katalógusokban ezt használják – de tudni kell, hogy ez nem szabványi jelölés, hanem bevett szakmai szóhasználat.
Ugyanígy: a 102-es nedves helyiségbeli alkalmazása és a 106/107-es bekötési szabályai a kutatásban két-két forrásból voltak igazolhatók (nemzetközi forrásból harmadik nem várható, mert a numerálás hazai). A jegyzet ezt ekként jelölve közli.
Két kapaszkodó, amit érdemes egyszer végiggondolni:
- A szám első jegye után jön a lényeg. A 101, 102, 103 sorban a pólusszám nő: egy, kettő, három. A 105 a kettes áramkör, a 106 a váltó, a 107 a kereszt.
- A 106-os és a 107-es együtt dolgozik. A 107-es önmagában értelmetlen: mindig két 106-os közé kerül. Ha három helyről kell kapcsolni: 106 – 107 – 106. Ha négy helyről: 106 – 107 – 107 – 106.
22.3 Egysarkú és kétsarkú kapcsolás; a fázis kapcsolásának szabálya
Az egysarkú (101-es) kapcsolás
- A kötődobozból a FÁZIS megy le a kapcsolóhoz. - A kapcsolóról a KAPCSOLT FÁZIS jön vissza a dobozba, onnan a lámpára. - A NULLA és a VÉDŐVEZETŐ közvetlenül a dobozból a lámpahelyre.
A kapcsolóhoz 2 ér fut (fázis oda, kapcsolt fázis vissza), a lámpahelyre 3 ér (kapcsolt fázis, nulla, védővezető).
A legfontosabb szabály: a kapcsoló a FÁZIST szakítsa meg
Ez a fejezet legfontosabb biztonsági szabálya, és három, egymástól független forrás egyezően mondja ki.
Miért? Mert ha a kapcsoló a nullavezetőt szakítja meg, akkor kikapcsolt állapotban is a teljes fázisfeszültség ott van a lámpatest foglalatában és minden vezetőjén.
A következmény a gyakorlatban:
- Aki izzót cserél lekapcsolt lámpánál, ÁRAMÜTÉST kaphat. - A feszültségkémlelő a "lekapcsolt" körön is jelez - a hibakereső megzavarodik. - A lámpatest szigetelése tartósan feszültség alatt áll.
Ez a hiba kívülről nem látszik – a lámpa ugyanúgy működik. Csak méréssel vagy az izzócsere pillanatában derül ki.
A kétsarkú (102-es) kapcsolás
A kétsarkú kapcsoló az L-t és az N-t egyszerre szakítja meg. Két tipikus alkalmazása van:
| Alkalmazás | Miért kétsarkú? |
|---|---|
| Nedves helyiség világítása | a teljes leválasztás biztonságosabb ott, ahol a testellenállás kicsi |
| Fix bekötésű készülék leválasztása (bojler, klíma, szauna) | a készülék minden aktív vezetője leválasztható a karbantartáshoz |
A fix bekötésű készülékek (bojler, klíma) melletti kétsarkú kapcsoló leválasztókapcsolóként működik: azért van ott, hogy a karbantartó a helyszínen, biztonságosan feszültségmentesíteni tudja a készüléket – anélkül, hogy a lakáselosztóhoz kellene mennie.
Ezért kell minden aktív vezetőt bontania, és ezért kell a készülék közelében, hozzáférhető helyen lennie.
(A védővezetőt természetesen nem szabad megszakítani.)
PE-vezető minden lámpahelyre
Minden világítási armatúrához védővezetőt is kell vinni – akkor is, ha az éppen beépített lámpatest II. érintésvédelmi osztályú, és így nem igényli.
Ok: a lámpatestet később kicserélhetik egy I. osztályúra, és akkor a PE-vezetőnek ott kell lennie a dobozban. Ez a lámpahelyet „jövőbiztossá” teszi.
(Ez összhangban van az MSZ HD 60364-5-52 A.52.1 táblázatának b) megjegyzésével, amely szerint a védővezetőként használt szigetelt vezeték bármely megfelelő módon fektethető.)
22.4 Csillárkapcsolás
A 105-ös (csillár-) kapcsoló két független záróérintkezőt tartalmaz, amelyek közös fázisról működnek. Így egy szerelvényből két áramkör kapcsolható.
- A kötődobozból a FÁZIS megy le a kapcsoló KÖZÖS bemenetére. - A kapcsolóról KÉT kapcsolt fázis jön vissza. - A nulla és a védővezető közvetlenül a lámpahelyre.
A kapcsolóhoz 3 ér fut (fázis + 2 kapcsolt fázis), a lámpahelyre 4 ér (2 kapcsolt fázis, nulla, védővezető).
| Alkalmazás | Példa |
|---|---|
| Osztott lámpatest | csillár 2 + 3 izzóval: kevesebb vagy több fény, egy szerelvényről |
| Két külön kör egy helyről | például a nappali mennyezeti lámpája és a falikarok |
Gyakori tanulói hiba a 105-ös és a 106-os összekeverése, pedig teljesen mást csinálnak:
| 105 (csillár) | 106 (váltó) | |
|---|---|---|
| Érintkező | 2 db záró | 1 db váltó |
| Bekötési pont | 3 | 3 |
| Mit csinál | két kört kapcsol egy helyről | egy kört kapcsol, két hely egyikéről |
| Önmagában működik? | igen | nem – mindig párban |
A bekötési pontok száma megegyezik (3), ezért ránézésre összetéveszthetők – a működésük viszont nem cserélhető fel.
22.5 Alternatív (váltó-) kapcsolás
Ha egy világítási kört két helyről kell kapcsolni – folyosó két végéről, kétbejáratú szoba két ajtajából –, két darab 106-os váltókapcsoló kell.
- A kötődobozból a FÁZIS megy az ELSŐ váltókapcsoló közös pontjára. - A két kapcsoló KÖZÖTT KÉT „JÁTSZÓVEZETÉK” (közlekező ér) fut. - A MÁSODIK kapcsoló közös pontjáról indul a KAPCSOLT FÁZIS a lámpára. - A nulla és a védővezető közvetlenül a lámpahelyre.
A két kapcsoló között 2 ér fut; az elsőhöz 1 ér érkezik (fázis), a másodikról 1 ér indul (kapcsolt fázis).
A váltóérintkezőnek egy közös pontja és két kimenete van: a közös pont mindig pontosan az egyik kimenettel áll kapcsolatban.
A lámpa akkor világít, ha a két kapcsoló ugyanazt a játszóvezetéket választja – mert akkor záródik az áramkör. Ha az egyiket átkapcsolod, a lánc megszakad.
A következmény: nem lehet megmondani, hogy egy 106-os kapcsoló „be” vagy „ki” állásban van-e – csak a lámpa állapota számít. Ezért nincs a váltókapcsolón be-ki jelölés, és ezért hibás, ha valaki „visszaállítja” a kapcsolókat egy vélt alaphelyzetbe.
22.6 Keresztkapcsolás
Ha kettőnél több helyről kell kapcsolni, a két 106-os közé keresztkapcsolót (107-est) kell iktatni – annyit, ahány további kapcsolási hely kell.
A keresztkapcsolónak 2 váltóérintkezője és 4 csatlakozópontja van. A két játszóvezetéket
- vagy EGYENESEN átvezeti (a bal 1 -> jobb 1, a bal 2 -> jobb 2), - vagy KERESZTEZI (a bal 1 -> jobb 2, a bal 2 -> jobb 1).
A lánc szerkezete mindig: 106 – (107) – (107) – … – 106
A két végén mindig 106-os áll; a köztes helyeken tetszőleges számú 107-es lehet.
| Kapcsolási helyek száma | Szükséges kapcsolók |
|---|---|
| 1 | 1 × 101 |
| 2 | 2 × 106 |
| 3 | 2 × 106 + 1 × 107 |
| 4 | 2 × 106 + 2 × 107 |
| n (n ≥ 2) | 2 × 106 + (n − 2) × 107 |
A keresztkapcsolós lánc vezetékigénye lineárisan nő: minden köztes szakaszon két játszóvezeték fut végig. Egy hosszú folyosón ez sok kábel, sok doboz és sok kötés.
Három kapcsolási hely fölött ezért a gyakorlat áttér impulzusrelés vagy lépcsőházi automatás megoldásra – ott a kapcsolási helyekre csak nyomógombok kerülnek, amelyek párhuzamosan köthetők.
(Ezt az elvet két, egymástól független forrás is megerősíti – a pontos küszöböt viszont kissé eltérően adják meg: az egyik „kettőnél több kapcsolási hely”, a hazai szakirodalom „két-háromnál több keresztkapcsoló” fölött tartja gazdaságtalannak a láncot. A jegyzet ezért egységesen a három kapcsolási hely fölötti küszöbbel dolgozik, és a küszöböt gyakorlati irányértékként, nem szabványi előírásként közli.)
[JAVÍTVA 2026-09-13, lektor KRITIKUS (visszapótolt javítás): a megtérülési küszöb a fejezetben
többféleképpen szerepelt – a figyelmeztető doboz címe még a „két-három keresztkapcsoló” értéket
hozta, miközben a szövegtörzs, az összehasonlító táblázat, a 22.4. mintapélda és az összefoglalás
már a „három kapcsolási hely fölött” küszöböt. A cím egységesítve, a források eltérése jelölve.
Forrás: kutatas/25-kapcsolok-szerelvenyezes.md 2. szakasz (két, egymástól független web-forrás,
2026-09-02).]
22.7 Impulzusrelés (lépcsőházi) vezérlés
Az impulzusrelé (léptetőrelé) a lakáselosztóban, kalapsínen ül. Minden rá érkező impulzus (nyomógomb-megnyomás) átbillenti az állapotát: ha égett, elalszik; ha nem égett, felgyullad.
- A RELÉ az elosztóban, kalapsínen. - A relé MUNKAÉRINTKEZŐJE kapcsolja a lámpakört (nagy áram). - A relé TEKERCSÉT a nyomógombok vezérlik (kis áram). - A nyomógombok PÁRHUZAMOSAN vannak kötve - bármelyik megnyomása átbillenti a relét.
Az összehasonlítás
| Szempont | Keresztkapcsolós lánc | Impulzusrelés vezérlés |
|---|---|---|
| Kapcsolási helyek | 106 – 107 – … – 106 | tetszőleges számú nyomógomb |
| Vezetékigény a szakaszokon | 2 játszóvezeték végig | 1 vezérlőér + közös |
| Új kapcsolási hely hozzáadása | új 107-es és új vezetékpár | egy párhuzamos nyomógomb |
| Elosztóbeli helyigény | nincs | 1–2 modul |
| Megtérülés | 3 helyig | 3-nál (azaz négy helytől) több hely fölött |
Az időrelé (lépcsőházi automata) ugyanezen az elven működik, de magától kikapcsol egy beállított idő után. Ez a klasszikus lépcsőházi megoldás: megnyomod, felgyullad, néhány perc múlva magától elalszik.
A két készülék kombinálható is: van olyan modul, amely rövid nyomásra időzítve kapcsol, hosszú nyomásra pedig tartósan bekapcsolva marad (takarításhoz).
(A készülékek részletes működése és kapcsolási rajzai a vezérlésekkel foglalkozó fejezet anyagát képezik; ez a fejezet a szerelvényezés oldaláról mutatja be őket.)
22.8 Dugaszolóaljzatok: típusok, védőérintkező, gyermekvédelem, elhelyezési magasságok
A bekötés
A védőérintkezős (2P+F) dugaszolóaljzat három vezetőt fogad:
| Vezető | Hova? |
|---|---|
| L (fázis) | a fázis-érintkezőre |
| N (nulla) | a nulla-érintkezőre |
| PE (védővezető) | a földelőcsapra |
Arról, hogy a fázis és a nulla melyik oldalra kerüljön a hazai (CEE 7/4, „Schuko” típusú) aljzatban, a jegyzet készítésekor nem találtunk kötelező hazai szabályt.
Fontos: ez a jegyzet saját megfigyelése, nem forrásból eredő tény. A keresés nem hozott ellentmondó szabályt sem, de a „nem szabályozott” kijelentést sem tudtuk külső forrásból igazolni. (Más országokban, más aljzattípusnál – például a brit BS 1363-nál – a bekötés megkötött.)
A gyakorlati ajánlás ettől függetlenül egyértelmű: a helyi kivitelezői gyakorlat legyen egységes egy épületen belül. A rendszertelen bekötés a későbbi hibakeresést nehezíti meg.
Ez a szerelvényezés egyik legfontosabb kézműves fogása: a dobozban a védővezetőt hagyd hosszabbra, mint a fázist és a nullát.
Ha a szerelvényt valaki kirántja a dobozból (költözés, bútormozgatás, gyerek), a rövidebb vezetékek szakadnak ki előbb – és a PE marad bekötve utoljára. Fordított esetben a készülékház védővezető nélkül maradna, miközben a fázis még be van kötve.
Ugyanez az elv a készülékek csatlakozózsinórjában is: ott gyárilag a PE-ér a leghosszabb.
Gyermekvédelem
A gyermekvédelmi (zsalus) betét a két pólusnyílást mechanikusan zárva tartja, és csak akkor nyílik, ha mindkét érintkezőbe egyszerre hatol be a csatlakozódugó villája. Így egyetlen tárggyal (például hajtűvel) nem lehet a feszültség alatti részt elérni.
Elhelyezési magasságok
A gyakorlatban elterjedt magasságok (kapcsoló kb. 110–120 cm, dugaszolóaljzat kb. 30 cm a padlótól, konyhai munkapulti aljzat a pult fölött) tervezői és megrendelői döntés, nem szabványi követelmény.
Amit a jegyzet tényként állít: a magasságokat a kiviteli terv adja meg, és ezeket a felméréskor (17. fejezet) rögzíteni kell. Ahol nincs terv, ott a megrendelővel előre kell egyeztetni – utólag az áthelyezés bontással jár.
Az akadálymentes kialakítás külön szabályrendszer alá esik, amelyet a jegyzet nem tárgyal.
Ipari (CEE) csatlakozók
Az ipari csatlakozók az IEC/EN 60309 sorozat szerintiek. A feszültség szerinti színkód (két, egymástól független forrásból igazolt):
| Szín | Feszültség (50–60 Hz) |
|---|---|
| sárga | 100–130 V |
| kék | 200–250 V |
| piros | 380–480 V |
A védőérintkező helyzete (az „óralap-pozíció”, h) kódolja a feszültség, a frekvencia és az alkalmazás kombinációját – így nem lehet összekeverni a különböző feszültségű csatlakozókat.
(Az alkalmazási határokat az MSZ HD 60364-7-704 adja meg: legfeljebb 125 A-ig az EN 60309-2, efölött vagy csereszabatossági igény nélkül az EN 60309-1 szerinti csatlakozó.)
Az elektromosjármű-töltő csatlakozási pontja
A töltési csatlakozási pontok az IEC 62196 sorozat szerintiek, és a hibavédelmükre az MSZ HD 60364-7-722:2019 ad külön követelményt – ezt a 21. fejezet tárgyalja szó szerint (egyenkénti 30 mA-es RCD, legalább A típus, IEC 62196 aljzatnál egyenáramú hibaáram elleni védelem is).
22.9 Kötődobozok és szerelvénydobozok; a doboz mint kötési hely
Az MSZ HD 60364-5-52 526.5. pontja szerint kötés – a köztes kötést is beleértve – csak megfelelő burkolatban készíthető: kötődobozban, szerelvénydobozban, vagy olyan készülékben, ahol a gyártó erre helyet biztosított.
Az 526.3. szerint minden kötésnek hozzáférhetőnek kell lennie ellenőrzés, vizsgálat és karbantartás céljára – az öt kivétellel, amelyet a 18. fejezet sorol fel.
Az 526.8.1. szerint a sodrott (finomsodratú) vezetőknél a szálak szétválása ellen megfelelő kapocs vagy érvéghüvely kell.
| Doboztípus | Mire való? |
|---|---|
| Szerelvénydoboz | ⌀68 mm, süllyesztett; kapcsoló vagy aljzat befogadására |
| Sorolható szerelvénydoboz | több szerelvény egymás mellé |
| Gipszkartondoboz | üreges falba, feszítőkörmös rögzítéssel |
| Kötődoboz | kizárólag kötések befogadására; fedéllel zárható |
| Mennyezeti lámpahely-doboz | a lámpatest csatlakoztatásához |
A behúzáskor a dobozokban tartalék vezetékhosszt kell hagyni (a 17. fejezet mintapéldájában 15 cm-rel számoltunk). Ennek három oka van:
1. A bekötés kényelmesen elvégezhető (a szerelvény kihúzható a dobozból). 2. Egy elrontott vagy elfáradt vezetékvég LEVÁGHATÓ és újraköthető. 3. A későbbi szerelvénycsere nem igényel új kábelt.
Aki „spórol” a tartalékkal, az az első hibás kötésnél új kábelt fog húzni.
A szerelvénydobozba csak az adott szerelvényhez tartozó vezetékek és kötések kerüljenek. A teletömött doboz három bajt okoz:
1. A szerelvény nem nyomható vissza - kifeszíti a keretet. 2. A kötések MELEGSZENEK, mert nincs légtér. 3. A vezetékek megtörnek, a szigetelés sérül.
Ha sok kötés van egy ponton, kötődobozt kell használni – nem a szerelvénydobozt kell túltölteni.
22.10 Szerelvények jellemző adatai és kiválasztása katalógusból
A kiválasztás menete
1. MI A FUNKCIÓ? (101 / 102 / 105 / 106 / 107 / aljzat / nyomógomb) 2. MILYEN A HELYISÉG? -> ebből jön az IP-fokozat 3. MILYEN A SZERELÉSI MÓD? (süllyesztett / falon kívüli / csatornába) 4. MILYEN A KERET- ÉS DESIGNCSALÁD? (a megrendelővel egyeztetve) 5. MILYEN A BEKÖTÉS? (csavaros vagy rugós kapocs) 6. VAN-E KÜLÖN IGÉNY? (jelzőfény, gyermekvédelem, fedél, feliratmező)
A katalógusadatok olvasása
| Adat | Mit jelent? |
|---|---|
| Névleges feszültség / áram | 230 V / 10 A a háztartási kapcsolóknál |
| IP-fokozat | a védettség (18. fejezet) |
| Termékszabvány | kapcsolóknál MSZ EN 60669-1 |
| Bekötési mód | csavaros vagy rugós |
| Elfogadott vezető-keresztmetszet | jellemzően 1,5–2,5 mm² |
| Beépítési mélység | fontos a gipszkartondoboznál és a sorolásnál |
A szerelvény az, amit a felhasználó naponta megérint. A funkcionális adatok után a választás nagyrészt esztétikai és ergonómiai kérdés – ezt a megrendelővel kell eldönteni, lehetőleg mintadarab alapján.
Amire a szerelőnek figyelnie kell: a kiválasztott család tartalmazza-e az összes szükséges funkciót (107-es, jelzőfényes, fedeles kültéri, sorolókeret) – mert ha nem, a lakás egy részében más családot kell használni, és az látszani fog.
22.11 Jellemző szerelvényezési hibák és javításuk
(A hibalista egyetlen szakmai forrásból származik; a mérési módszertan viszont szabványi alapú – a szerelői ellenőrzés külön fejezet anyaga.)
| Hiba | Mi történik? | Hogyan derül ki? | Javítás |
|---|---|---|---|
| Laza kötés | átmeneti ellenállás, melegedés, szikrázás, végül kigyulladás | melegedés, elszíneződés, szag; hőkamerával | a kötés újrakészítése, érvéghüvellyel |
| A nulla van kapcsolva a fázis helyett | kikapcsolt lámpában is feszültség van | feszültségvizsgálóval a lámpahelyen | a bekötés cseréje a kötődobozban |
| Szennyezett kötés (vakolat, gipsz) | átmeneti ellenállás, korrózió | szemrevételezés | tisztítás, újrakötés |
| Rögzítetlen szerelvény | a keret kilazul, a vezetékek mozognak és eltörnek | kézzel mozgatva | a doboz és a szerelvény újrarögzítése |
| Megszakadt PE-folytonosság | a fém készülékház védelem nélkül marad | védővezető-folytonosság mérése | a PE-kötés helyreállítása a dobozban |
| Sodrott ér érvéghüvely nélkül | a szálak szétválnak, a kötés kilazul | szemrevételezés | érvéghüvely préselése |
| Túltöltött doboz | a kötések melegszenek, a szigetelés sérül | a szerelvény nem nyomható vissza | kötődoboz beiktatása |
A hibák felderítése méréssel
| Mit mérünk? | Mit derít ki? |
|---|---|
| Védővezető-folytonosság | megszakadt vagy hiányzó PE |
| Szigetelési ellenállás | sérült szigetelés, nedvesség |
| Hurokimpedancia | laza kötés, túl nagy átmeneti ellenállás |
| Érintkezőnyomás, melegedés | laza kötés (hőkamerával vagy terhelés alatti tapintással) |
(A mérések módszertana és határértékei a szerelői ellenőrzésről szóló fejezet anyaga.)
Érdemes végiggondolni, miért olyan veszélyes:
- A laza kötésnek nagyobb az átmeneti ellenállása.
- A nagyobb ellenálláson több hő keletkezik (P = I² · R).
- A hő hatására a fém tágul és lágyul, a kötés tovább lazul.
- Vissza az 1. ponthoz – egyre gyorsabban.
Ezért nem „egyszer csak” gyullad ki egy konnektor: hónapokig romlik, és a folyamat gyorsuló. És ezért ér annyit a rendszeres időszakos felülvizsgálat – és a hőkamerás ellenőrzés.
22.1. mintapélda – Melyik kapcsolót válaszd?
Feladat. Hat helyzethez válaszd ki a megfelelő kapcsolót, és indokold!
a) Kamra világítása, egy ajtóból b) Kétbejáratú nappali, mindkét ajtóból kapcsolható c) Csillár 2 + 3 izzóval, egy helyről d) Fürdőszobai mennyezeti lámpa e) Lépcsőház három szintjéről f) Bojler leválasztása karbantartáshoz
Megoldás.
| Eset | Kapcsoló | Indoklás |
|---|---|---|
| a) | 101 (egysarkú) | egy kör, egy helyről, száraz helyiség |
| b) | 2 × 106 (váltó) | egy kör, két helyről |
| c) | 105 (csillár) | két független kör, egy helyről |
| d) | 102 (kétsarkú) | nedves helyiség – az L-t és az N-t is megszakítja; IP-fokozat a zóna szerint |
| e) | 2 × 106 + 1 × 107 | három kapcsolási hely: a lánc két végén 106, középen 107 |
| f) | 102 (kétsarkú, leválasztókapcsolóként) | a fix bekötésű készülék minden aktív vezetője leválasztható legyen, a készülék közelében |
Válasz. 101 · 2×106 · 105 · 102 · 2×106 + 1×107 · 102.
Tanulság. A döntés mindig három kérdés mentén születik: hány kört kapcsolok, hány helyről, és milyen a környezet. A c) és a b) eset azért tanulságos, mert mindkét kapcsolónak 3 bekötési pontja van – mégis teljesen mást csinálnak.
22.2. mintapélda – Hány ér fut hol? (vezetékszám-meghatározás)
Feladat. Add meg minden alapkapcsolásnál, hány ér fut a kötődoboz és a kapcsoló(k), illetve a lámpahely között!
Megoldás.
| Kapcsolás | Doboz → kapcsoló | Kapcsoló ↔ kapcsoló | Doboz → lámpahely |
|---|---|---|---|
| 101 (egysarkú) | 2 (L oda, kapcsolt L vissza) | – | 3 (kapcsolt L, N, PE) |
| 102 (kétsarkú) | 4 (L, N oda; kapcsolt L, N vissza) | – | 3 (kapcsolt L, kapcsolt N, PE) |
| 105 (csillár) | 3 (L oda, 2 kapcsolt L vissza) | – | 4 (2 kapcsolt L, N, PE) |
| 106 (alternatív) | 1 az elsőhöz (L) · 1 a másodiktól (kapcsolt L) | 2 (játszóvezetékek) | 3 (kapcsolt L, N, PE) |
| 107 (kereszt) | ugyanaz, mint a 106-nál | 2-2 minden szakaszon | 3 |
(A védővezetőt a kapcsolóhoz akkor kell vinni, ha a szerelvény fém részt tartalmaz, vagy ha a doboz továbbköti – a lámpahelyre viszont mindig.)
Válasz. A fenti táblázat.
Egyszerű szabály: számold meg, hány különböző „jelet” kell átvinni.
- A 101 két jelet visz a kapcsolóhoz: a fázist oda, a kapcsoltat vissza → 2 ér.
- A 105 hármat: a fázist oda, két kapcsoltat vissza → 3 ér.
- A 106-osok között két lehetséges út van (a váltóérintkező két állása) → 2 ér.
- A 107 ugyanezt a két utat kezeli, tehát mindkét oldalán 2-2 ér.
22.3. mintapélda – Bekötési rajz kiegészítése
Feladat. Egy hiányos bekötési rajzon a következő adott: a kötődobozba érkezik az L, N, PE;
a lámpahelyre már be van kötve az N és a PE. A kapcsoló egy 101-es. Mit kell még
bekötni?
Megoldás.
1. A dobozból az L érkező eret KÖSD a kapcsolóhoz menő kábel egyik erére. 2. A kapcsoló másik erét KÖSD a lámpahelyre menő kábel FÁZIS-erére. 3. A kapcsolón belül: az érkező L a bemeneti kapocsra, a visszamenő ér a kimeneti kapocsra. 4. ELLENŐRIZD: a kapcsoló a FÁZIST szakítja meg, nem a nullát.
A hiányzó kötések tehát: az L a kapcsolóhoz, és a kapcsolt L a lámpahelyre – két kötés a kötődobozban.
Válasz. Két kötés a dobozban, a fenti séma szerint.
Bármely bekötési rajzot két kérdéssel lehet ellenőrizni:
1. A kapcsoló a fázison van? Kövesd végig az L-t: a kötődobozból a kapcsolóba kell mennie,
és onnan kapcsolt fázisként a lámpára. Ha a rajzon az N megy a kapcsolóba, a rajz hibás.
2. A lámpahelyen ott van a PE? Ha nincs, a rajz hiányos – minden armatúrához védővezetőt kell vinni.
22.4. mintapélda – Négy kapcsolási hely: keresztkapcsolós vagy impulzusrelés?
Feladat. Egy 40 m hosszú irodafolyosón négy helyről kell kapcsolni a világítást. A négy kapcsolási hely egymástól kb. 13 m-re van. Hasonlítsd össze a két megoldást!
Megoldás.
(a) Keresztkapcsolós lánc.
| Mi kell? | Mennyi? |
|---|---|
| Kapcsolók | 2 × 106 + 2 × 107 |
| A kapcsolók közötti szakaszok | 3 szakasz × kb. 13 m = 39 m |
| Ereken: minden szakaszon 2 játszóvezeték | 3 × 2 = 6 érnyi kábelhossz a szakaszokon |
| Kábeltípus a szakaszokon | legalább 3 eres (2 játszó + PE) |
(b) Impulzusrelés vezérlés.
| Mi kell? | Mennyi? |
|---|---|
| Relé az elosztóban | 1 db (1–2 modul) |
| Kapcsolási helyek | 4 db nyomógomb, párhuzamosan |
| A nyomógombok vezérlőköre | 1 vezérlőér + közös, végigfutva |
| Kábeltípus a szakaszokon | 3 eres elég (vezérlőér, közös, PE) |
Az összehasonlítás.
| Szempont | Keresztkapcsolós | Impulzusrelés |
|---|---|---|
| Szerelvények | 2 db 106 + 2 db 107 (drágább szerelvények) | 4 db nyomógomb (olcsóbb) |
| Elosztóbeli modulhely | nincs | 1–2 M |
| Ötödik kapcsolási hely hozzáadása | új 107 + új vezetékpár | egy párhuzamos nyomógomb |
| A vezérlőkör árama | a teljes lámpaáram fut a kapcsolókon | csak a relé tekercsárama |
Válasz. Négy kapcsolási helynél már az impulzusrelés megoldás a kedvezőbb – és a bővíthetősége összehasonlíthatatlanul jobb.
Tanulság. A megtérülés jellemzően három kapcsolási hely fölött kezdődik. Ez alatt a keresztkapcsolós megoldás egyszerűbb (nincs elosztóbeli készülék); fölötte az impulzusrelé nyer.
22.5. mintapélda – Egy hibás bekötés felismerése
Feladat. Egy lakásban a nappali mennyezeti lámpájánál az izzócsere közben a lakó áramütést kapott, pedig a kapcsoló ki volt kapcsolva. Mi a hiba, hogyan bizonyítod, és hogyan javítod?
Megoldás.
A hiba. A kapcsoló a nullavezetőt szakítja meg a fázis helyett. Kikapcsolt állapotban ezért a fázis végig ott van a lámpatest foglalatában.
A bizonyítás.
1. Kapcsold KI a kapcsolót. 2. Kétpólusú feszültségvizsgálóval mérj a lámpahelyen a foglalat fázis-érintkezője és a PE között. -> Ha 230 V-ot mérsz, a kapcsoló a NULLÁN van. 3. Kapcsold BE a kapcsolót, és mérj újra: most is 230 V. -> Vagyis a foglalat MINDIG feszültség alatt van. 4. A KÖTŐDOBOZBAN azonosítsd, melyik eret kapcsolja a kapcsoló.
A javítás. A kötődobozban kell cserélni a bekötést: a kapcsolóhoz menő kábel a fázist kapja, a nulla pedig közvetlenül menjen a lámpahelyre.
Ami NEM megoldás: a lámpatest cseréje, a kapcsoló cseréje vagy a szerelvény megfordítása – a hiba a kötődobozban van.
Válasz. A kapcsoló a nullavezetőn van; a javítás a kötődobozban, a bekötés cseréjével.
Régi szereléseknél, ahol a kötődobozban nem volt egyértelmű a színjelölés (vagy a régi színrend más volt), ez a hiba rendszeresen előfordul.
Ezért kezdődik minden felújítás és minden hibakeresés feszültségvizsgálattal, nem a szerelvény leszedésével. És ezért kell a kötődobozokat hozzáférhető helyen hagyni.
22.6. mintapélda – Szerelvényválasztás helyiségenként
Feladat. Válassz IP-fokozatot és szerelvénytípust az alábbi helyekre!
a) Nappali, mennyezeti lámpa kapcsolója b) Fürdőszoba, a zuhanyzótól távol eső falon c) Terasz, fedett, de esőnek kitett fal d) Garázs, porterhelt környezet
Megoldás.
| Hely | IP-fokozat | Megjegyzés |
|---|---|---|
| a) nappali | IP20 | beltéri, száraz helyiség – az alap kivitel |
| b) fürdőszoba | a zóna szerint | a fürdőhelyiség zónás követelményeit az MSZ HD 60364-7-701 adja meg (IPX4, illetve bizonyos térrészekben IPX5) – a zónabesorolást a tervnek kell megadnia |
| c) fedett terasz | legalább IP44 | kültéri, esőnek kitett – fedeles kültéri szerelvény |
| d) garázs | a porterhelés szerint | a por elleni védelem az első jellemző szám kérdése; a konkrét követelményt a helyiség besorolása adja |
Válasz. a) IP20 · b) a zónától függ (0-2. zónában IPX4/IPX5, a zónákon kívül nincs IP-előírás, ott IP20 is megfelel) · c) legalább IP44 · d) a porterhelés szerint.
A teljes IP-számjegytáblázat (mit jelent pontosan az 1-es, 2-es, … első és második szám) a jegyzetben nem szerepel, mert az MSZ EN 60529 szövege nem állt rendelkezésre – lásd a 18. fejezet IP-kód alfejezetét.
A gyakorlatban ez nem korlát: egy adott helyiség IP-követelményét sosem az MSZ EN 60529-ből olvassuk ki, hanem az adott helyiségtípusra vonatkozó MSZ HD 60364-7-7xx részből – a fürdőszobára a 7-701-ből, a mezőgazdasági épületre a 7-705-ből és így tovább.
22.7. mintapélda – Hány doboz kell?
Feladat. Egy szobában a következő van: 1 db mennyezeti lámpahely, 1 db 105-ös csillárkapcsoló, 4 db dugaszolóaljzat. A dugaszolóaljzat-kör külön áramkörön van, és a szomszéd szobából érkezik. Hány és milyen doboz kell?
Megoldás.
| Doboz | Darab | Miért? |
|---|---|---|
| Mennyezeti lámpahely-doboz | 1 | a lámpatest csatlakoztatásához |
| Szerelvénydoboz ⌀68 a csillárkapcsolónak | 1 | a kapcsoló befogadására |
| Szerelvénydoboz ⌀68 az aljzatoknak | 4 | aljzatonként egy |
| Kötődoboz a világítási körhöz | 1 | itt találkozik az érkező tápkábel, a kapcsolóhoz menő és a lámpához menő kábel – három kábel, ez már nem fér a szerelvénydobozba |
| Összesen | 7 db |
Válasz. 7 doboz: 1 lámpahely-doboz, 5 szerelvénydoboz, 1 kötődoboz.
Megjegyzés a dugaszolóaljzat-körhöz. Az aljzatok átkötéssel (loop-in) sorosan fűzhetők: a kábel az egyik aljzatból a másikba megy, a kötés a szerelvénydobozban, az aljzat kapcsain történik. Ha egy kapocsba két vezeték kerülne és a gyártó ezt nem engedi, akkor ott is kötődoboz kell.
Egyszerű szabály: ha a kötés a szerelvény kapcsain elvégezhető, nem kell külön doboz. Ha több kábel találkozik, mint amennyi a szerelvény kapcsain elfér – vagy ha a kötés a szerelvénytől függetlenül is szükséges –, akkor kötődoboz kell.
A 18. fejezet szabálya itt is él: a kötésnek hozzáférhetőnek kell lennie, és a doboz nem tömhető túl.
22.8. mintapélda – Szerelvényezés utáni ellenőrzőlista
Feladat. Elkészültél egy szoba szerelvényezésével. Milyen ellenőrzéseket végzel el, mielőtt feszültség alá helyezed?
Megoldás.
Szemrevételezés (feszültségmentes állapotban):
[ ] Minden szerelvény RÖGZÍTVE van a dobozban (nem mozog)? [ ] Minden szerelvény VÍZSZINTES / FÜGGŐLEGES (vízmértékkel)? [ ] Minden sodrott vezetékvégen van ÉRVÉGHÜVELY? [ ] Egy kapocsban EGY vezeték van? [ ] A PE-ér minden lámpahelyen és aljzatban be van kötve? [ ] A PE-ér a leghosszabb a dobozban? [ ] Nincs túltöltött doboz? [ ] Tiszta minden kötés (nincs gipsz, vakolat)?
Mérések (feszültség alá helyezés előtt):
| Mérés | Mit derít ki? |
|---|---|
| Védővezető-folytonosság | megszakadt vagy hiányzó PE |
| Szigetelési ellenállás | sérült szigetelés, beázás, becsípett ér |
Kipróbálás (feszültség alá helyezés után):
| Ellenőrzés | Mit derít ki? |
|---|---|
| Minden kapcsoló helyes kört kapcsol-e? | felcserélt bekötés |
| A 106-osok mindkét irányból működnek-e? | rossz játszóvezeték-bekötés |
| A 107-es mindkét szélső állásban átvált-e? | a keresztkapcsoló rossz bekötése |
| Kikapcsolt kapcsolónál feszültségmentes-e a foglalat? | a nullát kapcsolja a fázis helyett |
| Az aljzatokban a PE folytonos-e? | hiányzó vagy rossz védővezető |
Válasz. A fenti három lépcső: szemrevételezés → mérés → kipróbálás.
A „kikapcsolt kapcsolónál feszültségmentes-e a foglalat?” ellenőrzés az egyetlen, amely felderíti a nullán lévő kapcsoló hibáját – és ez az a hiba, amely később áramütést okoz.
Ez a mérés tíz másodperc, és nem helyettesíthető azzal, hogy „a lámpa jól működik”.
Feladat: rajzold meg kapcsolási rajz és bekötési (szerelési) rajz formájában is mind az öt alapkapcsolást: 101, 102, 105, 106, 107.
Minden rajzon jelöld: - a vezetőket SZÍNNEL (barna = L, kék = N, zöld/sárga = PE), - a kötődobozt és a benne készülő kötéseket, - a szerelvények bekötési pontjait, - és írd melléje, HÁNY ÉR fut az egyes szakaszokon.
Ellenőrzés párban: cseréljétek ki a rajzokat, és minden rajznál tegyétek fel a két ellenőrző kérdést: a kapcsoló a fázison van-e? és ott van-e a PE a lámpahelyen?
Gondolkodtató: a 102-es kapcsolás bekötési rajzán hány kötés van a kötődobozban? Miért több, mint a 101-esnél?
Eszközök: gyakorló mintafal szerelvénydobozokkal, kapcsolók (101, 105, 106, 107), lámpahely, vezetékek, érvéghüvely-készlet, présszerszám, csavarhúzó, vízmérték, kétpólusú feszültségvizsgáló, folytonosságmérő.
Feladat: szereld meg sorban a négy kapcsolást, és mindegyik után végezd el a 22.8. mintapélda ellenőrzőlistáját.
1. 101-es: egy lámpa, egy kapcsoló 2. 105-ös: osztott lámpatest (két izzócsoport) 3. 2 x 106-os: egy lámpa, két helyről 4. 2 x 106 + 1 x 107: egy lámpa, három helyről
Az értékelés szempontjai: a fázis kapcsolása · a PE megléte a lámpahelyen · érvéghüvely · egy kapocs – egy vezeték · a szerelvények síkja és szintje · a doboz rendezettsége · és a kipróbálás: minden kapcsolási helyről működik-e.
Külön pont jár azért, ha a 4. feladatnál a keresztkapcsolót elsőre jól kötöd be – ez a leggyakoribb bukási pont.
Eszközök: a tanár által előkészített, szándékosan hibás mintafalak, kétpólusú feszültségvizsgáló, folytonosságmérő, szigetelésvizsgáló.
Feladat: minden mintafalon találd meg a hibát, bizonyítsd méréssel, és mondd meg, hogyan javítanád.
A beépítendő hibatípusok:
a) a kapcsoló a NULLÁT szakítja meg b) hiányzik a PE a lámpahelyen c) laza kötés az egyik szerelvénydobozban d) a 106-os pár egyik kapcsolója rosszul van bekötve (csak egy irányból működik) e) a 107-es fel van cserélve (a két oldal keveredett) f) sodrott ér érvéghüvely nélkül, kilazult kötéssel
A leadandó: hibánként egy sor – mi a hiba · mivel bizonyítottad · hogyan javítod.
Gondolkodtató: melyik hiba az, amelyik működés közben egyáltalán nem látszik, mégis életveszélyes? (Segítség: kettő is van a listán.)
Összefoglalás
Összefoglalás
A szerelvényezés a behúzott vezetékek bekötése és a szerelvények végleges felszerelése – a technológiai sorrendben a festés utáni munkafázis.
A kapcsolóválasztás három kérdése: hány kört kapcsolok · hány helyről · milyen a környezet.
A számjelölések (hazai szakoktatási hagyomány, nem szabványi jelölés; három forrásból igazolt): 101 egysarkú · 102 kétsarkú · 103 hárompólusú · 105 csillár (2 záróérintkező) · 106 váltó (1 váltóérintkező, mindig párban) · 107 kereszt (2 váltóérintkező, 4 pont, mindig két 106 közé).
A kapcsolási helyek száma szerint: 1 hely → 101 · 2 hely → 2 × 106 · n hely → 2 × 106 + (n − 2) × 107. Három hely fölött impulzusrelé vagy lépcsőházi automata a gazdaságos megoldás.
A legfontosabb biztonsági szabály: a kapcsoló MINDIG a fázisvezetőt szakítsa meg. Ha a nullát kapcsolja, kikapcsolt állapotban is teljes fázisfeszültség van a foglalatban – és ez csak méréssel vagy áramütéssel derül ki.
Minden világítási armatúrához védővezetőt is kell vinni – akkor is, ha az éppen beépített lámpatest nem igényli.
Vezetékszámok: 101 → 2 ér a kapcsolóhoz, 3 a lámpahelyre · 105 → 3, illetve 4 · 106 → a két kapcsoló között 2 játszóvezeték · 107 → mindkét oldalán 2-2.
A 105 és a 106 nem cserélhető fel: mindkettőnek 3 bekötési pontja van, de az egyik két kört kapcsol egy helyről, a másik egy kört két hely egyikéről.
Névleges adatok: 230 V / 10 A; termékszabvány MSZ EN 60669-1:2018; beltéren IP20, kültéren vagy nedves térben legalább IP44. A jelzőfényes kapcsoló 3–4 mA-es szivárgóárama LED-nél derengést okozhat (a kondenzátoros söntölés 150 nF / 400 V értéke gyakorlati, egyforrású adat).
Dugaszolóaljzat (2P+F): L, N és PE; a PE a földelőcsapra. A PE-ér legyen a leghosszabb a dobozban, hogy kirántáskor utolsóként szakadjon. Az L és az N oldalára nem találtunk kötelező hazai szabályt – ez a jegyzet saját megállapítása; a gyakorlat legyen egységes egy épületen belül. A gyermekvédelmi betét csak mindkét pólus egyidejű behatolására nyílik.
Ipari (CEE) csatlakozók: IEC/EN 60309; színkód sárga 100–130 V, kék 200–250 V, piros 380–480 V; az óralap-pozíció kódolja a feszültség-frekvencia kombinációt. Az EV-töltő csatlakozási pontja IEC 62196 szerinti, hibavédelmét a 21. fejezet tárgyalja.
Dobozok. Kötés csak burkolatban (MSZ HD 60364-5-52, 526.5.), minden kötés hozzáférhető (526.3.), sodrott vezetékvégre érvéghüvely (526.8.1.). Doboztípusok: szerelvénydoboz ⌀68 · sorolható · gipszkartondoboz · kötődoboz · mennyezeti lámpahely-doboz. A dobozban tartalék vezetékhossz kell, és a doboz nem tömhető túl.
A tipikus hibák: laza kötés (önmagát erősítő, melegedő hiba) · a nulla kapcsolása a fázis helyett · szennyezett kötés · rögzítetlen szerelvény · megszakadt PE-folytonosság · érvéghüvely nélküli sodrott ér · túltöltött doboz.
Az ellenőrzés három lépcsője: szemrevételezés (feszültségmentesen) → mérés (védővezető-folytonosság, szigetelési ellenállás) → kipróbálás (minden kapcsolási helyről, és kikapcsolt kapcsolónál feszültségmentes-e a foglalat).
Ellenőrző kérdések
- Mit jelent a szerelvény és a szerelvényezés? Mikor kerül sorra a technológiai sorrendben?
- Milyen három kérdés dönti el a kapcsoló megválasztását?
- Sorold fel a kapcsolószámokat és a hozzájuk tartozó nevet!
- Szabványi jelölés-e a 101/102/105/106/107 numerálás? Mit használnak helyette külföldön?
- Hány érintkezője és milyen típusú van a 105-ösnek? És a 106-osnak?
- Miben különbözik a 105-ös és a 106-os? Miért téveszthetők össze?
- Mit kapcsol a 102-es, és mikor használjuk?
- Miért kell a fix bekötésű készülékhez leválasztókapcsoló, és miért kétsarkú?
- Mondd ki a legfontosabb biztonsági szabályt a kapcsolóra! Miért fontos?
- Mi történik, ha a kapcsoló a nullavezetőt szakítja meg? Sorolj fel három következményt!
- Hogyan derül ki ez a hiba?
- Miért kell minden világítási armatúrához PE-vezetőt vinni?
- Hány ér fut a 101-esnél a kapcsolóhoz és a lámpahelyre?
- Hány ér fut a 105-ösnél?
- Hány ér fut a két 106-os között? Hogy hívjuk ezeket?
- Hogyan működik a váltóérintkező? Miért nincs a 106-oson be-ki jelölés?
- Mit csinál a 107-es a két játszóvezetékkel?
- Hány 106-os és hány 107-es kell öt kapcsolási helyhez?
- Mikor éri meg az impulzusrelés megoldás a keresztkapcsolós lánccal szemben?
- Hogyan épül fel az impulzusrelés vezérlés? Hol van a relé, és mi kerül a kapcsolási helyekre?
- Mi a különbség az impulzusrelé és a lépcsőházi automata között?
- Melyik három vezetőt fogadja a 2P+F aljzat? Hova megy a PE?
- Miért legyen a PE-ér a leghosszabb a dobozban?
- Hogyan működik a gyermekvédelmi betét?
- Mit tudunk a hazai aljzat L/N oldalszabályáról? Milyen forrásstátuszú ez az állítás?
- Szabványi követelmény-e a szerelvények elhelyezési magassága? Honnan jön?
- Milyen színkód tartozik az ipari csatlakozóknál a 200–250 V-hoz? És a 380–480 V-hoz?
- Mit kódol az óralap-pozíció az ipari csatlakozóknál?
- Melyik szabványpont mondja ki, hogy kötés csak burkolatban készíthető?
- Sorolj fel öt doboztípust, és mondd meg, mire valók!
- Miért kell tartalék vezetékhossz a dobozban? Sorolj fel három okot!
- Mi a baj a túltöltött dobozzal?
- Mikor kell kötődoboz, és mikor elég a szerelvénydoboz?
- Mi a kapcsolók névleges feszültsége és árama? Melyik a termékszabványuk?
- Mekkora IP-fokozat kell beltéren és kültéren?
- Mekkora a jelzőfényes kapcsoló szivárgóárama? Miért baj ez LED-nél? Mi a megoldás?
- Milyen forrásstátuszú a kondenzátoros söntölés 150 nF / 400 V értéke?
- Sorold fel a szerelvénykiválasztás hat lépését!
- Sorolj fel öt jellemző szerelvényezési hibát!
- Miért önmagát erősítő hiba a laza kötés? Írd le a négy lépését!
- Milyen méréssel derül ki a megszakadt PE-folytonosság?
- Mi az ellenőrzés három lépcsője a szerelvényezés után?
- Melyik ellenőrzés deríti ki a nullán lévő kapcsoló hibáját?
- Honnan tudod meg, hogy egy adott helyiségben mekkora IP-fokozat kell?
Tudáspróba
1. Melyik vezetőt kell a kapcsolónak megszakítania? a) A nullavezetőt, mert az a visszatérő ág. b) A védővezetőt, hogy a lámpatest leváljon a földről. c) A fázisvezetőt. d) Mindegy, melyiket, ha a lámpa működik.
2. Hány és milyen kapcsoló kell egy világítási kör négy helyről való kapcsolásához? a) 4 db 106-os váltókapcsoló. b) 2 db 106-os és 2 db 107-es. c) 4 db 107-es keresztkapcsoló. d) 1 db 105-ös és 3 db 101-es.
3. Mi a különbség a 105-ös és a 106-os kapcsoló között? a) Semmi lényeges – mindkettőnek három bekötési pontja van. b) A 105-ös nedves helyiségbe való, a 106-os szárazba. c) A 105-ös a nullát is kapcsolja, a 106-os csak a fázist. d) A 105-ös két kört kapcsol egy helyről, a 106-os egy kört két hely egyikéről.
4. Hány ér fut a két váltókapcsoló között az alternatív kapcsolásban? a) Kettő – ezek a játszóvezetékek. b) Egy, mert csak a kapcsolt fázist kell átvinni. c) Három, mert a nullát is át kell vinni. d) Négy, mint a keresztkapcsolónál.
5. Mi történik, ha a kapcsoló a nullavezetőt szakítja meg? a) A lámpa nem világít, mert nincs zárt áramkör. b) A kapcsoló melegszik, mert a nullán nagyobb az áram. c) Kikapcsolt állapotban is teljes fázisfeszültség van a foglalatban. d) Semmi, ez egyenértékű megoldás a fázis kapcsolásával.
6. Hova kell kötni a védőérintkezős aljzat PE-erét? a) A földelőcsapra. b) A nulla-érintkezőre, mert a kettő a rendszerben össze van kötve. c) Sehova, ha a készülék II. érintésvédelmi osztályú. d) A fázis-érintkező mellé, tartalékként.
7. Miért legyen a PE-ér a leghosszabb a szerelvénydobozban? a) Mert a védővezető nagyobb keresztmetszetű, és több hely kell neki. b) Mert a zöld/sárga vezeték merevebb a többinél. c) Mert így könnyebb megkülönböztetni a többitől. d) Hogy a szerelvény kirántásakor utolsóként szakadjon.
8. Melyik szabványpont mondja ki, hogy villamos kötés csak burkolatban készíthető? a) Az MSZ EN 60669-1:2018 termékszabvány. b) Az MSZ HD 60364-5-52 526.5. pontja. c) Az MSZ 447:2019 7.1.4. pontja. d) Az MSZ EN IEC 61439-3 DBO-fejezete.
9. Mikor éri meg az impulzusrelés vezérlés a keresztkapcsolós lánccal szemben? a) Már két kapcsolási helytől, mert olcsóbb a relé. b) Soha, mert a relé elosztóbeli helyet foglal. c) Három kapcsolási hely fölött. d) Csak háromfázisú világításnál.
10. Milyen forrásstátuszú a jegyzetben az, hogy a hazai aljzatnál nincs kötelező L/N oldalszabály? a) A jegyzet saját megállapítása, nem forrásból eredő tény. b) Az MSZ HD 60364-5-51 514.3. pontjából igazolt. c) Három, egymástól független gyártói forrásból igazolt. d) Az MSZ EN 60669-1 termékszabvány mondja ki.
11. Milyen színű az ipari (IEC 60309) csatlakozó 380–480 V-os változata? a) Kék. b) Sárga. c) Zöld. d) Piros.
12. Miért önmagát erősítő hiba a laza kötés? a) Mert a kötés meglazulásától a szigetelés is felhasad. b) Mert a nagyobb átmeneti ellenállás több hőt termel, a hő pedig tovább lazítja a kötést. c) Mert a laza kötésen nagyobb áram folyik át, mint a szoroson. d) Mert az érvéghüvely a melegtől összezsugorodik.
Források
| # | Állítás a fejezetben | Forrás |
|---|---|---|
| 1 | A szerelvény és a szerelvényezés fogalma; a szerelvényezés helye a technológiai sorrendben | kutatas/25-kapcsolok-szerelvenyezes.md 1. szakasz; a technológiai sorrend a 18. fejezetből |
| 2 | A kapcsolószámok teljes rendszere (101, 102, 103, 105, 106, 106+6, 107), a nevek, a működés és az alkalmazás | ugyanott 2. szakasz — három, egymástól független forrás egyezően |
| 3 | Hogy a számjelölés hazai szakoktatási hagyomány, nem szabványi jelölés | a jegyzet megállapítása a forrásösszevetés alapján |
| 4 | A 102-es nedves helyiségbeli, illetve készülék-leválasztási alkalmazása | ugyanott — két forrás; a kutatás rögzíti, hogy harmadik forrás a hazai numerálás miatt nem várható |
| 5 | A kapcsoló a fázisvezetőt szakítsa meg | ugyanott 3. szakasz — három, egymástól független forrás |
| 6 | A 101-es, 106-os és 107-es bekötése, a játszóvezetékek | ugyanott 3. szakasz — két forrás (a hazai numerálás miatt harmadik nem várható) |
| 7 | Hogy 2–3-nál több keresztkapcsoló helyett impulzusrelé vagy lépcsőházi automata a gazdaságos | ugyanott 2. szakasz — két, egymástól független forrás (2026-09-02) |
| 8 | A jelzőfényes kapcsoló 3–4 mA szivárgóárama és a 150 nF / 400 V kondenzátoros söntölés | ugyanott 2. szakasz — ⚠️ egyforrású, gyakorlati tapasztalati adat; a jegyzet nem szabványi tényként közli |
| 9 | Minden armatúrához PE-vezetőt is kell vinni | ugyanott 2. szakasz; összhangban az MSZ HD 60364-5-52 A.52.1 b) megjegyzésével |
| 10 | Kötés csak burkolatban (526.5.), a kötés hozzáférhetősége (526.3.), érvéghüvely a sodrott vezetékvégre (526.8.1.) | MSZ HD 60364-5-52 – a szó szerinti szövegek a 18. fejezetben |
| 11 | A dugaszolóaljzat (2P+F) bekötése; a PE a földelőcsapra | kutatas/25-...md 3. szakasz |
| 12 | Hogy a hazai aljzatnál nincs kötelező L/N oldalszabály | ⚠️ a jegyzet saját megállapítása, NEM forrásból eredő tény – a keresés sem megerősítő, sem cáfoló forrást nem hozott; a fejezet ezt kifejezetten kimondja |
| 13 | A kapcsolók névleges adatai (230 V / 10 A) és a termékszabvány: MSZ EN 60669-1:2018 | ugyanott 4. szakasz — a jelzet két, egymástól független forrásból igazolt (2026-09-02) |
| 14 | A régebbi dobozkapcsolók adatai (250/400/500 V, 2–25 A) | ugyanott 4. szakasz — ⚠️ egyforrású, történeti adat, „korábbi gyakorlat” jelöléssel |
| 15 | IP20 beltéren, legalább IP44 kültéren és nedves térben | ugyanott 4. szakasz — két forrás; az IP-kód felépítése a 18. fejezetben |
| 16 | A fürdőhelyiségi zónás követelmények létezése | MSZ HD 60364-7-701 (a részletes zónaszabályok külön fejezet anyaga) |
| 17 | Az ipari (IEC/EN 60309) csatlakozók színkódja (sárga 100–130 V, kék 200–250 V, piros 380–480 V) és az óralap-pozíció szerepe | ugyanott 7. szakasz 4. pont — két, egymástól független forrás (2026-09-02) |
| 18 | Az ipari csatlakozók alkalmazási határai (≤ 125 A: EN 60309-2; efölött EN 60309-1) | MSZ HD 60364-7-704, 704.511.1. |
| 19 | Az EV-töltő csatlakozási pontja IEC 62196 szerinti; a hibavédelme | MSZ HD 60364-7-722:2019 – szó szerint a 21. fejezetben |
| 20 | A jellemző szerelvényezési hibák listája (laza kötés, szennyeződés, rögzítetlenség, PE-folytonosság megszakadása) | ugyanott 5. szakasz — ⚠️ egyforrású hibalista; a mérési módszertan viszont szabványi alapú |
| 21 | Az ellenőrző mérések (szigetelési ellenállás, védővezető-folytonosság, hurokellenállás, melegedés) | a szerelői ellenőrzésről szóló fejezet anyaga; kutatas/25-...md 5. szakasz |
| 22 | A 22.1–22.8. mintapéldák | saját szerkesztés a fenti forrásokból |
| 23 | Tantárgyi és vizsgabesorolás: a KKK 6.4.2/1. és 6.4.2/5. pontja; az interaktív vizsga I. és II. vizsgarésze | kutatas/00-KKK-teljes-szoveg.txt; kutatas/00-programtanterv-teljes-szoveg.txt |
Amit a jegyzet szándékosan nem állít tényként vagy nem közöl: a dugaszolóaljzat L/N oldalszabályának szabályozottságát – a „nincs kötelező hazai szabály” kijelentés a jegyzet saját megfigyelése, nem külső forrásból eredő tény, és a fejezet ezt kifejezetten kimondja; a szerelvények elhelyezési magasságait kötelező előírásként – ezek tervezői és megrendelői döntések, a felméréskor rögzítendők; a kondenzátoros söntölés 150 nF / 400 V értékét szabványi tényként (egyforrású, gyakorlati adat); a régi dobozkapcsolók adatait aktuális termékadatként (egyforrású, történeti); a teljes IP-számjegytáblázatot (lásd a 18. fejezetet); a fürdőhelyiségi zónák részletes szabályait (külön fejezet anyaga); az akadálymentes kialakítás szerelvénymagasságait (külön szabályrendszer); az impulzusrelé és a lépcsőházi automata belső működését és kapcsolási rajzait (a vezérlésekről szóló fejezet anyaga). Kétforrású, ekként jelölve: a 102-es alkalmazása, a 106/107 bekötési szabályai (a hazai numerálás miatt harmadik forrás nem várható), az IP20/IP44 párosítás, az ipari csatlakozók színkódja és az impulzusrelé megtérülési küszöbe. Egyforrású, ekként jelölve: a jelzőfényes kapcsoló adatai, a régi dobozkapcsolók adatai és a szerelvényezési hibalista.