21. fejezet – Fő- és alelosztók, leágazó áramkörök

21.1 Az elosztó feladata; fő-, al- és mérőelosztó

1. ELOSZT: egy betáplálásból több leágazást képez.
2. VÉD: minden leágazásnak saját túláram- és hibavédelme van.
3. KAPCSOL: az áramkörök egyenként leválaszthatók.
4. DOKUMENTÁL: a feliratozás megmondja, mi hova tartozik.

21.2 Szabványi keret: az elosztóberendezés-szabvány követelményrendszere

A sorozat felépítése

- kismegszakító és áram-védőkapcsoló kezelése,
- D-rendszerű biztosítóbetét cseréje,
- szerszám nélküli beállítások.

A DBO jellemző határértékei

A gyártói felelősség

- típus- és darabvizsgálat,
- EU-megfelelőségi nyilatkozat,
- CE-jelölés,
- adattábla.

21.3 A lakáselosztó elhelyezése és szerkezete; modulszám, tartalék hely

A szerkezeti elemek

(Ezek jellemző, kereskedelmi értékek – a pontos modulszám mindig a gyártói katalógusból olvasandó ki.)

A tartalékhely

- egy későbbi bővítés (klíma, EV-töltő, napelem) így NEM igényel
  elosztócserét;
- a hibakeresés közben van hova ideiglenesen készüléket tenni;
- a szellőzés javul, a készülékek kevésbé melegítik egymást.

A PE–N szétválasztás

21.4 Készüléksorrend és bekötés; a főkapcsolótól a leágazásokig

A tipikus sorrend

1. BETÁPLÁLÁS (a mért fővezeték érkezése, sorkapocsra)
2. FŐKAPCSOLÓ (leválasztókapcsoló - az egész elosztó feszültségmentesíthető)
3. TÚLFESZÜLTSÉG-VÉDELEM (ha van; a főkapcsoló után, a leágazások előtt)
4. ÁRAM-VÉDŐKAPCSOLÓ(K) (RCD)
5. KISMEGSZAKÍTÓK leágazásonként, fésűsínnel összekötve
6. SOROLT SEGÉDKÉSZÜLÉKEK (impulzusrelé, időrelé, kontaktor,
   csengőtranszformátor)

(Ezt a felépítést három, egymástól független forrás írja le egyezően.)

A bekötés szabályai

Vezetékszínek az elosztóban

21.5 Sínrendszer, PE- és N-sín, sorkapocs

1. A vékonyabb vezeték MEGLAZUL, mert a vastagabb veszi fel a szorítóerőt.
2. A laza kötés MELEGSZIK, és a melegedés tovább lazítja.
3. A kapocs GYÁRTÓI MINŐSÍTÉSE érvényét veszti.

Az elosztó melegedése

21.6 Leágazó áramkörök felosztása lakásban: hány kör és miért

1. A VILÁGÍTÁS és a DUGASZOLÓALJZATOK külön áramkörön legyenek.
2. TÖBB VILÁGÍTÁSI KÖR legyen, hogy egy hiba ne okozzon teljes
   sötétséget.
3. A nagy teljesítményű, helyhez kötött készülékek DEDIKÁLT áramkört
   kapjanak.
4. A nedves helyiségek áramkörei külön kezelendők.

Dedikált áramkört igénylő fogyasztók

A jellemző párosítások – és amit NEM szabad belőlük csinálni

A gyakorlatban elterjedt párosítás: dugaszolóaljzat-kör 2,5 mm² / 16 A, világítási kör 1,5 mm² / 10 A.

Az áram-védőkapcsolós védelem

A laikusok által használt, legfeljebb 32 A névleges áramú csatlakozóaljzatokra 30 mA-es áram-védőkapcsolóval kiegészítő védelmet kell biztosítani (MSZ HD 60364-4-41, 411.3.3.) – a részletes szabályokat a hibavédelmi fejezetek tárgyalják.

21.7 Külön kezelendő áramkörök: konyha, fürdő, klíma, elektromosjármű-töltő

Konyha

A konyha a lakás legterheltebb helyisége. Jellemzően több dugaszolóaljzat-kör kell: munkapulti aljzatok, hűtő, mosogatógép – és a tűzhely mindig dedikált körön.

Fürdőszoba

A fürdőszoba zónákra osztott helyiség, amelyre az MSZ HD 60364-7-701 külön követelményeket ad (IP-fokozatok zónánként, kiegészítő EPH, a berendezések elhelyezési korlátai). Ezek részletes tárgyalása nem ennek a fejezetnek a tárgya – itt annyi a lényeg, hogy a fürdőszobai áramkörök külön kezelendők, és a kiegészítő védelem (30 mA RCD) itt nem opció.

Klímaberendezés

Dedikált kör, saját túláramvédelemmel. Két szempont:

- Az INDÍTÁSI ÁRAM miatt a jelleggörbe megválasztása számít (a
  kismegszakító-jelleggörbék a hibavédelmi fejezetek anyaga).
- A SZEZONÁLIS terhelés miatt a nyári környezeti hőmérséklet a
  terhelhetőség-számításban (16. fejezet, k1 tényező) nem hagyható
  figyelmen kívül.

Elektromosjármű-töltő

1. A CSATLAKOZÁSI TELJESÍTMÉNY NÖVELÉSE az elosztói engedélyesnél
   (jellemzően háromfázisú ellátásra váltás).
2. TERHELÉSKEZELÉS (load management): a töltő figyeli az épület
   összterhelését, és annak megfelelően csökkenti a töltőáramot.
3. A TÖLTŐÁRAM KORLÁTOZÁSA fix, alacsonyabb értékre.

A töltő áramkörének hibavédelme

A töltő dedikált áramkört kap, saját túláramvédelemmel. A hibavédelmére az MSZ HD 60364-7-722:2019 ad külön követelményeket:

- B típusú áram-védőkapcsoló, VAGY
- A típusú áram-védőkapcsoló + IEC 62955 szerinti egyenáramú
  hibaáram-észlelő eszköz (RDC-DD), VAGY
- F típusú áram-védőkapcsoló + RDC-DD.

21.8 Sorolt segédkészülékek: impulzusrelé, időrelé, kontaktor, csengőtranszformátor

A kalapsínre nemcsak védelmi készülékek kerülnek. A leggyakoribb sorolt segédkészülékek:

(E készülékek működése és kapcsolási rajzai külön fejezet anyagát képezik; itt csak elosztószerelési szempontból, felsorolás szintjén szerepelnek.)

- minden vezeték a legnagyobb előforduló feszültségre szigetelt, VAGY
- külön rekeszben, illetve külön rendszerben futnak, VAGY
- tálcán fizikai elválasztással.

21.9 Feliratozás, áramkörjegyzék, a felhasználónak átadott dokumentáció

A feliratozás

Az áramkörjegyzék

Az áramkörjegyzék az elosztóban elhelyezett vagy a dokumentációhoz csatolt táblázat, amely áramkörönként megadja:

Amit a felhasználónak át kell adni

- az áramkörjegyzék egy példánya,
- a szerelő ellenőrzés mérési jegyzőkönyve,
- a megvalósulási dokumentáció (14. fejezet),
- a beépített készülékek gyártói dokumentációja,
- az elosztó megfelelőségi nyilatkozata és adattáblája.

21.10 Kitekintés: ipari és nagyobb elosztók

(Ezek az adatok másodlagos, részben gyártói forrásokból származnak; a sínrögzítés elektrodinamikus méretezését két független forrás – egy iparági szakmai kiadvány és egy lektorált szakcikk – erősíti meg, a kábelnyomvonal-elválasztást két gyártói konfigurációs kézikönyv. Az érintésvédelmi osztályra vonatkozó állítást csak kereskedelmi termékoldalak támasztják alá közvetve – a jegyzet ekként, jelölve közli.)

21.1. mintapélda – Áramkör-felosztás egy kétszobás lakásban

Feladat. Egy kétszobás (nappali, hálószoba, konyha, fürdőszoba, WC, előszoba) lakás áramköreit kell megtervezni. A lakás egyfázisú, 1×32 A-es csatlakozású. Milyen áramköröket alakítasz ki?

Megoldás. A 21.6 alfejezet négy alapelve szerint:

Áram-védőkapcsolós védelem. A laikusok által használt, ≤ 32 A aljzatokra és a lakás világítási végáramköreire is 30 mA-es RCD kell [MSZ HD 60364-4-41, 411.3.4.] – tehát mind a 12 áramkörnek RCD mögött kell lennie, a világítás és a tűzhely sem kivétel. A split-load elrendezés: két RCD, az egyik az 1–6., a másik a 7–12. köröket védi – így egy hiba nem kapcsolja le az egész lakást, de egyetlen kör sem marad védelem nélkül.

Válasz. 12 áramkör, két világítási és tíz egyéb körrel, két áram-védőkapcsolóval.

21.2. mintapélda – A lakáselosztó modulszámának meghatározása

Feladat. Az előző lakáshoz kell elosztót választani. Mekkora modulszámú szekrény kell?

Megoldás.

1. lépés – a készülékek modulszáma.

2. lépés – tartalékhely. A jó gyakorlat 10–30 % szabad modulhelyet javasol. Vegyünk 20 %-ot:

23 · 0,20 = 4,6 M → felfelé kerekítve 5 M

3. lépés – a szükséges modulszám.

23 + 5 = 28 M

4. lépés – a szekrényméret. A kereskedelmi szekrények jellemzően 12 modul/sor kiosztásúak:

Válasz. 3 sor × 12 modul (36 M) szekrény. Beépítve 23 M, szabadon marad 13 M – ez 57 %-os tartalék, bőven a javasolt 10–30 % fölött, de a következő szabványos méret 24 M lenne, ami kevés.

Tanulság. A modulszám lépcsőzetes: nem lehet 28 modulos szekrényt venni. Ilyenkor mindig a következő nagyobb méretet választjuk – és a „fölösleges” tartalék később értékessé válik (napelem, EV-töltő, okosotthon-modulok).

21.3. mintapélda – Az elosztó betáplálásának méretezése

Feladat. Ugyanennél a lakásnál számold ki, mekkora árammal kell a mért fővezetéket és a főkapcsolót méretezni! A beépített fogyasztók összteljesítménye:

Megoldás.

1. lépés – a beépített teljesítmény NEM a méretezési teljesítmény. A 19,5 kW-os összeg azt jelentené, hogy I = 19 500 / 230 = 84,8 A – ez nyilvánvalóan irreális egy lakásnál.

2. lépés – az MSZ 447 szerinti méretezési teljesítmény. Egy lakás, egyfázisú ellátás:

P_m = 7,36 kW (1 × 32 A)

3. lépés – a terhelőáram. cos φ = 1:

I_B = 7360 / 230 = 32 A

4. lépés – a főkapcsoló. A főkapcsolónak legalább a betáplálás névleges áramát kell bírnia: 40 A (a szabványos fokozatból, I_B = 32 A fölött).

5. lépés – a mért fővezeték. A 20. fejezet szerint a mért fővezeték keresztmetszete ne legyen kisebb, mint a hozzá tartozó méretlen fővezetéké. Egy felhasználási helyet tápláló méretlen fővezeték minimuma 6 mm², anyagtól függetlenül.

Válasz. I_B = 32 A, főkapcsoló 40 A, a mért fővezeték legalább 6 mm² (és legalább akkora, mint a méretlené).

Tanulság – ez a fejezet egyik legfontosabb üzenete. A beépített teljesítmény (19,5 kW) és a méretezési teljesítmény (7,36 kW) aránya 0,38. Ez nem hiba, hanem a valóság: a lakásban soha nem megy egyszerre a tűzhely, a bojler, a klíma és minden aljzat.

Aki a beépített teljesítményre méretez, az két és félszer nagyobb csatlakozást és keresztmetszetet ad, mint amennyi kell.

21.4. mintapélda – A készüléksorrend helyreállítása

Feladat. Az alábbi készülékek összekeverve szerepelnek. Állítsd őket a betáplálástól kiinduló, helyes sorrendbe!

A) Kismegszakítók a leágazásokhoz
B) Betápláló sorkapocs
C) Áram-védőkapcsoló
D) Főkapcsoló (leválasztókapcsoló)
E) Túlfeszültség-védelmi készülék
F) Csengőtranszformátor

Megoldás.

Válasz. B – D – E – C – A – F.

21.5. mintapélda – A tartalékhely számítása bővítésre

Feladat. Egy meglévő, 2 sor × 12 modul (24 M) lakáselosztóban jelenleg 21 M van beépítve. A megrendelő napelemes rendszert és elektromosjármű-töltőt szeretne. A bővítéshez kellene: 1 db 2P kismegszakító a napelemnek (2 M), 1 db 2P kismegszakító a töltőnek (2 M) és 1 db 2P RCD a töltő körének (2 M). Elég-e a hely?

Megoldás.

1. lépés – a szabad hely.

24 − 21 = 3 M

2. lépés – a bővítés helyigénye.

2 + 2 + 2 = 6 M

3. lépés – az összevetés.

6 M > 3 M → NEM FÉR EL

4. lépés – a lehetőségek.

Válasz. Nem fér el; a legkevesebb bontással járó megoldás jellemzően a kiegészítő alelosztó.

Tanulság – itt látszik, mit ér a tartalékhely. Ha az eredeti szereléskor a 21.2. mintapélda szerint 36 M-es szekrény került volna be (13 M szabad hellyel), a bővítés egyetlen délután elvégezhető lenne, bontás nélkül.

A tartalékhely tehát nem a szerelő kényelme, hanem a megrendelő pénze – öt-tíz éves távlatban.

21.6. mintapélda – A vezeték–védelem párosítás igazolása számítással

Feladat. A 21.1. mintapélda 2. világítási köre NYM-J 3×1,5 kábellel készül. Két eset: (a) a kábel falhoronyban, védőcsőben fut (B2 mód); (b) a kábel hőszigetelt gipszkarton mennyezetben, védőcsőben fut (A1 mód). Milyen kismegszakító tehető rá?

Megoldás. Világítási kör, egyfázisú → 2 terhelt vezető, PVC szigetelés → a 16. fejezet B.52.2 táblázata, réz, 1,5 mm²:

Válasz. (a) 16 A is feltehető, (b) csak 10 A.

21.7. mintapélda – Elektromosjármű-töltő hozzáadása

Feladat. A 21.1. mintapélda lakásához (1×32 A egyfázisú csatlakozás) 7,4 kW-os egyfázisú fali töltőt szeretne a megrendelő. Elvégezhető-e a bővítés?

Megoldás.

1. lépés – a töltő áramfelvétele.

I = 7400 / 230 = 32,2 A

2. lépés – összevetés a méretezési teljesítménnyel. A lakás MSZ 447 szerinti méretezési teljesítménye 1 × 32 A = 7,36 kW – és ez a teljes lakást lefedi (világítás, aljzatok, tűzhely, bojler, klíma).

A töltő önmagában 32,2 A-t venne fel, tehát kimeríti a teljes csatlakozási teljesítményt.

3. lépés – a következtetés. A töltő a jelenlegi csatlakozásra nem köthető rá korlátozás nélkül. Három út van:

4. lépés – az elosztói oldal. Bármelyik megoldást választjuk, a töltő dedikált áramkört kap, saját túláramvédelemmel, és a 21.5. mintapélda szerint modulhelyet is kell neki találni.

Válasz. Korlátozás nélkül nem; vagy csatlakozási teljesítményt kell növelni, vagy terheléskezelést, illetve fix áramkorlátozást kell alkalmazni.

21.8. mintapélda – Áramkörjegyzék készítése

Feladat. Készíts áramkörjegyzéket a 21.1. mintapélda első öt áramköréhez! A vezetékek falhoronyban, védőcsőben futnak (B2 mód), kivéve a nappali világítását, amely hőszigetelt mennyezetben (A1).

Megoldás.

Válasz. A fenti táblázat, kiegészítve a többi körrel.

Tanulság. Az 1. sor megjegyzése az, amiért az egész jegyzék készül. Öt év múlva, amikor valaki erősebb lámpatesteket akar felszerelni, ebből a sorból azonnal látszik, hogy azt a kört nem lehet feljebb védeni – bontás és mérés nélkül.

A „Mód” oszlop nélkül ez az információ elvész: a hőszigetelt mennyezetben futó kábelt kívülről semmi nem különbözteti meg a falhoronyban futótól.

1. Alakítsd ki az áramkör-felosztást a 21.6 alfejezet négy alapelve
   szerint.
2. Válaszd meg minden körhöz a vezetéket és a védelmet - és IGAZOLD
   SZÁMÍTÁSSAL a 16. fejezet módszerével (fektetési mód, korrekciók).
3. Döntsd el az RCD-elrendezést: egy központi, split-load vagy RCBO-k?
   Indokold!
4. Számold ki a modulszámot és a tartalékhelyet.
5. Válassz szekrényméretet a kereskedelmi kiosztásból.
6. Rajzold meg a készüléksorrendet a homlokképen.
7. Készítsd el az ÁRAMKÖRJEGYZÉKET mind a hét oszloppal.

1. Van-e FŐKAPCSOLÓ? Hol van a sorrendben?
2. Van-e áram-védőkapcsoló? Hány? Mely köröket védi?
3. Külön van-e az N-sín és a PE-sín? ÖSSZE VANNAK-E KÖTVE valahol?
4. Van-e minden vezetékvégen érvéghüvely?
5. Van-e minden kapocsban CSAK EGY vezeték?
6. Fel van-e iratozva minden áramkör? Tartósan?
7. Mennyi a szabad modulhely?
8. Van-e áramkörjegyzék?

1. A készüléksorrend helyes-e? (betáplálás - főkapcsoló - RCD -
   kismegszakítók)
2. A fésűsín pontosan illeszkedik-e, nincs-e szabadon maradt érintkező?
3. Minden sodrott vezetékvégen van-e ÉRVÉGHÜVELY?
4. Egy kapocsban EGY vezeték van-e?
5. Rendezett, kötegelt-e a vezetékezés?
6. Helyesek-e a színek? (kék = N, zöld/sárga = PE)
7. Fel van-e iratozva minden áramkör TARTÓSAN?
8. Maradt-e tartalékhely?

Összefoglalás

Ellenőrző kérdések

1. Mi az elosztó négy feladata?
2. Sorold fel az elosztók hierarchiáját a csatlakozási ponttól a lakásig!
3. Hol a határ a 20. és a 21. fejezet tárgya között?
4. Melyik szabványsorozat vonatkozik az elosztóberendezésekre? Melyik része a lakáselosztóé?
5. Mit jelent a DBO? Milyen műveleteket végezhet rajta a laikus?
6. Milyen forrásstátuszúak a 21.2 alfejezet számadatai, és mit szabad velük kezdeni?
7. Mit jelent, hogy aki az elosztót összeszereli, az „gyártónak” minősül?
8. Mi tartozik a darabvizsgálathoz?
9. Mekkora egy modul? Melyik szabvány adja meg?
10. Hány modul egy egypólusú kismegszakító? És egy kétpólusú RCD?
11. Milyen kalapsín-típusok vannak, és mire valók?
12. Mekkora tartalékhelyet javasol a gyakorlat? Szabványi követelmény-e?
13. Sorolj fel három érvet a tartalékhely mellett!
14. Hol történik a TN-C-S szétválasztás? Mi érkezik utána a lakáselosztóba?
15. Miért tilos az N-sín és a PE-sín összekötése a lakáselosztóban? Sorolj fel három következményt!
16. Írd le a lakáselosztó tipikus készüléksorrendjét!
17. Miért a főkapcsoló után, de a leágazások előtt van a túlfeszültség-védelem?
18. Mi a különbség az egy központi RCD, a split-load és az RCBO-s elrendezés között?
19. Miért jó a split-load elrendezés?
20. Miért kell érvéghüvely a sodrott vezetékvégekre? Melyik szabvány írja elő?
21. Miért nem szabad két vezetéket egy kapocsba kötni?
22. Mit jelent a narancs vezeték az elosztóban? Szabványi-e?
23. Mi az RDF, és miért van rá szükség?
24. Sorold fel az áramkör-felosztás négy alapelvét!
25. Miért kell több világítási kör?
26. Mely fogyasztók igényelnek dedikált áramkört?
27. Miért nem ökölszabály a „2,5 mm² = 16 A” párosítás?
28. Mennyit bír egy 1,5 mm²-es rézkábel B2 és mennyit A1 módon, 2 terhelt vezetővel?
29. Miért kaphat a hűtőszekrény külön áramkört?
30. Mire kell figyelni a klímaberendezés áramkörénél?
31. Miért merítheti ki egy EV-töltő a lakás teljes méretezési teljesítményét?
32. Milyen három megoldás van az EV-töltő bekötésére?
33. Mire való az impulzusrelé? Mikor éri meg a keresztkapcsolóval szemben?
34. Mire való az időrelé és a mágneskapcsoló?
35. Hogyan kell a törpefeszültségű kört vezetni az elosztóban? Melyik szabványpont mondja ki?
36. Milyen a jó feliratozás?
37. Sorold fel az áramkörjegyzék hét oszlopát!
38. Miért a „fektetési mód” oszlop a legértékesebb?
39. Mit kell a felhasználónak átadni az elosztóról?
40. Mi méretezi az ipari elosztó gyűjtősínjeinek rögzítését? Miért?
41. Milyen védettség kell a kültéri ipari tokozathoz? És milyen ütésállóság közterületen?
42. Miért kell az erősáramú és a vezérlőkábeleket külön nyomvonalon vezetni?

Tudáspróba

1. Hol történik a TN-C-S rendszerben a PE és az N szétválasztása? a) A csatlakozó főelosztóban (kivételesen egy későbbi elosztói kötésponton). b) A lakáselosztóban, az N-sín és a PE-sín összekötésével. c) Minden végáramkör első szerelvénydobozában. d) A fogyasztásmérő zárópecsételt rekeszében.

2. Mekkora egy modul (1 M) szélessége? a) 12,5 mm, a kalapsín szélességének megfelelően. b) 25 mm, mert két kismegszakító fér el 50 mm-en. c) 35 mm, ugyanannyi, mint a kalapsín szélessége. d) 17,5 mm.

3. Mi a helyes készüléksorrend a lakáselosztóban? a) Áram-védőkapcsoló → főkapcsoló → kismegszakítók → betáplálás. b) Betáplálás → kismegszakítók → áram-védőkapcsoló → főkapcsoló. c) Betáplálás → főkapcsoló → áram-védőkapcsoló → kismegszakítók. d) Betáplálás → áram-védőkapcsoló → kismegszakítók → főkapcsoló.

4. Miért tilos az N-sín és a PE-sín összekötése a lakáselosztóban? a) Mert a két sín anyaga eltér, és galvánkorrózió lépne fel. b) Mert az áram-védőkapcsoló működésképtelenné válik és a PE-n üzemi áram folyik. c) Mert a szabvány eltérő keresztmetszetet ír elő a két sínre. d) Mert a feliratozás így nem lenne egyértelmű.

5. Szabványi kötelezettség-e a 10–30 %-os tartalékhely? a) Igen, az MSZ EN 61439-3 írja elő a DBO-kra. b) Igen, de csak háromfázisú elosztóknál. c) Nem – ez a szakmai gyakorlat ajánlása, nem szabványi előírás. d) Igen, a 40/2017. NGM rendelet melléklete tartalmazza.

6. Mennyit bír egy 1,5 mm²-es rézkábel, PVC szigeteléssel, 2 terhelt vezetővel, A1 módon? a) 14,5 A – ezért 16 A-es kismegszakító nem tehető rá. b) 16,5 A – ezért a 16 A éppen feltehető. c) 19,5 A – ezért bőven elég a 16 A. d) 10 A – ez az ökölszabály szerinti érték.

7. Mit jelöl a narancs színű vezeték az elosztóban? a) A háromfázisú rendszer harmadik fázisát. b) A törpefeszültségű vezérlőkört. c) A tartalék, még be nem kötött vezetéket. d) Azt, hogy a vezeték a főkapcsoló KI állásában is feszültség alatt marad.

8. Miért kell egy lakásban több világítási kör? a) Mert a szabvány körönként legfeljebb hat lámpahelyet enged meg. b) Hogy egy hiba ne okozzon teljes sötétséget a lakásban. c) Mert egy világítási körre legfeljebb 10 A tehető. d) Mert így kevesebb kábel fogy.

9. Miért merítheti ki egy 7,4 kW-os EV-töltő a lakás méretezési teljesítményét? a) Mert a töltő indítási árama a névleges tízszerese. b) Mert az MSZ 447 külön tiltja a töltők csatlakoztatását lakóépületben. c) Mert 32 A-t vesz fel, és az egyfázisú méretezési teljesítmény éppen 1×32 A. d) Mert a töltő háromfázisú betáplálást igényel.

10. Melyik oszlop a legértékesebb az áramkörjegyzékben egy későbbi bővítés szempontjából? a) A fektetési mód, mert utólag bontás nélkül nem állapítható meg. b) Az áramkör sorszáma, mert ez azonosítja a kismegszakítót. c) Az RCD, mert ebből derül ki a hibavédelem. d) A megnevezés, mert a laikus ezt érti meg.

11. Mi méretezi az ipari elosztó gyűjtősínjeinek rögzítését? a) Az üzemi áram okozta melegedés. b) A sínek saját súlya és a szekrény rezgése. c) A névleges feszültséghez tartozó légköz-követelmény. d) A zárlati áram elektrodinamikus ereje.

12. Milyen forrásból származnak a 21.2 alfejezet DBO-határértékei? a) Az MSZ EN 61439-3 eredeti, a jegyzethez beszerzett szövegéből. b) Egyetlen másodlagos szakmai forrásból – a jegyzet nem tényként közli őket. c) A 40/2017. NGM rendelet 1. mellékletéből. d) Három, egymástól független gyártói katalógusból.

Források

Amit a jegyzet szándékosan nem állít tényként vagy nem közöl: az MSZ EN IEC 61439 sorozat egyetlen követelményét sem szabványi tényként – a szabvány szövege nem állt rendelkezésre, ezért a 21.2 alfejezet minden számadata (DBO-határértékek, RDF, IK-fokozatok, a 200 műveleti ciklus) egyetlen másodlagos szakmai forrásból származik, és a fejezet ezt egy külön figyelmeztető dobozban ki is mondja; a gyártói felelősséghez kapcsolódó jogszabály pontos számát (a kisfeszültségű berendezésekről szóló NGM-rendelet); az MSZ HD 60364-7-722:2019 azon követelményeit, amelyek nem az elosztószereléshez tartoznak (töltési módok, töltőáram-vezérlés, szellőzés) – a fejezet a szabványból csak a 722.411.3.3. és a 722.531.3.101. pontot idézi, mert csak ez a kettő érinti a lakáselosztó kialakítását; a sorolt segédkészülékek működését és kapcsolási rajzait (külön fejezet anyaga); a fürdőszobai zónák részletes követelményeit (az MSZ HD 60364-7-701 külön fejezet anyaga); a túlfeszültség-védelem fokozatait és elhelyezési szabályait (külön fejezet anyaga). Ajánlásként, nem előírásként közölve: a 10–30 %-os tartalékhely; a hűtőszekrény külön áramköre; a split-load elrendezés. A kereskedelmi katalógusokból származó modulszámokat (RCBO 1–2 M, csengőtranszformátor 2–3 M) a jegyzet jellemző értékként közli – a pontos méret mindig a gyártói katalógusból olvasandó ki. Javított szabványjelzet: az ütésállósági IK-kód szabványa a jegyzet ellenőrzése szerint MSZ IEC 62262:2023, nem „MSZ EN 62262”.