Itt ér véget a szolgáltató hálózata és itt kezdődik a felhasználóé. A fejezet végigveszi a csatlakozóberendezés teljes láncát a hálózati leágazási ponttól a mért főelosztóig: a szabadvezetéki és a kábeles csatlakozást, a méretlen hálózatot, a fogyasztásmérő hely elhelyezését és kezelhetőségi méreteit, a mérőszekrény követelményeit, a tűzeseti lekapcsolást, a méretezési teljesítmény és az egyidejűség számítását, valamint a földelést. Az anyag gerince az MSZ 447:2019, kiegészítve az elosztói engedélyesek gyakorlati elvárásaival. Ez a projektfeladat III. vizsgarészének (40 %) központi témája, nyolc kidolgozott mintapéldával.
- 20.1 A csatlakozóberendezés felépítése; hol ér véget a szolgáltató és hol kezdődik a felhasználó
- 20.2 Szabadvezetéki (légvezetékes) csatlakozás
- 20.3 Kábeles (földkábeles) csatlakozás
- 20.4 Feszültségesés-határok a csatlakozáson
- 20.5 Méretlen felhasználói hálózat
- 20.6 A fogyasztásmérő hely elhelyezése és kezelhetőségi méretei
- 20.7 A mérőszekrény követelményei; anyag, IP-fokozat, zárhatóság, plombálás
- 20.8 Bekötés, túláramvédelem, tűzeseti lekapcsolás, tarifavezérlés
- 20.9 Mért fővezeték és mért főelosztó
- 20.10 Méretezési teljesítmény és egyidejűségi tényező
- 20.11 Földelés és EPH a csatlakozásnál
- 20.12 Az elosztói engedélyes előírásainak rétege – ami nem szabvány, mégis kötelező
- Összefoglalás
- Ellenőrző kérdések
- Tudáspróba
- Források
20.1 A csatlakozóberendezés felépítése; hol ér véget a szolgáltató és hol kezdődik a felhasználó
A közcélú elosztóhálózat és a felhasználói berendezés közötti hálózatrész: a leágazási ponttól az első túláramvédelmi készülékig, illetve a fogyasztásmérőig terjedő elemek összessége.
A lánc elemei
| Elem | Mit jelent? |
|---|---|
| Hálózati leágazási pont | „A közcélú elosztóhálózat azon pontja, ahonnan a csatlakozóvezeték leágaztatásra kerül.” |
| Csatlakozóvezeték | a leágazási pont és a csatlakozási pont (illetve a csatlakozó főelosztó) közötti vezeték – szabadvezetéki vagy földkábeles |
| Csatlakozási pont | a közcélú és a felhasználói hálózat tulajdoni és felelősségi határa |
| Csatlakozó főelosztó | itt van az első túláramvédelmi készülék és jellemzően a tűzeseti főkapcsoló |
| Méretlen fővezeték | „a felhasználói vezetékhálózatnak az a része, amelyet joghatással járó mérőberendezés nem mér” |
| Fogyasztásmérő hely | a joghatással járó mérés eszközeinek zárópecsételhető szekrénye és környezete |
| Mért fővezeték | a fogyasztásmérőtől a mért (felhasználói) főelosztóig |
| Mért főelosztó | a lakáselosztó – itt vannak az árszabásonkénti túláramvédelmi és kikapcsoló szervek |
A csatlakozási pont a tulajdoni határ: eddig a szolgáltatóé a hálózat, innen a felhasználóé.
A fogyasztásmérő a mérési határ: eddig méretlen, innen mért a hálózat.
A kettő nem esik egybe. A csatlakozási pont és a mérő között van a méretlen fővezeték – ez már a felhasználó tulajdona, de még nincs megmérve, és zárópecsételt térben fut.
Az első túláramvédelmi készülék
4.3.1. Ha a csatlakozóvezeték csak egy felhasználási helyet lát el, első túláramvédelmi készülékként közvetlen mérésnél a fogyasztásmérő berendezéshez tartozó, a felhasználói szerződésben meghatározott névleges áramú kismegszakító, mérőváltós (közvetett) mérésnél pedig késes olvadóbiztosító vagy túlterhelés- és zárlatkioldással ellátott megszakító is használható.
4.3.2. Ha a csatlakozóvezeték több felhasználási helyet lát el, az első túláramvédelmi készüléket minden esetben a csatlakozó főelosztóban kell elhelyezni.
4.3.3. A fogyasztásmérőhöz tartozó túláramvédelmi készülék és a csatlakozási pont közé nem kell túláramvédelmet létesíteni, ha a csatlakozóvezeték csak egy felhasználási helyet lát el, és az egyéb túláramvédelmi készülékkel nem védett méretlen vezetéki szakaszt megfelelően méretezték.
4.3.4. Minden fogyasztásmérő berendezéshez a felhasználói szerződésben meghatározott túláramvédelmet kell létesíteni.
A zárópecsételt térben nem helyezhető el olyan elem, amelyet a felülvizsgálatkor vagy az üzemeltetés során meg kell bontani:
- felülvizsgálatkor megbontandó kötés, - PE-toldás, - földelővezető-kötés, - védőösszekötő sín, - kiegészítő védőösszekötő vezető.
Ok: ezekhez a felhasználónak vagy a felülvizsgálónak hozzá kell férnie, a zárópecsétet viszont csak az elosztói engedélyes bonthatja meg.
(Ez a felsorolás egyetlen szakmai forrásból származik, ezért a jegyzet így, jelölve közli.)
20.2 Szabadvezetéki (légvezetékes) csatlakozás
A szabvány 5. fejezete részletesen szabályozza. A kivitel jellemzően szigetelt, sodrott, önhordó kötegelt légvezeték (a hazai gyakorlatban NFA2X típusjelű alumínium vezeték).
Keresztmetszetek
| Vezető | Legkisebb keresztmetszet |
|---|---|
| Energiaátvitelre szolgáló vezető, réz | 10 mm² |
| Energiaátvitelre szolgáló vezető, alumínium | 16 mm² |
| Külön (például vezérlési) vezető | 4 mm² |
Nullavezető [5.1.6.]: szigetelt nullavezetőnél és földkábelnél a fázisvezetőével legalább azonos; csupasz tartósodrony esetén azonos vagy nagyobb, de legalább 25 mm².
Föld feletti legkisebb magasság
| Hely | Legkisebb magasság |
|---|---|
| Település belterületén, közterületi részen (utca, tér) | 5,5 m felett |
| Bárhol, ahol járműközlekedés van | 5 m felett |
| Település külterületén, közterületen, ahol nincs járműforgalom | 4 m felett |
| Telken belül, a növénykultúrához igazodva | lehetőleg 4 m felett, de a légvezeték és a feszítési pontja 3 m alá nem kerülhet |
Épületre feszítés és rögzítés
- A tető- vagy falitartót legalább KÉT HELYEN kell rögzíteni, a rögzítések között a tartó hossztengelye mentén legalább 600 mm távolsággal. - Ha a tetőtartó felső befogás feletti SZABAD HOSSZA meghaladja az 1,5 m-t, KI KELL HORGONYOZNI legalább 25 mm2 horganyzott acélsodronnyal; a tartórúd és a sodrony közötti szög legalább 45 fok legyen. - A tetőáttörést csapadékvíz ellen TÖMÍTENI kell. - Távolságtartás: a csatlakozáshoz nem tartozó tárgyaktól legalább 0,1 m; azonos oszlopsoron lévő távközlési leágazástól legalább 0,3 m; emberi tartózkodásra szolgáló helyeken (ablak, erkély) a KÉZZEL ELÉRHETŐ TARTOMÁNYON KÍVÜL.
Mert ennél laposabb szögnél a sodronyban ébredő húzóerő rohamosan nő. 45°-nál a vízszintes és a függőleges erőkomponens egyenlő; 30°-nál a sodronyerő már kétszerese a felvett vízszintes erőnek, 15°-nál közel négyszerese.
A szabvány tehát nem esztétikai okból írja elő a minimumot, hanem azért, hogy a sodrony és a lehorgonyzási pont ne legyen túlterhelve.
A méretlen fővezeték teljes vagy 50 %-ot meghaladó részleges felújításánál a csatlakozás környezetét e szabvány szerint kell kialakítani, lehetővé téve a későbbi szigetelt csatlakozóvezetékre cserét.
20.3 Kábeles (földkábeles) csatlakozás
A földkábeles csatlakozás ott készül, ahol az elosztói engedélyes így írja elő – új lakóparkokban, városi beépítésnél, illetve ahol a légvezeték nem vezethető.
A kábelfektetés részletes szabályai a 19. fejezetben vannak (MSZ 13207:2020): fektetési mélység, kábelárok, ágyazat, jelzőszalag, keresztezések, épületbe való bevezetés, kábelösszekötés és végelzárás.
Ebben a fejezetben csak a csatlakozásra vonatkozó, MSZ 447 szerinti többletkövetelmények szerepelnek:
| Követelmény | Érték |
|---|---|
| A csatlakozóvezeték legkisebb keresztmetszete | 10 mm² réz, illetve 16 mm² alumínium |
| A nullavezető keresztmetszete földkábelnél | a fázisvezetőével legalább azonos |
| Feszültségesés | legfeljebb 1 % (20.4 alfejezet) |
A központi interaktív vizsga III. vizsgarészének (számítási feladatok) klasszikus feladata pontosan ez: „Egy szabványos keresztmetszetű csatlakozó vezeték kiválasztása feszültségesés, terhelhetőség és a terhelhetőséget befolyásoló tényezők figyelembevételével, számítással.”
A megoldás módszertana a 16. fejezetben van; ez a fejezet a határértékeket és a minimum-keresztmetszeteket adja hozzá. A 20.1. és a 20.2. mintapélda pontosan ezt a feladatot járja végig.
20.4 Feszültségesés-határok a csatlakozáson
4.2.1. A csatlakozóvezetéket és a fővezetékeket (méretlen és mért) feszültségesés, melegedés és áramütés elleni védelem szempontjából kell méretezni.
A szabvány megjegyzése: a melegedésre és az áramütés elleni védelem méretezésére nem ad az MSZ 2364 / MSZ HD 60364 sorozat, az MSZ 151-8 és az MSZ 13207 követelményein túlmenő előírást.
4.2.2. A csatlakozóvezeték és a méretlen fővezetékek együttes feszültségesése az eredő méretezési teljesítményből adódó terhelés mellett a közcélú elosztóhálózat névleges feszültségének legfeljebb 2 %-a legyen. Az elosztóhálózati engedélyessel történő ettől eltérő megállapodás hiányában ebből legfeljebb 1 % a csatlakozóvezeték és legfeljebb 1 % valamennyi méretlen fővezeték együtt.
Ahol a csatlakozási pont és a leágazási pont egybeesik (nincs csatlakozóvezeték, például felfűzött elosztóhálózat), ott a 2 % a teljes méretlen fővezetékszakaszra értendő.
Ez a megjegyzés a fejezet egyik legfontosabb pontja: az MSZ 447 „csak” a feszültségesés-korlátot és a legkisebb keresztmetszeteket adja.
- MELEGEDÉS (terhelhetőség) -> MSZ HD 60364-5-52 (16. fejezet) - SZABADVEZETÉK -> MSZ 151-8 - KÁBEL -> MSZ 13207 (19. fejezet) - ÁRAMÜTÉS ELLENI VÉDELEM -> MSZ HD 60364-4-41 - FESZÜLTSÉGESÉS + MINIMUM -> MSZ 447
A méretezés tehát mindig több szabványból áll össze: az MSZ 447 megmondja, mennyi lehet a feszültségesés, de a terhelhetőséget a 16. fejezet táblázataiból kell igazolni.
A számítási képlet és a 0,75-ös aszimmetria-tényező a 16. fejezet 16.10 alfejezetében van levezetve. Röviden:
Háromfázisú, négyvezetékes hálózaton: ε_V = 0,75 · (ε / 100) · (U_n / √3)
Egyfázisú vezetékhálózaton: ε_V = (ε / 100) · (U_f / 2)
és a keresztmetszet: A = ρ · I · l · cos φ / ε_V
ahol U_n = 400 V, U_f = 230 V, lakóépületben pedig a terhelőáramot cos φ = 1-gyel kell számolni [4.2.3.1.].
Nem lakáscélú helyeknél [4.2.4.3.]: a terhelhetőség megállapításakor a teljesítménytényezőt cos φ = 0,7-tel kell számításba venni (a fázisjavítást figyelmen kívül hagyva); a feszültségesés számításakor a fázisjavítás figyelembe vehető, és a szigetelt vezetékkel vagy kábellel kiépített szakaszok reaktanciája elhanyagolható.
20.5 Méretlen felhasználói hálózat
| Követelmény | Érték | Szakasz |
|---|---|---|
| Keresztmetszet – anyagától függetlenül – a több felhasználási helyet ellátó részein | legalább 10 mm² | 6.2.2. |
| ugyanez az egyetlen felhasználási helyet tápláló részein | legalább 6 mm² | 6.2.2. |
| PEN- vagy nullavezető keresztmetszete | a fázisvezetőével legalább azonos (megnövelt megengedett) | 6.2.3. |
| A betápláló és a felszálló fővezeték védőcsövének legkisebb belső átmérője | 36 mm | 6.1.3. |
| A fogyasztásmérő bekötéséhez hagyandó szabad vezetékhossz | legalább 0,5 m | 6.7.3. |
Ez fontos különbség a 16. fejezet mechanikai minimumához képest: ott a réz 1,5 mm², az alumínium 10 mm² volt.
Itt viszont a szabvány egyetlen számot ad: a több felhasználási helyet ellátó méretlen fővezeték 10 mm², az egyetlen helyet tápláló 6 mm² – akár réz, akár alumínium.
Ez a szám tehát nem a mechanikai minimum, hanem a csatlakozási követelmény: azért ekkora, hogy a méretlen szakasz a feszültségesés-korlátot és az üzembiztonságot is teljesítse.
Mérőváltós (közvetett) mérés vezetékei
| Nyomvonalhossz | Keresztmetszet |
|---|---|
| 5 m-en belül | 1,5 vagy 2,5 mm² |
| 5–20 m között | 2,5 mm² |
| 20 m felett | méretezéssel |
A vezető tömör vagy különösen hajlékony, érvéghüvelyezett réz. (Ez az adat a villanyszerelői munkakörben ritkán fordul elő; a jegyzet említés szintjén közli.)
A PEN épületen belül
Az MSZ 447:2019 4.4.2. pontja egyértelmű követelményt (nem ajánlást) fogalmaz meg: „Új létesítés esetén, ha felszálló fővezeték szükséges, abban PEN-vezetőt nem szabad használni.” A PE–N szétválasztásnak a csatlakozó főelosztóban lévő csatlakozási pontnál (vagy ha ez műszakilag nem lehetséges, az azt követő valamely elosztó kötéspontjánál) kell megtörténnie – tehát a felszálló fővezeték új létesítésnél mindig TN-S kivitelű (ötvezetős) kell, hogy legyen.
Mert a PEN-vezetőben a terhelőáram és a védővezető-áram ugyanazon a vezetőn folyik. Ha a PEN bárhol megszakad vagy meglazul, a teljes fázisfeszültség megjelenhet a fém burkolatokon.
Ezen felül a PEN-en folyó üzemi áram kiegyenlítő áramokat kelt az épület fémszerkezetei és a gyengeáramú rendszerek földelései között – ez a korrózió és az elektromágneses zavarás forrása.
Ez nem csupán jó gyakorlat: a szabvány új létesítésre kifejezetten kötelezővé teszi. Ezért épít minden új épület ötvezetős (TN-S) felszálló fővezetéket – ez itt szabványi kényszer, nem tervezői választás.
20.6 A fogyasztásmérő hely elhelyezése és kezelhetőségi méretei
Ez a fejezet legtöbbet hivatkozott alfejezete: a mérőhely kialakítása az, amit az elosztói engedélyes a helyszíni bekapcsoláskor tételesen ellenőriz.
Hova kerülhet a mérőhely?
Az elosztóhálózati engedélyessel eltérő megállapodás hiányában:
| Eset | Elhelyezés |
|---|---|
| Egyetlen felhasználási helyet tartalmazó ingatlan vagy épület | a csatlakozó főelosztóval egy egységként, épületnél annak külső falsíkján |
| Több felhasználási hely | elsődlegesen a csatlakozó főelosztóval közös egységként; ennek akadálya esetén csoportos elhelyezéssel a közös használatú területen, illetve épületszekciónként vagy szintenként összegyűjtve a mindenki által hozzáférhető közlekedőterekben |
| Pince felhasználási helyei | a mérők a földszinten vagy az alagsorban |
| Padlás | a legfelső emeleten |
| Kétszintes lakás | a bejárati szintjén |
Egy felhasználási hely mérőberendezései egy szekrényben (vagy közvetlenül összeillesztett szekrényelemekben), egy egységet képezve helyezendők el. Csoportos elhelyezésnél tartós, egyértelmű jelöléssel kell megadni, melyik felhasználási helyet méri.
A kezelhetőségi méretek
A mérőhelyet függőleges falon vagy szerkezeten kell kialakítani úgy, hogy a mérő akadálytalanul hozzáférhető és leolvasható legyen.
Előtte legalább 0,8 m mélységű, 1 m² alapterületű szabad terület kell a kezeléshez.
Meglévő, lakáson belüli mérőt felújításkor csak akkor nem kell külső falfelületre átszerelni, ha kívül nincs hely, és a védőburkolat előtt megvan a 0,8 m × 1 m² tér, és nem akadályozza a közlekedést.
| Mi | Magasság a padlószinttől |
|---|---|
| A fogyasztásmérő berendezés leolvasást vagy kezelést igénylő részei | legalább 0,6 m, legfeljebb 1,8 m |
| Ha a berendezés olvadóbiztosítót tartalmaz, annak részei | legalább 0,6 m, legfeljebb 1,5 m |
Mert az olvadóbetét cseréje fizikai művelet, nem csak leolvasás. A betétet ki kell csavarni, ki kell emelni, és közben a szerelőnek erőt kell kifejtenie – ezt 1,5 m fölött már nem lehet biztonságosan, megfelelő testhelyzetben végezni.
A leolvasás ezzel szemben csak ránézés, ezért ott 1,8 m is megengedett.
Két gyakran hivatkozott méret nem az MSZ 447-ben, hanem az elosztói engedélyesek mérőhelyi elvárásaiban szerepel:
| Elvárás | Érték | Eredet |
|---|---|---|
| A kezelőtér magassága | legalább 2 m | engedélyesi elvárás, két forrásból |
| Oldalirányú szerelési hézag | 50-50 mm | engedélyesi elvárás, két forrásból |
Ezeket a jegyzet engedélyesi eredetükkel jelölve közli. A gyakorlatban viszont ugyanúgy be kell tartani őket, mert az engedélyes enélkül nem kapcsolja be a mérőt – és a kivitelező bontja vissza a szekrényt. Erről szól a 20.12 alfejezet.
20.7 A mérőszekrény követelményei; anyag, IP-fokozat, zárhatóság, plombálás
A berendezést úgy kell elhelyezni, hogy ne érhessék káros mechanikai és légköri behatások (rázkódás, nedvesség, por, egyéb szennyezés, a hely rendeltetésszerű használatából eredő sérülés).
A szabvány MEGJEGYZÉSE: ezt „célszerű” az engedélyes által elfogadott, legalább IP44 védettségű műanyag burkolatú szekrénnyel teljesíteni; fémburkolat vagy épületkialakítás is megengedett.
Ezt a jegyzet külön kimondja, mert sok helyen „IP44 kötelező” formában terjed.
A szabvány követelménye az, hogy a berendezést ne érhessék káros hatások. Az IP44-es műanyag szekrény ennek egy célszerű megvalósítása – a szabvány saját szóhasználatával. Ugyanezt teljesítheti fémburkolat vagy megfelelő épületkialakítás is.
A gyakorlatban persze az engedélyes a saját listájáról fogad el szekrénytípust – de ez már engedélyesi elvárás, nem szabványi követelmény.
Zárópecsételhetőség
A pecsét eltávolítása nélkül ne legyen cserélhető vagy befolyásolható a tokba szerelt berendezés – viszont a felhasználó számára lehetséges legyen:
- a LEOLVASÁS, - a vezérelt mérő KAPCSOLÁSI ÁLLAPOTÁNAK ellenőrzése, - a mérőhöz szerelt KISMEGSZAKÍTÓK KEZELÉSE.
Biztosított legyen továbbá a felhasználó kizárólagos őrizetbe vétele és az áramütés elleni védelem.
További szekrénykövetelmények
| Követelmény | Szakasz |
|---|---|
| A szekrény legyen felszerelve csúsztatható keresztsínes (vagy egyenértékű) rögzítőelemekkel | 7.1.x |
| A méretlen fővezetékek illetéktelenek számára ne legyenek hozzáférhetők | 7.1.x |
| Az egy mérőhöz tartozó vezetékek a többitől jól megkülönböztethetően vezetve | 7.1.x |
| A fogyasztásmérőt tartalmazó rekesz felhasználói berendezést (például leválasztókapcsolót, áram-védőkapcsolót) nem tartalmazhat | 7.x |
| Fémszekrénynél korrózióvédelem kötelező | 7.1.9. |
Fémhálózat-távolság
A mérőberendezés mellett vagy alatt 60 cm-nél közelebb ne legyen fémhálózat (víz-, gáz-, fűtőcső) vagy burkolat nélküli gázfogyasztásmérő.
Ha ez elkerülhetetlen, járulékos szigetelés kell: hosszában hasított műanyag védőcső, szigetelőanyag-tekercselés vagy szigetelőlap, amely 30-30 cm hosszban túlnyúlik a mérőkön, az alátéttábla szélétől mérve.
Közös villany–gáz mérőszekrénynél a szellőzésről gondoskodni kell.
Szakmai összefoglalókban gyakran így szerepel: „a fémcsőtől 30 cm járulékos szigetelés kell”. Ez félreértés.
A szabvány szerint:
- a távolság követelménye 60 cm;
- ha ez nem tartható, akkor járulékos szigetelés kell, és ennek a szigetelésnek kell 30-30 cm-rel túlnyúlnia a mérőkön, az alátéttábla szélétől mérve.
A 60 cm és a 30 cm tehát két különböző dolog.
Az engedélyesi mérőhelyi elvárások konkrét befoglaló méreteket is megadnak a készülékekre (például egyfázisú mérőre 240 × 150 × 140 mm, háromfázisúra 400 × 200 × 140 mm).
Ezek nem szabványi adatok, hanem engedélyesi elvárások, és engedélyesenként, valamint időben eltérhetnek. A jegyzet ezért nem közli őket tényként – a tervezéskor mindig az aktuálisan hatályos, területileg illetékes engedélyesi dokumentumot kell elővenni.
20.8 Bekötés, túláramvédelem, tűzeseti lekapcsolás, tarifavezérlés
A túláramvédelem elhelyezése
A 20.1 alfejezetben idézett 4.3.1–4.3.4. szakaszok szabályozzák. Röviden:
- EGY felhasználási helynél: a mérőhöz tartozó, a szerződésben meghatározott névleges áramú KISMEGSZAKÍTÓ is lehet az első túláramvédelmi készülék. - TÖBB felhasználási helynél: az első túláramvédelmi készülék MINDEN esetben a CSATLAKOZÓ FŐELOSZTÓBAN van. - A mérő túláramvédelme és a csatlakozási pont közé NEM kell külön védelem, ha a csatlakozóvezeték csak egy helyet lát el, és a védetlen méretlen szakaszt megfelelően méretezték.
Tűzeseti lekapcsolás
Az építmény egészét egy helyről lekapcsolhatóvá kell tenni. Kialakítható
- a csatlakozóvezeték(ek) végén csatlakozási pontként, VAGY - a méretlen / mért fővezetékbe iktatott EGY vagy TÖBB tűzeseti főkapcsolóval.
Egy felhasználási helyes családi háznál az engedélyes zárópecsételt kismegszakítója is megfelelő e célra.
A tűzeseti lekapcsolás helyét, módját és paramétereit a villamos tervező határozza meg.
A tűzoltói beavatkozáshoz segédeszköz nélkül hozzáférhető, zárópecsételhető, egyértelműen jelölt lekapcsolókészülék.
A tűzoltó a beavatkozás első perceiben, füstben, esetleg éjszaka keresi a lekapcsolást. Ha ehhez létrára, kulcsra vagy szerszámra van szüksége, a lekapcsolás nem történik meg – és a beavatkozás áram alatt álló épületben folytatódik.
Ezért kell:
- kívülről, a bejárat közeléből hozzáférhető helyen lennie, - EGYÉRTELMŰEN JELÖLVE (tartós, jól látható felirat), - és egyetlen mozdulattal működtethetőnek lennie.
A méretezési áram meghatározása
A csatlakozóvezeték és a csatlakozó főelosztó első túláramvédelmi készülékének, valamint a tűzeseti főkapcsolónak a névleges áramát az eredő méretezési teljesítményből kell meghatározni [4.2.3.1.] – erről szól a 20.10 alfejezet.
Az áramütés elleni védelem a csatlakozásnál
| Szabály | Forrás |
|---|---|
| Kiegészítő védelem 30 mA-es áram-védőkapcsolóval a legfeljebb 32 A névleges áramú, laikusok által használt csatlakozóaljzatokra | MSZ HD 60364-4-41, 411.3.3. |
| Az áram-védőkapcsoló csak a mért oldalon helyezhető el; TN-C rendszerben nem alkalmazható | két szakmai forrás; a fizikai indok a hibavédelmi fejezetekben |
| Több árszabásnál több áram-védőkapcsoló is elhelyezhető a mért főelosztóban | MSZ 447:2019, 9.2.4. |
Mert a TN-C rendszerben a nullavezető és a védővezető ugyanaz a vezető (PEN). Az áram-védőkapcsoló összegző áramváltója azt méri, hogy a be- és a kimenő áram különbsége nulla-e.
Ha a PEN átmegy az áramváltón, akkor a testen át visszafolyó hibaáram ugyanazon a vezetőn tér vissza, amelyet a készülék mér – az eredő áram nulla marad, és az RCD nem old ki. Ha a PEN nem megy át rajta, akkor a normál üzemi nullaáram hiányzik az összegzésből, és az RCD folyamatosan kiold.
Ezért kell a TN-C-S rendszerben a szétválasztási pont után, a mért oldalon elhelyezni az RCD-t.
20.9 Mért fővezeték és mért főelosztó
| Követelmény | Érték | Szakasz |
|---|---|---|
| A mért fővezeték keresztmetszete ne legyen kisebb, mint az adott mérőhöz csatlakozó méretlen fővezetéké | – | 8.8. |
| Szerelési tartalék a mért fővezeték végein | legalább 0,5 m szabad hossz | 8.4. |
| A párhuzamos vezetékeket egymáshoz kell erősíteni, kötegelni | legalább 1,5 m-enként | 8.x |
| A mért főelosztóban kell elhelyezni az egyes árszabásokhoz tartozó túláramvédelmet és kikapcsolószervet (kismegszakító, olvadóbiztosító, az áramütés elleni védelem kikapcsoló szervei) | – | 9.2.3. |
| Több árszabásnál több áram-védőkapcsoló is elhelyezhető | – | 9.2.4. |
| Háztartási méretű kiserőmű (HMKE) hálózati csatlakoztatása a felhasználói mért főelosztó táblára (vagy megfelelően méretezett egyéb elosztótáblára) szerelt kismegszakítón keresztül végezhető | – | 9.2.5. |
| A mért főelosztó utáni vezeték más felhasználási hely helyiségein nem vezethető át; ha elkerülhetetlen, csak falba süllyesztett védőcsőben, és e szakaszon nem lehet az idegen helyről nyitható doboz | – | 9.3.1. |
Ez a 9.3.1. pont a társasházi felújítások egyik leggyakoribb ütközési pontja: a legrövidebb nyomvonal gyakran a szomszéd lakásán át vezetne.
A szabvány ezt elsődlegesen tiltja, és csak akkor engedi meg, ha elkerülhetetlen – akkor is két feltétellel: falba süllyesztett védőcsőben, és az idegen helyről nyitható doboz nélkül.
A második feltétel a lényeg: a szomszéd nem férhet hozzá a te áramkörödhöz.
20.10 Méretezési teljesítmény és egyidejűségi tényező
Ez a fejezet legfontosabb számolós része, és közvetlenül a 16. fejezet méretezésébe torkollik.
| Ellátás | Méretezési teljesítmény |
|---|---|
| háromfázisú | 3 × 20 A = 13,8 kW |
| egyfázisú | 1 × 32 A = 7,36 kW |
Ellenőrzés: 3 · 20 A · 230 V = 13 800 W, illetve 32 A · 230 V = 7360 W.
- a lakás világítása, - infokommunikációs eszközök, - automata mosógép (2 kW), - 80 l-nél kisebb térfogatú forróvíz-tároló, - vasaló, hűtőszekrény, fagyasztószekrény, mikrohullámú sütő, - mosogatógép (2 kW), - porszívó, - villanytűzhely (egyfázisú csatlakozásnál RETESZELT 4,5 kW; háromfázisúnál 9 kW), - 1,5 kW-nál nem nagyobb egységteljesítményű, NEM hőtárolós fűtőkészülék, - legfeljebb 2 kW villamos teljesítményigényű fűtő-hűtő klímaberendezés, - és egyéb készülékek, összesen 2 kW egyidejű teljesítménnyel.
Ha a lakásban ezeken túl is van fogyasztó, azt külön hozzá kell adni:
- hőtárolós (éjszakai) villanyfűtés vagy hőszivattyú -> P_f - hőtárolós vízmelegítő -> P_v - ÁTFOLYÓS rendszerű vízmelegítő -> P_átf, e = 0,2 - 1,5 kW-nál nagyobb egységteljesítményű fűtőkészülék - 2 kW-nál nagyobb klímaberendezés - elektromos autó töltője
Az elektromos autó töltője a szabvány felsorolásában nem szerepel – az 1×32 A-es (7,36 kW-os) egyfázisú méretezési teljesítményt önmagában kimerítené egy 7,4 kW-os fali töltő. Ilyenkor a csatlakozási teljesítmény növelését kell kérni az engedélyestől.
Az eredő méretezési teljesítmény
P_e = n · P_m · e + Σ(P_f + P_v) + Σ(P_átf · 0,2)
| Jel | Jelentés |
|---|---|
| P_e | az eredő méretezési teljesítmény |
| P_m | egy felhasználási hely (lakás) méretezési teljesítménye |
| n | a felhasználási helyek (lakások) száma |
| e | az egyidejűségi tényező |
| P_f | vezérelt fűtési teljesítmény (hőtárolós vagy hőszivattyú) vagy vezérelt légkondicionálási teljesítmény közül a nagyobb |
| P_v | vezérelt vízmelegítő teljesítmény |
| P_átf | átfolyós rendszerű vízmelegítő névleges teljesítménye, e = 0,2 egyidejűséggel |
„Az eredő méretezési teljesítmény alapján határozható meg az első túláramvédelmi készülék és a tűzeseti főkapcsoló névleges áramának értéke.”
4.2.3.1. A P_e-t külön ki kell számítani a világítási csúcsidőszakra és a külön mért csúcsidőszakra, és a nagyobb érték alapján kell méretezni. A teljesítménytényező cos φ = 1.
A szabvány megjegyzése: ez a számítási eljárás kizárólag a többlakásos lakóépületek eredő méretezési teljesítményének meghatározására vonatkozik. Irodaépületek, ipari létesítmények és más felhasználási területek csatlakozási teljesítményének meghatározása a tervező feladata.
Az egyidejűségi tényező
e = c + (1 − c) / √n, ahol c = 0,2 és n a lakások száma
| n | 1 | 2 | 4 | 6 | 8 | 10 | 12 | 16 | 20 | 30 | 50 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| e | 1,00 | 0,77 | 0,60 | 0,53 | 0,48 | 0,45 | 0,43 | 0,40 | 0,38 | 0,35 | 0,31 |
A számított értékeket a szabvány A melléklete tartalmazza.
A kutatási anyagban ez a képlet kétféle alakban is előfordult: (1−c)/n és (1−c)/√n. A
gépi szövegfelismeréssel készült példányban a gyökjel nem volt kiolvasható.
A jegyzet a négyzetgyökös alakot használja, mert ezt visszaellenőriztük a szabvány A mellékletének táblázatán: a 25 táblázati sorból 24 a gyökös képletből kerekítéssel pontosan visszajön, a gyök nélküli alakból egyetlen sor sem. (A rekonstrukciót és az ellenőrzést a 16. fejezet is ismerteti.)
Egy hibás másodlagos forrás e = 1 + (1−c)/√(n−1) alakot közöl – ez nem adja vissza a
táblázatot, és n = 1-re nullával való osztást eredményez.
Nem lakáscélú felhasználási helyek
| Terhelés | Egyidejűségi tényező |
|---|---|
| Üzlet, áruház, szolgáltatóközpont, vendéglátó üzem, klub tervezett világítási terhelése | e = 1 |
| Iroda, óvoda, bölcsőde, rendelőintézet tervezett világítási terhelése | a helyi adottságoktól függően, de legalább e = 0,8 |
| Nem háztartási villamos helyiségfűtő készülékek és hűtőszekrények (névleges teljesítménnyel) | e = 1 |
| Nagykonyhai sütő- és főzőkészülékek egyidejű terhelése | a beépített teljesítmény 0,7-szeresénél nem kisebb |
| Motorok (a felvonómotorokat is ideértve): a legnagyobb teljesítményű | e = 1 |
| a többi motor | e = 0,8 |
A vezetékek terhelhetőségének megállapításakor a teljesítménytényezőt cos φ = 0,7-tel kell számításba venni (a fázisjavítást figyelmen kívül hagyva).
Ha pontos technológiai elemzés vagy regiszteres mérési eredmény áll rendelkezésre, ennek alapján az itt megadottnál kisebb egyidejűségi tényezőkkel való számítás is megengedett.
20.11 Földelés és EPH a csatlakozásnál
A védővezető-potenciál rögzítéséhez „számottevő földelés” (fő földelőkapocs) kell, amely lehet természetes (például betonalap-földelő) vagy rúdföldelő.
| Követelmény | Érték |
|---|---|
| A földelési ellenállás | lehetőleg legfeljebb 10 Ω |
Az „1 m / 16 mm² réz” szabály nem a fővezeték és a fő földelősín közötti általános földelővezetőre vonatkozik, hanem kifejezetten a méretlen hálózatba épített 1. típusú túlfeszültség-védelmi eszköz (T1) bekötővezetékére (MSZ 447:2019 4.6.3.): „A méretlen felhasználói hálózatba beépített T1 bekötésére – a fővezeték és a fő földelősín között – használt rézvezető együttes hossza legfeljebb 1 m, keresztmetszete legalább 16 mm² legyen.” Ha a csatlakozásnál nincs T1, ez a méret nem kötelező.
A „számottevő földelés” kialakítása
| Megoldás | Követelmény |
|---|---|
| vízszintes földelő | legalább 8 m hatásos hossz |
| rúdföldelő | legalább 4 m hatásos hossz, vagy 2 db 2 m-es, egymástól legalább 2 m-re |
| földelési ellenállás | legfeljebb 10 Ω |
(Ezek az értékek egyetlen szakmai forrásból származnak, és a földelés részletes szabályai a villámvédelmi és földelési fejezet anyagát képezik – a jegyzet itt ekként jelölve közli őket.)
Az EPH a csatlakozásnál
A PEN-vezetőt minden épület becsatlakozási pontjánál földelni kell; ajánlott megoldás a betonalap-földelő, a földelőháló vagy a keretföldelő.
Fő földelősín kötelező. A hozzá csatlakozó védőösszekötő vezetők legalább 6 mm² réz, 16 mm² alumínium vagy 50 mm² acél keresztmetszetűek legyenek.
Az EPH-ba bekötendő elemek: a közüzemi csövek, a legalább 5 m vízszintes kiterjedésű fém épületszerkezetek, a fém kádak és zuhanytálcák, a legalább 500 l-es fém tartályok, a villámvédelmi földelés. (A teljes EPH-rendszer a hibavédelmi fejezetek anyaga.)
Mert a bekötővezető induktivitása a hosszával arányos. Lassú, 50 Hz-es hibaáramnál ez nem számít – de villámáramnál és gyors tranziensnél a vezető induktív feszültségesése (u = L · di/dt) a domináns.
Egy hosszú, kanyargós bekötővezetéken villámáram levezetésekor több kilovoltos feszültség is felléphet, és pontosan azt a potenciál-kiegyenlítést rontja el, amiért a T1 túlfeszültségvédőt beépítettük.
Ezért írja elő a szabvány (4.6.3.) a T1 bekötésére a legfeljebb 1 m-es hosszt – és ezért kell a T1-et a fő földelősínhez közel elhelyezni.
20.12 Az elosztói engedélyes előírásainak rétege – ami nem szabvány, mégis kötelező
Ez a fejezet legfontosabb gyakorlati alfejezete, és a jegyzet egyik legőszintébb pontja.
A mérőhely kialakítására három, egymásra épülő szabályréteg vonatkozik:
| Réteg | Mi ez? | Kötelező-e? |
|---|---|---|
| 1. Jogszabály | a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet (VMBSZ) és a villamosenergia-törvény | igen, jogi kötelezettség |
| 2. Szabvány | MSZ 447:2019 és a hivatkozott szabványsorozatok | a magyar rendszerben a szabvány önkéntes, de a VMBSZ-en keresztül gyakorlatilag kötelező |
| 3. Elosztói engedélyesi előírás | a területileg illetékes engedélyes mérőhelyi elvárásai | nem jogszabály és nem szabvány – de enélkül nem kapod meg a bekapcsolást |
A szabvány szerint tökéletesen kivitelezett mérőhelyet az engedélyes visszautasíthatja, ha az nem felel meg a saját, aktuális technológiai előírásának – például mert
- nem a listáján szereplő típusszekrény lett beépítve, - nincs meg a 2 m-es kezelőtér-magasság, - nincs meg az 50-50 mm-es oldalhézag, - nem a megkövetelt helyre került a tűzeseti főkapcsoló.
Ilyenkor a kivitelező bontja vissza és építi újra – saját költségen.
A tanulság: a mérőhely tervezését és kivitelezését mindig az aktuálisan hatályos, területileg illetékes engedélyesi dokumentummal a kézben kell megkezdeni, nem emlékezetből és nem egy régi munkából.
Amit tudni kell erről a rétegről
| Jellemző | Mit jelent? |
|---|---|
| Területi eltérés | a hazai elosztói engedélyesek (MVM Démász/Émász, E.ON, OPUS TITÁSZ) előírásai eltérhetnek egymástól |
| Időbeli változás | a dokumentumok rendszeresen frissülnek – egy két évvel korábbi verzió már elavult lehet |
| Nyilvánosság | a mérőhelyi elvárások nyilvános dokumentumok, az engedélyesek honlapján elérhetők |
| Tervjóváhagyás | nagyobb csatlakozási teljesítménynél az engedélyes előzetes mérésiterv-jóváhagyást kérhet |
A szakmai gyakorlat gyakran így fogalmaz: „3×80 A felett mindig kell mérési terv jóváhagyásra.”
Az ellenőrzés azt mutatta, hogy ez árnyalandó: az egyik engedélyes hivatalos „Tervkötelezettség” dokumentuma megerősíti az elvet, ugyanakkor a szakmai szövetség tájékoztatója szerint létezik egyszerűsített eljárás is, bizonyos esetekre, mérésiterv-bemutatás nélkül.
A jegyzet ezért nem közli kerek szabályként, hogy „3×80 A felett mindig kell terv”. Amit tényként állít:
- a tervkötelezettség ELVE létezik, - a konkrét határt és a kivételeket az AKTUÁLIS, területileg illetékes engedélyesi dokumentum adja meg, - és ezt a dokumentumot MINDEN munka előtt elő kell venni.
1. A munka megkezdése ELŐTT töltsd le az illetékes engedélyes AKTUÁLIS mérőhelyi elvárás-dokumentumát, és nézd meg a kiadás dátumát. 2. Ellenőrizd: a tervezett szekrénytípus szerepel-e az elfogadott listán? 3. Ellenőrizd a teljesítményhatárt: kell-e mérési terv jóváhagyásra? 4. Egyeztess ELŐRE a mérőhely pontos helyéről - ne a kivitelezés végén. 5. A dokumentumot és a dátumát TEDD EL a projektmappába: ha az elvárás később változik, igazolni tudod, mihez tartottad magad.
Az 5. pont a legfontosabb: az engedélyesi elvárás időben változik, és utólag csak a letöltéskori verzió alapján lehet vitatkozni.
20.1. mintapélda – Egy családi ház csatlakozóvezetéke
Feladat. Egy családi ház egyfázisú, 1×32 A-es csatlakozást kap. A leágazási pont az oszlopon van, a mérőhely az épület külső falsíkján, a nyomvonal hossza 28 m. A csatlakozás földkábeles, réz vezetővel. Válaszd ki a keresztmetszetet!
Megoldás.
1. lépés – a terhelőáram. Egy felhasználási hely, egyfázisú ellátás → P_m = 7,36 kW, cos φ = 1:
I = 7360 / 230 = 32 A
2. lépés – a feszültségesés-korlát. A csatlakozóvezetékre 1 % [4.2.2.]. Egyfázisú hálózaton az egy vezetékre jutó megengedett feszültségesés:
ε_V = (1 / 100) · (230 / 2) = 1,15 V
3. lépés – a szükséges keresztmetszet. ρ₁ = 0,0225 Ω·mm²/m (16. fejezet), cos φ = 1:
A = 0,0225 · 32 · 28 / 1,15
Számláló: 0,0225 · 32 = 0,72; · 28 = 20,16
A = 20,16 / 1,15 = 17,53 mm² → a szabványos sorból 25 mm²
4. lépés – a szabványi minimum ellenőrzése. A csatlakozóvezeték réz vezetője legalább 10 mm² [5.1.5.]. A 25 mm² ezt teljesíti ✔
5. lépés – a terhelhetőség ellenőrzése. Földkábel, közvetlenül a földben → D2 mód, egyfázisú → 2 terhelt vezető. A 16. fejezet B.52.2 táblázata, D2 oszlop, réz, 25 mm² → I_tábl = 110 A ≥ 32 A ✔ (bőven)
Válasz. 25 mm² réz csatlakozóvezeték.
Tanulság. Ismét a feszültségesés dönt, nem a melegedés: a 25 mm² 110 A-t bírna, mi pedig 32 A-t vezetünk rajta. A 28 m-es hossz és az 1 %-os szigorú korlát együtt adja a nagy keresztmetszetet.
20.2. mintapélda – Ugyanez háromfázisú ellátással
Feladat. Ugyanaz a ház, de háromfázisú, 3×20 A-es csatlakozással. Mekkora keresztmetszet kell?
Megoldás.
1. lépés – a terhelőáram. P_m = 13,8 kW, cos φ = 1:
I = 13 800 / (1,732 · 400) = 13 800 / 692,8 = 19,92 A ≈ 20 A
2. lépés – a feszültségesés-korlát a 0,75-ös tényezővel.
ε_V = 0,75 · (1 / 100) · (400 / √3) = 0,75 · 0,01 · 230,94 = 1,732 V
3. lépés – a keresztmetszet.
A = 0,0225 · 20 · 28 / 1,732
Számláló: 0,0225 · 20 = 0,45; · 28 = 12,6
A = 12,6 / 1,732 = 7,28 mm²
4. lépés – a szabványi minimum. A számítás 7,28 mm²-t ad, de a csatlakozóvezeték réz vezetője legalább 10 mm² [5.1.5.] → a minimum dönt.
Válasz. 10 mm² réz.
Tanulság – ez a fejezet legfontosabb üzenete. Ugyanaz a ház, ugyanaz a hossz:
| Ellátás | Terhelőáram | Számított keresztmetszet | Választott |
|---|---|---|---|
| egyfázisú (1×32 A) | 32 A | 17,53 mm² | 25 mm² |
| háromfázisú (3×20 A) | 19,92 A | 7,28 mm² | 10 mm² (a minimum) |
A háromfázisú csatlakozás két és félszer kisebb keresztmetszetet igényel – pedig a névleges teljesítménye majdnem kétszerese. Ez a háromfázisú átvitel alapvető előnye, és jó érv a megrendelő felé.
20.3. mintapélda – Tizenkét lakásos társasház eredő méretezési teljesítménye
Feladat. Egy 12 lakásos társasház lakásai háromfázisú ellátásúak. Négy lakásban van hőtárolós vízmelegítő, egyenként 2 kW vezérelt teljesítménnyel. Villamos fűtés nincs. Mekkora az eredő méretezési teljesítmény, és mekkora az első túláramvédelmi készülék névleges árama?
Megoldás.
1. lépés – egy lakás méretezési teljesítménye. Háromfázisú → P_m = 13,8 kW.
2. lépés – az egyidejűségi tényező.
e = 0,2 + 0,8 / √12 = 0,2 + 0,8 / 3,464 = 0,2 + 0,231 = 0,431
3. lépés – a háztartási rész.
n · P_m · e = 12 · 13,8 · 0,431 = 165,6 · 0,431 = 71,37 kW
4. lépés – a vezérelt vízmelegítők. Ezek a háztartási teljesítményen felül, teljes értékükkel adódnak hozzá:
ΣP_v = 4 · 2,0 = 8,0 kW
5. lépés – az eredő méretezési teljesítmény.
P_e = 71,37 + 8,0 = 79,37 kW
6. lépés – a terhelőáram. cos φ = 1:
I = 79 370 / (1,732 · 400) = 79 370 / 692,8 = 114,6 A
7. lépés – az első túláramvédelmi készülék. A szabványos fokozatokból a legkisebb, amely I fölött van: 125 A.
Válasz. P_e = 79,37 kW, az első túláramvédelmi készülék (és a tűzeseti főkapcsoló) névleges árama 125 A.
1. A vezérelt teljesítmény megszorzása az egyidejűségi tényezővel. A képlet szerint az egyidejűségi tényező csak a háztartási részre (n · P_m) vonatkozik; a vezérelt fűtés és vízmelegítő külön tagként, teljes értékkel adódik hozzá.
2. A csúcsidőszakok elhagyása. A szabvány szerint a P_e-t külön ki kell számítani a világítási csúcsidőszakra és a külön mért csúcsidőszakra, és a nagyobbal kell méretezni. A fenti számítás az egyik csúcsidőszak; a másikban a vezérelt fogyasztók futnak, a háztartási rész viszont kisebb. Valós tervezésnél mindkettőt ki kell számolni.
20.4. mintapélda – A méretlen fővezeték keresztmetszete
Feladat. Az előző társasházban a csatlakozó főelosztótól a mérőhelyekig tartó méretlen fővezeték hossza 22 m, réz vezetővel, falra szerelt védőcsőben. Mekkora keresztmetszet kell?
Megoldás.
1. lépés – a terhelőáram. Ugyanaz, mint az előző feladatban: I = 114,6 A.
2. lépés – a feszültségesés-korlát. A méretlen fővezetékekre együtt 1 % [4.2.2.]:
ε_V = 0,75 · (1 / 100) · (400 / √3) = 1,732 V
3. lépés – a keresztmetszet feszültségesésre.
A = 0,0225 · 114,6 · 22 / 1,732
Számláló: 0,0225 · 114,6 = 2,5785; · 22 = 56,73
A = 56,73 / 1,732 = 32,75 mm² → a szabványos sorból 35 mm²
4. lépés – a terhelhetőség ellenőrzése. Falra szerelt védőcsőben, szigetelt vezetőkkel, háromfázisú → B1 mód, 3 terhelt vezető. A 16. fejezet B.52.4 táblázata, B1 oszlop, réz:
| mm² | I_tábl | ≥ 125 A? |
|---|---|---|
| 35 | 110 A | nem |
| 50 | 134 A | igen ✔ |
5. lépés – a szabványi minimum. Több felhasználási helyet ellátó méretlen fővezeték: legalább 10 mm², anyagtól függetlenül [6.2.2.] ✔
6. lépés – a védőcső. A felszálló fővezeték védőcsövének belső átmérője legalább 36 mm [6.1.3.].
Válasz. 50 mm² réz, legalább 36 mm belső átmérőjű védőcsőben.
Tanulság. Itt a melegedés döntött, nem a feszültségesés: 35 mm² elég lett volna a feszültségesésre, de nem bírja el a 125 A-es védelmet. A legszigorúbb feltétel dönt – pontosan úgy, ahogy a 16. fejezet tanítja.
20.5. mintapélda – A mérőhely méreteinek ellenőrzése
Feladat. Egy meglévő mérőhelyről az alábbiakat mérted fel. Mi felel meg, és mi nem?
a) A mérőszekrény a ház külső falsíkján van, függőleges falon. b) A mérő kijelzője a járdaszinttől 1,95 m magasan van. c) Az olvadóbiztosító a járdaszinttől 1,4 m magasan van. d) A szekrény előtt 0,7 m széles járda, azon túl azonnal a kerítés. e) A szekrénytől 40 cm-re, alatta gázcső fut, burkolat nélkül.
Megoldás.
| Pont | Követelmény | Mért | Megfelel? |
|---|---|---|---|
| a) | függőleges falon vagy szerkezeten, külső falsíkon [7.1.1., 7.1.2.] | teljesül | ✔ |
| b) | a leolvasást igénylő rész 0,6–1,8 m | 1,95 m | ✘ TÚL MAGAS |
| c) | olvadóbiztosító 0,6–1,5 m | 1,4 m | ✔ |
| d) | előtte legalább 0,8 m mélységű, 1 m² alapterületű szabad terület [7.1.2.] | 0,7 m mély | ✘ TÚL KESKENY |
| e) | fémhálózat 60 cm-nél közelebb ne legyen [7.1.8.] | 40 cm, burkolat nélküli gázcső | ✘ TÚL KÖZEL |
Válasz. Három hiba: a mérő túl magasan van, a kezelőtér túl keskeny, és a gázcső túl közel van.
A javítás:
b) A szekrényt LEJJEBB kell szerelni, hogy a kijelző 1,8 m alá kerüljön. d) A kerítést hátrébb kell vinni, vagy a mérőhelyet másik falszakaszra áthelyezni - a 0,8 m x 1 m2 szabad tér SZABVÁNYI követelmény. e) Vagy a gázcsövet kell áthelyezni, vagy JÁRULÉKOS SZIGETELÉST kell felszerelni, amely a mérőkön az alátéttábla szélétől mérve 30-30 cm-rel túlnyúlik.
Ezen felül ellenőrizni kell a kezelőtér 2 m-es magasságát és az 50-50 mm-es oldalhézagot is – ezek engedélyesi elvárások, és a bekapcsoláshoz ugyanúgy kellenek.
20.6. mintapélda – Hova kerül a tűzeseti lekapcsolás?
Feladat. Három épületre kell meghatározni a tűzeseti lekapcsolás módját.
a) Egy felhasználási helyes családi ház, egyfázisú mérőhellyel a külső falsíkon. b) Tizenkét lakásos társasház, csoportos mérőhely-elhelyezéssel a lépcsőházban. c) Egy csarnok, amelyben három külön felhasználási hely van, három külön csatlakozóvezetékkel.
Megoldás. Az alapelv: az építmény egészét egy helyről lekapcsolhatóvá kell tenni [4.7.1.].
| Eset | Megoldás |
|---|---|
| a) | Az engedélyes zárópecsételt kismegszakítója a mérőhelyen megfelelő e célra [4.7.2.] – külön tűzeseti főkapcsoló nem szükséges. |
| b) | A lekapcsolás nem lehet a lépcsőházi mérőhelyeknél, mert 12 külön készüléket kellene kezelni. A megoldás egy tűzeseti főkapcsoló a csatlakozó főelosztóban, kívülről, a bejárat közeléből hozzáférhetően. |
| c) | Három csatlakozóvezeték → a lekapcsolás kialakítható a csatlakozóvezetékek végén csatlakozási pontként, vagy több tűzeseti főkapcsolóval – de úgy, hogy az építmény egésze egy helyről lekapcsolható legyen. |
Válasz. a) a pecsételt kismegszakító elég · b) egy tűzeseti főkapcsoló a csatlakozó főelosztóban · c) több főkapcsoló, egy helyen összegyűjtve.
Fontos kiegészítés. Mindhárom esetben: a tűzeseti lekapcsolás helyét, módját és paramétereit a villamos tervező határozza meg [4.7.2.] – nem a kivitelező dönti el a helyszínen.
20.7. mintapélda – Mi kerülhet a zárópecsételt térbe?
Feladat. Egy mérőszekrény tervezett tartalma az alábbi. Mi nem kerülhet a zárópecsételt rekeszbe, és miért?
a) A fogyasztásmérő b) A mérő előtti, szerződés szerinti névleges áramú kismegszakító c) A lakás áram-védőkapcsolója (40 A, 30 mA) d) A fővezeték PE-ereinek összekötése (PE-toldás) e) A tarifavezérlő készülék
Megoldás.
| Elem | Kerülhet-e a pecsételt térbe? | Miért? |
|---|---|---|
| a) fogyasztásmérő | igen – sőt, ez a lényege | a pecsét éppen ennek a befolyásolását akadályozza meg |
| b) mérő előtti kismegszakító | igen, de a felhasználónak kezelhetőnek kell maradnia [7.1.4.] | a szabvány kifejezetten megköveteli a kezelhetőséget |
| c) áram-védőkapcsoló | NEM | a mérőt tartalmazó rekesz felhasználói berendezést nem tartalmazhat [7.x]; az RCD a mért főelosztóba való |
| d) PE-toldás | NEM | felülvizsgálatkor megbontandó kötés – a felülvizsgálónak hozzá kell férnie |
| e) tarifavezérlő készülék | igen | a joghatással járó mérés eszköze, a mérőhöz tartozik |
Válasz. Nem kerülhet be: az áram-védőkapcsoló és a PE-toldás.
Tanulság. A pecsételt tér határa egyszerű kérdéssel eldönthető: kinek kell hozzáférnie? Ha a felhasználónak vagy a felülvizsgálónak, akkor nem a pecsét mögé való. Ha csak az engedélyesnek, akkor oda.
20.8. mintapélda – Egy nem lakáscélú felhasználási hely méretezési teljesítménye
Feladat. Egy kisebb irodaépület csatlakozási teljesítményét kell megbecsülni. Adatok:
| Terhelés | Beépített teljesítmény |
|---|---|
| Világítás | 8 kW |
| Nem háztartási helyiségfűtő készülékek | 12 kW |
| Két felvonómotor: 7,5 kW és 5,5 kW | – |
Megoldás. A 4.2.4. szakasz egyidejűségi tényezőivel:
| Terhelés | P | e | P · e | Forrás |
|---|---|---|---|---|
| Világítás (iroda) | 8 kW | 0,8 | 6,4 kW | 4.2.4.1. |
| Helyiségfűtő készülékek | 12 kW | 1 | 12,0 kW | 4.2.4.2. |
| A nagyobb felvonómotor | 7,5 kW | 1 | 7,5 kW | 4.2.4.3. |
| A másik motor | 5,5 kW | 0,8 | 4,4 kW | 4.2.4.3. |
| Összesen | 30,3 kW |
A terhelőáram. Nem lakáscélú helyen a terhelhetőség megállapításakor cos φ = 0,7 [4.2.4.3.]:
I = 30 300 / (1,732 · 400 · 0,7) = 30 300 / 484,96 = 62,5 A
Válasz. A méretezési teljesítmény 30,3 kW, a terhelőáram 62,5 A → a szabványos fokozatból 63 A-es első túláramvédelmi készülék.
Figyelj erre a csapdára: nem lakáscélú helyen a szabvány két különböző teljesítménytényezőt használ:
- a TERHELHETŐSÉG megállapításakor: cos fi = 0,7 (a fázisjavítást figyelmen kívül hagyva), - a FESZÜLTSÉGESÉS számításakor: a fázisjavítás FIGYELEMBE VEHETŐ.
Lakóépületben ezzel szemben mindkettőhöz cos φ = 1.
A feladatnak ezért mindig meg kell mondania, milyen jellegű a felhasználási hely.
Oldd meg az alábbi feladatokat, és minden lépésnél add meg a szabványhelyet!
a) Egy nyaraló egyfázisú, 1x32 A-es csatlakozást kap, a nyomvonal 45 m, földkábeles, réz. Mekkora keresztmetszet kell? b) Egy 8 lakásos társasház háromfázisú lakásokkal, vezérelt fogyasztó nincs. Mekkora az eredő méretezési teljesítmény és a terhelőáram? c) Ugyanennél a háznál a méretlen fővezeték 18 m, réz, B1 mód. Mekkora keresztmetszet kell feszültségesésre ÉS terhelhetőségre? d) Egy üzlethelyiség 14 kW világítási és 6 kW fűtési terheléssel. Mekkora a méretezési teljesítmény és a terhelőáram?
Keresztellenőrzés a b) és c) feladatnál: melyik feltétel volt a szigorúbb – a feszültségesés vagy a melegedés?
Feladat: állítsatok össze egy egyoldalas ellenőrző lapot, amellyel egy elkészült mérőhely átvehető. A lapon minden sornál legyen ott, hogy az adott követelmény szabványi vagy engedélyesi eredetű-e.
A lapnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
- elhelyezés (külső falsík? függőleges fal? csoportos jelölés?) - kezelőtér: 0,8 m mélység, 1 m2 alapterület - magasságok: leolvasás 0,6-1,8 m, olvadóbiztosító 0,6-1,5 m - kezelőtér-magasság 2 m, oldalhézag 50-50 mm (engedélyesi!) - szekrény: zárópecsételhető, korrózióvédett, keresztsínes - a pecsételt rekeszben nincs felhasználói készülék - fémhálózat-távolság 60 cm, vagy 30-30 cm túlnyúló szigetelés - tűzeseti lekapcsolás: helye, jelölése, segédeszköz nélküli hozzáférhetősége - földelés: <= 10 ohm, fő földelősín kötelező - ha van T1 túlfeszültség-védő: a bekötővezetője a fővezeték és a fő földelősín között <= 1 m / >= 16 mm2 réz (4.6.3. - ez NEM általános földelési szabály)
Gondolkodtató: hány sor lesz a listán engedélyesi eredetű? És mi történik, ha ezek közül egy nem teljesül?
Feladat: keressétek meg a területileg illetékes elosztói engedélyes aktuális mérőhelyi elvárás-dokumentumát, és válaszoljatok:
1. Mi a dokumentum pontos címe és KIADÁSI DÁTUMA? 2. Milyen szekrénytípusokat fogad el az engedélyes? 3. Milyen teljesítményhatár felett kér mérési tervet? Van-e egyszerűsített eljárás? 4. Milyen kezelőtér-méreteket ír elő? Egyeznek-e az MSZ 447 értékeivel, vagy szigorúbbak? 5. Keressetek LEGALÁBB EGY olyan elvárást, amely NEM szerepel az MSZ 447-ben.
Az 1. kérdés a legfontosabb: a kiadási dátum nélkül nem tudod, hogy a dokumentum aktuális-e. A gyakorlat lényege pontosan ez: megtanulni, hogy ezt a réteget mindig frissen kell elővenni.
Összefoglalás
Összefoglalás
A csatlakozóberendezés lánca: közcélú hálózat → leágazási pont → csatlakozóvezeték → csatlakozási pont (tulajdoni határ) → csatlakozó főelosztó (első túláramvédelmi készülék, tűzeseti főkapcsoló) → méretlen fővezeték → fogyasztásmérő (mérési határ) → mért fővezeték → mért főelosztó. A zárópecsételt tér a csatlakozási pont és a mérő között van; oda felhasználói készülék, PE-toldás és felülvizsgálatkor megbontandó kötés nem kerülhet.
Szabadvezetéki csatlakozás. Keresztmetszet: 10 mm² réz / 16 mm² alumínium, egyéb vezető 4 mm²; nullavezető ≥ fázisvezető, csupasz tartósodronynál ≥ 25 mm². Föld feletti magasság: belterületi közterületen 5,5 m, járműközlekedésnél 5 m, külterületi közterületen 4 m, telken belül lehetőleg 4 m, de 3 m alá nem. Épületre feszítés: két rögzítés legalább 600 mm-re; 1,5 m-nél hosszabb szabad tetőtartót ≥ 25 mm² acélsodronnyal, ≥ 45°-ban ki kell horgonyozni; a tetőáttörést tömíteni kell. Távolságtartás: 0,1 m idegen tárgytól, 0,3 m távközlési leágazástól, a kézzel elérhető tartományon kívül.
Feszültségesés. A csatlakozóvezeték és a méretlen fővezetékek együtt legfeljebb 2 %, ebből alapértelmezésben 1 % + 1 %. Az MSZ 447 csak a feszültségesést és a minimumokat szabályozza – a melegedést az MSZ HD 60364-5-52, a szabadvezetéket az MSZ 151-8, a kábelt az MSZ 13207, a hibavédelmet az MSZ HD 60364-4-41 adja. Lakóépületben cos φ = 1, háromfázison a 0,75-ös aszimmetria-tényezővel.
Méretlen fővezeték. Keresztmetszet anyagtól függetlenül: több felhasználási helyet ellátó részen ≥ 10 mm², egyetlen helyet táplálón ≥ 6 mm². A PEN/N ≥ fázisvezető. A betápláló és a felszálló fővezeték védőcsövének belső átmérője ≥ 36 mm. A mérő bekötéséhez ≥ 0,5 m szabad vezetékhossz. Új létesítésű felszálló fővezetékben a szabvány PEN-vezető használatát tiltja (4.4.2.) – a PE–N szétválasztásnak a csatlakozási pontnál (vagy az azt követő elosztó kötéspontnál) meg kell történnie, tehát a felszálló fővezeték kötelezően TN-S kivitelű.
A mérőhely elhelyezése. Egy felhasználási helynél a csatlakozó főelosztóval egy egységként, az épület külső falsíkján; többnél közös egységként vagy csoportosan, közös használatú területen. Pince mérője a földszinten, padlásé a legfelső emeleten, kétszintes lakásé a bejárati szinten.
Kezelhetőségi méretek. A mérő előtt legalább 0,8 m mélységű, 1 m² alapterületű szabad terület. A leolvasást vagy kezelést igénylő részek 0,6–1,8 m, az olvadóbiztosító 0,6–1,5 m magasan. A 2 m-es kezelőtér-magasság és az 50-50 mm-es oldalhézag nem szabványi, hanem engedélyesi elvárás.
A mérőszekrény. A követelmény: ne érjék káros mechanikai és légköri behatások – az IP44 csak a szabvány MEGJEGYZÉSÉBEN szereplő ajánlás, nem kötelező előírás. A zárópecsét a cserét és a befolyásolást akadályozza meg, de a felhasználó számára lehetővé kell tenni a leolvasást, a vezérelt mérő kapcsolási állapotának ellenőrzését és a kismegszakítók kezelését. A mérőt tartalmazó rekeszben nem lehet felhasználói berendezés. Fémszekrénynél korrózióvédelem kötelező.
Fémhálózat-távolság: 60 cm; ha nem tartható, járulékos szigetelés, amely a mérőkön az alátéttábla szélétől mérve 30-30 cm-rel túlnyúlik. Közös villany–gáz szekrénynél szellőzés.
Túláramvédelem és tűzeseti lekapcsolás. Egy felhasználási helynél a mérőhöz tartozó kismegszakító is lehet az első túláramvédelmi készülék; többnél minden esetben a csatlakozó főelosztóban. Az építmény egészét egy helyről lekapcsolhatóvá kell tenni; családi háznál az engedélyes zárópecsételt kismegszakítója megfelelő. A tűzeseti főkapcsoló segédeszköz nélkül hozzáférhető, zárópecsételhető és egyértelműen jelölt. A helyét, módját és paramétereit a villamos tervező határozza meg.
Mért oldal. A mért fővezeték keresztmetszete ne legyen kisebb a méretlenénél; végein ≥ 0,5 m tartalék, párhuzamos vezetékek 1,5 m-enként kötegelve. A mért főelosztóban vannak az árszabásonkénti túláramvédelmi és kikapcsoló szervek; a HMKE ide, kismegszakítón keresztül csatlakozik. Idegen lakáson a vezeték csak süllyesztett védőcsőben, nyitható doboz nélkül vezethető át.
Méretezési teljesítmény. Egy lakás: 3×20 A = 13,8 kW (háromfázisú) vagy 1×32 A = 7,36 kW (egyfázisú). Az eredő: P_e = n·P_m·e + Σ(P_f + P_v) + Σ(P_átf·0,2); az egyidejűségi tényező e = 0,2 + 0,8/√n (12 lakásra 0,43) csak a háztartási részre vonatkozik. A P_e-t a világítási és a külön mért csúcsidőszakra külön kell számolni, és a nagyobbal méretezni. Nem lakáscélú helyen: világítás e = 1 (üzlet) vagy ≥ 0,8 (iroda), fűtő-hűtő e = 1, nagykonyha ≥ 0,7, motorok 1 és 0,8; a terhelhetőséghez cos φ = 0,7.
Földelés. Számottevő földelés ≤ 10 Ω; fő földelősín kötelező. Az „≤ 1 m hosszú, ≥ 16 mm² rézvezető” nem általános földelési szabály: a méretlen hálózatba beépített T1 túlfeszültség-védelmi eszköz bekötővezetékére vonatkozik, a fővezeték és a fő földelősín között. A PEN-t minden épület becsatlakozási pontjánál földelni kell. [JAVÍTVA 2026-09-13, lektor KRITIKUS (visszapótolt javítás): a vizsgaminimum korábban általános földelővezető-szabályként közölte az 1 m / 16 mm²-t; helyesen ez a T1 túlfeszültség-védő bekötővezetékének követelménye, MSZ 447:2019 4.6.3.]
A harmadik szabályréteg. A jogszabály és a szabvány fölé az elosztói engedélyes mérőhelyi elvárása épül: nem jogszabály és nem szabvány, de enélkül nincs bekapcsolás. Területileg és időben változik, ezért minden munka előtt az aktuális, letöltéskori verziót kell elővenni – és el is kell tenni a projektmappába.
Ellenőrző kérdések
- Mi a csatlakozóberendezés? Sorold fel a lánc elemeit a leágazási ponttól a mért főelosztóig!
- Mi a különbség a csatlakozási pont és a fogyasztásmérő mint határvonal között?
- Mi a méretlen fővezeték? Kinek a tulajdona?
- Hol van az első túláramvédelmi készülék egy, illetve több felhasználási helynél?
- Mikor hagyható el a túláramvédelem a mérő és a csatlakozási pont között?
- Mi nem kerülhet a zárópecsételt térbe, és miért?
- Mekkora a csatlakozóvezeték legkisebb keresztmetszete rézre és alumíniumra?
- Mekkora a nullavezető legkisebb keresztmetszete csupasz tartósodronynál?
- Sorold fel a szabadvezeték föld feletti legkisebb magasságait a négy esetre!
- Hogyan kell a tetőtartót rögzíteni? Mikor kell kihorgonyozni, és milyen szögben?
- Milyen távolságot kell tartani idegen tárgyaktól és távközlési leágazástól?
- Mekkora a csatlakozóvezeték és a méretlen fővezetékek együttes feszültségesés-korlátja?
- Mit szabályoz az MSZ 447, és mit nem? Melyik szabvány adja a melegedést, a kábelt, a hibavédelmet?
- Mekkora a méretlen fővezeték legkisebb keresztmetszete? Függ-e az anyagától?
- Mekkora a betápláló és a felszálló fővezeték védőcsövének legkisebb belső átmérője?
- Miért írja elő kötelezően a szabvány az N és a PE szétválasztását a felszálló fővezetéken?
- Hova kell tenni a mérőhelyet egy felhasználási helyet tartalmazó épületnél? És többnél?
- Hol legyen a pince és a padlás felhasználási helyeinek mérője?
- Mekkora szabad terület kell a mérő előtt?
- Milyen magasan legyenek a leolvasást igénylő részek? És az olvadóbiztosító? Miért más a kettő?
- Mely két kezelhetőségi méret nem szabványi, hanem engedélyesi elvárás?
- Kötelező-e az IP44 a mérőszekrényre? Mi a szabvány tényleges követelménye?
- Mit kell megakadályoznia a zárópecsétnek, és mit kell lehetővé tennie?
- Kerülhet-e áram-védőkapcsoló a mérőt tartalmazó rekeszbe?
- Mekkora a fémhálózat-távolság követelménye? Mi a teendő, ha nem tartható?
- Mi a 30-30 cm-es adat pontos jelentése?
- Hogyan kell kialakítani a tűzeseti lekapcsolást? Mi a három lehetőség?
- Mit jelent, hogy a tűzeseti főkapcsoló „segédeszköz nélkül hozzáférhető”?
- Ki határozza meg a tűzeseti lekapcsolás helyét és paramétereit?
- Miért nem alkalmazható az áram-védőkapcsoló TN-C rendszerben?
- Mekkora legyen a mért fővezeték keresztmetszete a méretlenéhez képest?
- Hogyan csatlakozik a háztartási méretű kiserőmű a hálózathoz?
- Átvezethető-e a mért fővezeték idegen lakáson? Milyen feltételekkel?
- Mekkora egy lakás méretezési teljesítménye háromfázisú és egyfázisú ellátásnál?
- Sorolj fel öt készüléket, amit ez a teljesítmény lefed! És kettőt, amit nem!
- Írd fel az eredő méretezési teljesítmény képletét! Mit jelentenek a tagjai?
- Melyik tagra vonatkozik az egyidejűségi tényező, és melyikre nem?
- Írd fel az egyidejűségi tényező képletét! Mennyi 12 lakásra?
- Miért kell a P_e-t két csúcsidőszakra külön kiszámítani?
- Milyen egyidejűségi tényezőkkel kell számolni irodánál, nagykonyhánál és motoroknál?
- Milyen teljesítménytényezőt kell használni nem lakáscélú helyen a terhelhetőséghez?
- Mekkora lehet a földelési ellenállás? Milyen hosszú és mekkora keresztmetszetű lehet a T1 túlfeszültség-védő bekötővezetéke a fővezeték és a fő földelősín között?
- Miért kell a T1 túlfeszültség-védő bekötővezetékének rövidnek lennie? [JAVÍTVA 2026-09-13, lektor KRITIKUS (visszapótolt javítás): a 42–43. kérdés korábban a fő földelősín általános vezetőjére kérdezett rá; az 1 m / 16 mm² a T1 bekötővezetékére vonatkozik, MSZ 447:2019 4.6.3.]
- Mi a három szabályréteg, amely a mérőhelyre vonatkozik?
- Miért utasíthatja el az engedélyes egy szabvány szerint helyes mérőhelyet?
- Mit kell tenni a letöltött engedélyesi dokumentummal, és miért?
Tudáspróba
1. Mi a csatlakozási pont? a) A fogyasztásmérő kapcsa, ahol a mérés kezdődik. b) A közcélú és a felhasználói hálózat tulajdoni és felelősségi határa. c) Az a pont, ahol a csatlakozóvezeték leágaztatásra kerül a hálózatból. d) A mért főelosztó bemenete a lakásban.
2. Hol kell elhelyezni az első túláramvédelmi készüléket, ha a csatlakozóvezeték több felhasználási helyet lát el? a) A mérőhöz tartozó kismegszakítóként, felhasználási helyenként. b) Bárhol a méretlen fővezetéken, a tervező döntése szerint. c) Minden esetben a csatlakozó főelosztóban. d) A mért főelosztóban, az árszabásokhoz rendelve.
3. Mekkora a csatlakozóvezeték legkisebb keresztmetszete rézvezető esetén? a) 6 mm², mint az egy felhasználási helyet tápláló méretlen fővezetéknél. b) 1,5 mm², mint a rögzített szerelés mechanikai minimuma. c) 16 mm², ugyanannyi, mint alumíniumnál. d) 10 mm².
4. Mekkora a méretlen fővezeték legkisebb keresztmetszete, ha több felhasználási helyet lát el? a) 10 mm², anyagától függetlenül. b) 10 mm² réz, illetve 16 mm² alumínium. c) 6 mm², anyagától függetlenül. d) 16 mm², anyagától függetlenül.
5. Mekkora szabad terület kell a fogyasztásmérő előtt? a) Legalább 0,5 m mélységű, 2 m² alapterületű. b) Legalább 1,2 m mélységű, 2 m² alapterületű. c) Nincs rá szabványi előírás, az engedélyes határozza meg. d) Legalább 0,8 m mélységű, 1 m² alapterületű.
6. Kötelező-e az IP44 védettség a mérőszekrényre az MSZ 447 szerint? a) Nem – az IP44 csak a szabvány megjegyzésében szereplő ajánlás. b) Igen, kötelező előírás minden mérőszekrényre. c) Igen, de csak kültéri elhelyezésnél kötelező. d) Nem, mert a szabvány IP54-et ír elő helyette.
7. Milyen magasan lehetnek a fogyasztásmérő leolvasást igénylő részei? a) 0,3 és 2,2 m között, a szekrény típusától függően. b) Legfeljebb 1,5 m-re, mint az olvadóbiztosító. c) Legalább 0,6 m, legfeljebb 1,8 m magasan. d) Nincs rá előírás, csak a leolvashatóság a követelmény.
8. Mit jelent a 30-30 cm-es adat a fémhálózat-közelségnél? a) A mérőtől megengedett legkisebb távolságot a gázcsőig. b) A járulékos szigetelés túlnyúlását a mérőkön, az alátéttábla szélétől. c) A közös villany-gáz szekrény kötelező szellőzőnyílás-méretét. d) A mérőszekrény és a fal közötti szerelési hézagot.
9. Melyik nem kerülhet a fogyasztásmérőt tartalmazó rekeszbe? a) A tarifavezérlő készülék. b) A fogyasztásmérő. c) A mérő előtti, szerződés szerinti kismegszakító. d) A lakás áram-védőkapcsolója.
10. Melyik tagra vonatkozik az egyidejűségi tényező az eredő méretezési teljesítményben? a) Mindegyik tagra, a teljes összegre. b) Csak a háztartási részre, azaz az n · P_m szorzatra. c) Csak a vezérelt fűtési és vízmelegítő teljesítményre. d) Csak az átfolyós vízmelegítőre, ahol e = 0,2.
11. Mekkora egy lakás méretezési teljesítménye háromfázisú ellátásnál? a) 7,36 kW, ami 1×32 A-nek felel meg. b) 20 kW, a főbiztosító névleges árama alapján. c) 13,8 kW, ami 3×20 A-nek felel meg. d) 9 kW, a háromfázisú villanytűzhely teljesítménye.
12. Milyen jellegű az elosztói engedélyes mérőhelyi elvárása? a) Nem jogszabály és nem szabvány, de nélküle nincs bekapcsolás. b) Nemzeti szabvány, amelyet az MSZT ad ki és az MSZ 447 tartalmaz. c) Jogszabály, amelyet a villamosenergia-törvény állapít meg. d) Puszta ajánlás, amelytől a kivitelező szabadon eltérhet.
Források
| # | Állítás a fejezetben | Forrás |
|---|---|---|
| 1 | A csatlakozóberendezés lánca, a leágazási és a csatlakozási pont, a méretlen és a mért fővezeték, a fogyasztásmérő hely és a tűzeseti főkapcsoló fogalma | kutatas/23-csatlakozas-fogyasztasmero.md 1. és 2. szakasz, [SZ-447] MSZ 447:2019 3. fejezet |
| 2 | A zárópecsételt térbe nem kerülő elemek felsorolása (egyforrású szakmai forrás, ekként jelölve) | ugyanott 2. szakasz |
| 3 | Az első túláramvédelmi készülék elhelyezése és elhagyhatósága (4.3.1–4.3.4.) | [SZ-447] 4.3.1–4.3.4., kutatas/ocr-msz-447-2019.txt |
| 4 | A szabadvezetéki csatlakozás keresztmetszetei (10 mm² Cu / 16 mm² Al / 4 mm² egyéb; nullavezető, csupasz tartósodrony 25 mm²) | [SZ-447] 5.1.5–5.1.6. |
| 5 | A föld feletti legkisebb magasságok (5,5 / 5 / 4 / 3 m) – a másodlagos forrás téves adatát javítva | [SZ-447] 5.2.4. |
| 6 | Épületre feszítés: két rögzítés ≥ 600 mm-re; > 1,5 m tetőtartó kihorgonyzása ≥ 25 mm² acélsodronnyal, ≥ 45°-ban; tetőáttörés tömítése | [SZ-447] 5.2.5–5.2.6. |
| 7 | Távolságtartás: 0,1 m idegen tárgytól, 0,3 m távközlési leágazástól, kézzel elérhető tartományon kívül | [SZ-447] 5.2.7. |
| 8 | A felújítási szabály (teljes vagy 50 %-ot meghaladó felújításnál a csatlakozás környezetét e szabvány szerint kell kialakítani) | [SZ-447] 5.2.8. |
| 9 | Az NFA2X típusjelű önhordó kötegelt légvezeték mint elterjedt kivitel (három kereskedelmi és gyártói forrás, ekként jelölve) | kutatas/23-...md 3.1 szakasz, a 2026-09-02-i ellenőrzési kör |
| 10 | A feszültségesés-korlát (2 %, ebből 1 % + 1 %; csatlakozóvezeték hiányában a teljes 2 % a méretlen szakaszé) és az, hogy az MSZ 447 a melegedésre és a hibavédelemre nem ad többletkövetelményt | [SZ-447] 4.2.1–4.2.2. |
| 11 | A számítási képlet, a 0,75-ös aszimmetria-tényező, a lakóépületi cos φ = 1 és a nem lakáscélú cos φ = 0,7 | [SZ-447] 4.2.3.1., 4.2.4.3.; a képlet levezetése a 16. fejezetben |
| 12 | A méretlen fővezeték keresztmetszete ANYAGTÓL FÜGGETLENÜL ≥ 10 mm² / ≥ 6 mm²; a PEN/N ≥ fázisvezető – a másodlagos forrás „10 Cu / 16 Al” adatát javítva | [SZ-447] 6.2.2–6.2.3. |
| 13 | A betápláló és felszálló fővezeték védőcsövének belső átmérője ≥ 36 mm; a mérő bekötéséhez ≥ 0,5 m szabad hossz | [SZ-447] 6.1.3., 6.7.3. |
| 14 | A mérőváltós (közvetett) mérés vezetékeinek keresztmetszetei | [SZ-447] 6.2.x |
| 15 | A PEN épületen belüli alkalmazásának kiegyenlítőáram-figyelmeztetése és az, hogy új létesítésű felszálló fővezetékben a PEN-vezető használata tilos – a PE–N szétválasztás követelmény [JAVÍTVA 2026-09-13, lektor KRITIKUS (visszapótolt javítás): ez a sor korábban „ajánlás, nem tiltás”-ként közölte; helyesen az MSZ 447:2019 4.4.2. (új létesítésnél PEN tilos a felszálló fővezetékben), 6.1.1. (háromfázisú csatlakozásnál a méretlen fővezeték is 5 vezetékes) és 8.3. (új/felújított összekötő berendezés TN-S) pontja egyaránt KÖVETELMÉNYként írja elő] | [SZ-447] 4.4.2., 6.1.1., 8.3. |
| 16 | A mérőhely elhelyezése (egy és több felhasználási hely; pince, padlás, kétszintes lakás; egy szekrény, csoportos jelölés) | [SZ-447] 7.1.1. |
| 17 | A kezelhetőségi méretek: 0,8 m mélységű, 1 m² alapterületű szabad tér; a felújítási kivétel három feltétele | [SZ-447] 7.1.2. |
| 18 | A magassági követelmények: leolvasás/kezelés 0,6–1,8 m; olvadóbiztosító 0,6–1,5 m | [SZ-447] 8.x |
| 19 | A 2 m-es kezelőtér-magasság és az 50-50 mm-es oldalhézag (elosztói engedélyesi elvárás, két forrásból, ekként jelölve) | kutatas/23-...md 6.2 szakasz |
| 20 | 7.1.3. – a káros behatások elleni védelem követelménye, és hogy az IP44 csak MEGJEGYZÉS-beli ajánlás – a másodlagos forrás „IP44 kötelező” adatát javítva | [SZ-447] 7.1.3. |
| 21 | 7.1.4. – a zárópecsételhetőség és a felhasználó számára biztosítandó három művelet | [SZ-447] 7.1.4. |
| 22 | A keresztsínes rögzítés, a méretlen fővezetékek hozzáférhetetlensége, a vezetékek megkülönböztethetősége, a mérőrekesz felhasználói készülék nélkülisége, a fémszekrény korrózióvédelme | [SZ-447] 7.1.x, 7.1.9. |
| 23 | 7.1.8. – a 60 cm-es fémhálózat-távolság, a járulékos szigetelés 30-30 cm-es túlnyúlása, a közös szekrény szellőzése – a másodlagos forrás „30 cm távolság” adatát pontosítva | [SZ-447] 7.1.8. |
| 24 | A készülék-helyigények (engedélyesi adat, engedélyesenként és időben eltérhet – a jegyzet nem közli tényként) | kutatas/23-...md 6.3 szakasz |
| 25 | A tűzeseti lekapcsolás (egy helyről, a három kialakítási mód, a családi házas kivétel, a tervezői hatáskör) | [SZ-447] 4.7.1–4.7.2. |
| 26 | A 30 mA-es kiegészítő védelem ≤ 32 A aljzatokra; az RCD csak a mért oldalon, TN-C-ben nem | MSZ HD 60364-4-41 411.3.3. (hibavédelmi fejezetek); kutatas/23-...md 6.4 szakasz, két forrás |
| 27 | A mért fővezeték és a mért főelosztó szabályai (≥ a méretlen keresztmetszete; 0,5 m tartalék; 1,5 m-enkénti kötegelés; árszabásonkénti védelem; több RCD; HMKE-csatlakozás; idegen lakáson való átvezetés) | [SZ-447] 8.4., 8.8., 9.2.3–9.2.5., 9.3.1. |
| 28 | A méretezési teljesítmény (3×20 A = 13,8 kW / 1×32 A = 7,36 kW) és a lefedett készülékek szó szerinti felsorolása | [SZ-447] 4.2.3.2. |
| 29 | Az eredő méretezési teljesítmény (1) képlete, a két csúcsidőszakra vonatkozó előírás, a cos φ = 1, és hogy az eljárás csak többlakásos lakóépületre vonatkozik | [SZ-447] 4.2.3., 4.2.3.1. |
| 30 | Az egyidejűségi tényező e = 0,2 + 0,8/√n és a táblázatos értékek; az átfolyós vízmelegítő e = 0,2 | [SZ-447] 4.2.3.3–4.2.3.4. és A melléklet; a négyzetgyökös alak visszaellenőrizve az A melléklet táblázatán (16. fejezet) |
| 31 | A nem lakáscélú egyidejűségek (1 / ≥ 0,8 / 1 / ≥ 0,7 / 1 és 0,8) és a cos φ = 0,7 | [SZ-447] 4.2.4.1–4.2.4.3. |
| 32 | A földelés (≤ 10 Ω; fő földelősín kötelező) és a T1 túlfeszültség-védő bekötővezetéke a fővezeték és a fő földelősín között (≤ 1 m, ≥ 16 mm² réz) [JAVÍTVA 2026-09-13, lektor KRITIKUS (visszapótolt javítás): a sor korábban a fő földelősín általános vezetőjéhez rendelte az 1 m / 16 mm²-t; helyesen a T1 bekötővezetékének követelménye] | [SZ-447] 4.6.3. |
| 33 | A „számottevő földelés” kialakítási méretei (vízszintes ≥ 8 m, rúdföldelő ≥ 4 m vagy 2 × 2 m) és a fő földelősínhez csatlakozó védőösszekötő vezetők (6 Cu / 16 Al / 50 acél) (egyforrású szakmai forrás, ekként jelölve; a részletek a villámvédelmi és földelési fejezetek anyaga) | kutatas/23-...md 8. szakasz |
| 34 | Az elosztói engedélyesi réteg jellege, területi és időbeli változása, nyilvánossága | kutatas/23-...md 9. szakasz, két engedélyesi mérőhelyi dokumentum |
| 35 | A tervkötelezettség árnyalása – a „3×80 A felett mindig kell terv” állítás nem közölhető kerek szabályként, mert létezik egyszerűsített eljárás is | kutatas/23-...md 7. szakasz és 11. szakasz 2. pont, a 2026-09-02-i ellenőrzési kör (egy engedélyes 2025-ös „Tervkötelezettség” dokumentuma és a szakmai szövetség tájékoztatója) |
| 36 | A 20.1–20.8. mintapéldák levezetései | saját szerkesztés; a terhelhetőségi értékek a 16. fejezet B.52.2 és B.52.4 táblázatából |
| 37 | Tantárgyi és vizsgabesorolás: a KKK 6.3/3–4. és 6.4.2/3–4. pontja; a projektfeladat III. vizsgarésze (40 %) | kutatas/00-KKK-teljes-szoveg.txt; kutatas/00-programtanterv-teljes-szoveg.txt 3.10.1.6.4., 3.6.1.6.4. |
Amit a jegyzet szándékosan nem állít tényként vagy nem közöl: az elosztói engedélyesek konkrét készülék-helyigényeit (például egy- és háromfázisú mérő befoglaló méreteit) – ezek engedélyesi adatok, engedélyesenként és időben eltérhetnek, ezért a fejezet csak a létezésükre és a dokumentum elővételének kötelezettségére hívja fel a figyelmet; a „3×80 A felett mindig kell mérési terv jóváhagyásra” állítást kerek szabályként – az ellenőrzés szerint létezik egyszerűsített eljárás is bizonyos esetekre, ezért a jegyzet csak a tervkötelezettség elvét mondja ki, a határt és a kivételeket az aktuális engedélyesi dokumentumhoz utalja; a mérőváltós (közvetett) mérés részletes kialakítását (csak a vezeték-keresztmetszeteket említi); a földelés és az EPH teljes rendszerét – ezek a villámvédelmi és hibavédelmi fejezetek anyaga, itt csak a csatlakozásra vonatkozó követelmények szerepelnek. Engedélyesi eredettel jelölve, nem szabványi követelményként: a 2 m-es kezelőtér-magasság, az 50-50 mm-es oldalhézag, a szekrénytípus-elfogadás és a tervjóváhagyási gyakorlat. Egyforrású, ekként jelölve: a zárópecsételt térbe nem kerülő elemek felsorolása; a „számottevő földelés” kialakítási méretei és a védőösszekötő vezetők keresztmetszetei. Javított téves adatok (a másodlagos összefoglalókhoz képest, az eredeti szabványszöveg alapján): a szabadvezeték föld feletti magasságai; a méretlen fővezeték keresztmetszete (anyagtól függetlenül 10, illetve 6 mm², nem „10 Cu / 16 Al”); az IP44 nem kötelező, hanem ajánlás; és a 30 cm nem távolság, hanem a járulékos szigetelés túlnyúlása.