A földben vezetett kábel önálló technológia, saját szabvánnyal. Ez a fejezet a nyomvonal kijelölésétől és a kábelárok készítésétől a homokágyon, jelzőszalagon, védőcsövön és a közműkeresztezések védőtávolságain át az épületbe való bevezetésig visz, majd bemutatja a zsugortechnológiás kábelösszekötést és végelzárást – a szakma egyik legnagyobb kézügyességet igénylő műveletét. Az anyag gerince az MSZ 13207:2020 eredeti szövege, tíz kidolgozott mintapéldával.
- 19.1 A nyomvonal kijelölése; közműegyeztetés, a meglévő közművek felkutatása
- 19.2 A kábelárok: mélység, szélesség, homokágy, jelzőszalag, visszatöltés
- 19.3 A kábel behúzása és fektetése; hajlítási sugár, húzóerő, hőmérsékleti korlát
- 19.4 Keresztezések és megközelítések: más kábel, csővezeték, vasút, útburkolat
- 19.5 Épület falán és alapzatán való átvezetés; víz- és tűzálló átvezetés
- 19.6 Kábelvédelem: védőcső, védőelem, kábeljelző
- 19.7 Kisfeszültségű kábel szerkezete és a szerelvények típusai
- 19.8 Zsugortechnológiás kábelösszekötés lépésről lépésre
- 19.9 Zsugortechnológiás kábelvégelzárás
- 19.10 A kész kábelszakasz szerelői ellenőrzése és dokumentálása
- Összefoglalás
- Ellenőrző kérdések
- Tudáspróba
- Források
19.1 A nyomvonal kijelölése; közműegyeztetés, a meglévő közművek felkutatása
MSZ 13207:2020 – „0,6/1 kV-tól 20,8/36 kV-ig terjedő névleges feszültségű villamosenergia-kábelek és jelzőkábelek kiválasztása, fektetése és terhelhetősége”.
Ez a kábelfektetés magyar alapszabványa. A 2020-as kiadás több ponton eltér a korábbi 2000-estől; ahol ez a fejezet számot közöl, ott mindig a 2020-as kiadás értéke szerepel.
Ha régi tankönyvből vagy régi cikkből tanultál, ezek a leggyakoribb elavult adatok:
| Téma | Régi (2000-es kiadás) | Hatályos (2020) |
|---|---|---|
| A jelzőszalag felirata | „ERŐSÁRAMÚ KÁBEL” | „VILLAMOSENERGIA-KÁBEL” + az ÜZEMELTETŐ NEVE |
| A villámjel és a felirat ismétlése | 0,5 m-enként | legalább 2 m-enként |
| Homokágy | mindig kellett | I. és II. talajosztályú, semleges talajnál NEM szükséges |
És egy teljesen új előírás: a napelemes erőművek egyenáramú kábeleinél a pozitív és a negatív pólust külön védőcsőben kell vezetni.
A nyomvonal kijelölésének alapelve
A meglévő létesítmények keresztezését és megközelítését lehetőleg kerülni kell. Ha elkerülhetetlen, megfelelő védelmet kell alkalmazni, vagy irányított fúrásos fektetést.
A védelmet az új létesítménynél kell megvalósítani. Nem közterületen az MSZ 7487-2:1980 megközelítési és keresztezési előírásait is figyelembe kell venni [8.1.3.].
Ebből következik a nyomvonaltervezés sorrendje:
1. KÖZMŰEGYEZTETÉS: a meglévő közművek adatainak beszerzése minden érintett üzemeltetőtől (víz, gáz, csatorna, távhő, távközlés, villamos). 2. A NYOMVONAL MEGTERVEZÉSE úgy, hogy a keresztezések és megközelítések száma a lehető legkisebb legyen. 3. A MEGLÉVŐ KÖZMŰVEK HELYSZÍNI FELKUTATÁSA: nyomvonalkereső műszer, és ahol szükséges, KÉZI KUTATÓÁRKOLÁS. 4. A nyomvonal kitűzése a helyszínen. 5. A megmaradó keresztezésekhez és megközelítésekhez a VÉDELEM megtervezése (védőcső, elválasztás, irányított fúrás).
A közműtérképek ritkán pontosak: a régi vezetékek helye elmozdulhat, a terep feltöltődhetett, a dokumentáció hiányos lehet. Ezért ahol a gépi földmunka meglévő közmű közelébe ér, kézi kutatóárokkal kell megkeresni a vezetéket.
Egy megszakított gázvezeték vagy egy elvágott üvegszálas gerinckábel ára a kézi árkolás árának sokszorosa – nem beszélve a személyi sérülés kockázatáról.
19.2 A kábelárok: mélység, szélesség, homokágy, jelzőszalag, visszatöltés
A fektetési mélység
| Terep | Mélység |
|---|---|
| Szabályozott terep | 0,6–0,8 m [6.1.1.] |
| Szabályozatlan terep | legalább 1,0 m [6.1.2.] |
Ha a helyi körülmények miatt ez nem tartható [6.1.3.]:
- fokozott mechanikai szilárdságú VÉDŐBORÍTÁS, VAGY - legalább az MSZ EN 61386-24 szerinti KÖZEPES NYOMÁSÁLLÓSÁGÚ, NORMÁL (N) ÜTÉSÁLLÓSÁGÚ védőcső, - és a csökkentett mélységű szakaszokat a NYOMVONALRAJZON FEL KELL TÜNTETNI.
Árnyékolás nélküli kábel 0,6 m alatt csak ilyen védőcsőben vagy a szabvány B melléklete szerinti védőborítással fektethető [6.1.4.].
Az árok és az ágyazat
| Követelmény | Érték | Szabványhely |
|---|---|---|
| Az árok alján ne maradjon éles, darabos törmelék; a talaj szükség esetén semleges kémhatásúra cserélendő | – | 6.2.1. |
| 2,5 K·m/W-nál nagyobb hőellenállású talajnál jobb hővezetésű talajcsere ajánlott | – | 6.2.2. |
| Ágyazat (homokágy): nem szennyezett, semleges, D melléklet szerinti I. és II. talajosztálynál NEM szükséges; egyébként legalább 5 cm semleges, laza I–II. osztályú talaj- vagy homokréteg alul ÉS felül, üregmentesen | ≥ 5 cm | 6.2.3. |
| A szélső kábel és az árokfal között | ≥ 0,1 m | 6.3.1. |
| Egyetlen kábelrendszernél az árok szélessége | ≥ 0,4 m | 6.3.1. |
A gyakorlatban gyakran 10 cm homokágyat készítenek a szabványi 5 cm helyett. Ez szigorúbb a szabványnál, tehát megengedett – és ésszerű: a vastagabb ágyazat jobban kitölti az egyenetlenségeket, és biztosabban véd a visszatöltésbe kerülő kőtörmeléktől.
A szabvány a minimumot adja meg; efölé menni mindig szabad, alá menni soha.
Az elrendezés
| Követelmény | Érték | Szabványhely |
|---|---|---|
| A kábelek lehetőleg azonos mélységben | – | 6.3.2. |
| Több réteg esetén a rétegek között jól tömörített ágyazóréteg (a terhelhetőség csökkenésével számolni kell!) | ≥ 0,2 m | 6.3.2. |
| Egy síkban fektetett kábelek között | ≥ 0,07 m | 6.3.3. |
| Háromfázisú egyerű kábelek: érintő háromszögben vagy síkban, térköztartókkal | 0,07 m | 6.3.4. |
| Napelemes erőmű DC kábelei: a pozitív és a negatív pólus külön védőcsőben, a földből kilépésnél mechanikai védelemmel | – | 6.3.5. |
A jelzőszalag
Minden talajba fektetett közmű felett kötelező (MSZ 7487-2:1980, MSZ EN 50520 vagy MSZ EN 12613 szerint).
| Jellemző | Követelmény |
|---|---|
| Folytonosság | folyamatos legyen; toldás kötéssel vagy legalább 3,0 m átfedéssel |
| Elhelyezés | a kábel vagy védőcső felett legalább 0,3 m-re, általában a fektetési mélység felében |
| Szélesség | 100–200 mm |
| Vastagság | legalább 0,2 mm |
| Szín | sárga |
| Felirat | legalább 2 m-enként vörös villámjel és „VILLAMOSENERGIA-KÁBEL – ÜZEMELTETŐ NEVE” |
| Szakítószilárdság | ≥ 10 MPa (ha nem MSZ EN 50520 szerinti) |
| Szakadási nyúlás | ≥ 200 % |
A védőborítás
A jelzőszalag alatt, az ágyazórétegen, a 3,6/6 kV és nagyobb feszültségű kábelek felett kötelező; folyamatos és hézagmentes legyen. Anyaga betonlap vagy a szabvány B melléklete szerint vizsgált, ütésálló műanyag. Ha csak az enyhébb MSZ EN 50520-nak felel meg, alá +10 cm talaj kell. Ha a 30 cm-es fektetési mélység sem tartható: acél védőlemez [6.4.3.].
A kábel feletti első rétegeket kézzel kell tömöríteni. Döngölőgép közvetlenül kábelre vagy kábelszerelvényre nem kerülhet – a gépi tömörítést csak megfelelő takaróréteg (legalább a szabványos ágyazat és a jelzőszalag feletti töltés) felett szabad megkezdeni.
(Ez a szabály két, egymástól független gyakorlati forrásból igazolt; a hazai szabvány szövegében nem szerepel külön mondatként, ezért a jegyzet gyakorlati követelményként közli.)
19.3 A kábel behúzása és fektetése; hajlítási sugár, húzóerő, hőmérsékleti korlát
Két olyan mennyiség van, amit a kábelfektetés közben túl lehet lépni, és amelynek a következménye csak hónapokkal később derül ki: a hajlítási sugár és a húzóerő.
A hajlítási sugár
Ha a termékszabvány nem ad rá előírást:
| Kábeltípus | Legkisebb hajlítási sugár |
|---|---|
| Extrudált szigetelésű, egyerű | 15 · d |
| Extrudált szigetelésű, többerű | 12 · d |
| Papírszigetelésű, övszigetelt | 12,5 · d |
ahol d a kábel külső átmérője.
50 %-os csökkentés megengedett, ha mind a négy feltétel teljesül:
1. a hajlítás EGYSZERI, 2. a kábelt 30 fokra melegítik, 3. SZAKKÉPZETT dolgozó végzi, 4. SABLONRA hajlítják.
A kábel keresztmetszete ellapul, a szigetelés a hajlat külső oldalán megnyúlik és elvékonyodik, a belső oldalán felgyűrődik. Az érszigetelés és a köpeny közötti rétegek elválhatnak.
A kábel ettől nem szakad el azonnal – rendszerint működik. De az elvékonyodott szigetelésben a villamos térerősség megnő, és hónapok vagy évek múlva ott üt át. A hibahely megkeresése és javítása ekkor a teljes fektetés árával vetekszik.
A húzóerő
P = S · σ
ahol S a vezető keresztmetszete (mm²), és
| Vezetőanyag | σ |
|---|---|
| réz | 50 N/mm² |
| alumínium | 30 N/mm² |
Ekkora húzóerőnél a vezető nyúlása legfeljebb 0,2 %.
Az árnyékolás keresztmetszete nem számítható be.
A behúzás védőcsőbe
A védőcsőbe való behúzáskor a burkolat sérülésének megakadályozására 10 m-nél hosszabb húzásnál a kábelburkolatra ártalmatlan síkosítóanyagot kell használni [6.5.].
Az MSZ HD 60364-5-52 522.8.1. pontja általános tilalmat mond ki a szilikonolaj-tartalmú síkosítóra (lásd a 18. fejezetet). Ez a kábelbehúzásra is érvényes: a kábelgyártó által javasolt, szilikonmentes behúzózselét kell használni.
Hőmérsékleti korlát
A kábelt csak a termékszabvány vagy a gyártó által megadott hőmérséklet-tartományban szabad fektetni és kezelni. Hideg időben a PVC köpeny megmerevedik és megrepedhet a hajlításnál – ilyenkor a kábelt előmelegítve kell fektetni, vagy meg kell várni a melegebb időt.
(A hajlítási sugár 50 %-os csökkentésének második feltétele – a 30 °C-ra melegítés – pontosan ugyanezen a fizikán alapul: a meleg kábelköpeny hajlékonyabb.)
19.4 Keresztezések és megközelítések: más kábel, csővezeték, vasút, útburkolat
Kábel keresztezése kábellel
A 0,6/1 kV-nál nagyobb feszültségű kábel keresztezését kerülni kell; ha elkerülhetetlen, a fektetendő kábel védőcsőbe kerül [8.2.].
Távközlési berendezés keresztezése
A villamosenergia-kábel – ha nem hibrid – a távközlési berendezés FELETT fusson.
| Helyzet | Legkisebb távolság |
|---|---|
| alapeset | 0,5 m |
| helyhiánynál, ha mindkét kábel védőcsőben van, vagy az utólagos kábel védőcsőben + elválasztás | 0,2 m |
| szabadvezetékhez csatlakozó villamosenergia-kábelnél | 0,5 m – NEM csökkenthető |
A védőcső a keresztezéstől mindkét irányban legalább 0,5 m-ig érjen.
Távközlési berendezés megközelítése
| Feltétel | Legkisebb vízszintes távolság |
|---|---|
| eltérő üzemeltetőnél, alapeset | 1 m |
| helyhiánynál, elválasztással vagy védőcsővel | 0,5 m |
| tovább csökkentve, feltételekkel (0,6/1 kV: térköztartó elválasztás vagy védőcső; nagyobb feszültségnél a távközlési kábel védőcsőben vagy alépítményben + folytonos elválasztás, illetve N750 védőcső) | 0,3 m |
| azonos üzemeltetőnél, védőcsőben, legfeljebb 5 m együtthaladásnál | 0,1 m |
Külterületen, ha az energiaátviteli és a hírközlési kábel üzemeltetője nem azonos, a hírközlő kábel anyagától függetlenül legalább 1 m távolságot kell tartani.
Föld alatti távközlési alépítmény esetén a megközelítési távolság 0,2 m-re csökkenthető, ha a villamosenergia-kábel nem csatlakozik szabadvezeték-hálózathoz, és az alépítmény és a kábel közé elválasztást helyeznek el.
A nyomvonalas föld feletti távközlési berendezés föld alatti részei (tartószerkezetek, merevítők) és a villamosenergia-kábel között – külön védőintézkedés nélkül – 0,8 m; acél vagy beton védőcsőben, illetve védőborítással 0,3 m-re csökkenthető. A távközlési berendezések üzemi és védőföldeléseinek megközelítésénél a 0,8 m nem csökkenthető.
Távközlési alépítményben villamosenergia-kábel nem helyezhető el – kivéve a saját üzemeltetésű, 0,6/1 kV-os kábelt, felirattal [8.3.1.3.].
Két okból. Az egyik üzembiztonsági: a távközlési kábelen dolgoznak gyakrabban, és ha a villamos kábel van felül, azt kell előbb megtalálni – nem lehet „véletlenül” beleásni az erősáramú kábelbe a hírközlési hibakeresés közben.
A másik hőtani: a villamosenergia-kábel melegszik, és a hő felfelé jobban távozik. Ha a hírközlő kábel lenne fölötte, azt melegítené.
Közös kábeltérben, alagútban
A villamosenergia- és a hírkábel lehetőleg két oldalon legyen; azonos oldalon a villamosenergia-kábel FELÜL. A hírkábeltartókat időtálló felirattal kell ellátni [8.3.1.].
Utak megközelítése és keresztezése
- Utat keresztező kábelt VÉDŐMŰTÁRGYBAN (védőcső, tömbcsatorna, kábelcsatorna) kell elhelyezni [8.4.1.]. - Új létesítménynél és útfelbontással járó felújításkor a Megrendelővel egyeztetett mértékben TARTALÉK VÉDŐCSÖVET kell elhelyezni [8.4.2.]. - A védőműtárgy az útpálya járműközlekedésre szolgáló részén, illetve a járdaszegélyen 0,5 m-re NYÚLJON TÚL [8.4.3.]. - A védőműtárgy felső síkja és az ÚTBURKOLAT FELSZÍNE közötti legkisebb függőleges távolság - külön védőintézkedés nélkül - 1 m legyen [8.4.4.].
Ha az 1 m nem biztosítható, az út terhelési viszonyainak figyelembevételével méretezett különleges mechanikai szilárdságú műtárgyat kell alkalmazni.
Út alatt nem szabad a kábeleket egymással keresztezni.
Kábelt az úttest alatt, az úttengellyel párhuzamosan nem szabad fektetni. Ha a kábelt az úttengellyel párhuzamosan az úttest szélébe kell fektetni, azt a kerékvetőkön kívüli sávban kell elhelyezni. Ha más lehetőség nincs, az út- vagy közútkezelő hozzájárulásával fektethető az úttest alatt, vagy az úttest szélében védőcsőbe fektetve.
A szabvány megjegyzése: út alatt, védőcsőbe fektetett kábelvonalnál javasolt az egyerű kábelek alkalmazása a könnyebb szerelhetőség érdekében.
Melegvíz- és gőzvezeték
Melegvíz- vagy gőzvezeték – külön védőintézkedés nélkül – legfeljebb 5 m távolságra közelíthető meg. Ennél közelebb, illetve keresztezéskor:
- Meg kell határozni azt a távolságot, ahol a talaj hőmérséklete normál üzemben a 20 °C-ot nem haladja meg – a kábelt ezen a távolságon kívül kell elhelyezni [8.7.2.1.].
- Ha ez nem lehetséges, keresztezéskor a kábelt hőszigetelt védőcsőbe vagy kábelcsatornába kell helyezni, és kürtők útján természetes szellőzéssel ellátni úgy, hogy a kábel környezeti hőmérséklete legfeljebb 30 °C legyen [8.7.2.2.].
- A védőműtárgyak a keresztezési vagy megközelítési szakaszon mindkét irányban nyúljanak túl: melegvíz-vezetéknél 1-1 m-rel, gőzvezetéknél 1,5-1,5 m-rel. A védőműtárgyak közötti legkisebb függőleges távolság 0,5 m, amelyet gőzvezetéknél jó hőszigetelő anyaggal ki kell tölteni [8.7.2.3.].
Gáz- és kőolajvezeték
A gáz-, kőolaj- és kőolajtermék-szállító vezetékek megközelítési és keresztezési feltételeit az illetékes üzemeltetővel egyeztetni és a hatósággal engedélyeztetni kell [8.7.3.].
A szabvány itt szándékosan nem ad méretet: a gázvezeték melletti munkavégzés feltételeit az üzemeltető határozza meg, esetről esetre. Aki „általános ökölszabály” alapján ás gázvezeték mellett, az jogszabályt sért és életveszélyt okoz.
19.5 Épület falán és alapzatán való átvezetés; víz- és tűzálló átvezetés
Épületbe és építményekbe való bevezetéskor, alapozásokon és falakon való átvezetéseknél:
1. A kábelt VÉDŐCSŐBEN kell elhelyezni. 2. A védőcsövet a falban az épületszerkezet VÍZZÁRÓ kialakításának megfelelően kell elhelyezni. 3. A védőcső az épület belseje felé EMELKEDJEN (ha technológiai előírás máshogy nem rendelkezik). 4. A védőcső BELSŐ SZELVÉNYÉT a kábel behúzása után az épület szerkezetének megfelelően TÖMÍTENI KELL. 5. POLIURETÁNHABOT vagy más hasonló, vízzárásra nem minősített anyagot tömítésre alkalmazni TILOS! 6. A kábelvédőcsövek az alapozásban, falban NE KERESZTEZZÉK EGYMÁST. 7. A kábelt a talaj süllyedéséből, mozgásából eredő mechanikai igénybevételtől PÁRNÁZÁSSAL tehermentesíteni kell.
Ez a szabvány egyik legkonkrétabb, felkiáltójellel is megerősített tiltása. A purhab a helyszínen gyorsan felhabzik és jól néz ki, de nem vízzáró: a nyílt cellás szerkezete idővel átereszti a vizet, az UV-sugárzás és a nedvesség pedig lebontja.
A következmény: a pincébe folyó talajvíz, a beázott elosztó, és a kábel körüli állandó nedvesség.
A helyes megoldás vízzárásra minősített tömítőanyag vagy erre a célra gyártott tömszelence, illetve az épület építésekor elhelyezett célgyártmány.
Építményen belül
| Követelmény | Érték |
|---|---|
| A nem kábelcsatornában, illetve kábeltérben elhelyezett kábeleket mechanikai sérülések és az építmény rendeltetéséből fakadó egyéb igénybevételek ellen védeni kell | – |
| A közlekedési útvonalak mentén elhelyezett kábeleket mechanikai védelemmel kell ellátni | 1,8 m magasságig |
| Ha a nyomvonal egy része álmennyezetben halad, a vezető-keresztmetszet meghatározásakor figyelembe kell venni az álmennyezet alatti tér hőmérsékletét, a hőforrások hőteljesítményét és az átszellőzés mértékét | – |
| KÖF-kábelek álmennyezetben való elhelyezése TILOS | – |
| Ha az épület hálózata árnyékolás nélküli kábelekkel valósul meg, a fém kábeltartó szerkezetek érintésvédelmi megfelelőségét műszeres vizsgálattal kell ellenőrizni | – |
A szabvány megjegyzése a mechanikai védelemhez: a védelem az épület szerkezeti adottságainak felhasználásával is megoldható – falsarkokban, a mennyezet vagy a födémgerenda és a falak metszővonalában, falhornyokban való elhelyezéssel. Ezek hiányában védőcsőben, vezeték- vagy parapetcsatornában javasolt elhelyezni.
Szabadtéren
| Hely | Mechanikai védelem magassága |
|---|---|
| közterületen | a talajszinttől számított legalább 2,5 m |
| nem közterületen (például ipartelepen) | legalább 1,8 m |
| nem közterületen, közlekedési útvonalak mentén | legalább 2,5 m |
A kábeleket védeni kell a lehulló szilárd tárgyaktól (rakodóterek, szállítószalagok, daruk közelében), a várható hőhatásoktól és a káros vegyi behatásoktól is.
Tűzszakasz-átvezetés
A tűzszakaszhatáron való átvezetés tömítésére az MSZ HD 60364-5-52 527.2. pontja az irányadó – ezt a 18. fejezet tárgyalja részletesen (külső és belső tömítés; a 710 mm² / IP33 hármas kivétel).
A hazai szabályozás ehhez a Tűzterjedés elleni védelem TvMI-t (TvMI 7.7) rendeli: „A tűzgátló alapszerkezeteken kialakított áttöréseknél, a villamos vezetékrendszerek átvezetésénél a tűzterjedés elleni védelem biztosítására alkalmas műszaki lehetőségeket a Tűzterjedés elleni védelemre vonatkozó TvMI tartalmazza” (TvMI 7.7, 4.1.). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tűzgátló falon/födémen átvezetett kábelt minősített tűzgátló tömítőrendszerrel (tűzgátló hab, gyurma, tégla vagy mandzsetta) kell lezárni, a rendszer saját, bevizsgált alkalmazási feltételei szerint (kábelkitöltési arány, falvastagság, tömítés mélysége) – és az áttörést dokumentálni kell (azonosító tábla a fal mellett: a tömítőrendszer megnevezése, a tűzállósági osztály, a kivitelező és a dátum).
19.6 Kábelvédelem: védőcső, védőelem, kábeljelző
A védőcső méretezése
- EGY kábelnél: a védőcső belső átmérője a kábel külső átmérőjének LEGALÁBB KÉTSZERESE legyen. - TÖBB kábelnél vagy hibrid kábelnél: a cső átmérője a kábelek köré húzható körnek LEGALÁBB AZ 1,5-SZERESE legyen.
További védőcső-szabályok
| Szabály | Szabványhely |
|---|---|
| A különböző névleges feszültségű kábeleket külön védőcsőben kell elhelyezni; a védőcsövek között 50 mm távolságot kell tartani | 6.5.3. |
| A villamosenergia-kábeleket és a jelzőkábeleket külön védőcsőben kell elhelyezni | 6.5.4. |
| Jelzőkábelek akkor helyezhetők közös védőcsőbe, ha nem képezik egymás tartalékát | 6.5.5. |
| Védőcsőben nem szabad kábelösszekötőt elhelyezni | 6.5.6. |
| A védőcső belső felülete ne legyen érdes; a toldásoknál, peremeknél ne legyenek olyan kiálló részek, amelyek a kábelt behúzáskor megsérthetik | 6.5.7. |
| A védőcsöveket tengelyirányban, egyenes vonalban kell egymáshoz csatlakoztatni | 6.5.8. |
| A talajban a védőcsövet úgy kell elhelyezni, hogy vízzsák ne keletkezzen benne; a csővégek megfelelő tömítésével a beiszapolódás ellen védekezni kell (a vízzsák kiküszöbölése irányított fúrásnál nem biztosítható) | 6.5.9. |
| Tömbcsatornaelemek fektetése egyenes vonalon; irányváltásnál aknát kell létesíteni vagy előregyártott sarokidomot beépíteni | 6.5.10. |
Ez a 6.5.6. pont egyetlen mondata, de a gyakorlatban sokan megsértik: ha a behúzás közben kiderül, hogy a kábel rövid, kézenfekvőnek tűnik a csőben toldani.
Miért tilos? Mert az összekötő nem ellenőrizhető és nem javítható: kihúzni sem lehet, mert a szerelvény átmérője nagyobb a kábelénél és beszorul. Ha meghibásodik, a teljes csőszakaszt fel kell bontani.
Az összekötőt ezért mindig a cső két vége közötti nyílt árokszakaszon vagy aknában kell elkészíteni.
Kábeljelzés és nyomvonal-dokumentálás
A nyomvonalat a szabvány szerint meg kell jelölni, kábelleltárt kell vezetni, és a megvalósulási dokumentációt el kell készíteni. A csökkentett fektetési mélységű szakaszokat a nyomvonalrajzon fel kell tüntetni [6.1.3.].
Egy földkábel 30–50 évig üzemel. Ez alatt az idő alatt a területen építkeznek, utat újítanak, fákat ültetnek, más közműveket fektetnek. Aki a következő árkot ássa, nem téged fog kérdezni, hanem a nyomvonalrajzot fogja nézni.
Ezért kell a beméréskor rögzíteni a kábel helyét fix pontokhoz viszonyítva (épületsarok, kerítésoszlop, aknafedlap), és ezért kell a csökkentett mélységű szakaszokat külön megjelölni.
19.7 Kisfeszültségű kábel szerkezete és a szerelvények típusai
A kábel szerkezetét a 15. fejezet tárgyalja; itt csak annyit idézünk fel, ami a szerelvényezéshez kell: vezető – érszigetelés – (kitöltés) – (árnyékolás) – (páncél) – köpeny. A zsugorszerelvény mindegyik réteget a maga módján kezeli: a köpenyt a külső zsugorcső, az érszigetelést az érszintű zsugorcső, az árnyékolást pedig külön földelőcsatlakozás folytatja.
A kisfeszültségű (0,6/1 kV) zsugorszerelvények
| Szerelvénytípus | Mire való? |
|---|---|
| Végelzáró készlet (beltéri és kültéri) | a kábel végének lezárása és a csatlakozás kialakítása |
| Végelzáró sapka (ragasztóval) | tartalék vagy még be nem kötött kábelvég lezárása |
| Összekötő készlet (árnyékolatlan és árnyékolt kábelre) | két kábelvég toldása |
| Elágazó idom (2–4 ágú) | leágazás készítése a kábelvonalról |
| Javító mandzsetta | sérült köpenyszakasz helyreállítása |
(Ezt a termékcsalád-felosztást három vezető kábelszerelvény-gyártó hivatalos szerelési utasítása igazolja egyezően.)
A zsugorcsövek
| Típus | Jellemző |
|---|---|
| Vékonyfalú | ragasztó nélkül, jellemző zsugorodási arány 2:1 |
| Közepesen vastag falú | átmeneti kivitel |
| Vastagfalú | belső ragasztóréteggel („gyantás bélés”), jellemző zsugorodási arány 3:1 |
A 2:1 arány azt jelenti, hogy a cső a névleges (szállított) átmérőjének felére zsugorodik – például 3,2 mm-ről 1,6 mm-re. A 3:1 aránynál a harmadára.
Gyakorlati következmény: a nagyobb arányú cső több méretet lefed, ezért kevesebb féleséget kell raktáron tartani, és könnyebben ráhúzható a vastagabb részekre (saru, toldóhüvely), miközben a vékonyabb részekre is rászorul.
A vastagfalú, belső ragasztóréteges zsugorcső a zsugorítás hevétől megolvadó ragasztóval tölti ki a kábel felületének egyenetlenségeit, és ez adja a vízzáró lezárást.
Ha ragasztó nélküli csövet használsz kültéri végelzáróhoz, a víz a cső alatt, a kábelköpeny mentén bekúszik – és a hiba a következő télen jelentkezik.
Mindig a készlethez adott zsugorelemet használd, a gyártó utasítása szerint.
19.8 Zsugortechnológiás kábelösszekötés lépésről lépésre
A kábelösszekötés a KKK közvetlen követelménye: „összekötést készít kisfeszültségű kábelen”.
Az öt technológiai lépés
1. KÁBEL-ELŐKÉSZÍTÉS
- pontos hántolási hosszak a gyártó utasítása szerint
- a köpenyvágás KÚPOSAN (nem lépcsősen) végződjön
- sorja- és csipkementes vágásél
- a két kábelvég eltolva, hogy a toldóhüvelyek ne essenek egy síkba
2. TISZTÍTÁS
- zsír- és pormentes felület, oldószeres tisztítás
- még a rongyszösz is részleges kisülést, kúszóáramot okozhat
3. TOLDÓHÜVELY PRÉSELÉSE
- ANYAG-KOMPATIBILITÁS: alumínium vezetőhöz alumínium vagy bimetál
hüvely; réz-alumínium közvetlen párosítás TILOS
- KALIBRÁLT présszerszám, a gyártó által előírt présnyomással
- a préselés után a sorja letisztítása
4. ZSUGORÍTÁS
- a ragasztós zsugorelemek alatti felület ÉRDESÍTÉSE és ELŐMELEGÍTÉSE
- egyenletes, KÖRKÖRÖS zsugorítás (lágy láng vagy hőlégfúvó)
- buborék- és ráncmentesen, a szerelvény közepétől a végei felé haladva
- az árnyékolás folytonosságának helyreállítása (földelőcsatlakozás)
5. ELLENŐRZÉS
- szemrevételezés: egyenletes zsugorodás, kilépő ragasztó a végeken
- a szerelvény azonosító jelölése
- a kész kábelvonal vizsgálata (19.10 alfejezet)(Ezt az ötlépéses sorrendet három, egymástól független gyártó – TE Connectivity/Raychem, Nexans és Ensto – hivatalos szerelési utasítása egyezően írja elő.)
A két fém között elektrolitikus (galvánkorróziós) folyamat indul meg nedvesség jelenlétében: az alumínium oldódik, a kötés ellenállása nő, melegszik, végül szétég.
Ennek a szabványi alapja az MSZ HD 60364-5-52 522.5.2. pontja: egymásra elektrolitikus hatású különböző fémek nem érintkezhetnek külön intézkedés nélkül.
A megoldás a bimetál (Cu-Al) saru vagy toldóhüvely, amelynek a két vége különböző fémből készült, és a fémek közötti átmenet gyárilag, hegesztéssel van kialakítva.
Mert a lépcsősen, derékszögben elvágott köpeny éle alá levegő szorul a zsugorításnál, és ott üreg marad – ez a víz belépési pontja, és villamos szempontból a térerősség-csúcs helye.
A kúpos (ferdére vágott) köpenyvég viszont sima átmenetet ad: a zsugorcső felfekszik rá, a ragasztó kitölti a hézagot, és nem marad üreg.
Ugyanez az elv a végelzárónál és a javító mandzsettánál is.
19.9 Zsugortechnológiás kábelvégelzárás
A KKK szó szerint így fogalmaz: „Kábelvégelzárót szerel 1 kV-os kábelre zsugortechnológiával.” Ez a szakma egyik legnagyobb kézügyességet és fegyelmet igénylő művelete.
A végelzárás menete
1. A kábelvég ELŐKÉSZÍTÉSE
- a kábel rögzítése, a végelzáró helyének kijelölése
- a köpeny eltávolítása a gyártó által előírt hosszon, KÚPOS
köpenyvéggel
- az árnyékolás (ha van) visszahajtása vagy leválasztása a
földelőcsatlakozáshoz
2. TISZTÍTÁS
- a köpeny és az érszigetelés oldószeres zsírtalanítása
- a ragasztós elemek alatti felület érdesítése
3. AZ ELOSZTÓIDOM ("kesztyű") felzsugorítása
- a köpenyvégre, a szétváló erek tövére
- egyenletes, körkörös melegítéssel, a közepétől kifelé
4. AZ ÉRSZINTŰ ZSUGORCSÖVEK felhúzása és zsugorítása
- érenként, a kesztyű ujjától a saru felé haladva
5. A SARUK PRÉSELÉSE
- anyag-kompatibilis saru, kalibrált présszerszám
- a saru nyakának lezárása zsugorcsővel vagy tömítőszalaggal
6. FÖLDELÉS
- az árnyékolás (és páncél) bekötése a védőföldelésbe
- ez a leggyakrabban ELMARADÓ lépés!
7. FELIRATOZÁS ÉS ELLENŐRZÉS
- a fázisok azonosító jelölése
- szemrevételezés, majd a 19.10 szerinti vizsgálatA gyártói tapasztalat szerint a végelzárók és összekötők meghibásodásának túlnyomó része négy okra vezethető vissza:
1. ELMARADT FÖLDELŐCSATLAKOZÁS - az árnyékolás vagy a páncél nincs bekötve, így hiba esetén nem folyik el a hibaáram. 2. LAZA PRÉSKÖTÉS - rossz présszerszám, hiányzó vagy nem kalibrált présnyomás; a kötés melegszik és tönkremegy. 3. SZENNYEZETT FELÜLET - zsír, por, rongyszösz a zsugorelem alatt; kúszóáram és részleges kisülés. 4. ROSSZ SARUVÁLASZTÁS - nem anyag-kompatibilis vagy nem a keresztmetszethez való saru.
Mind a négy hiba a szerelés pillanatában láthatatlan, és mind a négy hónapokkal vagy évekkel később okoz meghibásodást.
A gyártói utasítások propán-butános lágy lángot vagy hőlégfúvót írnak elő. Amire figyelni kell:
- lágy, sárgás láng, nem éles kék – az éles láng átégeti a zsugorcsövet;
- állandó mozgatás körkörösen – az egy helyben tartott láng megolvasztja az anyagot;
- a szerelvény közepétől a végei felé haladj, hogy a levegő ki tudjon szorulni;
- a zsugorítás akkor kész, ha a ragasztó egyenletesen kilép a zsugorelem végein.
A kilépő ragasztógyűrű a legjobb vizuális visszajelzés: ha nincs, a zsugorítás nem volt elegendő; ha egyenetlen, valahol üreg maradt.
A termékszabvány
A kábelszerelvények termékszabványa a középfeszültségű tartományra az MSZ HD 629.1 S3, illetve az MSZ HD 629.2 S2 – „Test requirements for accessories for use on power cables of rated voltage from 3,6/6(7,2) kV up to 20,8/36(42) kV”.
A HD 629 sorozat a 3,6/6 kV és a fölötti feszültségű kábelek szerelvényeire vonatkozik – a villanyszerelő munkaterülete viszont a 0,6/1 kV. A jelzetet azért közöljük, mert a szakmai irodalomban gyakran találkozol vele.
A szabvány szövege a jegyzet készítésekor nem állt rendelkezésre (a jelzet két másodlagos katalógus-forrásból igazolt), ezért a jegyzet a HD 629 tartalmából semmilyen számértéket nem közöl.
19.10 A kész kábelszakasz szerelői ellenőrzése és dokumentálása
Az MSZ 13207:2020 9. fejezete külön tárgyalja a kábelvonalak vizsgálatát, és két időpontot jelöl ki.
A kábel szerelésének MEGKEZDÉSE ELŐTT, kábelszakaszonként:
- SZEMREVÉTELEZÉSSEL ellenőrizni kell a burkolat épségét; - meg kell mérni az erek SZIGETELÉSI ELLENÁLLÁSÁT.
A szerelési munkák BEFEJEZÉSE UTÁN, a teljes kábelvonalon, az üzembe helyezést megelőzően el kell végezni a 9.2., 9.3., 9.4. és 9.5. szakasz szerinti vizsgálatokat.
Mert így derül ki, hogy a hiba a szállításból, a tárolásból vagy a fektetésből származik-e – vagy a saját szerelésedből.
Ha a dobról levett kábelen már a fektetés előtt hibát mérsz, az a szállítói reklamáció tárgya. Ha a fektetés után, de a szerelvényezés előtt mérsz hibát, akkor a fektetés sértette meg. Ha csak a végén mérsz, akkor nem tudod, kinek a hibája – és a te költséged lesz.
A folytonosság ellenőrzése és az azonosítás
A kábelvonal minden egyes vezetőjének és árnyékolásának folytonosságát ellenőrizni kell, ezt követően az erek azonosítását el kell végezni, majd az ereket azonosító jelöléssel kell ellátni.
A szigetelési ellenállás ellenőrzése
A kábelvonal minden egyes erének szigetelési ellenállását meg kell mérni:
| Kábeltípus | A mérés a … között történik |
|---|---|
| erenként árnyékolt (radiális igénybevételű) | a vezető és az árnyékolás között |
| egyéb (nem radiális igénybevételű) | a vizsgált ér vezetője és a köpenyszerkezet fém szerkezeti elemeivel összekötött többi vezető között |
| árnyékolás nélküli | a vizsgált ér vezetője és a többi ér egymással összekötött vezetője között |
A mérőfeszültség:
| A kábel névleges feszültsége | Mérőfeszültség |
|---|---|
| 0,6/1 kV | 1 kV |
| 0,6/1 kV-nál nagyobb | 5 kV |
A vizsgálófeszültség egyenfeszültség legyen, és a mérőműszer teljesítménye legyen alkalmas a kábel feltöltésére.
A leolvasás a mérőfeszültség rákapcsolása után a műszermutató kitérésének állandósult helyzetében, de legkorábban 1 perc múlva történjen.
| Szigetelés | Legkisebb érték 20 °C-on |
|---|---|
| Telített papírszigetelés (6/10 – 20,8/36 kV) | 100 MΩ·km |
| Polietilén és térhálósított polietilén (XLPE) | 500 MΩ·km |
| PVC | az 1. táblázat szerint, egyerű kábelekre |
A 20 °C-tól eltérő hőmérsékletnél korrekciós tényezőt kell alkalmazni (papírszigetelésre a 2., PVC-re a 3. táblázat szerint). Polietilén és XLPE szigetelésnél nem kell átszámítást végezni.
A korrekciót úgy kell alkalmazni, hogy a mért szigetelési ellenállást meg kell szorozni a táblázat szerinti n tényezővel – így kapjuk a 20 °C-ra vonatkoztatott értéket.
A szabvány a szigetelési ellenállást MΩ·km egységben adja meg, mert a szigetelési ellenállás fordítottan arányos a kábel hosszával: minél hosszabb a kábel, annál nagyobb a szivárgási felület, tehát annál kisebb a mért ellenállás.
Az adott szakaszra érvényes minimum tehát:
R_min = (a táblázati érték MΩ·km-ben) / (a kábel hossza km-ben)
Egy 500 MΩ·km-es XLPE kábelnél 200 m hosszon: 500 / 0,2 = 2500 MΩ a minimum. Egy 2 km-es szakaszon viszont már csak 250 MΩ.
Aki a táblázati számot közvetlenül a műszer leolvasásához hasonlítja, hosszú kábelnél feleslegesen hibásnak minősít, rövid kábelnél pedig átenged egy hibás szakaszt.
Az egyenletesség vizsgálata
A szigetelési ellenállás alapján a kábelvonal kétféle szempontból minősíthető:
1. az erek szigetelési ellenállásainak ABSZOLÚT ÉRTÉKE szerint (a fenti táblázat) - EZ MINDEN feszültségosztályra érvényes, 2. az erek EGYMÁSHOZ VISZONYÍTOTT értékei szerint - a kábelvonal szigetelési ellenállása akkor egyenletes, ha az egyes ereken mért értékek nem térnek el jelentősen az átlaguktól.
A szabvány kimondja: „0,6/1 kV-os villamosenergia-kábelekre és jelzőkábelekre nincs előírás a szigetelési ellenállás egyenletességére” [9.3.4.]. Ez a szempont csak a nagyobb (3,6/6 kV feletti) feszültségű kábeleknél alkalmazandó. A 0,6/1 kV-os hálózat (ami a villanyszerelő gyakorlatában a tipikus eset) kizárólag az abszolút érték szerint minősül.
Ehhez kapcsolódik egy üzembe helyezési engedmény [9.3.4.]: ha a mért érték nem éri el az előírt minimumot, de legalább annak 80 %-a, a kábelvonal műszaki-gazdasági megfontolással indokolt esetben üzembe helyezhető.
A szabvány megjegyzései szerint a korszerű szigetelésiellenállás-mérő műszerek eredményeiből számíthatók a szigetelőanyag polarizációjára vonatkozó jellemzők – a dielektromos abszorpciós tényező (DAR = R₆₀/R₁₅) és a polarizációs index (PI = R₆₀₀/R₆₀) –, és ezek alkalmazása javasolt.
A dokumentálás
A kész kábelszakaszról el kell készíteni:
| Dokumentum | Tartalma |
|---|---|
| Nyomvonalrajz | a kábel bemért helye fix pontokhoz viszonyítva; a csökkentett fektetési mélységű szakaszok külön megjelölve |
| Kábelleltár | a kábel típusa, keresztmetszete, hossza, a szerelvények helye és típusa |
| Mérési jegyzőkönyv | folytonosság, érazonosítás, szigetelési ellenállás (a mérőfeszültséggel és a hőmérséklettel együtt) |
| Megvalósulási dokumentáció | a 14. fejezet szerint |
| Fotódokumentáció | a nyitott árokról, a szerelvényekről, a tömítésekről – a visszatöltés előtt |
Amint a földet visszatöltötték, a nyomvonal láthatatlan. Egy visszatöltés előtti fotósorozat – mérőszalaggal, fix pontokkal a képen – később minden vitát eldönt, és a következő kivitelező munkáját is megkönnyíti.
Ez ugyanaz az elv, mint a 17. fejezet felmérési fotódokumentációjánál: léptékadó a képen.
19.1. mintapélda – Fektetési mélység és védelem
Feladat. Három szakaszon kell földkábelt fektetni. Mekkora mélység és milyen védelem kell?
a) Kertes ház udvarán, rendezett, szabályozott terepen b) Szántóföldön, szabályozatlan terepen c) Egy meglévő betonalap miatt egy 4 m-es szakaszon csak 0,45 m mélység érhető el
Megoldás.
| Eset | Mélység | Védelem |
|---|---|---|
| a) | 0,6–0,8 m [6.1.1.] | nincs külön követelmény |
| b) | legalább 1,0 m [6.1.2.] | nincs külön követelmény |
| c) | 0,45 m – a szabványi mélység nem tartható | fokozott mechanikai szilárdságú védőborítás, vagy legalább az MSZ EN 61386-24 szerinti közepes nyomásállóságú, normál (N) ütésállóságú védőcső [6.1.3.] |
A c) esetben van egy további, könnyen elfelejtett kötelezettség: a csökkentett mélységű szakaszt a nyomvonalrajzon fel kell tüntetni [6.1.3.].
Válasz. a) 0,6–0,8 m · b) ≥ 1,0 m · c) 0,45 m védőborítással vagy N-osztályú védőcsővel, és a nyomvonalrajzon jelölve.
Tanulság. A c) eset mutatja a szabvány logikáját: a kisebb mélységet nem tiltja, hanem kompenzálni kell – és a kompenzációt dokumentálni is kell, hogy a következő kivitelező tudjon róla.
19.2. mintapélda – A kábelárok méretezése és rétegrendje
Feladat. Egy 0,6/1 kV-os, négyerű földkábelt kell fektetni szabályozott terepen, 0,7 m mélységben. A talaj III. talajosztályú, kissé köves. Add meg az árok szélességét és a rétegrendet!
Megoldás.
1. Az árok szélessége. Egyetlen kábelrendszernél a szabvány szerint legalább 0,4 m [6.3.1.]. Ellenőrzés: a szélső kábel és az árokfal között legalább 0,1 m kell – egy kábelnél ez két oldalon 0,2 m, tehát a 0,4 m bőven elég.
2. A rétegrend alulról felfelé.
| # | Réteg | Vastagság / hely |
|---|---|---|
| 1 | Ágyazóréteg (a talaj III. osztályú, tehát homokágy KELL) | legalább 5 cm semleges, laza I–II. osztályú talaj vagy homok, üregmentesen |
| 2 | A kábel | 0,7 m mélységben |
| 3 | Ágyazóréteg felül | legalább 5 cm |
| 4 | Visszatöltés kézi tömörítéssel | a jelzőszalag szintjéig |
| 5 | Jelzőszalag | a kábel felett legalább 0,3 m-re, általában a fektetési mélység felében, azaz kb. 0,35 m mélyen |
| 6 | Visszatöltés, ezen a szinten már gépi tömörítéssel is | a terepszintig |
3. Védőborítás? A kábel 0,6/1 kV-os, a védőborítás viszont a 3,6/6 kV és nagyobb feszültségű kábelek felett kötelező [6.4.3.] → itt nem kötelező.
4. Az árok alja. Nem maradhat éles, darabos törmelék [6.2.1.]; a köves talajt ki kell szedni vagy le kell cserélni.
Válasz. 0,4 m széles árok, 5-5 cm homokágy alul és felül, jelzőszalag kb. 0,35 m mélyen, védőborítás nem kötelező.
Mert így időben kerül elő. Aki ás, a szalagot kb. félúton találja meg – van még 0,35 m mélysége, hogy megálljon és kézi ásásra váltson.
Ha a szalag közvetlenül a kábel fölött lenne, a gép már a szalaggal együtt vágná el a kábelt.
19.3. mintapélda – A hajlítási sugár ellenőrzése
Feladat. Egy többerű, extrudált szigetelésű kábel külső átmérője 28 mm. (a) Mekkora a legkisebb megengedett hajlítási sugár? (b) Egy aknában csak 200 mm sugarú ív fér el – mit lehet tenni? (c) Mennyi lenne ugyanez egyerű kábelnél?
Megoldás.
(a) Többerű kábel: a szabvány 5.6. pontja szerint 12 · d.
R = 12 · 28 = 336 mm
(b) A 200 mm nem elég. Két lehetőség van:
1. NAGYOBB akna vagy más nyomvonalvezetés - ez az elsődleges megoldás. 2. Az 50 %-os CSÖKKENTÉS, de CSAK akkor, ha MIND A NÉGY feltétel teljesül [5.6.]: - a hajlítás EGYSZERI, - a kábelt 30 fokra melegítik, - SZAKKÉPZETT dolgozó végzi, - SABLONRA hajlítják.
Ha mind a négy feltétel teljesül:
R_csökkentett = 336 / 2 = 168 mm ≤ 200 mm ✔
(c) Egyerű kábelnél: 15 · d.
R = 15 · 28 = 420 mm
Válasz. (a) 336 mm · (b) csak a négy feltétel együttes teljesülésével, 168 mm-re csökkenthető · (c) 420 mm.
Tanulság. Figyeld meg, hogy az egyerű kábelnek nagyobb a hajlítási sugara (15·d a 12·d helyett). Ennek oka a szerkezete: az egyerű kábel vezetője tömörebb és merevebb, a hajlításnál nagyobb a szigetelés megnyúlása.
19.4. mintapélda – A megengedett húzóerő
Feladat. Mekkora húzóerővel szabad behúzni (a) egy 4 × 25 mm² alumínium, (b) egy 4 × 25 mm² réz vezetős kábelt?
Megoldás. A szabvány 5.7. pontja szerint P = S · σ, ahol S a vezető keresztmetszete.
A teljes vezető-keresztmetszet:
S = 4 × 25 = 100 mm²
(a) Alumínium, σ = 30 N/mm²:
P = 100 · 30 = 3000 N = 3,0 kN
(b) Réz, σ = 50 N/mm²:
P = 100 · 50 = 5000 N = 5,0 kN
Válasz. (a) 3,0 kN · (b) 5,0 kN.
Tanulság. A réz ugyanakkora keresztmetszetnél 67 %-kal nagyobb húzóerőt bír. Ezért van, hogy ugyanazon a nyomvonalon az alumínium kábelhez több behúzási pont, görgő és esetleg kábelhúzó gép kell.
A szabvány kifejezetten kiköti: a húzóerő számításánál az árnyékolás keresztmetszete nem számítható be [5.7.].
Ok: a húzóerőt a húzófej vagy a kábelharisnya a vezetőkre adja át; az árnyékolás vékony rézhuzal vagy fólia, amely a húzástól szétszakadna, mielőtt érdemi erőt felvenne.
19.5. mintapélda – A védőcső átmérőjének meghatározása
Feladat. Mekkora belső átmérőjű védőcső kell? (a) Egy kábel, külső átmérője 28 mm. (b) Három azonos kábel, egyenként 20 mm külső átmérővel, érintő háromszög elrendezésben.
Megoldás.
(a) Egy kábel. A 6.5.2. pont szerint a védőcső belső átmérője a kábel külső átmérőjének legalább kétszerese:
D_belső ≥ 2 · 28 = 56 mm
(b) Három kábel. Előbb meg kell határozni a kábelek köré húzható kör átmérőjét.
Érintő háromszög elrendezésben a három kör középpontja egyenlő oldalú háromszöget alkot, amelynek oldala d = 20 mm. A középpontok körülírt körének sugara:
r_közép = d / √3 = 20 / 1,732 = 11,55 mm
A teljes körülírt kör sugara ehhez még hozzáadja az egyes kábelek sugarát:
R = 11,55 + 20/2 = 11,55 + 10 = 21,55 mm D_körülírt = 2 · 21,55 = 43,09 mm
(Általánosan: érintő háromszögnél a körülírt kör átmérője a kábelátmérő 2,1547-szerese.)
A 6.5.2. szerint a cső átmérője ennek legalább 1,5-szerese:
D_belső ≥ 1,5 · 43,09 = 64,6 mm → a katalógusból a következő nagyobb méret
Válasz. (a) legalább 56 mm, (b) legalább 65 mm belső átmérő.
1. A különböző névleges feszültségű kábeleket külön védőcsőben kell elhelyezni, és a védőcsövek között 50 mm távolságot kell tartani [6.5.3.]. Villamosenergia- és jelzőkábel szintén külön csőbe [6.5.4.].
2. Védőcsőben nem szabad kábelösszekötőt elhelyezni [6.5.6.]. Ha a cső hosszabb, mint a rendelkezésre álló kábelhossz, akkor nem a csőben toldunk, hanem a nyomvonalat kell úgy kialakítani, hogy az összekötő nyílt árokszakaszra vagy aknába kerüljön.
19.6. mintapélda – Keresztezés távközlési kábellel
Feladat. Egy 0,6/1 kV-os földkábelt kell fektetni, amely keresztez egy meglévő távközlési kábelt. A helyszínen csak 0,25 m függőleges távolság érhető el. Megvalósítható-e, és hogyan?
Megoldás.
1. Melyik legyen felül? A villamosenergia-kábel – ha nem hibrid – a távközlési berendezés FELETT fusson [8.3.2.].
2. Az alaptávolság. A megengedett legkisebb távolság 0,5 m. A rendelkezésre álló 0,25 m ennél kevesebb.
3. A csökkentés feltétele. A távolság 0,2 m-re csökkenthető, ha
- MINDKÉT kábel védőcsőben van, VAGY - az UTÓLAGOS kábel védőcsőben van + elválasztás.
Mivel a villamosenergia-kábel az utólagos, elég azt védőcsőbe helyezni és elválasztást beépíteni.
4. A védőcső hossza. A védőcső a keresztezéstől mindkét irányban legalább 0,5 m-ig érjen – tehát a keresztezés vonalától mérve összesen legalább 1,0 m hosszú csőszakasz kell.
5. Ellenőrzés. Csatlakozik-e a kábel szabadvezeték-hálózathoz? Ha igen, a 0,5 m NEM csökkenthető, és a 0,25 m-es megoldás tilos.
Válasz. Megvalósítható 0,25 m-rel (a 0,2 m-es minimum felett), ha a villamosenergia-kábel védőcsőben van, elválasztással, a védőcső a keresztezéstől mindkét irányban legalább 0,5 m-ig ér, és a kábel nem csatlakozik szabadvezeték-hálózathoz.
19.7. mintapélda – Út alatti átvezetés
Feladat. Egy 6,0 m széles útpályát kell keresztezni, mindkét oldalon járdaszegéllyel. Milyen hosszú védőcső kell, és milyen mélyen kell fektetni?
Megoldás.
1. A védőműtárgy hossza. A védőműtárgy a járdaszegélyen 0,5 m-re nyúljon túl mindkét oldalon [8.4.3.]:
L = 6,0 + 2 · 0,5 = 7,0 m
2. A mélység. A védőműtárgy felső síkja és az útburkolat felszíne közötti függőleges távolság legalább 1 m legyen [8.4.4.].
Figyelem: ez nem a szokásos 0,6–0,8 m-es fektetési mélység! Az út alatt mélyebbre kell menni.
3. Ha az 1 m nem biztosítható: az út terhelési viszonyainak figyelembevételével méretezett különleges mechanikai szilárdságú műtárgy kell.
4. Két tiltás, amit ellenőrizni kell:
- Út alatt NEM szabad a kábeleket egymással keresztezni [8.4.4.]. - Kábelt az úttest alatt, az ÚTTENGELLYEL PÁRHUZAMOSAN nem szabad fektetni [8.4.4.].
5. Amit érdemes megtenni: új létesítménynél és útfelbontással járó felújításkor a Megrendelővel egyeztetett mértékben tartalék védőcsövet kell elhelyezni [8.4.2.] – hiszen az utat legközelebb nem szívesen bontják fel.
Válasz. Legalább 7,0 m hosszú védőműtárgy, a felső síkja az útburkolattól legalább 1 m mélyen, tartalék védőcsővel.
19.8. mintapélda – Kábelhossz-számítás nyomvonalról
Feladat. Egy földkábeles csatlakozó kábelhosszát kell meghatározni. Adatok:
- az árok vízszintes hossza: 42,0 m - fektetési mélység: 0,8 m - mindkét végén épületbe lép be, és az épületen belül 1,2 m magasságig kell felvezetni - a két végelzárónál 1,5-1,5 m kábelhajlatot kell hagyni (a feladat adata) - a nyomvonal közepén egy összekötő lesz, ahol 1,0-1,0 m kábeltöbbletet kell hagyni (a feladat adata)
Megoldás.
| Tétel | Számítás | Hossz |
|---|---|---|
| Vízszintes árokszakasz | – | 42,0 m |
| Felfutás mindkét végén (mélység + belső magasság) | 2 × (0,8 + 1,2) | 4,0 m |
| Kábelhajlat a két végelzárónál | 2 × 1,5 | 3,0 m |
| Kábeltöbblet az összekötőnél | 2 × 1,0 | 2,0 m |
| Összesen | 51,0 m |
A kiszerelési egységre kerekítve (a gyártói dobhossz szerint): 55 m.
Válasz. A szükséges kábelhossz 51,0 m, rendelendő 55 m.
1. Az összekötő nem kerülhet védőcsőbe [6.5.6.] – meg kell nézni a nyomvonalrajzon, hogy a nyomvonal közepén nincs-e éppen út- vagy közműkeresztezés védőcsővel. Ha van, az összekötőt el kell tolni.
2. Ha a nyomvonalon hídszerkezet vagy dilatációs hézag van, oda a szabvány külön kábeltöbbletet (kábelhajlatot) ír elő a mozgás felvételére – ezt is hozzá kell adni.
19.9. mintapélda – Zsugorvégelzáró szerelése: mi hiányzik?
Feladat. Egy tanuló elkészített egy kültéri zsugorvégelzárót egy 4 × 25 mm² alumínium kábelre. Az ellenőrzésnél ezt látod:
a) A köpeny derékszögben, lépcsősen van elvágva. b) A sarukat rézsaruként szerelte fel, fogóval összenyomva. c) A zsugorcsövek felületén helyenként buborékok látszanak. d) A zsugorelemek végein sehol nem lépett ki ragasztó. e) A kábel árnyékolása szabadon lóg, nincs bekötve.
Mit kell javítani, és miért?
Megoldás.
| Hiba | Miért baj? | Javítás |
|---|---|---|
| a) lépcsős köpenyvágás | az él alá levegő szorul, üreg marad – víz belépési pontja és térerősség-csúcs | a köpenyvéget kúposra kell alakítani |
| b) rézsaru alumínium vezetőn, fogóval | elektrolitikus korrózió (522.5.2.) + laza, nem kalibrált préskötés → melegedés | alumínium vagy bimetál saru, kalibrált présszerszámmal, előírt présnyomással |
| c) buborékok a zsugorcsövön | a zsugorítás egyenetlen volt, üreg maradt alatta | újraszerelés – a buborékot utólag nem lehet kizsugorítani |
| d) nincs kilépő ragasztó | a zsugorítás nem volt elegendő, a ragasztó nem olvadt meg → nem vízzáró | további melegítés, illetve ha már deformálódott: újraszerelés |
| e) bekötetlen árnyékolás | hiba esetén nem folyik el a hibaáram, a védelem nem old ki | az árnyékolást be kell kötni a védőföldelésbe |
Válasz. Mind az öt pont hiba. A b), c) és d) miatt a végelzárót újra kell szerelni; az a) és az e) az újraszerelés során javítandó.
Tanulság. Ez a feladat a gyártói tapasztalat négy tipikus hibáját tartalmazza: elmaradt földelés, laza préskötés, szennyezett vagy rosszul kezelt felület, rossz saruválasztás. Mind a négy a szerelés pillanatában láthatatlan következményű – és mind a négy később okoz meghibásodást.
19.10. mintapélda – A szigetelési ellenállás minősítése
Feladat. Egy XLPE szigetelésű, 0,6/1 kV-os, 120 m hosszú kábelszakasz szigetelési ellenállását mérted. A négy éren mért értékek: 8200 MΩ · 7600 MΩ · 8000 MΩ · 3900 MΩ. Megfelel-e a kábel?
Megoldás.
1. A mérés körülményei. A kábel névleges feszültsége 0,6/1 kV → a mérőfeszültség 1 kV egyenfeszültség; a leolvasás a mutató állandósult helyzetében, de legkorábban 1 perc múlva [9.3.].
2. A megengedett legkisebb érték. XLPE szigetelésre a szabvány 500 MΩ·km-t ad meg [9.3.3.1.]. Ezt a szakasz hosszával el kell osztani:
L = 120 m = 0,12 km R_min = 500 / 0,12 = 4166,7 MΩ
(XLPE-nél hőmérséklet-korrekciót nem kell végezni.)
3. Az abszolút érték szerinti minősítés.
| Ér | Mért érték | ≥ 4166,7 MΩ? |
|---|---|---|
| L1 | 8200 MΩ | ✔ |
| L2 | 7600 MΩ | ✔ |
| L3 | 8000 MΩ | ✔ |
| N | 3900 MΩ | ✘ NEM FELEL MEG |
4. Az egyenletesség szerinti minősítés – itt NEM alkalmazható. A szabvány kimondja: „0,6/1 kV-os villamosenergia-kábelekre és jelzőkábelekre nincs előírás a szigetelési ellenállás egyenletességére” [9.3.4.]. Ez a szempont csak a nagyobb feszültségű kábeleknél számít – itt tehát kihagyjuk, és kizárólag az abszolút érték dönt.
5. A 80 %-os üzembe helyezési engedmény ellenőrzése [9.3.4.]. Ha a mért érték nem éri el az előírt minimumot, de legalább annak 80 %-a, a szabvány műszaki-gazdasági megfontolással indokolt esetben megengedi az üzembe helyezést:
3900 / 4166,7 = 0,936 = 93,6 % ≥ 80 % → az engedmény alkalmazható
Válasz. Szigorúan véve a negyedik ér (3900 MΩ) a 4166,7 MΩ-os minimum alatt van, tehát a 9.3.3. szerinti alapkövetelménynek nem felel meg – de mivel eléri az előírt érték 93,6 %-át (a 80 %-os küszöböt), a szabvány 9.3.4. pontja alapján műszaki-gazdasági megfontolással üzembe helyezhető, a hiba okának egyidejű kivizsgálása és dokumentálása mellett.
Teendő. A hibát azért érdemes megkeresni: be van-e ázva a végelzáró, sérült-e a köpeny a fektetésnél, szennyezett-e a szerelvény – de ez itt már nem az üzembe helyezés feltétele, hanem utólagos, dokumentált nyomon követési teendő.
Mert relatív: nem függ a hőmérséklettől, a kábel hosszától és a műszertől. Ha mind a négy érték alacsony, az lehet a mérés körülménye (hideg, nedves idő). Ha három magas és egy alacsony, az szinte biztosan valódi hiba – és az is látszik, melyik éren.
Ezért hasznos diagnosztikai eszköz az egyenletesség vizsgálata – de 0,6/1 kV-os kábelre a szabvány nem írja elő [9.3.4.], ott csak hibakereső segédlet, nem minősítési feltétel. [JAVÍTVA 2026-09-13, lektor KRITIKUS (visszapótolt javítás): korábban „ezért írja elő a szabvány mindkét minősítési szempontot” állt, ami 0,6/1 kV-os kábelre nem igaz – MSZ 13207 9.3.4.]
Oldd meg az alábbi feladatokat, és minden esetnél add meg a szabványhelyet!
a) Egy egyerű, extrudált szigetelésű kábel külső átmérője 34 mm. Mekkora a legkisebb hajlítási sugár? És ha többerű lenne? b) Egy 3x120 mm2-es alumínium kábelt kell behúzni. Mekkora a megengedett húzóerő? c) Négy, egyenként 24 mm külső átmérőjű kábel kerül egy védőcsőbe, négyzet elrendezésben. Mekkora belső átmérő kell? (Segítség: négyzet elrendezésnél a körülírt kör átmérője d*(1 + gyök2).) d) Egy 320 m hosszú, PE szigetelésű kábelszakaszon 1800 MOhm-ot mértél. Megfelel-e? e) Egy 8,0 m széles utat kell keresztezni. Milyen hosszú védőműtárgy kell, és milyen mélyen?
Ellenőrző kérdés minden feladat után: melyik szabványpont adja a választ, és van-e olyan feltétel, amely mellett az eredmény megváltozna?
Feladat: rajzold meg léptékhelyesen egy kábelárok keresztmetszetét az alábbi adatokkal, és írd rá minden méretre a szabványhelyet!
- szabályozott terep, 0,7 m fektetési mélység - KÉT kábelrendszer, egy síkban - III. talajosztályú talaj - a kábelek külső átmérője 30 mm
Amit a rajznak tartalmaznia kell: az árok szélessége · a szélső kábel és az árokfal távolsága · a kábelek közötti távolság · az ágyazóréteg vastagsága alul és felül · a jelzőszalag helye · a visszatöltés rétegei.
Ellenőrzés párban: cseréljétek ki a rajzokat, és keressétek meg egymás rajzán azt a méretet, amelyik nem felel meg a szabványnak.
Eszközök: 0,6/1 kV-os, négyerű kábelvég, kültéri zsugorvégelzáró készlet, köpenycsupaszító, oldalcsípő, oldószeres tisztítókendő, csiszolóvászon, kalibrált présszerszám, a keresztmetszethez és a vezetőanyaghoz való saruk, propán-butános égő vagy hőlégfúvó, egyéni védőeszközök.
Feladat: készítsd el a végelzárót a 19.9 alfejezet hét lépése szerint, a készlethez adott gyártói szerelési utasítás hosszméreteivel.
Az értékelés szempontjai:
1. A köpenyvég KÚPOS-e? 2. Tiszta, zsírmentes volt-e a felület a zsugorítás előtt? 3. Anyag-kompatibilis-e a saru? Kalibrált szerszámmal préselted-e? 4. Egyenletes-e a zsugorítás? Vannak-e buborékok, ráncok? 5. KILÉPETT-E A RAGASZTÓ a zsugorelemek végein? 6. Be van-e kötve a földelés? 7. Fel van-e iratozva a fázisazonosítás?
Zárásként: mérd meg a kész végelzárós kábel szigetelési ellenállását 1 kV egyenfeszültséggel, legkorábban 1 perc múlva olvasva le, és vesd össze a 19.10. mintapélda módszerével a megengedett minimummal.
Összefoglalás
Összefoglalás
A szabvány. A kábelfektetés magyar alapszabványa az MSZ 13207:2020. A 2020-as kiadás három adata változott meg a korábbihoz képest: a jelzőszalag felirata „VILLAMOSENERGIA-KÁBEL + az üzemeltető neve”, a villámjel és a felirat ismétlése legalább 2 m-enként, és I–II. talajosztályú, semleges talajnál homokágy nem szükséges. Új előírás: a napelemes erőművek DC kábeleinél a két pólus külön védőcsőben.
A nyomvonal. A keresztezéseket és megközelítéseket lehetőleg kerülni kell; ha elkerülhetetlen, a védelmet az új létesítménynél kell megvalósítani. A meglévő közműveket nyomvonalkeresővel és ahol kell, kézi kutatóárokkal kell felkutatni.
Fektetési mélység: szabályozott terepen 0,6–0,8 m, szabályozatlan terepen legalább 1,0 m. Ha nem tartható: fokozott szilárdságú védőborítás vagy MSZ EN 61386-24 szerinti közepes nyomásállóságú, N ütésállóságú védőcső, és a szakaszt a nyomvonalrajzon jelölni kell.
Az árok. Az árok alján ne maradjon éles törmelék. Ágyazat: I–II. talajosztálynál nem kell, egyébként legalább 5-5 cm alul és felül. Árokszélesség legalább 0,4 m, a szélső kábel és az árokfal között legalább 0,1 m. Egy síkban a kábelek között 0,07 m, rétegek között 0,2 m.
Jelzőszalag: a kábel felett legalább 0,3 m-re, általában a fektetési mélység felében; 100–200 mm széles, legalább 0,2 mm vastag, sárga; 2 m-enként villámjel és felirat; szakítószilárdság ≥ 10 MPa, szakadási nyúlás ≥ 200 %; toldás ≥ 3,0 m átfedéssel. Védőborítás a 3,6/6 kV és nagyobb feszültségű kábelek felett kötelező.
Hajlítási sugár (extrudált szigetelésnél): egyerű 15·d, többerű 12·d; 50 %-kal csökkenthető, ha a hajlítás egyszeri, a kábelt 30 °C-ra melegítik, szakképzett dolgozó végzi és sablonra hajlítják – mind a négy feltétel együtt.
Húzóerő: P = S · σ, ahol σ = 50 N/mm² rézre és 30 N/mm² alumíniumra; a nyúlás így legfeljebb 0,2 %. Az árnyékolás keresztmetszete nem számítható be. 10 m-nél hosszabb behúzásnál a kábelburkolatra ártalmatlan síkosító kell (szilikonolajos tilos).
Keresztezések. Távközlési berendezésnél a villamosenergia-kábel felül, alaptávolság 0,5 m, feltételekkel 0,2 m; szabadvezetékhez csatlakozó kábelnél nem csökkenthető. Megközelítésnél 1 m → 0,5 m → 0,3 m → 0,1 m a feltételek szerinti lépcső. Külterületen, eltérő üzemeltetőnél legalább 1 m. Melegvíz- és gőzvezeték 5 m-en belül csak külön intézkedéssel; a védőműtárgy 1-1 m, illetve 1,5-1,5 m-rel nyúljon túl. Gáz- és kőolajvezetéknél az üzemeltetővel kell egyeztetni és a hatósággal engedélyeztetni.
Út alatt: védőműtárgyban, amely a járdaszegélyen 0,5 m-re nyúljon túl; a felső síkja az útburkolattól legalább 1 m-re. Út alatt kábeleket keresztezni és az úttengellyel párhuzamosan fektetni tilos.
Épületbe való bevezetés: védőcsőben, az épület belseje felé emelkedő csővel, a cső belső szelvényét a behúzás után tömíteni kell. Poliuretánhab tömítésre TILOS. A kábelvédőcsövek az alapozásban ne keresztezzék egymást; a kábelt a talajmozgás ellen párnázással kell tehermentesíteni. Közlekedési útvonalak mentén 1,8 m-ig mechanikai védelem; szabadtéren közterületen 2,5 m-ig.
Védőcső-méretezés: egy kábelnél a belső átmérő a kábel külső átmérőjének legalább kétszerese; több kábelnél a körülírt kör átmérőjének legalább 1,5-szerese. Különböző feszültségű kábelek és a jelzőkábelek külön csőbe, a csövek között 50 mm. Védőcsőben kábelösszekötőt elhelyezni tilos.
Zsugorszerelvények: végelzáró készlet és sapka, összekötő készlet, elágazó idom, javító mandzsetta. Zsugorodási arány vékonyfalúnál 2:1, vastagfalú, ragasztós bélésűnél 3:1. Az öt technológiai lépés: előkészítés (kúpos köpenyvég) – tisztítás – préselés kalibrált szerszámmal – zsugorítás – ellenőrzés. Réz-alumínium közvetlen párosítás tilos (bimetál saru kell). A négy tipikus hiba: elmaradt földelés, laza préskötés, szennyezett felület, rossz saruválasztás.
A kész kábelszakasz vizsgálata. A szerelés előtt kábelszakaszonként szemrevételezés és szigetelésiellenállás-mérés; a szerelés után a teljes vonalon folytonosság + érazonosítás + szigetelési ellenállás. Mérőfeszültség 0,6/1 kV-os kábelre 1 kV egyenfeszültség, leolvasás az állandósult helyzetben, de legkorábban 1 perc múlva. Megengedett legkisebb érték 20 °C-on: papírszigetelésre 100 MΩ·km, PE és XLPE szigetelésre 500 MΩ·km. A táblázati értéket a szakasz hosszával (km-ben) el kell osztani. A minősítés elvben kétféle: abszolút érték szerint és az erek egymáshoz viszonyított (egyenletességi) értéke szerint – 0,6/1 kV-os kábelre azonban a szabvány egyenletességi előírást nem ad [9.3.4.], ott kizárólag az abszolút érték dönt. Ehhez tartozik a 80 %-os üzembe helyezési engedmény [9.3.4.]: ha a mért érték az előírt minimum legalább 80 %-a, a kábelvonal műszaki-gazdasági megfontolással indokolt esetben üzembe helyezhető. [JAVÍTVA 2026-09-13, lektor KRITIKUS (visszapótolt javítás): az összefoglalás korábban a 0,6/1 kV-os kábelre is érvényesként adta meg az egyenletességi minősítést, és nem említette a 80 %-os üzembe helyezési engedményt – MSZ 13207 9.3.4. pont, a 19.x alfejezet keretes részével és a 19.10. mintapéldával egyezően pontosítva.]
Dokumentálás: nyomvonalrajz (a csökkentett mélységű szakaszokkal!), kábelleltár, mérési jegyzőkönyv, megvalósulási dokumentáció és visszatöltés előtti fotódokumentáció.
Ellenőrző kérdések
- Melyik szabvány a kábelfektetés magyar alapszabványa? Mi a pontos címe?
- Mely három adat változott meg a 2020-as kiadásban a korábbihoz képest?
- Mi az új előírás a napelemes erőművek egyenáramú kábeleire?
- Mi a keresztezések és megközelítések alapelve? Kinél kell a védelmet megvalósítani?
- Mikor kell kézi kutatóárkot készíteni, és miért?
- Mekkora a fektetési mélység szabályozott és szabályozatlan terepen?
- Mit kell tenni, ha a szabványos mélység nem tartható? Sorold fel mindhárom teendőt!
- Mikor NEM szükséges homokágy? Mekkora a szabványi minimum, ha kell?
- Mekkora az árok legkisebb szélessége, és mennyi a szélső kábel távolsága az árokfaltól?
- Mekkora távolság kell egy síkban fektetett kábelek között? És a rétegek között?
- Sorold fel a jelzőszalag hét követelményét!
- Mi a jelzőszalag felirata a hatályos kiadás szerint? Milyen gyakran kell ismételni?
- Miért a fektetési mélység felében fut a jelzőszalag?
- Mikor kötelező a védőborítás? Mi van akkor, ha a lap csak az MSZ EN 50520-nak felel meg?
- Miért nem szabad döngölőgéppel közvetlenül a kábel fölött tömöríteni?
- Mekkora a legkisebb hajlítási sugár extrudált szigetelésű egyerű és többerű kábelnél?
- Milyen négy feltétellel csökkenthető a hajlítási sugár a felére?
- Mi történik a kábellel, ha túl kicsi a hajlítási sugár?
- Írd fel a megengedett húzóerő képletét! Mekkora a σ rézre és alumíniumra?
- Miért nem számítható be az árnyékolás keresztmetszete a húzóerőbe?
- Mikor kell síkosítót használni a behúzásnál? Milyen síkosító tilos?
- Melyik kábel fusson felül a távközlési kábellel való keresztezésnél, és miért?
- Mekkora a távközlési keresztezés alaptávolsága, és milyen feltétellel csökkenthető?
- Mikor NEM csökkenthető a 0,5 m-es keresztezési távolság?
- Milyen lépcsőben csökkenthető a távközlési megközelítés vízszintes távolsága?
- Mit ír elő a szabvány a melegvíz- és gőzvezeték megközelítésére?
- Mit ír elő a szabvány a gáz- és kőolajvezetékekre? Miért éppen így?
- Mennyire nyúljon túl az út alatti védőműtárgy, és milyen mélyen legyen a felső síkja?
- Milyen két tiltás vonatkozik az út alatti kábelfektetésre?
- Sorold fel az épületbe való bevezetés hét szabályát!
- Miért tilos a poliuretánhab a tömítéshez?
- Milyen magasságig kell mechanikai védelem a közlekedési útvonalak mentén és szabadtéren?
- Hogyan kell méretezni a védőcső belső átmérőjét egy, illetve több kábelhez?
- Miért tilos védőcsőben kábelösszekötőt elhelyezni?
- Milyen távolságot kell tartani a különböző feszültségű kábelek védőcsövei között?
- Sorold fel a kisfeszültségű zsugorszerelvények öt típusát!
- Mit jelent a 2:1 és a 3:1 zsugorodási arány?
- Miért fontos a ragasztós (gyantás) bélés?
- Sorold fel a zsugorszerelés öt technológiai lépését!
- Miért kell a köpenyt kúposan vágni?
- Miért tilos a réz és az alumínium közvetlen párosítása? Melyik szabványpont mondja ki?
- Mi a négy tipikus hiba a zsugorszerelésnél?
- Miből látod, hogy a zsugorítás elegendő volt?
- Mikor kell a kábelvonalat vizsgálni? Miért kell a szerelés előtt is mérni?
- Mekkora a mérőfeszültség 0,6/1 kV-os kábelnél, és mikor szabad leolvasni?
- Mekkora a megengedett legkisebb szigetelési ellenállás XLPE szigetelésre? Hogyan számolod át egy adott hosszúságú szakaszra?
Tudáspróba
1. Mekkora a fektetési mélység szabályozatlan terepen? a) Legalább 0,4 m, mert ott nincs járműforgalom. b) Legalább 1,0 m. c) 0,6–0,8 m, ugyanannyi, mint szabályozott terepen. d) Nincs rá előírás, a tervező dönt.
2. Mikor NEM szükséges homokágy a hatályos kiadás szerint? a) Nem szennyezett, semleges, I. vagy II. talajosztályú talajnál. b) Ha a kábel védőcsőben van, mert a cső megvédi a törmeléktől. c) Soha, a homokágy minden talajtípusnál kötelező. d) Ha a fektetési mélység meghaladja az 1,0 m-t.
3. Mi a jelzőszalag felirata a hatályos MSZ 13207:2020 szerint? a) „ERŐSÁRAMÚ KÁBEL”, 0,5 m-enként ismételve. b) „VIGYÁZAT! ÉLETVESZÉLY!”, 1 m-enként ismételve. c) Nincs előírt felirat, csak a sárga szín kötelező. d) „VILLAMOSENERGIA-KÁBEL” és az üzemeltető neve, legalább 2 m-enként.
4. Mekkora a legkisebb hajlítási sugár extrudált szigetelésű, TÖBBERŰ kábelnél? a) 12 · d, ahol d a kábel külső átmérője. b) 15 · d, ahol d a kábel külső átmérője. c) 12 · S, ahol S a vezető keresztmetszete. d) 25 · d minden esetben, típustól függetlenül.
5. Mekkora húzóerővel szabad behúzni egy 4 × 35 mm² réz vezetős kábelt? a) 4,2 kN, mert az alumíniumra vonatkozó 30 N/mm²-rel kell számolni. b) 1,75 kN, mert csak egy ér keresztmetszetét szabad figyelembe venni. c) 7,0 kN, a P = S · σ képlettel, σ = 50 N/mm²-rel. d) Nincs rá korlát, ha a kábel köpenye sértetlen.
6. Melyik kábel fusson felül a távközlési kábellel való keresztezésnél? a) A villamosenergia-kábel. b) A távközlési kábel, mert érzékenyebb. c) Mindegy, csak a 0,5 m távolság legyen meg. d) Amelyiket később fektetik, függetlenül a típusától.
7. Mekkora legyen a védőműtárgy felső síkja és az útburkolat felszíne közötti távolság? a) Legalább 0,3 m, mint a jelzőszalagnál. b) Legalább 0,6 m, mint a szokásos fektetési mélység. c) Legalább 2,0 m, hogy a jövőbeni útbontás se érje el. d) Legalább 1 m, külön védőintézkedés nélkül.
8. Mi TILOS az épületbe való kábelbevezetésnél? a) A védőcső használata, mert megakadályozza a hőleadást. b) Poliuretánhab vagy más, vízzárásra nem minősített anyag tömítésre. c) A védőcső emelkedő elhelyezése az épület belseje felé. d) A kábel párnázással való tehermentesítése.
9. Mekkora belső átmérőjű védőcső kell EGY, 30 mm külső átmérőjű kábelhez? a) Legalább 45 mm, azaz a kábelátmérő másfélszerese. b) Legalább 60 mm, azaz a kábelátmérő kétszerese. c) Legalább 33 mm, azaz a kábelátmérő 1,1-szerese. d) Legalább 90 mm, azaz a kábelátmérő háromszorosa.
10. Miért tilos védőcsőben kábelösszekötőt elhelyezni? a) Mert a szerelvény anyaga nem UV-álló. b) Mert a csőben nem lehet szabályos földelést kialakítani. c) Mert az összekötő nem ellenőrizhető és nem húzható ki, beszorul. d) Mert a cső belsejében nem lehet zsugorítani.
11. Mit jelent a 3:1 zsugorodási arány? a) Hogy a csövet háromszor kell melegíteni a teljes zsugorodáshoz. b) Hogy a cső legfeljebb három kábelérre húzható rá egyszerre. c) Hogy a cső falvastagsága a zsugorodáskor a háromszorosára nő. d) Hogy a cső a névleges átmérőjének a harmadára zsugorodik.
12. Egy 200 m hosszú XLPE kábel szigetelési ellenállására mekkora a megengedett minimum? a) 500 MΩ, mert ez a táblázati érték. b) 100 MΩ, mert ez vonatkozik minden szigeteléstípusra. c) 2500 MΩ, mert az 500 MΩ·km értéket el kell osztani 0,2 km-rel. d) 10 000 MΩ, mert az 500 MΩ·km értéket meg kell szorozni 20-szal.
Források
| # | Állítás a fejezetben | Forrás |
|---|---|---|
| 1 | A szabvány jelzete, címe és a 2020-as kiadás három megváltozott adata (jelzőszalag-felirat, 2 m-es ismétlés, I–II. talajosztálynál nincs homokágy), valamint a PV DC kábelek külön védőcsöve | kutatas/28-kabelfektetes-vegelzaras.md fejléc és 2. szakasz, [SZ-13207] MSZ 13207:2020 (a feltöltött eredeti szabvány OCR-feldolgozása: kutatas/ocr-msz-13207-2020.txt) |
| 2 | Fektetési mélység (0,6–0,8 m / ≥ 1,0 m) és a csökkentett mélység három feltétele, benne az MSZ EN 61386-24 szerinti N-osztályú védőcső és a nyomvonalrajzi jelölés | [SZ-13207] 6.1.1–6.1.4. |
| 3 | Az árok alja, a talajcsere és a hőellenállás szerinti talajcsere-ajánlás | [SZ-13207] 6.2.1–6.2.2. |
| 4 | Az ágyazat (homokágy) szabálya: I–II. talajosztálynál nem szükséges, egyébként legalább 5-5 cm | [SZ-13207] 6.2.3. |
| 5 | Az árok és az elrendezés méretei: 0,1 m falköz, 0,4 m árokszélesség, 0,2 m rétegköz, 0,07 m kábelköz, érintő háromszög térköztartóval, PV DC külön cső | [SZ-13207] 6.3.1–6.3.5. |
| 6 | A jelzőszalag teljes követelményrendszere (elhelyezés, 100–200 mm, ≥ 0,2 mm, sárga, 2 m-enkénti felirat, ≥ 10 MPa, ≥ 200 %, ≥ 3 m átfedés) | [SZ-13207] 6.4.1–6.4.2.4. |
| 7 | A védőborítás szabálya (3,6/6 kV fölött kötelező; EN 50520-lap alá +10 cm; 30 cm alatt acéllemez) | [SZ-13207] 6.4.3. |
| 8 | A hajlítási sugár (15·d / 12·d / 12,5·d) és az 50 %-os csökkentés négy feltétele | [SZ-13207] 5.6. |
| 9 | A megengedett húzóerő (P = S·σ; 50 N/mm² réz, 30 N/mm² alumínium; ≤ 0,2 % nyúlás; az árnyékolás nem számítható be) | [SZ-13207] 5.7. |
| 10 | 10 m-nél hosszabb behúzásnál síkosító kell; a szilikonolaj-tilalom | [SZ-13207] 6.5.; [SZ-52] 522.8.1. (18. fejezet) |
| 11 | A gépi tömörítés tilalma közvetlenül a kábel és a szerelvény felett (két független gyakorlati forrás; a hazai szabványszövegben nem szerepel külön mondatként – a jegyzet gyakorlati követelményként közli) | kutatas/28-kabelfektetes-vegelzaras.md 2. szakasz, a 2026-09-02-i ellenőrzési kör forrásaival |
| 12 | A keresztezések és megközelítések alapelve; az MSZ 7487-2:1980 alkalmazandósága; a 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet | [SZ-13207] 8.1., 8.1.3. |
| 13 | Kábel-kábel keresztezésnél védőcső | [SZ-13207] 8.2. |
| 14 | A távközlési keresztezés teljes szabálya (a villamosenergia-kábel felül; 0,5 m → 0,2 m; a védőcső 0,5-0,5 m-es túlnyúlása; a szabadvezetékes kivétel) | [SZ-13207] 8.3.2. |
| 15 | A távközlési megközelítés lépcsője (1 / 0,5 / 0,3 / 0,1 m), a föld alatti alépítmény 0,2 m-e, a föld feletti berendezés föld alatti részeinek 0,8 / 0,3 m-e, a földelések 0,8 m-e, a külterületi 1 m, és az alépítményi tilalom | [SZ-13207] 8.3.1.3., 8.3.3. |
| 16 | Közös kábeltérben a villamosenergia-kábel felül; a hírkábeltartók feliratozása | [SZ-13207] 8.3.1. |
| 17 | Az út alatti átvezetés teljes szabálya (védőműtárgy, tartalék védőcső, 0,5 m-es túlnyúlás, 1 m-es fedés, a keresztezési és a párhuzamos fektetési tilalom, az egyerű kábelre vonatkozó javaslat) | [SZ-13207] 8.4.1–8.4.4. |
| 18 | A melegvíz- és gőzvezeték megközelítése (5 m; 20 °C-os talajhőmérséklet-határ; hőszigetelt, szellőztetett védőműtárgy 30 °C-ig; 1-1 m és 1,5-1,5 m túlnyúlás; 0,5 m függőleges távolság hőszigeteléssel) | [SZ-13207] 8.7.2.1–8.7.2.3. |
| 19 | A gáz- és kőolajvezetékek: az üzemeltetővel egyeztetni és a hatósággal engedélyeztetni kell | [SZ-13207] 8.7.3. |
| 20 | Az épületbe való bevezetés hét szabálya, benne a poliuretánhab tilalma és a párnázásos tehermentesítés | [SZ-13207] (épületbe és építményekbe való bevezetés szakasza, a szabvány eredeti szövegéből) |
| 21 | Építményen belül: a mechanikai védelem 1,8 m-ig a közlekedési útvonalak mentén; az álmennyezeti hőhatások figyelembevétele; a KÖF-kábelek álmennyezeti tilalma; a fém kábeltartó szerkezetek műszeres érintésvédelmi vizsgálata | ugyanott |
| 22 | Szabadtéren: 2,5 m közterületen, 1,8 m nem közterületen, 2,5 m a közlekedési útvonalak mentén; védelem a hő- és vegyi hatások ellen | ugyanott |
| 23 | A védőcső méretezése (2× egy kábelre, 1,5× a körülírt körre) és a további védőcső-szabályok (külön cső feszültségenként + 50 mm, jelzőkábel külön, összekötő tilalma, sima belső felület, egyenes csatlakozás, vízzsák és beiszapolódás elleni védelem, tömbcsatorna) | [SZ-13207] 6.5.2–6.5.10. |
| 24 | A zsugorszerelvények típusai és a 2:1 / 3:1 zsugorodási arány | kutatas/28-kabelfektetes-vegelzaras.md 4.1 szakasz – három gyártói forrás a zsugorodási arányra és három gyártói szerelési utasítás a termékcsalád-felosztásra (2026-09-02) |
| 25 | A zsugorszerelés öt technológiai lépése és a négy tipikus hiba | ugyanott 4.2 szakasz – három, egymástól független gyártói szerelési utasítás (TE Connectivity/Raychem, Nexans, Ensto) egyezően (2026-09-02) |
| 26 | A réz-alumínium párosítás tilalma | [SZ-52] 522.5.2. (18. fejezet) |
| 27 | Az MSZ HD 629.1 S3 / 629.2 S2 termékszabvány-jelzet (két másodlagos katalógus-forrásból; a szabvány szövege nem áll rendelkezésre, ezért a jegyzet belőle számértéket nem közöl) | kutatas/28-kabelfektetes-vegelzaras.md 4.2 szakasz |
| 28 | A kábelvonalak vizsgálata: a két vizsgálati időpont, a folytonosság és az érazonosítás, a szigetelésiellenállás-mérés módja kábeltípusonként, a mérőfeszültség (1 kV / 5 kV, egyenfeszültség), az 1 perces leolvasási szabály, a 100 és 500 MΩ·km határértékek, a hőmérséklet-korrekció és a kétféle minősítés | [SZ-13207] 9.1., 9.2., 9.3., 9.3.3.1., 9.3.4. |
| 29 | A DAR és a PI mutató (a szabvány megjegyzése szerint alkalmazásuk javasolt) | [SZ-13207] 9.3. 2. megjegyzés |
| 30 | A 19.1–19.10. mintapéldák levezetései | saját szerkesztés a fenti szabványpontokból; a 19.8. mintapélda kábelhajlat- és kábeltöbblet-értékei a feladat megadott adatai, nem szabványi értékek |
| 31 | Tantárgyi és vizsgabesorolás: a KKK 6.4.2. („összekötést készít kisfeszültségű kábelen”, „kábelvégelzárót szerel 1 kV-os kábelre zsugortechnológiával”), a PT 3.6.1.6.2. és 3.10.1.6.3. témaköre; a központi interaktív vizsga II. vizsgarésze | kutatas/00-KKK-teljes-szoveg.txt 6.4.2., 8.12.; kutatas/00-programtanterv-teljes-szoveg.txt 3.6.1.6.2., 3.10.1.6.3. |
Amit a jegyzet szándékosan nem állít tényként vagy nem közöl: a vasúti vágányok (8.5.) és a vízi utak, vízfolyások, árkok (8.6.) keresztezési számértékeit – ezek a szakaszok a rendelkezésre álló, gépi szövegfelismeréssel készült példányban nem voltak megbízhatóan kiolvashatók, ezért a fejezet ezekre csak annyit mond, hogy külön szabályozás alá esnek (a vasúti keresztezésnél a szabvány az MSZ 7552-re hivatkozik). Nem közli továbbá: a papírszigetelésű, erenként árnyékolt kábel hajlítási sugarát (az érték a szövegfelismerésben bizonytalan); a PVC-szigetelésű kábelek szigetelésiellenállás-táblázatát és a hőmérséklet-korrekciós táblázatokat (1–3. táblázat) – ezek számoszlopai a szövegfelismerésben nem voltak megbízhatók, a fejezet ezért csak a papír- és a PE/XLPE szigetelés határértékét adja meg, és a PVC-re a szabvány 1. táblázatához utal; a HD 629 sorozat bármely számértékét (a szabvány szövege nincs meg, csak a jelzet igazolt); a kábelhajlat és kábeltöbblet általános érvényű méreteit (a 19.8. mintapéldában ezek a feladat adatai). Gyakorlati követelményként, nem szabványi mondatként közölve: a gépi tömörítés tilalma közvetlenül a kábel és a szerelvény felett, valamint a visszatöltés előtti fotódokumentáció. Gyártói forrásokból, ekként jelölve: a zsugorszerelvények típuscsaládja, a zsugorodási arányok és az ötlépéses szerelési technológia – mindhárom három, egymástól független gyártói kiadványból, egyezően.