Hogyan kerül a kábel a falba, a falra, a födémbe vagy az álmennyezetbe? Ez a fejezet a szerelési módok teljes tárházát mutatja be, a szabvány rendszerétől (melyik vezetéktípus hova fektethető) a külső hatásokon, a kötések és a dobozolás szabályain, a tűzszakasz-átvezetésen át a hazai süllyesztett, falon kívüli, álmennyezeti és panelos technológiákig. A központi interaktív vizsga II. vizsgarészének (technológiai ismeret, 20 %) anyaga, tíz kidolgozott mintapéldával.
- 18.1 Fektetési módok a vezeték- és kábeltípus, valamint a helyzet szerint
- 18.2 Több áramkör közös vezetékrendszerben; áramkör-elrendezés
- 18.3 Külső hatások: nedvesség, por, mechanikai igénybevétel, hőmérséklet, IP-fokozat
- 18.4 Villamos kötések és a dobozolás szabályai; a hozzáférhetőség öt kivétele
- 18.5 Tűzterjedés elleni kialakítás, tűzgátló átvezetés
- 18.6 Közelség más rendszerekhez; karbantarthatóság
- 18.7 Süllyesztett szerelés: vésés, falba, betonba, álpadlóba
- 18.8 Falon kívüli szerelés: csatorna, védőcső, bilincs
- 18.9 Álmennyezeti szerelés (épületüregek)
- 18.10 MM-fal és panelos (házgyári) technológiák
- 18.11 Technológiai sorrend új építésnél és felújításnál
- Összefoglalás
- Ellenőrző kérdések
- Tudáspróba
- Források
18.1 Fektetési módok a vezeték- és kábeltípus, valamint a helyzet szerint
A szerelési mód nem ízlés kérdése: a szabvány két táblázattal szabályozza, és a kettőnek egyszerre kell teljesülnie.
Az MSZ HD 60364-5-52 szerint a fektetési módnak
- a vezeték vagy kábel típusa szerint az A.52.1 táblázatnak [521.1.], és
- a helyzet (szituáció) szerint az A.52.2 táblázatnak [521.2.]
kell megfelelnie, az 522. szakasz szerinti külső hatások figyelembevételével.
Az A.52.2-ben nem szereplő egyéb fektetés is megengedett, ha a szabvány követelményeit teljesíti [521.2.]. Az egyes kiviteli példákat és a hozzájuk tartozó terhelhetőségi referenciamódot az A.52.3 táblázat adja meg [521.3.] – ez a 16. fejezet A1/A2/B1/B2/C/D1/D2 kódrendszere.
Az MSZ HD 60364-5-52 európai közös módosítása törölte az A.52.2 táblázatot a szövegből („Delete Table A.52.2.”) – hivatalosan tehát ma már tájékoztató jellegű, nem kötelezően előírt lista. A jegyzet a benne szereplő fektetésimód-sorszámokat gyakorlati, jól bevált tájékoztatásként tartja meg és használja a továbbiakban, de vizsgán/kivitelezésnél nem hivatkozhatsz rá kötelező szabványelőírásként – a ténylegesen kötelező követelmény az A.52.1 (vezetéktípus) és az 522. szakasz (külső hatások).
A.52.1 – melyik vezetéktípus hova fektethető?
| Vezeték / kábel | Rögzítés nélkül | Közvetlen rögzítés | Védőcső | Vezeték-csatorna | Kábel-vezető | Tálca / létra | Szigetelőn | Tartó-sodrony |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Csupasz vezető | – | – | – | – | – | – | + | – |
| Szigetelt vezeték | – | – | + | + ᵃ | + | – | + | – |
| Köpenyes kábel, többerű | + | + | + | + | + | + | 0 | + |
| Köpenyes kábel, egyerű | 0 | + | + | + | + | + | 0 | + |
+ megengedett · – nem megengedett · 0 nem alkalmazható vagy nem szokásos
ᵃ Szigetelt vezeték vezetékcsatornában csak akkor, ha a csatorna legalább IP4X vagy IPXXD védettségű, és a fedél csak szerszámmal vagy szándékos művelettel vehető le.
A szabvány b) megjegyzése szerint a védő- és EPH-vezetőként használt szigetelt vezeték bármely megfelelő módon fektethető – erre nem kötelező a cső vagy a csatorna.
A szigetelt vezeték (köpeny nélküli, például H07V-U / MCu) sorában három helyen van gondolatjel: rögzítés nélkül nem, közvetlen rögzítéssel nem, tálcán nem.
Ugyanezt a szabvány külön ki is mondja [521.10.]: „szigetelt (köpeny nélküli) vezeték rögzített szereléshez csak védőcsőben, kábelvezetőben vagy vezetékcsatornában helyezhető el” – kivétel a védővezető.
Tehát: a szigetelt vezetéket sosem szabad szabadon a falra vagy tálcára fektetni. Ez a 15. fejezet vezeték/kábel megkülönböztetésének a gyakorlati következménye.
A.52.2 – melyik helyzetben mi megengedett?
A táblázat számai az A.52.3 táblázat kiviteli példáinak sorszámai.
| Helyzet | Rögzítés nélkül | Közvetlen rögzítés | Védőcső | Vezeték-csatorna | Kábel-vezető | Tálca / létra | Szigetelőn | Tartó-sodrony |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Épületüreg – hozzáférhető | 40 | 33 | 41, 42 | 6, 7, 8, 9, 12 | 43, 44 | 30–34 | – | 0 |
| Épületüreg – nem hozzáférhető | 40 | 0 | 41, 42 | 0 | 43 | 0 | 0 | 0 |
| Kábelcsatorna (padlóban, aknában) | 56 | 56 | 54, 55 | 0 | — | 30, 31, 32, 34 | – | – |
| Földben | 72, 73 | 0 | 70, 71 | – | 70, 71 | 0 | – | – |
| Épületszerkezetbe ágyazva | 57, 58 | 3 | 1, 2, 59, 60 | 50–53 | 45, 46 | 0 | – | – |
| Falon kívül (felületre szerelve) | – | 20–23, 33 | 4, 5 | 6, 7, 8, 9, 12 | 6, 7, 8, 9 | 30, 31, 32, 34 | 36 | – |
| Szabadon, levegőben | – | 33 | 0 | 10, 11 | 10, 11 | 30, 31, 32, 34 | 36 | 35 |
| Ablakkeretben | 16 | 0 | 16 | 0 | 0 | 0 | – | – |
| Ajtókeretben (architráv) | 15 | 0 | 15 | 0 | 0 | 0 | – | – |
| Vízbe merítve | + | + | + | – | + | 0 | – | – |
– nem megengedett · 0 nem alkalmazható vagy nem szokásos · + a gyártó utasítása szerint
A kérdés mindig kétlépéses.
1. Mit akarok fektetni? → A.52.1 sora. Például szigetelt vezeték → csak cső, csatorna, kábelvezető vagy szigetelő.
2. Hova akarom fektetni? → A.52.2 sora. Például falon kívül → a védőcső oszlopban 4, 5 áll, tehát megengedett.
Metszet: szigetelt vezeték falon kívül védőcsőben – rendben. Szigetelt vezeték falon kívül közvetlen rögzítéssel – az A.52.1 már az első lépésnél kizárja.
18.2 Több áramkör közös vezetékrendszerben; áramkör-elrendezés
Ha egy védőcsőben vagy egy csatornában több áramkör fut, arra külön szabályok vonatkoznak [521.5–521.10].
A négy alapszabály
Váltakozó áramú köröknél egy áramkör minden vezetőjét – a védővezetőt is beleértve – ugyanabban a ferromágneses (acél) burkolatban kell vezetni [521.5.1.].
Ok: ha a fázis és a nulla külön acélcsőben fut, az eredő áram nem nulla, és a váltóáram örvényáramot indukál az acélban, ami melegedést okoz.
Ugyanebből következik: acélhuzal- vagy acélszalag-armatúrájú egyerű kábel váltakozó áramú körre nem használható [521.5.2.].
Megengedett, ha minden vezeték a legnagyobb előforduló névleges feszültségre van szigetelve [521.6.]. Ugyanez érvényes egy kábelen belül is [521.7.].
Vagyis ha egy csőbe 230 V-os és 24 V-os kör is kerül, akkor a 24 V-os kör vezetékeinek is 230 V-ra kell szigetelve lenniük.
Egy áramkör vezetői nem oszthatók el különböző többerű kábelek, csövek vagy csatornák között [521.8.1.].
Kivétel: párhuzamosan kapcsolt többerű kábelek, ha mindegyik kábel tartalmazza az összes fázist és a nullát.
[521.8.2.] Egyfázisú végáramkörök viszont képezhetők egy többfázisú kör egy fázisából és közös nullájából, ha
- az elrendezés felismerhető marad, ES - a többfázisú kört minden aktív vezetőt bontó leválasztókészülék választja le.
Ha két főáramkör osztozik egy nullavezetőn, és az egyik kört lekapcsolják, a nullavezető a másik kör áramát is vezeti. Aki ilyenkor a „lekapcsolt” kör nullavezetőjéhez nyúl, feszültség alatt álló vezetőt fog meg – a nullán ugyanis a másik kör terhelőárama folyik.
A második veszély a túlterhelés: a közös nulla két kör áramát vezeti, miközben csak egy kör áramára van méretezve.
Ez a hiba régi épületekben rendszeresen előfordul, és felújításnál minden esetben meg kell szüntetni.
További elrendezési szabályok
| Szabály | Szabványhely |
|---|---|
| Egy kötődobozban végződő több áramkör kapcsait szigetelő elválasztással kell elkülöníteni (kivéve az IEC 60998 szerinti kötőelemek és az IEC 60947-7 sorkapcsok) | 521.8.3. |
| Hajlékony vezeték rögzített szereléshez is használható, ha a szabvány előírásait teljesíti | 521.9.1. |
| Mozgatható készülék csak hajlékony kábellel vagy zsinórral csatlakoztatható | 521.9.2. |
| Az ideiglenesen elmozdítható, helyhez kötött készüléket (például tűzhely, álpadlóba süllyesztett egység) hajlékony vezetékkel kell bekötni | 521.9.3. |
| Szigetelt (köpeny nélküli) vezeték rögzített szereléshez csak védőcsőben, kábelvezetőben vagy vezetékcsatornában – kivétel a védővezető | 521.10. |
18.3 Külső hatások: nedvesség, por, mechanikai igénybevétel, hőmérséklet, IP-fokozat
A vezetékrendszernek nemcsak a villamos, hanem a környezeti igénybevételeknek is meg kell felelnie. Ezt a szabvány 522. szakasza szabályozza.
| Külső hatás | Követelmény | Szabványhely |
|---|---|---|
| Környezeti hőmérséklet | a rendszer a helyi legalacsonyabb és legmagasabb hőmérsékletre is megfelelő legyen; a szerelés és a kezelés csak a termékszabvány vagy a gyártó szerinti hőmérséklet-tartományban végezhető | 522.1.1., 522.1.2. |
| Külső hőforrás | hőárnyékolás, távolság, anyagválasztás vagy helyi erősítés | 522.2.1. |
| Víz, pára | a kész vezetékrendszer feleljen meg a helyiség IP-fokozatának; ahol víz gyűlhet össze vagy páralecsapódás lehet, gondoskodni kell az elvezetéséről | 522.3.1., 522.3.2. |
| Por | a hőleadást rontó porlerakódás ellen kiegészítő intézkedés kell | 522.4.2. |
| Korrózió | egymásra elektrolitikus hatású különböző fémek nem érintkezhetnek külön intézkedés nélkül | 522.5.2. |
| Ütés | védelem a rendszer mechanikai jellemzőivel, a hely megválasztásával, kiegészítő mechanikai védelemmel vagy ezek kombinációjával | 522.6.2. |
| Padló alatt / mennyezet fölött | a kábel olyan helyen fusson, hogy a padló, a mennyezet vagy azok rögzítései ne sérthessék meg | 522.6.3. |
| Rezgés | függesztett fogyasztók (például lámpatestek) bekötése hajlékony erű kábellel; ahol rezgés nem várható, tömör erű is lehet | 522.7.2. |
Az 522.6.3. látszólag száraz mondat, a gyakorlatban viszont ez a szabály áll a leggyakoribb utólagos kábelsérülés mögött: a gipszkarton álmennyezet csavarjai és a padlóburkolat rögzítőelemei évek múlva fúródnak bele a fölöttük vagy alattuk futó kábelbe.
A megoldás a nyomvonal tudatos megválasztása: a kábel ne közvetlenül a rögzítési síkban fusson, és ahol muszáj, mechanikai védelmet kell adni (védőcső, fémlemez).
Az IP-kód felépítése
Az IP-kód (angolul IP code, védettségi fokozat) a burkolat által nyújtott védelmet adja meg. A szabvány az MSZ EN 60529. Felépítése:
IP + első jellemző szám + második jellemző szám (+ kiegészítő betű)
- az első szám a szilárd idegen testek behatolása és a veszélyes részek érinthetősége elleni védelemre vonatkozik;
- a második szám a víz behatolása elleni védelemre;
- ha egy szám helyett X áll, az azt jelenti, hogy az adott szempontot nem vizsgálták vagy nem adják meg – nem azt, hogy nincs védelem;
- a kiegészítő betű (A, B, C, D) kizárólag a veszélyes részek érinthetőségét minősíti.
A jegyzetben szereplő, más szabványokból igazolt IP-értékek:
| Érték | Jelentés | Hol írja elő? |
|---|---|---|
| IP2X / IPXXB | ujjal nem érinthető – az alapvédelem burkolati követelménye | MSZ HD 60364-4-41, A2.1. |
| IP4X / IPXXD | huzallal sem érinthető – a könnyen megérinthető, vízszintes fedőfelületeken | MSZ HD 60364-4-41, A2.2. |
| IP4X / IPXXD | a szigetelt vezetéket befogadó vezetékcsatorna minimuma (a fedél csak szerszámmal vehető le) | MSZ HD 60364-5-52, A.52.1 a) megj. |
| IP33 | a tűzszakasz-átvezetés belső tömítése alóli kivétel feltétele | MSZ HD 60364-5-52, 527.2.3. |
| IPX4, IPX5 | fürdőhelyiségi zónakövetelmények | MSZ HD 60364-7-701 |
Az MSZ EN 60529 teljes szövege (az első és a második jellemző szám 0-tól 6-ig, illetve 0-tól 9-ig terjedő értékeinek pontos meghatározása) a jegyzet készítésekor nem állt rendelkezésre, ezért a fejezet nem közli a teljes számjegytáblázatot – egyetlen IP-fokozat jelentését sem állítja tényként azon túl, amit a fenti, hivatkozott szabványhelyek megadnak.
A gyakorlatban ez nem korlát: egy adott helyiségre előírt IP-fokozatot sosem az MSZ EN 60529-ből olvasunk ki, hanem az adott helyiségtípusra vonatkozó MSZ HD 60364-7-7xx részből (fürdőszoba, uszoda, mezőgazdasági épület, kemping, szabadtér). Az MSZ EN 60529 csak azt mondja meg, mit jelent a szám; azt, hogy hol mi kell, a 7-es sorozat.
18.4 Villamos kötések és a dobozolás szabályai; a hozzáférhetőség öt kivétele
Ez a fejezet legtöbbet hivatkozott alfejezete: a kötések szabályai a 7. fejezet (kötések) és a 3. fejezet (áramkör összeállítása) anyagára épülnek rá, és a szerelői ellenőrzésnél is ezeket vizsgálják.
A kötés adjon tartós villamos folytonosságot, megfelelő mechanikai szilárdságot és védelmet.
A kötésmód megválasztásánál figyelembe veendő [526.2.]:
- a vezető anyaga és szigetelése, - a szálszerkezete (tömör / sodrott / finomsodratú), - a keresztmetszete, - az összekötendő vezetők száma.
A hozzáférhetőség szabálya és az öt kivétel
Minden kötésnek hozzáférhetőnek kell lennie ellenőrzés, vizsgálat és karbantartás céljára, kivéve az alábbi öt esetet:
1. földbe temetett kötés; 2. kiöntött vagy tokozott (például gyantával töltött) kötés; 3. mennyezet- vagy padlófűtés hidegkábel-csatlakozása; 4. hegesztett, forrasztott, keményforrasztott vagy megfelelő szerszámmal préselt kötés; 5. termékszabványnak megfelelő berendezés részét képező kötés.
A kivételek nem azt mondják, hogy „kötést el lehet rejteni a vakolat alá”. Mind az öt olyan kötés, amely szerkezetileg bonthatatlan vagy véglegesen lezárt – tehát ellenőrizni sem kell, mert nem lazul ki.
A falban, vakolat alatt hagyott, sodrott vagy csavaros kötődobozos kötés egyik kategóriába sem tartozik. Az ilyen kötés szabálytalan, és a gyakorlatban ez okozza a legtöbb rejtett hibát: melegszik, kigyullad, és a hibakereséskor az egész falat fel kell bontani.
Hol szabad kötést készíteni?
Kötés – a köztes kötést is beleértve – csak megfelelő burkolatban készíthető:
- kötődobozban, - szerelvénydobozban, - vagy olyan készülékben, ahol a gyártó erre helyet biztosított.
A végáramkörök vezetékvégei burkolatban végződjenek.
Ez a „falban rejtett kötés tilos” gyakorlati szabály szabványi alapja.
További kötési szabályok
| Szabály | Szabványhely |
|---|---|
| A kötéseket mechanikai húzástól tehermentesíteni kell; a tehermentesítő ne sértse a kábelt | 526.6. |
| A doboz adjon megfelelő mechanikai és külsőhatás-védelmet | 526.7. |
| Sodrott (finomsodratú) vezetőknél a szálak szétválása ellen megfelelő kapocs vagy érvéghüvely kell | 526.8.1. |
| A vezetékvég teljes ónozása-forrasztása csak megfelelő kapocsnál megengedett | 526.8.2. |
| TILOS az ónozás ott, ahol a kötésben a forrasztott és a nem forrasztott rész között relatív mozgás léphet fel | 526.8.3. |
| A köpenyétől megfosztott kábelér és a nem köpenyes vezeték a cső vagy csatorna végénél burkolatban végződjön | 526.9. |
Az ón kúszik (hidegfolyás): tartós nyomás alatt lassan kifolyik a kapocs alól. A kötés fokozatosan meglazul, az átmeneti ellenállás nő, a kötés melegszik – és a melegedés tovább gyorsítja a folyamatot.
Ez a szabvány 526.8.3. pontjának a magyarázata, és pontosan ezért használunk ma érvéghüvelyt ónozás helyett.
18.5 Tűzterjedés elleni kialakítás, tűzgátló átvezetés
A vezetékrendszer nem ronthatja el az épület tűzbiztonságát. Ez két különböző kérdést jelent: milyen kábelt szabad beépíteni, és hogyan kell lezárni azt a lyukat, amelyen átmegy.
A vezetékrendszer az épület szerkezeti teljesítményét és tűzbiztonságát ne rontsa.
Milyen kábel szerelhető külön óvintézkedés nélkül?
Legalább az IEC 60332-1-2 szerinti (lángterjedést nem tápláló) kábel és a „nem lángterjesztő” osztályú termék külön óvintézkedés nélkül szerelhető [527.1.3.].
A nem megfelelő kábel csak rövid csatlakozószakasznak használható, és tűzszakaszhatárt nem léphet át [527.1.4.].
(A CPR szerinti tűzvédelmi osztályok – A_ca-tól F_ca-ig, illetve az s, d, a kiegészítő osztályozás – a 15. fejezetben szerepelnek.)
A tűzszakasz-átvezetés
Ahol a vezetékrendszer padlón, falon, födémen vagy válaszfalon halad át, a megmaradó nyílást az adott épületszerkezetre előírt tűzállósági fokozat szerint le kell zárni [527.2.1.].
Az előírt tűzállóságú szerkezeten átmenő rendszert belülről is tömíteni kell [527.2.2.] – tehát nemcsak a fal és a cső közötti rést, hanem a cső belsejét is.
A belső tömítés elhagyható nem lángterjesztő cső vagy csatorna esetén, ha
- a belső keresztmetszete legfeljebb 710 mm2, ES - a rendszer teljesíti az IP33 védettséget, ES - a szakasz MINDKÉT oldali végződése is IP33 védettségű.
Mind a három feltételnek egyszerre kell teljesülnie.
A tömítés feleljen meg az átvezetett szerkezet éghetőségi és tűzállósági, valamint vízbehatolási követelményeinek, legyen kompatibilis a vezetékrendszer anyagával, és engedje annak hőmozgását [527.2.5.].
A helyszíneken rendszeresen látható az a megoldás, ahol a kábelcsatorna vagy a védőcső kívülről szépen ki van tömítve tűzgátló habarccsal – a cső belseje viszont üres.
Tűz esetén ez a cső kémény: a forró füstgázt és a lángot akadálytalanul átvezeti a másik tűzszakaszba. Az egész tűzgátló szerkezet értelmét veszti.
Ezért mondja ki a szabvány külön mondatban a belső tömítést – és ezért van szükség tűzgátló párnára, dugóra vagy duzzadó tömítőanyagra a cső belsejében.
A részletes hazai követelményeket az OTSZ (az országos tűzvédelmi szabályzat) és a hozzá tartozó tűzvédelmi műszaki irányelvek (TvMI) adják – ezek a 8. fejezet és a tűzvédelmi témakörök anyagát képezik.
Ebben a fejezetben csak az a szabványi keret szerepel, amely minden épület-villanyszerelésre érvényes, függetlenül attól, hogy az OTSZ milyen tűzállósági fokozatot ír elő az adott szerkezetre.
18.6 Közelség más rendszerekhez; karbantarthatóság
Az épületben a villamos hálózat nincs egyedül: mellette víz, gáz, fűtés, szellőzés és gyengeáramú rendszerek futnak.
Feszültségsávok együttfutása
Az I. feszültségsávú (például törpefeszültségű csengő-, adat- vagy vezérlőáramkör) és a II. feszültségsávú (például 230 V-os) áramkörök közös vezetékrendszerben csak akkor futhatnak, ha
- MINDEN vezeték a legnagyobb előforduló feszültségre van szigetelve, VAGY - külön rekeszben, illetve külön rendszerben futnak, VAGY - tálcán fizikai elválasztással vannak elhelyezve.
SELV- és PELV-áramkörökre a szabvány 414. szakasza az irányadó.
Közelségi szabályok
| Helyzet | Követelmény | Szabványhely |
|---|---|---|
| Föld alatti távközlési és erősáramú kábel keresztezése vagy megközelítése | legalább 100 mm távolság, vagy tűzgátló elválasztás (tégla, kábelfedlap, idomkő), vagy keresztezésnél mechanikai védelem | 528.2. |
| Hő-, füst- vagy gőzfejlesztő szolgáltatás közelsége | vezetékrendszer csak megfelelő védelemmel telepíthető | 528.3.1. |
| Kondenzációt okozó vezetékek (víz, gőz, gáz) alatt futó rendszer | védeni kell | 528.3.2. |
| Több rendszer együtt | úgy legyenek elrendezve, hogy az egyiken végzett, előre látható munka ne károsítsa a másikat | 528.3.3. |
| Közeli fém, nem villamos szolgáltatás (például fém vízcső) | idegen vezetőképes résznek tekintendő a hibavédelem szempontjából | 528.3.4. |
| Felvonóakna | csak a felvonó tartozékát képező vezetékrendszer haladhat benne | 528.3.5. |
Karbantarthatóság
A védelmi intézkedések karbantartás utáni visszaállíthatóságát [529.2.] és a karbantartást igénylő részek biztonságos hozzáférhetőségét [529.3.] biztosítani kell.
Három konkrét dolgot:
- Revíziós nyílás. Álmennyezet fölött, álpadló alatt lévő kötődobozhoz hozzá kell férni – a doboz nem kerülhet a gipszkarton alá „véglegesen”.
- Visszaszerelhetőség. Ha a karbantartáshoz le kell venni egy burkolatot vagy egy tűzgátló tömítést, azt ugyanolyan minőségben vissza kell tudni építeni.
- A dokumentáció. Aki karbantart, annak tudnia kell, mi hol van – ezért készül a megvalósulási dokumentáció (14. fejezet).
Az 528.3.5. tiltása abszolút: a felvonóaknában kizárólag a felvonó saját vezetékrendszere haladhat. Sem lakásbetáplálás, sem antennakábel, sem „csak egy kis gyengeáram” nem vezethető át rajta.
Ok: a felvonóakna zárt, nehezen hozzáférhető tér, ahol a mozgó szerkezet sértheti a kábelt, és tűz esetén az akna kéményként működik.
18.7 Süllyesztett szerelés: vésés, falba, betonba, álpadlóba
A mai magyar lakossági szerelés alapesete. Két változata van.
| Változat | Mit jelent? | Hol jellemző? |
|---|---|---|
| Védőcsöves süllyesztett szerelés | falhoronyba vagy vakolat alá fektetett műanyag védőcső, a szigetelt vezetékek utólagos behúzásával | ez a mai új szerelés alapesete |
| Védőcső nélküli süllyesztett szerelés | köpenyes kábel vagy falvezeték közvetlenül a vakolat alatt, illetve a horonyban | régebbi gyakorlat és a panelos technológia |
A programtanterv mindkettőt nevesíti: „Falba süllyesztett szerelés védőcsővel” és „Falba süllyesztett szerelés védőcső nélkül”.
A nyomvonalszabály
„A falba mereven rögzítve süllyesztett vezetékrendszer vízszintesen, függőlegesen vagy a helyiség éleivel párhuzamosan fusson”; a mennyezetben és a padlóban a gyakorlatilag legrövidebb út követhető.
Mert kiszámíthatatlanná teszi a hálózatot. Ha a kábelek csak vízszintesen és függőlegesen futnak, akkor egy szerelvénydoboz fölött, alatt és mellette meg lehet becsülni, hol van kábel – és hol nem.
Átlós nyomvonalnál ez a becslés lehetetlen: bárhol lehet kábel a falban. A következő lakó, aki képet akar felakasztani, vaktában fúr.
A szabály tehát nem esztétikai, hanem biztonsági. És ugyanezért érdemes fúrás előtt mindig vezetékkeresőt használni – a szabályt ugyanis nem mindenki tartotta be.
Sok külföldi szakirodalom (és több hazai blog) megad konkrét, centiméterben mért installációs sávokat – például „a padlótól 30 cm-ig”, „az ajtótól 15 cm-re” és így tovább.
A jegyzet készítésekor hazai kötelező előírás ilyen sávkiosztásra nem került elő: az MSZ HD 60364-5-52 522.8.8. pontja kizárólag az irányokat rögzíti (vízszintes, függőleges, élekkel párhuzamos), méretet nem ad.
Ezért ez a fejezet irány-szabályt tanít, nem sávkiosztást, és a fúrás előtti vezetékkeresést ajánlja. Ha egy terv vagy egy megrendelő konkrét sávkiosztást ír elő, azt természetesen be kell tartani – de az akkor szerződéses követelmény, nem szabványi.
A süllyesztett szerelés technológiai sorrendje
1. NYOMVONAL KIJELÖLÉSE a terv szerint (vízszintes / függőleges / élekkel párhuzamos), a szerelvényhelyek bejelölésével. 2. HORONYVÉSÉS vagy horonymarás és dobozfészek-fúrás. Porelszívás, védőszemüveg, porálarc kötelező. 3. DOBOZOK ÉS VÉDŐCSÖVEK RÖGZÍTÉSE a horonyban (hazai gyakorlatban jellemzően gipsz kötőanyaggal). 4. A CSŐRENDSZER TELJES KIÉPÍTÉSE - a behúzás ELŐTT. 5. BEHÚZÁS behúzószalaggal, a dobozokban tartalék vezetékhosszt hagyva. 6. KÖTÉSEK KÉSZÍTÉSE kizárólag dobozban. 7. VAKOLÁS, javítás - majd a festés után a SZERELVÉNYEZÉS. 8. ELLENŐRZÉS: szálfolytonosság és szigetelés, már szerelés közben is.
„A szerkezetbe süllyesztett védőcső- vagy kábelvezető-rendszert teljesen ki kell építeni minden szakaszon a hozzáférési pontok között, mielőtt a vezetéket behúzzák.”
Kivétel: a kifejezetten erre tervezett, előhuzalozott szerelvényes csőegység.
Ez a 4. lépés szabványi alapja, és ez a süllyesztett szerelés legfontosabb technológiai szabálya.
További, szabványból igazolt szabályok
| Szabály | Szabványhely |
|---|---|
| Szilikonolaj-tartalmú síkosító behúzáshoz TILOS | 522.8.1. |
| Hajlítási sugár: minden ív akkora legyen, hogy a vezeték ne sérüljön és a kötéspontok ne feszüljenek | 522.8.3. |
| Alátámasztás, rögzítés megfelelő közönként, hogy a vezeték saját súlya vagy a zárlati elektrodinamikus erő ne károsítsa (zárlati erőhatásra csak 50 mm² feletti egyerű kábelnél kell külön számítani) | 522.8.4. |
| Tartós húzó igénybevételnél (például hosszú függőleges szakasz önsúlya) megfelelő kábeltípus, keresztmetszet és rögzítés | 522.8.5. |
| Behúzásra és kihúzásra tervezett rendszerhez megfelelő hozzáférés kell | 522.8.6. |
| Padlóba süllyesztett rendszert a padló rendeltetésszerű használatából eredő károsodás ellen védeni kell | 522.8.7. |
| A rögzítőelemek és a burkolatok ne legyenek éles szélűek | 522.8.11., 522.8.12. |
| Dilatációs (tágulási) hézagon átvezetett rendszer úgy legyen kialakítva (például hajlékony szakasszal), hogy a várható mozgás ne károsítsa | 522.8.13. |
| Rögzített válaszfalon való átvezetésnél mechanikai védelem kell (köpenyes vagy armált kábel, védőcső, átvezető gyűrű); teherhordó szerkezetet csak úgy szabad átfúrni, ha az átfúrás után a teherhordó képesség biztosított | 522.8.14. |
A behúzás megkönnyítésére sokféle síkosító kapható. A szabvány egyet kifejezetten megtilt: a szilikonolaj-tartalmút [522.8.1.].
Ok: a szilikon megtapad a szigetelésen, és rontja a későbbi kötések minőségét – a sorkapocs és az érvéghüvely felületére kerülve növeli az átmeneti ellenállást. Használj a kábelgyártó által javasolt, szilikonmentes behúzózselét vagy talkumot.
Betonba ágyazott szerelés
Az „épületszerkezetbe ágyazott” helyzet fektetési módjai az A.52.2 szerint: kábel rögzítés nélkül (57, 58), közvetlen rögzítéssel (3), védőcsőben (1, 2, 59, 60), csatornában (50–53), kábelvezetőben (45, 46).
A betonozás előtt a csőrendszert – a dobozokkal együtt – teljesen ki kell építeni és rögzíteni [522.8.2.]; a behúzás csak ezután történik. A gyakorlatban a csöveket a vasaláshoz kötözik, a dobozokat a zsaluhoz rögzítik.
Zsugorodó vagy mozgó szerkezeteknél és dilatációs hézagnál hajlékony átvezetés kell [522.8.13.].
Ha a beton megkötött, a hiba javítása bontással jár. Ezért a betonba ágyazott csőrendszernél minden szokásosnál szigorúbb:
- a csövek vegeit LE KELL ZÁRNI, hogy ne folyjon beléjük beton; - a dobozokat ki kell tölteni vagy le kell fedni; - a behuzhatosagot betonozás UTÁN, de a vezeték behúzása ELŐTT behúzószalaggal ellenőrizni kell; - az elhelyezést betonozás előtt le kell fotózni.
Az utolsó pont a legolcsóbb biztosítás: a fotón később is látszik, hol fut a cső.
18.8 Falon kívüli szerelés: csatorna, védőcső, bilincs
A falon kívüli (vakolat feletti) szerelésnél a vezetékrendszer láthatóan fut a fal vagy a mennyezet felületén. Előnye, hogy bontás nélkül építhető és később bővíthető; hátránya, hogy látszik, és jobban ki van téve a mechanikai sérülésnek.
A négy fő változat
| Változat | Jellemző | Hol használjuk? |
|---|---|---|
| Merev műanyag védőcsöves szerelés | bilincses rögzítés, szigetelt vezetékek behúzásával | száraz, nedves és poros helyiség, ipari környezet |
| Kiskábeles szerelés (védőcső nélkül) | köpenyes kábel közvetlenül a falon, bilincsekkel | egyszerű, gyors, olcsó megoldás |
| Vezetékcsatornás szerelés | mini-, parapet- és szegélyléc-csatorna | utólagos szerelés, felújítás, iroda |
| Kábeltálcás vagy kábellétrás szerelés | nyitott tartószerkezet | ipari és közösségi épület, gépészeti tér |
Az A.52.1 táblázat a) megjegyzése szerint szigetelt vezeték (köpeny nélküli, például MCu) vezetékcsatornába csak akkor kerülhet, ha
1. a csatorna legalább IP4X vagy IPXXD védettségű, ES 2. a fedél CSAK SZERSZÁMMAL vagy szándékos művelettel vehető le.
Egy kézzel lepattintható, olcsó mini-csatorna ennek nem felel meg – abba csak köpenyes kábel tehető. Ez a falon kívüli szerelés leggyakrabban megsértett szabálya.
Szakképzési gyakorlati adatok
A hazai szakképzési munkaanyagok több konkrét számértéket is megadnak a falon kívüli szereléshez. Ezek egyetlen forrásból származnak, ezért a jegyzet ekként jelölve közli őket:
| Adat | Érték | Forrásstátusz |
|---|---|---|
| Szabványos védőcső belső átmérők | 11 · 13,5 · 16 · 21 · 29 · 36 · 42 mm | egyforrású (a 15. fejezet MŰ-csőméreteivel egybevág) |
| Falon kívüli dobozok | ⌀80 kerek (11–16 mm csőhöz) · 100×100 (13,5–21) · 150×150 (29–36) | egyforrású |
| Közbenső (húzó)doboz | 12 m-nél hosszabb egyenes csőszakaszba | egyforrású |
| Merev cső rögzítése | vízszintesen 40 cm-enként, függőleges falsíkon 80 cm-enként | egyforrású |
| Nedves helyiségben | a szerelvényeket és a csöveket a faltól legalább 1 cm-re, távtartóval | egyforrású |
| Kiskábel rögzítése | függőleges szakaszon 40 cm-enként | egyforrású |
| Kiskábel járulékos védelme | a 2,5 m-nél alacsonyabban futó szakaszon, ha mechanikai sérülés veszélye áll fenn | egyforrású (összhangban az [522.6.2.] elvi követelményével) |
A fenti számok hazai szakoktatási eredetűek, és a jegyzet készítésekor második forrásból nem voltak megerősíthetők. A nemzetközi szakirodalom ugyanezeknek az elveknek a megfelelőit ismeri (rögzítési távolság-táblázat, húzódoboz-szükséglet, kihasználtsági szabály), a konkrét számértékek viszont országonként eltérnek – ezért nemzetközi forrásból nem igazolhatók egyenként.
A gyakorlatban ezért mindig a gyártó szerelési útmutatója az irányadó: a bilincstávolságot, a megengedett ívszámot és a doboztípust a termékdokumentáció írja elő. A fenti értékek jó tájékozódási pontok, de nem szabványi kötelezettségek.
A csatorna kihasználtsága – egy feltárt forrásellentmondás
A kutatási anyagban két, egymásnak ellentmondó szám szerepelt a vezetékcsatorna megengedett kihasználtságára: az egyik forrás legfeljebb 50 %-ot, a másik 60–70 %-ot adott meg.
A nemzetközi (brit, az IEC 60364-gyel harmonizált) gyakorlat három, egymástól független forrás szerint legfeljebb 40 % a védőcsőre és legfeljebb 45 % a vezetékcsatornára.
Egyik hazai szám sem egyezik pontosan a nemzetközi értékkel, de az 50 %-os adat lényegesen közelebb van a nemzetközi 45 %-hoz, mint a 60–70 %-os. A jegyzet ezért:
- nem állít kötelező százalékos kihasználtsági értéket tényként (hazai szabványi előírás erre nem került elő);
- rögzíti, hogy a 40–50 %-os tartomány a biztonságos választás, és hogy a 60–70 %-os adat minden jel szerint túl magas;
- a gyakorlati szabályt ugyanúgy adja meg, mint a 15. fejezet a védőcsőnél: a vezetékeknek be- és kihúzhatónak kell lenniük, és ezt a gyártó katalógusa dönti el.
Három dolog, ebben a sorrendben:
- Melegedés. A szorosan egymás mellett futó kábelek nem tudják leadni a hőt – ez a 16. fejezet csoportosítási tényezője, csak itt a legrosszabb formájában.
- Sérülés behúzáskor. A túltömött csatornában a kábelt erővel kell benyomni, a szigetelés megnyúlik, felhasad.
- Bővíthetetlenség. A csatornás szerelés fő előnye, hogy később bővíthető. Ha teletömöd, ezt az előnyt dobod el.
18.9 Álmennyezeti szerelés (épületüregek)
A szabvány az álmennyezetet, az álpadlót és az üreges válaszfalat egységesen épületüregként (building void) kezeli, és két kategóriát különböztet meg.
| Üreg típusa | Rögzítés nélkül | Közvetlen rögzítés | Védőcső | Vezeték-csatorna | Kábel-vezető | Tálca / létra |
|---|---|---|---|---|---|---|
| hozzáférhető | 40 | 33 | 41, 42 | 6, 7, 8, 9, 12 | 43, 44 | 30–34 |
| nem hozzáférhető | 40 | 0 | 41, 42 | 0 | 43 | 0 |
Olyan üreg, amelybe a szerelés után nem lehet bejutni (nincs revíziós nyílás, nem bontható a burkolat). Ilyen üregben a szabvány lényegesen kevesebb megoldást enged meg: csak rögzítés nélküli kábelt (40) és cső vagy kábelvezető rendszert (41, 42, 43).
Ami nem megengedett nem hozzáférhető üregben: közvetlen rögzítés, vezetékcsatorna, tálca és létra.
A három együtt érvényes követelmény
Álmennyezet fölötti szerelésnél három szabványhely egyszerre él:
| # | Követelmény | Szabványhely |
|---|---|---|
| 1 | a mennyezet fölött vezetett kábel úgy fusson, hogy a mennyezet vagy annak rögzítései ne sérthessék meg | 522.6.3. |
| 2 | tűzterjedés elleni kialakítás, tűzszakasz-átvezetés tömítése | 527. |
| 3 | hozzáférhetőség karbantartáshoz, revíziós nyílások | 529.2., 529.3. |
Ehhez jön a kötések szabálya [526.3., 526.5.]: az álmennyezet fölötti kötődobozhoz hozzá kell férni.
A kötődoboz felkerül az álmennyezet fölé, aztán a gipszkartonos elfedi. Utána két baj van:
- a kötés nem ellenőrizhető (ez már önmagában szabálytalan, mert nem tartozik az 526.3. öt kivétele közé), és
- ha meghibásodik, az álmennyezet bontásával kell megkeresni.
A megoldás egyszerű: a dobozokat vagy revíziós nyílás alá kell tenni, vagy a kötést a szerelvénydobozba kell vinni. Az álmennyezeti nyomvonalat és a dobozok helyét pedig fel kell rajzolni a megvalósulási tervre.
Az álpadló
Az álpadlóba süllyesztett, ideiglenesen elmozdítható egységeket (például padlódoboz, munkahelyi csatlakozóegység) a szabvány szerint hajlékony kábellel kell bekötni [521.9.3.].
A padlóüregben futó kábel úgy fusson, hogy a padló és annak rögzítései ne sértsék [522.6.3.], és a padlóba süllyesztett rendszert a padló rendeltetésszerű használatából eredő károsodás ellen védeni kell [522.8.7.].
Gipszkarton válaszfal
A gyakorlatban üreges (gipszkarton) falba erre a célra készült, feszítőkörmös gipszkartondobozt kell használni, a vezetékek pedig jellemzően gégecsőben futnak a vázszerkezet üregeiben.
A gipszkartonos és álmennyezeti szerelés hazai számszabályai (például hogy kötelező-e a gégecső az álmennyezet fölött, milyen közönként kell rögzíteni) megbízható forrásból nem kerültek elő, ezért ez a fejezet nem közli őket.
A mérvadó szabály a szabványi keret: az A.52.1 szerint a szigetelt vezeték csak csőben, csatornában vagy kábelvezetőben helyezhető el, a köpenyes kábel viszont az üregben szabadon (rögzítés nélkül, 40-es mód) is fektethető. Ezen felül a gyártói szerelési útmutató az irányadó.
18.10 MM-fal és panelos (házgyári) technológiák
A magyar lakásállomány jelentős része házgyári panelos technológiával épült, és a felújításnál a villanyszerelőnek fel kell ismernie, milyen technológiával készült az eredeti hálózat.
A két panelgyártási technológia
| Technológia | Hogyan készült a villamos hálózat? |
|---|---|
| Függőleges öntésű panel | a gyártáskor kihagyott hornyok és furatok; a vezetékeket szögbelövővel rögzített bilincsekkel, illetve gipszes habarccsal rögzítették, a hornyok elvakolása kőműves-feladat volt |
| Vízszintes öntésű panel | a védőcsövek és a (fa)dobozok már a gyártáskor a panelbe kerültek; ahol cső nem volt alkalmazható, vezetékragasztást alkalmaztak |
A szakmai gyakorlat azokat a megoldásokat nevezi kötött szerelésnek, amelyek bontás nélkül nem cserélhetők:
- falra ragasztott vezetékek, - padló- vagy födémszerkezetbe helyezett vezetékek, - bebetonozott szerelési módok.
A közös jellemzőjük: a bontásuk a falburkolat rongálásával jár.
A felújítás elvei
| Elv | Miért? |
|---|---|
| Az eredeti szerelési mód azonosítása kötelező | enélkül nem tudod eldönteni, cserélhető-e a hálózat |
| Egy lakáson belül vegyes technológia is lehet | a panel más-más elemei más technológiával készültek |
| A nem cserélhető (kötött) hálózat helyett falon kívüli csatornás vagy új süllyesztett hálózat építendő | a kötött hálózat nem húzható ki |
| A régi 1,5 és 2,5 mm²-es alumínium vezetékek cserélendők | mai terhelésre nem alkalmasak, és a kötéseik meglazulnak |
| A fogyasztói fővezeték az MSZ 447 szerint építendő ki | a csatlakozási követelmények a 20. fejezet anyaga |
(A panelos technológiák leírása két, egymástól független szakmai forrásra épül; számszerű gyakorlati adatot – például horonyméretet – a jegyzet nem közöl, mert ezek egyetlen forrásból származnak, és önmagukkal is ellentmondásosak.)
A régi panelos és a hetvenes-nyolcvanas évekbeli hálózatok jellemzően alumínium vezetékkel készültek. Két gyakorlati következmény:
- A kötés meglazul. Az alumínium kúszik (hidegfolyás), ezért a csavaros kötés idővel meglazul, melegszik – ez a régi lakások jellemző hibája.
- A réz és az alumínium közvetlenül nem köthető össze. Az 522.5.2. kimondja: egymásra elektrolitikus hatású különböző fémek nem érintkezhetnek külön intézkedés nélkül. Réz-alumínium kötéshez erre a célra minősített kötőelem kell.
A gyakorlati megoldás felújításnál szinte mindig a teljes hálózatcsere – a toldozott alumínium hálózat hosszú távon nem tartható.
18.11 Technológiai sorrend új építésnél és felújításnál
A két helyzet sorrendje különbözik, mert az új építésnél a villanyszerelő beleillesztheti a munkáját az építési ütemtervbe, a felújításnál viszont a meglévő állapothoz kell alkalmazkodnia.
Új építésnél
1. Munkaterület átvétele, építési áramvétel 2. Nyomvonalkijelölés, egyeztetés a gépésszel (falazás után) 3. Falhoronymarás, dobozfészkek 4. Dobozok és védőcsövek rögzítése; a csőrendszer TELJES kiépítése 5. Kábelbehúzás, dobozok gipszelése ---> mindez a VAKOLÁS ELŐTT 6. (vakolás, burkolás, festés - más szakágak) 7. Szerelvényezés, lámpatestek ---> a FESTÉS UTÁN 8. Elosztó bekötése, feliratozás 9. Szerelői ellenőrzés, mérések 10. Átadás, megvalósulási dokumentáció
Felújításnál
1. Munkaterület átvétele, építési áramvétel 2. A régi hálózat feszültségmentesítése és leválasztása (ELŐBB EZ - a 3. lépés próbahúzása/mozgatása csak feszültségmentes vezetéken végezhető biztonságosan) 3. ÁLLAPOTFELMÉRÉS: milyen technológiával készült a meglévő hálózat? Cserélhető-e (kihúzható), vagy kötött szerelés? 4. TECHNOLÓGIAI DÖNTÉS helyiségenként: - meglévő cső újrahasználható -> új vezeték behúzása - kötött szerelés -> új nyomvonal kell - nincs bontási lehetőség -> falon kívüli csatornás megoldás 5. Bontás, illetve az új nyomvonal kialakítása 6. ...innentől az új építés 4-10. lépése
(1) A meglévő cső nem mindig használható újra. Sokszor kiderül, hogy a régi vezeték kihúzhatatlan (megtört a cső, betonszemcse került bele, a kötés a falban van). Ezért a behúzhatóságot a bontás előtt, próbahúzással kell ellenőrizni – nem az ajánlatadás után.
(2) A meglévő hálózat állapota az ajánlat kockázata. Amíg nem bontottál, nem tudod, mi van a falban. Az árajánlatban ezért külön kell kezelni azt, ami biztosan látható, és azt, ami csak a bontás után derül ki (17. fejezet: „mit NEM tartalmaz az ajánlat”).
A szerelői ellenőrzés a munka végén történik – de a szálfolytonosság és a szigetelés ellenőrzését már szerelés közben érdemes elvégezni, még a vakolás előtt.
Ok: ha a behúzott vezeték megsérült, a vakolás után csak bontással derül ki és javítható. Egy törpefeszültségű folytonosságvizsgálat és egy szigetelésmérés a vakolás előtt néhány perc – és megspórolhat egy teljes helyiség-újrajavítást.
(A szerelői ellenőrzés teljes rendszere külön fejezet anyaga.)
Munka- és balesetvédelem ezeknél a technológiáknál
A programtanterv a témakör utolsó tételeként kifejezetten nevesíti: „Falba süllyesztett, falon kívüli szerelés munka- és balesetvédelmi előírásai”.
| Kockázat | Védelem |
|---|---|
| Porártalom (kvarcpor a vésésnél, marásnál) | porelszívás, ipari porszívó, FFP2 vagy jobb porálarc |
| Szemsérülés (kirepülő törmelék) | védőszemüveg |
| Zajártalom (vésőgép, horonymaró) | fülvédő |
| Vésőgép visszarúgása | két kézzel, stabil testhelyzetben, megfelelő szerszámmal |
| Rejtett vezeték megfúrása | vezetékkereső használata a munka megkezdése előtt |
| Magasban végzett munka | szabályos létra vagy állvány |
A megelőzés háromlépcsős, és mindhármat meg kell tenni:
- Feszültségmentesítés – ha lehet, a munkaterületet feszültségmentesíteni kell (a feszültségmentesítés öt művelete külön fejezet anyaga).
- Vezetékkeresés – a falban futó vezetékek felkutatása vezetékkeresővel, a fúrás előtt.
- A nyomvonalszabály ismerete – tudni kell, hol valószínű a kábel (szerelvények fölött, alatt, mellettük, függőleges és vízszintes sávban).
A harmadik pont önmagában nem elég: pontosan azért, mert a régi szerelések nem mindig tartották be az 522.8.8. nyomvonalszabályát.
18.1. mintapélda – Megengedett-e ez a szerelés?
Feladat. Döntsd el mind a négy esetről, hogy megengedett-e, és mondd meg, melyik táblázat vagy szabványhely dönti el!
a) H07V-U (MCu) szigetelt vezeték, kábeltálcára fektetve, ipari csarnokban b) NYM-J 3x2,5 köpenyes kábel, közvetlenül a falra bilincselve c) H07V-U szigetelt vezetékek, falon kívüli merev védőcsőben d) H07V-U szigetelt vezetékek, kézzel lepattintható fedelű mini-csatornában
Megoldás.
| Eset | Első szűrő (A.52.1 – mit?) | Második szűrő (A.52.2 – hova?) | Döntés |
|---|---|---|---|
| a) | szigetelt vezeték, tálca oszlop: – | – | NEM MEGENGEDETT |
| b) | köpenyes kábel (többerű), közvetlen rögzítés: + | falon kívül, közvetlen rögzítés: 20–23, 33 → megengedett | MEGENGEDETT |
| c) | szigetelt vezeték, védőcső: + | falon kívül, védőcső: 4, 5 → megengedett | MEGENGEDETT |
| d) | szigetelt vezeték, vezetékcsatorna: +, de csak feltétellel | falon kívül, csatorna: 6, 7, 8, 9, 12 → megengedett | NEM MEGENGEDETT |
Indoklás az a) esetre. Az A.52.1 táblázat a szigetelt vezeték sorában a tálca oszlopban gondolatjelet ad. Ugyanezt mondja ki az 521.10. is: szigetelt vezeték rögzített szereléshez csak védőcsőben, kábelvezetőben vagy vezetékcsatornában helyezhető el. A tálca nem ilyen.
Indoklás a d) esetre. Az A.52.1 a) megjegyzése szerint szigetelt vezeték csatornába csak akkor kerülhet, ha a csatorna legalább IP4X vagy IPXXD védettségű és a fedél csak szerszámmal vagy szándékos művelettel vehető le. A kézzel lepattintható fedél ennek nem felel meg.
Válasz. Megengedett: b) és c). Nem megengedett: a) és d).
Egy kézzel lepattintható mini-csatornába köpenyes kábelt (például NYM-J) kell tenni – akkor minden rendben. Szigetelt vezetéket csak zárható, IP4X védettségű, szerszámmal bontható csatornába szabad.
18.2. mintapélda – A szerelési mód terhelhetőségi következménye
Feladat. Ugyanaz a háromfázisú áramkör, 2,5 mm² réz, PVC szigeteléssel, háromféle szereléssel: (a) szigetelt vezetők hőszigetelt falban lévő védőcsőben, (b) szigetelt vezetők falra szerelt védőcsőben, (c) köpenyes kábel közvetlenül a falra. Mekkora a terhelhetőség, és mit jelent ez?
Megoldás. A 16. fejezet B.52.1 táblázata szerint a szerelési módok referenciakódja:
| Eset | Referenciamód | B.52.4 (PVC, 3 terhelt vezető), 2,5 mm² réz |
|---|---|---|
| (a) hőszigetelt falban védőcsőben | A1 | 18 A |
| (b) falra szerelt védőcsőben | B1 | 21 A |
| (c) közvetlenül falra | C | 24 A |
Válasz. 18 A, 21 A és 24 A.
Tanulság. A szereléstechnológiai döntés egyben méretezési döntés is. Az (a) és a (c) között 33 % a különbség – ugyanazon a vezetéken.
Ezért kell a 17. fejezet szerinti felmérésnél a szerelési technológiát helyiségenként meghatározni: enélkül a 16. fejezet méretezése nem végezhető el. A két fejezet egymásba ér: a technológia adja a fektetési módot, a fektetési mód adja a terhelhetőséget.
18.3. mintapélda – Több áramkör egy védőcsőben
Feladat. Egy védőcsőbe be akarjuk húzni (a) két dugaszolóaljzat-áramkör vezetékeit, (b) egy 230 V-os világítási áramkört és egy 24 V-os csengőáramkört. Megengedett-e, és milyen feltétellel?
Megoldás.
(a) Két 230 V-os áramkör. Az 521.6. szerint több áramkör egy védőcsőben megengedett, ha minden vezeték a legnagyobb előforduló névleges feszültségre van szigetelve. Itt mindkét kör 230 V-os, a vezetékek (H07V-U, 450/750 V) ezt teljesítik → megengedett.
De három dologra figyelni kell:
1. A csoportosítási tényező (16. fejezet, B.52.17): két áramkör kötegelve k2 = 0,80 -> a terhelhetőség 20 %-kal csökken. 2. Egy áramkör MINDEN vezetője (fázis, nulla, PE) ugyanabba a csőbe kerüljön [521.8.1.]. 3. KÖZÖS NULLAVEZETŐ tilos: mindkét körnek SAJÁT nullavezetője legyen [521.8.2.].
(b) 230 V-os és 24 V-os kör együtt. Ez I. és II. feszültségsávú áramkörök együttfutása, amire az 528.1. vonatkozik. Három lehetőség közül legalább egynek teljesülnie kell:
| Lehetőség | Teljesül-e itt? |
|---|---|
| minden vezeték a legnagyobb feszültségre (230 V) szigetelt | igen, ha a csengőkábel is 450/750 V-os szigetelésű vezeték |
| külön rekeszben vagy külön rendszerben futnak | egy közös csőben nem |
| tálcán fizikai elválasztással | nem tálcáról van szó |
Válasz. (a) Megengedett, három feltétellel. (b) Csak akkor megengedett, ha a 24 V-os kör vezetékei is 230 V-ra vannak szigetelve – egyébként külön csövet kell nekik adni.
Tanulság. A gyakorlatban a gyengeáramú (adat-, csengő-, riasztó-) vezetékek szigetelése általában nem éri el a 230 V-os szintet, ezért külön nyomvonalon kell vezetni őket. Ez nem kényelmi, hanem szabványi kérdés.
18.4. mintapélda – A közös nullavezető felismerése
Feladat. Egy régi lakás felújításánál azt tapasztalod, hogy a konyhai és a nappali világítási áramkör kismegszakítóit külön kapcsolod le, de a konyhai lámpa nullavezetőjén a mérő feszültséget mutat, amikor a konyhai kismegszakító ki van kapcsolva. Mi a hiba, és mi a teendő?
Megoldás.
A hiba. A két áramkör közös nullavezetőt használ. A konyhai kismegszakító lekapcsolása csak a fázist bontja meg; a közös nullavezetőben viszont továbbra is folyik a nappali kör terhelőárama, ezért azon feszültségesés mérhető a föld felé.
Miért veszélyes?
1. AKI A "LEKAPCSOLT" KÖR NULLAVEZETOJÉHEZ NYÚL, feszültség alatt álló vezetőt fog meg. 2. A közös nulla KÉT KÖR ÁRAMÁT vezeti, miközben egy kör áramára van méretezve -> túlterhelés. 3. Ha a nullavezető megszakad, a két kör SOROSAN kapcsolódik: a lámpák fele olyan fényesen égnek, vagy a terhelés eloszlásától függően az egyik körre a névlegesnél NAGYOBB feszültség kerül.
A szabályi alap. Az 521.8.2. kimondja: közös nullavezető több főáramkörre tilos.
A teendő. A hibát meg kell szüntetni: minden áramkörnek saját nullavezetője legyen. Ez felújításnál gyakran a teljes nyomvonal újraépítését jelenti, mert a közös nulla rendszerint a falban futó, kihúzhatatlan hálózat része.
Válasz. Közös nullavezető, amely az 521.8.2. szerint tilos; meg kell szüntetni.
Ha a nullavezető megosztott, az áram-védőkapcsoló összegző áramváltója nem nulla eredőt mér akkor sem, amikor nincs hiba – ezért az RCD indokolatlanul kiold, vagy éppen rosszul működik.
A gyakorlatban a felújítás után „ok nélkül lecsapó” RCD egyik leggyakoribb oka pontosan a megmaradt közös nullavezető.
18.5. mintapélda – IP-fokozat kiválasztása
Feladat. Öt helyzethez add meg a szabványból igazolható minimális védettségi követelményt, és mondd meg, melyik szabvány írja elő!
a) Egy elosztószekrény burkolata, alapvédelemként b) Ugyanennek a szekrénynek a KÖNNYEN MEGÉRINTHETO, VÍZSZINTES felső lapja c) Vezetékcsatorna, amelybe SZIGETELT VEZETÉKET akarunk tenni d) Fürdőhelyiség, a zuhanyzó térrészében szerelt villamos szerkezet e) Nem lángterjesztő védőcső, amelynél a tűzszakasz-átvezetés BELSŐ tömítését el akarjuk hagyni
Megoldás.
| Eset | Minimális követelmény | Melyik szabvány? |
|---|---|---|
| a) | IP2X vagy IPXXB (ujjal nem érinthető) | MSZ HD 60364-4-41, A2.1. |
| b) | IP4X vagy IPXXD (huzallal sem érinthető) | MSZ HD 60364-4-41, A2.2. |
| c) | IP4X vagy IPXXD, és a fedél csak szerszámmal vagy szándékos művelettel vehető le | MSZ HD 60364-5-52, A.52.1 a) megj. |
| d) | IPX4 (bizonyos térrészekben IPX5) | MSZ HD 60364-7-701 |
| e) | IP33 a rendszerre és mindkét oldali végződésre, és a belső keresztmetszet legfeljebb 710 mm² | MSZ HD 60364-5-52, 527.2.3. |
Válasz. A fenti öt sor.
Mert a két kód ugyanazt a védelmi szintet minősíti, de más szempontból:
- az IP2X az első jellemző szám, amely a szilárd idegen testek és a veszélyes részek érinthetősége elleni védelmet együtt adja meg;
- az IPXXB a kiegészítő betű, amely kizárólag a veszélyes részek érinthetőségét minősíti.
A szabvány ezért mondja mindig „vagy”-gal: ha egy burkolat csak az érinthetőség szempontjából minősített (mert a portól való védelmet nem vizsgálták), akkor IPXXB jelöléssel is megfelel.
Amit ebből a feladatból nem lehet levezetni: egy konkrét helyiség IP-követelményét sosem általános szabályból számoljuk. A válasz mindig az adott helyiségtípusra vonatkozó MSZ HD 60364-7-7xx részben van.
18.6. mintapélda – Hozzáférhető-e ez a kötés?
Feladat. Az alábbi öt kötés közül melyik felel meg az 526.3. hozzáférhetőségi szabályának, és melyik nem?
a) Gyantával kiöntött földkábel-összekötö, betemetve b) Csavaros sorkapcsos kötés kötődobozban, az álmennyezet fölött, revíziós nyílás nélkül c) Padlófűtés hidegkábel-csatlakozása az esztrichben d) Présszerszámmal préselt kötés, hozzáférhetetlen helyen e) Rugós kötoelemes (WAGO-típusú) kötés, a vakolat alatt, doboz nélkül
Megoldás. Az 526.3. szerint minden kötésnek hozzáférhetőnek kell lennie, öt kivétellel: (1) földbe temetett, (2) kiöntött vagy tokozott, (3) mennyezet- vagy padlófűtés hidegkábel- csatlakozása, (4) hegesztett, forrasztott, keményforrasztott vagy szerszámmal préselt, (5) termékszabványnak megfelelő berendezés részét képező kötés.
| Eset | Melyik kivétel? | Döntés |
|---|---|---|
| a) | 1. és 2. kivétel (földbe temetett és kiöntött) | megfelel |
| b) | egyik kivétel sem – csavaros kötés, bontható, ellenőrizni kell | NEM felel meg |
| c) | 3. kivétel (padlófűtés hidegkábel-csatlakozása) | megfelel |
| d) | 4. kivétel (megfelelő szerszámmal préselt kötés) | megfelel |
| e) | egyik kivétel sem – ráadásul az 526.5. külön is tiltja: kötés csak burkolatban | NEM felel meg, kétszeresen |
Válasz. Megfelel: a), c), d). Nem felel meg: b) és e).
A b) eset javítása. Vagy revíziós nyílást kell készíteni a doboz alá, vagy át kell helyezni a kötést hozzáférhető helyre. Az álmennyezet fölötti kötődoboz önmagában nem szabálytalan – a hozzáférhetetlenné tétele az.
Az e) eset javítása. A kötést dobozba kell tenni. A rugós kötőelem kiváló kötés, de attól még burkolat kell hozzá – az 526.5. a kötés helyéről szól, nem a kötés módjáról.
18.7. mintapélda – Kell-e belső tömítés a tűzszakasz-átvezetéshez?
Feladat. Két nem lángterjesztő védőcső halad át egy tűzgátló falon. Az egyik belső átmérője 30 mm, a másiké 32 mm. Mindkét rendszer és mindkét oldali végződés IP33 védettségű. Elhagyható-e a belső tömítés?
Megoldás. Az 527.2.3. szerint a belső tömítés három feltétel együttes teljesülésekor hagyható el:
1. nem lángterjesztő cső vagy csatorna, 2. belső keresztmetszet legfeljebb 710 mm2, 3. a rendszer ÉS mindkét oldali végződés IP33 védettségű.
A belső keresztmetszet kiszámítása (körkeresztmetszet):
A = d² · π / 4
30 mm-es cső:
A = 30² · π / 4 = 900 · 0,7854 = 706,9 mm²
706,9 ≤ 710 → a 2. feltétel teljesül ✔
32 mm-es cső:
A = 32² · π / 4 = 1024 · 0,7854 = 804,2 mm²
804,2 > 710 → a 2. feltétel NEM teljesül ✘
Válasz. A 30 mm-es csőnél a belső tömítés elhagyható (mindhárom feltétel teljesül), a 32 mm-esnél nem – ott a cső belsejét is tömíteni kell.
Tanulság. A 710 mm² körülbelül 30 mm belső átmérőnek felel meg – ez jó kapaszkodó. Efölött minden tűzszakasz-átvezetésnél belső tömítés is kell.
És ne feledd: a három feltétel együtt érvényes. Ha a cső belső átmérője 25 mm, de a végződés nem IP33, akkor a kivétel nem alkalmazható.
18.8. mintapélda – Nyomvonal-ellenőrzés
Feladat. Egy tervrészleten négy kábelnyomvonal szerepel. Melyik felel meg az 522.8.8. nyomvonalszabályának?
a) A szerelvénydoboztól függőlegesen fel a mennyezet alá, majd vízszintesen a kötodobozig - a falban b) A szerelvénydoboztól átlósan a szemközti sarokba - a falban c) A kötodoboztól a lámpahelyig a legrövidebb úton, átlósan - a FÖDÉMBEN d) Az elosztótól a fal élével párhuzamosan, ferde mennyezetu térdfalon
Megoldás. A szabály: „A falba mereven rögzítve süllyesztett vezetékrendszer vízszintesen, függőlegesen vagy a helyiség éleivel párhuzamosan fusson”; a mennyezetben és a padlóban a gyakorlatilag legrövidebb út követhető.
| Eset | Hol? | Döntés |
|---|---|---|
| a) | falban, függőleges + vízszintes | MEGFELEL |
| b) | falban, átlós | NEM FELEL MEG |
| c) | födémben, átlós | MEGFELEL – a födémben a legrövidebb út is követhető |
| d) | falban, a fal élével párhuzamosan (a ferde él mentén) | MEGFELEL – a szabály harmadik esete |
Válasz. Megfelel: a), c), d). Nem felel meg: b).
Tanulság. A d) eset azért fontos, mert sokan csak a „vízszintesen vagy függőlegesen” fordulatot ismerik. A szabvány harmadik lehetősége – „a helyiség éleivel párhuzamosan” – teszi szabályossá a tetőtéri térdfal ferde nyomvonalát vagy a lépcső melletti, lejtő nyomvonalat.
18.9. mintapélda – Falon kívüli csőszerelés: bilincsek és húzódoboz
Az alábbi rögzítési távolságok (vízszintesen 40 cm, függőlegesen 80 cm) és a 12 m-es húzódoboz-szabály egyetlen hazai szakképzési forrásból származnak. Valós munkánál a gyártó szerelési útmutatója az irányadó. A mintapélda a számítás módszerét mutatja be.
Feladat. Egy műhelyben falon kívüli merev védőcsöves szerelést készítünk. A nyomvonal 14 m vízszintes szakaszból és 3 m függőleges szakaszból áll. Hány bilincs kell, és kell-e közbenső húzódoboz?
Megoldás.
1. lépés – vízszintes szakasz. Rögzítés 40 cm-enként:
a közök száma = 14 / 0,4 = 35 köz a bilincsek száma = 35 + 1 = 36 db
2. lépés – függőleges szakasz. Rögzítés 80 cm-enként:
a közök száma = 3 / 0,8 = 3,75 → felfelé kerekítve 4 köz a bilincsek száma = 4 + 1 = 5 db
3. lépés – összesen.
36 + 5 = 41 bilincs
4. lépés – húzódoboz. A vízszintes szakasz 14 m, ami hosszabb 12 m-nél, ezért egy közbenső (húzó)dobozt kell beiktatni. A függőleges szakasz 3 m, oda nem kell.
Válasz. 41 bilincs és 1 közbenső húzódoboz.
Mert a bilincsek a szakasz két végén is kellenek. Ha egy 4 m-es szakaszt 1 m-enként rögzítesz, az 4 köz, de 5 bilincs (0, 1, 2, 3 és 4 méternél).
Ez a klasszikus „kerítésoszlop-hiba”: aki a közök számát írja fel bilincsszámnak, az mindig eggyel kevesebbet rendel – szakaszonként.
18.10. mintapélda – Technológiai döntés panellakás felújításánál
Feladat. Egy panellakás teljes villamos felújítását kell megtervezni. A bejáráson ezt találod:
- A nappali és a hálószoba falában MUANYAG VÉDŐCSŐ van, a vezeték kihúzható (próbahúzással ellenőrizve). - A konyhában és az elosztónál a vezeték RAGASZTVA van a falra, vakolat alatt; cső nincs. - A födémben futó lámpahely-vezetékek BEBETONOZOTT csőben vannak, a cső ép. - A meglévő vezetékek 1,5 és 2,5 mm2 ALUMÍNIUM, PE-vezető sehol nincs.
Milyen technológiát választasz helyiségenként?
Megoldás.
| Helyiség / szakasz | Megállapítás | Technológiai döntés |
|---|---|---|
| Nappali, hálószoba | van cső, a vezeték kihúzható | a meglévő cső újrahasználható – új réz vezeték behúzása; ahol a cső hiányzik (új szerelvényhely), kiegészítő horony |
| Konyha, elosztó | ragasztott vezeték = kötött szerelés, nem cserélhető | új nyomvonal kell: vagy új horony és védőcső, vagy falon kívüli csatornás megoldás |
| Födém | bebetonozott cső, ép | a cső újrahasználható – új vezeték behúzása, ha a behúzhatóság ellenőrizhető |
| Az egész lakás | alumínium vezeték, nincs PE | teljes vezetékcsere rézre, PE-vezetővel |
Válasz. Vegyes technológia: a meglévő csövek újrahasználata ott, ahol behúzhatók; új nyomvonal a kötött szerelésű szakaszokon; teljes vezetékcsere rézre.
Tanulság – ez a panelfelújítás alapszabálya. Egy lakáson belül vegyes technológia is lehet, mert a panel különböző elemei más gyártási technológiával készültek. Ezért kell az eredeti szerelési módot helyiségenként azonosítani, és a technológiai döntést helyiségenként meghozni.
A „cső újrahasználható” megállapítás próbahúzáson alapul, nem ránézésen. Ha nem húztál át behúzószalagot, akkor nem tudod, hogy a cső ép-e a teljes hosszán.
Ha az árajánlat a meglévő cső újrahasználatára épül, és utóbb kiderül, hogy nem húzható, akkor a horonyvésés, a javítás és a festés költsége a vállalkozóé. Ezért kell az ajánlatban ezt a kockázatot külön nevesíteni.
Döntsd el minden esetről, hogy megengedett-e, és mindig add meg a szabványhelyet vagy a táblázatot, amely alapján döntöttél!
a) NYM-J 3x1,5 kábel hozzáférhető álmennyezeti üregben, rögzítés nélkül b) H07V-K szigetelt vezeték hozzáférhetetlen álmennyezeti üregben, kábeltálcán c) Egyerű köpenyes kábel acélszalag-armatúrával, egyfázisú 230 V-os körben d) Egy háromfázisú kör három fázisvezetője egy acélcsőben, a nullavezető egy másikban e) Csupasz vezető vezetékcsatornában f) Köpenyes kábel felvonóaknában, a lakások betáplálására g) Törpefeszültségű riasztókábel és 230 V-os világítási kör KÖZÖS mini- csatornában, elválasztás nélkül
Az utolsó kettőnél külön írd le, hogy melyik szabványhely tiltja, és miért.
Eszközök: a tanműhely vagy egy gyakorlóépület, fényképezőgép, jegyzetfüzet.
Feladat: járjátok végig a tanműhelyt, és keressetek példát mind a négy falon kívüli szerelési módra és mindkét süllyesztett változatra. Mindegyikről készítsetek fotót, és jegyezzétek fel:
1. Melyik szerelési mód ez? (A.52.2 szerinti helyzet + rögzítésmód) 2. Milyen vezeték vagy kábel van benne? Megengedett-e az A.52.1 szerint? 3. Milyen IP-fokozatot igényelne a helyiség jellege? 4. Hol vannak a kötések? Hozzáférhetok-e? 5. Betartja-e a nyomvonalszabályt, ahol látható?
Gondolkodtató: találtok-e olyan megoldást, amely szabálytalan? Ha igen, pontosan melyik szabványhelyet sérti, és hogyan lehetne javítani?
Eszközök: gyakorló mintafal, horonymaró vagy vésőgép, ipari porszívó, dobozkorona, MŰ III védőcső, szerelvénydobozok, gipsz, behúzószalag, H07V-U vezeték, egyéni védőeszközök.
Feladat: készítsétek el egy dugaszolóaljzat-áramkör süllyesztett szerelését a 18.7 alfejezet nyolc lépése szerint.
1. Nyomvonalkijelölés - CSAK vízszintes és függőleges szakaszok! 2. Horonymarás és dobozfészek, porelszívással, védofelszerelésben 3. Dobozok és védőcső rögzítése gipsszel 4. A csőrendszer TELJES kiépítése - és csak EZUTÁN a behúzás 5. Behúzás, tartalék vezetékhossz a dobozokban 6. Kötés KIZÁRÓLAG dobozban 7. Szálfolytonosság- és szigetelésvizsgálat - MÉG a vakolás előtt 8. (Vakolás, majd szerelvényezés)
Az értékelés szempontjai: a nyomvonal szabályossága · a cső be- és kihúzhatósága · a dobozok síkja és szintje · a tartalék vezetékhossz · a kötés minősége · a védőfelszerelés használata · a munkaterület tisztasága.
Külön pont jár azért, ha a 4. lépést tényleg betartottátok – a leggyakoribb tanulói hiba az, hogy a vezetéket menet közben, szakaszonként húzzák be.
Összefoglalás
Összefoglalás
A szerelési mód megválasztása két szűrőn megy át: a vezeték típusa szerint az A.52.1 táblázatnak kell megfelelnie, a helyzet szerint pedig az A.52.2 táblázat ad eligazítást – ez utóbbit azonban az MSZ HD 60364-5-52 európai közös módosítása törölte („Delete Table A.52.2.”), ezért ma tájékoztató jellegű, nem kötelezően előírt lista. Kötelező követelmény az A.52.1 és a külső hatások (522.) figyelembevétele. [JAVÍTVA 2026-09-13, lektor KRITIKUS (visszapótolt javítás): az összefoglalás korábban az A.52.2 táblázatot is kötelező előírásként adta meg („kell megfelelnie”), holott azt az MSZ HD közös módosítása törölte – a fejezet 18.1 alfejezetének „Az A.52.2 táblázat szabványi státusza” keretes részével egyezően pontosítva.] A kiviteli példákat és a terhelhetőségi referenciamódot (A1/A2/B1/B2/C/D1/D2) az A.52.3 adja.
A legfontosabb korlát: a szigetelt (köpeny nélküli) vezeték rögzített szereléshez csak védőcsőben, kábelvezetőben vagy vezetékcsatornában helyezhető el [521.10.] – tálcán és közvetlen rögzítéssel nem. Vezetékcsatornába csak akkor, ha az legalább IP4X vagy IPXXD, és a fedél csak szerszámmal vehető le.
Áramkör-elrendezés. Egy áramkör minden vezetője – a PE-t is beleértve – ugyanabban a ferromágneses burkolatban; acélarmatúrás egyerű kábel váltakozó áramra nem használható. Több áramkör egy csőben megengedett, ha minden vezeték a legnagyobb feszültségre szigetelt. Egy áramkör vezetői nem oszthatók el több kábel között. Közös nullavezető több főáramkörre TILOS.
Külső hatások. A kész rendszer feleljen meg a helyiség IP-fokozatának; ahol víz gyűlhet össze, gondoskodni kell az elvezetéséről. A padló alatt és a mennyezet fölött úgy kell vezetni a kábelt, hogy a burkolat rögzítései ne sérthessék meg. Függesztett lámpatest bekötése hajlékony erű kábellel.
Az IP-kód felépítése: IP + első jellemző szám (szilárd testek és érinthetőség) + második szám (víz) + kiegészítő betű (csak érinthetőség). Az X azt jelenti, hogy az adott szempontot nem vizsgálták. Szabványból igazolt értékek: IP2X/IPXXB alapvédelem, IP4X/IPXXD vízszintes fedőfelület és szigetelt vezetéket befogadó csatorna, IP33 a tűzszakasz-átvezetés kivételénél, IPX4/IPX5 fürdőhelyiségben.
Kötések. Minden kötésnek hozzáférhetőnek kell lennie, öt kivétellel: földbe temetett · kiöntött vagy tokozott · padló- és mennyezetfűtés hidegkábel-csatlakozása · hegesztett, forrasztott, keményforrasztott vagy préselt · termékszabványnak megfelelő berendezés részét képező kötés. Kötés csak burkolatban (kötő- vagy szerelvénydobozban) készíthető [526.5.]. A kötést tehermentesíteni kell; finomsodratú vezetőhöz érvéghüvely; ónozott vezetékvég tilos ott, ahol relatív mozgás léphet fel.
Tűzterjedés. Legalább IEC 60332-1-2 szerinti kábel szerelhető külön óvintézkedés nélkül. A tűzszakasz-átvezetést kívülről és belülről is tömíteni kell; a belső tömítés csak akkor hagyható el, ha a cső nem lángterjesztő, a belső keresztmetszete legfeljebb 710 mm², és a rendszer és mindkét végződése IP33.
Közelség. I. és II. feszültségsáv csak azonos szigeteléssel, külön rekeszben vagy fizikai elválasztással. Föld alatti távközlési és erősáramú kábel között legalább 100 mm vagy elválasztás. Felvonóaknában csak a felvonó saját vezetékrendszere haladhat.
Süllyesztett szerelés. A nyomvonal a falban vízszintes, függőleges vagy az élekkel párhuzamos [522.8.8.]; a födémben és a padlóban a legrövidebb út is követhető. A csőrendszert teljesen ki kell építeni a behúzás előtt [522.8.2.]. Szilikonolajos síkosító tilos. Teherhordó szerkezet csak úgy fúrható át, hogy a teherhordó képesség megmaradjon.
Falon kívüli szerelés négy változata: merev védőcső · kiskábel · vezetékcsatorna · kábeltálca/létra. A szakképzési gyakorlati számadatok (dobozméretek, 40/80 cm rögzítési távolság, 12 m-es húzódoboz-szabály) egyforrásúak – valós munkánál a gyártói útmutató az irányadó. A csatorna kihasználtságára a jegyzet nem állít kötelező százalékot; a 40–50 % a biztonságos tartomány, és a döntő szempont a be- és kihúzhatóság.
Épületüregek. A nem hozzáférhető üregben csak rögzítés nélküli kábel, illetve cső vagy kábelvezető megengedett – közvetlen rögzítés, csatorna, tálca nem. Álmennyezetnél együtt él a sérülésvédelem (522.6.3.), a tűzterjedés (527.) és a hozzáférhetőség (529.). Álpadlóba süllyesztett, elmozdítható egység bekötése hajlékony kábellel.
Panelos technológiák. Függőleges öntésű panel: horony + gipszes rögzítés. Vízszintes öntésű: gyártáskor beépített cső és doboz, illetve ragasztott vezeték. A kötött szerelés (ragasztott, bebetonozott) nem cserélhető – ott új nyomvonal kell. A régi alumínium vezetékek cserélendők; réz és alumínium csak erre minősített kötőelemmel köthető össze [522.5.2.].
Technológiai sorrend. Új építésnél a rejtett szerelés a vakolás előtt, a szerelvényezés a festés után. Felújításnál két extra lépés ékelődik az elejére: állapotfelmérés és technológiai döntés helyiségenként. A szálfolytonosság- és szigetelésvizsgálatot érdemes már a vakolás előtt elvégezni.
Munkavédelem: porelszívás és FFP2 porálarc · védőszemüveg · fülvédő · és a munka megkezdése előtt vezetékkeresés a falban.
Ellenőrző kérdések
- Melyik két táblázatnak kell egyszerre megfelelnie a fektetési módnak?
- Mit ad meg az A.52.3 táblázat, és mi köti össze a 16. fejezettel?
- Hova nem fektethető a szigetelt (köpeny nélküli) vezeték? Melyik szabványhely mondja ki?
- Milyen két feltétellel kerülhet szigetelt vezeték vezetékcsatornába?
- Miért fektethető a védővezető bármely megfelelő módon?
- Mit ad meg az A.52.2 táblázat számsora?
- Miért kell egy áramkör minden vezetőjét közös ferromágneses burkolatban vezetni?
- Miért nem használható acélarmatúrás egyerű kábel váltakozó áramú körre?
- Milyen feltétellel futhat több áramkör egy védőcsőben?
- Mikor oszthatók el egy áramkör vezetői több kábel között?
- Miért tilos a közös nullavezető több főáramkörre? Sorolj fel három veszélyt!
- Milyen feltétellel képezhető egyfázisú végáramkör egy többfázisú kör egy fázisából?
- Mikor kell hajlékony vezetékkel bekötni egy készüléket?
- Mit ír elő a szabvány a padló alatt és a mennyezet fölött vezetett kábelre?
- Miért kell a függesztett lámpatestet hajlékony erű kábellel bekötni?
- Miből áll az IP-kód? Mit jelent az X, és mit a kiegészítő betű?
- Mekkora IP-fokozat kell alapvédelemként, és mekkora a könnyen megérinthető vízszintes fedőfelületeken?
- Miért írja a szabvány mindig „IP2X vagy IPXXB” alakban?
- Honnan tudod meg, hogy egy adott helyiségben mekkora IP-fokozat kell?
- Mi a kötés három alapkövetelménye?
- Mi az 526.3. hozzáférhetőségi szabálya? Sorold fel az öt kivételt!
- Hol szabad villamos kötést készíteni?
- Miért nem tartozik a vakolat alá rejtett kötődobozos kötés az öt kivétel közé?
- Miért kell a kötést tehermentesíteni?
- Miért tilos az ónozott vezetékvég a mozgásnak kitett kötésben?
- Milyen kábel szerelhető külön óvintézkedés nélkül tűzvédelmi szempontból?
- Hogyan kell tömíteni a tűzszakasz-átvezetést? Miért nem elég a külső tömítés?
- Milyen három feltétel mellett hagyható el a belső tömítés?
- Milyen feltételekkel futhat együtt I. és II. feszültségsávú áramkör?
- Mekkora távolságot ír elő a szabvány föld alatti távközlési és erősáramú kábel között?
- Mi haladhat a felvonóaknában?
- Mit ír elő a szabvány a karbantarthatóságról?
- Mi a süllyesztett szerelés két változata?
- Mondd ki a nyomvonalszabályt! Miben más a fal, és miben a födém és a padló?
- Miért tilos az átlós nyomvonal a falban?
- Miért nem közöl ez a fejezet installációs sáv cm-értékeket?
- Mit mond ki az 522.8.2.? Miért ez a süllyesztett szerelés legfontosabb szabálya?
- Miért tilos a szilikonolajos síkosító?
- Mikor szabad teherhordó szerkezetet átfúrni?
- Sorold fel a falon kívüli szerelés négy változatát!
- Milyen forrásstátuszúak a falon kívüli szerelés számadatai? Mi az irányadó a valós munkánál?
- Mi a különbség a hozzáférhető és a nem hozzáférhető épületüreg szabályai között?
- Mi a „kötött szerelés”, és miért fontos felújításnál?
- Miért kell a régi alumínium vezetékeket cserélni?
- Miben tér el a technológiai sorrend új építésnél és felújításnál?
- Miért érdemes a szigetelésvizsgálatot már a vakolás előtt elvégezni?
Tudáspróba
1. Hova nem fektethető a szigetelt, köpeny nélküli vezeték rögzített szerelésnél? a) Védőcsőbe, mert ott nem tud hőt leadni. b) Kábeltálcára és közvetlen rögzítéssel a falra. c) Kábelvezetőbe és vezetékcsatornába. d) Szigetelőre szerelt, szabadon vezetett kivitelben.
2. Milyen feltétellel kerülhet szigetelt vezeték vezetékcsatornába? a) Ha a csatorna legalább IP20 védettségű és műanyagból készült. b) Ha a vezeték keresztmetszete legfeljebb 2,5 mm². c) Ha a csatorna legalább IP4X és a fedél csak szerszámmal vehető le. d) Ha a csatorna kihasználtsága nem haladja meg az 50 %-ot.
3. Miért tilos a közös nullavezető több főáramkörre? a) Mert a „lekapcsolt” kör nullavezetőjén a másik kör árama folyik. b) Mert a nullavezetőt nem lehet megfelelően megjelölni. c) Mert az áramkörök közötti szelektivitás romlik. d) Mert a nullavezetőt nem lehet túláram ellen védeni.
4. Mit jelent az X az IP-kódban? a) Azt, hogy az adott szempontból nincs semmilyen védelem. b) Azt, hogy a burkolat robbanásbiztos kivitelű. c) Azt, hogy a védelmi fokozat a legmagasabb elérhető. d) Azt, hogy az adott szempontot nem vizsgálták vagy nem adják meg.
5. Az alábbiak közül melyik NEM tartozik a kötés hozzáférhetőségi szabályának öt kivétele közé? a) Földbe temetett kötés. b) Vakolat alatt, dobozban hagyott csavaros kötés. c) Gyantával kiöntött, tokozott kötés. d) Megfelelő szerszámmal préselt kötés.
6. Hol szabad villamos kötést készíteni? a) Kötődobozban, szerelvénydobozban vagy a gyártó által erre kialakított helyen. b) Bárhol, ha a kötés rugós kötőelemmel készül és szigetelt. c) A vakolat alatt, ha a kötést szigetelőszalaggal védik. d) A védőcsőben, ha a cső belső átmérője elég nagy.
7. Mikor hagyható el a tűzszakasz-átvezetés belső tömítése? a) Ha a külső tömítés tűzgátló habarccsal készült. b) Ha a cső fémből készült és földelve van. c) Ha a cső belsejében nincs kábel, csak tartalék. d) Ha nem lángterjesztő, legfeljebb 710 mm², és a rendszer és mindkét végződés IP33.
8. Milyen nyomvonalon futhat a falba süllyesztett vezetékrendszer? a) Bármilyen nyomvonalon, ha a horony mélysége nem haladja meg a 10 mm-t. b) Csak a legrövidebb úton, hogy kevesebb kábel fogyjon. c) Vízszintesen, függőlegesen vagy a helyiség éleivel párhuzamosan. d) Csak függőlegesen, mert a vízszintes szakasz gyengíti a falat.
9. Mit ír elő az 522.8.2. a süllyesztett csőrendszerre? a) Hogy a cső belső átmérője legalább 40 %-kal nagyobb legyen a vezetékkötegnél. b) Hogy a csőrendszert teljesen ki kell építeni, mielőtt a vezetéket behúzzák. c) Hogy a csövet legalább 40 cm-enként rögzíteni kell a horonyban. d) Hogy a csövet gipsszel kell a horonyba rögzíteni.
10. Mi megengedett NEM hozzáférhető épületüregben? a) Rögzítés nélküli kábel, illetve cső- vagy kábelvezető rendszer. b) Vezetékcsatorna, ha a fedél szerszámmal bontható. c) Perforált kábeltálca, ha a kábelek rögzítve vannak. d) Bármi, amit a hozzáférhető üregben is szabad.
11. Mi a „kötött szerelés”? a) A csavaros sorkapoccsal készült, oldható kötésekkel szerelt hálózat. b) Az a hálózat, amelyet a tervező kötelezően előírt technológiával kellett szerelni. c) A védőcsőben vezetett, utólag kihúzható vezetékekkel készült hálózat. d) Az olyan szerelés (ragasztott, bebetonozott vezeték), amely csak bontással cserélhető.
12. Mikor kell a rejtett (falba süllyesztett) szerelést elkészíteni? a) A festés után, hogy ne szennyeződjön be a kábel. b) A burkolás után, de még a szerelvényezés előtt. c) A vakolás előtt, mert utána már csak bontással javítható. d) Bármikor, mert a horony a vakolat után is kimarható.
Források
| # | Állítás a fejezetben | Forrás |
|---|---|---|
| 1 | A fektetési mód megválasztásának kétlépcsős szabálya (A.52.1 típus szerint, A.52.2 helyzet szerint, 522. külső hatások); az A.52.3 mint kiviteli példák és referenciamód | kutatas/22-szerelesi-technologiak.md 2.1 szakasz, [SZ-52] 521.1., 521.2., 521.3. |
| 2 | Az A.52.1 táblázat teljes tartalma és az a) és b) megjegyzés (IP4X/IPXXD + szerszámmal bontható fedél; a védővezető kivétele) | ugyanott 2.2 szakasz, [SZ-52] A.52.1 táblázat (eredeti szabványszöveg) |
| 3 | Az A.52.2 táblázat teljes tartalma a fektetésimód-sorszámokkal | ugyanott 2.3 szakasz, [SZ-52] A.52.2 táblázat (eredeti szabványszöveg) |
| 4 | Közös ferromágneses burkolat; acélarmatúrás egyerű kábel tilalma váltakozó áramra | ugyanott 2.4 szakasz, [SZ-52] 521.5.1., 521.5.2. |
| 5 | Több áramkör egy csőben, illetve egy kábelen belül – a legnagyobb feszültségre szigetelés | ugyanott, [SZ-52] 521.6., 521.7. |
| 6 | Egy áramkör vezetői nem oszthatók el; a párhuzamos többerű kábelek kivétele | ugyanott, [SZ-52] 521.8.1. |
| 7 | Közös nullavezető több főáramkörre tilos; az egyfázisú végáramkör két feltétele | ugyanott, [SZ-52] 521.8.2. |
| 8 | Több áramkör egy kötődobozban: szigetelő elválasztás, a kötőelem-kivételekkel | ugyanott, [SZ-52] 521.8.3. |
| 9 | Hajlékony vezeték rögzített szereléshez; mozgatható és ideiglenesen elmozdítható készülékek bekötése | ugyanott, [SZ-52] 521.9.1–521.9.3. |
| 10 | Szigetelt vezeték rögzített szereléshez csak csőben, kábelvezetőben vagy csatornában | ugyanott, [SZ-52] 521.10. |
| 11 | A külső hatások teljes követelménysora (hőmérséklet, hőforrás, víz, por, korrózió, ütés, padló/mennyezet, rezgés) | ugyanott 2.5 szakasz, [SZ-52] 522.1.1–522.7.2. |
| 12 | IP2X / IPXXB alapvédelemre és IP4X / IPXXD a könnyen megérinthető vízszintes fedőfelületekre – szó szerinti szabványszövegből | kutatas/14-alapvedelem-hibavedelem.md, [SZ1] MSZ HD 60364-4-41 A2.1., A2.2. (elsődleges szabványforrás) |
| 13 | IPX4 és IPX5 fürdőhelyiségi zónakövetelmények | kutatas/ocr-msz-hd-60364-7-701-2025.txt (elsődleges szabványszöveg) |
| 14 | A villamos kötések teljes szabályrendszere: alapkövetelmény, a kötésmód megválasztásának szempontjai, a hozzáférhetőség és az öt kivétel, kötés csak burkolatban, tehermentesítés, érvéghüvely, az ónozás tilalma mozgásnak kitett kötésben, a cső végi burkolat | ugyanott 2.7 szakasz, [SZ-52] 526.1., 526.2., 526.3., 526.5., 526.6., 526.7., 526.8.1–526.8.3., 526.9. |
| 15 | Tűzterjedés elleni kialakítás: az alapelv, az IEC 60332-1-2 szerinti kábel, a nem megfelelő kábel korlátozása, a külső és belső tömítés, a 710 mm² / IP33 hármas kivétel, a tömítés anyagi követelményei | ugyanott 2.8 szakasz, [SZ-52] 527.1.2–527.1.4., 527.2.1–527.2.3., 527.2.5. |
| 16 | Közelség más rendszerekhez: I. és II. feszültségsáv, a 100 mm-es távolság, a hő-/füst-/gőzfejlesztő szolgáltatások, az idegen vezetőképes rész, a felvonóakna-tilalom; karbantarthatóság | ugyanott 2.9 szakasz, [SZ-52] 528.1., 528.2., 528.3.1–528.3.5., 529.2., 529.3. |
| 17 | A süllyesztett szerelés mechanikai szabályai: szilikonolaj-tilalom, a csőrendszer teljes kiépítése a behúzás előtt, hajlítási sugár, alátámasztás, húzó igénybevétel, hozzáférés, padlóba süllyesztés, éles szélek, dilatációs hézag, válaszfal-átvezetés és a teherhordó képesség | ugyanott 2.6 szakasz, [SZ-52] 522.8.1–522.8.14. |
| 18 | A nyomvonalszabály (vízszintes / függőleges / élekkel párhuzamos a falban; legrövidebb út a födémben és a padlóban) | ugyanott, [SZ-52] 522.8.8. |
| 19 | A süllyesztett szerelés két változata és nyolclépéses technológiai sorrendje | ugyanott 3.1 és 3.2 szakasz, három független forrás + [PT] 3.6.1.6.4. |
| 20 | A falon kívüli szerelés négy változata | ugyanott 4.1 szakasz, [PT] 3.6.1.6.4., [SZ-52] A.52.2, három forrás |
| 21 | A falon kívüli szerelés számszerű gyakorlati adatai (védőcső-átmérők, dobozméretek, 12 m-es húzódoboz-szabály, 40/80 cm rögzítési távolság, 1 cm faltávolság nedves helyiségben, kiskábel-rögzítés és a 2,5 m-es járulékos védelem) – mind egyforrású, hazai szakoktatási eredetű adat, a fejezetben ekként jelölve | ugyanott 4.2 szakasz, [NIVE-1] |
| 22 | A csatornakihasználtsági forrásellentmondás (50 % vs. 60–70 %) és a nemzetközi 40–45 %-os tartomány mint közvetett döntési támpont | ugyanott 4.2 szakasz és 9. szakasz, a 2026-09-02-i ellenőrzési kör három brit forrásával |
| 23 | Az épületüregek szabályai (hozzáférhető és nem hozzáférhető), az álpadlós egységek hajlékony bekötése, a padlóüregi kábel védelme | ugyanott 5. szakasz, [SZ-52] A.52.2, 521.9.3., 522.6.3., 522.8.7. |
| 24 | A betonba ágyazott szerelés fektetési módjai és a betonozás előtti teljes kiépítés | ugyanott 6. szakasz, [SZ-52] A.52.2, 522.8.2., 522.8.13. |
| 25 | A panelos technológiák két típusa (függőleges és vízszintes öntésű panel), a „kötött szerelés” fogalma és a felújítás elvei | ugyanott 3.4 szakasz, két független szakmai forrás |
| 26 | A munka- és balesetvédelmi követelmények ennél a technológiánál | ugyanott 7. szakasz, [PT] 3.6.1.6.4. utolsó tétele |
| 27 | Tantárgyi és vizsgabesorolás: az Épületvillamosság 1. tantárgy 3.6.1.6.4 „Épület-villanyszerelési technológiák” témaköre (53/53 óra) és a 3.6.2.6.1 témakör; a központi interaktív vizsga II. vizsgarésze (technológiai ismeret, 20 %) | kutatas/00-programtanterv-teljes-szoveg.txt 3.6.1.6.4., 3.6.2.6.1.; kutatas/00-KKK-teljes-szoveg.txt 6.4.2., 8.12., 10.6. |
| 28 | A 18.1–18.10. mintapéldák levezetései | saját szerkesztés a fenti szabványi táblázatokból és pontokból; a 18.2. mintapélda terhelhetőségi értékei a 16. fejezet B.52.4 táblázatából; a 18.9. mintapélda számértékei egyforrású szakoktatási adatok, a példa elején kimondva |
Amit a jegyzet szándékosan nem állít tényként vagy nem közöl: a teljes MSZ EN 60529 IP-számjegytáblázatot – a szabvány szövege nem állt rendelkezésre, ezért a fejezet csak az IP-kód felépítését magyarázza, és kizárólag azokat a konkrét IP-értékeket közli, amelyeket más, rendelkezésre álló szabványok (MSZ HD 60364-4-41, -5-52, -7-701) kimondanak; a konkrét helyiségi követelmény mindig a 7-es sorozat adott részéből jön. Nem közli továbbá: az installációs sávok cm-értékeit – hazai kötelező előírás erre nem került elő, az [522.8.8.] kizárólag az irányokat rögzíti, ezért a fejezet irány-szabályt tanít és fúrás előtti vezetékkeresést ajánl; a vezetékcsatorna kötelező százalékos kihasználtságát (a két hazai forrás ellentmond, a nemzetközi 40–45 % pedig más mérési módszertanon alapulhat – a jegyzet a be- és kihúzhatóság elvét adja, és jelzi, hogy a 60–70 %-os adat minden jel szerint túl magas); a panelfelújítási horonyméreteket (egyforrású és önmagával is ellentmondásos adat); a betonba ágyazott cső takarási és rögzítési számadatait; a gipszkartonos és álmennyezeti szerelés hazai számszabályait – ezek megbízható forrásból nem kerültek elő, helyettük a szabványi keret és a gyártói útmutató az irányadó. Egyforrású, ekként jelölve: a falon kívüli szerelés összes számszerű gyakorlati adata (dobozméretek, 12 m-es húzódoboz-szabály, 40/80 cm rögzítési távolság, 1 cm faltávolság, kiskábel-rögzítés és a 2,5 m-es járulékos védelem) – a 18.9. mintapélda ezt a példa elején külön kimondja, és a gyártói szerelési útmutatóra utal.