Mielőtt egy csavart is meghúznánk, felmérünk, anyagot és szerszámot választunk, ütemezünk. Ez a fejezet megtanítja a helyszíni felmérés menetét, az anyagjegyzék készítését kiviteli dokumentáció alapján, a mennyiségek meghatározásának módszereit, a szerszám- és eszközjegyzék összeállítását a KKK hivatalos eszközlistája szerint, valamint a szigetelt kéziszerszám szabványi követelményét. A fejezet a központi interaktív vizsga I. vizsgarészét (alkatrész- és anyagismeret, 20 %) és a projektfeladat előkészítő lépéseit gyakoroltatja, tíz kidolgozott mintapéldával.
- 17.1 A helyszíni felmérés menete; mit kell megnézni és lefényképezni
- 17.2 A kiviteli tervtől az anyagjegyzékig
- 17.3 Az anyagjegyzék szerkezete és minőségi követelményei
- 17.4 A mennyiség meghatározásának módszerei
- 17.5 A szerszám- és eszközjegyzék; a KKK hivatalos eszközjegyzéke
- 17.6 A gyakorlati alapszerszámkészlet
- 17.7 A szigetelt kéziszerszám szabványi követelménye
- 17.8 Az eszközök alkalmasságának ellenőrzése, tárolása, selejtezése
- 17.9 Ütemezés, anyagbeszerzés, a munkaterület átvétele
- 17.10 Az árajánlat felépítése
- Összefoglalás
- Ellenőrző kérdések
- Tudáspróba
- Források
17.1 A helyszíni felmérés menete; mit kell megnézni és lefényképezni
A jó árajánlat és a jó ütemterv egyetlen dologból születik: abból, hogy tudod, mi van a helyszínen. A kiviteli terv megmondja, mit kell építeni – a bejárás azt mondja meg, hogyan lehet.
A megvalósítandó villamos munka mennyiségi és minőségi számbavétele a helyszínen és/vagy a kiviteli terv alapján.
A felmérésnek két kimenete van:
- a mennyiségi kimutatás (ebből lesz az anyagjegyzék és az árajánlat), és
- a kockázati és adottsági jegyzék – mindaz, ami a tervből nem derül ki, de a munkát befolyásolja (falszerkezet, hozzáférés, ütközés, tárolóhely).
A programtanterv az Épületvillamosság 1. tantárgy „Az épületvillamos-szerelői munka előkészítése” témakörében kifejezetten előírja a vázlatos rajz készítését munkaműveletekről és az eszköz- és anyagszükséglet felmérését és meghatározását.
Mit nézz meg, és milyen sorrendben?
1. Csatlakozási pont és mérőhely: hol van, hozzáférhető-e, milyen az állapota 2. Meglévő hálózat: van-e, milyen korú, alumínium vagy réz, van-e PE-vezető 3. Falszerkezetek: tömör tégla, üreges tégla, beton, gipszkarton, vályog 4. Födémek és átvezetések: hol lehet átfúrni, hol NEM (gerenda, feszített beton) 5. Nyomvonalak: hol vezethető a kábel, hol van ütközés a gépészettel 6. Álmennyezet, álpadló, szerelőakna: van-e, mekkora a szerelési tér 7. Munkaterület: hozzáférés, állványigény, tárolóhely, zárhatóság 8. Áramvétel: honnan lesz építési áram, milyen védelemmel 9. Környezeti hatások: nedves helyiség, kültér, por, hőmérséklet
A helyszíni fotó nem emlék, hanem bizonyíték és munkaeszköz. Két szabály:
- Mindig legyen a képen léptékadó: mérőszalag, colstok, vagy legalább egy ismert méretű tárgy (egy szerelvénydoboz átmérője 68 mm). Lépték nélkül a fotóból nem lehet visszamérni.
- Fotózz áttekintőt és részletet is. Az áttekintő képen látszik, hol vagy; a részletképen az, amit rögzíteni akarsz. Egy részletkép önmagában később azonosíthatatlan.
És fényképezd le a munka megkezdése előtti állapotot is – minden repedést, sérülést, foltot. Ez később a vitás helyzetek eldöntésének leggyorsabb eszköze.
A munkaelőkészítés teljes menete
| # | Lépés | Mi keletkezik? |
|---|---|---|
| 1 | A dokumentáció átvétele és értelmezése | hiány- és ellentmondás-jegyzék |
| 2 | Helyszíni felmérés (bejárás) | felmérési jegyzőkönyv, vázlatrajz, fotódokumentáció |
| 3 | A szerelési technológia meghatározása | technológiai döntés helyiségenként |
| 4 | Mennyiségi kiírás – anyagjegyzék | tételes anyagjegyzék |
| 5 | Eszköz- és szerszámszükséglet | szerszám- és eszközjegyzék |
| 6 | A munka fázisokra bontása, műveleti sorrend | műveleti sorrend, ütemterv |
| 7 | Időszükséglet és szerelői létszám | erőforrásterv |
| 8 | Árajánlat összeállítása | árajánlat |
| 9 | Munkavédelmi előkészítés, munkaterület-átvétel | átadás-átvételi jegyzőkönyv |
A kiviteli terv ideális állapotot ábrázol. A helyszínen rendszeresen kiderül, hogy:
- a tervezett nyomvonalon gerenda, gépészeti vezeték vagy kémény van, - a fal nem az, aminek a terv mondja (a "tégla" valójában üreges), - a mérőhely nem oda került, ahova a terv rajzolta, - a szomszédos szakág már elfoglalta a szerelési teret.
Ezeket a felmérésen kell megtalálni, nem a kivitelezés közben. A tervtől való eltérést mindig írásban kell jelezni a tervezőnek és a megrendelőnek.
17.2 A kiviteli tervtől az anyagjegyzékig
A vizsgafeladat szó szerint így hangzik: „Épületvillamos kiviteli dokumentáció alapján alkatrész- és anyagjegyzék készítése.” Ehhez tudni kell, melyik tervlapról mi olvasható ki.
A jogszabály szerint az épületvillamossági tervek tartalmazzák:
aa) szerelési alaprajzokon a villamosvezetékek nyomvonalait, illetve az ezekhez
tartozó vezetéktartó szerkezeteket, villamos készülékek és berendezések
feltüntetésével;
ab) fővezeték-terven az elosztó berendezések elhelyezésének ábrázolását, a
vezetékhálózatok jellemzőinek, az elosztó berendezésekre számított beépített,
illetve egyidejű villamos teljesítményadatok, feszültségjellemzők,
érintésvédelmi módok feltüntetésével;
ac) a villamos elosztó berendezések vonalas kapcsolási rajzait, a kapcsolási
rajzokon szereplő villamos készülékek és berendezések jellemzőinek - ideértve
a névleges áram, zárlati szilárdság, védettség - feltüntetésével, elosztó
berendezések homlokkép rajzait felirati táblákkal;
ad) a villámvédelmi berendezés terveit a villámvédelmi fokozat feltüntetésével,
szerelési és anyagminőségre vonatkozó utasításokkal;
ae) a gyengeáramú rendszerek hálózati terveit, a készülékek és berendezések
telepítési helyeinek megjelölésével.(A részletes tárgyalás a 14. fejezetben van; itt csak az anyagkiírás szempontjából nézzük.)
Melyik tervlapról mi jön?
| Tervlap | Ezt olvasod ki az anyagjegyzékhez |
|---|---|
| Szerelési alaprajz | a vezetékek nyomvonalai (→ hosszak), a szerelvények, lámpatestek, dobozok darabszáma és helye, a vezetéktartó szerkezetek |
| Fővezeték-terv | az elosztók helye, a vezetékhálózat jellemzői (típus, keresztmetszet, érszám), a teljesítményadatok, az érintésvédelmi mód |
| Vonalas kapcsolási rajz | az elosztó készülékeinek listája névleges árammal, zárlati szilárdsággal, védettséggel |
| Elosztó homlokképrajz | a modulszám, a szekrényméret, a felirati táblák |
| Villámvédelmi terv | a villámvédelmi fokozat, a szerelési és anyagminőségi utasítások |
| Gyengeáramú hálózati terv | a gyengeáramú kábelek nyomvonala és a készülékek telepítési helye |
| Műszaki leírás | a minőségi követelmények, a speciális rendszerek, az elvárt gyártmánykör |
A kiviteli dokumentáció egyik kötelező munkarésze [191/2009. Korm. r. 1. melléklet 7.]: „Részletes, minden szakágra kiterjedő árazatlan tételes költségvetés-kiírás, mennyiségi kimutatással.”
A rendelet 2. § 1. pontja szerint az árazatlan tételes költségvetési-kiírás: „minőségi követelményekkel rendelkező mennyiségi kimutatás az építmény jellege szerint szükséges szakági bontásban és részletezettséggel, lényeges terméktulajdonság meghatározásával.”
A jól elkészített kiviteli dokumentációhoz tartozik árazatlan költségvetés-kiírás, amely tételesen, mennyiségekkel tartalmazza a beépítendő anyagokat. Ilyenkor az anyagjegyzék nagy része már meg van írva – a te feladatod ellenőrizni és kiegészíteni:
- egyezik-e a kiírás mennyisége azzal, amit a tervlapokról visszamérsz? - benne vannak-e a segédanyagok (dübel, gipsz, érvéghüvely, kötegelő)? - benne van-e a ráhagyás? - a "lényeges terméktulajdonság" alapján beszerezhető-e a tétel?
A vizsgán viszont nem kapsz kész kiírást: a tervlapról kell felmérned. Ezért gyakorold a tervlapról való leolvasást.
A jogszabály kimondja: az épületvillamossági munkarészeket „alaprajz, vezetékterv, kapcsolási vázlat szinten, de szerelési, műhely- és gyártmánytervek nélkül” kell elkészíteni. És a műszaki leírásnál: „A számításokat a kivitelezési dokumentáció nem tartalmazza.”
Ez azt jelenti, hogy a méretezési számítások (terhelhetőség, feszültségesés – a 16. fejezet anyaga) a tervező birtokában maradnak. Ha a kivitelezés közben eltérés merül fel, a tervezőtől kell kérni az új számítást – nem a szerelő dolga „ránézésre” átméretezni.
17.3 Az anyagjegyzék szerkezete és minőségi követelményei
A beépítendő anyagok tételes, mennyiségi listája típusmegjelöléssel.
Egy tétel akkor van rendben, ha abból a raktáros vagy a kereskedő kérdés nélkül ki tudja adni a helyes terméket, és a művezető vissza tudja ellenőrizni a beépítettet.
A mintatáblázat
| Tételszám | Megnevezés | Típus / harmonizált jelölés | Mennyiség | Me. | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|
| 1. | Installációs kábel | NYM-J 3×1,5 (MBCu) | 240 | m | világítási áramkörök |
| 2. | Installációs kábel | NYM-J 3×2,5 (MBCu) | 180 | m | dugaszolóaljzat-áramkörök |
| 3. | Védőcső | MŰ III ⌀16 | 60 | m | falhoronyba |
| 4. | Szerelvénydoboz | ⌀68, süllyesztett | 42 | db | |
| 5. | Kötődoboz | 100×100, IP20 | 12 | db | |
| 6. | Egysarkú kapcsoló | 10 A, 250 V, IP20 | 14 | db | |
| 7. | Dugaszolóaljzat | 16 A, 250 V, védőérintkezős | 38 | db | |
| 8. | Kismegszakító | B10, 1P, 6 kA | 6 | db | világítás |
| 9. | Kismegszakító | B16, 1P, 6 kA | 8 | db | aljzatok |
| 10. | Áram-védőkapcsoló | 2P, 40 A, 30 mA, A típus | 2 | db | |
| 11. | Lakáselosztó | süllyesztett, 2×12 modul | 1 | db |
(A számadatok oktatási példa, nem valós épületé.)
A három csoportosítási elv
a) áramkörönként - a tervlap logikáját követi, jól ellenőrizhető b) helyiségenként - a felmérés logikáját követi, a helyszínen ez megy c) anyagtípusonként - a beszerzés logikáját követi, így kell megrendelni
A gyakorlatban a leghatékonyabb a helyiségenkénti felmérés → anyagtípusonkénti összesítés kombináció: a felmérés így ellenőrizhető marad, a megrendelés viszont típusonként történik.
Minőségi követelmények
A kiviteli tervre vonatkozó szakmai elvárás szerint az elosztóterveken a készülékeket konkrét típusmegjelöléssel és egyedi tervjel azonosítóval kell ellátni, továbbá meg kell adni a beépített és egyidejű teljesítményigényt. (Ez a követelmény egyetlen szakmai segédletből származik, ezért a jegyzet ajánlásként közli.) Ugyanez az elvárás vezetendő át az anyagjegyzékre:
| Követelmény | Mit jelent a gyakorlatban? |
|---|---|
| Azonosíthatóság | típusjel, méret, névleges adatok – „kábel” helyett „NYM-J 3×2,5” |
| Márkafüggetlenség | általános műszaki jellemző (pl. „kismegszakító B16, 1P, 6 kA”), nem gyártói cikkszám |
| Harmonizált jelölés | a vezetékeknél a harmonizált típusjel (15. fejezet), a magyar jel legfeljebb zárójelben |
| Egységes mértékegység | m, db, fm, kg – és soha nem keverve egy soron belül |
| Nyomonkövethetőség | minden tétel visszavezethető a tervlap egy konkrét helyére |
A „kábel 200 m” tétel nem anyagjegyzék-sor, hanem jegyzet. Nem beszerezhető (milyen kábel?), nem ellenőrizhető (mit építettek be?), és nem árazható (mennyibe kerül?).
A legkevesebb, ami egy vezetéktételhez kell: típus + érszám + keresztmetszet. Tehát:
NYM-J 3×2,5. Ha ez nincs meg, a sor nem kész.
A képzési és kimeneti követelmény (KKK 10.6/8.) így fogalmaz: „Vezetői irányítással állítja össze az anyagjegyzéket.” A „másokkal együttműködve” fordulat egy másik KKK-pontból (6.3/2.) való, és az anyagjegyzék-készítésre nem közvetlenül vonatkozik – gyakorlatban mégis érdemes csapatban végezni.
Ennek gyakorlati oka van: a felmérés a leggyakoribb hibaforrás, és a négy szem többet lát. A bevált munkamódszer: egyikőtök felmér és diktál, a másik jegyez és visszaolvas. A visszaolvasás nem udvariasság, hanem hibaszűrés.
17.4 A mennyiség meghatározásának módszerei
Az anyagjegyzék tételei három típusba sorolhatók, és mindháromnak más a mérési módszere.
| Tételtípus | Példa | Módszer |
|---|---|---|
| Darabszámos | szerelvény, lámpatest, doboz, kismegszakító | közvetlen leolvasás a tervlapról |
| Folyóméteres | kábel, védőcső, kábelcsatorna, tálca | nyomvonalhossz + függőleges szakaszok + ráhagyás |
| Segédanyag | dübel, csavar, gipsz, érvéghüvely, kötegelő | a főtételekhez kötött arányszámmal |
A vezetékhossz három összetevője
Ez a fejezet legfontosabb számolós része, és a leggyakoribb hibaforrás.
L = L_alaprajzi + L_függőleges + L_ráhagyás
- L_alaprajzi: a nyomvonal vízszintes hossza az alaprajzról, léptékkel mérve;
- L_függőleges: a fel- és lefutó szakaszok (falmagasság, aljzatmagasság, elosztói behúzás);
- L_ráhagyás: a dobozokon belüli tartalék és a kalkulációs ráhagyás.
A gyakorlatban 10–15 % kalkulációs ráhagyással szoktak számolni, és dobozonként 10–20 cm tartalékkal. Ezek az értékek nem szabványból, hanem kalkulációs szokásból származnak, és cégenként, technológiánként eltérnek.
A jegyzet ezért nem közöl kötelező ráhagyási arányt. A mintapéldákban szereplő 10 % és 15 cm a feladat megadott adata, nem előírás. A valós munkában a saját cég kalkulációs szabályzata vagy a megrendelővel kötött megállapodás dönt.
A darabszámos tételek
Ezeket a szerelési alaprajzról olvasod le, rajzjelenként. Két szabály:
1. Jelöld be a tervlapon, amit már megszámoltál (színesceruza, pipa). Enélkül biztosan lesz kihagyás vagy duplázás. 2. Számolj HELYISÉGENKÉNT, és a helyiség végén jegyezd fel a részösszeget. Így bármikor visszaellenőrizhető, hol a hiba.
A segédanyagok
A segédanyagokat nem érdemes egyenként számolni; a főtételekhez kötött arányszámmal becsüljük őket. Például: minden szerelvénydobozhoz 1 db gipszelési adag, minden aljzathoz 3 db érvéghüvely, minden 10 m kábelhez 1 db kötegelő. Az arányszámok cégenként eltérnek, és tapasztalatból alakulnak ki.
Amikor kész vagy, számold ki másik úton is a végeredményt, és nézd meg, hogy a kettő közel van-e egymáshoz. Például:
áramkörök száma × átlagos áramköri hossz ≈ összes kábelhossz
Ha 8 áramkörnél az összesítés 320 m-t ad, az áramkörönként 40 m – ez egy lakásnál reális. Ha 900 m jönne ki, az áramkörönként 112 m: ott hiba van. A keresztellenőrzés nem pontos, de a nagyságrendi tévedést biztosan megfogja, és a felmérési hibák többsége nagyságrendi.
A magyar épületvillamossági normaidő-értékek (például hány óra egy süllyesztett dugaszolóaljzat szerelése, vagy egy folyóméter falhoronymarás) hitelesen ellenőrizhető forrásból nem álltak rendelkezésre a jegyzet készítésekor.
Ezért ez a fejezet nem közöl normaidő-értéket tényként. A 17.9. mintapélda normaidői kifejezetten a feladat megadott adatai – a módszer tanulható belőlük, a számok nem.
Valós kalkulációnál a hiteles forrás a TERC vagy ÖN normagyűjtemény, illetve a saját céged visszamért, tapasztalati adatai. Az utóbbi a pontosabb: minden cégnek más a technológiája, szerszámkészlete és gyakorlata.
17.5 A szerszám- és eszközjegyzék; a KKK hivatalos eszközjegyzéke
A vizsga I. vizsgarészének másik feladata szó szerint: „Listából, adott feladathoz kéziszerszámok, munkaeszközök kiválasztása.” Ennek a „listának” hivatalos alapja van: a képzési és kimeneti követelmény 5.2.2. pontja, amely az Épületvillamosság szakmairány eszközjegyzékét tartalmazza.
- Lézeres és egyéb szintező - Villanyszerelő kéziszerszámok, kisgépek, melegítő készülék - Földmunka kéziszerszámai - Oszlopállítás eszközei - Vezeték- és kábelszerelés eszközei - Fémipari kéziszerszámok és kisgépek - Villamos mérőműszerek és diagnosztikai eszközök - Hosszmérő eszközök (mérőszalag) - Informatikai és adatrögzítő eszközök - Technológiai leírások, szabvány- és jogszabálygyűjtemény - Présszerszámok - Munkabiztonsági eszközök és egyéni védőfelszerelések - Környezetszennyező anyagok gyűjtői - Véső- és fúrógépek, ipari porszívók - Forrasztó berendezések - Az épület-villanyszerelés főbb anyagai
Az utolsó tétel („az épület-villanyszerelés főbb anyagai”) tovább bontva tartalmazza a mérő- és elosztószekrényhely kialakításának eszközeit, az egyfázisú fogyasztásmérő-szekrényt, a túlfeszültség- és túláramvédelmi eszközöket, az érzékelőket és jeladókat, a vezetékeket, kábeleket és szerelvényeiket, a sarukat és érvéghüvelyeket, a sorkapcsot és a kötőelemeket, az elosztószekrényt sínekkel, kismegszakítókkal, relékkel, tömszelencékkel, a lámpatesteket, a kapcsolókat és dugaszolóaljzatokat, a szerelvény- és kötődobozokat, az épületautomatikai vezérlő- és szabályozóelemeket, a villamos mérőműszereket és a villamos gépeket.
A lista tizenhat tételből áll, és nem véletlenszerű: funkció szerint csoportosított. Ha ezt látod meg benne, könnyű megjegyezni:
| Funkció | Tételek a listából |
|---|---|
| Kijelölés, mérés | lézeres és egyéb szintező · hosszmérő eszközök |
| Bontás, falmunka | véső- és fúrógépek, ipari porszívók · földmunka kéziszerszámai |
| Villamos szerelés | villanyszerelő kéziszerszámok, kisgépek, melegítő készülék · vezeték- és kábelszerelés eszközei · présszerszámok · forrasztó berendezések |
| Fémmunka | fémipari kéziszerszámok és kisgépek · oszlopállítás eszközei |
| Ellenőrzés, mérés | villamos mérőműszerek és diagnosztikai eszközök |
| Dokumentálás | informatikai és adatrögzítő eszközök · technológiai leírások, szabvány- és jogszabálygyűjtemény |
| Biztonság, környezet | munkabiztonsági eszközök és egyéni védőfelszerelések · környezetszennyező anyagok gyűjtői |
| Beépítendő anyagok | az épület-villanyszerelés főbb anyagai |
A vizsgán a feladat az, hogy egy konkrét munkához válaszd ki a listából a szükségeseket. A csoportosítás megmondja, hogy mire gondolj: kijelölés → bontás → szerelés → ellenőrzés → dokumentálás, és mindegyikhez biztonság.
A szerszámkiválasztás menete
1. Bontsd a feladatot MŰVELETEKRE (kijelölés, vésés, csövezés, huzalozás, szerelvényezés, bekötés, mérés, dokumentálás). 2. Rendeld hozzá minden művelethez a SZERSZÁMCSOPORTOT az 5.2.2 lista szerint. 3. Írd fel a csoporton belül a KONKRÉT szerszámokat. 4. Egészítsd ki minden esetben: - EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK (mindig!) - hosszmérő eszköz - hulladékgyűjtő - dokumentálás eszköze 5. Ellenőrizd: van-e a listán olyan tétel, ami EGYIK művelethez sem tartozik? Ha igen, vedd le - fölösleg. És van-e olyan művelet, amihez NEM rendeltél szerszámot? Ha igen, hiányzik valami.
17.6 A gyakorlati alapszerszámkészlet
A hivatalos eszközjegyzék kategóriákat ad; a mindennapi munkához azonban konkrét szerszámok kellenek. Az alábbi lista két részből áll: a nyolc alapszerszám (ezt egy gyártói szakmai összefoglaló sorolja fel, tehát egyetlen, kereskedelmi forrásból származik – ekként kezeld), és a jegyzet kiegészítése a gyakorlatban nélkülözhetetlen eszközökkel.
A nyolc alapszerszám
| Szerszám | Mire kell? |
|---|---|
| Szigetelt csavarhúzók | bekötés, szerelvényezés – a penge folyamatos műanyag bevonata szigetelésként szolgál |
| Szigetelt fogók | oldalcsípő, kombinált fogó, csőrös fogó |
| Köpeny- és kábelcsupaszító | a köpeny és az érszigetelés sérülésmentes eltávolítása |
| Krimpelőszerszám (présszerszám) | érvéghüvely, saru préselése |
| Feszültségvizsgáló | a feszültségmentesség ellenőrzése |
| Kalapács | rögzítés, dübelezés |
| Vízmérték | szerelvények, elosztók vízszintezése |
| Összecsukható colstok | mérés |
Amivel ez kiegészül a valóságban
Falmunka: falhoronymaró · ütvefúró és vésőgép · ipari porszívó
lyukfűrész (68 mm) · sorolható dobozvágó
Kábelszerelés: kábelbehúzó spirál · kábelvágó · kábelkötegelő-húzó
Keresés: kábelkereső / nyomvonalkereső
Mérés: kétpólusú feszültségvizsgáló · multiméter · szigetelésvizsgáló
hurokimpedancia-mérő · RCD-vizsgáló
Kijelölés: lézeres szintező · lézeres távolságmérő · mérőszalag
Dokumentálás: fényképezőgép vagy tablet · jegyzetfüzetEz a fejezet egyik legfontosabb biztonsági üzenete, és a 39. fejezetben (feszültségmentesítés) részletesen is visszatér.
Az egypólusú fázisceruza csak tájékoztató eszköz: kijelzi, hogy egy vezetőn feszültség van, de a hiánya semmit nem bizonyít. Lehet, hogy a lámpa azért nem világít, mert rossz az elem, mert szigetelt cipőben állsz, mert az izzó kiégett, vagy mert a mérő rossz helyre ér.
A feszültségmentesség igazolására kizárólag kétpólusú feszültségvizsgáló fogadható el, amelyet a mérés előtt és után is ismert feszültségforráson kell ellenőrizni.
Két gondolat, ami a szakmában előbb-utóbb mindenkinek eszébe jut:
Munkavédelem. A szigetelt szerszám a védelmi rendszer része. A bevonat nélküli csavarhúzó egy elosztóban nem „ugyanaz kicsit rosszabbul”, hanem más kockázati kategória.
Pénz. A rossz csupaszító bevág az érbe; a bevágott ér a kötésben eltörik; a törött ér laza kötést ad; a laza kötés melegszik. Egy rossz szerszám így válik hibakereséssé és garanciális visszatéréssé – a szerszám árának sokszorosáért.
17.7 A szigetelt kéziszerszám szabványi követelménye
Itt nem gyakorlati ajánlásról van szó, hanem szabványi előírásról – ezt az MSZ 1585:2016 mondja ki.
„A feszültség alatti munkákhoz a vonatkozó szabványnak megfelelő szigetelt szerszámot és/vagy személyi védőeszközt kell használni. E szerszámokat csak a rajtuk feltüntetett használati feszültségig szabad használni. (Nincs megengedve pl. egy 400 V-os szigetelt nyelű villamos ipari kéziszerszámnak 400 V-os védőkesztyűben való használata 500 V névleges feszültségű villamos berendezésen.)
A szigetelt szerszámot a munka megkezdése előtt szemrevételezéssel kell ellenőrizni, és ha olyan sérülést találunk rajta, amely a szigetelés jóságát veszélyezteti, akkor a szerszámot vagy ki kell cserélni, vagy feszültségpróbának kell alávetni. A feszültségpróbára vonatkozó előírásokat a szerszám termékszabványa tartalmazza.”
Olvasd el még egyszer: 400 V-os szerszám + 400 V-os kesztyű ≠ 500 V-os védelem.
A védelmi szintek nem adódnak össze. Mindegyik eszköz önállóan kell hogy alkalmas legyen a berendezés névleges feszültségére. Ez a szabvány saját, kimondott példája – és pontosan azt a tévhitet cáfolja, amelyre a gyakorlatban a legtöbben hajlamosak.
A termékszabvány
A szigetelt kéziszerszámok termékszabványa az IEC 60900 – „Live working. Hand tools for use up to 1 000 V a.c. and 1 500 V d.c.” (Feszültség alatti munkavégzés. Kéziszerszámok legfeljebb 1000 V váltakozó és 1500 V egyenfeszültségig). Az MSZ 1585:2016 irodalomjegyzéke még a 2004-es kiadást idézi, az azóta hatályos kiadás azonban az IEC 60900:2018 (két elsődleges forrásból megerősítve – lásd a 6. fejezetet).
A szigetelő kesztyű termékszabványa az MSZ EN 60903; épületvillamos munkához a 0. osztály (1000 V) a jellemző.
A szerszámokon gyakran látható VDE felirat egy német tanúsító szervezet (Verband der Elektrotechnik) vizsgálati jele, nem szabvány jelzete. (Ez az információ egyetlen kereskedelmi forrásból származik, ezért a jegyzet így, jelölve közli.)
A szakmai követelmény ettől független és egyértelmű: a szerszám feleljen meg az IEC 60900 termékszabványnak, és a rajta feltüntetett használati feszültségig használható – ezt írja elő az MSZ 1585:2016.
A jelölés részleteit (a kettős háromszög szimbólum, a szigetelt nyél/szigetelt bevonat megkülönböztetése) a 6. fejezet tárgyalja.
17.8 Az eszközök alkalmasságának ellenőrzése, tárolása, selejtezése
A programtanterv két helyen is nevesíti: „A munkavédelmi eszközök alkalmasságának ellenőrzése, azok szakszerű tárolása”, illetve „Az anyagok, szerszámok és eszközök, illetve a munkavédelmi eszközök alkalmasságának ellenőrzése, azok szakszerű tárolása”.
Ellenőrzés: mikor, mit, hogyan?
| Mikor | Mit | Hogyan |
|---|---|---|
| Minden használat előtt | szigetelt szerszám | szemrevételezés: repedés, bevágás, hiányzó bevonat, olvadás nyoma |
| Minden használat előtt | kétpólusú feszültségvizsgáló | ismert feszültségforráson előtte és utána is |
| Minden használat előtt | szigetelő kesztyű | szemrevételezés + légáteresztési próba (feltekerve, felfújva) |
| Minden használat előtt | létra, állvány | fokok, csúszásgátló, zárszerkezet |
| Időszakosan | villamos kisgépek | a jogszabály szerinti időszakos érintésvédelmi felülvizsgálat |
| Időszakosan | mérőműszerek | gyártói előírás szerinti kalibrálás vagy ellenőrzés |
| Sérülés gyanúja esetén | szigetelt szerszám | csere vagy feszültségpróba a termékszabvány szerint |
A szigetelő kesztyűt a csuklójánál fogva feltekered, amitől a levegő bezárul benne, majd a tenyérrel megnyomva figyeled, hogy ereszt-e. A szivárgás hallható vagy az arcbőrön érezhető. Ha ereszt, a kesztyű azonnal selejt – nem „majd kicseréljük”.
A próbát minden használat előtt el kell végezni, és mindössze néhány másodperc. Ez a legjobb ár-érték arányú munkavédelmi művelet a szakmában.
Tárolás
- Száraz, fagymentes, közvetlen napfénytől védett helyen - A szigetelt szerszámokat ELKÜLÖNÍTVE, hogy ne sérülhessen a bevonatuk - A szigetelő kesztyűt a saját tartódobozában, HAJLÍTÁSMENTESEN, olajtól, oldószertől, ózontól (pl. villanymotor közelében) távol - A mérőműszereket ütésmentesen, a mérővezetékekkel együtt - A kisgépeket a szállítókofferükben, a hálózati kábel feszítés nélkül
Selejtezés
Egy eszközt akkor kell selejtezni, ha az ellenőrzésen nem felel meg, vagy ha a gyártó által megadott élettartam lejárt. A selejtezett eszközt azonnal el kell különíteni és meg kell jelölni, mert a legveszélyesebb az a szerszám, amely „valahol ott van a többi között”, és senki nem tudja, hogy már nem használható.
A sérült szigetelésű csavarhúzót nem szabad „majd akkor használjuk, ha nincs feszültség alatt” alapon megtartani. A gyakorlatban ugyanis mindig előkerül a rossz pillanatban – és senki nem emlékszik rá, miért volt félretéve.
Aki a selejtet nem dobja ki, az csak elhalasztja a balesetet.
17.9 Ütemezés, anyagbeszerzés, a munkaterület átvétele
A szerelés fázisai és az építési munkanemek
Az épület-villanyszerelés nem önmagában áll: a fázisai más szakmák munkájához illeszkednek. Ez az illeszkedés dönti el, hogy a munka gördülékeny lesz-e vagy sem.
| Fázis | Tartalom | Mihez igazodik? |
|---|---|---|
| 0. Előkészítés | felmérés, anyagbeszerzés, ideiglenes energiaellátás | a munkaterület átvétele |
| 1. Nyomvonalkijelölés | falhorony- és dobozhelyek kijelölése, egyeztetés a gépésszel | falazás után |
| 2. Alapszerelés („durvaszerelés”) | falhoronymarás, dobozfészkek, védőcsövezés, kábelhúzás, dobozok gipszelése | vakolás előtt |
| 3. Elosztóhely, mérőhely kialakítása | szekrényfészek, méretlen és mért fővezeték | a durvaszereléssel együtt |
| 4. Befejező („finomszerelés”) | szerelvények, lámpatestek, elosztó bekötése, feliratozás | festés után |
| 5. Ellenőrzés, üzembe helyezés | szerelői ellenőrzés, mérések, dokumentálás | a finomszerelés után |
| 6. Átadás | megvalósulási dokumentáció, kivitelezői nyilatkozat | a műszaki átadás-átvételen |
1. A REJTETT szerelés mindig a takaró réteg (vakolat, esztrich, gipszkarton, álmennyezet) elkészülte ELŐTT. 2. A SZERELVÉNYEZÉS a festés és a burkolás UTÁN. 3. A SZAKÁGI ÜTKÖZÉSEKET (víz, gáz, fűtés, szellőzés) előre egyeztetni kell - a villamos nyomvonal a legrugalmasabb, ezért általában ez alkalmazkodik. 4. A FÜGGŐ TECHNOLÓGIAI IDŐKET (gipsz, beton kötése) be kell építeni az ütemtervbe - ezek alatt nem lehet dolgozni azon a helyen.
(Ez a sorrend a szakma bevett gyakorlata; a programtanterv „a szerelési munka fázisokra bontása, a műveleti sorrend meghatározása” követelménye alatt ezt kell tanítani. Szabványi vagy jogszabályi kötelező sorrend nincs rá.)
A műveleti sorrend felborítása. Ha a vakolás után derül ki, hogy egy kábel hiányzik, akkor:
- bontani kell a kész vakolatot, - hornyot kell marni, - kábelt kell húzni, - javítani kell a vakolatot, - meg kell várni a száradást, - és újra kell festeni.
Egy elfelejtett kábel ára tehát nem a kábel ára, hanem az egész helyiség újrajavítása – és a határidő csúszása. Ezért ér annyit a gondos felmérés.
Az időszükséglet és a szerelői létszám
A programtanterv mindkét tantárgynál nevesíti. A számítás elve:
T_össz = Σ (n_i · t_i)
L = T_össz / (T_rendelkezésre · k)
ahol n_i a tételmennyiség, t_i a tételre vonatkozó normaidő, T_rendelkezésre a rendelkezésre álló munkaidő, k pedig a hasznos munkaidő-kihasználtsági tényező (a teljes munkaidőnek az a hányada, amely ténylegesen szerelésre fordítható – a felvonulás, anyagmozgatás, egyeztetés, takarítás nem az).
A normaidőket a jegyzet nem közli (lásd a 17.4 alfejezet figyelmeztetését) – a 17.9. mintapélda értékei a feladat megadott adatai.
Anyagbeszerzés
1. Az anyagjegyzék összesítése típusonként 2. A kiszerelési egységekre való kerekítés (kábeldob, csomagolási egység) 3. Ajánlatkérés, beszerzési ütemezés a fázisokhoz igazítva 4. Az anyag átvétele: mennyiségi ÉS minőségi ellenőrzés 5. Tárolás: száraz, zárható, a fázisok sorrendjének megfelelően rendezve
Két oka van. Az egyik a tárolóhely: egy lakásfelújításon nincs hova tenni. A másik a lopás- és sérüléskockázat: a hónapokig kint álló anyag elvész, megsérül, összekeveredik.
A bevált gyakorlat a fázisonkénti beszerzés: a durvaszereléshez kábel, védőcső, doboz; a finomszereléshez szerelvény, lámpatest, elosztó. A második szállítmány akkor jön, amikor az első fázis a végéhez közeledik.
Kivétel: a hosszú szállítási idejű tételeket (egyedi elosztó, különleges lámpatest, mérőszekrény) mindig időben, akár az elején meg kell rendelni.
A munkaterület átvétele
A munkát nem akkor kezded, amikor odaérsz, hanem amikor a munkaterületet átvetted. Az átvételkor rögzítendő:
| Mit | Miért |
|---|---|
| a munkaterület határai | meddig tart a te felelősséged |
| az átvétel időpontja | innentől számít a határidő |
| a terület állapota (fotóval!) | a meglévő sérülések nem a te számládra mennek |
| az áramvétel helye és védelme | építési áram, RCD-vel védve |
| a tárolóhely és a zárhatóság | hova teszed az anyagot és a szerszámot |
| a hozzáférés rendje | kulcs, nyitvatartás, riasztó |
| a közműhelyzet | mi van feszültség alatt, mi nincs |
Az ideiglenes építési energiaellátás saját szabályrendszerrel rendelkező terület (a 30. fejezet anyaga). A minimum, amit itt rögzítünk: az építési áramvételi pontnak áram-védőkapcsolóval védettnek kell lennie, és a csatlakozó vezetékeknek sérülésmentesnek, a helyszíni igénybevételre alkalmasnak.
A „behúzunk egy hosszabbítót a szomszédból” megoldás nemcsak szabálytalan, hanem a tipikus építkezési áramütéses balesetek forrása is.
17.10 Az árajánlat felépítése
A programtanterv az Épületvillamosság 2. tantárgy „A villamos munka felmérése, alapszerelés” témakörében tételesen előírja: „Árajánlat készítése.”
Az árazatlan költségvetési kiírás anyag- és díjtételekkel kitöltött, a vállalkozó által adott ajánlata. A szerkezete ezért nem véletlen: ugyanaz a tételszerkezet, mint a kiírásé, csak ki van töltve.
| Tételszám | Munkanem / tétel | Mennyiség | Me. | Anyag egységár | Díj egységár | Anyag össz. | Díj össz. |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
Az anyag- és díjtétel szétválasztása nem formaság: ez teszi lehetővé, hogy a megrendelő átlássa, mennyi az anyag és mennyi a munka, és hogy anyagár-változás esetén csak az egyik oldal módosuljon.
Ellenőrzőlista: mi legyen benne?
1. Az ajánlatkérő és az ajánlattevő adatai, a munka megnevezése és helyszíne 2. A MŰSZAKI TARTALOM pontos lehatárolása - mit tartalmaz, és mit NEM 3. Tételes mennyiségek és egységárak, ANYAG- ÉS DÍJTÉTEL SZÉTVÁLASZTVA 4. A nem tételes költségek: felvonulás, állványozás, törmelék-elszállítás, ideiglenes energiaellátás 5. Az anyagár-változás kezelése és az ajánlati kötöttség ideje 6. Fizetési és teljesítési ütemezés, garancia és jótállás 7. A szerelői ellenőrzés és a dokumentáció (mérési jegyzőkönyv, megvalósulási terv) benne van-e az árban 8. Áfa, számlázási feltételek
Az árajánlat tartalmára nincs olyan szabvány vagy jogszabály, amely ezt a nyolc pontot előírná. A fenti ellenőrzőlista a kiviteli dokumentáció árazatlan kiírásának szerkezetéből és az általános kivitelezési gyakorlatból van összeállítva.
Hiteles, hivatkozható forrás (mérnökkamarai vagy szakmai szövetségi ajánlás) a jegyzet készítésekor nem állt rendelkezésre. Ezért módszertani ajánlásként használd, ne előírásként.
A viták túlnyomó többsége nem abból ered, amit az ajánlat tartalmaz, hanem abból, amit a megrendelő beleértett, de nem volt benne.
Ezért az ajánlatba külön bekezdés kell: „Az ajánlat nem tartalmazza: a falhorony vakolatjavítását · a lámpatestek beszerzését · a gyengeáramú hálózatot · a kőműves bontási munkákat · a takarítást · …”
Ez a bekezdés a legrövidebb és a legértékesebb része az ajánlatnak.
17.1. mintapélda – Felmérési jegyzőkönyv egy helyiségről
Feladat. Egy felújítandó lakás nappaliját méred fel. Mit rögzítesz a felmérési jegyzőkönyvben?
Megoldás. A jegyzőkönyv három blokkból áll:
(a) Azonosító adatok
| Mit | Példa |
|---|---|
| Helyiség | nappali (1.04), 4,0 × 3,5 m, belmagasság 2,70 m |
| A felmérés időpontja | 2026. szeptember 12., 9:40 |
| Felmérő | (név) |
| Fotósorszámok | IMG_0142 – IMG_0158 |
(b) Adottságok
- Falszerkezet: 30 cm tömör tégla (külső), 10 cm gipszkarton (belső válaszfal) - Födém: monolit vasbeton, 20 cm - átfúrás CSAK egyeztetés után - Meglévő hálózat: alumínium, PE-vezető NINCS, bontandó - Padló: laminált, bontásra kerül - Nyílászáró: 1 db ajtó (0,9 m), 1 db erkélyajtó (2,4 m)
(c) Kockázatok és nyitott kérdések
- A tervezett nyomvonalon a jobb oldali falban fűtésvezeték fut (hőkamerával ellenőrizve) -> a nyomvonal áthelyezendő, egyeztetni a tervezővel - Az erkélyajtó fölött gerenda: NEM véshető - A gipszkarton fal mögötti tér hozzáférhető - a kábel behúzható vésés nélkül
Válasz. A felmérési jegyzőkönyv nem mennyiségi lista, hanem az adottságok és a kockázatok rögzítése – a mennyiségi kimutatás ebből és a tervlapról készül. A két dokumentumot nem szabad összekeverni: az egyik azt mondja meg, mit építünk, a másik azt, hogy mivel kell számolni.
17.2. mintapélda – Melyik tervlapról mi jön?
Feladat. Egy vizsgafeladatban négy adatot kell megtalálnod: (a) hány darab dugaszolóaljzat kell, (b) milyen keresztmetszetű a konyhai áramkör kábele, (c) hány modulos az elosztó, (d) milyen minőségű legyen a lámpatest. Melyik tervlapon keresed?
Megoldás.
| Keresett adat | Tervlap | Miért ott? |
|---|---|---|
| (a) aljzatok darabszáma | szerelési alaprajz | itt vannak a készülékek rajzjelei a helyükön |
| (b) a konyhai áramkör keresztmetszete | fővezeték-terv (illetve az áramköri jelölés az alaprajzon) | a jogszabály szerint itt szerepelnek a „vezetékhálózatok jellemzői” |
| (c) az elosztó modulszáma | elosztó homlokképrajz | ez ábrázolja a szekrény kiosztását és méretét |
| (d) a lámpatest minőségi követelménye | műszaki leírás | a minőségi követelmények írásos része |
Válasz. Egyik adat sem található meg mind a négy helyen – ezért kell tudni, melyik dokumentum mire való.
Tanulság. A vizsgán a leggyakoribb időveszteség az, hogy a vizsgázó rossz lapon keresi az adatot. A 17.2. ábra táblázatát érdemes fejből tudni.
17.3. mintapélda – Egy szoba kábelszükségletének felmérése
Feladat. Egy 4,0 × 3,5 m-es szoba dugaszolóaljzat-áramkörét kell felmérni. Adatok: a kábel az ajtó melletti kötődobozból indul 2,40 m magasságból; az aljzatok 0,30 m magasan vannak; a kábel az aljzatok magasságában fut aljzatról aljzatra. Az aljzatok a faltól mérve, a kötődoboz alatti ponttól indulva a következő távolságokra vannak: 1,2 m · 3,2 m · 5,6 m · 8,4 m (a fal mentén körbemérve). Dobozonkénti tartalék: 0,15 m; kalkulációs ráhagyás: 10 %. Mennyi kábel kell?
Megoldás.
1. lépés – a szakaszok hossza.
| Szakasz | Vízszintes | Függőleges | Összesen |
|---|---|---|---|
| kötődoboz → 1. aljzat | 1,2 m | 2,40 − 0,30 = 2,10 m | 3,30 m |
| 1. → 2. aljzat | 3,2 − 1,2 = 2,0 m | – | 2,00 m |
| 2. → 3. aljzat | 5,6 − 3,2 = 2,4 m | – | 2,40 m |
| 3. → 4. aljzat | 8,4 − 5,6 = 2,8 m | – | 2,80 m |
| Nyomvonal összesen | 10,50 m |
2. lépés – dobozonkénti tartalék. Négy kábelszakasz van, mindegyiknek két vége, tehát 8 kábelvég, végenként 0,15 m:
8 × 0,15 = 1,20 m
3. lépés – nettó hossz.
10,50 + 1,20 = 11,70 m
4. lépés – kalkulációs ráhagyás.
11,70 × 1,10 = 12,87 m
5. lépés – kerekítés. Felfelé, egész méterre: 13 m.
Válasz. A szoba dugaszolóaljzat-áramköréhez 13 m NYM-J 3×2,5 kábel kell.
A tiszta alaprajzi hossz (a fal mentén mért távolságok különbsége) 8,4 m lenne. A tényleges igény 13 m – ez 55 %-kal több.
A különbség a függőleges szakaszból (2,10 m), a dobozonkénti tartalékból (1,20 m) és a ráhagyásból (1,17 m) jön. Aki csak az alaprajzot méri le, az minden áramkörnél kevesebbet rendel, mint amennyi kell – és a hiány mindig a legrosszabb pillanatban derül ki.
17.4. mintapélda – Egy lakás teljes kábelszükséglete és a kiszerelési egységek
Feladat. Egy kétszobás lakás áramköreinek felmért nettó kábelhossza az alábbi. Ráhagyás 10 %. Mennyi kábelt rendelj, ha a kábel 50 m-es és 100 m-es kiszerelésben kapható?
| Áramkör | Kábeltípus | Nettó hossz |
|---|---|---|
| világítás 1. | NYM-J 3×1,5 | 38 m |
| világítás 2. | NYM-J 3×1,5 | 44 m |
| dugaszolóaljzat 1. | NYM-J 3×2,5 | 31 m |
| dugaszolóaljzat 2. | NYM-J 3×2,5 | 27 m |
| dugaszolóaljzat 3. | NYM-J 3×2,5 | 35 m |
| vízmelegítő | NYM-J 3×2,5 | 12 m |
| villanytűzhely | NYM-J 3×4 | 9 m |
Megoldás.
1. lépés – összesítés típusonként.
| Típus | Nettó összesen |
|---|---|
| NYM-J 3×1,5 | 38 + 44 = 82 m |
| NYM-J 3×2,5 | 31 + 27 + 35 + 12 = 105 m |
| NYM-J 3×4 | 9 m |
2. lépés – ráhagyás (× 1,10).
| Típus | Ráhagyással |
|---|---|
| NYM-J 3×1,5 | 82 × 1,10 = 90,2 m |
| NYM-J 3×2,5 | 105 × 1,10 = 115,5 m |
| NYM-J 3×4 | 9 × 1,10 = 9,9 m |
3. lépés – kerekítés a kiszerelési egységre.
| Típus | Igény | Rendelés | Marad |
|---|---|---|---|
| NYM-J 3×1,5 | 90,2 m | 1 × 100 m | 9,8 m |
| NYM-J 3×2,5 | 115,5 m | 1 × 100 m + 1 × 50 m | 34,5 m |
| NYM-J 3×4 | 9,9 m | 1 × 50 m (a legkisebb egység) | 40,1 m |
Válasz. 100 m 3×1,5, 150 m 3×2,5 és 50 m 3×4 kábel.
Tanulság. A 3×4 tételnél a rendelt mennyiség ötszöröse a szükségesnek – mert ennél kisebb
kiszerelés nincs. Ilyenkor két dolgot lehet tenni: vagy méterre vágatva venni meg (ha a
kereskedő adja), vagy tudomásul venni, hogy marad készleten. Az árajánlatban viszont a
ténylegesen beépülő mennyiséget kell árazni, a maradék a vállalkozó készlete – ezt a tételt
tehát külön kell kezelni a kalkulációban.
17.5. mintapélda – Darabszámos tételek leolvasása
Feladat. Egy tervrészleten a következő rajzjeleket számoltad meg helyiségenként. Készítsd el belőle az anyagjegyzék darabszámos részét!
| Helyiség | Egysarkú kapcsoló | Váltókapcsoló | Aljzat | Mennyezeti lámpahely |
|---|---|---|---|---|
| előszoba | 1 | 2 | 2 | 1 |
| nappali | 2 | – | 8 | 2 |
| hálószoba | 1 | 2 | 6 | 1 |
| konyha | 2 | – | 9 | 2 |
| fürdőszoba | 1 | – | 2 | 1 |
| WC | 1 | – | – | 1 |
Megoldás.
1. lépés – oszloponkénti összesítés.
| Tétel | Összesen |
|---|---|
| Egysarkú kapcsoló | 1+2+1+2+1+1 = 8 db |
| Váltókapcsoló | 2+2 = 4 db |
| Dugaszolóaljzat | 2+8+6+9+2 = 27 db |
| Mennyezeti lámpahely | 1+2+1+2+1+1 = 8 db |
2. lépés – a szerelvénydobozok száma. Minden kapcsolóhoz és minden aljzathoz kell egy doboz:
8 + 4 + 27 = 39 db szerelvénydoboz
3. lépés – a nedves helyiségek külön kezelése. A fürdőszoba és a WC szerelvényeire magasabb védettség (IP) kell – ezeket külön tételként kell kiírni, nem szabad a többivel összevonni:
| Tétel | Mennyiség | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Egysarkú kapcsoló, IP20 | 6 db | száraz helyiség |
| Egysarkú kapcsoló, fokozott védettségű | 2 db | fürdőszoba, WC |
| Váltókapcsoló, IP20 | 4 db | |
| Dugaszolóaljzat 16 A, védőérintkezős, IP20 | 25 db | |
| Dugaszolóaljzat 16 A, fokozott védettségű | 2 db | fürdőszoba |
| Szerelvénydoboz ⌀68, süllyesztett | 39 db |
Válasz. A fenti hat tétel.
Tanulság. Az oszloponkénti összesítés egyszerű – a hiba ott van, hogy ugyanaz a rajzjel nem mindig ugyanaz a termék. A fürdőszobai kapcsoló és a nappali kapcsolója a tervlapon ugyanúgy néz ki, a beszerzésnél viszont két különböző cikk. A felmérésnél ezért mindig helyiségenként haladj, és nézd meg a helyiség környezeti besorolását.
17.6. mintapélda – Segédanyagok becslése
Feladat. Az előző lakásnál a segédanyagok mennyiségét kell megbecsülni. A cég kalkulációs arányszámai (ezek a feladat megadott adatai, nem szabványi értékek): dobozonként 1 adag gipsz; aljzatonként és kapcsolónként 3 db érvéghüvely; 10 m kábelenként 1 db kötegelő; lámpahelyenként 1 db csatlakozó sorkapocs.
Adatok: 39 doboz, 27 aljzat, 12 kapcsoló, 8 lámpahely, 259 m kábel.
Megoldás.
| Segédanyag | Arányszám | Számítás | Mennyiség |
|---|---|---|---|
| Gipsz (adag) | 1 / doboz | 39 × 1 | 39 adag |
| Érvéghüvely | 3 / szerelvény | (27 + 12) × 3 = 39 × 3 | 117 db |
| Kábelkötegelő | 1 / 10 m | 259 / 10 = 25,9 | 26 db |
| Csatlakozó sorkapocs | 1 / lámpahely | 8 × 1 | 8 db |
Kerekítés a csomagolási egységre: az érvéghüvely 100 vagy 200 darabos dobozban kapható → 1 db 200-as doboz; a kötegelő 100 darabos csomagban → 1 csomag.
Válasz. A fenti négy tétel, csomagolási egységre kerekítve.
Tanulság. A segédanyagok egyenként jelentéktelenek, összesítve viszont sem időben, sem költségben nem elhanyagolhatók – és ha hiányoznak, megáll a munka. Egy 117 darabos érvéghüvely-igénynél a 100-as doboz nem elég: ez pontosan az a hiba, amiért egy szerelőnek délután el kell mennie a nagykerbe.
17.7. mintapélda – Szerszámlista falba süllyesztett alapszereléshez
Feladat. Vizsgafeladat: „Egy lakás nappalijában falba süllyesztett, védőcsöves alapszerelést kell készíteni: nyomvonalkijelölés, falhoronymarás, dobozfészkek kialakítása, védőcsövezés, kábelbehúzás, dobozok gipszelése.” Állítsd össze a szerszámlistát a KKK 5.2.2. eszközjegyzéke alapján!
Megoldás. Műveletről műveletre haladunk.
| Művelet | Szerszámcsoport (5.2.2.) | Konkrét szerszámok |
|---|---|---|
| Kijelölés | lézeres és egyéb szintező · hosszmérő eszközök | lézeres szintező, mérőszalag, colstok, ceruza, vízmérték |
| Falhoronymarás, dobozfészek | véső- és fúrógépek, ipari porszívók | falhoronymaró, ütvefúró/vésőgép, lyukfűrész ⌀68, ipari porszívó |
| Védőcsövezés | vezeték- és kábelszerelés eszközei | csővágó, csőhajlító rugó, kábelbehúzó spirál |
| Kábelbehúzás | vezeték- és kábelszerelés eszközei | behúzó spirál, kábelvágó, csupaszító |
| Gipszelés | villanyszerelő kéziszerszámok | glettvas, keverőedény, spatula |
| Biztonság | munkabiztonsági eszközök és egyéni védőfelszerelések | védőszemüveg, porálarc (FFP2 vagy jobb), fülvédő, védőkesztyű, munkavédelmi cipő |
| Hulladék | környezetszennyező anyagok gyűjtői | törmelékgyűjtő zsák, hulladékgyűjtő edény |
| Dokumentálás | informatikai és adatrögzítő eszközök | fényképezőgép vagy tablet, jegyzetfüzet |
Válasz. A fenti nyolc sor.
Három tétel, amiért rendszeresen pontot veszítenek a vizsgázók:
- Az ipari porszívó. A falhoronymarás por nélkül nem végezhető – és ez nem kényelmi, hanem egészségvédelmi kérdés (kvarcpor).
- Az egyéni védőeszközök. Ezek minden feladatnál kellenek. Ha nincsenek a listán, a lista hiányos.
- A hulladékgyűjtő. A KKK külön nevesíti a „környezetszennyező anyagok gyűjtői” tételt.
Ami NEM kell ehhez a feladathoz: forrasztó berendezés, oszlopállítás eszközei, földmunka kéziszerszámai, villamos mérőműszerek (ezek a szerelői ellenőrzéshez kellenek, nem az alapszereléshez). A vizsgafeladat gyakran listából választás, tehát a fölösleges tétel kiválasztása is hiba.
17.8. mintapélda – Szerszámlista elosztó bekötéséhez és szerelői ellenőrzéshez
Feladat. Ugyanaz a lakás, másik vizsgafeladat: „Lakáselosztó szerelése és bekötése, majd a szerelői ellenőrzés elvégzése.” Mi kerül a listára?
Megoldás.
| Művelet | Szerszámcsoport | Konkrét eszközök |
|---|---|---|
| Elosztó rögzítése | fémipari kéziszerszámok és kisgépek · villanyszerelő kéziszerszámok | fúrógép, dübel, csavarhúzó, vízmérték |
| Vezetékek előkészítése | vezeték- és kábelszerelés eszközei · présszerszámok | köpenycsupaszító, érszigetelés-csupaszító, érvéghüvely-préselő |
| Bekötés | villanyszerelő kéziszerszámok | szigetelt csavarhúzókészlet, szigetelt fogók, nyomatékkulcs (ha a gyártó előírja) |
| Feliratozás | informatikai és adatrögzítő eszközök | feliratozógép, jelölőgyűrűk |
| Feszültségmentesség | villamos mérőműszerek | kétpólusú feszültségvizsgáló (előtte-utána ellenőrizve) |
| Szerelői ellenőrzés | villamos mérőműszerek és diagnosztikai eszközök | szigetelésvizsgáló, hurokimpedancia-mérő, RCD-vizsgáló, folytonosságmérő |
| Dokumentálás | informatikai és adatrögzítő eszközök · technológiai leírások, szabvány- és jogszabálygyűjtemény | mérési jegyzőkönyv-űrlap, szabványgyűjtemény |
| Biztonság | munkabiztonsági eszközök | szigetelő kesztyű, védőszemüveg, munkavédelmi cipő |
Válasz. A fenti nyolc sor.
Tanulság. Figyeld meg, mennyire más ez a lista, mint a 17.7. mintapéldáé: egyetlen falmunka-eszköz sincs rajta, viszont megjelenik a teljes mérőműszerpark és a szigetelt szerszámkészlet. A szerszámlista mindig a műveletekből következik, nem a szakmából.
17.9. mintapélda – Időszükséglet és szerelői létszám
Az alábbi normaidők kizárólag a számítás módszerének bemutatására szolgálnak. Hiteles magyar épületvillamossági normaidő-gyűjtemény nem állt a jegyzet rendelkezésére, ezért ezeket az értékeket nem szabad valós kalkulációban használni.
Feladat. Egy lakás alapszerelésének időszükségletét kell megbecsülni, és meghatározni a szerelői létszámot. Adatok:
| Tétel | Mennyiség | Normaidő (a feladat adata) |
|---|---|---|
| Süllyesztett dugaszolóaljzat szerelése | 38 db | 0,35 h/db |
| Falhoronymarás és kábelhúzás | 240 m | 0,25 h/m |
| Szerelvénydoboz beépítése | 42 db | 0,20 h/db |
| Lámpatest felszerelése | 14 db | 0,40 h/db |
A rendelkezésre álló idő 5 munkanap × 8 óra, a hasznos munkaidő-kihasználtsági tényező k = 0,75.
Megoldás.
1. lépés – tételenkénti időszükséglet.
| Tétel | Számítás | Idő |
|---|---|---|
| Dugaszolóaljzat | 38 × 0,35 | 13,3 h |
| Falhorony + kábelhúzás | 240 × 0,25 | 60,0 h |
| Szerelvénydoboz | 42 × 0,20 | 8,4 h |
| Lámpatest | 14 × 0,40 | 5,6 h |
| Összesen | 87,3 h |
2. lépés – a rendelkezésre álló hasznos munkaidő egy szerelőre.
T_rendelkezésre · k = (5 × 8) × 0,75 = 40 × 0,75 = 30 óra/fő
3. lépés – a szükséges létszám.
L = 87,3 / 30 = 2,91 fő → felfelé kerekítve 3 szerelő
Válasz. A munka 87,3 munkaóra, öt munkanap alatt 3 szerelővel végezhető el.
Mert a munkaidő nem egyenlő a szerelési idővel. Belefér: a felvonulás, az anyagmozgatás, az egyeztetés a többi szakággal, a takarítás, a szünetek, a szerszámkeresés.
A k = 0,75 azt jelenti, hogy a nyolcórás munkanapból hat óra a tényleges szerelés. Ez tapasztalati érték, és helyszíntől függ: egy zsúfolt, több szakágas építkezésen lényegesen alacsonyabb, egy üres lakásban magasabb lehet.
Aki k nélkül számol, az rendszeresen alábecsüli a határidőt – ez a kivitelezői csúszások leggyakoribb oka.
17.10. mintapélda – A műveleti sorrend helyreállítása
Feladat. Az alábbi kilenc művelet összekeverve szerepel. Állítsd helyes sorrendbe, és indokold meg a három legkritikusabb döntést!
A) Lámpatestek felszerelése B) Falhoronymarás, dobozfészkek kialakítása C) Munkaterület átvétele, építési áramvétel kiépítése D) Szerelői ellenőrzés, mérések E) Kábelhúzás, dobozok gipszelése F) Nyomvonalkijelölés, egyeztetés a gépésszel G) Dugaszolóaljzatok és kapcsolók felszerelése H) Elosztó bekötése, feliratozás I) Megvalósulási dokumentáció átadása
Megoldás.
| Sorrend | Művelet | Mihez igazodik? |
|---|---|---|
| 1. | C) Munkaterület átvétele, építési áramvétel | a munka jogi és biztonsági kezdete |
| 2. | F) Nyomvonalkijelölés, egyeztetés a gépésszel | falazás után |
| 3. | B) Falhoronymarás, dobozfészkek | vakolás előtt |
| 4. | E) Kábelhúzás, dobozok gipszelése | vakolás előtt |
| 5. | G) Aljzatok és kapcsolók felszerelése | festés után |
| 6. | A) Lámpatestek felszerelése | festés után |
| 7. | H) Elosztó bekötése, feliratozás | a finomszerelés része |
| 8. | D) Szerelői ellenőrzés, mérések | minden bekötés után |
| 9. | I) Megvalósulási dokumentáció átadása | a műszaki átadás-átvételen |
A három legkritikusabb döntés:
- C) elöl. A munkaterület átvétele nélkül megkezdett munka esetén a meglévő sérülésekért is te felelsz, és nincs szabályos áramvételed.
- E) a vakolás előtt. Ha a kábelhúzás kimarad, a vakolat bontása, a horony marása, a javítás és az újrafestés is a te költséged.
- D) a H) után. Bekötetlen elosztón nem lehet szigetelésvizsgálatot és hurokimpedancia-mérést végezni – az ellenőrzés mindig a szerelés után jön.
Válasz. C – F – B – E – G – A – H – D – I.
(1) A G) és az A) felcserélése az E)-vel. A szerelvényezés és a lámpatestek a festés után jönnek – aki előbb szereli fel őket, az vagy lefestett szerelvényt kap, vagy le kell szednie mindent a festéshez.
(2) A D) előrehozása. Mérni csak kész, bekötött berendezésen lehet. A „majd menet közben mérünk” hozzáállás azért veszélyes, mert a részleges mérés hamis biztonságérzetet ad.
Eszközök: egy épületvillamossági szerelési alaprajz (a tanműhely vizsgafeladat-gyűjteményéből vagy a tanár által kiadva), színes ceruzák, számológép, üres anyagjegyzék-űrlap.
Feladat:
1. Jelöld be helyiségenként, más-más színnel az áramköröket. 2. Számold meg helyiségenként a darabszámos tételeket, és írd fel a részösszegeket A TERVLAP SZÉLÉRE. 3. Mérd le a nyomvonalakat a lépték szerint, és számold hozzá a függőleges szakaszokat (a feladat megadja a szerelvénymagasságokat). 4. Adj hozzá dobozonként 0,15 m tartalékot és 10 % kalkulációs ráhagyást. 5. Összesíts TÍPUSONKÉNT, és kerekíts a kiszerelési egységre. 6. Töltsd ki az anyagjegyzék-űrlapot a 17.3 alfejezet mintatáblázata szerint.
Keresztellenőrzés a végén: oszd el az összes kábelhosszt az áramkörök számával. Reális-e az áramkörönkénti átlag?
Páros munka: a KKK szerint az anyagjegyzéket „vezetői irányítással” kell összeállítani – a gyakorlatban ez is jól működik párban: egyikőtök mér és diktál, a másik jegyez és visszaolvas.
Eszközök: a KKK 5.2.2. eszközjegyzékének kinyomtatott listája, kártyák a szerszámnevekkel, négy feladatkártya.
A négy feladatkártya:
a) Falon kívüli, kábelcsatornás szerelés egy irodahelyiségben b) Foldben fektetett kábel vegelzarasa es bekotese egy kerti elosztoban c) Lakaselosztó bővítése egy új aramkörrel, meglévő lakásban d) Szerelői ellenőrzés elvegzese egy elkeszült lakásban
Feladat: minden feladatkártyához válogassátok ki a szükséges szerszámokat a lista alapján, és indokoljátok meg, melyik művelethez kell.
Az értékelés két szempontja: 1. Van-e olyan művelet, amihez nincs szerszám? (hiány) 2. Van-e a listán olyan szerszám, ami egyik művelethez sem kell? (fölösleg)
Gondolkodtató: melyik az a három tétel, ami mind a négy feladatnál szerepel? (Segítség: az egyik nem is szerszám.)
Eszközök: mérőszalag, lézeres távolságmérő, jegyzetfüzet vagy tablet, fényképezőgép, felmérési jegyzőkönyv-űrlap.
Feladat: mérjétek fel a tanműhely egyik helyiségének meglévő villamos hálózatát úgy, mintha felújítási árajánlatot készítenétek.
1. Keszitsetek vazlatos alaprajzot a helyiségről (nem kell léptékhelyesnek lennie, de a méretek legyenek rajta). 2. Jeloljetek be minden szerelvényt, lámpahelyet, dobozt, és mérjetek le minden nyomvonalat, amit láttok. 3. Rogzitsetek a falszerkezeteket és a hozzáférési korlátokat. 4. Keszitsetek fotodokumentaciot - LÉPTÉKADÓVAL a képeken. 5. Toltsetek ki a felmérési jegyzőkönyvet a 17.1. mintapélda három blokkja szerint. 6. Allitsatok ossze az anyagjegyzéket egy teljes felújításhoz.
Összevetés: a csoportok hasonlítsák össze az eredményeiket. Ahol eltérés van, keressétek meg, miből ered: más nyomvonalat vettetek fel, más ráhagyással számoltatok, vagy valamelyik csoport kihagyott egy tételt?
A gyakorlat lényege nem a pontos szám, hanem az, hogy megtapasztaljátok: ugyanarról a helyiségről két felmérés nem lesz azonos – ezért kell a módszert egységesíteni és a ráhagyást előre rögzíteni.
Összefoglalás
Összefoglalás
A felmérés a megvalósítandó munka mennyiségi és minőségi számbavétele. Két kimenete van: a mennyiségi kimutatás (ebből lesz az anyagjegyzék és az árajánlat) és a kockázati és adottsági jegyzék. A helyszíni fotón mindig legyen léptékadó, és a munka előtti állapotot is dokumentálni kell.
A munkaelőkészítés kilenc lépése: dokumentáció átvétele · helyszíni felmérés · szerelési technológia · anyagjegyzék · eszköz- és szerszámjegyzék · fázisokra bontás · időszükséglet és létszám · árajánlat · munkavédelmi előkészítés és munkaterület-átvétel.
A tervlapok szerepe. A szerelési alaprajz adja a nyomvonalakat és a darabszámokat, a fővezeték-terv a vezetékjellemzőket és a teljesítményadatokat, a vonalas kapcsolási rajz és a homlokképrajz az elosztó tartalmát, a műszaki leírás a minőségi követelményeket. A kivitelezési dokumentáció szerelési, műhely- és gyártmánytervet nem tartalmaz, és a számításokat sem.
Az árazatlan tételes költségvetés-kiírás a kiviteli dokumentáció kötelező munkarésze: „minőségi követelményekkel rendelkező mennyiségi kimutatás… lényeges terméktulajdonság meghatározásával”.
Az anyagjegyzék tételes, mennyiségi lista típusmegjelöléssel. Minőségi követelményei: azonosíthatóság, márkafüggetlenség, harmonizált jelölés, egységes mértékegység, nyomonkövethetőség. A „kábel 200 m” sor értéktelen – típus, érszám és keresztmetszet nélkül nem beszerezhető és nem ellenőrizhető. A bevált módszer: helyiségenkénti felmérés → anyagtípusonkénti összesítés.
A mennyiségek. Darabszámos tétel: közvetlen leolvasás. Folyóméteres tétel: L = L_alaprajzi + L_függőleges + L_ráhagyás – a függőleges szakasz és a dobozonkénti tartalék ugyanolyan valós hossz, mint a vízszintes. Segédanyag: a főtételekhez kötött arányszámmal. Keresztellenőrzés: áramkörök száma × átlagos áramköri hossz.
A KKK 5.2.2. eszközjegyzéke a vizsga „listából szerszámválasztás” feladatának hivatalos alapja; tizenhat tételből áll, funkció szerint csoportosítva. A szerszámkiválasztás menete: feladat → műveletek → szerszámcsoport → konkrét szerszám, és minden listán szerepelnie kell az egyéni védőeszközöknek, a hosszmérő eszköznek, a hulladékgyűjtőnek és a dokumentálás eszközének.
A szigetelt kéziszerszám szabványi követelménye az MSZ 1585:2016 4.6.102.2. szerint: a szerszámokat csak a rajtuk feltüntetett használati feszültségig szabad használni – a szabvány saját példája szerint 400 V-os szerszám + 400 V-os kesztyű nem használható 500 V-on. A szerszámot a munka megkezdése előtt szemrevételezéssel kell ellenőrizni, sérülés esetén cserélni vagy feszültségpróbának alávetni. A termékszabvány az IEC 60900:2018 (1000 V AC / 1500 V DC), a szigetelő kesztyűé az MSZ EN 60903. A „VDE” felirat nem szabványjelölés, hanem egy tanúsító szervezet vizsgálati jele.
Az ellenőrzés és tárolás. Szigetelt szerszám és kétpólusú feszültségvizsgáló: minden használat előtt. A szigetelő kesztyű: szemrevételezés + légáteresztési próba. A kisgépek időszakos felülvizsgálata jogszabályi kötelezettség. A selejtezett eszközt azonnal el kell különíteni – nem szabad „gyengébb munkára” félretenni.
A fázisok és a műveleti sorrend. A rejtett szerelés a takaró réteg elkészülte előtt, a szerelvényezés a festés után. A szakági ütközéseket előre egyeztetni kell, a függő technológiai időket be kell építeni az ütemtervbe. A sorrend felborítása a szakma legköltségesebb hibája.
Az időszükséglet: T_össz = Σ(n_i · t_i), a létszám L = T_össz / (T_rendelkezésre · k), ahol k a hasznos munkaidő-kihasználtsági tényező. A jegyzet normaidő-értéket nem közöl – hiteles magyar normaidő-gyűjtemény nem állt rendelkezésre.
A munkaterület átvételekor rögzítendő: a határok, az időpont, az állapot (fotóval), az áramvétel helye és védelme, a tárolóhely, a hozzáférés rendje és a közműhelyzet.
Az árajánlat az árazatlan kiírás kitöltött változata, anyag- és díjtétel szétválasztva. A legfontosabb része az, amit nem tartalmaz – ezt külön bekezdésben kell rögzíteni.
Ellenőrző kérdések
- Mi a felmérés két kimenete? Miért nem szabad összekeverni őket?
- Sorold fel, mit kell megnézni egy helyszíni bejáráson!
- Miért kell léptékadó a helyszíni fotóra?
- Miért kell lefényképezni a munka megkezdése előtti állapotot?
- Sorold fel a munkaelőkészítés kilenc lépését, és mondd meg, mi keletkezik az egyes lépésekben!
- Mi a különbség a felmérés és a tervolvasás között?
- Mit tartalmaznak a jogszabály szerint az épületvillamossági tervek? Sorolj fel legalább hármat az aa)–ae) pontokból!
- Melyik tervlapról olvasod ki a vezetékek nyomvonalát? És a vezetékek jellemzőit?
- Melyik tervlapról olvasod ki az elosztó készülékeinek listáját névleges árammal?
- Mit tartalmaz a műszaki leírás, amit a rajzlapok nem?
- Mi az árazatlan tételes költségvetés-kiírás? Hol írja elő a jogszabály?
- Mit NEM tartalmaz a kivitelezési dokumentáció?
- Mi az anyagjegyzék? Mikor jó egy anyagjegyzék-sor?
- Sorold fel az anyagjegyzék minőségi követelményeit!
- Miért értéktelen a „kábel 200 m” tétel?
- Mi a három csoportosítási elv? Melyiket mikor használod?
- Miért a „helyiségenkénti felmérés + típusonkénti összesítés” a legjobb kombináció?
- Mi a vezetékhossz három összetevője?
- Melyik összetevőt felejtik el a leggyakrabban, és miért baj ez?
- Szabványi érték-e a 10–15 %-os ráhagyás? Honnan származik?
- Hogyan számolod a segédanyagokat?
- Mi a keresztellenőrzés, és mire jó?
- Miért nem közöl ez a fejezet normaidő-értékeket?
- Hány tételből áll a KKK 5.2.2. eszközjegyzéke? Sorolj fel legalább nyolcat!
- Mi a szerszámkiválasztás öt lépése?
- Melyik négy tételnek kell minden szerszámlistán szerepelnie?
- Sorold fel a nyolc alapszerszámot!
- Miért nem alkalmas a fázisceruza a feszültségmentesség igazolására?
- Hogyan kell a kétpólusú feszültségvizsgálót használni?
- Mit mond ki az MSZ 1585:2016 a szigetelt szerszám használati feszültségéről?
- Miért nem érvényes, hogy 400 V-os szerszám + 400 V-os kesztyű = 500 V-os védelem?
- Mit kell tenni, ha a szigetelt szerszámon sérülést találsz?
- Melyik a szigetelt kéziszerszámok termékszabványa, és mekkora feszültségre vonatkozik?
- Mit jelent a „VDE” felirat? Szabványjelölés-e?
- Mit kell minden használat előtt ellenőrizni, és hogyan?
- Hogyan végzed el a szigetelő kesztyű légáteresztési próbáját?
- Hogyan kell a szigetelő kesztyűt tárolni?
- Miért kell a selejtezett eszközt azonnal elkülöníteni?
- Sorold fel a villanyszerelés hét fázisát, és mondd meg, melyikhez mi igazodik!
- Mi a műveleti sorrend négy alapelve?
- Miért a műveleti sorrend felborítása a legköltségesebb hiba?
- Írd fel az időszükséglet és a szerelői létszám képletét! Mit jelent a k tényező?
- Miért nem szabad az egész anyagot egyszerre a helyszínre vinni? Mi a kivétel?
- Mit kell rögzíteni a munkaterület átvételekor?
- Miért nem megoldás a „behúzunk egy hosszabbítót a szomszédból” építési áramvétel?
- Mi a legfontosabb része egy árajánlatnak, és miért?
Tudáspróba
1. Mi a helyszíni felmérés két kimenete? a) A kiviteli terv és a megvalósulási dokumentáció. b) A mennyiségi kimutatás és a kockázati, adottsági jegyzék. c) Az árajánlat és a szerződés. d) A mérési jegyzőkönyv és a kivitelezői nyilatkozat.
2. Melyik tervlapról olvasod ki a szerelvények darabszámát és a vezetékek nyomvonalát? a) A vonalas kapcsolási rajzról, mert ott van minden készülék. b) Az elosztó homlokképrajzáról, mert az mutatja a kiosztást. c) A szerelési alaprajzról, mert ott vannak a rajzjelek a helyükön. d) A műszaki leírásból, mert ott vannak a mennyiségek.
3. Mit mond ki a 191/2009. Korm. rendelet a kivitelezési dokumentáció számításairól? a) A számításokat részletesen tartalmaznia kell. b) A számításokat csak a villámvédelemre kell elkészíteni. c) A számításokat az e-építési naplóban kell vezetni. d) A számításokat a kivitelezési dokumentáció nem tartalmazza.
4. Melyik anyagjegyzék-sor felel meg a minőségi követelményeknek? a) Kábel, 200 m, világítási áramkörökhöz, jó minőségű. b) NYM-J 3×1,5, 200 m, világítási áramkörök. c) Réz vezeték, 200 méter, a tervlap szerint. d) MBCu kábel, 200 fm, ahogy a megrendelő kérte.
5. Miből áll a felmért vezetékhossz? a) Kizárólag az alaprajzon mért vízszintes nyomvonalhosszból. b) Az alaprajzi hosszból és a kiszerelési egységre kerekítésből. c) Az alaprajzi hosszból, a szerelvények darabszámából és a ráhagyásból. d) Az alaprajzi hosszból, a függőleges szakaszokból és a ráhagyásból.
6. Honnan származik a 10–15 %-os kalkulációs ráhagyás? a) Kalkulációs gyakorlatból; nem szabványi és nem jogszabályi érték. b) Az MSZ HD 60364-5-52 G mellékletéből, a feszültségesés adataként. c) A 191/2009. Korm. rendelet 1. mellékletéből, a kiírás részeként. d) A KKK 5.2.2. pontjából, az eszközjegyzék tételeként.
7. Mi a KKK 5.2.2. pontjának szerepe a vizsgán? a) Ez a „listából szerszám- és munkaeszköz-választás” feladat hivatalos alapja. b) Ez adja a vezetékméretezési számítások képleteit és táblázatait. c) Ez sorolja fel a kivitelezési dokumentáció kötelező munkarészeit. d) Ez határozza meg a szerelési műveletek hivatalos normaidőit.
8. Egy 400 V-os szigetelt nyelű szerszám 400 V-os védőkesztyűvel használható-e 500 V névleges feszültségű berendezésen? a) Igen, mert a két védelmi szint összeadódik. b) Igen, ha a szerszám sérülésmentes. c) Nem – a szabvány ezt kifejezetten tiltó példaként említi. d) Igen, ha közben feszültségmentesítettünk.
9. Mit kell tenni, ha a szigetelt szerszámon a szigetelés jóságát veszélyeztető sérülést találsz? a) Ki kell cserélni, vagy feszültségpróbának kell alávetni. b) Szigetelőszalaggal be kell tekerni, és tovább használható. c) Csak feszültségmentes munkához szabad használni. d) A következő időszakos felülvizsgálatig használható.
10. Mikor kell a dobozokba a kábelt behúzni és a dobozokat gipszelni? a) A festés után, a szerelvényezéssel egy időben. b) A műszaki átadás-átvétel előtt bármikor. c) A burkolás után, de a festés előtt. d) A vakolás előtt, mert utána csak bontással lehet javítani.
11. Mit fejez ki a k tényező a szerelői létszám számításában? a) A munka nehézségi fokát. b) A szerelők szakképzettségi szintjét. c) A hasznos munkaidő arányát a teljes munkaidőn belül. d) A normaidők pontatlanságát.
12. Miért nem alkalmas az egypólusú fázisceruza a feszültségmentesség igazolására? a) Mert csak 230 V-ig használható, 400 V-on nem jelez. b) Mert a jelzés hiánya nem bizonyítja a feszültségmentességet. c) Mert nem szabványos eszköz, gyártása megszűnt. d) Mert csak egyenfeszültség mérésére alkalmas.
Források
| # | Állítás a fejezetben | Forrás |
|---|---|---|
| 1 | A vizsga I. vizsgarészének (alkatrész- és anyagismeret, 20 %) két feladata szó szerint: „Épületvillamos kiviteli dokumentáció alapján alkatrész- és anyagjegyzék készítése” és „Listából, adott feladathoz kéziszerszámok, munkaeszközök kiválasztása” | kutatas/21-munka-elokeszitese.md fejléc, kutatas/00-KKK-teljes-szoveg.txt 8.12. pont |
| 2 | A KKK 5.2.2. eszközjegyzéke az Épületvillamosság szakmairányra – szó szerint, a hivatalos dokumentumból, mind a tizenhat tétellel és az „épület-villanyszerelés főbb anyagai” tétel teljes bontásával | kutatas/00-KKK-teljes-szoveg.txt 5.2.2. pont |
| 3 | A KKK 10.6. (8. sorszám) és 10.2. pontja: „Kiválasztja a villamosipari anyagokat anyagjegyzék alapján…”, „Vezetői irányítással állítja össze az anyagjegyzéket” [JAVÍTVA 2026-09-13: korábban tévesen „másokkal együttműködve” szerepelt, ami a 6.3/2. KKK-pontból való, nem ide tartozik] | kutatas/21-munka-elokeszitese.md fejléc, kutatas/00-KKK-teljes-szoveg.txt 10.6. és 10.2. pont |
| 4 | A programtanterv 3.6.1.6.1 témakörének („Az épületvillamos-szerelői munka előkészítése”) tételes tartalma: vázlatos rajz készítése, eszköz- és anyagszükséglet felmérése, fázisokra bontás és műveleti sorrend, időszükséglet és szerelői létszám, a munkavédelmi eszközök alkalmasságának ellenőrzése és tárolása | kutatas/00-programtanterv-teljes-szoveg.txt 3.6.1.6.1. pont |
| 5 | A programtanterv 3.6.2.6.1 témakörének („A villamos munka felmérése, alapszerelés”) tételes tartalma: felmérés kiviteli tervdokumentáció alapján, technológia megválasztása, anyagok és eszközök kiválasztása és mennyiségének meghatározása, a munka időtartama, árajánlat készítése | kutatas/00-programtanterv-teljes-szoveg.txt 3.6.2.6.1. pont |
| 6 | Az épületvillamossági munkarész szó szerinti tartalma (aa–ae pont), valamint hogy a munkarészeket „alaprajz, vezetékterv, kapcsolási vázlat szinten, de szerelési, műhely- és gyártmánytervek nélkül” kell elkészíteni, és hogy „a számításokat a kivitelezési dokumentáció nem tartalmazza” | 191/2009. (IX. 15.) Korm. r. 1. melléklet 3.2. – a rendelet hatályos, natív szövegéből, a 14. fejezetben lezárva (Heimdall-tár, 2026-09-12); kutatas/13-villamos-dokumentacio.md 2.2 szakasz |
| 7 | Az árazatlan tételes költségvetés-kiírás mint kötelező munkarész és a fogalom szó szerinti meghatározása | 191/2009. Korm. r. 1. melléklet 7. és 2. § 1. – ugyanott |
| 8 | Az elosztóterveken „konkrét típusmegjelölés”, „egyedi tervjel azonosító”, „beépített és egyidejű teljesítményigény” (egyforrású szakmai segédlet, ekként jelölve) | kutatas/21-munka-elokeszitese.md 3.4 szakasz, [F1] |
| 9 | Az MSZ 1585:2016 4.6.102.2. pontja szó szerint – a szigetelt szerszám használati feszültsége, a 400/500 V-os zárójeles példa, a munka előtti szemrevételezés, a csere vagy feszültségpróba kötelezettsége | kutatas/ocr-msz-1585-2016.txt 4.6.102.2. pont (elsődleges szabványforrás); kutatas/21-munka-elokeszitese.md 5.3 szakasz |
| 10 | EN 60900:2004 – „Live working. Hand tools for use up to 1 000 V a.c. and 1 500 V d.c.”; szigetelő kesztyű MSZ EN 60903, 0. osztály (1000 V) | kutatas/21-munka-elokeszitese.md 5.3 szakasz, [SZ1] MSZ 1585:2016 irodalomjegyzék 12. tétel; kutatas/19-feszultsegmentesites-munkavedelem.md |
| 11 | A „VDE” felirat tanúsító szervezeti vizsgálati jel, nem szabványjelölés (egyforrású, kereskedelmi forrás, ekként jelölve) | kutatas/21-munka-elokeszitese.md 5.3 szakasz, [F3] |
| 12 | A nyolc alapszerszám listája (egyforrású, gyártói szakmai összefoglaló, ekként jelölve) | kutatas/21-munka-elokeszitese.md 5.2 szakasz, [F3] |
| 13 | A szerelési fázisok és a műveleti sorrend négy alapelve (a szakma bevett gyakorlata; a programtanterv „fázisokra bontás, műveleti sorrend” követelménye alá tartozik – szabványi vagy jogszabályi kötelező sorrend nincs rá, a fejezet ezt kimondja) | kutatas/21-munka-elokeszitese.md 6. szakasz, [PT] 3.6.1.6.1. |
| 14 | Az időszükséglet és a szerelői létszám számításának képlete | kutatas/21-munka-elokeszitese.md 7. szakasz (a programtanterv követelményéből levezetve) |
| 15 | Az árajánlat nyolc tartalmi eleme (módszertani ajánlás, nem szabványi követelmény – a fejezet ezt külön kimondja) | kutatas/21-munka-elokeszitese.md 8. szakasz |
| 16 | A fázisceruza korlátai és a kétpólusú feszültségvizsgáló kötelező használata | kutatas/19-feszultsegmentesites-munkavedelem.md; kutatas/21-munka-elokeszitese.md 9. szakasz |
| 17 | A 17.1–17.10. mintapéldák számadatai és levezetései | saját szerkesztés (oktatási példák); a 17.9. mintapélda normaidői kifejezetten kitalált, megadott adatok |
| 18 | Tantárgyi besorolás: Épületvillamosság 1. (180/180 óra) és Épületvillamosság 2. (514/514 óra); a tanulási terület összesen 694/694 óra | kutatas/00-programtanterv-teljes-szoveg.txt 3.6, 3.6.1, 3.6.2. pont |
Amit a jegyzet szándékosan nem állít tényként vagy nem közöl: a magyar épületvillamossági normaidő-értékeket – ez a fejezet legnagyobb, nyíltan vállalt hiánya. Hitelesen ellenőrizhető forrás (TERC vagy ÖN normagyűjtemény, szakmai szövetségi ajánlás) nem állt rendelkezésre, ezért a fejezet a módszert tanítja, nem a számokat, és a 17.9. mintapélda normaidőit kifejezetten a feladat kitalált adataként jelöli. Nem közli továbbá: a vezetékhossz-ráhagyás kötelező arányát (a 10–15 % kalkulációs gyakorlat, nem szabványi érték – a mintapéldákban a feladat megadott adata); az EN 60900 szerinti szerszámjelölés részleteit (a kettős háromszög szimbólum jelentése, a vizsgálati feszültség, a hőmérséklet-jelek – az EN 60900 szövege nem állt rendelkezésre); a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet villamos szakági tartalmi követelményeinek és az OTÉK 50. § hivatkozásának hatályos állapotát; a segédanyag-arányszámok általános érvényű értékeit (cégenként eltérnek, a mintapéldákban a feladat adatai). Módszertani ajánlásként, nem előírásként közölve: az árajánlat nyolc tartalmi eleme és a szerelési fázisok sorrendje. Egyforrású, ekként jelölve: a nyolc alapszerszám listája és a „VDE” jelölés magyarázata (gyártói, kereskedelmi forrás); az elosztóterv „konkrét típusmegjelölés / egyedi tervjel / beépített és egyidejű teljesítményigény” követelménye (szakmai segédlet).