15. fejezet – Vezetékek, kábelek, védőcsövek

15.1 Vezeték és kábel: mi a különbség, mikor melyiket

A két szót a hétköznapi beszédben felcserélve használják. A szakmában viszont két különböző dolgot jelentenek, és ez a különbség dönti el, hova szabad beépíteni.

A szabványos keresztmetszet-sor

A vezetők névleges keresztmetszete nem tetszőleges, hanem szabványos sorból való:

0,5 · 0,75 · 1 · 1,5 · 2,5 · 4 · 6 · 10 · 16 · 25 · 35 · 50 · 70 · 95 ·
120 · 150 · 185 · 240 · 300 mm²

Ezek a számok végig veled maradnak: ebből választasz a 16. fejezet méretezésénél is.

15.2 A kábel felépítése: ér, szigetelés, kitöltés, köpeny, árnyékolás, páncél

Egy kábel rétegei kívülről befelé haladva, illetve a szabvány szerinti, tengelyből sugárirányban kifelé haladó sorrendben:

15.3 A harmonizált típusjel-rendszer olvasása

Ez a fejezet legfontosabb gyakorlati készsége. Ha ezt megtanulod, bármelyik katalógusban, bármelyik európai országban eligazodsz.

Az elemek jelentése

1. Kapcsolat a szabványokkal:

2. Névleges feszültség (U₀/U):

3. Szigetelési és köpenyanyagok (a gyakorlatban legfontosabbak):

4. Fémrétegek és különleges szerkezet:

5. A vezető anyaga és alakja (kötőjel után):

6. Az erek száma és keresztmetszete:

Általános alakok: nXs, nGs, n₁Xs₁ + n₂Xs₂, nXs₁/s₂ (koncentrikus vezetővel).

A jelölés összeállításának sorrendje

1. Kapcsolat a szabványokkal (H vagy -)
2. Névleges feszültség (01 / 03 / 05 / 07 / 1)
3. Szigetelési anyag
4. Fémrétegek
5. Nemfémes köpeny
6. Szerkezeti elemek és különleges szerkezetek
7. A vezető anyaga (semmi = réz, -A = alumínium)
8. A vezető alakja (-U / -R / -K / -F / -H)
9. Az erek száma és keresztmetszete

Ha ugyanabban a rovatban két vagy több jelkép szerepel, azok „az ér vagy a kábel tengelyvonalából kiindulva sugárirányú sorrendjükben kövessék egymást”.

15.4 A magyar hagyományos típusjelek és harmonizált megfelelőik

A magyar gyakorlatban máig élnek a régi, nem harmonizált típusjelek, és a programtanterv kifejezetten előírja mindkét rendszer ismeretét.

Az MBCu (NYM-J) adatai – a leggyakoribb installációs kábel

(A „falkábel” néven ismert MM / MMCu típusnál a források ellentmondanak egymásnak a névleges feszültségben: a többség 300/500 V-ot ad meg, egy forrás 450/750 V-ot. A jegyzet ezért erre a típusra nem közöl névleges feszültséget – a gyártó adatlapjáról kell venni.)

15.5 Érazonosítás és érszínek – szabványos jelentés

Zöld/sárga eret TARTALMAZÓ kábelek:

Zöld/sárga eret NEM tartalmazó kábelek:

ᵃ A szabvány ezeket a sorokat „csak bizonyos alkalmazásokra” megjegyzéssel jelöli – ezek a nullavezető nélküli kivitelek.

A kötelező szabályok

15.6 Fontosabb épületvillamossági vezeték- és kábelfajták

Halogénmentes és tűzálló – két fogalom, amit nem szabad összekeverni

A CPR tűzvédelmi osztályok

Az építési termékrendelet (EU 305/2011) alapján a kábeleket tűzvédelmi osztályba sorolják. Az MSZ EN 13501-6:2018+A1:2023 szerinti fő osztályok, a legjobbtól a legrosszabbig:

Alapszabály: „Az adott osztályba sorolt termékek úgy tekintendők, hogy minden alacsonyabb osztály követelményeit is kielégítik.”

A fő osztály mellett kiegészítő osztályozás is van:

15.7 A magyar MŰ I / MŰ II / MŰ III szerelési rendszer

A magyar gyakorlatban a műanyag védőcsöveket három fokozatba sorolják. A vizsgakövetelmény (KKK 10.6., 9. sorszám) kizárólag a MŰ I és a MŰ III típust nevesíti: „Felismeri és megkülönbözteti a műanyag védőcsövek (MŰ I, MŰ III) típusait és méreteit.”

Méretek (a MŰ III adatai egyetlen forrásból, ekként jelölve):

15.8 Védőcsövek: osztályozás, nyomószilárdság, ütésállóság, IP-fokozat

A besorolás számkód, amelynek jegyei sorrendben:

1. nyomószilárdság
2. ütésállóság
3. minimális beépítési hőmérséklet
4. maximális beépítési hőmérséklet
5. hajlítással szembeni viselkedés (hajlíthatóság)

Nyomószilárdsági osztályok:

Ütésállósági osztályok:

Hőmérséklet-tartományok:

15.9 Védőcső-kiválasztás és kitöltési szabályok

Amit a szabvány javasol

Az MSZ HD 60364-5-52 F melléklete (informatív) ad útmutatót a védőcsőrendszer kiválasztásához, az IEC 61386 szerinti osztályokkal.

F.52.1 táblázat – javasolt jellemzők:

(A szabvány maga jegyzi meg: „Ezek az értékek csak minták az IEC 61386-ban megadott védőcső-jellemzőkből.”)

A védőcsövek színe

A kitöltés kérdése

1. Számold meg, hány eret és milyen keresztmetszetűt kell behúzni.
2. Nézd meg a gyártó katalógusában a behúzási táblázatot: melyik cső-
   átmérőbe hány darab adott keresztmetszetű vezeték fér.
3. Válaszd a következő NAGYOBB szabványos átmérőt - soha ne a pont
   elegendőt, mert az ívekben megszorul.
4. Hosszú, sok ívet tartalmazó szakaszon eleve eggyel nagyobbat végy,
   és tervezz közbenső húzódobozt.
5. Ellenőrizd a beépítési hely szerinti OSZTÁLYT is (F.52.1 táblázat) -
   az átmérő és az osztály két külön döntés.

15.10 Kábeltálca, kábelcsatorna, szerelvénydoboz – a vezetékrendszer további elemei

Az MSZ HD 60364-5-52 (521.6.) a következő rendszereket sorolja fel:

További, a gyakorlatban használt elemek

- KPE-cső (polietilén, korrugált vagy sima): földbe fektetéshez, kábelvédelemre.
  A vizsgakövetelmény eszközjegyzéke külön nevesíti: "Védőcsövek (PVC, KPE)".
- Fém védőcső és gégecső: fokozott mechanikai igénybevételnél, ipari környezetben.
- Kábelcsatorna (MCSN, MCSE): falon kívüli szerelésnél.
- Padlócsatorna, szerelvénydoboz, kötődoboz: a 18. és a 22. fejezet témája.

15.1. mintapélda – A H07V-U 1×2,5 dekódolása

Feladat. Fejtsd meg a típusjelet elemenként!

Megoldás.

Válasz. 450/750 V-os, PVC szigetelésű, tömör rézvezetős, köpeny nélküli szigetelt vezeték, 1 × 2,5 mm². Magyar típusjele: MCu.

Hova építhető be? Köpeny nincs, tehát csak védetten: védőcsőben, kábelcsatornában, elosztóban.

15.2. mintapélda – A H05VV-F 3G1,5 dekódolása

Feladat. Fejtsd meg a típusjelet elemenként! Miben különbözik az előzőtől?

Megoldás.

Válasz. 300/500 V-os, PVC szigetelésű és PVC köpenyes, hajlékony rézvezetős zsinórvezeték, 3 × 1,5 mm², védővezetővel. Magyar típusjele: MT. Ez a klasszikus háztartási hálózati zsinór.

A két kulcskülönbség az előzőhöz képest:

1. A MÁSODIK V: ez a köpeny jelképe, ettől lesz kábel, nem vezeték.
2. Az -F: hajlékony zsinórvezeték, tehát MOZGÓ alkalmazásra való.
   NEM alkalmas fix szerelésre!

15.3. mintapélda – Az MBCu (NYM-J) 5×2,5 azonosítása

Feladat. Egy anyagjegyzékben „MBCu 5×2,5” szerepel. Mi ez harmonizált jelöléssel, és mi a helyes írásmód a tervben?

Megoldás.

1. A magyar típusjel: MBCu = köpenyes installációs kábel.
2. Harmonizált / német megfelelő: NYM-J. A -J utótag a német rendszerben azt jelzi, hogy van zöld/sárga védővezető-ér (a -O azt, hogy nincs).
3. Névleges feszültség: 300/500 V.
4. Az erek száma és keresztmetszete: 5 × 2,5 mm².
5. Az érszínek (a HD 308 S2 5 erű, zöld/sárgát tartalmazó sora szerint): zöld/sárga (PE) · kék (N) · barna (L1) · fekete (L2) · szürke (L3)

A helyes írásmód a tervben: NYM-J 5×2,5 – a magyar típusjelet legfeljebb zárójelben: NYM-J 5×2,5 (MBCu).

15.4. mintapélda – A H07RN-F 4G6 dekódolása

Feladat. Hol használható ez a kábel, és miből látod?

Megoldás.

Válasz. Nehéz kivitelű gumikábel, 450/750 V, 4 × 6 mm², védővezetővel. A magyar gyakorlatban „nehéz GT gumikábel”.

Hol használható? A polikloroprén köpeny miatt száraz, nedves és nyirkos helyiségben, kültéren és ipari létesítményben is – ez a tipikus építési területi tápkábel. A viszonylag nagy, 450/750 V-os névleges feszültség és a robusztus köpeny együtt teszi alkalmassá a kemény környezetre.

15.5. mintapélda – A 3X50 + 1G25 értelmezése

Feladat. Mit jelent ez a jelölés? Hány ér van a kábelben, és mekkorák?

Megoldás.

1. 3X50 – három ér, egyenként 50 mm², és az X azt jelenti, hogy ezek között nincs zöld/sárga ér. Ez a három fázisvezető.
2. + 1G25 – plusz egy ér, 25 mm², és a G azt jelenti, hogy ez a zöld/sárga ér.
3. Összesen 4 ér: három 50 mm²-es fázis és egy csökkentett keresztmetszetű, 25 mm²-es védővezető.

Válasz. Négyerű kábel: 3 × 50 mm² fázis + 1 × 25 mm² zöld/sárga védővezető.

Tanulság. A védővezető keresztmetszete lehet kisebb, mint a fázisvezetőké – de nem tetszőlegesen: a megengedett csökkentést a védővezető-méretezés szabályai határozzák meg (erről a 32. fejezetben, a 32.11 alfejezetben lesz szó). Az összetett jelölés (n₁Xs₁ + n₂Xs₂) éppen erre való.

15.6. mintapélda – Érazonosítás: melyik ér mi?

Feladat. Két kábel van előtted. Az egyik 5 erű, a másik 4 erű, mindkettőben van zöld/sárga ér. Mi a szerepe az egyes ereknek?

Megoldás.

Az 5 erű kábel (a szabvány 5 erű, zöld/sárgát tartalmazó sora):

A 4 erű kábel – itt kell figyelni, mert kétféle létezik:

Hogyan döntöd el? Megnézed, van-e kék ér. Ha van, akkor az a nullavezető. Ha nincs, akkor a kábel háromfázisú, nullavezető nélküli kivitel – a szabvány ezt „csak bizonyos alkalmazásokra” megjegyzéssel jelöli.

És ha régi kábel? Akkor mérj. A régi magyar színrend más volt, és a falban lévő vezeték színe nem bizonyít semmit.

15.7. mintapélda – Védőcső-osztály kiválasztása három helyszínre

Feladat. Egy családi ház szerelésénél három helyre kell védőcsövet választani: (a) a garázs betonpadlójába öntve, (b) a nappali téglafalának hornyába, (c) a terasz külső falán, szabadon szerelve. Milyen osztályú csövet válassz?

Megoldás – az F.52.1 táblázat alapján.

A magyar gyakorlat szerinti megfelelő:

• (a) a legerősebb kivitel – a gyakorlatban MŰ I;
• (b) közepes kivitel – a gyakorlatban MŰ II (falhoronyban sok helyen MŰ III-at is használnak, de a szabvány javaslata a 2-es osztály);
• (c) a kültéri szabadon szerelés ugyanolyan erős csövet kíván, mint a beton – ez szokott meglepetés lenni. Ráadásul a színre is figyelni kell (lásd alább).

15.8. mintapélda – Védőcső-átmérő meghatározása

Feladat. Egy lakás egyik áramkörébe 5 darab H07V-U 1×2,5 mm² vezetéket kell behúzni egy falhoronyba fektetett védőcsőbe, kb. 8 m hosszon, két 90°-os ívvel. Hogyan választod ki az átmérőt?

Megoldás – lépésenként.

1. Számold össze a behúzandó ereket: 5 darab 2,5 mm²-es vezeték.
2. Nézd meg a gyártó behúzási táblázatát. Ez az a lépés, ahol a katalógusból kell dolgozni: minden gyártó megadja, hány darab adott keresztmetszetű vezeték húzható be az egyes cső-átmérőkbe.
3. Válaszd a következő NAGYOBB szabványos átmérőt, ne a pont elegendőt. A szabványos átmérő-sorozatból például a 16 – 23 – 29 mm közül: ha a katalógus szerint 5 darab 2,5-ös éppen belefér a 16-osba, akkor 23-as csövet végy. [JAVÍTVA 2026-09-13, lektor KRITIKUS (visszapótolt javítás): itt korábban „a MŰ III sorozatban” szerepelt, ami ellentmond a példa falhorony-helyszínének. A falhorony az F.52.1 táblázatban a „Beépített – falazatba” sorba tartozik, 2-es nyomószilárdsági és 2-es ütésállósági osztállyal (a gyakorlatban MŰ II), nem a leggyengébb MŰ III. A típusmegjelölés törölve, az átmérő-sorozat változatlan.]
4. Vedd figyelembe az íveket. Két 90°-os ív és 8 m hossz már jelentős húzási ellenállás – ez önmagában indokolja az eggyel nagyobb méretet, és érdemes közbenső húzódobozt tervezni.
5. Ellenőrizd az OSZTÁLYT is. Falhoronyba az F.52.1 táblázat 2-es nyomószilárdságot és 2-es ütésállóságot javasol. Az átmérő és az osztály két külön döntés – nem helyettesíti egymást.

Tanulság. A védőcsövezés egész értelme a cserélhetőség. Egy túl szűk cső ezt megszünteti, és akkor a falat kell bontani ahhoz, amit egy nagyobb cső húzással megoldott volna.

a) H07V-R 1x10
b) H03VV-F 2X0,75
c) H07Z1-K 1x6
d) H05RR-F 3G1
e) H07V-K 1x16
f) NYY-J 4x35

Összefoglalás

Ellenőrző kérdések

1. Mi a különbség a vezeték és a kábel között? Melyiket hova szabad beépíteni?
2. Miért szabálytalan egy H07V-U vezetéket védőcső nélkül a falra rögzíteni?
3. Sorold fel a szabványos keresztmetszet-sor első nyolc tagját!
4. Sorold fel egy kábel rétegeit a vezetőtől a köpenyig! Melyik réteg nincs meg minden kábelben?
5. Melyik szabvány adja meg a harmonizált jelölési rendszert? Mikor lépett hatályba?
6. Miből áll a harmonizált jelölés három része?
7. Mit jelent a jelölés elején a H? Mit jelentett régen az A, és miért nem használjuk ma?
8. Mit jelent a 07, a 05 és a 03 a feszültségjelölésben?
9. Mit jelentenek a V, az R, az N és a Z1 anyagjelképek?
10. Mit jelentenek az -U, -R, -K és -F betűk? Melyik alkalmas fix szerelésre és melyik nem?
11. Hogyan jelöljük a vezető anyagát? Mi a réz jele?
12. Mi a különbség a G és az X között? Adj példát mindkettőre!
13. Mit jelent a 3X50 + 1G25 jelölés?
14. Mit jelent a 3X70/35 jelölés?
15. Sorold fel a jelölés összeállításának kilenc lépését!
16. Mi a magyar megfelelője a H07V-U, a H07V-K, a H05VV-F és az NYM-J típusjelnek?
17. Miért nem szabad a magyar típusjelet használni a tervdokumentációban?
18. Sorolj fel öt jellemzőt az MBCu (NYM-J) kábelről! Hova építhető be, és hova csak védőcsővel?
19. Melyik szabvány adja meg az érszíneket?
20. Milyen színűek az erek egy 5 erű, zöld/sárgát tartalmazó kábelben?
21. Miért van kétféle négyerű kivitel? Hogyan döntöd el, melyik van a kezedben?
22. Mit tilos a zöld-sárga színkombinációval csinálni? Milyen szín tilos önmagában?
23. Milyen színű a nullavezető, és milyen hosszan?
24. Mikor nincs színazonosítási követelmény? Mit kell ilyenkor tenni?
25. Hogyan azonosítjuk az ereket öt érnél több esetén?
26. Mikor használható a kék vezető fázisvezetőként? Miért érdemes mégis kerülni?
27. Miért nem szabad régi épületben a vezeték színére hagyatkozni?
28. Sorolj fel hat épületvillamossági kábelfajtát a jellemző felhasználásukkal!
29. Mi a különbség a halogénmentes és a tűzálló kábel között?
30. Sorold fel a CPR fő osztályait a legjobbtól a legrosszabbig! Melyikbe tartoznak a szokásos installációs kábelek?
31. Mit jelöl a CPR-osztály melletti s, d és a betű? Melyik jelöli a halogénmentességet?
32. Melyik MŰ-típus a legerősebb és melyik a leggyengébb? Hova való mindegyik?
33. Miért nem ad meg ez a jegyzet newton-értéket a MŰ-típusokhoz?
34. Melyik szabvány szabályozza ma a védőcsöveket? Melyiket váltotta fel?
35. Mi az EN 61386 osztálykód öt jegye?
36. Sorold fel a nyomószilárdsági osztályokat a hozzájuk tartozó newton-értékkel!
37. Sorold fel az ütésállósági osztályokat a hozzájuk tartozó joule-értékkel!
38. Milyen osztályú védőcsövet javasol a szabvány betonba, falazatba és kültérre?
39. Milyen színű védőcsövet hova szabad és hova nem szabad beépíteni?
40. Miért nem ad meg ez a jegyzet kitöltési százalékot? Mi helyette a gyakorlati mérce?
41. Sorold fel a vezetékrendszer öt szabványos elemét!
42. Miért nem mindegy a terhelhetőség szempontjából, hogy mibe fektetjük a kábelt?

Tudáspróba

[JAVÍTVA 2026-09-13, lektor KRITIKUS (visszapótolt javítás): a korábbi javítás után az 5 fejezet (11-15.) mindegyike ugyanazt a válasz-sorrendet kapta, kiszámítható mintát adva; a kérdések és válaszok tartalma változatlan, csak az a/b/c/d sorrend cserélődött kérdésenként, a 3/3/3/3 eloszlás megtartva.]

1. Mit jelent a 07 a H07V-K típusjelben? a) A gyártási év utolsó két számjegyét. b) 700 V névleges feszültséget. c) 450/750 V névleges feszültséget. d) Hét eret tartalmazó kábelt.

2. Mi a különbség a 4G6 és a 4X6 jelölés között? a) A G réz, az X alumínium vezetőt jelöl. b) A G kábelt, az X szigetelt vezetéket jelöl. c) A G hajlékony, az X tömör vezetőt jelent. d) A G-ben van zöld/sárga ér, az X-ben nincs.

3. Mit jelent a típusjel elején álló H betű? a) A vezető keresztmetszete legalább 10 mm². b) A kábel megfelel a harmonizált szabványoknak. c) A kábel halogénmentes anyagból készült. d) Hajlékony kivitelű vezetéket jelöl.

4. Mi a legfontosabb különbség a vezeték és a kábel között? a) A kábelnek van köpenye, ezért önállóan is fektethető. b) A vezeték kisebb feszültségre készül, mint a kábel. c) A vezeték mindig réz, a kábel lehet alumínium is. d) A vezeték egyerű, a kábel mindig többerű kivitelű.

5. Mit adnak meg az -U, -R, -K betűk a típusjelben? a) A vezető alakját és hajlékonyságát. b) A köpeny mechanikai szilárdságát. c) A szigetelés anyagát és hőállóságát. d) A kábel névleges feszültségét.

6. Melyik a magyar MCu típusjel harmonizált megfelelője? a) NYM-J b) H07RN-F c) H07V-U d) H05VV-F

7. Milyen színűek az erek egy szabványos 5 erű, védővezetős kábelben? a) Zöld/sárga, fekete, kék, barna, vörös. b) Zöld/sárga, kék, barna, fekete, szürke. c) Zöld/sárga, kék, barna, barna, fekete. d) Kék, barna, fekete, szürke, fekete.

8. Mi igaz a zöld-sárga színkombinációra? a) Csak a 16 mm²-nél nagyobb kábelekben kötelező. b) Kizárólag a nullavezető jelölésére szolgál a kábelben. c) Szükség esetén fázisvezetőként is bekötheted. d) Kizárólag védővezetőre használható, más célra nem.

9. Melyik MŰ-típus a legerősebb? a) Mindhárom azonos teherbírású, csak a színük más. b) A MŰ II – ez való a falazatba és falon kívülre. c) A MŰ III – ez való a falhoronyba. d) A MŰ I – ez való betonba és földbe.

10. Mekkora nyomószilárdságot jelent az EN 61386 szerinti 3-as osztály? a) 750 N b) 320 N c) 125 N d) 1250 N

11. Milyen nyomószilárdsági osztályt javasol a szabvány betonba ágyazott védőcsőhöz? a) 1-es osztályt, mert a beton megvédi a csövet. b) 3-as osztályt, ugyanúgy, mint a kültéri szereléshez. c) 2-es osztályt, ugyanúgy, mint a falazathoz. d) 5-ös osztályt, mert a beton nyomása a legnagyobb.

12. Hova szabad narancssárga védőcsövet beépíteni? a) Bárhova, a szín nincs szabályozva. b) Kültéri, szabadon szerelt vezetékrendszerbe. c) Kizárólag betonba ágyazva. d) Kizárólag menekülési útvonalak mentén.

Források

Ez a fejezet a kutatas/20-vezetekek-kabelek-vedocsovek.md kutatási jegyzetre épül. A jegyzet gerincét eredeti, magyar nyelvű szabványszövegek adják: [SZ-361] MSZ HD 361 S4:2021, [SZ-308] MSZ HD 308 S2:2002, [SZ-52] MSZ HD 60364-5-52:2011 (+A11:2018), [SZ-51] MSZ HD 60364-5-51:2010 és [SZ-13501-6] MSZ EN 13501-6:2018+A1:2023.

Amit a jegyzet szándékosan nem állít tényként vagy nem közöl: a MŰ I / MŰ II / MŰ III típusokhoz rendelt konkrét newton-értéket – ez a fejezet legfontosabb forrásfegyelmi döntése. Két forrás ellentmond egymásnak (a MŰ III-at az egyik 125 N-nel, a másik 320 N-nel adja meg), és a Heimdall-tudástárban meglévő MSZ EN IEC 61386-21:2021 és -22:2021 szabványok a „MŰ” jelölést egyáltalán nem tartalmazzák – minden jel szerint ez egy régi, az EN 61386 bevezetése előtti magyar nemzeti jelölőrendszer. A fejezet ezért csak a sorrendet és az alkalmazási helyet állítja tényként, az EN 61386 szerinti osztálykódot pedig önállóan, a MŰ-rendszerhez való számszerű hozzárendelés nélkül közli. Nem közli továbbá: a védőcső kitöltési arányának százalékos szabályát (nem volt szabványból vagy két forrásból igazolható – helyette a be- és kihúzhatóság elve és a katalógusból való kiválasztás lépései szerepelnek); az MSZ EN 50086 → MSZ EN 61386 váltás dátumát; az MM/MMCu falkábel névleges feszültségét (forrásellentmondás); a védőcsőszín-előírás pontos eredeti szabványhelyét az EN 61386-1-en belül; a tűzálló kábelek részletes követelményrendszerét (az OTSZ és a tűzvédelmi műszaki irányelvek hatásköre). Egyforrású, ekként jelölve: a MŰ III méretsorozata és falvastagságai; a MŰ-típusok hőmérséklet-tartományai és anyagai. Kereskedelmi forrásból, ekként kezelve: a magyar típusjelek harmonizált megfeleltetése (hivatalos, szabványi megfeleltetés nem létezik, mert a magyar típusjelek nem szabványosak).