A munka akkor kész, ha dokumentálva is van. Ez a fejezet a 3. és az 5. fejezet rajzolvasási alapjaira épít, és bemutatja a teljes dokumentációs rendszert: a tervfázisokat, a dokumentálás jogszabályi kötelezettségét a VMBSZ szerint, a rajztípusokat és a jelölésrendszerüket, a készülék-betűjeleket és az osztálykódokat, valamint a sorkapocs-, kábel- és anyagjegyzéket. A gyakorlati kimenet kettős: kiviteli tervből anyagjegyzéket készíteni, és az elkészült munkát „ahogy megépült” módon dokumentálni. Kilenc teljesen kidolgozott dokumentumkészítési feladat.
- 14.1 Dokumentumfajták és tervfázisok
- 14.2 A dokumentálás jogszabályi kötelezettsége (VMBSZ); mit kell átadni és kinek
- 14.3 A villamos rajzok fő típusai
- 14.4 Készülék-betűjelek és osztálykódok
- 14.5 Az aspektusjelek és a hivatkozási jelölés felépítése
- 14.6 A villamos tervdokumentáció munkarészei; a műszaki leírás tartalma
- 14.7 Egyvonalas és többvonalas ábrázolás; átváltás a kettő között
- 14.8 Sorkapocsjegyzék, kábeljegyzék, anyagjegyzék
- 14.9 Megvalósulási dokumentáció – „ahogy megépült”
- 14.10 Digitális dokumentálás; mit vár el a megrendelő és mit az engedélyes
- Összefoglalás
- Ellenőrző kérdések
- Tudáspróba
- Források
14.1 Dokumentumfajták és tervfázisok
A dokumentáció útja a vázlattól az üzemeltetésig
Egy villamos berendezés élete során a dokumentáció változik és bővül. Nem ugyanaz a papír kíséri végig, hanem egy egymásra épülő sorozat.
| Dokumentum | Mikor készül | Mit tartalmaz |
|---|---|---|
| Építési engedélyezési tervdokumentáció | a hatósági eljáráshoz | épületvillamossági része elsősorban műszaki leírás (teljesítményigény, energiaellátás, védelmek elvi megoldásai) |
| Kivitelezési (kiviteli) dokumentáció | a megvalósítás előtt | szakági bontású tervek, amelyek alapján a munka elvégezhető; árazatlan tételes költségvetési kiírás |
| Megvalósulási dokumentáció | az átadáskor | az üzembehelyezési állapotot tükröző, a kivitelezés során módosított, kiegészített tervdokumentáció |
| Üzemeltetési dokumentáció | az átadáskor és utána | üzemeltetési útmutató, mérési jegyzőkönyvek, minősítő iratok, felülvizsgálati jegyzőkönyvek |
A szakmai szóhasználatban gyakran hallasz „elvi tervről” vagy „vázlattervről”. Jogszabályban nevesített, önálló „elvi terv” fázist a kutatás forrásai nem tartalmaztak; a Magyar Mérnöki Kamara segédlete az alapszolgáltatás – engedélyezési terv – kiviteli terv – különszolgáltatás tagolást használja. A jegyzet ezért az elvi tervet nem önálló jogi fázisként, hanem a tervezés kezdeti, műszaki megoldást rögzítő szakaszaként kezeli.
Mit mond a jogszabály a kiviteli dokumentációról?
A kivitelezési dokumentáció alapja a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Épkiv.).
A kivitelezési dokumentáció a tervezési program követelményeinek kielégítését bizonyító, tervet, műszaki leírást, teljesítménynyilatkozatot és utasítást tartalmazó egységes dokumentum, amely minden anyag, szerkezet, termék és berendezés esetében megadja:
a) a megnevezését, b) a helyzetét, méretét, mérettűrését, c) az elvárt műszaki jellemzőit, d) a minőségi követelményeit, e) az építési és beépítési technológiai feltételeit, f) a költségmeghatározási adatait.
Fontos szerkezeti tudnivaló: a munkarészeket nem a 22. §, hanem az általa hivatkozott 1. melléklet sorolja fel. A 22. § (4) bekezdése szerint: „A kivitelezési dokumentációt … az 1. melléklet szerint kell elkészíteni.”
14.2 A dokumentálás jogszabályi kötelezettsége (VMBSZ); mit kell átadni és kinek
Ez a fejezet legfontosabb jogi része. Ha egyetlen dolgot jegyzel meg belőle, ez legyen az.
A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. melléklete a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat (VMBSZ). Eszerint a jelentős villamos berendezés első üzembe helyezésekor át kell adni:
1. a villamos berendezések kezeléséhez, karbantartásához, javításához és hibakereséséhez szükséges villamos terveket (megvalósulási terv); 2. az üzemeltetési útmutatót (használati, kezelési és karbantartási útmutató); 3. a tervező, a tervellenőr és a kivitelező felelős műszaki vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a villamos berendezés kielégíti a villamos biztonsági követelményeket; 4. a villamos biztonsági szempontból mértékadó szabványos követelményeket tartalmazó szabványoktól való eltérés esetén a tervező egyenértékűségi nyilatkozatát; 5. a villamos berendezéssel kapcsolatos mérési jegyzőkönyveket, minősítő iratokat, tanúsítványokat.
(A szöveg két, egymástól független forrásból szó szerint azonos.)
Ez a leggyakoribb szemléleti hiba a szakmában. A VMBSZ szerint az üzembe helyezés feltétele a dokumentumcsomag átadása. Ha hiányzik, a berendezés jogszerűen nem helyezhető üzembe – akkor sem, ha műszakilag tökéletesen működik.
A dokumentáció ráadásul nem a hatóságnak készül, hanem a következő szerelőnek: aki öt év múlva hibát keres, csak abból fogja tudni, mi hol van.
A megvalósulási terv
„Az üzembehelyezési állapotot tükröző, a kivitelezés során módosított, kiegészített tervdokumentáció.” (VMBSZ, két forrásból szó szerint egyezően.)
A 191/2009. Korm. r. 7. § (2) o) pontja ugyanezt „a megvalósult állapotot ábrázoló építészeti-műszaki dokumentáció” néven írja elő.
A kiviteli terv azt mutatja, amit terveztünk. A megvalósulási terv azt, ami ténylegesen megépült. A kettő szinte soha nem azonos: menet közben mindig van eltérés (egy dugalj máshova kerül, egy nyomvonalat át kell vezetni).
A kivitelező feladata ezeket az eltéréseket átvezetni. A klasszikus módszer: a kiviteli terv egy példányára piros tollal rávezetni minden változást a helyszínen, majd ebből tiszta rajzot készíteni.
Ellenőrzési fogalmak – kettőt kell megkülönböztetni
- Szerelői ellenőrzés: a szigetelésellenállás-mérésen kívül műszeres mérés nélkül végzett ellenőrzés; erősáramú szakképzettséget igényel.
- Szabványossági felülvizsgálat: méréseket és számszerű kiértékelést tartalmazó ellenőrzés; különleges erősáramú szakképzettséget igényel.
(Mindkét fogalom két forrásból szó szerint egyezően igazolt. A vizsgálatok technikai tartalmát a 38. fejezet tárgyalja.)
Az időszakos felülvizsgálat gyakorisága
| Hol | Gyakoriság |
|---|---|
| Lakóépület, lakás és közös terület | legalább 6 évente |
| Munkahelyül szolgáló helyiség | legalább 3 évente |
(Mindkét adat két-három forrásból igazolt.)
A potenciálisan robbanásveszélyes terekre külön, rövidebb ciklusok vonatkoznak (nem helyhez kötött berendezés 6 havonta, mozgatható berendezés évente, robbanásveszélyes hely berendezése 3 évente). (Ez nem ellentmondás: három különböző berendezés-kategóriáról van szó.)
Sokan összekeverik. A VMBSZ 1.13.4. pontjának szó szerinti szövege ezt így tisztázza:
- a felülvizsgálatot a felülvizsgálat idején hatályos műszaki követelmények szerint végzik,
- a minősítés viszont a létesítés idején érvényes követelmény alapján történik.
Vagyis egy 1985-ben épült berendezést nem lehet azért „nem megfelelőnek” minősíteni, mert nem felel meg a 2026-os szabványnak – ha a létesítésekor megfelelt. A vizsgálat módszere viszont a mai.
(A VMBSZ egyik pontja szerint lakás bérbeadásakor és tulajdonosváltáskor is kötelező a villamos biztonsági felülvizsgálat, kivéve ha együttesen teljesül, hogy fázisonként legfeljebb 32 A névleges áramerősségű túláramvédelem van, és a felhasználói berendezések legfeljebb 30 mA érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek. Ezt a szabályt a kutatás egyetlen forrásból tudta igazolni, ezért a jegyzet egyforrású adatként jelöli – konkrét ügyben a rendelet hatályos szövegét kell megnézni.)
14.3 A villamos rajzok fő típusai
Ez a fejezet egyik legnehezebb pontja, és a jegyzet nyíltan kimondja: a magyar szakképzési források nem használnak egységes elnevezéseket. Ugyanaz a rajz az egyik könyvben „elvi rajz”, a másikban „áramút-rajz”, a harmadikban „kapcsolási rajz”.
A jegyzet döntése: a nemzetközi, MSZ EN 61082 szerinti elnevezést tekintjük vezérfonalnak, és minden rajztípusnál megadjuk az angol megfelelőt is. Így akármelyik magyar könyvet veszed kézbe, be tudod azonosítani, miről van szó.
(Az MSZ EN 61082-1 pontos magyar jelzetét és kiadási évét a kutatás nem tudta megerősíteni – a nemzetközi IEC 61082-1 3. kiadása 2014-es. A szabvány hatálya szó szerint: „establishes general rules and guidelines for the presentation of information in documents, and specific rules for diagrams, drawings and tables used in electrotechnology.”)
| Rajztípus (magyar) | Angol | Mit mutat | Mire használjuk |
|---|---|---|---|
| Tömbvázlat, blokkvázlat | block diagram | a rendszer fő részeit téglalapokkal, a köztük lévő kapcsolatot nyilakkal | első áttekintés |
| Elvi rajz | overview diagram | a működés elvét szabványos rajzjelekkel | a megoldás elvi bemutatása |
| Működési (kapcsolási) rajz | function diagram | az összes elem jelét, a feladat logikája szerint összekötve | a működés végigkövetése |
| Áramút-rajz | circuit diagram | a fő- és a vezérlőáramkört külön áramútvonalakon | vezérlés tervezése, hibakeresés |
| Egyvonalas kapcsolási rajz | single-line diagram | az energia útját; egy vonal több vezetőt jelöl | elosztók, hálózatok áttekintése |
| Többvonalas rajz | multi-line diagram | minden csatlakozási pontot önálló vonallal | egyértelmű bekötés |
| Bekötési, huzalozási rajz | connection / wiring diagram | a tényleges fizikai bekötést, valós elrendezés szerint | szerelés, üzembe helyezés, javítás |
| Elrendezési rajz | location document | az elemek valós térbeli elhelyezkedését | szekrényépítés, telepítés |
| Épületvillamossági alaprajz | installation floor plan | építészeti alaprajzra rajzolt szerelvényeket és nyomvonalakat | helyszíni szerelés, anyagkiírás |
| Belső kapcsolási rajz | internal circuit diagram | egy gyári készülék belső kapcsolatait | készülékcsere, bekötés |
| Állapot- és idődiagram | timing diagram | jelek időbeli lefolyását | vezérlések elemzése |
1. „A kapcsolási rajz = a bekötési rajz.” Nem. A kapcsolási rajzon az elrendezés nem felel meg a valós elhelyezkedésnek – a rajz a logikát mutatja. A bekötési rajzon viszont igen: ott az elemek ott vannak, ahol a valóságban. Ugyanazt az áramkört mindig érdemes mindkét formában megnézni.
2. „Az egyvonalas rajzon egy vezeték van.” Nem: egy vonal több vezetőt takar. Egy háromfázisú kör egyvonalas rajzán egyetlen vonal jelöli az L1, L2, L3, N és PE vezetőt együtt. Aki ezt félreérti, a szerelésnél egy eret húz be öt ér helyett.
14.4 Készülék-betűjelek és osztálykódok
A magyar gyakorlatban meghonosodott betűjelek
| Betűjel | Jelentés |
|---|---|
| Q | kapcsoló, megszakító, zárlatvédelmi kismegszakító |
| F | védelmi (kioldó) készülék: biztosító, kismegszakító |
| K | mágneskapcsoló (kontaktor), relé |
| M | villamos motor |
| S | kézi vagy mechanikus működtetésű készülék (nyomógomb, kapcsoló) |
| H | jelzőkészülék (jelzőlámpa, hangjelző) |
| T | transzformátor |
| W | vezeték, kábel |
| X | csatlakozó, sorkapocs |
(Az első hat betűjelet a magyar szakképzési források is igazolják; a T, W és X jelentését a kutatás csak a nemzetközi osztálykód-táblázatból tudta igazolni.)
Az osztálykódok az MSZ EN IEC 81346-2:2020 szerint
MSZ EN IEC 81346-2:2020 – „Ipari rendszerek, berendezések, készülékek és ipari termékek. Felépítési alapelvek és referenciajelölések. 2. rész: Tárgyak osztályozása és osztálykódok” (IEC 81346-2:2019), 2020. május; az MSZ EN 81346-2:2010 helyett.
A besorolás háromszintű: egy betű (belépő osztály), kétbetűs kód (alosztály), vagy hárombetűs kód (al-alosztály).
(Megjegyzés a feszültséghatárokhoz: ahol a séma nagyfeszültséget vagy kisfeszültséget említ, HV = 1000 V AC vagy 1500 V DC felett, LV = ez alatt vagy ezzel egyenlő.)
A belépő osztályok (1. táblázat, az eredeti szabványból):
| Kód | Osztálydefiníció | Osztálynév |
|---|---|---|
| B | tárgy információ felvételére és megjelenítésére | érzékelő tárgy |
| C | tárgy későbbi visszanyerés céljából történő tárolásra | tároló tárgy |
| E | tárgy kibocsátásra | kibocsátó tárgy |
| F | tárgy veszélyes vagy nemkívánatos állapotok hatásai elleni védelemre | védő tárgy |
| G | tárgy szabályozható áram vagy áramlás biztosítására | előállító tárgy |
| H | tárgy anyag kezelésére | anyagfeldolgozó tárgy |
| K | tárgy bemenő jelek feldolgozására és megfelelő kimenet biztosítására | információfeldolgozó tárgy |
| M | tárgy mechanikai mozgás vagy erő biztosítására | hajtó tárgy |
| N | tárgy másik tárgy részleges vagy teljes körülzárására | burkoló tárgy |
| P | tárgy érzékelhető információ biztosítására | megjelenítő tárgy |
| Q | tárgy hozzáférés vagy áramlás vezérlésére | vezérlő tárgy |
| R | tárgy korlátozásra vagy stabilizálásra | korlátozó tárgy |
| S | tárgy emberi cselekvés érzékelésére és megfelelő válasz adására | emberi kapcsolattartó tárgy |
| T | tárgy átalakításra | átalakító tárgy |
| U | tárgy más tárgyak helyzetének rögzítésére | tartó tárgy |
| W | tárgy egyik helyről a másikra vezetésre | vezető tárgy |
| X | tárgy másik tárgyhoz való illesztésre | csatlakoztató tárgy |
„Az A, I és O betűk osztálykódként nem használhatók.” „A D, J, L, V, Y és Z betűk jövőbeli szabványosítás céljára vannak fenntartva.”
Ez egyben feloldja a szakirodalomban található ellentmondást is: a régebbi könyvekben szereplő, 18 kódot tartalmazó, A-tól X-ig terjedő táblázat a 2009-es kiadásé – abban volt „A” és „V”, de nem volt „N”. A mai jelöléshez az a táblázat nem használható. A régi és az új kódok megfeleltetését a szabvány D melléklete tartalmazza.
14.5 Az aspektusjelek és a hivatkozási jelölés felépítése
Egy tárgyat háromféle szempontból lehet azonosítani, és mindegyikhez saját előjel tartozik:
| Jel | Aspektus | Magyar | Melyik kérdésre válaszol |
|---|---|---|---|
= |
Function | funkció | Mit csinál? |
- |
Product | termék, konstrukció | Miből van, hogyan épül fel? |
+ |
Location | hely | Hol van? |
Példa: =N-A1Q1 – egy kapcsolóberendezésben (A1) lévő megszakító (Q1).
(A három alapjel két forrásból igazolt. Egy forrás említ egy negyedik, % jelű „típus”
aspektust is – ezt a jegyzet egyforrású adatként jelöli.)
- A rajzjel a grafikus szimbólum (a kapcsoló, a lámpa, a biztosító rajza).
- A tervjel a mellé írt azonosító: betűjel + sorszám (például
K1,F2,Q1).
A kettő keverése tipikus kezdői hiba. A rajzjel mondja meg, mi az; a tervjel azt, hogy melyik az.
A magyar gyakorlatban a hagyományos (Q, F, K, M, S, H) és az IEC 81346 szerinti, aspektusjeles jelölés párhuzamosan használatos. Egy 30 éves rajzon a régivel, egy mai ipari dokumentációban az újjal fogsz találkozni.
Ezt nem elrontani kell, hanem tudatosan kezelni: a jelmagyarázatból mindig derüljön ki, melyik rendszer szerint készült a rajz.
14.6 A villamos tervdokumentáció munkarészei; a műszaki leírás tartalma
Amit a jogszabály előír: az épületvillamossági munkarész
„Az épületvillamossági munkarészek vonatkozásában el kell készíteni az épület valamennyi épületvillamossági – ideértve alternatív energiaellátás – rendszerének hálózati terveit az alaprajz, vezetékterv, kapcsolási vázlat szinten, de szerelési, műhely- és gyártmánytervek nélkül.”
a) Az épületvillamossági tervek tartalmazzák:
aa) szerelési alaprajzokon a villamosvezetékek nyomvonalait, illetve az ezekhez
tartozó vezetéktartó szerkezeteket, villamos készülékek és berendezések
feltüntetésével;
ab) fővezeték-terven az elosztó berendezések elhelyezésének ábrázolását, a
vezetékhálózatok jellemzőinek, az elosztó berendezésekre számított beépített,
illetve egyidejű villamos teljesítményadatok, feszültségjellemzők,
érintésvédelmi módok feltüntetésével;
ac) a villamos elosztó berendezések vonalas kapcsolási rajzait, a kapcsolási
rajzokon szereplő villamos készülékek és berendezések jellemzőinek - ideértve
a névleges áram, zárlati szilárdság, védettség - feltüntetésével, elosztó
berendezések homlokkép rajzait felirati táblákkal, a beépítésükre vonatkozó
utasításokkal, áramút-tervekkel, szükség szerint;
ad) a villámvédelmi berendezés terveit a villámvédelmi fokozat feltüntetésével,
szerelési és anyagminőségre vonatkozó utasításokkal;
ae) a gyengeáramú rendszerek hálózati terveit, a készülékek és berendezések
telepítési helyeinek megjelölésével, az egyes rendszerek vezetékhálózatainak
nyomvonalaival.b) „Az épületvillamossági műszaki leírás az épületvillamossági hálózatok, rendszerek és berendezések írásos ismertetése, a teljesítmény- és fogyasztási adatok számításon alapuló értékeivel, speciális rendszerek bemutatásával. A számításokat a kivitelezési dokumentáció nem tartalmazza.”
(A szöveg a rendelet hatályos szövegéből.)
„Részletes, minden szakágra kiterjedő árazatlan tételes költségvetés-kiírás, mennyiségi kimutatással.”
A fogalom a rendelet 2. § 1. pontjából: „árazatlan tételes költségvetési-kiírás: minőségi követelményekkel rendelkező mennyiségi kimutatás az építmény jellege szerint szükséges szakági bontásban és részletezettséggel, lényeges terméktulajdonság meghatározásával.”
Az engedélyezési dokumentáció épületvillamossági tartalma
Az építésügyi hatósági eljárásokat ma a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet szabályozza (a korábbi 312/2012. Korm. r. helyett).
1. melléklet 3.1.4. pont – az épületvillamossági műszaki leírás tartalmazza:
3.1.4.1. az építmény épületvillamossági rendszerének összefoglaló leírását;
3.1.4.2. az építmény villamos energiával történő ellátásának, erős- és gyengeáramú
rendszerének, a villámvédelmi, érintésvédelmi és egyéb megvalósítandó
villamos rendszerek bemutatását;
3.1.4.3. a létesítmény villamos betáplálási pontjánál tervezett villamos
teljesítmény értékét (kVA).2. melléklet 2.2. pont – a használatbavételi engedélyezéshez többek között: a berendezés helye, a beépített összes villamos teljesítmény, az első túláramvédelmi készüléknél biztosított teljesítmény [kVA] és a névleges feszültségszint [V], a közcélú hálózat és a felhasználói berendezés csatlakozási pontja, valamint a villámvédelmi és érintésvédelmi dokumentáció másolata.
(A rendelet hatályos szövegéből. A rendeletnek 1–5. melléklete van; a régebbi szakirodalomban gyakran emlegetett „8. melléklet” a régi 312/2012. Korm. r. szerkezetéből származik, és a hatályos rendeletre nem vihető át.)
Amit a szakma elvár: a tervdokumentáció munkarészei
A Magyar Mérnöki Kamara „Épületvillamossági tervdokumentációk tartalmi és formai követelményei” című segédlete a legrészletesebb magyar nyelvű forrás a tervtartalomra. Ez szakmai segédlet, nem jogszabály – de a gyakorlatban ehhez igazodnak.
| # | Munkarész | Mit tartalmaz |
|---|---|---|
| 1 | Aláíró lap | megrendelő és tervező adatai, verziók, dátumok |
| 2 | Tartalomjegyzék | a munkarészek felsorolása |
| 3 | Műszaki leírás | a tervezés tárgya, az építmény helye, címe, a tervező adatai; megfelelőségi nyilatkozat; a fővezetékekre a zárlati áram-, terhelhetőségi és feszültségesés-számítások dokumentálása |
| 4 | Fővezeték-terv | energiaforrások, átalakítók, főelosztók, elosztók, egyedi nagy fogyasztók elhelyezése; fa-struktúrájú diagram |
| 5 | Elosztó tervek (áramút-rajzok) | az elosztók kapcsolási rajzai a készülékjellemzőkkel (névleges áram, zárlati szilárdság, túláramvédelmi beállítások) |
| 6 | Alaprajzok | vezetéknyomvonalak, csatlakozási pontok, áramköri kiosztás; kötelező a verziószám, a dátum, a méretarány és a jelmagyarázat |
| 7 | Villámvédelmi terv | tervezői állásfoglalás, kockázatkezelési számítás, felül- és oldalnézeti rajzok |
| 8 | Árazatlan költségvetési kiírás | a tételek úgy definiálva, hogy a tervezett eszköz pontos típusa egyértelmű legyen |
| 9 | Gyengeáramú rendszerek terve | infokommunikáció, tűzjelzés, beléptetés, kamerarendszer |
| 10 | Épületautomatika-terv | motorvédelmek, vezérlések, kapcsolószekrény-típustervek |
| 11 | Kábellista, részletes kábelezési terv | a segédlet szerint különszolgáltatás |
A rajzi megjelenés szabványa
Az MSZ EN ISO 128-1:2020 öt alapelve itt is érvényes. Két dolgot érdemes kiemelni, mert a villamos rajznál különösen fontos:
1. A nyelvfüggetlenség elve. A rajz lehetőleg nyelvfüggetlen legyen; szöveget csak a szövegmezőben (feliratmezőben) szabad használni, vagy ott, ahol a grafikus ábrázolás nem járható. Ezért van szükség szabványos rajzjelekre – és ezért kötelező a jelmagyarázat.
2. A rajzjelek saját vonalvastagsága. Az MSZ EN ISO 128-2:2023 B melléklete (az építési rajzokra vonatkozó, előírás jellegű melléklet) kimondja: „A rajzjelek ábrázolásához és feliratozásához külön vonalvastagságot használnak. Ez a vonalvastagság a vékony és a vastag vonal vastagsága között van.”
Vagyis a dugalj, a kapcsoló és a lámpahely jelét saját, közbenső vonalvastagsággal kell rajzolni – nem ugyanolyannal, mint a falkontúrt vagy a méretvonalat. Az épületvillamossági rajz építési rajz, tehát a B melléklet az irányadó, nem a gépészeti melléklet.
A rajzjelek forrása
Az MSZ HD 60364-5-51:2010, 514.5.2. pontja kimondja: „A villamos rajzjeleket az IEC 60617 sorozatból kell választani.” Ez a magyar szabványi kötelezettség.
Az IEC 60617 ma adatbázis formájában létezik (több mint 1500 rajzjellel), és fizetős. A korábbi, nyomtatott EN 60617-11:2000 rész („Architectural and topographical installation plans and diagrams”) – amely éppen az épületvillamossági alaprajzi jelképeket tartalmazta – visszavont; a jelképek beolvadtak az adatbázisba. (A visszavonás dátumára a kutatás egy forrást talált: 2004-05-13.)
Ezért ez a jegyzet a rajzjeleket „az IEC 60617 szerinti szokásos jelölés” fordulattal közli, és az ábrákat a szakmai gyakorlatban használt alakok szerint rajzolja meg. Konkrét tervezői munkánál a hivatalos adatbázisból vagy a honosított szabványból kell dolgozni.
14.7 Egyvonalas és többvonalas ábrázolás; átváltás a kettő között
- Egyvonalas (single-line): egyetlen vonal jelöli az összes vezetőt; a vezetők számát a vonalra rajzolt ferde vonalkák vagy egy szám jelzi. Áttekinthető, de a bekötéshez kevés.
- Többvonalas (multi-line): minden vezető önálló vonallal szerepel. Egyértelmű, de nagy rendszernél áttekinthetetlen.
| Helyzet | Ábrázolás |
|---|---|
| Elosztó áttekintése, fővezeték-terv | egyvonalas |
| Hálózati struktúra bemutatása | egyvonalas |
| Konkrét bekötés, szerelés | többvonalas |
| Hibakeresés a vezérlőkörben | többvonalas (áramút-rajz) |
| Kis rendszer, néhány áramkör | többvonalas |
14.8 Sorkapocsjegyzék, kábeljegyzék, anyagjegyzék
Ez a három jegyzék köti össze a rajzot a valósággal – és ez az, amit a villanyszerelőnek a leggyakrabban magának kell elkészítenie.
- Anyagjegyzék: mit kell megvenni. Megnevezés, típus, jellemzők, mennyiség.
- Áramkörjegyzék: melyik áramkör mit táplál, mivel van védve, milyen kábellel.
- Sorkapocsjegyzék: melyik sorkapocsra melyik ér megy, honnan és hová.
- Kábellista (kábeljegyzék): kábeljel, típus, érszám × keresztmetszet, honnan–hová, hossz.
Három okból:
- Anyagbeszerzés. Az anyagjegyzékből lesz az árajánlat és a megrendelés. Ami kimarad, azért kétszer mész el a nagykerbe.
- Hibakeresés. Öt év múlva a sorkapocsjegyzék nélkül minden eret végig kell csengetned.
- Gépi feldolgozás. A tervezőprogramok (például AutoCAD Electrical, EPLAN) automatikusan generálják a vezetékszámozást, a komponensazonosítókat és a riportokat (alkatrészlista, vezetéklista, sorkapocs-terv). De csak akkor, ha a jelölés következetes. Ez a legfontosabb tanulság a CAD-ről: nem a szoftverkezelés a lényeg, hanem a fegyelmezett jelölésrendszer.
14.9 Megvalósulási dokumentáció – „ahogy megépült”
A kivitelezés során minden eltérést át kell vezetni a terven, és ebből tiszta, végleges rajzot kell készíteni. Ez lesz a megvalósulási dokumentáció, amelyet a VMBSZ első tételként sorol fel az átadandó dokumentumok között.
1. A kiviteli terv egy példányát vidd ki a helyszínre - ez lesz a "piros példány". 2. MINDEN eltérést vezess át rajta PIROS TOLLAL, AZONNAL, amikor megtörténik. Ne bízd az emlékezetedre. 3. Fényképezd le a TAKARÁSBA KERÜLŐ szakaszokat: a falba kerülő nyomvonalat, az álmennyezet fölötti kábeltálcát, a padló alatti csövezést. A képre írd rá a mérethivatkozást (pl. "a bal faltól 1,2 m"). 4. Vezesd át a változásokat az áramkörjegyzékben, az anyagjegyzékben és a sorkapocsjegyzékben is - nem csak a rajzon. 5. Készítsd el a TISZTA megvalósulási rajzot, új verziószámmal és dátummal. 6. Add át a teljes csomagot a VMBSZ öt tétele szerint.
A takarásba kerülő szakaszokról érdemes fényképet készíteni - ezt a KKK szövege nem írja elő kifejezetten szóról szóra, de a "kivitelezés fázisainak szakszerű dokumentációja" és a "saját készítésű rajzi dokumentáció megléte" értékelési szempontokat (KKK 8.13.5) a fénykép a leginkább meggyőzően teljesíti. És nemcsak a vizsga miatt: amikor öt év múlva valaki fúrni akar a falba, a te fényképed dönti el, hogy eltalálja-e a vezetéket vagy sem.
Amit nem fényképeztél le a betakarás előtt, az örökre eltűnt.
14.10 Digitális dokumentálás; mit vár el a megrendelő és mit az engedélyes
A verziókövetés szabványi alapja
Az MSZ EN ISO 128-1:2020 kimondja: a rajz kiadási eljárását és minden módosítását dokumentálni kell. Ebből következik, hogy minden rajzon szerepelnie kell:
- azonosító (rajzszám), - megnevezés, - méretarány, - verziószám, - dátum, - a tervező neve.
(A verziószámot és a dátumot a Magyar Mérnöki Kamara segédlete kifejezetten kötelező elemként említi, a méretarányt és a jelmagyarázatot ugyanígy.)
A tapasztalat szerint négy dolog hiányzik a legtöbbször – és mind a négy kötelező:
- jelmagyarázat,
- méretarány,
- verziószám,
- dátum.
Egy dátum és verziószám nélküli rajzról nem lehet eldönteni, hogy az az aktuális állapot-e. A gyakorlatban ez okozza a legtöbb félreértést a kivitelezés során.
Ki mit ír alá?
Az aláíró lap tartalmi követelményét a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 14. §-a írja elő. A VMBSZ szerint átadandó nyilatkozatot pedig a tervező, a tervellenőr és a kivitelező felelős műszaki vezetője adja.
Ami éppen változik
Két, a jegyzet írásakor folyamatban lévő változást érdemes ismerni:
- A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) módosítása, amely megteremti a villamos biztonsági felülvizsgálók (VBF) bejelentési és nyilvántartási rendszerét; a nyilvántartást a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezeti. (Ezt a kutatás egy forrásból tudta igazolni.)
- Az elosztói engedélyesek közös közleménye szerint társasházban a felülvizsgálat elvégeztetése a közös képviselő vagy társasházkezelő jogszabályi kötelessége.
Ezért a dokumentációs fejezet jogi hivatkozásait minden kiadás előtt ellenőrizni kell – és neked is érdemes évente ránézned, mi változott.
14.1. mintafeladat – Rajzolvasás: hány eret kell húzni?
Feladat. Egy szobában egy lámpatestet két helyről kell kapcsolni (alternatív kapcsolás). Az elosztóból indul a betáp. Hány eret kell húzni az egyes szakaszokon?
Megoldás – szakaszonként.
| Szakasz | Erek | Miért |
|---|---|---|
| Elosztó → 1. kapcsolódoboz | 3 ér (L, N, PE) | a betáp; az N és a PE a lámpáig megy tovább |
| 1. kapcsoló → 2. kapcsoló | 3 ér (2 utasvezeték + PE) | az alternatív kapcsolás két utasvezetője |
| 2. kapcsoló → lámpatest | 3 ér (kapcsolt fázis, N, PE) | innen már csak a kapcsolt fázis megy |
Ellenőrzés. Az N és a PE soha nem megy át kapcsolón – ezeket a kapcsolódobozban kell továbbkötni a lámpa felé. Ha valaki a nullát kapcsolja, az szabálytalan és veszélyes.
Változat: ha az egyik kapcsolót keresztkapcsolóra cserélik. Ekkor a keresztkapcsoló a két alternatív kapcsoló közé kerül, és a hozzá menő mindkét szakaszon 3 ér (2 utasvezeték + PE) kell. A kapcsolás így már három helyről működtethető.
Tanulság. A rajzról nem elég azt leolvasni, mi hol van – azt is ki kell tudni számolni, hány ér megy hol. Ez az anyagjegyzék alapja.
14.2. mintafeladat – Anyagjegyzék készítése egyvonalas rajzból
Feladat. Adott egy 6 áramkörös lakáselosztó egyvonalas rajza. Készíts anyagjegyzéket!
Megoldás.
| # | Megnevezés | Típus / jellemző | Menny. | Egység |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Elosztószekrény, süllyesztett | 2 soros, 24 modul | 1 | db |
| 2 | Áram-védőkapcsoló (FI-relé) | 2P, 40 A, 30 mA, A típus | 1 | db |
| 3 | Kismegszakító | 1P+N, B10 | 2 | db |
| 4 | Kismegszakító | 1P+N, B16 | 3 | db |
| 5 | Kismegszakító | 1P+N, C16 | 1 | db |
| 6 | Fázissín (fésűs sín) | 1P+N, 12 modul | 1 | db |
| 7 | Sorkapocs, N | kék, 6 mm² | 1 | készlet |
| 8 | Sorkapocs, PE | zöld-sárga, 6 mm² | 1 | készlet |
| 9 | Felirati tábla készlet | öntapadós | 1 | készlet |
- A sorkapcsok (N- és PE-sín, sorkapocs-készlet).
- A fázissín – pedig e nélkül a kismegszakítókat egyesével kell átkötni.
- A felirati táblák – a szabvány és a megrendelő is elvárja.
- A vakfedél a szabadon maradó modulhelyekre.
14.3. mintafeladat – Áramkörjegyzék ugyanahhoz az elosztóhoz
Feladat. Készítsd el ugyanennek az elosztónak az áramkörjegyzékét!
Megoldás.
| Áramkör | Megnevezés | Védelem | Kábel | Keresztmetszet |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Világítás, nappali + előszoba | B10 | MBCu | 3 × 1,5 mm² |
| 2 | Világítás, háló + fürdő | B10 | MBCu | 3 × 1,5 mm² |
| 3 | Dugaljak, nappali | B16 | MBCu | 3 × 2,5 mm² |
| 4 | Dugaljak, háló + előszoba | B16 | MBCu | 3 × 2,5 mm² |
| 5 | Konyha, dugaljak | B16 | MBCu | 3 × 2,5 mm² |
| 6 | Mosógép, külön áramkör | C16 | MBCu | 3 × 2,5 mm² |
Tanulság. Az áramkörszámoknak három helyen kell egyezniük: az elosztó rajzán, az alaprajzon és a felirati táblákon. Ha ez a három eltér, a következő szerelő órákat tölt a kiderítésével.
(A kábelek keresztmetszetének méretezése a 16. fejezet tárgya; itt az áramkörjegyzék szerkezete a tanulság.)
14.4. mintafeladat – Tervjel-gyakorlat: a motorindító áramút-rajza
Feladat. Egy mágneskapcsolós motorindító áramút-rajzán a tervjelek le vannak takarva. Helyezd vissza őket!
Megoldás.
| Elem | Tervjel | Miért |
|---|---|---|
| Főkapcsoló / szakaszoló | Q1 | Q = kapcsoló, vezérlő tárgy |
| Olvadóbiztosító a főkörben | F1 | F = védő tárgy |
| Hőkioldó (termikus relé) | F2 | szintén védő tárgy |
| Mágneskapcsoló | K1 | K = információfeldolgozó tárgy (relé) |
| Motor | M1 | M = hajtó tárgy |
| „Start” nyomógomb | S1 | S = emberi kapcsolattartó tárgy |
| „Stop” nyomógomb | S2 | ugyanaz |
| Üzemjelző lámpa | H1 | jelzőkészülék |
Modern, IEC 81346 szerinti jelölésben ugyanez a mágneskapcsoló például =A1-K1 alakot ölthet: az
= a funkciót (melyik rendszer része), a - a terméket (maga a készülék) jelöli. A két
jelölésrendszer együtt él – a jelmagyarázatból mindig derüljön ki, melyiket használja a rajz.
14.5. mintafeladat – Egyvonalas ↔ többvonalas átváltás
Feladat. Adott egy háromfázisú, direkt motorindítás többvonalas főáramköri rajza. Váltsd át egyvonalasra, majd fordítva!
Megoldás – a fordítás szabályai.
TÖBBVONALASBÓL EGYVONALASBA: 1. A három fázisvezetőt EGY vonallal helyettesíted. 2. A vonalra jelölöd a vezetők számát: 3 ferde vonalka, vagy egy "3" szám. 3. A háromfázisú készülékeket (szakaszoló, biztosító, mágneskapcsoló, hőkioldó) EGY rajzjel jelöli. 4. A tervjeleket változatlanul viszed át. EGYVONALASBÓL TÖBBVONALASBA: 1. Megnézed a vezetőszám-jelölést: hány vonalat kell rajzolnod. 2. Minden készüléket annyiszor rajzolsz meg, ahány pólusú - de EGY tervjelet kap, mert egy készülék (pl. Q1 mindhárom pólusa). 3. A mechanikus összekapcsolást (hogy a három pólus együtt mozog) szaggatott vonallal jelölöd. 4. Kiegészíted az N és a PE vezetővel, ha van.
Tanulság. Az egyvonalas rajz áttekintésre jó, a többvonalas bekötésre és hibakeresésre. Aki egyvonalas rajz alapján próbál bekötni egy vezérlést, elakad – és aki többvonalasan rajzol fel egy 40 áramkörös elosztót, olvashatatlan lapot kap.
14.6. mintafeladat – Sorkapocsjegyzék készítése
Feladat. Adott egy kis kapcsolószekrény bekötési rajza. Készítsd el a sorkapocsjegyzéket!
Megoldás.
| Kapocs | Belső oldal (készülék : kapocs) | Külső oldal (kábel : ér) | Cél |
|---|---|---|---|
| X1:1 | −Q1 : 1 | W1 : barna | betáp, L1 |
| X1:2 | −Q1 : 3 | W1 : fekete | betáp, L2 |
| X1:3 | −Q1 : 5 | W1 : szürke | betáp, L3 |
| X1:4 | N-sín | W1 : kék | betáp, N |
| X1:5 | PE-sín | W1 : zöld-sárga | betáp, PE |
| X2:1 | −K1 : 2 | W2 : barna | motor, U |
| X2:2 | −K1 : 4 | W2 : fekete | motor, V |
| X2:3 | −K1 : 6 | W2 : szürke | motor, W |
| X2:4 | PE-sín | W2 : zöld-sárga | motor, PE |
| X3:1 | −S1 : 13 | W3 : 1 | start nyomógomb |
| X3:2 | −S2 : 21 | W3 : 2 | stop nyomógomb |
| X3:3 | −K1 : A2 | W3 : 3 | közös vezérlő-nulla |
Tanulság. A sorkapocsjegyzék a szekrény belseje és a külvilág közötti határ leírása. Ebből azonnal látszik, melyik kábel melyik kapocsra megy – anélkül, hogy a szekrényt ki kellene nyitni.
14.7. mintafeladat – Kábellista készítése
Feladat. Készíts kábellistát ugyanehhez a kapcsolószekrényhez!
Megoldás.
| Kábeljel | Típus | Erek | Honnan | Hová | Hossz |
|---|---|---|---|---|---|
| W1 | NYY-J | 5 × 4 mm² | Főelosztó, F3 | Kapcsolószekrény, X1 | 24 m |
| W2 | NYY-J | 4 × 2,5 mm² | Kapcsolószekrény, X2 | Motor, M1 | 12 m |
| W3 | YSLY-JZ | 4 × 0,75 mm² | Kapcsolószekrény, X3 | Kezelőszekrény | 8 m |
Tanulság. A kábeljel (W1, W2, …) ugyanaz a jelölés, amit a sorkapocsjegyzékben és a bekötési
rajzon is használsz. Egy kábelnek egy jele van, és az mindenhol ugyanaz – ez a következetes
jelölésrendszer lényege.
14.8. mintafeladat – Megvalósulási dokumentáció: mit kell átvezetni?
Feladat. A kiviteli terv szerint a nappaliban a dugalj az ablak melletti falon lett volna, de a helyszínen kiderült, hogy oda beépített bútor kerül, ezért a dugalj az átellenes falra került. Mit kell átvezetni?
Megoldás – a teljes lista.
1. ALAPRAJZ: a dugalj jelét áthelyezni, a nyomvonalat átrajzolni,
a méretet (faltól mért távolság) felírni.
2. ÁRAMKÖRJEGYZÉK: ha az áramkör megnevezése változott ("nappali, ablak
melletti fal" -> "nappali, ajtó melletti fal"), javítani.
3. ANYAGJEGYZÉK: ha a nyomvonal hosszabb lett, a kábel mennyiségét javítani.
4. FÉNYKÉP: a falba kerülő új nyomvonalról, mérethivatkozással.
5. VERZIÓSZÁM és DÁTUM: a rajzon új verziószám, a mai dátummal.
6. A MŰSZAKI LEÍRÁSBAN: ha érdemi eltérés, rövid indoklás.Tanulság. Egyetlen dugalj áthelyezése hat dokumentumot érint. Ezért kell azonnal, a helyszínen átvezetni – utólag, emlékezetből soha nem lesz teljes.
14.9. mintafeladat – Az átadási dokumentumcsomag összeállítása
Feladat. Egy családi ház villamos berendezésének átadásához állítsd össze a teljes dokumentumcsomagot a VMBSZ öt tétele szerint! Ki készíti melyiket?
Megoldás.
| VMBSZ-tétel | Konkrét dokumentum | Ki készíti |
|---|---|---|
| 1. Megvalósulási terv | „ahogy megépült” alaprajz, elosztó egyvonalas rajza, áramkörjegyzék | kivitelező (a tervező kiviteli terve alapján) |
| 2. Üzemeltetési útmutató | kezelési és karbantartási útmutató, készülék-gépkönyvek | kivitelező (a gyártói dokumentációkból) |
| 3. Nyilatkozatok | a tervező, a tervellenőr és a kivitelező felelős műszaki vezetőjének nyilatkozata | tervező, tervellenőr, FMV |
| 4. Egyenértékűségi nyilatkozat | csak ha a megoldás eltér a mértékadó szabványtól | tervező |
| 5. Mérési jegyzőkönyvek, minősítő irat | első ellenőrzés minősítő irata a részletes mérési jegyzőkönyvvel | felülvizsgáló |
Melyik hiánya akadályozza az üzembe helyezést? Bármelyiké. A VMBSZ mind az ötöt átadandóként sorolja fel; az üzembe helyezés feltétele a hiánytalan csomag.
A kettőt gyakran összekeverik, pedig a VMBSZ együtt említi őket, mert két különböző dolog:
- a mérési jegyzőkönyv a számszerű eredményeket tartalmazza (szigetelési ellenállás, hurokimpedancia, RCD kioldási idő és áram);
- a minősítő irat a minősítést: megfelel vagy nem felel meg – és ha nem, miért.
Mérési jegyzőkönyv minősítés nélkül nem elég, és minősítés mérési jegyzőkönyv nélkül nem megalapozott.
Cél: egyetlen, végig használt mintaépületen végigmenni a teljes dokumentumsoron, hogy lásd a dokumentumok közti kapcsolatot.
A mintaépület: egy kétszobás, 55 m²-es lakás (előszoba, nappali, háló, konyha, fürdőszoba + WC).
Feladat – készítsd el sorban: 1. Épületvillamossági alaprajz: szerelvények (lámpahelyek, kapcsolók, dugaljak) elhelyezése, nyomvonalak, az elosztó helye. Jelmagyarázattal, méretaránnyal, dátummal és verziószámmal! 2. Elosztó egyvonalas rajza: FI-relé, kismegszakítók, sorkapcsok. 3. Áramkörjegyzék: áramkör száma, megnevezése, védelme, kábeltípus, keresztmetszet. 4. Anyagjegyzék: minden beépítendő anyag, mennyiséggel. 5. Felirati tábla-lista: mi kerül az egyes kismegszakítókra.
Ellenőrzés: az áramkörszámoknak mind a négy dokumentumban egyezniük kell. Húzd is össze őket egy táblázatban!
A helyzet: kapsz egy kiviteli tervet egy tanműhelyi szerelési feladathoz, de az oktató szándékosan eltérést ír elő menet közben (például egy dugaljat máshova kell tenni, vagy egy nyomvonalat át kell vezetni).
Feladat: 1. Végezd el a szerelést a kiviteli terv szerint, az előírt eltéréssel. 2. Vezesd át piros tollal, a helyszínen, azonnal a kiviteli terv példányán az összes eltérést. 3. Fényképezd le a takarásba kerülő szakaszokat, mérethivatkozással. 4. Készítsd el a tiszta megvalósulási rajzot, új verziószámmal és dátummal. 5. Vezesd át a változást az áramkör- és az anyagjegyzékben is. 6. Állítsd össze a fényképes mellékletet.
Értékelési szempontok: teljesség (minden eltérés átvezetve?), pontosság (a méretek visszakereshetők?), formai megfelelés (verziószám, dátum, jelmagyarázat).
A helyzet: egy fiktív családi ház villamos berendezésének átadása. Osszátok ki a szerepeket: tervező, tervellenőr, kivitelező felelős műszaki vezetője, felülvizsgáló, üzemeltető (tulajdonos).
Feladat: 1. Mindenki gyűjtse össze, milyen dokumentumot készít vagy ír alá a saját szerepében. 2. Rakjátok össze a teljes csomagot a VMBSZ öt tétele szerint. 3. Játsszatok el három hibahelyzetet, és beszéljétek meg, ki felel és mi a következmény: - hiányzik a minősítő irat; - a megvalósulási terv nem tükrözi a tényleges állapotot; - a tervező szabványtól eltérő megoldást tervezett, de nincs egyenértékűségi nyilatkozat. 4. Gondolkodtató: a tulajdonos öt év múlva eladja a lakást. Melyik dokumentumra lesz szüksége, és mit kell tennie a felülvizsgálat miatt?
Összefoglalás
Összefoglalás
Tervfázisok. Engedélyezési terv → kiviteli terv → kivitelezés → megvalósulási dokumentáció → üzemeltetési dokumentáció → időszakos felülvizsgálat. A kivitelezési dokumentáció alapja a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet; a munkarészeket nem a 22. §, hanem az 1. melléklet sorolja fel (épületvillamossági munkarész: 3.2. pont; költségvetés-kiírás: 7. pont).
A VMBSZ öt átadandó dokumentuma (40/2017. NGM r. 1. melléklet): megvalósulási terv · üzemeltetési útmutató · a tervező, tervellenőr és FMV nyilatkozata · egyenértékűségi nyilatkozat · mérési jegyzőkönyvek, minősítő iratok, tanúsítványok. Az üzembe helyezés feltétele a hiánytalan csomag.
Megvalósulási terv: „az üzembehelyezési állapotot tükröző, a kivitelezés során módosított, kiegészített tervdokumentáció”. Nem azonos a kiviteli tervvel.
Ellenőrzési fogalmak. Szerelői ellenőrzés = a szigetelésmérésen kívül műszeres mérés nélkül. Szabványossági felülvizsgálat = mérésekkel és számszerű kiértékeléssel. Gyakoriság: lakóépület 6 év, munkahely 3 év. A felülvizsgálat a mai követelmények szerint folyik, a minősítés viszont a létesítéskori követelmény alapján.
Rajztípusok. A magyar elnevezések nem egységesek – a jegyzet az MSZ EN 61082 szerinti nemzetközi elnevezést használja vezérfonalként. Kapcsolási rajz ≠ bekötési rajz; az egyvonalas rajzon egy vonal több vezetőt takar.
Jelölés. A rajzjel a grafikus szimbólum, a tervjel a betűjel + sorszám. Hagyományos betűjelek: Q, F, K, M, S, H (+ T, W, X). Az MSZ EN IEC 81346-2:2020 belépő osztályai: B, C, E, F, G, H, K, M, N, P, Q, R, S, T, U, W, X. Az A, I és O nem használható; a D, J, L, V, Y, Z fenntartva. A régi, 18 kódos A…X táblázat a 2009-es kiadásé, ma nem használható.
Aspektusjelek (IEC 81346-1): = funkció („mit csinál?”), - termék („miből van?”), + hely
(„hol van?”).
Rajzjelek forrása. Az MSZ HD 60364-5-51 514.5.2. szerint a villamos rajzjeleket az IEC 60617 sorozatból kell választani. Az IEC 60617 ma fizetős adatbázis; a korábbi, épületvillamossági jeleket tartalmazó EN 60617-11:2000 visszavont.
Jegyzékek. Anyagjegyzék (mit veszünk) · áramkörjegyzék (mi mit táplál, mivel védve) · sorkapocsjegyzék (melyik kapocsra melyik ér) · kábellista (kábeljel, típus, honnan–hová, hossz). Az áramkörszámoknak minden dokumentumban egyezniük kell.
„Ahogy megépült”. Piros toll a helyszínen, azonnal · fénykép a takarásba kerülő szakaszokról · átvezetés az összes érintett dokumentumban · tiszta rajz új verziószámmal és dátummal.
Kötelező formai elemek minden rajzon: azonosító, megnevezés, méretarány, verziószám, dátum, tervező – és a rajzhoz jelmagyarázat.
Ellenőrző kérdések
- Sorold fel a tervfázisokat az engedélyezési tervtől az időszakos felülvizsgálatig!
- Mi a különbség az engedélyezési és a kivitelezési dokumentáció között?
- Miért nem kezeli ez a jegyzet önálló jogi fázisként az „elvi tervet”?
- Mi a kivitelezési dokumentáció fogalma a 191/2009. Korm. r. szerint? Mi a hat adat, amit minden anyagra meg kell adnia?
- Hol találhatók a kivitelezési dokumentáció munkarészei: a 22. §-ban vagy máshol?
- Sorold fel a VMBSZ öt átadandó dokumentumát!
- Miért nem „csak papírmunka” a dokumentáció?
- Mi a megvalósulási terv definíciója? Miben különbözik a kiviteli tervtől?
- Hogyan készül a megvalósulási rajz a gyakorlatban?
- Mi a különbség a szerelői ellenőrzés és a szabványossági felülvizsgálat között?
- Milyen gyakran kell időszakos felülvizsgálatot végezni lakóépületben és munkahelyen?
- Melyik időpont követelményei szerint történik a felülvizsgálat, és melyikéi szerint a minősítés?
- Miért nem egységesek a magyar rajztípus-elnevezések? Mit tekint a jegyzet vezérfonalnak?
- Sorolj fel hat rajztípust az angol megfelelőjével, és mondd meg, mire használjuk!
- Mi a különbség a kapcsolási rajz és a bekötési rajz között?
- Mit jelöl egy vonal az egyvonalas rajzon? Mi a tipikus félreértés?
- Mire való az áramút-rajz? Mi a kereszthivatkozás?
- Mit jelentenek a Q, F, K, M, S, H betűjelek?
- Melyik szabvány adja meg az osztálykódokat? Mikori a hatályos magyar kiadás?
- Sorold fel a belépő osztályok kódjait! Melyik három betű nem használható, és melyik hat van fenntartva?
- Miért nem használható a régebbi könyvekben szereplő, 18 kódos A…X táblázat?
- Mi a három aspektusjel, és melyik kérdésre válaszol?
- Mi a különbség a rajzjel és a tervjel között?
- Mit tartalmaz a 191/2009. Korm. r. 1. melléklet 3.2. a) pontja szerint az épületvillamossági terv?
- Mit mond ki ugyanennek a pontnak a b) alpontja a műszaki leírásról és a számításokról?
- Mit tartalmaz az árazatlan tételes költségvetési kiírás?
- Melyik jogszabály szabályozza ma az építésügyi hatósági eljárásokat? Hol van benne az épületvillamossági műszaki leírás tartalma?
- Sorolj fel hat munkarészt a Magyar Mérnöki Kamara segédlete szerinti tervdokumentációból!
- Melyik szabvány mondja ki, hogy a rajzjeleknek saját vonalvastagságuk van, és mekkora?
- Melyik szabvány írja elő, hogy a villamos rajzjeleket az IEC 60617-ből kell választani?
- Miért nem lehet egyszerűen hivatkozni az épületvillamossági rajzjelek nyomtatott szabványára?
- Mikor használunk egyvonalas, és mikor többvonalas ábrázolást?
- Hogyan váltasz át többvonalas rajzot egyvonalasra? Sorold fel a négy lépést!
- Mi a négy jegyzék, amit a villanyszerelőnek készítenie kell? Melyik mit tartalmaz?
- Miért fontos a következetes jelölés a tervezőprogramok szempontjából?
- Sorold fel az „ahogy megépült” dokumentálás hat lépését!
- Miért kell lefényképezni a takarásba kerülő szakaszokat?
- Mi az a négy formai elem, ami a rajzokról a leggyakrabban hiányzik?
- Ki adja a VMBSZ szerinti nyilatkozatot? Melyik jogszabály írja elő az aláíró lap tartalmát?
- Mi a különbség a minősítő irat és a mérési jegyzőkönyv között?
Tudáspróba
[JAVÍTVA 2026-09-13, lektor KRITIKUS (visszapótolt javítás): a korábbi javítás után az 5 fejezet (11-15.) mindegyike ugyanazt a válasz-sorrendet kapta, kiszámítható mintát adva; a kérdések és válaszok tartalma változatlan, csak az a/b/c/d sorrend cserélődött kérdésenként, a 3/3/3/3 eloszlás megtartva.]
1. Hány dokumentumot kell a VMBSZ szerint a jelentős villamos berendezés első üzembe helyezésekor átadni? a) Ötöt. b) Kettőt: a tervet és a mérési jegyzőkönyvet. c) Egyet: a megvalósulási tervet. d) Hármat.
2. Mi a megvalósulási terv? a) A gyártó által a készülékhez adott belső kapcsolási rajz. b) A kivitelezés megkezdése előtt készült, részletes kiviteli terv. c) Az üzembehelyezési állapotot tükröző, a kivitelezés során módosított tervdokumentáció. d) A hatósági eljáráshoz benyújtott engedélyezési tervdokumentáció.
3. Milyen gyakran kell időszakos felülvizsgálatot végezni lakóépületben? a) Háromévente. b) Évente. c) Csak tulajdonosváltáskor. d) Hatévente.
4. Mit jelöl egy vonal az egyvonalas kapcsolási rajzon? a) Kizárólag a védővezetőt jelöli a rajzon. b) Több vezetőt együtt; a számukat külön jelölés adja meg. c) A vezeték fizikai nyomvonalát az épületben. d) Mindig pontosan egyetlen vezetőt jelöl.
5. Mi a különbség a kapcsolási rajz és a bekötési rajz között? a) A kettő ugyanaz, csak más a méretarányuk. b) A kapcsolási rajz színes, a bekötési rajz fekete-fehér kivitelű. c) A kapcsolási rajzot a tervező, a bekötésit a hatóság készíti el. d) A kapcsolási rajz a logikát, a bekötési a valós elhelyezkedést mutatja.
6. Mit jelöl a K betűjel a villamos rajzokon? a) Kézi működtetésű nyomógombot. b) Mágneskapcsolót vagy relét. c) Kábelt vagy vezetéket. d) Kismegszakítót vagy biztosítót.
7. Melyik kérdésre válaszol az IEC 81346 szerinti + aspektusjel?
a) Mekkora a névleges árama?
b) Mit csinál a tárgy?
c) Hol van a tárgy?
d) Miből van, hogyan épül fel?
8. Melyik három betű nem használható osztálykódként az MSZ EN IEC 81346-2 szerint? a) Az A, az I és az O betű. b) Az N, a P és az U betű. c) A D, a J és az L betű. d) A V, az Y és a Z betű.
9. Mi a különbség a minősítő irat és a mérési jegyzőkönyv között? a) A kettő ugyanaz, csak eltérő a hivatalos elnevezésük. b) A minősítő iratot a kivitelező, a jegyzőkönyvet a tervező állítja ki. c) A minősítő irat csak munkahelyeken kötelező, a jegyzőkönyv mindenütt. d) A minősítő irat a minősítést, a jegyzőkönyv a számszerű eredményeket tartalmazza.
10. Hogyan jelöljük a rajzon az összekötő vonalak csomópontját? a) Nyíllal, amely a továbbmenő vezető irányába mutat. b) Sehogy: a keresztezés önmagában csomópontot jelent. c) Feketített kis körrel, ha a kötés nem bontható. d) Két párhuzamos rövid vonalkával a keresztezésnél.
11. Hol sorolja fel a 191/2009. Korm. rendelet a kivitelezési dokumentáció munkarészeit? a) A 22. § (1) bekezdésében, tételesen felsorolva. b) Az 1. mellékletben, amelyre a 22. § (4) bekezdése hivatkozik. c) A rendeletnek nincs ilyen felsorolása, csak a VMBSZ-ben van. d) A 2. § fogalommeghatározásai között.
12. Melyik négy formai elem hiányzik a leggyakrabban a villamos rajzokról? a) A jelmagyarázat, a méretarány, a verziószám és a dátum. b) A tartalomjegyzék, a fedlap, az aláíró lap és a boríték. c) A tervező neve, a cím, a rajzszám és a papírméret. d) A méretarány, a szín, a rajzlapkeret és az aláírás.
Források
Ez a fejezet a kutatas/13-villamos-dokumentacio.md kutatási jegyzetre épül, kiegészítve a
kutatas/02-aramkor-abrazolasa.md rajzolvasási anyagával és a Heimdall-tudástár
jogszabály- és szabványanyagával.
| # | Amit a fejezet állít | Honnan |
|---|---|---|
| 1 | A dokumentumfajták és a tervfázisok; hogy jogszabályban nevesített, önálló „elvi terv” fázist a források nem tartalmaznak | kutatas/13-villamos-dokumentacio.md 1.1 szakasz, [F5], [F6] |
| 2 | A VMBSZ öt átadandó dokumentuma szó szerint (40/2017. (XII. 4.) NGM r. 1. melléklet) – két, egymástól független forrásból szó szerint azonos | kutatas/13-villamos-dokumentacio.md 2.1 szakasz, [F1], [F2] |
| 3 | A megvalósulási terv definíciója szó szerint; a 191/2009. Korm. r. 7. § (2) o) szerinti megfogalmazás | kutatas/13-villamos-dokumentacio.md 2.1 és 2.2 szakasz, [F1], [F2], [F6] |
| 4 | A szerelői ellenőrzés és a szabványossági felülvizsgálat fogalma (két forrásból szó szerint) | kutatas/13-villamos-dokumentacio.md 1.2 szakasz, [F1], [F2] |
| 5 | Az időszakos felülvizsgálat gyakorisága: lakóépület 6 év, munkahely 3 év; a robbanásveszélyes terek külön ciklusai (lezárva 2026-09-03: három különböző berendezés-kategória, nem ellentmondás) | kutatas/13-villamos-dokumentacio.md 2.1 szakasz és 7. napló 6–7. sor, [F2], [F4], [F4b] |
| 6 | A felülvizsgálat és a minősítés eltérő vonatkoztatási időpontja (a felülvizsgálat a mai, a minősítés a létesítéskori követelmény szerint) – lezárva 2026-09-03, a VMBSZ 1.13.4. szó szerinti szövegéből (Heimdall-tár); ez NEM forrásellentmondás volt | kutatas/13-villamos-dokumentacio.md 7. napló 9. sor |
| 7 | A lakás bérbeadásához és tulajdonosváltásához kötött felülvizsgálati kötelezettség a 32 A / 30 mA kivétellel (egyforrású, ekként jelölve) | kutatas/13-villamos-dokumentacio.md 2.1 szakasz, [F4] |
| 8 | 191/2009. Korm. r. 22. § (3) – a kivitelezési dokumentáció fogalma és a hat kötelező adat; 22. § (4) – a munkarészek az 1. melléklet szerint. Lezárva 2026-09-12, Heimdall-tár (id 620), natív szövegréteges PDF, konszolidált hatályos állapot | kutatas/13-villamos-dokumentacio.md 2.2 szakasz; kutatas/00-megerositendo-lista.md (13. témakör, sor 120 és 380) |
| 9 | 191/2009. Korm. r. 1. melléklet 3.2. – az épületvillamossági munkarész szó szerinti szövege (aa–ae és b pont), valamint az 1. melléklet 7. (költségvetés-kiírás) és a 2. § 1. (fogalom). Lezárva 2026-09-12 | ugyanott |
| 10 | 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet mint a hatályos építésügyi eljárási rendelet (a 312/2012. helyett); 1. melléklet 3.1.4. (épületvillamossági műszaki leírás) és 2. melléklet 2.2. (használatbavételi engedélyezés) szó szerinti tartalma; hogy a rendeletnek csak 1–5. melléklete van. Lezárva 2026-09-12, Heimdall-tár (id 620) | kutatas/13-villamos-dokumentacio.md 2.2 szakasz |
| 11 | A villamos rajzok fő típusai magyar és angol elnevezéssel; és hogy a magyar szakképzési források nem egységesek – a jegyzet ezért az MSZ EN 61082 szerinti elnevezést tekinti vezérfonalnak (szerkesztői döntés) | kutatas/13-villamos-dokumentacio.md 3.1 szakasz, [F9], [F15], [F16], [F17], [F18], [F19], [F27] |
| 12 | Az IEC 61082-1 hatálya szó szerint (két forrásból) és a 3. kiadás éve (2014); hogy a magyar MSZ-jelzet nem igazolt | kutatas/13-villamos-dokumentacio.md 2.3 szakasz és 9. szakasz 5. pont, [F9], [F19c], [F27] |
| 13 | A magyar gyakorlatban használt betűjelek (Q, F, K, M, S, H igazolt magyar forrásból; T, W, X csak a nemzetközi táblázatból – ekként jelölve) | kutatas/13-villamos-dokumentacio.md 3.2 szakasz, [F13], [F15], [F19a] |
| 14 | MSZ EN IEC 81346-2:2020 belépő osztályai (17 kód) az eredeti szabványból, a két záró szabállyal együtt (A, I, O nem használható; D, J, L, V, Y, Z fenntartva). Lezárva 2026-08-28, lapolvasott eredetiből, a 15. oldal képéről tételesen ellenőrizve. Egyben feloldva a korábbi forrásellentmondás: a 18 kódos A…X táblázat a 2009-es kiadásé | kutatas/13-villamos-dokumentacio.md 3.2b szakasz, [SZ-81346] |
| 15 | Az aspektusjelek (=, -, +) két forrásból; a % típusjel (egyforrású, ekként jelölve) |
kutatas/13-villamos-dokumentacio.md 3.3 szakasz, [F12], [F13] |
| 16 | A tervdokumentáció 11 munkarésze és a kötelező formai elemek (verziószám, dátum, méretarány, jelmagyarázat) a Magyar Mérnöki Kamara segédlete szerint – szakmai segédlet, nem jogszabály, a fejezet így is hivatkozik rá | kutatas/13-villamos-dokumentacio.md 3.4 és 3.5 szakasz, [F5] |
| 17 | MSZ EN ISO 128-1:2020 – a nyelvfüggetlenség alapelve és a kiadás/módosítás dokumentálásának előírása; MSZ EN ISO 128-2:2023 B melléklet – a rajzjelek külön, közbenső vonalvastagsága, és hogy az építési rajzokra a B melléklet az irányadó. Lezárva 2026-08-28, az eredeti szabványokból | kutatas/13-villamos-dokumentacio.md 3d.1 és 3d.4 szakasz, [SZ-ISO128-1], [SZ-ISO128-2] |
| 18 | MSZ HD 60364-5-51:2010, 514.5.2.: „A villamos rajzjeleket az IEC 60617 sorozatból kell választani.” Lezárva 2026-08-30 | kutatas/14-alapvedelem-hibavedelem.md 12a3. szakasz, [SZ-51] |
| 19 | Az IEC 60617 adatbázis-jellege és fizetős volta; hogy az EN 60617-11:2000 (épületvillamossági alaprajzi jelképek) visszavont (a visszavonás 2004-05-13-i dátuma egyforrású) | kutatas/13-villamos-dokumentacio.md 2.3 szakasz és 9. szakasz 7. pont, [F10], [F23] |
| 20 | Az egyvonalas és a többvonalas ábrázolás jellemzői és az átváltás szabályai | kutatas/13-villamos-dokumentacio.md 3.1 szakasz és 4.4. gyakorlat, [F15], [F16], [F18] |
| 21 | A sorkapocsjegyzék, a kábellista, az anyagjegyzék és az áramkörjegyzék szerkezete; a CAD-programok automatikus riportjai (vezetékszámozás, komponensazonosítók, alkatrészlista, sorkapocs-terv) | kutatas/13-villamos-dokumentacio.md 4.2, 4.5 és 5. szakasz, [F5], [F19b], [F19c] |
| 22 | A megvalósulási dokumentáció készítésének menete („piros toll”, fényképes dokumentáció a takarásba kerülő szakaszokról) | kutatas/13-villamos-dokumentacio.md 4.6 szakasz, [F1], [F2], [F6], [F20] |
| 23 | Az aláíró lap tartalmi követelménye: 266/2013. (VII. 11.) Korm. r. 14. § | kutatas/13-villamos-dokumentacio.md 2.2 szakasz, [F7] |
| 24 | A csomópontjelölés szabálya: „Az összekötő vonalak csomópontjait feketített kis körrel (nem bontható kötés jele), illetve üres kis körrel (bontható kötés jele) jelöljük” | kutatas/13-villamos-dokumentacio.md 5. szakasz, [F14] |
| 25 | A jelmagyarázat szükségessége: „A mértékadó szabvány rajzjeleitől való eltérést célszerű minden esetben a tervdokumentációban »Rajzjelek«, »Tervjelek«, »Jelmagyarázat« módszerével feltüntetni” | kutatas/13-villamos-dokumentacio.md 4.8 szakasz, [F8] |
| 26 | A VET 2026-os módosítása és a villamos biztonsági felülvizsgálók nyilvántartása (egyforrású, ekként jelölve); az elosztói engedélyesek közleménye a társasházi felelősségről | kutatas/13-villamos-dokumentacio.md 2.4 szakasz, [F28], [F4b] |
| 27 | A 14.1–14.9. mintafeladatok szerkezete és tartalma | kutatas/13-villamos-dokumentacio.md 4. szakasz (4.1–4.9. gyakorlatötletek); a kitöltött táblázatok a jegyzet saját, didaktikai összeállításai a 3.4–3.5 és a 2.2 szakasz forrásai alapján |
| 28 | A tipikus tanulói hibák (kapcsolási ≠ bekötési rajz; az egyvonalas rajz félreértése; megvalósulási ≠ kiviteli terv; „a dokumentáció csak papírmunka”; minősítő irat ≠ mérési jegyzőkönyv; tervjel ≠ rajzjel; hiányzó jelmagyarázat, méretarány, verziószám, dátum; csomópontjelölés; áramkör-számozási következetlenség; elmaradó fényképes dokumentáció) | kutatas/13-villamos-dokumentacio.md 5. szakasz |
| 29 | KKK-kapcsolat: „épületvillamos-kiviteli dokumentáció alapján alkatrész- és anyagjegyzék készítése”; a fényképes dokumentáció JAVASOLT gyakorlat (a „fényképes” szó a KKK szövegében nem szerepel, [JAVÍTVA 2026-09-13]) | kutatas/00-KKK-teljes-szoveg.txt; kutatas/13-villamos-dokumentacio.md [F20] |
Amit a jegyzet szándékosan nem állít tényként vagy nem közöl: az MSZ EN 61082-1, az
MSZ EN IEC 81346-1 és az MSZ EN 60617 sorozat pontos magyar jelzetét, honosított címét és
kiadási évét (a kutatás ezeket nem tudta megerősíteni; az MSZT keresője közvetlen lekéréssel nem
használható – a fejezet ezért a nemzetközi IEC/EN azonosítókat használja, kivéve ahol az eredeti
magyar szabvány rendelkezésre állt); a VMBSZ pontszámozott hivatkozásait a szöveg szó szerinti
idézetén túl (a pontszámok egy összefoglaló segédletből származnak, a hiteles, hatályos
rendeletszövegből ellenőrizendők); a 281/2024. Korm. r. 3. mellékletének szakkérdés-táblázatát
(a szövegkinyerés bizonytalan, szó szerinti idézéshez vizuális ellenőrzés kell); a Magyar Mérnöki
Kamara segédletének kiadási évét és verziószámát (nem volt megállapítható); a Villamos
dokumentáció tantárgy hivatalos óraszámát (a források 72 és 62 órát is említenek). Egyforrású,
ekként jelölve: a lakás bérbeadásához és tulajdonosváltásához kötött felülvizsgálati
kötelezettség; a % típus-aspektusjel; az EN 60617-11 visszavonásának 2004-05-13-i dátuma; a VET
2026-os módosítása és a VBF-nyilvántartás. Szerkesztői döntésként rögzítve: a magyar
rajztípus-elnevezések nem egységesek, ezért a jegyzet az MSZ EN 61082 szerinti nemzetközi
elnevezést tekinti vezérfonalnak, és minden rajztípusnál megadja az angol megfelelőt is. A
rajzjeleket a jegyzet „az IEC 60617 szerinti szokásos jelölés” fordulattal közli, mert a
hivatalos adatbázis fizetős, a korábbi nyomtatott rész pedig visszavont.