Ez a fejezet magyarázza meg, miért üt át egy sérült szigetelés, miért marad veszélyes a frekvenciaváltó a lekapcsolás után is, miért húz be a mágneskapcsoló, miért forog a motor, miért működik a transzformátor, és miért lemezelt a vasmag. Két erőtérrel ismerkedsz meg: a villamossal és a mágnesessel. Tizenhárom teljesen kidolgozott mintapélda vezet a Coulomb-erőtől a transzformátor áttételéig.
- 10.1 Villamos erőtér, térerősség, erővonalkép; árnyékolás, Faraday-kalitka
- 10.2 Szigetelőanyag a villamos térben: átütési szilárdság, mi történik átütéskor
- 10.3 Kondenzátor: kapacitás, soros és párhuzamos kapcsolás, tárolt energia
- 10.4 Töltés és kisütés – az RC-időállandó
- 10.5 A mágneses tér alapmennyiségei; gerjesztési törvény
- 10.6 Mágneses kör, mágnesezési görbe, hiszterézis; lágy- és keménymágneses anyag
- 10.7 Erőhatások mágneses térben – a mágneskapcsoló és a motor elve
- 10.8 Elektromágneses indukció; önindukció, kölcsönös indukció
- 10.9 Örvényáram; miért lemezelt a vasmag
- 10.10 A transzformátor és a villamos gépek elvi alapja
- Összefoglalás
- Ellenőrző kérdések
- Tudáspróba
- Források
10.1 Villamos erőtér, térerősség, erővonalkép; árnyékolás, Faraday-kalitka
Mi az erőtér?
Ha két töltés vonzza vagy taszítja egymást anélkül, hogy összeérnének, akkor kell valaminek lennie közöttük, ami az erőt „közvetíti”. Ezt a valamit nevezzük erőtérnek (mezőnek). Nem látod, nem fogod meg, de a hatását megméred – és ami a villanyszerelőnek fontos: ez az erőtér az, ami a szigetelést tönkreteszi, és ez az, ami a kondenzátorban az energiát tárolja.
Villamos erőtér: a töltések környezetében kialakuló erőtér, amely más töltésekre erőhatást fejt ki.
Villamos térerősség (E): az egységnyi pozitív próbatöltésre ható erő.
E = F / q [V/m = N/C]
Vektormennyiség: iránya a pozitív töltésre ható erő iránya. Jele E, mértékegysége volt per méter (ami ugyanaz, mint a newton per coulomb).
A Coulomb-törvény
Két pontszerű töltés között ható erő a töltések szorzatával egyenesen, a távolságuk négyzetével fordítottan arányos.
F = k · (Q₁ · Q₂)/r², ahol k = 1/(4πε₀) ≈ 9 · 10⁹ N·m²/C²
Jelölések: F – erő [N], Q₁, Q₂ – a töltések [C], r – a távolságuk [m], ε₀ ≈ 8,854 · 10⁻¹² F/m – a vákuum permittivitása.
Az erő azonos előjelű töltéseknél taszító, ellentétes előjelűeknél vonzó, hatásvonala a két töltést összekötő egyenes. Ha nem vákuumban (levegőben) vagyunk, hanem valamilyen közegben, akkor ε₀ helyére ε = ε₀ · εᵣ kerül.
Pontszerű töltés terében a térerősség:
E = Q/(4π · ε₀ · r²)
Homogén térben – például egy síkkondenzátor lemezei között, a szélektől távol – a térerősség minden pontban ugyanakkora, és egyszerű kapcsolatban áll a feszültséggel:
E = U / d, ahol d a lemezek (a szigetelés) vastagsága [m]
Ez a fejezet egyik legfontosabb képlete: ebből derül ki, mekkora térerősség terheli a szigetelést.
Az erővonalkép
Az erőteret erővonalakkal szemléltetjük. Négy szabály, amit érdemes fejből tudni:
1. Az erővonalak POZITÍV töltésen indulnak és NEGATÍV töltésen végződnek. 2. Az érintőjük iránya a térerősség iránya abban a pontban. 3. A sűrűségük a térerősség nagyságával arányos: ahol sűrűbbek, ott erősebb a tér. 4. Erővonalak SOHA nem metszik egymást - egy pontban a térerősségnek csak egy iránya lehet.
Több töltés együttes tere az egyes töltések tereinek vektori összege – ez a szuperpozíció elve, ugyanaz az elv, amit a 9. fejezetben a hálózatszámításnál megismertél.
Villamos megosztás, árnyékolás, Faraday-kalitka
Tegyél egy fémdarabot villamos térbe. Mi történik?
A fémben lévő szabad töltéshordozók a külső tér hatására elmozdulnak, és úgy rendeződnek át, hogy az általuk keltett tér kioltja a külsőt. Ezért a fém belsejében a térerősség nulla lesz, a test két végén pedig ellentétes előjelű töltés jelenik meg.
Ennek a jelenségnek két, a szakmában naponta használt következménye van:
Villamos árnyékolás: a zárt vezető burkolat belseje mentes a külső villamos tértől.
Faraday-kalitka: vezető anyagú (tömör vagy hálós) burkolat, amely a belsejét árnyékolja a külső villamos és nagyfrekvenciás elektromágneses tértől. Földeléssel a védőhatás javul, mert így a burkolat és a környezet között nem marad feszültségkülönbség.
A Faraday-kalitka nem árnyékol statikus vagy lassan változó mágneses teret – például a Föld mágneses terét. Hálós kivitelnél az árnyékolás annál rosszabb, minél rövidebb a hullámhossz a lyukmérethez képest: egy nagy szemű háló a nagyfrekvenciás jeleket átengedi.
Gyakorlati példák, amelyekkel találkozni fogsz: a gépjármű és a repülőgép utastere villámcsapáskor, az MRI-helyiség árnyékolása, a mérőkészülékek zajvédelme és az árnyékolt (koaxiális, adatátviteli) kábelek. (A kifejezetten villanyszerelői példákat – árnyékolt kábelek, fémházas elosztószekrény, nagyfeszültségű vezetőruha – a kutatás nem tudta külön szakirodalmi forrással alátámasztani; ezek a jelenség logikus alkalmazásai.)
10.1. mintapélda – Coulomb-erő két töltés között
Feladat. Két, egyenként 1 µC nagyságú, azonos előjelű pontszerű töltés 10 cm-re van egymástól, levegőben. Mekkora a köztük ható erő?
Megoldás.
- Adatok SI-egységben: Q₁ = Q₂ = 1 µC = 1 · 10⁻⁶ C; r = 10 cm = 0,1 m
- Behelyettesítés: F = k · (Q₁ · Q₂)/r² = 9 · 10⁹ · (1 · 10⁻⁶ · 1 · 10⁻⁶)/0,1²
- Számlálás lépésenként: a számláló: 9 · 10⁹ · 10⁻¹² = 9 · 10⁻³ a nevező: 0,1² = 0,01 F = 9 · 10⁻³/0,01 = 0,9 N
- Irány: azonos előjelű töltések → taszító erő.
Tanulság. Az 1 µC „kevésnek látszik”, mégis közel 1 N erőt fejt ki 10 cm távolságban – ez akkora erő, mint amivel egy 100 grammos testet tartasz. A villamos kölcsönhatás nagyon erős; ezért nem kell sok töltés ahhoz, hogy komoly hatása legyen.
10.2 Szigetelőanyag a villamos térben: átütési szilárdság, mi történik átütéskor
A polarizáció
A szigetelőanyagban (dielektrikumban) nincsenek számottevő számban szabad töltéshordozók – ezért nem vezet. Villamos térbe helyezve azonban a molekulái polarizálódnak: a molekuláris dipólusok a tér irányába rendeződnek. A keletkező belső tér csökkenti az eredő teret, ezért ugyanaz a töltés kisebb feszültséget hoz létre – vagyis a kapacitás nő. Ezt a hatást számszerűsíti a relatív permittivitás.
Megmutatja, hányszorosára nő a kapacitás, ha vákuum (levegő) helyett az adott anyag a dielektrikum. Mértékegység nélküli szám, vákuumra definíció szerint 1.
Néhány, három forrásból egybehangzóan igazolt érték:
| Anyag | εᵣ |
|---|---|
| Vákuum | 1 (definíció szerint) |
| Levegő | ≈ 1 (pontosabban 1,0005 körül – a gyakorlatban 1-nek vesszük) |
| PTFE (teflon) | ≈ 2,0–2,1 |
| Polietilén (PE, XLPE) | ≈ 2,2–2,3 |
| PVC | ≈ 3,0–3,4 |
| Csillám (mika) | ≈ 5–8 |
| Porcelán | ≈ 5–7 |
| Üveg | ≈ 4–10 |
| Víz (20 °C) | ≈ 80 |
A papír (2,3–3,7) és a transzformátorolaj (2,2–4,5) relatív permittivitására a lekért források egymástól jelentősen eltérő értéket adnak. Ez nem kutatási hiba: a papírnál a fajta és az impregnálás, az olajnál az összetétel és a nedvességtartalom dönt. Ezért ezeket a jegyzet csak tartományként közli.
Általában is igaz: az εᵣ anyagminőség-, hőmérséklet- és frekvenciafüggő. Konkrét méretezéshez mindig az adott gyártmány adatlapját kell használni, nem tankönyvi átlagértéket.
Az átütés
Átütés: a szigetelőanyag hirtelen vezetővé válása, amikor a térerősség meghalad egy kritikus értéket.
Átütési szilárdság (villamos szilárdság): az a legnagyobb villamos térerősség, amelyet a szigetelőanyag átütés nélkül elvisel. Mértékegysége MV/m = V/µm = kV/mm.
Mi történik gázban átütéskor? A térben mindig van néhány szabad elektron. Ha a térerősség elég nagy, ezek két ütközés között akkora sebességre gyorsulnak, hogy ütközéskor további elektronokat szakítanak ki a gázmolekulákból (ütközési ionizáció). Az újak szintén gyorsulnak és tovább ionizálnak – láncreakció, lavinaszerű kisülés indul. Ez a Townsend-kisülés. A gáz vezetővé válik, ív alakul ki.
A szokásosan idézett érték a levegőre kb. 3 kV/mm (3 MV/m), homogén térre és 1 atmoszféra nyomásra. A kutatás során azonban egy másik, méréses adattáblázat ennél kisebb értéket (kb. 1,2–2,8 kV/mm) adott, más mérési körülményekre (900 kHz-es mérés).
A jegyzet ezért a 3 kV/mm-t csak nagyságrendi tájékoztatásként közli, és hangsúlyozza: az átütési szilárdság erősen függ az anyag vastagságától, tisztaságától, a hőmérséklettől, a nedvességtől, a feszültség jelalakjától és az elektródák geometriájától.
A szilárd szigetelőanyagok kV/mm-ben megadott számadatait ez a jegyzet nem közli, mert azokat nem sikerült két független, megbízható forrásból igazolni. Amit biztonsággal állíthatunk, az a sorrend: levegő < porcelán < papír < gumi < polietilén és PVC < PTFE < csillám. Méretezéshez minden esetben az anyag gyártójának adatlapja vagy a vonatkozó termékszabvány használandó.
A szakmai kapcsolat: szigeteléskoordináció
A szigetelés vastagsága és anyaga szabja meg a vezeték vagy kábel névleges feszültségét, a levegő átütési szilárdsága pedig a kapcsolókészülékekben a szigetelési távolságokat (légközöket). Ezt a kérdéskört nemzetközi szinten az IEC 60664-1 szabvány rendezi; magyar jelzete MSZ EN IEC 60664-1:2021 (2. kiadás, az IEC 60664-1:2020 alapján, az Sz.K. 2021/2. helyesbítéssel), amelyet az MSZ EN IEC 60664-1:2020/A1:2025 módosítás egészít ki. A korábbi MSZ EN 60664-1:2008 és :2003 kiadás visszavont.
Ebből a szabványból egyetlen, a szakmában sokat használt adatsort érdemes már most megjegyezni. A szabvány F mellékletének F.1. táblázata a 230/400 V-os hálózatra (fázis–nulla feszültség 300 V-ig) a következő névleges lökőfeszültség-állóságot írja elő, túlfeszültség-kategóriánként:
| Túlfeszültség-kategória | Névleges lökőfeszültség-állóság |
|---|---|
| I. (különösen védett berendezés, pl. elektronika) | 1500 V |
| II. (készülékek, fogyasztók) | 2500 V |
| III. (fix beépítésű berendezés, elosztó) | 4000 V |
| IV. (a berendezés betáplálási pontja, mérőhely) | 6000 V |
Ezekre az értékekre a 37. fejezet (túlfeszültség-védelem) épít majd: a levezető védelmi szintjének ezeknél kisebbnek kell lennie.
10.2. mintapélda – Térerősség és átütés a szigetelésben
Feladat. Egy 230 V-os hálózati vezeték szigetelése 1 mm vastag. Mekkora térerősség terheli a szigetelést? Mekkora térerősség lépne fel, ha a szigetelés 0,05 mm-re kopna, és mit jelentene ez levegőre nézve?
Megoldás.
- Ép szigetelés. d = 1 mm = 0,001 m E = U/d = 230/0,001 = 230 000 V/m = 230 kV/m = 0,23 kV/mm
- Elkopott szigetelés. d = 0,05 mm = 0,000 05 m E = 230/0,000 05 = 4,6 · 10⁶ V/m = 4,6 kV/mm
- Összevetés. Az ép szigetelést terhelő 0,23 kV/mm jóval a levegő ≈ 3 kV/mm-es nagyságrendi átütési szilárdsága alatt van. A 4,6 kV/mm viszont már meghaladja – vagyis ha a sérült szigetelés mellett légrés keletkezik, ott átütés, ívhúzás alakulhat ki.
Tanulság. A térerősség fordítottan arányos a szigetelés vastagságával: ha a vastagság a huszadára csökken, a térerősség a húszszorosára nő. Ezért olyan veszélyes a mechanikai sérülés, az öregedés és a túlmelegedés okozta szigeteléskopás – és ezért nem szabad „majd jó lesz” alapon szigetelőszalaggal elintézni egy felsérült vezetéket.
10.3 Kondenzátor: kapacitás, soros és párhuzamos kapcsolás, tárolt energia
Kondenzátor: két, szigetelőanyaggal (dielektrikummal) elválasztott fegyverzetből álló, villamos töltés és energia tárolására alkalmas passzív alkatrész. Az energia a villamos térben tárolódik.
Kapacitás (C): a tárolt töltés és a fegyverzetek közti feszültség hányadosa.
C = Q / U [F = C/V = As/V]
A mértékegység a farad: 1 F az a kapacitás, amelynél 1 C töltés 1 V feszültséget hoz létre. Ez óriási egység, ezért a gyakorlatban µF, nF és pF nagyságrendekkel dolgozunk.
A C = Q/U képletet sokan úgy olvassák, mintha a kapacitás a rákapcsolt feszültségtől függene. Nem: a kapacitás a kondenzátor befogadóképessége, és kizárólag a geometriától (felület, lemeztávolság) és a dielektrikumtól függ. A C = Q/U csak azt mondja meg, hogy egy adott kapacitású kondenzátoron adott feszültség mennyi töltést tart.
A síkkondenzátor kapacitása
C = ε₀ · εᵣ · A / d
Jelölések: A – a fegyverzetek átfedő felülete [m²], d – a fegyverzetek távolsága, azaz a dielektrikum vastagsága [m], ε₀ ≈ 8,854 · 10⁻¹² F/m, εᵣ – a dielektrikum relatív permittivitása.
Amit a képletből ki kell olvasni:
Nagyobb felület (A) -> nagyobb kapacitás. Kisebb lemeztávolság (d) -> nagyobb kapacitás. Nagyobb relatív permittivitás (εr) -> nagyobb kapacitás.
A kisebb lemeztávolság ugyan növeli a kapacitást, de csökkenti a névleges feszültséget: ugyanaz a feszültség vékonyabb dielektrikumon nagyobb térerősséget jelent (E = U/d), és hamarabb eléri az átütési határt. Nagy kapacitást és nagy feszültséget egyszerre nem lehet kis méretben megvalósítani. Ez az oka, hogy a nagy kapacitású elektrolitkondenzátorok üzemi feszültsége viszonylag alacsony, a nagyfeszültségű kondenzátorok pedig nagyok és drágák.
Soros és párhuzamos kapcsolás
Párhuzamos kapcsolás (azonos feszültség, a töltések összeadódnak):
C_e = C₁ + C₂ + … + C_n
Soros kapcsolás (azonos töltés, a feszültségek összeadódnak):
1/C_e = 1/C₁ + 1/C₂ + … + 1/C_n, két elemre: C_e = (C₁ · C₂)/(C₁ + C₂)
A kondenzátoroknál a párhuzamos kapcsolásnál adódnak össze az értékek, a sorosnál a reciprokok. Soros kapcsolásban az eredő kisebb, mint a legkisebb részkapacitás.
Ha nem akarod bemagolni, értsd meg a fizikai okot:
- párhuzamosan a fegyverzetek felülete adódik össze, és C ~ A,
- sorosan a dielektrikum vastagsága adódik össze, és C ~ 1/d.
Így már nem kell emlékezni rá, ki lehet találni.
A tárolt energia
W = ½ · C · U² = ½ · Q · U = Q²/(2 · C) [J]
Az energia a fegyverzetek közötti villamos térben tárolódik. Figyeld meg: a feszültség négyzetesen szerepel – a feszültség megduplázása négyszeres energiát jelent.
Kondenzátorfajták
A szakmában a következő típusokkal találkozol:
| Típus | Jellemzők | Tipikus alkalmazás |
|---|---|---|
| Kerámia | kicsi, olcsó, nem polaritásfüggő | zavarszűrés, csatolás |
| Fólia (poliészter, polipropilén) | stabil, jó minőségű, nem polaritásfüggő | motorindítás, fázisjavítás, szűrés |
| Elektrolit | nagy kapacitás kis méretben, polaritásfüggő | egyenirányítók utáni simítás |
| Tantál | kis méret, jó stabilitás, polaritásfüggő | elektronika |
| Szuperkondenzátor | kiugróan nagy kapacitás, kis feszültség | energiapuffer, biztonsági tápellátás |
(A konkrét kapacitás- és feszültségtartományokat ez a jegyzet szándékosan nem közli: a kutatás nem talált rájuk megbízható, két forrásból igazolható adatot. A tényleges értékek a gyártói katalógusban vannak.)
Az elektrolitkondenzátorok polaritásfüggők: a dielektrikum egy mikroszkopikusan vékony oxidréteg, amelyet a helyes irányú feszültség tart fenn. Fordított bekötéskor ez az oxidréteg tönkremegy, a kondenzátor zárlatos lesz, felforrósodik, és felrobbanhat. A házon a negatív kivezetést csík, a nyomtatott lapon a pozitívat többnyire szögletes forrszem jelöli – de szerelés előtt mindig ellenőrizd.
Ugyanígy tilos túllépni a névleges (üzemi) feszültséget: ez a kondenzátorra tartósan kapcsolható legnagyobb feszültség, túllépése a dielektrikum átütéséhez vezet.
10.3. mintapélda – Síkkondenzátor kapacitása
Feladat. Egy síkkondenzátor fegyverzetfelülete 100 cm², a dielektrikum 0,1 mm vastag papír, εᵣ = 4. Mekkora a kapacitása? Mekkora töltés kerül rá 100 V-on?
Megoldás.
- Átváltás SI-egységre – itt bukik el a legtöbb megoldás, ezért lépésenként: A = 100 cm² = 100/10 000 m² = 0,01 m² d = 0,1 mm = 0,1/1000 m = 1 · 10⁻⁴ m
- Kapacitás: C = ε₀ · εᵣ · A/d = 8,854 · 10⁻¹² · 4 · (0,01/1 · 10⁻⁴) A törtrész: 0,01/0,0001 = 100 C = 8,854 · 10⁻¹² · 4 · 100 = 3,54 · 10⁻⁹ F = 3,54 nF
- Töltés 100 V-on: Q = C · U = 3,54 · 10⁻⁹ · 100 = 3,54 · 10⁻⁷ C = 354 nC
Tanulság. Egy tenyérnyi, 100 cm²-es fegyverzetből mindössze néhány nanofarad jön ki. Ezért tekercselik a fóliakondenzátorokat (így sok négyzetcentiméter fér kis hengerbe), és ezért alkalmaznak az elektrolitkondenzátorban mikroszkopikusan vékony oxidréteget dielektrikumként.
10.4. mintapélda – Kondenzátorok soros és párhuzamos kapcsolása
Feladat. C₁ = 4 µF és C₂ = 6 µF. Mekkora az eredő kapacitás a) párhuzamos, b) soros kapcsolásban?
Megoldás.
a) Párhuzamos: C_e = C₁ + C₂ = 4 + 6 = 10 µF
b) Soros: C_e = (C₁ · C₂)/(C₁ + C₂) = (4 · 6)/(4 + 6) = 24/10 = 2,4 µF
Ellenőrzés: 2,4 µF kisebb, mint a legkisebb tag (4 µF). ✔
Tanulság. Soros kapcsolásnál az eredő kisebb, mint a legkisebb tag – pont fordítva, mint az ellenállásoknál. Ha ezt az ellenőrzési szabályt minden feladat végén alkalmazod, nem tudod elrontani a képletet.
10.5. mintapélda – Feszültségmegoszlás soros kondenzátoroknál
Feladat. Egy 5 µF-os és egy 10 µF-os kondenzátor sorosan van kapcsolva 300 V-ra. Mekkora az eredő kapacitás, a közös töltés, és hogyan oszlik meg a feszültség?
Megoldás.
- Eredő kapacitás: C_e = (5 · 10)/(5 + 10) = 50/15 = 3,33 µF
- A közös töltés (sorosan mindkét kondenzátoron ugyanaz a töltés!): Q = C_e · U = 3,33 · 10⁻⁶ · 300 = 1,0 · 10⁻³ C = 1 mC
- Részfeszültségek: U₁ = Q/C₁ = (1 · 10⁻³)/(5 · 10⁻⁶) = 200 V U₂ = Q/C₂ = (1 · 10⁻³)/(10 · 10⁻⁶) = 100 V
- Ellenőrzés: 200 + 100 = 300 V ✔
Tanulság. A kisebb kapacitásra jut a nagyobb feszültség. Ez a kondenzátorok soros kapcsolásának legfontosabb üzembiztonsági következménye: ha nagyobb feszültség elviselésére kötsz sorba kondenzátorokat, és az egyik kapacitása kisebb (gyártási szórás, öregedés), akkor éppen arra jut a legnagyobb terhelés – és az megy tönkre először. Ezért használnak a gyakorlatban kiegyenlítő (balanszoló) ellenállásokat a soros kondenzátorok mellett.
10.6. mintapélda – A kondenzátorban tárolt energia
Feladat. Egy frekvenciaváltó egyenirányítója után 470 µF-os elektrolitkondenzátor 400 V-ra töltődik fel. Mennyi energiát tárol? Miért veszélyes ez a szerelő számára?
Megoldás.
- W = ½ · C · U² = ½ · 470 · 10⁻⁶ · 400²
- 400² = 160 000
- W = ½ · 470 · 10⁻⁶ · 160 000 = ½ · 75,2 = 37,6 J
Tanulság – és ez most munkavédelem, nem elmélet. A frekvenciaváltó közbenső körében a kondenzátor a hálózatról való lekapcsolás után is feltöltve marad, és a tárolt energia percekig veszélyes lehet. Ezért:
1. Kapcsold le és biztosítsd visszakapcsolás ellen. 2. VÁRD KI a gyártó kezelési utasításában megadott kisülési időt. 3. MÉRJ - győződj meg a feszültségmentességről a közbenső körön is, nemcsak a hálózati oldalon. 4. Csak ezután nyúlj hozzá.
(A jegyzet szándékosan nem ad meg számszerű küszöböt arra, hogy „mennyi joule életveszélyes”, és nem idéz konkrét maradékfeszültség-előírást sem: erre a kutatás nem talált idézhető szabványszöveget. A gépek villamos berendezéseire vonatkozó követelményt az MSZ EN 60204-1 tartalmazza – a konkrét értékeket a gyártó dokumentációjából és a szabvány szövegéből kell venni.)
10.4 Töltés és kisütés – az RC-időállandó
Kapcsolj egy töltetlen kondenzátort ellenálláson keresztül egyenfeszültségre. A feszültség nem ugrik fel azonnal: a kondenzátor töltődik, méghozzá exponenciálisan.
τ = R · C [s] = [Ω · F]
Töltéskor (kezdetben töltetlen kondenzátor, U₀ tápfeszültség):
u_C(t) = U₀ · (1 − e^(−t/τ)) és i(t) = (U₀/R) · e^(−t/τ)
Kisütéskor (kezdeti feszültség U₀):
u_C(t) = U₀ · e^(−t/τ)
A τ az az idő, amely alatt a kondenzátor feszültsége töltéskor a végérték 63,2 %-át éri el, illetve kisütéskor a kezdeti érték 36,8 %-ára csökken.
A nevezetes értékek – ezt a táblázatot érdemes megtanulni, mert exponenciális függvényt nem mindig tudsz fejben számolni:
| Eltelt idő | Töltéskor elért érték | Kisütéskor megmaradt érték |
|---|---|---|
| 0 | 0 % | 100 % |
| 1 τ | 63,2 % | 36,8 % |
| 2 τ | 86,5 % | 13,5 % |
| 3 τ | 95,0 % | 5,0 % |
| 4 τ | 98,2 % | 1,8 % |
| 5 τ | 99,3 % | 0,7 % |
(Az 1 τ és az 5 τ értéke forrásból igazolt; a köztes értékek az 1 − e^(−t/τ) képletből számolva, visszaellenőrizve.)
A kondenzátor kb. 5 időállandó alatt tekinthető feltöltöttnek, illetve kisütöttnek. Ezt használják a kisütő ellenállások méretezésénél is: ha tudod, mekkora a kondenzátor és mekkora a kisütő ellenállás, meg tudod becsülni, mennyit kell várni.
Egy másik hasznos tény: az Ω · F szorzat tényleg másodperc. Vezesd le egyszer, és el fogod hinni: Ω = V/A, F = As/V, tehát Ω · F = (V/A) · (As/V) = s.
10.7. mintapélda – RC-időállandó
Feladat. R = 10 kΩ, C = 100 µF, a tápfeszültség U₀ = 24 V. Mennyi az időállandó? Mekkora a kondenzátor feszültsége 1 s és 5 s után töltéskor?
Megoldás.
- Időállandó: τ = R · C = 10 000 Ω · 100 · 10⁻⁶ F = 10 000 · 0,0001 = 1 s
- 1 s után (ez éppen 1 τ, tehát a táblázatból is leolvasható: 63,2 %): u_C = 24 · (1 − e⁻¹) = 24 · 0,632 = 15,2 V
- 5 s után (ez 5 τ, tehát 99,3 %): u_C = 24 · (1 − e⁻⁵) = 24 · 0,9933 = 23,8 V – gyakorlatilag feltöltött.
Tanulság. Az időállandó csak az R és a C értékétől függ, a tápfeszültségtől nem. Ha ugyanezt az RC-tagot 230 V-ra kapcsolnád, a töltési idő ugyanennyi maradna, csak a végérték lenne más.
10.5 A mágneses tér alapmennyiségei; gerjesztési törvény
A második erőtér
A mágneses tér az állandó mágnesek és az áramjárta vezetők környezetében alakul ki, és mozgó töltésekre, illetve áramjárta vezetőkre fejt ki erőhatást. Ez a fejezet második fele attól válik igazán érdekessé, hogy minden forgó villamos gép, minden mágneskapcsoló, minden transzformátor és minden lakatfogó ezen alapul.
Mágneses térerősség (H): a gerjesztő (szabad) áramokból származtatott mennyiség. Csak az áramtól és a geometriától függ, az anyagtól nem. Mértékegysége A/m.
Mágneses indukció, más néven fluxussűrűség (B): a tényleges, anyagfüggő hatás – ez felelős az erőhatásokért és az indukcióért. Mértékegysége a tesla (T = Vs/m² = Wb/m²).
A kettő kapcsolata:
B = µ₀ · µᵣ · H, ahol µ = µ₀ · µᵣ
µ₀ = 4π · 10⁻⁷ H/m ≈ 1,2566 · 10⁻⁶ H/m – a vákuum permeabilitása; µᵣ – relatív permeabilitás, mértékegység nélküli szám.
Sok kezdő mindkettőt egyszerűen „mágneses tér”-nek hívja. Rögzítsd:
- H az, amit te csinálsz: a tekercs menetszáma és az áram hozza létre. Vasmagtól független.
- B az, ami ebből lesz: az anyag megsokszorozhatja (vagy nem). Ez okozza az erőhatást.
Ezért van a B képletében µᵣ, és ezért nincs a H-ban.
A felületen áthaladó indukcióvonalak összessége. Homogén térben, a térre merőleges felületre:
Φ = B · A [Wb = Vs]
Ha a felület nem merőleges a térre, akkor Φ = B · A · cos α. (Ez a szögfüggő alak az általános definícióból következik; kifejezetten magyar nyelvű forrásban a kutatás nem tudta igazolni.)
A gerjesztési törvény
Gerjesztés (Θ): a mágneses teret létrehozó „hajtóerő”. Tekercsnél:
Θ = N · I [A] (amper-menet)
Gerjesztési törvény (Ampère-féle gerjesztési törvény): a mágneses térerősség zárt görbe menti integrálja egyenlő a görbe által körülzárt áramok összegével. Egyszerű, szimmetrikus esetekben elegendő a szorzat alakja:
H · l = N · I = Θ, ahol l a zárt erővonal közepes hossza [m]
A két nevezetes eset, amit érdemes fejből tudni:
| Elrendezés | Mágneses térerősség | Mágneses indukció |
|---|---|---|
| Végtelen hosszú egyenes vezető, a tengelytől r távolságban | H = I/(2π · r) | B = µ₀ · I/(2π · r) |
| Hosszú, egyenletesen tekercselt tekercs (szolenoid) belseje | H = N · I/l | B = µ₀ · µᵣ · N · I/l |
Irányszabályok
Ha a jobb kéz hüvelykujja az áram irányába mutat, akkor a vezetőt átfogó ujjak az indukcióvonalak irányát adják.
Tekercsnél ugyanez fordítva működik: ha a jobb kéz ujjai az áram körüljárási irányát követik, akkor a kinyújtott hüvelykujj az északi pólus felé mutat. (A tekercsre vonatkozó változatot a kutatás csak közvetve, a markolásszabályból és a szolenoid tárgyalásából tudta igazolni.)
Az indukcióvonalak zártsága
- A villamos erővonalak nyíltak: pozitív töltésen kezdődnek, negatívon végződnek.
- A mágneses indukcióvonalak zártak: nincs se kezdetük, se végük, mert nincs mágneses töltés (monopólus).
Ez nem szemléltetési kérdés, hanem alapvető fizikai törvény: a Maxwell-egyenletek egyike (a mágnesességre vonatkozó Gauss-törvény) éppen ezt mondja ki. A rúdmágnes indukcióvonalai tehát a mágnesen belül is folytatódnak, az északi pólustól a délihez – a 10.5. ábra (a) paneljén ezt is berajzoltuk.
10.8. mintapélda – Tekercs mágneses tere, fluxusa, induktivitása
Ez a fejezet legfontosabb számpéldája: egyetlen tekercsen végigmegy minden mágneses mennyiség.
Feladat. Egy 500 menetes, 20 cm hosszú tekercsben 2 A áram folyik. A keresztmetszete 4 cm². Mekkora a mágneses térerősség, az indukció a) levegőben, b) µᵣ = 200 relatív permeabilitású vasmaggal? Mekkora a fluxus, az induktivitás és a tárolt energia (vasmaggal)?
Megoldás.
- Térerősség (ez a vasmagtól független!): H = N · I/l = (500 · 2)/0,2 = 1000/0,2 = 5000 A/m
- Indukció levegőben: B = µ₀ · H = 1,2566 · 10⁻⁶ · 5000 = 6,28 · 10⁻³ T = 6,28 mT
- Indukció vasmaggal (µᵣ = 200): B = µ₀ · µᵣ · H = 1,2566 · 10⁻⁶ · 200 · 5000 = 1,2566 T ≈ 1,26 T
- Fluxus (A = 4 cm² = 4 · 10⁻⁴ m²): Φ = B · A = 1,2566 · 4 · 10⁻⁴ = 5,03 · 10⁻⁴ Wb ≈ 0,5 mWb
- Induktivitás: L = µ₀ · µᵣ · N² · A/l = 1,2566 · 10⁻⁶ · 200 · (500² · 4 · 10⁻⁴)/0,2 a tört: 250 000 · 0,0004 = 100; 100/0,2 = 500 L = 1,2566 · 10⁻⁶ · 200 · 500 = 0,1257 H ≈ 126 mH
- Tárolt energia: W = ½ · L · I² = ½ · 0,1257 · 2² = ½ · 0,5027 = 0,251 J
Tanulság 1. A vasmag 200-szorosára növeli az indukciót és az induktivitást ugyanazzal a gerjesztéssel. Ezért van vasmag minden transzformátorban, minden mágneskapcsolóban.
Tanulság 2 – és ez a fontosabb. Az 1,26 T már a szokásos villamos acél telítési tartományának a közelében van. Ha µᵣ = 1000-rel számolnánk, 6,3 T-t kapnánk, ami fizikailag lehetetlen, mert az anyag jóval korábban telítésbe megy. A µᵣ tehát nem állandó! Erről szól a következő alfejezet.
10.9. mintapélda – Egyenes vezető mágneses tere
Feladat. Egy egyenes vezetőben 100 A áram folyik. Mekkora a térerősség és az indukció a vezetőtől 5 cm-re, levegőben?
Megoldás.
- H = I/(2π · r) = 100/(2π · 0,05) = 100/0,3142 = 318,3 A/m
- B = µ₀ · H = 1,2566 · 10⁻⁶ · 318,3 = 4,0 · 10⁻⁴ T = 0,4 mT
Tanulság. Összehasonlításul: a Föld mágneses tere a felszínen kb. 25–65 µT, azaz kb. 0,025–0,065 mT – vagyis a 100 A-es vezető 5 cm-re körülbelül tízszer akkora teret kelt. Ezért „ugrik meg” az iránytű az áramjárta vezető mellett; pontosan ezt figyelte meg Oersted 1820-ban, és ezzel indult el az elektromágnesség tudománya.
(Ugyanezen az elven működik a lakatfogó: a vezető körüli mágneses teret méri, ezért nem kell megszakítani az áramkört – lásd a 4. fejezetet.)
10.6 Mágneses kör, mágnesezési görbe, hiszterézis; lágy- és keménymágneses anyag
A mágnesezési görbe
Ha egy ferromágneses anyagon (vasmagon) fokozatosan növeled a térerősséget, a B először meredeken nő, majd a növekedés lelassul, és az anyag telítésbe (szaturációba) megy. Ezt írja le a mágnesezési görbe (B–H görbe).
Ebből következik a legfontosabb tanulság: a µᵣ nem állandó, hanem a munkaponttól függ. A mágnesezési görbe meredekségéből adódik, és telítésben gyakorlatilag összeomlik.
A hiszterézishurok
Váltakozó irányú átmágnesezésnél a B nem ugyanazon az úton tér vissza, hanem zárt hurkot ír le. Ez a hiszterézishurok.
- Telítési indukció (B_s): a legnagyobb elérhető indukció.
- Remanencia, visszamaradó indukció (B_r): a hurok metszéspontja a B tengellyel – ennyi indukció marad vissza, miután a külső tér megszűnt. Ez teszi lehetővé az állandó mágnest.
- Koercitív erő, koercitivitás (H_c): az az ellentétes irányú térerősség, amely az anyagot lemágnesezi (B = 0). Mértékegysége A/m.
A hiszterézisveszteség
A hurok által bezárt terület az egy átmágnesezési ciklusra jutó hiszterézisveszteséggel arányos. Mivel másodpercenként f-szer járjuk körbe a hurkot, a veszteségi teljesítmény a frekvenciával nő.
Biztonságosan csak ennyi állítható:
A hiszterézisveszteség a frekvenciával közel arányos, és a csúcsindukció 1,5–2,5. hatványával nő.
A szakirodalomban ismert Steinmetz-féle közelítő képletet ez a jegyzet nem közli, mert a kutatás során talált forrás önmagával ellentmondásba került: egy helyen négyzetes kitevővel írja fel, más helyen viszont 1,5–2,5 közötti kitevőt ad meg. Amíg ez nem tisztázott két független forrásból, képletet írni félrevezető lenne.
Gyakorlati következmény ettől függetlenül egyértelmű: nagyobb frekvencián és nagyobb csúcsindukciónál melegszik jobban a vasmag.
Lágy- és keménymágneses anyagok
| Csoport | Hiszterézishurok | Tipikus anyagok | Alkalmazás |
|---|---|---|---|
| Lágymágneses | keskeny, kis terület, kis veszteség; könnyen át- és lemágnesezhető | lágyvas, szilíciumos villamos acél, ferrit, permalloy | transzformátor- és motorvasmag, relé, fojtótekercs |
| Keménymágneses | széles, nagy terület, nagy remanencia | alnico, keménymágneses ferrit, ritkaföldfém-mágnes | állandó mágnes, hangszóró, mérőműszer, léptetőmotor |
A kutatás során egyetlen forrás adott számszerű elhatárolást: lágymágneses H_c < 400 A/m, keménymágneses H_c > 10 kA/m. Ezt a jegyzet egyforrású adatként közli, mert a többi megvizsgált forrás csak minőségi megkülönböztetést ad („kis”, illetve „nagy” koercitivitás), és a szakirodalomban gyakori a lágymágneses határra az 1000 A/m érték is.
Amire vizsgán és a gyakorlatban szükséged van, az a minőségi különbség és annak oka: a keskeny hurok kis veszteséget jelent (ezért jó vasmagnak), a széles hurok nagy remanenciát (ezért jó állandó mágnesnek).
A szakirodalomban él a mágneses kör „Ohm-törvénye” (a gerjesztés, a fluxus és a mágneses ellenállás kapcsolata), ami szép analógia a villamos körrel. A kutatás során ezt egyetlen lekért forrás sem tartalmazta explicit alakban, ezért ez a jegyzet nem közli. Aki tovább akar menni, a villamos gépek tantárgy anyagában találja meg.
10.7 Erőhatások mágneses térben – a mágneskapcsoló és a motor elve
Az áramjárta vezetőre ható erő
Mágneses térben lévő, áramjárta vezetőre erő hat:
F = B · I · l · sin ϑ, merőleges elrendezésben F = B · I · l
Jelölések: F – erő [N], B – mágneses indukció [T], I – áram [A], l – a vezető térben lévő (aktív) hossza [m], ϑ – a vezető és az indukcióvektor közti szög.
A kézszabályok – egy döntés, amit végig tartunk
A magyar szakkönyvekben legalább három változat él a kézszabályokra (háromujjas balkéz-szabály, nyitott tenyeres szabály, jobbkéz-szabály generátorra), és ezek ujjkiosztása eltér. Ez zavaró, ha több könyvből tanulsz. Ezért ez a jegyzet a következő, forrásból átvett változatot használja végig, minden fejezetben:
BALKÉZ-SZABÁLY – a MOTORRA (áramjárta vezetőre ható erő):
| Ujj | Amit mutat |
|---|---|
| mutatóujj | a mágneses indukció iránya (B) |
| középső ujj | az áram iránya (I) |
| hüvelykujj | a keletkező erő iránya (F) |
JOBBKÉZ-SZABÁLY – a GENERÁTORRA (mozgatott vezetőben indukált áram iránya): ugyanaz az ujjszerep-logika, de a jobb kézzel és más mennyiségekre:
| Ujj | Amit mutat |
|---|---|
| mutatóujj | a mágneses indukció iránya (B) |
| középső ujj | az indukált áram iránya (I) |
| hüvelykujj | a vezető mozgásának iránya (v) |
Ha másik könyvben más kiosztást látsz, az nem feltétlenül hibás – a fizika ugyanaz, csak a memóriatechnika más. A lényeg, hogy te egyetlen változatot használj következetesen.
A Lorentz-erő
A villamos és mágneses térben mozgó töltésre ható erő általánosan:
F = q · E + q · (v × B), a mágneses rész nagysága: F = q · v · B · sin ϑ
Ez az általánosabb alak; a vezetőre ható F = B · I · l ennek a következménye, hiszen az áram nem más, mint mozgó töltések sokasága.
Párhuzamos, árammal átjárt vezetők
F/l = (µ₀ · I₁ · I₂)/(2π · d), ahol d a vezetők tengelytávolsága [m]
Azonos irányú áramoknál a vezetők vonzzák, ellentétes irányúaknál taszítják egymást.
Normál üzemben ez az erő elhanyagolható. Zárlatkor viszont a gyűjtősínekben tíz- vagy százszoros áram folyik, és mivel az erő az áramok szorzatával arányos, az erő négyzetesen ugrik meg. Ez az elektrodinamikus erő az, ami zárlatkor kiszakítja a rosszul megtámasztott síneket a tartóikból. Ezért kell a gyűjtősíneket megfelelő osztásközzel megtámasztani. (A konkrét megtámasztási szabályokat a jegyzet nem közli: erre a kutatás nem talált szabványos, idézhető forrást.)
10.10. mintapélda – Vezetőre ható erő
Feladat. Egy egyenáramú motor forgórészének egyik vezetője 25 cm hosszan van a B = 0,8 T indukciójú térben, és 10 A áram folyik benne, az indukcióvonalakra merőlegesen. Mekkora erő hat rá?
Megoldás.
F = B · I · l = 0,8 · 10 · 0,25 = 2 N
Tanulság. Egyetlen vezetőre kis erő hat. A motor nyomatékát a sok vezető (nagy menetszám) és a nagy sugár adja: M = r · F · sin Θ, ahol r az erőkar [m], M a nyomaték [Nm]. Ha ebben a motorban 200 ilyen vezető van, és az erőkar 8 cm, akkor a nyomaték nagyságrendje már 200 · 2 N · 0,08 m = 32 Nm.
10.11. mintapélda – Párhuzamos vezetők közötti erő (zárlati erőhatás)
Feladat. Két párhuzamos gyűjtősín 10 cm-re van egymástól, mindkettőben 1000 A zárlati áram folyik, azonos irányban. Mekkora a hosszegységre eső erő? Mi történik 10 kA-nél?
Megoldás.
- F/l = (µ₀ · I₁ · I₂)/(2π · d) = (4π · 10⁻⁷ · 1000 · 1000)/(2π · 0,1)
- Számláló: 1,2566 · 10⁻⁶ · 10⁶ = 1,2566
- Nevező: 2π · 0,1 = 0,6283
- F/l = 1,2566/0,6283 = 2,0 N/m, vonzóerő (azonos irányú áramok).
Ellenőrzés a képlet helyességére: ha I₁ = I₂ = 1 A és d = 1 m, a képlet 2 · 10⁻⁷ N/m-t ad – pontosan ez volt az amper korábbi definíciója. ✔
- 10 kA-nél: az áram tízszeresére nő, de az erő az áramok szorzatával arányos, tehát 100-szorosára: F/l = 200 N/m. 20 kA-nél már 800 N/m.
Tanulság. 1000 A-nél még „csak” 2 N/m, ami semmiség. 20 kA-es zárlatnál viszont méterenként 800 N – mintha 80 kg lógna minden méteren. Ezért szakadnak le a rosszul megtámasztott sínek zárlatkor.
10.8 Elektromágneses indukció; önindukció, kölcsönös indukció
Eddig arról volt szó, hogy az áram mágneses teret kelt. Most jön a fordítottja – és ez az, amitől a villamos energetika egyáltalán létezik.
Zárt hurokban feszültség keletkezik, ha a hurkon áthaladó mágneses fluxus megváltozik:
u = −dΦ/dt, N menetű tekercsre u = −N · dΦ/dt
Számoláshoz a közelítő (véges különbséges) alak használható:
u = −N · ΔΦ/Δt
„Az indukált áramnak az iránya mindig olyan, hogy mágneses hatásával gátolni igyekszik az őt létrehozó indukáló folyamatot.”
Ez a képletben szereplő negatív előjel tartalmi jelentése, és az energiamegmaradás következménye: ha az indukált áram segítené a változást, örökmozgót kapnánk.
Sokan így tanulják meg: „az indukált áram ellentétes irányú”. Ez nem a törvény. A helyes megfogalmazás: az indukált áram olyan irányú, hogy hatásával gátolja a létrehozó változást.
- Bekapcsoláskor (az áram nő) gátolja a növekedést – lassítja a felfutást.
- Kikapcsoláskor (az áram csökken) gátolja a csökkenést – „tartani” próbálja az áramot.
A két eset iránya éppen ellentétes. Ezért nem lehet egyetlen iránnyal megtanulni.
Az indukció két fajtája
Mozgási indukció: a vezető mágneses térben történő mozgatásakor keletkező feszültség. Merőleges elrendezésben:
u = B · l · v
Jelölések: l – a vezető aktív hossza [m], v – a sebesség [m/s]. Ez a generátor elve.
Nyugalmi indukció: álló vezetőkörben a mágneses tér (fluxus) időbeli változása miatt keletkező feszültség. Ez a transzformátor és a fojtótekercs elve.
Mozgási indukciónál valami mozog (a vezető vagy a mágnes). Nyugalminál minden áll, csak a tér változik időben – például mert váltakozó áram folyik a másik tekercsben.
(Megjegyzés a forrásokról: a „nyugalmi indukció” szakkifejezést a hivatalos programtanterv is használja, de a lekért források egyike sem adott rá magyar nyelvű, autoritatív definíciót. A fenti meghatározás a jelenség leírása, nem idézet.)
Önindukció és induktivitás
A tekercs saját áramának változása a saját menetein indukál feszültséget, amely – a Lenz-törvény szerint – a változást gátolja:
u_L = −L · di/dt, közelítő alak: u_L = −L · Δi/Δt
Az induktivitás (L) az önindukció mértéke:
L = N · Φ / I [H = Vs/A]
Hosszú, egyenletes tekercsre:
L = µ₀ · µᵣ · N² · A / l
Figyeld meg: az induktivitás a menetszám négyzetével arányos!
A tekercsben tárolt mágneses energia:
W = ½ · L · I² [J]
Az induktivitás nem disszipál energiát, hanem tárolja (W = ½LI²), és a változás megszűnésekor visszaadja. Ezért nem melegszik egy ideális tekercs. (A valóságos tekercs melegszik – de attól, hogy a huzalának van ohmos ellenállása, nem az induktivitásától.)
Tekercsek eredő induktivitása (mágneses csatolás nélkül) ugyanúgy számolható, mint az ellenállásoké:
soros: L_e = L₁ + L₂ + … + L_n párhuzamos: 1/L_e = 1/L₁ + 1/L₂ + … + 1/L_n
(Ezt a szabályt a kutatás csak egy forrásból tudta igazolni; a programtanterv viszont kifejezetten előírja a tanítását.)
Kölcsönös indukció
Két csatolt tekercsnél az egyik áramváltozása a másikban indukál feszültséget. Ennek mértéke a kölcsönös induktivitás (M), egysége szintén a henry. A csatolás szorosságát a csatolási tényező adja meg:
k = M/√(L₁ · L₂), értéke 0 és 1 között van
k = 1 a tökéletes csatolás (minden fluxus közös), k = 0 a csatolatlan eset. Ezen alapul a transzformátor.
10.12. mintapélda – Indukció három alakban
Ez a példa egyben mutatja meg az indukció három megjelenési formáját.
a) Mozgási indukció
Feladat. Egy 30 cm hosszú vezetőt 4 m/s sebességgel mozgatunk B = 0,5 T indukciójú homogén térben, az indukcióvonalakra és a vezetőre egyaránt merőlegesen. Mekkora feszültség indukálódik?
Megoldás. u = B · l · v = 0,5 · 0,3 · 4 = 0,6 V
b) Nyugalmi indukció (Faraday-törvény tekercsre)
Feladat. Egy 200 menetes tekercsben a fluxus 10 ms alatt egyenletesen 2 mWb-rel változik. Mekkora feszültség indukálódik?
Megoldás. u = N · ΔΦ/Δt = 200 · (2 · 10⁻³)/(10 · 10⁻³) = 200 · 0,2 = 40 V (a Lenz-törvény szerinti, a változást gátló irányban)
c) Önindukció
Feladat. Egy L = 0,5 H induktivitású fojtótekercsben az áram 100 A/s ütemben változik. Mekkora az önindukciós feszültség?
Megoldás. u_L = L · Δi/Δt = 0,5 · 100 = 50 V, a változást gátló irányban.
Nézd meg a b) részfeladat képletét: az indukált feszültség fordítottan arányos a Δt-vel. Ha az áramot gyorsan szakítod meg – például egy kapcsolóval –, a Δt nagyon kicsi lesz, és az indukált feszültség a tápfeszültség sokszorosa lehet. Ez égeti ki a kapcsolóérintkezőt, és ez üti át a vezérlőelektronikát.
Ezért kell induktív terhelés (relétekercs, mágneskapcsoló-tekercs, szelep, motor) mellé védelmet tenni: szabadonfutó diódát, RC-tagot vagy varisztort. (A védelmi megoldások felsorolása szakmai kiegészítés; a kutatás nem talált rá idézhető forrást, a jelenség maga viszont a fenti képletből közvetlenül következik.)
10.9 Örvényáram; miért lemezelt a vasmag
Örvényáram: tömör vezető anyagban a változó mágneses tér által indukált, örvényszerűen záródó áram. A fluxusváltozásra merőleges síkban folyik.
Az örvényáram is „engedelmeskedik” a Lenz-törvénynek: gátolni igyekszik az őt létrehozó fluxusváltozást, ezért kiszorítja a fluxust a vasmagból – és közben Joule-hőt termel, azaz veszteséget okoz.
Hogyan csökkentjük?
Lemezeléssel: a vasmagot egymástól szigetelt, vékony lemezekből építjük fel. A szigetelő rés miatt az örvényáram nem tud a teljes keresztmetszeten körbefolyni; a lemezek elnyújtott, kis fluxust körülzáró pályákra korlátozzák.
(A transzformátorlemezek szokásos vastagságára ez a jegyzet szándékosan nem ad meg számot: a kutatás nem tudta megbízható forrásból igazolni. A tényleges adat a villamos acél gyártói adatlapján található.)
Amikor az örvényáram hasznos
Az örvényáram nem mindig ellenség. Ugyanezen az elven működik:
- az indukciós hevítés (indukciós főzőlap, indukciós kemence), - az örvényáramú fék (nehézgépjárművek lassítófékje), - az indukciós (Ferraris-rendszerű) fogyasztásmérő forgótárcsája.
10.10 A transzformátor és a villamos gépek elvi alapja
Az ideális transzformátor
Transzformátor: két (vagy több) mágnesesen csatolt tekercs közös vasmagon, váltakozó feszültség átalakítására, a nyugalmi indukció elvén.
Áttétel (a): a menetszámok aránya.
U₁/U₂ = N₁/N₂ = a és I₁/I₂ = N₂/N₁ = 1/a
Ideális (veszteségmentes) esetben a látszólagos teljesítmény változatlan: U₁ · I₁ = U₂ · I₂
A nyugalmi indukcióhoz változó fluxus kell. Egyenfeszültségre kapcsolva a primer tekercsben állandó áram folyna, a fluxus nem változna, a szekunderen nem lenne feszültség – a primer tekercs viszont a saját ohmos ellenállásán rövidzárként viselkedve kiégne. Ezért van az, hogy transzformátort kizárólag váltakozó feszültségre szabad kapcsolni.
A vasmagveszteségek
Most már minden együtt van ahhoz, hogy megértsd, hol vész el a teljesítmény egy transzformátorban:
| Veszteség | Oka | Csökkentése |
|---|---|---|
| Hiszterézisveszteség | a vas átmágnesezése; a hiszterézishurok területével arányos | lágymágneses anyag (keskeny hurok) |
| Örvényáram-veszteség | a vasmagban indukált áramok | lemezelés, szigetelt lemezek |
| Tekercsveszteség (rézveszteség) | a tekercselés ohmos ellenállásán keletkező Joule-hő | nagyobb keresztmetszetű huzal |
Az első kettőt együtt vasveszteségnek nevezzük; ez a terheléstől gyakorlatilag független, és akkor is fellép, ha a transzformátor üresen jár. A rézveszteség viszont az áram négyzetével nő, tehát a terheléstől függ.
(A szakirodalomban ismert menetfeszültség-képlet – az indukált feszültség kapcsolata a frekvenciával, a menetszámmal, a csúcsindukcióval és a vasmag keresztmetszetével – ebben a jegyzetben csak említésszinten szerepel: a kutatás csak egyetlen forrásból tudta igazolni, és kezdő szintű vezetékméretezéshez nincs rá szükség.)
A villamos gépek „nagy hármasa”
Ez a fejezet tulajdonképpen három összefüggésre fut ki. Ha ezt a három sort megérted, a 27. és 28. fejezet (villamos gépek) már csak részletkérdés lesz.
| Jelenség | Összefüggés | Amiből gép lesz |
|---|---|---|
| Mágneses térben lévő, áramjárta vezetőre erő hat | F = B · I · l | MOTOR – villamos energia → mechanikai energia |
| Mágneses térben mozgatott vezetőben feszültség indukálódik | u = B · l · v | GENERÁTOR – mechanikai energia → villamos energia |
| Álló tekercsben a fluxusváltozás feszültséget indukál | u = −N · dΦ/dt | TRANSZFORMÁTOR – feszültségszint-átalakítás |
10.13. mintapélda – Transzformátor áttétele
Feladat. Egy csengőtranszformátor primer menetszáma 1000, szekunder menetszáma 50. A primer feszültség 230 V. Mekkora a szekunder feszültség? Ha a szekunder áram 4 A, mekkora az ideális primer áram?
Megoldás.
- Szekunder feszültség: U₂ = U₁ · N₂/N₁ = 230 · 50/1000 = 230 · 0,05 = 11,5 V
- Primer áram (az áramok fordítottan arányosak a menetszámokkal): I₁ = I₂ · N₂/N₁ = 4 · 50/1000 = 4 · 0,05 = 0,2 A
- Ellenőrzés a teljesítménnyel: primer oldal: U₁ · I₁ = 230 · 0,2 = 46 VA szekunder oldal: U₂ · I₂ = 11,5 · 4 = 46 VA ✔
Tanulság. A transzformátor nem teljesítményt szaporít, csak átalakít: ahányszorosára csökkenti a feszültséget, annyiszorosára nő az áram. A gyakorlatban a veszteségek miatt a szekunder oldalon valamivel kevesebb teljesítmény jelenik meg, mint amennyit a primer felvesz – ez a transzformátor hatásfoka.
Cél: a töltési görbe és az időállandó kísérleti igazolása.
Eszközök: állítható egyenfeszültségű tápegység (pl. 12 V), 100 kΩ-os ellenállás, 100 µF-os elektrolitkondenzátor (ügyelj a polaritásra!), kapcsoló, digitális multiméter, stopper.
Feladat: 1. Számold ki előre: mekkora lesz a τ = R · C? Mennyi idő 5 τ? 2. Állítsd össze a soros RC-kört, a kondenzátorral párhuzamosan kösd be a feszültségmérőt. 3. Zárd a kapcsolót, és 5 másodpercenként olvasd le a kondenzátor feszültségét, amíg a végérték közelébe nem ér. Jegyezd táblázatba. 4. Ábrázold milliméterpapíron az u_C értékeket az idő függvényében. 5. Olvasd le a grafikonról, mennyi idő alatt érte el a végérték 63,2 %-át. Ez a mért τ. 6. Hasonlítsd össze a számított és a mért időállandót. Mekkora az eltérés százalékban? 7. Ismételd meg a mérést kisütéssel: a kondenzátort válaszd le a tápról, és zárd rá az ellenállást.
Kérdések: Mi okozhatja az eltérést a számított és a mért érték között? Mit mér a voltmérő – és befolyásolja-e a saját belső ellenállása a mérést? Mi történne, ha a tápfeszültséget megdupláznád?
A hálózat: C₁ = 2 µF és C₂ = 3 µF sorosan van kapcsolva, és erre a soros párra párhuzamosan kötjük C₃ = 4 µF-ot. A hálózatra 400 V egyenfeszültség kerül.
Feladat: 1. Rajzold le a kapcsolást. 2. Számold ki a soros ág eredő kapacitását (C₁₂). 3. Számold ki a teljes eredő kapacitást (C_e). 4. Mekkora töltés kerül a C₃-ra, és mekkora a soros ágra? 5. Hogyan oszlik meg a 400 V a C₁ és a C₂ között? Melyikre jut több, és miért? 6. Mennyi energiát tárol a teljes hálózat? 7. Gondolkodtató: mindhárom kondenzátor névleges feszültsége 250 V. Megfelel-e így a kapcsolás? Ha nem, melyik alkatrész van túlterhelve?
A helyzet: egy mágneskapcsoló behúzótekercsét kell megértened. A tekercs 3000 menetes, 5 cm hosszú, keresztmetszete 2 cm², a vasmag relatív permeabilitása a munkapontban µᵣ = 500. A behúzáshoz szükséges áram 0,08 A.
Feladat: 1. Számold ki a gerjesztést (Θ = N · I) és a mágneses térerősséget (H = N · I/l). 2. Számold ki a mágneses indukciót (B) a vasmagban. 3. Ellenőrizd: a kapott B érték reális-e? (A villamos acél telítése 1,5–2 T körül kezdődik.) Ha nem reális, mit jelent ez a µᵣ-re nézve? 4. Számold ki a fluxust (Φ = B · A) és az induktivitást (L = µ₀µᵣN²A/l). 5. Mekkora energia tárolódik a tekercsben behúzott állapotban (W = ½LI²)? 6. A lényeg: a mágneskapcsoló kikapcsolásakor az áram néhány ezredmásodperc alatt nullára esik. Becsüld meg az önindukciós feszültséget (u = L · Δi/Δt), ha Δt = 2 ms. Mit jelent ez a vezérlő érintkezőre nézve, és mivel védekezünk ellene?
Összefoglalás
Összefoglalás
Villamos erőtér. A térerősség E = F/q [V/m]. Coulomb-törvény: F = k · Q₁Q₂/r², ahol k = 1/(4πε₀) ≈ 9 · 10⁹. Homogén térben E = U/d – ez adja meg, mekkora térerősség terheli a szigetelést. Az erővonalak pozitív töltésen indulnak, negatívon végződnek, és nem metszik egymást.
Árnyékolás. A villamos megosztás miatt a fém belsejében a térerősség nulla. A Faraday-kalitka ezen alapul; földeléssel jobb. Statikus mágneses teret nem árnyékol.
Szigetelés és átütés. Az εᵣ megmutatja, hányszorosára nő a kapacitás az adott dielektrikummal. Az átütési szilárdság a legnagyobb, átütés nélkül elviselt térerősség [kV/mm]; a levegőé nagyságrendileg 3 kV/mm. A szigeteléskoordináció szabványa MSZ EN IEC 60664-1:2021; 230/400 V-on a névleges lökőfeszültség-állóság kategóriánként 1500 / 2500 / 4000 / 6000 V.
Kondenzátor. C = Q/U [F]; síkkondenzátorra C = ε₀εᵣA/d. Párhuzamosan összeadódik, sorosan a reciprok – fordítva, mint az ellenállásoknál. Soros kapcsolásnál a kisebb kapacitásra jut a nagyobb feszültség. Tárolt energia: W = ½CU².
RC-időállandó. τ = R · C; 1 τ alatt 63,2 %, 5 τ alatt 99,3 % a töltöttség. Az időállandó a tápfeszültségtől független. Lekapcsolás után a kondenzátor még veszélyes: várj és mérj.
Mágneses tér. H = N · I/l [A/m] – csak az áramtól és a geometriától függ. B = µ₀µᵣH [T] – ez az anyagfüggő, tényleges hatás. Φ = B · A [Wb]. Gerjesztés: Θ = N · I. Egyenes vezetőre H = I/(2πr). A mágneses indukcióvonalak zártak.
Hiszterézis. A µᵣ nem állandó: a mágnesezési görbe telítésbe megy. A hiszterézishurok jellemzői: telítési indukció, remanencia (B_r), koercitív erő (H_c). A hurok területe a hiszterézisveszteséggel arányos. Lágymágneses = keskeny hurok = vasmag; keménymágneses = széles hurok = állandó mágnes.
Erőhatások. F = B · I · l – a motor elve; balkéz-szabály (mutatóujj = B, középső = áram, hüvelyk = erő). Párhuzamos vezetők: F/l = µ₀I₁I₂/(2πd); azonos irányban vonzás. Zárlatkor ez szakítja le a síneket, mert az erő az áramok szorzatával nő.
Indukció. u = −N · ΔΦ/Δt (Faraday), a negatív előjel a Lenz-törvény: az indukált hatás gátolja a létrehozó változást. Mozgási indukció: u = B · l · v (generátor). Nyugalmi indukció: álló körben a tér változik (transzformátor). Önindukció: u_L = −L · Δi/Δt; L = NΦ/I; L = µ₀µᵣN²A/l; W = ½LI². Gyors kikapcsolásnál az önindukciós feszültség sokszorosa lehet a tápfeszültségnek.
Örvényáram. Tömör vasban indukált, örvényszerű áram; veszteséget okoz. Csökkentése lemezeléssel. Hasznos alkalmazásai: indukciós hevítés, örvényáramú fék.
Transzformátor. U₁/U₂ = N₁/N₂ = a; I₁/I₂ = N₂/N₁; ideálisan U₁I₁ = U₂I₂. Csak váltakozó feszültséggel működik. Veszteségei: hiszterézis + örvényáram (vasveszteség, terheléstől független) és rézveszteség (a terheléssel nő).
Ellenőrző kérdések
- Mi a villamos térerősség definíciója, és mi a mértékegysége? Miért vektormennyiség?
- Írd fel a Coulomb-törvényt! Mi a k állandó értéke, és mi a kapcsolata az ε₀-lal?
- Mennyivel változik a Coulomb-erő, ha a két töltés távolságát megkétszerezed?
- Mi a kapcsolat a homogén térben a térerősség és a feszültség között? Miért fontos ez a szigetelésnél?
- Sorold fel az erővonalkép négy szabályát!
- Mi a villamos megosztás? Miért nulla a térerősség a fém belsejében?
- Mit árnyékol és mit nem árnyékol a Faraday-kalitka? Miért javít a földelés?
- Mit jelent a relatív permittivitás? Miért adjuk meg tartományként a legtöbb anyagra?
- Mi történik fizikailag a gázban átütéskor? Mi az ütközési ionizáció?
- Mi az átütési szilárdság, és mitől függ? Miért nem szabad tankönyvi átlagértékkel méretezni?
- Mekkora a névleges lökőfeszültség-állóság 230/400 V-on a III. túlfeszültség-kategóriában, és melyik szabvány írja elő?
- Mi a kapacitás definíciója? Mitől függ egy kondenzátor kapacitása, és mitől NEM?
- Írd fel a síkkondenzátor kapacitásának képletét! Mi történik a kapacitással, ha a lemeztávolságot a felére csökkented – és mi történik közben a névleges feszültséggel?
- Hogyan számoljuk a kondenzátorok soros és párhuzamos eredőjét? Mi ennek a fizikai magyarázata?
- Soros kondenzátoroknál melyikre jut a nagyobb feszültség, és miért veszélyes ez?
- Írd fel a kondenzátorban tárolt energia képletét! Mekkora energiát tárol egy 100 µF-os, 400 V-ra töltött kondenzátor?
- Miért polaritásfüggő az elektrolitkondenzátor? Mi történik fordított bekötéskor?
- Mi az RC-időállandó? Hány százalékra töltődik fel a kondenzátor 1 τ, illetve 5 τ alatt?
- Miért nem szabad azonnal hozzányúlni egy frekvenciaváltó közbenső köréhez lekapcsolás után?
- Mi a különbség a mágneses térerősség (H) és a mágneses indukció (B) között? Melyik függ az anyagtól?
- Írd fel a gerjesztés és a gerjesztési törvény szorzat alakját! Mi a gerjesztés mértékegysége?
- Mekkora a mágneses térerősség egy egyenes vezetőtől r távolságban? És egy szolenoid belsejében?
- Mondd ki a jobbkéz-markolásszabályt!
- Miért zártak a mágneses indukcióvonalak, és miért nyíltak a villamos erővonalak?
- Mi a mágnesezési görbe, és mit jelent a telítés? Miért nem állandó a µᵣ?
- Mi a remanencia és mi a koercitív erő? Melyikük teszi lehetővé az állandó mágnest?
- Mivel arányos a hiszterézisveszteség? Mit lehet róla biztonsággal állítani?
- Mi a különbség a lágy- és a keménymágneses anyag között? Melyiket használjuk vasmagnak, és miért?
- Írd fel az áramjárta vezetőre ható erő képletét! Mondd el a jegyzetben használt balkéz-szabályt!
- Mekkora erő hat két párhuzamos vezető között? Mi történik azonos és mi ellentétes irányú áramoknál?
- Miért fontos a zárlati erőhatás a gyűjtősínek megtámasztásánál?
- Mondd ki a Faraday-féle indukciótörvényt és a Lenz-törvényt! Mit jelent a negatív előjel?
- Mi a különbség a mozgási és a nyugalmi indukció között? Melyik gép melyiken alapul?
- Mi az önindukció? Mitől függ egy tekercs induktivitása?
- Miért keletkezik nagy feszültség egy tekercs gyors kikapcsolásakor, és mivel védekezünk ellene?
- Mi az örvényáram, és miért káros a vasmagban? Hogyan csökkentjük?
- Sorolj fel három alkalmazást, ahol az örvényáram hasznos!
- Írd fel a transzformátor feszültség- és áramáttételét! Miért nem működik egyenárammal?
- Sorold fel a transzformátor három veszteségfajtáját, és mondd meg, melyik függ a terheléstől!
- Mi a villamos gépek „nagy hármasa”? Melyik összefüggés melyik géphez tartozik?
Tudáspróba
1. Mi a villamos térerősség mértékegysége? a) A/m b) V/m c) T d) Wb
2. Hogyan változik két töltés között ható Coulomb-erő, ha a távolságukat megháromszorozzuk? a) A kilencedére csökken. b) A harmadára csökken. c) A kilencszeresére nő. d) A háromszorosára nő.
3. Mi igaz a Faraday-kalitkára? a) Minden elektromágneses és mágneses teret teljesen kizár a belsejéből. b) Csak akkor működik, ha tömör lemezből készül, hálósan soha. c) Árnyékol a villamos tértől, de statikus mágneses teret nem árnyékol. d) Csak akkor működik, ha a burkolat földeletlen és szigetelt.
4. Mekkora egy síkkondenzátor kapacitása, ha a lemeztávolságot a felére csökkentjük? a) A negyedére csökken. b) Változatlan marad. c) A felére csökken. d) A kétszeresére nő.
5. Hogyan számoljuk két párhuzamosan kapcsolt kondenzátor eredőjét? a) A két kapacitás értékének összege. b) A szorzatuk osztva az összegükkel. c) A két érték számtani közepe. d) A reciprokaik összegének reciproka.
6. Soros kondenzátorkapcsolásnál melyik állítás igaz? a) Mindkét kondenzátorra ugyanakkora feszültség jut. b) A nagyobb kapacitásra jut a nagyobb feszültség. c) Az eredő kapacitás a két érték összege. d) A kisebb kapacitásra jut a nagyobb feszültség.
7. Hány százalékra töltődik fel egy kondenzátor egy időállandó alatt? a) 36,8 % b) 63,2 % c) 50,0 % d) 99,3 %
8. Melyik mennyiség független a vasmag anyagától? a) A mágneses indukció, B b) A mágneses fluxus, Φ c) A mágneses térerősség, H d) A tekercs induktivitása, L
9. Mit mond ki a Lenz-törvény? a) Az indukált hatás mindig gátolja az őt létrehozó változást. b) Az indukált áram mindig a gerjesztő árammal ellentétes irányú. c) Az indukált feszültség a fluxus nagyságával arányos. d) Az indukált feszültség a menetszám négyzetével arányos.
10. Mivel csökkentjük az örvényáram-veszteséget a vasmagban? a) Nagyobb keresztmetszetű tekercshuzallal. b) Keménymágneses anyag alkalmazásával. c) Szigetelt lemezekből épített, lemezelt vasmaggal. d) A tekercs menetszámának növelésével.
11. Egy transzformátor primer menetszáma 500, szekundere 100, a primer feszültség 230 V. Mekkora a szekunder feszültség? a) 1150 V b) 46 V c) 115 V d) 23 V
12. Mitől függ egy tekercs induktivitása? a) A rákapcsolt feszültségtől és a hálózati frekvenciától. b) Kizárólag a tekercselő huzal ohmos ellenállásától. c) A tekercsben pillanatnyilag folyó áram nagyságától. d) A menetszám négyzetétől, a geometriától és a vasmagtól.
Források
Ez a fejezet a kutatas/09-elektrotechnika-2.md kutatási jegyzetre épül. A jegyzet forrásbázisa:
a Miskolci Egyetem villamos tanszéki előadásanyagai ([F3], [F4], [F5]), a hivatalos képzési
dokumentumok (KKK, programtanterv), a Heimdall-tudástár szabványanyaga, valamint nemzetközi
enciklopédiák és szakmai adattárak ([F6]–[F34]).
| # | Amit a fejezet állít | Honnan |
|---|---|---|
| 1 | A villamos térerősség definíciója (E = F/q), mértékegysége V/m = N/C; a pontszerű töltés tere | kutatas/09-elektrotechnika-2.md 1.1 és 2.2 szakasz, [F3], [F4], [F29], [F6] |
| 2 | Coulomb-törvény, k = 1/(4πε₀) ≈ 9 · 10⁹ N·m²/C², ε₀ ≈ 8,854 · 10⁻¹² F/m | kutatas/09-elektrotechnika-2.md 2.1 és 3.1 szakasz, [F3], [F4], [F6], [F10] |
| 3 | E = U/d homogén térben | kutatas/09-elektrotechnika-2.md 2.2 szakasz, [F3], [F4], [F6] |
| 4 | Az erővonalkép négy szabálya (pozitívon indul, negatívon végződik; érintő; sűrűség; nem metsződnek) | kutatas/09-elektrotechnika-2.md 2.3 szakasz, [F29], [F6] |
| 5 | Villamos megosztás, árnyékolás, Faraday-kalitka és annak korlátai (statikus mágneses teret nem árnyékol; hálós kivitel frekvenciafüggése) | kutatas/09-elektrotechnika-2.md 2.4 szakasz, [F27] |
| 6 | A dielektrikum polarizációja és a relatív permittivitás jelentése; a három forrásból egybehangzóan igazolt εᵣ-értékek (levegő, PTFE, PE, PVC, csillám, porcelán, üveg, víz) | kutatas/09-elektrotechnika-2.md 2.5 és 3.2 szakasz, [F9], [F30], [F31], [F32], [F33] |
| 7 | Az átütés fizikai mechanizmusa (ütközési ionizáció, Townsend-kisülés) és az átütési szilárdság fogalma | kutatas/09-elektrotechnika-2.md 2.5 szakasz, [F25], [F26] |
| 8 | MSZ EN IEC 60664-1:2021 (IEC 60664-1:2020, kiadás 2021.02, Sz.K. 2021/2. helyesbítés) + :2020/A1:2025 (kiadás 2025.11) mint a szigeteléskoordináció szabványa; az F.1. táblázat 230/400 V-os névleges lökőfeszültség-állósága: I. 1500 V, II. 2500 V, III. 4000 V, IV. 6000 V. Lezárva 2026-09-12, Heimdall-tár (id 618, 621, vizuálisan ellenőrzött PDF-oldal) + MSZT-katalógus | kutatas/09-elektrotechnika-2.md 2.5 szakasz; kutatas/00-megerositendo-lista.md 487. sor |
| 9 | A kapacitás definíciója, a farad, a síkkondenzátor képlete és a kapacitás–névleges feszültség kompromisszum | kutatas/09-elektrotechnika-2.md 1.2, 2.6, 2.7 szakasz, [F3], [F4], [F7], [F8], [F32], [F33], [F34] |
| 10 | Kondenzátorok soros és párhuzamos eredője, és ennek fizikai magyarázata (felület, illetve vastagság összeadódása) | kutatas/09-elektrotechnika-2.md 2.8 és 5.1 szakasz, [F3], [F4], [F8] |
| 11 | A tárolt energia (W = ½CU² = ½QU = Q²/2C) és az, hogy az energia a villamos térben tárolódik | kutatas/09-elektrotechnika-2.md 2.9 szakasz, [F3], [F7], [F8] |
| 12 | Az elektrolitkondenzátor polaritásfüggése és a névleges (üzemi) feszültség jelentése | kutatas/09-elektrotechnika-2.md 1.2 szakasz, [F8], [F34] |
| 13 | Az RC-időállandó, a töltési és kisütési függvény, a 63,2 % / 36,8 % és az 5 τ ≈ 99,3 % szabály | kutatas/09-elektrotechnika-2.md 2.10 és 3.6 szakasz, [F4], [F28] (a köztes értékek saját számítás, ellenőrizve) |
| 14 | A mágneses tér alapmennyiségei: B = µ₀µᵣH, Φ = B · A, µ₀ = 4π · 10⁻⁷ H/m; a B és a H fogalmi elkülönítése | kutatas/09-elektrotechnika-2.md 1.3, 2.11 és 5.1 szakasz, [F3], [F11], [F12], [F13], [F19] |
| 15 | Gerjesztés (Θ = N · I), gerjesztési törvény, az egyenes vezető és a szolenoid nevezetes esete, a jobbkéz-markolásszabály | kutatas/09-elektrotechnika-2.md 2.12 szakasz, [F3], [F4], [F13], [F14], [F15] |
| 16 | A mágneses indukcióvonalak zártsága (nincs mágneses monopólus; a mágnesességre vonatkozó Gauss-törvény, Maxwell-egyenlet). Lezárva 2026-09-03 (Wikipédia „Gauss's law for magnetism” + University of Texas fizikajegyzet) | kutatas/09-elektrotechnika-2.md 5.1 szakasz; kutatas/00-megerositendo-lista.md 512. sor |
| 17 | A Föld mágneses tere a felszínen kb. 25–65 µT. Lezárva 2026-09-03 (GFZ Német Geotudományi Kutatóközpont + Britannica) | kutatas/00-megerositendo-lista.md 510. sor |
| 18 | Mágnesezési görbe, telítés, a µᵣ munkapontfüggése; hiszterézishurok, remanencia, koercitív erő | kutatas/09-elektrotechnika-2.md 2.13 szakasz, [F4], [F12], [F23] |
| 19 | Erőhatások: F = B · I · l · sin ϑ, a Lorentz-erő, a párhuzamos vezetők közötti erő és a zárlati jelentősége | kutatas/09-elektrotechnika-2.md 2.14 szakasz, [F4], [F5], [F13], [F16] |
| 20 | Faraday-féle indukciótörvény, Lenz-törvény, mozgási és nyugalmi indukció, önindukció, induktivitás, kölcsönös indukció és a csatolási tényező | kutatas/09-elektrotechnika-2.md 2.15, 2.16 szakasz, [F3], [F4], [F17], [F18], [F20], [F22] |
| 21 | Örvényáram, a lemezelés működési elve, a hasznos alkalmazások (indukciós hevítés, örvényáramú fék, Ferraris-rendszerű fogyasztásmérő) | kutatas/09-elektrotechnika-2.md 2.17 szakasz, [F4], [F21], [F22] |
| 22 | A transzformátor áttétele, a veszteségek három fajtája és a villamos gépek „nagy hármasa” | kutatas/09-elektrotechnika-2.md 2.18 szakasz, [F4], [F5], [F16], [F17], [F22] |
| 23 | A 10.1–10.13. mintapéldák minden számértéke | kutatas/09-elektrotechnika-2.md 4.1–4.15. feladat (saját számítás, kézzel és számológéppel ellenőrizve; 7. ellenőrzési napló) |
| 24 | A gyakori tanulói hibák (C és Q keverése, a fordított soros-párhuzamos szabály, a B és H keverése, a µᵣ állandónak hite, a Lenz-törvény félretanulása, az önindukció ellenállásnak vétele) | kutatas/09-elektrotechnika-2.md 5.1 és 5.2 szakasz |
| 25 | Tantárgyi és vizsgabesorolás: Elektrotechnika tantárgy (108/108 óra), ezen belül a „Villamos erőtér, kondenzátor” (12 óra) és a „Mágneses tér” (12 óra) témakör; a központi interaktív vizsgatevékenység III. „Számítási feladatok” (20 %) és I. „Alkatrész és anyagismeret” (20 %) vizsgarésze | kutatas/00-programtanterv-teljes-szoveg.txt 3.4.1, 3.4.1.5, 3.4.1.6.2, 3.4.1.6.3. pont; kutatas/00-KKK-teljes-szoveg.txt 8.12.1–8.12.5. pont |
Amit a jegyzet szándékosan nem állít tényként vagy nem közöl: a szilárd szigetelőanyagok kV/mm-ben megadott átütési szilárdságát (a kutatás egyetlen forrásból tudta volna venni, és a levegő értékére is két, egymástól eltérő adat van – ezért csak a nagyságrend és a sorrend szerepel); a Steinmetz-féle hiszterézisveszteség-képletet (a forrás önmagával ellentmondásos a kitevőben); a transzformátorlemezek szokásos vastagságát (nem volt megbízhatóan igazolható); a kondenzátorfajták tipikus kapacitás- és feszültségtartományait (csak minőségi jellemzés volt igazolható); a mágneses kör „Ohm-törvényét” (egyetlen lekért forrás sem tartalmazta explicit alakban); a menetfeszültség (4,44 · f · N · B · A) képletét számításra szánt alakban (egyforrású, ezért csak említésszinten); a kondenzátor maradékfeszültségére vonatkozó konkrét szabványos küszöböt (az MSZ EN 60204-1 szövege nem állt rendelkezésre). Egyforrású, ekként jelölve: a lágy- és keménymágneses anyagok számszerű koercitivitási határa (H_c < 400 A/m, illetve > 10 kA/m – a szakirodalomban az 1000 A/m határ is gyakori); a relatív permeabilitás számértékei (ezért csak nagyságrendi csoportosítás szerepel); a tekercsek eredő induktivitásának szabálya; a „nyugalmi indukció” magyar definíciója (a programtanterv használja a fogalmat, de meghatározást nem ad). Didaktikai döntésként rögzítve: a kézszabályok közül a jegyzet egyetlen ujjkiosztást használ végig (balkéz: mutatóujj = indukció, középső ujj = áram, hüvelykujj = erő; jobbkéz: mutatóujj = indukció, középső ujj = indukált áram, hüvelykujj = mozgás), mert a magyar szakirodalomban több, egymástól eltérő változat él. [JAVÍTVA 2026-09-13] – a korábbi kiadás a mutatóujj/középső ujj szerepét felcserélve közölte, ami a fizikailag ellentétes erőirányt adta volna; a kutatási jegyzet (kutatas/09, 2.14 pont) ugyanezt a hibát tartalmazta, saját ⚠️ jelöléssel.