Az ágazati alapvizsga írásbelijének első feladattípusa műhelyrajz készítése, ezért ez a fejezet nem kerülhető meg. Megtanulod a rajzlapméreteket, a vonalfajtákat, a méretarányt és a műszaki betűírást, a nézeti és a metszeti ábrázolást, valamint a méretmegadás szabályait - egészen a felvételi vázlat és a kész műhelyrajz elkészítéséig.
- 5.1 A műszaki rajz szerepe; a rajzok fajtái
- 5.2 Rajzlapméretek, keret, feliratmező
- 5.3 Vonalfajták és vonalvastagságok
- 5.4 Méretarányok és műszaki betűírás
- 5.5 Vetületi (nézeti) ábrázolás
- 5.6 Metszetek és szelvények
- 5.7 Méretmegadás, mérethálózat
- 5.8 Tűrés és felületi minőség
- 5.9 Felvételi vázlat és műhelyrajz
- Összefoglalás
- Ellenőrző kérdések
- Tudáspróba
- Források
5.1 A műszaki rajz szerepe; a rajzok fajtái
A 3. fejezetben már láttad, hogy a villamos rajz a szakma közös nyelve. A műszaki (gépészeti) rajz ugyanez, csak tárgyakra: alakot, méretet és gyártási előírást közöl – szavak nélkül, nemzetközileg értelmezhető módon.
Szabványosított grafikus közlésmód, amely egy tárgy alakját, méreteit és gyártási előírásait egyértelműen, nyelvtől függetlenül adja meg. (angolul: technical drawing, engineering drawing)
„Mi közöm nekem ehhez? Én villanyszerelő leszek” – hangzik el sokszor. Három válasz van rá:
- A vizsgán szerepel. Az ágazati alapvizsga írásbelijének 15 %-a műhelyrajz készítése, és a gyakorlati vizsgán fémalkatrészt kell gyártanod rajz alapján (1. fejezet).
- A munkádban is szerepel. Konzolt hajlítasz, szerelőlemezt fúrsz, elosztóajtót méretezel, nyomvonalat jelölsz ki alaprajzról. Ehhez rajzot kell olvasni és készíteni.
- A villamos rajz is erre épül. A rajzlap, a keret, a feliratmező, a vonalfajták, a méretarány és a betűírás szabályai a villamos rajzokon ugyanazok – csak a rajzjelek mások (3. és
- fejezet).
A műszaki rajz értéséhez három, egymásra épülő tudás kell:
- a rajzkészítés technikai szabályai – vonalak, méretarány, feliratmező, betűírás;
- az ábrázolási szabályok – hogyan kerül a háromdimenziós test a kétdimenziós lapra (vetületek, nézetek);
- a rajzkészítés műszaki szabályai – metszet, szelvény, mérethálózat, tűrések.
Ez a fejezet ebben a sorrendben halad. (A hármas felosztás egyetlen szakképzési forrásból származik, didaktikai keretként használjuk.)
A rajzok fajtái
A gépészeti gyakorlatban kétféle csoportosítás terjedt el:
| Szempont | Fajták |
|---|---|
| Cél szerint | elvi rajz · tervrajz · kiviteli rajz |
| Tartalom szerint | alkatrészrajz (munkadarabrajz) · rész-összeállítási rajz · gyártmány-összeállítási rajz · jellegrajz |
(Ez a csoportosítás egyetlen szakképzési forrásból származik; a jegyzet keretként használja, nem állítja róla, hogy szabvány rögzíti.)
A villamos szakterületen ehhez a saját rajzcsalád járul, amelyet a szakirányú oktatás „Villamos dokumentáció” tantárgya sorol fel: géprajz (vetületi és metszeti ábrázolás), építészeti alaprajz és metszet, épületvillamossági nyomvonalrajz, lakáselosztó elrendezési, szerelési és áramútrajza, szabadvezetéki és kábelnyomvonalrajz, ipari elosztó rajzai, vezérlési rajzok, villamos gépek bekötési rajzai, mérési dokumentáció. Ezekkel a 14. fejezet foglalkozik.
5.2 Rajzlapméretek, keret, feliratmező
A rajzlapméretek
A rajzlapok az ISO-A sorozatba tartoznak (A0–A4). A vonatkozó nemzetközi szabvány az ISO 5457 (régebbi hivatkozásokban MSZ ISO 5457:1992); a jelenlegi magyar honosítás pontos jelzete a jegyzet írásakor nem volt egyértelműen igazolható (lásd a G. függelék megjegyzését).
| Jel | Készméret (körülvágott) [mm] | Megjegyzés |
|---|---|---|
| A0 | 841 × 1189 | területe kb. 1 m² |
| A1 | 594 × 841 | az A0 fele |
| A2 | 420 × 594 | az A1 fele |
| A3 | 297 × 420 | az A2 fele |
| A4 | 210 × 297 | az A3 fele; a leggyakoribb iskolai lap |
Nézd meg a táblázatot még egyszer. Minden következő méret az előző hosszabb oldalának felezésével keletkezik, és az oldalarány mindegyiknél ugyanaz (√2 ≈ 1,414).
Ebből két praktikus dolog következik:
- Nem kell megjegyezni mind az öt méretet. Elég az A4 (210 × 297), onnan felfelé duplázol: A3 = 297 × 420, A2 = 420 × 594, A1 = 594 × 841, A0 = 841 × 1189.
- Egy A0-ás lapon pontosan 16 db A4-es fér el. Ezért mondja a szabvány, hogy az A0 területe kb. 1 m².
Használati szabály: az A0–A3 lapokat fekvő, az A4-et álló helyzetben használjuk. (Ezt a szabályt egyetlen forrás fogalmazza meg ilyen kategorikusan – a gyakorlatban azonban általánosan így alkalmazzák.)
Keret és befűzési sáv
A rajzterületet keret határolja, amely a lap szélétől beljebb fut. A bal oldalon szélesebb sávot hagyunk a lefűzéshez: ez a befűzési sáv.
A margók mérete lapmérettől független:
- bal oldalon 20 mm (ez a befűzési sáv),
- a másik három oldalon 10 mm,
egységesen A0-tól A4-ig.
Több magyar szakképzési anyag méretfüggő margókat közöl (például A0–A1-nél és A2–A4-nél eltérőt). Ez téves: a nemzetközi ISO 5457:1999 szabvány szövege és több független szakmai forrás egybehangzóan a fenti, lapmérettől független 20/10 mm-es kiosztást adja meg. A jegyzet ezért ezt tanítja.
A feliratmező
A rajzlap jobb alsó sarkában, a kereten belül, vízszintesen elhelyezett adatmező. Hossza legfeljebb 170 mm.
Kötelező tartalma: az azonosítási szám, a rajz megnevezése, a tulajdonos (készítő) neve, a méretarány és a vetítési mód jelképe. Kiegészítő adatként szerepelhet: mérettűrések, felületkikészítés, a mértékegység és az aláírások. (angolul: title block)
Mindig a feliratmezőt. Négy dolgot mond meg azonnal, ami nélkül nem érdemes nekikezdeni: mi ez a rajz (megnevezés), milyen méretarányban készült, melyik vetítési móddal (európai vagy amerikai), és ki, mikor készítette. Ha ez a négy adat nincs meg, a rajz hiányos.
5.3 Vonalfajták és vonalvastagságok
A műszaki rajzon a vonal fajtája információt hordoz. Egy szaggatott vonal nem azért szaggatott, mert a rajzoló elfáradt, hanem mert takart élt jelöl. A vonalfajtákat az MSZ ISO 128 szabványsorozat rögzíti.
| Vonalfajta | Mire használjuk? |
|---|---|
| Folytonos vastag | látható élek és körvonalak |
| Folytonos vékony | méretvonal, méretsegédvonal, mutatóvonal, vonalkázás |
| Szaggatott | takart (nem látható) élek |
| Vékony pontvonal | tengelyvonal, szimmetriavonal, osztókör |
| Vastagított pontvonal | a metszősík nyoma (a végeken és az irányváltásoknál vastagítva) |
| Vékony kétpontvonal | szomszédos alkatrész, szélső helyzet |
| Szabadkézi vékony vagy cikcakk vonal | törésvonal, kitörés határa |
Vonalvastagságok
A szabványos vonalvastagság-sorozat (mértani sorozat, mm-ben): 0,18 · 0,25 · 0,35 · 0,5 · 0,7 · 1,0 · 1,4 · 2,0. (Egyes források a sorozatot 0,13-mal kezdik.)
Egy rajzon két vonalvastagságot használunk: egy vékonyat és egy vastagat, amelyek aránya 1 : 2. Az együtt használt párt vonalcsoportnak nevezzük.
| Vonalcsoport | Vékony vonal | Vastag vonal | Tipikus használat |
|---|---|---|---|
| a | 0,25 mm | 0,5 mm | kisebb lapok (A4, A3), finomabb rajz |
| b | 0,35 mm | 0,7 mm | általános iskolai és műhelyrajz |
Egy egyetemi jegyzet a kézzel készített rajzokhoz 1 : 3 arányú vonalcsoportot ajánl. Mivel három másik forrás egybehangzóan 1 : 2-t ír, a jegyzet az 1 : 2 arányt tanítja. Ha a gyakorlati helyeden mást hallasz, az nem feltétlenül hiba – de a vizsgán az 1 : 2 a biztos válasz.
Mintapélda 5.1 – Vonalfajta-választás
Egy átfúrt (furatos) hasáb rajzán melyik elemet melyik vonalfajtával rajzoljuk? Használjuk a „b” vonalcsoportot (0,35 / 0,7 mm).
| Rajzi elem | Vonalfajta | Vonalvastagság |
|---|---|---|
| a hasáb látható élei | folytonos vastag | 0,7 mm |
| a furat takart palástvonala az elölnézetben | szaggatott vékony | 0,35 mm |
| a furat tengelye | vékony pontvonal | 0,35 mm |
| méretvonal, méretsegédvonal | folytonos vékony | 0,35 mm |
| a metszősík nyoma | végein vastagított pontvonal | 0,7 / 0,35 mm |
| a metszett anyagfelület vonalkázása | folytonos vékony, 45° | 0,35 mm |
Mert a rajz olvashatóságát nem a sokféleség, hanem a következetesség adja. Ha egy rajzon négy vonalvastagság van, az olvasó nem tudja eldönteni, melyik számít „vastagnak”. Két vastagság, kétszeres különbséggel: ez elég a látható és a segédelemek megkülönböztetéséhez, és nyomtatásban, fénymásolatban is megmarad a különbség.
5.4 Méretarányok és műszaki betűírás
Méretarány
A rajzi méret és a valóságos méret hányadosa. Az MSZ ISO 5455 szerinti szabványos értékek:
| Kategória | Értékek |
|---|---|
| Természetes nagyság | 1 : 1 |
| Kicsinyítés | 1:2 · 1:5 · 1:10 · 1:20 · 1:50 · 1:100 · 1:200 · 1:500 · 1:1000 · 1:2000 · 1:5000 · 1:10000 |
| Nagyítás | 2:1 · 5:1 · 10:1 · 20:1 · 50:1 |
A méretarányt a feliratmezőben kötelezően fel kell tüntetni.
Ez a fejezet legfontosabb szabálya, és a leggyakoribb tanulói hiba forrása.
Ha egy 600 mm-es alkatrészt 1 : 5 méretarányban rajzolsz, a rajzon a vonal 120 mm hosszú lesz – de a méretszám 600. Nem 120.
A méretarány a rajzi ábrát változtatja, a méretszámot soha. Aki ezt a szabályt nem érti meg, az a vizsgán a rajzról lemért értéket fogja beírni, és a feladat nulla pontot ér.
Mintapélda 5.2 – Rajzlapméret és méretarány összehangolása
Egy kapcsolószekrény homlokfala 600 mm × 800 mm. Melyik szabványos rajzlapra és milyen méretarányban rajzolható meg úgy, hogy a kép a lehető legnagyobb legyen?
Adat: a tárgy 600 mm × 800 mm 1. PRÓBA: 1:2 méretarány A3 lapon A kép mérete: 600/2 = 300 mm és 800/2 = 400 mm Az A3 lap: 297 × 420 mm A 300 mm NEM fér el a 297 mm-es oldalon - ráadásul a keret (20 + 10 mm) és a feliratmező is helyet foglal. -> NEM JÓ 2. PRÓBA: 1:5 méretarány A4 lapon A kép mérete: 600/5 = 120 mm és 800/5 = 160 mm Az A4 lap: 210 × 297 mm A rajzterület: 210 - 20 - 10 = 180 mm és 297 - 10 - 10 = 277 mm A 120 × 160 mm-es kép elfér, marad hely a feliratmezőnek is. -> MEGFELEL 3. PRÓBA: 1:2 méretarány A2 lapon A kép mérete: 300 × 400 mm Az A2 lap: 420 × 594 mm A rajzterület: 420 - 30 = 390 mm és 594 - 20 = 574 mm A 300 × 400 mm-es kép elfér, sőt bőven marad hely. -> MEGFELEL, és ez a NAGYOBB kép VÁLASZ: Ha a cél a legnagyobb kép: A2 lap, M 1:2 Ha kis lapot kell használni: A4 lap, M 1:5 A méretarányt mindkét esetben a feliratmezőbe kell írni. A MÉRETSZÁMOK MINDKÉT ESETBEN: 600 és 800.
Műszaki betűírás
A rajzon használandó egységes betű- és számforma. Az MSZ EN ISO 3098 két írástípust határoz meg: A típus (keskenyebb) és B típus (szélesebb), mindkettőt álló és dőlt változatban. A dőlt írás a vízszinteshez képest 75°-os (a függőlegestől 15°-kal jobbra dől). A szabvány a B típusú álló írást részesíti előnyben.
Szabványos betűmagasságok (a nagybetű magassága, mm-ben): 1,8 · 2,5 · 3,5 · 5 · 7 · 10 · 14 · 20. Az iskolai gyakorlatban jellemző alapméret a 3,5 mm.
Egy elterjedt ajánlás: 2,5 mm a méretezéshez, 3,5 mm a normál szöveghez, 5 mm a kiemeléshez, 7 mm a feliratmezőhöz. A kisbetűk magassága a nagybetű-magasság körülbelül 70 %-a.
(Mindkét adat egyetlen forrásból származik, ezért a jegyzet ajánlásként, nem szabványi előírásként közli.)
Gyakorlati fogás: mindig segédvonalazz. Húzz két vékony, halvány párhuzamost a betűmagasságnak megfelelő távolságra, és azok közé írj. Ez az egyetlen módja annak, hogy a kézzel írt felirat egyenletes legyen – és a vizsgán ezt értékelik.
5.5 Vetületi (nézeti) ábrázolás
Itt jön a műszaki rajz igazi trükkje: hogyan kerül egy háromdimenziós test egy kétdimenziós lapra úgy, hogy abból egyértelműen visszaállítható legyen.
Olyan párhuzamos vetítés, amelyben a vetítővonalak párhuzamosak egymással, és merőlegesek a képsíkra. A műszaki rajz ezt használja – ezért nincs a rajzon perspektíva, és ezért mérhető le róla (méretarányosan) minden hossz. (angolul: orthographic projection)
A tárgyat hat, egymásra merőleges irányból nézhetjük. Az így kapott hat kép a hat alapnézet:
elölnézet (FŐNÉZET) · felülnézet · alulnézet bal oldali nézet · jobb oldali nézet · hátulnézet
A tárgyat legjellemzőbben ábrázoló nézet, a nézetrend kiindulópontja. A főnézet megválasztásánál az a szempont, hogy a lehető legtöbb információt mutassa, és a lehető legkevesebb takart él legyen rajta.
Az európai nézetrend
Olyan elrendezés, amelyben a tárgy a szemlélő és a képsík között van (a képsík a tárgy mögött helyezkedik el). A nézetek a „lehajtott képsíkok” elve szerint rendeződnek, és ebből egy egyszerű szabály következik:
a nézet mindig a nézés irányával ELLENTÉTES oldalra kerül.
Ebből adódik az elrendezés a főnézethez képest:
| — | alulnézet | — |
| jobb oldali nézet | FŐNÉZET (elölnézet) | bal oldali nézet |
| — | felülnézet | — |
(A hátulnézet a sor szélén, jellemzően a bal oldali nézet mellett helyezhető el.)
Az amerikai vetítésnél (harmadik térnegyed, A-elrendezés) a képsík a szemlélő és a tárgy között van, és az elrendezés az európai tükörképe: a felülnézet fölül, a bal oldali nézet balra kerül.
Ugyanaz a rajz a két rendszerben más alkatrészt jelent. Ezért kötelező a vetítési mód jelképét – a csonkakúp két nézetét – a feliratmezőben feltüntetni. Ha idegen rajzot kapsz, először ezt keresd meg.
Annyit, amennyi a tárgy egyértelmű meghatározásához szükséges – se többet, se kevesebbet. A gyakorlatban 1–3 nézet általában elég:
- egy nézet elég egy forgástestnél (henger, csap), ha a tengely vízszintes, és az átmérőt Ø jellel adjuk meg;
- két nézet elég a legtöbb lemezalkatrésznél;
- három nézet kell összetettebb, több irányban tagolt testeknél.
A felesleges nézet nem „biztonsági tartalék”, hanem hibalehetőség: ha a két rajz ellentmond egymásnak, a gyártó nem tudja, melyiket higgye.
A magyar hagyományos rövidítések a nézet nevének kezdőbetűjét használják: E (elöl), F (felül), J (jobb), B (bal), A (alul), H (hátul). Egy másik, ISO-szerű jelölés viszont A–F betűkkel számoz (A = elölnézet, B = felülnézet, C = bal oldali, D = jobb oldali, E = alulnézet, F = hátulnézet).
A két rendszer ugyanazt a betűt más nézetre használja – az „E” az egyikben elölnézet, a másikban alulnézet. Ezért a jegyzet végig a nézetek nevét használja, és a betűjelölést csak akkor, ha azt is megmondjuk, melyik rendszerről van szó. A vizsgán is a nevet írd ki.
5.6 Metszetek és szelvények
Mi van akkor, ha a lényeg a tárgy belsejében van – egy furat, egy üreg, egy menet? Rajzolhatnánk szaggatott vonallal, de egy bonyolultabb alkatrésznél a sok takart él áttekinthetetlen lesz. A megoldás: elmetsszük a tárgyat egy képzeletbeli síkkal.
Képzeletbeli síkkal elmetszett tárgy ábrázolása, amelyen a metszősík mögötti, továbbra is látható részeket is megrajzoljuk. A metszett anyagfelületet vonalkázzuk. (angolul: section view)
Csak a metszősíkba eső felület ábrázolása – a sík mögötti rész nem látszik. (angolul: section, slice)
A metszősík jelölése
- A metszősíkot pontvonallal jelöljük, amely a végeknél és az irányváltásoknál vastagított.
- A nézés irányát nyilak mutatják.
- A metszetet nagybetűkkel azonosítjuk: A–A, B–B és így tovább.
- A szimmetriasíkba eső metszet jelölése elhagyható.
Vonalkázás (sraffozás)
A metszett anyagfelület jelölése vékony folytonos párhuzamos vonalakkal. Fémeknél a vonalak jellemzően 45°-os szöget zárnak be a kontúrvonallal, illetve a közép- vagy tengelyvonallal. (angolul: hatching)
A vonaltávolságra a szakirodalom nem egységes: az egyik szakképzési anyag 2–4 mm-t ad meg, egy másik 1,5–10 mm-t, azzal a kikötéssel, hogy a távolság a vastag vonal vastagságának legalább kétszerese legyen. A jegyzet ezért tartományt közöl, és a következő szabályt hangsúlyozza:
Ez nem esztétika, hanem információ: a vonalkázás azonossága mondja meg, hogy ugyanarról az alkatrészről van szó.
Összeállítási rajzon pedig éppen fordítva: az egymással érintkező alkatrészeket eltérő dőlésszögű vagy eltérő sűrűségű vonalkázással különböztetjük meg – így látszik, hol ér véget az egyik darab és hol kezdődik a másik.
Vannak elemek, amelyeket hosszirányú metszetben akkor sem vonalkázunk, ha a metszősík áthalad rajtuk: csavarok, csapszegek, rugók, csapágyak és hasonló tömör vagy szabványos gépelemek.
Miért? Mert ezeknek nincs olyan belső szerkezetük, amit a metszet megmutatna – a vonalkázás csak rontaná az olvashatóságot. A nagyon kis keresztmetszetű elemeket (például vékony lemezt) vonalkázás helyett feketítéssel ábrázoljuk, mert oda nem férne be a vonalkázás.
(Ez a szabály egyetlen forrásból igazolt, de a géprajzi gyakorlatban általánosan alkalmazott.)
A metszetek és szelvények fajtái: teljes metszet, félmetszet (fél nézet – fél metszet), kitörés (részleges metszet), lépcsős metszet; szelvényeknél befordított és kihelyezett szelvény. (A fajták teljes felsorolását és pontos definícióit a kutatás nem tudta két független forrásból igazolni, ezért a jegyzet csak felsorolja őket.)
Szimmetrikus alkatrésznél (például egy furatos tárcsánál) a félmetszet a legjobb választás: a szimmetriatengely egyik oldalán a külső nézet, a másik oldalán a metszet látszik. Egyetlen rajzon megkapod a külsőt és a belsőt is, és fél annyi vonalat kell húzni. A vizsgán ez időnyereség.
5.7 Méretmegadás, mérethálózat
Az alak megrajzolása a munka fele. A másik fele a méretek megadása – ez dönti el, hogy a rajz alapján gyártható-e az alkatrész. A vonatkozó szabvány az MSZ ISO 129.
| Elem | Mi ez? | Vonalfajta |
|---|---|---|
| Méretvonal | a megadott méret irányát és kiterjedését jelöli | folytonos vékony |
| Méretsegédvonal | a tárgy éléről kihúzott vonal, amely a méretvonal végpontját kijelöli; kissé túlnyúlik a méretvonalon | folytonos vékony |
| Mérethatároló | a méretvonal végződése: nyílhegy vagy ferde vonás | – |
| Méretszám | a méret számértéke, alapértelmezetten mm-ben, mértékegység kiírása nélkül | – |
| Mutatóvonal | jelölésre, magyarázatra szolgáló vonal | folytonos vékony |
A mutatóvonal végződése három eset szerint alakul:
a tárgy körvonalán BELÜL végződik -> PONT a körvonalra mutat -> NYÍLHEGY méretvonalon végződik -> jelölés nélkül
A méretszám jellemzően 3,5 mm, a tűrésértékek 2,5 mm magasak. (Ezek az értékek egyetlen forrásból származnak.)
A méretmegadás alapelvei
- Minden szükséges méretet meg kell adni – de minden méretet csak EGYSZER. A kétszer megadott (redundáns) méret ellentmondáshoz vezet: ha a tűrések miatt a két megadás nem fér össze, a gyártó nem tudja, melyiket tartsa be.
- A méretet azon a nézeten kell megadni, amelyik az adott alakzatot a legjellemzőbben ábrázolja. A furat átmérőjét ott, ahol a furat körként látszik; a mélységét ott, ahol hosszúságként.
- Az azonos irányú méretek közös bázistól induljanak.
- Kerülni kell a láncméretezést ott, ahol a tűrések összeadódása működésképtelenséghez vezetne.
- A méretszámot vonalak ne keresztezzék és ne válasszák szét. Egy rajzon csak egyféle elhelyezési módszert (például a méretvonal fölé írást) és csak egyféle mérethatárolót szabad használni.
Az a felület, tengely vagy sík, amelytől az azonos irányú méreteket mérjük. Lehet szimmetriatengely, határvonal vagy egy sík nyomvonala, és szerkesztési, gyártási vagy ellenőrzési szempont alapján választható. (angolul: datum)
Mintapélda 5.3 – Miért veszélyes a láncméretezés?
Egy lemezen négy furat van egy sorban. A furatok középpontjai közötti távolságot kétféleképpen adhatjuk meg: láncban vagy közös bázistól. Mindkét méret tűrése ±0,2 mm. Mekkora lehet a legnagyobb eltérés az első és az utolsó furat között?
a) LÁNCMÉRETEZÉS
A rajzon: 30 ±0,2 | 30 ±0,2 | 30 ±0,2
A tűrések ÖSSZEADÓDNAK:
az utolsó furat névleges helye: 3 · 30 = 90 mm
a halmozott tűrés: 3 · 0,2 = 0,6 mm
a tényleges hely: 90 ± 0,6 mm -> 89,4 ... 90,6 mm
A tűrésmező szélessége: 1,2 mm
b) BÁZISTÓL INDULÓ (párhuzamos) MÉRETEZÉS
A rajzon a bal szélétől: 30 ±0,2 | 60 ±0,2 | 90 ±0,2
Minden méret KÜLÖN a bázistól indul, nincs halmozódás:
az utolsó furat helye: 90 ± 0,2 mm -> 89,8 ... 90,2 mm
A tűrésmező szélessége: 0,4 mm
TANULSÁG: ugyanazzal a tűréssel a bázistól induló méretezés
HÁROMSZOR pontosabb végeredményt ad. Ha az alkatrészt egy másikhoz
kell illeszteni (például négy csavarral egy előre kifúrt lemezhez),
a láncméretezés használhatatlan darabot eredményezhet.Akkor, amikor a szomszédos méretek pontossága a fontos, nem a végponté. Például ha egy sorkapocs-lécen az egymás melletti kapcsok távolsága számít, de az egész léc hossza nem kritikus.
A döntés tehát nem az, hogy „a lánc rossz, a bázis jó”, hanem hogy melyik méret a funkcionálisan fontos. Ezt a rajz készítőjének kell eldöntenie, és ez a mérnöki gondolkodás lényege.
5.8 Tűrés és felületi minőség
Egyetlen alkatrész sem készül el pontosan a névleges méretre. A kérdés az, mennyi eltérés fogadható el – és ezt a rajzon meg kell adni.
| Fogalom | Jelentés |
|---|---|
| Névleges méret (N) | a rajzon megadott, elvi (ideális) méret |
| Felső határeltérés (FE) | a felső határméret és a névleges méret különbsége |
| Alsó határeltérés (AE) | az alsó határméret és a névleges méret különbsége |
| Tűrésmező (T) | a felső és az alsó határméret különbsége: T = FH − AH |
| Alapeltérés | a tűrésmező helyzete az alapvonalhoz képest (betűjel) |
| Tűrésfokozat (IT) | a tűrésmező nagyságát meghatározó fokozat; minél nagyobb a szám, annál nagyobb a tűrésmező azonos névleges mérethez |
Mintapélda 5.4 – Határméretek és minősítés
Egy távtartó csap rajzán a hengeres felület mérete Ø10 −0,05/−0,20, a hossza 25 ±0,2. A mérés eredménye: átmérő 9,93 mm; hossz 25,25 mm. Minősítsd a munkadarabot!
1. HATÁRMÉRETEK az átmérőre: felső határméret = 10 + (-0,05) = 9,95 mm alsó határméret = 10 + (-0,20) = 9,80 mm tűrésmező: 9,95 - 9,80 = 0,15 mm 2. HATÁRMÉRETEK a hosszra: felső határméret = 25 + 0,2 = 25,20 mm alsó határméret = 25 - 0,2 = 24,80 mm tűrésmező: 0,40 mm 3. MINŐSÍTÉS: átmérő 9,93 mm -> 9,80 ≤ 9,93 ≤ 9,95 MEGFELELŐ hossz 25,25 mm -> 25,25 > 25,20 NEM MEGFELELŐ 4. JAVÍTHATÓSÁG: A hossz a FELSŐ határ FÖLÖTT van, tehát a többletanyag reszeléssel eltávolítható -> JAVÍTHATÓ. FONTOS SZABÁLY: ha a méret az ALSÓ határ ALÁ csökken, a darab SELEJT - anyagot visszatenni nem lehet. Együttes minősítés: a darab jelenlegi állapotában NEM MEGFELELŐ, utómunkával megfelelővé tehető.
Illesztések
Két összeillő alkatrész méretkapcsolata. Három fajtája van:
- laza illesztés – minden esetben játék van a két alkatrész között;
- átmeneti illesztés – játék és fedés is előfordulhat, az adott darabpár méreteitől függően;
- szilárd illesztés – minden esetben fedés van (az egyik darab nagyobb, mint a másik furata, ezért csak erővel vagy melegítéssel szerelhető össze).
Tűréstípusok: mérettűrés, alaktűrés (például síklapúság, hengeresség) és helyzettűrés (például párhuzamosság, merőlegesség, koncentricitás).
Felületi érdesség
A felület kis térközű, ismétlődő egyenetlensége. Két gyakran használt jellemzője:
- Ra – az érdességi profil pontjainak a középvonaltól mért átlagos távolsága az alaphosszon;
- Rz – az alaphosszon belüli legmagasabb és legmélyebb pontokból számított egyenetlenségmagasság.
Tájékoztató arány: Ra : Rz ≈ 1 : 4. (Ez az arány egyetlen forrásból származik, nagyságrendi tájékoztatásként értendő.)
Az érdességi rajzjel három alapváltozata:
| Jel | Jelentés |
|---|---|
| nyitott ék | a megmunkálás módja közömbös |
| zárt ék (vízszintes vonallal kiegészítve) | forgácsolással megmunkált felület |
| körrel kiegészített ék | forgácsolás nélküli (forgácsmentes) megmunkálás |
Két helyen fogod ezt használni. Az egyik a gyakorlati alapvizsga: a gyártott alkatrészt határméretek alapján kell minősítened, és a jegyzőkönyvbe be kell írnod a „megfelel / nem felel meg” döntést (1. és 4. fejezet).
A másik a villamos kötés: a kötés minősége nagyban függ az érintkező felületek állapotától. Egy oxidált, érdes érintkezőfelület nagyobb átmeneti ellenállású, tehát jobban melegszik – ezért kell a saruzás előtt tisztítani a vezetőt (7. fejezet).
5.9 Felvételi vázlat és műhelyrajz
Ez a két dokumentum a fejezet gyakorlati kimenete: az egyikkel felmérsz egy meglévő tárgyat, a másikkal legyártatsz egy újat.
A felvételi vázlat
Meglévő tárgyról szabad kézzel, vonalzó nélkül készített rajz, amelyre a lemért, valódi méreteket írjuk. A műszaki rajz szabályai érvényesek rá: vonalfajták, tengelyvonalak, mérethálózat.
Alapszabálya: arányos, de nem mérethelyes. A rajzot szemre arányosan készítjük, a beírt méretek viszont a tényleges, mért értékek. (angolul: freehand sketch, measured sketch)
A vázlatkészítésnek két bevált módszere van (egyetlen forrásból; a gyakorlatban mindkettő elterjedt):
LEBONTÓ MÓDSZER (a teljes alakból indul) 1. halvány, vékony vonalas elő-rajzolás (elöl- és felülnézet arányosan) 2. az eltávolítandó részek jelölése, a félnézet-félmetszet előkészítése 3. a felesleges vonalak törlése 4. a kontúrok kihúzása vastag vonallal és a vonalkázás 5. a méretek felvétele FELÉPÍTŐ MÓDSZER (elemenként épít) 1. az első elem meghatározó részeinek vékony vonalas felrajzolása 2. a további elemek hozzáadása, az ábrázolási mód kijelölésével 3. kontúrok és részletek kiemelése 4. a valódi méretek felvitele
A méretfelvétel eszközei
| Mérőeszköz | Jellemző pontosság | Mire használjuk? |
|---|---|---|
| acélvonalzó | kb. ±0,14 mm | durva hosszméretek |
| tolómérő | 0,02 mm | külső és belső méretek, furatmélység |
| mikrométer | 0,01 mm | szűk tűrésű méretek |
| mérőszalag | mm nagyságrend | nagy távolságok, nyomvonal |
(Ezek a pontosságértékek egyetlen forrásból származnak, tájékoztató jellegűek.)
- Megfelelő mérési tartományú eszközt válassz. A mérőeszköz leolvasási pontossága legyen lényegesen finomabb, mint az ellenőrizendő tűrésmező – ökölszabályként legalább a tűrésmező tizede.
- Ellenőrizd a nullhibát: a tolómérő pofáit összezárva 0,00-t kell mutatnia.
- Tisztítsd meg a munkadarabot és az eszközt – egy forgács 0,1 mm-t hazudik.
- Egyenletes mérőnyomás: a tolómérőt nem szorítjuk, hanem finoman rásimítjuk.
- Mérj többször, és ha az eredmények szórnak, keresd meg az okát.
A műhelyrajz
Egyetlen alkatrész gyártásra kész, teljes rajza. Az alkatrészt szerelésre kész állapotban ábrázolja, és egyértelmű adatokat ad a gyártáshoz. (angolul: workshop drawing, detail drawing)
Kötelező tartalma:
[ ] azonosító adatok (feliratmező: megnevezés, azonosító, méretarány,
vetítési mód jelképe, készítő, dátum)
[ ] a szükséges nézetek és metszetek - se többet, se kevesebbet
[ ] teljes mérethálózat (minden méret egyszer, bázistól)
[ ] mérettűrések
[ ] alak- és helyzettűrések, ahol szükséges
[ ] felületi érdességi előírások
[ ] anyagminőség
[ ] megmunkálási és ellenőrzési előírásokAz ágazati alapvizsga írásbelijén 3D ábra alapján kell műhelyrajzot szerkesztened a szükséges nézetekkel. A KKK szerinti minimális elvárás:
- sík felületek ábrázolása,
- külső vagy belső hengeres felületek ábrázolása,
- menetek ábrázolása,
- méretek megadása a műszaki rajz szabályai szerint.
Ez a feladattípus az írásbeli 15 %-a, a teljes ágazati alapvizsga 4,5 %-a (1. fejezet). Az időbeosztásban körülbelül 14 perc jut rá a 90-ből – ezért érdemes a rajzolás sorrendjét előre begyakorolni.
Mindig ugyanabban a sorrendben dolgozz, akkor nem marad ki semmi:
1. Nézetválasztás: melyik legyen a főnézet? Hány nézet kell? 2. Elrendezés: a nézetek helyének kijelölése a lapon (arányosan, elég hellyel a méretezéshez) 3. Tengelyvonalak és szimmetriavonalak vékony pontvonallal 4. A kontúrok vékony vonallal, minden nézeten PÁRHUZAMOSAN haladva (a nézetek méretei egymásból következnek - ez a vetítés lényege) 5. Metszet, vonalkázás 6. Kontúrok kihúzása vastag vonallal 7. Mérethálózat: bázis kijelölése, méretvonalak, méretszámok 8. Tűrések, érdesség, anyagminőség 9. Feliratmező kitöltése (megnevezés, méretarány, vetítési jelkép!) 10. Ellenőrzés: minden méret megvan? Egyik sincs kétszer?
A 4. pont a legfontosabb: ne egy nézetet fejezz be, aztán kezdd a következőt. A nézetek méretei egymásból vetíthetők – ha párhuzamosan dolgozol, feleannyi hibát vétesz.
Készíts egy A4-es lapot a szabályos kerettel (bal 20 mm, a többi 10 mm) és a feliratmezővel a jobb alsó sarokban. Ezután rajzolj be mind a hét vonalfajtát a „b” vonalcsoport (0,35 / 0,7 mm) vastagságaival, és írd mellé 3,5 mm-es, B típusú álló írással, hogy melyik mire való. A feliratmezőt töltsd ki a saját adataiddal.
Számítsd ki az alábbi tárgyak rajzi méretét 1:2, 1:5, 1:10 és 2:1 arányban, majd döntsd el mindegyikről, melyik a legnagyobb kép, amely még elfér egy A4-es lap rajzterületén (180 × 277 mm): a) egy 320 × 180 mm-es szerelőlemez; b) egy 1200 × 400 mm-es elosztószekrény-ajtó; c) egy Ø 28 mm-es, 60 mm hosszú távtartó csap. Minden esetben írd fel, mi lesz a méretszám!
Kérj a gyakorlati vezetődtől (vagy rajzolj magadnak szándékosan hibásan) egy műhelyrajzot, és keresd meg rajta a hibákat. Amit keress: rossz nézetelrendezés (amerikai elrendezés európai jelképpel), kétszer megadott méret, hiányzó tengelyvonal, méretszámot keresztező vonal, hiányzó méretarány a feliratmezőben, a vonalkázás iránya két nézeten eltérő. Írd le, melyik hiba miért baj.
Összefoglalás
A műszaki rajz a tárgy alakját, méreteit és gyártási előírásait közli szabványosított, nyelvtől független módon. A rajzolvasás három ismeretkört igényel: a rajzkészítés technikai szabályait, az ábrázolási szabályokat és a rajzkészítés műszaki szabályait.
A rajzlapok az ISO-A sorozatba tartoznak (ISO 5457, magyar honosítás jelzete nem igazolt): A4 = 210 × 297 mm, és minden nagyobb méret az előző hosszabb oldalának felezésével keletkezik. A margók lapmérettől függetlenek: bal oldalon 20 mm (befűzési sáv), a másik három oldalon 10 mm. A feliratmező a jobb alsó sarokban, legfeljebb 170 mm hosszú; tartalmazza az azonosítót, a megnevezést, a tulajdonost, a méretarányt és a vetítési mód jelképét.
A vonalfajta információt hordoz (MSZ ISO 128): folytonos vastag a látható él, folytonos vékony a méretvonal és a vonalkázás, szaggatott a takart él, vékony pontvonal a tengelyvonal, vastagított pontvonal a metszősík nyoma. Egy rajzon két vonalvastagságot használunk, 1 : 2 arányban (tipikusan 0,25/0,5 vagy 0,35/0,7 mm).
A méretarányt (MSZ ISO 5455) a feliratmezőben kötelező feltüntetni, de a méretszám mindig a valóságos méretet mutatja, nem a rajzról lemértet. A műszaki betűírás (MSZ EN ISO 3098) A és B típusú, álló és dőlt (75°) változatban; a szabvány a B típusú állót részesíti előnyben, az iskolai alapméret 3,5 mm.
A rajz merőleges vetítést használ. Az európai (E) nézetrendben a nézet mindig a nézés irányával ellentétes oldalra kerül: a felülnézet a főnézet alá, a bal oldali nézet a főnézettől jobbra. Az amerikai elrendezés ennek tükörképe – ezért kötelező a vetítési mód jelképe. Csak annyi nézetet rajzolunk, amennyi az egyértelműséghez kell.
A metszeten a metszősík mögötti rész is látszik, a szelvényen csak a metszett felület. A metszősíkot a végeknél vastagított pontvonal és nyilak jelölik, a metszetet nagybetűpár azonosítja. A vonalkázás vékony folytonos, fémeknél 45°-os; egy alkatrészen minden nézetben azonos irányú és sűrűségű, összeállítási rajzon viszont a szomszédos darabokon eltérő. Csavart, rugót, csapágyat hosszmetszetben nem vonalkázunk.
A mérethálózat (MSZ ISO 129) elemei: méretvonal, méretsegédvonal, mérethatároló, méretszám, mutatóvonal. Öt alapszabály: minden méret csak egyszer; a legjellemzőbb nézeten; közös bázistól; a láncméretezés kerülendő a tűréshalmozódás miatt; a méretszámot vonal ne keresztezze.
A tűrés a megengedett méretszóródás: névleges méret, felső és alsó határeltérés, tűrésmező, alapeltérés, tűrésfokozat. Az illesztés lehet laza, átmeneti vagy szilárd. A felületi érdesség jellemzői az Ra és az Rz; az érdességi rajzjel három alapváltozata a megmunkálás módjára utal.
A felvételi vázlat szabad kézzel készül, arányosan, de a beírt méretek a lemért, valódi értékek. A műhelyrajz az alkatrész gyártásra kész, teljes rajza – és pontosan ezt kérik az ágazati alapvizsga írásbelijén, 3D ábra alapján, az írásbeli 15 %-áért.
Ellenőrző kérdések
- Mi a műszaki rajz szerepe, és miért érdekli mindez a villanyszerelőt? Sorolj fel három okot!
- Mi a rajzolvasás három ismeretköre?
- Add meg az A4-es és az A3-as rajzlap készméretét! Hogyan keletkezik a sorozat következő tagja?
- Mekkorák a margók egy A2-es és egy A4-es rajzlapon? Miért szélesebb a bal oldali?
- Hol helyezkedik el a feliratmező, milyen hosszú lehet, és mi a kötelező tartalma?
- Melyik négy adatot nézed meg először egy idegen rajz feliratmezőjében?
- Sorold fel a hét fő vonalfajtát, és mondd meg mindegyikről, mire való!
- Mi az a vonalcsoport? Milyen arány érvényes benne, és melyik két párt használjuk jellemzően?
- Egy 750 mm-es alkatrészt 1 : 5 arányban rajzolsz. Milyen hosszú lesz a vonal a rajzon, és mi kerül a méretszám helyére?
- Sorold fel a szabványos kicsinyítő és nagyító méretarányokat! Hol kell feltüntetni a méretarányt?
- Mi a különbség az A és a B típusú írás között, és melyiket részesíti előnyben a szabvány? Mekkora az iskolai alapméret?
- Mit jelent a merőleges vetítés? Miért nincs a műszaki rajzon perspektíva?
- Rajzold le az európai nézetrend elrendezését! Hol van a felülnézet és hol a bal oldali nézet a főnézethez képest?
- Mi a szabály, amiből az európai nézetrend elrendezése következik?
- Miért kötelező a vetítési mód jelképét feltüntetni? Mi történik, ha valaki amerikai elrendezésű rajzot európai szabály szerint olvas?
- Mi a különbség a metszet és a szelvény között?
- Hogyan jelöljük a metszősíkot? Mikor hagyható el a jelölés?
- Milyen szögben és milyen vonalfajtával vonalkázunk? Mi a szabály egy alkatrészen belül, és mi összeállítási rajzon?
- Mit nem metszünk (nem vonalkázunk) hosszmetszetben, és miért?
- Sorold fel a mérethálózat elemeit, és mondd meg mindegyikről, milyen vonalfajtával rajzoljuk!
- Mi az öt alapszabály a méretmegadásban?
- Miért veszélyes a láncméretezés? Mutasd meg egy háromtagú lánccal, ±0,2 mm-es tűréssel!
- Mi a névleges méret, a felső és az alsó határeltérés, valamint a tűrésmező? Számítsd ki a határméreteket egy Ø20 +0,1/−0,3 méretre!
- Mi a három illesztésfajta? Mikor melyiket használjuk?
- Mit jelent az Ra és az Rz? Mit jelöl az érdességi rajzjel három alapváltozata?
- Mi a felvételi vázlat alapszabálya? Mi az, ami arányos rajta, és mi az, ami pontos?
- Sorold fel a méretfelvétel eszközeit a pontosságukkal! Mi az öt mérési fegyelmi szabály?
- Mi a műhelyrajz kötelező tartalma? Mit vár el a KKK az alapvizsgán készítendő műhelyrajztól?
Tudáspróba
1. Mekkora az A4-es rajzlap készmérete? a) 210 × 297 mm b) 297 × 420 mm c) 226 × 313 mm d) 200 × 300 mm
2. Mekkorák a margók egy szabványos rajzlapon? a) minden oldalon 10 mm b) minden oldalon 20 mm c) balra 20 mm, a másik három oldalon 10 mm d) lapmérettől függően változó
3. Melyik vonalfajtával rajzoljuk a takart (nem látható) éleket? a) folytonos vastag b) vékony pontvonal c) vékony kétpontvonal d) szaggatott
4. Milyen arányban áll egymással a vékony és a vastag vonal egy vonalcsoportban? a) 1 : 1,5 b) 1 : 3 c) 1 : 2 d) 1 : 4
5. Egy 600 mm-es tárgyat 1 : 5 arányban rajzolunk. Mi kerül a méretszám helyére? a) 120 b) 600 c) 3000 d) 1:5
6. Hol helyezkedik el a felülnézet az európai (E) nézetrendben? a) a főnézet fölött b) a főnézettől balra c) a főnézettől jobbra d) a főnézet alatt
7. Milyen szögben vonalkázunk fémeknél? a) 30° b) 60° c) 90° d) 45°
8. Melyik állítás IGAZ a szelvényre? a) A szelvényen a metszősík mögötti rész is látszik. b) A szelvényen csak a metszősíkba eső felület látszik. c) A szelvényt nem kell vonalkázni. d) A szelvény azonos a félmetszettel.
9. Melyik méretezési hiba vezet tűréshalmozódáshoz? a) a bázistól induló méretezés b) a láncméretezés c) a méretszám vonal fölé írása d) a nyílhegyes mérethatároló
10. Egy alkatrész mérete Ø15 +0,2/−0,1. Mekkorák a határméretek? a) 14,9 és 15,2 mm b) 15,1 és 15,2 mm c) 14,8 és 15,1 mm d) 15,0 és 15,3 mm
11. Vezess le teljes számítást! Egy lemezen öt furat van egy sorban, egymástól 25 mm-re, mindegyik méret tűrése ±0,15 mm. a) Mekkora lehet az első és az utolsó furat közötti eltérés láncméretezésnél? b) Mekkora bázistól induló méretezésnél? c) Hányszoros a különbség? d) Melyiket választanád, ha a lemezt egy előre kifúrt szerelősínhez kell illeszteni, és miért?
12. Egészítsd ki és indokold! Ha egy idegen műhelyrajzon a felülnézet a főnézet FÖLÖTT van, akkor a rajz __ elrendezésű, amit a feliratmezőben a _ jelkép igazol. Ha ezt európai szabály szerint olvasnám, akkor ___.
Források
| # | Forrás | Hol |
|---|---|---|
| 1 | A műszaki rajz szerepe, a rajzolvasás három ismeretköre, a rajzok fajtái (cél és tartalom szerint) – egyetlen szakképzési forrásból (NIVE), a jegyzetben ekként jelölve | kutatas/04-muszaki-rajz.md 2.1–2.2 szakasz |
| 2 | Rajzlapméretek (MSZ EN ISO 5457) – az ISO-A sorozat készméretei négy független forrásból egybehangzóan; az A0–A3 fekvő / A4 álló használati szabály egy forrásból | kutatas/04-muszaki-rajz.md 2.3 és 3.1 szakasz |
| 3 | A margók mérete – ISO 5457:1999 nemzetközi szabvány szövegelőnézete (standards.iteh.ai), BSI Knowledge katalógusadat és a cadsetterout.com szakoldal egybehangzóan: 20 mm balra, 10 mm a másik három oldalon, lapmérettől függetlenül. A méretfüggő magyar szakképzési megfogalmazás téves. Lezárva 2026-09-03 | kutatas/04-muszaki-rajz.md 2.4 szakasz; kutatas/00-megerositendo-lista.md 04. témakör, 77. és 396. sor |
| 4 | Feliratmező: elhelyezés, legfeljebb 170 mm hossz, kötelező és kiegészítő tartalom | kutatas/04-muszaki-rajz.md 2.4 szakasz |
| 5 | Vonalfajták (MSZ ISO 128, általános rész ISO 128-20, gépészeti ISO 128-24) és alkalmazásuk; a szabványos vonalvastagság-sorozat három forrásból egybehangzóan | kutatas/04-muszaki-rajz.md 2.5 és 3.2 szakasz |
| 6 | Vonalcsoportok 1 : 2 aránnyal (0,25/0,5 és 0,35/0,7 mm); a kisebbségi 1 : 3 álláspont dokumentálva és elvetve | kutatas/04-muszaki-rajz.md 2.5 és 3.3 szakasz |
| 7 | Méretarányok (MSZ ISO 5455) teljes listája; a méretarány feliratmezőben való feltüntetésének kötelezettsége; a méretszám a valóságos méretet mutatja | kutatas/04-muszaki-rajz.md 2.6 és 3.4 szakasz |
| 8 | Műszaki betűírás (MSZ EN ISO 3098): A és B típus, álló és 75°-os dőlt változat, a B típusú álló előnyben részesítése, a szabványos betűmagasságok sorozata. A kisbetűk 70 %-os magassága és az ajánlott betűméret-használat egy-egy forrásból | kutatas/04-muszaki-rajz.md 2.7 és 3.5 szakasz |
| 9 | Vetületi ábrázolás: merőleges vetítés; a hat alapnézet három forrásból; az európai (E) és az amerikai (A) elrendezés; a vetítési mód jelképe a feliratmezőben; a kétféle betűjelölés ellentmondása dokumentálva | kutatas/04-muszaki-rajz.md 2.8 és 3.6 szakasz; kutatas/00-megerositendo-lista.md 04. témakör, 413. sor |
| 10 | Metszet és szelvény: a metszősík jelölése, a vonalkázás szabályai, a vonaltávolság dokumentált ellentmondása (2–4 mm, illetve 1,5–10 mm), a hosszmetszetben nem metszett elemek, a metszet- és szelvényfajták felsorolása | kutatas/04-muszaki-rajz.md 2.9 és 3.7 szakasz; kutatas/00-megerositendo-lista.md 04. témakör, 415., 418–420. sor |
| 11 | Méretmegadás (MSZ ISO 129): a mérethálózat elemei, a mutatóvonal-végződések, a méretszám- és tűrésmagasság, az öt alapelv (egyszeri megadás, legjellemzőbb nézet, közös bázis, láncméretezés kerülése, méretszám szabadon hagyása) – túlnyomórészt egy forrásból, ekként jelölve | kutatas/04-muszaki-rajz.md 2.10 és 3.8 szakasz; kutatas/00-megerositendo-lista.md 04. témakör, 421–429. sor |
| 12 | Tűrés- és illesztés-alapfogalmak, tűréstípusok, felületi érdesség (Ra, Rz), az érdességi rajzjel három alapváltozata – egy forrásból, ekként jelölve; a méretminősítési mintapélda a 35. kutatási jegyzet 4.5/a feladatából | kutatas/04-muszaki-rajz.md 2.11 szakasz; kutatas/35-agazati-alapvizsga.md 4.5 szakasz |
| 13 | Felvételi vázlat: az „arányos, de nem mérethelyes” alapszabály, a lebontó és a felépítő módszer lépéssora, a mérőeszközök pontossága, a mérési fegyelem öt szabálya – egy (NIVE) forrásból, ekként jelölve | kutatas/04-muszaki-rajz.md 2.12 szakasz |
| 14 | Műhelyrajz: kötelező tartalom és a vizsgaelvárás (3D ábra alapján, sík és hengeres felületek, menetek, szabályos méretmegadás) | kutatas/04-muszaki-rajz.md 2.13 szakasz; kutatas/00-KKK-teljes-szoveg.txt 7.2.2 |
| 15 | Vizsgakapcsolat: a műhelyrajz-készítés az írásbeli 15 %-a, az írásbeli 90 perc és az alapvizsga 30 %-a; az eredményességi küszöb 40 % (KKK 7.2.5, 7.2.5.2) | kutatas/04-muszaki-rajz.md 3.9 szakasz; kutatas/00-KKK-teljes-szoveg.txt |
Amit a jegyzet szándékosan nem állít tényként: a méretvonal körvonaltól mért távolságának és a méretsegédvonal túlnyúlásának konkrét mm-értékét (a szakirodalomban idézett számokra nem volt két egybehangzó forrás); a rajzlapok nyersméreteit (egy forrás); a metszet- és szelvényfajták pontos definícióit; valamint a 12., 13. és részben a 11. forrássorban felsorolt, egyetlen szakképzési forrásból származó mm-értékeket és lépéssorokat. Ezek egy része nemzetközi rajzszabványokból (ISO 128, ISO 129, ISO 5457) a következő kutatási körben pótolható.