04. fejezet – Villamos mérések és dokumentálásuk

4.1 A mérés célja és a mérési lánc

Egy villanyszerelő munkájának az a különlegessége, hogy a jó és a rossz munka egyformán néz ki. A lámpa akkor is világít, ha a védővezető nincs bekötve; a konnektor akkor is ad áramot, ha a hurokimpedancia kétszerese a megengedettnek. A különbség csak akkor derül ki, amikor baj van – vagy amikor megméred.

Közvetlen és közvetett mérés

A közvetett mérésnek két hátránya van: két műszer hibája adódik össze, és a két műszer visszahatása is torzít (4.4 alfejezet). Előnye viszont, hogy olyankor is használható, amikor közvetlen mérés nem lehetséges – például üzem közben, feszültség alatt lévő fogyasztón.

Miből tevődik össze a mérés minősége?

Három fogalmat kell szétválasztanod, mert a köznyelv összemossa őket:

4.2 Feszültségmérés

Az ideális feszültségmérő belső ellenállása végtelen nagy volna, tehát semmilyen áramot nem venne fel. A valóságos műszer véges belső ellenállású, ezért bekötéskor megváltoztatja az áramkört, amelyet mérni akar. Ezt hívjuk visszahatásnak.

Egy tipikus digitális multiméter bemeneti ellenállása feszültségmérésnél 10 MΩ, minden méréshatáron. Az analóg műszereknél a belső ellenállást gyakran Ω/V egységben adják meg: ez azt mondja meg, mekkora a műszer ellenállása az 1 V-os méréshatáron; adott méréshatáron a tényleges belső ellenállás ennek és a méréshatárnak a szorzata.

Mintapélda 4.1 – A visszahatás a gyakorlatban

Két egyforma, egyenként 1 MΩ-os ellenállás sorosan 20 V-ra kapcsolva. Mennyit mutat a középpontnál a) egy 10 MΩ bemeneti ellenállású digitális multiméter, b) egy 20 kΩ/V érzékenységű analóg műszer 20 V-os méréshatáron?

Visszahatás nélkül (feszültségosztó, két egyenlő ellenállás):
   U = 20 V / 2 = 10 V

a) DIGITÁLIS MULTIMÉTER, R_V = 10 MΩ
   A műszer párhuzamos az alsó 1 MΩ-mal:
     R_e = (1 · 10) / (1 + 10) = 10 / 11 = 0,909 MΩ
   Feszültségosztó a felső 1 MΩ és a 0,909 MΩ között:
     U = 20 · 0,909 / (1 + 0,909) = 18,18 / 1,909 = 9,52 V
   Hiba: (9,52 - 10) / 10 = -0,048  ->  -4,8 %

b) ANALÓG MŰSZER, 20 kΩ/V, 20 V-os méréshatáron
   Belső ellenállás:  R_V = 20 kΩ/V · 20 V = 400 kΩ = 0,4 MΩ
     R_e = (1 · 0,4) / (1 + 0,4) = 0,4 / 1,4 = 0,286 MΩ
     U = 20 · 0,286 / (1 + 0,286) = 5,72 / 1,286 = 4,44 V
   Hiba: (4,44 - 10) / 10 = -0,556  ->  -55,6 %

Olvasd el még egyszer a b) eredményt: a műszer a felét sem mutatja a valódi értéknek. És ez nem műszerhiba – a műszer tökéletesen működik. A hiba oka az, hogy nagy ellenállású áramkörben mértünk kis belső ellenállású műszerrel.

Méréshatár és méréshatár-bővítés

Analóg alapműszernél a feszültség méréshatára előtét-ellenállással (sorosan kapcsolt nagy ellenállással) bővíthető:

R_E ≈ (U_M / I) − R_A

ahol U_M a kívánt méréshatár, I a végkitérési áram, R_A az alapműszer belső ellenállása.

4.3 Árammérés

Az ideális árammérő ellenállása nulla volna. A valóságosnak kicsinek kell lennie, hogy a feszültségesése – vagyis a visszahatása – elhanyagolható maradjon. Analóg műszernél az árammérési határ sönttel (párhuzamosan kapcsolt kis ellenállással) bővíthető:

R_s = (I_A · R_A) / (I_M − I_A)

A lakatfogó

A lakatfogó a villanyszerelő leggyakrabban használt árammérője, mert a gyakorlatban ritkán lehet (és ritkán szabad) egy üzemelő áramkört megbontani.

4.4 Ellenállásmérés

Az ellenállásmérésnek egyetlen abszolút szabálya van, és ezzel érdemes kezdeni.

Három módszer

1. Közvetlen mérés ohmmérővel (multiméter Ω-állásával). A leggyorsabb, a mindennapi hibakeresés eszköze. Feszültségmentes, leválasztott alkatrészen.

2. Közvetett mérés az Ohm-törvény szerint (R = U / I). Mivel mindkét műszer visszahat, két alapkapcsolás létezik, és nem mindegy, melyiket választod:

3. Hídkapcsolás (Wheatstone-híd). Kiegyenlítéses, úgynevezett nullamódszer: az ismeretlen ellenállást addig „hangoljuk” ismert ellenállásokkal, amíg a keresztágban lévő műszer nem tér ki. Kiegyenlítési feltétel: a szemközti hídágak ellenállásainak szorzata egyenlő,

R₁ · R₃ = R₂ · R_x

Ebből az ismeretlen kifejezhető. A módszer nagy pontosságú, mert kiegyenlített állapotban a mérőműszer nem tér ki, tehát sem a műszer kalibrálási hibája, sem a tápfeszültség ingadozása nem terheli az eredményt. A hídkapcsolással a 9. fejezetben foglalkozunk részletesen.

4. Szigetelési ellenállás és védővezető-folytonosság. Ezekhez külön műszer és külön eljárás kell – a 4.8 alfejezet vezeti be őket.

4.5 Mérési hiba: pontossági osztály, abszolút és relatív hiba

Minden mérés hibás. A kérdés nem az, hogy hibázunk-e, hanem hogy mekkora hibával dolgozunk, és hogy ezt tudjuk-e.

A hiba fajtái

Abszolút és relatív hiba

A pontossági osztály

Ez a fejezet legfontosabb – és a tanulók által leggyakrabban félreértett – fogalma.

Nézzük ezt számokban, egy 100 mA végkitérésű, 1,5-es osztályú műszerrel:

Az abszolút hiba mindhárom esetben ugyanaz. A relatív hiba viszont tízszeresére nőtt, miközben ugyanazzal a műszerrel mértünk.

A képletek, amelyekkel ezt kiszámolod:

Abszolút hiba a pontossági osztályból:   H = (Op · Xv) / 100
   ahol Op = osztálypontosság [%], Xv = végkitérés (méréshatár)

A tényleges relatív hiba a kitérés függvényében:  h [%] = Op · (Xv / Xi)
   ahol Xi = az aktuálisan mért érték

Mintapélda 4.2 – Pontossági osztály és méréshatár-választás

Egy 1,5-es pontossági osztályú analóg voltmérő 250 V-os méréshatárán 60 V-ot olvasunk le. Mekkora a mérés abszolút és relatív hibája? Mennyivel lenne jobb a 100 V-os méréshatáron?

a) 250 V-os méréshatáron
   Abszolút hiba:
     H = (Op · Xv) / 100 = (1,5 · 250) / 100 = 3,75 V
   Relatív hiba a mért értékre:
     h = (3,75 / 60) · 100 % = 6,25 %
   Az eredmény:  U = 60 V ± 3,75 V,  azaz 56,25 V ... 63,75 V

b) 100 V-os méréshatáron (ugyanaz a műszer, ugyanaz a 60 V)
   Abszolút hiba:
     H = (1,5 · 100) / 100 = 1,5 V
   Relatív hiba:
     h = (1,5 / 60) · 100 % = 2,5 %
   Az eredmény:  U = 60 V ± 1,5 V,  azaz 58,5 V ... 61,5 V

Összevetés: a hiba 6,25 %-ról 2,5 %-ra csökkent, azaz a mérés
2,5-szer pontosabb lett - ugyanazzal a műszerrel, pusztán a
méréshatár helyes megválasztásával.

A digitális műszer hibája

A digitális műszer gyártói specifikációja általában ilyen alakú:

±(a % of reading + n digit)

Ez két tagból áll: a leolvasott értékkel arányos rész és a kijelző legkisebb helyi értékére vonatkozó, fix számú digit. Példák egy tipikus multiméter adatlapjából: DC feszültség 200 V-os határon ±(0,5 % + 3), AC feszültség 200 V-os határon ±(0,8 % + 5), ellenállás 200 Ω-os határon ±(0,8 % + 5).

Mintapélda 4.3 – Digitális műszer hibája

Egy 3½ jegyű multiméterrel 1000 V-os méréshatáron 230 V-ot mérünk. A specifikáció ±(0,5 % + 3 digit), a felbontás ezen a határon 1 V. Mekkora a mérés hibája?

1. A leolvasással arányos tag:
   0,5 % · 230 V = 0,005 · 230 = 1,15 V

2. A digit-tag (3 digit, a felbontás 1 V):
   3 · 1 V = 3 V

3. Összes hiba:
   H = 1,15 + 3 = 4,15 V  ~  ±4,2 V

4. Relatív hiba a mért értékre:
   h = (4,15 / 230) · 100 % = 1,8 %

Eredmény:  U = 230 V ± 4,2 V

Tanulság: a digit-tag itt NAGYOBB, mint a százalékos tag. Ezért
érdemes itt is a legkisebb még használható méréshatárt választani:
a 200 V-os határon ez a mérés nem is lenne elvégezhető (túlcsordul),
de egy 150 V-os mérésnél a 200 V-os határ jóval pontosabb.

4.6 ⭐ Mérési kategóriák (CAT I–IV) – ez életvédelmi kérdés

Eddig arról volt szó, mennyire pontos a mérés. Most arról, hogy túléled-e.

Mit jelent a négy kategória?

A számok mögötte

Az MSZ EN 61010 szerinti tranziens-túlfeszültségi vizsgálati értékek (csúcsérték, voltban):

De nem csak a csúcsfeszültség számít. A vizsgálathoz használt generátor belső ellenállása is kategóriánként más – ez modellezi a tranziens energiatartalmát:

4.7 A mérés biztonsági szabályai

A mérési kategória a műszerválasztásról szól. Most nézzük a munkavégzést.

A mérőeszköz ellenőrzése

Minden mérés előtt:
[ ]  a mérővezeték szigetelésének szemrevételezése (repedés, sérülés, elszíneződés)
[ ]  a mérőcsúcs épsége, az ujjvédő megléte
[ ]  a banándugók burkoltsága (részleges kihúzáskor se lehessen fémhez érni)
[ ]  a CAT-jelölés ellenőrzése a munkahely követelményéhez képest
[ ]  a műszer működésének ellenőrzése ismert élő áramkörön

A feszültségkémlelő háromlépéses szabálya

1. Próbáld ki a kémlelőt ISMERT ÉLŐ áramkörön  ->  jeleznie kell
2. Mérd meg a vizsgálandó pontot               ->  itt derül ki, van-e feszültség
3. Próbáld ki újra az ISMERT ÉLŐ áramkörön     ->  ismét jeleznie kell

További kötelező szabályok

• Ellenállás-, dióda-, kapacitás- és folytonosságmérés kizárólag feszültségmentes áramkörön.
• Méréshatár- vagy funkcióváltás előtt a mérővezetékeket le kell választani az áramkörről.
• Szigetelésvizsgálat után a vizsgált objektumot ki kell sütni – a nagy kapacitású objektumok (hosszú kábelek, nagy berendezések) jelentős energiát tárolnak a nagyfeszültségű vizsgálat után. A korszerű műszerek ezt automatikusan elvégzik, de meg kell várni a kisülés végét.

4.8 Bevezetés a villamosbiztonsági mérésekbe

Az eddigi három mérés (U, I, R) az áramkör működését vizsgálja. A villamosbiztonsági mérések azt vizsgálják, hogy a berendezés biztonságos-e. Ezekre a 38. fejezetben (Szerelői ellenőrzés) térünk vissza részletesen – itt annyit vezetünk be, amennyi az első gyakorlati mérésekhez kell.

A vonatkozó mérőműszer-szabványsorozat az MSZ EN 61557: „Villamos biztonság kisfeszültségű elosztórendszerekben 1000 V AC / 1500 V DC-ig. A védelmi intézkedések vizsgálatára, mérésére szolgáló berendezések”. Az általános rész az MSZ EN IEC 61557-1:2022 (+A1:2025), és a sorozat részei foglalkoznak a szigetelésvizsgálóval, a hurokimpedancia-mérővel, a védővezető-folytonosság-mérővel, az RCD-tesztelővel, a földelésiellenállás-mérővel és a fázissorrend-vizsgálóval.

Szigetelési ellenállás

A legkisebb megengedett értékek az MSZ HD 60364-6 szerint:

Egy háromfázisú berendezésnél a szigetelési ellenállást minden vezetőpár között meg kell mérni: L1-L2, L1-L3, L2-L3, L1-N, L2-N, L3-N, L1-PE, L2-PE, L3-PE és N-PE.

Szigetelő helyiségnél a padló és a fal szigetelési ellenállására is van előírás: legalább 50 kΩ (≤ 500 V névleges feszültségnél), illetve 100 kΩ (500 V felett), legalább három mérési ponton, amelyek egyike körülbelül 1 m-re van az idegen vezetőképes résztől. (Ez az adat egyetlen forrásból igazolt, a 38. fejezetben elsődleges szabványforrásból pontosítandó.)

Hurokimpedancia

A védelmi feltétel TN-rendszerben:

Z_s · I_a ≤ U₀

ahol I_a a védelmi készülék előírt időn belüli működtető árama, U₀ pedig a fázis–föld névleges feszültség (a 400/230 V-os hálózaton 230 V).

A mérés úgy történik, hogy a műszer rövid ideig kis ellenállással terheli a hálózatot, és a terhelés hatására fellépő feszültségesésből, valamint a mért áramból számítja az impedanciát. Ez feszültség alatti mérés, ezért kiemelt biztonsági figyelmet igényel. RCD-vel védett körökben a kioldás elkerülésére kis mérőárammal dolgozó, hosszabb mérési idejű eljárás használatos.

Mintapélda 4.4 – Hurokimpedancia kiértékelése

Egy B16-os kismegszakítóval védett dugaljkörön a mért hurokimpedancia Z_s = 1,1 Ω. Megfelel-e a védelmi feltétel? (B karakterisztikánál a gyors kioldáshoz I_a = 5 · I_n.)

1. A védelmi eszköz működtető árama:
   I_a = 5 · I_n = 5 · 16 A = 80 A

2. A védelmi feltétel ellenőrzése:
   Z_s · I_a ≤ U0
   1,1 Ω · 80 A = 88 V   ≤   230 V      MEGFELEL

3. Ugyanez a másik oldalról: mekkora a megengedett legnagyobb
   hurokimpedancia?
   Z_s,max = U0 / I_a = 230 V / 80 A = 2,875 Ω
   A mért 1,1 Ω jóval ez alatt van.

4. A műszer ±30 %-os megengedett üzemi bizonytalanságával
   (a legrosszabb eset):
   Z_s,legrosszabb = 1,1 · 1,3 = 1,43 Ω
   1,43 Ω  <  2,875 Ω      A MINŐSÍTÉS MEGFELELŐ (a szigorúbb, gyakorlatban
                           használt 2/3-os szabály szerint is: 2,875 · 2/3 =
                           1,92 Ω, ennél is jóval kisebb az 1,43 Ω)

5. Tartalék: 2,875 / 1,43 = 2,0-szeres - a kör a határérték
   felénél jobb.

4.9 A mérési jegyzőkönyv

A mérés nem ér véget a leolvasással. Ami nincs dokumentálva, az a szakmában nem történt meg.

Az oktatási, laboratóriumi jegyzőkönyv tartalma

 1. A jegyzőkönyv címe, a mérés tárgya és célja
 2. A mérést végző neve, a mérés helye és időpontja
 3. A mérés KAPCSOLÁSI RAJZA (szabványos rajzjelekkel)
 4. A felhasznált MŰSZEREK ADATAI: gyártó, típus, gyári szám,
    méréshatár, osztálypontosság (digitálisnál a pontosságspecifikáció),
    a kalibrálás adatai
 5. A MÉRÉSI KÖRÜLMÉNYEK: hőmérséklet, tápfeszültség, zavarforrások
 6. A MÉRT ÉRTÉKEK táblázatos formában, mértékegységgel
 7. A SZÁMÍTOTT ÉRTÉKEK és a hibaszámítás
 8. Diagramok, jelleggörbék (ha van)
 9. KIÉRTÉKELÉS, MINŐSÍTÉS: az eredmény összevetése az érvényes
    szabvány szerinti határértékkel; a végeredmény x = x̄ ± Δ alakban
10. Dátum, aláírás

A villamos biztonsági felülvizsgálati jegyzőkönyv

Ha nem tanműhelyben, hanem valós berendezésen mérsz, a jegyzőkönyv jogi dokumentum lesz. További kötelező elemei:

• a vizsgálat azonosítója, helye, időpontja, a megrendelő adatai;
• a berendezés adatai: névleges feszültség, hálózati rendszer (TN-C, TN-S, TT, IT), az áramütés elleni védelem módja;
• a vizsgálat típusa: első ellenőrzés vagy időszakos felülvizsgálat;
• a felelős felülvizsgáló neve és vizsgabizonyítványának száma;
• a vonatkozó szabványok, minősítési alapadatok;
• a szemrevételezéses és a műszeres vizsgálatok eredményei, részletes mérési adatokkal;
• a műszer adatai a „Kalibrálva:” bejegyzéssel;
• minősítő irat (megfelelőségi nyilatkozat).

A jogszabályi háttér

A VMBSZ további, ide tartozó rendelkezései:

(A pontszámok egy webes lekérésből származnak; a 38. és a 41. fejezet előtt a hatályos rendeletszöveggel tételesen egyeztetendők.)

Mintapélda 4.5 – Mérési jegyzőkönyv részlete

Egy egyszerű soros áramkörön (24 V tápegység, R₁ = 100 Ω, R₂ = 200 Ω) elvégzett mérés jegyzőkönyv-részlete. Figyeld meg, hogy minden oszlopnak funkciója van:

A számított értékek levezetése (2. fejezet) - FONTOS: a TÉNYLEGESEN MÉRT
tápfeszültségből (23,8 V) indulunk ki, nem a névleges 24 V-ból, mert a
tápegység is csak névleges értéket ígér, a valós leterhelt feszültség
mindig a ténylegesen mért érték:
   Re = R1 + R2 = 100 + 200 = 300 Ω
   I  = U / Re = 23,8 / 300 = 0,0793 A = 79,3 mA
   U1 = I · R1 = 0,0793 · 100 = 7,93 V
   U2 = I · R2 = 0,0793 · 200 = 15,87 V

A kiértékelés:
   U1 + U2 = 7,9 + 15,9 = 23,8 V = a mért tápfeszültség    OK
   (Kirchhoff huroktörvénye teljesül a mért értékekre is.)

   Az eltérések 0,4 % alatt maradnak, ami jóval a műszer
   specifikációján (±(0,5 % + 3 digit)) belül van
   -> a mérés eredményes, az áramkör a számítás szerint működik.

Ellenőrző kérdések

1. Mi a mérés definíciója, és miből áll a mérési eredmény? Miért nem eredmény az, hogy „4,7”?
2. Mi a különbség a közvetlen és a közvetett mérés között? Mondj egy-egy példát!
3. Magyarázd el a pontosság, a precizitás és a felbontás közti különbséget! Miért nem jelent négy tizedesjegy nagy pontosságot?
4. Hogyan kötjük be a feszültségmérőt és hogyan az árammérőt? Mi ennek a fizikai magyarázata?
5. Mi a műszer visszahatása? Mekkora legyen a feszültségmérő és mekkora az árammérő belső ellenállása, és miért?
6. Mekkora hibát okoz egy 400 kΩ belső ellenállású műszer egy 1 MΩ-os ellenálláson mérve? (Számold végig a 4.1 mintapélda alapján!)
7. Mi történik, ha az árammérőt párhuzamosan kötöd be? Sorolj fel négy szokást, amely ezt megelőzi!
8. Mit mér a lakatfogó, ha a fázist és a nullát együtt fogod be a pofába? Mire használható ez?
9. Miért kell az ellenállásmérést feszültségmentes és leválasztott áramkörön végezni? Mindkét okot nevezd meg!
10. Mikor használsz áramhelyes és mikor feszültséghelyes kapcsolást? Mi a döntés alapja?
11. Mi a három hibatípus? Melyik javítható korrekcióval és melyik nem?
12. Mire vonatkozik a pontossági osztály: a mért értékre vagy a méréshatárra? Mi ennek a gyakorlati következménye?
13. Egy 2,5-es osztályú, 100 V-os méréshatárú műszerrel 20 V-ot mérsz. Mekkora az abszolút és a relatív hiba?
14. Mit jelent a ±(0,5 % + 3 digit) specifikáció? Melyik tag dominál nagy méréshatáron kis mért értéknél?
15. Mi a mérési kategória, és mi a besorolás alapja? Sorold fel a négy kategóriát egy-egy épületvillamossági példával!
16. Miért nem egyenértékű a CAT III 600 V és a CAT II 1000 V? Mit mond erről a vizsgálógenerátor belső ellenállása?
17. Mit jelent az, hogy „a lánc a leggyengébb elemével egyenértékű” a mérési kategóriák szempontjából?
18. Mi a feszültségkémlelő háromlépéses szabálya, és melyik szabvány melyik pontja írja elő a kipróbálást?
19. Mekkora a legkisebb megengedett szigetelési ellenállás egy 230/400 V-os lakásbetáplálásnál, és mekkora vizsgálófeszültséggel mérjük?
20. Írd fel a hurokimpedancia védelmi feltételét, és magyarázd el minden tagját!
21. Miért kell a műszer ±30 %-os bizonytalanságát beszámítani a minősítésbe? Mutasd meg egy példával, hogy ez megváltoztathatja a végeredményt!
22. Sorold fel a mérési jegyzőkönyv tíz tartalmi elemét! Melyik a legfontosabb, és miért?
23. Mi a szerelői ellenőrzés, ki végzi, mikor, és melyik jogszabály írja elő?

Tudáspróba

1. Hogyan kell bekötni a feszültségmérőt? a) párhuzamosan a mérendő elemmel b) sorosan a fogyasztóval c) az áramkör megbontásával d) a védővezetőre

2. Egy 1,5-es osztályú, 250 V méréshatárú analóg műszerrel 60 V-ot olvasunk le. Mekkora az abszolút hiba? a) ±0,9 V b) ±1,5 V c) ±3,75 V d) ±9,0 V

3. Mire vonatkozik a pontossági osztály által megadott százalék? a) a mért értékre b) a kijelző felbontására c) a műszer belső ellenállására d) a méréshatárra (végkitérésre)

4. Melyik mérési kategória vonatkozik a fogyasztásmérő helyre és a főelosztóra? a) CAT I b) CAT II c) CAT III d) CAT IV

5. Melyik állítás IGAZ? a) A CAT II 1000 V jobb, mint a CAT III 600 V. b) A CAT-besorolás csak a műszerre vonatkozik, a mérővezetékre nem. c) A CAT III vizsgálógenerátorának belső ellenállása kisebb, mint a CAT II-é. d) A CAT I a legmagasabb biztonsági szint.

6. Mekkora a legkisebb megengedett szigetelési ellenállás egy 230/400 V-os áramkörnél, és mekkora vizsgálófeszültséggel mérjük? a) 1,0 MΩ, 500 V-on b) 0,5 MΩ, 250 V-on c) 0,25 MΩ, 500 V-on d) 1,0 MΩ, 1000 V-on

7. Mit mér a lakatfogó, ha a fázis- és a nullavezetőt együtt fogod be a pofájába? a) a fázisáramot b) a kétszeres áramot c) az eredő (szivárgó) áramot d) a nullavezető áramát

8. Egy B16-os kismegszakítóval védett körön mekkora a megengedett legnagyobb hurokimpedancia? (I_a = 5 · I_n, U₀ = 230 V) a) 1,44 Ω b) 2,875 Ω c) 14,4 Ω d) 80 Ω

9. Melyik mérést szabad feszültség alatt végezni? a) ellenállásmérés b) hurokimpedancia-mérés c) folytonosságmérés d) szigetelésiellenállás-mérés

10. Mennyi egy 3½ jegyű digitális kijelző legnagyobb kijelezhető száma? a) 999 b) 1999 c) 3999 d) 19999

11. Vezess le teljes számítást! Egy hurokimpedancia-mérés eredménye egy C10-es kismegszakítóval védett világítási körön Z_s = 3,2 Ω. A C karakterisztikánál a gyors kioldáshoz I_a = 10 · I_n. U₀ = 230 V. a) Teljesül-e a védelmi feltétel a mért értékkel? b) Mekkora a megengedett legnagyobb hurokimpedancia? c) Teljesül-e a feltétel a műszer ±30 %-os bizonytalanságának beszámításával is? d) Mit írnál a jegyzőkönyv „Értékelés” rovatába?

12. Egészítsd ki és indokold! Ha a multiméteren a piros vezeték az A-hüvelyben van, és így dugaszolóaljzatba dugod a mérőcsúcsokat, akkor __ történik, mert _. Ennek megelőzésére a munka végén ___.

Források

Amit a jegyzet szándékosan nem állít tényként: a padlók és falak szigetelési ellenállásának határértékeit (egyetlen forrásból igazolt – a 38. fejezetben elsődleges szabványforrásból pontosítandó); az RCD-s körökben használt mérőáram és mérési idő számadatait (egy forrás); a „durva hiba 50–100 %” nagyságrendet (egy forrás); a CAT III 600 V / CAT IV műszerajánlást (szakmai ajánlás, nem szabványi előírás); valamint a VMBSZ pontszámait (webes lekérésből származnak, a hatályos rendeletszöveggel egyeztetendők). Az MSZ EN 61010-2-030 pontos hatályos magyar címe sem volt igazolható.