A villamos rajz a szakma közös nyelve: ezen keresztül adja át a tervező a gondolatát a kivitelezőnek, és ez alapján találja meg a hibát évekkel később az, aki nem is látta az építést. Ez a fejezet megtanít rajzjelet olvasni, megkülönböztetni a rajztípusokat, felismerni a vezetőket a színükről, és rajz alapján összeállítani egy működő áramkört - a világítási alapkapcsolásoktól a kész kapcsolás ellenőrzéséig.
- 3.1 Miért rajzolunk? A villamos rajz mint közös nyelv
- 3.2 Rajzjelek és szabványi hátterük
- 3.3 A rajztípusok
- 3.4 Vezető-színjelölés és érazonosítás
- 3.5 Hivatkozási jelölések és készülék-betűjelek a gyakorlatban
- 3.6 Áramkör összeállítása banándugós és szerelőtáblás technológiával
- 3.7 Világítási alapkapcsolások
- 3.8 A kész kapcsolás szemrevételezéses ellenőrzése és kipróbálása
- Összefoglalás
- Ellenőrző kérdések
- Tudáspróba
- Források
3.1 Miért rajzolunk? A villamos rajz mint közös nyelv
Képzeld el, hogy egy szót sem tudsz spanyolul, mégis össze kell raknod egy bútort egy spanyol nyelvű leírásból. Reménytelennek tűnik – amíg meg nem látod, hogy a leírásban rajzok is vannak. A rajz átlépi a nyelvi határt.
Pontosan ez a szerepe a villamos rajznak is, csak nem országok, hanem emberek és évtizedek között. A rajz köti össze:
- a tervezőt és a kivitelezőt – a tervező nincs ott a helyszínen, a rajz beszél helyette;
- a kivitelezőt és az ellenőrt – az ellenőr a rajz és a valóság összevetéséből dolgozik;
- a kivitelezőt és a jövőbeli szerelőt – aki tíz év múlva keresi a hibát abban a lakásban, amelyet te szereltél, és akinek egyetlen fogódzója a dokumentáció;
- a szerelőt és a felhasználót – neki is át kell adni, mi hol van.
Az MSZ HD 60364-6 szerinti szemrevételezéses ellenőrzés kifejezetten vizsgálja többek között „a kapcsolási rajzok, figyelmeztető feliratok vagy más hasonló információk meglétét”, valamint „az áramkörök, túláramvédelmi eszközök, kapcsolók, csatlakozókapcsok stb. megjelölését”.
Vagyis ha nincs rajz, vagy nincs feliratozás, az nem hanyagság, hanem hiba, amit az ellenőrzésnél jegyzőkönyvbe kell venni. A jogszabályi oldalról ugyanez: a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat (a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet, módosította a 27/2020. (VII. 16.) ITM rendelet) az üzemeltetőnek átadandó dokumentumok között nevesíti „a villamos berendezések kezeléséhez, karbantartásához, javításához és hibakereséséhez szükséges villamos terveket (megvalósulási terv)”.
A VMBSZ szövege nem hivatkozik sem az IEC 61082 (dokumentumkészítés), sem az IEC 60617 (rajzjelek) szabványra. A jogszabály tehát a dokumentáció meglétét és tartalmát követeli meg, a formáját – hogy milyen jelekkel és milyen szerkezetben rajzolunk – viszont a szabványok rögzítik.
Ez a különbségtétel a szakma egészére jellemző, és a 3.2 alfejezetben, valamint a 14. fejezetben még visszatér.
Mit kell tudni egy rajzról, mielőtt olvasni kezded?
Mielőtt bármit értelmeznél, három kérdésre kell választ találnod a rajzon:
- Milyen típusú rajz ez? Működést mutat, bekötést, vagy elhelyezkedést? (3.3 alfejezet)
- Melyik szabvány jelrendszerét használja? (3.2 alfejezet)
- Mikori, és melyik változat? A feliratmezőben szerepel a dátum és a verziószám. Egy elavult terv alapján dolgozni ugyanolyan hiba, mint terv nélkül dolgozni.
3.2 Rajzjelek és szabványi hátterük
Szabványosított grafikai jel, amely egy villamos elemet, készüléket vagy funkciót képvisel a rajzon. A rajzjel nem a készülék képe, hanem a funkciójának jelölése – ezért néz ki egy 120 kg-os motor és egy 20 W-os ventilátormotor rajzjele pontosan ugyanúgy. (angolul: graphical symbol)
Az IEC 60617 szabvány
A villamos rajzjelek nemzetközi gyűjteménye az IEC 60617 – Graphical symbols for diagrams (Rajzjelek kapcsolási rajzokhoz). Ez ma már nem könyv, hanem adatbázis-formájú szabvány (IEC 60617 DB), amely több mint 1500 rajzjelet tartalmaz, letölthető rajzi formátumokban.
Nyolc szakterületet fed le:
1. vezetők 2. passzív elemek 3. félvezetők 4. villamosenergia-átalakítás 5. kapcsolókészülékek 6. mérőműszerek 7. távközlési eszközök 8. szerelési (telepítési) tervek
Az IEC Guide 108 szerint az IEC 60617 horizontális szabvány: nem egyetlen terméktípusra vonatkozik, hanem több műszaki bizottság szabványaira egyaránt.
A rajzjelek az IEC 60617 korábbi, nyomtatott részeiből (2–13. rész) származnak, ezeket egyesíti az online adatbázis. A villanyszerelő szempontjából a legfontosabb részek:
| Rész | Tárgya |
|---|---|
| 2. rész | jelelemek és kiegészítő (minősítő) jelek |
| 7. rész | kapcsolókészülékek, vezérlőkészülékek és védelmi eszközök |
| 11. rész | építészeti és topográfiai szerelési tervek rajzjelei |
A 11. rész azért kiemelt: az épületvillamossági alaprajzokon (elrendezési rajzokon) használt lámpatest-, kapcsoló- és dugaszolóaljzat-jelek ide tartoznak. Ezekkel a 14. fejezetben és a IV. részben fogsz sokat dolgozni.
A magyar átvételről a következőket sikerült hitelesen megállapítani:
- MSZ EN 60617-11:2000 – „Villamos rajzjelek. 11. rész: Építészeti és topográfiai létesítési tervek és rajzok (IEC 60617-11:1996)”. Az MSZT hivatalos Szabványkeresője szerint ennek a szabványnak a státusza visszavont (ellenőrizve: 2026-09-12). A visszavonás pontos napja nem ismert, ezért a jegyzet csak a státuszt közli.
- A magyar szakképzési anyagok a rajzjeleket hagyományosan az MSZ IEC 617-1 … MSZ IEC 617-13:1993 sorozatra hivatkozva ismertetik (ez az IEC 617, az IEC 60617 korábbi számozásának magyar honosítása).
- Hogy jelenleg létezik-e a teljes IEC 60617 adatbázisnak hatályos magyar átvétele, a jegyzet írásakor nem volt megállapítható – az MSZT keresője erre nem adott egyértelmű választ.
Amit ebből a gyakorlatban tudnod kell: a rajzjelek maguk nem változtak érdemben, a magyar tervek és katalógusok ma is ugyanezt a jelkészletet használják. A jegyzet ezért a nemzetközi IEC 60617 hivatkozást adja meg elsődlegesként, és a rajzjeleket saját rajzú, a szabvány geometriáját követő ábrákon mutatja be.
A legfontosabb rajzjelek
Az alábbi két ábra azokat a jeleket tartalmazza, amelyeket a képzés első hónapjaiban használni fogsz. Nem kell magolni őket: a rajzolvasás gyakorlásával néhány hét alatt beépülnek.
Két vezetékvonal metszéspontja a rajzon kétféle dolgot jelenthet:
- kötés nélküli kereszteződés: a két vezeték keresztezi egymást, de nincsenek összekötve;
- vezetékkötés: a két vezeték villamosan összeköttetésben van – ezt kitöltött pont jelöli a metszéspontban.
Ha nincs pont, nincs kötés. Ez a szakma egyik leggyakoribb rajzolvasási hibája, és egy elrontott bekötéshez vezet. Néhány régebbi rajzon a kötés nélküli kereszteződést „ugratással” (kis félkörrel) is jelölik – ez egyértelműbb, de a mai szabványos jelölés a pont jelenléte vagy hiánya.
Betűjelek: a rajzjel mellett álló azonosító
Egy rajzjel megmondja, mi az elem. De ha egy elosztóban hat kismegszakító van, valahogy meg kell tudni különböztetni őket. Erre való a hivatkozási jelölés.
Betű-szám azonosító, amely a rajzon és a valóságos berendezésen ugyanazt az objektumot jelöli.
Például az F3 betűjelű kismegszakító a rajzon és a feliratozott elosztóban is ugyanaz a készülék.
Az osztálykódokat az IEC 81346-2:2019 szabvány tartalmazza („Industrial systems, installations
and equipment and industrial products – Structuring principles and reference designations –
Part 2: Classification of objects and codes for classes”).
(angolul: reference designation)
A villanyszerelésben leggyakoribb osztálykódok:
| Betűjel | Az osztály jelentése (IEC 81346-2) | Tipikus villamos elem |
|---|---|---|
| E | sugárzó vagy hőenergia szolgáltatása | lámpatest, fűtőtest |
| F | közvetlen védelem veszélyes vagy nemkívánatos állapot ellen | olvadóbiztosító, kismegszakító, áram-védőkapcsoló |
| G | energia- vagy anyagáram indítása | generátor, akkumulátor, tápegység |
| K | jel- vagy információfeldolgozás | relé, mágneskapcsoló |
| M | mechanikai energia szolgáltatása hajtási célra | motor |
| P | információ megjelenítése | jelzőlámpa, mérőműszer |
| Q | energiaáram vezérelt kapcsolása | megszakító, kapcsoló, szakaszoló |
| R | mozgás vagy energiaáram korlátozása, stabilizálása | ellenállás, fojtótekercs |
| S | kézi működtetés jellé alakítása | nyomógomb, kapcsoló-kezelőszerv |
| T | energiaátalakítás az energiafajta megtartásával | transzformátor |
| W | vezetés, szállítás egyik helyről a másikra | vezeték, kábel, sín |
| X | objektumok összekötése | sorkapocs, csatlakozó, dugaszolóaljzat |
Ez a leggyakoribb félreértés. A K nem azt jelenti, hogy „relé”, hanem hogy „jel- vagy információfeldolgozás” – ezért K a relé és a mágneskapcsoló is. Az F nem „biztosító”, hanem „közvetlen védelem” – ezért F az olvadóbiztosító, a kismegszakító és az áram-védőkapcsoló is.
Ha a funkciót tanulod meg, nem kell listát magolni: az új készülékeket is be tudod sorolni. Van azonban egy fogas eset: a kapcsoló lehet Q (ha energiaáramot kapcsol, mint egy megszakító) vagy S (ha kézi működtetést alakít jellé, mint egy vezérlőáramköri nyomógomb). A döntés azon múlik, hogy fő- vagy vezérlőáramkörben van-e.
Mintapélda 3.1 – Betűjelek hozzárendelése
Egy lakáselosztó tervrajzán a következő elemek szerepelnek. Rendeld hozzájuk a helyes betűjelet!
| Elem | Betűjel | Indoklás |
|---|---|---|
| kismegszakító a konyhai körön | F | közvetlen védelem (túláram ellen) |
| áram-védőkapcsoló a fürdőszobai körön | F | közvetlen védelem (áramütés ellen) |
| impulzusrelé a lépcsőházi világításhoz | K | jelfeldolgozás (impulzusból állapotváltás) |
| sorkapocs a PE-sínen | X | objektumok összekötése |
| a bejárati mennyezeti lámpatest | E | sugárzó energia szolgáltatása |
| a kapcsoló, amellyel felkapcsolod | Q vagy S | főáramkörben Q, vezérlőáramkörben S |
| a leágazó áramkör vezetéke | W | vezetés egyik helyről a másikra |
| a csengőtranszformátor | T | energiaátalakítás azonos energiafajtán belül |
Melyik szabvány mit szabályoz?
Könnyű elveszni a szabványjelzetek között, ezért érdemes egy térképet a fejedben tartani:
| Szabvány / jogszabály | Mit szabályoz? |
|---|---|
| IEC 60617 | a rajzjeleket |
| IEC 61082-1 | a dokumentumok készítésének szabályait (rajzfajták, formai követelmények) |
| IEC 81346-2 | a betűjeleket (hivatkozási jelöléseket) |
| IEC 60445 | a kapcsok és a vezetők azonosítását (színek, betűjelek) |
| MSZ HD 60364 sorozat | a létesítést és az ellenőrzést (mit szabad megépíteni, és hogyan kell ellenőrizni) |
| VMBSZ (40/2017. NGM r.) | jogszabály: milyen dokumentációnak kell léteznie, és kinek kell átadni |
Az IEC 61082-1 – „Preparation of documents used in electrotechnology – Part 1: Rules” – „általános szabályokat ad a dokumentumok készítéséhez, és sajátos szabályokat számos dokumentumfajtához, mint például: (elvi) rajzok (áttekintő rajz, kapcsolási rajz, funkciórajz stb.), csatlakoztatási dokumentumok, szerelési dokumentumok stb.”
A jegyzet írásakor az MSZ EN 61082-1, az MSZ EN IEC 60445 és az MSZ EN IEC 81346-2 hatályos magyar jelzete és kiadási éve nem volt hitelesen megállapítható (az MSZT keresője nem adott rá egyértelmű választ, és a Heimdall-tár sem katalogizálta őket). Ugyanez vonatkozik a rajzlapok formai szabályaira gyakran hivatkozott MSZ ISO 5457 szabványra és a villamos mennyiségek betűjeleire vonatkozó MSZ EN 60027 sorozatra.
A jegyzet ezért a nemzetközi (IEC/EN) jelzeteket adja meg, és a magyar jelzetet csak ott, ahol az igazolt. Ha egy konkrét munkánál a pontos magyar jelzetre van szükséged, az MSZT Szabványkeresőjében (ugyintezes.mszt.hu) ellenőrizd.
3.3 A rajztípusok
Nem minden villamos rajz ugyanarra a kérdésre válaszol. A kezdő szerelő leggyakoribb hibája, hogy az elvi kapcsolási rajzot térképnek nézi, és keresi rajta, hogy a kapcsoló a fal melyik oldalán van. Nem fogja megtalálni – nem is arra való.
A rajztípus azt határozza meg, melyik kérdésre ad választ a rajz: a működésre, a bekötésre vagy az elhelyezkedésre. Ugyanaz az áramkör mindhárom nézetben ábrázolható, és egy rendes tervben mindhárom szerepel is.
| Rajztípus | Mit mutat? | Mit nem mutat? | Mikor használod? |
|---|---|---|---|
| Tömbvázlat (blokkvázlat) | a fő funkcionális egységeket téglalapokkal | a belső kapcsolatokat és az elemeket | koncepció, áttekintés |
| Elvi kapcsolási rajz | minden elemet és villamos kapcsolatot szabványos jelekkel | a tényleges elhelyezkedést és a hosszakat | a működés megértése, hibakeresés |
| Áramútterv (áramutas rajz) | a fő- és a vezérlőáramkört külön, az áram útját követve | a mechanikai elrendezést | vezérléstechnika, motorindítás |
| Bekötési rajz (huzalozási rajz) | a kapcsokat, sorkapcsokat, vezetékvégeket | a működési logikát | kivitelezés, bekötés |
| Elrendezési rajz | a részegységek, szerelvények helyét | a villamos kapcsolatok részleteit | szerelvényezés, elosztóépítés |
| Szerelési rajz | a helyet és a villamos kapcsolatot is | – | helyszíni szerelés |
Ehhez a hat rajztípushoz jön még két ábrázolásmód (egyvonalas és többvonalas – lásd lentebb), amelyek nem önálló rajztípusok, hanem bármelyik fenti típusra alkalmazhatók.
Ugyanazt a rajztípust különböző források más néven nevezik: az „áramútterv” másutt „áramutas rajz”, a „bekötési rajz” másutt „huzalozási rajz”, és van olyan magyar tananyag, amely 12 rajzfajtát különböztet meg, más pedig ötöt.
Ez a jegyzet a fenti hatos rajztípus-felosztást használja végig, kiegészítve a két ábrázolásmóddal, és a szinonimákat zárójelben adja meg. A mérvadó nemzetközi hivatkozás az IEC 61082-1 dokumentumfajta-felsorolása. Ha a gyakorlati helyeden más elnevezést hallasz, az nem feltétlenül hiba – kérdezz rá, melyik rajztípusra gondolnak.
Egyvonalas vagy többvonalas?
Ez a két fogalom nem külön rajztípus, hanem ábrázolásmód: bármelyik rajztípus lehet egyvonalas vagy többvonalas.
- Egyvonalas ábrázolásnál a párhuzamosan futó vezetőket egyetlen vonallal jelöljük, és a vezetők számát haránt vonalkákkal vagy számmal adjuk meg. Ez tömör, áttekinthető – ezért a fővezeték- és elosztótervek jellemzően egyvonalasak.
- Többvonalas ábrázolásnál minden vezetőt külön vonal jelöl. Ez részletes, tanulásra és bekötésre alkalmas – ezért a kapcsolási gyakorlatokon ezt használjuk.
A leggyakoribb kezdő hiba, hogy a tanuló az egyvonalas rajzon egyetlen vezetéket lát. Nem az van ott: az egy vonal mögött annyi vezető fut, amennyit a jelölés mond.
Egy tipikus magyar jelölés így néz ki egy háromfázisú betáplálásnál: 5×2,5 mm² – ez azt jelenti,
hogy a kábelben öt db 2,5 mm²-es ér fut (jellemzően L1, L2, L3, N, PE). Aki ezt egyetlen
vezetéknek olvassa, rossz kábelt fog rendelni.
Ugyanaz az áramkör három rajzon
A rajztípusok közti különbséget akkor érted meg igazán, ha ugyanazt az áramkört mindhárom nézetben megnézed. Az alábbi ábra egy egyszerű, egypólusú kapcsolós világítási kört mutat.
[JAVÍTVA 2026-09-13, lektor KRITIKUS (visszapótolt javítás): az a) egyvonalas rajz korábban lineáris láncot mutatott (elosztó – kötődoboz – kapcsoló – lámpahely), amelyben a lámpahely a kapcsolón keresztül kapta volna a táplálást, így az N és a PE nem jutott volna el hozzá. Ez ellentmondott a fejezet szövegének, az ábra b) és c) részének és a megoldókulcs 12. válaszának. Helyesen: a kötődobozból elágazó topológia – a kapcsoló felé 2 ér (L és L′), a lámpahely felé 3 ér (L′, N, PE).]
Figyeld meg a három rajz eltérő „üzenetét”:
- az a) egyvonalas rajz azt mondja meg, honnan hová megy az energia, és hány eret kell húzni – ebből tudsz anyagot rendelni;
- a b) áramútterv azt mondja meg, hogyan működik – ebből érted meg, hogy a kapcsoló a fázisvezetőt szakítja meg;
- a c) bekötési rajz azt mondja meg, melyik ér melyik kapocsra megy – ebből tudsz bekötni.
Amikor egy tervcsomagot kapsz a kezedbe, és nem tudod, melyik lapot nézd, tedd fel a kérdést:
Mit akarok megtudni? a működést -> elvi kapcsolási rajz / áramútterv a bekötést -> bekötési (huzalozási) rajz a helyet -> elrendezési rajz / alaprajz az energia útját -> egyvonalas rajz (fővezetékterv) a fő egységeket -> tömbvázlat
3.4 Vezető-színjelölés és érazonosítás
A vezetők színe nem dekoráció, hanem azonosítás – és a szakma egyik legszigorúbban szabályozott területe, mert az áramütés elleni védelem múlik rajta.
A vonatkozó szabvány az IEC 60445:2021 (7. kiadás): „Basic and safety principles for man-machine interface, marking and identification – Identification of equipment terminals, conductor terminations and conductors”. A hatálya szerint „általános szabályokat ad bizonyos színek vagy alfanumerikus jelölések alkalmazására a vezetők azonosítására, azzal a céllal, hogy elkerülhető legyen a félreérthetőség, és biztosított legyen a biztonságos üzemeltetés”.
| Vezető | Betűjel | Azonosító szín |
|---|---|---|
| Védővezető | PE | zöld-sárga kétszínű kombináció (kizárólag erre a célra) |
| Nulla- vagy középvezető | N, M | kék (ajánlottan világoskék) |
| Fázisvezetők (váltakozó áram) | L1, L2, L3 | barna, fekete, szürke |
| PEN-vezető | PEN | zöld-sárga a teljes hosszban + a kapcsoknál kiegészítő világoskék, vagy világoskék a teljes hosszban + a kapcsoknál kiegészítő zöld-sárga |
Az IEC 60445 szabvány (másodkézből vett hivatkozás, elsődleges forrásból nem megerősítve) a barna/fekete/szürke sorrendet a leggyakoribb gyakorlati konvencióként rögzíti L1/L2/L3-ra. Az MSZ HD 60364-5-51:2010 514.3. szakasza a nulla-/középvezetőre (kék) és a védővezetőre (zöld-sárga) kötelező színt ír elő, de a fázisvezetők egymás közti színsorrendjét NEM rögzíti mereven – akár egységes szín is használható mindhárom fázisra. A barna/fekete/szürke sorrend tehát bevett szakmai gyakorlat, nem kötelező szabványelőírás.
A szabvány a védővezetőre a zöld-sárga kombinációt írja elő, és kimondja, hogy ezt a kombinációt más célra nem szabad használni. Ez a szakma egyik abszolút szabálya:
- zöld-sárga vezetőt fázisként bekötni: tilos;
- zöld-sárga vezetőt nullavezetőként használni: tilos;
- kék vezetőt fázisként bekötni: nullavezetőt is tartalmazó áramkörben tilos (a kék ott a nulla-/középvezető azonosítója); nullavezető nélküli áramkörben a szabvány (514.3.4) megengedi a kék vezető fázisként való felhasználását – de ez a szakmai gyakorlatban félreértést okozhat, ezért kerülendő, ha van más szabad szín.
Miért ilyen szigorú ez? Mert a következő szerelő – vagy egy mentőegység – a színből fog következtetni. Ha a zöld-sárga vezetéken 230 V van, az halálos csapda.
A zöld-sárga jelölés geometriájára is van előírás: a két szín között éles határvonal van, és általában egyik jelzőszín felülete sem lehet kisebb az összterület 30 %-ánál. (Ez az előírás korábban az MSZ 172-1:1986 szabványban szerepelt, amelyet az MSZ 2364 sorozat hatálybalépésével 2003 körül felváltottak; a követelmény jelenlegi pontos szabványi helyét a jegyzet írásakor nem sikerült megerősíteni – a 30 %-os arány és az éles határvonal követelménye viszont a gyakorlatban változatlanul él.)
Az IEC 60445 kifejezetten megjegyzi, hogy a fázisvezetőkre megengedett színek felsorolása (fekete, barna, szürke) betűrendi, és nem jelöl előírt fázissorrendet. A szabvány rögzíti a szín-betű párosítást (L1 = barna, L2 = fekete, L3 = szürke), de azt nem, hogy a hálózat melyik generátorfázisa legyen az L1.
Gyakorlati következmény: ha egy háromfázisú motor forgásirányát kell beállítanod, nem a színek alapján döntesz, hanem fázissorrend-mérővel mérsz. Erről a 12. és a 28. fejezetben lesz szó.
Régebbi épületekben eltérő színkódok is előfordulhatnak – például olyan berendezés, ahol a védővezető nem zöld-sárga. Ezért a szakma egyik alapszabálya:
Régi hálózatot szín alapján soha ne minősíts. Mérj.
A feszültségmentesség ellenőrzése és a védővezető azonosítása mérési feladat, nem szemrevételezési – erről a 4., a 38. és a 39. fejezet szól.
Régebben két szabvány foglalkozott ezzel a témával: az IEC 60445 a kapcsok, az IEC 60446 a vezetők azonosításával. Az IEC 60446-ot visszavonták: a 4. kiadását 2010-ben beolvasztották az IEC 60445 5. kiadásába. Ma tehát egyetlen szabvány (IEC 60445 / MSZ EN IEC 60445) szabályozza mindkettőt.
Ha régebbi magyar szakcikkben MSZ EN 60445:2011 hivatkozást látsz, tudd, hogy azóta megjelent az IEC 60445:2021 (7. kiadás) – a magyar átvétel pontos jelzetét és dátumát a jegyzet írásakor nem sikerült megerősíteni.
3.5 Hivatkozási jelölések és készülék-betűjelek a gyakorlatban
A 3.2 alfejezetben megismerted az osztálykódokat. Most nézzük meg, hogyan állnak össze valódi azonosítóvá.
Egy teljes hivatkozási jelölés két részből áll:
-F3 |└─ sorszám: hányadik ilyen készülék a rendszerben └── osztálykód: milyen funkciójú a készülék
A kötőjel (illetve a szabvány szerinti előtagjel) azt jelzi, hogy termék-aspektusú jelölésről van szó. A gyakorlatban a bevezető szinten elég annyi, hogy a betű a funkciót, a szám a példányt azonosítja.
Mintapélda 3.2 – Egy lakáselosztó feliratozása
Egy kis lakáselosztóban a következő készülékek vannak, felülről lefelé:
| Pozíció | Készülék | Hivatkozási jelölés | Felirat az elosztón |
|---|---|---|---|
| 1. | főkapcsoló (2 pólusú) | Q1 | FŐKAPCSOLÓ |
| 2. | áram-védőkapcsoló, 40 A / 30 mA | F1 | ÁVK 30 mA |
| 3. | kismegszakító 10 A – világítás | F2 | VILÁGÍTÁS |
| 4. | kismegszakító 16 A – dugaszolóaljzatok, szoba | F3 | DUGALJ SZOBA |
| 5. | kismegszakító 16 A – dugaszolóaljzatok, konyha | F4 | DUGALJ KONYHA |
| 6. | kismegszakító 16 A – mosógép | F5 | MOSÓGÉP |
| 7. | PE-sín sorkapcsokkal | X1 | PE |
| 8. | N-sín sorkapcsokkal | X2 | N |
Mert a hibakeresés ezen múlik. Ha valaki telefonon azt mondja, hogy „az F4-es old ki”, akkor a
rajzból azonnal tudod, melyik körről van szó, anélkül hogy a helyszínen lennél. Ha viszont a
rajzon F4, az elosztón meg csak annyi áll, hogy „konyha”, akkor először meg kell fejtened a
megfeleltetést.
Az egyezés nem esztétika, hanem munkaidő – és az MSZ HD 60364-6 szerinti szemrevételezés kifejezetten vizsgálja „az áramkörök, túláramvédelmi eszközök, kapcsolók, csatlakozókapcsok stb. megjelölését”.
A sorkapocs mint a bekötési rajz kulcseleme
Sínre szerelhető, oldható villamos kötést biztosító kapocselem, amely a be- és kimenő vezetők rendezett csatlakoztatását teszi lehetővé. Az IEC 81346-2 szerinti osztálykódja X. A vonatkozó termékszabvány az IEC 60947-7-1:2025 („Low-voltage switchgear and controlgear – Part 7-1: Ancillary equipment – Terminal blocks for copper conductors”), amely a korábbi 2009-es kiadást váltja fel; a magyar MSZ-jelzet a jegyzet írásakor nem volt megerősíthető. (angolul: terminal block)
A sorkapocs nem „csak egy összekötés”. A számozott sorkapocs teszi követhetővé a bekötést: a bekötési rajz nem azt mondja, hogy „a barna vezeték a kapcsolóra megy”, hanem hogy „az X1:3 kapocsról az S1:L kapocsra”. Ez akkor is egyértelmű, ha az adott ér színe nem az, amit vártál.
Sok tanuló a szerelőtáblán „összefonja” a vezetékeket, és úgy érzi, gyorsabb. Aztán amikor hibát kell keresnie, semmit nem talál. A számozott sorkapocs 5 perccel több munka, és fél óra hibakeresést spórol – ez a szakmában is pontosan így van.
3.6 Áramkör összeállítása banándugós és szerelőtáblás technológiával
A programtanterv szó szerint ezt a két technológiát nevesíti: „Villamos kapcsolási rajz alapján egyszerű villamos áramköröket állít össze. Az áramköri elemeket a választott (banándugós, illetve szerelőtáblás) technológia szerint szakszerűen csatlakoztatja.”
4 mm-es banándugós mérővezetékekkel, csavarozás nélkül összeállítható oktatási áramkörépítő rendszer. Előnye, hogy gyorsan átépíthető, és a kötések nem igényelnek szerszámot – így a figyelem a rajz és az áramkör megfeleltetésére irányul, nem a szerelési kézügyességre. (angolul: banana-plug system)
Oktatási célú, sínnel és valós szerelvényekkel ellátott munkalap, amelyen igazi kapcsolókkal, sorkapcsokkal és lámpatestekkel építhető meg az áramkör. Előnye, hogy a valódi szerelési műveleteket gyakoroltatja: csupaszítás, érvéghüvely, kapocsba kötés, nyomatékos meghúzás. (angolul: training panel, mounting board)
A munka sorrendje – ettől soha ne térj el
Ez a sorrend nem tanári szeszély: pontosan ezt a logikát követi a szakmai gyakorlat és a vizsgaértékelés is.
1. A KAPCSOLÁSI RAJZ ELOLVASÁSA - milyen rajztípus? mit mutat és mit nem? - hány áramkör van, hány vezető fut hol? - hol vannak a kötések (pontok!) és hol a puszta kereszteződések? 2. ANYAGJEGYZÉK (elemlista) KÉSZÍTÉSE - minden szerelvény, vezeték, doboz, kötőelem tételesen - vezetékhossz becslése a nyomvonalból 3. A SZERELVÉNYEK ELHELYEZÉSE - az elrendezési rajz szerint, még bekötés nélkül - ellenőrzés: minden a helyén van-e, hozzáférhető-e 4. VEZETÉKEK ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS BEKÖTÉSE - méretre vágás, csupaszítás a kapocs hosszához igazítva - sodrott érnél érvéghüvely - SZÍNHELYES bekötés: PE zöld-sárga, N kék, L barna/fekete/szürke - kapcsok meghúzása 5. SZEMREVÉTELEZÉSES ELLENŐRZÉS (feszültség nélkül!) - lásd a 3.8 alfejezet ellenőrzőlistáját 6. MÉRÉS (még mindig feszültség nélkül) - folytonosság, rövidzár-vizsgálat ohmmérővel - védővezető-folytonosság 7. FESZÜLTSÉG ALÁ HELYEZÉS 8. MŰKÖDÉSPRÓBA - minden kapcsolóállás végigpróbálása
A tanulók többsége a 4. lépés után rögtön feszültség alá helyez, mert kíváncsi, működik-e. Ez három okból rossz:
- Veszélyes. Egy elnézett rövidzár feszültség alatt ívet és égési sérülést okoz.
- Drága. Egy rosszul bekötött készülék tönkremehet.
- Pontot veszítesz vele. A gyakorlati vizsgán a „villamos áramkör működőképessége” 25 %-ot ér (1. fejezet) – ha az áramkör a bekapcsoláskor kiveri a biztosítót, azt nem lehet visszacsinálni.
A feszültségmentes ellenőrzés ingyen van, és mindig megéri.
3.7 Világítási alapkapcsolások
Most jön az a néhány kapcsolás, amelyet minden villanyszerelő fejből tud, és amelyet a képzés gyakorlati részén sokszor meg fogsz építeni. A magyar gyakorlatban a szerelvényeket hagyományos számjelöléssel is azonosítják (a szám a szerelvényen és a katalógusban is szerepel).
| Szám | Elnevezés | Működés | Tipikus alkalmazás |
|---|---|---|---|
| 101 (1) | egypólusú kapcsoló (hazai szóhasználatban: egysarkú) | a fázisvezetőt (L) kapcsolja, 1 záróérintkező | egy világítási kör egy helyről; száraz helyiség (szoba, konyha, kamra) |
| 102 (2) | kétpólusú kapcsoló (kétsarkú) | az L-t és az N-t egyszerre szakítja meg | nedves helyiség; fix bekötésű készülék (bojler, klíma) leválasztása |
| 103 | hárompólusú kapcsoló | 3 együttműködtetett egypólusú kapcsoló | háromfázisú világítás, műhelyek |
| 105 (5) | csillárkapcsoló (kétáramkörös) | két független záróérintkező közös fázisról | osztott lámpatest (csillár 2+3 izzó), két kör egy helyről |
| 106 (6) | váltókapcsoló (alternatív kapcsoló) | 1 váltóérintkező; a kapcsolás 2 db 106-osból áll | egy kör két helyről: folyosó, kétbejáratú szoba |
| 106+6 | kettős váltókapcsoló | 2 váltóérintkező egy szerelvényben (6 bekötési pont) | két kör két-két helyről, helytakarékosan |
| 107 (7) | keresztkapcsoló | 2 váltóérintkező, 4 csatlakozópont; mindig két 106-os közé iktatva | egy kör kettőnél több helyről: lépcsőház, hosszú folyosó |
Ezek a számjelzések a magyar szakmai gyakorlatban és a katalógusokban élnek, három egymástól független forrás egybehangzóan közli őket – a szabványi eredetük azonban nem igazolt. Ez a gyakorlati használatot nem érinti (a szerelvényeken ott vannak a számok), de a jegyzet nem állítja róluk, hogy szabvány írná elő őket.
A jegyzet ezért a szabvány szerinti elnevezést használja elsődlegesen („egypólusú kapcsoló”), és a hazai köznyelvi nevet, illetve a számjelzést zárójelben adja meg („egysarkú”, „101-es”).
A vasszabály: a kapcsoló mindig a fázisvezetőt szakítsa meg
Az egypólusú kapcsoló mindig a fázisvezetőben (L) van, soha nem a nullavezetőben (N).
Miért? Mert ha a kapcsolót a nullába kötnéd, akkor kikapcsolt állapotban is feszültség maradna a lámpatesten. A lámpa nem világítana, tehát azt hinnéd, hogy nincs feszültség – és amikor izzót cserélsz, megfognád a fázist.
Ez az egyik legveszélyesebb, mégis viszonylag gyakori kivitelezési hiba. Az MSZ HD 60364-6 szerinti szemrevételezéses ellenőrzés kifejezetten vizsgálja, hogy „az egypólusú kapcsolóeszközök a fázisvezetőkben vannak”. Ha régi lakásban dolgozol, soha ne feltételezd, hogy ez rendben van – mérd meg.
Az egypólusú (101-es) kapcsolás
A legegyszerűbb kapcsolás. Bekötése:
A kötődobozból (vagy a lámpahelyről) a kapcsolóhoz: L (fázis) -> a kapcsoló bemeneti kapcsára a kapcsolt fázis vissza a lámpahelyre A lámpahelyre közvetlenül: N (nullavezető) PE (védővezető) Vezetékigény kapcsoló-ág: 2 ér (le a fázis, vissza a kapcsolt fázis)
Még akkor is, ha az adott lámpatest éppen II. érintésvédelmi osztályú, tehát nem igényel védővezetőt. A lámpatestet ugyanis a felhasználó bármikor lecserélheti egy fémházasra – és akkor a PE-nek ott kell lennie. Ez bevett szakmai óvatossági gyakorlat, nem egy konkrét szabványpont kötelező előírása (az A.52.1 b) megjegyzés a védővezető fektetési módjáról szól, nem erről a szabályról). A hibavédelem részleteit a 32–33. fejezet tárgyalja.
A váltókapcsolás (106-os): egy lámpa két helyről
Ez az első kapcsolás, amely tényleg „gondolkodtat”. Két váltókapcsolót használunk, és közéjük két vezetéket – a hazai szóhasználatban „játszóvezetéket” (közlekező eret) – húzunk.
Az első 106-os kapcsolóra: a FÁZIS érkezik (közös pont) A két kapcsoló között: 2 db játszóvezeték A második 106-os kapcsolóról: a KAPCSOLT FÁZIS megy a lámpára A lámpahelyre közvetlenül: N és PE
A működés lényege: mindegyik váltókapcsoló a közös pontját a két játszóvezeték egyike felé zárja. Ha mindkét kapcsoló ugyanazt a játszóvezetéket választja, a kör zárt és a lámpa világít; ha különbözőt, a kör nyitott és a lámpa nem világít. Ezért kapcsolható a lámpa bármelyik kapcsolóval, függetlenül a másik állásától.
Mintapélda 3.3 – A váltókapcsolás állapotai
Jelöljük a két kapcsoló állását 1-gyel és 2-vel (melyik játszóvezetéket választják). Írjuk fel az összes lehetséges esetet!
| S1 állása | S2 állása | A kör állapota | A lámpa |
|---|---|---|---|
| 1 | 1 | zárt (ugyanazon a vezetéken) | világít |
| 1 | 2 | nyitott | nem világít |
| 2 | 1 | nyitott | nem világít |
| 2 | 2 | zárt (ugyanazon a vezetéken) | világít |
Vedd észre: bármelyik kapcsoló átbillentése megváltoztatja az állapotot. Ez pontosan az, amit egy folyosón elvárunk – az egyik végén felkapcsolod, a másikon lekapcsolod.
Aki a 13. fejezetben eljut a digitális technikáig, felismeri: a váltókapcsolás igazságtáblája pontosan a kizáró-nem-vagy (XNOR) művelet – a lámpa akkor világít, ha a két kapcsoló állása MEGEGYEZIK. A gyakorlati villanyszerelés és a digitális logika itt találkozik – nem véletlenül szerepel mindkettő ugyanabban a képzésben.
A keresztkapcsolás (107-es): egy lámpa kettőnél több helyről
Ha kettőnél több helyről kell kapcsolni (lépcsőház, hosszú folyosó), a két 106-os közé iktatunk egy vagy több keresztkapcsolót. A keresztkapcsoló a két játszóvezetéket vagy egyenesen átvezeti, vagy keresztezi – innen a neve. Négy csatlakozópontja van.
Felépítés: 106-os --2 ér-- 107-es --2 ér-- [további 107-esek] --2 ér-- 106-os Kapcsolási helyek száma = 2 (a két 106-os) + a 107-esek száma
A gyakorlatban két-három keresztkapcsolónál több már nem gazdaságos: túl sok eret kell húzni, és a hibakeresés is nehézkes. Négy-öt kapcsolási helytől kezdve az impulzusrelés (lépcsőházi automatás) megoldás praktikusabb: ott minden kapcsolási helyre elég egy közönséges nyomógomb és egy vezérlőér. Az impulzusrelét a 25. fejezetben tárgyaljuk.
Mintapélda 3.4 – Hány kapcsolót és hány eret?
Egy háromszintes lépcsőházban minden szinten kapcsolni kell ugyanazt a világítást. Hány és milyen kapcsoló kell, és hány ér fut a kapcsolók között?
Kapcsolási helyek száma: 3 (földszint, 1. emelet, 2. emelet) Kapcsolók: a két SZÉLSŐ helyre: 2 db 106-os (váltókapcsoló) a KÖZBÜLSŐ helyre: 1 db 107-es (keresztkapcsoló) Összesen: 2 db 106 + 1 db 107 Erek a kapcsolók között: minden szomszédos kapcsolópár között 2 db játszóvezeték szakaszok száma: 2 (fsz-1. em. és 1. em.-2. em.) -> 2 · 2 = 4 ér a kapcsolók közötti szakaszokon Ezen felül: a fázis az első 106-oshoz: 1 ér a kapcsolt fázis az utolsó 106-osról: 1 ér N és PE a lámpahelyre: 2 ér Megjegyzés: gazdaságossági összevetésként ugyanez impulzusrelével 3 db nyomógombbal és 3 vezérlőérrel is megoldható lenne.
Egyéb szerelvény-tudnivalók
- Névleges adatok. A háztartási kapcsolók jellemző névleges adatai 230 V / 10 A. A vonatkozó termékszabvány az MSZ EN 60669-1:2018 („Switches for household and similar fixed electrical installations. Part 1: General requirements”).
- Védettség (IP-fokozat). Beltéri szerelvény jellemzően IP20, kültéri vagy nedves téri legalább IP44. Az IP-kód felépítését a 18. fejezet tárgyalja.
- Jelzőfényes (ellenőrzőfényes) kapcsoló. A jelzőfényen kikapcsolt állapotban is átfolyik egy kis áram, a szakirodalom szerint nagyságrendileg 3–4 mA. Hagyományos izzónál ez nem látszott; LED-fényforrásnál viszont derengést okozhat. (Ez a számadat gyakorlati tapasztalati érték, nem szabványi előírás – egyetlen forrásból származik.)
- Dugaszolóaljzat (2P+F). Bekötése: L, N és PE; a PE-érintkező a védőérintkezős aljzat földelőcsapja. Arról, hogy az L és az N melyik oldalra kerüljön, a jegyzet írásakor nem találtunk kötelező hazai szabályt – ez a jegyzet saját megállapítása, nem forrásolt tény; a helyi kivitelezői gyakorlat viszont célszerűen egységes legyen egy épületen belül.
- Kötések helye. Villamos kötést kizárólag kötődobozban vagy szerelvénydobozban szabad létesíteni (MSZ HD 60364-5-52, 526.5.). Sodrott vezetékvég csak érvéghüvellyel vagy arra alkalmas kapoccsal köthető (526.8.1.). Erről részletesen a 7. és a 18. fejezetben.
3.8 A kész kapcsolás szemrevételezéses ellenőrzése és kipróbálása
Elkészült a szerelés. Mielőtt bármit feszültség alá helyeznél, végig kell menni egy listán. Ez a lista nem házi szabály: az MSZ HD 60364-6 szerinti szemrevételezéses ellenőrzés pontjaiból származik, tehát ugyanaz, amit egy szerelői ellenőrzésnél is vizsgálnak.
Az elkészült villamos berendezés feszültségmentes állapotban, méréseket megelőzően végzett vizsgálata, amely azt állapítja meg, hogy a szerelés megfelel-e az előírásoknak. Mindig megelőzi a méréseket, és a hibák nagy részét már itt ki lehet szűrni.
Az MSZ HD 60364-6:2017 szerinti, ehhez a fejezethez leginkább kapcsolódó néhány ellenőrzési pont (a szabvány hatályos szövege szerint, [6.4.2.3.] h)/i)/j)/k)/l) pontja) – a teljes, tizenhat kötelező pontból álló listát a 38. fejezet tárgyalja részletesen:
[ ] a nulla- és a védővezető helyes megjelölése
[ ] a kapcsolási rajzok, figyelmeztető feliratok vagy hasonló
információk megléte
[ ] az áramkörök, túláramvédelmi eszközök, kapcsolók, csatlakozókapcsok
megjelölése
[ ] a kábel- és vezetékvégződések és csatlakozások megfelelősége
(kötések szorossága, épsége)
[ ] a földelőberendezések, védővezetők és csatlakozásaik kiválasztása
és szereléseNe fejből próbáld végigmenni rajta. Nyomtasd ki, és pipáld ki tételesen. A vizsgán is így fogsz dolgozni – és amikor a 38. fejezetben a teljes, tizenhat pontos listát is megtanulod, ez az öt pont már ismerős lesz.
Egy jó szokás: a listát a saját szereléseden és a társad szerelésén is végigvinni. Idegen munkában sokkal könnyebb észrevenni a hibát, és ez a szemlélet a szakmában is így működik – ezért van a négyszemközti ellenőrzés.
A tipikus hibák, amelyeket ez a lista kiszűr
| Hiba | Miért veszélyes / miért hiba? | Melyik ellenőrzési pont fogja meg? |
|---|---|---|
| A kapcsoló a nullavezetőben van | kikapcsolva is feszültség marad a lámpatesten | 2. pont |
| Zöld-sárga vezető fázisként bekötve | halálos csapda a következő szerelőnek | 1. pont |
| Kék vezető fázisként bekötve | ugyanaz | 1. pont |
| Laza kapocs | átmeneti ellenállás → melegedés → tűz | 3. pont |
| Túl hosszan csupaszított ér (csupasz réz látszik ki a kapocsból) | érintési és zárlatveszély | 3. pont |
| Két ér egy olyan kapocsban, amely egyre való | laza kötés, melegedés | 3. pont |
| Hiányzó feliratozás az elosztón | a hibakeresés lehetetlen, ellenőrzési hiba | 6. pont |
| Hiányzó PE a lámpahelyen | a hibavédelem nem működik | 7. pont |
A feszültség alá helyezés és a működéspróba
Ha a szemrevételezés és a feszültségmentes mérés (folytonosság, rövidzár-vizsgálat) rendben van, következhet a feszültség alá helyezés.
1. Szólj mindenkinek, aki a munkaterületen tartózkodik. 2. Először a védelmi eszközt (kismegszakítót) kapcsold be, és figyeld, nem old-e ki azonnal. 3. Ha kiold: AZONNAL kapcsold vissza ki, és keresd meg az okot feszültségmentes állapotban. Ne próbálkozz újra és újra. 4. Ha nem old ki: próbáld végig a kapcsoló MINDEN állását. Váltókapcsolásnál mind a négy kombinációt (lásd a 3.3 mintapéldát). 5. Ellenőrizd, hogy a lámpa mindig a várt állapotban van-e. 6. Végül: kapcsold ki, és jegyezd fel a dokumentációba, hogy a működéspróba megtörtént.
Hogy egy kapcsolás működik, az nem jelenti azt, hogy biztonságos. A rosszul bekötött védővezető mellett a lámpa ugyanúgy világít; a nullába kötött kapcsoló mellett is ki-be kapcsol a fény. A működéspróba tehát csak az egyik fele az ellenőrzésnek – a másik fele a szemrevételezés és a mérés.
A teljes, szabvány szerinti szerelői ellenőrzés (szigetelési ellenállás, védővezető-folytonosság, hurokimpedancia, RCD-vizsgálat) a 38. fejezet anyaga, a mérőműszerek használata pedig a 4. fejezeté.
Készíts magadnak egy kétoszlopos kártyalapot: a bal oldalra rajzold le a 3.1 és a 3.2 ábra rajzjeleit sorszámozva, a jobb oldalra írd fel a megnevezésüket és az IEC 81346-2 szerinti betűjelüket. Hajtsd be a lapot, és két hétig naponta egyszer próbáld ki magad – előbb a jelről a névre, aztán a névről a jelre. Ez a fajta feladat közvetlenül szerepel az ágazati alapvizsga írásbelijén („Villamos kapcsolási rajz értelmezése”, 15 %).
Adott egy váltókapcsolós (106-os) világítási kör egyvonalas rajza. Rajzold meg ugyanezt többvonalas (áramutas) formában, majd készíts hozzá bekötési rajzot a szerelvénydobozok számozott kapcsaival. Ellenőrizd a saját rajzodat: a kapcsolók a fázisvezetőben vannak-e? Elmegy-e a PE minden lámpahelyre?
Fényképezd le (vagy kérj a gyakorlati vezetődtől) egy elosztó bekötését, és jelöld meg azokat a vezetőket, amelyek színjelölése szabálytalan lenne. Tipikus hibák, amiket keress: zöld-sárga vezető fázisként vagy nullaként használva; kék vezető fázisként bekötve; jelöletlen ér. Feszültség alatti berendezés fedelét ne nyisd ki – csak már szétszerelt, feszültségmentes oktatótáblán vagy meglévő fényképen dolgozz.
Összefoglalás
A villamos rajz a szakma közös nyelve: összeköti a tervezőt, a kivitelezőt, az ellenőrt és a jövőbeli szerelőt. A meglétét jogszabály (VMBSZ, 40/2017. NGM r.) írja elő, a formáját szabványok rögzítik, és a szemrevételezéses ellenőrzés kifejezetten vizsgálja a rajzok és a feliratozás meglétét.
A rajzjelek nemzetközi gyűjteménye az IEC 60617 (adatbázis-szabvány, több mint 1500 jel, nyolc szakterület); az épületvillamossági alaprajzok jelei a 11. részhez tartoznak. A magyar MSZ EN 60617-11:2000 státusza visszavont; a teljes sorozat hatályos magyar átvétele a jegyzet írásakor nem volt megállapítható, ezért a jegyzet a nemzetközi jelzetet adja meg. A rajzon a kitöltött pont jelenti a vezetékkötést; pont nélkül a kereszteződés csak keresztezés.
A betűjeleket az IEC 81346-2 adja, és funkciót, nem terméktípust jelölnek: E lámpatest, F védelmi eszköz, K relé és mágneskapcsoló, M motor, Q kapcsolókészülék, S kezelőszerv, T transzformátor, W vezeték, X sorkapocs és csatlakozó.
Hat rajztípust különböztetünk meg (tömbvázlat, elvi kapcsolási rajz, áramútterv, bekötési, elrendezési és szerelési rajz), plusz két ábrázolásmódot (egyvonalas és többvonalas), amelyek bármelyik rajztípusra alkalmazhatók. Mindegyik más kérdésre válaszol: a működésre, a bekötésre vagy a helyre. Az egyvonalas rajzon a vezetők számát jelölés adja meg – aki egy vezetéket lát rajta, rossz anyagot rendel.
A vezetők azonosító színe (MSZ HD 60364-5-51 514.3.): PE zöld-sárga, N kék kötelezően, PEN kettős jelöléssel; a fázisvezetők (L1/L2/L3) szokásos gyakorlati sorrendje barna/fekete/szürke, de ezt a szabvány mereven nem írja elő. A zöld-sárga kombinációt más célra használni tilos. A szín nem helyettesíti a mérést: régi berendezésben eltérő színkód is előfordulhat.
Áramkör-összeállításnál a sorrend kötött: rajz olvasása → anyagjegyzék → elhelyezés → bekötés → szemrevételezés → feszültségmentes mérés → feszültség alá helyezés → működéspróba. Az 5. és a 6. lépés kihagyása veszélyes, drága és pontveszteség.
A világítási alapkapcsolások hazai számjelzései: 101 egypólusú, 102 kétpólusú, 103 hárompólusú, 105 csillár, 106 váltó, 107 kereszt. A vasszabály: az egypólusú kapcsoló mindig a fázisvezetőt szakítsa meg, soha nem a nullát. A váltókapcsolás két 106-osból és két játszóvezetékből áll; a keresztkapcsoló mindig két 106-os közé kerül. Kettő-három keresztkapcsolónál több helyett impulzusrelés megoldás gazdaságosabb. Minden lámpahelyre PE-t is kell vinni.
A kész kapcsolás szemrevételezéses ellenőrzése az MSZ HD 60364-6:2017 tizenhat pontja szerint történik (a 38. fejezet tárgyalja mindet), feszültségmentesen. Hogy egy kapcsolás működik, az nem bizonyítja, hogy biztonságos.
Ellenőrző kérdések
- Sorolj fel négy szereplőt, akiket a villamos rajz összeköt! Miért nem elég a szóbeli átadás?
- Mi a különbség aközött, amit a jogszabály (VMBSZ) és amit a szabvány (IEC 60617, IEC 61082) ír elő a dokumentációról?
- Mi az IEC 60617, hány rajzjelet tartalmaz, és mely nyolc szakterületet fedi le? Melyik része tartalmazza az épületvillamossági alaprajzok jeleit?
- Mi a státusza az MSZ EN 60617-11:2000 szabványnak, és mit közöl a jegyzet a visszavonás időpontjáról?
- Hogyan jelöli a rajz a vezetékkötést, és hogyan a kötés nélküli kereszteződést? Miért fontos ez?
- Mit jelöl a hivatkozási jelölés betűje és mit a száma? Miért lehet ugyanaz a betűjel egy relén és egy mágneskapcsolón?
- Rendeld hozzá a helyes betűjelet: lámpatest, kismegszakító, motor, transzformátor, sorkapocs, vezeték, jelzőlámpa, nyomógomb!
- Nevezz meg hat rajztípust, és mondd meg mindegyikről egy mondatban, mire való!
- Mi a különbség az egyvonalas és a többvonalas ábrázolás között? Mit jelent az
5×2,5 mm²jelölés? - Melyik három rajztípuson ábrázolnád ugyanazt a világítási kört, és mit tudnál meg mindegyikből?
- Add meg a PE-, az N- és a három fázisvezető azonosító színét! Melyik szabvány írja elő?
- Hogyan jelölhető a PEN-vezető? Add meg mindkét szabványos változatot!
- Miért tilos a zöld-sárga vezetőt más célra használni? Mi a zöld-sárga jelölés geometriai követelménye?
- Miért nem lehet a fázissorrendet a vezetékszínekből megállapítani?
- Sorold fel az áramkör-összeállítás nyolc lépését a helyes sorrendben! Melyik kettőt hagyják ki a leggyakrabban, és miért veszélyes ez?
- Mi a 101-es, a 102-es, a 106-os és a 107-es kapcsoló elnevezése, működése és tipikus alkalmazása?
- Miért kell az egypólusú kapcsolót a fázisvezetőbe kötni? Mi történik, ha valaki a nullába köti?
- Hogyan működik a váltókapcsolás? Írd fel a négy lehetséges kapcsolóállás-kombinációt és a lámpa állapotát!
- Hány 106-os és hány 107-es kapcsoló kell öt kapcsolási helyhez? Mikor érdemesebb impulzusrelét használni?
- Sorold fel az MSZ HD 60364-6 szerinti szemrevételezéses ellenőrzés hét, ehhez a fejezethez tartozó pontját!
- Miért nem elég a működéspróba annak igazolására, hogy egy szerelés biztonságos?
Tudáspróba
1. Mit jelent a rajzon két vezetékvonal metszéspontjában lévő kitöltött pont? a) kötés nélküli kereszteződés b) villamos vezetékkötés c) mérési pont d) földelési pont
2. Melyik IEC 81346-2 osztálykód tartozik a kismegszakítóhoz? a) F b) E c) K d) Q
3. Melyik szabvány szabályozza a vezetők azonosító színeit? a) IEC 60617 b) IEC 61082-1 c) IEC 81346-2 d) IEC 60445
4. Mi a védővezető (PE) azonosító színe? a) zöld-sárga b) kék c) barna d) fekete
5. Melyik rajztípusból derül ki, hogy melyik ér melyik kapocsra megy? a) tömbvázlat b) elrendezési rajz c) bekötési rajz d) egyvonalas rajz
6. Hány váltókapcsoló (106-os) és hány keresztkapcsoló (107-es) kell négy kapcsolási helyhez? a) 4 db 106-os b) 2 db 106-os és 2 db 107-es c) 3 db 106-os és 1 db 107-es d) 1 db 106-os és 3 db 107-es
7. Melyik vezetőt szakítsa meg az egypólusú kapcsoló? a) a nullavezetőt (N) b) a védővezetőt (PE) c) a fázisvezetőt (L) d) a fázis- és a nullavezetőt egyszerre
8. Hány ér fut a két váltókapcsoló között egy 106-os kapcsolásban? a) 1 b) 2 c) 3 d) 4
9. Melyik lépés következik közvetlenül a bekötés után a helyes munkasorrendben? a) feszültség alá helyezés b) működéspróba c) anyagjegyzék készítése d) szemrevételezéses ellenőrzés
10. Melyik NEM szerepel az MSZ HD 60364-6 szerinti, ebben a fejezetben tárgyalt szemrevételezési pontok között? a) a vezetők csatlakozásainak megfelelősége b) a kapcsolási rajzok és feliratok megléte c) a lámpatest fényárama és színhőmérséklete d) a védővezetők megléte és megfelelősége
11. Egészítsd ki és indokold! Ha egy régi lakásban zöld-sárga vezetéket találsz egy kapcsolódobozban, akkor __ feltételezned, hogy az védővezető, mert _. A helyes eljárás: ___.
12. Rajzold le! Készítsd el egy egypólusú (101-es) kapcsolós világítási kör áramúttervét (többvonalas ábrázolásban), a fázis-, a nulla- és a védővezető helyes színjelölésének feltüntetésével, majd írd mellé, hány eret kell húzni a kötődoboz és a kapcsoló, illetve a kötődoboz és a lámpahely között.
Források
| # | Forrás | Hol |
|---|---|---|
| 1 | IEC 60617 „Graphical symbols for diagrams” – adatbázis-szabvány, több mint 1500 rajzjel, nyolc szakterület, IEC Guide 108 szerinti horizontális szabvány; a 2., 7. és 11. rész tárgya | kutatas/02-aramkor-abrazolasa.md 2.1 szakasz, [F2], [F32] |
| 2 | MSZ EN 60617-11:2000 „Villamos rajzjelek. 11. rész: Építészeti és topográfiai létesítési tervek és rajzok (IEC 60617-11:1996)” – státusz: Visszavont. Forrás: MSZT hivatalos Szabványkereső (ugyintezes.mszt.hu), ellenőrizve 2026-09-12; Heimdall-tárban nincs katalogizálva (id 618). A visszavonás pontos napja nem ismert. | ALLAPOT.md záró kör (2026-09-12); kutatas/00-megerositendo-lista.md 02. témakör, 292. sor |
| 3 | MSZ IEC 617-1 … MSZ IEC 617-13:1993 – a rajzjelek magyar honosítása, ahogy a magyar szakképzési anyagok hivatkozzák | kutatas/02-aramkor-abrazolasa.md 2.1 szakasz, [F16], [F17], [F25] |
| 4 | IEC 61082-1 „Preparation of documents used in electrotechnology – Part 1: Rules” – a dokumentumkészítés szabályai és a dokumentumfajták felsorolása | kutatas/02-aramkor-abrazolasa.md 2.2 szakasz, [F3] |
| 5 | IEC 81346-2:2019 – a hivatkozási jelölések osztálykódjai (E, F, G, K, M, P, Q, R, S, T, W, X), teljes cím és hatály; magyar megerősítés a Q/F/K/M megfeleltetésre | kutatas/02-aramkor-abrazolasa.md 2.1 és 3.2 szakasz, [F4], [F5], [F21] |
| 6 | IEC 60445:2021 (7. kiadás) – a vezetők azonosító színei (6.2.2., 6.2.3., 6.3.2. szakasz) és az 5.2. szakasz szín-betű hozzárendelése (L1 = barna, L2 = fekete, L3 = szürke, N = kék, PE = zöld-sárga); az IEC 60446 beolvasztása 2010-ben | kutatas/02-aramkor-abrazolasa.md 2.3 és 3.1 szakasz, [F1], [F28], [F36]; kutatas/00-megerositendo-lista.md 02. témakör, 100., 151. és 300. sor (lezárva 2026-09-03) |
| 7 | MSZ HD 60364-5-51:2010, 514.3. szakasz (MEE Villamos Biztonsági Munkabizottság emlékeztetője) – nulla-, védő- és PEN-vezető jelölése; MSZ 172-1:1986 zöld-sárga geometria (a szabványt az MSZ 2364 sorozat 2003 körül felváltotta) | kutatas/02-aramkor-abrazolasa.md 2.3 és 3.1 szakasz, [F6]; kutatas/00-megerositendo-lista.md 02. témakör, 153. és 301. sor |
| 8 | MSZ HD 60364-6 – a szemrevételezéses ellenőrzés e fejezethez tartozó pontjai (szó szerinti felsorolás) | kutatas/02-aramkor-abrazolasa.md 2.5 szakasz, [F7] |
| 9 | VMBSZ – 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet, módosította a 27/2020. (VII. 16.) ITM rendelet; 2.2., 2.3./26. és 30. pont; a rendelet nem hivatkozik az IEC 61082/60617 szabványokra | kutatas/02-aramkor-abrazolasa.md 2.4 szakasz, [F8], [F9], [F10] |
| 10 | Rajztípusok táblázata és a magyar terminológiai eltérés dokumentálása (12 rajzfajtás és öt rajztípusos felosztás); egyvonalas/többvonalas megkülönböztetés és az 5×2,5 mm² jelölés |
kutatas/02-aramkor-abrazolasa.md 3.3 szakasz és 1. szakasz, [F16], [F17], [F18], [F19], [F22] |
| 11 | Világítási alapkapcsolások számjelölése (101/102/103/105/106/106+6/107), működésük és alkalmazásuk – három független forrással igazolva; a számjelzések szabványi eredete nem igazolt | kutatas/25-kapcsolok-szerelvenyezes.md 2. szakasz, [TOTH], [MEGA], [NIVE-2]; ellenőrzési napló 2. tétel |
| 12 | Bekötési szabályok: a kapcsoló a fázisvezetőt szakítsa meg (3 forrás); 106-os két játszóvezetéke; 107-es két 106-os közé, 4 pont; armatúrához PE kötelező; kötés csak dobozban, érvéghüvely sodrott érhez ([SZ-52] 526.5., 526.8.1., A.52.1 b) | kutatas/25-kapcsolok-szerelvenyezes.md 3. szakasz, ellenőrzési napló 4., 5., 9. tétel |
| 13 | Szerelvények adatai: 230 V / 10 A, MSZ EN 60669-1:2018 termékszabvány (lezárva 2026-09-02, Heimdall-tár id 544); IP20 beltér / IP44 kültér; jelzőfényes kapcsoló 3–4 mA (egyforrású, tapasztalati érték); 2–3-nál több keresztkapcsoló helyett impulzusrelé (2 forrás, 2026-09-02) | kutatas/25-kapcsolok-szerelvenyezes.md 2. és 4. szakasz, ellenőrzési napló 6., 7., 8. tétel |
| 14 | Sorkapocs termékszabványa: IEC 60947-7-1:2025 (a 2009-es kiadást váltja); a magyar MSZ-jelzet nem megerősített | kutatas/02-aramkor-abrazolasa.md 1. szakasz (részben lezárva 2026-09-03) |
| 15 | Programtanterv 3.3.1.6.2 és 3.3.1.6.3 („Villamos áramkör ábrázolása”, „Villamos áramkör kialakítása”), a banándugós és szerelőtáblás technológia szó szerinti megnevezése; KKK 6.2 6. sorszám | kutatas/00-programtanterv-teljes-szoveg.txt; kutatas/00-KKK-teljes-szoveg.txt; kutatas/02-aramkor-abrazolasa.md fejléc |
Amit a jegyzet szándékosan nem állít tényként: az MSZ EN 61082-1, az MSZ EN IEC 60445, az MSZ EN IEC 81346-2, az MSZ ISO 5457 és az MSZ EN 60027 hatályos magyar jelzetét és kiadási évét; az MSZ EN 60617 sorozat teljes hatályos magyar átvételének meglétét; az MSZ EN 60617-11 visszavonási napját; a 101/102/105/106/107 számjelzések szabványi eredetét; a zöld-sárga színgeometria jelenlegi szabványi helyét; a dugaszolóaljzat L/N-elrendezésének szabályozottságát (ez a jegyzet saját megállapítása); valamint a banándugós oktatórendszerek feszültség- és áramkorlátait. Ezek egy része a következő kutatási körben, az MSZT Szabványkeresőjéből, illetve gyártói dokumentációból pótolható.