01. fejezet – A szakma, a képzés és a vizsgarendszer

1.1 Mit csinál a villanyszerelő?

Kapcsold fel a villanyt abban a szobában, ahol most ülsz. Ez az egyetlen mozdulat egy egész láncot indít el: a kapcsolóból a vezeték a lámpatestig visz, onnan vissza a kötődobozba, a kötődobozból a lakáselosztóba, az elosztóból a fogyasztásmérőn át a csatlakozóvezetékre, onnan a közcélú hálózatra. Ezt a láncot – az utolsó dugaszolóaljzattól a mérőhelyig – a villanyszerelő építi meg. És ami legalább ennyire fontos: ő felel azért, hogy a lánc egyik pontján se történjen baj akkor sem, ha valami elromlik benne.

Kezdjük a legelején: mit jelent maga a szakmanév, hivatalosan?

Ezeket az adatokat nem egy tankönyvíró találta ki, hanem egy hivatalos dokumentum rögzíti, amelyre a jegyzet során még nagyon sokszor fogunk hivatkozni:

A KKK mellett egy másik dokumentum is szabályozza a képzésedet, csak más szemszögből:

A szakma alapadatai egy táblázatban

Három sort érdemes külön is kiemelni a táblázatból.

Az egyik a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat. Ez nem formaság: ebben a szakmában magasban, létrán, állványon, szűk helyen és feszültség közelében dolgozunk, gyakran por- és zajterhelés mellett. Aki ezt a vizsgálatot nem teljesíti, azt a képzésbe nem lehet felvenni.

A másik a FEOR-szám, vagyis a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerének kódja. Ez mondja meg, milyen munkakörbe vesznek fel a bizonyítványoddal. Nézd meg jól: mindhárom szakmairányhoz ugyanaz a három FEOR-szám tartozik. Ez azt jelenti, hogy a bizonyítványod munkaerőpiaci értéke szempontjából nem az számít, melyik szakmairányt végezted el – a szakma egységes.

A harmadik az egybefüggő szakmai gyakorlat. Ez nem opció és nem „nyári munka”: a teljesítése a szakmai vizsgára bocsátás feltétele (1.6 alfejezet).

Mit fogsz csinálni a munkahelyeden?

A KKK 2. pontja szakmairányonként külön leírja a munkaterületet. Mivel ez a jegyzet az Épületvillamosság szakmairányra fókuszál (a miértet az 1.2 alfejezet adja meg), nézzük meg tételesen, mit sorol fel a KKK 2.2 pontja. A listát nem kell most értened – minden szakszót sorra bevezetünk a következő fejezetekben –, de érdemes végigolvasni, mert ez a lista adja a jegyzet teljes tartalmi vázát:

• digitális és papíralapú dokumentáció alapján villamos és mechanikai kötéseket készít (→ 7. és 14. fejezet);
• épületek villamos hálózatának villamos alapszerelését végzi, kialakítja az épület villamos áramköreit (→ 18., 21., 22. fejezet);
• lakóépület csatlakozó vezetéket és fogyasztásmérő helyet létesít (→ 20. fejezet);
• villamos biztonságtechnikai eszközöket kiválaszt, telepít, üzembe helyez (→ 31–39. fejezet);
• kábelösszekötést és kábelvégelzárást készít kisfeszültségű kábelen (→ 19. fejezet);
• létesítmények villamos kábelhálózatát létesíti, berendezéseit telepíti, és elkészíti a megvalósulási dokumentációt (→ 19. és 41. fejezet);
• villamos gépet helyez üzembe (→ 27. és 28. fejezet);
• dokumentáció alapján fotovoltaikus (napelemes) berendezést szerel, összhangban az (EU) 2018/2001 irányelv IV. melléklet 6. pont d) alpontja szerinti ismeretekkel és kulcskompetenciákkal (→ 29. fejezet);
• épületvillamos áramkörökhöz tartozó villamos elosztót szerel, ipari elosztó hálózatot, fővezeték- és kábelhálózatot épít ki (→ 21. fejezet);
• ipari és kommunális épületek intelligens villamos vezérlő és szabályozó berendezéseit, erősáramú hálózatát szereli, üzembe helyezi, és a kezelését betanítja (→ 25. és 26. fejezet);
• világítási berendezéseket szerel, üzembe helyez (→ 23. és 24. fejezet).

Ha ezt a felsorolást egyetlen mondatba kellene sűríteni: az épületvillamossági villanyszerelő az épület teljes villamos hálózatát megépíti, üzembe helyezi és dokumentálja – a közcélú hálózati csatlakozástól az utolsó szerelvényig –, és felel azért, hogy ez a hálózat biztonságos, szabványos és ellenőrizhető legyen.

Figyelj fel a lista utolsó előtti elemére: „kezelését betanítja”. A szakma tehát nem ér véget a szereléssel. Az a villanyszerelő, aki nem tudja elmagyarázni a megrendelőnek, hogyan működik, amit beépített, a munka egy részét nem végezte el.

A részszakma: Villamosipari előkészítő

A KKK a teljes szakma mellett egy részszakmát is nevesít. Ez rövidebb képzés, kisebb jogosultsággal, de valódi, önálló kimenet – érdemes tudni róla, mert a képzési út elején néha ez a reális első lépés.

A részszakma tartalma a KKK 10.2 szerint az anyagkiválasztás, a védőcsőtípusok (MŰ I, MŰ III) felismerése, a szerelvény- és szerelődobozok ismerete, a gépi szerszámok (fúrógép, horonymaró, porszívó, sarokcsiszoló) használata és munkavédelme, valamint a villamosipari kéziszerszámok rendeltetésszerű használata. Ez a jegyzet I. és III. részének (1–8. és 15–19. fejezet) egy jól körülhatárolt szelete – tehát a részszakmára is ebből a jegyzetből lehet készülni, csak nem az egészből.

A felelősség: élet és vagyon

Ez a szakma azért különleges, mert a hibáiért nem a megrendelő elégedetlensége a büntetés, hanem egy ember élete vagy egy épület leégése. A villamos energia nem látszik, nincs szaga, nem ad figyelmeztetést, és a rosszul megépített hálózat is működik – a lámpa világít, a konnektor ad áramot. A hiba pontosan addig nem derül ki, amíg valaki hozzá nem ér valamihez, vagy amíg a rossz kötés fel nem melegszik annyira, hogy meggyújtsa a fát a fal mögött.

Ez nem retorika. A magyar jogrend éppen ezért nem az egyéni óvatosságra bízza a kockázat kezelését: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (röviden: Mvt.) kötelezettségeket ír elő, mégpedig mindkét oldalra. A részletes tárgyalás a 8. fejezet feladata, de két szabályt már most ismerned kell.

Az első a munkavállaló alapkötelezettsége: csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban szabad munkát végezni, a munkavédelmi szabályok és utasítások megtartásával, a munkaeszköz biztonságos állapotáról meggyőződve, az egyéni védőeszközt rendeltetésszerűen használva – és a veszélyt jelző rendellenességet azonnal jelenteni kell.

A második az, amiről kezdőként a legkevesebbet hallani, pedig a legfontosabb:

1.2 A három szakmairány: melyiket tanulod, és miért ezt?

A Villanyszerelő szakmának a KKK 1.4 pontja szerint három szakmairánya van. A szakmairány nem külön szakma: a bizonyítványod ugyanarról a 4 0713 04 07 azonosítójú szakmáról szól, ugyanazokkal a FEOR-számokkal – de a szakirányú oktatás második fele és a szakmai vizsga tartalma eltér.

Mit csinál a három szakmairány? (KKK 2.1–2.3 alapján)

Mind a három szakmairány munkaterületi leírása tartalmaz közös magot: a villamos és mechanikai kötések készítését, a lakóépület csatlakozó vezetékét és fogyasztásmérő helyét, a kábelmunkát, a villamos gép üzembe helyezését és a fotovoltaikus berendezés szerelését. Ez nem véletlen: a szakmai vizsga projektfeladatának egy teljes vizsgarésze (a direkt mérőhely kialakítása) mindhárom szakmairányon gyakorlatilag azonos (1.6 alfejezet).

Miért az Épületvillamosságra fókuszál ez a jegyzet?

Három okból.

1. Ez a legtöbb tanulót érintő szakmairány, mert ez fedi le azt a munkát, amelyet a lakossági és a kereskedelmi-ipari épületszerelésben végeznek – a hazai villanyszerelői munkaerőpiac legnagyobb szelete.
2. Ez tartalmazza a legtöbb közös elemet. Amit egy épületvillamossági villanyszerelő tud, abból a másik két szakmairány anyagának jelentős része is érthető; fordítva ez kevésbé igaz.
3. A programtanterv szerint az Épületvillamosság szakmairányhoz is kötelező a Villamos készülékek és berendezések 1. (180 óra) és a Villamos hálózatok 1. (180 óra) tanulási terület. Ez összesen 360 óra a másik két szakmairány anyagából – ezért a jegyzetben ez a két terület nem „kitekintés”, hanem teljes értékű fejezet: a 27. (Villamos gépek és készülékek) és a
4. (Villamos energiaellátás és hálózatok).

1.3 Erősáram és gyengeáram; a feszültségszintek nagyságrendje

A köznyelv „villanyszerelőnek” hívja azt is, aki konnektort cserél, és azt is, aki riasztót vagy hálózati kábelt szerel. Szakmailag azonban a villamos technika két nagy területre oszlik aszerint, hogy a villamos jel mire való.

A KKK 2.2 pontja az Épületvillamosság szakmairányról kifejezetten azt írja, hogy „ipari és kommunális épületek intelligens villamos vezérlő és szabályozó berendezéseit, erősáramú hálózatát szereli”. A szakma tehát erősáramú alapokon áll, de a gyengeáramú technika ismerete nélkül ma már nem lehet épületautomatikát szerelni – ezért van a jegyzetben önálló elektronikai (13.) és épületautomatikai (26.) fejezet.

A feszültségszintek

Ennél sokkal fontosabb – és sokkal pontosabban meghatározott – a feszültségszintek szerinti felosztás, mert ehhez konkrét biztonsági szabályok, védőeszközök és jogosultságok kapcsolódnak. A programtanterv az ágazati alapoktatás „Villamos biztonságtechnika” témakörében (PT 3.3.1.6.4) kifejezetten kéri ezeknek a szinteknek az ismeretét.

(Az MSZ 1 szerinti felosztás. Vigyázz: a szakmában és a köznyelvben a „kisfeszültség” szó mást jelent – erről mindjárt.)

Miért éppen 50 V a határ? Mert az emberi test ellenállása feszültségfüggő. Körülbelül 50 V alatt jórészt a bőr ellenállása határozza meg, mekkora áram folyik át rajtad; e fölött a bőr gyakorlatilag „átüt”, és a test belső, jóval kisebb ellenállása veszi át a szerepet. Az áram tehát nem lineárisan nő a feszültséggel, hanem egy ponton túl ugrásszerűen. Ez az élettani határ áll a szabvány mögött, és ugyanez az 50 V tér vissza a védelmi feltételekben is (31–35. fejezet).

Két fontos pontosítás, amelyet érdemes már most rögzíteni:

• Az 50 V AC / 120 V DC érték hosszú behatási időre vonatkozik, felnőttekre. Gyermekekre és haszonállatokra a szigorúbb 25 V AC / 60 V DC érték érvényes.
• Különleges helyiségekben ennél is szigorúbb határ él: fürdőhelyiség 1-es zónájában 25 V AC / 60 V DC SELV/PELV, a 0-s zónában (a kád vagy a zuhanytálca belsejében) 12 V AC / 30 V DC SELV. Ezt a 33. fejezet részletezi.

A hálózat névleges feszültsége

A magyar közcélú kisfeszültségű hálózat névleges feszültsége 230 / 400 V, 50 Hz. A kettős szám azt jelenti, hogy egy fázisvezető és a nullavezető között 230 V, két fázisvezető között viszont 400 V mérhető – hogy pontosan miért éppen ekkora az arány, azt a 12. fejezetben, a háromfázisú rendszereknél vezetjük le.

Számold ki, mit jelent ez a gyakorlatban:

230 V ±10 %  →  alsó határ 230 · 0,9 = 207 V
                felső határ 230 · 1,1 = 253 V

400 V ±10 %  →  alsó határ 400 · 0,9 = 360 V
                felső határ 400 · 1,1 = 440 V

Ha tehát a mérőhelyen 244 V-ot mérsz, az belefér a szabványos sávba, nem hiba. A 198 V már ettől lényegesen távolabb van, de a minősítése nem ebből a névleges ±10 %-os értékből következik: a ténylegesen szolgáltatott feszültség minőségét külön szabvány (MSZ EN 50160) írja elő, más, aszimmetrikus tűréssel – innen derül ki, mikor kell ezt az elosztói engedélyesnek jelezni. A részletek a 11. fejezetben.

A feszültségszintek hierarchiájának felső végéről annyit érdemes tudni, hogy Magyarországon a legnagyobb átviteli feszültségszint a 750 kV-os szint. A hálózatot feladat szerint kooperációs, alap-, főelosztó-, közép- és kisfeszültségű elosztóhálózatra osztjuk. Az egyes szintek jellemző feszültségértékeit és a hálózat felépítését a 40. fejezet tárgyalja; itt csak a nagyságrendet kellett látnod: az erőműtől a konnektorodig a feszültség több lépcsőben, nagyságrendekkel csökken.

1.4 A képzés felépítése: az alapoktatástól a szakmai vizsgáig

A magyar szakképzés kétlépcsős. Először egy ágazati alapoktatás következik, amely még nem a konkrét szakmáról, hanem az ágazat közös alapjairól szól, majd erre épül a szakirányú oktatás, amely már kifejezetten a villanyszerelő szakmára – ezen belül a választott szakmairányra – készít fel. Mindkét szakaszt vizsga zárja.

A programtanterv szerint a „Műszaki alapozás” tanulási terület két tantárgyból áll, összesen 558 óra terjedelemben. Mindkét tantárgy órakeretének legalább 50 %-át gyakorlati helyszínen kell lebonyolítani.

Villamos alapismeretek tantárgy – 288 óra

Gépészeti alapismeretek tantárgy – 270 óra (mindkét képzési formában azonos)

Két megfigyelés a táblázatokhoz. Az egyik: a mérés és dokumentálás 108 órát kap – ez az egész alapozás legnagyobb egybefüggő témaköre, és jól mutatja, mennyire fontos a szakmában a mérés. A másik: a Projektmunka 90 órás témakörről a programtanterv kifejezetten kimondja, hogy „egy projekt az ágazati alapvizsga gyakorlati részének előkészítését is szolgálhatja” – ez tehát a felkészülésed legfontosabb gyakorlati blokkja.

A képzés útja lépésről lépésre

1. Ágazati alapoktatás („Műszaki”) – 558 óra, az alapkészségek megszerzése.
2. Ágazati alapvizsga – írásbeli + gyakorlati. Ez a végső eredményed 20 %-át adja.
3. Szakirányú oktatás – a választott szakmairány tantárgyai: elektrotechnika, ipari elektronika, villamos dokumentáció, villamos biztonságtechnika, munkavédelem, épületvillamosság 1–2., villamos készülékek és berendezések 1., villamos hálózatok 1.
4. Egybefüggő szakmai gyakorlat teljesítése (szakképző iskolai oktatásban 140 óra, kizárólag szakmai vizsgára felkészítésben 160 óra).
5. Portfólió elkészítése és leadása a vizsgaközpontnak (legkésőbb a vizsga előtt 10 nappal).
6. Szakmai vizsga: központi interaktív vizsga + projektfeladat. Ez a végeredmény 80 %-a.

Egy dolgot mindjárt tisztázzunk, mert sok félreértés van körülötte. A KKK a vizsgakövetelményeket szabályozza: mit kérnek, mennyi ideig tart, hány százalékot ér. Az eljárási szabályokat – hogy mikor kell letenni az alapvizsgát, ki ül a bizottságban, hányszor lehet javítani, hogyan lesz az eredményből osztályzat – nem a KKK, hanem a szakképzésről szóló törvény és annak végrehajtási rendelete (12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet) tartalmazza.

1.5 Az ágazati alapvizsga

Az ágazati alapvizsga két vizsgatevékenységből áll, és a KKK szerint mindkettőt lényegében ugyanarra a munkadarabra és ugyanarra a kapcsolásra építik.

Mindkét vizsgatevékenység önállóan eredményes, ha a megszerezhető összes pontszám legalább 40 %-át eléred. Az értékelés százalékos formában történik. A vizsgára bocsátás egyetlen feltétele az ágazati alapoktatásban való részvétel.

Az írásbeli vizsga (90 perc, 30 %)

A KKK 7.2.2 pontja kimondja, hogy az írásbeli vizsgán „a gyakorlati vizsgán elkészítendő, szerelendő alkatrészekkel, illetve összeállítandó villamos kapcsolással összefüggő feladatokat kell megoldani”. Vagyis az írásbeli és a gyakorlati ugyanaz a feladat két nézetből: előbb leírod, megrajzolod és kiszámolod, utóbb legyártod és beméred. Ez a felkészülésre nézve azt jelenti, hogy nem érdemes az elméletet és a gyakorlatot külön tanulni.

A hat feladattípus és a súlyuk (KKK 7.2.5):

(A jobb oldali oszlop saját levezetés: az írásbeli belső súlya szorozva a 30 %-kal. A KKK ezt így nem közli.)

Nézzük meg, mit takarnak ezek a címkék, mert kezdőként a puszta megnevezésekből nehéz elképzelni a feladatot. A KKK 7.2.2 pontja szerint:

• Műhelyrajz készítése. Egy térhatású (3D) ábra alapján kell elkészítened a gyártandó alkatrész rajzát a szükséges nézetekkel. Minimális elvárás: sík felületek, külső vagy belső hengeres felületek és menetek ábrázolása, valamint a méretek megadása a műszaki rajz szabályai szerint.
• Villamos kapcsolási rajz értelmezése. Kapott kapcsolási rajz alapján kell válaszolnod az áramkör működésére vonatkozó feleletválasztós és/vagy feleletalkotós kérdésekre.
• Gyártástechnológia. Egy alkatrész gyártási technológiájával és gyártási sorrendjével kapcsolatos feladatok: melyik szerszám, melyik eszköz, milyen előgyártmány, milyen műveletek, milyen sorrendben.
• Szakmai számítás. A KKK három típust nevez meg tételesen: (1) az előgyártmány darabolás előtti hosszának meghatározása; (2) a hajlított lemezalkatrész hajlítás előtti hosszának meghatározása; (3) feszültség, áramerősség, ellenállás és eredő ellenállás meghatározása egyszerű áramkörben.
• Mérés, ellenőrzés. 3D ábra alapján le kell írnod a darab mérését, ki kell választanod a mérőeszközt, meg kell határoznod az elfogadható méretet, és minősítened kell a munkadarabot; továbbá le kell írnod a villamos kapcsoláson elvégzendő mérést és a mérési pontokat.
• Munkavédelem. A munkadarab gyártása és a villamos kapcsolás elkészítése során betartandó érintésvédelmi és munkavédelmi szabályok, valamint az alkalmazandó egyéni és egyéb védőeszközök.

A feladatlap tartalmazhat feleletválasztós, feleletalkotós, számításos, rajzkészítési és rövid válaszokat igénylő kifejtős feladatokat is.

A gyakorlati vizsga (240 perc, 70 %)

A 240 perces gyakorlati vizsgán a KKK 7.3.2 szerint a következőket kell elvégezned:

1. egyszerű geometriájú alkatrészek elkészítése: darabolás, reszelés, fúrás, menetkészítés, méretellenőrzés, a munkadarabok értékelése megfelelőség szempontjából;
2. szerelési ábra szerint az alkatrészek összeszerelése;
3. összeállítási rajz alapján a villamos alkatrészek elhelyezése;
4. kapcsolási rajz alapján a villamos bekötés elkészítése;
5. mérési jegyzőkönyv készítése adott alkatrészről (szükség esetén mérési utasítás szerint);
6. villamos mérések (feszültség, áramerősség, ellenállás) elvégzése.

A mérési jegyzőkönyvnek a KKK 7.3.2 szerint kötelezően tartalmaznia kell:

1. a rajz szerint megadott méreteket és a tűrések szerinti határméreteket
2. a tanuló által mért gyártási méretet
3. a tanuló értékelését a gyártott alkatrész megfelelőségéről
4. a villamos paraméterek mért értékeinek rögzítését és kiértékelését

Az értékelés szempontjai és arányai (KKK 7.3.5):

(A jobb oldali oszlop saját levezetés a 70 %-os súlyból.)

1.6 A szakmai vizsga: interaktív vizsga és projektfeladat

A szakmai vizsgára bocsátásnak három feltétele van (KKK 8.11):

1. a portfólió elkészítése és leadása a vizsgaközpontnak a vizsga megkezdése előtt legalább 10 nappal (a vizsgaközpont ennél korábbi időpontot is meghatározhat);
2. valamennyi előírt képzési évfolyam eredményes teljesítése;
3. az egybefüggő szakmai gyakorlat eredményes teljesítése.

Maga a vizsga két vizsgatevékenységből áll:

Mindkettő önállóan akkor eredményes, ha legalább 40 %-ot elérsz. Az időtartamok és az arányok mindhárom szakmairányon azonosak.

A központi interaktív vizsga (90 perc, 30 %)

Ez egy 90 perces, számítógépes feladatsor, amelyet központilag állítanak össze, és központi javítási-értékelési útmutató alapján értékelnek. A négy vizsgarészből egybefüggő feladatsor készül – tehát nem külön blokkokban kapod meg őket.

A KKK 8.12.2 pontosan leírja a feladattípust is: „A számításos feladatok egyszerű számolással elvégezhető műveleteket jelentenek, feleletválasztásos feladatokból állnak. A nem számításos feladatok feleletválasztós, igaz-hamis feladatokat jelentenek. Minden esetben az interaktív vizsgarendszer által előre megadott válaszlehetőségek közül kell kiválasztani a megfelelő válasz(oka)t.”

A négy vizsgarész és az arányuk (KKK 8.12.5):

(A „Súly a teljes szakmai vizsgán” oszlop saját levezetés a 30 %-os súlyból; a KKK így nem közli.)

Az egyes vizsgarészek tartalma a KKK 8.12.2 szerint, az Épületvillamosság szakmairányon:

I. vizsgarész – Alkatrész és anyagismeret

• különböző kábelszerkezetek és a szerkezeti elemek szerepével kapcsolatos feladat;
• épületvillamos kiviteli dokumentáció alapján alkatrész- és anyagjegyzék készítése;
• listából, adott feladathoz kéziszerszámok, munkaeszközök kiválasztása.

II. vizsgarész – Technológiai ismeret

• kábelfektetési technológiával kapcsolatos feladat;
• háromfázisú motorindítási, forgásirányváltási mágneskapcsolós megoldások rajzainak kiegészítése;
• alapszerelési technológiával és annak kialakítási lehetőségeivel kapcsolatos feladat;
• rekonstrukciós vagy megszüntetési munkával kapcsolatos feladat.

III. vizsgarész – Számítási feladatok

• egy szabványos keresztmetszetű csatlakozó vezeték kiválasztása számítással, a feszültségesés, a terhelhetőség, valamint a terhelhetőséget befolyásoló tényezők figyelembevételével;
• fogyasztók teljesítmény- és energiaigényének, jellemzőinek meghatározása.

IV. vizsgarész – Villamos biztonsági ismeret (40 %)

• a feszültségmentesítés, valamint egy lakóépület szerelői ellenőrzésének lépéseivel kapcsolatos feladat;
• rajz alapján a villámvédelmi kialakítás főbb részeinek felsorolása, vagy a kialakított túlfeszültség-védelmi megoldások és fokozatok ismertetése;
• rajz alapján az áramütés elleni védelmi megoldások és a védelemben szerepet játszó eszközök azonosítása;
• a fotovoltaikus rendszerek kialakításával kapcsolatos feladat.

A projektfeladat (300 perc, 70 %)

Ez a vizsga súlypontja: egy 300 perces, összefüggő gyakorlati munkanap, amelyben szerelsz, mérsz, dokumentálsz és megvéded a portfóliódat. A három vizsgarész:

A II. vizsgarész tárgya a KKK 8.13.2 szerint papír- vagy digitális dokumentáció alapján az alábbi kialakítások valamelyikének megvalósítása:

• be- és elmenő vezetékezés falon kívüli és/vagy falba süllyesztett technológiával fogyasztásmérő hely kialakításához, lakás főelosztó bekötése;
• építmények ideiglenes ellátásához szükséges berendezések, hálózatrészek kialakítása; építési terület (külső-belső) villamos erőátviteli és világítási hálózatának kialakítása;
• világításvezérlés kialakítása, szabályzó és/vagy vezérlő elemek szerelése;
• főelosztó szekrény kialakítása, hiba- és túláramvédelmi eszközök felszerelése, túlfeszültség-védelmi eszköz felszerelése, hibavédelem kialakítása, leágazó áramkörök bekötése;
• épületvillamos kábelezés vagy vezetékezés kialakítása süllyesztett vagy falon kívüli technológiával;
• épületvillamos vagy ipari elektromos eszköz, berendezés csatlakoztatása és funkcionális tesztelése, mérő-, kapcsoló- vagy vezérlőeszközök beépítése.

Értékelése (KKK 8.13.5), összesen 40 %:

A III. vizsgarész tárgya egyfázisú vagy háromfázisú direkt mérés kialakítása dokumentáció alapján, az alábbiak valamelyikével:

• kábeles és/vagy szabadvezetékes be- és elmenő vezeték, falon kívüli és/vagy falba süllyesztett technológiával, lakás főelosztó bekötése;
• mérőszekrény felszerelése, fogyasztásmérő elhelyezése, túláramvédelmi eszközök felszerelése, túlfeszültség-védelmi eszköz felszerelése, áramütés elleni védelem kialakítása, méretlen fővezeték bekötése szekrénybe, mért fővezeték bekötése egy lakás főelosztóba, főelosztó szekrény kialakítása.

Értékelése (KKK 8.13.5), összesen 40 %:

Nézd meg jól ezt a táblázatot: egyetlen tétel, az áramütés elleni védelem, a projektfeladat 20 %-át adja – négyszer annyit, mint a mérőszekrény felszerelése. És mint a következő alfejezetben látni fogod, ez a tétel ennél is többet nyom a latban.

Melyik vizsgarész mennyit ér valójában?

A vizsgarészek százalékai önmagukban félrevezetők, mert egymásba ágyazódnak: a projektfeladat III. vizsgarészének 40 %-a nem a végeredmény 40 %-a, hanem a projektfeladaton belüli 40 %. A tényleges súlyt úgy kapod meg, hogy összeszorzod a beágyazott arányokat.

Mintapélda 1.1 – A projektfeladat III. vizsgarészének tényleges súlya

Adat:
  a szakmai vizsga súlya a végeredményben ................  80 %  ->  0,80
  a projektfeladat súlya a szakmai vizsgán belül .........  70 %  ->  0,70
  a III. vizsgarész súlya a projektfeladaton belül .......  40 %  ->  0,40

Számítás:
  p = 0,80 · 0,70 · 0,40 = 0,224

Eredmény:
  a III. vizsgarész a végső eredmény 22,4 %-át adja.

Mintapélda 1.2 – Az áramütés elleni védelem tényleges súlya

A KKK 8.13.5 pontjában az „áramütés elleni védelem kialakítása” tétel mellett 20 % áll. Mennyi ez a végeredményben?

Sokan itt esnek bele az első csapdába, és így számolnak:

HIBÁS gondolatmenet:
  "a 20 % a III. vizsgarészen belül értendő, a III. vizsgarész pedig 40 %"
  p = 0,80 · 0,70 · 0,40 · 0,20 = 0,0448  ->  4,48 %

Ez azért hibás, mert a KKK 8.13.5 pontjában felsorolt értékelési szempontok súlyai a projektfeladat egészére vonatkoznak, nem az egyes vizsgarészeken belüli 100 %-ra. Ezt könnyű ellenőrizni: a III. vizsgarész négy szempontjának súlya 5 + 5 + 20 + 10 = 40 %, ami éppen a III. vizsgarész súlya; és mind a három vizsgarész szempontjai együtt 20 + 40 + 40 = 100 %-ot adnak ki. Ha a 20 % a vizsgarészen belül értendő volna, akkor a III. vizsgarész szempontjai 40 helyett 100 %-ra jönnének ki.

A helyes számítás tehát:

HELYES:
  a szakmai vizsga súlya a végeredményben ................  80 %  ->  0,80
  a projektfeladat súlya a szakmai vizsgán belül .........  70 %  ->  0,70
  az áramütés elleni védelem súlya a projektfeladaton ....  20 %  ->  0,20

  p = 0,80 · 0,70 · 0,20 = 0,112  ->  11,2 %

Ellenőrzés: a III. vizsgarész 22,4 % (Mintapélda 1.1), ezen belül
az áramütés elleni védelem a 20/40 arány szerint a fele:
  22,4 % · (20/40) = 11,2 %   -- egyezik.

Vagyis egyetlen értékelési tétel a végső bizonyítványod 11,2 %-át adja – és ugyanez a tétel az, amelyben az elkövetett hiba a teljes vizsgát érvényteleníti (1.7 alfejezet).

Mintapélda 1.3 – A teljes súlytérkép

Számoljuk ki mind a nyolc elem tényleges súlyát a végeredményben. A két kiindulási arány: ágazati alapvizsga 20 %, szakmai vizsga 80 % (KKK 8.17); a szakmai vizsgán belül interaktív vizsga 30 %, projektfeladat 70 % (KKK 8.12.4, 8.13.4).

(Saját levezetés a KKK 7.2.4, 7.3.4, 8.12.4, 8.13.4, 8.13.5 és 8.17 pontjaiban közölt arányokból; a KKK ilyen összesített értékeket nem tartalmaz. Az összeg ellenőrzése: 22,4 + 22,4 + 14,0 + 11,2 + 9,6 + 6,0 + 4,8 + 4,8 + 4,8 = 100,0.)

A tanulság világos, és három mondatban összefoglalható:

1. A két legnagyobb súlyú elem a projektfeladat II. és III. vizsgarésze, egyenként 22,4 %-kal. Ehhez jön az ágazati alapvizsga gyakorlati része 14 %-kal. A kézzel végzett, mért és dokumentált munka a végeredményed közel 59 %-át adja – ezért nem lehet ezt a szakmát kizárólag könyvből megtanulni.
2. A portfólió 11,2 %-ot ér – többet, mint az egész interaktív vizsga bármelyik vizsgarésze. Mégis ez az az elem, amelyet a legtöbben az utolsó pillanatra hagynak (1.8 alfejezet).
3. A biztonságtechnika önmagában 9,6 % (interaktív IV.) + 11,2 % (áramütés elleni védelem a projektfeladatban) = 20,8 %, és ehhez jön még, hogy a II. vizsgarész hibavédelmi és túlfeszültség-védelmi tételei is ide tartoznak. Ez a szakma egyötöde – plusz a kizáró szabály.

Mintapélda 1.4 – Egy vizsgázó eredménye

Egy vizsgázó a következő eredményeket érte el: ágazati alapvizsga írásbeli 58 %, gyakorlati 76 %; központi interaktív vizsga 52 %; projektfeladat 68 %.

a) Mennyi az ágazati alapvizsga és mennyi a szakmai vizsga eredménye külön-külön?

Ágazati alapvizsga:
  0,30 · 58 % + 0,70 · 76 % = 17,4 % + 53,2 % = 70,6 %

Szakmai vizsga:
  0,30 · 52 % + 0,70 · 68 % = 15,6 % + 47,6 % = 63,2 %

b) Mennyi a végeredmény a KKK 8.17 szerinti 20/80 beszámítással?

Végeredmény:
  0,20 · 70,6 % + 0,80 · 63,2 % = 14,12 % + 50,56 % = 64,68 %  ~  64,7 %

c) Eredményes-e a vizsga?

Mind a négy vizsgatevékenység külön-külön eléri a 40 %-os küszöböt (58, 76, 52, 68), tehát ebből a szempontból nincs akadály. Azt viszont, hogy a 64,7 %-os végeredményből milyen érdemjegy lesz, a KKK nem szabályozza – ezt a 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet tartalmazza, amelynek szövege a jegyzet írásakor nem állt rendelkezésre. Az érdemjegyhatárokat mindig a saját vizsgaközpontodnál ellenőrizd.

1.7 ⭐ A kizáró szabály: az áramütés elleni védelem

Van a KKK-ban egyetlen mondat, amely minden más szabálytól különbözik. Nem pontlevonásról szól, nem arányról, nem küszöbről:

Érdemes végiggondolni, miért éppen ez a szabály került a követelménybe. Az áramütés elleni védelem az a rendszer, amely megakadályozza, hogy a villamos berendezés érintésekor – akár normál üzemben, akár egy szigetelési hiba után – veszélyes áram folyjon át az emberi testen. Ha ez hibás, a berendezés attól még működik: a lámpa világít, a konnektor ad áramot, a mérő méri az energiát.

A hiba nem látszik. Egészen addig, amíg valaki hozzá nem ér a készülék fémházához.

Ezért nem lehet ezt a hibát „részben elfogadni”. Egy méretpontatlanság kevesebb pontot ér; egy hibás védővezető-bekötés életveszélyt jelent – és nem a vizsgázó, hanem egy jövőbeli, ártatlan harmadik személy életét.

Ennek a szabálynak a visszahatása a jegyzet szerkezetére is látszik. Az egész V. rész (31–39. fejezet) a biztonságtechnikáról szól, ezen belül:

• a 31. fejezet az áram élettani hatásáról és az alapvédelemről,
• a 32. és 33. fejezet a hibavédelemről (a táplálás önműködő lekapcsolása, TN, TT, IT rendszerek; további védelmi módok, EPH, különleges helyiségek),
• a 34. fejezet az áram-védőkapcsolóról (RCD),
• a 35. fejezet a túláram- és zárlatvédelemről,
• a 36. és 37. fejezet a villámvédelemről és a túlfeszültség-védelemről,
• a 38. fejezet a szerelői ellenőrzésről – vagyis arról, hogyan bizonyítod be méréssel, hogy a védelem működik,
• a 39. fejezet a feszültségmentesítésről és a biztonságos munkavégzésről.

Ne feledd azt sem, hogy ugyanez a téma az interaktív vizsga IV. vizsgarészében is szerepel, 40 %-os súllyal. Egyetlen témakör sem hoz ennyi pontot – és egyetlen sem visz el ennyit.

1.8 A portfólió és a munkanapló

A szakmai vizsgára nem lehet „csak úgy” beülni: előbb be kell adnod egy dokumentumot, amely a képzés egésze alatt végzett munkádról szól.

A KKK 8.11.1 és 8.13.2 pontjának előírásai:

A portfóliónak kötelezően tartalmaznia kell legalább egyet az alábbi öt tevékenység közül (KKK 8.13.2, Épületvillamosság szakmairány):

1. épületvillamos erősáramú energiaellátó rendszer és kábelhálózat kiépítése (→ 19., 20., 21. fejezet);
2. épületek általános világítási és vészvilágítási rendszerének kiépítése, létesítése (→ 23. és 24. fejezet);
3. épületek szerelvényezése, vezérlő és szabályozó elemek szerelése (→ 22., 25., 26. fejezet);
4. kábel és vezeték szerelése, kötések elkészítése (→ 7., 15., 18., 19. fejezet);
5. fő- és alelosztó szekrény létesítése, bekötése (→ 21. fejezet).

Az I. vizsgarész értékelésének négy szempontja van, egyenként 5 %-ért (összesen 20 %):

A munkanapló pontos formáját a KKK nem írja elő. A gyakorlatban célszerű minden bejegyzésbe felvenni a dátumot, a munkahelyet, az elvégzett tevékenység leírását, a felhasznált anyagokat és eszközöket, a munkaidőt, az oktató vagy a gyakorlati vezető aláírását, és – ha lehet – néhány fényképet. A programtanterv az ágazati alapoktatás Projektmunka témakörénél kifejezetten előírja „a projektmunka dokumentumainak folyamatos vezetését”, tehát a szokás már ott kialakul.

Hogyan épül fel egy portfólió?

A KKK a terjedelmen, a kötelező mellékleten, a tartalmi listán és az értékelési szempontokon túl nem ír elő szerkezetet. Az alábbi felépítés tehát nem a KKK előírása, hanem egy jól bevált, logikus minta – a konkrét formai előírásokat mindig a saját vizsgaközpontod vagy iskolád szabályzata adja meg:

1. fedőlap (név, szakma, szakmairány, képzőhely, év);
2. tartalomjegyzék (legfeljebb egy oldal);
3. bevezető – rövid, 5–10 mondatos bemutatkozás, a képzőhely megnevezésével és a szakmaválasztás indoklásával;
4. szakmai önéletrajz;
5. a választott projektmunka bemutatása – ez a portfólió magja: - a feladat leírása, a helyszín, a megrendelői igény, - a tervezés lépései és a számítások (keresztmetszet, feszültségesés, egyidejűség), - a saját készítésű rajzi dokumentáció (elrendezési rajz, áramkörjegyzék, egyvonalas séma), - a szerszám- és anyagjegyzék, - a kivitelezés fázisai fényképekkel, - a szerelői ellenőrzés és a mérési jegyzőkönyv, - a munkavédelmi és környezetvédelmi szempontok;
6. munkanaplók mellékletként;
7. záró önreflexió – mi sikerült, mi okozott nehézséget, mit csinálnál másképp;
8. nyilatkozat az önálló munkáról.

A portfólió részletes felépítésével és sablonjával, valamint a munkanapló kitöltött mintájával az E függelék foglalkozik. [JAVÍTVA 2026-09-13: korábban ez a mondat egy teljes, kitöltött portfólió-példát is ígért – az E. függelék csak a munkanapló-mintaoldalakat adja kitöltve, a portfólió egészére nem, ezért az ígéret pontosítva.]

1.9 A vizsgán használható segédeszközök – és amit fejből kell tudni

A KKK 8.18 pontja tételesen felsorolja, mit vihetsz be a szakmai vizsgára. Ez teljes, háromelemű lista; a KKK más segédeszközt nem nevez meg.

És most a legfontosabb sor, amely nincs a listán:

Ez a szabály visszamenőleg átalakítja azt, hogyan érdemes ezt a jegyzetet használnod. Amikor a 16. fejezetben a vezetékméretezés képleteihez érsz, nem elég megérteni őket – be is kell gyakorolni annyira, hogy papír és minta nélkül fel tudd írni őket. A jegyzet ezért minden számítási fejezet végén kidolgozott mintapéldákat és tudáspróbát ad, a H függelék pedig teljes képlet- és táblázatgyűjteményt, amelyet a felkészülés alatt (de nem a vizsgán) használhatsz.

Amiből dolgozni fogsz: a vizsga tárgyi feltételei

A KKK 8.15 pontja felsorolja, milyen eszközparkot kell a vizsgaszervezőnek biztosítania. Ebből pontosan látod, mire számíts a projektfeladaton:

Mérőhely kialakításához szükséges eszközök, szerszámok
Lézeres és egyéb szintező
Villanyszerelő kéziszerszámok, kisgépek, melegítő készülék
Vezeték- és kábelszerelés eszközei
Fémipari kéziszerszámok és kisgépek
Villamos mérőműszerek és diagnosztikai eszközök
Hosszmérő eszközök
Informatikai és adatrögzítő eszközök
Technológiai leírások, szabvány- és jogszabálygyűjtemény
Présszerszámok
Munkabiztonsági eszközök és egyéni védőfelszerelések
Környezetszennyező anyagok gyűjtői

Az „épület villanyszerelés főbb anyagai” alatt pedig: mérő- és elosztószekrény-hely kialakításához szükséges eszközök, egyfázisú fogyasztásmérőszekrény, túlfeszültség-védelmi eszközök, túláramvédelmi eszközök, érzékelők és jeladók, vezetékek, kábelek és szerelvényeik, saruk és érvéghüvelyek, sorkapocs és kötőelemek, elosztószekrény épületekhez és felvonulási területekhez, sínek, kismegszakítók, relék, tömszelencék, lámpatestek, kapcsolók, dugaszolóaljzatok, szerelvény- és kötődobozok, épületautomatikai vezérlő és szabályozó elemek, valamint villamos gépek (transzformátorok, motorok).

Két következtetés adódik ebből. Egy: a melegítő készülék és a présszerszámok jelenléte megerősíti, hogy a zsugortechnológiás kábelszerelés és a préselt kötés valós vizsgafeladat lehet (19. és 7. fejezet). Kettő: az épületautomatikai elemek és a villamos gépek a listán azt jelzik, hogy a 25–28. fejezet anyaga sem hagyható ki.

1.10 Hogyan használd ezt a jegyzetet?

Ez a jegyzet hat részből, 41 fejezetből és 11 függelékből áll. Nem regény: nem kell elölről végigolvasni ahhoz, hogy hasznod legyen belőle – de a felépítése szándékos, és a legtöbbet akkor hozza, ha követed.

A sorrend logikája: a jegyzet a nulláról indul (mi az áram, hogyan kell rajzot olvasni, reszelni, mérni és biztonságosan dolgozni), majd felépíti a számítási hátteret, utána sorra veszi az anyagokat és a szerelési technológiákat, ezekből építi meg az épület teljes villamos hálózatát, és csak akkor tér rá a biztonságtechnikára, amikor már minden alkotóelemet ismersz, amelyet védeni kell. Ez didaktikai döntés: a hibavédelem enélkül csak bemagolható, nem érthető.

Egyetlen fejezet sem használ olyan fogalmat, amelyet korábbi fejezet nem vezetett be. Ahol előrehivatkozás van, azt a szöveg jelzi.

A jelölésrendszer

A fejezetekben visszatérő, keretezett dobozokkal találkozol. Mindegyiknek pontos szerepe van:

Ezeken kívül:

• Gyakorlatdoboz – önállóan elvégzendő, sorszámozott feladat (például „1.3. gyakorlat”), amelynek gyakran nincs egyetlen helyes megoldása. A számítási gyakorlatok megoldása az A függelékben (Megoldókulcs) van.
• Sötét hátterű adatblokk – bekötési lista, lépéssor vagy mérési adatsor; olyan tartalom, amelyet a gyakorlatban is így írnál le.
• ⭐ jelölés a fejezetcímben – vizsgakritikus fejezet (kiemelt pontarány vagy kizáró szabály).
• Számozott ábrahivatkozás – „az 1.2. ábra szerint”, nem „a fenti ábra”. Nyomtatva az ábra lehet, hogy a következő oldalra kerül.
• Fejezetvégi blokk – minden fejezetet Összefoglalás, Ellenőrző kérdések és Tudáspróba zár. Az összefoglalás 5–8 pontban tartalmazza a fejezet lényegét; az ellenőrző kérdések nyitott kérdések önellenőrzésre; a tudáspróba pedig vizsgatípusú feladatsor, amelynek megoldása az A függelékben van.

Mértékegységek és SI-prefixumok

A jegyzet végig a nemzetközi mértékegységrendszer (SI) egységeit használja. A szakmában leggyakoribb prefixumok:

Hogyan tanulj ebből a jegyzetből?

Ez a jegyzet szakiskolai tanulóknak és felnőttoktatásban tanulóknak egyaránt készült, ezért mindent részletesen levezet. Ez azt is jelenti, hogy sok szöveg van benne – néhány módszertani tanács ahhoz, hogy ne fulladj bele:

1. Először a fejezet bevezetőjét és az összefoglalását olvasd el, csak utána a törzsszöveget. Így már tudod, mi felé haladsz.
2. A számítási mintapéldákat ne olvasd, hanem számold végig – papíron, saját kézzel. A levezetést elolvasni és megérteni nem ugyanaz, mint tudni megcsinálni.
3. Az ellenőrző kérdéseket zárt könyvvel válaszold meg. Ha nem megy, nem az a baj – csak akkor tudod meg, hova kell visszalapoznod.
4. A tudáspróbát időre csináld meg, mert a vizsgán is az van.
5. A gyakorlati fejezeteket a műhelyben olvasd, ne otthon. A csövezés, a kötés és a bekötés nem tanulható meg szövegből.
6. Ismételj rétegesen: minden új fejezet elején fusd át az előző fejezet összefoglalását.

1.11 Szabvány és jogszabály: mi a különbség?

A jegyzetben végig kétféle hivatkozással fogsz találkozni: jogszabályokkal (törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet) és szabványokkal (MSZ, MSZ EN, MSZ HD jelzetűek). A kettő nem ugyanaz, és a különbség a mindennapi munkádban is számít.

Hogyan olvasd a szabványjelzeteket?

A jelzet előtagja megmondja, honnan származik a szabvány:

A jelzet után álló évszám a kiadás éve: az MSZ 1585:2016 a 2016-ban kiadott változatot jelenti. Ez azért fontos, mert a szabványokat rendszeresen felülvizsgálják, és a visszavont szabványra hivatkozni hiba. A jegyzet minden hivatkozott szabványnál kiírja az évszámot, és a teljes lista a G függelékben (Szabvány- és jogszabályjegyzék) található.

Végül egy szó a jogszabályok változékonyságáról. A jegyzetben minden jogszabályi hivatkozásnál kiírjuk a jogszabály pontos megjelölését, de a jogszabályok módosulnak. Amikor egy konkrét munkánál jogszabályi kérdésbe ütközöl, mindig a hatályos szöveget nézd meg (a Nemzeti Jogszabálytárban), ne a jegyzetből dolgozz. A jegyzet a megértést adja, nem a hatályos jogszabályszöveget helyettesíti.

Ellenőrző kérdések

1. Mi a villanyszerelő szakma azonosító száma, ágazata és MKKR-szintje? Mi a képzésbe való belépés két feltétele?
2. Nevezd meg a három szakmairányt, és foglald össze egy-egy mondatban, mi a munkaterületük súlypontja! Miért ugyanaz mindháromnál a FEOR-szám?
3. Sorolj fel legalább hat olyan tevékenységet a KKK 2.2 pontjából, amelyet épületvillamossági villanyszerelőként végezni fogsz!
4. Mi a különbség az erősáramú és a gyengeáramú technika között? Mondj példát olyan berendezésre, amelyben mindkettő megjelenik!
5. Mi a törpefeszültség felső határa váltakozó és egyenfeszültség esetén, és mi az élettani indoka ennek a határnak? Milyen szigorúbb értékek élnek gyermekekre és fürdőhelyiségben?
6. Mekkora a magyar kisfeszültségű hálózat névleges feszültsége, és mekkora a megengedett eltérés? Számold ki a 230 V-os sáv alsó és felső határát!
7. Miből áll az ágazati alapvizsga? Add meg a két vizsgatevékenység megnevezését, időtartamát és arányát! Hány százaléktól eredményes egy vizsgatevékenység?
8. Sorold fel az ágazati alapvizsga írásbeli részének hat feladattípusát a pontarányukkal együtt! Melyik három ér a legtöbbet?
9. Mi a négy kötelező tartalmi eleme az ágazati alapvizsgán készítendő mérési jegyzőkönyvnek?
10. Mekkora a központi interaktív vizsga négy vizsgarészének aránya? Melyik a legnagyobb súlyú, és mit tartalmaz?
11. Mekkora a projektfeladat három vizsgarészének aránya, és mekkora azok tényleges súlya a végső eredményben? Vezesd le a számítást!
12. Fogalmazd meg pontosan a KKK kizáró szabályát! Miért éppen erre a területre vonatkozik, és mit jelent ez a vizsganapodra nézve?
13. Milyen határidővel, kinek és milyen kötelező melléklettel kell leadni a portfóliót? Mi a KKK szerinti minimális terjedelme, és melyik öt tevékenységtípus közül kell legalább egyet tartalmaznia?
14. Sorold fel a KKK 8.18 szerint a vizsgán használható három segédeszközt! Mi az, ami feltűnően hiányzik a listáról, és mi ennek a következménye a felkészülésre?
15. Mi a különbség a jogszabály és a szabvány között? Mikor válik egy szabvány kötelezővé?
16. Mit jelentenek az MSZ, az MSZ EN, az MSZ EN IEC és az MSZ HD jelzetek, és mit jelent a jelzet után álló évszám?

Tudáspróba

1. Mekkora súllyal számít be az ágazati alapvizsga a szakmai vizsga eredményébe? a) 10 % b) 20 % c) 30 % d) 40 %

2. Mennyi az ágazati alapvizsga gyakorlati vizsgatevékenységének időtartama és aránya? a) 240 perc, 70 % b) 90 perc, 30 % c) 300 perc, 70 % d) 180 perc, 100 %

3. Melyik a legnagyobb súlyú vizsgarész a központi interaktív vizsgán? a) Alkatrész és anyagismeret b) Technológiai ismeret c) Számítási feladatok d) Villamos biztonsági ismeret

4. Hány százalékot kell elérni ahhoz, hogy egy vizsgatevékenység eredményes legyen? a) legalább 30 %-ot b) legalább 40 %-ot c) legalább 50 %-ot d) legalább 60 %-ot

5. Mi a következménye az áramütés elleni védelem kialakításában elkövetett hibának a projektfeladaton? a) érvénytelen vizsga b) 20 % pontlevonás c) a III. vizsgarész elégtelen d) figyelmeztetés

6. Legkésőbb mikor és kinek kell leadni a portfóliót? a) a vizsga napján, a vizsgabizottságnak b) a vizsga előtt legalább 3 nappal, az iskolának c) a vizsga előtt legalább 30 nappal, a kamarának d) a vizsga előtt legalább 10 nappal, a vizsgaközpontnak

7. Melyik NEM szerepel a KKK 8.18 szerinti segédeszközök között? a) vonatkozó szabványok b) képletgyűjtemény c) Villamos Ágazati Típusterv d) nem programozható számológép

8. Mekkora a projektfeladat teljes időtartama, és ebből mennyi jut a portfólió megvédésére? a) 240 perc, ebből 10 perc b) 345 perc, ebből 15 perc c) 300 perc, ebből 10 perc d) 300 perc, ebből 45 perc

9. Mi a törpefeszültség felső határa váltakozó, illetve egyenfeszültség esetén (általános körülmények között, felnőttekre)? a) 24 V, illetve 50 V b) 42 V, illetve 110 V c) 50 V, illetve 120 V d) 230 V, illetve 400 V

10. Egy vizsgázó eredményei: ágazati alapvizsga írásbeli 50 %, gyakorlati 80 %; központi interaktív vizsga 60 %, projektfeladat 75 %. Mennyi a végeredménye a KKK 8.17 szerinti beszámítással? a) 70,6 % b) 68,8 % c) 71,4 % d) 73,5 %

11. Igaz vagy hamis? A szabvány „csak ajánlás”, ezért szabadon el lehet térni tőle, ha az olcsóbb megoldást ad. Indokold a válaszod egy mondatban!

12. Egészítsd ki! A projektfeladat III. vizsgarészének tényleges súlya a végső eredményben 0,80 · __ · _ = ___ %.

Források

Amit a jegyzet szándékosan nem állít tényként: az érdemjegyhatárokat, a javító- és pótlóvizsga rendjét, az alapvizsga tanévi időpontját, a vizsgabizottság összetételét az alapvizsgán, az alapvizsgán használható segédeszközök körét, valamint az egész vizsga eredményességének képzési szabályát. Ezeket sem a KKK, sem a programtanterv nem tartalmazza; a 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet vonatkozó szakaszainak szövege a jegyzet írásakor nem állt rendelkezésre. A hatályos szabályokat mindig a saját vizsgaközpontodnál kell ellenőrizni.