A jegyzet valamennyi ábrája fejezetenként, sorszámmal és képaláírással. Az ábrák saját készítésű SVG-rajzok; a néhány fotóhelyőrző azt jelzi, hogy oda valódi fénykép kerül. Ez a jegyzék a fejezetfájlokból automatikusan készül, ezért mindig naprakész.
F8.1 Áttekintés
A jegyzet 504 ábrát tartalmaz: 454 saját készítésű SVG-rajzot, 48 még megrajzolandó ábrát és 2 fotóhelyőrzőt.
Az ábrák egységes stílusban készültek; a szabályzatot az abrak/ABRA-STILUS.md rögzíti, a megfelelőséget a sablon/svg_ellenor.py ellenőrzi.
| Rész | Fejezet | Ábra |
|---|---|---|
| I. Ágazati alapozás | 1. A szakma, a képzés és a vizsgarendszer | 5 |
| I. Ágazati alapozás | 2. Villamos alapfogalmak és az egyenáramú áramkör | 8 |
| I. Ágazati alapozás | 3. Villamos rajzjelek, kapcsolási rajzok és készülékjelölések | 13 |
| I. Ágazati alapozás | 4. Műszaki rajz és műszaki ábrázolás alapjai | 15 |
| I. Ágazati alapozás | 5. Anyagismeret, kézi megmunkálás, mechanikai és villamos kötések | 13 |
| I. Ágazati alapozás | 6. Villamos mérések alapjai és a mérési dokumentáció | 14 |
| I. Ágazati alapozás | 7. Munka-, tűz-, baleset- és környezetvédelem; villamos veszélyforrások | 12 |
| II. Elektrotechnika | 8. Összetett egyenáramú hálózatok | 12 |
| II. Elektrotechnika | 9. Villamos erőtér és kondenzátor; mágneses tér és az indukció | 14 |
| II. Elektrotechnika | 10. Váltakozó áramú áramkörök | 14 |
| II. Elektrotechnika | 11. Teljesítmények váltakozó áramú körben és a fázisjavítás | 12 |
| II. Elektrotechnika | 12. Háromfázisú rendszerek | 13 |
| II. Elektrotechnika | 13. Elektronikai alapok az erősáramú gyakorlatban | 9 |
| III. Villamos hálózatok | 14. A villamosenergia-rendszer és a hálózatok felépítése | 11 |
| III. Villamos hálózatok | 15. Szabadvezeték- és kábelhálózatok szerelése | 6 |
| III. Villamos hálózatok | 16. Vezetékméretezés: terhelhetőség, feszültségesés, zárlati igénybevétel | 12 |
| III. Villamos hálózatok | 17. Kapcsolókészülékek és túláramvédelem | 17 |
| III. Villamos hálózatok | 18. Hálózati védelmek és automatikák | 13 |
| III. Hálózatok, védelmek, állomások | 19. Transzformátor- és kapcsolóállomások, csillagpont-kezelés | 5 |
| IV. Villamos gépek és hajtások | 20. Transzformátorok | 12 |
| IV. Villamos gépek és hajtások | 21. Aszinkron gépek | 16 |
| IV. Villamos gépek és hajtások | 22. Szinkron gépek, generátorok és egyenáramú gépek | 14 |
| IV. Villamos gépek és hajtások | 23. Irányítástechnikai alapok és a vezérléstechnika | 16 |
| IV. Villamos gépek és hajtások | 24. Motorindítás, fékezés, motorvédelem | 14 |
| IV. Villamos gépek és hajtások | 25. Teljesítményelektronika és a frekvenciaváltós hajtás | 16 |
| V. Épület- és iparvillamosság | 26. Épületek villamos hálózata és a szerelési módok | 19 |
| V. Épület- és iparvillamosság | 27. Közcélú hálózatra csatlakozás, csatlakozó vezeték és fogyasztásmérő hely | 16 |
| V. Épület- és iparvillamosság | 28. Világítástechnika, világítási berendezések és köztéri világítás | 18 |
| V. Épület- és iparvillamosság | 29. Épületvezérlés, épületinformatika, vagyon- és életvédelmi rendszerek | 13 |
| V. Épület- és iparvillamosság | 31. Kiserőművek és fotovillamos rendszerek | 15 |
| VI. Villamos biztonságtechnika és üzemeltetés | 32. Az áramütés elleni védelem alapjai | 16 |
| VI. Villamos biztonságtechnika és üzemeltetés | 33. A táplálás önműködő lekapcsolása: TN, TT és IT rendszerek | 16 |
| VI. Villamos biztonságtechnika és üzemeltetés | 34. Kiegészítő és egyéb védelmi módok; az áram-védőkapcsoló | 14 |
| VI. Villamos biztonságtechnika és üzemeltetés | 35. Földelés és egyenpotenciálra hozás | 16 |
| VI. Villamos biztonságtechnika és üzemeltetés | 36. Villámvédelem és túlfeszültség-védelem | 22 |
| VI. Villamos biztonságtechnika és üzemeltetés | 37. Szerelői ellenőrzés, villamosbiztonsági mérések és időszakos felülvizsgálat | 19 |
| VI. Villamos biztonságtechnika és üzemeltetés | 38. Feszültségmentesítés, üzemvitel, FAM, organizációs bejárás és bontás | 14 |
| Összesen | 504 |
F8.2 Tételes jegyzék
1. fejezet – A szakma, a képzés és a vizsgarendszer
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 1.1. | Az erősáramú elektrotechnikus munkaterületei | 📷 fotóhelyőrző |
| 1.2. | A feszültségszintek létrája az erőműtől a konnektorig | ✔ kész |
| 1.3. | A képzés és a két vizsga idővonala | ✔ kész |
| 1.4. | Az ágazati alapvizsga írásbeli feladattípusainak megoszlása | ✔ kész |
| 1.5. | A projektfeladat 345 perces idővonala | ✔ kész |
2. fejezet – Villamos alapfogalmak és az egyenáramú áramkör
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 2.1. | Az atom felépítése és a szabad elektronok a fémrácsban | ✔ kész |
| 2.2. | A valóságos feszültségforrás helyettesítő képe és terhelési jelleggörbéje | ✔ kész |
| 2.3. | Ohm törvénye és a jelleggörbe | ✔ kész |
| 2.4. | Az egyszerű zárt áramkör és a két alaphiba | ✔ kész |
| 2.5. | Soros kapcsolás | ✔ kész |
| 2.6. | Párhuzamos kapcsolás és az áramosztás | ✔ kész |
| 2.7. | Vegyes kapcsolás lépésenkénti egyszerűsítése | ✔ kész |
| 2.8. | A keresztmetszet hatása az ellenállásra és a melegedésre | ✔ kész |
3. fejezet – Villamos rajzjelek, kapcsolási rajzok és készülékjelölések
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 3.1. | Villamos rajzjelek I. – alapelemek | ✔ kész |
| 3.2. | Vezetékkötés és vezetékkeresztezés | ✔ kész |
| 3.3. | Villamos rajzjelek II. – kapcsolókészülékek és érintkezők | ✔ kész |
| 3.4. | Villamos rajzjelek III. – védelem, gépek, fogyasztók, mérőműszerek | ✔ kész |
| 3.5. | Egyvonalas és többvonalas ábrázolás összehasonlítása | ✔ kész |
| 3.6. | Ugyanaz az áramkör három ábrázolásban | ✔ kész |
| 3.7. | Közvetlen motorindító áramútterve | ✔ kész |
| 3.8. | A vezérlőkör három állapota | ✔ kész |
| 3.9. | Áramút-számozás és érintkező-kiosztási mező | ✔ kész |
| 3.10. | Elrendezési rajz és sorkapocs-kiosztás | ✔ kész |
| 3.11. | A PEN-vezető két szabályos jelölésmódja | ✔ kész |
| 3.12. | Az erek színsorrendje | ✔ kész |
| 3.13. | A feliratmező és a rajz azonosítói | ✔ kész |
4. fejezet – Műszaki rajz és műszaki ábrázolás alapjai
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 4.1. | A szabványos rajzlapméretek egymásba ágyazva | ✔ kész |
| 4.2. | Vonalfajták és alkalmazásuk egyetlen alkatrészen | ✔ kész |
| 4.3. | Mintaszerűen kitöltött feliratmező | ✔ kész |
| 4.4. | A hat nézet származtatása – a „kinyitott doboz” | ✔ kész |
| 4.5. | Az európai (E) és az amerikai (A) elrendezés összehasonlítása | ✔ kész |
| 4.6. | A három alapnézet vetítőkapcsolata | ✔ kész |
| 4.7. | Az axonometria három fajtája ugyanazon a kockán | ✔ kész |
| 4.8. | A metszetfajták egy ábralapon | ✔ kész |
| 4.9. | A vonalkázás szabályai | ✔ kész |
| 4.10. | Hosszirányban nem metszendő elemek – helyesen és hibásan | ✔ kész |
| 4.11. | A méretmegadás rajzi elemei | ✔ kész |
| 4.12. | Mérethálózat helyesen és hibásan | ✔ kész |
| 4.13. | A felvételi vázlat készítésének lépéssora | ✔ kész |
| 4.14. | Vizsgamintafeladat: térhatású ábrától a kész műhelyrajzig | ✔ kész |
| 4.15. | Összeállítási rajz tételszámokkal és darabjegyzékkel | ✔ kész |
5. fejezet – Anyagismeret, kézi megmunkálás, mechanikai és villamos kötések
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 5.1. | A réz–alumínium kötés önerősítő hibamechanizmusa | ✔ kész |
| 5.2. | A tolómérő részei és a nóniusz leolvasása | ✔ kész |
| 5.3. | A fűrészfog-szabály: legalább 3 fog dolgozzon | ✔ kész |
| 5.4. | A csigafúró részei és a csúcsszög | ✔ kész |
| 5.5. | A menetkészítés lépései | ✔ kész |
| 5.6. | A kötések rendszertana két szempont szerint | ✔ kész |
| 5.7. | Csavarkötés-fajták és csavarbiztosítási módok | ✔ kész |
| 5.8. | A POP- (húzó)szegecs szerelésének fázisai | ✔ kész |
| 5.9. | Érvéghüvely és saru: a helyes krimpelt kötés | ✔ kész |
| 5.10. | Jó és hideg forrasztás metszete | ✔ kész |
| 5.11. | Érvéghüvely és forrasztott vezetékvég csavaros kapocsban | ✔ kész |
| 5.12. | Sorkapocs-bekötés helyesen és hibásan | ✔ kész |
| 5.13. | Biztonságos munkahely a műhelyben | ✔ kész |
6. fejezet – Villamos mérések alapjai és a mérési dokumentáció
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 6.1. | Mit jelent a mérési bizonytalanság? | ✔ kész |
| 6.2. | A digitális multiméter kezelőszervei és a bemeneti hüvelyek | ✔ kész |
| 6.3. | Mit mér az átlagérték-mérő és mit a TRMS műszer? | ✔ kész |
| 6.4. | A voltmérő és az ampermérő bekötése | ✔ kész |
| 6.5. | Méréshatár-bővítés sönttel és előtéttel | ✔ kész |
| 6.6. | A lakatfogó használata | ✔ kész |
| 6.7. | Feszültséghelyes és áramhelyes kapcsolás | ✔ kész |
| 6.8. | Két-, három- és négyvezetékes ellenállásmérés | ✔ kész |
| 6.9. | A Wheatstone-híd kapcsolása és kiegyenlítése | ✔ kész |
| 6.10. | A méréshatár hatása a mérés hibájára | ✔ kész |
| 6.11. | A CAT I–IV kategóriák egy épület táplálási vázlatán | ✔ kész |
| 6.12. | U–I jelleggörbe: ellenállás és izzólámpa | ✔ kész |
| 6.13. | A wattmérő bekötése | ✔ kész |
| 6.14. | Kitöltött mérési jegyzőkönyv mintaoldal | ✔ kész |
7. fejezet – Munka-, tűz-, baleset- és környezetvédelem; villamos veszélyforrások
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 7.1. | A munkavédelmi szabályozás piramisa | ✔ kész |
| 7.2. | Egy elosztószekrény előtti munkaterület kialakítása | ✔ kész |
| 7.3. | Az erősáramú szerelő egyéni védőeszközei | ✔ kész |
| 7.4. | Az áram útja a testben és az idő–áram tartományok | ✔ kész |
| 7.5. | A villamos ív hatásai | ✔ kész |
| 7.6. | Az áramütött kiszabadítása kisfeszültségen | ✔ kész |
| 7.7. | Az újraélesztés (BLS) folyamatábrája áramütés esetén | ✔ kész |
| 7.8. | Tűzosztályok, oltóanyagok és a villamos berendezés oltása | ✔ kész |
| 7.9. | A tűzoltó készülék használatának lépései | ✔ kész |
| 7.10. | A hulladékhierarchia és a villamos szerelés hulladékáramai | ✔ kész |
| 7.11. | A munkabaleset útja a bekövetkezéstől a megelőző intézkedésig | ✔ kész |
| 7.12. | Mi tartozik ebbe a fejezetbe, és mi a későbbiekbe? | ✔ kész |
8. fejezet – Összetett egyenáramú hálózatok
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 8.1. | Ág, csomópont és hurok egy hálózaton | ✔ kész |
| 8.2. | A hídkapcsolás – amit nem lehet visszabontani | ✔ kész |
| 8.3. | Az áramirányok felvétele és a csomóponti törvény | ✔ kész |
| 8.4. | A huroktörvény előjelszabálya | ✔ kész |
| 8.5. | Az alaphálózat felvett áramirányokkal | ✔ kész |
| 8.6. | Hurokáramok az alaphálózaton | ✔ kész |
| 8.7. | A csomóponti potenciálok módszere | ✔ kész |
| 8.8. | A hídkapcsolás csomóponti potenciálokkal | ✔ kész |
| 8.9. | Feszültséggenerátoros és áramgenerátoros helyettesítő kép | ✔ kész |
| 8.10. | A Thévenin-helyettesítés lépésről lépésre | ✔ kész |
| 8.11. | A szuperpozíció három lépésben | ✔ kész |
| 8.12. | Kétoldalról táplált egyenáramú vezeték | ✔ kész |
9. fejezet – Villamos erőtér és kondenzátor; mágneses tér és az indukció
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 9.1. | Villamos erővonalképek | ✔ kész |
| 9.2. | A síkkondenzátor felépítése és tere | ✔ kész |
| 9.3. | Kondenzátortípusok a gyakorlatban | 📷 fotóhelyőrző |
| 9.4. | Kondenzátorok soros és párhuzamos kapcsolása | ✔ kész |
| 9.5. | A kondenzátor töltési és kisütési görbéje | ✔ kész |
| 9.6. | A jobbkézszabály két alakja | ✔ kész |
| 9.7. | A mágneses kör és a villamos kör analógiája | ✔ kész |
| 9.8. | A hiszterézishurok jellemző pontjai | ✔ kész |
| 9.9. | Örvényáramok tömör és lemezelt vasmagban | ✔ kész |
| 9.10. | Faraday és Lenz törvényének kísérlete | ✔ kész |
| 9.11. | RL-kör be- és kikapcsolási görbéje | ✔ kész |
| 9.12. | A kondenzátor és a tekercs mint duális párok | ✔ kész |
| 9.13. | Motorhatás és generátorhatás | ✔ kész |
| 9.14. | A fejezet fogalmi térképe | ✔ kész |
10. fejezet – Váltakozó áramú áramkörök
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 10.1. | A szinuszos feszültség keletkezése | ✔ kész |
| 10.2. | Fáziseltérés két szinuszgörbe között | ✔ kész |
| 10.3. | A szinuszgörbe jellemzői egyetlen ábrán | ✔ kész |
| 10.4. | A fazor és a szinuszgörbe kapcsolata | ✔ kész |
| 10.5. | Fazorábra szerkesztése lépésről lépésre | ✔ kész |
| 10.6. | R, L és C viselkedése váltakozó áramban | ✔ kész |
| 10.7. | A reaktanciák frekvenciafüggése | ✔ kész |
| 10.8. | Soros RL-kör: kapcsolási rajz, fazorábra és a két háromszög | ✔ kész |
| 10.9. | Soros RC-kör fazorábrája | ✔ kész |
| 10.10. | Soros RLC-kör három állapota | ✔ kész |
| 10.11. | Párhuzamos RLC-kör és az áramháromszög | ✔ kész |
| 10.12. | Rezonanciagörbék | ✔ kész |
| 10.13. | Torzított áram és összetevői | ✔ kész |
| 10.14. | Az MSZ EN 50160 statisztikai tűrése | ✔ kész |
11. fejezet – Teljesítmények váltakozó áramú körben és a fázisjavítás
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 11.1. | A pillanatnyi teljesítmény három terhelésnél | ✔ kész |
| 11.2. | A teljesítményháromszög | ✔ kész |
| 11.3. | Az áram és a vezetékveszteség a teljesítménytényező függvényében | ✔ kész |
| 11.4. | A fázisjavítás fazorábrán | ✔ kész |
| 11.5. | A teljesítményháromszög fázisjavítás előtt és után | ✔ kész |
| 11.6. | Háromfázisú kondenzátortelep csillag- és deltakapcsolásban | ✔ kész |
| 11.7. | Egyedi, csoportos és központi kompenzálás egy üzemi egyvonalas rajzon | ✔ kész |
| 11.8. | Automatikus fázisjavító telep felépítése | ✔ kész |
| 11.9. | Motor egyedi kompenzálásának bekötési változatai | ✔ kész |
| 11.10. | A kondenzátor bekapcsolási áramlökése | ✔ kész |
| 11.11. | Fojtott és fojtatlan kompenzálás összehasonlítása | ✔ kész |
| 11.12. | A kondenzátor maradékfeszültségének lecsengése és a kisütőellenállás | ✔ kész |
12. fejezet – Háromfázisú rendszerek
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 12.1. | A háromfázisú generátor elve | ✔ kész |
| 12.2. | A három fázisfeszültség időfüggvénye | ✔ kész |
| 12.3. | Fázissorrend és forgásirány | ✔ kész |
| 12.4. | Csillag- és deltakapcsolás egymás mellett | ✔ kész |
| 12.5. | A fázis- és a vonali feszültségek fazorábrája | ✔ kész |
| 12.6. | A motor kapocsléce csillag- és delta hidalással | ✔ kész |
| 12.7. | Szimmetrikus terhelés – a fázisáramok eredője nulla | ✔ kész |
| 12.8. | Aszimmetrikus csillagterhelés – a nullavezető áramának szerkesztése | ✔ kész |
| 12.9. | A nullavezető szakadása – csillagpont-eltolódás | ✔ kész |
| 12.10. | Aszimmetrikus deltaterhelés – a vonali áramok szerkesztése | ✔ kész |
| 12.11. | A forgó mágneses tér kialakulása | ✔ kész |
| 12.12. | Aron-kapcsolás – teljesítménymérés két wattmérővel | ✔ kész |
| 12.13. | A 3. harmonikus áramok összeadódása a nullavezetőben | ✔ kész |
13. fejezet – Elektronikai alapok az erősáramú gyakorlatban
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 13.1. | N- és P-típusú szennyezés a kristályrácsban | ✔ kész |
| 13.2. | A PN-átmenet és a két előfeszítési irány | ✔ kész |
| 13.3. | A dióda jelleggörbéje a négy tartománnyal | ✔ kész |
| 13.4. | A szabadonfutó dióda működése | ✔ kész |
| 13.5. | Egyutas, kétutas és hidas egyenirányítás kapcsolása és jelalakja | ✔ kész |
| 13.6. | A szűrés hatása és a búgófeszültség | ✔ kész |
| 13.7. | A 24 V-os segédtápegység jelútja és a Zener-stabilizátor | ✔ kész |
| 13.8. | Logikai alapkapuk és kontaktoros megfelelőik | ✔ kész |
| 13.9. | Az öntartó kapcsolás mint sorrendi hálózat | ✔ kész |
14. fejezet – A villamosenergia-rendszer és a hálózatok felépítése
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 14.1. | A villamosenergia-rendszer egyvonalas vázlata a termeléstől a fogyasztóig | ✔ kész |
| 14.2. | Napi terhelési görbe és a betáplálás összetétele | ✔ kész |
| 14.3. | A feszültségszintek lépcsője | ✔ kész |
| 14.4. | A négy hálózati topológia | ✔ kész |
| 14.5. | A kisfeszültségű elosztóhálózat felépítése | ✔ kész |
| 14.6. | Városi gyűrűs KÖF-kábelhálózat szakaszolópontokkal | ✔ kész |
| 14.7. | A négy csillagpont-kezelési mód és a földzárlati áram útja | ✔ kész |
| 14.8. | A kompenzált hálózat és az ívoltás elve | ✔ kész |
| 14.9. | A magyar hálózat feszültségszintjei és csillagpont-kezelése | ✔ kész |
| 14.10. | Egyvonalas hálózati séma olvasása – mintaterv | ✔ kész |
| 14.11. | Statisztikai és pillanatnyi tűrés – az MSZ EN 50160 értelmezése | ✔ kész |
15. fejezet – Szabadvezeték- és kábelhálózatok szerelése
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 15.1. | A szabadvezeték-oszlopsor elemei és az oszloptípusok | ✏ rajzolandó |
| 15.2. | A beásási mélység és a befogott alap | ✏ rajzolandó |
| 15.3. | Csupasz, burkolt és kötegelt szabadvezeték keresztmetszete | ✏ rajzolandó |
| 15.4. | Kisfeszültségű és középfeszültségű kábel rétegei | ✏ rajzolandó |
| 15.5. | Kábelárok keresztmetszete a szabványos méretekkel | ✏ rajzolandó |
| 15.6. | A zsugortechnológiás kábelösszekötés fázisai | ✏ rajzolandó |
16. fejezet – Vezetékméretezés: terhelhetőség, feszültségesés, zárlati igénybevétel
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 16.1. | A vezetékméretezés folyamatábrája | ✔ kész |
| 16.2. | A referencia-fektetési módok | ✔ kész |
| 16.3. | A terhelhetőségi lánc | ✔ kész |
| 16.4. | Halmozás a kábeltálcán és a kétszeres átmérő szabálya | ✔ kész |
| 16.5. | A nullavezető túlterhelése és a visszaminősítés | ✔ kész |
| 16.6. | A talaj kiszáradása – öngerjesztő folyamat | ✔ kész |
| 16.7. | Feszültségesés a vezeték mentén és a hurokhossz | ✔ kész |
| 16.8. | Az MSZ 447:2019 feszültségesés-korlátai | ✔ kész |
| 16.9. | A zárlati áram időbeli lefolyása | ✔ kész |
| 16.10. | Az egyenértékű feszültségforrás elve | ✔ kész |
| 16.11. | A védelmi összehangolás sávdiagramja | ✔ kész |
| 16.12. | A hurokimpedancia útja TN-rendszerben | ✔ kész |
17. fejezet – Kapcsolókészülékek és túláramvédelem
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 17.1. | A kapcsolókészülékek képességtérképe | ✔ kész |
| 17.2. | Az ívoltó kamra működése | ✔ kész |
| 17.3. | Az olvadóbiztosító betét felépítése és működése | ✔ kész |
| 17.4. | A gG és az aM betét működési tartománya | ✔ kész |
| 17.15. | A gG olvadóbetét időzóna-kapui (gates) | ✏ rajzolandó |
| 17.5. | A kismegszakító felépítése és a kettős kioldás | ✔ kész |
| 17.16. | Az MSZ EN 60898-1 kioldási vizsgálatai a jelleggörbén | ✏ rajzolandó |
| 17.6. | A B, C és D jelleggörbe egy diagramban | ✔ kész |
| 17.7. | Az áramkorlátozás hatása | ✔ kész |
| 17.8. | A kioldási feltétel karakterisztikánként | ✔ kész |
| 17.9. | Szelektivitási diagram két készülékhez | ✔ kész |
| 17.10. | Szelektivitás és back-up védelem egymás mellett | ✔ kész |
| 17.11. | Egy lakossági elosztó felépítése moduláris készülékekkel | ✔ kész |
| 17.12. | A kontaktor felépítése és a védelmi kiegészítői | ✔ kész |
| 17.17. | A kismegszakító feliratának olvasása | ✏ rajzolandó |
| 17.13. | A három védelmi eszköz „hatásköre” | ✔ kész |
| 17.14. | Tipikus hibák montázsa | ✔ kész |
18. fejezet – Hálózati védelmek és automatikák
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 18.1. | Mit csinál a védelem? – a hibás elem leválasztása | ✔ kész |
| 18.2. | Védelmi zónák és átfedésük | ✔ kész |
| 18.3. | A védelmi lánc – a fejezet kulcsábrája | ✔ kész |
| 18.4. | Független és függő idejű karakterisztika | ✔ kész |
| 18.5. | Időszelektivitási lépcsődiagram sugaras hálózaton | ✔ kész |
| 18.6. | Irányszelektivitás kétoldali táplálású hálózaton | ✔ kész |
| 18.7. | A zérus sorrendű áram mérésének két módja | ✔ kész |
| 18.8. | A differenciálvédelem elve: átmenő és belső hiba | ✔ kész |
| 18.9. | A fékezett differenciálvédelem jelleggörbéje | ✔ kész |
| 18.10. | A távolsági védelem zónái a vonal mentén és az impedanciasíkon | ✔ kész |
| 18.11. | A visszakapcsoló automatika időzítési diagramja | ✔ kész |
| 18.12. | Tartalékautomatika (átkapcsoló automatika) elvi kapcsolása | ✔ kész |
| 18.13. | A védelmi beállítás életciklusa | ✔ kész |
19. fejezet – Transzformátor- és kapcsolóállomások, csillagpont-kezelés
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 19.1. | Az öt transzformátorállomás-típus vázlata: oszlop-, kompakt-, betonházas, belső téri és fogyasztói állomás. | ✔ kész |
| 19.2. | A transzformátorállomás három fő egysége: KÖF-oldal, transzformátor, KIF főelosztó. | ✔ kész |
| 19.3. | Egyszeres, szakaszolt, kör- és kettős gyűjtősín elrendezés összehasonlítva. | ✔ kész |
| 19.4. | A nagyfeszültségű és kisfeszültségű földelőrendszer összekötése egy transzformátorállomáson. | ✔ kész |
| 19.5. | A négy csillagpont-kezelési mód és a földzárlati áram útja. | ✔ kész |
20. fejezet – Transzformátorok
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 20.1. | A transzformátor helye a villamosenergia-rendszerben | ✔ kész |
| 20.2. | Az egyfázisú transzformátor felépítése és rajzjele | ✔ kész |
| 20.3. | Olajhűtéses elosztótranszformátor metszete | ✔ kész |
| 20.4. | Az indukált feszültség keletkezése | ✔ kész |
| 20.5. | Az üresjárási és a rövidzárási mérés kapcsolása | ✔ kész |
| 20.6. | A teljes és az egyszerűsített helyettesítő kapcsolás | ✔ kész |
| 20.7. | A terhelt transzformátor egyszerűsített fazorábrája | ✔ kész |
| 20.8. | Terhelési jelleggörbe és hatásfokgörbe | ✔ kész |
| 20.9. | A háromfázisú transzformátor vasmagja és tekercsei | ✔ kész |
| 20.10. | A kapcsolási csoport óraszáma | ✔ kész |
| 20.11. | Autotranszformátor és biztonsági transzformátor | ✔ kész |
| 20.12. | Az elosztótranszformátor adattáblája | ✔ kész |
21. fejezet – Aszinkron gépek
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 21.1. | A forgó mágneses tér kialakulása hat időpillanatban | ✔ kész |
| 21.2. | Póluspárszám és a forgó tér sebessége | ✔ kész |
| 21.3. | A háromfázisú kalickás aszinkron motor metszete | ✔ kész |
| 21.4. | Kalickás és csúszógyűrűs forgórész | ✔ kész |
| 21.5. | Az aszinkron gép működési elve és a szlip | ✔ kész |
| 21.6. | Az aszinkron motor teljesítménymérlege (Sankey-diagram) | ✔ kész |
| 21.7. | A nyomaték–fordulatszám jelleggörbe | ✔ kész |
| 21.8. | Áram- és nyomatékgörbe a fordulatszám függvényében | ✔ kész |
| 21.9. | A csillag-delta indítás elve és hatása | ✔ kész |
| 21.10. | A motor kapocsdoboza: csillag- és deltakötés | ✔ kész |
| 21.11. | Az aszinkron motor adattáblája – „boncolt” ábra | ✔ kész |
| 21.12. | Hőállósági osztályok, IP-kód és üzemi módok | ✔ kész |
| 21.13. | Miért nem indul el az egyfázisú motor önmagában? | ✔ kész |
| 21.14. | Az IE hatásfokosztályok | ✔ kész |
| 21.15. | Fáziskimaradás következménye | ✔ kész |
| 21.16. | Az aszinkron motor hibakeresésének döntési fája | ✔ kész |
22. fejezet – Szinkron gépek, generátorok és egyenáramú gépek
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 22.1. | A szinkron generátor felépítése | ✔ kész |
| 22.2. | A két forgórész-kivitel és a terhelési szög | ✔ kész |
| 22.3. | A szinkronozás műszerképe és a lámpás ellenőrzés | ✔ kész |
| 22.4. | A gerjesztőrendszer és a feszültségszabályozás elvi hatáslánca | ✔ kész |
| 22.5. | Az egyenáramú gép felépítése | ✔ kész |
| 22.6. | A kommutáció lépésről lépésre | ✔ kész |
| 22.7. | A négy gerjesztési mód kapcsolása és jelleggörbéi | ✔ kész |
| 22.8. | Miért szalad meg a soros gerjesztésű motor? | ✔ kész |
| 22.9. | Az indítóellenállás és az indítási áram lefutása | ✔ kész |
| 22.10. | Kefés egyenáramú gép és kefe nélküli (BLDC) gép összehasonlítása | ✔ kész |
| 22.11. | Az áramfejlesztő négy üzemmódja | ✔ kész |
| 22.12. | Aggregátoros tartaléktáplálás átkapcsoló automatikával | ✔ kész |
| 22.13. | Az IP-kód felépítése | ✔ kész |
| 22.14. | A forgógép adattáblája és a közös géptani adatok | ✔ kész |
23. fejezet – Irányítástechnikai alapok és a vezérléstechnika
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 23.1. | Az irányítás részműveletei | ✔ kész |
| 23.2. | Nyitott és zárt hatáslánc | ✔ kész |
| 23.3. | A szabályozási kör blokkvázlata a nyolc jellel | ✔ kész |
| 23.4. | A vezérlések csoportosítása | ✔ kész |
| 23.5. | A kontaktor felépítése és működése | ✔ kész |
| 23.6. | A kontaktortekercs oltóeleme | ✔ kész |
| 23.7. | Az öntartó START/STOP kapcsolás áramútterve | ✔ kész |
| 23.8. | Az öntartó kör három állapota | ✔ kész |
| 23.9. | Villamos és mechanikus reteszelés | ✔ kész |
| 23.10. | A behúzás- és az elengedéskésleltetett időrelé idődiagramja | ✔ kész |
| 23.11. | Kétmotoros, időrelés késleltetett indítás áramútterve | ✔ kész |
| 23.12. | STOP 0. és STOP 1. kategória összehasonlítása | ✔ kész |
| 23.13. | Vészleállító kezelőszervek és a szerelési magasság | ✔ kész |
| 23.14. | Vészleállító kör áramútterve | ✔ kész |
| 23.15. | A vezérlési feladat megoldásának lépéssora | ✔ kész |
| 23.16. | Hibakeresés a vezérlőkörben feszültségméréssel | ✔ kész |
24. fejezet – Motorindítás, fékezés, motorvédelem
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 24.1. | Az indítási mód megválasztásának döntési fája | ✔ kész |
| 24.2. | Az AC-1, AC-3 és AC-4 kategória összehasonlítása | ✔ kész |
| 24.3. | A közvetlen (DOL) indító teljes kapcsolása | ✔ kész |
| 24.4. | A csillag-delta indító főáramköre | ✔ kész |
| 24.5. | Az áram és a nyomaték időbeli alakulása csillag-delta indításnál | ✔ kész |
| 24.6. | A kétlépcsős takarék-transzformátoros indító kapcsolása | ✔ kész |
| 24.7. | Rotorköri ellenállásos indítás csúszógyűrűs motornál | ✔ kész |
| 24.8. | A lágyindító felépítése és a bypass mágneskapcsoló | ✔ kész |
| 24.9. | Az ellenáramú és az egyenáramú fékezés kapcsolása | ✔ kész |
| 24.10. | A bimetál túlterhelés-relé felépítése és működése | ✔ kész |
| 24.11. | A hőkioldó idő-áram jelleggörbéje és a Table 3 vizsgálati pontjai | ✔ kész |
| 24.12. | Az 1. és a 2. típusú koordináció következménye a zárlat után | ✔ kész |
| 24.13. | A motorleágazás három klasszikus felépítése | ✔ kész |
| 24.14. | Egy teljes motorleágazás fő- és vezérlőáramköre a készülékjelölésekkel | ✔ kész |
25. fejezet – Teljesítményelektronika és a frekvenciaváltós hajtás
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 25.1. | Lineáris üzem és kapcsolóüzem | ✔ kész |
| 25.2. | A teljesítményelektronikai eszközök családfája | ✔ kész |
| 25.3. | A tirisztor rétegszerkezete és kétszeres tranzisztoros modellje | ✔ kész |
| 25.4. | A tirisztor gyújtása és a fázishasítás jelalakja | ✔ kész |
| 25.5. | Fázishasításos teljesítményszabályozás triakkal | ✔ kész |
| 25.6. | Egyenirányító kapcsolások galériája a szorzótényezőkkel | ✔ kész |
| 25.7. | Vezérelt egyenirányító és a cos α-karakterisztika | ✔ kész |
| 25.8. | Buck- és boost-szaggató | ✔ kész |
| 25.9. | Háromfázisú, kétszintű inverter hídkapcsolása | ✔ kész |
| 25.10. | A PWM keletkezése | ✔ kész |
| 25.11. | A frekvenciaváltó blokkvázlata | ✔ kész |
| 25.12. | Az U/f jelleggörbe és a két üzemi tartomány | ✔ kész |
| 25.13. | Fékchopper és fékellenállás a köztes körben | ✔ kész |
| 25.14. | A hosszú motorkábel feszültséglökése és a szűrők lépcsője | ✔ kész |
| 25.15. | Az áram-védőkapcsoló típusai és a felismert hibaáram-jelalakok | ✔ kész |
| 25.16. | A frekvenciaváltós hajtás komplett szerelési vázlata | ✔ kész |
26. fejezet – Épületek villamos hálózata és a szerelési módok
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 26.1. | A lakóépület villamos hálózatának lánca | ✔ kész |
| 26.14. | A kettős biztonságú betáplálás öt közüzemi variánsa (v1–v5) | ✏ rajzolandó |
| 26.2. | Lakáselosztó egyvonalas elvi sémája | ✔ kész |
| 26.18. | A B2ca-s1,d1,a1 jelölés szétbontása | ✏ rajzolandó |
| 26.15. | A menekülési útvonalon vezetett kábelek négy megengedett elhelyezése | ✏ rajzolandó |
| 26.3. | A hat szerelési mód összehasonlítása | ✔ kész |
| 26.4. | A védővezető helyes és helytelen bekötése dugaljsoron | ✔ kész |
| 26.5. | A négy alapvető kapcsolási mód | ✔ kész |
| 26.6. | Fürdőszobai sávok – metszet fürdőkádnál | ✔ kész |
| 26.7. | Fürdőszobai sávok – metszet zuhanytálcás zuhanynál | ✔ kész |
| 26.8. | Fürdőszobai sávok – zuhanytálca nélküli zuhany | ✔ kész |
| 26.9. | A magyar nemzeti eltérés: a megemelt kád | ✔ kész |
| 26.10. | Vezetékbekötés az 1-es sávban és az 5 cm-es beágyazás | ✔ kész |
| 26.11. | Fürdőszoba alaprajz a sávokkal és a kiegészítő EPH-val | ✔ kész |
| 26.12. | Építési területi elosztó (ACS) elvi felépítése | ✔ kész |
| 26.13. | Korszerűsítési döntési folyamatábra | ✔ kész |
| 26.16. | A napelemes rendszer tűzeseti lekapcsolásának távolságszabályai | ✏ rajzolandó |
| 26.19. | Töltőhely-elrendezés zárt gépjárműtárolóban: távolságok és a tűzjelzés-vezérelt lekapcsolás | ✏ rajzolandó |
| 26.17. | Tűzálló kábelrendszer rögzítése: TKRA-szerkezet, kaloda és a ⭐ 2026-os hőszigetelt födém | ✏ rajzolandó |
27. fejezet – Közcélú hálózatra csatlakozás, csatlakozó vezeték és fogyasztásmérő hely
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 27.1. | A csatlakozás láncolata és a tulajdoni határok | ✔ kész |
| 27.2. | Az egyidejűségi tényező görbéje | ✔ kész |
| 27.3. | Szabadvezetékes csatlakozás: magasságok és a tetőtartó | ✔ kész |
| 27.4. | A feszültségesés-mérleg: 2 % = 1 % + 1 % | ✔ kész |
| 27.5. | Kábeles csatlakozás és a csatlakozó főelosztó a telekhatáron | ✔ kész |
| 27.6. | Döntési fa: hova kerül a fogyasztásmérőhely? | ✔ kész |
| 27.7. | A mérőhely szerelési magasságai, kezelőtere és a gázmérő-távolság | ✔ kész |
| 27.8. | Plombálási pontok a méretlen főelosztóban és a mérőszekrényben | ✔ kész |
| 27.9. | Közvetlen (direkt) mérés elvi kapcsolása egy- és háromfázisú mérővel | ✔ kész |
| 27.10. | Közvetlen és áramváltós mérés elvi kapcsolásának összehasonlítása | ✔ kész |
| 27.11. | A mérőköri vezeték keresztmetszete a nyomvonalhossz szerint | ✔ kész |
| 27.12. | Áramváltós mérőszekrény belső elrendezése | ✔ kész |
| 27.13. | Az áramváltó bekötése: polaritás, kapocsjelölés, átfűzés | ✔ kész |
| 27.14. | A 0,5 és a 0,5S pontossági osztály hibagörbéje | ✔ kész |
| 27.15. | A próbakapocsléc felépítése és a biztonságos mérőcsere lépései | ✔ kész |
| 27.16. | Terhelési görbe és a mérés módjának összefüggése | ✔ kész |
28. fejezet – Világítástechnika, világítási berendezések és köztéri világítás
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 28.1. | A négy világítástechnikai alapmennyiség egyetlen képen | ✔ kész |
| 28.2. | Fényforrástípusok összehasonlítása: fényhasznosítás és színvisszaadás | ✔ kész |
| 28.3. | Lámpatest metszete és a fényeloszlási görbe | ✔ kész |
| 28.4. | A 0,5 / 0,8 / 1,0 m-es tűzvédelmi távolságok | ✔ kész |
| 28.5. | Világításvezérlési módok összehasonlítása | ✔ kész |
| 28.13. | A tartalékvilágítás rendszertana | ✔ kész |
| 28.14. | A menekülési jel elhelyezése és a felismerési távolság | ✔ kész |
| 28.15. | A biztonsági világítás bekapcsolása részleges üzemi világítás-kimaradásra | ✏ rajzolandó |
| 28.16. | A „fésűs" megtáplálás és a tűzálló kábelrendszer | ✏ rajzolandó |
| 28.17. | Az ellenőrzési piramis: napi – havi – éves – ötéves | ✏ rajzolandó |
| 28.18. | A menekülési út mérőrácsa a B1. táblázat szerint | ✏ rajzolandó |
| 28.6. | Közvilágítási elrendezések és fénypontgeometria | ✔ kész |
| 28.7. | Közvilágítási kandeláber és bekötése – elvi rajz | ✔ kész |
| 28.8. | Fényszennyezés: az ULOR és az ernyőzés | ✔ kész |
| 28.9. | A világítási áramkör bekapcsolási áramcsúcsa és a kismegszakító | ✔ kész |
| 28.10. | A lámpatest bekötése és felfogása | ✔ kész |
| 28.11. | Hőszigetelésbe süllyesztett lámpatest – a veszély | ✔ kész |
| 28.12. | A világítási áramkör helye az épület hálózatában | ✔ kész |
29. fejezet – Épületvezérlés, épületinformatika, vagyon- és életvédelmi rendszerek
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 29.1. | Hagyományos és buszos vezérlés ugyanarra a feladatra | ✔ kész |
| 29.2. | A KNX-tápegység, a fojtó és a busz | ✔ kész |
| 29.3. | A KNX topológia fája | ✔ kész |
| 29.4. | Az érzékelő–beavatkozó lánc és a csoportcím | ✔ kész |
| 29.5. | KNX-elosztószekrény elrendezése – a busz és az erősáram elválasztása | ✔ kész |
| 29.6. | DALI-vonal, címek, csoportok és jelenetek | ✔ kész |
| 29.7. | Az épületvezérlés rétegmodellje | ✔ kész |
| 29.8. | A gyengeáramú rendszerek és az épületinformatikai hálózat kapcsolata | ✔ kész |
| 29.10. | Áthidalási idők és a kapacitásigény fokozatonként | ✔ kész |
| 29.9. | A behatolásjelző rendszer blokkvázlata a táplálással | ✔ kész |
| 29.11. | A tűzjelző rendszer és a villamos berendezés kapcsolata | ✔ kész |
| 29.12. | Fail-safe zár a menekülési útvonalon | ✔ kész |
| 29.13. | Erős- és gyengeáramú nyomvonal elválasztása, árnyékolás földelése | ✔ kész |
30. fejezet – Ipari kapcsoló- és elosztóberendezések, szekrényszerelés, szünetmentes táplálás
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 30.1. | A tervezésellenőrzés és a darabellenőrzés felelősségmegosztása | ✏ rajzolandó |
| 30.2. | A 61439 szabványcsalád felépítése | ✏ rajzolandó |
| 30.3. | Az egyidejűségi tényező hatása a sínméretezésre | ✏ rajzolandó |
| 30.4. | A zárlati áram csúcs- és effektív értékének kapcsolata | ✏ rajzolandó |
| 30.5. | A belső elválasztási formák (Form 1–4b) összehasonlítása | ✏ rajzolandó |
| 30.6. | Ívosztályok és a belső ívzárlat hatásai | ✏ rajzolandó |
| 30.7. | A hőmérséklet-emelkedés (K) és az abszolút hőmérséklet (°C) kapcsolata | ✏ rajzolandó |
| 30.8. | A szekrény hőháztartása és a hűtési fokozatok | ✏ rajzolandó |
| 30.9. | A kezelő- és karbantartófolyosó méretei | ✏ rajzolandó |
| 30.10. | A szükségtápellátás átkapcsolási osztályai és az OTSZ követelménye | ✏ rajzolandó |
| 30.11. | UPS-topológiák és a 62040-3 osztályozó kód | ✏ rajzolandó |
| 30.12. | A rendszeres hibakeresés folyamatábrája | ✏ rajzolandó |
31. fejezet – Kiserőművek és fotovillamos rendszerek
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 31.1. | A jogi keret lépcsői: HMKE, kiserőmű, engedélyköteles erőmű | ✔ kész |
| 31.2. | A fotovillamos rendszer egyvonalas rajza a DC és az AC oldal jelölésével | ✔ kész |
| 31.3. | A napelem I–U jelleggörbéje, az MPP és az áramgenerátoros viselkedés | ✔ kész |
| 31.4. | Az üresjárási feszültség hőmérsékletfüggése | ✔ kész |
| 31.5. | A sztringvédelem döntési fája és a névleges áram ablaka | ✔ kész |
| 31.6. | A visszáram és a kábelméretezés | ✔ kész |
| 31.7. | A leválasztási pontok térképe | ✔ kész |
| 31.8. | Miért nem elég az AC oldal lekapcsolása? | ✔ kész |
| 31.9. | A funkcionális földelés feltételei és az IMD | ✔ kész |
| 31.10. | A hurokfelület csökkentése | ✔ kész |
| 31.11. | A DC kábelfektetés jó és rossz gyakorlata | ✔ kész |
| 31.12. | Szigetüzem és a visszatáplálás veszélye | ✔ kész |
| 31.13. | A feliratozás elhelyezése az épületben | ✔ kész |
| 31.14. | Tűzoltói szempontok a PV-rendszernél | ✔ kész |
| 31.15. | Akkumulátoros energiatároló a kiserőmű területén: távolságok, védőfal és a DC-leválasztás | ✏ rajzolandó |
32. fejezet – Az áramütés elleni védelem alapjai
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 32.1. | Az áram útja a testen | ✔ kész |
| 32.2. | Az MSZ EN/IEC 60479-1 idő–áram zónái váltakozó áramra | ✔ kész |
| 32.3. | Az emberi test helyettesítő kapcsolása | ✔ kész |
| 32.4. | A feszültség–idő összefüggés a védelemben | ✔ kész |
| 32.5. | Az alapvédelem négy eszköze | ✔ kész |
| 32.6. | A kézzel elérhető tartomány | ✔ kész |
| 32.7. | Közvetlen és közvetett érintés | ✔ kész |
| 32.8. | A kettős gát elve | ✔ kész |
| 32.9. | Az áramütés elleni védelem rendszerfája | ✔ kész |
| 32.10. | A II. érintésvédelmi osztályú készülék felépítése és jelképe | ✔ kész |
| 32.11. | A villamos elválasztás | ✔ kész |
| 32.12. | SELV, PELV és FELV összehasonlítása | ✔ kész |
| 32.13. | A környezet elszigetelése | ✔ kész |
| 32.14. | A védelmi osztályok és bekötésük | ✔ kész |
| 32.15. | A fő védő egyenpotenciálú összekötés és a fogalmak megjelenése egy épületben | ✔ kész |
| 32.16. | A régi és az új fogalmak megfeleltetése | ✔ kész |
33. fejezet – A táplálás önműködő lekapcsolása: TN, TT és IT rendszerek
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 33.1. | A táplálás önműködő lekapcsolásának három lépése | ✔ kész |
| 33.2. | A fő védő egyenpotenciálú összekötés elemei | ✔ kész |
| 33.3. | A betűkód olvasása két kérdéssel | ✔ kész |
| 33.4. | A TN-C rendszer és a hibaáram útja | ✔ kész |
| 33.5. | TN-C, TN-S és TN-C-S egymás alatt | ✔ kész |
| 33.6. | A PEN-szakadás következménye | ✔ kész |
| 33.7. | A hurokimpedancia elemei | ✔ kész |
| 33.8. | A 41.1. táblázat vizuális változata | ✔ kész |
| 33.9. | A TT-rendszer és a hibaáram útja a földön keresztül | ✔ kész |
| 33.10. | TT-rendszer áram-védőkapcsolóval | ✔ kész |
| 33.11. | Az IT-rendszer első és második hibája | ✔ kész |
| 33.12. | A három rendszer egy lapon, a hibaáram útjával | ✔ kész |
| 33.13. | Döntési fa: mit tegyünk, ha nem teljesül a lekapcsolási feltétel? | ✔ kész |
| 33.14. | A kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötés | ✔ kész |
| 33.15. | Elrettentő példa: a rejtett nullázás | ✔ kész |
| 33.16. | A hibavédelem ellenőrzésének menete – összefoglaló folyamatábra | ✔ kész |
34. fejezet – Kiegészítő és egyéb védelmi módok; az áram-védőkapcsoló
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 34.1. | A védelmi módok rendszere és a kiegészítő védelem helye | ✔ kész |
| 34.2. | A kiegészítő EPH kivitelezése és a mérési pontok | ✔ kész |
| 34.3. | Az összegáram-váltó elve két állapotban | ✔ kész |
| 34.4. | Az áram-védőkapcsoló belső felépítése és a tesztgomb köre | ✔ kész |
| 34.5. | Mire véd és mire nem véd az áram-védőkapcsoló? | ✔ kész |
| 34.6. | A típusok által felismert hibaáram-alakok | ✔ kész |
| 34.7. | Miért „vakul meg" az A típus egyenáramú összetevőnél? | ✔ kész |
| 34.8. | Az érzékenységi skála és az élettani zónák | ✔ kész |
| 34.9. | Szelektív (kaszkádolt) elrendezés | ✔ kész |
| 34.10. | A lakáselosztó csoportosítása | ✔ kész |
| 34.11. | A négy legveszélyesebb bekötési hiba | ✔ kész |
| 34.12. | Az ívhiba és az AFDD működése | ✔ kész |
| 34.13. | Döntési fa: melyik áram-védőkapcsolót válasszam? | ✔ kész |
| 34.14. | A tűzvédelmi és a személyvédelmi fokozat egy rendszerben | ✔ kész |
35. fejezet – Földelés és egyenpotenciálra hozás
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 35.1. | A „megszakítási próba”: védőföldelés kontra üzemi földelés | ✔ kész |
| 35.2. | A régi és az új elnevezések megfeleltetése, és a védővezető mint gyűjtőfogalom | ✔ kész |
| 35.3. | A földelés és az egyenpotenciálra hozás kétszer kettes fogalmi mátrixa | ✔ kész |
| 35.4. | Egy épület teljes földelőberendezése – a fejezet gerincábrája | ✔ kész |
| 35.5. | A leggyakoribb földelőtípusok és jellemző méreteik | ✔ kész |
| 35.6. | Galvanikus korrózió az alapozásföldelő és a talajban lévő acél között | ✔ kész |
| 35.7. | A fő földelőkapocs (MET) és a leválaszthatóság | ✔ kész |
| 35.8. | A védővezető keresztmetszetének lépcsős függvénye (54.2. táblázat) | ✔ kész |
| 35.9. | Mi NEM lehet védővezető – a hét tiltás és a helyes megoldás | ✔ kész |
| 35.10. | A PEN-vezető szétválasztásának három szabványos megoldása (54.1. ábra) | ✔ kész |
| 35.11. | A megerősített védőföldelő-vezető két megengedett megoldása (543.7.) | ✔ kész |
| 35.12. | A fő és a kiegészítő védőösszekötő-vezető méretezése | ✔ kész |
| 35.13. | Vezetőjelölési „kártyalap”: PE, FE, FB és a kombinált vezető | ✔ kész |
| 35.14. | Az IKT-berendezések üzemi egyenpotenciálra hozó rendszere egy szerverszobában | ✔ kész |
| 35.15. | Az alapozásföldelő kivezetései és kötései – amit a betonozás előtt ellenőrizni kell | ✔ kész |
| 35.16. | Betonba vagy talajba? – döntési folyamatábra az alapozásföldelő kialakításához | ✔ kész |
36. fejezet – Villámvédelem és túlfeszültség-védelem
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 36.1. | A három védelmi réteg és a hozzájuk tartozó szabványok | ✔ kész |
| 36.2. | A villámhatás négy útja | ✔ kész |
| 36.3. | A hurokfelület hatása – rossz és jó vezetékezés | ✔ kész |
| 36.4. | A külső villámvédelem elemei metszetben | ✔ kész |
| 36.19. | Az LPS I–IV geometriai paraméterei ugyanazon az épületen | ✏ rajzolandó |
| 36.5. | Döntési folyamatábra: kell-e villámvédelem, és milyen? | ✔ kész |
| 36.15. | Az NNV besorolás négy szempontja és a belőlük adódó fokozatok | ✏ rajzolandó |
| 36.16. | Az NNV három szerkesztési módszere: gördülőgömb, körlap, védőszög | ✏ rajzolandó |
| 36.17. | Az L2–L5 levezető-fokozatok áramúthosszai és az L5 gyűrűzése | ✏ rajzolandó |
| 36.18. | A földelési ellenállás két követelménye az NNV-ben | ✏ rajzolandó |
| 36.6. | Felülvizsgálati idővonalak: NV és NNV | ✔ kész |
| 36.7. | A három hullámalak és az energiatartalmuk | ✔ kész |
| 36.8. | Az SPD felépítése és a két technológia karakterisztikája | ✔ kész |
| 36.22. | A TOV-vizsgálat két elfogadható kimenetele: „withstand" és „safe end of life" | ✏ rajzolandó |
| 36.9. | A 0,5 m-es szabály és a vezetékhossz hatása | ✔ kész |
| 36.10. | Rossz és jó SPD-bekötés: a „T" és a „V" | ✔ kész |
| 36.11. | CT1 és CT2 bekötés egymás mellett | ✔ kész |
| 36.12. | A 10 m-es hatásos védelmi távolság és a hullámvisszaverődés | ✔ kész |
| 36.13. | A kaszkádosított SPD-védelem egy épületben | ✔ kész |
| 36.14. | Az SPD helye az áram-védőkapcsolóhoz képest TT-rendszerben | ✔ kész |
| 36.20. | Az elválasztási távolság s értelmezése és a d ≥ s feltétel | ✏ rajzolandó |
| 36.21. | A és B típusú földelőrendszer, és az l_1 hossz értelmezése | ✏ rajzolandó |
37. fejezet – Szerelői ellenőrzés, villamosbiztonsági mérések és időszakos felülvizsgálat
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 37.1. | Az ellenőrzés hármas piramisa | ✔ kész |
| 37.2. | A szemrevételezés a)–p) térképe egy épületen | ✔ kész |
| 37.3. | A mérési sorrend folyamatábrája a)–j) | ✔ kész |
| 37.16. | A védővezető folytonosságának hat vizsgálókapcsolása (MSZ 4851/1–1988) | ✔ kész |
| 37.4. | A védővezető folytonosságának mérése – két kapcsolás | ✔ kész |
| 37.5. | A szigetelésmérés kapcsolása és az előkészítés | ✔ kész |
| 37.6. | A hurokimpedancia-mérés elve és a 66 %-os szabály | ✔ kész |
| 37.7. | Az RCD-vizsgálat hét lépcsője és az értékelés | ✔ kész |
| 37.8. | A 62 %-os földelésmérés elrendezése és a plató | ✔ kész |
| 37.17. | A földelési ellenállás mérési elrendezése az MSZ 4851-2:1990 szerint – szondaeltolásos ellenőrzés | ✔ kész |
| 37.9. | A mérési kategóriák az épületen | ✔ kész |
| 37.10. | A minősítő irat felépítése és a hibasúlyozás | ✔ kész |
| 37.11. | A magyar felülvizsgálati rendszer három szála | ✔ kész |
| 37.12. | A felülvizsgálati gyakoriságok idővonala | ✔ kész |
| 37.13. | Szigetelési ellenállás – két mérce egy tengelyen | ✔ kész |
| 37.15. | A TvMI 12.6 szerinti tűzvédelmi felülvizsgálat folyamata | ✔ kész |
| 37.14. | A szerelői ellenőrzés menetrendje a szerelés végén | ✔ kész |
| 37.18. | A PV-rendszer üzembe helyezési vizsgálatainak sorrendje (MSZ EN 62446-1) | ✔ kész |
| 37.19. | A PV-modulcsoport szigetelésiellenállás-mérésének két módszere és a mérési határértékek | ✔ kész |
38. fejezet – Feszültségmentesítés, üzemvitel, FAM, organizációs bejárás és bontás
| Ábra | Képaláírás | Állapot |
|---|---|---|
| 38.1. | A villamos üzemvitel felelősségi rendje és a személyek csoportjai | ✔ kész |
| 38.2. | A két övezet és a három munkavégzési mód | ✔ kész |
| 38.3. | ⭐⭐ Az öt biztonsági művelet folyamatábrája | ✔ kész |
| 38.4. | A teljes körű leválasztás és a visszakapcsolás elleni biztosítás | ✔ kész |
| 38.5. | A feszültségvizsgáló használata és a kábelazonosítás | ✔ kész |
| 38.6. | A földelő- és rövidre záró szerkezet felhelyezése | ✔ kész |
| 38.7. | A munkaterület lehatárolása és jelölése egy KÖF kapcsolóberendezésben | ✔ kész |
| 38.8. | A villamos munkavégzés védőeszközei és az ívveszély | ✔ kész |
| 38.9. | A FAM három munkamódszere és eszközei | ✔ kész |
| 38.10. | A kapcsolási utasítás és a kapcsolási napló | ✔ kész |
| 38.11. | A bontás technológiai sorrendje | ✔ kész |
| 38.12. | Az építési területi elosztó (ACS) és a három megengedett védelmi mód | ✔ kész |
| 38.13. | Az áramkör megszakítása és a kiszabadítás | ✔ kész |
| 38.14. | A jegyzet fejezeteinek kapcsolódása a biztonságos munkavégzéshez | ✔ kész |
F8.3 Még megrajzolandó ábrák
Ezekhez a helyekhez a rajzi leírás elkészült, az SVG még nem. A leírás a fejezetfájl :::abra sorának harmadik mezőjében található.
| Ábra | Fejezet | Képaláírás |
|---|---|---|
| 15.1. | 15. Szabadvezeték- és kábelhálózatok szerelése | A szabadvezeték-oszlopsor elemei és az oszloptípusok |
| 15.2. | 15. Szabadvezeték- és kábelhálózatok szerelése | A beásási mélység és a befogott alap |
| 15.3. | 15. Szabadvezeték- és kábelhálózatok szerelése | Csupasz, burkolt és kötegelt szabadvezeték keresztmetszete |
| 15.4. | 15. Szabadvezeték- és kábelhálózatok szerelése | Kisfeszültségű és középfeszültségű kábel rétegei |
| 15.5. | 15. Szabadvezeték- és kábelhálózatok szerelése | Kábelárok keresztmetszete a szabványos méretekkel |
| 15.6. | 15. Szabadvezeték- és kábelhálózatok szerelése | A zsugortechnológiás kábelösszekötés fázisai |
| 17.15. | 17. Kapcsolókészülékek és túláramvédelem | A gG olvadóbetét időzóna-kapui (gates) |
| 17.16. | 17. Kapcsolókészülékek és túláramvédelem | Az MSZ EN 60898-1 kioldási vizsgálatai a jelleggörbén |
| 17.17. | 17. Kapcsolókészülékek és túláramvédelem | A kismegszakító feliratának olvasása |
| 26.14. | 26. Épületek villamos hálózata és a szerelési módok | A kettős biztonságú betáplálás öt közüzemi variánsa (v1–v5) |
| 26.18. | 26. Épületek villamos hálózata és a szerelési módok | A B2ca-s1,d1,a1 jelölés szétbontása |
| 26.15. | 26. Épületek villamos hálózata és a szerelési módok | A menekülési útvonalon vezetett kábelek négy megengedett elhelyezése |
| 26.16. | 26. Épületek villamos hálózata és a szerelési módok | A napelemes rendszer tűzeseti lekapcsolásának távolságszabályai |
| 26.19. | 26. Épületek villamos hálózata és a szerelési módok | Töltőhely-elrendezés zárt gépjárműtárolóban: távolságok és a tűzjelzés-vezérelt lekapcsolás |
| 26.17. | 26. Épületek villamos hálózata és a szerelési módok | Tűzálló kábelrendszer rögzítése: TKRA-szerkezet, kaloda és a ⭐ 2026-os hőszigetelt födém |
| 28.15. | 28. Világítástechnika, világítási berendezések és köztéri világítás | A biztonsági világítás bekapcsolása részleges üzemi világítás-kimaradásra |
| 28.16. | 28. Világítástechnika, világítási berendezések és köztéri világítás | A „fésűs" megtáplálás és a tűzálló kábelrendszer |
| 28.17. | 28. Világítástechnika, világítási berendezések és köztéri világítás | Az ellenőrzési piramis: napi – havi – éves – ötéves |
| 28.18. | 28. Világítástechnika, világítási berendezések és köztéri világítás | A menekülési út mérőrácsa a B1. táblázat szerint |
| 31.15. | 31. Kiserőművek és fotovillamos rendszerek | Akkumulátoros energiatároló a kiserőmű területén: távolságok, védőfal és a DC-leválasztás |
| 35.1. | 35. Földelés és egyenpotenciálra hozás | A „megszakítási próba”: védőföldelés kontra üzemi földelés |
| 35.2. | 35. Földelés és egyenpotenciálra hozás | A régi és az új elnevezések megfeleltetése, és a védővezető mint gyűjtőfogalom |
| 35.3. | 35. Földelés és egyenpotenciálra hozás | A földelés és az egyenpotenciálra hozás kétszer kettes fogalmi mátrixa |
| 35.4. | 35. Földelés és egyenpotenciálra hozás | Egy épület teljes földelőberendezése – a fejezet gerincábrája |
| 35.5. | 35. Földelés és egyenpotenciálra hozás | A leggyakoribb földelőtípusok és jellemző méreteik |
| 35.6. | 35. Földelés és egyenpotenciálra hozás | Galvanikus korrózió az alapozásföldelő és a talajban lévő acél között |
| 35.7. | 35. Földelés és egyenpotenciálra hozás | A fő földelőkapocs (MET) és a leválaszthatóság |
| 35.8. | 35. Földelés és egyenpotenciálra hozás | A védővezető keresztmetszetének lépcsős függvénye (54.2. táblázat) |
| 35.9. | 35. Földelés és egyenpotenciálra hozás | Mi NEM lehet védővezető – a hét tiltás és a helyes megoldás |
| 35.10. | 35. Földelés és egyenpotenciálra hozás | A PEN-vezető szétválasztásának három szabványos megoldása (54.1. ábra) |
| 35.11. | 35. Földelés és egyenpotenciálra hozás | A megerősített védőföldelő-vezető két megengedett megoldása (543.7.) |
| 35.12. | 35. Földelés és egyenpotenciálra hozás | A fő és a kiegészítő védőösszekötő-vezető méretezése |
| 35.13. | 35. Földelés és egyenpotenciálra hozás | Vezetőjelölési „kártyalap”: PE, FE, FB és a kombinált vezető |
| 35.14. | 35. Földelés és egyenpotenciálra hozás | Az IKT-berendezések üzemi egyenpotenciálra hozó rendszere egy szerverszobában |
| 35.15. | 35. Földelés és egyenpotenciálra hozás | Az alapozásföldelő kivezetései és kötései – amit a betonozás előtt ellenőrizni kell |
| 35.16. | 35. Földelés és egyenpotenciálra hozás | Betonba vagy talajba? – döntési folyamatábra az alapozásföldelő kialakításához |
| 36.19. | 36. Villámvédelem és túlfeszültség-védelem | Az LPS I–IV geometriai paraméterei ugyanazon az épületen |
| 36.15. | 36. Villámvédelem és túlfeszültség-védelem | Az NNV besorolás négy szempontja és a belőlük adódó fokozatok |
| 36.16. | 36. Villámvédelem és túlfeszültség-védelem | Az NNV három szerkesztési módszere: gördülőgömb, körlap, védőszög |
| 36.17. | 36. Villámvédelem és túlfeszültség-védelem | Az L2–L5 levezető-fokozatok áramúthosszai és az L5 gyűrűzése |
| 36.18. | 36. Villámvédelem és túlfeszültség-védelem | A földelési ellenállás két követelménye az NNV-ben |
| 36.22. | 36. Villámvédelem és túlfeszültség-védelem | A TOV-vizsgálat két elfogadható kimenetele: „withstand" és „safe end of life" |
| 36.20. | 36. Villámvédelem és túlfeszültség-védelem | Az elválasztási távolság s értelmezése és a d ≥ s feltétel |
| 36.21. | 36. Villámvédelem és túlfeszültség-védelem | A és B típusú földelőrendszer, és az l_1 hossz értelmezése |
| 37.16. | 37. Szerelői ellenőrzés, villamosbiztonsági mérések és időszakos felülvizsgálat | A védővezető folytonosságának hat vizsgálókapcsolása (MSZ 4851/1–1988) |
| 37.17. | 37. Szerelői ellenőrzés, villamosbiztonsági mérések és időszakos felülvizsgálat | A földelési ellenállás mérési elrendezése az MSZ 4851-2:1990 szerint – szondaeltolásos ellenőrzés |
| 37.18. | 37. Szerelői ellenőrzés, villamosbiztonsági mérések és időszakos felülvizsgálat | A PV-rendszer üzembe helyezési vizsgálatainak sorrendje (MSZ EN 62446-1) |
| 37.19. | 37. Szerelői ellenőrzés, villamosbiztonsági mérések és időszakos felülvizsgálat | A PV-modulcsoport szigetelésiellenállás-mérésének két módszere és a mérési határértékek |
F8.4 Fotóhelyőrzők
Az alábbi helyekre valódi fénykép kerül; rajz nem helyettesíti őket.
| Ábra | Fejezet | Mit kell fényképezni |
|---|---|---|
| 1.1. | 1. A szakma, a képzés és a vizsgarendszer | Az erősáramú elektrotechnikus munkaterületei |
| 9.3. | 9. Villamos erőtér és kondenzátor; mágneses tér és az indukció | Kondenzátortípusok a gyakorlatban |
F8.5 Az ábraállomány ellenőrzése
Az abrak/ mappában 454 SVG-fájl található; a fejezetek 454 ábrát hivatkoznak be.
A jegyzék újragenerálása: python3 sablon/f8_generator.py