F6. függelék – Komplex záróprojekt – vizsga-főpróba

F6.1 A projektfeladat szerkezete és pontarányai

Alapadatok a KKK-ból

F6.1. táblázat – A projektfeladat alapadatai (KKK 8.4.)

⭐ Az öt vizsgarész és a pontarányok

A KKK 8.4.5. pontja a projektfeladat 100 %-át öt vizsgarész között osztja fel, és három
vizsgarészen belül további bontást is ad. Ez a táblázat a teljes függelék gerince: a
mintafeladat és a pontozás is ehhez igazodik.

F6.2. táblázat – ⭐ A projektfeladat öt vizsgarésze és pontaránya (KKK 8.4.2. és 8.4.5.)

Számtani ellenőrzés – a KKK belső összhangja

  vizsgarészek:      10 + 30 + 30 + 15 + 15 = 100 %      ✔
  2. vizsgarész:     10 +  5 + 15            =  30 %      ✔
  3. vizsgarész:     15 + 15                 =  30 %      ✔
  4. vizsgarész:     10 +  5                 =  15 %      ✔
  5. vizsgarész:     15                      =  15 %      ✔

  Belső ellentmondás nincs.

Amit a KKK nem szabályoz

F6.3. táblázat – ⚠ Amit a KKK a projektfeladatról nem mond ki

⭐⭐ A vizsgán használható segédeszközök (KKK 8.9.)

Ez a teljes, négyelemű lista – a KKK más segédeszközt nem nevez meg:

A vizsga tárgyi feltételei (KKK 8.6.)

Villanyszerelő kéziszerszámok, kisgépek • fémipari kéziszerszámok és kisgépek • villamos
mérőműszerek és diagnosztikai eszközök • hosszmérő eszközök • informatikai és adatrögzítő eszközök •
túlfeszültség-védelmi eszközök • túláramvédelmi eszközök • érzékelők, jeladók • mágneskapcsoló,
nyomógomb, jelzőlámpa • frekvenciaváltók, lágyindítók • PLC, programozható vezérlők • vezeték,
műanyagcsatorna • villamos gépek (aszinkron gép, transzformátor) • mérőhely kialakításához szükséges
eszközök, szerszámok • vezetékek • saruk, érvéghüvelyek • sorkapocs, kötőelem.

Hogyan használd ezt a főpróbát?

Ez a függelék egy vizsganap szimulációja. Két módon érdemes végigcsinálni.

Első kör – nyitott könyvvel. Olvasd el a feladatkiírást (F6.2), és oldd meg a részeket a jegyzet
segítségével, idő nélkül. Utána vesd össze a mintamegoldással (F6.9), és jegyezd fel, hol tértél el.

Második kör – vizsgakörülmények között. Csak a KKK 8.9. szerinti segédeszközökkel (szabvány,
gépkönyv, számológép), órával. Az alábbi időbeosztás javaslat: a KKK a 345 percet nem bontja
meg, ez a felosztás a pontarányokból és a szerelési munka reális időigényéből származik.

F6.4. táblázat – ⚠ Javasolt időbeosztás (a KKK a 345 percet nem bontja meg)

F6.2 A feladat kiírása

A megbízás

Megbízó: Tisza-Farm Kft., terményszárító üzem (kitalált vállalkozás)
Helyszín: a vizsgahelyszín szerelőfala, amely a gépészeti kiszolgálóhelyiség falát modellezi
A munka tárgya: az üzem villamos betáplálásának bővítése – nem hitelesített áramváltós
fogyasztásmérő hely kialakítása és főelosztó szerelése, valamint a szárítóventilátor
forgásirányváltós motorvezérlésének összeállítása és beüzemelése.

Az üzem bővítése után a szárítóberendezés mellé egy oda-vissza forgatható szellőztető ventilátort
telepítenek: befúvó üzemben a szárítótérbe nyomja a levegőt, elszívó üzemben kihúzza belőle a párát.
A ventilátor motorjának forgásirányát a kezelőnek a helyszínen kell tudnia váltani. A vezérléshez a
készülékek angol nyelvű gépkönyve áll rendelkezésre.

Kiinduló műszaki adatok

F6.5. táblázat – A feladat kiinduló adatai (kitalált, de valósághű értékek)

A feladat öt része

1. rész – Tervezés és méretezés. Döntsd el, direkt vagy áramváltós mérés kell; válaszd ki az
áramváltó áttételét és add meg a mérő szorzószámát; méretezd a mért fővezetéket mind a négy
szempont szerint; méretezd a motor tápvezetékét, és válaszd ki a túláramvédelmi készülékeket.
(A projektfeladat 5. vizsgarésze – 15 %.)

2. rész – Áramváltós fogyasztásmérő hely és főelosztó. Szereld fel a mérőszekrényt, helyezd el a
fogyasztásmérőt és az áramváltókat, kösd be a méretlen és a mért fővezetéket, szereld fel a
túlfeszültség-védelmi eszközt, és alakítsd ki az alap- és a hibavédelmet. Olvasd ki és értelmezd a
fogyasztásmérő adatait. (A projektfeladat 2. vizsgarésze – 30 %.)

3. rész – Motorvezérlés idegen nyelvű dokumentáció alapján. Az F6.5. szakaszban közölt angol
nyelvű gépkönyvrészlet alapján állítsd össze a ventilátormotor forgásirányváltó kontaktoros
vezérlését, és üzemeld be. (A projektfeladat 3. vizsgarészének első fele – 15 %.)

4. rész – Mérés és dokumentálás. Végezd el a szerelői ellenőrzést és a villamos alapmennyiségek
mérését, majd töltsd ki a mérési jegyzőkönyvet. (A projektfeladat 3. vizsgarészének második fele –
15 %.)

5. rész – Kapcsolási rajz, szerszám- és anyagjegyzék. Készíts egyvonalas sémát a mérőhelyről és a
főelosztóról, áramúttervet a motorvezérlésről, elrendezési rajzot a főelosztóról, és állítsd össze a
szerszám- és anyagjegyzéket. (A projektfeladat 4. vizsgarésze – 15 %.)

Ami rendelkezésre áll

• a KKK 8.9. szerinti segédeszközök: vonatkozó szabványok, Villamos Ágazati Típusterv,
  készülékleírások és gépkönyvek, számológép;
• a beépítendő készülékek és a szerelvényanyag;
• a mérőműszerek: lakatfogó, multiméter, szigetelésvizsgáló, hurokimpedancia-mérő,
  RCD-vizsgáló, fázissorrend-jelző, teljesítménymérő;
• az angol nyelvű gépkönyvrészlet (F6.5).

F6.3 1. rész – Tervezés és méretezés

A projektfeladat 5. vizsgarésze, 15 %.

Ez a rész papírmunka: számológéppel, a szabvány táblázataival és a gépkönyvekkel oldható meg.
A KKK 8.4.2. az 5. vizsgarészhez a következő tartalmakat rendeli: „vezetékméretezéssel,
túláramvédelemmel kapcsolatos feladat (feszültségesés, terhelhetőség, zárlati impedancia);
fogyasztók teljesítmény- és energiaigényének, jellemzőinek meghatározása; kábelek és szabadvezetékek
szerkezetével, szerelvényeivel kapcsolatos kiválasztási feladat”.

A megoldandó feladatpontok

(a) A csatlakozási teljesítmény és a csatlakozási áram. Határozd meg az egyidejű (méretezési)
teljesítményt és az ebből adódó csatlakozási áramot az elosztó számítási módja szerint
(cos φ = 0,9), majd add meg a szabványos csatlakozási fokozatot.

(b) Direkt vagy áramváltós mérés? Döntsd el, és indokold – nevezd meg, honnan származik a
küszöbérték. ⚠ Mondd ki azt is, amit a szabvány nem mond ki.

(c) Az első túláramvédelmi készülék. Add meg a fajtáját és a névleges áramát, és indokold a
szabványhellyel, miért nem lehet kismegszakító.

(d) Az áramváltó áttétele és a mérő szorzószáma. A választható szabványos áttételek: 100/5,
150/5, 200/5, 250/5. Add meg a választott áttételt, a szorzószámot és az üzemi szekunder áramot.
Add meg az áramváltó előírt pontossági osztályát és a mérőköri vezeték keresztmetszetét.

(e) A mért fővezeték méretezése. Vidd végig mind a négy szempontot: terhelhetőség,
feszültségesés, zárlati szilárdság, lekapcsolási feltétel. Add meg a mértékadó szempontot és a
választott keresztmetszetet.

(f) A motor tápvezetéke és védelme. Számítsd ki a motor névleges áramát az adattáblából,
méretezd a tápvezetéket, válaszd ki a motorvédelmet, és ellenőrizd a lekapcsolási feltételt.

(g) A feszültségesés összegzése. Add meg a csatlakozási ponttól a motorig eső teljes
feszültségesést, és vesd össze a megengedett értékekkel.

F6.4 2. rész – Áramváltós fogyasztásmérő hely és főelosztó

A projektfeladat 2. vizsgarésze, 30 % – ezen belül 15 % az áramütés elleni védelem, amelyben
elkövetett hiba a vizsgát érvényteleníti.

A szerelési feladat

(a) A mérőszekrény felszerelése. Rögzítsd a szekrényt a szerelőfalra úgy, hogy a leolvasást vagy
kezelést igénylő részek 0,6–1,8 m, az olvadóbiztosító kezelendő részei 0,6–1,5 m
magasságban legyenek, és a szekrény előtt legyen legalább 0,8 m mély, 1 m² szabad kezelőtér
(MSZ 447 7.3., 6.5.5.).

(b) A méretlen rész kialakítása. Kösd be a méretlen fővezetéket, szereld be az első
túláramvédelmi készüléket, és alakítsd ki a zárópecsételhetőséget a szabvány szerinti
pontokon.

(c) Az áramváltók beépítése. Fűzd fel a három áramváltót a fázisvezetőkre, a primer oldal
átfolyási irányát a jelöléshez igazítva (P1 → P2, illetve K → L), és kösd be a szekunder köröket a
próbakapocslécre, onnan a fogyasztásmérőre.

(d) A fogyasztásmérő elhelyezése és bekötése. Helyezd el a mérőt a mérőrekeszben, kösd be a
feszültségszálakat és a mérőkört, majd zárd le a plombálási pontokat.

(e) A mért fővezeték és a főelosztó. Kösd be a mért fővezetéket, szereld össze a főelosztót:
főkapcsoló, leágazások túláramvédelmi készülékei, áram-védőkapcsolók, a PEN szétválasztási
pontja, PE- és N-sín.

(f) Túlfeszültség-védelem. Szereld fel a túlfeszültség-védelmi eszközt a főelosztóban, a
gépkönyv szerinti bekötéssel, a lehető legrövidebb csatlakozó vezetékekkel, és lásd el a
gyártó által előírt előtétvédelemmel.

(g) Alap- és hibavédelem. Alakítsd ki az alapvédelmet (szigetelés, burkolat, a
feszültség alatti részek érinthetetlensége) és a hibavédelmet (a táplálás önműködő lekapcsolása,
védővezető, védő egyenpotenciálra hozás), valamint a kiegészítő védelmet ott, ahol előírás.

(h) A fogyasztásmérő adatainak kiolvasása. Olvasd le a mérő állását és a szorzószámot, és
számítsd ki, mennyi energiát mutat a mérő két leolvasás között ténylegesen.

⭐⭐ Amit ebben a részben nem szabad elrontani

F6.5 3. rész – Motorvezérlés idegen nyelvű dokumentáció alapján

A projektfeladat 3. vizsgarészének első fele, 15 %.

A vezérlési feladat

A szárítóventilátor motorját két forgásirányban kell tudni járatni:

• ELŐRE (befúvás) – zöld nyomógomb;
• HÁTRA (elszívás) – kék nyomógomb;
• STOP – piros nyomógomb, bármelyik irányból leállít;
• a két irány kölcsönösen reteszelt legyen: soha ne húzhasson be egyszerre a két kontaktor;
• irányváltáshoz előbb meg kell állni (a STOP gombon keresztül);
• hőkioldó-kioldás esetén a hajtás azonnal álljon le, és ezt sárga lámpa jelezze;
• az üzemet zöld lámpa (előre) és kék lámpa (hátra) jelzi;
• a vezérlőkör külön túláramvédelemmel rendelkezzen.

A vezérléshez a következő angol nyelvű gépkönyvrészlet áll rendelkezésre. Ez a vizsgafeladat
tényleges bemenete: a kapocsjelöléseket, a beállításokat és a bekötési szabályokat ebből kell
kiolvasni.

⭐ Az angol nyelvű gépkönyvrészlet

────────────────────────────────────────────────────────────────────────────────
  REVERSING CONTACTOR ASSEMBLY  —  TYPE RC-3/25
  Installation, wiring and commissioning instructions        Doc. 4412-EN, rev. 3
────────────────────────────────────────────────────────────────────────────────

1. SCOPE

   This document describes the installation of the RC-3/25 reversing contactor
   assembly, consisting of two 3-pole AC contactors, one mechanical interlock
   unit and one thermal overload relay, type TOL-25. The assembly is intended
   for the direct-on-line starting and reversing of three-phase induction
   motors rated up to 7.5 kW at 400 V AC.

2. TECHNICAL DATA

   Rated operational voltage   Ue .............. 690 V AC max.
   Rated operational current   Ie (AC-3, 400 V)  25 A
   Rated power (AC-3, 400 V) ................... 11 kW
   Control circuit (coil) voltage  Uc .......... 230 V AC, 50/60 Hz
   Coil pick-up range .......................... 0.8 ... 1.1 x Uc
   Coil drop-out range ......................... 0.2 ... 0.5 x Uc
   Auxiliary contacts, each contactor .......... 1 NO (13-14), 1 NC (21-22)
   Overload relay setting range ................ 9 ... 13 A
   Overload relay trip class ................... 10 A
   Overload relay contacts ..................... 1 NC (95-96), 1 NO (97-98)
   Short-circuit protection .................... external, see clause 6
   Terminal tightening torque, main circuit .... 2.5 Nm
   Terminal tightening torque, control ......... 0.8 Nm
   Degree of protection ........................ IP20 (terminals)
   Ambient temperature ......................... -5 ... +55 degC

3. TERMINAL MARKING

   Main circuit, each contactor:
       input  ....... 1/L1, 3/L2, 5/L3
       output ....... 2/T1, 4/T2, 6/T3
   Coil terminals ... A1 (line), A2 (neutral)
   Auxiliary  ....... 13-14  normally open (NO), make contact
                      21-22  normally closed (NC), break contact
   Overload relay ... 95-96  normally closed (NC), trip contact
                      97-98  normally open (NO), signalling contact

4. POWER WIRING FOR REVERSING DUTY

   4.1 Connect the incoming supply L1, L2, L3 to terminals 1/L1, 3/L2, 5/L3 of
       BOTH contactors in parallel.
   4.2 On the second (reverse) contactor, INTERCHANGE TWO PHASES on the output
       side: connect 2/T1 to U, 4/T2 to W and 6/T3 to V. This phase reversal
       produces the opposite direction of rotation.
   4.3 Route the motor conductors through the thermal overload relay before
       connecting them to the motor terminal box.
   4.4 Fit the mechanical interlock unit between the two contactors before
       energising. The interlock prevents both contactors from closing at the
       same time. A phase-to-phase short circuit would occur otherwise.

5. CONTROL WIRING

   5.1 The STOP push-button must be wired as a NORMALLY CLOSED (break) contact,
       in series with the control circuit. Never use a normally open contact
       for the stop function.
   5.2 The NC contact 95-96 of the overload relay must be wired in series with
       the control circuit so that a trip de-energises both coils.
   5.3 Use the NO contact 13-14 of each contactor in parallel with the
       corresponding START push-button to provide self-holding (latching).
   5.4 Use the NC contact 21-22 of each contactor in series with the coil of
       the opposite contactor to provide ELECTRICAL INTERLOCKING. Electrical
       interlocking is required IN ADDITION TO the mechanical interlock.
   5.5 Change of direction is only permitted from standstill. Press STOP before
       selecting the opposite direction.
   5.6 The control circuit must be protected by a separate fuse or
       miniature circuit-breaker, maximum 6 A.

6. SHORT-CIRCUIT PROTECTION AND SETTING

   6.1 The assembly does NOT provide short-circuit protection. Provide an
       upstream device: a motor protection circuit-breaker or aM-type fuse
       links. The magnetic (instantaneous) release of the recommended motor
       protection circuit-breaker operates at 13 x Ie.
   6.2 Set the overload relay to the RATED CURRENT stated on the motor
       nameplate. Do not set the relay to the contactor rating.
   6.3 After a thermal trip, allow the relay to cool down before resetting.
       The reset button must be pressed manually.

7. COMMISSIONING CHECKLIST

   (a) Verify that the supply is isolated and locked off.
   (b) Check all main and control terminals for correct tightening torque.
   (c) Check the mechanical interlock by hand: pressing one armature must
       block the other.
   (d) Verify the overload relay setting against the motor nameplate.
   (e) Energise the control circuit only and operate both START buttons in
       turn. Only one contactor must pick up at a time.
   (f) Energise the main circuit and check the direction of rotation.
   (g) Measure the motor current in all three phases under load. The currents
       must be balanced within 10 %.
   (h) Record all measured values in the commissioning report.

8. WARNING

   Disconnect and lock off the supply before any work on the assembly.
   Do not defeat the mechanical interlock. Wiring the STOP button as a make
   contact creates a hidden fault: a broken wire will disable the stop
   function without any indication.
────────────────────────────────────────────────────────────────────────────────

A feladat a gépkönyv alapján

1. Fordítsd le és értelmezd a gépkönyv 3., 4., 5. és 6. pontját. Készíts magadnak
   szószedetet (a 25.10. szakasz angol–magyar szakszótára segít).
2. Add meg a hőkioldó beállítási értékét a motor adattáblája alapján, és indokold, miért nem a
   kontaktor névleges áramához kell beállítani.
3. Állítsd össze a főáramkört a 4. pont szerint, a fáziscserével és a hőkioldón átvezetett
   motorvezetőkkel.
4. Állítsd össze a vezérlőkört az 5. pont szerint: öntartás, kölcsönös villamos reteszelés,
   bontó STOP, a hőkioldó bontó érintkezője, jelzőlámpák.
5. Végezd el a 7. pont szerinti üzembe helyezési ellenőrzést, és jegyezd fel az eredményeket.

F6.6 4. rész – Mérés és dokumentálás

A projektfeladat 3. vizsgarészének második fele, 15 %.

A KKK 8.4.2. a 3. vizsgarészhez a „villamos alapmennyiségek mérése, dokumentálása” feladatot
rendeli, a 8.4.5. pedig ezt önállóan, 15 %-kal értékeli – tehát a mérés dokumentálása
ugyanannyit ér, mint maga a vezérlés összeállítása.

A mérési feladat

(a) Szerelői ellenőrzés a 37.3. szakasz a)–j) sorrendje szerint. A feszültségmentes
vizsgálatokat (folytonosság, szigetelési ellenállás, polaritás) a feszültség alá helyezés előtt
kell elvégezni.

(b) A feszültség alatti mérések. Hurokimpedancia a motoráramkör végén; az áram-védőkapcsoló
kioldóárama és kioldási ideje; fázissorrend; működési próbák.

(c) Villamos alapmennyiségek a járó motoron. Vonali feszültségek, a három fázisáram, a felvett
teljesítmény és a teljesítménytényező. A gépkönyv 7. (g) pontja szerint a három fázisáram
10 %-on belül legyen kiegyenlített – ezt számítással is igazold.

(d) A fogyasztásmérő adatainak kiolvasása. A mérőállás és a szorzószám alapján a tényleges
energia.

(e) A mérési jegyzőkönyv kitöltése. Minden mért érték mellett szerepeljen a mértékegység, a
mérőműszer megnevezése, a követelmény és a minősítés (megfelel / nem felel meg).

F6.7 5. rész – Kapcsolási rajz, szerszám- és anyagjegyzék

A projektfeladat 4. vizsgarésze, 15 % – ezen belül 10 % a rajz és a jegyzékek, 5 % a
rajzi elemek azonosítása és az elrendezési rajz.

A dokumentációs feladat

(a) Egyvonalas séma a csatlakozási ponttól a főelosztó leágazásaiig: az első túláramvédelmi
készülék, az áramváltók, a próbakapocsléc, a fogyasztásmérő, a mért fővezeték, a főkapcsoló, a
túlfeszültség-védelmi eszköz, az áram-védőkapcsolók és a leágazások.

(b) Áramútterv a motorvezérlésről: külön a főáramkör és külön a vezérlőkör, számozott
áramutakkal, kapocsszámokkal, az MSZ EN IEC 81346-2:2019 szerinti készülékjelöléssel.

(c) Elrendezési rajz a főelosztóról: a sorok, a modulkiosztás, a sínek helye, méretarányosan.

(d) Rajzi elemek azonosítása. Adott rajzrészleten nevezd meg a rajzjeleket és a
készülékjelöléseket, és mondd meg, melyik elem milyen funkciót lát el.

(e) Szerszámjegyzék és (f) anyagjegyzék táblázatos formában.

F6.8 Értékelési szempontok és pontozás

⭐⭐ A fő értékelő táblázat

Az alábbi táblázat a KKK 8.4.5. arányait 100 pontra vetíti. A százalék a KKK-ból való, a
pontszám és a részletes szempontsor ennek a főpróbának a saját bontása, hogy a gyakorlás
értékelhető legyen.

F6.6. táblázat – ⭐⭐ A projektfeladat hivatalos értékelési tételei és pontarányai (KKK 8.4.5.)

Részletes szempontsor vizsgarészenként

2. vizsgarész – mérőhely és főelosztó (30 pont)

3. vizsgarész – motorvezérlés és mérés (30 pont)

4. vizsgarész – rajz és jegyzékek (15 pont)

5. vizsgarész – számítás, méretezés, kiválasztás (15 pont)

A 40 %-os küszöb

A KKK 8.4.5. szerint a projektfeladat akkor eredményes, ha a vizsgázó a megszerezhető összes
pontszám legalább 40 %-át elérte. A fenti 100 pontos rendszerben ez 40 pont.

Amit ez a küszöb jelent a gyakorlásban

  a 2. és a 3. vizsgarész együtt ......... 60 pont
  a 4. és az 5. vizsgarész együtt ........ 30 pont
  a portfólió ............................ 10 pont

  → a két szerelési vizsgarész önmagában elviheti a küszöböt,
    de a 15 %-os áramütés elleni védelem hibája MINDENT érvénytelenít,
    a pontszámtól függetlenül.

F6.9 Mintamegoldás

F6.9.1 Az 1. rész megoldása – tervezés és méretezés

(a) A csatlakozási teljesítmény és a csatlakozási áram

Kiinduló adatok:  P_beépített = 96 kW,  egyidejűségi tényező e = 0,55
                  U_v = 400 V,  cos φ = 0,9  (az elosztó számítási módja)

1. Az egyidejű (méretezési) teljesítmény:
   P = P_beépített · e = 96 kW · 0,55 = 52,8 kW

2. A csatlakozási áram:
   I = P / (√3 · U_v · cos φ)
     = 52 800 / (1,732 · 400 · 0,9)
     = 52 800 / 623,5
     = 84,7 A

3. A szabványos csatlakozási fokozat felfelé kerekítve:
   In = 3 × 100 A

(b) Direkt vagy áramváltós mérés?

Az elosztói szabályzat (MVM Hálózat, DH-SZAB-2) sávjai:

   In ≤ 3 × 80 A ................... közvetlen (direkt) mérés
   3 × 80 A < In < 3 × 100 A ....... közvetlen mérés kombinált mérővel
   In ≥ 3 × 100 A .................. KÖZVETETT, ÁRAMVÁLTÓS MÉRÉS

   a feladat: In = 3 × 100 A   →   100 A ≥ 100 A   ⇒  ÁRAMVÁLTÓS MÉRÉS

(c) Az első túláramvédelmi készülék

Az MSZ 447:2019 4.3.1. szakasza szerint áramváltós (mérőváltós) mérésnél
az első túláramvédelmi készülék NEM lehet kismegszakító, hanem
KÉSES OLVADÓBIZTOSÍTÓ vagy MEGSZAKÍTÓ.

   választott: 3 × 100 A késes olvadóbiztosító, gG betéttel

Indoklás: a névleges áramot a csatlakozási teljesítménynek megfelelően
kell megválasztani (MSZ 447 3.9.1.4.); a csatlakozási fokozat 3 × 100 A.

(d) Az áramváltó áttétele és a szorzószám

Választható szabványos áttételek: 100/5, 150/5, 200/5, 250/5

1. Alsó feltétel: a névleges primer áram ne legyen kisebb az első
   túláramvédelmi készülék névleges áramánál, és legyen fölötte tartalék:
      100/5 → I_primer = 100 A = a biztosító árama, TARTALÉK NÉLKÜL → nem választjuk

2. Pontossági szempont: az üzemi áram aránya a névleges primer áramhoz
      150/5:  84,7 / 150 = 56,5 %
      200/5:  84,7 / 200 = 42,4 %
      250/5:  84,7 / 250 = 33,9 %
   Minél nagyobb ez az arány, annál kedvezőbb a mérési pontosság.

3. VÁLASZTOTT ÁTTÉTEL: 150/5 A

4. Áttétel és szorzószám (kisfeszültségen feszültségváltó nincs):
      K = 150 / 5 = 30        →        k = 30

5. Az üzemi szekunder áram ellenőrzése:
      I_szek = 84,7 / 30 = 2,82 A     ≤ 5 A névleges     ✔

6. Elosztói előírások:
      pontossági osztály ............ 0,5S (kizárólag)
      mérőköri (szekunder) vezeték .. legalább 2,5 mm² réz,
                                      érjelölővel; sodrott vezetéknél
                                      érvéghüvellyel is
      feszültségszálak .............. 1,5 vagy 2,5 mm² (MSZ 447 6.2.2.)
      próbakapocsléc ................ az elosztó szabályzata szerinti típus

(e) A mért fővezeték méretezése – mind a négy szempont

Adatok: I_B = 84,7 A;  l = 18 m;  réz, PVC;  C fektetési mód;
        30 °C;  halmozás nincs;  lineáris terhelés;
        I″_k,max = 6,5 kA (a csatlakozási ponton)
        védelem: 3 × 100 A gG késes olvadóbiztosító
        a gépkönyvből: a 100 A-es gG betét 5 s-hoz tartozó árama 580 A,
                       6,5 kA-nél a megszakítási idő < 0,01 s
        (⚠ ez a két adat a kitalált gépkönyvből való; valós esetben a
         gyártói jelleggörbéből kell leolvasni)

──────────────────────────────────────────────────────────────────────
1. LÉPÉS – TERHELHETŐSÉG            (MSZ HD 60364-5-52)
   k_hőm  = 1,00   (PVC, 30 °C = referenciahőmérséklet)
   k_halm = 1,00   (nincs halmozás)
   k_harm = 1,00   (lineáris terhelés)

   Szükséges táblázati érték: I_táblázat ≥ 84,7 / 1,00 = 84,7 A
     25 mm² (C oszlop):  96 A  ≥ 84,7 A    ✔  (a terhelésre elég)
   DE a védelmet is el kell viselnie:
     I_B ≤ I_n ≤ I_Z  →  84,7 ≤ 100 ≤ I_Z   →   I_Z ≥ 100 A
     25 mm²:  I_Z = 96 A  < 100 A           ✘
     35 mm²:  I_Z = 119 A ≥ 100 A           ✔

   Második feltétel (gG betétnél a termékszabvány szerint I₂ = 1,6 · I_n;
   a pontos értéket a gyártói adatlap adja meg):
     I₂ = 1,6 · 100 = 160 A
     1,45 · I_Z = 1,45 · 119 = 172,6 A
     160 ≤ 172,6                            ✔

   RÉSZEREDMÉNY: 35 mm²

──────────────────────────────────────────────────────────────────────
2. LÉPÉS – FESZÜLTSÉGESÉS           (MSZ HD 60364-5-52 G melléklet)
   ΔU = √3 · l · I_B · ρ · cos φ / A
      = 1,732 · 18 · 84,7 · 0,0185 · 0,9 / 35

      1,732 · 18   = 31,18
      31,18 · 84,7 = 2641
      2641 · 0,0185 = 48,86
      48,86 · 0,9  = 43,97
      43,97 / 35   = 1,256 V

   e = 1,256 / 400 · 100 = 0,31 %          ≤ 5 %       ✔

   Mekkora keresztmetszet kellene csak emiatt?
   A ≥ 43,97 / (0,05 · 400) = 43,97 / 20 = 2,2 mm²  →  2,5 mm²

   RÉSZEREDMÉNY: 2,5 mm²

──────────────────────────────────────────────────────────────────────
3. LÉPÉS – ZÁRLATI SZILÁRDSÁG       (MSZ HD 60364-4-43, adiabatikus feltétel)
   k = 115 (réz, PVC, ≤ 300 mm²)
   A mértékadó áram a vezeték elején: I = 6500 A
   A védelem megszakítási ideje 6,5 kA-nél: t_v < 0,01 s

   35 mm²-rel a vezeték által elviselt idő:
   t = (k · S / I)² = (115 · 35 / 6500)² = (4025 / 6500)²
     = (0,6192)² = 0,383 s

   0,383 s  >  0,01 s                       ✔  a vezeték elviseli

   A szükséges legkisebb keresztmetszet:
   S ≥ I · √t / k = 6500 · √0,01 / 115 = 6500 · 0,1 / 115 = 5,65 mm²
                                            →  6 mm²

   RÉSZEREDMÉNY: 6 mm²

──────────────────────────────────────────────────────────────────────
4. LÉPÉS – LEKAPCSOLÁSI FELTÉTEL    (MSZ HD 60364-4-41)
   A mért fővezeték ELOSZTÓÁRAMKÖR → TN-rendszerben legfeljebb 5 s
   (411.3.2.3.), nem a 41.1. táblázat 0,4 s-os végáramköri értéke!

   A méréssel meghatározott hurokimpedancia a főelosztóban (F6.9.5):
      Z_s = 0,21 Ω
      I_k = U₀ / Z_s = 230 / 0,21 = 1095 A

   A védelem 5 s-hoz tartozó árama a gépkönyvből:  I_a = 580 A
      1095 A  >  580 A                      ✔  a lekapcsolás 5 s-on belül

   RÉSZEREDMÉNY: a 35 mm² ezen a szemponton is megfelel

──────────────────────────────────────────────────────────────────────
5. LÉPÉS – ÖSSZEGZÉS

   Szempont                  Szükséges keresztmetszet    Szabvány
   ────────────────────────────────────────────────────────────────────
   Terhelhetőség                  35 mm²  ← MÉRTÉKADÓ    HD 60364-5-52
   Feszültségesés                 2,5 mm²                G melléklet
   Zárlati szilárdság             6 mm²                  HD 60364-4-43
   Lekapcsolási feltétel          teljesül               HD 60364-4-41
   ────────────────────────────────────────────────────────────────────
   VÁLASZTOTT: 4 × 35 mm² réz, PVC szigetelésű kábel
               3 × 100 A gG késes olvadóbiztosítóval

VÁLASZ: a mértékadó szempont a TERHELHETŐSÉG volt – pontosabban az, hogy
        a vezetéknek nemcsak a 84,7 A-es üzemi áramot, hanem a 100 A-es
        védelem névleges áramát is el kell viselnie (I_n ≤ I_Z).

(f) A motor tápvezetéke és védelme

Adatok: P_n = 5,5 kW,  U_v = 400 V,  cos φ = 0,84,  η = 0,86
        l = 30 m,  réz, PVC,  C fektetés,  30 °C,  halmozás nincs

1. A motor névleges (felvett) árama:
   I_n,motor = P_n / (√3 · U_v · cos φ · η)
             = 5500 / (1,732 · 400 · 0,84 · 0,86)

     1,732 · 400 = 692,8
     692,8 · 0,84 = 582,0
     582,0 · 0,86 = 500,5

             = 5500 / 500,5 = 11,0 A

2. Terhelhetőség:
   I_B = 11,0 A
   2,5 mm² (C oszlop): I_Z = 24 A · 1,0 · 1,0 = 24 A
   I_B ≤ I_n ≤ I_Z  →  11,0 ≤ 11,0 ≤ 24        ✔
   (a motorvédő kapcsoló hőkioldója 11 A-re állítva)

3. Feszültségesés:
   ΔU = 1,732 · 30 · 11,0 · 0,0185 · 0,84 / 2,5

     1,732 · 30   = 51,96
     51,96 · 11,0 = 571,6
     571,6 · 0,0185 = 10,57
     10,57 · 0,84 = 8,88
     8,88 / 2,5   = 3,55 V

   e = 3,55 / 400 · 100 = 0,89 %               ≤ 5 %      ✔

4. Lekapcsolási feltétel:
   végáramkör, rögzített fogyasztó, I_n ≤ 32 A → TN-ben 0,4 s
   (41.1. táblázat, 230 V < U₀ ≤ 400 V sáv nem alkalmazandó,
    mert U₀ = 230 V → a 0,4 s-os oszlop)

   Mért hurokimpedancia a motor kapcsainál:  Z_s = 0,68 Ω
   I_k = 230 / 0,68 = 338 A

   A motorvédő kapcsoló mágneses kioldása a gépkönyv 6.1. pontja
   szerint 13 × Ie:
   I_a = 13 · 11,0 = 143 A

   338 A  >  143 A                             ✔
   a készülék pillanatműködésű kioldással kapcsol le, jóval 0,4 s alatt

5. A védelem összeállítása (gépkönyv 6.1.–6.2.):
   – a kontaktoregység zárlatvédelmet NEM ad → külön készülék kell
   – motorvédő kapcsoló, beállítás: a MOTOR adattáblája szerint 11 A
     (⚠ NEM a kontaktor 25 A-es névleges árama szerint!)
   – a hőkioldó beállítási tartománya 9…13 A → a 11 A benne van   ✔
   – a vezérlőkör külön védelme: legfeljebb 6 A (gépkönyv 5.6.)

VÁLASZ: 4 × 2,5 mm² réz, PVC kábel; motorvédő kapcsoló 11 A-re állítva;
        a vezérlőkör 6 A-es kismegszakítóval védve.

(g) A feszültségesés összegzése

A méretlen fővezeték (6 m, 35 mm², I_B = 84,7 A):
   ΔU = 1,732 · 6 · 84,7 · 0,0185 · 0,9 / 35 = 0,42 V  →  0,10 %

A mért fővezeték (18 m, 35 mm²):                        0,31 %
A motor tápvezetéke (30 m, 2,5 mm²):                    0,89 %

Ellenőrzés a megengedett értékekkel:
  csatlakozóvezeték + minden méretlen fővezeték EGYÜTT ≤ 2 %
       (MSZ 447:2019, 4.2.2.)
       0,10 %  ≤  2 %                                   ✔
  mért fővezeték + végáramkör (egyéb használat) ≤ 5 %
       (MSZ HD 60364-5-52, G melléklet, AJÁNLÁS)
       0,31 + 0,89 = 1,20 %  ≤  5 %                     ✔

⚠ A 2 % ELŐÍRÁS (MSZ 447), az 5 % AJÁNLÁS (HD 60364-5-52 G melléklet).
   A kettőt nem szabad összemosni.

F6.9.2 A 2. rész megoldása – a mérőhely kialakításának lépései

A szerelés sorrendje ugyanolyan értékelési szempont, mint az eredménye. Az alábbi lépéssor a
27. fejezet előírásaiból és a 38. fejezet feszültségmentesítési szabályaiból áll össze.

① Előkészítés és feszültségmentesítés. A szerelőfal betáplálásának lekapcsolása, kizárása,
feszültségmentesség ellenőrzése kétpólusú feszültségvizsgálóval (a vizsgálót előtte és utána is
ismert feszültségen ellenőrizve), tábla kihelyezése. Szerszám- és anyagelőkészítés a jegyzék szerint.

② A mérőszekrény felszerelése. Kijelölés, fúrás, rögzítés, vízszintezés. Ellenőrizendő
magasságok: a leolvasást vagy kezelést igénylő részek 0,6–1,8 m, az olvadóbiztosító kezelendő
része 0,6–1,5 m a munkaállás síkjától; a szekrény előtt 0,8 m mély, 1 m² szabad kezelőtér
(MSZ 447 7.3., 6.5.5.).

③ A méretlen rész szerelése. A méretlen fővezeték bevezetése tömszelencén át, a
3 × 100 A késes olvadóbiztosító (az első túláramvédelmi készülék) beépítése, a fősín és az
átmenő fázisvezetők kialakítása. A méretlen rész minden nyitható eleme zárópecsételhető legyen.

④ Az áramváltók felfűzése. A három 150/5 A, 0,5S áramváltó felhelyezése a fázisvezetőkre,
a primer átfolyási irány (P1 → P2) a betáplálás felől. A szekunder kapcsok (S1–S2, régebbi
jelöléssel k–l) bekötése legalább 2,5 mm² rézvezetékkel, érjelölővel, sodrott vezetéknél
érvéghüvellyel.

⑤ A próbakapocsléc bekötése. A szekunder körök és a feszültségszálak a próbakapocslécre
kerülnek. A próbakapocsléc teszi lehetővé a mérőkör bontását, a szekunder rövidre zárását és a
feszültségszálak leválasztását – ez a mérőhely szervizelhetőségének kulcseleme.

⑥ A fogyasztásmérő elhelyezése és bekötése. A mérő a mérőrekeszbe kerül, a keresztsínes
rögzítőelemre. A rekesz csak a fogyasztásmérőt és tartozékait tartalmazhatja – felhasználói
berendezést (leválasztókapcsoló, áram-védőkapcsoló) nem (MSZ 447 7.1.4.). A feszültségszálak
bekötése 1,5 vagy 2,5 mm² vezetékkel, külön biztosítva.

⑦ A mért fővezeték bekötése. A méretezés szerinti 4 × 35 mm² kábel bekötése a mérő után, a
főelosztó felé. Sarukészítés, nyomatékkulccsal meghúzott kötések.

⑧ A főelosztó szerelése. Főkapcsoló, a PEN szétválasztási pontja (a PE- és az N-sín innen
külön), leágazások túláramvédelmi készülékei, áram-védőkapcsolók, sorkapcsok. A szétválasztás után
az N és a PE sehol nem köthető össze újra.

⑨ A túlfeszültség-védelmi eszköz felszerelése. Az eszköz a főelosztóba, a főkapcsoló után kerül;
a fázisok felőli és a földelés felőli csatlakozó vezetékek a lehető legrövidebbek legyenek, mert
ezek feszültségesése hozzáadódik a védelmi szinthez. A gyártó által előírt előtétvédelem (biztosító)
beépítése, a bekötés a gépkönyv szerint. ⚠ A pontos vezetékhossz- és keresztmetszet-előírást a
gyártói gépkönyvből és a vonatkozó szabványból kell kikeresni – a vizsgán mindkettő bevihető
segédeszköz (KKK 8.9.).

⑩ ⭐⭐ Az áramütés elleni védelem kialakítása. Ez a kizáró tétel, ezért külön lépés:

• a PE-sín felszerelése és összekötése a fő földelőkapoccsal;
• a védővezető bekötése minden testre és minden leágazásra, megszakítás nélkül;
• a fő védő egyenpotenciálra hozás kialakítása;
• az áram-védőkapcsolók bekötése úgy, hogy a fázisok és a nulla a készüléken keresztül halad,
  a védővezető nem; minden RCD-nek saját nullavezetője van;
• az alapvédelem ellenőrzése: burkolatok a helyükön, feszültség alatti rész nem érinthető,
  a fedelek zárva.

⑪ Feliratozás, zárás, plombálási pontok. A készülékek feliratozása a rajzi jelöléssel
azonosan; áramkörjegyzék a szekrényajtó belső oldalára; a plombálandó pontok lezárhatóvá tétele.

⑫ Ellenőrzés és feszültség alá helyezés. Szemrevételezés, majd a 37.3. szerinti
feszültségmentes mérések (folytonosság, szigetelés, polaritás). Csak ezután kapcsolható
feszültség, és utána következnek a feszültség alatti mérések.

⑬ A fogyasztásmérő adatainak kiolvasása.

A mérőállás értelmezése áramváltós mérésnél

  a mérő kijelzőjén leolvasott érték ..... 001 234,5 kWh
  a második leolvasás ................... 001 261,3 kWh
  a leolvasott különbség ................ 26,8 kWh
  szorzószám (k = K = 150/5) ............ 30

  a ténylegesen mért energia:
     W = 26,8 kWh · 30 = 804 kWh

⚠ Áramváltós mérésnél a kijelzett érték NEM a fogyasztás – a szorzószámmal
   kell megszorozni. Ez a mérőhely dokumentációjában és a mérő adattábláján
   is szerepel; a szorzószám elhagyása a leggyakoribb leolvasási hiba.

F6.9.3 A 3. rész megoldása – a motorvezérlés áramútterve

A készülékjelölések (MSZ EN IEC 81346-2:2019 szerint, 3.6. szakasz):

F6.7. táblázat – A motorvezérlés készülékjelölései

A főáramkör (a gépkönyv 4. pontja szerint):

FŐÁRAMKÖR

  L1 L2 L3
   │  │  │
   └──┴──┴──[ -FC1  motorvédő kapcsoló, 11 A ]
             │  │  │
       ┌─────┴──┴──┴─────┐          a két kontaktor betáplálása
       │                 │          PÁRHUZAMOS (gépkönyv 4.1.)
  [ -QA1 ]           [ -QA2 ]
  1/L1 3/L2 5/L3     1/L1 3/L2 5/L3
  2/T1 4/T2 6/T3     2/T1 4/T2 6/T3
   │    │    │        │    │    │
   │    │    │        │    │    │   ⭐ FÁZISCSERE a hátramenetnél
   │    │    │        │    └────┼──┐   (gépkönyv 4.2.):
   │    │    │        │    ┌────┘  │   2/T1 → U,  4/T2 → W,  6/T3 → V
   │    │    │        └────┼───────┘
   └────┼────┼─────────────┘
        │    │
   ┌────┴────┴────┐
   │   -FC2       │   a motorvezetők a HŐKIOLDÓN keresztül (gépkönyv 4.3.)
   │  hőkioldó    │   beállítás: 11 A (a MOTOR adattáblája szerint!)
   └──┬───┬───┬───┘
      U   V   W
   ┌──┴───┴───┴──┐
   │    -MA1     │  3 ~ 400 V, 5,5 kW, 1455 f/min
   └──────┬──────┘
          │ PE  ⭐ a védővezető a motor testére, megszakítás nélkül
          ⏚

A vezérlőkör ágakra bontva – ez az a lépéssor, amelyet a vizsgán végig kell tudni mondani:

VEZÉRLŐKÖR

  L1 ──[ -FC3  6 A kismegszakító ]───────────────────────────────┐
                                                                  │
  1. ág – VÉDELMI FELTÉTEL                                        │
       ├──[ -FC2  95-96  hőkioldó BONTÓ érintkezője (NC) ]────────┤
       │                                                          │
  2. ág – LEÁLLÍTÁS                                               │
       ├──[ -SG1  STOP nyomógomb, BONTÓ (NC) ]────────────────────┤
       │                                                          │
       ├──────────────────┬───────────────────────┐               │
       │                  │                       │               │
  3. áramút – ELŐRE       │   4. áramút – HÁTRA   │               │
       │                  │                       │               │
   ┌───┴───┐          ┌───┴───┐                   │               │
   │ -SG2  │ START E. │ -SG3  │ START H.          │               │
   │ (NO)  │          │ (NO)  │                   │               │
   └───┬───┘          └───┬───┘                   │               │
       │  ┌───────────┐   │  ┌───────────┐        │               │
       ├──┤ -QA1 13-14├───┤  ┤ -QA2 13-14├────────┤  ÖNTARTÁS     │
       │  └───────────┘   │  └───────────┘        │               │
       │                  │                       │               │
   [ -QA2  21-22 ]    [ -QA1  21-22 ]             │  ⭐ VILLAMOS  │
   (a másik kontaktor (a másik kontaktor          │    RETESZELÉS │
    BONTÓ érintkezője) BONTÓ érintkezője)         │               │
       │                  │                       │               │
   ( -QA1  A1-A2 )    ( -QA2  A1-A2 )             │               │
       │                  │                       │               │
       └──────────────────┴───────────────────────┴─── N ─────────┘

  5. áramút – JELZÉSEK
       ├──[ -QA1  13-14 ]──( -PG1  zöld,  ELŐRE ) ── N
       ├──[ -QA2  13-14 ]──( -PG2  kék,   HÁTRA ) ── N
       └──[ -FC2  97-98 ]──( -PG3  sárga, HŐKIOLDÓ KIOLDOTT ) ── N
          (a hőkioldó ZÁRÓ érintkezője – kioldáskor zár)

Az ágak magyarázata:

1. ág – a védelmi feltétel. A hőkioldó 95-96 bontó érintkezője, sorosan. Nyugalomban zárt.
Kioldáskor bont, és mindkét kontaktortekercs áramtalanná válik – ezt írja elő a gépkönyv 5.2.
pontja („a trip de-energises both coils”).

2. ág – a leállítás. A -SG1 STOP nyomógomb bontó (NC) érintkezővel, sorosan. A gépkönyv
5.1. pontja ezt kifejezetten előírja, a 8. pont pedig meg is indokolja: záró érintkezővel bekötve a
vezetékszakadás észrevétlenül hatástalanítaná a STOP funkciót. Bontó bekötésnél a
vezetékszakadás leállítja a hajtást – a hiba a biztonságos állapot felé viszi a berendezést.
Ez a kényszerbontás elve.

3. és 4. áramút – indítás, öntartás, reteszelés. Mindkét irányban ugyanaz a szerkezet:

• a START nyomógomb záró (NO) érintkezője és a saját kontaktor 13-14 záró
  segédérintkezője párhuzamosan – ez a VAGY-kapcsolat, vagyis az öntartás (gépkönyv 5.3.);
• ezzel sorosan a másik kontaktor 21-22 bontó érintkezője – ez az ÉS NEM feltétel,
  vagyis a villamos reteszelés (gépkönyv 5.4.);
• a soron végén a kontaktortekercs (A1–A2).

5. áramút – jelzések. Az üzemjelzés a kontaktorok záró segédérintkezőiről, a hibajelzés a
hőkioldó 97-98 záró érintkezőjéről.

F6.9.4 A gépkönyv magyar értelmezése

A gépkönyv lényege öt mondatban:

1. Ez az egység nem véd zárlat ellen (6.1.). Elé motorvédő kapcsolót vagy aM biztosítót kell
   tenni. Az ajánlott motorvédő kapcsoló mágneses kioldása 13 × Ie-nél működik.
2. A hőkioldót a motor adattáblája szerint kell beállítani (6.2.), nem a kontaktor 25 A-es
   névleges árama szerint. A mi motorunknál ez 11 A, ami a 9…13 A-es beállítási tartományba
   beleesik.
3. A hátramenet kontaktorának kimenetén két fázist fel kell cserélni (4.2.), a motorvezetőket
   pedig a hőkioldón át kell vezetni (4.3.).
4. Kettős reteszelés kell: mechanikai egység (4.4.) és villamos reteszelés a 21-22
   érintkezőkkel (5.4.).
5. A STOP gomb bontó érintkezős (5.1.), a hőkioldó 95-96 bontó érintkezője sorosan a
   vezérlőkörben (5.2.), az öntartás a 13-14 érintkezőkkel (5.3.), a vezérlőkör külön, legfeljebb
   6 A-es védelemmel (5.6.).

A gépkönyv kulcskifejezései – angol–magyar szakszótár

F6.8. táblázat – A gépkönyvrészlet angol–magyar szakszótára (bővebben a 25.10. szakaszban)

F6.9.5 A 4. rész megoldása – a kitöltött mérési jegyzőkönyv

MÉRÉSI ÉS ÜZEMBE HELYEZÉSI JEGYZŐKÖNYV

Létesítmény:      Tisza-Farm Kft., terményszárító üzem (vizsgahelyszín)
A berendezés:     áramváltós fogyasztásmérő hely + főelosztó +
                  szárítóventilátor forgásirányváltós motorvezérlése
Hálózati rendszer: TN-C-S, a PEN szétválasztása a főelosztóban
Névleges feszültség: 400/230 V, 50 Hz
Mérést végezte:   ..............................   Dátum: ..............
Mérőműszerek:     szigetelésvizsgáló (500 V), hurokimpedancia-mérő,
                  RCD-vizsgáló, lakatfogó, teljesítménymérő,
                  fázissorrend-jelző     — mind EN 61557 szerinti műszer

I. Szemrevételezés (MSZ HD 60364-6, 6.4.2.)

II. Feszültségmentes mérések (a)–(e), a 37.3. szerinti sorrendben

⚠ Az RCD-re megadott 300 ms-os és 40 ms-os határérték nem az MSZ HD 60364-6-ból, hanem az
IEC/EN 61008-1, illetve 61009-1 termékszabványból (és az arra épülő gyártói adatokból)
származik – a HD 60364-6 kioldásiidő-táblázatot nem tartalmaz (37.9. szakasz).

⚠ A szigetelésmérés előtt a túlfeszültség-védelmi eszközt le kellett választani (6.4.3.3.),
és a nullavezetőt le kellett választani a fő földelőkapocsról, különben a párhuzamos földút
hamis, kisebb értéket adna.

III. Feszültség alatti mérések (f)–(j)

IV. Villamos alapmennyiségek a járó motoron (befúvó üzem, üzemi terhelés)

A gépkönyv 7. (g) pontja szerinti kiegyenlítettség ellenőrzése

  I_átlag = (6,8 + 6,9 + 6,7) / 3 = 20,4 / 3 = 6,80 A

  a legnagyobb eltérés:  |6,9 − 6,80| = 0,10 A
                         |6,7 − 6,80| = 0,10 A

  relatív eltérés:  0,10 / 6,80 · 100 = 1,5 %

  1,5 %  ≤  10 %   ⇒   a három fázisáram KIEGYENLÍTETT      ✔

A felvett teljesítmény ellenőrzése a mért értékekből

  P = √3 · U_v · I · cos φ
    = 1,732 · 400 · 6,80 · 0,82

    1,732 · 400 = 692,8
    692,8 · 6,80 = 4711
    4711 · 0,82 = 3863 W ≈ 3,9 kW

  A számított és a műszerrel mért érték egyezik.               ✔

  A motor névleges teljesítménye 5,5 kW, a felvett teljesítmény ebből:
     terhelés ≈ 3,9 / (5,5 / 0,86) = 3,9 / 6,40 = 0,61 → kb. 61 %
  A ventilátor tehát részterhelésen jár – ezért kisebb a cos φ is
  (0,82) a névleges 0,84-nél.

V. A fogyasztásmérő adatai

VI. Minősítés

A berendezés az elvégzett szemrevételezés és mérések alapján megfelel; a mért értékek a
vonatkozó követelményeket teljesítik. A berendezés üzembe helyezhető. Az áram-védőkapcsoló
tesztgombjának negyedéves próbájára a felhasználó figyelmét felhívtam.

A soron következő időszakos felülvizsgálat javasolt időpontja: ................

Aláírás: .............................. Dátum: ..............

F6.9.6 Az 5. rész megoldása – szerszám- és anyagjegyzék

Anyagjegyzék

F6.9. táblázat – Anyagjegyzék (a rajzokkal egyező készülékjelöléssel)

Szerszám- és eszközjegyzék

F6.10. táblázat – Szerszám- és eszközjegyzék

F6.9.7 Záró önellenőrzés a vizsganapra

Ez az a lista, amelyet a szerelés befejezése után, még az átadás előtt érdemes végigmenni.

⭐⭐ Áramütés elleni védelem – a kizáró tétel

• [ ] A védővezető minden testre be van kötve, megfelelő keresztmetszettel.
• [ ] A PE-vezetőt sehol nem szakítja meg kapcsolókészülék, és nem halad át az RCD-n.
• [ ] A PEN szétválasztása megtörtént, és utána nincs újabb N–PE összekötés.
• [ ] A fő védő egyenpotenciálra hozás kialakítva.
• [ ] Az áram-védőkapcsolókon a fázis(ok) és a nulla is átmegy, mindegyiknek saját nullája van.
• [ ] A burkolatok zárva, feszültség alatti rész nem érinthető.
• [ ] A folytonosság megmérve, a hurokimpedancia és az RCD megmérve, az eredmények
  dokumentálva.

Mérőhely és főelosztó

• [ ] Szerelési magasságok és kezelőtér az MSZ 447 szerint.
• [ ] Az első túláramvédelem késes olvadóbiztosító vagy megszakító – nem kismegszakító.
• [ ] Az áramváltók 0,5S osztályúak, a szekunder kör sehol nincs nyitva, a próbakapocsléc
  bekötve.
• [ ] A mérőrekeszben csak a mérőberendezés és tartozékai vannak.
• [ ] A mérőköri vezeték legalább 2,5 mm², érjelölővel, érvéghüvellyel.
• [ ] A túlfeszültség-védelmi eszköz felszerelve, rövid csatlakozó vezetékekkel, előtétvédelemmel.
• [ ] A plombálási pontok kialakítva.

Motorvezérlés

• [ ] A hátramenetnél két fázis felcserélve.
• [ ] A motorvezetők a hőkioldón át vannak vezetve.
• [ ] A hőkioldó a motor adattáblája szerint (11 A) van beállítva.
• [ ] A STOP bontó (NC) érintkezős.
• [ ] Az öntartás a 13-14 érintkezőkkel, a villamos reteszelés a 21-22 érintkezőkkel megvan.
• [ ] A mechanikai reteszelő beépítve, kézzel ellenőrizve.
• [ ] A vezérlőkör külön, legfeljebb 6 A-es védelemmel.

Dokumentáció

• [ ] Egyvonalas séma, áramútterv, elrendezési rajz elkészült, feliratmezővel és jelmagyarázattal.
• [ ] A készülékjelölés MSZ EN IEC 81346-2:2019 szerinti (⭐ kontaktor = QA).
• [ ] Az anyagjegyzék és a rajz egyezik.
• [ ] A mérési jegyzőkönyv minden sorában van követelmény, mért érték, mértékegység és
  minősítés.
• [ ] A munkaterület rendben, a hulladék elkülönítve.