F5. függelék – Portfólió-útmutató

F5.1 Mi a portfólió, és mit ér a vizsgán

A portfólió kettős szerepe

A portfóliónak a szakmai vizsgán két, egymástól független szerepe van, és a kettőt nem szabad
összekeverni.

① Vizsgára bocsátási feltétel. A KKK 8.2.1. pontja szerint „A szakmai vizsga megkezdésének
feltétele a portfólió elkészítése, valamint a vizsgaközpontnak történő leadása a szakmai vizsga
megkezdése előtt legalább 10 nappal. A vizsgaközpont a portfólió leadására korábbi időpontot is
meghatározhat.” Ez azt jelenti, hogy portfólió nélkül a vizsga el sem kezdődik – nem
pontlevonásról van szó, hanem arról, hogy a vizsgázó a vizsgára nem bocsátható.

② Értékelt vizsgarész. A projektfeladat (KKK 8.4.) öt vizsgarésze közül az 1. vizsgarész a
portfólió bemutatása, szóbeli megvédése és az önreflexió, amely a KKK 8.4.5. szerint a
projektfeladat 10 %-át adja.

Mennyit ér számokban?

A pontos súly a KKK arányaiból egyszerű szorzással adódik. A számítás a KKK 8.3.4., 8.4.4., 8.4.5.
és 8.8. pontján alapul; maga a végeredmény a KKK-ban nem szerepel, ez levezetett érték:

A portfólió súlya a különböző szinteken

  a projektfeladaton belül .................  10 %          (KKK 8.4.5., 1. vizsgarész)
  a szakmai vizsgán belül ..................  10 % · 0,80 =  8 %   (a projektfeladat a
                                                                   szakmai vizsga 80 %-a,
                                                                   KKK 8.4.4.)
  a teljes kimeneten belül .................   8 % · 0,80 = 6,4 %  (a szakmai vizsga a
                                                                   végeredmény 80 %-a,
                                                                   KKK 8.8.)

Hat és fél százalék – ennyit ér a portfólió pontban. De ehhez hozzá kell tenni két dolgot. Az
egyik, hogy ezt a 6,4 %-ot otthon, nyugodt körülmények között, határidőig lehet megszerezni,
szemben a vizsganap 345 percével. A másik, hogy a portfólió szóbeli megvédése a vizsgabizottság
első benyomása a vizsgázóról: az a tíz perc adja a keretet, amelyben a bizottság a további
munkáját nézni fogja.

Mennyi idő jut rá a vizsgán?

A KKK 8.4.3. pontja szerint a projektfeladat időtartama 345 perc, és ezen belül „a portfólió
szóbeli bemutatására és megvédésére 10 perc áll a vizsgázó rendelkezésére a teljes időtartamon
belül”.

F5.1. táblázat – A portfólió szóbeli megvédésének kerete (KKK 8.4.3.)

Mit mér valójában az értékelés?

A KKK 8.4.5. pontja az 1. vizsgarész értékelésének négy szempontját adja meg. A 10 % ezek
között oszlik meg; a belső bontást a KKK nem adja meg, azt a vizsgaszervező értékelő lapja
tartalmazza.

F5.2. táblázat – A portfólió értékelésének négy szempontja (KKK 8.4.5.)

Ebből a négy sorból három a portfólió megírásakor dől el, és csak a negyedik a vizsganapon. Aki
az 1., 2. és 3. szempontot rendesen teljesíti, az a 10 %-nak a nagyobbik részét már a leadással
megszerezte.

F5.2 Kötelező tartalmi elemek

Amit a KKK kötelezően előír

Ez a szakasz kizárólag a KKK szövegére épül. Amit itt olvasol, az országos előírás, minden
vizsgaközpontban érvényes.

F5.3. táblázat – ⭐ A portfólió kötelező elemei kizárólag a KKK szövege szerint

A hat választható munkatevékenység

A KKK 8.4.2. szerint a portfólió „kötelezően tartalmazza az alábbi, munkavégzéssel kapcsolatos
valamely tevékenységét”. A „valamely” szó a kulcs: a hat közül elegendő egyet feldolgozni.
Több is beletehető, de egyet mindenképpen kell.

F5.4. táblázat – A hat választható munkatevékenység (KKK 8.4.2.)

Amit a KKK NEM szabályoz

Ez legalább olyan fontos, mint az előző lista. Az alábbiakról a KKK egyetlen szót sem ejt:

• a portfólió szerkezete (fedőlap, tartalomjegyzék, bevezető, önéletrajz, nyilatkozatok);
• a betűtípus, betűméret, sorköz, margó;
• a legnagyobb terjedelem (a KKK csak minimumot ad);
• a benyújtás formátuma (papír vagy PDF, egy vagy több fájl);
• a fájlnév és a beadás módja;
• a hivatkozás és forrásmegjelölés formája;
• a munkanapló tartalmi és formai követelményei (csak azt írja elő, hogy csatolni kell);
• a védéshez használható segédeszközök (prezentáció, nyomtatott példány).

Mindezeket a vizsgaközpont, illetve a szakképző intézmény szabályzata határozza meg. A
következő szakasz azt mutatja meg, hogyan kell ezt kezelni.

F5.3 Formai követelmények

⚠ Az első és legfontosabb szabály

A KKK-előírás és a javasolt formai megoldás szembeállítva

F5.5. táblázat – ⚠ A KKK-előírás és a javasolt formai megoldás elhatárolása

Miért érdemes mégis komolyan venni a formát?

Mert a KKK 8.4.5. első értékelési szempontja a „szakszerű megfogalmazás”. Egy rendezetlen,
oldalszám nélküli, képaláírás nélküli dokumentum akkor is szakszerűtlen benyomást kelt, ha a
tartalma jó. A forma a szakmai igényesség jele – az értékelő ugyanazt olvassa ki belőle, mint egy
elosztószekrény esztétikai kiviteléből.

A rajzi dokumentáció formai minimuma

A KKK a „saját készítésű rajzi dokumentáció meglétét” értékeli, de nem mondja meg, mit jelent a
rajz. A 3. fejezet alapján egy villamos tervlap akkor tekinthető szakszerűnek, ha
szerepel rajta:

• feliratmező: a rajz címe, a készítő neve, a dátum, a verziószám, a lapszám;
• méretarány a méretarányos lapokon (elrendezési rajz, alaprajz);
• jelmagyarázat, ha nem közismert rajzjelet is használsz;
• szabványos rajzjelek (IEC 60617 sorozat) és szabványos készülékjelölés
  (MSZ EN IEC 81346-2:2019, lásd 3.6.);
• áramútterv esetén: számozott áramutak, kapocsszámok, érintkező-kiosztási mező.

Kézzel vagy számítógéppel?

A KKK ezt sem szabályozza. A programtanterv Villamos műszaki dokumentáció tantárgya viszont
36 órát szán a Rajzdokumentáció készítése számítógéppel témakörre, és a KKK 2. pontja is elvárja
a munkához szükséges műszaki rajzok számítógépes elkészítését. Ebből következik a javaslat:

F5.6. táblázat – Javaslat a rajzkészítés eszközére

F5.4 A munkanapló

Amit a KKK kimond

A KKK 8.4.2. pontja egyetlen mondatban rendelkezik róla: „Kötelező mellékleti elem a szakképzés
ideje alatt elkészült munkanaplók bemutatása.”

Ebből az egy mondatból három dolog következik, és mindhárom fontos:

1. Kötelező – nem választható, nem pótolható mással. Hiánya a portfólió hiányosságát jelenti.
2. Mellékleti elem – tehát a 10–15 oldalas terjedelembe nem számít bele (a KKK a terjedelmet
   kifejezetten „mellékletek nélkül” érti).
3. A szakképzés ideje alatt elkészült – többes szám, múlt idő. A munkanapló nem a vizsga előtt
   írandó dokumentum, hanem a képzés alatt folyamatosan vezetett feljegyzés.

Amit a KKK NEM mond ki

A KKK a munkanapló tartalmi és formai követelményeit nem határozza meg. Nem mondja meg, hogy
naponta vagy hetente kell-e bejegyzést tenni, mit kell tartalmaznia egy bejegyzésnek, kell-e
aláírás, kell-e fénykép. A jegyzet kutatása erre a kérdésre nem talált országos érvényű forrást.

Ezért az alábbi tartalmi lista javaslat, amely a programtanterv megfogalmazásából
(„Az elvégzett munkák szakszerű dokumentálása mérési jegyzőkönyv és/vagy munkanapló…”) és a
gyakorlati oktatás bevett rendjéből származik.

F5.7. táblázat – ⚠ A munkanapló javasolt tartalmi elemei (a KKK ezt nem szabályozza)

A munkanapló és a portfólió kapcsolata

A munkanapló nyersanyag, a portfólió kész termék. Aki rendesen vezeti a naplót, annak a
portfólió megírása néhány óra munka; aki nem vezeti, annak a semmiből kell felidéznie egy két évvel
korábbi munkát.

A munkanaplóból a portfólióba vezető út

  munkanapló-bejegyzés               →  a portfólió melyik része lesz belőle?
  ────────────────────────────────────────────────────────────────────────────
  „elvégzett tevékenység” leírása    →  a munkafolyamat-leírás (F5.6.2)
  felhasznált anyagok listája        →  az anyagjegyzék
  használt szerszámok listája        →  a szerszámjegyzék
  mérési eredmények                  →  a mérési jegyzőkönyv
  fényképhivatkozások                →  a fényképdokumentáció-oldalak (F5.6.3)
  „nehézségek, tanulságok”           →  ⭐ az önreflexió fejezet
  dátumok                            →  a projekt ütemezése, a munka volumene

Munkanapló a szakképzési munkaszerződéses gyakorlaton

Ha a tanuló szakképzési munkaszerződéssel duális képzőhelyen tölti a szakirányú oktatást, a
képzőhely gyakran saját formanyomtatványú naplót vezettet. Ez a portfólió szempontjából
tökéletesen megfelel: a KKK nem formanyomtatványt, hanem „a szakképzés ideje alatt elkészült
munkanaplók bemutatását” írja elő. Ilyenkor a portfólióhoz a képzőhelyi napló másolatát kell
csatolni – érdemes már a képzés közben másolatot kérni, mert az eredeti a képzőhelyen marad.

F5.5 Mintaváz – teljes tartalomjegyzék

Ez a szakasz egy teljes, 14 oldalas portfólió fejezetről fejezetre haladó vázát adja. A
mintaprojekt a KKK 8.4.2. hat tevékenysége közül a 4.: „Elosztószekrény létesítése, szerelése”.

A mintaprojekt kitalált, de valósághű: egy kisüzem meglévő elosztójának cseréje és bővítése.

F5.8. táblázat – A mintaportfólió tartalomjegyzéke (összesen kb. 14 oldal + mellékletek)

Fedőlap

A dokumentum első lapja. Szerepeljen rajta: a portfólió szó, a szakma megnevezése és
azonosítója (Erősáramú elektrotechnikus, 5 0713 04 04), a projektmunka címe, a vizsgázó neve és
oktatási azonosítója, a szakképző intézmény neve, a képzés befejezésének éve. A fedőlapot nem kell
díszíteni: a tiszta, jól tagolt címlap szakszerűbb benyomást kelt, mint a képekkel teli.

Tartalomjegyzék

Egyetlen oldal, oldalszámokkal. Külön sorban szerepeljenek a mellékletek is. A tartalomjegyzéket
a legvégén kell véglegesíteni, amikor az oldalszámok már nem változnak – a leggyakoribb formai
hiba az, hogy a tartalomjegyzékben szereplő oldalszámok nem stimmelnek.

1. Bevezetés, bemutatkozás

Öt-tíz mondat: ki vagy, hol végezted a képzést, mikor, és miért ezt a szakmát választottad. Itt
nem a szerénységre, hanem a konkrétumokra van szükség: melyik képzőhelyen töltötted a szakirányú
oktatást, milyen munkákban vettél részt. A fejezet zárómondata vezessen át a választott projektre.

2. A választott munkatevékenység és a projekt bemutatása

Ez a fejezet kimondja, hogy a KKK hat tevékenysége közül melyiket dolgozod fel, és ezt szó
szerint idézi: „elosztószekrény létesítése, szerelése”. Ezután egy bekezdésben bemutatja a
projektet: hol, mikor, kinek a megbízásából, milyen közreműködéssel készült. ⭐ Itt kell
őszintén megírni, mit végeztél te személyesen, és mit végzett a csoport vagy az oktató – a
bizottság ezt a védéskor úgyis megkérdezi.

3. A feladat leírása, a megrendelői igény

A kiindulási állapot és a cél. Mi volt a helyszínen korábban, mi volt vele a baj, mit kért a
megrendelő. Szerepeljen benne a műszaki kiindulási adat: a csatlakozási teljesítmény, a
hálózat rendszere (TN-C-S, TN-S, TT), a meglévő betáplálás jellemzői, a bővítés igénye. Ez a
fejezet alapozza meg a következőt: a méretezés bemenő adatai innen származnak.

4. Tervezés és méretezés

⭐ A portfólió szakmailag legerősebb fejezete, mert itt látszik, hogy a vizsgázó nemcsak szerelni
tud. Tartalma: a fogyasztók összegyűjtése és a várható terhelés meghatározása egyidejűségi
tényezővel (16.2.), a tápvezeték méretezése mind a négy szempont szerint (16.13. lépéssora), a
túláramvédelem kiválasztása (17.), a hibavédelem módjának meghatározása és a lekapcsolási feltétel
ellenőrzése (33.), végül a kiegészítő védelem (RCD) kiválasztása (34.). A számításokat
levezetéssel kell közölni: adat, képlet, behelyettesítés, eredmény, mértékegység, döntés.

5. Saját készítésű rajzi dokumentáció

A KKK értékelési szempontja miatt ez a fejezet nem hagyható el. Javasolt tartalom: egyvonalas
séma (a betáplálástól a leágazásokig), elrendezési rajz (a szekrény modulkiosztása, sorok és
készülékek), valamint legalább egy áramútterv részlet, ha van vezérlési kör. Minden rajzon
legyen feliratmező (cím, készítő, dátum, verziószám) és jelmagyarázat. A nagyméretű rajzokat
összehajtva vagy A3-as lapon, de a törzsszövegben kicsinyítve is meg kell mutatni, hogy a szöveg
hivatkozni tudjon rájuk.

6. Szerszám- és anyagjegyzék

Két táblázat. Az anyagjegyzék oszlopai: tételszám, megnevezés, típus vagy jellemző adat,
mennyiség, mértékegység. A szerszámjegyzék oszlopai: megnevezés, típus vagy méret, mire
használtad. ⚠ Az anyagjegyzéknek egyeznie kell a rajzokkal: minden rajzon szereplő készülék
szerepeljen a jegyzékben is, ugyanazzal a készülékjelöléssel. Ez a fejezet közvetlenül készít fel a
projektfeladat 4. vizsgarészére.

7. A kivitelezés fázisai – fényképes dokumentáció

⭐ A portfólió leglátványosabb és legkönnyebben pontot érő fejezete. Fázisonként egy-egy oldal,
oldalanként két-három képpel: (a) kiindulási állapot és feszültségmentesítés, (b) bontás,
előkészítés, szekrény rögzítése, (c) készülékek felszerelése, sínre pattintása, (d) huzalozás,
sarukészítés, feliratozás, (e) betáplálás bekötése, (f) ellenőrzés és feszültség alá helyezés.
Minden képnek legyen sorszáma és aláírása, és a képaláírás szakmai állítást tartalmazzon
(„a PE-vezető bekötése a fő védővezető-sínre, 6 mm² zöld-sárga, sarus kötéssel”), ne csak annyit,
hogy „szerelés közben”.

8. Szerelői ellenőrzés és mérési jegyzőkönyv

A 37. fejezet szerinti szemrevételezés és műszeres vizsgálat rövid leírása, majd a kitöltött
mérési jegyzőkönyv. A KKK a portfólióban ezt külön nem követeli meg, de az „elvégzett feladat
szakszerű leírása” szempontjába erősen beleszámít, és a szakma logikája is ezt kívánja: kész
villamos berendezés ellenőrzés nélkül nem adható át. A vizsgálatok sorrendjét a 37.3. szakasz
a)–j) listája adja.

9. Munka-, tűz- és környezetvédelem a projektben

Fél oldal, de ne általánosságban. Konkrétan: hogyan történt a feszültségmentesítés (a
lépéseket a 38. fejezet szerint), milyen egyéni védőeszközt használtál, hogyan kezelted a
keletkezett hulladékot (kábelmaradék, csomagolás, régi készülékek), és milyen tűzvédelmi
szempontot vettél figyelembe (például tűzgátló áttörés tömítése).

10. Önreflexió

⭐⭐ A KKK 8.4.5. kifejezetten nevesíti, mégis ez a leggyakrabban elhagyott fejezet. Négy
kérdésre kell válaszolni, őszintén: Mi sikerült jól? Mi okozott nehézséget? Mit
csinálnék ma másképp? Mit tanultam ebből a munkából? A gyenge önreflexió általános
(„sok mindent tanultam”); az erős konkrét („a huzalozást soronként kezdtem, és emiatt kétszer
kellett vezetéket cserélnem; ma előbb az összes sorkapcsot kötném be, és utána mennék soronként”).

11. Forrásjegyzék, nyilatkozat

A felhasznált szabványok, gyártói adatlapok, oktatási anyagok felsorolása. Ezt követi a
nyilatkozat arról, hogy a portfólió saját munka, és a benne szereplő fényképek saját
készítésűek (vagy megjelölve, hogy melyik nem az). ⚠ A nyilatkozat formáját a KKK nem írja elő; a
vizsgaközpont adhat mintát.

M1–M2. Mellékletek

M1 – munkanaplók: a KKK szerint kötelező mellékleti elem. Ide a képzés alatt vezetett napló
másolata kerül; ha sok, akkor legalább a projekthez tartozó időszak teljes egészében, és a többiből
válogatás – de a válogatás tényét le kell írni.
M2 – gyártói adatlapok, gépkönyvrészletek: a beépített készülékek adatlapjai, amelyekre a
méretezés hivatkozik. Ezek nem saját munkák, tehát forrásmegjelöléssel kerülnek be.

F5.6 Mintarészletek

Az alábbi három minta ugyanahhoz a kitalált projekthez tartozik. A projekt adatai:

F5.6.1 Mintarészlet – egy munkanapló-bejegyzés

MUNKANAPLÓ                                              Lap: 12.

Dátum:            2026. március 4. (szerda)
Munkaidő:         7:30 – 15:30  (8 óra, ebből 0,5 óra szünet)
Munkahely:        Rétköz-Fa Kft., üzemcsarnok, gépterem melletti fal
Oktató:           Kovács Gábor szakoktató

ELVÉGZETT TEVÉKENYSÉG
  1. Reggeli eligazítás, a napi feladat és a veszélyforrások átbeszélése
     (7:30–7:45).
  2. Az új elosztószekrény (IP54, 3 soros, 36 modul) falra rögzítése
     4 db M8 alapcsavarral, vízszintezéssel. A szekrény alsó éle a
     készpadlótól 1200 mm-re, a főkapcsoló kezelőszerve 1450 mm-en.
  3. A DIN-sínek és a PE-, valamint az N-sín felszerelése.
  4. A moduláris készülékek felhelyezése az elrendezési rajz szerint:
     -QA1 főkapcsoló, -FC1...-FC6 kismegszakítók, -FB1 áram-védőkapcsoló.
  5. A készülékek feliratozása a rajzi készülékjelölés szerint.

FELHASZNÁLT ANYAG
  - elosztószekrény, IP54, 3 × 12 modul .................. 1 db
  - DIN-sín 35 mm, 250 mm-es szakasz .................... 3 db
  - PE-sín 12 pontos / N-sín 12 pontos .................. 1-1 db
  - alapcsavar M8 × 80, tiplivel ........................ 4 db
  - feliratozó címke, öntapadós ......................... 1 ív

HASZNÁLT SZERSZÁM, ESZKÖZ
  fúrókalapács SDS Ø8, vízmérték 600 mm, mérőszalag,
  csavarhúzókészlet (villamos, szigetelt), nyomatékkulcs,
  oldalcsípő fogó, feliratozó gép

MUNKAVÉDELEM
  A szekrény telepítési helye feszültségmentes, a régi elosztó betáplálása
  a méretlen fővezetéki biztosítónál kikapcsolva és kizárva, tábla kihelyezve.
  Használt védőeszköz: védőszemüveg (fúrás), védőkesztyű, munkavédelmi cipő.
  Feszültség alatti munka nem történt.

MÉRÉS
  Ma nem történt villamos mérés (a szekrény még nincs bekötve).

FÉNYKÉP
  IMG_0412 (rögzítés előtti kijelölés), IMG_0417 (rögzített szekrény),
  IMG_0423 (felhelyezett készülékek, feliratozás előtt)

NEHÉZSÉG, TANULSÁG
  A fal a jelölt pontok egyikénél üreges volt (régi kábelhorony), ezért
  a rögzítési pontot 60 mm-rel oldalra kellett vinni. Tanulság: a jelölés
  után, fúrás előtt érdemes minden pontot lekopogtatni, illetve
  fémkeresővel ellenőrizni – ezt legközelebb a jelöléssel egyszerre teszem.

Oktató aláírása: ..................................

Mit érdemes megfigyelni ezen a bejegyzésen? Három dolgot. Az egyik, hogy a tevékenységleírás
időrendben, számozva halad, és konkrét adatokat tartalmaz (magasság, darabszám,
készülékjelölés) – ez az, ami később a portfólió szövegévé alakítható. A másik, hogy a fénykép
fájlneve szerepel: így fél év múlva is meg lehet találni, melyik kép melyik naphoz tartozik. A
harmadik, hogy a „nehézség, tanulság” rovat valódi eseményt rögzít – ebből lesz később az
önreflexió, és pontosan ilyen konkrétumot vár a bizottság.

F5.6.2 Mintarészlet – egy munkafolyamat-leírás

Ez a részlet a portfólió 7. fejezetének szövegrészéből való (a fényképek szövege külön,
lásd F5.6.3).

7.4 A készülékek huzalozása és feliratozása

A készülékek felszerelése után a huzalozás következett. A munkát a vezérlő- és mérőköri
vezetékek helyett a főáramkörrel kezdtem, mert az elosztóban vezérlési kör csak a
csarnokvilágítás impulzusrelés köréhez tartozik, és annak a helye a felső soron maradt szabadon.

Először a fázissínt (fésűs sín) helyeztem fel a második sor kismegszakítóira. A fésűs sínt a
szükséges 6 pólusra rövidítettem, a vágás után a vágási felületet sorjáztam, és a szabadon maradt
sínvéget zárósapkával láttam el. A sín rögzítése után nyomatékkulccsal húztam meg a
kapcsokat a gyártói adatlapon megadott nyomatékkal (M1 melléklet, 2. oldal).

A leágazó áramkörök vezetékeit a szekrény alsó bevezetésén hoztam be, a
kábelbevezető tömszelencéken keresztül, az IP54-es védettség megtartása érdekében. Minden
vezetéket a szekrényben külön hagytam meg tartalékhosszal (kb. 150 mm), hogy egy későbbi
készülékcserénél ne kelljen toldani.

A sodrott vezetékek végét érvéghüvellyel láttam el, a megfelelő keresztmetszetű hüvelyt
présfogóval sajtoltam fel. Az érvéghüvelyek színkódját a keresztmetszethez rendeltem
(1,5 mm² – fekete, 2,5 mm² – kék), és a felsajtolás után minden hüvelyt húzópróbával
ellenőriztem.

A védővezetőket a PE-sínre, a nullavezetőket az N-sínre kötöttem, áramkörönként külön
kapocspontra – közös kapocspontra két vezetéket nem kötöttem, mert egy vezeték kiszerelése
ilyenkor a másik áramkör védővezetőjét is megbontaná.

Végül a készülékeket és a sorkapcsokat feliratoztam. A feliratozás a rajzi készülékjelöléssel
azonos (-QA1, -FC1… -FC6, -FB1), és ugyanez a jelölés szerepel az egyvonalas sémán
(5.1. rajz) és az anyagjegyzékben (6.1. táblázat) is. A szekrényajtó belső oldalára felkerült az
áramkörjegyzék, amely minden leágazásnál megadja a védelem típusát, névleges áramát és a
táplált fogyasztót.

Nehézség. A huzalozást eredetileg soronként terveztem, de a második sornál kiderült, hogy a
harmadik sor PE-vezetőit a már felkötött vezetékek mögött nehéz átvezetni. A megoldás az volt,
hogy a PE- és N-vezetőket minden áramkörre előre bekötöttem a sínekre, és csak utána
huzaloztam a fázisvezetőket. Ezt a sorrendet a következő munkánál eleve így fogom alkalmazni.

Mit érdemes megfigyelni ezen a leíráson? Először is a szakszavakat: fésűs sín,
érvéghüvely, tömszelence, húzópróba, áramkörjegyzék. A KKK értékelési szempontja szó szerint
„szakszerű megfogalmazást” kér – ezt ilyen szavak teszik szakszerűvé, nem a bonyolult mondatok.
Másodszor a hivatkozásokat: a szöveg visszautal a saját rajzára, az anyagjegyzékére és a
mellékletére, tehát a portfólió egységes dokumentum, nem különálló részek gyűjteménye. Harmadszor
a döntések indoklását: minden fontos lépésnél ott van, hogy miért úgy csinálta (a
tartalékhossz, a külön kapocspont, a sorrend megváltoztatása). Ez az, amiből a bizottság látja,
hogy a vizsgázó érti is, amit csinált.

F5.6.3 Mintarészlet – egy fényképdokumentáció-oldal

Az alábbi minta a portfólió 7. fejezetének egy oldalát mutatja. A képek helyén itt csak a
képhelyőrző és a képaláírás szerepel – a valódi portfólióban természetesen a fénykép áll.

7.3 A készülékek felszerelése és a sínek kiosztása

┌───────────────────────────────────────────────┐
│ │
│ [ 7.5. fénykép helye ] │
│ │
└───────────────────────────────────────────────┘
7.5. fénykép. A felszerelt DIN-sínek és a PE- (zöld-sárga jelölésű) és N-sín (kék) a
szekrény alsó részén. A két sín külön helyen, egymástól elkülönítve; a védővezető-sín közvetlenül
a szekrény fémvázára is fel van kötve. (Saját fénykép, 2026. március 4.)

┌───────────────────────────────────────────────┐
│ │
│ [ 7.6. fénykép helye ] │
│ │
└───────────────────────────────────────────────┘
7.6. fénykép. A moduláris készülékek felhelyezése az elrendezési rajz (5.2. rajz) szerint,
balról jobbra: -QA1 főkapcsoló, -FB1 áram-védőkapcsoló (30 mA, A típus), -FC1…-FC6
kismegszakítók. A készülékek között a rajz szerinti sorrendet tartottam, hogy a huzalozás
keresztezés nélkül elvezethető legyen. (Saját fénykép, 2026. március 4.)

┌───────────────────────────────────────────────┐
│ │
│ [ 7.7. fénykép helye ] │
│ │
└───────────────────────────────────────────────┘
7.7. fénykép. A feliratozás után. A készülékfeliratok a rajzi készülékjelöléssel azonosak
(MSZ EN IEC 81346-2:2019 szerinti kódok), így a rajz és a valóság között nincs
értelmezési különbség. (Saját fénykép, 2026. március 5.)

F5.6.4 Mintaváz – a tízperces szóbeli védés

A KKK 8.4.3. szerint a védésre 10 perc áll rendelkezésre. Az alábbi beosztás ezt osztja fel; ez
javaslat, a KKK a védés szerkezetét nem szabályozza.

F5.9. táblázat – Javasolt időbeosztás a tízperces védéshez

F5.7 Gyakori hibák és ellenőrzőlista

A tíz leggyakoribb hiba

F5.10. táblázat – A portfólió tíz leggyakoribb hibája

⭐ Ellenőrzőlista a leadás előtt

Menj végig rajta pontról pontra, és jelöld be. Ha bármelyik pontnál nemleges a válasz, ne add le
a portfóliót, amíg nem javítottad.

A) A KKK szerinti kötelező elemek

• [ ] A portfólió a tanulmányok alatt elkészített projektmunkát mutatja be (KKK 8.4.2.).
• [ ] A törzsszöveg terjedelme eléri a 10 oldalt, mellékletek nélkül (KKK 8.4.2.).
• [ ] A portfólió megnevezi, hogy a KKK hat tevékenysége közül melyiket dolgozza fel.
• [ ] A munkanaplók mellékletként csatolva vannak (KKK 8.4.2., kötelező mellékleti elem).
• [ ] Van benne saját készítésű rajzi dokumentáció (KKK 8.4.5.).
• [ ] Van benne a kivitelezés fázisait bemutató fényképes dokumentáció (KKK 8.4.5.).
• [ ] Van benne önreflexió fejezet (KKK 8.4.5.).
• [ ] A leadás legalább 10 nappal a vizsga megkezdése előtt megtörténik (KKK 8.2.1.).
• [ ] Ellenőrizted, hogy a vizsgaközpont nem határozott-e meg korábbi határidőt (KKK 8.2.1.).

B) Az intézményi/vizsgaközponti követelmények

• [ ] Beszerezted és elolvastad a saját vizsgaközpontod portfólió-szabályzatát.
• [ ] A formátum (papír / PDF / fájlnév) megfelel az ottani előírásnak.
• [ ] A terjedelmi felső korlátot (ha van) nem lépted túl.
• [ ] A betűtípus, betűméret, sorköz, margó az előírás szerinti (ha van előírás).
• [ ] A kötelező nyilatkozatok csatolva vannak (ha az intézmény kéri).

C) Tartalmi ellenőrzés

• [ ] A tartalomjegyzék oldalszámai stimmelnek.
• [ ] Minden fejezet a helyén van, és mindegyikben van érdemi szöveg.
• [ ] A méretezés levezetéssel szerepel: adat – képlet – behelyettesítés – eredmény –
  mértékegység – döntés.
• [ ] Az anyagjegyzék és a rajzok ugyanazokat a készülékjelöléseket használják.
• [ ] Minden fényképnek van sorszáma és aláírása, és az aláírás szakmai állítást tartalmaz.
• [ ] A mérési jegyzőkönyv (ha van) kitöltött, aláírt, és a mértékegységek szerepelnek.
• [ ] A szöveg megmondja, mit végeztél te személyesen, és mit a csoport vagy az oktató.
• [ ] Az önreflexió konkrét, nem általános.

D) Formai és nyelvi ellenőrzés

• [ ] A dokumentum végig egységes formátumú (címsorok, betűméret, sorköz).
• [ ] Az oldalszámozás folyamatos.
• [ ] Minden táblázatnak és rajznak van száma és címe.
• [ ] A szövegben hivatkozol a rajzokra, táblázatokra, fényképekre.
• [ ] Helyesírás-ellenőrzés megtörtént (és utána még egyszer elolvastad).
• [ ] A szakszavakat helyesen használod (kontaktor, áram-védőkapcsoló, hibavédelem – nem
  „érintésvédelmi relé” és nem „FI-relé” a hivatalos szövegben).
• [ ] A forrásjegyzék teljes, és minden átvett elem meg van jelölve.

E) A védésre való felkészülés

• [ ] A tízperces védés szövege megvan írásban.
• [ ] Legalább kétszer elmondtad hangosan, órával mérve, és belefér 10 percbe.
• [ ] Fel tudsz készülni a négy tipikus kérdésre (saját rajz? mi látszik a képen? miért ekkora
  keresztmetszet? mit csinálnál másképp?).
• [ ] Van nálad nyomtatott példány vagy hozzáférés a portfólióhoz a védés alatt (ha a
  vizsgaközpont engedi).