Ez a függelék egy teljes, 100 kérdéses próbavizsgát ad a szakmai vizsga központi interaktív vizsgatevékenységéhez, pontosan a KKK 8.3.5. szerinti 30-30-40 %-os arányban, vegyes kérdéstípusokkal. A kérdések kizárólag a jegyzet megírt fejezeteinek tényleges tartalmára épülnek; a megoldókulcs minden kérdéshez rövid indoklást és fejezethivatkozást is közöl.
F4.1 A vizsgáról
Mit mér a központi interaktív vizsga?
A szakmai vizsga két vizsgatevékenységből áll: a központi interaktív vizsgából (KKK 8.3.) és a
projektfeladatból (KKK 8.4.). Az interaktív vizsga megnevezése a KKK 8.3.1. szerint
„Erősáramú elektrotechnikus szakmai ismeret”.
| Adat | Érték | KKK-hivatkozás |
|---|---|---|
| Megnevezés | Erősáramú elektrotechnikus szakmai ismeret | 8.3.1. |
| Időtartam | 45 perc | 8.3.3. |
| Arány a szakmai vizsgán belül | 20 % | 8.3.4. |
| Eredményesség küszöbe | a megszerezhető összes pontszám legalább 40 %-a | 8.3.5. |
F4.1. táblázat – A központi interaktív vizsga alapadatai
A három vizsgarész és pontarányuk
A KKK 8.3.5. pontja szerint „…a vizsgatevékenységen elérhető maximális pontszám az alábbiak
szerint oszlik meg”:
| Vizsgarész | Megnevezés | Arány |
|---|---|---|
| 1. | Villamos hálózatok és jellemzői | 30 % |
| 2. | Villamos gépek és fogyasztók jellemzői | 30 % |
| 3. | Villamos biztonságtechnika, üzemeltetési előírások | 40 % |
| Összesen | 100 % |
F4.2. táblázat – Az interaktív vizsga három vizsgarésze (KKK 8.3.5.)
A KKK ugyanitt kimondja, hogy „a három vizsgarészből egybefüggő feladatsor készül” – a vizsgázó
tehát nem három külön dolgozatot old meg, hanem egyetlen, folyamatos feladatsort, amelyben a három
témakör kérdései keverednek.
⚠ A legfontosabb súlyozási tanulság. A legnagyobb pontszám – 40 % – a villamos
biztonságtechnika és üzemeltetési előírások vizsgarészre esik, nem a hálózatokra és nem a gépekre.
Ez a próbavizsga pontosan követi az arányt: a 100 kérdésből 40 kérdés az áramütés elleni
védelemről, a lekapcsolási időkről, a rendszerfajtákról, az áram-védőkapcsolóról, az ellenőrzésről
és a feszültségmentesítésről szól.
Hogyan használd ezt a próbavizsgát?
- Egyszerre, megszakítás nélkül. A vizsgatevékenység 45 perces, de az itteni 100 kérdés ennél
többet kíván: számolj 90–100 perccel, és csak utána nézd meg a megoldókulcsot. - A KKK 8.9. szerinti segédeszközökkel. A vizsgán a vonatkozó szabványok, a Villamos
Ágazati Típusterv, a készülékleírások, gépkönyvek és a számológép használható – a
jegyzet, a képletgyűjtemény és a jogszabálygyűjtemény nem. Gyakorolj ugyanígy. - Írd le a válaszaidat, mert a megoldókulcs minden kérdéshez indoklást és fejezetszámot ad: a
hibás válaszaid megmutatják, melyik fejezetet kell újraolvasnod. - Vizsgarészenként is számold ki a százalékodat (F4.6). Az összesített eredmény elfedheti, hogy
éppen a 40 %-os súlyú harmadik vizsgarészben vagy gyenge.
A kérdéstípusok jelölése
| Jelölés | Mit kell tenni? |
|---|---|
| (egy helyes válasz) | a felkínált lehetőségek közül pontosan egy helyes |
| (több helyes válasz is lehet) | kettő vagy több válasz is helyes; mindet meg kell jelölni |
| (igaz/hamis) | az állításról el kell dönteni, hogy igaz-e |
| (párosítás) | a bal oldali oszlop elemeihez a jobb oldali oszlop elemeit kell rendelni |
| (számítás) | a válasz egy szám; a felkínált értékek között hihető elosztók vannak |
| (sorrendezés) | a felsorolt elemeket a helyes sorrendbe kell állítani |
F4.3. táblázat – A próbavizsga kérdéstípusai
Vizsgatechnikai tanács. Interaktív feladatsoron a több helyes válaszos és a sorrendezős
kérdés a legdrágább: itt veszít a legtöbb vizsgázó pontot, mert egyetlen hiányzó vagy felesleges
jelölés az egész kérdést elrontja. Ezeket olvasd el kétszer.
F4.2 1. vizsgarész – Villamos hálózatok és jellemzőik (30 %)
30 kérdés, kérdésenként 1 pont, összesen 30 pont.
Témakörök: háromfázisú rendszerek (12.), villamosenergia-rendszer és hálózatok (14.),
vezetékméretezés (16.), kapcsolókészülékek és túláramvédelem (17.), hálózati védelmek és
automatikák (18.), csatlakozás, csatlakozóvezeték, mérőhely (27.).
1. (egy helyes válasz) Melyik összefüggés érvényes a szimmetrikus csillagkapcsolásra?
a) U_v = U_f és I_v = √3 · I_f
b) U_v = √3 · U_f és I_v = I_f
c) U_v = √3 · U_f és I_v = √3 · I_f
d) U_v = U_f / √3 és I_v = I_f
2. (számítás) Egy szimmetrikus, deltába kapcsolt fogyasztó ágárama 12 A. Mekkora a vonali
áram?
a) 6,93 A
b) 12,0 A
c) 20,8 A
d) 36,0 A
3. (igaz/hamis) „Szimmetrikus terhelésnél a nullavezetőben nem folyik áram.”
4. (egy helyes válasz) Kétwattmérős (Aron-) kapcsolással mérünk háromvezetékes hálózaton. Mit
kell tenni a két műszer értékével, ha cos φ < 0,5?
a) össze kell adni őket
b) ki kell vonni őket egymásból, mert az egyik wattmérő negatívba tér ki
c) a nagyobbikat kell háromszorozni
d) az Aron-kapcsolás ilyenkor is az összeget adja, korrekció nem kell
5. (egy helyes válasz) Miért nem szabad a PEN-vezetőbe kapcsoló- vagy leválasztóeszközt
beépíteni?
a) mert a kapcsoló érintkezői gyorsan elkopnak a nagy áramtól
b) mert a PEN egyszerre védő- és nullavezető: megszakadásakor a testeken megjelenhet a
fázisfeszültség – ez életvédelmi tilalom (MSZ HD 60364-4-41, 411.4.3.)
c) mert a szabvány csak a nullavezetőben tiltja, a PEN-ben megengedi
d) mert a kapcsoló megnöveli a zárlati hurokimpedanciát
6. (több helyes válasz is lehet) Mi igaz a 3. harmonikus áramra háromfázisú, négyvezetékes
hálózaton?
a) a három fázis 3. harmonikus árama azonos fázisú, ezért a nullavezetőben összeadódik
b) a nullavezető árama nemlineáris fogyasztóknál a fázisáram 150–210 %-a is lehet
c) a „fele keresztmetszetű nullavezető” gyakorlat harmonikusok jelenlétében alulméretezett
d) a 3. harmonikus csak a vonali feszültségben jelenik meg, az áramban nem
7. (egy helyes válasz) Miért nagyfeszültségen szállítjuk a villamos energiát?
a) mert nagy feszültségen kisebb a vezeték ohmos ellenállása
b) mert P = √3·U·I·cos φ miatt azonos teljesítményhez kisebb áram tartozik, a veszteség pedig
P_v = 3·I²·R, tehát P_v ~ 1/U²
c) mert a nagyfeszültségű szigetelés olcsóbb
d) mert nagy feszültségen kisebb a fáziseltolás
8. (egy helyes válasz) Melyik feszültségtartomány felel meg a középfeszültség (KÖF)
besorolásának?
a) 0,4 kV < U ≤ 20 kV
b) 1 kV < U ≤ 35 kV
c) 0,4 kV < U ≤ 35 kV
d) 35 kV < U ≤ 132 kV
9. (párosítás) Rendeld a hálózati szinthez a magyar gyakorlatban alkalmazott
csillagpont-kezelést! (Egy megoldás kétszer is felhasználható.)
| Hálózati szint | Csillagpont-kezelés | ||
|---|---|---|---|
| 1 | 132 kV és felette | A | kompenzált (Petersen-tekercses) |
| 2 | 20 / 35 kV szabadvezetékes | B | ellenálláson keresztül földelt |
| 3 | 10 kV kábelhálózat | C | közvetlenül földelt |
| 4 | 0,4 kV |
10. (igaz/hamis) Az MSZ EN 50160 feszültség- és frekvenciatűrései statisztikai tűrések,
ezért egyetlen pillanatnyi méréssel nem bizonyítható a szabvány megsértése.
11. (egy helyes válasz) Mekkora a háztartási méretű kiserőmű (HMKE) legnagyobb
csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton?
a) 5 kVA
b) 15 kVA
c) 50 kVA
d) 500 kVA
12. (egy helyes válasz) A vezetékméretezés négy egymástól független ellenőrzésből áll
(terhelhetőség, feszültségesés, zárlati szilárdság, lekapcsolási feltétel). Melyik keresztmetszetet
kell választani?
a) a négy eredmény számtani átlagát
b) a legkisebbet, mert az a gazdaságos
c) a legnagyobbat, mert mind a négy feltételnek egyszerre kell teljesülnie
d) mindig a terhelhetőségből adódót, a másik három csak ellenőrzés
13. (egy helyes válasz) Az MSZ 447:2019 szerint mennyi lehet a csatlakozóvezeték és az összes
méretlen fővezeték együttes feszültségesése?
a) legfeljebb 1 %
b) legfeljebb 2 %, ebből – eltérő elosztói megállapodás hiányában – 1 % + 1 %
c) legfeljebb 3 %, ebből 1 % + 2 %
d) legfeljebb 5 %
14. (egy helyes válasz) Hogyan hangzik a túláramvédelem és a vezeték összehangolásának
alapfeltétele?
a) I_Z ≤ I_n ≤ I_B
b) I_B ≤ I_n ≤ I_Z és I₂ ≤ 1,45 · I_Z
c) I_B ≤ I_Z ≤ I_n
d) I_n ≤ I_B ≤ I_Z
15. (számítás) Egy réz vezető PVC-szigeteléssel (k = 115), keresztmetszete 16 mm², a zárlati
áram 4600 A. Mennyi ideig bírja a vezető a zárlatot a t = (k·S/I)² összefüggés szerint?
a) 0,04 s
b) 0,16 s
c) 0,40 s
d) 1,60 s
16. (egy helyes válasz) Milyen korrekciós tényezővel kell számolni nemlineáris (nagy
harmonikus tartalmú) terhelés esetén a többerű kábel terhelhetőségénél?
a) nincs ilyen tényező, a harmonikus a terhelhetőséget nem érinti
b) kb. 0,6-os visszaminősítés
c) 1,25-ös felminősítés
d) 0,8-as tényező, de csak földkábelnél
17. (egy helyes válasz) Melyik állítás igaz az olvadóbetét jelölésére?
a) a gG teljes tartományú (túlterhelés + zárlat), az aM és a gM csak zárlatvédelemre alkalmas
b) a gG csak zárlatvédelemre, az aM teljes tartományú védelemre való
c) mindhárom típus teljes tartományú
d) a betűjelek csak a betét méretére utalnak
18. (egy helyes válasz) Melyik a B, illetve a C karakterisztikájú kismegszakító
mágneses kioldási sávja?
a) B = 2,4–3,6 · I_n, C = 3–5 · I_n
b) B = 3–5 · I_n, C = 5–10 · I_n
c) B = 5–10 · I_n, C = 10–20 · I_n
d) B = 3–5 · I_n, C = 10–14 · I_n
19. (egy helyes válasz) A D karakterisztika mágneses kioldási tartománya a két
termékszabványban eltérően szerepel. Melyik párosítás helyes?
a) MSZ EN 60898 → 10–14 · I_n; MSZ EN 60947-2 → 10–20 · I_n
b) MSZ EN 60898 → 10–20 · I_n; MSZ EN 60947-2 → 10–14 · I_n
c) mindkét szabvány 10–20 · I_n értéket ad
d) mindkét szabvány 10–14 · I_n értéket ad
20. (igaz/hamis) A szakaszolót terhelés alatt is szabad kapcsolni, ha a névleges árama
nagyobb az üzemi áramnál.
21. (számítás) Mekkora egy C16 jelű kismegszakító mágneses (rövidzárlati) kioldási sávja?
a) 48–80 A
b) 80–160 A
c) 160–320 A
d) 32–80 A
22. (több helyes válasz is lehet) Melyek a hálózati védelem alapkövetelményei?
a) szelektivitás
b) gyorsaság
c) érzékenység
d) üzembiztonság
e) beruházási gazdaságosság
23. (egy helyes válasz) Miért tiltani kell a visszakapcsoló automatikát (VA)
kábelhálózaton?
a) mert a kábel hibája tartós, a visszakapcsolás csak tovább rongálja a kábelt
b) mert a kábelen nem alakul ki villamos ív
c) mert a kábel zárlati árama kisebb, mint a szabadvezetéké
d) mert a kábelnél a holtidő nem állítható be
24. (igaz/hamis) A differenciálvédelem abszolút szelektív, ezért késleltetés nélkül old ki,
viszont tartalékvédelmi funkciója nincs.
25. (egy helyes válasz) Mi a különbség a földzárlat és a földrövidzárlat között?
a) a földzárlat kisfeszültségen, a földrövidzárlat középfeszültségen keletkezik
b) a földzárlat nem földelt (vagy kompenzált) csillagpontú hálózaton keletkezik, és árama kicsi,
túlnyomóan kapacitív; a földrövidzárlat közvetlenül földelt csillagpontnál, nagy árammal
c) a földzárlat mindig két fázist érint, a földrövidzárlat egyet
d) a kettő ugyanaz, csak a régi és az új szóhasználat különbözik
26. (számítás) Egy hálózati ponton a háromfázisú lökőzárlati áram I″_k3 = 8,0 kA. Mekkora a
kétfázisú zárlat árama, ha I″_k2 ≈ 0,866 · I″_k3?
a) 4,00 kA
b) 6,93 kA
c) 9,24 kA
d) 13,86 kA
27. (egy helyes válasz) Mi a csatlakozási pont jelentősége az MSZ 447:2019 rendszerében?
a) itt helyezik el a fogyasztásmérőt
b) ez a tulajdoni és üzemeltetési határ az elosztói engedélyes és a felhasználó hálózata között
c) ez a leágazási pont másik neve
d) ez az a pont, ahol a PEN szétválik PE-re és N-re
28. (egy helyes válasz) Mekkora a csatlakozóvezeték legkisebb megengedett keresztmetszete?
a) Cu 6 / Al 10 mm²
b) Cu 10 / Al 16 mm²
c) Cu 16 / Al 25 mm²
d) anyagtól függetlenül 10 mm²
29. (egy helyes válasz) Mit kell tenni, mielőtt az áramváltó szekunder körét üzem közben
megbontanánk?
a) semmit, a szekunder kör bontása veszélytelen
b) előbb rövidre kell zárni a szekunder kört
c) előbb földelni kell a primer oldalt
d) előbb ki kell kapcsolni a fogyasztásmérőt
30. (számítás) Egy 16 lakásos épület méretlen fővezetékének méretezéséhez az egyidejűségi
tényezőt az e = 0,2 + 0,8/√n összefüggéssel becsüljük. Mennyi e értéke?
a) 0,25
b) 0,40
c) 0,55
d) 0,80
F4.3 2. vizsgarész – Villamos gépek és fogyasztók jellemzői (30 %)
30 kérdés, kérdésenként 1 pont, összesen 30 pont.
Témakörök: váltakozó áramú áramkörök (10.), teljesítmények és fázisjavítás (11.), elektronikai
alapok (13.), transzformátorok (20.), aszinkron gépek (21.), szinkron és egyenáramú gépek (22.),
irányítás- és vezérléstechnika (23.), teljesítményelektronika, frekvenciaváltó (25.),
világítástechnika (28.), épületvezérlés (29.), kiserőművek, fotovillamos rendszerek (31.).
31. (számítás) Mekkora a 230 V effektív értékű szinuszos hálózati feszültség csúcsértéke?
a) 163 V
b) 230 V
c) 325 V
d) 400 V
32. (egy helyes válasz) Melyik állítás igaz az ideális tekercsre és kondenzátorra?
a) a tekercsen az áram 90°-kal siet, a kondenzátoron 90°-kal késik
b) a tekercsen az áram 90°-kal késik, a kondenzátoron 90°-kal siet
c) mindkettőn fázisban van a feszültség és az áram
d) a tekercsen 180°-os, a kondenzátoron 0°-os az eltolás
33. (igaz/hamis) Soros rezonanciában az impedancia minimális, és a részfeszültségek nagyobbak
lehetnek a tápfeszültségnél.
34. (párosítás) Rendeld a teljesítményekhez a mértékegységüket és a képletüket!
| Teljesítmény | Mértékegység és képlet | ||
|---|---|---|---|
| 1 | hatásos teljesítmény | A | VA – S = U·I |
| 2 | meddő teljesítmény | B | W – P = U·I·cos φ |
| 3 | látszólagos teljesítmény | C | var – Q = U·I·sin φ |
35. (számítás) Egy 50 kW-os üzem teljesítménytényezője cos φ₁ = 0,7; a cél cos φ₂ = 0,95.
Mekkora meddő teljesítményű kondenzátortelep kell (Q_C = P·(tg φ₁ − tg φ₂))?
a) 17,3 kvar
b) 34,6 kvar
c) 51,0 kvar
d) 68,5 kvar
36. (egy helyes válasz) Miért kell motoregyedi kompenzálásnál Q_C ≤ 0,9 · Q_P értéket
választani?
a) hogy a kondenzátor olcsóbb legyen
b) hogy a lekapcsolt, még forgó motor a kondenzátortól ne gerjedjen fel
c) mert a szabvány minden kondenzátorra 10 % biztonsági ráhagyást ír elő
d) hogy a motor indítóárama kisebb legyen
37. (számítás) Mekkora egyenfeszültséget ad – szűrés nélkül – egy egyfázisú hidas
egyenirányító 230 V-os hálózaton (U_d ≈ 0,9 · U)?
a) 104 V
b) 207 V
c) 311 V
d) 325 V
38. (igaz/hamis) A nyomógombos motorindítás öntartó kapcsolása kombinációs hálózat, mert a
kimenet mindig csak a pillanatnyi bemenetektől függ.
39. (egy helyes válasz) Melyik összefüggés írja le a transzformátor impedancia-áttételét?
a) Z₁/Z₂ = a
b) Z₁/Z₂ = 1/a
c) Z₁/Z₂ = a²
d) Z₁/Z₂ = √a
40. (párosítás) Rendeld a transzformátoros méréshez a vele meghatározott veszteséget!
| Mérés | Amit megad | ||
|---|---|---|---|
| 1 | üresjárási mérés | A | tekercsveszteség (rézveszteség) |
| 2 | rövidzárási mérés | B | vasveszteség |
41. (igaz/hamis) Az örvényáram-veszteség egyenesen arányos a vasmag anyagának
ellenállásával.
42. (számítás) Egy 630 kVA-es, 400 V szekunder feszültségű transzformátor drop értéke
u_z = 4 %. Mekkora a szekunder oldali zárlati áram közelítőleg (I_z = I_n · 100 / u_z)?
a) 3,6 kA
b) 9,1 kA
c) 22,7 kA
d) 36,4 kA
43. (számítás) Mekkora a szinkron fordulatszám 50 Hz-en egy négypólusú (p = 2 póluspárú)
aszinkron gépnél (n_s = 60·f/p)?
a) 750 1/min
b) 1000 1/min
c) 1500 1/min
d) 3000 1/min
44. (egy helyes válasz) Mi történik csillag-delta indításkor az indítóárammal és az
indítónyomatékkal a közvetlen (delta) indításhoz képest?
a) az áram a harmadára, a nyomaték a kilencedére csökken
b) az áram és a nyomaték is a harmadára csökken
c) az áram a kilencedére, a nyomaték a harmadára csökken
d) az áram a harmadára csökken, a nyomaték változatlan marad
45. (egy helyes válasz) Egy motor adattábláján 400/690 V Δ/Y szerepel. Hogyan kell bekötni
400 V-os hálózaton?
a) csillagba
b) deltába
c) mindegy, mindkettő megfelel
d) csillag-delta átkapcsolóval, tartósan csillagban hagyva
46. (több helyes válasz is lehet) Melyek a szinkron generátor hálózatra kapcsolásának
(szinkronozásának) feltételei?
a) azonos fázissorrend
b) azonos frekvencia
c) azonos feszültség
d) azonos fázishelyzet
e) azonos leadott hatásos teljesítmény
47. (egy helyes válasz) Miért tilos a soros gerjesztésű egyenáramú motort terhelés nélkül
indítani?
a) mert nem indul el
b) mert megszalad, és szétvetheti magát
c) mert a kommutátor beég
d) mert a gerjesztőtekercs túlmelegszik
48. (egy helyes válasz) Mi a kontaktor helyes betűjele az MSZ EN IEC 81346-2:2019 szerint?
a) K
b) KF
c) QA
d) QB
49. (egy helyes válasz) Miért bontó (NC) érintkezős a STOP nyomógomb az öntartó
motorindításban?
a) mert így kevesebb vezeték kell
b) mert vezetékszakadás esetén is leáll a hajtás – a hiba a biztonságos irányba visz
c) mert a bontó érintkező nagyobb áramot bír
d) mert a szabvány a START gombot írja elő bontónak
50. (párosítás) Rendeld a vészleállítási kategóriákhoz a jelentésüket!
| Kategória | Jelentés | ||
|---|---|---|---|
| 1 | STOP 0. kategória | A | a kockázatmentes állapot elérése utáni energialeválasztás |
| 2 | STOP 1. kategória | B | feltétel nélküli, azonnali energialeválasztás |
51. (egy helyes válasz) Miért IGBT van a frekvenciaváltó inverterében, és nem tirisztor?
a) mert az IGBT olcsóbb
b) mert az IGBT teljesen vezérelt: be- és kikapcsolható, ezért alkalmas PWM-re, a tirisztor viszont
csak félig vezérelt
c) mert a tirisztor nem bír el 400 V-ot
d) mert az IGBT nem melegszik
52. (sorrendezés) Állítsd sorrendbe a frekvenciaváltó fő teljesítményegységeit a hálózat felől
a motor felé!
inverter · egyenirányító · egyenáramú köztes kör (DC-link)
53. (számítás) Mekkora a frekvenciaváltó egyenáramú köztes körének feszültsége 400 V-os
hálózaton, az U_d = 1,35 · U_v összefüggés szerint?
a) 400 V
b) 540 V
c) 690 V
d) 800 V
54. (egy helyes válasz) Miért kell az U/f = állandó szabályozás?
a) hogy a motor árama ne változzon
b) mert a fluxus Φ ≈ U/(k·f): ha a frekvenciával nem csökkentjük a feszültséget is, a gép
telítésbe megy
c) hogy a vivőfrekvencia állandó maradjon
d) hogy a köztes kör feszültsége ne emelkedjen fékezéskor
55. (párosítás) Rendeld a világítástechnikai alapmennyiségekhez a mértékegységüket!
| Mennyiség | Mértékegység | ||
|---|---|---|---|
| 1 | fényáram | A | lx |
| 2 | fényerősség | B | cd/m² |
| 3 | megvilágítás | C | lm |
| 4 | fénysűrűség | D | cd |
56. (egy helyes válasz) Mekkora tűzvédelmi távolságot kell tartani a legfeljebb 100 W
teljesítményű lámpatest és a gyúlékony anyag között, ha a gyártó mást nem ad meg?
a) 0,3 m
b) 0,5 m
c) 0,8 m
d) 1,0 m
57. (egy helyes válasz) Mekkora a KNX busz névleges feszültsége, és mekkora
rendszerfeszültséget állít elő a tápegység?
a) 24 V DC busz, 24 V tápegység
b) 29 V DC busz, 30 V tápegység
c) 30 V DC busz, 29 V tápegység
d) 12 V DC busz, 15 V tápegység
58. (egy helyes válasz) Hány cím, csoport és jelenet kezelhető egy DALI-vonalon?
a) 32 cím, 8 csoport, 8 jelenet
b) 64 cím, 16 csoport, 16 jelenet
c) 128 cím, 32 csoport, 16 jelenet
d) 255 cím, 15 csoport, 64 jelenet
59. (számítás) Egy napelemmodul adatlapján U_OC STC = 45 V szerepel, a hőmérsékleti tényező
nincs megadva. Mekkora feszültségre kell méretezni a DC oldali eszközöket
(U_OC MAX = 1,2 · U_OC STC adathiány esetén)?
a) 45 V
b) 50 V
c) 54 V
d) 56 V
60. (több helyes válasz is lehet) Mi igaz a fotovillamos rendszer egyenáramú (DC)
oldalára?
a) napközben mindig feszültség alatt van, egyszerűen nem kapcsolható le
b) a védelem alapja a II. érintésvédelmi osztály
c) a SELV/PELV határa itt 120 V
d) a hibavédelmet a DC oldalon A típusú áram-védőkapcsoló adja
F4.4 3. vizsgarész – Villamos biztonságtechnika és üzemeltetési előírások (40 %)
40 kérdés, kérdésenként 1 pont, összesen 40 pont.
Témakörök: villamos mérések alapjai (6.), munka-, tűz-, baleset- és környezetvédelem (7.),
épületek villamos hálózata, szerelési módok (26.), áramütés elleni védelem alapjai (32.),
önműködő lekapcsolás – TN, TT, IT (33.), kiegészítő védelem, áram-védőkapcsoló (34.), szerelői
ellenőrzés, mérések, felülvizsgálat (37.), feszültségmentesítés, üzemvitel, FAM, bontás (38.).
⚠ Ez a vizsgarész ér a legtöbbet (40 %), és ez a leginkább életvédelmi tartalmú. Itt a „majdnem
jó” válasz a gyakorlatban halálos lehet – a számadatokat pontosan kell tudni.
61. (egy helyes válasz) Milyen mérési kategóriájú műszer kell egy épület betáplálási
pontján végzett méréshez?
a) CAT I
b) CAT II
c) CAT III
d) CAT IV
62. (igaz/hamis) Az ampermérőt a fogyasztóval párhuzamosan kell bekötni, mert így nem
befolyásolja az áramkört.
63. (egy helyes válasz) Mit mond ki a „felső harmad” szabálya analóg műszernél?
a) a mutató lehetőleg a skála harmadik harmadába mutasson; a második még elfogadható, az első már
nem
b) a méréshatár legyen a várható érték háromszorosa
c) a műszer osztálypontossága legyen legalább 1/3
d) a skála felső harmadában a legnagyobb a hiba, ezért ott kerülendő a mérés
64. (számítás) Egy 1,5-es osztálypontosságú analóg voltmérőn 300 V-os méréshatáron 210 V-ot
olvasunk le. Mekkora az abszolút hiba?
a) ±1,5 V
b) ±3,15 V
c) ±4,5 V
d) ±6,3 V
65. (egy helyes válasz) Mi a mérési jegyzőkönyv kötelező tartalmi hármasa?
a) dátum – helyszín – aláírás
b) előírt érték – mért érték – minősítés
c) műszer típusa – méréshatár – kategória
d) megrendelő – kivitelező – felülvizsgáló
66. (egy helyes válasz) Milyen gyakran kell a munkáltatónak a kockázatértékelést
elvégeznie, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik?
a) évente
b) legalább 3 évente
c) legalább 5 évente
d) csak a tevékenység megkezdése előtt, egyszer
67. (egy helyes válasz) Melyik munkabalesetet kell bejelenteni az Mvt. 64. § (1) szerint?
a) minden munkabalesetet, a sérülés súlyosságától függetlenül
b) amelynél a munkavállaló több mint három munkanapon át nem volt munkaképes
c) amelynél a munkavállaló legalább egy hetet töltött táppénzen
d) csak a halálos kimenetelűt
68. (egy helyes válasz) Mennyi a megengedett érintési feszültség általános határa?
a) 25 V váltakozó / 60 V egyenfeszültség
b) 50 V váltakozó / 120 V egyenfeszültség
c) 12 V váltakozó / 30 V egyenfeszültség
d) 120 V váltakozó / 50 V egyenfeszültség
69. (sorrendezés) Állítsd sorrendbe a munkavédelmi megelőzés hierarchiáját – a
leghatékonyabbtól az utolsó védvonalig!
egyéni védőeszköz · szervezési intézkedés · a veszély megszüntetése · műszaki (kollektív) védelem
70. (egy helyes válasz) Milyen gyakori a tűzvédelmi felülvizsgálat az OTSZ 276–277. §
szerint?
a) 3 év minden esetben
b) 6 év minden esetben
c) 3 év, ha 300 kg vagy 300 l fölött van a robbanásveszélyes anyag mennyisége, egyébként 6 év
d) 9 év
71. (párosítás) Rendeld a fürdőszobai sávok geometriájához a hozzájuk tartozó számértéket!
| Geometriai adat | Érték | ||
|---|---|---|---|
| 1 | az 1-es és a 2-es sáv felső határa a burkolt padlótól (vagy a vízkifolyás síkja, amelyik magasabb) | A | 60 cm |
| 2 | a 2-es sáv szélessége az 1-es sáv határától | B | 120 cm |
| 3 | tálca nélküli zuhany 1-es sávjának sugara a vízkifolyás középpontjától | C | 10 cm |
| 4 | tálca nélküli zuhany 0-s sávjának magassága a padló fölött | D | 225 cm |
72. (igaz/hamis) A fürdőkád vagy a zuhany alatti tér a harmonizált szabványszöveg szerint
feltétel nélkül 1-es sávnak számít.
73. (egy helyes válasz) Milyen IP-védettség kell a fürdőszoba 0-s, illetve 1-es és 2-es
sávjában?
a) 0-s: IPX4; 1-es és 2-es: IPX7
b) 0-s: IPX7; 1-es és 2-es: IPX4
c) minden sávban IP44
d) 0-s: IP68; 1-es és 2-es: IP44
74. (egy helyes válasz) Melyik szabványhely írja elő a 30 mA-es kiegészítő védelmet a
legfeljebb 32 A-es, általános célú csatlakozóaljzatokra?
a) MSZ 447:2019
b) MSZ HD 60364-4-41, 411.3.3.
c) MSZ HD 60364-6, 6.4.3.1.
d) MSZ 1585:2016, 6.2.
75. (igaz/hamis) A kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötés a fürdőszobában
Magyarországon elhagyható, ha minden áramkört 30 mA-es áram-védőkapcsoló véd.
76. (egy helyes válasz) Mi a különbség az alapvédelem és a hibavédelem között?
a) az alapvédelem a normál állapotra, a hibavédelem az egyszeres hibára véd
b) az alapvédelem a kisfeszültségre, a hibavédelem a nagyfeszültségre vonatkozik
c) az alapvédelem a szerelőt, a hibavédelem a felhasználót védi
d) a kettő ugyanaz, csak a régi és az új szabvány nevezi másképp
77. (egy helyes válasz) Mi a SELV és a PELV közötti egyetlen különbség?
a) a feszültségszint
b) a földelés: a SELV földeletlen (aljzatán tilos a védőérintkező), a PELV földelhető
c) a SELV váltakozó, a PELV egyenfeszültségű
d) a SELV-hez elválasztó transzformátor, a PELV-hez autotranszformátor kell
78. (több helyes válasz is lehet) Melyek az általánosan megengedett védelmi módok az
MSZ HD 60364-4-41:2018 szerint?
a) a táplálás önműködő lekapcsolása (411.)
b) kettős vagy megerősített szigetelés (412.)
c) villamos elválasztás egy fogyasztókészülékhez (413.)
d) SELV/PELV törpefeszültség (414.)
e) a védőakadály és az elérhető tartományon kívüli elhelyezés
79. (egy helyes válasz) Melyik érték az elengedési határ, illetve az a szint, amely fölött
a szívkamra-remegés kockázata jelentős (váltakozó áram)?
a) 1 mA és 10 mA
b) kb. 10 mA és 50 mA
c) 30 mA és 100 mA
d) 50 mA és 300 mA
80. (egy helyes válasz) Milyen gyakran kell lakóépületen villamos biztonsági
felülvizsgálatot végezni a VMBSZ szerint, és mikor hagyható el?
a) 3 évente; nem hagyható el
b) 6 évente; elhagyható, ha a berendezés fázisonként legfeljebb 32 A névleges áramú túláramvédelem
mögött van, és legfeljebb 30 mA-es áram-védőkapcsoló védi
c) 10 évente; elhagyható minden új épületen
d) évente; elhagyható, ha van érvényes tűzvédelmi felülvizsgálat
81. (egy helyes válasz) Hogyan szól a lekapcsolási feltétel, és mit jelent benne U₀?
a) Z_s · I_a ≤ U₀, ahol U₀ a megengedett érintési feszültség, 50 V
b) Z_s · I_a ≤ U₀, ahol U₀ a névleges fázis–föld feszültség, 230 V
c) Z_s / I_a ≤ U₀, ahol U₀ a vonali feszültség, 400 V
d) Z_s · I_a ≥ U₀, ahol U₀ a névleges fázis–föld feszültség
82. (párosítás) Rendeld az áramkörtípushoz a legnagyobb megengedett lekapcsolási időt
(230 V-os fázisfeszültségnél)!
| Áramkör és rendszer | Legnagyobb lekapcsolási idő | ||
|---|---|---|---|
| 1 | TN, végáramkör (≤ 63 A aljzat) | A | 0,2 s |
| 2 | TT, végáramkör (≤ 63 A aljzat) | B | 1 s |
| 3 | TN, elosztóáramkör | C | 0,4 s |
| 4 | TT, elosztóáramkör | D | 5 s |
83. (igaz/hamis) TN-C rendszerben áram-védőkapcsoló nem alkalmazható.
84. (számítás) TT-rendszerben 30 mA-es áram-védőkapcsolót alkalmazunk. Mekkora lehet legfeljebb
a fogyasztói földelés ellenállása (R_A · I_Δn ≤ 50 V)?
a) 167 Ω
b) 500 Ω
c) 1667 Ω
d) 5000 Ω
85. (egy helyes válasz) Mi a teendő IT-rendszerben az első hiba esetén?
a) azonnal le kell kapcsolni a táplálást
b) nem kell lekapcsolni, de jelezni kell (szigetelésfelügyelő – IMD vagy RCM)
c) a hibát 5 s-on belül el kell hárítani, különben a rendszer önműködően lekapcsol
d) semmit, mert az első hiba nem okoz veszélyt, és jelezni sem kell
86. (több helyes válasz is lehet) Hol kötelező a legfeljebb 30 mA-es áram-védőkapcsolóval
megvalósított kiegészítő védelem?
a) a legfeljebb 32 A névleges áramú, szakképzetlen személyek által használt, általános célú
csatlakozóaljzatokon (411.3.3.)
b) a szabadtéren használt mobil készülékek áramkörén (411.3.3.)
c) az egyedi háztartások világítási végáramkörein (411.3.4.)
d) fürdőszobában minden áramkörön (7-701, 701.415.1.)
e) minden ipari, 63 A névleges áramú, háromfázisú csatlakozóaljzaton
87. (sorrendezés) Állítsd sorrendbe az áram-védőkapcsoló típusait az általuk felismert
hibaáram-alakok bővülése szerint – a legkevesebbtől a legtöbbig!
B · A · AC · F
88. (egy helyes válasz) Milyen típusú áram-védőkapcsoló kell háromfázisú frekvenciaváltós
hajtás elé, és miért?
a) AC típus, mert a hibaáram szinuszos
b) A típus, mert a hibaáram lüktető egyenáramú
c) B típus, mert a sima egyenáramú hibaáram az AC és az A típus vasmagját telítésbe viszi, és a
védelem minden hibafajtára megvakul
d) bármelyik megfelel, ha 30 mA-es
89. (párosítás) Rendeld az áram-védőkapcsoló névleges kioldóáramához a tipikus alkalmazási
célt!
| Névleges kioldóáram | Alkalmazási cél | ||
|---|---|---|---|
| 1 | 10 és 30 mA | A | tűzvédelem (BE2 helyiség, 422.3.9.) |
| 2 | 100 mA | B | fővédelem |
| 3 | 300 mA | C | személyvédelem |
| 4 | 500 mA | D | vegyes (személy- és vagyonvédelmi) alkalmazás |
90. (igaz/hamis) Az áram-védőkapcsoló akkor is megvédi a felhasználót, ha az egyszerre fogja
meg a fázis- és a nullavezetőt.
91. (sorrendezés) Állítsd sorrendbe az MSZ HD 60364-6, 6.4.3.1. szerinti méréseket úgy,
ahogy el kell végezni őket – a feszültség alá helyezés helyét is jelöld!
szigetelési ellenállás · a táplálás önműködő lekapcsolása · folytonosság · ⚡ feszültség alá helyezés · polaritás · kiegészítő védelem
92. (egy helyes válasz) Melyik értékpár tartozik az MSZ HD 60364-6, 6.1. táblázatához?
a) SELV/PELV: 250 V d.c. → 0,5 MΩ; legfeljebb 500 V: 500 V d.c. → 1 MΩ
b) SELV/PELV: 500 V d.c. → 0,5 MΩ; legfeljebb 500 V: 250 V d.c. → 1 MΩ
c) minden áramkörre: 500 V d.c. → 0,2 MΩ
d) minden áramkörre: 1000 V d.c. → 0,1 MΩ
93. (egy helyes válasz) Mit jelent a 0,2 / 0,1 MΩ, és mit a 0,5 / 1 MΩ szigetelési
határértékrendszer?
a) a 0,2 / 0,1 MΩ (MSZ 10900) üzemelő berendezés tűzvédelmi minimuma; a 0,5 / 1 MΩ
(MSZ HD 60364-6) új berendezés átadási követelménye
b) a 0,2 / 0,1 MΩ az új berendezésé, a 0,5 / 1 MΩ az üzemelőé
c) a 0,2 / 0,1 MΩ a kisfeszültségre, a 0,5 / 1 MΩ a középfeszültségre vonatkozik
d) a két értékpár ugyanannak a mérésnek a régi és az új változata
94. (számítás) Egy B16-os kismegszakítóval (I_a = 80 A) védett, 230 V-os végáramkörön a
66 %-os szabály (Z_s(m) ≤ 2U₀ / 3I_a) szerint mekkora lehet legfeljebb a mért
hurokimpedancia?
a) 1,92 Ω
b) 2,88 Ω
c) 4,60 Ω
d) 14,4 Ω
95. (egy helyes válasz) Ki végezhet szerelői ellenőrzést, és ki villamos biztonsági
felülvizsgálatot?
a) mindkettőt csak külön szakképesítéssel rendelkező felülvizsgáló
b) a szerelői ellenőrzést a saját munkájával kapcsolatban az végezheti, aki a feladathoz előírt
villamos szakmai képesítéssel rendelkezik; a villamos biztonsági felülvizsgálathoz külön
szakképesítés kell
c) a szerelői ellenőrzéshez kell szakvizsga, a felülvizsgálathoz elég a szakmai képesítés
d) mindkettőt elvégezheti bárki, aki a berendezést üzemelteti
96. (igaz/hamis) A feszültségmentesség ellenőrzésére a kizárólag hangjelzést adó készülék
önmagában elegendő, ha kisfeszültségű berendezésen dolgozunk.
97. (sorrendezés) Állítsd sorrendbe az öt biztonsági műveletet (MSZ 1585:2016)!
földelés és rövidre zárás · teljes körű leválasztás · a közeli aktív részek elleni védelem · a feszültség nélküli állapot ellenőrzése · visszakapcsolás elleni biztosítás
98. (egy helyes válasz) Milyen sorrendben kell a munkahelyi földelést felhelyezni?
a) először a földelendő alkatrészhez, azután a földelési ponthoz
b) először a földelési ponthoz, azután a földelendő alkatrészhez
c) mindegy, a sorrend csak a leszerelésnél számít
d) először a három fázisvezetőt kell összekötni, és csak azután földelni
99. (egy helyes válasz) A végzett erősáramú elektrotechnikus technikus az MSZ 1585:2016 magyar
nemzeti előírása szerint melyik személycsoportba tartozik, és milyen feszültségszinten dolgozhat
önállóan?
a) III. csoport, legfeljebb 400 V
b) IV/c csoport, legfeljebb 1000 V
c) IV/a csoport, feszültségszint-korlátozás nélkül
d) V. csoport, legfeljebb 35 kV
100. (egy helyes válasz) Mit kell tenni, ha a leválasztás során kiderül, hogy a berendezésnek
több betáplálása is van (hálózat + napelemes inverter + UPS)?
a) elég a fő betáplálást leválasztani, a többi automatikusan lekapcsol
b) minden lehetséges betáplálási helyen le kell választani, és a feltöltve maradó részeket
(kondenzátor, kábel) ki kell sütni
c) elég a napelem egyenáramú oldali kapcsolóját lekapcsolni
d) csak azt a betáplálást kell leválasztani, amelyik a munkaterülethez legközelebb van
F4.5 Megoldókulcs
⚠ Előbb oldd meg a teljes feladatsort, és csak azután olvass tovább. A megoldókulcs minden
kérdésnél megadja a helyes választ, egy-két mondatos indoklást és azt a fejezetet, amelyben az adott
ismeret megtalálható.
1. vizsgarész – Villamos hálózatok és jellemzőik (1–30.)
| # | Helyes válasz | Indoklás | Fejezet |
|---|---|---|---|
| 1 | b) | Csillagban a vonali feszültség két fázisfazor különbsége, ezért U_v = √3·U_f; az áram viszont ugyanazon a vezetőn folyik, ezért I_v = I_f. A √3 mindig a „másik” mennyiségpárnál jelenik meg. |
12. |
| 2 | c) 20,8 A | Deltában I_v = √3 · I_f = 1,732 · 12 = 20,78 A. A 6,93 A az osztás, a 36 A a háromszorozás eredménye – mindkettő tipikus elszámolás. |
12. |
| 3 | Hamis | A tétel csak szinuszos áramra igaz. Nemlineáris fogyasztóknál a 3. harmonikus a nullavezetőben összeadódik, és a nullavezető árama a fázisáram 150–210 %-a is lehet. | 12., 16. |
| 4 | b) | cos φ < 0,5-nél az egyik wattmérő negatívba tér ki, ezért a két értéket ki kell vonni egymásból. A jegyzet példájában az összeadás 32 %-os hibát okozott. |
12. |
| 5 | b) | Az MSZ HD 60364-4-41:2018 411.4.3. pontja életvédelmi okból tiltja: a megszakadt PEN a testekre viszi a fázisfeszültséget. Ugyanezért nem teszünk biztosítót a nullavezetőbe sem. | 12., 33. |
| 6 | a), b), c) | A 3 × 120° = 360° = 0° miatt a három fázis 3. harmonikus árama azonos fázisú. A d) hamis: a harmonikus éppen az áramban jelentkezik. |
12., 16. |
| 7 | b) | Azonos teljesítményhez nagyobb feszültségen kisebb áram tartozik, a Joule-veszteség pedig az áram négyzetével nő: P_v ~ 1/U². A 14.1 példában a 6,6-szeres feszültségemelés 43,6-szoros veszteségcsökkenést adott. |
14. |
| 8 | b) | KIF ≤ 1 kV, KÖF 1 kV < U ≤ 35 kV, NAF 35 kV fölött. A KÖF alsó határa 1 kV, nem 0,4 kV – ez a leggyakoribb tévesztés. | 14. |
| 9 | 1–C, 2–A, 3–B, 4–C | Szabadvezetéken a hiba átmeneti, ezért kompenzálással kioltjuk az ívet; kábelen tartós, ezért mérhető áramot adunk a védelemnek; nagyfeszültségen a szigetelés a legdrágább, kisfeszültségen a közvetlen földelés az érintésvédelem alapja. | 14. |
| 10 | Igaz | Az MSZ EN 50160 tűrései időarányos (99,5 %, illetve 95 %) statisztikai értékek; kiértékelésükhöz egy hetes regisztrált mérés kell. | 14., 10. |
| 11 | c) 50 kVA | A HMKE csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton legfeljebb 50 kVA; a kiserőmű határa 50 MW. | 14., 31. |
| 12 | c) | A négy ellenőrzés egymástól független feltétel, ezért mindig a legnagyobb adódó keresztmetszetet kell választani, és dokumentálni, melyik szempont volt a mértékadó. | 16. |
| 13 | b) | Az MSZ 447:2019 az együttes értékre 2 %-ot enged; eltérő elosztói megállapodás hiányában 1 % a csatlakozóvezetéké és 1 % az összes méretlen fővezetéké. Csatlakozóvezeték hiányában a teljes 2 % a méretlen szakaszé. | 16., 27. |
| 14 | b) | I_B ≤ I_n ≤ I_Z a névleges áram ablaka, I₂ ≤ 1,45·I_Z pedig a nagy próbaáramra vonatkozó feltétel. |
16., 17. |
| 15 | b) 0,16 s | t = (k·S/I)² = (115·16/4600)² = 0,4² = 0,16 s. A 0,4 s a négyzetre emelés elmulasztása – klasszikus elosztó. |
16. |
| 16 | b) kb. 0,6 | A teljes korrekciós lánc I_Z = I_táblázat × k_hőm × k_halm × k_harm; a harmonikus-visszaminősítés nemlineáris terhelésnél kötelező. |
16., 12. |
| 17 | a) | A gG teljes tartományú (túlterhelés + zárlat), az aM és a gM csak zárlatvédelemre alkalmas – mellé külön túlterhelésvédelem kell (MSZ HD 60364-4-43, 432.2.–432.3.). | 17. |
| 18 | b) | B = 3–5 · I_n, C = 5–10 · I_n mindkét termékszabványban. A Z (2,4–3,6) és a K (10–14) további karakterisztika. | 17. |
| 19 | b) | A D karakterisztika 10–20 · I_n az MSZ EN 60898 (háztartási) és 10–14 · I_n az MSZ EN 60947-2 (ipari) szerint. Több szakmai forrás ezt fordítva közli – ez a jegyzet által feloldott forrásellentmondás. | 17. |
| 20 | Hamis | A szakaszolót terhelés alatt kapcsolni tilos: szakaszolásra való, nem üzemi kapcsolásra és nem zárlati megszakításra. | 17. |
| 21 | b) 80–160 A | A C karakterisztika sávja 5–10 · I_n, tehát 5·16 = 80 A és 10·16 = 160 A. |
17. |
| 22 | a), b), c), d) | A négy alapkövetelmény: szelektivitás, gyorsaság, érzékenység és üzembiztonság. Az e) nem védelmi alapkövetelmény; a felsoroltak ráadásul egymásnak feszülnek (az időlépcső a gyorsaság feladása). | 18. |
| 23 | a) | A visszakapcsoló automatika a szabadvezeték átmeneti zárlatait hárítja a holtidő alatti ívkialvással. Kábelen a hiba tartós, ezért a VA tiltandó. | 18. |
| 24 | Igaz | A differenciálvédelem a zónába belépő és onnan kilépő áram különbségét figyeli: abszolút szelektív, késleltetés nélkül old ki, de tartalékfunkciója nincs; stabilitását fékezéssel biztosítjuk. | 18. |
| 25 | b) | A különbséget a csillagpont-kezelés okozza: nem földelt vagy kompenzált csillagpontnál földzárlat (kis, kapacitív áram), közvetlenül földeltnél földrövidzárlat (nagy áram). | 18., 14. |
| 26 | b) 6,93 kA | 0,866 · 8,0 = 6,93 kA. A védelem érzékenységét a minimális zárlati áramra, azaz a kétfázisú zárlatra kell ellenőrizni. |
18., 16. |
| 27 | b) | A csatlakozási pont a tulajdoni és üzemeltetési határ; innen kezdődik a méretlen felhasználói hálózat. A csatlakozóvezeték és a fogyasztásmérő berendezés az elosztóé. | 27. |
| 28 | b) Cu 10 / Al 16 mm² | A méretlen fővezeték ezzel szemben anyagtól függetlenül 10 mm² (több felhasználási helynél), illetve 6 mm² (egynél). | 27. |
| 29 | b) | Nyitott szekunder körben az áramváltón életveszélyes túlfeszültség keletkezik, ezért a kör bontása előtt rövidre kell zárni. | 27. |
| 30 | b) 0,40 | e = 0,2 + 0,8/√16 = 0,2 + 0,8/4 = 0,2 + 0,2 = 0,40. |
27. |
F4.4. táblázat – Az 1. vizsgarész megoldókulcsa
2. vizsgarész – Villamos gépek és fogyasztók jellemzői (31–60.)
| # | Helyes válasz | Indoklás | Fejezet |
|---|---|---|---|
| 31 | c) 325 V | Û = √2 · U = 1,414 · 230 = 325 V. A szigetelést erre a csúcsértékre kell méretezni, nem a 230 V-ra. |
10. |
| 32 | b) | Memóriasegítség: ELI the ICE man – tekercsben (L) a feszültség siet az áram előtt, kondenzátorban (C) az áram siet a feszültség előtt. | 10. |
| 33 | Igaz | Soros rezonanciában X_L = X_C, az impedancia minimális (Z = R), és a részfeszültségek jóval nagyobbak lehetnek a tápfeszültségnél – innen a „feszültségrezonancia” elnevezés. |
10. |
| 34 | 1–B, 2–C, 3–A | S² = P² + Q²; a hatásos teljesítmény hasznosul, a meddő a mágneses kör táplálására ingázik, a látszólagos a hálózat méretezésének alapja. |
11. |
| 35 | b) 34,6 kvar | tg φ₁ = 1,0202, tg φ₂ = 0,3287; Q_C = 50 · (1,0202 − 0,3287) = 34,6 kvar. |
11. |
| 36 | b) | A teljes kompenzálás esetén a lekapcsolt, még forgó motor a kondenzátortól felgerjedhet; ezért a motor meddőigényét csak 90 %-ban kompenzáljuk. | 11. |
| 37 | b) 207 V | U_d ≈ 0,9 · 230 = 207 V (100 Hz-es lüktetés). Az egyutas kapcsolás 0,45 · U, a 325 V a csúcsérték. |
13., 25. |
| 38 | Hamis | Az öntartás memória, tehát az öntartó START/STOP kapcsolás sorrendi hálózat (logikailag R-S tároló). | 13., 23. |
| 39 | c) a² |
A három áttétel: U₁/U₂ = a, I₁/I₂ = 1/a, Z₁/Z₂ = a². |
20. |
| 40 | 1–B, 2–A | Az üresjárási mérés a vasveszteséget (állandó), a rövidzárási a tekercsveszteséget (az áram négyzetével változik) adja meg. | 20. |
| 41 | Hamis | Ez elterjedt, de hibás állítás. Adott indukció és frekvencia mellett az indukált feszültség kötött, ezért az örvényáram-veszteség a vas ellenállásával fordítottan arányos – ha az állítás igaz lenne, a szigetelő magban lenne a legnagyobb veszteség. | 20., 9. |
| 42 | c) 22,7 kA | I_n = 630 000 / (√3 · 400) = 909 A; I_z = 909 · 100/4 = 22 725 A ≈ 22,7 kA. Kis drop = jó feszültségtartás, de nagy zárlati áram. |
20. |
| 43 | c) 1500 1/min | n_s = 60 · 50 / 2 = 1500 1/min. 50 Hz-en a sor: 3000, 1500, 1000, 750 1/min. |
21. |
| 44 | b) | U_tek,Y = U_v/√3, és M ~ U_tek², tehát (1/√3)² = 1/3. Az áram és a nyomaték egyaránt a harmadára csökken – az „1/9” elterjedt tévedés. |
21., 12. |
| 45 | b) deltába | Az adattáblán az első szám a deltához, a második a csillaghoz tartozik. 400 V-os hálózaton a 400/690 V motor deltába, a 230/400 V motor csillagba kötendő. Rossz kapcsolás → a motor leég. | 21. |
| 46 | a), b), c), d) | A szinkronozás négy feltétele: azonos fázissorrend, frekvencia, feszültség és fázishelyzet. A hatásos teljesítményt a hajtógép a rákapcsolás után szabályozza. | 22. |
| 47 | b) | Terhelés nélkül a soros gerjesztésű motor gerjesztése elenyészik, a fordulatszám elszalad, és a gép szétvetheti magát; szíjhajtással sem üzemeltethető. | 22. |
| 48 | c) QA | Az MSZ EN IEC 81346-2:2019 funkció szerint osztályoz: a QA = „az áram vezérlése az áramkörben”, ide tartozik a kontaktor és a megszakító is. A K információfeldolgozó, a relé KF, a QB szakaszolás. | 23., 3., 17. |
| 49 | b) | A bontó érintkező sorosan kerül a tekercskörbe: vezetékszakadás vagy érintkezőhiba esetén is megszakad a kör, tehát a hiba a biztonságos irányba visz. Az öntartás emellett nullfeszültség-védelmet is ad. | 23. |
| 50 | 1–B, 2–A | A STOP 0. kategória feltétel nélküli, azonnali energialeválasztás; a STOP 1. a kockázatmentes állapot elérése után választ le. A vészleállítás mindig kiegészítő biztonsági intézkedés. | 23. |
| 51 | b) | Csak a teljesen vezérelt kapcsolóelemek (GTO, MOSFET, IGBT) kapcsolhatók ki a vezérlőelektródával, ezért csak ezek alkalmasak PWM-re. A tirisztor félig vezérelt. | 25. |
| 52 | egyenirányító → egyenáramú köztes kör (DC-link) → inverter | A négy egység: egyenirányító – DC-link – inverter – vezérlőelektronika. | 25. |
| 53 | b) 540 V | U_d = 1,35 · 400 = 540 V; terheletlenül a köztes kör ~560–565 V-ra töltődik fel. A 1,35 a vonali feszültséghez tartozik (a fázisfeszültségre 2,34). |
25. |
| 54 | b) | A fluxus Φ ≈ U/(k·f): ha a frekvenciát csökkentjük, de a feszültséget nem, a gép telítésbe megy. Így a nyomaték a névleges frekvenciáig közel állandó marad. |
25. |
| 55 | 1–C, 2–D, 3–A, 4–B | Fényáram: lm (a lámpáé); fényerősség: cd (az irányé); megvilágítás: lx (a felületé); fénysűrűség: cd/m² (amit a szem lát). | 28. |
| 56 | b) 0,5 m | A sor: ≤ 100 W → 0,5 m; 100–300 W → 0,8 m; 300–500 W → 1,0 m; 500 W fölött nagyobb távolság is kellhet. Gyártói adat hiányában minden irányban és a sugárnyaláb mentén is. | 28. |
| 57 | b) | A busz névleges feszültsége 29 V DC, a tápegység 30 V-os rendszerfeszültséget állít elő; a különbséget a fojtó okozza, amely megakadályozza, hogy a tápegység kondenzátora rövidre zárja a 9600 Hz-es táviratokat. | 29. |
| 58 | b) | A DALI (MSZ EN 62386) 64 címet, 16 csoportot és 16 jelenetet kezel; egy eszköz több csoport tagja is lehet, a broadcast pedig címzés nélkül is működik. | 29. |
| 59 | c) 54 V | Hőmérsékleti adat hiányában U_OC MAX = 1,2 · U_OC STC = 1,2 · 45 = 54 V. A napelem feszültsége hidegben nő, ezért minden DC oldali eszközt erre kell méretezni. |
31. |
| 60 | a), b), c) | A d) hamis: az AC oldalon kell B típusú áram-védőkapcsoló; a DC oldal vagy földeletlen (IMD-vel), vagy funkcionálisan földelt, hibaáram-megszakítással. | 31., 34. |
F4.5. táblázat – A 2. vizsgarész megoldókulcsa
3. vizsgarész – Villamos biztonságtechnika és üzemeltetési előírások (61–100.)
| # | Helyes válasz | Indoklás | Fejezet |
|---|---|---|---|
| 61 | d) CAT IV | Épületen belül legalább CAT III, a betáplálási ponton CAT IV kell (MSZ EN 61010). A kategória fontosabb, mint a feszültségszám, és a mérőzsinór, illetve a csúcs besorolása is számít. | 6. |
| 62 | Hamis | Az ampermérő sorosan kapcsolódik (kis belső ellenállás); párhuzamos bekötése zárlat. A voltmérő az, amelyik párhuzamosan kerül a körbe. | 6. |
| 63 | a) | A mutató lehetőleg a skála felső harmadába mutasson, mert az abszolút hiba a skálán állandó, a relatív hiba pedig a kitéréssel csökken. Ismeretlen érték esetén a legnagyobb méréshatárról indulunk. | 6. |
| 64 | c) ±4,5 V | H = Op · x_v / 100 = 1,5 · 300 / 100 = 4,5 V. A hiba a méréshatárból számítandó, nem a leolvasott értékből (a ±3,15 V éppen ez a tipikus tévedés). A relatív hiba így 4,5/210 = 2,14 %. |
6. |
| 65 | b) | A jegyzőkönyv kötelező hármasa az előírt érték – mért érték – minősítés, a hozzá tartozó műszeradatokkal, méréshatárral, körülményekkel, dátummal és aláírással. | 6., 37. |
| 66 | c) legalább 5 évente | Az Mvt. 54. § (3) szerint a tevékenység megkezdése előtt, majd indokolt esetben, de legalább 5 évente. A „3 évente” elavult források tévedése. Soron kívül: technológiaváltozás, munkabaleset, foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció esetén. | 7. |
| 67 | b) | Mvt. 64. § (1): amelynél a munkavállaló több mint három munkanapon át nem volt munkaképes. A súlyos munkabalesetet azonnal be kell jelenteni a hatóságnak. | 7. |
| 68 | b) 50 V / 120 V | Az általános határ 50 V váltakozó és 120 V egyenfeszültség; a 25 V / 60 V nedves helyre, a 12 V / 30 V merülő berendezésre vonatkozik. A 25 V-ot általános határnak hinni gyakori tévedés. | 7., 32. |
| 69 | a veszély megszüntetése → műszaki (kollektív) védelem → szervezési intézkedés → egyéni védőeszköz | Az egyéni védőeszköz az utolsó védvonal, nem az első. | 7. |
| 70 | c) | OTSZ 276–277. §: 3 év, ha 300 kg vagy 300 l fölött van a robbanásveszélyes anyag mennyisége, egyébként 6 év. A „9 év” nem létezik. | 7., 37. |
| 71 | 1–D (225 cm), 2–A (60 cm), 3–B (120 cm), 4–C (10 cm) | A hat szám közül a maradék kettő: 15 cm a magyar nemzeti feltétel küszöbe (kádalj magassága), 5 cm a beágyazási mélység. | 26. |
| 72 | Igaz | A harmonizált szöveg feltétel nélkül 1-es sávnak minősíti a kád, illetve a zuhany alatti teret (az Egyesült Királyság és Írország köti szerszámhasználathoz, Magyarország nem). | 26. |
| 73 | b) | 0-s sáv: IPX7; 1-es és 2-es sáv: IPX4; vízsugaras tisztításnál IPX5. Az „mindenhol IP44” gyakori tévhit – a sávokon kívül a szabvány külön IP-követelményt nem ír elő. | 26. |
| 74 | b) MSZ HD 60364-4-41, 411.3.3. | A 30 mA forrása a 411.3.3. (≤ 32 A aljzatok, szabadtéri mobil készülékek), a 411.3.4. (háztartási világítási végáramkörök) és a 415.1.1. – nem az MSZ 447:2019. | 26., 34. |
| 75 | Hamis | Magyarországon a fürdőszobai kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötés NEM hagyható el; a három magyar nemzeti eltérés között ilyen mentesség nincs (a rögzített vízmelegítő az áram-védőkapcsoló alól mentesül, nem az EPH alól). | 26. |
| 76 | a) | Az alapvédelem a normál állapotra, a hibavédelem az egyszeres hibára véd; minden védelmi mód e kettő kombinációja, vagy egyetlen, fokozott biztonságú intézkedés, amely mindkettőt adja. | 32. |
| 77 | b) | Az egyetlen különbség a földelés: a SELV földeletlen (aljzatán tilos a védőérintkező), a PELV földelhető. A FELV nem védelmi mód. | 32. |
| 78 | a), b), c), d) | Az e) csak korlátozottan, felügyelt berendezésben alkalmazható (B melléklet), ezért nem tartozik az általánosan megengedett négy mód közé. | 32. |
| 79 | b) kb. 10 mA és 50 mA | Az érzékelési küszöb 0,5 mA körül van, az elengedési határ kb. 10 mA (AC-3 zóna), a kamrafibrilláció kockázata 50 mA fölött jelentős (AC-4 zóna). | 32., 7. |
| 80 | b) | A VMBSZ szerint lakóépületen 6 évente; a felülvizsgálat elhagyható, ha a berendezés fázisonként ≤ 32 A túláramvédelem mögött van és ≤ 30 mA-es áram-védőkapcsoló védi. További gyakoriságok: 6 hó, 1 év, 3 év. | 32., 37. |
| 81 | b) | Z_s · I_a ≤ U₀, ahol U₀ a névleges fázis–föld feszültség, 230 V – nem az 50 V-os megengedett érintési feszültség. Ez a leggyakoribb keverés. |
33. |
| 82 | 1–C (0,4 s), 2–A (0,2 s), 3–D (5 s), 4–B (1 s) | A 41.1. táblázat végáramköri értékei ≤ 63 A aljzatos és ≤ 32 A rögzített fogyasztós körökre érvényesek; elosztóáramkörre TN-ben 5 s (411.3.2.3.), TT-ben 1 s (411.3.2.4.). | 33. |
| 83 | Igaz | TN-C rendszerben a hibaáram a PEN-en tér vissza, ezért az összegáram-váltó eredője nem lesz nullától eltérő – az áram-védőkapcsoló itt nem alkalmazható. | 33., 34. |
| 84 | c) 1667 Ω | R_A ≤ 50 / 0,03 = 1666,7 Ω. Ez a TT-rendszer 411.5.3. szerinti feltétele. |
33. |
| 85 | b) | Az első hiba árama IT-ben elenyésző: nem kell lekapcsolni, de jelezni kell (IMD vagy RCM). A második hiba már fázis–fázis zárlat, ott le kell kapcsolni (2·I_a·Z_s ≤ U). |
33. |
| 86 | a), b), c), d) | Az e) hamis: a kötelezettség a legfeljebb 32 A névleges áramú, szakképzetlen személyek által használt aljzatokra vonatkozik. | 34., 26. |
| 87 | AC → A → F → B | A típusok egymásba ágyazódnak: B ⊃ F ⊃ A ⊃ AC. Mindig a fogyasztó által előállítható legrosszabb hibaáram-alakhoz kell választani. | 34. |
| 88 | c) | A sima egyenáramú hibaáram telítésbe viszi az AC és az A típus összegző vasmagját, és a készülék ezután a váltakozó áramú hibát sem érzékeli – a kar bent van, a lámpa ég, a védelem mégis „vak”. | 34., 25. |
| 89 | 1–C, 2–D, 3–A, 4–B | 10 és 30 mA személyvédelem, 100 mA vegyes, 300 mA tűzvédelem (BE2 helyiség, 422.3.9.), 500 mA fővédelem. | 34. |
| 90 | Hamis | Az összegáram-váltó a fázis és a nulla áramának eredőjét figyeli; ha a testáram a nullán tér vissza, az eredő nulla marad. Az áram-védőkapcsoló emiatt nem véd a fázis–nulla érintés ellen. | 34. |
| 91 | folytonosság → szigetelési ellenállás → polaritás → ⚡ feszültség alá helyezés → a táplálás önműködő lekapcsolása → kiegészítő védelem | A 6.4.3.1. szerinti teljes sor: a)–e) feszültségmentesen, f)–j) feszültség alatt. Javítás után a befolyásolt korábbi vizsgálatokat meg kell ismételni (visszalépési szabály). | 37. |
| 92 | a) | A 6.1. táblázat: SELV/PELV → 250 V d.c. → 0,5 MΩ; legfeljebb 500 V (FELV-fel) → 500 V d.c. → 1 MΩ; 500 V fölött → 1000 V d.c. → 1 MΩ. A régi „61.3.3. táblázat” ugyanez. | 37. |
| 93 | a) | Az MSZ 10900 szerinti 0,2 MΩ (száraz), illetve 0,1 MΩ (nedves, marópárás, szabadtér) üzemelő berendezés tűzvédelmi minimuma; az MSZ HD 60364-6 szerinti 0,5 / 1 MΩ új berendezés átadási követelménye. A kettő nem mond ellent egymásnak, de nem is helyettesíti egymást. | 37. |
| 94 | a) 1,92 Ω | Z_s(m) ≤ 2·230 / (3·80) = 460/240 = 1,92 Ω. A 66 %-os szabály egyszerre kezeli a vezető melegedését és a műszer ±30 %-os működési bizonytalanságát. |
37. |
| 95 | b) | A szerelői ellenőrzést a saját munkájával kapcsolatban elvégezheti az, aki a feladathoz előírt villamos szakmai képesítéssel rendelkezik – a végzett technikus ide tartozik. A villamos biztonsági felülvizsgálathoz külön szakképesítés, a tűzvédelmihez ezen felül tűzvédelmi szakvizsga kell. | 37. |
| 96 | Hamis | A kizárólag hangjelzést adó készülék egyik feszültségszinten sem elegendő. A műszert használat előtt és után is ki kell próbálni, és minden fázison, illetve póluson mérni kell. | 38., 7. |
| 97 | teljes körű leválasztás → visszakapcsolás elleni biztosítás → a feszültség nélküli állapot ellenőrzése → földelés és rövidre zárás → a közeli aktív részek elleni védelem | Memóriafogódzó: LEVÁLASZT – LETILT – LEMÉR – LEFÖLDEL – LEHATÁROL. A munka csak az öt művelet után kezdhető meg. | 38. |
| 98 | b) | Először a földelési ponthoz, azután a földelendő alkatrészhez; az eltávolítás fordított sorrendben. Kis- és törpefeszültségen elhagyható, de kábelen és kondenzátoros berendezésen soha. | 38. |
| 99 | b) IV/c, legfeljebb 1000 V | A személyek öt csoportja (I–V.) magyar nemzeti előírás; a rendszer kumulatív. A végzett technikus IV/c csoportba tartozik, és önállóan csak legfeljebb 1000 V-os berendezésen dolgozhat. | 38. |
| 100 | b) | A leválasztás minden lehetséges betáplálási helyen kötelező: kétoldali betáplálás, generátor, UPS, napelem. A feltöltve maradó részeket (kondenzátor, kábel) ki kell sütni. | 38., 31., 25. |
F4.6. táblázat – A 3. vizsgarész megoldókulcsa
F4.6 Értékelés és önellenőrzés
Hogyan számold ki az eredményedet?
Minden kérdés 1 pontot ér. A több helyes válaszos, a párosítós és a sorrendezős kérdésnél a pont
csak akkor jár, ha minden elem helyes – ahogy egy interaktív feladatsoron is: egyetlen hiányzó
vagy felesleges jelölés az egész kérdést elrontja.
VIZSGARÉSZENKÉNTI SZÁZALÉK 1. vizsgarész: elért pont / 30 × 100 = ......... % 2. vizsgarész: elért pont / 30 × 100 = ......... % 3. vizsgarész: elért pont / 40 × 100 = ......... % ÖSSZESÍTETT EREDMÉNY összes elért pont / 100 × 100 = ......... % Mivel a kérdésszámok pontosan a KKK 8.3.5. szerinti 30 / 30 / 40 %-os arányt követik, az összes elért pont SZÁMSZERŰEN AZONOS a súlyozott százalékos eredménnyel. Külön súlyozó számítás tehát nem kell.
Mit jelent az eredmény?
⚠ A küszöbérték a KKK-ból. A KKK 8.3.5. pontja szerint a központi interaktív vizsga akkor
eredményes, ha a vizsgázó „a megszerezhető összes pontszám legalább 40 %-át elérte”. Ugyanez a
40 %-os küszöb vonatkozik önállóan a projektfeladatra is (KKK 8.4.5.).
A KKK vizsgarészenkénti külön küszöböt nem ír elő – a 40 % a teljes vizsgatevékenységre
vonatkozik. Ezt a próbavizsga sem találja ki, és nem szigorítja.
| Összesített eredmény | Mit jelent? | Mit tegyél? |
|---|---|---|
| 90–100 % | biztos, alapos tudás | tartsd karban: a hibás kérdések fejezeteit olvasd újra, és térj át a projektfeladatra való felkészülésre |
| 75–89 % | jó tudás, néhány szigetszerű hiánnyal | a hibás kérdésekhez tartozó fejezeteket célzottan ismételd át, majd oldd meg újra a feladatsort |
| 60–74 % | átment volna, de tartalék nélkül | témakörönként rendszerezz: az F1a–F1d megoldásfüggelékek kérdéseivel gyakorolj, majd ismételd a próbavizsgát |
| 40–59 % | a küszöb fölött, de bizonytalanul | végy elő minden olyan fejezetet, ahol két vagy több hibád volt, és dolgozd fel újra – különös figyelemmel a 3. vizsgarészre |
| 40 % alatt | a vizsgatevékenység így nem lenne eredményes (KKK 8.3.5.) | teljes ismétlés szükséges; kezdd a legnagyobb súlyú 3. vizsgarész fejezeteivel (32., 33., 34., 37., 38.) |
F4.7. táblázat – Az összesített eredmény értelmezése (a jegyzet önellenőrzési ajánlása; a 40 %-os küszöb a KKK 8.3.5. pontjából)
A vizsgarészenkénti eredmény önmagában is beszédes
Az összesített százalék elfedheti az egyenetlenséget. Ezért érdemes külön is megnézni a három
eredményt:
- Ha a 3. vizsgarész a leggyengébb, az a legdrágább hiba: ez ér 40 %-ot, és ez tartalmazza a
projektfeladat kizáró szabályához (KKK 8.4.5. – „áramütés elleni védelem kialakításában elkövetett
hiba érvénytelen vizsgának minősül”) kapcsolódó ismereteket is. Ilyenkor a 32., 33., 34., 37. és
38. fejezet teljes átismétlése indokolt. - Ha az 1. vizsgarész a leggyengébb, az általában számolási bizonytalanság: a 16. fejezet
méretezési láncát és a 17. fejezet karakterisztikáit érdemes példákon átvenni. - Ha a 2. vizsgarész a leggyengébb, az rendszerint a gépek adattáblájának és jelleggörbéinek
hiányos ismerete: a 20., 21. és 25. fejezet összefoglalói a leggyorsabb út.
Hibatípus szerinti önelemzés
Nézd végig a hibás kérdéseidet, és sorold be őket:
| Hibatípus | Jellemző jel | Ellenszer |
|---|---|---|
| Számadat-hiba | a jó fogalmat tudtad, de rossz számot választottál (lekapcsolási idő, MΩ, mm², sáv-méret) | készíts egyoldalas számlistát a 16., 26., 33., 34., 37. és 38. fejezet kulcsértékeiből, és tanuld meg |
| Fogalmi keverés | alapvédelem/hibavédelem, földzárlat/földrövidzárlat, SELV/PELV, szakaszolás/kapcsolás | mindig párban tanuld a fogalmakat, és fogalmazd meg egy mondatban, mi a különbség |
| Elavult ismeret | 3 éves kockázatértékelés, kontaktor „K” jele, 1/9-es csillag-delta nyomaték | a jegyzet ⚠ jelöléssel ellátott bekezdései éppen ezeket a tévedéseket javítják – ezeket olvasd át külön |
| Sorrendhiba | öt biztonsági művelet, mérési sorrend, megelőzés hierarchiája | a sorrendeket mondd fel hangosan, memóriafogódzóval (LEVÁLASZT – LETILT – LEMÉR – LEFÖLDEL – LEHATÁROL) |
| Elszámolás | jó képlet, rossz eredmény (négyzetre emelés, √3, egység) | mindig írd le az adatokat, a képletet, a behelyettesítést és a mértékegységet |
F4.8. táblázat – Hibatípusok és ellenszereik
⭐ Egy mondatban. A központi interaktív vizsga nem levezetéseket kér, hanem azonnal
előhívható tudást: 45 perc alatt kell mindhárom vizsgarész anyagából egybefüggő feladatsort
megoldani. Aki a jegyzet fejezeteinek összefoglalásait és a ⚠ jelöléssel kiemelt, javított
tévedéseket biztosan tudja, annak ez a feladatsor már csak ugyanennek a tudásnak a visszakérdezése.