38. fejezet – Feszültségmentesítés, üzemvitel, FAM, organizációs bejárás és bontás

38.1 Az MSZ 1585 hatálya és fogalomrendszere; üzemviteli szervezet, felelős személyek

Miért ez a fejezet a jegyzet záró fejezete?

Az eddigi harminchét fejezetben megtanultuk, mit csinál egy erősáramú elektrotechnikus: kiszámol,
megtervez, kiválaszt, összeszerel, bemér, minősít. Ez a fejezet arra ad választ, hogyan szabad
mindezt csinálni úgy, hogy a munka ne kerüljön senkinek az életébe.

A villamos szakma sajátossága, hogy a veszély nem látszik, nem hallatszik és nem szagolható. Egy
20 kV-os szabadvezeték ugyanúgy néz ki bekapcsolva és kikapcsolva; egy sorkapocs ugyanolyan, akár
230 V van rajta, akár nulla. Ezért a villamos szakmában a biztonság nem az érzékszerveken múlik, hanem
egy eljárásrend fegyelmezett betartásán. Ennek az eljárásrendnek a neve: az öt biztonsági művelet.

Az MSZ 1585:2016 – a fejezet alapszabványa

Az MSZ 1585:2016 teljes címe: Villamos berendezések üzemeltetése. A szabvány az európai
EN 50110-1 szövegét tartalmazza, magyar nemzeti előírásokkal kiegészítve. Ez a kettősség a
szabvány olvasásakor azonnal szembetűnik:

• az európai törzsszöveg normál betűvel és a szokásos szakaszszámozással (pl. 6.2.4.) szerepel;
• a magyar nemzeti előírások dőlt betűvel és „.10x" végű szakaszszámmal (pl. 6.2.4.101.,
  8.100.3.3.4.) jelennek meg.

Ez nem formaság: a magyar üzemvitel legfontosabb, a vizsgán is kérdezett szabályai – a személyek
csoportba sorolása, a feszültségvizsgáló eszközök előírása, a kábelazonosítás, a NAF
állomások üzemvitele – kizárólag a nemzeti előírásokban találhatók meg; az európai törzsszöveg
ezeket nem tartalmazza.

A szabvány hatálya: az erősáramú (energetikai) villamos berendezésekre terjed ki, az első
üzembe helyezés időpontjától kezdődően. Amíg egy berendezés épül, a létesítési szabványok
(MSZ HD 60364 sorozat, MSZ EN IEC 61936-1:2022) az irányadók; amint először feszültség alá került, az
MSZ 1585 lép életbe, és onnantól a bontásig érvényben marad.

A négy felelősségi szint

Az MSZ 1585 4.3. szakasza szerint a villamos üzemvitel személyre szabott felelősségen alapul.
A szabvány négy szerepet határoz meg:

A szabvány 4.3.1. szakaszának alapmondata: „Minden villamos berendezést egyetlen személy, a
berendezésüzemeltető felelősségi körébe kell helyezni." Nincs olyan villamos berendezés, amelyért
„mindenki" vagy „senki" felel.

A szabvány B1. melléklete életszerű példákat ad arra, hogy ez a négy szerep hogyan jelenik meg:

Idegen munkáltató a berendezésen (4.3.102.)

A hazai gyakorlatban a villamos munkák túlnyomó részét nem az üzemeltető saját dolgozói, hanem
vállalkozók végzik. Erre a helyzetre a szabvány külön nemzeti előírást ad:

• az idegen munkáltató köteles kijelölni a munkát végző csoport vezetőjét;
• feszültség alatti vagy feszültséghez közeli munkánál az üzemeltetőnek IV. csoportba tartozó
  személyt kell biztosítania;
• az üzemeltetőnek és az idegen munkáltatónak a viszonyát előzetesen, írásban (szerződésben,
  szabályzatban) kell rendeznie;
• a rendelkezésre bocsátott feszültség ne juthasson illetéktelen helyre (4.3.102.7.1.), a
  leágazások legyenek előírásszerűek (4.3.102.7.2.), és az óvintézkedésekért az idegen munkáltató
  munkavezetője felel (4.3.102.7.3.).

⭐ A személyek csoportba sorolása (4.2.101.)

Ez a besorolás kizárólag magyar nemzeti előírás – az európai törzsszöveg nem tartalmazza –, és a
szakma egyik legalapvetőbb tudnivalója. Öt csoport van:

A IV. csoport – amelybe a szakma gyakorlati munkája túlnyomórészt tartozik – hat alcsoportra
oszlik:

Ki mit végezhet? (4.2.102.)

A rendszer kumulatív: minden csoport a nála alacsonyabb csoportok tevékenységeit is végezheti. Az
alábbi táblázat azt mutatja, hogy az adott szinten mi az újdonság.

Két rendelkezést külön ki kell emelni:

• A tanulókra vonatkozó szabály: a III. és/vagy IV. csoport szerinti képzettség megszerzésére
  szolgáló szakképzés tanulói és hallgatói szaktanári vezetés és felügyelet mellett végezhetnek
  a III. és/vagy a IV. csoportba tartozás szerinti munkákat. Ez a mondat a jegyzet olvasóira
  közvetlenül vonatkozik: a képzés alatt szaktanári felügyelet nélkül nincs villamos munka.
• A IV/e kizárólagossága: a IV/e képesítésű személy alkalmas a képesítése szerinti vizsgálatok
  elvégzésére, vezetésére és bizonylatolására. Ilyen képesítés hiányában e munkák vezetését még
  V. csoportba tartozó személy sem végezheti. (Lásd a 37. fejezetet a felülvizsgálatokról.)

Végül az oktatás szabálya (4.2.103.): az önálló villamos szakmunkára jogosított személyeket a
munkakörbe lépéskor ki kell oktatni, a szabványt folyamatosan elérhetővé kell tenni, és
írásban kell igazoltatni, hogy elolvasták és megértették.

38.2 A munkavégzés három formája: feszültségmentesített, feszültség közelében, feszültség alatt

A három eljárás – és nincs negyedik

Az MSZ 1585 6.1. szakasza három munkavégzési eljárást ismer, és ezek kizárólagosak: minden
villamos munka besorolható valamelyikbe.

Két kiegészítő meghatározást is ismerni kell:

• 3.4.4.101.: feszültség alatti munkának számít az is, amikor a dolgozó „a szokásos körültekintés
  mellett nem tudja az érintést vagy a feszültség alatti munkavégzés övezetébe való behatolást
  biztonságosan elkerülni".
• 3.4.5.101.: ugyanez a szabály érvényes a közelítési övezetre a feszültséghez közeli munkánál.

⭐ A kis- és a nagyfeszültség közötti alapvető különbség (3.4.4. megjegyzés): kisfeszültségen a
dolgozó akkor végez feszültség alatti munkát, ha érintkezésbe kerül csupasz aktív résszel;
nagyfeszültségen viszont már az övezetbe való belépéssel is – függetlenül attól, hogy hozzáér-e
bármihez. Nagyfeszültségen tehát nem kell hozzáérni ahhoz, hogy valaki meghaljon: elég közel menni.

A két övezet: D_L és D_V

Mindkét távolságot az aktív résztől kell mérni. A két övezet két koncentrikus burok az áram alatt
lévő vezető körül: a belsőbe belépni maga a FAM, a külsőbe belépni a feszültséghez közeli munka.

⭐⭐ Az A1.100. táblázat – a magyar védőtávolságok

(Saját szerkesztésű táblázat az MSZ 1585:2016 A1.100. táblázatának adataiból. Ez a Magyarországon
alkalmazandó előírás.)

A táblázathoz tartozó nemzeti rendelkezések:

• az ezektől eltérően meghatározott D_L távolságot (speciális helyi körülmény vagy tevékenység miatt)
  mindenkor írásban kell meghatározni, és az érintett dolgozóknak aláírásukkal kell igazolniuk a
  tudomásulvételt;
• „A szigetelt vezetékek külső felületének érintése meg van engedve."
• ⚠ „A burkolt középfeszültségű vezeték nem minősül szigetelt vezetéknek."
• a szabadvezetékek biztonsági övezetében végzett munkákra a vonatkozó jogszabály az irányadó; a
  jogszabályi távolságok azonban a villamosmű – és nem a személyek – biztonsága szempontjából
  vannak meghatározva.

A közbenső feszültségértékekhez tartozó D_L és D_V interpolálással határozható meg. A szabvány
megjegyzi, hogy 70 kV-ig a D_L értékek kiválasztásában gazdasági megfontolások is érvényesültek,
70 kV felett viszont a villamos összetevő a meghatározó, és az értékeket az EN 61472 számítási
módszerével erősítették meg. Egyenáramú rendszereknél – önálló számítási módszer hiányában –
legfeljebb 70 kV-ig a váltakozó áramú értékek alkalmazhatók.

Minden munka előtt: kockázatértékelés, engedély, létszám

• Kockázatértékelés (6.1.1.): minden munka megkezdése előtt kötelező.
• Engedély: a munkavégzést csak a berendezésfelelős engedélyezheti, és az engedélyt minden
  megszakítás után meg kell ismételni – kivéve a rövid szüneteket, amikor a munkahelyet nem hagyják
  el.
• ⭐ Létszám (6.1.1.101., nemzeti előírás): a feszültség alatti vagy feszültséghez közeli,
  képzettséget vagy kioktatást igénylő munkát legalább kétfős munkacsoport végezze; egy tag
  legalább IV. csoportba, a többi legalább III. csoportba tartozzon; a IV. csoportos tag a
  vezető. Ha a csoport szerelőpárokra oszlik, minden párban kell IV. csoportos felelős vezető.
  A felügyeletet ellátó személy ne végezzen olyan más munkát, amely a megfigyelésben akadályozná.

38.3 ⭐⭐ Az öt biztonsági művelet

A fejezet – és a vizsga – legfontosabb tartalma

Ha a szakmában egyetlen felsorolást kell életre szólóan megjegyezni, akkor ez az. Az MSZ 1585:2016
6.2.1. szakasza szó szerint így fogalmaz: az adott villamos berendezés azonosítása után a következő
öt alapvető követelményt kell teljesíteni az itt meghatározott sorrendben, hacsak nincs lényeges ok a
sorrend megváltoztatására:

AZ ÖT BIZTONSÁGI MŰVELET  –  MSZ 1585:2016, 6.2.1.

 0.  a berendezés azonosítása          (a művelet előfeltétele!)
 ---------------------------------------------------------------
 1.  TELJES KÖRŰ LEVÁLASZTÁS                            6.2.2.
 2.  VISSZAKAPCSOLÁS ELLENI BIZTOSÍTÁS                  6.2.3.
 3.  A FESZÜLTSÉG NÉLKÜLI ÁLLAPOT ELLENŐRZÉSE           6.2.4.
 4.  FÖLDELÉS ÉS RÖVIDRE ZÁRÁS VÉGREHAJTÁSA             6.2.5.
 5.  A KÖZELI, AKTÍV RÉSZEK ELLENI VÉDELEM BIZTOSÍTÁSA  6.2.6.
 ---------------------------------------------------------------
     A MUNKA CSAK EZUTÁN KEZDHETŐ MEG                   6.2.7.

A szabvány maga használja rá az „öt biztonsági művelet" elnevezést.

Miért éppen ez a sorrend?

A sorrend nem önkényes, hanem a kockázat csökkenésének a sorrendje. Minden lépés arra épül, hogy
az előző már megtörtént, és minden lépés egy újabb hibalehetőséget zár ki:

1. Leválasztás – megszüntetjük a feszültség forrását. Ezután a berendezés elvileg
   feszültségmentes.
2. Visszakapcsolás elleni biztosítás – megakadályozzuk, hogy más visszaadja a feszültséget.
   Enélkül az 1. lépés bármikor semmissé válhat.
3. Ellenőrzés – méréssel győződünk meg arról, hogy az elvi feszültségmentesség tényleges is.
   Ez a lépés fedi fel, ha rossz berendezést kapcsoltunk le, vagy ha van olyan betáplálás, amelyről
   nem tudtunk.
4. Földelés és rövidre zárás – ha valaki mégis visszakapcsolna, a földelés zárlatot csinál,
   ami azonnal kioldja a védelmet; a földelés emellett levezeti az indukált feszültséget és a
   kapacitív újratöltődést is. Ez a munkahely „biztonsági öve".
5. A közeli aktív részek elleni védelem – a szomszédban maradt feszültség elleni utolsó
   védvonal: elhatárolás, burkolás, jelölés.

38.4 Első és második művelet: kikapcsolás, leválasztás és a visszakapcsolás megakadályozása

Kikapcsolás és leválasztás – nem ugyanaz

A kikapcsolás az üzemi áram megszakítása; a leválasztás ennél több: garantált, biztonságos
elválasztás. A 6.2.2.101. nemzeti előírás a kettőt így köti össze: kikapcsolással meg kell szakítani
az üzemi áramot, és ha a kikapcsoló szerkezet önmagában teljesíti a leválasztás követelményeit is
– kisfeszültségen az MSZ HD 60364 sorozat, ennél nagyobb feszültségen az MSZ EN IEC 61936-1:2022 szerint
–, akkor a kikapcsolás leválasztásnak is tekinthető. Ezért lehet kisfeszültségen egy szabványos,
leválasztásra alkalmas kismegszakító kikapcsolása egyben leválasztás is, míg egy egyszerű
világításkapcsoló kikapcsolása soha nem az.

A kapcsolókészülékek felépítését, a szakaszoló és a megszakító különbségét, a leválasztásra való
alkalmasság feltételeit a 17. fejezet tárgyalja.

⭐ Minden lehetséges betáplálási helyen (6.2.2.102.)

Ez a szakasz a leggyakoribb és a legsúlyosabb hiba forrása. A leválasztást minden lehetséges
betáplálási helyen el kell végezni – függetlenül attól, hogy az összeköttetés üzemszerű, szokásos
vagy éppen tiltott. Egy fogyasztói leágazást akkor kell lehetséges betáplálási pontnak tekinteni, ha

• kétoldali betáplálási lehetősége van; vagy
• generátoros üzem csatlakozik rá; vagy
• a visszatáplálás lehetőségére (például nagy teljesítményű UPS) a bontási helyen felirat vagy
  jelzés hívja fel a figyelmet.

Az épületvillamosságra a szabvány egy fontos könnyítést ad (6.2.2.104.): leválasztás helyett
elegendő a fogyasztásmérő elé szerelt kismegszakítók kikapcsolása, ha a hálózati engedélyes
zárópecsétjei sértetlenek. (A mérőhely felépítését és a plombálás rendjét a 27. fejezet
tárgyalja.)

A második művelet: visszakapcsolás elleni biztosítás (6.2.3.)

A leválasztás önmagában semmit sem ér, ha bárki visszakapcsolhatja. A szabvány követelményei:

• minden, a leválasztásra használt kapcsolóeszközt biztosítani kell, célszerűen a működtető
  mechanizmus reteszelésével; ha reteszelés nem lehetséges, egyenértékű tiltó műveletet kell
  végezni;
• ha a kapcsolóeszköz működtetéséhez segédenergia kell, azt üzemen kívül kell helyezni;
• feliratokat és figyelmeztető táblákat kell használni;
• távműködtetésű eszközöknél a visszakapcsolást helyi működtetésű eszközökkel kell
  megakadályozni.

6.2.3.104. Épületvillamossági berendezés feszültségmentesítésekor letiltás céljára elegendő:
becsavarható biztosítók esetén a biztosítóbetétek és a biztosítófejek kiemelése és elzárása vagy
elvitele, hogy azok a becsavarás helyén ne legyenek hozzáférhetők; fogantyúval kezelhető késes
biztosítók esetén a betétek kiemelése és azok, valamint a fogantyú olyan elzárása vagy elvitele,
hogy azok a kezelés helyén ne legyenek hozzáférhetők; kismegszakítók esetén a bekapcsolást gátló
ólomzár helyére vékony huzal behelyezése és ennek szerszámmal végzett összecsavarása, vagy a
kapcsolókar szigetelőszalaggal való leragasztása; olyan dobozkapcsolók esetén, amelyeken a
„Bekapcsolni tilos” tábla nem helyezhető el, kikapcsolt állásban a kapcsoló zöld/sárga színű
szigetelőszalaggal való leragasztása.

⭐ A kisütés: amit a leválasztás nem old meg

A 6.2.3. szakasz egyik legfontosabb mondata: „A villamos berendezés azon részeit, amelyek a teljes
körű leválasztás után még feltöltve maradnak, pl. a kondenzátorokat és a kábeleket, megfelelő
eszközökkel ki kell sütni."

Miért marad feltöltve egy leválasztott berendezés?

• A kondenzátor a rákapcsolt feszültség pillanatnyi értékén tárolja a töltést, és a leválasztás
  után azon a feszültségen marad, amíg valami le nem vezeti. Az energia W = 0,5 · C · U²
  összefüggéssel számolható (9. fejezet).
• A kábel is kondenzátor: az erek és a föld, illetve az erek egymás közötti kapacitása töltést
  tárol. Minél hosszabb a kábel, annál nagyobb a kapacitás.
• A fázisjavító kondenzátortelep (11. fejezet) leválasztás után önmagában is életveszélyes
  energiát tárol; ezért kötelező a kisütőellenállás.
• A teljesítményelektronikai berendezések közbenső köre (25. fejezet) szintén nagy kapacitású
  kondenzátorokat tartalmaz.

38.5 ⭐ A harmadik művelet: a feszültségmentesség ellenőrzése

Az általános elv (6.2.4.1.)

Ez az a lépés, ahol az elvi feszültségmentesség bizonyított ténnyé válik. A szabvány
követelményei:

• ellenőrizni kell minden fázison vagy póluson;
• a munkavégzés helyén vagy ahhoz a lehető legközelebb;
• a feszültségkémlelőket legalább közvetlenül a használat előtt, de lehetőleg utána is ki kell
  próbálni;
• a feszültségkémlelők feleljenek meg az EN 61243-1, -2, -3 vagy -5 szabványnak;
• ha a munkát meg kell szakítani, és a berendezés felügyelet nélkül marad, az újrakezdés előtt
  ismét ellenőrizni kell a feszültségmentességet. Kivétel: ha a munkahely továbbra is
  földelve és rövidre zárva van.

Ezt a szabályt a nemzeti előírás meg is erősíti: ha a helyszínen feszültség alatt maradt, hasonló
névleges feszültségű rész is hozzáférhető, akkor a műszer működőképességét a feszültségmentesítés
során ellenőrizni kell.

⭐⭐ A magyar előírás: mivel szabad ellenőrizni? (6.2.4.101.)

Mit mihez képest kell mérni?

• Kisfeszültségen: a helyszínen hozzáférhető valamennyi üzemi vezető között (egymás közt),
  és – ha van hozzáférhető földpotenciálú fémszerkezet – a földhöz képest is.
• 3 kV és nagyobb feszültségen: elegendő minden érinthető vezetőn a földhöz képest.

Kisfeszültségen tehát egy háromfázisú, nullavezetős áramkörnél nem elég három mérés: az L1–L2, L1–L3,
L2–L3, L1–N, L2–N, L3–N párokat, valamint a földhöz viszonyított értékeket is ellenőrizni kell.
Ennek a látszólag túlzó alaposságnak nagyon is gyakorlati oka van: felcserélt vezetők, megszakadt
nullavezető vagy téves bekötés esetén éppen az „elhagyott" mérés mutatná ki a bajt.

Mikor elég egysarkú kémlelő 1000 V alatt? A 6.2.4.101. utolsó bekezdése két esetet enged meg:

1. ha csak egyetlen fázisvezető férhető hozzá (a másik fázis vagy a nullavezető nem – például egy
   egysarkú világítási kapcsolónál), és nincs a közelben hozzáférhető földpotenciálú fémszerkezet;
2. ha a csupasz vezetők olyan közel vannak egymáshoz, hogy a kétsarkú ellenőrzés zárlat veszélye
   nélkül nem volna megvalósítható.

⭐ A kábelvonal megnyugtató azonosítása (6.2.4.102.)

Kábelen dolgozni különleges kockázat: a földben fekvő kábelek egyformák, és a feszültségmentesség
ellenőrzése önmagában nem árulja el, hogy a jó kábelt találtuk-e meg. Ezért a szabvány a
feszültségmentesség ellenőrzésén túl előírja, hogy a munkahelyen megnyugtató módon azonosítani kell
a kábelt. Megnyugtató azonosítás az alábbiak bármelyike:

Feltétel mindegyik esetben, hogy a feltárt kábel típusa és átmérője azonos legyen a végelzárónál
találttal, illetve a rajzon szereplővel, és ne legyen ellentmondó körülmény (például szembetűnően
régi kábel egy új kábelszakaszon).

Ha egyik módszer sem alkalmazható, akkor villamos kábelazonosítást (hangfrekvenciás vagy
impulzusmódszer) kell végezni, vagy a nyomvonalat addig kell feltárni, amíg a kábel a végpontig vagy
a kábeljelzőig szemmel követhetővé válik. A 6.2.4.1. szerint azonosíthatatlan kábelnél kábelvágó
vagy kábelszúró eszköz használható.

Egy engedmény (6.2.4.103.): kisfeszültségű szigetelt szabadvezetéken a feszültségmentesség
ellenőrzése elhagyható, ha a munkahely közvetlen környezetében – ugyanazon az oszlopon – nincs
szigeteletlen pont.

38.6 A negyedik művelet: földelés és rövidre zárás

Az alapszabály (6.2.5.1.)

Minden nagyfeszültségű és meghatározott kisfeszültségű berendezésnél a munkavégzés helyén
minden munkába vett részt le kell földelni és rövidre kell zárni. A földelés két, egymástól
független feladatot lát el: elvezeti a téves visszakapcsolásból, az indukcióból vagy a kapacitív
újratöltődésből származó feszültséget, és zárlatot hoz létre, ha a berendezés mégis feszültség alá
kerülne – ekkor a védelem azonnal lekapcsol (18. fejezet).

További követelmények:

• a földelőeszközök lehetőleg legyenek láthatók a munkavégzés helyéről; ha ez nem oldható meg, a
  lehető legközelebb kell elhelyezni őket;
• ha vezetéket kell megszakítani vagy összekötni, és fennáll a potenciálkülönbség veszélye,
  átkötéseket és/vagy földeléseket kell készíteni a megszakítás vagy az összekötés előtt;
• a földelő- és rövidre záró szerkezetek feleljenek meg az EN 61219 vagy az EN 61230
  szabványnak, és feleljenek meg a berendezés zárlati áramának az alkalmazás helyén;
• gondoskodni kell arról, hogy a földelések a munka során a helyükön maradjanak; ha mérés vagy
  próba idejére el kell távolítani őket, más óvintézkedést kell tenni.

⭐ Kisfeszültség: mikor hagyható el?

A 6.2.5.2. szerint „a törpefeszültségű és a kisfeszültségű villamos berendezések esetében nincs
mindig szükség földelésre és rövidre zárásra, kivéve ha fennáll az újra feszültség alá kerülésének
kockázata", például

• a más hálózat által keresztezett vagy villamosan befolyásolt szabadvezetékes hálózaton;
• tartalék generátoron keresztül.

Kisfeszültségű szabadvezetékes hálózaton (a villamosan szigetelt hálózatok kivételével) minden
vezetőt ajánlatos földelni a munkahelyhez a lehető legközelebb – a nullavezetőt, valamint a
kapcsoló- és szabályozóvezetékeket is (például közvilágításnál) –, rövidre zárni viszont minden
esetben kötelező mindezeket. Közvetlenül földelt csillagpontú kisfeszültségű szabadvezetéknél
földelés céljára a PEN-vezető is felhasználható (6.2.5.2.101.).

Kisfeszültségű szigetelt szabadvezeték feszültségmentesítésekor a földelő- és rövidre záró
szerkezeteket csak az erre kialakított, alkalmas szerelvényeken szabad elhelyezni; ha a
munkahelyről látható helyen nincs ilyen, akkor a munkahely előtti és mögötti szerelvényeken
(8.100.3.1.3.).

Nagyfeszültségű sajátosságok

Szabadvezetéknél, ha a földelés és rövidre zárás a munkaterületről nem látható, munkahelyi
földelést is kell létesíteni (6.2.5.3.101.). 6.2.5.3.102.: kábelvonal esetében, ha a munka
helyét és a legközelebbi végponttal való összekötését szemmel nem lehet követni, a földelést és
rövidre zárást legalább az üzemszerű betáplálási végpontnál el kell végezni, és ha a munkálatok
során sor kerülhet a kábelvonal kettévágására is, annyi végpontnál kell a földelést és rövidre
zárást elhelyezni, hogy minden szétválasztott szakaszon maradjon egy. Ezen túlmenően meg kell
szúrni a kábelvonalat minden olyan esetben, amikor a munka során – közvetlenül vagy fémes
szerszámon keresztül – meg kell érinteni a kábel vagy köpenyes vezeték vezetőjét. 6.2.5.3.103.:
ismeretlen eredetű kábelvonal (pl. tereprendezéskor a talajban talált kábel) eltávolításához a vágás helyén kábelszúrást kell alkalmazni.

Az indukciós veszélyről a szabvány külön rendelkezik (8.100.2.1.): ha a munkába vett erősáramú
vagy távközlő vezetékkel párhuzamosan feszültség alatti nagyfeszültségű szabadvezeték halad, és
indukció útján veszélyes feszültség keletkezhet, akkor a munkahelyen földelni és rövidre kell
zárni – akkor is, ha maga a munkahely nincs a veszélyeztető vezeték közelítési övezetében. Ha
vezetővégeket kell összekötni vagy vezetéket szétbontani, a földelést és rövidre zárást a munkahely
előtt és után is el kell végezni – még akkor is, ha a veszélyeztető nagyfeszültségű vezeték ki van
kapcsolva.

⭐⭐ A NAF állomások különleges szabályai (8.100.3.3.)

A közcélú villamosművek nagyfeszültségű berendezéseire a szabvány önálló, nemzeti előírásokat ad. Ezek
a szabályok a transzformátor- és kapcsolóállomási munka alapjai (lásd a 19. fejezetet a transzformátor- és kapcsolóállomásokról).

38.7 Az ötödik művelet: elhatárolás, jelölés, a munkaterület kijelölése

Az ötödik biztonsági művelet a közeli, aktív részek elleni védelem. A munkaterület körül szinte
mindig marad feszültség alatt álló berendezésrész: a szomszédos cella, a másik gyűjtősín, az
áthaladó szabadvezeték. A szabvány nemzeti előírásai:

• 6.2.6.101.: a feszültségmentesített részt úgy kell körülhatárolni, hogy még a határvonal
  érintése esetén se álljon fenn veszély. Ez azt jelenti, hogy az elhatárolást nem közvetlenül a
  feszültség alatti rész mellé, hanem attól biztonságos távolságra kell elhelyezni.
• 6.2.6.102.: a feszültségmentesített kábelvonalat a munkagödörben feltűnő módon meg kell
  jelölni – hogy a gödörben dolgozó egyértelműen tudja, melyik kábelen dolgozhat.
• 6.2.6.103.: kétrendszerű, 132 kV vagy nagyobb feszültségű szabadvezetéknél, ha csak az egyik
  rendszert mentesítették, külön követelmények érvényesek (elkorlátozás).

A munkahely megjelöléséhez a szabvány (6.4.1.6.) védőfedéseket, köteleket, zászlókat, lámpákat és
jelzőtáblákat sorol fel, és előírja, hogy a közeli aktív kapcsolótáblákat jól látható eszközökkel
meg kell különböztetni. Az elhatárolás felszerelése maga is kockázat: ha az elhatároló eszköz
elhelyezése veszélyes, akkor az elhelyezés időtartamára a feszültség alatt maradó részt is
feszültségmenteníteni kell (6.4.2.2.101.).

A villamos kezelőtér mint munkaterület (4.5.101.)

A transzformátor- és kapcsolóállomások kezelőtereire a szabvány külön nemzeti előírásokat ad:

• a járófelületek csúszásmentesítéséről folyamatosan gondoskodni kell;
• könnyen gyulladó tárgyakat és anyagokat nem szabad tárolni villamos üzemi helyiségben;
• ⚠ az elzárt villamos kezelőteret zárva kell tartani; az ajtót belülről bereteszelni vagy
  bármely oldalról eltorlaszolni tilos;
• elzárt kezelőtérbe belépésre nem jogosított személy csak felügyelettel léphet be; a látogatók
  belépése külön szabályozott.

Ehhez kapcsolódik a karbantartás egyik nemzeti előírása (7.1.1.101.): a karbantartás során
gondoskodni kell arról, hogy a feliratok, a biztonsági táblák, a transzformátor- és
kapcsolóállomás-jelölések és a számozások a létesítési szabványok szerint legyenek elhelyezve,
megfelelőek és olvashatók legyenek; a hiányzót pótolni, a nem megfelelőt javítani kell. Ez
látszólag adminisztratív előírás, valójában életvédelmi: az öt biztonsági művelet nulladik lépése,
a berendezés azonosítása ezeken a feliratokon múlik.

38.8 A feszültség alá helyezés rendje; a munka befejezésének dokumentálása

A munka megkezdése (6.2.7.)

A munka csak a 6.2.2.–6.2.6. szerinti összes intézkedés elvégzése után kezdhető meg. Nincs
„közben pótoljuk" és nincs „ezt most kihagyjuk".

⭐ A feszültség alá helyezés (6.2.8.) – a fordított sorrend

A munka végén a berendezést vissza kell adni az üzemnek. Ez tükörképe az öt biztonsági műveletnek, és
legalább annyira szabályozott:

A FESZÜLTSÉG ALÁ HELYEZÉS RENDJE  –  MSZ 1585:2016, 6.2.8.

 1. a már nem szükséges személyeket TÁJÉKOZTATNI kell,
    hogy a berendezés visszakapcsolásra kerül
 2. a SZERSZÁMOKAT, ESZKÖZÖKET el kell távolítani
 3. az összes RÖVIDRE ZÁRÁST ÉS FÖLDELÉST el kell távolítani
    (fordított sorrendben: előbb a vezetőről, utoljára a földpontról;
    csak az elhelyező csoport vagy a berendezésfelelős megbízottja
    távolíthatja el)
 4. a visszakapcsolás megakadályozására használt
    összes RETESZELÉST ÉS TILTÁST el kell távolítani
 5. a munkavégzéshez használt FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK eltávolítása
 6. az érintett SZEMÉLYEK ÖSSZEHÍVÁSA, majd KÉSZRE JELENTÉS
    a berendezésfelelősnek
 7. a bekapcsolás után feleslegessé váló BIZTONSÁGI TÁBLÁK
    csak közvetlenül a bekapcsolás előtt

A szabvány kulcsmondatai ehhez a sorrendhez:

• 6.2.8.106.: bekapcsolás előtt az összes rövidre zárást és földelést el kell távolítani –
  méghozzá a fordított sorrend szabálya szerint (előbb a földelendő alkatrészről, utoljára a
  földelési pontról); ezt csak az elhelyező munkacsoport vagy annak felváltója szüntetheti meg,
  illetve a berendezésfelelős utasítására más üzemi személy is – a megszüntetés pillanatától a
  berendezést feszültség alatt állónak kell tekinteni;
• 6.2.8.104.: a készre jelentés előtt a bekapcsolandó berendezésen foglalkoztatott
  személyeket össze kell hívni, és csak azután szabad a bekapcsolást kezdeményezni, miután
  megállapították, hogy mindannyian együtt vannak, és mindenki tudomásul vette, hogy a berendezést
  feszültség alatt állónak kell tekinteni;
• 6.2.8.103.–105.: a készre jelentést annak a munkacsoportnak a munkavezetője
  kezdeményezi, amelyik a munkát végezte; előtte minden, a berendezésen dolgozó személyt értesíteni
  kell, és a kezdeményezőnek meg kell győződnie a berendezés állapotáról;
• 6.2.8.107.: a bekapcsolás után feleslegessé váló biztonsági táblákat csak közvetlenül a
  bekapcsolás előtt, a készre jelentés UTÁN szabad eltávolítani;
• 6.2.8.108.: a munkavégzéshez használt védőberendezéseket el kell távolítani, és az
  üzemvitelre előírt rácsokat, burkolatokat vissza kell helyezni;
• 6.2.8.109.–110.: ha a munkát idegen munkáltató végezte, a bekapcsolás csak az idegen
  munkáltató munkavezetőjének írásbeli készre jelentése és a munkaterület átadása után történhet;
• 6.2.8.101.–102.: ha a berendezés a munka után tartósan használaton kívül marad, a földelések
  és a rövidre zárások rajta maradhatnak, amíg a letiltás fennáll.

A munkavezető végül meggyőződik a visszakapcsolásra való készenlétről, és tájékoztatja a
berendezésfelelőst, rögzítve, hogy a munka befejeződött. Ezzel a felelősség visszakerül az
üzemeltetőhöz.

38.9 Egyéni és csoportos védőeszközök; szigetelt szerszámok, ívvédelem

A munkavédelem általános kereteit, az egyéni védőeszközök jogi rendszerét és a védőeszközök napi
használatát a 7. fejezet tárgyalja; itt csak az MSZ 1585 üzemviteli előírásait foglaljuk össze.

⭐ Az ívveszély (B6. melléklet)

A villamos ív okozta veszély ritkán jelentkezik, de megbízható védelemre van szükség, mert a
kialakulása nem zárható ki. A szabvány kiemeli: villamos ív nemcsak rövidzárlat következtében jön
létre, hanem akkor is, amikor terhelés alatt lévő aktív részek különleges intézkedések nélkül válnak
el egymástól – például vezetékek, kábelcsatlakozók, kapcsolókészülékek vagy biztosítóbetétek
szétválásakor.

A B6.3. szerint ha villamos berendezés közelében vagy feszültség alatt kell dolgozni, ajánlatos
kockázatértékelést végezni; a munkához szükség lehet fedelek és ajtók nyitva tartására vagy
eltávolítására, és ilyenkor az ívveszély belátható időn belül nem küszöbölhető ki teljesen. A
kockázatot más dolgozókra – például a kezelőkre – nézve is figyelembe kell venni.

38.10 Feszültség közelében végzett munka; biztonsági távolságok

Az alapszabály (6.4.)

Aktív részek közelében váltakozó áramnál 50 V-nál, egyenáramnál 120 V-nál nagyobb névleges
feszültségnél csak akkor szabad munkát folytatni, ha a biztonsági intézkedések megakadályozzák az
aktív részek érintését vagy a feszültség alatti munkavégzési övezet elérését (6.4.1.2.).

A védelem eszközei (6.4.1.3.): védőrács, védőfedés, burkolat vagy szigetelőborítás. Ha ezek nem
alkalmazhatók: D_L-nél nagyobb védőtávolság tartása és szükség esetén felügyelet.

Nemzeti kiegészítések:

• 6.4.1.1.101.: feszültséghez közeli munkának számít az is, ha a munkahely maga nincs feszültség
  alatti berendezés közelében, de az a berendezés vagy szabadvezeték, amelyen a munka folyik, egy
  másik csupasz vagy nagyfeszültségű szabadvezeték közelítési övezetében van (megközelíti,
  keresztezi vagy közös oszlopon van);
• 6.4.1.1.103.: feszültséghez közeli munkát csak az végezhet, aki az előzetes és időszakos orvosi
  alkalmassági vizsgálaton megfelelt, és pihent, munkaképes állapotban van;
• 6.4.1.3.101.: a munka megkezdése előtt a munkába veendő részt feszültségmenteníteni kell; ha
  a munka nem villamos berendezésen vagy még be nem kapcsolt (épülő) berendezésen folyik, a közeli
  feszültség alatti berendezést a 6.2.6.101. szerint körül kell határolni;
• ⭐ 6.4.1.3.102.: „Nyitott, illetve védőburkolattal le nem fedett feszültség alatt lévő csupasz
  vezetők (vezetékek) fölött tilos munkát végezni." Ha ilyen helyen kell dolgozni, az alul lévő aktív
  vezetőt legalább IP3X védettséget nyújtó védőburkolattal kell ellátni;
• 6.4.1.6.101.: cellás berendezésnél a jelöléseken túl a szomszédos – feszültség alatt állónak
  tekintendő – cellákat el kell zárni, hogy a téves behatolás vagy a véletlen érintés, illetve
  kapcsolás gyakorlatilag meg legyen gátolva.

Szervezési követelmények: a dolgozó olyan stabil elhelyezkedésben legyen, amely lehetővé teszi
mindkét kéz szabad használatát (6.4.1.4.); a munkavezető a munka előtt utasításokat ad a
védőtávolságokról és a biztonságos viselkedésről, a munkahely határait pontosan és érthetően meg
kell határozni, és az utasításokat időközönként vagy a feltételek megváltozásakor meg kell
ismételni (6.4.1.5.); a munkahelyet védőfedésekkel, kötelekkel, zászlókkal, lámpákkal,
jelzőtáblákkal meg kell jelölni (6.4.1.6.); különösen ügyelni kell hosszú tárgyak (szerszám,
kábelvég, cső, létra) mozgatásakor (6.4.1.7.).

38.11 A FAM alapjai és szabályrendszere

Mi a FAM, és mi nem az?

⚠ A jogszabály: a szabvány lábjegyzete a 72/2003. (X. 29.) GKM rendelettel kiadott, a
60/2005. (VII. 18.) GKM rendelettel módosított FAMBSZ-re (Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági
Szabályzata) hivatkozik. A jegyzet készítésekor ennek a jogszabálynak a hatályosságát a kutatás
nem tudta ellenőrizni – a hivatkozott szabvány 2016-os, a rendelet pedig ennél is régebbi. A
jegyzet ezért a FAMBSZ-t a szabvány hivatkozásaként közli; a mindenkori hatályos jogszabályt a
Nemzeti Jogszabálytárban kell ellenőrizni. A rendszer logikája (jogszabályi keret, külön
szakképesítés, külön szervezés) ettől függetlenül érvényes.

⚠ A FAMBSZ mellett a másik kötelező villamos biztonsági szabályzat a 40/2017. (XII. 4.) NGM
rendelettel kiadott VMBSZ, amely a villamos berendezések időszakos felülvizsgálatát szabályozza
(lásd a 37. fejezetet). A két szabályzat és az MSZ 1585 viszonya: a szabvány az üzemvitel és a
munkavégzés napi szabályait, a VMBSZ a felülvizsgálatok rendjét, a FAMBSZ a feszültség
alatti munkavégzés külön feltételeit adja.

⭐ A kulcsmegkülönböztetés. Azok a műveletek – „elsősorban kezelési, mérési és egyes
állagfenntartási műveletek" –, amelyeket kizárólag az MSZ 1585 követelményeit teljesítve végeznek, a
jogszabály szerint „egyszerű feszültség alatti műveletek", és nem tartoznak a jogszabály hatálya
alá: „ezek végzéséhez tehát nem szükséges a FAMBSZ-ben meghatározott képzés".

Tehát: minden FAM feszültség alatti munka, de nem minden feszültség alatti munka FAM.

Mit szabad FAM-képzés nélkül?

A szabvány „speciális munkák" fejezete külön kimondja, hogy a 8.100.1. és 8.100.2. szakasz szerinti
műveleteket (vezeték védőcsőbe húzása, szabadvezetékes munkák, gallyazás, oszlopra mászás) a
jogszabály szerint egyszerű feszültség alatti műveleteknek kell tekinteni – vagyis ezek FAM-képzés
nélkül végezhetők, az ott előírt feltételekkel. Ugyanide tartozik, hogy a KÖF FAM rúddal végzett
áramkötésbontás és -visszakötés feszültség nélküli állapotban végezhető, és nem minősül
FAM-tevékenységnek (5.2.5.104.).

⭐ A három elfogadott FAM-munkamódszer (6.3.4.)

Kisfeszültségen a szigetelőkesztyű használata nem zárja ki a szigetelő- és szigetelt
kéziszerszámok, valamint a földtől való elszigetelés alkalmazását. Ahol ívképződéssel kell
számolni, megfelelő védőeszközökről kell gondoskodni (6.3.4.3.101.).

Alkalmasság, tanúsítvány, munkautasítás

• 6.3.2.: a feszültség alatti munkavégzéshez a szakképzett és kioktatott személyek alkalmasságát
  ki kell fejleszteni; az alkalmassági szintet a feszültség alatti munkavégzésre szóló
  tanúsítvánnyal lehet igazolni. Az alkalmasság gyakorlattal vagy új, illetve frissítő képzéssel
  tartható fenn.
• B2.1. (tájékoztató): a FAM-jogosultság érvényességét ajánlatos felülvizsgálni, ha a
  személyzetet áthelyezik vagy vezetés változik; ha a feladat változik; ha a tevékenység hosszabb
  ideig szünetel; egészségügyi korlátozás merül fel; a dolgozó a munkautasításokat nyíltan
  elutasítja vagy alkalmatlannak bizonyul; a berendezésen jelentős változást hajtottak végre;
  vagy a munkavégzési, karbantartási módszerek megváltoznak. „Jó gyakorlatnak számít a jogosultságok
  évenkénti felülvizsgálata."
• 6.3.5. – munkautasítások: rögzíteni kell a követendő szabályokat. A munkautasítás tartalmazhatja
  a személyzet (berendezésfelelős – munkavezető – dolgozók) kapcsolatának leírását, a kapcsolási
  túlfeszültségek korlátozására tett intézkedéseket (például a megszakítók önműködő
  visszakapcsolásának bénítását), valamint az előírt munkavégzési védőtávolságokat.

Környezeti feltételek (6.3.7. és B3. melléklet)

Belső téri munkánál az időjárási feltételeket nem kell figyelembe venni, feltéve, hogy a
szabadtéri berendezésből nem származik túlfeszültség, és a látási viszonyok megfelelőek.
Nagyfeszültségen további tényező a tengerszint feletti magasság és a szennyezettség.
Félbeszakításkor a személyzetnek el kell hagynia a berendezést, a szigetelő eszközöket biztonságos
állapotban kell hagynia, az újrakezdés előtt pedig meg kell győződni arról, hogy a szigetelőrészek
tiszták és sértetlenek.

38.12 Kapcsolási műveletek, kapcsolási utasítás, kapcsolási napló, dokumentálás

Ki kapcsolhat? (5.2.)

⭐ Utasítás, kommunikáció, üzemi napló (4.4.)

A kapcsolási műveletek és a munkavégzés szervezése utasításokon alapul, és a szabvány szigorúan
szabályozza, hogyan szabad ezeket kiadni és fogadni:

• 4.4.101.: ha nincs közös nyelv, szükség esetén tolmácsot kell biztosítani;
• 4.4.102.: az utasítások adása és vétele szabályozott rend szerint történjék;
• 4.4. – tilalom és visszaigazolás: a szabvány szó szerint kimondja: „Tilos a munka megkezdésére, valamint a munka befejezése után a villamos berendezés visszakapcsolására az engedélyt jeladások vagy előzetesen egyeztetett idő eltelte alapján kiadni.” Az utasítást a fogadó félnek meg kell ismételnie a küldő fél számára, aki köteles megerősíteni, hogy annak vétele és értelmezése pontos volt; visszakapcsolni csak tényleges, azonosított és visszaigazolt készre jelentés alapján szabad, soha nem óra szerint;
• 4.4.103. – üzemi napló: ahol rendszeresítve van, az üzemi személyzet illetékes tagjai kötelesek
  bejegyezni; az utasításokat és a közléseket naplószerűen rögzíteni kell; üzemi naplónak
  tekintendő az automatikus hang- vagy képrögzítés is; több műszakos szerelési munkánál az
  utasításokat az üzemi naplóba kell bejegyezni;
• 4.4.103.2.: ha a munka feszültség alatti vagy feszültséghez közeli munkának minősül, ezt külön
  fel kell tüntetni.

Egy tipikus kapcsolási napló bejegyzés a szabvány követelményeiből levezethető tartalommal:

KAPCSOLÁSI NAPLÓ – részlet (minta; a formanyomtatvány üzemeltetőnként eltér)

Sorsz. Dátum, idő   Művelet                          Helye        Végrehajtó   Utasítást adta
-----------------------------------------------------------------------------------------
  1.   06-12 07:42  L3 leágazás megszakító KI        20 kV M3     N. J. (IV/f) K. P. (V.)
  2.   06-12 07:48  szakaszoló NYIT (leválasztás)    20 kV M3     N. J.        K. P.
  3.   06-12 07:51  reteszelés + tiltó tábla         20 kV M3     N. J.        K. P.
  4.   06-12 07:58  feszültségmentesség ellenőrizve  munkahely    N. J.        –
                    (műszer kipróbálva előtte-utána)
  5.   06-12 08:04  földelőszakaszoló BE             20 kV M3     N. J.        K. P.
  6.   06-12 08:10  MUNKATERÜLET ÁTADVA              munkahely    K. P.        –
                    munkavezető: T. G. (IV/f)
                    [a munka FESZÜLTSÉGMENTES – 4.4.103.2. szerinti jelölés]
 ...
 12.   06-12 14:35  KÉSZRE JELENTÉS, terület vissza  munkahely    T. G.        –
 13.   06-12 14:41  földelőszakaszoló KI             20 kV M3     N. J.        K. P.
 14.   06-12 14:44  tiltás, tábla eltávolítva        20 kV M3     N. J.        K. P.
 15.   06-12 14:47  szakaszoló ZÁR, megszakító BE    20 kV M3     N. J.        K. P.

Két további üzemviteli szabály tartozik ide:

• ⭐ 5.1.105.: „Meg kell tagadni az utasítás végrehajtását, ha annak teljesítésével saját vagy
  mások testi épségét közvetlenül veszélyeztetné." Ez a mondat a munkavédelmi törvényben rögzített
  megtagadási jog szakmai megfogalmazása (7. fejezet).
• 5.3.1.4.101.: „Szigetelésmérést csak a villamos berendezésnek a hálózatról leválasztott
  állapotában szabad végezni." A mérésekre egyébként is a 6.2., 6.3. vagy 6.4. szakasz szabályait
  kell alkalmazni (5.3.1.4.), és ha fennáll a csupasz aktív részek érintésének kockázata, egyéni
  védőeszköz kell (5.3.1.3.). A szemrevételezéses ellenőrzést legalább IV. csoportba tartozó
  feljogosított személy végezheti (5.3.3.3.102.), az ellenőrzés eredményét pedig írásban kell
  rögzíteni (5.3.3.6.) – erről szól a 37. fejezet.

38.13 ⚠ Organizációs bejárás: amit a követelmény kér, és amit a források igazolnak

Mit jelent a gyakorlatban a bejárás?

A szakmai szóhasználatban organizációs bejárásnak azt a munkakezdés előtti, közös helyszíni
szemlét nevezik, amelyen a megrendelő vagy az üzemeltető és a kivitelező képviselői együtt
járják be a leendő munkaterületet, és tisztázzák a munkavégzés feltételeit. Ennek a tevékenységnek
minden lényeges eleme megjelenik a jegyzetben tárgyalt szabványokban is – csak más néven:

38.14 Karbantartás, rekonstrukció és megszüntetés: a bontás technológiai rendje

A karbantartás mint üzemviteli eljárás (7.)

A 7.1.2. szerint a karbantartási munkák két típusba sorolhatók: ① amelyeknél áramütés, rövidzárlat
vagy ívképződés kockázata áll fenn – ezekre a 6. fejezet szerinti munkavégzési eljárást kell
alkalmazni; ② amelyeknél a szerkezet kialakítása lehetővé teszi a biztonságos elvégzést a teljes
munkavégzési eljárás nélkül (például biztosítóbetét vagy izzólámpa cseréje).

Személyzet és felelősség: minden karbantartási munkát a berendezésfelelősnek kell jóváhagynia
(7.2.1.); az érintett berendezésrészt pontosan meg kell határozni, és ki kell jelölni az irányító
személyt, aki a munkavezető lesz (7.2.2.); a dolgozók legyenek kioktatottak vagy szakképzettek, és
legyenek ellátva megfelelő, jó állapotban lévő szerszámokkal, mérő- és vizsgálóeszközökkel, egyéni
védőeszközökkel – és azokat használják is (7.2.3.). A biztonsági intézkedések terjedjenek ki más
személyek veszélyeztetésének megakadályozására, valamint az állatállomány és az értékek védelmére
(7.2.4.).

A javítás három lépése (7.3.1.): ① a hiba helyének megállapítása → ② a hiba kijavítása és/vagy
alkatrészcsere → ③ a megjavított rész újbóli üzembe helyezése. „A munka egyes lépéseiben
különböző eljárások alkalmazására lehet szükség" – tipikusan a hibakeresés feszültség alatt, a
javítás feszültségmentes állapotban történik. A befejezéskor üzemelési és igazoló ellenőrzési
próbákkal kell biztosítani, hogy a megjavított rész alkalmas legyen a visszakapcsolásra (7.3.4.),
a munkavezetőnek pedig át kell adnia a berendezést a berendezésfelelősnek, és tájékoztatnia kell
annak állapotáról (7.6.).

⭐ Alkatrészcsere: ki mit cserélhet? (7.4.)

Az ideiglenes berendezésre vonatkozó szabály (7.3.3.101.5.) közvetlenül átvezet a bontáshoz: az
ideiglenes berendezés csak akkor helyezhető üzembe, ha megfelel a mechanikai, villamos és biztonsági
követelményeknek, illetve – a tartósságra vonatkozó előírások kivételével – a létesítési
szabványoknak, és leválasztható a végleges berendezésekről. Ha a feladatát betöltötte, nem elég
leválasztani: le kell szerelni vagy végleges kivitelűre átalakítani.

A bontás technológiai sorrendje

Egy villamos berendezés vagy hálózati elem bontása nem a szerelés visszafelé lejátszása, hanem
önálló technológia, amelynek első fele nem is bontás, hanem feszültségmentesítés és azonosítás. Az
alábbi sorrend a jegyzetben tárgyalt szabványi előírásokból áll össze:

A BONTÁS TECHNOLÓGIAI SORRENDJE
(az MSZ 1585:2016 és az MSZ HD 60364-7-704:2018 előírásaiból, valamint
a szakmai gyakorlat elveiből összeállítva)

 1. DOKUMENTÁCIÓ ÉS BEJÁRÁS
    - érvényes kapcsolási rajz és nyomvonalrajz beszerzése (B7.)
    - a betáplálások számbavétele, a visszatáplálás lehetősége (6.2.2.102.)
    - a munkaterület feletti szabadvezetékek egyeztetése (704.30.101.)
 2. AZ ÖT BIZTONSÁGI MŰVELET a bontandó részen (6.2.1.)
    - és a bontandó rész MEGNYUGTATÓ AZONOSÍTÁSA (6.2.4.102.)
 3. AZ IDEIGLENES (BONTÁS ALATTI) ELLÁTÁS kiépítése
    - ACS építési területi elosztóról, 30 mA-es RCD-vel (704.410.3.101.)
    - a végleges és az ideiglenes hálózat összekapcsolásának
      kizárása (704.537.2.101.)
 4. A FELTÖLTVE MARADÓ RÉSZEK KISÜTÉSE
    - kondenzátorok, kábelek (6.2.3.); NAF-on fázisonként (8.100.3.3.2.)
 5. A BONTÁS a fogyasztó felől a betáplálás felé haladva (gyakorlati elv)
    - a leszerelt vezetékvégek azonnali elszigetelése
 6. AZ IDEIGLENES BERENDEZÉS ELBONTÁSA (7.3.3.101.5.)
    - leválasztani NEM ELÉG: le kell szerelni
 7. A MEGMARADÓ BERENDEZÉS RENDEZÉSE
    - felirat, jelölés, rajz aktualizálása (7.1.1.101.)
    - a szükségtelen figyelmeztető jelzések eltávolítása (4.8.101.)
 8. HULLADÉKKEZELÉS, ANYAGVISSZANYERÉS (7. fejezet)

38.15 ⭐ Az építési és bontási területek villamos berendezései; a bontás kockázatai

Az MSZ HD 60364-7-704:2018 alkalmazási területe

A szabvány két kulcsismérve: ① az ideiglenesség (a munkálatok végén használaton kívül
helyezik), és ② az adminisztrációs helyiségek kivétele. A követelmények nem vonatkoznak az
építési területek irodáiban, öltözőiben, tárgyalóiban, büféiben, éttermeiben, szálláshelyein és
mosdóiban lévő berendezésekre – a konténerirodában tehát a „normál" MSZ HD 60364-es követelmények
érvényesek, a munkaterületen viszont a 7-704.

⭐⭐ Áramütés elleni védelem: három megengedett és öt tiltott megoldás

A legfeljebb 32 A névleges áramú csatlakozóaljzatokat és a legfeljebb 32 A névleges áramú, kézben
tartható villamos szerkezeteket tápláló áramköröket a következő három mód valamelyikével kell
védeni (704.410.3.101.):

A 32 A-nél nagyobb névleges áramú csatlakozóaljzatokat tápláló áramkörökhöz lekapcsolóeszközként
áram-védőkapcsolót kell használni (704.411.3.2.101.). ⚠ Az európai szöveg nem ad kioldóáram-értéket
ezekre az áramkörökre; ezt egyes országok nemzeti feltételei pontosítják (Németországban például
legfeljebb 500 mA), Magyarországra vonatkozó speciális nemzeti feltétel viszont nincs a listán –
tehát nálunk a harmonizált szöveg érvényes, változtatás nélkül.

Az öt tiltott védelmi mód (704.410.3.5. és 704.410.3.6.):

Egy további szigorítás: az alapvédelmet a SELV- és PELV-áramkörökben is biztosítani kell a névleges
feszültségtől függetlenül, szigeteléssel vagy védőfedéssel, illetve burkolattal (704.414.4.5.).
Normál esetben a SELV kis feszültségértékeken alapvédelem nélkül is megengedett; építési területen
nem.

Az ACS és a kábelek

⭐⭐ A napi ellenőrzés (704.6.101.)

A szabvány egyik legfontosabb, gyakorlatra fordítható előírása:

„A helyszíni munkák állandóan változnak, ezért az ott lévő villamos berendezések ki vannak téve
a sérülés vagy a helytelen használat kockázatának. Ezért a kezdeti és időszakos ellenőrzés
mellett a berendezéseket szükség szerinti gyakorisággal, például naponta, hetente vagy havonta
kell ellenőrizni."

A szabvány által felsorolt ellenőrzendő tételek:

ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI TERÜLETI ELLENŐRZÉSI JEGYZÉK  –  704.6.101.

 [ ] 1. a csatlakozások megfelelősége és a védővezetők állapota
 [ ] 2. a hajlékony vezetékek és a hordozható, illetve kézben tartott
        szerkezetekhez való csatlakozásaik állapota
 [ ] 3. a biztosítók névleges értéke és állapota, valamint a megszakítók
        beállítása – nem változtatták-e meg indokolatlanul
 [ ] 4. az áram-védőkapcsolók működőképessége

⭐ Ez az egyetlen hely a teljes MSZ HD 60364 sorozatban, ahol napi ellenőrzési gyakoriság szerepel.
Az ellenőrzés módszertana (mit hogyan kell megnézni és megmérni) a 37. fejezet tárgya.

A bontási munkák kiemelt kockázatai és a hulladékkezelés

A hulladékkezelés és az anyagvisszanyerés részletes szabályait – a veszélyes hulladékok kezelését,
az elektromos és elektronikus berendezések hulladékának átvételét, a fémhulladék elkülönített
gyűjtését – a jegyzet 7. fejezete tárgyalja; itt csak azt rögzítjük, hogy a bontás során keletkező
anyagok (réz- és alumíniumvezető, szigetelőanyag, olajos berendezés, elektronikai alkatrész,
fényforrás) elkülönített gyűjtése és szabályszerű átadása a bontási technológia része, nem pedig
utólagos takarítási feladat.

38.16 Elsősegélynyújtás villamos baleset esetén

A munkahelyi elsősegélynyújtás általános rendszerét, az újraélesztés részletes menetét és a
munkabaleset bejelentését a 7. fejezet tárgyalja. Itt csak azt foglaljuk össze, ami a villamos
balesetben más, mint minden más balesetben.

A kötelezettség (9.100.): minden III., IV. és V. csoportba tartozó személy köteles a szabvány
C100. melléklete szerinti műszaki mentési és elsősegélynyújtási tudnivalókat megismerni, és szükség
esetén azokat alkalmazni. Az elsősegélynyújtási útmutatót el kell helyezni az üzemek közforgalmú
helyein, a villanyszerelő műhelyben, továbbá minden olyan helyen, ahová azt más szabvány vagy
jogszabály előírja.

⭐⭐ Az első lépés: az áramkör megszakítása – a mentő önvédelmével

Kisfeszültségen, kikapcsolással (C100.2.2.1.): kapcsoljuk ki a berendezést, ha az főkapcsolóval,
teljesítménykapcsolóval vagy a biztosítók eltávolításával egyértelműen elvégezhető. Dugós
csatlakozásnál a dugó kihúzása elegendő. ⚠ „A vezeték elvágása kifejezetten veszélyes" – csak
különleges esetben, kizárólag villamos szakembernek, szigetelt nyelű szerszámmal.

Kisfeszültségen, kikapcsolás nélkül (C100.2.2.2.) – a padló állapota dönti el a módszert:

Minden esetben ügyeljünk arra, hogy csupasz testfelületünkkel se az áldozatot, se a falat, se
bármilyen fémtárgyat ne érintsük. Ha kéznél van szigetelt kezelőrúd (kapcsolórúd, életmentő
rúd), kisfeszültségű mentéshez is az a legcélszerűbb – de a keresésével kisfeszültségen nem szabad
időt veszteni.

Két további, villamos sajátosság:

• ⭐ Oszlopon történt baleset (C100.2.1.): számolni kell azzal, hogy a fogva maradt áldozat
  izomgörcse a feszültség kikapcsolásakor megszűnik, és az áldozat lezuhanhat – ezt meg kell előzni
  vagy enyhíteni (szigetelőanyaggal megtámasztás, ponyva kifeszítése, puha anyag aláterítése).
• Ruhaégés (C100.2.4.): az oltást a kiszabadítás után, lehetőleg betakarással (száraz
  pokróc, saját ruha) végezzük; ha nincs rá mód, föld, homok, ezek hiányában víz is használható
  – de az oltással újabb áramütést vagy zárlatot ne okozzunk. ⭐ „Égő ruházatú áldozatot
  feltétlenül – akár elgáncsolással is – meg kell állítani a futásban, mert a ruhája csak ezután
  oltható el."

Ezután következik minden más

A kiszabadítás után az ellátás már a 7. fejezetben részletezett általános elsősegélynyújtás
szerint folyik: mentőhívás (közölve, hogy áramütés történt), az eszmélet és a légzés vizsgálata
legfeljebb 10 másodpercig, keringésmegállás gyanújakor azonnali mellkaskompresszió és
lehetőség szerint defibrillátor (AED) alkalmazása, kielégítő légzés esetén stabil oldalfektetés.

A szükséghelyzeti intézkedések (B7. melléklet) szerint a berendezésüzemeltetőnek ajánlatos
kockázatértékelést végeznie és szükséghelyzeti intézkedéseket kidolgoznia: jelentéstételi eljárást
minden villamos balesetről és eseményről – ⭐ beleértve a majdnem-baleseteket is –, szoros
együttműködést a mentést végző szolgálatokkal, megfelelő összeköttetést a berendezésfelelős, a
munkavezető, a mentőszolgálatok és a vezérlőterem között, valamint gondoskodást az elsősegélynyújtó
eszközökről, a tűzoltó készülékekről és a személyi védőeszközökről. ⭐ „A villamos kapcsolási rajz
legyen elérhető és érvényes." Halálos baleset esetén azonnal értesíteni kell a berendezésüzemeltetőt
és a mentőszolgálatokat, és „a baleseti helyszínt nem szabad megváltoztatni", hacsak ez nem jelent
további veszélyt.

38.17 Mintapélda: egy teljes feszültségmentesítési eljárás végigvitele

A feladat. Egy 20/0,4 kV-os oszloptranszformátor-állomáson ki kell cserélni a kisfeszültségű
oldali, elkorrodált gyűjtősín-bekötést. A transzformátort KÖF oldalon olvadóbiztosító védi, a
leágazásban földelőkéses oszlopkapcsoló van. A kisfeszültségű hálózat a szomszédos
transzformátorállomás felé kisfeszültségű összekötéssel kapcsolódik, és az egyik fogyasztónál
tartalék áramfejlesztő üzemel. A munkát az elosztói engedélyes üzemi csoportja végzi.

A megoldás menete.

0. lépés – előkészítés és azonosítás. A munkavezető beszerzi az érvényes egyvonalas rajzot,
elvégzi a kockázatértékelést, és megkéri a berendezésfelelős engedélyét. A csoport kétfős, a
vezető IV/f besorolású (20 kV-os berendezés!), a másik tag legalább III. csoportos
(6.1.1.101.). Az állomást a helyszíni felirat és a rajz alapján azonosítják.

1. lépés – teljes körű leválasztás (6.2.2.). Kikapcsolják a KÖF oldali oszlopkapcsolót
(légközzel látható leválasztás). ⭐ Számba veszik az összes lehetséges betáplálást
(6.2.2.102.): a KÖF oldali táplálást, a kisfeszültségű összekötést a szomszédos állomás felé és
a fogyasztói áramfejlesztőt. Mindhármat leválasztják: a KIF összekötést a szakaszszekrényben, az
áramfejlesztőt pedig az üzemeltetőjével egyeztetve, az átkapcsoló reteszelésével.

2. lépés – visszakapcsolás elleni biztosítás (6.2.3.). Az oszlopkapcsoló hajtóművét
reteszelik és lelakatolják, a kulcs a munkavezetőnél marad; a KIF szakaszszekrényre és az
átkapcsolóra tiltó tábla kerül. A távműködtetés lehetőségét helyi eszközzel tiltják le.

3. lépés – a feszültség nélküli állapot ellenőrzése (6.2.4.). A KÖF oldalon MSZ EN 61243-1
szerinti egysarkú feszültségkémlelővel, minden fázison, a földhöz képest (3 kV felett ez
elegendő). A műszert közvetlenül a használat előtt és után is kipróbálják egy feszültség alatt
maradt, hasonló névleges feszültségű részen. A KIF oldalon kétsarkú feszültségvizsgálóval,
minden üzemi vezető között és a földhöz képest is.

4. lépés – földelés és rövidre zárás (6.2.5.). A KÖF oldalon bekapcsolják az oszlopkapcsoló
földelőkését. ⭐⭐ Ezzel a munka még nincs biztonságban: a 8.100.3.3.5. szerint az
olvadóbiztosítóval védett transzformátornál a kisfeszültségű oldalról való visszatáplálás
megakadályozása érdekében a feszültségmentesítést a transzformátor szekunder oldalán is el kell
végezni. Ezért a KIF oldalon is földelnek és rövidre zárnak, hordozható földelő-rövidre záró
készülékkel, először a földelési ponthoz, azután a vezetőkhöz csatlakoztatva. A készüléket a
helyszíni zárlati áramhoz választják ki. Ha a földelés a munkahelyről nem látszik, munkahelyi
földelést is létesítenek (6.2.5.3.101.), amelyhez 100 kV-ig – földelésmérés nélkül – felhasználható
a szabadvezeték védővezetője vagy a 8.100.3.3.4. szerinti szonda.

5. lépés – a közeli aktív részek elleni védelem (6.2.6.). Az oszlop környezetét elhatárolják,
a munkaterületet megjelölik; a KÖF oldali, feszültség alatt maradó vezetőkre – ha a munka során a
közelítési övezetük elérhető volna – védőburkolatot helyeznek. Ha felállított fémállványt
használnak, azt földelik (8.100.3.3.7.).

A munka. Csak most kezdhető meg (6.2.7.). A bejegyzések a kapcsolási naplóba kerülnek,
a munkaterület átadását a berendezésfelelős és a munkavezető is rögzíti.

A befejezés (6.2.8.). Sorrendben: a személyek tájékoztatása → a szerszámok eltávolítása → az
összes földelés és rövidre zárás eltávolítása fordított sorrendben (előbb a vezetőről, utoljára a
földelési pontról; a földelőkés kikapcsolása) → a reteszelések és tiltások feloldása → a figyelmeztető jelzések eltávolítása → a személyek összehívása és a munkavezető készre jelentése a berendezésfelelősnek → a biztonsági táblák eltávolítása közvetlenül a bekapcsolás előtt → visszakapcsolás.

38.18 Kitekintés: a jegyzet vége – a szakma kezdete

Ez a jegyzet utolsó fejezete, és nem véletlenül éppen ez. A biztonságos munkavégzés nem egy önálló
tantárgy a többi mellett, hanem az a szűrő, amelyen minden korábbi fejezet tartalma átmegy,
mielőtt a gyakorlatban használhatóvá válna.

Végül egy gondolat, amit a szakma minden gyakorló művelője megtanul, előbb vagy utóbb: a szabályok
mindig valakinek a balesetéből születtek. Az öt biztonsági művelet minden egyes pontja mögött
konkrét, egykor bekövetkezett tragédiák állnak. Aki betartja őket, nem „bürokratikus", hanem azoknak
a tapasztalatát használja, akik ezt már drágán megfizették.

Ellenőrző kérdések

1. Mi az MSZ 1585:2016 hatálya, és mikortól érvényes egy villamos berendezésre?
2. Hogyan lehet a szabvány szövegében felismerni a magyar nemzeti előírásokat? Mondj két példát
   olyan tartalomra, amely csak a nemzeti előírásokban szerepel!
3. Sorold fel a négy felelősségi szintet, és mondd meg, melyik kettő kijelölését kell dokumentálni!
4. Melyik csoportba kerül a végzett erősáramú elektrotechnikus, és mi ennek a korlátja?
5. Mit végezhet önállóan egy III. csoportba tartozó személy, és mit csak IV. csoportos felügyelete
   mellett?
6. Mi a tartalma az „egyszemélyes szabálynak" (4.2.104.)?
7. Melyik a három munkavégzési eljárás? Mi történik, ha a feszültségmentes munkavégzés feltételei
   nem teljesülnek maradéktalanul?
8. Mi a különbség a feszültség alatti munkavégzés övezete és a közelítési övezet között? Mivel
   jelöljük a határaikat?
9. ⭐⭐ Sorold fel az öt biztonsági műveletet a helyes sorrendben, a szabvány szóhasználatával!
10. Miért minősül maga a feszültségmentesítés végrehajtása is veszélyes munkának, és mi a kivétel
    ez alól?
11. Mikor kell egy fogyasztói leágazást lehetséges betáplálási pontnak tekinteni?
12. Milyen eszközzel szabad ellenőrizni a feszültségmentességet kisfeszültségen, és milyennel
    1–36 kV között? Milyen eszköz tilos minden feszültségszinten?
13. Mit jelent a „próbálom – mérek – újra próbálom" szabály, és miért van rá szükség?
14. Sorold fel a kábelvonal megnyugtató azonosításának öt módját! Mit lehet tenni, ha egyik sem
    alkalmazható?
15. Milyen sorrendben kell a földelő- és rövidre záró szerkezetet felhelyezni és eltávolítani?
    Indokold is meg!
16. Mikor hagyható el a földelés és rövidre zárás kisfeszültségen, és mikor nem hagyható el soha?
17. Mi használható 100 kV-ig munkahelyi földelésnek földelésmérés nélkül?
18. Miért kell az olvadóbiztosítóval védett transzformátort a szekunder oldalon is
    feszültségmenteníteni?
19. Miért tilos az elzárt villamos kezelőtér ajtaját belülről bereteszelni vagy eltorlaszolni?
20. Írd le a feszültség alá helyezés lépéseit a helyes sorrendben! Melyik a legutolsó művelet a
    bekapcsolás előtt?
21. Mi a különbség a FAM-tevékenység és az „egyszerű feszültség alatti művelet" között? Melyik a
    három elfogadott FAM-munkamódszer?
22. Milyen három áramütés elleni védelmi mód alkalmazható építési és bontási területen a legfeljebb
    32 A-es aljzatokra, és melyik öt védelmi mód tilos?

Tudáspróba

1. ⭐⭐ Melyik a helyes sorrend az MSZ 1585:2016 szerint?
a) leválasztás – ellenőrzés – letiltás – földelés – elhatárolás
b) leválasztás – letiltás – ellenőrzés – földelés – elhatárolás
c) letiltás – leválasztás – földelés – ellenőrzés – elhatárolás
d) leválasztás – földelés – letiltás – ellenőrzés – elhatárolás

2. Hová sorolja a szabvány azt a munkát, amelynél a feszültségmentes munkavégzés követelményei
csak részben teljesülnek?
a) feszültségmentes munkavégzés, fokozott figyelemmel
b) feszültséghez közeli munkavégzés
c) feszültség alatti munkavégzés
d) egyszerű feszültség alatti művelet

3. ⭐ Mekkora a D_V (közelítési övezet) értéke 20 kV-on az A1.100. táblázat szerint?
a) 220 mm b) 1200 mm c) 1500 mm d) 2000 mm

4. Melyik állítás igaz a feszültségmentesség ellenőrzésére?
a) elegendő egyetlen fázison mérni, ha a többi ugyanabból az áramkörből jön
b) kizárólag hangjelzést adó készülék kisfeszültségen elfogadható
c) a műszert legalább közvetlenül a használat előtt, de lehetőleg utána is ki kell próbálni
d) 3 kV felett minden vezetőn a vezetők között kell mérni

5. ⭐⭐ Milyen sorrendben kell csatlakoztatni a földelő- és rövidre záró szerkezetet?
a) először a földelendő alkatrészhez, azután a földelési ponthoz
b) először a földelési ponthoz, azután a földelendő alkatrészhez
c) mindegy, ha szigetelőrúddal végzik
d) egyszerre, két személlyel

6. ⭐ Mit ír elő a szabvány az olvadóbiztosítóval védett, 1000 V feletti transzformátor
feszültségmentesítésekor?
a) elegendő a földelőkés bekapcsolása közvetlenül a kikapcsolás után
b) a szekunder oldalon is el kell végezni a feszültségmentesítést
c) a földelőkést csak öt perc várakozás után szabad bekapcsolni
d) a kisfeszültségű oldalt csak jelölni kell, feszültségmenteníteni nem

7. Hány méter mélyre kell leverni a szondát, ha 100 kV-ig munkahelyi földelésként, földelésmérés
nélkül egyetlen szondát használunk?
a) legalább 0,5 m b) legalább 1 m c) legalább 1,5 m d) legalább 2 m

8. Melyik a legutolsó művelet közvetlenül a berendezés bekapcsolása előtt?
a) a földelések eltávolítása
b) a reteszelések feloldása
c) a biztonsági táblák eltávolítása
d) a személyek tájékoztatása

9. ⭐ Melyik védelmi mód tilos az MSZ HD 60364-7-704:2018 szerint az építési és bontási
területeken?
a) a táplálás önműködő lekapcsolása 30 mA-es RCD-vel
b) SELV- vagy PELV-törpefeszültség
c) villamos elválasztás készülékenként külön szigetelőtranszformátorról
d) a környezet elszigetelése (szigetelő környezet)

10. ⛔ Melyik állítás nem igaz a nagyfeszültségen történt áramütés utáni mentésre?
a) az áldozathoz közeledni is veszélyes a kiszabadítás előtt
b) a leszakadt vezeték kb. 10 m-es körzetét lehetőleg el kell kerülni
c) kényszerű mozgásnál 10–20 cm-es lépéseket kell tenni
d) a vezetéket bárki elvághatja szigetelt nyelű szerszámmal, ha életveszély áll fenn

Források