35. fejezet – Földelés és egyenpotenciálra hozás

35.1 Miért földelünk? A földelés négy célja

Egy szó, négy különböző feladat

A „földelés” a leggyakrabban félreértett szó a villanyszerelő szakmában. Ugyanazt a szót
használjuk négy, egymástól műszakilag különböző feladatra, és ha nem választjuk szét őket,
menthetetlenül összekeveredik, hogy egy adott vezetőre milyen követelmény vonatkozik.

A 2., a 3. és a 4. cél gyakran ugyanazon a fémszerkezeten valósul meg, mint az 1. – a szabvány mégis
külön kezeli őket. A rendezőelvet az MSZ HD 60364-5-54 542.1.1. szakasza egyetlen mondatban adja
meg:

A „megszakítási próba” – hogyan döntsük el, melyikről van szó?

A szabvány A1:2023 módosítása a Bevezetésbe egy nagyon jól taníthatóan megfogalmazott
kritériumot illesztett be. A kérdés mindig ez: mi történik, ha elvágjuk?

• Üzemi földelés: „Ha az üzemi földelés bármely csatlakozása megszakad, az nem befolyásol
  semmilyen védelmet, semmilyen védőintézkedést vagy a villamos biztonságra vonatkozó védelmi
  rendelkezést.” Fő alkalmazási területei: kommunikáció, mérés, EMC (a sugárzott zavarok és a
  vezetett nagyfrekvenciás zavarok tekintetében).
• Védőföldelés: „Ha a védőföldelés bármely csatlakozása megszakad, az rontja a védelmet, vagy a
  villamos biztonság érdekében előírt védőintézkedés vagy védelmi rendelkezés működését.”

Mire NEM való a földelés?

Két tévhitet érdemes már itt kiirtani, mert a fejezet minden későbbi számadatát félreértelmezi, aki
ezekben hisz.

Hol tartunk, és mi ennek a fejezetnek a dolga?

A fejezet forrásai egy mondatban

A fejezet gerince az MSZ HD 60364-5-54:2012 (Kisfeszültségű villamos berendezések. 5-54. rész: A
villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Földelőberendezések és védővezetők) 2. kiadása
(2020. október), valamint az azt módosító MSZ HD 60364-5-54:2011/A1:2023, amelynek magyar
nyelvű változatát 2026. március 1-jén hirdették meg.

35.2 ⭐⭐ A fogalmak és az új terminológia

A fejezet legfontosabb üzenete

Az MSZ HD 60364-5-54 nemzeti előszava – tehát maga a magyar szabványkiadás – kimondja, hogy a
magyar szakkifejezések tartalma megváltozott. Szó szerint:

„E szabvány szövegében egyes szakkifejezések tartalma – a forrásszabványnak megfelelően – némiképp
módosult:

A védővezető (protective conductor) szakkifejezés átfogó értelmet kapott, és az eddigi
(kizárólag csak a hibaáramok vezetésére létesített) vezetőkön kívül magába foglalja az áramütés
elleni védelmi célú (nem a hibaáram vezetésére, hanem az egyenpotenciálra hozás céljára kiépített)
többi vezetőt is (541.3.6. szakasz).

Védőföldelő-vezető (protective earthing conductor) lett a „PE-vezető” elnevezése
(541.3.10. szakasz). A „PE” rövidítés továbbra is marad.

Védőösszekötő-vezető* (protective bonding conductor) az új elnevezése valamennyi áramütés
elleni védelmi célú egyenpotenciálra hozó vezetőnek, tehát megszűnt az EPH-vezető elnevezés*
(541.3.7. szakasz).”

Ezt a három mondatot érdemes szó szerint megtanulni, mert az egész fejezet – és a szabvány egész
szóhasználata – ebből következik.

A régi és az új elnevezések megfeleltetése

A teljes fogalomjegyzék az 541.3. szakasz szerint

A törzsszöveg fogalomjegyzéke 541.3.1-től 541.3.12-ig tart; az A1:2023 ehhez hét további
meghatározást tett hozzá (541.3.13.–541.3.19.). Az alábbi dobozokban a szabvány meghatározásai
szerepelnek.

Az A1:2023 hét új fogalma

⭐ A fogalmi rendszer egyetlen táblázatban

A hét meghatározás egy tökéletesen szimmetrikus, kétszer kettes rendszert alkot. Ha ezt a
táblázatot fejből tudod, a fejezet fogalmi része le van tudva.

Mindkét jobb oldali cella fölérendelt fogalma az egyenpotenciálra hozás (541.3.17.); mindkét bal
oldali oszlop vezetőit a földelővezető (541.3.8.) köti a földelőhöz.

35.3 A földelőberendezés felépítése

A gerincábra: mi mihez kapcsolódik?

A szabvány B melléklete egyetlen ábrán (B54.1. ábra) mutatja meg az egész fogalomrendszert egy
lakóépületen. Ez a fejezet gerincábrája: ha ezt megérted, a többi már csak méretezés.

A rendszer felépítése kívülről befelé haladva:

                       [ TALAJ ]
                          |
   T1  betonba vagy talajba ágyazott alapozásföldelő ..... FÖLDELŐ (542.2.)
   T2  a villámvédelmi berendezés (LPS) földelője
                          |
                   FÖLDELŐVEZETŐ (5)  ....................... 542.3.
                          |
   ================  MET – FŐ FÖLDELŐKAPOCS  ================  542.4.
     |                    |                       |
     |                    |                       +--- (4) LPS-levezető
     |                    |
     |                    +--- (2) VÉDŐÖSSZEKÖTŐ-VEZETŐK ....... 544.1.
     |                            C1 víz, C2 szennyvíz,
     |                            C3 gáz (D szigetelő közdarabbal),
     |                            C4 légkondicionálás, C5 fűtés
     |
     +--- MDB főelosztótábla PE/PEN-kapocs
              |
              +--- (1) VÉDŐFÖLDELŐ-VEZETŐK (PE) ............... 543.
              |         a testekhez (M)
              |
              +--- DB elosztótábla PE-kapocs
                        |
                        +--- (1) PE a testekhez
                        |
                        +--- SEBT  (fürdőszoba)
                              |
                              +--- (3) KIEGÉSZÍTŐ VÉDŐÖSSZEKÖTŐ-
                                       VEZETŐK ................. 544.2.
                                       M test, C6 fém vízcső,
                                       C7 fém szennyvízcső

A B54.1. ábra jelmagyarázatának lényege, tételesen:

Két dolog, ami az ábrából leolvasható

Négy egyszerű kérdés, amellyel bármelyik vezetőt be tudod azonosítani

Ha a helyszínen egy zöld-sárga vezetéket látsz, és nem tudod, minek nevezd:

1. A földelőhöz megy? → földelővezető (542.3.)
2. Egy testet (készülékházat) köt a PE-rendszerhez? → védőföldelő-vezető (543.)
3. Egy idegen vezetőképes részt köt a MET-hez? → fő védőösszekötő-vezető (544.1.)
4. Két egyidejűleg érinthető részt köt össze helyileg? → kiegészítő védőösszekötő-vezető (544.2.)

Mind a négy védővezető – de a keresztmetszetükre négy különböző szabály vonatkozik. Éppen
ezért fontos a pontos elnevezés: a név mondja meg, melyik méretezési szabályt kell alkalmazni.

35.4 ⭐ Földelők (542.2.)

Mi lehet földelő?

A szabvány 542.2.3. szakasza tételesen felsorolja az alkalmazható földelőket:

• betonba ágyazott alapozásföldelő (további információkért a C melléklet);
• talajba ágyazott alapozásföldelő;
• fémes elektród (rúd, huzal, szalag, cső vagy lemez) függőlegesen vagy vízszintesen közvetlenül
  a talajba ágyazva;
• a kábelek fémköpenyei és más fémrétegei összhangban a helyi körülményekkel vagy
  követelményekkel;
• más alkalmas föld alatti fémszerkezetek (pl. csövek) összhangban a helyi körülményekkel vagy
  követelményekkel;
• földben lévő beton hegesztett betonvasszerkezete – az előfeszített beton kivételével.

⭐ Anyagok és legkisebb méretek – az 54.1. táblázat

A 542.2.1. szakasz alapkövetelménye: „A földelő anyagát és méreteit úgy kell megválasztani, hogy
ellenálljon a korróziónak, és a mechanikai szilárdsága megfelelő legyen a tervezett élettartamáig.”
A korróziónál figyelembe veendő paraméterek: a talaj pH-értéke, fajlagos ellenállása,
nedvességtartalma, a szórt és szivárgó váltakozó és egyenáram, a vegyi szennyeződés és
hasonló anyagok közelsége.

A konkrét méretminimumokat az 54.1. táblázat adja meg (A talajba, illetve korrózióvédelem és
mechanikai szilárdság biztosítása céljából betonba ágyazott földelők legkisebb méretei):

54.1. táblázat – a szabvány táblázata alapján

MEGJEGYZÉS: „A zárójelben lévő értékek csak áramütés elleni védelemre, míg a zárójel nélküli
értékek villámvédelemre és áramütés elleni védelemre alkalmazhatók.”

^a Króm ≥ 16 %, nikkel ≥ 5 %, molibdén ≥ 2 %, szén ≤ 0,08 %.
^b Hengerelt szalag vagy vágott szalag lekerekített élekkel.
^c A bevonat legyen sima, folytonos és megfolyásoktól mentes.
^d Ha a gyakorlat alapján a korrózió és a mechanikai károsodás kockázata nagyon kicsi,
16 mm²-t lehet alkalmazni.
^e Ez a vastagság a beágyazás idején védi a rézbevonatot a mechanikai károsodással
szemben; legfeljebb 100 µm-re csökkenthető, ha a gyártó utasításai szerinti speciális
óvintézkedéseket végrehajtották.

Az alapozásföldelő – a legjobb megoldás, ha időben gondolunk rá

A szabvány C melléklete külön foglalkozik a betonba ágyazott alapozásföldelővel, és felsorolja az
előnyeit:

• „nem igényel további ásási munkát”;
• „olyan mélységben lesz elhelyezve, amely általában mentes a szezonális időjárási körülmények által
  okozott negatív hatásoktól”;
• „jó érintkezést biztosít a talajjal”;
• „gyakorlatilag az épületalapozás teljes felületére kiterjed, és a legkisebb földelőellenállást
  eredményezi, amelyet ezzel a felülettel el lehet érni”;
• „optimális földelőberendezést biztosít a villámvédelmi berendezés céljaira”;
• „az épület építési munkáinak kezdetétől lehet földelőként használni az építési terület villamos
  berendezésének kialakítására”.

A kivitelezés legfontosabb szabályai (C3.):

⭐⭐ Az MSZ 18014:2019 – az alapozásföldelő magyar szabványa

Az előző doboz szerint alapozásföldelőnél nálunk az MSZ 18014:2019 (Alapozásföldelők. Tervezés,
kivitelezés és dokumentáció) a mérvadó. A szabvány 2019 decemberében jelent meg, 32 oldal,
teljes egészében magyar nyelvű, és a német DIN 18014:2014-03 alapján készült. Nem EN-átvétel,
hanem önálló magyar nemzeti szabvány, amelyet az MSZT/MB 840 „Épületek villamos berendezései"
bizottság dolgozott ki.

Azt írja le, amit sem az MSZ HD 60364-5-54, sem a villámvédelmi szabvány nem ad meg: hol, miből,
mekkora mérettel, milyen sűrűn kötve és hány kivezetéssel kell az alapozásföldelőt megépíteni, és
mit kell róla a betonozás előtt lemérni és dokumentálni.

Négy feladatra szolgál (1. szakasz): a villámvédelem és a túlfeszültség-védelem földelésére, a
berendezésföldelésre és a védő egyenpotenciálú összekötésre a fő földelősín útján, az üzemi
földelésre, valamint a potenciálvezérlésre. Elsősorban új létesítésű építményre való, de a
kivitelezési követelmények meglévő épület utólagos földelőrendszerénél is alkalmazhatók.

⚠ Hatálykorlát. Ha a földelőrendszer az építmény alapozási kontúrján kívül létesül, e
szabvány követelményeit nem szükséges alkalmazni. Az alapozási kontúron belüli földelő viszont
utólag nem módosítható és nem javítható, ezért szigorúbbak rá a követelmények. Ebből következik a
legfontosabb szervezési mondata is: „Az alapozásföldelő az építmény alapozásával egy
munkafázisban létesül."

Az alak (5.1.): az alapozásföldelőt zárt hurok (gyűrű) alakban kell kialakítani, nagyobb
építménynél hálósan – és a 20 m × 20 m-es hálóosztást nem szabad túllépni. Ha egyúttal
villámvédelmi rendszer földelője is, kisebb hálóosztás is előírható (MSZ EN 62305 sorozat).

⭐⭐ Anyag és legkisebb méret (6.1., 6.2.)

A szabvány az anyagokat nem táblázatban, hanem felsorolásként adja meg. A lényeg két oszlopban:

A csatlakozóelemekre (6.3., 6.4.) ugyanez a méretsor érvényes – Ø ≥ 10 mm acélhuzal,
≥ 30 × 3,5 mm acélszalag vagy ≥ 50 mm² réz –, tartósan korrózióálló anyagból; a
csatlakozólemez (földelési fix pont) menete legalább M10 × 1,5. Egyetlen kivétel: acél összekötő
kapocs lehet horganyzott, ha minden oldalon legalább 5 cm betonfedésű és nem lép ki a
betonból.

⭐⭐ Betonfedés és a vasbetonhoz kötés (5.2., 5.4., 5.5., 4.3.1.)

⭐ A kivezetések: csatlakozózászló és csatlakozólemez (5.8.)

A gyakorlatban itt bukik el a legtöbb alapozásföldelő: a vas benne van a betonban, de nincs mihez
kötni. A szabvány ezért tételesen felsorolja, hova kell csatlakozóelemet (csatlakozózászlót
vagy csatlakozólemezt) kiépíteni:

• a fő földelősínhez, a védő egyenpotenciálú összekötés céljára – ⭐ a közcélú villamos hálózati
  csatlakozás építménybe való belépéséhez legközelebb;
• a kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötősínekhez;
• a villámvédelmi rendszer minden levezetőjéhez (a darabszámra és a kivitelre az
  MSZ EN 62305-3 a mérvadó);
• egyéb fém szerkezeti részekhez – tipikusan gépészeti és technikai helyiségekben,
  felvonóaknákban.

Szigetelt alapok: mikor NEM lehet a betonban a földelő? (5.7.)

A betonalapozás vezetőképes kapcsolata a földdel öt esetben nem áll fenn (5.7.1.):

1. vízzáró beton („fehér teknő") az MSZ EN 206:2013+A1 és az MSZ 4798 szerint;
2. bitumentömítés („fekete teknő") – bitumenes lemez, műanyaggal kombinált bitumen vastagréteg;
3. ütésálló műanyag lemezek;
4. hőszigetelés (lábazati szigetelés) az alapok alsó és oldalfalain;
5. járulékosan bevitt, kapilláriszáró, rossz villamos vezetőképességű talajréteg (pl.
   újrahasznosított anyagok).

⭐ A döntő mondat (5.7.1.): „Ezekben az esetekben a betonalapban földelő nem létesíthető,
helyette talajba ágyazott alapozásföldelőt kell kialakítani."

⭐ Dokumentáció és folytonosságvizsgálat (7.) – a fejezet legfontosabb gyakorlati üzenete

A dokumentáció tartalma (7.2.):

1. az alapozásföldelő kiviteli tervei, beleértve az üzemi összekötő vezetőt;
2. kellően informatív fényképek az EGÉSZ földelőrendszerről;
3. egyértelműen hozzárendelhető részletfelvételek a legfontosabb összekötésekről – a fő
   földelősínhez csatlakozó elemről és a villámvédelmi rendszer csatlakozóelemeiről;
4. a folytonosságvizsgálat eredményei.

A szabvány A melléklete kész űrlapot ad ehhez (az építmény, a tervező és a felülvizsgáló
adatai, a földelés célja, az anyag és a méret, a belső és a külső csatlakozóelemek, az eredmények,
a rajz- és képszámok). ⚠ Ez az űrlap csak részét képezi a villámvédelmi vagy érintésvédelmi
felülvizsgálati dokumentációnak.

A folytonosságvizsgálat (7.3.):

⭐ Termékkövetelmény: az MSZ EN IEC 62561-2:2026

Az MSZ 18014 a 6.1. és a 6.2. szakaszában kimondja: ha az alapozásföldelő a villámvédelmi rendszer
része, a vezetők anyagára az MSZ EN IEC 62561-2, az összekötőkre az MSZ EN 62561-1
követelményei is érvényesek. Érdemes tisztán látni a szereposztást:

⭐ A jó hír: a két szabvány számai egyeznek. Mindenütt, ahol mindkettő megad egy értéket, az
érték azonos – ez a 62305-3 Table 7 és Table 8 lábjegyzetének egyenes következménye, amely
kifejezetten az IEC 62561-2-re hivatkozik. A szerelőnek tehát egyetlen számsort kell fejben
tartania. A 62561-2 ezen felül többet ad: gyártási tűrést (−3 %), csőrúd-változatokat és a
bevonatvastagságokat.

A talaj fajlagos ellenállása és a földelő ellenállása

A szabvány D melléklete ad becslési módszereket. Az alapfogalom:

D54.1. táblázat – a talajtípusok fajlagos ellenállása

Ha a talaj jellegét csak durván ismerjük, a D54.2. táblázat átlagértékeivel lehet számolni:

A talaj fajlagos ellenállása nem állandó. A D melléklet külön kiemeli:

• „a gyakorlatban a talaj fajlagos ellenállása növekszik a nedvességtartalom csökkenésével”;
• „a fagy jelentősen megnöveli a talaj fajlagos ellenállását, amely a fagyott rétegekben elérheti a
  néhány ezer Ω·m-t is. Egyes helyeken a fagyos réteg vastagsága elérheti az 1 m-t”;
• „a kiszáradás szintén növeli a talaj fajlagos ellenállását. Egyes helyeken 2 m mélységig is
  lehet kiszáradási hatást találni.”

Ezért mondja ki az 542.1.6. szakasz, hogy „az áramütés elleni védelmet nem befolyásolhatja
károsan a földelő ellenállásának bármilyen várható változása (pl. korrózió, kiszáradás vagy fagyás
következtében)”, és ezért kell az 542.2.4. szerint a földelő típusát és a beágyazási mélységet
úgy megválasztani, hogy a kiszáradás és a fagyás hatása a lehető legkisebb legyen.

A földelő ellenállásának becslő képletei (D3.2., D4.)

Néhány gyakorlati megjegyzés ugyanezekből a szakaszokból:

• „a vezetőknek az árokban szinuszos vonal mentén való lefektetése észrevehetően nem javítja a
  földelő ellenállását” – tehát a kígyózva fektetett szalag nem hoz nyereséget;
• „az árkokat nem szabad kövekkel, salakkal vagy hasonló anyagokkal betemetni, hanem elsősorban
  olyan földdel, amely alkalmas a nedvesség megtartására”;
• „fagyás vagy kiszáradás kockázata esetén a függőleges földelő hosszát 1 vagy 2 m-rel meg kell
  növelni”;
• több függőleges földelő párhuzamos kapcsolása csökkenti az ellenállást, „ha a távolságuk két
  földelő esetén legalább a hosszúságukkal egyenlő, és több földelő esetén annál nagyobb”;
• a földelőket „amennyire lehet, a talaj legnedvesebb rétegeiben kell beágyazni”, és távol kell
  létesíteni a szeméttelepektől, illetve a forgalmas helyektől.

Kidolgozott példa 35.1 – Földelő-ellenállás becslése három kivitelre

Feladat: Egy családi ház telkén a talaj márga és tömör agyag. Becsülje
         meg a földelő ellenállását, ha
         a) 2 m hosszú függőleges rúdföldelőt verünk le;
         b) a rudat 6 m hosszúságúra toldjuk;
         c) helyette 40 m hosszú árokban vízszintes szalagföldelőt
            fektetünk;
         d) helyette 1 m x 1 m-es lemezt ásunk el függőlegesen.

Kiindulás: a D54.1. tablazat szerint marga es tomor agyag:
           rho = 100 ... 200 Ohm*m.  A szamitashoz a KEDVEZO also
           hatarral szamolunk (rho = 100 Ohm*m), es a vegen
           megnezzuk a kedvezotlen esetet is.

a) Fuggoleges rudfoldelo, L = 2 m
      R = rho / L = 100 / 2 = 50 Ohm
   Kedvezotlen talajnal (rho = 200):  R = 200 / 2 = 100 Ohm

b) Ugyanaz a rud 6 m hosszan
      R = 100 / 6 = 16,7 Ohm
   Kedvezotlen talajnal:  R = 200 / 6 = 33,3 Ohm
   -> A hossz haromszorozasa harmadolta az ellenallast. A melyebb
      retegek ráadásul nedvesebbek, tehat a valosagban meg
      kedvezobb lehet (D1.: "Hosszu rudakat ajanlatos alkalmazni a
      jobb vezetokepessegu melyebb talajretegek elerese celjabol").

c) Vizszintes szalagfoldelo, az arok hossza L = 40 m
      R = 2 * rho / L = 2 * 100 / 40 = 5 Ohm
   Kedvezotlen talajnal:  R = 2 * 200 / 40 = 10 Ohm

d) Fuggoleges lemez, 1 m x 1 m -> a kerulet L = 4 * 1 = 4 m
      R = 0,8 * rho / L = 0,8 * 100 / 4 = 20 Ohm
   Kedvezotlen talajnal:  R = 0,8 * 200 / 4 = 40 Ohm

Tanulsag: ugyanabban a talajban ugyanaz a cel negy nagyon
kulonbozo eredmenyt ad. A leghatekonyabb a HOSSZ novelese -
akar melysegben (rud), akar hosszban (szalag). A lemez sok
anyagot es sok munkat kiván viszonylag szerény eredmenyert;
ezert epul ma szinte minden uj epuletnel alapozasfoldelo, amely
az egesz alapfelulettel dolgozik.

FIGYELEM: ezek KOZELITO ertekek. A D melleklet maga mondja ki,
hogy "az ezekkel az ertekekkel vegzett szamitas a foldelo
ellenallasara csak kozelito erteket fog adni" - a tenyleges
erteket MERNI kell (37. fejezet).

Korrózió – a földelő élettartamának fő kérdése

Az 542.2.5. szakasz rövid, de nagy horderejű:

„A földelőberendezésben különböző anyagok használatakor figyelemmel kell lenni az elektrolitikus
korrózióra. A betonba ágyazott alapozásföldelőhöz csatlakoztatott külső vezetők (pl. földelővezető)
esetében a tűzihorganyzású acél anyagú kötést nem szabad a talajba ágyazni.”

Ennek okát a C4. szakasz magyarázza el:

„Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a szokásos acél (csupasz vagy horganyzott) betonba
ágyazva azonos elektrokémiai potenciált eredményez, mint a talajba ágyazott réz. Következésképpen
fennáll a veszélye az elektrokémiai korrózió előfordulásának az alapozáshoz közel lévő talajba
ágyazott, acélból készült más földelőberendezésnél, mely kapcsolatban van egy betonba ágyazott
alapozásföldelővel.”

És a következtetés, szó szerint:

⚠ „Semmilyen acélföldelőt nem szabad a talajban közvetlenül a betonalapozásból létesíteni,
kivéve a rozsdamentes acélból készült földelőket, vagy amelyek nedvesség ellen előre kialakított
védelemmel más módon vannak védve. A horganyzott bevonat készítése vagy festéssel, vagy később más
hasonló anyaggal való védelem ilyen célokra nem elegendő.”

A D3.1. szakasz felsorolja a talajba ágyazható földelők anyagait: tűzi horganyzású acél,
rézköpenyes acél, galvanizált rézbevonatú acél, rozsdamentes acél, csupasz réz – és hozzáteszi a
kulcsmondatot:

⚠ „Különböző fémek egymás közötti kötései nem érintkezhetnek a talajjal. Általánosságban más
fémeket vagy ötvözeteket nem ajánlatos használni.”

Külön figyelmeztet a kóboráramokra („pl. a villamos vontatás visszatérő egyenáramai”) és a
katódos korrózióvédelem villamos berendezéseinek közelségére: ilyen helyen speciális
óvintézkedéseket kell tenni.

A kötések a földelőn belül

542.2.8.: „Ha a földelő egymással csatlakoztatandó részekből áll, a csatlakozásokat exoterm
hegesztéssel, préselt csatlakozókkal, bilincsekkel vagy más alkalmas mechanikai csatlakozókkal kell
megvalósítani.” MEGJEGYZÉS: „A csak vas kötözőhuzallal megvalósított csatlakozások védelmi
célokra nem alkalmasak.”

A földelési ellenállás mérése

A földelési ellenállás mérése – a háromvezetős (61,8 %-os) módszer, a hurokellenállás-mérés, a
lakatfogós mérés, a mérési hibák és a jegyzőkönyv – a 37. fejezet, 37.11 alfejezetének anyaga.
Ebben a fejezetben csak a méretezéssel és a kivitelezéssel foglalkozunk. A mérhetőség viszont
kivitelezési kérdés is: enélkül a 542.4.2. szerinti leválaszthatóság (35.6 alfejezet) és a C3.3.
szerinti hozzáférhető csatlakozófül értelmét veszti.

35.5 ⭐ Földelővezetők (542.3.)

Mi a földelővezető, és hol kezdődik?

A földelővezető (541.3.8.) az a vezető, amely a földelőt összeköti a fő földelőkapoccsal. Ez a
földelőberendezés „gerince”: minden földelési funkció – védelmi, üzemi, villámvédelmi – ezen a
vezetőn keresztül jut el a talajhoz.

Az 542.1.2. szakasz: „Ha van, akkor a villamos berendezéshez tartozó földelőt földelővezetővel a
fő földelőkapocshoz kell csatlakoztatni.” Ehhez a törzsszöveg megjegyzést fűzött, amelyet az A1
törölt: a villamos berendezésnek nem kell szükségszerűen saját földelővel rendelkeznie.

⭐ A legkisebb keresztmetszet (542.3.1.)

A szabvány szó szerint:

„A földelővezetők feleljenek meg az 543.1.1. vagy 543.1.2. szakasznak. A keresztmetszetük réz
esetén legalább 6 mm², acél esetén legalább 50 mm² legyen. A talajba ágyazott csupasz földelővezető
méretei és jellemzői feleljenek meg az 54.1. táblázatnak is.

Ha a földelőn keresztül várhatóan nem fog számottevő zárlati áram folyni (pl. TN- vagy
IT-rendszerekben), akkor a földelővezetőt az 544.1. szakasz szerint lehet méretezni.

⚠ Alumíniumvezetőt tilos földelővezetőként használni.”

MEGJEGYZÉS: „Ha a földelőhöz villámvédelmi berendezés csatlakozik, akkor a földelővezető
keresztmetszete réz (Cu) esetén legalább 16 mm² vagy vas esetén legalább 50 mm² legyen (lásd az
IEC 62305 sorozatot).”

Táblázatba rendezve:

A földelővezető csatlakoztatása a földelőhöz (542.3.2.)

„A földelővezetőnek a földelőhöz való csatlakoztatását tartósan és villamos szempontból
kielégítően kell megvalósítani. A csatlakoztatáshoz exoterm hegesztést, szorítócsatlakozót,
bilincset vagy más mechanikai csatlakozókat kell használni. A mechanikai csatlakozókat a gyártó
utasításainak megfelelően kell felszerelni. Bilincs használata esetén az nem károsíthatja a földelőt
vagy a földelővezetőt.

⚠ A kizárólag forraszanyagtól függő csatlakozóeszközök vagy szerelvények nem nyújtanak
megbízhatóan megfelelő mechanikai szilárdságot.”

MEGJEGYZÉS: „Függőleges elektródok használata esetén megengedett olyan eszközöket használni,
amelyek lehetővé teszik a csatlakozás ellenőrzését és a függőleges rúd cseréjét.”

Ez a megjegyzés a gyakorlatban a földelőaknát (mérőaknát) jelenti: a rúdföldelő feje egy kis,
fedéllel zárt aknában végződik, ahol a bilincs látható, a kötés ellenőrizhető, a rúd pedig szükség
esetén cserélhető vagy toldható.

35.6 A fő földelőkapocs (MET, 542.4.)

Mit kell rákötni?

A 542.4.1. szakasz szó szerint:

„Minden villamos berendezésben, amelyben védő egyenpotenciálú összekötés van, ki kell alakítani egy
fő földelőkapcsot, amelyhez a következőket kell hozzákötni:
- védőösszekötő-vezetőket;
- földelővezetőket;
- védővezetőket;
- üzemi földelővezetőket, ha szükséges.”

1. MEGJEGYZÉS: „Nem szükséges minden egyes védővezetőt közvetlenül a fő földelőkapocshoz
   csatlakoztatni, ha az más védővezetőn keresztül csatlakozik ehhez a kapocshoz.”
2. MEGJEGYZÉS: „Az épületek fő földelőkapcsát általában lehet üzemi földelési célokra használni.
   Információtechnológiai céloknál ez a földelőhálózat csatlakozási pontjának tekinthető.”

„Több földelőkapocs használata esetén, azokat egymással össze kell kötni.”

Négy tétel, négy irány – érdemes így megtanulni:

⭐ A leválaszthatóság követelménye (542.4.2.)

„A fő földelőkapocshoz csatlakozó összes vezető külön-külön bontható legyen. Ez a csatlakozás
legyen megbízható, és csak szerszámmal legyen bontható.”

MEGJEGYZÉS: „A bontóeszközt megfelelően kombinálni lehet a fő földelőkapoccsal vagy -sínnel,
lehetővé téve a földelő ellenállásának mérését.”

Ez a mondat két, egymással látszólag ellentétes követelményt fogalmaz meg egyszerre:

1. Bontható legyen – mert enélkül a földelő ellenállását nem lehet külön megmérni, a
   földelőrendszer részeit nem lehet elkülönítve vizsgálni.
2. De ne lehessen véletlenül bontani – csak szerszámmal, tehát nem elég a pattintós vagy a
   kézzel oldható kapocs.

35.7 ⭐⭐ A védővezetők keresztmetszete (543.1.)

A két megengedett módszer

A 543.1.1. szakasz az alapkövetelménnyel kezd:

„Minden egyes védővezető keresztmetszetének meg kell felelnie az IEC 60364-4-41:2005 411.3.2.
szakasza szerinti, a táplálás önműködő lekapcsolására vonatkozóan előírt feltételeknek, és a védelmi
eszköz lekapcsolási időtartamára ellen kell tudniuk állni a várható hibaáram által okozott
mechanikai és termikus igénybevételeknek.

A védővezetők keresztmetszetét vagy az 543.1.2. szakasz szerint kell kiszámítani, vagy az 54.2.
táblázat szerint kell kiválasztani. Mindkét esetben figyelembe kell venni az 543.1.3. szakasz
szerinti követelményeket.

A védővezetők csatlakozókapcsai legyenek alkalmasak az e szakaszban előírt méretű vezetők
bekötésére.”

A) A táblázatos módszer – az 54.2. táblázat

54.2. táblázat – A védővezetők legkisebb keresztmetszete (ha nem az 543.1.2. szakasz szerint van kiszámítva)

ahol – a szabvány szó szerinti magyarázata szerint:

• k₁ a k tényező fázisvezetőre vonatkozó értéke, amelyet az A melléklet képletével vagy az
  IEC 60364-4-43 táblázataiból lehet meghatározni a vezető és a szigetelés anyaga szerint;
• k₂ a k tényező védővezetőre vonatkozó értéke, amelyet a megfelelő A54.2.–A54.6.
  táblázatból lehet kiválasztani.

^a „PEN-vezetők esetében a keresztmetszet csökkentése csak a nullavezető méretezésének
szabályaival összhangban van megengedve (lásd az IEC 60364-5-52-t).”

Kidolgozott példa 35.2 - Vedovezeto meretezese TABLAZATOS modszerrel

Feladat: Hatarozza meg a vedofoldelo-vezeto (PE) legkisebb
         keresztmetszetet az alabbi negy esetre, az 54.2. tablazat
         alapjan.
         a) 3 x 10 mm2 Cu fazisvezeto, PE szinten rez
         b) 4 x 25 mm2 Cu fazisvezeto, PE szinten rez
         c) 4 x 95 mm2 Cu fazisvezeto, PE szinten rez
         d) 1 x 16 mm2 Cu fazisvezeto, de a PE ALUMINIUM,
            azonos szerelesi feltetelek mellett, 70 fokos PVC
            szigeteléssel, kulon (nem kotegelt) vezetokent

a) S = 10 mm2  ->  S <= 16, tehat S_PE = S = 10 mm2 Cu
   Ez a lakasszereles leggyakoribb esete: az 5 x 10 mm2-es
   betaplalo kabelben a PE ugyanakkora, mint a fazis.

b) S = 25 mm2  ->  16 < S <= 35, tehat S_PE = 16 mm2 Cu
   Figyeljuk meg: a fazis 25, a PE csak 16 mm2. NEM hiba, hanem
   eppen ez a tablazat mondanivaloja.

c) S = 95 mm2  ->  S > 35, tehat S_PE = S/2 = 95/2 = 47,5 mm2
   Ez nem szabvanyos meret. A 543.1.2. szakasz szabalya szerint
   (amely a szamitasi modszerre all, de a gyakorlatban a
   tablazatos eredmenyre is ezt alkalmazzuk) a LEGKOZELEBBI
   NAGYOBB szabvanyos meret kell:
         S_PE = 50 mm2 Cu

d) S = 16 mm2, de ELTERO anyag -> a szorzot kell alkalmazni:
         S_PE = (k1 / k2) * S
   ⚠ JAVITAS: k1 itt a FAZISVEZETO erteke (uzemi kezdohomerseklete 70 fok, nem a
   kulon futo, terheletlen PE 30 foka) -- az A54.2. tablazat a VEDOVEZETORE vonatkozik,
   k1-hez nem hasznalhato. A helyes ut az A-mellekleti keplet (70 -> 160 fok, rez):
         k1 (rez) = 226 * sqrt(ln((234,5+160)/(234,5+70))) = 226 * 0,509 = 115
         k2 (aluminium, A54.2.) = 95
         k1 / k2 = 115 / 95 = 1,21
         S_PE = 1,21 * 16 = 19,4 mm2
   A legkozelebbi nagyobb szabvanyos meret:
         S_PE = 25 mm2 Al
   (a vegeredmeny veletlenul egyezik a hibas 143-as ertekkel szamolt eredmennyel,
   de a modszer -- es mas anyagparositasnal az eredmeny is -- kulonbozik)

Tanulsag: az aluminium rosszabb vezeto ES rosszabb a termikus
viselkedese, ezert ugyanahhoz a vedelmi szinthez kb. masfelszer
akkora keresztmetszet kell. A "k1/k2" szorzo pontosan ezt az
atszamitast vegzi el.

FIGYELEM (d) esetehez: az 543.1.3. szerint a kabellel egyutt nem
vezetett ALUMINIUM vedovezeto minimuma amugy is 16 mm2 - a 25 mm2
tehat ezt is teljesiti.

B) A számítási (adiabatikus) módszer – 543.1.2.

Ha a táblázatos módszer túl nagy (drága) keresztmetszetet ad, vagy ha a hibaáram és a lekapcsolási
idő pontosan ismert, a szabvány megengedi a számítást:

„A védővezetők keresztmetszete nem lehet kisebb annál az értéknél, amely vagy az IEC 60949-nek
megfelelően, vagy csak az 5 s-ot meg nem haladó lekapcsolási idők esetén alkalmazható következő
képlet alapján lett meghatározva:”

S = √(I² · t) / k

„ahol:
S a keresztmetszet mm²-ben;
I a védelmi eszközön átfolyó várható hibaáram effektív értéke A-ban elhanyagolható impedanciájú
hiba esetén;
t az önműködő lekapcsolást végző eszköz kikapcsolási ideje s-ban;
k a védővezető, a szigetelés és más részek anyagától, valamint a kezdeti és véghőmérséklettől
függő állandó.

Ha a képlet alkalmazásával nem szabványos méret jön ki, akkor a legközelebbi nagyobb szabványos
vezető-keresztmetszetű vezetőt kell használni.”

A szabvány három megjegyzést fűz a képlethez:

1. „Figyelembe kell venni az áramkör impedanciájának áramkorlátozó hatását és a védelmi eszköz
   I²t korlátozó képességét.”
2. Robbanóképes közegben a hőmérsékletek korlátozására az IEC 60079-0 a mérvadó.
3. Az ásványi anyag szigetelésű vezetékek fémköpenyeinek nagyobb a földzárlati terhelhetősége,
   mint a fázisvezetőknek, ezért a védővezetőként használt fémköpenyek keresztmetszetét nem
   szükséges kiszámítani.

A k tényező – az A melléklet

A k a szabvány A melléklete szerint számítható:

k = √[ (Q_c · (β + 20) / ρ₂₀) · ln((β + θ_f) / (β + θ_i)) ]

ahol Q_c a vezetőanyag térfogati hőkapacitása (J/K·mm³) 20 °C-on; β a 0 °C-hoz tartozó fajlagos
ellenállás reciprok hőmérsékleti együtthatója (°C); ρ₂₀ a fajlagos villamos ellenállás 20 °C-on
(Ω·mm); θ_i a kezdeti, θ_f a végső vezetőhőmérséklet (°C).

Az anyagjellemzők (A54.1. táblázat):

A gyakorlatban azonban nem számolunk – kikeressük a k értékét abból az öt táblázatból, amely a
szerelési módnak megfelel. Ez a fejezet egyik legfontosabb készsége: eldönteni, melyik táblázat
tartozik az adott esethez.

A54.2. táblázat – k szigetelt védővezetőkre, amelyek NEM többerű vezetékben vannak és NINCSENEK
más vezetékekkel kötegelve (tipikusan: külön húzott, zöld-sárga PE-vezető)

^a A kisebb érték a 300 mm²-nél nagyobb keresztmetszetű, hőre lágyuló szigetelésű
vezetékekre vonatkozik.

A54.3. táblázat – k vezetékköpennyel vagy kábelburkolattal érintkező CSUPASZ védővezetőkre
(nincsenek más kábelekkel kötegelve)

A54.4. táblázat – k védővezetőkre, amelyek TÖBBERŰ kábel egyik erét képezik, vagy más
vezetékekkel/kábelekkel KÖTEGELVE vannak (ez a leggyakoribb eset: az NYM/MBCU kábel zöld-sárga ere)

A54.5. táblázat – k védővezetőkre, amelyekhez a kábel egyik FÉMRÉTEGÉT használják (páncélzat,
fémköpeny, koncentrikus vezető)

^b Ezt az értéket kell használni a csupasz megérinthető vagy éghető anyaggal
érintkezésben lévő vezetőkre is.

A54.6. táblázat – k CSUPASZ vezetőkre, ha a megadott hőmérsékleten nincs veszély a környező anyag
károsítására

Kidolgozott példa 35.3 - Vedovezeto meretezese ADIABATIKUS
                         szamitassal, ket szerelesi modra

Feladat: Egy TN-S rendszeru ipari elosztobol indulo aramkorben a
         szamitott vart hibaaram I = 1500 A. A vedelmi eszkoz
         (kismegszakito) kikapcsolasi ideje t = 0,1 s.
         Mekkora legyen a REZ vedofoldelo-vezeto legkisebb
         keresztmetszete, ha
         a) a PE a taplalo tobberu, 70 fokos PVC szigetelesu
            kabel egyik ere;
         b) a PE kulon huzott, 70 fokos PVC szigetelesu, NEM
            kotegelt vezeto?
         Hasonlitsa ossze az eredmenyt a tablazatos modszerrel,
         ha a fazisvezeto S = 16 mm2 Cu.

Kepletek:  S = gyok(I^2 * t) / k = I * gyok(t) / k

Kozos resz:  I * gyok(t) = 1500 * gyok(0,1)
                         = 1500 * 0,3162 = 474,3  A*gyok(s)

a) Tobberu kabel ere -> A54.4. tablazat, 70 fokos PVC, rez:
      kezdeti 70 fok, vegso 160 fok  ->  k = 115
      S = 474,3 / 115 = 4,12 mm2
      Legkozelebbi nagyobb szabvanyos meret:  S = 6 mm2 Cu

b) Kulon huzott, nem kotegelt vezeto -> A54.2. tablazat,
   70 fokos PVC, rez:
      kezdeti 30 fok, vegso 160 fok  ->  k = 143
      S = 474,3 / 143 = 3,32 mm2
      Legkozelebbi nagyobb szabvanyos meret:  S = 4 mm2 Cu

Osszehasonlitas a tablazatos modszerrel (54.2. tablazat):
      S = 16 mm2 fazisvezeto -> S <= 16 -> S_PE = 16 mm2 Cu

EREDMENY:  szamitassal 4 ... 6 mm2, tablazattal 16 mm2.

Tanulsag:
1. A SZAMITASI modszer sokkal gazdasagosabb lehet, mert a
   TENYLEGES hibaarammal es a TENYLEGES kikapcsolasi idovel
   dolgozik, nem a legrosszabb esettel. Nagy keresztmetszetu
   ipari kabeleknel ez komoly koltsegkulonbseg.
2. UGYANAZ a hibaaram, ugyanaz az ido - megis MAS eredmeny,
   pusztan attol, hogy a vedovezeto hol fut. A "b" esetben a
   vezeto hidegebbrol indul (30 fok a 70 helyett), ezert tobbet
   bir el, ezert kisebb keresztmetszet is eleg.
3. ⚠ De: a szamitas eredmenyet MINDIG ossze kell vetni az
   543.1.3. abszolut minimumaival (l. alabb) - es a b) esetben,
   ha a PE nem resze a kabelnek es NINCS mechanikai vedelme,
   akkor 4 mm2 Cu a minimum, ami itt eppen teljesul.
4. A szamitas felteteli korlatja:  t <= 5 s. Ennel hosszabb
   idore az IEC 60949 nem adiabatikus modszere kell.

⭐ Az abszolút minimumok – 543.1.3.

Bármelyik módszerrel is számoltunk, van egy alsó korlát azokra a védővezetőkre, amelyek nem részei a
vezetéknek, vagy nincsenek közös védőburkolatban a fázisvezetővel:

MEGJEGYZÉS: „Védővezető céljára acél használata nincs kizárva.”

„Az a védővezető, amely nem része a vezetéknek, mechanikailag védettnek tekinthető, ha
védőcsőben vagy vezetékcsatornában van elhelyezve, vagy hasonló módon védve van.”

Közös védővezető két vagy több áramkörhöz (543.1.4.)

„Ha egy védővezető két vagy több áramkörnek a közös védővezetője, akkor a keresztmetszetét a
következőképpen kell meghatározni:
- az 543.1.2. szakasz szerinti számítással, az ezekben az áramkörökben előforduló legnagyobb
várható zárlati áram és kapcsolási idők figyelembevételével;
- az 54.2. táblázatból való kiválasztással az áramkör legnagyobb keresztmetszetű
fázisvezetőjének megfelelően.”

Vagyis a közös PE-t mindig a legrosszabb áramkörhöz kell méretezni – nem az átlaghoz és nem az
elsőhöz.

A védővezetők elrendezése (543.8.)

„Ha az áramütés elleni védelmi célú kikapcsolást túláramvédelmi eszközök végzik, akkor a védővezető
az aktív vezetőkkel azonos kábel- vagy vezetékrendszerben legyen, vagy azok közvetlen
szomszédságában legyen elhelyezve.”

Ennek oka a 33.5 alfejezetből ismerős: ha a PE messze fut az aktív vezetőktől, a hurok által
körbezárt terület nagy lesz, a hurok induktivitása megnő, és a hibaáram lecsökken – vagyis a
lekapcsolási feltétel romlik.

35.8 A védővezetők fajtái (543.2.)

Mi alkothat védővezetőt? – 543.2.1.

„A védővezetőket a következők közül egy vagy több alkothatja:
- többerű kábelek és vezetékek vezetői;
- az aktív vezetőkkel közös védőburkolatban lévő szigetelt vagy csupasz vezetők;
- rögzítetten szerelt csupasz vagy szigetelt vezetők;
- *az 543.2.2. szakasz a) és b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő fém kábelköpeny,
kábelárnyékolás, kábelpáncélzat, huzalbeszövés, koncentrikus vezető, fém védőcső*.”

Fémburkolatok és keretek védővezetőként – a három együttes feltétel (543.2.2.)

Ha a berendezés fémburkolatú szerkezeteket tartalmaz (kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek,
síncsatornás rendszerek), a fémburkolatuk vagy keretük akkor és csak akkor használható
védővezetőként, ha egyidejűleg teljesíti mindhármat:

„a) a szerkezeti kialakításukkal vagy megfelelő csatlakoztatásokkal biztosítani kell a villamos
folytonosságukat oly módon, hogy védve legyenek mechanikai, vegyi és elektrokémiai károsodás ellen;
b) feleljenek meg az 543.1. szakasz szerinti követelményeknek;
c) legyenek alkalmasak más védővezetők csatlakoztatására minden előre meghatározott leágazási
pontban.”

⛔⛔ Mit NEM szabad védővezetőnek használni? – 543.2.3.

Az A1:2023 ezt a szakaszt normatív pontosításként átfogalmazta. Az új, tiltó bevezető mondat:

„A következő fémrészek védővezetőként nem használhatók:”

(Az A1 emellett a meglévő 1. MEGJEGYZÉS-t átnevezte MEGJEGYZÉS-re, és a 2. MEGJEGYZÉS-t törölte; a
felsorolás maga változatlan maradt.)

A tiltólista – ez a fejezet egyik legvalószínűbb vizsgakérdése:

⚠ Ez a 2012-es kiadás 2. MEGJEGYZÉSE volt, amelyet az A1 időközben mint feleslegeset törölt:

„A védővezetőre adott példák vonatkoznak az áramütés elleni védelemre használt
védőösszekötő-vezetőre, védőföldelő-vezetőre és a földelővezetőre.”
A törlés ellenére a tartalma érvényben marad: a „védővezető” a 541.3.6. szerint GYŰJTŐFOGALOM,
ezért a tiltás a védőföldelő-vezetőre, a védőösszekötő-vezetőre és a földelővezetőre egyaránt
vonatkozik.

35.9 A védővezetők villamos folytonossága (543.3.)

Védelem a károsodás ellen és a kötések (543.3.1.)

„A védővezetőket megfelelő módon védeni kell a mechanikai sérüléssel, vegyi vagy elektrokémiai
károsodással, valamint az elektrodinamikus és termodinamikus erőkkel szemben.

A védővezetők közötti vagy a védővezető és más szerkezetek közötti összes csatlakozás (pl. csavaros
csatlakozás, bilincses csatlakozás) biztosítson tartós villamos folytonosságot és megfelelő
mechanikai szilárdságot, valamint védelmet.

⚠ A kötéseket nem szabad forrasztással készíteni.”

MEGJEGYZÉS: „Minden villamos csatlakozásnak legyen kielégítő hőkapacitása és mechanikai
szilárdsága, hogy ellenálljon bármilyen áram-idő kombinációnak, amely előfordulhat a vezetőben vagy
vezetékben/burkolatban a legnagyobb keresztmetszetek esetén.”

A kötések hozzáférhetősége (543.3.2.) – az A1 által átírt szakasz

Az A1:2023 három ponton változtatott ezen a szakaszon. A hatályos szöveg:

„A védővezetők kötései legyenek hozzáférhetők a következők kivételével:
- kiöntött kötések;
- olyan burkolatokon belüli kötések, amelyeket csak rongálással lehet bontani;
- fém védőcsövekben és síncsatornás rendszerekben lévő kötések;
- a szerkezet részét képező, a vonatkozó szabványoknak megfelelő kötések, például az 543.2.2.
szakasz szerinti kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések;
- hegesztéssel vagy keményforrasztással készült kötések;
- sajtolószerszámmal készített kötések.”

⛔⛔ A kapcsolóelem tilalma (543.3.3.)

„A védővezetőbe nem szabad kapcsolóeszközt beépíteni, de vizsgálati célra szerszámmal bontható
kötéseket be szabad iktatni.”

Ez a fejezet talán legfontosabb egymondatos tilalma. Következményei:

• nincs kismegszakító, szakaszoló, kapcsoló, biztosító a védővezetőben;
• nincs dugaszolható, húzással bontható elem a PE-ben;
• a négypólusú kismegszakító és áram-védőkapcsoló a három fázist és a nullát kapcsolja, a
  PE-t soha;
• ami megengedett: a fő földelősínen és a vizsgálati pontokon a csavaros, szerszámmal bontható
  kötés – éppen ezt írja elő a MET-re az 542.4.2. is.

Az 543.3.4. szakasz egy további, gyakran figyelmen kívül hagyott tiltást ad:

„A földelés folyamatos villamos ellenőrzése esetén az erre a célra használt eszközöket (pl.
működtetőérzékelőket, tekercseket, áramtranszformátorokat) nem szabad a védővezetőbe sorosan
beiktatni.”

Vagyis a földelésfelügyeleti eszköz sem szakíthatja meg a védővezetőt: a mérőeszközt párhuzamosan,
nem sorosan kell csatlakoztatni.

Végül az 543.3.5.: „Villamos szerkezetek teste nem lehet más villamos szerkezet védővezetőjének
része” – az 543.2.2. szerinti (fémburkolatos, három feltételt teljesítő) esetek kivételével. Magyarul:
nem szabad készülékházon „átfűzni” a PE-t, mintha az a következő gép földelővezetéke lenne.

35.10 ⭐ PEN-, PEL- és PEM-vezető (543.4.)

Három vezető, egy elv

A 543.4. szakasz bevezető megjegyzése adja meg a kulcsot:

„Mivel ezek a vezetők két feladatot látnak el, mint PE- és vagy mint N-, L-, illetve M-vezetők,
ezért az adott feladatokra vonatkozó összes követelményt figyelembe kell venni.”

⭐ A legkisebb keresztmetszet és a felhasználás korlátja (543.4.1.)

„PEN-, PEL- vagy PEM-vezetőt csak a rögzített villamos berendezésekben szabad használni, és
mechanikai okokból a keresztmetszetük réz esetén legalább 10 mm², és alumíniumvezető esetén
legalább 16 mm² legyen.”

Két megjegyzés tartozik hozzá, mindkettő fontos:

1. „EMC-okokból a PEN-vezetőt nem ajánlatos a villamos berendezés táppontja után létrehozni.”
2. „Az IEC 60079-14 robbanóképes közegben nem engedi meg a PEN-, PEL- vagy PEM-vezető
   használatát.”

Szigetelés és fémburkolatok (543.4.2.)

„A PEN-, PEL- vagy PEM-vezető a fázisvezető névleges feszültségére legyen szigetelve.**

⚠ A kábel- és vezetékrendszerek fémes burkolatait nem szabad PEN-, PEL- vagy PEM-vezetőként
használni, kivéve az IEC 60439-2 szerinti síncsatornás rendszerek és az EN 61534-1 szerinti
áramvezető sínrendszerek esetét.”

⭐⭐ A szétválasztás visszafordíthatatlansága (543.4.3.)

„Ha a villamos berendezés valamely pontjától kiindulva a nulla/középponti/fázis és a védelmi
funkciót külön vezető látja el, akkor a nulla-/közép-/fázisvezetőt nem szabad a berendezés
semmilyen más földelt részével összekötni. Azonban a PEN-, PEL- vagy PEM-vezetőből kiindulva
egynél több nulla-/közép-/fázisvezető és egynél több védővezető is kialakítható.

Hacsak nincs a PEN-, PEL- vagy PEM-vezetők csatlakoztatására szánt speciális csatlakozókapocs vagy
-sín, a PEN-, PEL- vagy PEM-vezetőt a védővezetők számára biztosított kapcsokhoz vagy sínekhez kell
csatlakoztatni.”

Ez a szabály a TN-C-S rendszer szétválasztási pontjának alaptörvénye (lásd 33.4): ha egyszer
szétvált, nem szabad újra összekötni. A szabvány három megengedett kialakítást mutat be az 54.1.
ábrán:

Végül az 543.4.4.: „Az idegen vezetőképes részeket nem szabad PEN-, PEL- vagy PEM-vezetőként
használni.” Vagyis a fém csővezeték, szerkezeti elem stb. sem védővezetőnek, sem PEN-nek nem
használható.

35.11 ⭐ Nagy szivárgóáramú berendezések megerősített védővezetője (543.6–543.7.)

A 10 mA-es határ (543.6.)

„A védőföldelő-vezetőt normál üzemi feltételek esetén nem ajánlatos áramvezető útként használni
(pl. EMC-okokból használt szűrők csatlakoztatására). Ha normál üzemi feltételek esetén az áram
meghaladja a 10 mA-t, akkor megerősített védőföldelő-vezetőt kell használni.”

MEGJEGYZÉS: „A pl. vezetékek vagy motorok által okozott kapacitív szivárgóáramokat ajánlatos
csökkenteni a berendezés vagy a szerkezet kialakításával.”

Honnan jön ez a 10 mA-nél nagyobb, üzemszerű védővezető-áram? Néhány tipikus forrás:

• frekvenciaváltós hajtások EMC-szűrője és a hosszú árnyékolt motorkábel kapacitása (25. fejezet);
• kapcsolóüzemű tápegységek nagy számban, egy áramkörön (informatikai szekrény, szerverterem);
• szünetmentes tápegységek (UPS) és PV-inverterek bemeneti szűrői;
• nagy teljesítményű orvosi és laboratóriumi berendezések.

⭐ Az 543.7. szakasz két megoldása

„Állandó csatlakoztatásra tervezett fogyasztókészülékek esetében, ha a védőföldelő-vezető árama
meghaladja a 10 mA-t, akkor a következőket kell alkalmazni:”

1. MEGJEGYZÉS: „Az 543.4. szakasz szerinti PEN-, PEL- vagy PEM-vezető megfelel ennek a
   követelménynek.”
2. MEGJEGYZÉS: „A TN-C rendszerekben, amelyekben a nulla- és a védővezető egy vezetőben van
   egyesítve (PEN-vezető) egészen a készülék csatlakozókapcsáig, a védővezető-áramot terhelőáramként
   lehet kezelni.”
3. MEGJEGYZÉS: „A normálesetben nagy védővezető-áramokkal rendelkező fogyasztókészülékek nem
   összeférhetőek lehetnek az áram-védőkapcsolókat tartalmazó berendezésekkel.”

35.12 ⭐⭐ Védőösszekötő-vezetők (544.)

A fejezet szerkezete

A 2012-es kiadás a 544. Védőösszekötő-vezetők fejezettel zárul, két alszakasszal:

• 544.1. Védőösszekötő-vezetők a fő földelőkapocshoz való csatlakoztatásra – ez a „fő EPH”
  utóda;
• 544.2. Védőösszekötő-vezetők a kiegészítő összekötéshez – ez a „kiegészítő EPH” utóda.

⭐ A) A fő védőösszekötő-vezető (544.1.1.)

„A fő földelőkapocshoz való csatlakoztatáshoz használt védőösszekötő-vezető keresztmetszete nem
lehet kisebb, mint a berendezésben lévő legnagyobb védőföldelő-vezető keresztmetszetének a fele, és
nem lehet kisebb, mint
- réz esetén 6 mm², vagy
- alumínium esetén 16 mm², vagy
- acél esetén 50 mm².

A fő földelőkapocshoz való csatlakoztatáshoz használt védőösszekötő-vezetők esetében nem
szükséges, hogy keresztmetszetük Cu esetén 25 mm²-nél vagy más anyagok esetében azzal ekvivalens
keresztmetszetnél nagyobb legyen.”

Három szabály egyszerre – mindhármat alkalmazni kell:

A számítás menete tehát: kiszámoljuk a felét → összevetjük az alsó korláttal (a nagyobb nyer) →
összevetjük a felső korláttal (ott a kisebb nyer) → felkerekítünk a legközelebbi szabványos méretre.

Kidolgozott példa 35.4 - A fo vedoosszekoto-vezeto meretezese
                         csaladi hazra

Feladat: Egy csaladi haz betaplalasa 4 x 25 mm2 Cu kabellel
         tortenik, TN-C-S rendszerben, a szetvalasztas a
         merohelyi elosztoban. Az epuletben a legnagyobb
         keresztmetszetu vedofoldelo-vezetot ez a betaplalas
         hatarozza meg.
         Mekkora legyen a fo vedoosszekoto-vezeto, amellyel a
         hidegvizvezeteket, a gazvezeteket (a szigetelo
         kozdarab utan), a futesi rendszert es a legtechnikat
         a fo foldelokapocsra kotjuk?

1. lepes - a legnagyobb vedofoldelo-vezeto meghatarozasa
   A betaplalo fazisvezeto: S = 25 mm2 Cu.
   Az 54.2. tablazat szerint 16 < S <= 35, tehat
         S_PE,max = 16 mm2 Cu

2. lepes - az aranyszabaly (544.1.1.)
         S = S_PE,max / 2 = 16 / 2 = 8 mm2 Cu

3. lepes - az abszolut also korlat
         6 mm2 Cu    ->  8 > 6, tehat az aranyszabaly a szigorubb

4. lepes - a felso korlat
         25 mm2 Cu   ->  8 < 25, tehat nem korlatoz

5. lepes - szabvanyos meretre kerekites
         8 mm2 nem szabvanyos ->  S = 10 mm2 Cu

EREDMENY:  a fo vedoosszekoto-vezeto 10 mm2 Cu

Mi lenne, ha a betaplalas nagyobb volna?

  betaplalas    S_PE,max     fele      also    felso   valasztott
  4 x 10 mm2    10 mm2      5 mm2      6 mm2    -       6 mm2
  4 x 25 mm2    16 mm2      8 mm2       -       -      10 mm2
  4 x 50 mm2    25 mm2     12,5 mm2     -       -      16 mm2
  4 x 95 mm2    50 mm2     25 mm2       -      25 mm2  25 mm2
  4 x 150 mm2   95 mm2*    47,5 mm2     -      25 mm2  25 mm2

  * 150/2 = 75 mm2, a legkozelebbi nagyobb szabvanyos meret 95 mm2

Tanulsag:
1. Az elso sorban az ALSO korlat gyoz (5 < 6), az utolso ketto-
   ben a FELSO (47,5 > 25). Kozepen tisztan az aranyszabaly
   ervenyesul. Mindharmat vegig kell nezni.
2. A felso korlat miatt a fo vedoosszekoto-vezeto rezbol
   SOHA nem kell 25 mm2-nel nagyobb legyen. Ez a gyakorlatban
   nagyon kenyelmes: a legnagyobb tarsashazi betaplalasnal is
   eleg a 25 mm2 Cu.
3. A gyakorlatban a lakoepuletek tulnyomo tobbsegeben
   6 ... 16 mm2 Cu adodik. A "mindenhova 6 mm2" rutin tehat
   NEM mindig helyes: 4 x 25 mm2-es betaplalasnal mar
   10 mm2 kell.

⭐ B) A kiegészítő védőösszekötő-vezető (544.2.)

Itt a szabvány más nyelvet beszél, és ezt ki kell mondani:

544.2.1. „Két villamos testet összekötő védőösszekötő-vezető vezetőképessége ne legyen
kisebb, mint a testekhez csatlakozó legkisebb védővezető vezetőképessége.”

544.2.2. „A testeket az idegen vezetőképes részekhez kötő védőösszekötő-vezető vezetőképessége
ne legyen kisebb, mint a megfelelő védővezető vezetőképességének a fele.”

544.2.3. „A kiegészítő összekötéshez használt védőösszekötő-vezetők, és a két idegen
vezetőképes rész közötti összekötő vezetők legkisebb keresztmetszete feleljen meg az 543.1.3.
szakasznak.”

Kidolgozott példa 35.5 - Kiegeszito vedoosszekoto-vezeto egy
                         furdoszobaban

Feladat: Egy furdoszobaban kiegeszito vedo egyenpotencialu
         osszekotest kell letesiteni (MSZ HD 60364-7-701,
         701.415.2. - lasd 34.6). A helyisegben:
           - egy villamos vizmelegito (test), a tapkabele
             3 x 2,5 mm2 Cu, tehat a PE-je 2,5 mm2 Cu;
           - a furdoszobai dugaszoloaljzatok korenek PE-je
             1,5 mm2 Cu;
           - fem hidegviz- es melegvizcso (idegen vezetokepes
             resz);
           - fem szennyvizcso (idegen vezetokepes resz).
         Mekkora keresztmetszettel keszuljenek az osszekotesek?

a) A vizmelegito teste <-> a dugaszoloaljzat-kor egyik teste
   (test <-> test, 544.2.1.):
   A ket testhez csatlakozo vedovezetok: 2,5 mm2 es 1,5 mm2.
   A LEGKISEBB: 1,5 mm2 Cu.
   -> az osszekoto vezeto vezetokepessege >= 1,5 mm2 Cu-e.
   DE: a 544.2.3. szerint az abszolut minimum is teljesuljon,
   es ez a vezeto NEM resze semmilyen kabelnek:
       mechanikai vedelemmel (vedocsoben):  2,5 mm2 Cu
       mechanikai vedelem nelkul:           4   mm2 Cu
   -> a szigorubb dont:  falon kivul 4 mm2 Cu, vedocsoben
      2,5 mm2 Cu.

b) A vizmelegito teste <-> a fem hidegvizcso
   (test <-> idegen vezetokepes resz, 544.2.2.):
   A megfelelo vedovezeto: a vizmelegito PE-je, 2,5 mm2 Cu.
   Ennek a FELE:  2,5 / 2 = 1,25 mm2 Cu-nek megfelelo
   vezetokepesseg.
   DE az abszolut minimum (544.2.3. -> 543.1.3.) itt is all:
   -> falon kivul 4 mm2 Cu, vedocsoben 2,5 mm2 Cu.

c) A fem hidegvizcso <-> a fem szennyvizcso
   (idegen <-> idegen, 544.2.3.):
   Itt nincs aranyszabaly, csak az abszolut minimum:
   -> falon kivul 4 mm2 Cu, vedocsoben 2,5 mm2 Cu.

EREDMENY: mindharom esetben az ABSZOLUT MINIMUM a mertekado.
A gyakorlatban ezert szerelik a furdoszobai kiegeszito
osszekoteseket egysegesen 4 mm2 Cu vezetovel (falon kivul,
szabadon vezetve) vagy 2,5 mm2 Cu-vel (vedocsoben).

Tanulsag:
1. Kis keresztmetszetu vegaramkoroknel az aranyszabalyok
   szinte mindig KISEBB erteket adnak, mint az abszolut
   minimum - tehat az abszolut minimum dont. Ez a lakassagi
   gyakorlat 2,5/4 mm2-es rutinjanak a szabvanyi alapja.
2. Nagy keresztmetszeteknel ez megfordul: ha peldaul egy
   ipari gep PE-je 35 mm2 Cu, akkor a test <-> idegen
   osszekotesre 35/2 = 17,5 mm2 -> 25 mm2 Cu kell, es a
   4 mm2-es rutin sulyos alulmeretezes volna.
3. ⚠ A 34.6 alfejezetben tanult VILLAMOS feltetel
   (R <= 50 V / I_a) ettol FUGGETLENUL is teljesulnie kell.
   A keresztmetszet a termikus es mechanikai szempontot fedi
   le, az ellenallas-feltetel a vedelem mukodeset. Mindketto
   kell.

35.13 ⭐ Üzemi földelés IKT-berendezéseknél (545., az A1:2023 szerint)

Egy teljesen új fejezet a szabványban

Az A1:2023 módosítás rendelkezése egyszerű: „Az 544. fejezet után a következő új 545. fejezetet
kell beilleszteni.” A fejezet teljes címe:

„545. Üzemi földelés és üzemi egyenpotenciálra hozó összekötés az információs és kommunikációs
technológiai (IKT-) berendezések és rendszerek esetében”

Szerkezete: 545.1. üzemi egyenpotenciálra hozó összekötés (545.1.1.–545.1.5.), 545.2. fő üzemi
földelőkapocs (MFET), 545.3. egyenpotenciálra hozó összekötő gyűrűvezetők.

Miért került be? – az alkalmazási terület bővülése (541.1.)

Az A1 az alkalmazási területet is kibővítette:

„Ez a dokumentum tartalmazza az információs és kommunikációs technológiák (IKT) földelésére és
egyenpotenciálra hozó összekötésére vonatkozó követelményeket is, amelyek célja:
- a villamos veszélyek kockázatának csökkentése az eszközök és az információs és kommunikációs
technológiai vezetékek megfelelő működése érdekében;
- a távközlési rendszerek számára megbízható referencia-jelsík biztosítása, amely az
ISO/IEC 30129-nek megfelelően javíthatja az elektromágneses interferenciával (EMI) szembeni
ellenállást.”

A szabvány által felsorolt IKT-példák közvetlenül kötik a témát az épületvillamosság és a
vagyonvédelem gyakorlatához:

• egyenáramú hálózatok, amelyek egy épületen belüli IKT-berendezések áramellátását biztosítják;
• csillag topológiájú magán-telefonközpontok (PABX);
• helyi hálózatok (LAN);
• tűz- és behatolásjelző kommunikációs rendszerek;
• épületautomatizálási rendszerek, pl. közvetlen digitális vezérlőrendszerek (DDC);
• számítógépes gyártást (CAM) és egyéb számítógépes szolgáltatásokat támogató rendszerek;
• műsorszóró és kommunikációs technológia.

545.1.1. Miből áll az üzemi rendszer, és mikor kell külön MFET?

Az üzemi egyenpotenciálra hozó összekötő rendszer elemei: üzemi földelővezető(k) (541.3.13.),
üzemi összekötő vezető(k) (541.3.19.) és a fő üzemi földelőkapocs, MFET (541.3.14.).

A „különálló üzemi rendszer” három feltétele. Ha az üzemi rendszer helyileg nincs
csatlakoztatva a védő egyenpotenciálra hozó rendszerhez, akkor az üzemi összekötő vezetők legyenek:

1. szigeteltek, és
2. a védővezetőtől elkülönítve elhelyezve, és
3. csak egyszer csatlakoztatva a fő földelőkapocshoz (MET).

MEGJEGYZÉS: „Az üzemi összekötő vezetők szigeteltek, mert bizonyos körülmények között veszélyes
potenciált érhetnek el.”

Mikor kell MFET?

„Ha a villamos berendezésben több üzemi összekötő vezető található, akkor e vezetők könnyű
csatlakoztatása érdekében külön fő üzemi földelőkapcsot (MFET) kell felszerelni. A fő üzemi
földelőkapcsot csak egyszer szabad a fő földelőkapocshoz csatlakoztatni.”

A keresztmetszet megválasztásának elve:

„Minden üzemi összekötő vezető vagy üzemi földelővezető keresztmetszetét úgy kell megválasztani,
hogy képes legyen a várható üzemi áram által okozott összes mechanikai és hőterhelésnek ellenállni.
Ezt az áramot a gyártó utasításai szerint, illetve az IKT-berendezés vagy az IKT-rendszer
figyelembevételével végzett méréssel kell meghatározni.”

A sorrend tehát: ① a gyártó előírása → ② ha nincs, mérés → ③ ha ez sem áll rendelkezésre,
akkor az 545.1.2. szerinti minimumok.

⭐ 545.1.2. A minimális keresztmetszetek

„Előírások hiányában, például ha a berendezés gyártója nem határoz meg követelményeket, az üzemi
földelővezetők és üzemi összekötő vezetők esetében a következő minimális keresztmetszetet kell
alkalmazni:”

MEGJEGYZÉS: „Elektromágneses összeférhetőségi okokból nagyobb keresztmetszeteket is elő lehet
írni.”

⭐⭐ 545.1.3. Azonosítás – a rózsaszín jelölés

Ez az A1 egyik legkevésbé ismert, de vizsgán jól kérdezhető újdonsága. Az azonosítást az
IEC 60445 (az ember–gép kapcsolat, a megjelölés és az azonosítás alapelvei) szerint kell
elvégezni. A lehetőségek vagylagosak:

MEGJEGYZÉS: „Az alfanumerikus jelölés és a színjelölés megfelel az IEC 60445-nek.”

545.1.5. A kombinált védő- és üzemi összekötő vezető

„Ha kombinált védő- és üzemi összekötő vezetőt használnak, annak meg kell felelnie a
védőösszekötő vezetőre vonatkozó összes követelménynek. A kombinált védő- és üzemi összekötő
vezetőt a ZÖLD-SÁRGA kettős színkombinációval kell azonosítani.”

Ez ugyanaz az elv, mint a PEN-vezetőnél: ha egy vezető kettős funkciót lát el, akkor a szigorúbb
(védő) követelményrendszer vonatkozik rá teljes egészében – és a jelölése is a védő funkcióét követi.

Összefoglaló jelöléstáblázat:

545.1.4. Az üzemi összekötő vezetők folytonossága

„Az 543.3. szakaszban meghatározott követelmények, az 543.3.5. szakasz kivételével, az üzemi
összekötésre is vonatkoznak.”

„Ha egy szerkezet egy része eltávolítható, a villamos berendezés fennmaradó részének üzemi
összekötő vezetőjét nem szabad leválasztani.”

Az első mondat azt jelenti, hogy az üzemi összekötő vezetőkre ugyanaz a folytonossági,
hozzáférhetőségi, mechanikai és korróziós védelmi követelményrendszer érvényes, mint a védővezetőkre.
A második mondat gyakorlati követelmény: ha egy készüléket vagy szekrényrészt kiszerelnek, a többi
eszköz üzemi összekötése nem szakadhat meg – tehát nem szabad úgy „láncba fűzni” a vezetőket, hogy egy
elem kivétele megszakítja a láncot. Ugyanaz az elv, mint a védővezetőnél a dugaszolóaljzat-lánc
átkötésénél.

545.2. A fő üzemi földelőkapocs (MFET)

Az MFET-hez a következőket kell csatlakoztatni, ha vannak: üzemi földelővezetők és üzemi
összekötő vezetők.

„A fő üzemi földelőkapocs (MFET) és a fő földelőkapocs (MET) egyesíthető, az 542.4. szakaszban
meghatározottak szerint.”

545.3. Az egyenpotenciálra hozó összekötő gyűrűvezető (EPH-gyűrű)

„A fő földelőkapocs (az 542.4. szakasz szerinti MET és/vagy az 548.2. szakasz szerinti MFET¹)
gyűrűs (zárt hurkú) vezetőként is kialakítható, hogy az információs és kommunikációs technológiai
(IKT-) berendezések rendszerei a legrövidebb csatlakoztatással beépíthetők legyenek az
egyenpotenciálra hozó összekötő rendszerbe.”

Hozzáférhetőség: „Az egyenpotenciálra hozó összekötő gyűrűvezetőnek könnyen hozzáférhetőnek
kell lennie minden olyan helyen, ahol csatlakoztatásra lehet szükség.”

⭐ A gyűrűvezető keresztmetszete. Ha védőösszekötésre is használják, akkor vagy az 544.
fejezet szerinti (védő EPH) követelménynek feleljen meg, vagy:

35.14 A védelmi, az üzemi és a villámvédelmi földelés kombinálása (543.5.)

A közös földelőrendszer elve

Az 543.5. szakasz (Kombinált védőföldelő- és üzemiföldelő-vezetők):

„A kombinált, védelmi és üzemi célú földelővezetők feleljenek meg a védővezetőre vonatkozó
követelményeknek. Ezenkívül meg kell felelniük a vonatkozó üzemi követelményeknek is.

Az információtechnológiai tápegységek PEL vagy PEM egyenáramú visszavezetője elláthatja a
kombinált üzemi földelés és védővezető feladatát is.”

Ez az egész fejezet negyedik alapelvének kimondása – az első az 542.1.1. („a védelmi célú
követelményeket mindig előnyben kell részesíteni”) volt:

A villámvédelmi kapcsolat

Az 542.2.1. szakasz utolsó mondatát az A1 frissítette:

Két érdemi változás történt:

1. A hivatkozott villámvédelmi szabvány frissült: az EN 62305-3:2006 helyett az IEC 62305-3:2010,
   amelynek európai megfelelője az EN 62305-3:2011, magyarul MSZ EN 62305-3.
2. A megfogalmazás pontosabb lett: nem „alkalmazása esetén”, hanem „ahol … szükséges” – vagyis
   ha a villámvédelmi kockázatelemzés LPS-t ír elő, akkor a földelő méretezésére a villámvédelmi
   szabvány földelőrendszerről szóló 5.4. szakasza is érvényes, a kisfeszültségű követelményekkel
   együtt („ugyanúgy érvényes”).

A B54.1. ábra jelmagyarázata ugyanide mutat: „Villámvédelmi berendezés alkalmazása esetén a
kiegészítő követelmények az IEC 62305-3 6.1. és 6.2. szakaszában találhatók.”

35.15 Szerelési gyakorlat

Ez az alfejezet a fejezet szabványi követelményeit kivitelezési ellenőrzőlistává fordítja le.

A) Kötések és csatlakozások

B) Korrózióvédelem

• a földelőt a legnedvesebb talajrétegbe, szeméttelepektől és vegyi szennyeződéstől távol (D3.1.);
• különböző fémek kötése nem érintkezhet a talajjal (D3.1.);
• acélföldelő nem vezethető közvetlenül a betonalapozásból a talajba – kivéve a rozsdamentes acélt
  vagy az előre kialakított nedvességvédelmet; a horganyzott bevonat, illetve az utólagos festés nem
  elegendő (C4.);
• a tűzihorganyzású acél anyagú kötést nem szabad a talajba ágyazni, ha az az alapozásföldelőhöz
  csatlakozó külső vezetőn van (542.2.5.);
• a függőleges földelőkön vastagabb a védőbevonat, mint a vízszinteseken, mert a beágyazáskor
  nagyobb a mechanikai igénybevétel (54.1. táblázat 2. MEGJEGYZÉS).

C) A földelő fektetése

• a beágyazási mélységet a fagy és a kiszáradás hatásának minimalizálásához kell választani
  (542.2.4.); a fagyott réteg helyenként 1 m, a kiszáradás hatása 2 m mélységig terjedhet (D1.);
• fagy- vagy kiszáradásveszélynél a függőleges földelő hosszát 1–2 m-rel meg kell növelni (D3.2.);
• az árkot nedvességtartó földdel kell visszatemetni, kővel, salakkal nem (D3.2.);
• több függőleges földelő párhuzamos kapcsolásánál a távolság legalább a hosszúságukkal egyenlő
  legyen (D3.2.);
• betonba ágyazott földelőnél a betontakarás ≥ 5 cm, a szalag élére állítva, a betonvasaláshoz
  legalább 2 m-enként rögzítve (C3.2.);
• a betonozás előtt az elrendezést szakképzett személynek át kell tekintenie és dokumentálnia
  kell – leírással, tervrajzzal, fotókkal (C5.1.).

D) A vizsgáló összekötő és a mérhetőség

A mérhetőség kivitelezési kérdés, nem csak felülvizsgálói. Három hely, ahol gondoskodni kell róla:

1. a fő földelőkapcson: minden vezető külön-külön, szerszámmal bontható – a bontóeszköz „megfelelően
   kombinálható a fő földelőkapoccsal vagy -sínnel, lehetővé téve a földelő ellenállásának mérését”
   (542.4.2.);
2. a függőleges földelőnél: olyan eszközök használhatók, amelyek „lehetővé teszik a csatlakozás
   ellenőrzését és a függőleges rúd cseréjét” (542.3.2. MEGJEGYZÉS) – a gyakorlatban a földelőakna;
3. az alapozásföldelő csatlakozófülénél: „a csatlakozási pontnál a csatlakozófül karbantartási és
   mérési célokból legyen hozzáférhető” (C3.3.).

E) Jelölés és dokumentáció

A dokumentációba tartozik az alapozásföldelő betonozás előtti felmérése (C5.1., és az MSZ 18014:2019
7.2. szakasza szerint), a földelőrendszer kialakításának rajza, a földelési ellenállás mérési
jegyzőkönyve és a MET-re kötött vezetők listája.

F) ⭐⭐ Alapozásföldelő – ellenőrzőlista a betonozás előttre (MSZ 18014:2019)

Ez a lista azt gyűjti egybe, amit a 35.4 alfejezetben az MSZ 18014:2019-ről tanultunk. Végig kell
menni rajta a betonozás megkezdése előtt, mert utána egyik pont sem javítható.

35.16 ⚠ Tipikus hibák

Ellenőrző kérdések

1. Sorolja fel a földelés négy célját, és mondja meg mindegyikről, mi történik, ha a földelés
   megszakad! Mi a „megszakítási próba”?
2. Idézze az 542.1.1. szakasz kulcsmondatát a védelmi és az üzemi cél viszonyáról, és magyarázza meg,
   miért ez a fejezet első alaptétele!
3. ⭐⭐ Melyik három szakkifejezés tartalma változott meg a nemzeti előszó szerint? Adja meg mindhárom
   régi és új nevét a szakaszszámmal együtt!
4. Miért gyűjtőfogalom a „védővezető”, és mely vezetőtípusok tartoznak alá? Igaz-e, hogy minden
   védőösszekötő-vezető védővezető?
5. Rajzolja fel a földelőberendezés felépítését a földelőtől a kiegészítő védőösszekötő-vezetőig!
   Melyik elemhez melyik szakaszszám tartozik?
6. Sorolja fel, mit kell a fő földelőkapocsra kötni (542.4.1.), és mi a leválaszthatóság követelménye
   (542.4.2.)! Miért nem kapcsoló ez a bontható kötés?
7. Milyen földelőket sorol fel az 542.2.3. szakasz? Melyeket tiltja az 542.2.6. és az 542.2.7.?
8. Hogyan kell olvasni az 54.1. táblázat zárójeles és zárójel nélküli értékeit? Mondjon rá egy
   példát!
9. ⚠ Miért tilos az alumínium földelővezetőként, és hol használható mégis az alumínium ebben a
   fejezetben?
10. Adja meg a földelővezető legkisebb keresztmetszetét rézre és acélra, általános esetben és akkor
    is, ha villámvédelmi berendezés csatlakozik a földelőhöz!
11. ⭐⭐ Írja fel az 54.2. táblázat három sorát! Mi a teendő, ha a védővezető anyaga eltér a
    fázisvezetőétől?
12. ⭐⭐ Írja fel az adiabatikus képletet, értelmezze mind a négy mennyiséget, és mondja meg a
    használat időbeli korlátját! Mit kell tenni, ha nem szabványos méret jön ki?
13. Melyik k-táblázatot használná (a) a többerű kábel zöld-sárga erére, (b) a külön húzott,
    kötegeletlen PE-vezetőre, (c) a kábel páncélzatára, (d) a csupasz rézsínre? Miért kisebb a k az
    (a) esetben?
14. Melyek az 543.1.3. abszolút minimumai, és mikor tekinthető egy védővezető mechanikailag
    védettnek?
15. ⭐ Sorolja fel az 543.2.3. hét tiltását! Melyik közülük Magyarországon tilos, de más országokban
    megengedett, és miért fontos ez?
16. ⚠ Miért nem szabad forrasztással készíteni a védővezető kötéseit? Melyik kötésfajták mentesülnek
    a hozzáférhetőségi követelmény alól?
17. ⭐ Adja meg a PEN-, PEL- és PEM-vezető legkisebb keresztmetszetét, és sorolja fel, hol nem szabad
    PEN-t alkalmazni!
18. Mit kell tenni, ha egy állandó csatlakoztatású készülék üzemszerű védővezető-árama meghaladja a
    10 mA-t? Adja meg mindkét megengedett megoldást!
19. ⭐⭐ Méretezze a fő védőösszekötő-vezetőt, ha a berendezés legnagyobb védőföldelő-vezetője
    50 mm² Cu! Melyik korlát lesz mértékadó?
20. ⭐ Miért „vezetőképességet” ír elő a 544.2. szakasz, nem keresztmetszetet? Mit jelent ez a
    gyakorlatban?
21. Milyen jelöléssel kell azonosítani az üzemi földelővezetőt és az üzemi összekötő vezetőt? Melyik
    szín tilos, és melyik kötelező a kombinált vezetőn?
22. Mekkora legyen az EPH-gyűrű keresztmetszete, és hány ponton szabad az MFET-et a MET-hez
    csatlakoztatni? Miért?

Tudáspróba

1. ⭐⭐ Mi lett a szabvány szerint a „PE-vezető” hivatalos magyar elnevezése?
a) védőösszekötő-vezető b) védőföldelő-vezető c) földelővezető d) EPH-vezető

2. ⭐⭐ Melyik elnevezés szűnt meg az MSZ HD 60364-5-54 szerint?
a) védővezető b) fő földelőkapocs c) EPH-vezető d) idegen vezetőképes rész

3. Mekkora a földelővezető legkisebb keresztmetszete rézből, ha villámvédelmi berendezés
csatlakozik a földelőhöz?
a) 6 mm² b) 10 mm² c) 16 mm² d) 25 mm²

4. ⚠ Melyik állítás igaz az alumíniumra?
a) földelővezetőként korlátlanul használható
b) földelővezetőként tilos, védővezetőként 16 mm²-től használható
c) csak betonba ágyazva használható
d) az 54.1. táblázat 25 mm²-t ír elő rá

5. ⭐ 70 mm² keresztmetszetű réz fázisvezetőhöz mekkora réz védővezető tartozik az 54.2. táblázat
szerint?
a) 16 mm² b) 25 mm² c) 35 mm² d) 70 mm²

6. ⭐⭐ Melyik képlet a védővezető adiabatikus méretezésének képlete?
a) S = I · t / k b) S = √(I²·t) / k c) S = k · √(I²·t) d) S = I² · t · k

7. Mekkora a kábellel együtt nem vezetett, mechanikai védelem nélküli réz védővezető legkisebb
keresztmetszete?
a) 1,5 mm² b) 2,5 mm² c) 4 mm² d) 6 mm²

8. ⭐⭐ Használható-e Magyarországon a kábeltálca védővezetőként?
a) igen, ha folytonos b) igen, ha a keresztmetszete elegendő
c) nem, mert a törzsszöveg tiltja, és nincs magyar nemzeti eltérés
d) csak ipari környezetben

9. ⚠ Mit tilos beépíteni a védővezetőbe az 543.3.3. szakasz szerint?
a) szerszámmal bontható vizsgálati kötést b) kapcsolóeszközt
c) sajtolt kötést d) csavaros kötést

10. Mekkora a PEN-vezető legkisebb keresztmetszete rézből, illetve alumíniumból?
a) 6 és 10 mm² b) 10 és 16 mm² c) 16 és 25 mm² d) 25 és 35 mm²

11. ⭐ Mekkora legyen a fő védőösszekötő-vezető, ha a berendezés legnagyobb védőföldelő-vezetője
16 mm² réz?
a) 4 mm² b) 6 mm² c) 10 mm² d) 25 mm²

12. ⭐ Mennyi a fő védőösszekötő-vezető felső korlátja rézből?
a) 16 mm² b) 25 mm² c) 35 mm² d) nincs felső korlát

13. ⭐⭐ Milyen színnel nem szabad jelölni az üzemi összekötő vezetőt?
a) rózsaszínnel b) kékkel c) zöld-sárgával d) barnával

14. Mekkora az egyenpotenciálra hozó összekötő gyűrűvezető legkisebb keresztmetszete rézből?
a) 6 mm² b) 10 mm² c) 16 mm² d) 50 mm²

15. ⚠ Melyik szabvány írja elő a 10 Ω-os földelési ellenállást?
a) az MSZ HD 60364-5-54 b) az MSZ EN 62305-3 és az MSZ 447:2019
c) az MSZ HD 60364-4-41 d) egyik sem, a 10 Ω szakmai hagyomány

16. Hány ponton szabad a fő üzemi földelőkapcsot (MFET) a fő földelőkapocshoz (MET) kötni?
a) minden szekrénynél egyszer b) legalább kettő c) pontosan egyszer d) tetszőleges számú ponton

Amit ez a fejezet még nem tartalmaz

⭐ Ami korábbi hiányból most bekerült: az MSZ 18014:2019 (Alapozásföldelők. Tervezés,
kivitelezés és dokumentáció) teljes gyakorlati tartalma – anyag és legkisebb méret, betonfedés,
kötéstávolság, kivezetések, szigetelt alapok, valamint a betonozás előtti dokumentálás és
folytonosságmérés – a 35.4 alfejezetben, kivitelezési ellenőrzőlistával a 35.15 F) pontban.
Mellette a vezetők és földelők termékkövetelménye (MSZ EN IEC 62561-2:2026): a
bevonatvastagságok és a tervezési minimum ↔ termékkövetelmény elhatárolása.

Egy ponton a fejezet továbbra is szándékosan hiányos, mert a rendelkezésre álló forrás nem tette
lehetővé a felelős közlést:

1. A magyar speciális nemzeti feltétel mérettáblázata (az A1:2023 ZB melléklete, az 542.2.1.
   szakaszhoz). A táblázat a nem alapozási földelők magyar minimális méreteit adja meg (anyag, a
   földelőelektróda típusa, átmérő, keresztmetszet, vastagság), de a számadatai a feldolgozott
   forrásból nem voltak megbízhatóan kiolvashatók. Emlékezetből vagy becslésből számot leírni
   tilos, ezért itt csak a biztosan igazolt tartalom szerepel: az MSZ 18014 kötelező volta
   alapozásföldelőnél, a hegesztett kötés, a korrózióvédelem és a legalább 50 mm-es varrathossz.
   A pontos méretek az A1:2023 eredeti szövegéből pótolhatók.

⚠ Ehhez kapcsolódó elhatárolás: az MSZ HD 60364-5-54 C mellékletének itt idézett adatai (5 cm
betontakarás, 2 m-enkénti rögzítés, 240 kg/m³ cementtartalom) az európai harmonizációs dokumentum
tájékoztató melléklete – a hazánkban mérvadó, normatív követelményeket az MSZ 18014:2019 adja,
a 35.4 alfejezet szerint.

Emellett három további terület tudatosan más fejezetben szerepel: a földelési ellenállás
mérése (37.11), a villámvédelmi földelőrendszer méretezése (36.9 és 36.16), valamint a
kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötés villamos feltétele és alkalmazási esetei (34.6).

Források