A 33. fejezetben megtanultuk, hogyan kapcsol le a védelem, ha a fázis a készülék fémházához ér. Ez a fejezet arról szól, mi történik akkor, ha ez a rendszer valamiért mégsem működik: ha elszakad a védővezető, ha valaki belenyúl a hibás lámpatestbe, vagy ha egy gyerek a nedves kezével megfogja a szabadba kivitt hosszabbítót. Erre való a kiegészítő védelem, és ennek a legfontosabb eszköze az áram-védőkapcsoló.
- 34.1 Hol tartunk? A védelmi módok és a kiegészítő védelem
- 34.2 Kettős vagy megerősített szigetelés a gyakorlatban
- 34.3 Villamos elválasztás; az elválasztó transzformátor
- 34.4 SELV és PELV a gyakorlatban
- 34.5 Üzemi törpefeszültség (FELV) és a felügyelt berendezés különleges módjai
- 34.6 ⭐ A kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötés (415.2.)
- 34.7 ⭐⭐ Az áram-védőkapcsoló működési elve: az összegáram-váltó
- 34.8 ⭐⭐ Az RCD típusai: AC, A, F, B, B+
- 34.9 ⭐ Névleges kioldóáram: 10, 30, 100, 300 és 500 mA
- 34.10 ⭐ Késleltetés és szelektivitás: az S és a G típus
- 34.11 ⭐ Az RCD kiválasztása, bekötése és próbája
- 34.12 ⚠ Tipikus hibák és a téves kioldás okai
- 34.13 Kombinált készülékek (RCBO) és az ívhiba-védelem (AFDD)
- Összefoglalás
- Ellenőrző kérdések
- Tudáspróba
- Források
34.1 Hol tartunk? A védelmi módok és a kiegészítő védelem
Az eddigiek összefoglalása
A 32. fejezet tisztázta a fogalmakat: az áramütés elleni védelem alapvédelemből (hogy a
feszültség alatt álló részekhez ne lehessen hozzáérni) és hibavédelemből (hogy egyszeres hiba
esetén se legyen veszélyes a megérinthető fémrész) áll, és e kettő fölé épülhet a kiegészítő
védelem. A 33. fejezet a négy megengedett védelmi mód közül a legfontosabbat, a táplálás
önműködő lekapcsolását dolgozta fel a TN-, TT- és IT-rendszerben.
Ebben a fejezetben három dolgot teszünk hozzá:
- röviden végigvesszük a többi védelmi módot – kettős vagy megerősített szigetelés, villamos
elválasztás, SELV és PELV, valamint a felügyelt berendezésben alkalmazható különleges megoldások
–, immár a kiválasztás és a kivitelezés szemszögéből (a szabvány követelményeinek részletes
felsorolása a 32. fejezetben van, azt nem ismételjük meg); - tárgyaljuk a kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötést (415.2.);
- és ami az egész fejezet gerince: az áram-védőkapcsolót (RCD) – az elvét, a felépítését, a
típusait, az érzékenységét, a késleltetését, a szelektivitását, a bekötését, a vizsgálatát és a
tipikus hibáit.
⚠ Két témát ez a fejezet szándékosan nem tárgyal.
- A földelés kivitelezését – a földelőtípusokat, a földelési ellenállást, a földelő- és
védővezetők keresztmetszetét, az EPH-rendszer szerelését – a 35. fejezet tartalmazza. Itt csak
addig megyünk el, ameddig a védelem működésének megértéséhez szükséges. - Az áram-védőkapcsoló műszeres vizsgálatát – a kioldóáram és a kioldási idő mérését, a
mérőműszert, a mérési sorrendet és a jegyzőkönyvet – a 37. fejezet tárgyalja. Ebben a
fejezetben a tesztgombról és a próba gyakoriságáról esik szó, a mérésről nem.
Miért kell a kiegészítő védelem?
A két gát – alapvédelem és hibavédelem – egyszeres hibára van méretezve. A valóság ennél
piszkosabb:
- a védővezető is elszakadhat, vagy soha nem is volt bekötve (régi, kétvezetős lakásszerelés);
- a lekapcsolási feltétel teljesülhet papíron, de a hosszú vezeték, a laza kötés vagy a korrodált
csatlakozás miatt a valóságban nem; - a felhasználó gondatlan: felnyitja a lámpatestet feszültség alatt, benyúl a kenyérpirítóba
villával, nedves kézzel dugja be a hosszabbítót; - a hiba nem is a berendezésben, hanem a hordozható készülékben vagy a sérült vezetékben van,
ahová a berendezés védelme nem lát el.
Ezekre a helyzetekre találták ki a kiegészítő védelmet. A szabvány szóhasználata pontos: a
kiegészítő védelem az alapvédelem és/vagy a hibavédelem meghibásodása, illetve a felhasználó
gondatlansága esetére szolgál (MSZ HD 60364-4-41, 415.1.1.).
⛔ A fejezet legfontosabb mondata (415.1.2.): „Az ilyen eszközök használata nem fogadható el a
védelem egyedüli módjaként, és nem teszi szükségtelenné a 411–414. fejezetekben előírt valamelyik
védelmi mód egyikének alkalmazását."
Magyarul: az áram-védőkapcsoló nem helyettesíti a védővezetőt és nem helyettesíti a
lekapcsolást. Ha nincs védővezető, a hibás készülék teste a fázisfeszültségen marad mindaddig,
amíg valaki hozzá nem ér – az áram-védőkapcsoló ilyenkor csak a már megkezdődött áramütést
szakítja meg. Ez az egyik legelterjedtebb szakmai tévhit, és mind a vizsgán, mind a valóságban
súlyos következménye van.
Az „egyéb" védelmi módok egy táblázatban
| Védelmi mód | Szabványhely | Alapvédelem | Hibavédelem | Hol találkozunk vele |
|---|---|---|---|---|
| A táplálás önműködő lekapcsolása | 411. | alapszigetelés, burkolat | védő EPH + lekapcsolás | mindenhol – ez az alapeset |
| Kettős vagy megerősített szigetelés | 412. | alapszigetelés | kiegészítő szigetelés | kéziszerszám, lámpatest, hálózati adapter |
| Villamos elválasztás (egy készülék) | 413. | alapszigetelés, burkolat | egyszerű elválasztás a földtől | javítóműhely, kazánban végzett munka |
| SELV / PELV törpefeszültség | 414. | a feszültség korlátozása | ugyanaz | LED-szalag, csengő, ipari jelzőáramkör |
| Üzemi törpefeszültség (FELV) | 411.7. | a primer feszültséghez méretezett szigetelés | a primer áramkör PE-jén át | vezérlőáramkör, ahol nincs védőelválasztás |
| Védőakadály, elérhetetlen elhelyezés | B melléklet | csak alapvédelem | – | szabadtéri állomás, ipari kezelőtér |
| A környezet elszigetelése | C1. | – | szigetelő padló és fal | vizsgálólabor, felügyelt berendezés |
| Földeletlen helyi EPH | C2. | – | minden fémrész azonos potenciálon | ritka, felügyelt berendezés |
| Villamos elválasztás több készülékhez | C3. | alapszigetelés | földeletlen helyi EPH-val | hajójavítás, felügyelt műhely |
34.2 Kettős vagy megerősített szigetelés a gyakorlatban
A II. érintésvédelmi osztályú szerkezetnél a hibavédelmet nem a lekapcsolás, hanem egy második
szigetelőréteg adja: az alapszigetelés fölé kerül a kiegészítő szigetelés, vagy a kettő szerepét
egyetlen, megerősített szigetelés veszi át. Jelképe a kettős négyzet (IEC 60417-5172), amelyet a
készülék adattábláján kell keresni. A követelmények részletes felsorolása a 32. fejezetben van; itt
azt nézzük meg, mire kell figyelni szerelés közben.
⚠ Három szabály, amelyet a gyakorlatban a leggyakrabban sértenek meg.
- 412.2.3.2. – A II. érintésvédelmi osztályú szerkezetet tápláló áramkörnek is tartalmaznia
kell a vezetékezés minden pontjához és mindegyik szerelvényéhez elvezetett, ott
csatlakozókapoccsal ellátott védővezetőt. Vagyis: a műanyag házas, kettős négyzettel jelölt
lámpatesthez is ki kell vezetni a zöld-sárga eret, akkor is, ha most nincs mihez kötni. Az indoka
a szabvány megjegyzésében szerepel: az üzemeltető később I. érintésvédelmi osztályú
szerkezetre cserélheti a lámpatestet. - 412.2.2.4. – A szigetelőburkolaton belüli vezetőképes részeket nem szabad a
védővezetőhöz kötni. Ez a fordítottja az előzőnek: kivezetni kell a PE-t, de bekötni a II.
osztályú készülék belsejébe nem szabad. - 412.1.2. – Ha egy teljes áramkör kizárólag erre a védelmi módra épül, igazolni kell, hogy
felügyelettel kizárt az utólagos, a hatékonyságot rontó változtatás. Ezért nem alkalmazható
olyan áramkörre, amely védőérintkezős csatlakozóaljzatot tartalmaz – oda ugyanis bárki bedughat
egy I. osztályú készüléket.
Vizsgatipp. A „II. osztályú lámpatesthez nem kell PE" mondat hibás, és a szóbeli
vizsgán szinte biztosan előkerül. A helyes válasz: a készüléknek nincs földelőkapcsa, de az
áramkörnek tartalmaznia kell a védővezetőt, kivezetve és kapocsra kötve (412.2.3.2.).
A kettős szigetelés az áram-védőkapcsolóval kombinálva is működik, és a gyakorlatban ez a
leggyakoribb: a lakás kétpólusú, 30 mA-es RCD-vel védett világítási körén II. osztályú lámpatestek
lógnak. A két megoldás nem zárja ki egymást: a 410.3.8. szakasz csak azt köti ki, hogy több védelmi
mód együttes alkalmazásakor az egyik leromlása nem gyengítheti a másikat.
34.3 Villamos elválasztás; az elválasztó transzformátor
Az elválasztott áramkört egy földeletlen, egyszerű elválasztású tápforrás – jellemzően
elválasztó (leválasztó) transzformátor – táplálja. Ha ebben az áramkörben testzárlat keletkezik,
nem záródik hurok a földön keresztül, ezért aki hozzáér a fémházhoz, nem kap áramütést. A
legfontosabb korlátok:
| Szabály | Szabványhely |
|---|---|
| egyetlen fogyasztókészülék táplálható róla | 413.1.2. |
| az elválasztott áramkör feszültsége legfeljebb 500 V | 413.3.2. |
| az áramkör egyetlen pontja sem köthető a földhöz, más áramkörhöz vagy a védővezetőhöz | 413.3.3. |
| az elválasztott áramkör testeit sem szabad más áramkör PE-jéhez vagy a földhöz kötni | 413.3.6. |
| a hajlékony vezeték sérülésnek kitett szakasza legyen látható | 413.3.4. |
Több készülék csak a C3. fejezet feltételei mellett, felügyelt berendezésben köthető egy
elválasztó transzformátorra: a testeket szigetelt, földeletlen egyenpotenciálra hozó vezetőnek
kell összekötnie (C3.4.), minden csatlakozóaljzatnak legyen erre a rendszerre kötött
védőérintkezője (C3.5.), és két, különböző polaritású vezetőről táplált egyidejű hiba esetén a
41.1. táblázat szerinti időn belül le kell kapcsolni (C3.7.). Ajánlás a méretre:
U [V] × L [m] ≤ 100 000, és L ≤ 500 m (C3.8.).
⚠ Áram-védőkapcsoló az elválasztott áramkörben nem működik – és nincs is rá szükség. Nincs
földkapcsolat, tehát nincs hova elfolynia a hibaáramnak, az összegáram-váltó nem lát különbséget.
Az RCD helye az elválasztó transzformátor primer oldalán van, ahol a transzformátor saját
tápáramkörét védi.
34.4 SELV és PELV a gyakorlatban
A törpefeszültségű védelmi mód nem lekapcsol, hanem eleve olyan alacsonyan tartja a feszültséget
(legfeljebb 50 V váltakozó, 120 V egyenfeszültség), hogy az érintés ne legyen veszélyes. A
kettő különbsége egyetlen mondatban: a SELV áramköre és testei földeletlenek, a PELV-é
földelhetők.
A kivitelezés három visszatérő buktatója:
- A tápforrás. Csak a 414.3. szerinti forrás fogadható el: EN 61558-2-6 szerinti biztonsági
szigetelőtranszformátor, azzal egyenértékű forrás, akkumulátor, vagy olyan elektronikus eszköz,
amelynél a kimeneti feszültség belső hiba esetén sem haladhatja meg a határértéket. Egy
hétköznapi, olcsó kapcsolóüzemű tápegység ezt nem feltétlenül teljesíti. - A csatlakozó. A SELV csatlakozódugóinak és -aljzatainak nem lehet védőérintkezője
(414.4.3.) – ez a legjellemzőbb vizsgakérdés. A PELV-nél lehet. - A vezetékezés. A törpefeszültségű vezetéket védőelválasztással kell elkülöníteni a
nagyobb feszültségűtől (414.4.2.); nem elég egy közös kábelcsatornába lazán bedobni.
Gyakori félreértés: a törpefeszültség nem jelenti azt, hogy nincs szükség alapvédelemre.
A 414.4.5. szerint 25 V váltakozó / 60 V egyenfeszültség fölött, illetve ha a berendezés
folyadékba merül, kell szigetelés vagy burkolat. Fürdőszobában ráadásul a 7-701 szabvány szerint
a törpefeszültség sem mentesít az alapvédelem alól – lásd a 26. fejezet zónabesorolását.
34.5 Üzemi törpefeszültség (FELV) és a felügyelt berendezés különleges módjai
FELV – ami nem védelmi mód
Ha üzemi okból használunk kis feszültséget (például egy vezérlőáramkörben 24 V-ot), de a SELV vagy a
PELV összes követelménye nem teljesül, akkor üzemi törpefeszültségről (FELV) beszélünk. Ez
önmagában nem védelmi mód: mert a védőelválasztás hiányzik, a primer oldali hiba „átüthet" a
szekunderre. Ezért kell hozzá (411.7.):
- alapvédelem: a tápforrás primer áramköre névleges feszültségének megfelelő alapszigetelés
vagy burkolat – tehát 230 V-ra méretezett szigetelés a 24 V-os körben is; - hibavédelem: a FELV-szerkezetek testeit a primer áramkör védővezetőjéhez kell kötni;
- a csatlakozóaljzatnak legyen védőérintkezője – pontosan fordítva, mint a SELV-nél.
A felügyelt berendezés különleges módjai
A környezet elszigetelése (C1.: a padló és a fal ellenállása minden mérési pontban legalább
50 kΩ 500 V-ig, illetve 100 kΩ 500 V fölött) és a földeletlen helyi egyenpotenciálú összekötés
(C2.: minden egyidejűleg érinthető fémrész összekötve, de a rendszer sehol nem érintkezik a földdel)
ma ritkaság. A közös vonásuk – és ezt a vizsgán érdemes egy mondatban tudni – az, hogy csak
szakképzett vagy kioktatott személyek ellenőrzése alatt álló, felügyelt berendezésben
alkalmazhatók, mert a laikus felhasználó egyetlen mozdulattal (egy földelt géppel, egy fémbútorral,
egy új vízcsővel) tönkreteheti őket.
⚠ A C1. szerinti elszigetelt telepítésben a védővezető használata nincs megengedve (C1.3.). Ez
elsőre meghökkentő, de logikus: ha védővezetőt húznánk be, azzal éppen a földdel való kapcsolatot
teremtenénk meg, amelynek a hiánya az egész védelem alapja.
34.6 ⭐ A kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötés (415.2.)
Mit csinál, és mit nem csinál?
A kiegészítő EPH nem kapcsol le semmit, és nem gyorsítja a lekapcsolást. Egyetlen dolgot tesz: a
helyiségen belül minden megfogható fémrészt azonos potenciálra hoz, hogy két egyidejűleg
megérinthető tárgy között ne alakulhasson ki veszélyes feszültségkülönbség – még akkor sem, ha a
hiba pillanatában a védővezetőn feszültségesés lép fel, vagy ha a lekapcsolás a megengedettnél
tovább tart.
A helyi, kiegészítő egyenpotenciálra hozás (angolul: supplementary protective equipotential
bonding): az egyidejűleg érinthető testek és idegen vezetőképes részek védővezetővel való
összekötése egy helyiségen, berendezésrészen vagy gyártmányon belül, azzal a céllal, hogy közöttük
ne alakulhasson ki veszélyes potenciálkülönbség (MSZ HD 60364-4-41, 415.2.).
Mit kell bevonni (415.2.1.)? A rögzített szerkezetek összes egyidejűleg érinthető testét, az
idegen vezetőképes részeket, és ha megoldható, a vasbeton szerkezetek acélbetétjét is. Az
így létrejövő rendszert össze kell kötni minden villamos szerkezet – köztük a csatlakozóaljzatok –
védővezetőjével.
Mikor kötelező? Három tipikus esetben:
- ha a lekapcsolási idő nem tartható a 41.1. táblázat szerint (411.3.2.6.);
- ha az önműködő lekapcsolás egyáltalán nem valósítható meg, és a D melléklet D3. pontja
szerint kell eljárni; - különleges helyiségekben, ahol a vonatkozó 7-xxx szabványrész előírja – tipikusan
fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiségben (MSZ HD 60364-7-701, 701.415.2.), medencénél,
szaunában.
⚠⚠ A fürdőszobai kiegészítő EPH Magyarországon NEM hagyható el. A 7-701 szabvány ZA melléklete
megengedi ugyan, hogy ahol a fő egyenpotenciálú összekötés az egész berendezésben hatásos, ott a
kiegészítő EPH elmaradjon – de ez a nemzeti feltétel Finnországra, Németországra, Svájcra és az
Egyesült Királyságra vonatkozik. Magyarország nincs a listán. Ez a hazai gyakorlat egyik
legelterjedtebb tévhite. (A zónabesorolás és a fürdőszoba további előírásai: 26. fejezet.)
A számszerű feltétel
A 415.2.2. szakasz egyetlen egyenlőtlenséggel mondja meg, mennyire jó összekötés kell:
R <= 50 V / Ia váltakozó áramú rendszerben
R <= 120 V / Ia egyenáramú rendszerben
ahol R = az egyidejűleg érinthető testek és idegen vezetőképes
részek KÖZÖTTI ellenállás [Ω]
Ia = annak a védelmi eszköznek a kioldóárama, amely az adott
áramkör hibavédelmét adja [A]
- áram-védőkapcsolónál: Ia = I_Δn (a névleges kioldóáram)
- túláramvédelmi eszköznél: az 5 s-hoz tartozó kioldóáramAz 50 V nem véletlen szám: ez a megengedett érintési feszültség (U_L) váltakozó áramú
rendszerben, amelyet a 32. fejezetben vezettünk le az emberi test élettani határaiból. A képlet
tehát azt mondja ki: a két fémrész között akkora ellenállás lehet, hogy a védelmi eszköz
kioldóárama ne hozzon létre rajta 50 V-nál nagyobb feszültségesést.
| A hibavédelmet adó eszköz | I_a | Megengedett legnagyobb R |
|---|---|---|
| 10 mA-es RCD | 0,01 A | 5000 Ω |
| 30 mA-es RCD | 0,03 A | ≈ 1666 Ω |
| 100 mA-es RCD | 0,1 A | 500 Ω |
| 300 mA-es RCD | 0,3 A | ≈ 166 Ω |
| B16 kismegszakító (I_a ≈ 5·I_n) | 80 A | 0,625 Ω |
| C16 kismegszakító (I_a ≈ 10·I_n) | 160 A | 0,3125 Ω |
| B32 kismegszakító | 160 A | 0,3125 Ω |
Az utolsó három sor mutatja meg a lényeget: túláramvédelem mellett a kiegészítő EPH-nak
nagyságrendekkel jobbnak kell lennie, mint áram-védőkapcsoló mellett. Egy laza csavarkötés, egy
festékrétegen keresztüli „bekötés" vagy egy elkorrodált szorítóbilincs 0,625 Ω-ot bőven meghaladhat,
1666 Ω-ot viszont szinte lehetetlen elérni bármilyen fémes összekötéssel.
Kidolgozott példa: a kiegészítő EPH ellenőrzése egy fürdőszobában
FELADAT
Egy fürdőszobában kiegészítő egyenpotenciálú összekötést készítettek.
Az EPH-dobozból mért ellenállások az egyes fémrészek és a közös
kapocs között:
fém kád 0,18 Ω
hidegvíz-vezeték 0,22 Ω
melegvíz-vezeték 0,25 Ω
fűtéscső (radiátor) 0,31 Ω
fém lefolyó 1,40 Ω (bilinccsel, festett felületen)
A helyiség áramköreit a) 30 mA-es áram-védőkapcsoló, b) egy régebbi
kialakításban C16-os kismegszakító védi. Megfelel-e a kialakítás?
1. LÉPÉS - MIT KELL ÖSSZEHASONLÍTANI?
A feltétel a KÉT EGYIDEJŰLEG ÉRINTHETŐ RÉSZ KÖZÖTTI ellenállásra
vonatkozik, nem az egy-egy ág ellenállására. A legrosszabb eset a
két legnagyobb ág összege (a közös kapcson keresztül):
R_max = 1,40 Ω + 0,31 Ω = 1,71 Ω
(a lefolyó és a fűtéscső egyszerre megfogható a kádban állva)
2. LÉPÉS - a) ÁRAM-VÉDŐKAPCSOLÓS ESET
Ia = I_Δn = 30 mA = 0,03 A
R megengedett = 50 V / 0,03 A = 1666 Ω
1,71 Ω << 1666 Ω -> MEGFELEL, nagy tartalékkal
3. LÉPÉS - b) KISMEGSZAKÍTÓS ESET (C16)
Ia = 10 · In = 10 · 16 A = 160 A (az 5 s-hoz tartozó kioldóáram)
R megengedett = 50 V / 160 A = 0,3125 Ω
1,71 Ω > 0,3125 Ω -> NEM FELEL MEG
4. LÉPÉS - HOL A HIBA?
A lefolyó 1,40 Ω-os ága önmagában is meghaladja a 0,3125 Ω-ot.
Ok: festett felületre szorított bilincs. Teendő: a festék
eltávolítása a bilincs alól, fémtiszta felület, korrózióvédő
zsírral, majd ÚJRAMÉRÉS.
A javítás után várható érték: 0,05-0,15 Ω nagyságrend.
5. LÉPÉS - KÖVETKEZTETÉS
Ugyanaz a kivitelezés az egyik esetben bőven megfelel, a másikban
megbukik. A kiegészítő EPH minőségi követelménye tehát ATTÓL FÜGG,
MI ADJA A HIBAVÉDELMET. Ez a leggyakoribb félreértés a témában.
MEGJEGYZÉS
Ma egy új fürdőszobában mindkét feltételnek teljesülnie kell:
a 7-701 szerint MINDEN áramkört 30 mA-es RCD-nek kell védenie,
ÉS kiegészítő EPH-t is kell készíteni. A két intézkedés
nem helyettesíti egymást.Egy műhely fémvázas munkapadja mellett 400 V-os esztergagép áll, mindkettő megfogható egyszerre. A
gép hibavédelmét B32-es kismegszakító adja. A munkapad és a gépváz között mért ellenállás 0,55 Ω.
a) Számítsa ki a megengedett legnagyobb ellenállást! b) Megfelel-e a kialakítás? c) Mennyi lenne a
megengedett érték, ha az áramkört 30 mA-es áram-védőkapcsoló is védené, és mit jelent ez a
kivitelezés minőségére nézve?
34.7 ⭐⭐ Az áram-védőkapcsoló működési elve: az összegáram-váltó
Az alapgondolat
Egy hibátlan áramkörben annyi áram megy ki, amennyi visszajön. Ha a fázisvezetőn 8 A folyik a
fogyasztó felé, akkor a nullavezetőn ugyanabban a pillanatban 8 A folyik vissza. Háromfázisú
fogyasztónál ugyanez érvényes a három fázis és a nulla pillanatértékeinek összegére: az eredő
nulla.
Ha viszont az áram egy része nem a nullavezetőn tér vissza, hanem valahol elszökik a föld felé –
a szigetelési hibán, a készülék fémházán, a védővezetőn vagy éppen egy emberen keresztül –, akkor a
mérleg felborul. Ezt a különbséget nevezzük hibaáramnak (maradékáramnak), és pontosan ezt méri
az áram-védőkapcsoló.
Olyan mechanikus kapcsolókészülék, amely a rajta áthaladó aktív vezetők áramainak eredőjét
(a maradékáramot) figyeli, és ha ez a névleges kioldóáramot (I_Δn) eléri, önműködően lekapcsolja
az áramkört (angolul: residual current device, RCD; németül: Fehlerstrom-Schutzschalter, „FI").
A köznyelvi „fi-relé" elnevezés a német rövidítésből származik; a szabványos magyar megnevezés
áram-védőkapcsoló.
Az összegáram-váltó
A készülék szíve egy gyűrű alakú (toroid) vasmagra tekercselt összegáram-váltó. Ezen a gyűrűn
az összes aktív vezető átmegy – a fázis(ok) és a nullavezető –, de a védővezető soha.
- Hibamentes állapotban a vezetők árama egymás mágneses hatását kioltja: a vasmagban nincs eredő
fluxus, a szekunder tekercsben nincs jel. - Hiba esetén az eredő nem nulla: a különbséggel arányos fluxus jelenik meg, a szekunder
tekercsben áram indul, ez működteti a kioldószerkezetet, és a készülék minden pólusát
megszakítja.
⚠ Ezért nem szabad a védővezetőt átvezetni az összegáram-váltón. Ha a PE is átmenne rajta, a
hibaáram visszafelé is „bemérődne", az eredő újra nulla lenne, és a készülék nem oldana ki. Ugyanezen
okból nem használható az RCD TN-C rendszerben – erről a 34.12 alfejezetben lesz szó részletesen.
A készülék felépítése
| Rész | Feladata |
|---|---|
| Összegáram-váltó (toroid) | az aktív vezetők áramainak eredőjét méri |
| Szekunder tekercs | a hibaárammal arányos jelet állít elő |
| Kioldószerkezet (kioldómágnes) | a jel hatására kiváltja a mechanikus kioldást |
| Érintkezőrendszer | megszakítja minden pólus áramkörét (2P vagy 4P) |
| Kapcsolómechanizmus, kar | kézi be- és kikapcsolás, kioldás utáni visszakapcsolás |
| Tesztgomb (T) és soros ellenállása | mesterséges hibaáramot hoz létre a próbához |
A készülékeknek két nagy családja van a jel feldolgozása szerint:
⚠ A következő megkülönböztetés a kutatási jegyzetben nem szerepel, gyártói kézikönyvekből (pl.
ABB) ismert gyakorlati tudás:
- Hálózati feszültségtől független kivitel (feszültségfüggetlen, „elektromechanikus"): a
kioldáshoz szükséges energiát maga a hibaáram szolgáltatja a szekunder tekercsen keresztül. Akkor
is kiold, ha a nullavezető megszakadt – ez a biztonságosabb megoldás, és Európában ez az
elterjedt. - Hálózati feszültségtől függő kivitel: elektronikus erősítővel dolgozik, tápellátásra van
szüksége. Olcsóbb és érzékenyebben hangolható, de nullaszakadásnál elveszítheti a működőképességét.
Mire NEM véd az áram-védőkapcsoló?
Ez a kérdés minden vizsgán előkerül, és a gyakorlatban is életveszélyes félreértések forrása.
⛔ Az RCD nem véd a fázis és a nullavezető közötti érintés ellen.
Ha valaki egyszerre fogja meg a fázis- és a nullavezetőt (például egy szétszedett szerelvényben,
két kézzel), akkor a testén átfolyó áram a nullavezetőn tér vissza, tehát átmegy az
összegáram-váltón. Az eredő nulla marad, a készülék semmit sem érzékel, és nem old ki – miközben
az illetőn akár halálos áram folyik keresztül. Ugyanez a helyzet, ha valaki két fázis közé kerül.
Az áram-védőkapcsoló csak azt a hibaáramot látja, amely a föld (vagy a védővezető) felé
távozik. A fázis és a nulla közötti érintés ellen egyetlen védelem van: az alapvédelem, vagyis
a szigetelés és a burkolat – és a feszültségmentesítés munkavégzés előtt (38. fejezet).
⚠ Az RCD nem túláramvédelem. Nem véd sem a túlterhelés, sem a zárlat ellen: ezeket az
áramokat a készülék „szabályosnak" látja, mert kimennek és vissza is jönnek. Sőt, a puszta
áram-védőkapcsoló (RCCB) a nagy zárlati áramtól maga is tönkremehet, ezért mindig sorosan
kell hozzá túláramvédelmi eszköz – kismegszakító vagy olvadóbiztosító –, vagy eleve kombinált
készüléket (RCBO) kell választani. ⚠ A készülék adattábláján megadott feltételes zárlati áram
(I_nc) (a kutatási jegyzetben nem szereplő, termékszabványi fogalom) azt mondja meg, mekkora
zárlati áramig védi meg a sorba kötött túláramvédelmi eszköz.
34.8 ⭐⭐ Az RCD típusai: AC, A, F, B, B+
Miért van egyáltalán többféle típus?
Az összegáram-váltó transzformátor, és a transzformátor csak változó mágneses fluxust tud
átvinni. Amíg a hibaáram szép szinuszos váltakozó áram volt, egyféle készülék elég volt. A modern
fogyasztók azonban – kapcsolóüzemű tápegységek, LED-meghajtók, fényerőszabályzók, inverterek,
frekvenciaváltók, napelemes rendszerek, járműtöltők – egyenirányítanak, és a hibaáramuk lehet
lüktető egyenáram, összetett, nagyfrekvenciás jel vagy akár sima egyenáram is.
| Típus | Milyen hibaáramot ismer fel | Készülékszabvány | Tipikus alkalmazás |
|---|---|---|---|
| AC | csak tisztán szinuszos váltakozó hibaáramot | EN/IEC 61008-1, 61009-1 | tisztán ohmos fogyasztó; ma általános személyvédelemre nem ajánlott |
| A | szinuszos és lüktető (pulzáló) egyenáramú hibaáramot; legfeljebb 6 mA simított egyenáramú összetevőt tolerál | EN/IEC 61008-1, 61009-1 | kapcsolóüzemű tápegység, számítógép, mosógép, LED, fényerőszabályzó – a mai lakossági alapeset |
| F | mindazt, amit az A, plusz az egyfázisú frekvenciaváltóból származó összetett hibaáramot kb. 10 Hz – 1 kHz között; legfeljebb 10 mA simított egyenáram; jellemzően ~10 ms késleltetéssel | EN/IEC 62423 | inverteres klíma, hőszivattyú, szivattyú, modern háztartási gép |
| B | mindazt, amit az F, plusz a sima (folyamatos) egyenáramú hibaáramot; kb. 1 kHz-ig (⚠ egyes forrásoknál 2 kHz-ig, az MSZ EN 62423 szövegéből ellenőrizendő) meghatározott kioldással | EN/IEC 62423 | napelemes inverter, UPS, háromfázisú frekvenciaváltó, ⚠ elektromosautó-töltő (gyártói ajánlás, a 7-722 létesítési szabványa a tárban nem áll rendelkezésre) |
| B+ | mint a B, de 20 kHz-ig, tűzvédelmi szigorítással | DIN VDE 0664-100 (német nemzeti) | fokozott tűzvédelmi igény frekvenciaváltós környezetben |
A típusok egymásba ágyazódnak, nem zárják ki egymást: B ⊃ F ⊃ A ⊃ AC. Egy B típusú készülék
mindent felismer, amit az A, és a gyakorlati kiválasztási szabály ebből következik: mindig ahhoz a
legrosszabb hibaáram-alakhoz kell választani, amelyet a védett fogyasztó elő tud állítani.
Fölfelé eltérni (jobb típust beépíteni) mindig szabad – lefelé soha.
⭐⭐ Frekvenciaváltós hajtásnál B típus kell
⛔⛔ Életvédelmi kérdés: háromfázisú frekvenciaváltós hajtás elé B típusú áram-védőkapcsoló kell.
AC vagy A típus beépítése nemcsak hatástalan, hanem a védelem teljes elvesztéséhez vezet.
A fizikai ok: a hagyományos, összegző áramváltóval működő (AC és A típusú) készülék vasmagja a
sima egyenáramú hibaáram hatására telítésbe megy. A telített vasmag már a váltakozó áramú
hibát sem viszi át a szekunderre – vagyis a készülék nemcsak az egyenáramú hibát nem érzékeli,
hanem el is veszíti a védőképességét minden más hibafajtára. Kívülről semmi nem látszik: a
kar bent van, a lámpa ég, a tesztgomb akár működhet is – a védelem mégis „vak".
Miért keletkezik sima egyenáramú hibaáram a frekvenciaváltónál? A frekvenciaváltó bemenetén
egyenirányító, utána egyenfeszültségű köztes kör (kondenzátorral), majd inverter van. A kimeneti
oldalon vagy a köztes körben fellépő földzárlat a köztes körön keresztül „átlátszik", és a
hibaáramnak egyenáramú összetevője lesz.
Ez az állítás a kutatás során három, egymástól független forrásból igazolódott (két gyártói
alkalmazástechnikai kiadvány és egy szakmai összefoglaló). Ugyanez vonatkozik a napelemes
inverterekre (31. fejezet), a szünetmentes tápegységekre (30. fejezet) és az
elektromosjármű-töltőkre (26. fejezet).
Kidolgozott példa: típusválasztás egy műhely áramköreihez
FELADAT
Egy kisüzemi műhely új elosztót kap. Válasszuk ki az egyes
áramkörökhöz szükséges RCD-TÍPUST!
(1) dugaszolóaljzatok, 16 A, kézi szerszámokhoz
(2) LED-es csarnokvilágítás, elektronikus meghajtókkal
(3) inverteres (egyfázisú frekvenciaváltós) klímaberendezés
(4) 4 kW-os szivattyú HÁROMFÁZISÚ frekvenciaváltóval
(5) napelemes inverter csatlakozása
(6) tűzjelző központ tápellátása
(1) DUGASZOLÓALJZATOK
A bedugható készülék bármi lehet: fúrógép, laptoptöltő, akkutöltő
-> kapcsolóüzemű tápegységek -> lüktető egyenáramú összetevő
VÁLASZTÁS: A típus, I_Δn = 30 mA (411.3.3. szerint KÖTELEZŐ)
(2) LED-VILÁGÍTÁS
Elektronikus meghajtó -> lüktető egyenáramú összetevő
VÁLASZTÁS: A típus, 30 mA -- ajánlott (a 411.3.4. csak az EGYEDI
HÁZTARTÁSOK világítási végáramkörére kötelező, egy műhelyre nem;
itt a 30 mA-es védelem tervezői döntés, nem szabványi kényszer)
(3) EGYFÁZISÚ FREKVENCIAVÁLTÓS KLÍMA
Összetett hibaáram 10 Hz - 1 kHz tartományban
VÁLASZTÁS: F típus, 30 mA
(az F 10 ms késleltetése ráadásul csökkenti a téves kioldást)
(4) HÁROMFÁZISÚ FREKVENCIAVÁLTÓS SZIVATTYÚ
A köztes kör miatt SIMA EGYENÁRAMÚ hibaáram is lehetséges
VÁLASZTÁS: B típus, négypólusú (4P)
FIGYELEM: A vagy AC típus itt TILOS - telítés, a védelem megvakul
(5) NAPELEMES INVERTER
Egyenáramú oldal, transzformátor nélküli inverter
VÁLASZTÁS: B típus (a gyártó előírását is figyelembe véve)
(6) TŰZJELZŐ KÖZPONT
Ez BIZTONSÁGI BERENDEZÉS áramköre.
VÁLASZTÁS: SEMMILYEN RCD - az MSZ HD 60364-5-56 560.7.13. szerint
a biztonsági berendezések áramköreit NEM SZABAD RCD-vel vagy
AFDD-vel védeni (lásd 34.13 és a 30. fejezet).
ÖSSZEGZÉS
Egyetlen elosztóban négyféle megoldás: A (ajánlott), A, F, B és RCD nélküli
áramkör. Ez a "mindenhova ugyanazt" szemlélet cáfolata.34.9 ⭐ Névleges kioldóáram: 10, 30, 100, 300 és 500 mA
A skála és a szerepek
| I_Δn | Elsődleges szerep | Hol találkozunk vele |
|---|---|---|
| 10 mA | fokozott személyvédelem | különleges esetek: orvosi, laboratóriumi, óvodai alkalmazás |
| 30 mA | ⭐ személyvédelem – a szabvány szerinti kiegészítő védelem | csatlakozóaljzatok, világítási körök, fürdőszoba, kültér |
| 100 mA | vegyes: hibavédelem TT-rendszerben, részleges szelektivitás | alelosztók, kisebb ipari csoportok |
| 300 mA | ⭐ tűzvédelem, valamint fővédelem | tűzveszélyes (BE2) helyiség végáramkörei, épületbetáplálás |
| 500 mA | fővédelem, ipari elosztó | nagyobb ipari betáplálás, ahol nagy a szivárgóáram |
A 30 mA nem önkényes szám: az emberi test 50 Hz-es áramra vonatkozó élettani zónái (MSZ EN 60479-1,
lásd 32. fejezet) alapján ekkora áram és a hozzá tartozó, néhány tized másodperces behatási idő még
az AC-3 zónában marad, ahol tartós kamrafibrilláció még nem várható.
⚠ A 30 mA-es áram-védőkapcsoló nem „30 mA-nél kapcsol". A termékszabvány szerint a készüléknek
legkésőbb I_Δn-nél ki kell oldania, de már 0,5 · I_Δn (30 mA-es készüléknél 15 mA) fölött is
kioldhat. Ez két dolgot jelent: a védelem az embernek jó (előbb kapcsol le, mint kellene), a
tervezőnek viszont a 15 mA-rel kell számolnia, amikor a berendezés összes szivárgó áramát
összegzi – különben téves kioldást tervez be.
⭐ A tűzvédelmi áram-védőkapcsoló
A hővédelmi szabvány (MSZ HD 60364-4-42, 422.3.9.) szerint a tűzveszélyes (BE2) helyiséget
tápláló vagy azon áthaladó végáramköröknél TN- és TT-rendszerben legfeljebb 300 mA névleges
kioldóáramú RCD-t kell alkalmazni; ha az ellenálláshibák tüzet okozhatnak (például rétegfűtő
elemes mennyezetfűtésnél), akkor legfeljebb 30 mA-et. IT-rendszerben szigetelés-ellenőrző
készülék vagy hibaáram-ellenőrző (RCM) kell a végáramkörökbe, hallható és látható jelzéssel.
Miért éppen 300 mA? Mert a tűzveszélyt már néhány száz milliamperes, tartós szivárgás okozhatja (egy
átnedvesedett kötődoboz, egy elszenesedő szigetelés), miközben egy 300 mA-es készülék még nem old ki
minden kisebb üzemszerű szivárgásnál. Személyvédelemre azonban a 300 mA nem alkalmas – ez a
felosztás alapja.
⭐⭐ Hol kötelező a 30 mA-es kiegészítő védelem?
Ez a fejezet legfontosabb, számon kérhető tudásanyaga. Az MSZ HD 60364-4-41:2018 két szakaszban
írja elő kötelezően a 30 mA-es áram-védőkapcsolót:
411.3.3. – „Legfeljebb 30 mA névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolóval (RCD) kiegészítő
védelmet kell biztosítani":
- a képzetlen (szakképzetlen) személyek által használt, általános használatra szánt,
legfeljebb 32 A névleges áramú váltakozó áramú csatlakozóaljzatokra, és - a szabadtéri használatú, legfeljebb 32 A névleges áramú váltakozó áramú mobil
fogyasztókészülékekre.
Kivétel: nem vonatkozik azokra az informatikai rendszerekre, amelyekben az első hiba alkalmával a
hibaáram nem haladja meg a 15 mA-t.
411.3.4. (a 2017-es kiadás új szakasza) – „Az egyedi háztartások váltakozó áramú világítási
végáramköreit legfeljebb 30 mA névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolót tartalmazó kiegészítő
védelemmel kell ellátni."
⚠⚠ Magyarországra egyik szakasz alól sincs nemzeti eltérés bejegyezve. A szabvány ZA és ZB
melléklete tizenkét ország különleges nemzeti feltételeit és A-eltéréseit sorolja fel – Magyarország
nem szerepel közöttük. Ebből egyenesen következik, hogy nálunk mind a 411.3.3. (32 A-es
csatlakozóaljzatok, szabadtéri mobil készülékek), mind a 411.3.4. (a háztartások világítási
végáramkörei) korlátozás nélkül, teljes körűen érvényes.
Ez a mondat a vizsgán és a felülvizsgálói gyakorlatban egyaránt kulcsfontosságú: a „nálunk a
világítási körre nem kell RCD" válasz hibás.
Két történeti megjegyzés, amely magyarázza, miért találkozunk annyi eltérő gyakorlattal:
- a 2007-es kiadásban a csatlakozóaljzatokra vonatkozó határ még 20 A volt, ezt emelte a
2017/2018-as kiadás 32 A-re; - a világítási áramkörök 30 mA-es védelme korábban egyáltalán nem volt követelmény – ezért van
tele az ország olyan lakással, ahol a világítási kör RCD nélkül üzemel. ⚠ A szabvány nem visszaható
hatályú, de a meglévő berendezés minősítési alapja (a létesítéskori vagy a felülvizsgálatkori
követelmény) jogi kérdés, amelyet a kutatás nyitva hagyott -- a hatályos VMBSZ-szöveggel
igazolandó; a felülvizsgálat és a minősítés kérdéseit a 37. fejezet tárgyalja.
| Ország | Érintett szakasz | Az eltérés lényege |
|---|---|---|
| Magyarország | – | nincs bejegyzett eltérés → mindkét szakasz teljes körűen érvényes |
| Ausztria | 411.3.3., 411.3.4. | e szakaszok nem érvényesek; helyettük ≤ 20 A-es aljzatokra és ≤ 32 A-es szabadtéri mobil készülékre kell 30 mA |
| Dánia | 411.3.3. | ≤ 20 A-es háztartási aljzat és ≤ 32 A-es egyéb csatlakozási pont |
| Belgium | 411.3.3. | szakképzetlen felügyelet alatti berendezés: ≤ 300 mA; fürdőszoba, mosógép, mosogatógép ≤ 30 mA, 30 Ω alatti földelési ellenállásnál; 30–100 Ω között ≤ 100 mA; 100 Ω fölött nem megengedett |
| Hollandia | 411.5.3. | a földelő földelési ellenállása soha nem haladhatja meg a 166 Ω-ot |
| Franciaország | 411.5.4. | TT-rendszerben túláramvédelmi eszköz hibavédelemre nem megengedett |
| Olaszország | 411.5.2. | TT-rendszerben csak RCD használható hibavédelemre |
| Finnország | B melléklet | épületek villamos berendezéseiben a védőakadály mint védelmi mód tilos |
Vizsgatipp. A táblázat utolsó öt sora nem tananyag, hanem érdekesség – de nagyon jól használható
egy szóbeli feleletben annak alátámasztására, hogy a nemzeti eltérés léte vagy hiánya
jogkövetkezménnyel jár. A vizsgán a kötelező tudás ez: 32 A – csatlakozóaljzat – szakképzetlen
használó – általános cél, valamint egyedi háztartás világítási végáramköre, és mindkettőre
30 mA.
További helyek, ahol a 30 mA-es RCD kötelező
A 4-41-en kívül a különleges helyiségekre vonatkozó 7-xxx szabványrészek is előírják:
| Hely | Követelmény | Szabványhely |
|---|---|---|
| Fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiség | minden áramkört legfeljebb 30 mA-es RCD-nek kell védenie | MSZ HD 60364-7-701, 701.415.1. |
| ↳ kivétel 1. | villamos elválasztással védett, egyetlen fogyasztókészüléket tápláló áramkör | 701.415.1. |
| ↳ kivétel 2. | SELV- és PELV-áramkörök | 701.415.1. |
| ↳ magyar nemzeti eltérés | a csak rögzítetten szerelt vízmelegítőt tápláló áramkörre a 30 mA-es kiegészítő védelem nem előírás (lehetőség, nem tiltás – beépíteni továbbra is szabad és ajánlott) | 7-701 ZA melléklet, Magyarország |
| Fürdőszobai falba ágyazott vezeték, ha az 5 cm-es mélység nem tartható | az egyik megengedett megoldás a 30 mA-es RCD (az áramkörnek védővezetőt is kell tartalmaznia) | 701.512.3. c) |
| Hordozható áramfejlesztő (aggregátor) | a hordozható berendezéseknél legfeljebb 30 mA-es RCD | (másodlagos forrás, lásd 30. fejezet) |
Kidolgozott példa: mely áramkörökre kötelező a 30 mA-es RCD egy lakásban?
FELADAT
Egy új építésű, TN-C-S rendszerű lakás elosztójában a következő
áramkörök vannak. Döntsük el áramkörönként, KÖTELEZŐ-e a 30 mA-es
áram-védőkapcsoló, és melyik szabványhely alapján!
(1) nappali és hálószoba dugaszolóaljzatai B16
(2) konyhai dugaszolóaljzatok B16
(3) lakás világítási körei B10
(4) fürdőszobai világítás B10
(5) fürdőszobai dugaszolóaljzat B16
(6) rögzítetten szerelt villanybojler a fürdőben B16
(7) villanytűzhely, rögzített, közvetlen bekötés 3x B16
(8) terasz kültéri aljzata B16
(9) hőszivattyú kültéri egysége (inverteres) B20
(1) NAPPALI/HÁLÓ ALJZATOK
Szakképzetlen használó + általános cél + 16 A <= 32 A
-> 411.3.3. KÖTELEZŐ, 30 mA
(2) KONYHAI ALJZATOK
Ugyanaz a három feltétel teljesül
-> 411.3.3. KÖTELEZŐ, 30 mA
(3) VILÁGÍTÁSI KÖRÖK
Egyedi háztartás váltakozó áramú világítási VÉGÁRAMKÖRE
-> 411.3.4. KÖTELEZŐ, 30 mA
(Magyarországra nincs eltérés bejegyezve!)
(4) FÜRDŐSZOBAI VILÁGÍTÁS
Kétszeresen is: 411.3.4. ÉS 701.415.1. ("minden áramkör")
-> KÖTELEZŐ, 30 mA
(5) FÜRDŐSZOBAI ALJZAT
Háromszorosan: 411.3.3., 701.415.1., és a helyiség jellege
-> KÖTELEZŐ, 30 mA
(6) RÖGZÍTETT VILLANYBOJLER A FÜRDŐSZOBÁBAN
Fő szabály (701.415.1.): kellene.
MAGYAR NEMZETI ELTÉRÉS (7-701 ZA melléklet): a csak rögzítetten
szerelt vízmelegítőt tápláló áramkörre NEM ELŐÍRÁS.
-> NEM KÖTELEZŐ, de megengedett és ajánlott.
(Ez az EGYETLEN MAGYAR NEMZETI ELTÉRÉS; a szabvány két általános
kivétele -- villamos elválasztás egy készülékhez, SELV/PELV --
ettől független, és azoknál is érvényes.)
(7) VILLANYTŰZHELY, KÖZVETLEN BEKÖTÉS
Nincs csatlakozóaljzat -> a 411.3.3. nem vonatkozik rá
Nem világítási kör -> a 411.3.4. sem
-> NEM KÖTELEZŐ. (Ajánlott lehet, de figyelni kell a fűtőbetétek
szivárgó áramára - lásd a téves kioldás okait.)
(8) TERASZ KÜLTÉRI ALJZATA
Aljzat + szakképzetlen használó + a szabadban használt mobil
készülék (fűnyíró, sövényvágó) 411.3.3. szerinti esete
-> KÖTELEZŐ, 30 mA
(9) INVERTERES HŐSZIVATTYÚ KÜLTÉRI EGYSÉGE
Rögzített fogyasztó, közvetlen bekötés -> a 411.3.3. nem írja elő.
DE: egyfázisú frekvenciaváltós készülék -> ha RCD kerül elé
(és a gyártó jellemzően előírja), akkor F TÍPUSÚ kell,
30 mA. AC vagy A típus itt nem megfelelő.
EREDMÉNY
Kötelező 30 mA-es RCD: (1) (2) (3) (4) (5) (8)
Nem kötelező: (6) (7) (9) - de (9)-nél típusfüggő
megoldás javasolt
TANULSÁG
A "van egy fő-RCD az elosztóban, az mindent véd" gondolat nem
kielégítő válasz: a szabvány ÁRAMKÖRÖNKÉNT fogalmaz, és a
csoportosítás módja külön mérnöki döntés (34.11).34.10 ⭐ Késleltetés és szelektivitás: az S és a G típus
Miért kell késleltetés?
Ha egy épületben több áram-védőkapcsoló van sorba kapcsolva (a betáplálásnál egy, az egyes
áramkörcsoportoknál pedig továbbiak), akkor hiba esetén csak a hibához legközelebbi készüléknek
szabadna kioldania. Ha mindegyik pillanatműködésű, a felsőbb is kiold – és egyetlen fürdőszobai
hajszárító hibája miatt sötétbe borul az egész épület. Ezt az összehangolást nevezzük
szelektivitásnak.
Olyan áram-védőkapcsoló, amely szándékosan késleltetve old ki, hogy az alárendelt (a fogyasztóhoz
közelebbi) készülék előbb működhessen (angolul: selective / time-delayed RCD, „S"). Jelölése az
előlapon S betű négyzetben. Nem tévesztendő össze a G („anti-disturbance", rövid
késleltetésű) kivitellel, amely csak kb. 10 ms késleltetést ad a lökőáramok okozta indokolatlan
kioldás ellen, szelektivitást viszont nem biztosít.
A kioldási idők
A készülékszabvány (EN/IEC 61008-1, 61009-1) az alábbi határidőket írja elő:
| Hibaáram | Általános (pillanatműködésű) típus, legnagyobb kioldási idő | S (szelektív) típus: legkisebb nem-működési – legnagyobb működési idő |
|---|---|---|
| 1 × I_Δn | 0,3 s | 0,13 – 0,5 s |
| 2 × I_Δn | 0,15 s | 0,06 – 0,2 s |
| 5 × I_Δn | 0,04 s | 0,05 – 0,15 s |
| 500 A | 0,04 s | 0,04 – 0,15 s |
⚠ Egy gyakori téves adat. Több webes forrás az S típus 1 × I_Δn sorára „25 ms" nem-működési időt
ad meg. Ez hibás: a termékszabvány szerint az S típus legkisebb nem-működési ideje 0,13 s,
és a legnagyobb működési ideje 0,5 s. A jegyzet a termékszabvány szerinti értékkel dolgozik.
Ezt a 37. fejezet mérési részében is így kell alkalmazni: az S típusú készülék mérésekor a műszernek
hosszabb időt kell megengednie, különben a jó készüléket is „hibásnak" minősítjük.
Figyeljük meg a táblázat logikáját: a szelektív készüléknek van egy garantált nem-működési ideje
(0,13 s az 1 × I_Δn sorban) – ez alatt biztosan nem old ki. Az alárendelt, pillanatműködésű
készüléknek viszont legkésőbb 0,3 s alatt ki kell oldania, és a valóságban jóval hamarabb, jellemzően
20–40 ms alatt teszi. A két időablak így nem fedi át egymást.
⭐ A 3 : 1 szabály
Az időbeli feltétel önmagában nem elég, mert a hibaáram nagysága is számít. A szelektivitás két
feltétele:
- a felsőbb (a betáplálás felőli) készülék S vagy késleltetett típusú legyen, és
- a névleges kioldóáramok aránya legalább 3 : 1 legyen (I_Δn felső ≥ 3 × I_Δn alsó).
A szelektivitási arányt (3:1) a termékszabvány és a gyártói kézikönyvek rögzítik; a szabvány
oldaláról a hivatkozás az MSZ HD 60364-5-53, 536.4.1.4. szakasza volna, de ennek szövege
⚠ a kutatási tárban nincs meg (közvetett hivatkozás).
| Felső készülék | Alsó készülék | Arány | Időfeltétel | Szelektív? |
|---|---|---|---|---|
| 300 mA S | 30 mA | 10 : 1 | teljesül | ✔ igen |
| 100 mA S | 30 mA | 3,33 : 1 | teljesül | ✔ igen |
| 300 mA S | 100 mA | 3 : 1 | teljesül | ✔ igen (határeset) |
| 300 mA (nem S) | 30 mA | 10 : 1 | nem teljesül | ✘ nem |
| 100 mA S | 100 mA | 1 : 1 | teljesül | ✘ nem |
| 30 mA S | 30 mA | 1 : 1 | teljesül | ✘ nem |
Kidolgozott példa: az RCD-szelektivitás ellenőrzése
FELADAT
Egy háromszintes társasház elosztási rendszere:
- épületbetáplálás: RCD 300 mA, S típus
- szintenkénti alelosztó: RCD 100 mA, S típus
- lakáson belüli körök: RCD 30 mA, általános típus
Szelektív-e a rendszer? Mi történik egy lakáson belüli, 60 mA-es
földzárlatnál?
1. LÉPÉS - AZ ARÁNYOK ELLENŐRZÉSE (3:1 szabály)
fő / szint: 300 mA / 100 mA = 3,0 >= 3 MEGFELEL
szint / lakás: 100 mA / 30 mA = 3,33 >= 3 MEGFELEL
2. LÉPÉS - A TÍPUSOK ELLENŐRZÉSE
fő: S típus -> késleltetett, nem-működési idő >= 0,13 s
szint: S típus -> késleltetett, nem-működési idő >= 0,13 s
lakás: általános -> pillanatműködésű
A felsőbb szintek MINDEGYIKE késleltetett MEGFELEL
3. LÉPÉS - MI TÖRTÉNIK 60 mA-ES HIBAÁRAMNÁL?
a lakás 30 mA-es készüléke: 60 mA = 2 x I_Δn
-> legkésőbb 0,15 s alatt kiold (a gyakorlatban 20-40 ms)
a szint 100 mA-es készüléke: 60 mA < 100 mA
-> el sem éri a kioldóáramát, nem old
a fő 300 mA-es készülék: 60 mA << 300 mA
-> nem old
EREDMÉNY: csak a hibás lakás érintett áramköre kapcsol le.
4. LÉPÉS - ELLENPÉLDA (rossz tervezés)
Ha a szintenkénti készülék 30 mA-es, ÁLTALÁNOS típusú lenne:
arány: 30/30 = 1 : 1 -> megbukik a 3:1 szabályon
típus: nem késleltetett -> megbukik az időfeltételen
Egy hajszárító hibája az EGÉSZ SZINTET lekapcsolná.
MEGJEGYZÉS
A 3:1 arány és az S típus EGYÜTT kell. Csak az arány (pl. 300 mA
általános típus + 30 mA) nem elég: a 300 mA-es készülék 60 mA-nél
ugyan nem old, de egy 400 mA-es hibaáramnál mindkettő egyszerre
kioldana.Egy kisüzem elosztási rendszerét kell megterveznie: a betáplálásnál tűzvédelmi célból RCD-t kérnek,
a gépcsoportok alelosztóiban további védelmet, a kézi szerszámok aljzatainál pedig személyvédelmet.
a) Adjon meg egy háromszintű, szelektív kaszkádot (érzékenység és típus mindhárom szinten)!
b) Igazolja mindkét lépcsőre a 3 : 1 arányt! c) Mit változtatna, ha az egyik gépcsoportban
háromfázisú frekvenciaváltós hajtás is van?
34.11 ⭐ Az RCD kiválasztása, bekötése és próbája
A kiválasztás öt kérdése
Egy áram-védőkapcsoló megrendeléséhez öt adatot kell eldönteni. Érdemes mindig ebben a sorrendben
végiggondolni:
| # | Kérdés | Mi dönti el? |
|---|---|---|
| 1 | Pólusszám (2P vagy 4P) | egyfázisú vagy háromfázisú áramkör; a nullavezetőt mindig át kell vezetni a készüléken |
| 2 | Névleges áram (I_n) | a védett áramkör terhelése – ez a terhelhetőség, nem a védelmi jellemző; legyen ≥ a mögötte lévő túláramvédelem névleges árama |
| 3 | Névleges kioldóáram (I_Δn) | a védelem célja: 30 mA személyvédelem, 300 mA tűzvédelem stb. |
| 4 | Típus (AC / A / F / B) | a védett fogyasztó által előállítható legrosszabb hibaáram-alak |
| 5 | Késleltetés (általános / G / S) | a szelektivitás és a téves kioldás elleni igény |
Ehhez jön hatodikként a feltételes zárlati áram (I_nc) és a hozzá tartozó sorba kapcsolt
túláramvédelmi eszköz, valamint – TT-rendszerben – az R_A × I_Δn ≤ 50 V feltétel ellenőrzése
(33. fejezet).
Kidolgozott példa: RCD-választás TT-rendszerű családi házhoz
FELADAT
Egy TT-rendszerű családi ház földelési ellenállása mérés szerint
R_A = 42 Ω. A tulajdonos szerint "elég egy 300 mA-es RCD a
betáplálásba". Ellenőrizzük!
1. LÉPÉS - A HIBAVÉDELMI FELTÉTEL (411.5.3.)
R_A x I_Δn <= 50 V
300 mA-es készülékkel:
42 Ω x 0,3 A = 12,6 V <= 50 V -> a feltétel TELJESÜL
2. LÉPÉS - AKKOR MIÉRT NEM ELÉG?
Mert a 411.3.3. és a 411.3.4. NEM hibavédelmi, hanem KIEGÉSZÍTŐ
VÉDELMI követelmény, és ott a szabvány KONKRÉT értéket ír elő:
legfeljebb 30 mA - a csatlakozóaljzatokra és a világítási
végáramkörökre.
A 300 mA-es készülék hibavédelemre jó, SZEMÉLYVÉDELEMRE NEM.
3. LÉPÉS - A MEGENGEDETT LEGNAGYOBB FÖLDELÉSI ELLENÁLLÁS
30 mA-es készüléknél: R_A <= 50 V / 0,03 A = 1666 Ω
42 Ω << 1666 Ω -> bőven megfelel
4. LÉPÉS - A JAVASOLT MEGOLDÁS
betáplálás: 300 mA, S típus (tűzvédelem + szelektivitás)
áramkörcsoportok: 30 mA, A típus (személyvédelem)
arány: 300/30 = 10 : 1 >= 3 : 1, a felső S típusú -> szelektív
5. LÉPÉS - ELLENŐRZŐ SZÁMÍTÁS a 300 mA-es fokozatra
A tűzvédelmi RCD-nél is teljesülnie kell a hibavédelmi
feltételnek arra az esetre, ha ő kapcsol le:
R_A megengedett = 50 V / 0,3 A = 166 Ω
42 Ω <= 166 Ω -> megfelel
EREDMÉNY
A "300 mA elég" állítás hibavédelmi szempontból igaz, kiegészítő
védelmi szempontból HIBÁS. A helyes megoldás kétlépcsős.⭐ A csoportosítás: miért nem egy RCD az egész lakásra?
Egyetlen 30 mA-es készülék az egész lakás elé olcsó megoldás – és rossz. Négy oka van:
- Üzembiztonság. Egyetlen hibás készülék az egész lakást sötétbe borítja, beleértve a hűtőt, a
fűtésvezérlést és a riasztót. - Szivárgó áramok összeadódnak. Minden elektronikus fogyasztó szűrőkondenzátorai néhány tized
vagy néhány milliamperes szivárgó áramot hoznak létre. Egy egész lakásnyi készülék együtt
könnyen elérheti a 15 mA-t, azaz a 30 mA-es készülék alsó kioldási határát – ilyenkor a védelem
magától, hiba nélkül kiold. - Hibakeresés. Egyetlen készülék esetén a hiba helyét csak az áramkörök egyenkénti
lekapcsolásával lehet megtalálni; csoportosított rendszerben már a kioldott készülék megmondja,
hol keressük. - Eltérő típusigény. Ahogy a 34.8 példájában láttuk, ugyanabban a berendezésben lehet szükség
A, F és B típusra – egyetlen készülékkel ez megoldhatatlan.
Ehhez jön egy külön szabványi követelmény a közösségi létesítményekre: az MSZ HD 60364-7-718 szerint
„áram-védőkapcsolók használata esetén egy áram-védőkapcsoló nem védhet egynél több
végáramkört" a világítási berendezéseknél (718.559.101.1.) – vagyis ott a közös RCD éppen azt a
biztonságot szüntetné meg, amelyet a több áramkörre bontással értünk el.
Gyakorlati ökölszabály lakásokra (nem szabványi előírás, hanem bevált tervezői gyakorlat):
áramkörcsoportonként 3–5 végáramkör egy 30 mA-es készülék mögött; a fürdőszoba, a konyha, a
hűtőszekrény, a kültéri aljzat és a fűtés/hőszivattyú lehetőleg külön csoportba; a fagyasztó és
a riasztó pedig olyan körre, amelynek a kiesése nem marad észrevétlen. A legtisztább – bár
drágább – megoldás az áramkörönkénti RCBO.
A bekötés szabályai
- A fázis(oka)t és a nullavezetőt is a készüléken keresztül kell vezetni; a védővezető a
készülék mellett halad el, azt nem szabad rákötni. - Minden RCD-nek saját nullavezetője van. Az egyik készülék mögötti fogyasztó nullavezetőjét
nem szabad a másik készülék nullájához kötni – ez a „kölcsönvett nulla" hibája. - A készüléket a betáplálás felőli oldalról kell táplálni a gyártó jelölése szerint (a legtöbb
mai készülék mindkét irányból beköthető, de az adattábla dönt). - TN-C-S rendszerben az RCD helye a PEN szétválasztási pontja UTÁN van (33. fejezet).
- Áramfejlesztős vagy napelemes betáplálásnál ügyelni kell arra, hogy ne jöjjön létre második N–PE
összekötés a készülék mögött: TN-S rendszerben az RCD-t úgy kell elhelyezni, hogy a párhuzamos
nulla–föld út miatti téves működés elkerülhető legyen (MSZ HD 60364-5-551, 551.6.) – ezért kell
gyakran négypólusú (a nullát is átkapcsoló) átkapcsoló készülék (30. fejezet).
A tesztgomb és az időszakos próba
Minden áram-védőkapcsolón van tesztgomb (T). Megnyomásakor a készülék egy beépített ellenálláson
keresztül mesterséges hibaáramot hoz létre úgy, hogy az áram az összegáram-váltó egyik oldalán
megkerüli a gyűrűt – az eredő így nem nulla lesz, és a készüléknek ki kell oldania.
⚠ A tesztgomb nem mérés. A T gomb kizárólag azt bizonyítja, hogy a mechanika működik: a
kioldószerkezet elmozdul, az érintkezők nyitnak. Azt nem mondja meg, hogy a készülék a névleges
kioldóáramánál és a szabvány szerinti időn belül old-e ki. Ehhez EN/IEC 61557-6 szerinti
mérőműszerrel kell megmérni a tényleges kioldóáramot és kioldási időt – ez a 37. fejezet
anyaga, és a villamos biztonsági felülvizsgálat kötelező része.
Milyen gyakran kell megnyomni? Az MSZ HD 60364-6 ellenőrzési adatlapja azt kéri, hogy legyen
feljegyzés az áram-védőkapcsoló negyedévente történő próbájáról az eszköznél vagy a táppontnál.
Ez a gyakorlati minimum, amelyet a felhasználó maga is elvégezhet: negyedévente megnyomni a
tesztgombot, és a készüléket visszakapcsolni. (Egyes külföldi iparági ajánlások félévente kérik ezt;
ellentmondás esetén a szabvány szerinti, szigorúbb gyakoriság az irányadó.) A villamos biztonsági
felülvizsgálat jogszabályi gyakoriságát a VMBSZ (40/2017. NGM rendelet) határozza meg – ennek
részletei a 37. fejezetben találhatók.
Átadáskor mindig mutassuk meg a megrendelőnek a tesztgombot, és írjuk bele az átadási
dokumentációba a próba gyakoriságát. Egy évek óta be nem kapcsolt, mechanikailag beragadt készülék
kívülről ugyanúgy néz ki, mint egy működőképes – az ilyen „papíron meglévő" védelem a
felülvizsgálatok visszatérő tapasztalata.
34.12 ⚠ Tipikus hibák és a téves kioldás okai
A hét klasszikus hiba
⚠⚠ 1. Áram-védőkapcsoló TN-C rendszerben. A PEN-vezető egyesíti a védő- és a nullavezető
funkciót, ezért a hibaáram a PEN-en, azaz az összegáram-váltón keresztül tér vissza: az eredő
nulla marad, a készülék nem érzékel semmit. Ráadásul az RCD megszakítaná a PEN-t, ami a
411.4.3. szerint tilos. TN-C rendszerben tehát RCD nem alkalmazható – TN-C-S rendszerben a helye
a szétválasztási pont után van (33. fejezet).
⚠⚠ 2. A védővezető és a nullavezető összekeverése az RCD után. Ha a készülék mögött a
nullavezető bárhol hozzáér a védővezetőhöz (átkötés az alelosztóban, felcserélt ér a
szerelvénydobozban, „segítségből" áthidalt PE-N kapcsok), akkor az üzemi áram egy része a
védővezetőn, a gyűrűt megkerülve tér vissza. Két következménye lehet:
- azonnali vagy terhelésfüggő kioldás – a készülék folyamatosan hibaáramot lát; ez a
szerencsésebb eset, mert azonnal kiderül; - a védelem hatástalanná válása – a védővezetőn üzemi áram folyik, a PE-ből „nullavezető" lesz
(ez a klasszikus rejtett nullázás), és a védővezető megszakadásakor a testekre feszültség
kerül. Ha két, külön RCD-vel védett áramkör nullavezetőit cserélik fel ("kölcsönvett nulla"),
mindkét készülék a terhelőáram egy részét hibaáramként látja, és már üzemi terhelésnél kiold --
nem "kioltják egymást", hanem mindkettő téves kioldást produkál.
Ez a hiba a felülvizsgálatok egyik leggyakoribb lelete, és a felületes műszeres próba jónak
mutathatja – csak a szemrevételezés és a folytonossági, illetve polaritásvizsgálat deríti ki.
További négy, gyakran előforduló hiba – ezek nem tiltásba ütköznek, hanem a védelem hatásosságát
rontják le:
| # | A hiba | Miért baj? | A helyes megoldás |
|---|---|---|---|
| 3. | AC vagy A típus elektronikus, inverteres fogyasztó mögött | a sima egyenáramú összetevő telítheti a vasmagot, és a védelem „megvakul" | A típus a lakossági minimum; egyfázisú inverternél F, háromfázisú frekvenciaváltónál, PV-inverternél, UPS-nél és járműtöltőnél B |
| 4. | Egyetlen RCD az egész épületre | a szivárgó áramok összeadódnak, egy hiba mindent lekapcsol, nincs szelektivitás, nem lehet típust váltani | csoportosítás: 3–5 végáramkör készülékenként, kritikus körökre RCBO |
| 5. | Több RCD sorba kapcsolása szelektivitási megfontolás nélkül | ha mindkettő pillanatműködésű, a felsőbb is kiold | S típus és legalább 3 : 1 arány együtt |
| 6. | A tesztgomb elmulasztása | a mechanika beragadhat; a védelem papíron megvan, valójában nincs | negyedéves próba, a felhasználó kioktatása, feljegyzés a táppontnál |
⚠⚠ 7. Áram-védőkapcsoló (vagy AFDD) biztonsági áramkörön. Az MSZ HD 60364-5-56 560.7.13.
szakasza szerint a biztonsági berendezések áramköreit nem szabad RCD-kkel vagy AFDD-kkel védeni.
Az indoklás a szabvány megjegyzésében szerepel: tűz esetén a megnövekedett hőmérsékleten a vezetők
közötti szivárgási áramok véletlen kioldást és a biztonsági berendezés kiesését okozhatják – vagyis
éppen akkor és amiatt kapcsolna le a tartalékvilágítás, a tűzjelző vagy a füstelvezetés, amikor a
legnagyobb szükség lenne rá. Itt a szabvány tudatosan vállalja a kisebb kockázatot a nagyobb
elkerüléséért; ugyanez a logika áll a biztonsági áramkörök túlterhelésvédelmének elhagyhatósága
mögött is (560.7.3.). A biztonsági berendezések tápellátásáról a 30. fejezet szól.
A téves (nem kívánt) kioldás okai
A „nem kívánt kioldás" nem a készülék hibája, hanem szinte mindig valódi szivárgó áram, amelyet
a készülék helyesen érzékel. A gyakori okok és a kezelésük:
| Ok | Miért okoz szivárgó áramot? | Kezelés |
|---|---|---|
| Elektronikus fogyasztók szűrői | a hálózati EMC-szűrő kondenzátorai a fázis és a föld közé vannak kötve | a szivárgó áramok összegzése, csoportosítás, több RCD |
| Frekvenciaváltó, hosszú árnyékolt motorkábel | nagy vivőfrekvencia + kábelkapacitás = nagy kapacitív szivárgóáram | rövid (jellemzően ≤ 10 m) árnyékolt motorkábel, csökkentett szivárgóáramú szűrő, külön RCD |
| Nedvesség, kondenzáció | a szigetelés ellenállása lecsökken (kültéri elosztó, pince, üvegház) | tömítés, fűtés, szellőzés, a nedves rész elkülönítése |
| Hosszú vezetékhálózat | a szigetelés természetes szivárgása arányos a hosszal | az áramkörök felosztása |
| Fűtőbetétek, bojler | a fűtőszál szigetelése hidegen jó, melegen leromolhat | a fűtőelem cseréje; szigetelési ellenállás mérése |
| Lökőáramok, villámindukció | tranziens áram a kapacitásokon át | G típusú (kb. 10 ms késleltetésű) vagy S típusú készülék |
| Kapcsolási tranziensek | nagy kondenzátoros bemenetű készülék bekapcsolása | G típus, illetve a bekapcsolás időbeli szétosztása |
⚠ Amit tilos tenni: a téves kioldást nem szabad úgy „megoldani", hogy a 30 mA-es készüléket
100 vagy 300 mA-esre cseréljük ott, ahol a szabvány 30 mA-t ír elő, vagy hogy az RCD-t egyszerűen
kihagyjuk. A helyes út: megkeresni a szivárgás forrását, majd csoportosítani az áramköröket,
és típust váltani (F vagy B, illetve G késleltetés), ha a fogyasztó jellege indokolja.
Kidolgozott példa: a szivárgó áramok összegzése
FELADAT
Egy irodahelyiség végáramköreit EGYETLEN 30 mA-es, A típusú RCD
védi. A készülék naponta többször kiold, látszólag ok nélkül.
A készülékek adatlapjából kiolvasott üzemszerű szivárgó áramok
(FELADATADAT - a gyártói adatlapokból, nem szabványi értékek):
8 db munkaállomás (számítógép + monitor) 0,8 mA/db
2 db hálózati nyomtató 1,2 mA/db
1 db kávégép 0,6 mA
1 db klímaberendezés (inverteres) 2,4 mA
világítás, 24 db LED-meghajtó 0,15 mA/db
Mi a baj, és mi a megoldás?
1. LÉPÉS - A SZIVÁRGÓ ÁRAMOK ÖSSZEGZÉSE
munkaállomások: 8 x 0,8 mA = 6,4 mA
nyomtatók: 2 x 1,2 mA = 2,4 mA
kávégép: 1 x 0,6 mA = 0,6 mA
klíma: 1 x 2,4 mA = 2,4 mA
LED-meghajtók: 24 x 0,15 mA = 3,6 mA
------------------------------------------
ÖSSZESEN = 15,4 mA
2. LÉPÉS - ÖSSZEHASONLÍTÁS A KIOLDÁSI TARTOMÁNNYAL
A készülék legkésőbb 1,0 x I_Δn = 30 mA-nél kiold,
de már 0,5 x I_Δn = 15 mA-nél is kioldhat.
15,4 mA > 15 mA -> A BERENDEZÉS ÖNMAGÁTÓL KIOLDHAT,
mindenféle hiba nélkül!
3. LÉPÉS - A TERVEZÉSI SZABÁLY
Az üzemszerű szivárgóáram maradjon jóval a 0,5 x I_Δn alatt.
⚠ Bevált tervezői korlát (gyakorlati ajánlás, gyártói kézikönyvből):
I_szivárgó <= 0,3 x I_Δn
30 mA-es készüléknél: I_szivárgó <= 9 mA
4. LÉPÉS - A MEGOLDÁS: CSOPORTOSÍTÁS
(A) RCD-1, 30 mA, A típus:
8 munkaállomás + kávégép = 7,0 mA (<= 9 mA) OK
(B) RCD-2, 30 mA, A típus:
2 nyomtató + világítás = 6,0 mA (<= 9 mA) OK
(C) RCD-3, 30 mA, F típus:
inverteres klíma = 2,4 mA OK
(F típus: az egyfázisú frekvenciaváltó összetett
hibaárama miatt, és a 10 ms késleltetés is segít)
5. LÉPÉS - ELLENŐRZÉS
Egyik csoport sem éri el a 9 mA-es tervezési korlátot,
így a berendezés üzemszerűen nem old ki, a védelem viszont
mindenhol 30 mA marad - a személyvédelem nem gyengült.
MEGJEGYZÉS
A szivárgó áram MÉRHETŐ is: lakatfogóval, az L és az N vezetőt
EGYÜTT átfogva a különbségi áram közvetlenül leolvasható.
A mérés részletei: 37. fejezet.Egy 30 mA-es, A típusú áram-védőkapcsoló egy családi házban esős időben rendszeresen kiold, száraz
időben soha. A ház kültéri aljzatai, a kerti világítás és a garázs is ezen a készüléken van.
a) Sorolja fel a lehetséges okokat fontossági sorrendben! b) Milyen sorrendben végezné el a
hibakeresést (melyik áramkört kapcsolná le először)? c) Milyen átalakítást javasol a
véglegesen? d) Miért nem megoldás a 100 mA-es készülékre való csere?
34.13 Kombinált készülékek (RCBO) és az ívhiba-védelem (AFDD)
A készüléktípusok egy táblázatban
| Rövidítés | Megnevezés | Mit érzékel? | Mit tesz? |
|---|---|---|---|
| RCCB | áram-védőkapcsoló túláramvédelem nélkül | csak a hibaáramot | lekapcsol; kell mellé kismegszakító vagy biztosító |
| RCBO | kombinált áram-védőkapcsoló és kismegszakító | hibaáramot és túláramot (túlterhelés, zárlat) | lekapcsol; egy készülékben mindkét funkció |
| RCM | hibaáram-ellenőrző készülék | a hibaáramot méri | csak jelez, nem kapcsol – a szabvány kimondja: nem védelmi eszköz |
| IMD | szigetelés-ellenőrző készülék | a szigetelési ellenállást (IT-rendszerben) | jelez (33. fejezet) |
| AFDD | átívelésérzékelő (ívhiba-védelmi) eszköz | az ív jellegzetes nagyfrekvenciás áramzaját | lekapcsol – a tűz kockázatának csökkentésére |
Olyan eszköz, amely folyamatosan méri a berendezés maradékáramát, és a beállított határérték
átlépésekor jelzést ad, de nem szakítja meg az áramkört (angolul: residual current monitor).
Az MSZ HD 60364-4-41 kifejezetten kimondja, hogy az RCM nem védelmi eszköz – ott alkalmazzák,
ahol a lekapcsolás nagyobb kárt okozna, mint a hiba (adatközpont, ipari folyamat), és a hibát
karbantartással szüntetik meg.
Mikor RCCB és mikor RCBO? Az RCCB olcsóbb, és egyszerre több végáramkört véd – ez a csoportos
megoldás. Az RCBO drágább, de áramkörönként ad hiba- és túláramvédelmet: egyetlen hiba egyetlen
áramkört kapcsol le, a szivárgó áramok nem adódnak össze, és a hibakeresés triviális. Kritikus
áramkörökre (hűtő, fagyasztó, szerver, kazánvezérlés) mindig érdemes önálló RCBO-t tervezni.
⭐ Az ívhiba-védelmi eszköz (AFDD)
Van a villamos berendezéseknek egy hibafajtája, amelyet sem a kismegszakító, sem az
áram-védőkapcsoló nem lát: a soros ívhiba. Ha egy csavarkötés meglazul, egy ér eltörik a
szigetelésen belül, vagy egy dugvilla érintkezője elhasználódik, akkor a kötésnél kis, néhány
milliméteres ív keletkezik. Ennek az ívnek a hőmérséklete több száz fok, tüzet okozhat – de:
- az árama nem nagyobb a terhelőáramnál, sőt kisebb, tehát a túláramvédelem nem lát semmit;
- a hiba nem a föld felé folyik, tehát az áram-védőkapcsoló sem lát semmit.
Az AFDD az ív jellegzetes, nagyfrekvenciás áramzaját ismeri fel, és ez alapján kapcsol le.
Mit mond a szabvány (MSZ HD 60364-4-42, 421.7.)? „Ajánlatos speciális védőintézkedéseket hozni
a végáramkörökben kialakuló átívelések hatásai ellen" – kifejezetten:
- hálóhellyel bíró épületekben (szálláshelyek);
- a tárolt vagy feldolgozott anyag miatt tűz kockázatának kitett, BE2 feltételű helyiségekben
(istálló, fatelep, éghető anyag raktára); - éghető épületszerkezeti anyagú, CA2 feltételű helyiségekben (például faházak);
- a tűz továbbterjedését segítő, CB2 feltételű épületszerkezetekben;
- pótolhatatlan javakat tartalmazó helyiségekben (múzeum, levéltár).
„Váltakozó áramú áramkörökben az IEC 62606 szerinti átívelésérzékelő eszközök (AFDD) alkalmazása
teljesíti a fenti ajánlást. Alkalmazása esetén az átívelésérzékelő eszközt a védendő áramkör
táppontján kell beépíteni." A készülékszabvány az MSZ EN 62606, amely a legfeljebb 440 V
névleges feszültségű és 63 A névleges áramú, háztartási és hasonló használatra szánt
készülékekre vonatkozik.
⚠ Három gyakran vétett pont az AFDD-nél.
- Magyarországon ez ajánlás, nem kötelezettség. A szabvány kifejezetten a nemzeti bizottságokra
bízza, hogy követelménnyé teszik-e; nálunk jelenleg ajánlás marad. - Az AFDD nem váltja ki sem a kismegszakítót, sem az áram-védőkapcsolót: „Az átívelésérzékelő
eszköz használata nem mentesít az e szabvány egyéb szakaszaiban szereplő egy vagy több
intézkedés alkalmazása alól." - A helye a védendő áramkör táppontja – tehát az elosztóban, az áramkör elején, nem a
leágazás végén.
⚠⚠ Biztonsági áramkörön AFDD-t sem szabad alkalmazni – ugyanaz az 560.7.13. szakasz tiltja,
amelyik az áram-védőkapcsolót (lásd 34.12 és a 30. fejezet).
Kidolgozott példa: 300 mA-es tűzvédelmi RCD egy raktárban
FELADAT
Egy mezőgazdasági szárított takarmányt tároló raktár (BE2 tűzveszélyes
helyiség) villamos berendezése:
- világítás: 2 végáramkör, B10
- dugaszolóaljzatok: 1 végáramkör, B16 (kézi szerszámokhoz)
- szellőztető ventilátor, rögzített bekötés, 3 kW
- a raktáron ÁTHALADÓ, a szomszédos műhelyt tápláló kábel
Milyen áram-védőkapcsolókat kell beépíteni?
1. LÉPÉS - A TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNY (MSZ HD 60364-4-42, 422.3.9.)
BE2 helyiséget TÁPLÁLÓ vagy azon ÁTHALADÓ végáramkörök:
TN- és TT-rendszerben I_Δn <= 300 mA
Ez tehát vonatkozik az ÁTHALADÓ kábelre is!
2. LÉPÉS - A SZEMÉLYVÉDELMI KÖVETELMÉNY (411.3.3., 411.3.4.)
dugaszolóaljzatok (16 A <= 32 A, szakképzetlen használó):
I_Δn <= 30 mA KÖTELEZŐ
világítás: ez nem "egyedi háztartás", tehát a 411.3.4. nem
kötelezi; a tűzvédelmi 300 mA-es fokozat viszont igen
3. LÉPÉS - A KÉT KÖVETELMÉNY ÖSSZEHANGOLÁSA (kaszkád)
FŐ FOKOZAT: 300 mA, S típus - a raktárt tápláló és az azon
áthaladó áramkörök felett
AL-FOKOZAT: 30 mA, A típus - a dugaszolóaljzatok áramkörén
4. LÉPÉS - A SZELEKTIVITÁS ELLENŐRZÉSE
arány: 300 mA / 30 mA = 10 : 1 >= 3 : 1 MEGFELEL
típus: a felső S típusú (nem-működési idő >= 0,13 s) MEGFELEL
-> egy szerszámhiba nem sötétíti el az egész raktárt
5. LÉPÉS - MIKOR KELL 30 mA A TŰZVÉDELEMHEZ IS?
Ha az ELLENÁLLÁSHIBÁK tüzet okozhatnak (pl. rétegfűtőelemes
mennyezetfűtés), a 422.3.9. szerint I_Δn <= 30 mA kell.
Ebben a raktárban ilyen fűtés nincs, ezért marad a 300 mA.
6. LÉPÉS - KIEGÉSZÍTŐ AJÁNLÁS
BE2 helyiség -> a 421.7. szerint AJÁNLOTT az AFDD is a
végáramkörök táppontján (Magyarországon nem kötelező).
EREDMÉNY
fő: 300 mA, S (tűzvédelem, az áthaladó kábelre is)
aljzatok: 30 mA, A (személyvédelem)
világítás: a 300 mA-es fokozat alatt, külön RCD nélkül is
megfelel, de a 30 mA-es kiegészítő védelem ajánlott
ajánlott: AFDD a végáramkörökön (421.7.)Egy fából épült, hálóhelyeket tartalmazó panzió villamos berendezését tervezik. A szobákban
dugaszolóaljzatok és világítás, a konyhában ipari főzőberendezés, a padláson szénatároló (BE2), a
folyosón tartalékvilágítás és tűzjelző van.
a) Sorolja fel áramkörönként, milyen védelmi eszközöket építene be (típus, érzékenység,
késleltetés)! b) Melyik áramkörre nem szabad RCD-t tenni, és milyen szabványhely alapján?
c) Hol ajánlott AFDD, és mi az AFDD helye az áramkörben? d) Igazolja a szelektivitást a
betáplálás és a szobák áramkörei között!
Összefoglalás
A kiegészítő védelem nem önálló védelmi mód, hanem harmadik biztonsági réteg az alapvédelem és a
hibavédelem fölött, arra az esetre, ha ezek meghibásodnak, vagy ha a felhasználó gondatlan
(415.1.1.). Két eszköze van: a legfeljebb 30 mA-es áram-védőkapcsoló (415.1.) és a kiegészítő
védő egyenpotenciálú összekötés (415.2.), amelynek feltétele R ≤ 50 V / I_a. Egyik sem
helyettesíti a védővezetőt és a lekapcsolást (415.1.2.).
Az áram-védőkapcsoló szíve az összegáram-váltó: a rajta áthaladó aktív vezetők (fázisok és a
nulla, de soha nem a PE) áramainak eredőjét figyeli, és ha ez eléri a névleges kioldóáramot,
lekapcsol. Ebből következik minden fontos tulajdonsága: nem véd a fázis és a nulla közötti
érintés ellen (a testáram a nullán tér vissza), nem véd túlterhelés és zárlat ellen (ezért kell
mellé kismegszakító vagy RCBO), és TN-C rendszerben nem alkalmazható, mert a hibaáram a PEN-en át
visszatér a gyűrűbe.
Kötelező 30 mA-es kiegészítő védelem a legfeljebb 32 A névleges áramú, szakképzetlen
személyek által használt, általános célú csatlakozóaljzatokra és a szabadtéri mobil készülékekre
(411.3.3.), valamint az egyedi háztartások világítási végáramköreire (411.3.4.); fürdőszobában
minden áramkörre (7-701, 701.415.1.), a rögzített vízmelegítő magyar kivételével. Magyarországra
nincs nemzeti eltérés bejegyezve, ezért ezek nálunk teljes körűen érvényesek.
A típusok egymásba ágyazódnak (B ⊃ F ⊃ A ⊃ AC), és mindig a fogyasztó által előállítható
legrosszabb hibaáram-alakhoz kell választani. ⚠ Háromfázisú frekvenciaváltós hajtás, PV-inverter és
UPS elé B típus kell (három egymástól független forrásból igazolva): a sima egyenáramú
hibaáram telítésbe viszi az AC és az A típus vasmagját, és a védelem minden hibafajtára
megvakul. ⚠ Járműtöltőnél a B típus a gyártói források ajánlása -- a részletes létesítési
előírás (a töltőbe épített egyenáramú hibaáram-érzékelés melletti A típus lehetősége, ZC3.2.2.3.)
a 26.12 alfejezetben nyitott, mert az MSZ HD 60364-7-722 szövege a tárban nincs meg. Érzékenység: 10 és 30 mA személyvédelem,
100 mA vegyes, 300 mA tűzvédelem (BE2 helyiség, 422.3.9.), 500 mA fővédelem.
Szelektivitás csak akkor van, ha a felsőbb készülék S (szelektív) típusú – nem-működési ideje
legalább 0,13 s, működési ideje legfeljebb 0,5 s –, és a kioldóáramok aránya legalább
3 : 1. A G típus csak ~10 ms késleltetést ad a téves kioldás ellen, szelektivitást nem.
A gyakorlatban a legfontosabb: áramkörönként vagy kis csoportonként külön készülék (a szivárgó
áramok összeadódnak, tervezési korlát: I_szivárgó ≤ 0,3 · I_Δn), a tesztgomb negyedéves
megnyomása, és a tudat, hogy a tesztgomb nem mérés – a műszeres vizsgálat a 37. fejezet anyaga.
⚠ Biztonsági áramkörön RCD-t és AFDD-t sem szabad alkalmazni (MSZ HD 60364-5-56, 560.7.13.),
mert a téves kioldás nagyobb veszélyt okozna, mint amit elhárít. Az AFDD azt a hibát fogja meg,
amelyet sem a kismegszakító, sem az RCD nem lát: a soros ívhibát – alkalmazása a 421.7. szerint
hálóhelyes, BE2, CA2, CB2 és pótolhatatlan javakat tartalmazó helyiségekben ajánlott, a védendő
áramkör táppontjában.
Ellenőrző kérdések
- Mi a kiegészítő védelem szerepe, és melyik két eszköze van a szabvány szerint? Miért nem önálló
védelmi mód? - Idézze a 415.1.2. szakasz kulcsmondatát, és magyarázza meg, miért a legfontosabb mondat az egész
fejezetben! - Írja fel a kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötés feltételét, és értelmezze mindhárom
mennyiséget! Miért éppen 50 V szerepel a képletben? - Mekkora a megengedett legnagyobb ellenállás a kiegészítő EPH-ban 30 mA-es áram-védőkapcsoló,
illetve B16-os kismegszakító mellett? Mit jelent ez a kivitelezés minőségére nézve? - Magyarázza el az összegáram-váltó működését hibamentes állapotban és hiba esetén! Mely vezetők
haladnak át a gyűrűn, és melyik nem? - Miért nem véd az áram-védőkapcsoló a fázis és a nullavezető közötti érintés ellen? Mi véd ez
ellen? - Miért nem helyettesíti az áram-védőkapcsoló a kismegszakítót? Mit jelent a feltételes zárlati
áram? - Sorolja fel az RCD-típusokat, és mondja meg mindegyikről, milyen hibaáram-alakot ismer fel!
- ⭐ Miért kell háromfázisú frekvenciaváltós hajtáshoz B típusú áram-védőkapcsoló? Mi történik az A
típusú készülék vasmagjával? - Sorolja fel a névleges kioldóáramok szabványos értékeit, és rendeljen mindegyikhez egy tipikus
alkalmazást! Melyik a személyvédelmi és melyik a tűzvédelmi érték? - ⭐⭐ Mely áramkörökre írja elő kötelezően a szabvány a 30 mA-es kiegészítő védelmet? Nevezze meg
mindkét szakaszt, és mondja meg, miért érvényesek nálunk teljes körűen! - Mit ír elő a 7-701 szabvány a fürdőszobai áramkörökre, és mi az egyetlen magyar nemzeti
eltérés? - Mi a különbség az S és a G típusú áram-védőkapcsoló között? Melyik ad szelektivitást?
- Mi a szelektivitás két feltétele? Ellenőrizze a 300 mA (S) – 100 mA és a 100 mA (S) – 100 mA
párost! - Mit ellenőriz a tesztgomb, és mit nem? Milyen gyakran kell megnyomni?
- Sorolja fel a téves kioldás öt gyakori okát, és mondjon mindegyikre megoldást! Miért nem
megoldás az érzékenység megnövelése? - ⚠ Miért nem alkalmazható áram-védőkapcsoló TN-C rendszerben? Hol a helye TN-C-S rendszerben?
- ⚠ Mi történik, ha a nullavezető az áram-védőkapcsoló után hozzáér a védővezetőhöz? Adja meg
mindkét lehetséges következményt! - Miért nem szabad biztonsági berendezés áramkörét RCD-vel vagy AFDD-vel védeni? Idézze a
szabvány indoklását! - Mire való az AFDD, milyen hibát ismer fel, és melyik helyiségekben ajánlja a szabvány?
Tudáspróba
1. ⭐⭐ Mekkora a legnagyobb névleges kioldóáram, amellyel a szabvány szerinti kiegészítő védelem
megvalósítható?
a) 10 mA b) 30 mA c) 100 mA d) 300 mA
2. ⭐⭐ Mely csatlakozóaljzatokra kötelező a 30 mA-es kiegészítő védelem a 411.3.3. szerint?
a) minden csatlakozóaljzatra, korlátozás nélkül
b) a szakképzetlen személyek által használt, általános célú, legfeljebb 32 A névleges áramúakra
c) csak a fürdőszobai aljzatokra
d) csak a legfeljebb 16 A névleges áramúakra
3. ⭐ Melyik állítás igaz az áram-védőkapcsolóra?
a) véd a fázis és a nulla közötti érintés ellen
b) véd a túlterhelés ellen
c) csak a föld (vagy a védővezető) felé távozó hibaáramot érzékeli
d) helyettesíti a védővezetőt
4. ⭐⭐ Milyen típusú áram-védőkapcsoló kell háromfázisú frekvenciaváltós hajtás elé?
a) AC b) A c) F d) B
5. Melyik vezetőt nem szabad átvezetni az összegáram-váltón?
a) a fázisvezetőt b) a nullavezetőt c) a védővezetőt d) mindegyiket át kell vezetni
6. ⭐ Mekkora az S típusú áram-védőkapcsoló legkisebb nem-működési ideje 1 × I_Δn hibaáramnál?
a) 25 ms b) 0,13 s c) 0,3 s d) 0,5 s
7. ⭐ Mi a szelektivitás feltétele két, sorba kapcsolt áram-védőkapcsoló között?
a) a felsőbb legyen nagyobb névleges áramú
b) elég, ha a kioldóáramok aránya legalább 2 : 1
c) a felsőbb legyen S vagy késleltetett típusú, és az arány legalább 3 : 1
d) mindkettő legyen pillanatműködésű
8. ⚠ Miért nem alkalmazható áram-védőkapcsoló TN-C rendszerben?
a) mert a TN-C-ben nincs zárlati áram
b) mert a hibaáram a PEN-vezetőn, azaz az összegáram-váltón keresztül tér vissza
c) mert a TN-C-ben a lekapcsolási idő 5 s
d) mert a PEN-vezető keresztmetszete túl nagy
9. Mekkora névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolót ír elő a szabvány BE2 tűzveszélyes helyiséget
tápláló végáramkörre (általános esetben)?
a) legfeljebb 30 mA b) legfeljebb 100 mA c) legfeljebb 300 mA d) legfeljebb 500 mA
10. ⚠⚠ Mely áramköröket nem szabad áram-védőkapcsolóval vagy AFDD-vel védeni?
a) a fürdőszobai áramköröket b) a világítási végáramköröket
c) a biztonsági berendezések áramköreit d) a kültéri dugaszolóaljzatok áramköreit
Források
| # | Forrás | Hol |
|---|---|---|
| 1 | ⭐⭐ MSZ HD 60364-4-41:2018 – Kisfeszültségű villamos berendezések. 4-41. rész: Biztonság. Áramütés elleni védelem. A fejezet elsődleges és fő forrása. Ebből származik: a védelmi módok rendszere és a kiegészítő védelem fogalma (410.3.2., 410.3.3., 410.3.8.), a kiegészítő védelem kötelező esetei – 411.3.3. (≤ 32 A-es, szakképzetlen használóknak szánt, általános célú csatlakozóaljzatok és szabadtéri mobil készülékek; kivétel: ≤ 15 mA-es informatikai rendszer) és 411.3.4. (egyedi háztartások világítási végáramkörei), a 20 A → 32 A változás az Európai előszó szerint, az FELV követelményei (411.7.), a kettős vagy megerősített szigetelés szabályai (412.1.2., 412.2.2.4., 412.2.3.2., 412.2.4.1.), a villamos elválasztás (413.1.2., 413.3.2.–413.3.6.), a SELV/PELV (414.1.1., 414.3., 414.4.3., 414.4.5.), a kiegészítő védelem (415.1.1., 415.1.2., 415.2.1., 415.2.2. – R ≤ 50/I_a), az RCM-re vonatkozó megjegyzés (411.1.), az RCD tilalma TN-C-ben (411.4.3., 411.4.5.), a TT-rendszer R_A × I_Δn ≤ 50 V feltétele (411.5.3.), a C melléklet (C1.–C3.) és a D melléklet, valamint a ZA/ZB melléklet, amely szerint Magyarországra nincs bejegyzett nemzeti eltérés, illetve a hivatkozott ausztriai, dán, belga, holland, francia, olasz és finn eltérések | elsődleges szabványforrás; kutatas/25-aramutes-elleni-vedelem-foldeles.md 2., 3.5.–3.6., 4.4., 5.2.–5.3., 7.–12. szakasz |
| 2 | ⭐ Az áram-védőkapcsoló műszaki adatai – a működési elv (összegáram-váltó), a típusok (AC, A, F, B, B+) és a felismert hibaáram-alakok, az A típus ≤ 6 mA és az F típus ≤ 10 mA simított egyenáram-tűrése, a hivatkozott készülékszabványok (EN/IEC 61008-1, 61009-1, EN/IEC 62423, DIN VDE 0664-100), a kioldási idők táblázata (általános és S típus), a névleges kioldóáramok szerepe (10/30/100/300/500 mA), az S és a G késleltetés, a 3 : 1 szelektivitási arány, valamint a tesztgomb működése. Forrásai: ABB RCD Technical Guide és műszaki katalógus, BEAMA RCD Handbook, valamint magyar szakmai lap- és ismertetőanyagok. ⚠ Feltárt ellentmondás feloldva: az S típus 1 × I_Δn-hez tartozó ideje 0,13–0,5 s (a webes forrásokban szereplő „25 ms" hibás); a jegyzet a termékszabvány szerinti értékkel dolgozik | több, egymást megerősítő gyártói és iparági forrásból; kutatas/25-aramutes-elleni-vedelem-foldeles.md 13.1.–13.6. szakasz |
| 3 | ⭐⭐ A B típusú áram-védőkapcsoló szükségessége frekvenciaváltós hajtásnál – „B típusú áram-védőkapcsoló alkalmazása követelmény háromfázisú megtáplálás esetén olyan alkalmazásokban, ahol 1. osztályú készülékek helyezkednek el az áram-védőkapcsoló terhelésoldalán, és amelyek egyenáramú komponensű hibaáramokat okoznak"; a fizikai ok: a sima egyenáramú hibaáram telítésbe viszi az AC és az A típus vasmagját, amely ezután a váltakozó áramú hibát sem érzékeli. Ugyanide tartozik a hosszú árnyékolt motorkábel okozta szivárgóáram és a téves kioldás összefüggése | három, egymástól független forrásból igazolva (két gyártói alkalmazástechnikai kiadvány és egy szakmai összefoglaló); kutatas/22-hajtasok-motorvezerlesek.md 5.7. szakasz; kapcsolódó fejezet: 25. |
| 4 | ⭐⭐ MSZ HD 60364-5-56 – Biztonsági berendezések. 560.7.13.: a biztonsági berendezések áramköreit nem szabad RCD-kkel vagy AFDD-kkel védeni, mert tűz esetén a megnövekedett hőmérsékleten fellépő szivárgási áramok véletlen kioldást és a biztonsági berendezés kiesését okozhatják; kapcsolódóan az 560.7.3. (a túlterhelésvédelem elhagyhatósága) | elsődleges szabványforrás; kutatas/23b-biztonsagi-berendezesek-generatorkeszulekek.md 2.5. szakasz; kutatas/24b-epuletvillamossagi-szabvanycsomag.md 3. szakasz; részletesen a 30. fejezet |
| 5 | MSZ HD 60364-4-42 – A hő hatásai elleni védelem. Ebből származik a tűzvédelmi áram-védőkapcsoló követelménye (422.3.9.: BE2 helyiséget tápláló vagy azon áthaladó végáramkörökre I_Δn ≤ 300 mA, ellenálláshiba okozta tűzveszélynél ≤ 30 mA), valamint az AFDD ajánlása (421.7.: hálóhelyes épületek, BE2, CA2, CB2 feltételű helyiségek, pótolhatatlan javak; az eszközt a védendő áramkör táppontjára kell beépíteni; alkalmazása nem mentesít más intézkedések alól; a nemzeti bizottság dönt a kötelezővé tételről) és a készülékszabvány (MSZ EN 62606, ≤ 440 V, ≤ 63 A) | elsődleges szabványforrás; kutatas/23-ipari-berendezesek-elosztoszekreny-ups.md 3.3. szakasz; kutatas/25-aramutes-elleni-vedelem-foldeles.md 13.4. szakasz |
| 6 | MSZ HD 60364-7-701 – Fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiségek. A 701.415.1.: minden áramkört legfeljebb 30 mA-es RCD-nek kell védenie, két kivétellel (villamos elválasztás egyetlen készülékhez; SELV/PELV); a magyar nemzeti eltérés a csak rögzítetten szerelt vízmelegítőt tápláló áramkörre; a 701.415.2. kiegészítő EPH és az, hogy ennek elhagyását megengedő nemzeti feltétel Magyarországra nem vonatkozik; a 701.512.3. c) szerinti megoldások | elsődleges szabványforrás; kutatas/24b-epuletvillamossagi-szabvanycsomag.md 1.4.–1.6. szakasz; a zónabesorolás: 26. fejezet |
| 7 | MSZ HD 60364-7-718 – Közösségi létesítmények. A 718.559.101.1.: „egy áram-védőkapcsoló nem védhet egynél több végáramkört" a világítási berendezéseknél – a csoportosítás szabványi alátámasztása | elsődleges szabványforrás (⚠ OCR-ből, de a mondat értelme egyértelmű); kutatas/24b-epuletvillamossagi-szabvanycsomag.md 2. szakasz |
| 8 | MSZ HD 60364-5-53 – Kapcsoló- és vezérlőkészülékek. Az RCD-k szelektivitására a 536.4.1.4. szakasz a hivatkozás (a 4-41 megjegyzései utalnak rá) | elsődleges szabványforrás (közvetett hivatkozás); kutatas/25-aramutes-elleni-vedelem-foldeles.md 13.5. szakasz |
| 9 | MSZ HD 60364-6 – Ellenőrzés. Az ellenőrzési adatlap az áram-védőkapcsoló negyedévenkénti próbájáról kér feljegyzést; a tényleges kioldóáramot és kioldási időt EN/IEC 61557-6 szerinti műszerrel kell mérni. ⚠ Feltárt ellentmondás feloldva: a negyedéves (szabvány) és a féléves (brit iparági ajánlás) gyakoriság közül a szabvány szerinti az irányadó | elsődleges szabványforrás; kutatas/25-aramutes-elleni-vedelem-foldeles.md 13.6., 19. szakasz; a mérés részletei: 37. fejezet |
| 10 | MSZ HD 60364-5-551, 551.6.–551.7. – az áram-védőkapcsoló elhelyezése áramfejlesztős, illetve párhuzamosan üzemelő betáplálásnál (a párhuzamos nulla–föld út miatti téves működés elkerülése; az RCD minden aktív vezetőt kapcsoljon, a nullát is; a fázis- és nullavezetőt a védelmi eszköz mögött nem szabad földelni), valamint a ZC3.2.2.3. szerinti típusválasztás (B típus; A típus, ha 6 mA-nél nagyobb egyenáramú hibaáram nem várható) | elsődleges szabványforrás; kutatas/23b-biztonsagi-berendezesek-generatorkeszulekek.md 2.6.–2.8. szakasz; részletesen a 30. és a 31. fejezet |
| 11 | MSZ EN 60479-1 – az áram élettani hatásának zónái, amelyekből a 30 mA-es küszöb és a lekapcsolási idők következnek | a 32. fejezet; kutatas/25-aramutes-elleni-vedelem-foldeles.md 1.3. szakasz |
| 12 | Előző fejezetekre épülő tartalom: a kismegszakító-karakterisztikák és a kioldóáramok (17. fejezet), a lakáselosztó és az áramkörök felosztása, a fürdőszobai zónák (26. fejezet), a frekvenciaváltó felépítése és a köztes kör (25. fejezet), a biztonsági berendezések és az UPS (30. fejezet), a napelemes rendszerek (31. fejezet), az alap- és hibavédelem fogalmai, a védelmi módok részletes követelményei (32. fejezet), a TN-, TT- és IT-rendszer, a lekapcsolási feltétel (33. fejezet) | a jegyzet korábbi fejezetei |
| 13 | Előrehivatkozások: a földelés kivitelezése, a földelő- és védővezetők keresztmetszete, az EPH-rendszer szerelése (35. fejezet); az áram-védőkapcsoló műszeres vizsgálata, a kioldóáram és a kioldási idő mérése, a szivárgóáram-mérés, a felülvizsgálat gyakorisága a VMBSZ szerint (37. fejezet); a feszültségmentesítés és a munkavégzés szabályai (38. fejezet) | a jegyzet további fejezetei |