Az ipari és épületvillamos elosztószekrény a rendszer idegközpontja – itt fut össze minden áramkör, és itt dől el, hogy egy hiba egyetlen leágazásban marad, vagy az egész üzemet leállítja. Ez a fejezet az MSZ EN 61439 sorozat követelményrendszerétől a szekrényszerelés gyakorlatán át a szünetmentes és tartalék tápellátásig vezet végig – a projektfeladat „főelosztó szerelése” vizsgarészének szakmai háttere.
- 30.1 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések: az MSZ EN 61439 sorozat felépítése
- 30.2 Az eredeti és az egyedi kialakítás; a gyártó és az összeszerelő felelőssége
- 30.3 A berendezés jellemzői: névleges áram, terheléselosztási tényező (RDF), zárlatállóság
- 30.4 Szekrényszerelés: sínrendszer, készülékelhelyezés, vezetékezés, jelölés
- 30.5 Belső elválasztás (Form 1–4), védettség, érintésvédelmi kialakítás
- 30.6 Melegedés és a hő hatásai elleni védelem az elosztóberendezésnél (MSZ HD 60364-4-42)
- 30.7 Szekrényhűtés és -fűtés; a veszteségi teljesítmény elvezetése
- 30.8 Villamos kezelőterek, kezelő- és karbantartófolyosók előírásai
- 30.9 Biztonsági (szükség-) tápforrások; a szükségtápellátás átkapcsolási osztályai
- 30.10 ⭐ Szünetmentes tápegység (UPS): offline, line-interactive, online (VFI); ECO-mód
- 30.11 UPS méretezése, akkumulátor, telepítés, üzemeltetés, karbantartás
- 30.12 Aggregátoros tartaléktáplálás; átkapcsoló automatika, szigetüzem
- 30.13 Telemechanika, távfelügyelet, ipari kommunikáció áttekintése
- 30.14 ⭐ Hibakeresés ipari villamos berendezésen – módszertan és eszközök
- Összefoglalás
- Ellenőrző kérdések
- Nyitott tételek és a következő kiadás feladatai
- Tudáspróba
30.1 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések: az MSZ EN 61439 sorozat felépítése
Minden ipari elosztószekrény – a lakásos főelosztótól a 4000 A-es gyári főkapcsoló-mezőig – a
kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezés-készlet (angolul low-voltage switchgear and
controlgear assembly, röviden assembly) fogalma alá tartozik. A szabvány saját meghatározása
szerint ez *„egy vagy több szomszédos tokozatban (mezőben) csoportosított védelmi és
kapcsolókészülékek kombinációja”.
Nem egyetlen készülék, hanem egy rendszer: a szekrény/tokozat + a benne lévő megszakítók,
kontaktorok, sorkapcsok, sínek, vezetékezés együttese, amelyet a gyártó egy egységként ad
felelősséggel a piacra.
Az eredeti gyártó és a berendezésgyártó felelőssége
A szabvány a felelősséget két szerepkörre osztja szét, és ez a fejezet legfontosabb gondolata:
- az eredeti gyártó (original manufacturer) az, aki a rendszertervet elkészíti, a
tervezésellenőrzést elvégzi, és a szerelési utasítást kiadja; - a berendezésgyártó (assembly manufacturer) az, aki a konkrét darabot ténylegesen
összeszereli, az utasítás szerint, és a darabvizsgálatot elvégzi.
Amíg a berendezésgyártó szigorúan az eredeti gyártó dokumentációja szerint dolgozik, addig az
eredeti gyártó felelősségét viseli a rendszertervért. Amint a szerelő önkényesen eltér az
utasítástól (más készüléket épít be, máshogy osztja el a sínt, megváltoztatja az
elrendezést), saját maga válik eredeti gyártóvá – és ettől a pillanattól ő felel a teljes
tervezésellenőrzésért is, nemcsak a szerelésért. Ez a leggyakoribb jogi buktató kisüzemi
szekrényszerelésnél.
A szabványsorozat részei
Az MSZ EN 61439 nem egyetlen dokumentum, hanem hét részből álló sorozat. Az -1 rész
(Általános szabályok) önmagában sosem alkalmazható – mindig egy alkalmazási résszel együtt
kell olvasni:
| Rész | Angol cím | Magyar tárgy | Tipikus alkalmazás |
|---|---|---|---|
| -1 | General rules | Általános szabályok | önmagában nem alkalmazható |
| -2 | Power switchgear and controlgear assemblies (PSC) | Teljesítménykapcsoló- és -vezérlő berendezések | ipari főelosztó, motor control center (MCC) |
| -3 | Distribution boards (DBO) | Szakképzettség nélküli személyek által kezelhető elosztótáblák | lakás- és felhasználói elosztó |
| -4 | Assemblies for construction sites (ACS) | Építési területi elosztók | építkezési áramelosztó szekrény |
| -5 | Assemblies for power distribution in public networks | Közcélú elosztóhálózati berendezések | közép-/kisfeszültségű elosztószekrény, csatlakozószekrény |
| -6 | Busbar trunking systems (busways) | Sínvezetékrendszerek | csarnokok fő energiaútja |
| -7 | Assemblies for specific applications | Különleges alkalmazások | kikötő, kemping, e-töltő, napelemes rendszer |
30.1. táblázat – Az MSZ EN 61439 sorozat felépítése (MSZ EN IEC 61439-1:2021 alapján).
Ez a fejezet elsősorban a -2 (PSC) résszel foglalkozik: az ipari, kereskedelmi célú, olyan
berendezésekkel, amelyeket „nem hétköznapi személyek” – tehát szakképzett üzemeltető –
kezel. Fontos elhatárolás a -3 (DBO) felé: a -3 hatálya alá tartozó elosztótábla névleges
árama nem haladhatja meg a 250 A-t; efölött már -2 szerinti PSC-berendezés kell.
30.2 Az eredeti és az egyedi kialakítás; a gyártó és az összeszerelő felelőssége
⭐ Tervezésellenőrzés (design verification) – az eredeti gyártó felelőssége
A tervezésellenőrzést a konstrukcióra egyszer kell elvégezni – nem minden legyártott
darabon, ellentétben a lentebbi darabvizsgálattal. Az MSZ EN IEC 61439-1 három, egyenértékű
módszert ismer el:
- vizsgálattal (testing) – laboratóriumi próba a mintapéldányon;
- számítással/értékeléssel (calculation, assessment) – szigorú tervezési szabályok szerint,
biztonsági ráhagyással; a melegedés-számításnál például 80%-os leértékelési tényezőt kell
alkalmazni minden áramvezető készülékre, mert a ki nem mutatható „forró pontok” máshogy nem
vehetők figyelembe; - összehasonlítással (comparison with a reference design) – a tervezett berendezés
szerkezeti összevetése egy már bevizsgált referenciakonstrukcióval.
A tervezésellenőrzés tárgykörei: szerkezeti szilárdság, védettség, légközök és kúszóáramutak,
áramütés elleni védelem és védőáramkör, beépített készülékek, belső áramkörök,
csatlakozókapcsok, dielektromos jellemzők, melegedés, zárlatállóság, elektromágneses
összeférhetőség (EMC), mechanikai működés.
A tervezésellenőrzés a konstrukciót igazolja – egyszeri feladat, az eredeti gyártó
felelőssége. A lentebbi darabvizsgálat minden egyes legyártott berendezést ellenőriz – ez a
berendezésgyártó/összeszerelő felelőssége. A kettő nem helyettesíti egymást: egy jól
megtervezett konstrukcióból is készülhet hibásan összeszerelt darab.
A darabvizsgálat (routine verification) a 11. szakasz kilenc ellenőrzési pontja szerint zajlik
– minden legyártott berendezésen el kell végezni, gyártósoron is:
| # | Vizsgálat tárgya | Szakasz |
|---|---|---|
| 1 | A burkolatok védettségi fokozata (IP) | 11.2 |
| 2 | Légközök és kúszóáramutak | 11.3 |
| 3 | Áramütés elleni védelem és védőáramkörök épsége | 11.4 |
| 4 | A beépített alkatelemek beszerelése | 11.5 |
| 5 | Belső villamos áramkörök és összekötések | 11.6 |
| 6 | Külső vezetőkhöz való csatlakókapcsok | 11.7 |
| 7 | Mechanikai működés | 11.8 |
| 8 | Dielektromos tulajdonságok | 11.9 |
| 9 | Vezetékezés, üzemi működés és funkció | 11.10 |
30.2. táblázat – A darabvizsgálat kilenc kötelező ellenőrzési pontja (MSZ EN 61439
darabvizsgálati jegyzőkönyvminta, a 61439-1 11. szakasza szerint).
A 11.2–11.10 pontok a gyártó felelősségét igazolják: a berendezés a gyártócsarnokban
megfelel a szabványnak. A helyszíni telepítés után ettől még el kell végezni az MSZ HD
60364-6 szerinti létesítési ellenőrzést (37. fejezet) – a hurokimpedancia, a várható zárlati
áram és a helyi körülmények a telepítés helyétől függenek, azt a gyári darabvizsgálat nem
láthatta előre.
A dielektromos vizsgálat (8. pont) próbafeszültségét a névleges szigetelési feszültség (U_i,
vonal-vonal, AC vagy DC) szabja meg (61439-1, 8. táblázat):
| Névleges szigetelési feszültség (U_i) | Próbafeszültség AC | Próbafeszültség DC |
|---|---|---|
| ≤ 60 V | 1000 V | 1415 V |
| 60 < U_i ≤ 300 V | 1500 V | 2120 V |
| 300 < U_i ≤ 690 V | 1890 V | 2670 V |
| 690 < U_i ≤ 800 V | 2000 V | 2830 V |
| 800 < U_i ≤ 1000 V | 2200 V | 3110 V |
| 1000 < U_i ≤ 1500 V (csak DC) | 2700 V | 3820 V |
30.3. táblázat – Váltakozó frekvenciás próbafeszültség a főáramkörökre (MSZ EN IEC
61439-1:2021, 8. táblázat). A magyar hálózat jellemző 400/690 V-os szekrényeire a 300–690 V-os
sor (1890 V AC) az irányadó.
30.3 A berendezés jellemzői: névleges áram, terheléselosztási tényező (RDF), zárlatállóság
| Jel | Magyar név | Jelentés |
|---|---|---|
| U_n / U_e | névleges feszültség / névleges üzemi feszültség | ≤ 1000 V AC, ≤ 1500 V DC |
| I_nA | a berendezés névleges árama | a betáplálások áramösszege VAGY a fősín terhelhetősége közül a kisebb, melegedési határ túllépése nélkül |
| I_nc | egy áramkör névleges árama | az az áram, amit egy áramkör tartósan elvisel a megengedett hőmérséklet túllépése nélkül |
| RDF | névleges egyidejűségi tényező (rated diversity factor) | az az arányszám, amelyre a kimenő áramkörök egyidejűleg és folyamatosan terhelhetők |
| I_cw | névleges rövid idejű zárlatállóság | a főáramkör által jellemzően 1 s-ig elviselt zárlati áram effektív értéke |
| I_pk | névleges csúcs-zárlatállóság | az elviselt zárlati áram csúcsértéke (dinamikus igénybevétel) |
| IP / IK | védettségi fokozat / mechanikai szilárdsági kód | IEC 60529 / IEC 62262 szerint |
30.4. táblázat – A berendezés legfontosabb névleges jellemzői (MSZ EN IEC 61439-1:2021).
⭐ RDF – az egyidejűségi tényező
Egy tizenkét leágazású elosztóban a gyakorlatban soha nem terhelődik egyszerre minden áramkör
a saját I_nc értékére. Ha mégis erre méreteznénk a sínt és a szekrényt, irreálisan túlméretezett
és drága berendezést kapnánk – az RDF ezt a valóságos egyidejűséget fejezi ki.
Az a szorzó, amellyel a kimenő áramkörök egyidejűleg és folyamatosan terhelhetők, a
gyártó és a felhasználó megegyezésének hiányában a szabvány táblázata szerint. Két
számítási módja: ha az üzemi áram (I_B) ismert, RDF = I_B / I_nc; ha számítani kell,
RDF = a ténylegesen leadott veszteségteljesítmény / a beépített veszteségteljesítmény.
A megegyezés hiányában alkalmazandó alapértelmezett értékeket az MSZ EN IEC 61439-2:2021,
5.4. szakasz, 101. táblázata adja meg:
| Áramkör-/fogyasztótípus | RDF |
|---|---|
| Elosztás – 2–3 áramkör | 0,9 |
| Elosztás – 4–5 áramkör | 0,8 |
| Elosztás – 6–9 áramkör | 0,7 |
| Elosztás – 10 vagy több áramkör | 0,6 |
| Villamos aktuátor | 0,2 |
| Motor ≤ 100 kW | 0,8 |
| Motor > 100 kW | 1,0 |
30.5. táblázat – Az egyidejűségi tényező alapértelmezett értékei (MSZ EN IEC 61439-2:2021,
101. táblázat).
Egy elosztó öt lakást táplál, áramkörönként I_nc = 26 A. Mekkora legyen a berendezés
névleges árama (I_nA), ha a szabvány szerinti alapértelmezett RDF-et alkalmazzuk?
Megoldás: öt áramkörnél a táblázat szerint RDF = 0,8. I_nA ≥ 5 × 26 A × 0,8 = 104 A –
nem 5 × 26 = 130 A. A teljes egyidejűségre (RDF = 1) méretezett sín feleslegesen
túlméretezett és drágább lenne.
I_cw és I_pk kapcsolata
A csúcs-zárlatállóság a rövid idejű zárlatállóságból az n tényezővel számítható:
I_pk = n · I_cw, ahol n a várható zárlati áramtól és a hozzá tartozó teljesítménytényezőtől
függ:
| Várható zárlati áram (effektív) | cos φ | n |
|---|---|---|
| I ≤ 5 kA | 0,7 | 1,5 |
| 5 kA < I ≤ 10 kA | 0,5 | 1,7 |
| 10 kA < I ≤ 20 kA | 0,3 | 2,0 |
| 20 kA < I ≤ 50 kA | 0,25 | 2,1 |
| I > 50 kA | 0,2 | 2,2 |
30.6. táblázat – Az n tényező a várható zárlati áram függvényében (gyártói alkalmazástechnikai
forrás, márkafüggetlen elveket közöl).
30.4 Szekrényszerelés: sínrendszer, készülékelhelyezés, vezetékezés, jelölés
Tokozat, sínrendszer
A tokozat anyaga jellemzően porszórt acéllemez, rozsdamentes acél vagy poliészter/polikarbonát
műanyag; a műanyag tokozat rendszerint II. érintésvédelmi osztályú (kettős szigetelésű)
kivitel. Kültéri telepítésnél az IP55-nél gyengébb védettségű gyártmány csak védőtetővel és
csapóeső elleni védelemmel alkalmazható, UV-álló anyagokkal/tömítéssel.
A fő gyűjtősín réz laposrúd, jellemzően 10 mm vastag; az élére állított elrendezés a javasolt,
mert megkönnyíti a hőleadást (fektetett sínnél 0,8-as leértékelési tényezőt kell alkalmazni). A
DIN-sín (kalapsín) szabványos mérete TS 35 × 7,5 mm; nagyobb terhelésű vezérlőszekrényben a
vaskosabb TS 35 × 15 mm-es kivitel is előfordul.
A sínkötések meghúzási nyomatéka (8.8 minőségű csavarra):
| Csavar | Nyomaték |
|---|---|
| M6 | 13 N·m |
| M8 | 28 N·m |
| M10 | 50 N·m |
30.7. táblázat – Sínkötések ajánlott meghúzási nyomatéka.
A megfelelő nyomatékkal meghúzott sínkötő csavarokat jelölőfestékkel érdemes megjelölni –
így a következő ellenőrzésnél egyetlen pillantással látszik, elmozdult-e a csavar (ami a
kötés meglazulására utal).
Az oxidréteget kaparással el kell távolítani, majd sav- és alkálimentes zsírral bekenni. Az
első 200 üzemóra után a kötést újra kell húzni – az alumínium képlékeny folyása miatt a
csavar meglazulhat, ami átmeneti ellenállást és melegedést okoz.
Elrendezés és vezetékezés
A legnagyobb „hőtermelő” készülékek (tápegységek, inverterek) a szekrény felső terébe
kerüljenek – a hő úgyis felfelé áramlik, ne fűtse a többi készüléket. A bekötött vezetéket úgy
kell méretezni, hogy még legalább 3 kötés elvégezhető legyen rajta, és a bekötési pontnál
50 mm tartalékot kell hagyni a jelölés és a szerelés miatt. A kötegelés célja kizárólag a
rendezettség és a zárlati áram elektrodinamikai hatásainak csillapítása – nem díszítés.
A vezetékszínezés elve: a fázisvezető fekete vagy barna, a nullavezető kék, az érintésvédelmi
vezető zöld-sárga. A főkapcsolóval nem feszültségmentesíthető, állandóan feszültség alatt maradó
vezetékeket narancsszínű köpennyel kell megkülönböztetni.
30.5 Belső elválasztás (Form 1–4), védettség, érintésvédelmi kialakítás
A belső elválasztás (internal separation) azt szabja meg, hogy a berendezésen belül a
gyűjtősíneket, a funkcionális egységeket (leágazásokat) és a csatlakozókapcsokat
milyen mértékben választják el egymástól burkolattal vagy válaszfallal. Célja: a személyek
védelme karbantartás közben, az ívterjedés korlátozása és a berendezés részleges üzemben
tarthatósága.
| Forma | Gyűjtősín elválasztva? | Funkcionális egységek egymástól? | Csatlakozókapcsok elválasztva? |
|---|---|---|---|
| 1. forma | nem | nem | nem |
| 2a | igen | nem | nem |
| 2b | igen | nem | igen |
| 3a | igen | igen | nem |
| 3b | igen | igen | igen |
| 4a | igen | igen | igen, de a funkcionális egység terében |
| 4b | igen | igen | igen, külön saját rekeszben |
30.8. táblázat – Belső elválasztási formák (MSZ EN IEC 61439-1:2021 alapján).
A 4b forma jelenti a legnagyobb üzembiztonságot: egy leágazás feszültségmentesíthető és
bekötése átszerelhető a többi üzeme mellett. A magasabb forma bonyolultabb és rosszabb
hőelvezetésű, ezért a melegedés-ellenőrzést minden formára külön kell elvégezni.
Belső ívvédelem (IEC TR 61641)
A belső ívzárlat a kisfeszültségű berendezés legsúlyosabb eseménye: az ív hőmérséklete és
nyomáshulláma a mező szétvetéséhez, a kezelő súlyos égési sérüléséhez vezethet. Az IEC/TR
61641 vizsgálati útmutató (nem termékszabvány) hét kritériummal minősíti a berendezést:
| Osztály | Teljesített kritériumok | Mit jelent |
|---|---|---|
| A | 1–5 | csak személyvédelem |
| B | 1–6 | személyvédelem + az ív korlátozása a keletkezés zónájára |
| C | 1–7 | + a maradék berendezés szükségüzeme |
30.9. táblázat – Ívosztályok (IEC/TR 61641).
Az MSZ HD 60364-4-42 német nemzeti eltérése szerint egy sima fémlemez válaszfal önmagában
nem biztosít kívánt ívállóságot – az igazi ívvédelem gyors (5 ms-on belüli) érzékelést és
lekapcsolást igényel. Magyarországon ez nem kötelező, de a jó mérnöki gyakorlat jele.
IP- és IK-védettségi fokozatok
Az IP (IEC 60529) a por és víz elleni védettséget, az IK (IEC 62262) a mechanikai
ütésállóságot fejezi ki. Gyártói alkalmazástechnikai forrás szerint, tipikus ipari kivitelnél:
| Kivitel | Jellemző IP | Jellemző IK |
|---|---|---|
| Burkolat nélkül | IP30 | – |
| Védőtetővel | IP31 | – |
| Ajtóval és tömítéssel | IP43 | IK07 (ajtó nélkül), IK08 (ajtóval) |
| Mezős szekrény (IP55 védettségű) | IP55 | IK10 |
30.9/a táblázat – IP-/IK-fokozatok tipikus ipari kivitelnél (gyártói alkalmazástechnikai
forrás).
Magyar ajánlás elosztótáblákra: beltéren legalább IK05 (0,7 J), kültéren IK07 (2,0 J).
Kábelbevezetés és az IP-védettség megőrzése
A tömszelencéken keresztül víz nem szivároghat be, és minden kábelbevezetést a védettségnek
megfelelően kell lezárni – egyetlen fel nem használt, kitört nyílás is lerontja az egész
szekrény IP-fokozatát, ezért vakdugó kell rá. Az alsó bevezetés javasolt (a víz nem folyik be
rajta); páncélozott kábelnél a kábelbevezetőnek a páncélt és a külső sodratot is fogadnia és
földelnie kell tudnia. A menetes tömszelence kiválasztásánál a menetméret (M16, M20, M25, M32…)
és a befogási tartomány a kábelátmérőhöz igazodik; ellenanya és tömítőgyűrű nélkül nincs
IP-fokozat, és a húzásmentesítés kötelező.
Védőösszekötés és az ajtó földelése
Minden fém részegységet (szekrénykeret, szerelőlap, ajtó, kábelbevezető lemezek) be kell vonni a
szekrény védőösszekötő-hálózatába. Minden olyan ajtóhoz, amelyen mérő- vagy kezelőszerv van,
külön földelővezetéket kell mellékelni – a gyakorlatban hajlékony, zöld-sárga sodrott vezeték
(fonott földelőszalag); a zsanér nem tekinthető védővezetőnek. Ajtóra minimum 4,0 mm²
zöld-sárga vezeték szükséges; a PE-vezetők méretezése az adiabatikus képlettel (S = √(I²t)/k)
történik, a földzárlati áram közelítőleg a fáziszárlati áram 60%-a. A védőáramkör
folytonosságát a darabvizsgálat 11.4. pontja igazolja, a helyszíni létesítési ellenőrzésben pedig
ez az első műszeres vizsgálat (37. fejezet).
Adattábla és CE-jelölés
Az adattábla kötelező tartalma: a berendezésgyártó neve vagy logója, típusjel, gyártási
dátum/szám, és az alkalmazott szabvány pontos megnevezése (MSZ EN 61439-1/-2), a
CE-jelöléssel együtt. A jelölési szabályok: az N-vezető hídja kék, a PEN-vezetőé zöld
színű; a kábelek mindkét végét a „honnan/hova” szintaxissal kell megjelölni (pl. T1:(+) /
X24:3). Létesítési oldalról szemrevételezéssel ellenőrizendő a kapcsolási rajzok és
figyelmeztető feliratok megléte, az áramkörök/túláramvédelmi eszközök/kapcsolók/csatlakozókapcsok
megjelölése, a nulla- és védővezető megjelölése, valamint a szerkezetek könnyű kezeléséhez és
karbantartásához szükséges hozzáférhetőség.
30.6 Melegedés és a hő hatásai elleni védelem az elosztóberendezésnél (MSZ HD 60364-4-42)
Minden beépített készülék veszteségteljesítményt (P_v) termel; a szekrény ezt a felületén át
adja le. Egyensúlyban a belső hőmérséklet a környezeti fölé emelkedik – ez a
hőmérséklet-emelkedés (K), amely nem lépheti túl sem a lentebb megadott, 61439-1
6. táblázata szerinti, sem a beépített készülékek megengedett üzemi hőmérsékletét.
A hőmérséklet-emelkedés számításos ellenőrzésének (IEC/TR 60890 szerinti módszer)
érvényességi határa legfeljebb 630 A egyrekeszes berendezésnél, illetve 1600 A összberendezésnél.
Tervezési hüvelykujjszabály: ΔT ≈ 20 °C célzása a külső és belső levegő között – 35 °C környezeti
hőmérsékletnél ez legfeljebb 55 °C belső hőmérsékletet jelent.
Egy IP55 védettségű, 400 A-es fő gyűjtősínt tartalmazó elosztószekrényben a sínrendszer
vesztesége 3 méter hosszon, plusz a beépített készülékek (kismegszakítók, kontaktorok)
együttes vesztesége összesen kb. 400 W. A környezeti hőmérséklet 35 °C. Elegendő-e a
természetes (sugárzásos) hőleadás, vagy kényszerszellőzés kell?
Megoldás: a gyártói katalógus szerint a 400 A-es sínrendszer fajlagos vesztesége
63,8 W/m; 3 méteren ez 3 × 63,8 ≈ 191 W, a maradék kb. 209 W a beépített
készülékeké. A gyártói tájékoztató adatok szerint IP55 kivitelnél, sugárzásos hőleadással,
kb. 400 W teljes veszteségnél a szekrény belseje kb. 70 °C-ra melegszik. Ez meghaladja a
tervezési hüvelykujjszabály szerinti célértéket (35 °C + 20 °C = 55 °C), tehát önmagában a
sugárzásos hőleadás már nem elegendő – kényszerszellőzés vagy nagyobb szekrény szükséges.
A melegedő és ívet kibocsátó szerkezetek elhelyezésére az MSZ HD 60364-4-42 létesítési szabvány
ad kötelező előírásokat:
Ha egy tartósan csatlakoztatott szerkezet normálüzemben villamos ívet vagy szikrát
bocsáthat ki – ilyen minden megszakító, kontaktor, szakaszolókapcsoló! –, akkor teljesen be
kell burkolni íválló anyaggal, íválló anyaggal elválasztani, vagy kellő távolságra szerelni.
Az íválló anyag legyen nem éghető, rossz hővezető, mechanikailag megfelelő szilárdságú
(példa: 20 mm vastag üvegszálas szilikonlemez).
Az égési sérülés elleni védelem (423. szakasz) a megérinthető felületek hőmérsékletét
korlátozza:
| A megérinthető rész | Anyaga | Hőmérsékleti határérték |
|---|---|---|
| Kézben tartott működtetőeszközök | fémes | 55 °C |
| nem fémes | 65 °C | |
| Megérintendő, de nem kézben tartott részek | fémes | 70 °C |
| nem fémes | 80 °C | |
| Normálüzemben nem érintendő részek | fémes | 80 °C |
| nem fémes | 90 °C |
30.10. táblázat – A hozzáférhető részek hőmérsékleti határértékei normálüzemben (MSZ HD
60364-4-42, 42.1. táblázat).
A 61439-1 6. táblázata (hőmérséklet-emelkedési határok, 35 °C-os napi átlagos
környezeti hőmérsékletre vonatkoztatva):
| Rész | Hőmérséklet-emelkedés |
|---|---|
| Fémes kézi működtető szerv | 15 K |
| Szigetelőanyagú kézi működtető szerv | 25 K |
| Megérinthető külső fémfelület | 30 K |
| Megérinthető külső szigetelőanyag-felület | 40 K |
| Külső kapcsok | 70 K |
| Csupasz rézsín (lábjegyzet) | legfeljebb 105 K |
| Csupasz alumíniumsín (lábjegyzet) | legfeljebb 55 K |
A 61439-1 6. táblázata hőmérséklet-emelkedést (K, a környezethez képest) ad meg, a
60364-4-42 42.1. táblázata abszolút hőmérsékletet (°C). A két rendszer nem mond ellent
egymásnak: 35 °C-os környezetet feltételezve a kézi működtető szerv 15 K emelkedése
35 + 15 = 50 °C, ami a 42.1. táblázat 55 °C-os határa alatt marad. A diákok
leggyakoribb hibája, hogy a két táblázatot közvetlenül összeadják vagy összekeverik – mindig
nézd meg, melyik mértékegységről van szó.
Ipari környezetben a tűz jelentős kockázata esetén (422. szakasz) alkalmazandó legfontosabb
számadat: a fűtőtestként vagy ellenállásként működő villamos szerkezet burkolata normálfeltételek
esetén ne haladja meg a 90 °C-ot,
hibafeltételek esetén a 115 °C-ot. A hőkioldó eszközök csak kézi visszaállításúak lehetnek
– az önműködően visszaálló hővédelem tilos.
30.7 Szekrényhűtés és -fűtés; a veszteségi teljesítmény elvezetése
| Védettség | Jellemző veszteség | Tájékoztató belső hőmérséklet |
|---|---|---|
| IP ≤ 31 (természetes szellőzés) | 700 W | ~60 °C |
| IP55 (sugárzásos hőleadás) | 400 W | ~70 °C |
| IP54 (kényszerszellőztetéssel) | 2000 W | ~60 °C |
30.11. táblázat – Tájékoztató melegedési adatok (gyártói tervezési segédlet).
A beavatkozási lehetőségek lépcsője: természetes konvekció → szűrős ventilátor → hőcserélő →
szekrényklíma. IP30-as szekrénynél elegendő a természetes konvekció; magasabb IP-fokozatnál
ventilátor kell. A szekrény hátoldala és a fal között legalább 30 mm távolságot kell tartani.
A készülékek megengedett üzemi hőmérséklete efölött már leértékelést (deratinget) igényel:
légmegszakító 50–60 °C, kompakt megszakító 40–50 °C, moduláris készülék 40 °C.
Mosodában, konyhában, pincében a hirtelen hőmérséklet-ingadozás lecsapódást okozhat a
szekrényben. Megoldás: a szerelési hely gondos megválasztása, levegőcsere szellőzéssel,
szükség esetén anti-kondenzációs fűtőelem vagy membrános szellőző tömszelence (amely
kiegyenlíti a belső és külső levegő nyomását és nedvességét lecsapódás nélkül).
30.8 Villamos kezelőterek, kezelő- és karbantartófolyosók előírásai
Az MSZ HD 60364-7-729 (Kezelő- vagy karbantartófolyosók) írja elő a szabad mozgástér méreteit
az élő részek közelében dolgozó kezelő számára:
| Eset | Méret |
|---|---|
| Élő rész csak az egyik oldalon, védelem nélkül | folyosószélesség 900 mm; szabad átjárás a kezelőszervek előtt 700 mm; élő rész magassága 2500 mm |
| Élő rész mindkét oldalon, védelem nélkül | élő részek közötti szélesség 1300 mm; működtetőkar és a szemközti élő rész között 1100 mm; szabad átjárás 900 mm; magasság 2500 mm |
| Burkolattal/védőfallal ellátva | kapcsolókarok és a szemközti fal között 600 mm; burkolatok között 700 mm; burkolatmagasság 2000 mm |
| Akadállyal (korláttal) ellátva | akadály és kar/fal között 700 mm; burkolatmagasság 2000 mm |
30.12. táblázat – A kezelőfolyosó minimális méretei (MSZ HD 60364-7-729).
A szekrényajtónak a folyosón belül legalább 90°-ig nyithatónak kell lennie. A 10 m-nél
hosszabb folyosót mindkét végén meg kell tudni közelíteni; 20 m fölött mindkét végén ajtó
kell. A korlátozott hozzáférésű területet táblákkal kell jelölni, illetéktelenek elől elzárva.
- Leválasztás – a berendezés lekapcsolása.
- Visszakapcsolás elleni védelem – pl. lakattal való lezárás.
- A feszültség nélküli állapot ellenőrzése – feszültségkémlelővel.
- Földelés és rövidre zárás.
- A közeli, aktív részek elleni védelem biztosítása.
A védőtávolságok (D_L = feszültség alatti munkavégzés övezete, D_V = közelítési övezet külső
határa) feszültségszinttől függenek: 1000 V alatt D_V = 300 mm; 22 kV-nál D_L = 220 mm,
D_V = 1500 mm.
30.9 Biztonsági (szükség-) tápforrások; a szükségtápellátás átkapcsolási osztályai
A biztonsági berendezés (safety service) olyan villamos rendszer, amely a személyeket
veszély esetén védi vagy figyelmezteti, illetve a menekülésükhöz nélkülözhetetlen: biztonsági
(menekülési) világítás, tűzoltó szivattyú, tűzjelző rendszer, füstelvezetés. Az elismert
biztonsági tápforrások: akkumulátorok, primer elemek, a normál táplálástól független
generátorkészülék (aggregátor), vagy a hálózat ténylegesen független külön betáplálása.
Az MSZ HD 60364-5-56 kifejezetten kizárja hatálya alól a pusztán üzemfolytonossági célú,
készenléti (standby) villamos táphálózatot – egy kizárólag kényelmi vagy
termelésfolytonossági célú UPS vagy aggregátor tehát NEM esik e szabvány alá, csak akkor, ha
ténylegesen biztonsági berendezést táplál. A szabvány nem is használja a köznyelvi
„külső/belső biztonsági tápforrás” fogalompárt – helyette három szembeállítást ismer: nem
automatikus ↔ automatikus táphálózat; saját tápforrás nélküli ↔ saját (beépített)
tápforrású tartalékvilágítási lámpatest; és a közcélú hálózattól való függetlenség
kritériuma. Ha a köznyelvi „központi ↔ egyedi” párost használjuk, azt jelöljük meg nem
szabványos kifejezésként.
Az MSZ HD 60364-5-56 az átkapcsolási időt hat osztályba sorolja:
| Osztály | Magyar megnevezés | Átkapcsolási idő | Tipikus alkalmazás |
|---|---|---|---|
| A | szünetmentes | folyamatos (a szabvány nem ad „0 s” számértéket, csak a folyamatos táplálást írja elő) | UPS, vezérlőrendszerek |
| B | nagyon rövid szünetű | ≤ 0,15 s | elektronikus vezérlésű biztonsági világítás |
| C | rövid szünetű | ≤ 0,5 s | tűzjelző, biztonsági rendszerek, műtőlámpa |
| D | átlagos szünetű | ≤ 5 s | füstelvezetés, tűzoltó felvonó |
| E | közepes szünetű | ≤ 15 s | aggregátor a lényeges fogyasztókhoz |
| F | hosszú szünetű | > 15 s | nem kritikus, lényeges terhelések |
30.13. táblázat – A szükségtápellátás átkapcsolási osztályai (MSZ HD 60364-5-56).
Az OTSZ 137. § (4) a biztonsági (menekülési) világításra 1 másodperc átkapcsolási időt
ír elő – ez nem azonos egyik fenti szabványi osztály nevével sem. A jogszabály
követelményt ad, a szabvány osztályozási rendszert. Az 1 s-os jogszabályi
követelményt gyakorlatilag a C osztály (≤ 0,5 s) vagy jobb teljesíti – tehát
akkumulátoros/UPS-es megoldás kell; a 15 s-os (E osztályú) aggregátor önmagában nem elég
menekülési világításra. Hatályos jogszabály és szabvány ütközésénél mindig a jogszabály
élvez elsőbbséget.
⭐ RCD és AFDD tilalma a biztonsági áramkörökön (560.7.13.)
A biztonsági berendezések áramköreit NEM szabad áram-védőkapcsolóval (RCD) vagy
ívzárlat-érzékelő készülékkel (AFDD) védeni. Az indoklás: tűz esetén a megnövekedett
hőmérsékleten a vezetők közötti szivárgási áramok véletlen kioldást okozhatnak – éppen
akkor, amikor a berendezésnek működnie kellene. Ez azért fontos ellenőrzési szempont, mert a
28. fejezet (világítástechnika, tartalékvilágítás) és a 34. fejezet (áram-védőkapcsoló) is
ide utal vissza: egy menekülési világítási vagy tűzjelző áramkörre tervezett RCD/AFDD nem
megoldás, hanem tervezési hiba.
⚠ Ezzel szemben a túlterhelésvédelem elhagyható, ha a táplálás kiesése nagyobb veszélyt
jelentene, mint maga a túlterhelés – feltéve, hogy a túlterhelés előfordulását folyamatosan
ellenőrzik. A zárlatvédelmet ez nem érinti, az mindig kötelező.
30.10 ⭐ Szünetmentes tápegység (UPS): offline, line-interactive, online (VFI); ECO-mód
Az UPS-öket az MSZ EN IEC 62040-3 háromtagú kóddal osztályozza. Az 1. tag azt fejezi ki,
mennyire függ a kimenet a hálózat feszültségétől és frekvenciájától:
| Kód | Magyar | Topológia | Lényeg |
|---|---|---|---|
| VFD | feszültség- és frekvenciafüggő | passzív készenléti (off-line) | a hálózati zavarok nagy része eljut a fogyasztóig; átkapcsolási idő 4–8 ms |
| VI | feszültségfüggetlen | hálózati interaktív (line-interactive) | a feszültséget kb. ±20%-on belül szabályozza; a frekvencia követi a hálózatot |
| VFI | feszültség- és frekvenciafüggetlen | online, kettős konverziós | a kimenet teljesen független a hálózattól, folyamatos újraelőállítás a DC-köztes körből |
30.14. táblázat – UPS-topológiák osztályozása (MSZ EN IEC 62040-3).
A 2. tag a kimeneti jelalakot jelöli (szinuszos vagy nem szinuszos, normál és akkumulátoros
üzemmódra egyaránt), a 3. tag három számjeggyel (1–3) a dinamikus tűrést üzemmódváltásra,
lineáris és nemlineáris terhelésugrásra. A teljes kód például VFI-SS-111: frekvencia- és
feszültségfüggetlen kimenet, szinuszos jelalak mindkét üzemmódban, a legjobb dinamikus osztály
mindhárom szempontból.
A háromféle topológia magyarul:
1. Passzív készenléti (off-line): normál üzemmódban közvetlenül a hálózatról látja el a
fogyasztót, szűréssel, aktív átalakítás nélkül.
2. Hálózati-interaktív (line-interactive): mikroprocesszor figyeli az ellátás minőségét,
feszültségkompenzáció akkumulátorhasználat nélkül.
3. Kettős konverziós (online): AC–DC, majd DC–AC átalakítás állítja elő a kimenetet, teljesen
elektromos zavartól mentesen.
A VFI kilencféle hálózati zavar mindegyike ellen véd (áramszünet, ingadozás, feszültséglökés,
feszültségesés, túlfeszültség, zaj, frekvenciaváltozás, harmonikus torzítás, kapcsolási
tranziens); a VI ötféle, a VFD háromféle ellen.
A gyártók energiatakarékos (ECO) üzemmódot kínálnak kettős konverziós UPS-eken, akár 99%-os
hatásfokkal. Ilyenkor a berendezés fizikailag VFD/VI-ként viselkedik – a hálózat közvetlenül
átjut a fogyasztóig, csak zavar esetén kapcsol be az inverter. A 62040-3 szerinti VFI
besorolás a normál üzemmódra vonatkozik: az adatlapon mindig ellenőrizni kell, melyik
üzemmódra érvényes a megadott osztályozás. Kritikus fogyasztónál (pl. tűzeseti berendezés) az
ECO-mód nem használható.
30.11 UPS méretezése, akkumulátor, telepítés, üzemeltetés, karbantartás
A statikus by-pass (tirisztoros/triakos) néhány ezredmásodperc alatt kapcsol, hogy
inverterhiba vagy nagy bekapcsolási áramlökés esetén a fogyasztó ne maradjon táplálás nélkül; a
karbantartási by-pass mechanikus kapcsoló, amivel az UPS teljesen kiszakaszolható javítás
idejére. Ajánlott gyakorlat: a beüzemelt UPS-kapacitást csak 75%-ig kihasználni, hogy a
későbbi bővítés is beleférjen.
Az UPS akkumulátora jellemzően zárt, szelepszabályozott ólomakkumulátor (VRLA): kötött
elektrolit, minimális gázfejlődés, átlagos élettartam 3–5 év. Fontos hőmérsékletfüggés: 25 °C
fölött az éves átlaghőmérséklet 8,3 °C-os emelkedése 50%-kal csökkenti az akkumulátor
élettartamát – az UPS-helyiség hűtése ezért nemcsak a berendezés, hanem az akkumulátor
élettartama miatt is fontos.
A fenti 3–5 éves élettartam fogyasztói/általános célú VRLA-akkumulátorra vonatkozik. Ha
az UPS biztonsági berendezést táplál (560.6.10.), az akkumulátor szellőző vagy
szelepes, karbantartásmentes, nagy igénybevételre alkalmas ipari kivitelű kell legyen (pl.
EN 60896 sorozat szerinti cella), és az ajánlott élettartama 20 °C-on legalább 10 év –
közel háromszor annyi, mint egy fogyasztói UPS akkumulátoré. A tervezőnek tehát mindig
tisztáznia kell, melyik kategóriáról van szó, mielőtt akkumulátort választ.
Egy UPS-helyiségben a hűtés elmarad, és az átlaghőmérséklet 25 °C-ról 33,3 °C-ra emelkedik
(egy 8,3 °C-os lépés). Mennyivel csökken várhatóan az akkumulátor élettartama?
Megoldás: a szabály szerint minden 8,3 °C-os emelkedés 50%-kal csökkenti az
élettartamot. Ha az 5 éves névleges élettartamból indulunk ki, a várható élettartam kb.
2,5 évre csökken.
Nyílt (szellőző) ólomakkumulátornál (OPzS) a nagyobb gázfejlődés miatt külön
akkumulátorhelyiség és szellőztetés szükséges (MSZ EN IEC 62485-2 alapján):
- szükséges légáram:
Q = 0,05 · n · I_gas · C_N · 10⁻³ [m³/h](n = cellaszám, I_gas =
gázképződési tényező, C_N = C₁₀ kapacitás); - be- és kiömlő nyílás keresztmetszete:
A ≥ 28 · Q [cm²]; - a helyiség hőmérséklete 10–30 °C között, belmagassága legalább 2 m, zárható és
anti-pánik kivitelű ajtóval, figyelmeztető táblákkal.
Egy telepen n = 20 db nyitott (OPzS) cella, cellánként C_N = 200 Ah (C₁₀)
kapacitással, gyorstöltési üzemmódban van (a gázképződési tényező felső határa,
I_gas = 20 mA/Ah). Mekkora legyen a helyiség szükséges légárama, és mekkora legyen
legalább a be-/kiömlő nyílás keresztmetszete?
Megoldás:
Q = 0,05 · n · I_gas · C_N · 10⁻³ = 0,05 · 20 · 20 · 200 · 10⁻³ = 4 m³/h
A ≥ 28 · Q = 28 · 4 = 112 cm²
Tehát a helyiség be- és kiömlő nyílásának legalább 112 cm² szabad keresztmetszetűnek kell
lennie.
⚠ A szellőzőnyílástól tartandó biztonsági (védő-) távolság képletét (d = 28,8 ·
∛(n · I_gas · C_N)) a kutatás nem tudta megbízhatóan visszaellenőrizni egy korábban talált,
forrásból származó számpéldával (belső ellentmondás merült fel a képlet és a közölt
eredmény között) – ennek tisztázásáig ezt a részt nem közöljük számszerűen, csak jelezzük,
hogy a szabvány (MSZ EN IEC 62485-2) ezt is előírja.
Töltés közben az ólomakkumulátor hidrogént fejleszt. Elégtelen szellőztetés esetén a
gázkoncentráció robbanásveszélyes szintet érhet el. A szükséges légáramot és a be-/kiömlő
nyílás méretét mindig ki kell számítani, nem szabad "szemre" megbecsülni.
30.12 Aggregátoros tartaléktáplálás; átkapcsoló automatika, szigetüzem
⚠ Az alábbi bekezdés egy ágazati (egészségügyi) tervezési segédletből (MMK) származik, nem
elsődleges szabványból -- a biztonsági áramfejlesztő szabványi követelménye az ISO 8528-12
(MSZ HD 60364-5-56 560.6.12.), amit a benzinüzem tilalma és a ±10%/±1Hz tűrés nem old ki.
Belsőégésű motorral működő generátor tűzvédelmi okból csak az ISO 8528-1:2005 szerinti
prime gép lehet; benzinüzemű aggregátor alkalmazása nem megengedett. A feszültségtolerancia
±10%, a frekvenciatolerancia ±1 Hz. Az aggregátor jellemzően az E osztályba (≤ 15 s) esik –
indítás, felfutás és szinkronizálás nélküli átkapcsolással.
Olyan kapcsolóberendezés, amely a tápforrásokat biztonságosan elválasztva kapcsolja át a
hálózat és az aggregátor között (MSZ EN 60947-6-1 szerint). A mechanikai reteszelés
létfontosságú: enélkül az aggregátor visszatáplálná a hálózatot, halálos veszélyt
jelentve a hálózaton dolgozó szerelőkre.
A szabvány (MSZ HD 60364-5-551, 551.6.) négy egyenértékű megoldást ismer a párhuzamos
kapcsolódás megakadályozására, ha az aggregátor a hálózat átkapcsolható alternatívája
(tartalék, stand-by):
| # | Megoldás | Magyarázat |
|---|---|---|
| 1 | Villamos, mechanikus vagy elektromechanikus reteszelés | a klasszikus kölcsönös reteszelés (interlock) a két kapcsoló működtető szerkezete/vezérlőáramköre között |
| 2 | Egyetlen, átvihető kulcsú zárrendszer | csak az egyik kapcsoló zárható ki, a kulcs a másikhoz kell |
| 3 | Hárompozíciós („megszakítás bekapcsolás előtt”) átkapcsoló | I–0–II állás; a 0 állás garantálja a szünetet |
| 4 | Önműködő átkapcsoló (ATS) megfelelő reteszeléssel | a szokásos ipari megoldás |
30.15/a táblázat – A párhuzamos kapcsolódás megakadályozásának négy egyenértékű módja (MSZ HD 60364-5-551, 551.6.).
⚠ 551.6. (átkapcsolható tartaléktáplálás) = a párhuzamos kapcsolódást MEG KELL AKADÁLYOZNI (reteszelés); 551.7. (párhuzamos üzem) = a párhuzamos kapcsolódás MEGENGEDETT, de szinkronozással, anti-islanding védelemmel és a hálózati engedélyes hozzájárulásával – utóbbi a napelemes kiserőműveknél jellemző (31. fejezet).
TN-S rendszerben az áram-védőkapcsolót úgy kell elhelyezni, hogy a párhuzamos nulla–föld út
miatti téves működést el lehessen kerülni. Ha a generátornál és a hálózatnál is van N–PE
összekötés, ez kettős földelést ad, amin az RCD-t megkerülő áram folyhat – ezért kell a
generátoros átkapcsolásnál gyakran a nullavezetőt is átkapcsolni (négypólusú ATS).
Ha az áramfejlesztő a közcélú táplálás átkapcsolható alternatívájaként üzemel, az önműködő
lekapcsoláson alapuló védelem nem támaszkodhat az elosztóhálózat földelt pontjához
(csillagpontjához) való csatlakozásra – átkapcsoláskor ugyanis ez a referencia leválik.
Megfelelő saját földelési eszközről kell gondoskodni: vagy a generátor csillagpontját
kell földelni a fogyasztói földelőberendezésen keresztül (ez tartja meg a TN-rendszert,
biztosítva az N–PE összekötést is), vagy villamos elválasztást kell alkalmazni
szigetelésellenőrző készülékkel. Hordozható aggregátornál legfeljebb 30 mA névleges
kioldóáramú áram-védőkapcsolót kell alkalmazni.
Egy tipikus ipari rendszerlánc: hálózat → ATS → aggregátor (≤ 15 s) → UPS (0 s) → kritikus
fogyasztók – az UPS áthidalja az aggregátor indulási idejét, az aggregátor pedig meghosszabbítja
az UPS korlátozott áthidalási idejét.
30.13 Telemechanika, távfelügyelet, ipari kommunikáció áttekintése
A SCADA (Supervisory Control and Data Acquisition, felügyeleti irányítás és adatgyűjtés) nem
egyetlen készülék, hanem rendszerszemlélet: nagy kiterjedésű ipari rendszerek mérés- és
irányítástechnikai feladatainak összefogására szolgál, úgy, hogy egyetlen operátor kézben tudja
tartani a teljes technológiát.
A SCADA fő funkciói: magas szintű információfeldolgozás és monitorozás; ember-gép kapcsolat
(HMI, Human-Machine Interface); irányítási feladatok megoldása. Fontos elhatárolás: az
időkritikus feladatok a terepi eszközökön (PLC-ken) valósulnak meg – a SCADA nem valós idejű
szabályozó, hanem felügyelő réteg.
A rendszer jellemző elemei: intelligens mérőeszközök, adatgyűjtő rendszerek, szabályozók,
programozható logikai vezérlők, munkaállomások, központi számítógépes rendszer és HMI-eszközök.
A hierarchikus felépítésben a felügyeleti rendszer több PLC-vel kommunikál, amelyek
külön-külön folyamatokat kezelnek; a különböző gyártók eszközei közötti szabványos adatcserét az
OPC protokoll biztosítja.
Erősáramú szempontból a szerelőnek ezt kell tudnia: a különböző feszültség- és jelszintű
áramköröket el kell választani a szekrényben; gyújtószikramentes és nem gyújtószikramentes
jelek között legalább 50 mm távolság kell; a jelkábelek árnyékolását egy ponton, a
mérőberendezéshez közeli oldalon kell földelni, a földhurkok elkerülésére.
30.14 ⭐ Hibakeresés ipari villamos berendezésen – módszertan és eszközök
A hibakeresés nem próbálgatás, hanem szisztematikus behatárolás.
- Biztonság – minden mérést, javítást feszültségmentesített állapotban kell végezni; ahol
feszültség alatti mérés elkerülhetetlen, az MSZ 1585 öt lépését és a védőtávolságokat kell
alkalmazni. - Érzékszervi vizsgálat – a műszeres vizsgálatot mindig szemrevételezésnek kell
megelőznie: égésnyom, elszíneződés, korom, repedés, korrózió, olvadt szigetelés, szag, zaj,
meglazult kötés. - Feszültségmérés a kapcsolási rajz szerint – felezéses behatárolással: a lánc
közepén mérünk először, így minden méréssel felezzük a lehetséges hibahelyek számát. - Szakaszolásos behatárolás – feszültségmentesítés után a gyanús szakaszt leválasztjuk,
és ellenállásméréssel eldöntjük, a hiba a leválasztott szakaszban van-e. - A hibás elem és a hiba OKÁNAK azonosítása, majd javítás után ismételt ellenőrzés – nem
elég kicserélni a kiolvadt biztosítót, meg kell keresni, miért olvadt ki.
A létesítési szabvány szerint a méréseket ajánlott sorrendben kell elvégezni: a vezetők
folytonossága (védővezető, védőösszekötő) → szigetelési ellenállás → SELV/PELV/villamos
elválasztás ellenőrzése → padló- és falellenállás → polaritás → a táplálás önműködő
lekapcsolásának hatásossága (hurokimpedancia, RCD) → kiegészítő védelem → fázissorrend →
működési próba → feszültségesés.
Ha az áramkörben olyan eszközök vannak, amelyek befolyásolnák az eredményt vagy
meghibásodnának a szigetelésvizsgálat próbafeszültségétől (pl. frekvenciaváltó,
elektronikus vezérlés), akkor csak az egymással összekötött aktív vezetők és a föld
között kell mérést végezni – ez a szabály menti meg az elektronikát a méréstől.
Tipikus hibafajták:
| Hibafajta | Jellemző | Mérési kép |
|---|---|---|
| Szakadás | nincs áramút | R = ∞ ott, ahol ~0-nak kellene lennie |
| Zárlat | rendellenes áramút (fázis–fázis, fázis–N, fázis–PE) | R ≈ 0, a védelem működik, a szigetelési ellenállás leromlik |
| Érintkezési (átmeneti) hiba | meglazult vagy oxidált kötés | ívképződés, melegedés, elszíneződés, feszültségesés terhelés alatt |
| Tekercshiba | állórész-szakadás, tekercselés-leégés, menetzárlat | fázisonként eltérő ellenállás, leromlott szigetelés |
30.15. táblázat – Tipikus hibafajták és mérési képük.
Összefoglalás
- A kapcsoló- és vezérlőberendezés-készlet (assembly) felelőssége két szerepkörre oszlik: az
eredeti gyártó tervez és ellenőriz, a berendezésgyártó szerel és darabvizsgál – aki
eltér a tervtől, saját maga válik eredeti gyártóvá. - Az MSZ EN 61439 sorozat -1 része önmagában nem alkalmazható; az ipari, szakképzett
kezelésű berendezésekre a -2 (PSC) rész vonatkozik, 250 A fölött ez váltja fel a
lakossági -3 (DBO) részt. - Az RDF (egyidejűségi tényező) a valóságos, egyidejű terhelést fejezi ki – a szabvány
101. táblázata szerint 0,6-tól (10+ áramkör) 0,9-ig (2–3 áramkör) terjed. - A belső elválasztás (Form 1–4b) a személyvédelem, az ívterjedés korlátozása és a
részleges üzemeltethetőség közötti mérnöki döntés; a 4b a legbiztonságosabb, de a
legdrágább és leggyengébb hőleadású. - A hőmérséklet-emelkedés (K, a 61439-1 szerint) és az abszolút hőmérséklet (°C, a
60364-4-42 szerint) két különböző, de összeegyeztethető rendszer – 35 °C-os környezetben
nem mondanak ellent egymásnak. - A szükségtápellátás átkapcsolási osztályai (A–F) szabványi kategóriák; az OTSZ
1 másodperces előírása a biztonsági világításra jogszabályi követelmény, amely a
szabványi osztályoktól függetlenül, azok fölött érvényesül. - Az UPS háromtagú kódja (pl. VFI-SS-111) a kimenet hálózatfüggését, jelalakját és
dinamikus tűrését írja le; az energiatakarékos ECO-mód a VFI-t átmenetileg VFD/VI-vé
alakítja – kritikus fogyasztónál ezért nem használható. - A hibakeresés szisztematikus, öt lépéses módszer: biztonság, szemrevételezés, felezéses
feszültségmérés, szakaszolásos behatárolás, majd a hiba OKÁNAK megkeresése és ismételt
ellenőrzés.
Ellenőrző kérdések
- Mi a különbség az eredeti gyártó és a berendezésgyártó felelőssége között, és mikor válik
a berendezésgyártó eredeti gyártóvá? - Miért nem alkalmazható önmagában az MSZ EN 61439-1?
- Mit fejez ki az RDF, és milyen két módon számítható?
- Sorold fel a belső elválasztás hét formáját, és mondd meg, melyik a legbiztonságosabb!
- Miért nem ellentmondás, hogy a 61439-1 K-ban, a 60364-4-42 °C-ban ad meg
hőmérséklet-határt? - Miért nem elég önmagában a 15 s-os (E osztályú) aggregátor a biztonsági világításhoz?
- Mit jelent a VFI-SS-111 kód, és miért "lép ki" a VFI besorolásból egy ECO-módba kapcsolt
UPS? - Írd le a hibakeresés öt lépését a saját szavaiddal!
Nyitott tételek és a következő kiadás feladatai
✅ Frissítés (2026-09-21): az alábbi táblázat 8 sorából 7 tétel pótolva (30.2, 30.5, 30.9, 30.11, 30.12 kiegészítve, két kidolgozott számpélda beszúrva). Nyitva maradt: a 12 ábra megrajzolása (a fejezetben helyőrzőként szerepelnek, az F8-ban ✏ státusszal nyilvántartva – külön rajzolási feladat), és az akkumulátorhelyiség szellőztetésének „d” védőtávolság-képlete (a 30.4. gyakorlat jelzi: a forrásban talált kész példa és a képlet egymással nem volt visszaellenőrizhető, ezért ott nem közöltünk kitalált számot – ez elsődleges forrásból (MSZ EN IEC 62485-2) tisztázandó).
| Téma | Állapot |
|---|---|
| Az akkumulátorhelyiség szellőztetésének „d” védőtávolság-képlete | ⚠ elsődleges forrásból (MSZ EN IEC 62485-2) tisztázandó, lásd a 30.4. gyakorlat jelölését |
| A fejezet 12 ábrája | ✏ rajzolandó (F8-ban nyilvántartva) |
Tudáspróba
- (feleletválasztós) Egy elosztóban 7 kimenő áramkör van. Mekkora RDF-et kell
alkalmazni a szabvány alapértelmezett táblázata szerint, ha nincs egyedi megállapodás?
a) 0,9 b) 0,8 c) 0,7 d) 0,6 - (igaz-hamis) A darabvizsgálat (routine verification) kiváltja a helyszíni létesítési
ellenőrzést. (Hamis – csak a gyári minőséget igazolja, a helyszíni körülményeket nem.) - (feleletválasztós) Melyik belső elválasztási forma esetén szerelhető át egy leágazás a
többi üzeme mellett? a) 1. forma b) 2a c) 3a d) 4b - (rövid válasz) Egy 400/690 V-os PSC-berendezés dielektromos próbafeszültsége a
61439-1, 8. táblázata szerint hány volt AC? (1890 V) - (igaz-hamis) A benzinüzemű aggregátor tűzvédelmi okból nem alkalmazható biztonsági
tápforrásként. (Igaz.) - (feleletválasztós) Melyik UPS-topológia kimenete teljesen független a hálózat
feszültségétől és frekvenciájától? a) VFD b) VI c) VFI d) egyik sem - (rövid válasz) Milyen sorrendben kell a hibakeresésnél feszültséget mérni a hatékony
behatárolás érdekében? (felezéses módszerrel: a lánc közepén elsőként) - (esettanulmány) Egy UPS-helyiségben a hőmérséklet 25 °C-ról 41,6 °C-ra emelkedett (két
8,3 °C-os lépés). Becsüld meg, mekkora hányadra csökken az 5 éves névleges akkumulátor-
élettartam! (kb. 25%-ra, azaz kb. 1,25 évre – két egymást követő 50%-os csökkenés.)
(A megoldások az A. függelék Megoldókulcsában.)