29. fejezet – Épületvezérlés, épületinformatika, vagyon- és életvédelmi rendszerek

29.1 Miért van szükség épületvezérlésre? A hagyományos és a buszos rendszer

Három ok: kényelem, energiahatékonyság, biztonság

Egy lakás villamos berendezése évtizedeken át egyszerű logikát követett: a kapcsoló megszakította
a lámpa áramkörét, a dugalj feszültséget adott, és ezzel a vezérlés ki is merült. Ez a logika ma is
tökéletesen működik – és a jegyzet ezt sehol nem tagadja. A kérdés az, hogy mikor kevés.

Három igény szokta kinőni a hagyományos szerelést:

1. Kényelem és használhatóság. Egy nagyobb épületben ugyanazt a lámpacsoportot több helyről,
   többféle módon, esetleg időzítve, jelenléthez vagy külső fényhez kötve kell működtetni. Ez
   hagyományos huzalozással is megoldható, de minden egyes új funkció új vezetéket kíván.
2. Energiahatékonyság. A világítási energia jelentős része azért fogy el feleslegesen, mert a
   lámpatest akkor is világít, amikor nincs rá szükség, vagy nagyobb fényerővel, mint amennyi
   kellene. A világítástechnikai szabvány ezt a kérdést nem kerüli meg: az MSZ EN 12464-1:2022
   megköveteli a vezérlés mérlegelését „mind világítás-minőségi, mind pedig energiahatékonysági
   szempontból”. A szakirodalom szemléletes adata szerint egy 500 lux-ra méretezett irodában a
   valós megvilágítás a nap folyamán szabályozás nélkül 700–1100 lux is lehet – vagyis a
   berendezés a nap nagy részében túlvilágít, és ezt a többletet a fogyasztásmérő is méri. Egy másik
   forrásunk ennél is élesebben fogalmaz: „magas energiahatékonyságú világítás csak mozgás- és
   fényfüggő automatikus világításműködtetéssel érhető el”.
3. Biztonság és üzembiztonság. Az épület akkor viselkedik értelmesen, ha az alrendszerei
   ismerik egymás állapotát: a jelenlét-érzékelő egyszerre kapcsol világítást és állít fűtési
   üzemmódot, a szélérzékelő felhúzza az árnyékolót, a tűzjelzés leállítja a szellőzést. Ez már nem
   kényelmi kérdés.

A hagyományos szerelés logikája

A hagyományos (pont-pont huzalozású) berendezésben a vezérlőjel maga a terhelőáram. Amikor a
váltókapcsolót elfordítjuk, nem üzenetet küldünk, hanem a lámpatest 230 V-os áramkörét zárjuk. Ennek
két súlyos következménye van:

• A funkció bele van huzalozva a falba. Ha a kapcsolónak ezentúl másik lámpát kell működtetnie,
  vezetéket kell átkötni – vagyis falat kell bontani.
• Minden funkció külön vezetéket kíván. Két kapcsolóhely alternatív kapcsolással két váltó és
  három szál; három kapcsolóhelyhez már keresztváltó és további szálak kellenek (lásd a 26.
  fejezet kapcsolási módjait). Öt kapcsolóhely, két lámpacsoport, redőnyvezérlés és
  fényerőszabályozás együtt már vezetékköteget jelent.

A buszos szerelés logikája

A buszos rendszer a vezérlést leválasztja a teljesítményről. A forrásunk tömör megfogalmazása
szerint „nem hagyományos, pont-pont vezetékezésű villamos vezérlésről van szó, hanem buszalapú
kommunikációról”.

A buszos rendszerben tehát a nyomógomb nem kapcsol semmit: üzenetet küld. Az üzenet nem
egy adott lámpának szól, hanem egy funkciónak, és minden készülék, amelyik erre a funkcióra fel
van iratkozva, végrehajtja a hozzá tartozó műveletet. Ez az apró különbség forgatja fel az egész
szerelési logikát.

Az összehasonlítás – ez a fejezet legfontosabb táblázata

Két sort érdemes külön kiemelni. Az egyik a hibakeresés. A hagyományos berendezésben egy nem
működő lámpa oka mindig fizikai: megszakadt vezeték, kiégett izzó, hibás kapcsoló. Buszos
rendszerben egy harmadik lehetőség is nyílik: a huzalozás hibátlan, a készülék ép, csak éppen a
funkció nincs vagy rosszul van összerendelve. Ezért a buszos rendszer hibakeresése mindig két
lépcsős: előbb a villamos oldalt zárjuk ki (busz feszültsége, tápellátás, terhelés), majd a
paraméterezést.

A másik a költség. A busz fajlagos költsége funkciónként magas, a hagyományos huzalozásé
funkciónként nő. Ezért van egy „metszéspont”: kevés funkciónál a hagyományos, sok funkciónál a
buszos rendszer az olcsóbb. Kis lakásban a buszos rendszer gazdaságilag nehezen indokolható.

Az „intelligens épület” és a korlátai

Az „intelligens épület” lényege nem az egyes eszköz okossága, hanem az, hogy az alrendszerek közös
információs rendszerben vannak. A követelményeket a forrásunk két oldalról fogalmazza meg:

• tervezői és beruházói oldal: egyszerű kábelnyomvonal-tervezés, kis vezetékigény, alacsony
  tűzterhelés, rövid szerelési és létesítési idő;
• üzemeltetői oldal: energiaköltség-csökkentés, energiatakarékosság, terhelésmenedzsment,
  egyszerű bővíthetőség.

A jegyzetnek azonban ki kell mondania a korlátokat is, mert a gyakorlatban ezeken bukik meg a
legtöbb rendszer:

• Bonyolultság. A rendszer annyit tud, amennyit beleterveztek; a rosszul átgondolt logika
  kényelmetlenebb, mint a hagyományos kapcsoló.
• Függőség a dokumentációtól. A rendszer a tervezőszoftver projektfájlja nélkül nem
  módosítható. A projektfájl elvesztése komoly üzemeltetési kockázat: a berendezés működik, de senki
  nem tud hozzányúlni.
• Szakértő karbantartás. Egy elromlott beavatkozó cseréje nem „ki-be” művelet: az új készüléket
  címezni és paraméterezni kell.
• A gyártófüggetlenség csak a szabványos rétegben áll fenn. A busz maga nyílt, de a
  vizualizáció, a mobilalkalmazás és a felhőszolgáltatás jellemzően gyártóspecifikus.
• Kiberbiztonsági kockázat, ha a busz IP-hálózatra, onnan pedig az internetre kerül.

Kidolgozott példa: mennyi vezeték spórolható meg?

Nézzük meg számokkal, mit jelent a „kis vezetékigény”. A feladat adatai saját, didaktikai célú
adatok, nem szabványi értékek – a módszert tanuljuk meg, nem a végeredményt.

FELADAT
Egy 6 x 5 m-es nappaliban két lámpacsoportot (A, B) három helyről kell
kapcsolni (bejárat, kanapé, terasz), és egy redőnyt két helyről mozgatni.
Az elosztószekrény a bejárattól 4 m-re van.
Nyomvonalhosszak (falban, felfelé-lefelé futásokkal együtt):
  szekrény–bejárat  4 m; bejárat–kanapé 6 m; kanapé–terasz 5 m;
  szekrény–lámpa A  9 m; szekrény–lámpa B 11 m; szekrény–redőny 8 m.

1) HAGYOMÁNYOS MEGOLDÁS
Lámpacsoport A: 3 kapcsolóhely = 2 váltó + 1 keresztváltó.
  szekrény -> bejárat  (L, N, PE)            3 ér x  4 m = 12 érm
  bejárat -> kanapé    (2 váltószál)         2 ér x  6 m = 12 érm
  kanapé -> terasz     (2 váltószál)         2 ér x  5 m = 10 érm
  terasz -> lámpa A    (kapcsolt szál + N + PE; a füzéren VISSZA a
                        szekrényig 5 + 6 + 4 = 15 m, onnan a lámpáig
                        9 m, összesen 15 + 9 = 24 m) 3 ér x 24 m = 72 érm
  Részösszeg A:                                         106 érm
Lámpacsoport B: ugyanez a séma, a lámpaág 15 + 11 = 26 m
  Részösszeg B:  12 + 12 + 10 + 3 x 26 = 112 érm
Redőny: 2 kapcsolóhely, motor 3 vezérlőszál + N + PE
  szekrény -> bejárat 5 ér x 4 m = 20; bejárat -> kanapé 5 x 6 = 30
  szekrény -> redőny  5 ér x 8 m = 40                    90 érm
ÖSSZESEN (hagyományos): 106 + 112 + 90 =                308 érméter
  ebből 230 V-os, éghető szigetelésű vezeték:           308 érméter

2) BUSZOS MEGOLDÁS
Buszkábel füzérben: szekrény -> bejárat -> kanapé -> terasz
  4 + 6 + 5 = 15 m, a kábel 2 x 2 x 0,8 (4 ér):        60 érm  (busz)
Erősáramú ágak a szekrénybeli beavatkozóktól:
  lámpa A: 3 ér x  9 m = 27 érm
  lámpa B: 3 ér x 11 m = 33 érm
  redőny : 5 ér x  8 m = 40 érm
  Részösszeg erősáram:                                 100 érméter
ÖSSZESEN (buszos): 60 érm busz + 100 érm erősáram

ÉRTÉKELÉS
230 V-os vezeték:  308 -> 100 érméter, azaz kb. 67 %-os csökkenés.
A megmaradt 60 érméter busz törpefeszültségű, kis keresztmetszetű.
A tűzterhelés és a falhoronyigény ezzel arányosan csökken.
Új funkció (pl. „terasz gomb kapcsolja mindkét csoportot”)
a hagyományos oldalon átvezetékezés, a buszos oldalon paraméterezés.

A tanulság nem az, hogy a buszos megoldás mindig kevesebb vezeték – hanem az, hogy az
erősáramú vezeték hossza csökken drasztikusan, és ami marad, az egyszerű, sugaras nyomvonal a
szekrénytől a terhelésig. A kapcsolóhelyek számának növelése a hagyományos oldalon meredeken (minden új kapcsolóhely egy
keresztváltót és két új váltószálat ad hozzá), a buszos oldalon alig növeli a vezetékigényt.

29.2 A KNX rendszer: szabvány, topológia, buszfeszültség

Mi a KNX?

A KNX nyílt, gyártófüggetlen épületautomatizálási buszrendszer, amely három korábbi rendszer – az
EIB (European Installation Bus), a BatiBUS és az EHS – egyesüléséből jött létre. Ez
magyarázza, hogy a hazai gyakorlatban a régebbi berendezéseket még ma is „EIB-nek” nevezik: az EIB
a KNX közvetlen elődje, a buszkészülékek nagy része átjárható.

⭐ A busz feszültsége: 29 V vagy 30 V?

Ez az a pont, ahol a tanuló – és nem ritkán a szakember – összezavarodik, mert a szakirodalomban
kétféle szám szerepel. A kutatás feltárta és feloldotta az ellentmondást, és a jegyzet a két
számot együtt, a magyarázattal együtt adja meg.

A fojtó – és miért nem lehet közönséges tápegységet használni

Ebből következik a fejezet egyik legfontosabb gyakorlati szabálya:

A buszkábel

A KNX TP1 busz kábele szabványos, jól felismerhető termék:

A négy érből ténylegesen kettőt használ a busz (a másik érpár tartalék, illetve kiegészítő
funkcióra használható). A busz polaritásfüggő: a piros és a fekete (illetve a jelölés szerinti)
eret nem szabad felcserélni – ellentétben a DALI-val, ahol a polaritás közömbös.

Topológia: vonal, fővonal, terület

A KNX szigorúan hierarchikus felépítésű. A legkisebb önálló egység a vonal, ezeket fővonal
fogja össze, a fővonalakat pedig a gerincvonal.

                        GERINCVONAL (backbone)
        ┌───────────┬───────────┬───────────┐   ← területi csatolók
     TERÜLET 1   TERÜLET 2   ...  TERÜLET 15
        │
     FŐVONAL (main line)
   ┌────┬────┬────┐  ← vonali csatolók
 VONAL 1 ... VONAL 15
   │
 VONALSZEGMENS (+ vonalismétlő)
   │
 buszkészülékek (érzékelők, beavatkozók)

⚠ A 14 400-as eszközszám és a 255-ös vonalkorlát

A szakirodalomban gyakran szerepel, hogy a KNX 14 400 eszközt képes kezelni. A szám a
15 × 15 × 64 szorzatból jön: 15 terület × 15 vonal × 64 készülék. Ugyanaz a forrás azonban azt is
állítja, hogy egy vonalra vonalismétlővel 255 eszköz köthető – ekkor viszont a felső korlát
15 × 15 × 255, azaz nagyságrendileg 57 000 lenne. A kutatás a látszólagos ellentmondást így
oldotta fel:

• a 64 a vonalszegmens alapesete: egy vonal, egy szegmens, vonalismétlő nélkül;
• a 255 a vonalismétlőkkel több szegmensre bontott vonal felső korlátja, amit egyben a
  címzés is meghatároz (a fizikai cím készüléksorszáma 8 bites, azaz 1–255);
• a 14 400 tehát nem abszolút maximum, hanem az alapesetben elérhető készülékszám.

A távirat és az eseményvezérelt működés

A KNX eseményvezérelt: a készülék akkor küld, ha van mondanivalója (megnyomták a gombot,
megváltozott a hőmérséklet), nem pedig ciklikusan. Az ütközések elkerülésére a következő
mechanizmus szolgál:

• a küldeni kívánó készülék 5,2 ms-ig figyeli a buszt; ha szabad, elküldi a táviratot;
• a vevőnek 1,35 ms ideje van az adat értelmezésére, majd nyugtázza a vételt;
• a teljes távirat leadása 20…40 ms.

Ebből következik a rendszer jellege: a KNX kis adatmennyiségű, de rendkívül megbízható vezérlésre
való. Videó- vagy nagy tömegű adatátvitelre a 9600 bit/s alkalmatlan – ezért van szükség az
épületben külön informatikai hálózatra (29.7).

Kidolgozott példa: a busztápegység terhelhetősége

FELADAT
Egy KNX-vonalon 640 mA-es tápegység van. Hány készülék táplálható róla,
ha a forrás szerint „640 mA-es tápegységgel 64 készülék köthető be,
legfeljebb 200 mW teljesítményfelvétel mellett”?

MEGOLDÁS
⚠ A forrás a 640 mA-es tápegységet és a 64 készüléket KÖZVETLENÜL
egymáshoz rendeli, külön feszültségértéket nem nevez meg -- ebből
indulunk ki:
  I_készülék(átlag) = 640 mA / 64 = 10 mA/készülék
A 200 mW-os teljesítménykorláttal ez kb. 20 V-os számítási
feszültségnek felelne meg (200 mW / 10 mA = 20 V) -- ez a szám a
forrásban NINCS kimondva, csak a 640 mA <-> 64 készülék párosítás
igazolt.
Ellenőrzés: a 640 mA-es tápegység a forrás szerint ÉPPEN 64
készülékre való, KÜLÖN ÁRAMTARTALÉK NÉLKÜL -- 65. készüléknél már
az áram is elfogyna.

KÖVETKEZTETÉS
A vonal méretezésekor mindig a KETTŐ KÖZÜL A KISEBB szám dönt:
 - a topológiai korlát (64 készülék / szegmens, 255 / vonal), és
 - a tápegység áramkorlátja (a készülékek TÉNYLEGES áramfelvétele).
Ebben a példában a forrás ökölszabálya (10 mA/készülék) éppen a
64-es topológiai korlátnál fogy el -- a gyakorlatban tehát a
TOPOLÓGIA és az ÁRAM egyszerre válik szűk keresztmetszetté, az
áramoldal NEM ad külön tartalékot.

29.3 KNX-készülékek és a címzés

Érzékelő és beavatkozó: a rendszer két oldala

A KNX-berendezés minden készüléke besorolható két csoport valamelyikébe. Az érzékelő (sensor) a
buszra küld táviratot, a beavatkozó (aktuátor) a buszról fogad táviratot, és
kapcsol, szabályoz, mozgat.

Ehhez jön két rendszerkészülék, amelyeket a szerelőnek fel kell ismernie: a tápegység (fojtóval)
és a csatoló (vonali, illetve területi csatoló, valamint a vonalismétlő).

Ennek gyakorlati következménye, hogy egy készülék meghibásodása helyi hibát okoz: a hibás
beavatkozóhoz tartozó lámpák nem működnek, de a rendszer többi része igen. A hagyományos rendszer
„egy áramkör esik ki” hibaképe és a KNX „egy készülék esik ki” hibaképe így meglepően hasonló – ez
az egyik érv a busz mellett.

A címzés két rétege

A KNX címzésének megértése a fejezet vizsgaszempontból legfontosabb része, mert a két címfajtát
sokan összekeverik.

Egyéni (fizikai) cím – a készülék „lakcíme”. 16 bites, xx.yy.zz alakú:

• xx – terület (1–15), 4 bit;
• yy – vonal (1–15), 4 bit;
• zz – készülék sorszáma (1–255), 8 bit.

Például az 1.1.0 a vonali csatoló (a 0 sorszám mindig a csatolóé), az 1.1.1 a vonal első
készüléke. A fizikai cím egyedi: két készülék nem kaphatja ugyanazt. A fizikai cím a topológiai
helyet írja le – ebből következik, hogy ha egy készüléket másik vonalra szerelünk át, a fizikai
címét is meg kell változtatni.

Csoportcím – a funkció azonosítója. A csoportcím nem készülékhez, hanem funkcióhoz tartozik:
ez köti össze az érzékelőt a beavatkozóval. Egy nyomógomb „kapcsolás” kommunikációs objektumát és
egy kapcsoló-beavatkozó csatornájának „kapcsolás” objektumát ugyanarra a csoportcímre kell
kötni; ettől kezdve a gomb működteti a csatornát.

A csoportcím logikájából három tanulság következik:

1. Egy csoportcímre több beavatkozó is feliratkozhat – ez adja a központi ki- és bekapcsolás
   lehetőségét (egy gomb, minden lámpa).
2. Egy beavatkozó csatornája több csoportcímet is figyelhet – így kapcsolható ugyanaz a lámpa
   egyedileg és központilag is.
3. A funkció megváltoztatásához nem kell vezetéket bontani, csak a csoportcím-hozzárendelést
   módosítani.

29.4 Telepítés, üzembe helyezés, alapszintű paraméterezés

A tervezőszoftver szerepe – elvi szinten

A KNX-berendezés programozása gyártófüggetlen szoftverrel, az ETS-szel (Engineering Tool
Software) történik; a jelenlegi verzió az ETS6. A munkafolyamat elvi lépései:

1. a topológia felépítése (területek, vonalak, csatolók, tápegységek);
2. a készülékek felvétele a gyártói termékadatbázisból és a fizikai címek kiosztása;
3. a csoportcímek létrehozása és a kommunikációs objektumok összerendelése;
4. a készülékek paraméterezése (például: a nyomógomb rövid és hosszú nyomásra mit küldjön, a
   redőnyvezérlő lamellaállítási ideje mennyi legyen);
5. a készülékalkalmazások letöltése a buszra, majd üzempróba.

⭐ A busz és az erősáramú vezeték elválasztása – ez villamos biztonsági kérdés

A KNX busz törpefeszültségű áramkör, a hozzá kapcsolódó készülékek szigetelése erre a
feszültségszintre készül. A 230/400 V-os hálózat és a busz találkozása ezért nem kényelmi, hanem
biztonsági kérdés: ha a buszra hálózati feszültség kerül, az nemcsak a készülékeket teszi
tönkre, hanem a nyomógombot megérintő embert is veszélyezteti – hiszen a kezelőfelület
törpefeszültségűnek van tekintve.

⚠ A busz SELV-jellegű besorolása a jegyzet forrásaiban nem igazolt (csak a 29 V DC üzemi
feszültség), a védőelválasztás elve viszont igen: az MSZ HD 60364-4-41 414.4.1–414.4.2.
szerint (lásd 35. fejezet). Ebből három kivitelezési szabály következik:

1. Külön nyomvonal. A buszkábelt lehetőség szerint az erősáramú vezetéktől elkülönítve kell
   vezetni: külön védőcsőben, kábelcsatorna külön rekeszében, tálcán elválasztva. A 414.4.2.
   szerint közös kábelben/csatornában is elhelyezhetők, ha minden vezető a legnagyobb jelen lévő
   feszültségre van szigetelve, vagy fizikailag elválasztva; az elválasztás emellett a
   zavarvédelmet is szolgálja (lásd 29.11).
2. Külön sorkapocs, jelölt bekötés. Az elosztószekrényben a busz sorkapcsait el kell különíteni
   és jelölni kell; a buszkészülékek DIN-sínen, a beavatkozók erősáramú kapcsai felől elválasztva
   helyezkednek el.
3. A busz és a hálózati vezető soha nem kerül közös érpárba vagy szigeteletlenül közös
   dobozba. A 414.4.1. szerint a törpefeszültségű kört a hálózati körtől megerősített vagy
   kettős szigeteléssel, vagy alapszigeteléssel és védőárnyékolással kell elválasztani.

A szerelés menete – amit az erősáramú technikus végez

A KNX-berendezés kivitelezésének erősáramú része ismerős marad: nyomvonal, védőcső, szerelvénydoboz,
elosztószekrény, erősáramú ágak a beavatkozótól a terhelésig – mindez a 26. fejezet szerint. Az
eltérés három pontban jelentkezik:

• a kapcsolóhelyekre nem erősáramú vezeték megy, hanem buszkábel (a doboz mégis szerelvénydoboz
  marad, csak más kábel fut bele);
• az elosztószekrényben helyet kell hagyni a tápegységnek, a csatolónak és a beavatkozóknak –
  ezek modulszélessége jelentős, ezért a szekrényt eleve nagyobbra kell választani;
• az erősáramú ágak sugarasan indulnak a szekrényből a terhelésekhez, ami a szekrény
  melegedésére és a vezetékköteg-korrekcióra is hatással van (16. fejezet).

Üzembe helyezés és próba

Az üzembe helyezés sorrendje a villamos oldalról indul:

1. Szemrevételezés – a busz és az erősáram elválasztása, a kábel sértetlensége, a polaritás.
2. Feszültségmérés a buszon – a névleges 29 V megléte a vonal legtávolabbi pontján is.
3. Csak ezután következik a fizikai címek kiosztása és az alkalmazások letöltése.
4. Funkciópróba csoportcímenként, majd a teljes rendszer együttes próbája.
5. Dokumentálás (29.12).

29.5 DALI: digitális világításvezérlés

Mi a DALI?

Az analóg 1–10 V-os megoldásban a vezérlőfeszültség szintje határozta meg a fényerőt: egyetlen
vezetékpár egyetlen csoportot tudott szabályozni, visszajelzés nélkül. A DALI ehhez képest
címezett, kétirányú rendszer: minden lámpatest külön szólítható, és vissza is tud jelezni (például
hibát).

Műszaki adatok

Két gyakorlati különbség a KNX-hez képest azonnal szembeötlik: a DALI polaritásfüggetlen (a két
eret nem lehet felcserélni „rosszul”), és a vezetéke nem különleges – a szükséges keresztmetszet
a hossz és a feszültségesés függvénye.

Cím, csoport, jelenet – a DALI lényege

• Minden előtét vagy meghajtó egyedi rövid címet (short address) kap: 0–63, összesen 64.
• A címek 16 csoportba rendezhetők, és egy eszköz több csoportnak is tagja lehet. Ez a DALI
  legnagyobb előnye a hagyományos, vezetékkel rögzített áramkörfelosztással szemben: az
  átcsoportosítás vezetékbontás nélkül történik.
• Eszközönként 16 fényjelenet tárolható, mindegyikhez egy fényerőértékkel. A jelenet
  előhívásakor minden érintett lámpatest a saját, eltérő értékére áll be.
• A broadcast (körüzenet) parancs minden eszközt megszólít, címzés nélkül is. Ezért egy
  DALI-vonal „hidegen”, még programozás előtt is működtethető – ez a beüzemelés és a hibakeresés
  szempontjából felbecsülhetetlen.

A DALI és a KNX együtt

A gyakorlatban a DALI a világítás helyi, a KNX az épület globális vezérlőrendszere; a kettőt
KNX–DALI átjáró (gateway) köti össze. Amit erről tudni kell:

• Egy DALI-átjáró – a szabványhoz igazodva – alapesetben 64 lámpatest vezérlését oldja meg.
• Tervezési ökölszabály: „Egy KNX vonalra – a megvalósítandó világítás vezérlési feladatok
  függvényében – 5-6 gateway-nél többet ne tervezzünk be”, a túlzott adatforgalom elkerülésére.
  Öt átjáró így legfeljebb kb. 320 lámpatestet kezel egy KNX-vonalon.
• Az IEC 62386-202 rész a vezérelhető eszköztípusokat (DT0…DT8) definiálja: DT0 a
  fénycső, DT6 a LED-lámpatest, DT8 az RGBW színvezérlés. Az átjáró kiválasztásánál a
  DT-kompatibilitás dönt.

Kidolgozott példa: DALI-címkiosztás egy irodaszinten

FELADAT
Egy irodaszinten 46 LED-lámpatest van:
  nagyterem  24 db (3 sorban, ablaktól befelé: 8 + 8 + 8)
  tárgyaló    8 db
  folyosó     6 db
  teakonyha   4 db
  mosdók      4 db
Egy DALI-vonalra fér-e? Hogyan osszuk ki a címeket és a csoportokat?

1) CÍMSZÁM
  46 lámpatest < 64 cím  ->  EGY DALI-vonal elegendő.
  Szabad cím: 64 - 46 = 18 db (bővítési tartalék).

2) RÖVID CÍMEK (0–63) FOLYAMATOSAN, HELYISÉGENKÉNT CSOPORTOSÍTVA
  0–7    nagyterem, ablak melletti sor
  8–15   nagyterem, középső sor
  16–23  nagyterem, belső sor
  24–31  tárgyaló
  32–37  folyosó
  38–41  teakonyha
  42–45  mosdók
  46–63  szabad (tartalék)

3) CSOPORTOK (16 db áll rendelkezésre)
  G0  nagyterem ablaksor      (0–7)    -> nappalifény-szabályozás
  G1  nagyterem középső sor   (8–15)
  G2  nagyterem belső sor     (16–23)
  G3  nagyterem ÖSSZES        (0–23)   <- ugyanaz az eszköz TÖBB csoportban!
  G4  tárgyaló                (24–31)
  G5  folyosó                 (32–37)  -> jelenlétfüggő
  G6  teakonyha               (38–41)
  G7  mosdók                  (42–45)  -> jelenlétfüggő
  G8–G15  szabad

4) JELENETEK (16 db, eszközönként tárolt fényerőértékkel)
  S0 „Munkanap"    G0 = 60 %, G1 = 80 %, G2 = 100 %  (ablaktól befelé nő)
  S1 „Vetítés"     G4 =  20 %, a többi változatlan
  S2 „Takarítás"   minden csoport = 100 %
  S3 „Éjszaka"     minden csoport =   0 %, folyosó = 20 %

ELLENŐRZÉS: 46 eszköz x 2 mA = 92 mA < 250 mA  -> a buszáram MEGFELEL.

Figyelje meg a példa legfontosabb tanulságát: a G3 csoport ugyanazokat a lámpatesteket
tartalmazza, mint a G0–G2 együtt. Hagyományos szereléssel ez négy külön áramkört és egy
összekapcsoló kontaktort jelentene; DALI-ban ez egy sor a paraméterezésben.

Kidolgozott példa: a DALI-vezeték feszültségesésének ellenőrzése

FELADAT
Ellenőrizzük, miért 1,5 mm² a 300 m hosszú DALI-vonal ajánlott
keresztmetszete, ha a busz árama legfeljebb 250 mA, és az adó és a
működtető egység közötti feszültségkülönbség legfeljebb 2 V lehet.

ADATOK
  L   = 300 m (egy irányban)
  A   = 1,5 mm²
  I   = 0,25 A
  rho = 0,0175 ohm x mm² / m   (réz)

MEGOLDÁS
A vezeték ellenállása oda-vissza (2L!):
  R = rho x 2L / A = 0,0175 x 600 / 1,5 = 7,0 ohm
Feszültségesés:
  dU = I x R = 0,25 A x 7,0 ohm = 1,75 V
Ellenőrzés:
  1,75 V < 2 V   ->  MEGFELEL, de a tartalék mindössze 0,25 V (13 %).

MI TÖRTÉNIK 1,0 mm²-rel?
  R = 0,0175 x 600 / 1,0 = 10,5 ohm
  dU = 0,25 x 10,5 = 2,63 V  >  2 V   ->  NEM FELEL MEG.

MI TÖRTÉNIK 500 m-en, 1,5 mm²-rel?
  R = 0,0175 x 1000 / 1,5 = 11,67 ohm
  dU = 0,25 x 11,67 = 2,92 V  >  2 V  ->  NEM FELEL MEG.

KÖVETKEZTETÉS
A 300 m / 1,5 mm² páros nem véletlen: pontosan a 2 V-os korlát
teljesítésének határa 250 mA-es buszáram mellett. Rövidebb vonalon vagy
kisebb buszáramnál kisebb keresztmetszet is elég lehet – de a számítást
minden esetben el kell végezni.

29.6 Modbus, BACnet és a rendszerek rétegmodellje

Az épületben a KNX és a DALI mellett további protokollok élnek – főleg ott, ahol gépészeti
berendezéseket, mérőket vagy felügyeleti rendszert kell illeszteni. Az erősáramú technikusnak
ezekből a helyüket és a fizikai megvalósításukat kell ismernie.

Modbus

A Modbus soros (Modbus RTU/ASCII, RS-485) és Ethernet fölötti (Modbus TCP) mester–szolga
ipari protokoll, regiszter alapú adatmodellel. Épületben tipikusan mérőkörök, frekvenciaváltók
(25. fejezet), hőszivattyúk, inverterek és energiamérők illesztésére szolgál. A protokoll
egyszerű és szinte minden épületgépészeti eszközön elérhető, de nincs szabványos objektummodellje: a
regiszterkiosztást gyártónként a dokumentációból kell kikeresni.

BACnet

A BACnet (Building Automation and Control network) objektumorientált épületfelügyeleti
protokoll. A forrás szerint „BACnet™ […] started its journey in June 1987 from Nashville,
Tennessee, USA”, és a jelentős elterjedése 2000 után indult. Tipikus eszközprofiljai:
„BACnet Operator Workstation (B-OWS), BACnet Building Controller (B-BC), BACnet Advanced
Application Controller (B-AAC)”. Fizikai megvalósítása leggyakrabban BACnet MS/TP (RS-485) és
BACnet/IP. A BACnet-vezérlők jellemzően heterogén környezetben dolgoznak: egyszerre
kommunikálnak a mezőszintű protokollokkal (EnOcean, Modbus, M-Bus, KNX/EIBnet, DALI, Profibus).

Vezeték nélküli megoldások

A kutatás az épületvezérlés vezeték nélküli változatait (rádiós rendszerek, energiagyűjtő
nyomógombok) csak említésszinten fedi le: a forrás a felsorolásában szerepelteti az EnOcean
technológiát, de sem hatótávolságot, sem frekvenciát, sem megbízhatósági adatot nem közöl.

A rétegmodell

FELÜGYELETI SZINT  ── BACnet / IP ──  épületfelügyelet (BMS), kezelőfelület,
                                      trendek, riasztáskezelés
        │
AUTOMATIKA SZINT   ── KNX, BACnet MS/TP, Modbus ── szabadon programozható
                                      vezérlők, logikák
        │
MEZŐSZINT          ── KNX TP, DALI, M-Bus, 0–10 V ── érzékelők, beavatkozók,
                                      lámpatestek, mérők

29.7 Épületinformatikai hálózat és a gyengeáramú rendszerek

Mit sorolunk a gyengeáramú rendszerek közé?

A kiviteli terv tartalmi követelménye a gyengeáramú rendszerek közé sorolja az infokommunikációs,
audiovizuális, műsorvételi, videómegfigyelő, tűzjelző, beléptető és elektronikus vagyonvédelmi
rendszereket. Ugyanez a forrás azt is előírja, hogy a tervnek meg kell jelenítenie „az
épületvillamossági alrendszerek összefüggéseit, egymásra épülésének” kapcsolatait – és két példát
is mond rá: „informatikai hálózat és beléptető rendszer, vagy informatikai hálózat és videó
megfigyelő rendszer”.

Ez a két példa pontosan azt fogalmazza meg, amiért az épületinformatikai hálózat ebben a fejezetben
szerepel: a mai beléptető és videó-megfigyelő rendszer az épület informatikai hálózatán fut.
Ha az informatikai hálózat kiesik vagy a rendezőszekrény tápellátása megszűnik, a vagyonvédelmi
funkció is sérül. A gyengeáramú hálózat tehát nem „mellékes”, hanem a biztonsági rendszer része.

A strukturált kábelezés elve

A strukturált kábelezés alapgondolata, hogy az épületben egyetlen, alkalmazásfüggetlen
kábelrendszer épül ki: a munkahelyi csatlakozóktól azonos kivitelű kábelek futnak a
rendezőszekrényig, és hogy egy adott csatlakozón telefon, számítógép, kamera vagy beléptető
olvasó lesz-e, azt nem a kábel, hanem a rendezőben elhelyezett átkötés dönti el. Ebből három
erősáramú következmény adódik:

1. A rendezőszekrény tápellátása kritikus. Az aktív eszközök (kapcsolók, útválasztók) hálózati
   táplálást igényelnek, és a kiesésük az egész gyengeáramú rendszert érinti. A szünetmentes
   táplálás kérdését a 30. fejezet tárgyalja.
2. A rendezőszekrény hőterhelése hasonlóan kezelendő, mint az elosztószekrényé: a beépített
   veszteségteljesítmény hőt termel, amit el kell vezetni.
3. A nyomvonal közös az erősáramúval – innen adódik a 29.11 alfejezet elválasztási kérdése.

29.8 Behatolásjelző rendszer: felépítés, tápellátás, akkumulátor

A szabványcsalád térképe

Mielőtt bármit mondanánk a rendszerről, tisztázzuk, hogy melyik szabvány mit szabályoz. Ez azért
fontos, mert a gyakorlatban gyakran keverednek a jelzetek.

A szabványcsalád részeiből a rendszer felépítése is kiolvasható: központ (-3), érzékelők
(-2-2, -2-3, -2-4, -2-6), hangjelzők (-4), tápegység (-6) és átviteli egység (EN 50136).

Biztonsági fokozatok

Az MSZ EN 50131-1 négy biztonsági fokozatot (grade) definiál a várható betörői felkészültség
szerint:

A szabvány ezen felül négy környezeti osztályt (I–IV) is megkülönböztet a beltéri/kültéri és
hőmérsékleti igénybevétel szerint.

⭐ Tápellátás és tartalék akkumulátor – itt kezdődik az erősáramú feladat

Az erősáramú technikus számára a behatolásjelző rendszernek elsősorban a tápellátása a feladat:
egy 230 V-os végáramkör, egy tápegység és egy akkumulátor. A rendszer akkor ér valamit, ha a
hálózat kiesésekor is működik – ezt a hálózatfüggetlen működési (áthidalási) idő írja elő.

Az akkumulátor újratöltésére megadott legnagyobb idő:

A méretezés képlete egyszerű, de két buktatója van:

K = I_átlag x t x 1,25

  K       a szükséges akkumulátorkapacitás, Ah
  I_átlag a rendszer átlagos (készenléti) áramfelvétele, A
  t       az előírt áthidalási idő, óra
  1,25    biztonsági tényező (a riasztási üzem áramlökését és az
          akkumulátor öregedését fedezi)

A forrásunk kidolgozott példája: 203 mA × 12 óra × 1,25 = 3,045 Ah.

Kidolgozott példa: akkumulátorkapacitás számítása

FELADAT
Egy Grade 3 fokozatú behatolásjelző rendszer készenléti áramfelvétele
340 mA. A rendszer NEM ad távfelügyeleti állapotjelzést.
Mekkora akkumulátor kell? Elég-e a beépíthető 2 x 7 Ah?

1) AZ ELŐÍRT ÁTHIDALÁSI IDŐ
  Grade 3, állapotjelzés NÉLKÜL  ->  t = 60 óra

2) A SZÜKSÉGES KAPACITÁS
  K = I x t x 1,25 = 0,340 A x 60 h x 1,25 = 25,5 Ah

3) ÉRTÉKELÉS (a két 12 V-os akkumulátor PÁRHUZAMOSAN kötve, 12 V-os
   rendszerben -- ezért a kapacitásuk ÖSSZEADÓDIK; vö. az alábbi
   tűzjelző-példa SOROS kötésével, ahol nem)
  2 x 7 Ah = 14 Ah  <  25,5 Ah   ->  NEM ELEGENDŐ.
  Szükséges: pl. 2 x 17 Ah = 34 Ah, vagy 2 x 12 Ah + kiegészítő tápegység.

4) MI VÁLTOZIK ÁLLAPOTJELZÉSSEL?
  Grade 3, állapotjelzéssel  ->  t = 30 óra
  K = 0,340 x 30 x 1,25 = 12,75 Ah  ->  2 x 7 Ah (14 Ah) MEGFELEL.

5) A TÖLTÉS ELLENŐRZÉSE
  Grade 3-nál az akkumulátort 24 óra alatt újra kell tölteni.
  25,5 Ah / 24 h = 1,06 A töltőáram MINIMUM, a töltési hatásfok miatt
  a valóságban ennél nagyobb -> a tápegység névleges áramát ehhez is
  méretezni kell, nem csak a készenléti fogyasztáshoz!

TANULSÁG
Ugyanaz a rendszer, ugyanaz a fogyasztás: a távfelügyeleti állapotjelzés
megléte a szükséges akkumulátort a felére csökkenti. A tápegység
méretezésekor a KÉSZENLÉTI ÁRAM ÉS A TÖLTŐÁRAM ÖSSZEGÉVEL kell számolni.

Mélykisütés elleni védelem

A tartalék akkumulátort meg kell védeni a mélykisütéstől, mert az visszafordíthatatlanul tönkreteszi.
A vizsgált gyártói tápegység adatai szerint a lekapcsolási küszöb (UVP) 12 V-os rendszernél
10 V ±0,3 V, 27,6 V-os rendszernél 20 V ±0,6 V; az akkumulátoros üzem alsó jelzési
küszöbe 12 V-os rendszerben U_akku < 11,5 V, 24 V-osban U_akku < 23 V.

29.9 Tűzjelző rendszer villamos illesztése

A rendszer szabványi kerete

A tűzjelző berendezés elemeinek meg kell felelniük a „vonatkozó jogszabály, honosított harmonizált
szabvány, ezek hiányában nemzeti szabvány (különösen: MSZ EN 54 és MSZ EN 50200 sorozat)
előírásainak”. Az MSZ EN 54 sorozat fontosabb részei:

⭐ A tápellátás – a fejezet legfontosabb tűzjelzős számai

• „A rendszer elsődleges tápforrása a nyilvános elektromos hálózat.”
• A tartalék tápforrásnak biztosítania kell „legalább 24 órán keresztül a rendszer működését”,
  „és még ezután legalább 30 percen keresztül a riasztási terhelést”.
• Az akkumulátor méretezésének képlete:

K = 1,25 x (I1 x t1 + I2 x t2)

  K   a szükséges akkumulátorkapacitás, Ah
  I1  a készenléti (felügyeleti) állapot áramfelvétele, A
  t1  a készenléti üzem előírt óraszáma (24 h)
  I2  a riasztási állapot áramfelvétele, A
  t2  a riasztási üzem előírt óraszáma (0,5 h = 30 perc)
  1,25 biztonsági tényező

Ezt gyakorlati oldalról is megerősíti egy második forrás: a tűzjelző tápegység „230 V-os hálózatra
csatlakozó és akkumulátorok segítségével minden esetben szünetmentes működést is biztosító
tápegység”, 24 óra készenléttel és 30 perc riasztási terheléssel.

Kidolgozott példa: a tűzjelző központ akkumulátorának méretezése

FELADAT
Egy tűzjelző központ készenléti áramfelvétele 420 mA, riasztási
állapotban (minden hangjelző szól) 2,8 A. Mekkora akkumulátor kell?

MEGOLDÁS
  I1 = 0,42 A ; t1 = 24 h   (készenlét)
  I2 = 2,8 A  ; t2 = 0,5 h  (riasztási terhelés)

  K = 1,25 x (I1 x t1 + I2 x t2)
    = 1,25 x (0,42 x 24 + 2,8 x 0,5)
    = 1,25 x (10,08 + 1,40)
    = 1,25 x 11,48
    = 14,35 Ah

VÁLASZTÁS: a szabványos sorból a következő nagyobb érték,
  pl. 2 x 17 Ah (12 V-os akkumulátorok 24 V-os rendszerhez).
  2 x 12 Ah (= 12 Ah, mert SOROSAN kötve a kapacitás nem összegződik!)
  NEM elegendő.

⚠ FIGYELEM A SOROS KÖTÉSRE
Két 12 V / 17 Ah akkumulátor SOROSAN kötve: 24 V / 17 Ah.
A feszültség összeadódik, a kapacitás NEM. Ez a méretezés
leggyakoribb számolási hibája.

MIT MUTAT A SZÁMÍTÁS?
A készenléti tag (10,08 Ah) a nagyobb, pedig az áram hatoda a
riasztásinak – mert 24 órán át folyik. A hangjelzők számának
növelése a riasztási tagot növeli; a készenléti fogyasztás
csökkentése (kevesebb, korszerűbb érzékelő) a nagyobb tagot.

⭐ A vezetékek tűzállósága – ez erősáramú feladat

⚠ Forrás-figyelmeztetés (2026-09-21): az idézett „legalább 30 percig” szabály és a „162. §”
hivatkozás egy hatályon kívüli OTSZ-kiadás pontszámozott kivonatából származik (lásd a fejezet
végi nyitott-pont táblázatot). A hatályos 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet §-szerkezetű, és a
tűzeseti fogyasztók (köztük a tűzjelző) működőképességi idejét a 11. melléklet 1. táblázata
kockázati osztálytól függően 30/30/60/90 percben, a kábelrendszer osztályát (E30/E60/E90)
pedig a 26.13. alfejezet (TvMI 7.7, MSZE 24102) tárgyalja részletesen – lásd ott.

„A következőkben felsorolt vezetékeknek, valamint azok tartó- és függesztő szerkezetének
legalább 30 percig ellen kell állniuk a tűznek, vagy ilyen időtartamú védettséget kell
számukra biztosítani.” (⚠ korábbi OTSZ-kiadásból; a hatályos, kockázati osztálytól függő
időtartamokat lásd a 26.13. alfejezetben.)

Ez vonatkozik a jelzőáramkörökre, a tápvezetékekre, a vezérlőáramkörökre és az érzékelőkörökre a
meghatározott épületosztályokban.

Tűzeseti vezérlések: a tűzjelző nemcsak jelez, hanem kapcsol

A tűzjelző központ kimenetei a következő tipikus vezérléseket adják:

• a központi szellőztetés (légkezelő) leállítása;
• a tűzgátló ajtók elengedése (a mágneses ajtótartók feszültségének megszüntetése);
• a hő- és füstelvezetés indítása;
• a felvonók földszintre küldése és ajtónyitás;
• a tűzeseti lekapcsolás, azaz a villamos betáplálás leválasztása;
• a menekülési útvonalon lévő beléptető zárak elengedése.

A tervezésnél ezeket műszaki leírásban, összefüggési tervben és kapcsolási rajzokon egyszerre
kell dokumentálni.

Telepítési adatok, amelyeket az erősáramú technikus is ismerjen

29.10 Beléptető, videó-megfigyelő és kaputelefon rendszer villamos csatlakozása

Beléptetőrendszer

A beléptetőrendszer szabványa az MSZ EN 60839-11-1 (rendszer- és alkatrészkövetelmények) és a
-11-2 (alkalmazási útmutató). Elvi felépítése:

azonosító (kártya / RFID-transzponder, PIN, biometria)
      -> olvasó
      -> ajtóvezérlő / központ
      -> zárszerkezet (mágneszár, elektromos zárfogadó, motoros zár)
      + nyitásérzékelő + kilépőgomb

Amit az erősáramú technikusnak feltétlenül tudnia kell, az a zárszerkezet viselkedése
feszültségkimaradáskor:

Ez a kivitelezésre nézve azt jelenti, hogy a zárak tápellátását úgy kell megbontani, hogy a
tűzjelző központ vezérlése (vagy a menekülési nyomógomb) a tápfeszültséget meg tudja szüntetni.
Ez az a pont, ahol a beléptető rendszer, a tűzjelző rendszer és az erősáramú berendezés
találkozik – és ahol a hibázás emberéletbe kerülhet.

Videó-megfigyelő rendszer

A videó-megfigyelő rendszer (VSS – video surveillance system) szabványa az MSZ EN 62676
sorozat; a képminőségre és a kameraadatokra az MSZ EN IEC 62676-5 vonatkozik. A tervezés
alapkérdése a megfigyelési cél (észlelés, felismerés, azonosítás): ez határozza meg a szükséges
képpont/méter felbontást, ami visszahat a kamerák számára, és ezen keresztül a tápellátásra és a
hálózati sávszélességre.

Villamos szempontból a videó-megfigyelő rendszer három dolgot kíván: tápellátást a kamerákhoz és
a rögzítőhöz, nyomvonalat a jelátvitelhez (ma jellemzően az épületinformatikai hálózaton), és a
rögzítő, illetve a hálózati aktív eszközök áthidalt táplálását – különben a rendszer éppen akkor
áll le, amikor a legnagyobb szükség lenne rá.

Kaputelefon

29.11 Jelátviteli hálózat: nyomvonal, árnyékolás, elválasztás

A riasztásátvitel

A riasztásátvitelt (ATS – alarm transmission system) az MSZ EN 50136 sorozat szabályozza:
a -1 az általános követelményeket, a -2 a védett objektum oldali adó-vevőt, a -3 a fogadóközponti
adó-vevőt írja le. Az erősáramú szempont kettő:

1. Az átviteli út redundanciája. Az átvitel IP-hálózaton, mobilhálózaton vagy vezetékes
   telefonvonalon történhet; ezek együttes alkalmazása adja a redundanciát.
2. Az átviteli egység tápellátása. Az átviteli egység a rendszer tartalék akkumulátoráról
   üzemel, tehát a 29.8 pont áthidalási idői rá is vonatkoznak. Hiába működik a központ 60 órán
   át, ha az átviteli egység – vagy a hozzá tartozó hálózati eszköz – két óra múlva leáll: a
   távfelügyelet ekkortól nem kap jelzést.

Erősáram és gyengeáram együttes vezetése

Ez az a pont, ahol az erősáramú technikus a legtöbbet ronthatja el – és ahol a hiba a legnehezebben
deríthető fel, mert nem folytonos, hanem időnkénti hibaképet ad. A rendelkezésre álló forrásokból
a következő, igazolt szabályok emelhetők ki:

• A különböző feszültség- és jelszintű áramköröket el kell választani a szekrényben és a
  nyomvonalon.
• Gyújtószikramentes és nem gyújtószikramentes jelek között legalább 50 mm távolságot kell
  tartani. (Ez az érték kifejezetten a gyújtószikramentes áramkörökre vonatkozik – ne általánosítsa
  minden gyengeáramú vezetékre.)
• A jelkábelek árnyékolását egy ponton kell földelni, a mérő- vagy vezérlőberendezéshez közeli
  oldalon – így kerülhető el a földhurok.
• Az állandóan feszültség alatt maradó (idegen feszültségű) kábeleket narancs köpennyel kell
  megjelölni.

29.12 Dokumentálás, átadás, betanítás – és a technikus felelőssége

Mit kell átadni?

A buszos és a gyengeáramú rendszerek átadási dokumentációja három rétegű:

Betanítás

A felhasználói betanítás nem formalitás: a rendszert a lakó vagy az üzemeltető fogja használni.
A betanításnak legalább ki kell térnie arra, hogy mit csinálnak a kezelőfelület gombjai, hogyan
kell a jeleneteket előhívni, mi történik a rendszerrel áramszünet után, kit kell hívni hiba esetén,
és mely funkciókhoz nem szabad hozzányúlni (biztonsági rendszerek, tűzeseti vezérlések).

⚠⚠ A technikus felelőssége és a szakterületi határok

Ez a fejezet legfontosabb mondata, ezért külön kiemeljük:

Ez a lehatárolás nem korlátozás, hanem munkamegosztás. A tűzjelző tervező nem méretez akkumulátort
230 V-os oldalról, a vagyonvédelmi szerelő nem választ kismegszakítót – és az erősáramú technikus
nem dönti el, hány érzékelő kell egy helyiségbe. A közös felület viszont pontosan az a néhány
kapcsolódási pont, amit ez a fejezet tárgyal.

Az illesztés ellenőrzőlistája

1. Külön, jelölt végáramkör a tűzjelző központnak és a behatolásjelző központnak.
2. A tűzeseti (tűzvédelmi) főkapcsoló a csatlakozó főelosztóban – de a tűzjelző berendezés és a
   biztonsági világítás táplálása a lekapcsolás után is maradjon meg.
3. Tűzálló kábelrendszer az előírt körökben, a tartószerkezettel együtt legalább 30 percig.
4. Nyomvonal-elkülönítés a gyengeáramú és az erősáramú vezeték között.
5. Akkumulátor-méretezés a 29.8 és 29.9 pont képleteivel, dokumentáltan.
6. Átadási dokumentáció: áramútterv, összefüggési terv, projektfájl, mérési jegyzőkönyv.

Tipikus hibák

Ellenőrző kérdések

1. Nevezze meg azt a három igényt, amely a hagyományos szerelést kinöveszti, és mondjon
   mindegyikre egy példát!
2. Mi a lényegi különbség a hagyományos és a buszos vezérlés között a vezérlőjel útját tekintve?
3. Sorolja fel a buszos rendszer öt előnyét és négy korlátját! Melyik állítás igazolt forrásból, és
   melyik szakmai következtetés?
4. Miért nem szabad biztonsági funkciót (tűzjelzés, vészleállítás) épületvezérlő buszon
   megvalósítani?
5. Adja meg a KNX TP1 busz névleges feszültségét és a tápegység rendszerfeszültségét! Mi okozza a
   kettő közötti különbséget?
6. Mi a fojtó feladata, és mi történik, ha a buszt közönséges 30 V-os tápegységről tápláljuk?
7. Rajzolja fel a KNX topológiáját, és adja meg a vonalszegmens, a tápegység–készülék és a
   készülék–készülék távolság korlátait!
8. Hogyan oldható fel a 14 400 készülék és a vonalankénti 255 készülék közötti látszólagos
   ellentmondás?
9. Mi a különbség a fizikai (egyéni) cím és a csoportcím között? Melyik változik meg, ha egy
   készüléket másik vonalra szerelünk át?
10. Miért villamos biztonsági kérdés a busz és az erősáramú vezeték elválasztása?
11. Adja meg a DALI címeinek, csoportjainak és jeleneteinek számát! Lehet-e egy eszköz több
    csoport tagja?
12. Mire jó a DALI broadcast parancsa a beüzemelés és a hibakeresés során?
13. Írja fel a behatolásjelző rendszer akkumulátorának méretezési képletét, és mondja meg, mit fed
    az 1,25-ös szorzó!
14. Mekkora a Grade 3 fokozatú behatolásjelző rendszer áthidalási ideje távfelügyeleti
    állapotjelzéssel és anélkül?
15. Írja fel a tűzjelző rendszer akkumulátorának méretezési képletét, és nevezze meg a két
    üzemállapotot a hozzájuk tartozó óraszámmal!
16. Sorolja fel a tűzeseti vezérléseket! Melyik áramkör táplálása maradjon meg a tűzeseti
    lekapcsolás után, és miért?
17. Mit jelent a fail-safe és a fail-secure zár, és melyiket kell alkalmazni a menekülési
    útvonalon?
18. Mi a földhurok, hogyan keletkezik, és hogyan kerülhető el a jelkábel árnyékolásának
    földelésekor?
19. Meddig és mire vonatkozik a tűzjelző rendszer vezetékeinek 30 perces tűzállósági követelménye?
20. Hol húzódik a határ az erősáramú technikus és a vagyonvédelmi, illetve tűzvédelmi szakterület
    feladatai között?

Tudáspróba

1. Mekkora a KNX TP1 busz névleges feszültsége, és mennyit állít elő a tápegység?
a) busz 24 V, tápegység 24 V b) busz 29 V, tápegység 30 V
c) busz 30 V, tápegység 29 V d) busz 16 V, tápegység 24 V

2. ⭐ Mi a fojtó feladata a KNX-tápegységben?
a) korlátozza a zárlati áramot
b) megakadályozza, hogy a tápegység kondenzátora rövidre zárja a táviratokat
c) csökkenti a busz feszültségét 29 V-ra a készülékek védelme érdekében
d) szűri a hálózati felharmonikusokat

3. Hány készülék köthető egy KNX-vonalszegmensre vonalismétlő nélkül?
a) 15 b) 32 c) 64 d) 255

4. ⭐⭐ Melyik állítás helyes a KNX maximális eszközszámáról?
a) 14 400 az abszolút felső korlát minden esetben
b) alapesetben 15 × 15 × 64 = 14 400, egy vonal vonalismétlővel 255 készülékig bővíthető
c) vonalanként 255, ezért a maximum mindig 15 × 15 × 255
d) a KNX-ben nincs eszközszámkorlát, csak áramkorlát

5. Mit azonosít a KNX csoportcíme?
a) a készülék topológiai helyét b) a készülék gyártóját
c) a funkciót, amely az érzékelőt a beavatkozóhoz köti d) a vonal tápegységét

6. ⭐ Hány egyedi cím, csoport és fényjelenet kezelhető egy DALI-vonalon?
a) 32 cím, 8 csoport, 8 jelenet b) 64 cím, 16 csoport, 16 jelenet
c) 64 cím, 64 csoport, 16 jelenet d) 255 cím, 16 csoport, 32 jelenet

7. Mekkora egy Grade 3 fokozatú behatolásjelző rendszer előírt áthidalási ideje távfelügyeleti
állapotjelzés nélkül?
a) 12 óra b) 24 óra c) 30 óra d) 60 óra

8. ⭐⭐ Egy tűzjelző központ készenléti árama 0,5 A, riasztási árama 3,0 A. Mekkora a szükséges
akkumulátorkapacitás?
a) 12,0 Ah b) 15,0 Ah c) 16,9 Ah d) 21,5 Ah

9. ⭐ Melyik állítás igaz a tűzjelző rendszer vezetékeinek tűzállóságára?
a) csak a kábelre vonatkozik, a rögzítésre nem
b) a kábelre és a tartó-, függesztőszerkezetére is vonatkozik, a kockázati osztálytól függő
(legalább 30 perces) időtartamig
c) csak a tápvezetékre vonatkozik, a jelzőáramkörökre nem
d) 90 perces tűzállóság szükséges minden esetben

10. ⭐⭐ Melyik zárszerkezet alkalmazható a menekülési útvonalon?
a) fail-secure, mert feszültségkimaradáskor is zárva tart
b) fail-safe, mert feszültségvesztéskor elenged
c) bármelyik, ha van kilépőgomb
d) csak mechanikus kulcsos zár

Források

A fejezet forrásjegyzékéhez tartozó megjegyzések – ellenőrzésre váró és feltételes tartalmak: