28. fejezet – Világítástechnika, világítási berendezések és köztéri világítás

28.1 Világítástechnikai alapmennyiségek

Miért ezzel kezdünk?

A villamos szakma nyelvében a világítás az a terület, ahol a legtöbb félreértés születik. „Ez a lámpa
500 lux", „vegyél egy 60 wattos LED-et", „a hidegfehér jobban visszaadja a színeket" – mindhárom
mondat hibás, és mindhárom naponta elhangzik. A hiba oka mindig ugyanaz: a beszélő összekever
négy különböző mennyiséget, amelyek más-más dolgot írnak le.

Ezért ez a fejezet nem a lámpatestekkel kezdődik, hanem a mennyiségekkel. Aki ezt a négy fogalmat
biztosan tudja, az minden világítástechnikai adatlapot el tud olvasni, és minden ajánlatot meg tud
ítélni – márkától és gyártótól függetlenül.

A négy alapmennyiség

A forrásaink megfogalmazásában a fényáram „a sugárzott fizikai teljesítmény és a láthatósági
tényező szorzata", a fényerősség „a fényáram adott irányú elemi térszögbe sugárzott" hányada,
a megvilágítás pedig: „a felületegységre eső fényáramot nevezik megvilágításnak". A fénysűrűségről
azt olvassuk, hogy az ember „valamely felületre rátekintve nem annak megvilágítását érzékeli, hanem
a felület látszólagos fényességét".

A gyakorlati megkülönböztetés – ezt kell megjegyezni

Négy mondat, amelyet a vizsgán szó szerint el lehet mondani:

• a lumen a fényforrás jellemzője – mennyi fényt ad ki összesen;
• a kandela az irány jellemzője – mennyire koncentrált a fény;
• a lux a megvilágított felület jellemzője – mennyi fény érkezik rá;
• a cd/m² az érzékelt fényesség – ezt látja a szem.

Ez utóbbinak komoly gyakorlati következménye van: a köztéri világítás gépjárműforgalmi
követelményeit fénysűrűségben (cd/m²) adják meg, mert az autós az útburkolat fényességét látja,
nem a megvilágítását (erről a 28.8 alfejezetben lesz szó).

FELADAT
Egy 3,0 m x 4,0 m-es kis irodahelyiségbe 4 db lámpatestet szerelünk,
mindegyikben egy-egy 1600 lm fényáramú fényforrással. Ha az összes
kibocsátott fényáram a padlóra jutna, mekkora megvilágítást kapnánk?

ADATOK
  egy fényforrás fényárama:  Fi_1 = 1600 lm
  lámpatestek száma:         n    = 4 db
  helyiség hossza:           a    = 4,0 m
  helyiség szélessége:       b    = 3,0 m

MEGOLDÁS
1) Az összes kibocsátott fényáram
   Fi = n * Fi_1 = 4 * 1600 lm = 6400 lm

2) A megvilágított felület
   A = a * b = 4,0 m * 3,0 m = 12,0 m2

3) A megvilágítás, ha a teljes fényáram a felületre jutna
   E = Fi / A = 6400 lm / 12,0 m2 = 533 lx

4) ERTELMEZES
   Ez az érték a FELSO KORLAT: a valóságban a fényáram egy része a
   lámpatestben, a mennyezeten és a falakon vész el. A valódi
   megvilágítás ennél mindig KISEBB. A tényleges értékhez a
   hasznosítási és a karbantartási tényezőt is figyelembe kell venni
   -> lásd a 28.6 alfejezet fényáram-módszerét.

28.2 Fényhasznosítás, színhőmérséklet, színvisszaadás

Fényhasznosítás – a világítás „hatásfoka"

Tájékoztató értékek fényforrástípusonként:

Színhőmérséklet – a fény „melegsége"

A színcsoportok az MSZ EN 12464-1 szerint:

Figyeljük meg a köznyelvi logika megfordulását: a kisebb kelvinérték a melegebb, sárgásabb
fény, a nagyobb kelvinérték a hidegebb, kékesebb fény. Ez azért van így, mert az izzó
fémszál alacsonyabb hőmérsékleten vöröses, magasabb hőmérsékleten fehéres-kékes fényt ad.

Színvisszaadás – a fény „hűsége"

Jellemző értékek: izzólámpa R_a ≈ 100, nagynyomású nátriumlámpa R_a ≈ 25,
korszerű LED 90 fölött is.

FELADAT
Egy helyiségbe 5000 lm fényáramra van szükség. Mekkora villamos
teljesítmény kell hozzá izzólámpával, fénycsővel, illetve LED-del,
és mennyi az éves energiaköltség 2000 óra üzemidővel?

ADATOK (tájékoztató fényhasznosítási értékek, lásd a fenti táblázatot)
  szükséges fényáram:        Fi   = 5000 lm
  izzólámpa:                 eta1 = 15 lm/W   (a 10-20 lm/W közepe)
  fénycső:                   eta2 = 80 lm/W
  LED:                       eta3 = 140 lm/W
  éves üzemidő:              t    = 2000 h/év
  villamos energia ára:      c    = 70 Ft/kWh   (feladatadat)

MEGOLDÁS
1) A szükséges teljesítmény a fényhasznosításból:  P = Fi / eta
   izzólámpa: P1 = 5000 lm / 15 lm/W  = 333 W
   fénycső:   P2 = 5000 lm / 80 lm/W  =  63 W
   LED:       P3 = 5000 lm / 140 lm/W =  36 W

2) Az éves energiafogyasztás:  W = P * t
   W1 = 0,333 kW * 2000 h = 666 kWh/év
   W2 = 0,063 kW * 2000 h = 126 kWh/év
   W3 = 0,036 kW * 2000 h =  72 kWh/év

3) Az éves energiaköltség:  K = W * c
   K1 = 666 * 70 = 46 620 Ft/év
   K2 = 126 * 70 =  8 820 Ft/év
   K3 =  72 * 70 =  5 040 Ft/év

4) ARANYOK
   P1 / P3 = 333 / 36 = 9,3      -> az izzólámpa 9-szer annyit fogyaszt
   P2 / P3 =  63 / 36 = 1,75     -> a fénycső 1,75-ször annyit

5) ERTELMEZES
   UGYANAZ a fényáram, tehát ugyanannyi fény - csak a felvett
   teljesítmény más. Ez a fényhasznosítás gyakorlati jelentése.
   FIGYELEM: a fényhasznosítási értékek TAJEKOZTATO nagyságrendek,
   a tényleges adat a termék adatlapjáról olvasandó le. A döntéshez
   a színvisszaadást és a színhőmérsékletet is meg kell nézni.

További jellemzők, amelyeket az adatlapról ki kell olvasni

• felfutási idő: az az idő, amíg a fényforrás eléri a névleges fényáramának 95 %-át;
• újragyújtási idő: tápszünet után mennyi idő múlva gyújt újra a lámpa;
• sugárzási szög: a félérték-fényerősséghez tartozó szögtartomány (ez adja meg, hogy „szűk" vagy
  „széles" sugarú a lámpatest);
• élettartam és a fényáramcsökkenés (a LED nem „kiég", hanem fokozatosan halványul).

A felfutási és az újragyújtási idő nem elméleti kérdés: a nagynyomású kisülő lámpák percekig
futnak fel, és kikapcsolás után csak lehűlésük után gyújtanak újra. Ha egy csarnokban ilyen
világítás van, egy pillanatnyi feszültségkimaradás több perces sötétséget okoz – ezért van
szükség a biztonsági világításra (28.7 alfejezet).

28.3 Fényforrások: izzótól a LED-ig

Izzólámpa – történeti alapeset

A hagyományos izzólámpában a wolframszál a rajta átfolyó áram hatására fehérizzásig hevül. Előnye a
tökéletes színvisszaadás (R_a ≈ 100), az azonnali indulás és az egyszerű szabályozhatóság;
hátránya a rendkívül rossz fényhasznosítás (kb. 10–20 lm/W), vagyis a felvett teljesítmény döntő
része hővé alakul. Ezért az általános világítási célú izzólámpa mára eltűnt a piacról; a jegyzetben
referenciaként szerepel: hozzá képest értelmezzük a többi fényforrás fényhasznosítását.

Az izzólámpa öröksége azonban él: a köznyelv a mai napig „wattban" méri a fényt. Ezt a szokást
tudatosan le kell szokni – a fényforrást lumenben kell megrendelni, nem wattban.

Halogénlámpa

Az izzólámpa továbbfejlesztése: a búrában halogén gáz van, amely a wolframot visszajuttatja a
szálra. Nagyobb szálhőmérséklet, valamivel jobb fényhasznosítás (~30 lm/W), változatlanul kiváló
színvisszaadás. Villamos szempontból két dolog fontos: a nagy üzemi hőmérséklet és az, hogy a
törpefeszültségű (12 V-os) változatokhoz transzformátor vagy elektronikus konverter kell.

Fénycső és kompakt fénycső

Kisnyomású higanygőz-kisülés, a cső belső falán fénypor alakítja át az ultraibolya sugárzást látható
fénnyé. Fényhasznosítása 45–100 lm/W. Villamos szempontból a lényeg, hogy a kisülő lámpa
önmagában nem üzemképes: áramkorlátozó előtétre van szüksége.

Az induktív előtét kompenzálásához fázisjavító kondenzátor tartozhat. Erre a szabvány külön
szabályt ad: a 0,5 μF-ot meghaladó összkapacitású fázisjavító kondenzátorokat csak kisütő
ellenállással együtt szabad használni (MSZ HD 60364-5-559, 559.7.) – különben a leválasztott
kondenzátor feltöltve marad, és megrázza a szerelőt.

Nagynyomású kisülő lámpák

A közterületek és a csarnokok klasszikus fényforrásai:

• nagynyomású nátriumlámpa (HPS): kiváló fényhasznosítás (100–140 lm/W), de nagyon rossz
  színvisszaadás (R_a ≈ 25) és jellegzetes narancssárga fény;
• fémhalogénlámpa: 65–120 lm/W, sokkal jobb színvisszaadás, fehér fény.

Közös hátrányuk: percekben mérhető felfutási idő, és kikapcsolás után csak lehűlés után gyújtanak
újra; nem szabályozhatók jól, és külön gyújtókészüléket (ignitort) igényelnek.

LED – a mai alap

A LED (fénykibocsátó dióda, light-emitting diode) félvezető fényforrás; a működés elvét a 13.
fejezet tárgyalta. Világítástechnikai szempontból négy tulajdonsága döntő:

1. fényhasznosítása a legjobb (130–150 lm/W és fölötte);
2. azonnal indul, és tetszőleges gyakorisággal kapcsolható;
3. jól szabályozható (dimmelhető), ami az adaptív, időfüggő fényáramszabályozás előfeltétele;
4. színvisszaadása ma már kiváló lehet (R_a 90 fölött).

A LED kisfeszültségű egyenárammal működik, ezért mindig meghajtóra (driverre) van szüksége,
amely a hálózati váltakozó feszültségből állandó áramot vagy állandó feszültséget állít elő. A
meghajtó lehet a lámpatestbe építve vagy külön szerelve – ez utóbbira a szabvány külön követelményt
ad (lásd 28.5, „önálló lámpaműködtető eszközök").

28.4 A lámpatest

Mi a lámpatest?

A definícióból három dolog következik. A lámpatest nem azonos a fényforrással: a fényforrás a
lámpa, a lámpatest az, ami körülveszi. A lámpatest optikai szerkezet: a fényeloszlást ő állítja
elő. És a lámpatest villamos szerkezet: benne van a kapocs, gyakran az előtét vagy a meghajtó is.

A lámpatest fő részei: ház (mechanikai és környezeti védelem), optika (reflektor, lencse,
ernyő, prizmás vagy opál burkolat), foglalat vagy LED-modul, működtetőeszköz (előtét,
gyújtó, meghajtó), csatlakozókapocs, valamint a felfogó elem.

Fényeloszlás

A lámpatest a fényáramot irányítja. Hogy melyik irányba mekkora fényerősséget bocsát ki, azt a
fényeloszlási görbe (fényeloszlási diagram) mutatja meg: egy poláris koordináta-rendszerben
ábrázolt görbe, amelynek sugárirányú értéke az adott szöghöz tartozó fényerősség cd-ben. Ez a görbe
dönti el, hogy adott felfüggesztési magasságnál és lámpatest-osztásnál teljesíthetők-e az
egyenletességi követelmények – belső térben és a közúton egyaránt (28.8 alfejezet).

Védettség, védelmi osztály, jelölések

A lámpatest kiválasztásának alapja a környezet. A vonatkozó jellemzőket a 21. és a 26. fejezet
már bevezette; itt csak a világítási alkalmazásra vetítve foglaljuk össze.

A gyújtóáram és a bekapcsolási áramcsúcs – amit a szerelő a leggyakrabban elront

A lámpatest szabványa a szerelésnél kötelezően figyelembe veendő jellemzők között név szerint
felsorolja (MSZ HD 60364-5-559, 559.3.):

• indító áram,
• harmonikus áram,
• szivárgóáram,
• primer gyújtóáram,
• feszültségcsökkenés-állóság.

Ez az öt szó a modern világítási áramkör összes tipikus problémáját tartalmazza. A LED-meghajtók és
az elektronikus előtétek bemenetén ugyanis kondenzátor van: bekapcsoláskor ez a kondenzátor
gyakorlatilag rövidzárként viselkedik, és a lámpatest néhány század- vagy ezredmásodpercig a
névleges áramánál nagyságrendekkel nagyobb áramot vesz fel. Egyetlen lámpatestnél ez nem
probléma. Húsz-harminc lámpatest egyszerre kapcsolva viszont olyan áramcsúcsot ad, amely a
kismegszakító mágneses (rövidzárási) kioldóját működteti – a kör „minden reggel lecsap", noha
üzemi árama töredéke a névleges értéknek.

A megoldás három úton kereshető:

1. a kismegszakító karakterisztikájának megválasztása (B helyett C, indokolt esetben D) – a
   karakterisztikák és a kioldási tartományok a 17. fejezetben vannak;
2. az áramkörre kötött lámpatestek számának korlátozása vagy több áramkörre osztása;
3. bekapcsolásiáram-korlátozó vagy szakaszos (lépcsős) bekapcsolás alkalmazása.

FELADAT
Egy irodaszint világítási körére 28 db LED-lámpatestet terveznek.
Ellenőrizze (a) az üzemi terhelést, (b) a bekapcsolási áramcsúcsot
a kismegszakító mágneses kioldásához képest!

ADATOK
  lámpatestek száma:                n     = 28 db
  egy lámpatest teljesítménye:      P_1   = 38 W
  teljesítménytényező (adatlapból): cos_fi= 0,95
  hálózati feszültség:              U     = 230 V
  a választott kismegszakító:       B10 (I_n = 10 A)
  ⚠ A KÖVETKEZŐ KÉT ADAT A GYÁRTÓI ADATLAPRÓL VALÓ (feladatadat):
  egy lámpatest bekapcsolási csúcsárama: I_cs1 = 12 A (0,25 ms)
  a B karakterisztika mágneses kioldása: 3...5 * I_n

MEGOLDÁS
1) Az üzemi teljesítmény
   P = n * P_1 = 28 * 38 W = 1064 W

2) Az üzemi áram
   I = P / (U * cos_fi) = 1064 / (230 * 0,95)
     = 1064 / 218,5 = 4,87 A
   4,87 A < 10 A  ->  a TERHELES szempontjából megfelel

3) A bekapcsolási áramcsúcs (egyidejű bekapcsolásnál összeadódik)
   I_cs = n * I_cs1 = 28 * 12 A = 336 A

4) A B karakterisztika mágneses kioldásának alsó határa
   I_m,min = 3 * I_n = 3 * 10 A = 30 A
   I_cs = 336 A  >>  30 A   ->  a kismegszakító LECSAP bekapcsoláskor

5) DONTES - három lehetséges megoldás
   a) a kör felosztása: 28 db helyett 2 x 14 db, két külön körre
      (a csúcs körönként 168 A - ez a C karakterisztikát sem
      biztos, hogy alátámasztja: újra ellenőrizendő);
   b) karakterisztika-váltás C-re (I_m,min = 5 * I_n = 50 A)
      -> ⚠ ez ONMAGABAN NEM ELEG a 336 A-hez, és a
      hurokimpedancia-feltételt is újra kell ellenőrizni
      (17. és 32-34. fejezet);
   c) bekapcsolásiáram-korlátozó beépítése, vagy lépcsős
      (időben eltolt) bekapcsolás vezérléssel.

6) MEGJEGYZES
   Az áramcsúcs igen rövid (itt 0,25 ms), ezért a kioldást a
   kismegszakító tényleges, gyártói kioldási jelleggörbéje és a
   csúcs időtartama együtt dönti el. A számítás ezért a TERVEZOI
   EGYEZTETES alapja, nem helyettesíti a gyártói adatot.

A lámpatest bekötése és felfogása – az MSZ HD 60364-5-559 szabályai

Csatlakozás a rögzített vezetékezéshez (559.5.1.). A kábel- és vezetékrendszert be kell kötni
vagy egy szabványos dobozba, vagy egy dobozba szerelt lámpatest-csatlakoztató eszköz (DCL)
kimenetébe, vagy a vezetékrendszerhez közvetlen csatlakoztatásra szolgáló villamos szerkezetbe.

Felfogás (559.5.2.) – ⭐ számadat. A lámpatestet az építmény stabil eleméhez kell rögzíteni
megfelelő eszközzel (kampó, csavar, doboz, burkolat). A felfogóeszköz legalább 5 kg tömeg
hordozására legyen alkalmas. Ha a lámpatest tömege nagyobb 5 kg-nál, a szerelőnek kell
biztosítania, hogy a felfogóeszköz alkalmas legyen a tényleges tömeg hordozására. A szabvány
megjegyzése szerint ilyen feltételek mellett a mennyezet vagy a függesztett (ál)mennyezet az
épületszerkezet stabil elemének tekinthető, tehát a lámpatestek hozzárögzíthetők.

Átmenő vezetékezés, „áthurkolás" (559.5.3.). Lámpatesten átmenő vezetékezés csak az arra
tervezett lámpatestnél megengedett – tehát nem szabad „átvinni" a következő lámpatest tápját egy
olyan lámpatesten, amelynél a gyártó ezt nem tette lehetővé. A vezeték hőállóságát a lámpatesten
lévő jelölés szerint kell megválasztani:

Lámpatestcsoportok háromfázisú rendszerben (559.5.5.). Az egy közös nullavezetővel bíró
háromfázisú rendszer három fázisvezetője között elosztott lámpatestcsoportokat el kell látni
legalább egy olyan eszközzel, amely a három fázisvezetőt egyszerre lekapcsolja.

Mit NEM tartalmaz a lámpatest-szabvány

Ez a fejezet egyik legfontosabb – és a vizsgán is kérdezhető – negatív megállapítása. Az
MSZ HD 60364-5-559 alkalmazási területe a rögzített villamos berendezés részét alkotó lámpatestek
kiválasztása és szerelése, és kifejezetten továbbutal más részekre:

Nem vonatkozik továbbá a kisfeszültségről táplált nagyfeszültségű fényreklámokra (neoncsövekre),
az 1 kV-nál nagyobb, de legfeljebb 10 kV üresjárási feszültségről működő világító kisülőcsövekre és
az ideiglenes fényfüzérekre.

Az egyetlen, kültérhez köthető saját szakasza az 559.10. Földbe süllyesztett lámpatestek, amely
a termékszabvány (IEC 60598-2-13) táblázata szerinti követelményeket írja elő – a besorolás a
tervezett használat szerint (nem hozzáférhető, korlátozottan hozzáférhető, minden más
hozzáférhető térség, hókotrásnak és jégtelenítő anyagnak kitett térség, valamint speciális
térségek, például bölcsőde és uszoda) ad legnagyobb felületi hőmérsékletet, magasságot és statikus
terhelést.

28.5 A hő hatásai elleni védelem – a fejezet legfontosabb szabályai

Az alapkövetelmény

A hőhatás-szabvány (MSZ HD 60364-4-42) alapmondata: „A villamos szerkezetekben keletkezett hő ne
legyen veszélyes vagy káros hatással a közelben lévő rögzített anyagokra […] A villamos szerkezetek
ne jelentsenek tűzveszélyt a közelben lévő anyagokra." (421.1.)

A hőt koncentráló rögzített szerkezetekre – és a reflektor, a spotlámpa pontosan ilyen – külön
szabály vonatkozik: „Azok a rögzített szerkezetek, amelyek koncentrálják a hőt, olyan távol legyenek
minden rögzített objektumtól vagy épületszerkezeti elemtől, hogy normálesetben azok ne legyenek a
veszélyes hőmérséklet hatásának kitéve." (421.4.)

⭐⭐ A lámpatestek távolsága az éghető anyagoktól

Ez a fejezet legerősebben alátámasztott adata: a szabvány kétszer is közli ugyanezt a
táblázatot – egyszer a tűz kockázatának kitett (BE2) helyiségekre (422.3.1.), egyszer az éghető
épületszerkezeti anyagú (CA2) helyiségekre (422.4.2.).

A szabvány szövege: „A lámpatesteket elegendő távolságra kell tartani az éghető anyagoktól. Ha a
gyártók nem adnak más információt, akkor a spotlámpákat és a fényszórókat az éghető anyagoktól a
következő távolságokban kell felszerelni […]", és külön megjegyzésben: „Gyártói utasítások
hiányában az előző távolságok minden irányban érvényesek."

FELADAT
Egy étterem faburkolatú falára 150 W-os halogén fényszórót szerelnek,
amely egy fából készült tálalópultot világít meg. A lámpatest a
faburkolattól 0,6 m-re van, a megvilágított pult 1,2 m-re. A gyártó
a lámpatesten nem tüntetett fel legkisebb távolságot. Megfelel-e a
szerelés?

ADATOK
  a lámpa teljesítménye:              P     = 150 W
  távolság a faburkolattól:           s1    = 0,6 m
  távolság a megvilágított pulttól:   s2    = 1,2 m
  gyártói adat:                       nincs

MEGOLDÁS
1) Teljesítménytartomány kiválasztása
   100 W < 150 W <= 300 W  ->  a követelmény: s_min = 0,8 m

2) Ellenőrzés a faburkolat felé (a lámpatest mögött és mellett)
   s1 = 0,6 m  <  s_min = 0,8 m   ->  NEM FELEL MEG

3) Ellenőrzés a sugárnyaláb mentén (a megvilágított pult felé)
   s2 = 1,2 m  >  s_min = 0,8 m   ->  megfelel

4) DONTES
   A szerelés NEM felel meg: a fényszórót a faburkolattól legalább
   0,8 m-re kell szerelni (a távolság gyártói adat hiányában minden
   irányban érvényes), VAGY olyan lámpatestet kell választani,
   amelyre a gyártó kisebb távolságot enged meg, VAGY az éghető
   burkolatot kell a lámpatest környezetében nem éghetőre cserélni.

5) MEGJEGYZES
   Ha a lámpa teljesítménye 100 W lenne, a követelmény 0,5 m,
   és a 0,6 m megfelelne. A hatarertek tehát nem "kicsit" változik:
   a teljesítménytartomány váltásánál ugrik.

Burkolathőmérséklet-korlátok

Ha a villamos szerkezet burkolata fűtőtestként vagy ellenállásként viselkedhet, meg kell
akadályozni, hogy a hőmérséklete meghaladja (422.3.2.):

• 90 °C-ot normálfeltételek esetén,
• 115 °C-ot hibafeltételek esetén.

A szabvány megjegyzése szerint a termékszabvány (IEC 60598-2-24) szerinti jelképpel ellátott
lámpatesteket korlátozott felületi hőmérséklet biztosítására tervezték.

⭐ Égési sérülés elleni védelem – a 42.1. táblázat

„A villamos szerkezet kézzel elérhető tartományon belüli, megérinthető részeinek hőmérséklete ne
okozhasson égési sérülést a személyeken, és ne haladja meg a 42.1. táblázat határértékeit." (423.)

Két kiegészítés, amelyet a táblázattal együtt kell megtanulni:

• „Azonban a 42.1. táblázat értékei nem érvényesek azokra a szerkezetekre, amelyek megfelelnek a
  rájuk vonatkozó IEC-szabványoknak." – vagyis egy CE-jelölt, az EN 60598 sorozat szerint gyártott
  lámpatestre a saját termékszabványa a mérvadó, nem ez a táblázat;
• „Kisebb hőmérsékleteket lehet használni a BA2 kódú külső hatás (gyerekek) fennállása esetén." –
  óvodában, bölcsődében, gyermekintézményben szigorúbbak lehetünk.

Lámpatestek tűzveszélyes (BE2) helyiségben

Tűz kockázatának kitett helyiségben (istálló, fatelep, éghető anyagot tároló raktár) minden
lámpatest (422.3.8.):

• „legyen megfelelő a helyiséghez";
• burkolatának védettsége legalább IP4X, por jelenlétében IP5X, vezetőképes por esetén
  IP6X;
• „legyen korlátozott felületi hőmérsékletű az IEC 60598-2-24 szerint";
• „olyan típusú legyen, hogy a lámpaalkatrészek ne hullhassanak ki belőle".

Por vagy szálas anyag miatt tűzveszélyes helyiségben a lámpatestet ezen felül úgy kell felszerelni,
„hogy a por vagy a szálas anyag ne rakódhasson le veszélyes mennyiségben".

A szabvány továbbá tiltja a lámpatestek módosítását („A lámpatestek módosítása tilos."), és
előírja, hogy a lámpákat és a lámpatest alkatrészeit védeni kell az előre látható mechanikai
igénybevételektől – de a védőeszközöket nem szabad a lámpatestre erősíteni, hacsak nem képezik
annak szerves részét.

A gyúlékony anyagra szerelhetőség jelölése – ⭐⭐ 2008-ban megfordult a logika

A régi hazai gyakorlat úgy tanulta: a normál gyúlékony felületre szerelhető lámpatestet külön
jelképpel („F jelkép") jelölik, tehát ha nincs jelkép, akkor tilos. Ez ma már fordítva van.

Ugyanezt mondja ki a hőhatás-szabvány (422.4.2.) megjegyzése is – tehát ez két független
elsődleges forrásból igazolt, biztos állítás.

A lámpatest-szabvány B melléklete a további, gyakran látott jelöléseket is felsorolja: hőszigetelő
anyaggal való lefedésre nem alkalmas lámpatest; korlátozott felületi hőmérsékletű lámpatest;
termikusan védett előtét/transzformátor (P osztály); gyúlékony felületre szerelhető önálló
előtét; gyúlékony felületre szerelhető, hőszigetelő anyaggal burkolható lámpatest; hőálló
kábelek használatának előírása; a megvilágított tárgytól való legkisebb távolság (m); valamint a
legnagyobb névleges környezeti hőmérséklet.

Önálló lámpaműködtető eszközök (559.6.). A lámpatesten kívül szerelt előtét, meghajtó,
transzformátor csak akkor használható, ha az önálló használatra alkalmas jelöléssel van ellátva.
Gyúlékony anyagú felületen pedig csak a „P osztályú" termikusan védett, vagy a megadott
hőmérséklet-értékkel jelölt, termikusan védett eszköz alkalmazható.

A hőszigetelésbe süllyesztett lámpatest

A tetőtér-beépítések és az utólagos hőszigetelések tipikus, súlyos hibája. A süllyesztett lámpatest
a ház felőli oldalán adja le a hőt; ha ásványgyapot vagy más hőszigetelés borítja, a hő nem tud
távozni, a lámpatest és a meghajtó túlmelegszik. Következmény: a fényforrás és a meghajtó élettartama
összeomlik, a burkolat hőmérséklete túllépheti a megengedett értéket, és a szigetelőanyag – vagy a
mellette lévő faszerkezet – meggyulladhat.

Ívhiba-védelem (AFDD)

A hőhatás-szabvány a végáramkörökben kialakuló átívelések ellen külön védelmet ajánl (421.7.):
„Ajánlatos speciális védőintézkedéseket hozni a végáramkörökben kialakuló átívelések hatásai
ellen", éspedig hálóhellyel bíró épületekben (szálláshelyek), a tűz kockázatának kitett BE2
helyiségekben, éghető épületszerkezeti anyagú CA2 helyiségekben, a tűz továbbterjedését segítő
CB2 szerkezetekben és pótolhatatlan javakat tartalmazó terekben.

„Váltakozó áramú áramkörökben az IEC 62606 szerinti átívelésérzékelő eszközök (AFDD, arc fault
detection device) alkalmazása teljesíti a fenti ajánlást. Alkalmazása esetén az átívelésérzékelő
eszközt a védendő áramkör táppontján kell beépíteni."

Világítási szempontból ez azért kerül ide, mert a felsorolt helyiségtípusok (szálláshely, istálló,
faház, faszerkezetes tetőtér) éppen azok, ahol a lámpatestek és a világítási körök a leggyakoribb
tűzforrások.

28.6 Belső téri világítás tervezésének alapjai

A négy követelmény, amit egyszerre kell teljesíteni

A belső téri munkahelyi világítás követelményszabványa az MSZ EN 12464-1. Négy jellemzőt kell
egyszerre teljesíteni:

Két, a szabványból idézhető egyenletességi érték: a közvetlen környezetre U₀ ≥
0,40, a háttérterületre U₀ ≥ 0,10. A szabvány által használt megvilágítási
fokozatsor pedig: 100 – 150 – 200 – 300 – 500 lx (és így tovább).

(Tájékoztató, másodlagos forrásból származó értékek – a hatályos MSZ EN 12464-1-ből pótolandók.)

A fényáram-módszer

A gyakorlati tervezés legegyszerűbb, kézzel is elvégezhető eljárása a fényáram-módszer: abból
indul ki, hogy a lámpatestekből kilépő összes fényáramnak csak egy hányada jut a munkasíkra, és ez
a hányad idővel tovább csökken.

A módszer alapképlete szövegesen:

szükséges összes fényáram =
    (előírt megvilágítás * a helyiség területe)
    / (hasznosítási tényező * karbantartási tényező)

lámpatestszám = szükséges összes fényáram / egy lámpatest fényárama

FELADAT
Egy 8,0 m x 6,0 m-es tantermet kell megvilágítani. Az előírt
fenntartott megvilágítás 500 lx. A választott lámpatest fényárama
3600 lm. Hány lámpatestre van szükség?

ADATOK (a tényezők a FELADAT adatai, nem szabványi értékek!)
  helyiség hossza:            a   = 8,0 m
  helyiség szélessége:        b   = 6,0 m
  előírt megvilágítás:        E_m = 500 lx
  egy lámpatest fényárama:    Fi_L= 3600 lm
  hasznosítási tényező:       UF  = 0,55
  karbantartási tényező:      MF  = 0,80

MEGOLDÁS
1) A megvilágítandó terület
   A = a * b = 8,0 m * 6,0 m = 48,0 m2

2) A munkasíkra szükséges fényáram
   Fi_hasznos = E_m * A = 500 lx * 48,0 m2 = 24 000 lm

3) A lámpatestekből kilépő szükséges összes fényáram
   Fi_ossz = Fi_hasznos / (UF * MF)
           = 24 000 / (0,55 * 0,80)
           = 24 000 / 0,44
           = 54 545 lm

4) A szükséges lámpatestszám
   n = Fi_ossz / Fi_L = 54 545 / 3600 = 15,15 db
   -> FELFELE kerekítve: n = 16 db

5) ELRENDEZES
   16 db lámpatest 4 x 4-es raszterben helyezhető el egyenletesen,
   ami az egyenletesség (U0) szempontjából is kedvező.

6) ELLENORZES
   A tényleges átlagos megvilágítás 16 lámpatesttel:
   E = (n * Fi_L * UF * MF) / A
     = (16 * 3600 * 0,55 * 0,80) / 48,0
     = 25 344 / 48,0 = 528 lx   ->  528 lx > 500 lx  MEGFELEL

MEGJEGYZES
A számítás az ATLAGOS megvilágítást adja. A káprázás (UGR) és az
egyenletesség (U0) ellenőrzése ezzel a kézi módszerrel NEM
végezhető el: ahhoz a lámpatest fényeloszlási görbéjével dolgozó
tervezőprogram kell.

A világítás energiafogyasztása és a LED-re váltás

FELADAT
Egy 12 lámpatestes műhelyvilágítást fénycsövesről LED-esre cserélünk.
A világítás évi 2500 órát üzemel. Mennyi az éves megtakarítás, és
hány év alatt térül meg a csere?

ADATOK (a feladat adatai)
  lámpatestek száma:              n     = 12 db
  régi lámpatest teljesítménye:   P_regi= 72 W (2 x 36 W + előtét)
  új LED-lámpatest teljesítménye: P_uj  = 36 W
  éves üzemidő:                   t     = 2500 h/év
  villamos energia ára:           c     = 70 Ft/kWh
  egy LED-lámpatest ára szerelve: k_1   = 24 000 Ft

MEGOLDÁS
1) A beépített teljesítmény
   P_regi_ossz = n * P_regi = 12 * 72 W = 864 W = 0,864 kW
   P_uj_ossz   = n * P_uj   = 12 * 36 W = 432 W = 0,432 kW

2) Az éves energiafogyasztás
   W_regi = P_regi_ossz * t = 0,864 kW * 2500 h = 2160 kWh/év
   W_uj   = P_uj_ossz   * t = 0,432 kW * 2500 h = 1080 kWh/év

3) Az éves megtakarítás energiában és pénzben
   dW = W_regi - W_uj = 2160 - 1080 = 1080 kWh/év
   dK = dW * c = 1080 kWh * 70 Ft/kWh = 75 600 Ft/év

4) A beruházás
   K = n * k_1 = 12 * 24 000 Ft = 288 000 Ft

5) Az egyszerű megtérülési idő
   T = K / dK = 288 000 / 75 600 = 3,81 év  ->  kb. 3 év 10 hónap

6) ERTELMEZES
   A számítás EGYSZERU megtérülés: nem veszi figyelembe az
   energiaár változását, a fényforráscsere elmaradó költségét
   (ez a LED javára szól) és a pénz időértékét. A dontesnel
   azt is ellenőrizni kell, hogy az új lámpatest FENYARAMA
   elegendő-e: a fele teljesítmény nem jelenthet fele fényt!

Világításvezérlés

A korszerű világítás nemcsak jó lámpatestből áll, hanem a vezérlésből is. A követelményszabvány
kifejezetten megköveteli a vezérlés mérlegelését „mind világítás-minőségi, mind pedig
energiahatékonysági szempontból", és a szakirodalom kimondja: „magas energiahatékonyságú világítás
csak mozgás- és fényfüggő automatikus világításműködtetéssel érhető el". Gyakorlati példa a
túlvilágításra: az 500 luxra méretezett irodában a valós szint a nap folyamán szabályozás nélkül
700–1100 lux is lehet – vagyis a fölösleg energiában fizetendő ki.

28.7 Tartalékvilágítás és biztonsági világítás

Ha a normál világítás tápellátása kimarad, a sötétben rekedt embernek két dolog kell: lássa, hova
lépjen, és lássa, merre menjen ki. Ezt a két feladatot látja el a tartalékvilágítás. A
világítástechnikai követelményeit az MSZ EN 1838:2025 (Alkalmazott világítástechnika. Épületek
tartalékvilágítása) – az EN 1838:2024 magyar nyelvű változata – írja le, a magyarországi kötelező
jogi kereteket pedig az OTSZ (54/2014. (XII. 5.) BM rendelet) adja. A kettő nem mindenben
egyezik, ezért ezt az alfejezetet egy külön összevetéssel zárjuk. A megvalósítás – a tápellátás, az
üzemmód és a kábelezés – kérdéseit pedig egy harmadik dokumentum, a TvMI 7.7:2026.02.01. rendezi.
Az alfejezetet két, frissen megjelent európai dokumentum zárja, amelyek a rendszeroldalt adják
hozzá: az MSZ EN 50172:2024 (létesítés, átadás, napló, ellenőrzési rend) és az
MSZ CEN/TS 17951:2024 (adaptív, azaz dinamikus rendszerek).

A tartalékvilágítás rendszertana

A tartalékvilágítás gyűjtőfogalom: több, egymástól eltérő célú világítási rendszer tartozik alá.
Ezt a felosztást fejből kell tudni, mert a követelmények (lux, idő, egyenletesség) mind ehhez a
felosztáshoz kötődnek.

                          TARTALÉKVILÁGÍTÁS
   ┌──────────────────────────────────┬───────────────┬──────────────────────┐
   │      BIZTONSÁGI VILÁGÍTÁS        │     HELYI     │     HELYETTESÍTŐ     │
   │                                  │   VILÁGÍTÁS   │      VILÁGÍTÁS       │
   ├───────────┬───────────┬──────────┤               │                      │
   │ menekülési│ nagy terek│ különösen│  (aki bent    │  (a szokásos munka   │
   │   utak    │  (pánik   │ veszélyes│   maradhat)   │   folytatásához)     │
   │ világítása│  elleni)  │ munkaterü│               │                      │
   ├───────────┴───────────┴──────────┤               │                      │
   │   BIZTONSÁGI JELZÉSEK (piktogram)│               │                      │
   └──────────────────────────────────┴───────────────┴──────────────────────┘

⭐ A számszerű követelmények – az MSZ EN 1838:2025 alaptáblázata

A peremsáv-szabály azt jelenti, hogy nem a fal tövében kell teljesíteni az 1 luxot: a menekülési
út két szélén egy sávot figyelmen kívül lehet hagyni. Ha az útvonal 2 m-nél szélesebb, ez a sáv
mindkét oldalon 0,5 m; ha az útvonal 2 m-nél keskenyebb, akkor a szélesség negyede. Egy 1,6 m
széles folyosón tehát oldalanként 0,40 m marad ki, és a középső 0,80 m-en kell meglennie az 1 luxnak.

Amit a számításnál figyelembe kell venni (4.1.): mindig a legrosszabb feltételekkel kell
számolni – a legkisebb fényárammal, a legnagyobb káprázással és a megfelelő avulási tényezővel
(MF) –, és csak a világítótestek közvetlen fénye vehető figyelembe. Kivétel az indirekt, felfelé
világító rendszer: ott az első visszaverődés beszámítható, de a világítótest és a visszaverő
felület közötti utat semmi nem takarhatja, és a visszaverő felületet a karbantartáskor a rendszer
részeként kell kezelni. A világítótest az EN 60598-2-22 szerinti tartalékvilágítási világítótest
legyen; a létesítést, az ellenőrzést és a karbantartást az EN 50172 (a 2025-ös kiadásban már az
EN 50172:2024), az automatikus vizsgálóberendezést az EN 62034 szabályozza.

A káprázás korlátozása – a 3. táblázat

A biztonsági világítótest a sötétben nagyon zavaró tud lenni: az adaptálódott szem számára egy 5 W-os
LED is vakító. Ezért a szabvány a fénypontmagasság függvényében korlátozza a világítótestből
kilépő legnagyobb fényerősséget (I_max).

Vízszintes menekülési útnál a korlátozás a lefelé mutató függőlegestől számított 60°–90°
közötti nézési irányokra vonatkozik, bármely oldalszög esetén. Minden más kialakítású útvonalnál
vagy területnél a határértéket semmilyen szög alatt nem szabad túllépni. A szabvány megjegyzi, hogy
a LED-világítótestek látást rontó káprázási határértékeire vonatkozó speciális követelmények még
kidolgozás alatt állnak.

⭐ Kiemelendő helyek – a 4.2. pont teljes listája

A szabvány felsorolja azokat a helyeket, amelyeket meg kell világítani és jelzéssel kell ellátni.
Ez a lista a gyakorlatban a bejárás alapja: a szerelő ezt a tizenkét pontot járja végig az
alaprajzon.

Különleges területek (5.4.). A legalább 8 m² bruttó alapterületű WC-t és öltözőt nagy terek
(pánik elleni) biztonsági világítással kell ellátni, a WC-előtereket pedig a menekülési útvonalakra
előírt szinttel. Az akadálymentes WC-ben, a zuhanykabinban és a pelenkázóval ellátott egyfős WC-ben
≥ 1 lx vízszintes kell a padlón (a pelenkázóval ellátottnál a pelenkázóasztalon), a megvilágított
WC-riasztónál ≥ 5 lx függőleges. Az egyfős, mozgásképes személyek által használt WC-ben nem
előírás a biztonsági világítás. Nyilvános fedett uszodában ajánlott a szintet 5 lx
vízszintesre növelni a víz felszínén, valamint a medence körüli és a műugró deszkákhoz, csúszdákhoz
vezető útvonalak padlószintjén. A motorosgenerátor-, vezérlő-, kapcsoló- és üzemi helyiségekben
≥ 0,5 lx vízszintes kell a padlón, a normál és a biztonsági világítás fő vezérlőberendezéseinél
és kapcsolótábláinál pedig ≥ 5 lx a látási feladat síkjában.

⭐ Biztonsági jelzések (menekülési jelek)

A jelzéseket úgy kell elhelyezni, hogy a menekülési útvonal minden pontjáról láthatók legyenek.
Ahol a bent tartózkodók nem ismerik a helyszínt (szálloda, bevásárlóközpont, mozi), a menekülési
útvonal jelzéseit állandó üzemű módban kell működtetni – vagyis normál üzemben is világítanak. A
jelzés feleljen meg az ISO 3864-1, -3, -4 és az EN ISO 7010 előírásainak, és a zöld
biztonsági szín zöld, a fehér kontrasztszín fehér maradjon minden üzemállapotban (tehát
akkumulátoros üzemben is, amikor a fény halványabb).

A 10 : 1 arány azt mondja ki, hogy a piktogram egy felületén belül ne legyen foltos a
fényesség (a fehér mező legvilágosabb és leghalványabb pontja legfeljebb tízszeres arányban
különbözhet). Az 5 : 1 … 15 : 1 arány viszont a két szín között írja elő a kontrasztot: a
fehér legyen 5–15-ször világosabb a zöldnél. Ha ennél kisebb, a piktogram „elmosódik"; ha nagyobb, a
zöld szín gyakorlatilag feketének látszik, és a jel elveszti a jelentését.

A felismerési távolság

Egy menekülési jel csak akkora távolságból használható, ahonnan a rajza még felismerhető. Ezt a
szabvány egyetlen egyszerű összefüggéssel adja meg:

FELISMERÉSI TÁVOLSÁG

    l = z * h

  l : a felismerési távolság
  h : A JELZÉS MAGASSÁGA  (NEM a padló feletti szerelési magasság!)
  z : távolsági tényező
        z = 100  -> KÍVÜLRŐL megvilágított jel
        z = 200  -> BELÜLRŐL megvilágított jel

  l és h mértékegysége azonos legyen.

KIDOLGOZOTT PÉLDA

FELADAT
Egy bevásárlóközpont folyosóján h = 20 cm magas menekülési
piktogramot szerelünk fel. Mekkora távolságból ismerhető fel
(a) belülről megvilágított és (b) kívülről megvilágított
kivitelben? A folyosón az egymást követő irányváltoztatási
pontok 35 m-re vannak egymástól - melyik kivitel felel meg?

ADATOK
  a jelzés magassága:   h = 20 cm = 0,20 m
  belülről megvilágítva: z = 200
  kívülről megvilágítva: z = 100

MEGOLDÁS
(a) Belülről megvilágított jel
    l = z * h = 200 * 0,20 m = 40 m

(b) Kívülről megvilágított jel
    l = z * h = 100 * 0,20 m = 20 m

ÉRTÉKELÉS
  Az irányváltoztatási pontok távolsága 35 m.
  (a) 40 m > 35 m  -> MEGFELEL
  (b) 20 m < 35 m  -> NEM FELEL MEG

  A 20 cm-es jelzés kívülről megvilágított kivitelben csak
  20 m-ről ismerhető fel, ezért vagy belülről megvilágított
  jelzést kell választani, vagy NAGYOBB jelzést, vagy sűrűbben
  kell elhelyezni a jeleket.

  Mekkora jelzés kellene kívülről megvilágítva 35 m-hez?
    h = l / z = 35 m / 100 = 0,35 m = 35 cm

FIGYELEM
  A képletben h A JELZÉS (a piktogramtábla) MAGASSÁGA,
  NEM a szerelési magasság! Ha valaki a 2,5 m-es szerelési
  magassággal számol, több mint tízszeres (itt: 2,5/0,20 = 12,5-szörös) hibát vét.

A jelzések szerelési magassága

• Ahol kivitelezhető, a menekülési útvonalak biztonsági jelzéseit a padlószint felett 2 m és 3 m
  közötti magasságban kell elhelyezni – a jelzés aljától mérve.
• Nagy, magas vagy nyitott területen a jelzés a környező akadályok fölé is szerelhető, de a
  vízszintes szemmagasság (1,5 m) felett 20°-nál magasabbra nem – a legnagyobb felismerési
  távolságból nézve.
• A mozgáskorlátozottak számára alkalmazott további vészkijárati jelzések 2 m alatt is
  felszerelhetők.
• Maguk a világítótestek a padlószint felett legalább 2 m magasságban legyenek (4.1.). Ettől
  el lehet térni különleges okból – szabadtér, gyülekezőhely, lépcsőház, régi épület –, feltéve, hogy
  a világítótest kellően védett a sérüléstől, és a megvilágítási követelmények teljesülnek.

Az áthidalási idő – az A melléklet A1. táblázata

Az MSZ EN 1838:2025 kimondja: „E dokumentum szerint minden biztonsági világítási berendezés esetében
legalább 1 órás áthidalási időre van szükség." A kockázatértékelés alapján azonban indokolt
lehet ennél hosszabb idő is. A tájékoztató A melléklet épülettípusonként ad ajánlott névleges
időtartamokat:

• ᵃ 3 óra, ha a kiürítés nem kezdődik meg közvetlenül az áramkimaradás után.
• ᵇ Ha a kórházban nincs legalább 24 órás tartalék rendszer a helyettesítő világításhoz, az
  áthidalási időnek 24 órának ajánlott lennie.
• ᶜ Ha a „munkahely" más kategóriába is tartozik (pl. magas épület), a legmagasabb áthidalási
  idejű kategóriát kell alkalmazni.
• ᵈ A minimális időtartam az áthidalási idő és az az időtartam, ameddig az embereket fenyegető
  kockázat fennáll.
• ᵉ A magas épület jellemzően hét vagy több emeletet jelent.
• ᶠ A vasútállomások föld feletti területein a kiürítési stratégiától függően 1 óra is
  megengedett.

Az A2. pont az aktiválási időhöz fűz ajánlást: a menekülési útvonalak és a nagy terek (pánik elleni)
biztonsági világítása esetén 2 s alatti aktiválási idő ajánlott, mert ez tovább csökkenti a bent
tartózkodók pánikba esésének kockázatát.

Helyszíni mérés

A szabvány B melléklete a kezdeti és az ötéves ellenőrzéshez ad útmutatást. A mérőműszernek a
megvilágítás- és a fénysűrűségmérésnél a CIE 231:2019 A1. fejezete szerinti 2* vagy jobb
osztályúnak kell lennie: a V(λ)-illeszkedésre f₁′ ≤ 6 %, a koszinusz-hibára f₂ ≤ 6 %. A
DIN 5032-7:2017 B osztálya ezzel egyenértékűnek tekinthető. A melléklet négy mérési módszert
(A, B, C, D) ad a mérési pontok számának csökkentésére, és a mérés világítási számítással
kiegészíthető.

A magyar jogi keret – az OTSZ

Az MSZ EN 1838 önkéntes szabvány; Magyarországon a kötelező előírásokat az OTSZ adja.

Hol kell biztonsági világítást létesíteni? – 146. § (1)

Menekülési jelek – 146. § (2). Kívülről vagy belülről megvilágított, magasan (ha az nem
lehetséges, középmagasan) elhelyezett menekülési jeleket kell létesíteni a) az AK, KK és
MK mértékadó kockázati osztályú épület menekülési útvonalán, vagy b) a 100 fő feletti
befogadóképességű helyiségben. A magasan vagy középmagasan elhelyezett jelek alacsonyan
telepítettel kiválthatók, ahol a környezet műemléki jellege ezt indokolttá teszi [146. § (3)],
és a jelek megvilágításának folyamatos (állandó) üzeműnek kell lennie ott, ahol a menekülők nem
rendelkeznek helyismerettel [146. § (4)].

Pánik elleni világítás – 146. § (5). Létesíteni kell a) a tömegtartózkodásra szolgáló
helyiségben és b) a nem menthető vagy előkészítéssel menthető személyek elhelyezésére
szolgáló helyiségekben. A 146. § (6) szerint menekülési útirányt jelző rendszert kell létesíteni
a magasan telepített biztonsági jelek kiegészítéseként ott, ahol a rendelet vagy a tűzvédelmi hatóság
előírja.

Elhelyezés – 152–153. §. A kijárati és a vészkijárati ajtót az ajtó fölé, vagy ha arra más
lehetőség nincs, az ajtó mellett elhelyezett menekülési jellel kell megjelölni. A rendelet
kimondja: „A menekülési jelet tilos az ajtóra szerelni." Ennek egyszerű oka van: a nyitott ajtón
lévő jel elfordul, és éppen akkor nem látszik, amikor a legnagyobb szükség volna rá. A 153. § szerint
a magasan telepített menekülési jelek felismerhetőségi távolságát a vonatkozó műszaki előírás
szerint – vagyis az MSZ EN 1838 6.4. pontja szerint – kell meghatározni; a jeleket a kijárati
ajtók fölé és a menekülési út minden irányváltoztatási pontjában el kell helyezni, és „a
menekülési út bármely pontján, minden esetben legalább egy jelnek láthatónak kell lennie."

Tűzvédelmi eszközök jelei – 149. §. A tűzvédelmi eszközök helyét jelző biztonsági jeleket a
padlósíktól mérve legalább 1,8 m, legfeljebb 2,5 m magasságban kell elhelyezni.

Az átkapcsolási idő – 137. § (4). „A normál és a biztonsági tápforrás közötti átállás megengedett
időtartama a) biztonsági világítás és menekülési jelzések esetén 1 másodperc, b) egyéb tűzeseti
fogyasztó esetén 90 másodperc."

Mikor kell biztonsági tápforrás? – 137. § (3). a) az MK mértékadó kockázati osztályú
építmény tűzeseti fogyasztóihoz, b) kritikus infrastruktúrához, c) fekvőbeteg-ellátó
intézmény tűzeseti fogyasztóihoz és az életfunkciót fenntartó rendszerekhez, d) az előkészítés
nélkül menthető személyek lakóotthonához, oktatási intézményéhez, e) a külső oltóvízellátást
biztosító szivattyúkhoz. A közüzemi hálózat csak akkor lehet biztonsági tápforrás, ha a
betáplálásoknak 120 kV-os vagy nagyobb feszültségű állomások középfeszültségű hálózatrészén van
közös pontjuk [137. § (5)]; tűzeseti fogyasztó biztonsági tápellátására gázmotor nem alkalmazható
[137. § (6)].

Működőképességi időtartam – 11. melléklet, 1. táblázat. A biztonsági világításnak a mértékadó
kockázati osztálytól függően kell működőképesnek maradnia:

Megengedett kiesés – 11. melléklet, 2. táblázat. Egyetlen hiba hatására a biztonsági világításból
és a menekülési jelek megvilágításából NAK, AK és KK osztályban egy tűzszakasz egy szintjén belül
legfeljebb 1600 m² ellátott alapterület eshet ki, MK osztályban legfeljebb 500 m². Ez
gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy nagy szintet több, egymástól független áramkörre kell bontani
– nem lehet az egész emeletet egyetlen körre fűzni.

Üzemeltetői ellenőrzés – 18. melléklet. A biztonsági világítást, a kívülről vagy belülről
megvilágított menekülési jeleket és a korábbi előírások szerinti irányfényvilágítást
háromhavonta kell az üzemeltetőnek ellenőriznie, és az ellenőrzést a tűzvédelmi üzemeltetési
naplóban kell dokumentálni. A felülvizsgálat 12 havonta (+1 hónap türelmi idővel) esedékes, a
karbantartást pedig az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg kell elvégezni.

⭐⭐ Ütközés: az MSZ EN 1838:2025 és az OTSZ

Rendszerváltozatok és üzemmódok

Kivitel szerint két rendszerváltozat van: az egyedi, készülékbe épített akkumulátoros
világítótestek, illetve a központi akkumulátortelepes rendszer. Üzemmód szerint pedig:

⭐⭐ A harmadik réteg: a TvMI 7.7:2026.02.01. – hogyan kell megcsinálni

Az alfejezet eddigi része a világítástechnikai oldalt (MSZ EN 1838) és a jogi keretet (OTSZ)
adta. A kivitelezés kérdéseit – hogyan kapcsoljon be a rendszer, milyen kábel táplálja, mikor
fogadható el egy általános világítási lámpatest biztonsági világításnak – a
TvMI 7.7:2026.02.01. (Villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés
elleni védelem) 12. fejezete rendezi. A dokumentumot a BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság adta ki, 2026. február 1-től érvényes, és ezzel egyidejűleg a korábbi
TvMI 7.6:2024.02.01. érvényét vesztette.

Amit a TvMI ad – és amit tudatosan NEM

⚠ A TvMI 12. fejezete egyetlen megvilágítási értéket (lx) sem tartalmaz, egyetlen áthidalási
időt (perc, óra) sem ad meg, és nem ad átkapcsolási vagy felfutási időt sem. Ezekre
következetesen visszautal: a fénytechnikai és működési követelményekre az MSZ EN 1838-ra, a
minimális elvárásokra és az elhelyezés kötelező eseteire pedig az OTSZ-re. A 12.1. pont
Megjegyzése fel is sorolja, hogy az elhelyezési kötelezettséget az OTSZ 48/A. §, 56. §, 57. §,
58. §, 113. §, 122. §, 125. §, 128. §, 130. §, 134. §, 146. § és a 7. melléklet tartalmazza; a
12.1. Megjegyzés 1 szerint „az OTSZ-ben meghatározott helyeken felül is el lehet helyezni
biztonsági célú világítást" – a szükségesnél több biztonsági világítás tehát nem szabálytalanság.

A TvMI fogalmait a világítás oldalán érdemes külön is megjegyezni, mert ezek a magyar tűzvédelmi
nyelvhasználat hivatalos meghatározásai:

A tápellátás oldaláról három további TvMI-fogalom tartozik ide:

⭐ 1. szigorítás: a bekapcsolásnak részleges kimaradásra is meg kell történnie (12.3.2.)

Ez a fejezet legfontosabb szerelői követelménye, és a gyakorlatban a leggyakrabban elmulasztott:

„A biztonsági világításnak nemcsak teljes hálózat kieséskor, hanem az üzemi világítás részleges
kimaradása esetén is be kell kapcsolnia. A világítási áramköröket tartalmazó elosztókba, vagy
részterületek ellátását biztosító áramkörökhöz feszültségfigyelőket (az áramköri
kismegszakítókhoz segédérintkezőket) kell beépíteni, amik figyelik a hálózat kiesését és
jelzést adnak a központi akkumulátoros biztonsági világítás bekapcsolására."

Miért kell ez? Ha csak a fő betáplálást vagy a tűzeseti főkapcsolót figyelnénk, akkor egy egyes
világítási áramkör kiesése – például egy leoldott kismegszakító zárlat vagy túlterhelés miatt, egy
kiégett kontaktoros kör, egy meghibásodott lépcsőházi automata – sötétben hagyná a menekülési út
egy szakaszát, miközben a biztonsági világítás nem indulna el, hiszen a hálózat „megvan". Épp
az a helyzet állna elő, amely ellen az egész rendszer készült. A megoldás áramkörönkénti figyelés:

Hosszú visszagyújtási idejű fényforrások (12.3.3.). Ahol az üzemi világítás hosszú felfutású és
visszagyújtási idejű fényforrásból áll – a TvMI kifejezetten a nagynyomású fémhalogén és
nátriumlámpát nevesíti, amely csak kihűlés után gyújt újra –, ott a biztonsági világításnak
annyival tovább kell működnie, amíg a fényforrások biztonsággal újra gyújtanak. ⚠ A TvMI erre
számot nem ad: a hosszabbítást a tervezőnek kell a fényforrás visszagyújtási idejéből
meghatároznia. Ez a szabály elsősorban a régi, kisülőlámpás csarnokvilágításnál él – LED-es üzemi
világításnál a visszagyújtási idő gyakorlatilag nulla.

⛔ 2. szigorítás: a „fésűs" megtáplálás önmagában nem elég (12.3.5.)

Ez a megoldás a nemzetközi gyakorlatban a tűzálló kábelrendszer alternatívájaként ismert: nem
drága, tűzálló kábelt használ, hanem a redundanciára épít. A TvMI azonban egyértelműen lezárja a
kérdést:

„Központi akkumulátoros biztonsági világítási rendszerek kiépítése során egy adott tűzszakaszon
belül a lámpatestek táplálására a jogszabály előírásai szerint előírt működőképességüket
megtartó kábeleket és vezetékeket kell használni. A tűzálló kábelrendszer helyett a vonatkozó
műszaki előírásban javasolt megoldás (a lámpatestek »fésűs« … megtáplálása) jogszabálytól való
eltérés nélkül nem alkalmazható."

Miért nem elég a fésűs megtáplálás Magyarországon? A TvMI indoklása egy mondat, és nagyon
pontos: „A lámpatestek »fésűs« megtáplálása sem a tűzzel, sem a külső (mechanikai) hatásokkal
szembeni védettséget nem növeli." Vagyis: a két áramkör redundáns ugyan az elektromos hibákra
(egy leoldott biztosító, egy vezetékszakadás), de ha a folyosó egy szakaszán tűz van, akkor ott
mindkét normál kábel egyszerre ég el – hiszen egymás mellett futnak, ugyanabban a nyomvonalban. A
redundancia tehát pont abban az esethez nem segít, amiért a biztonsági világítás létezik. Ezért
Magyarországon a fésűs megtáplálás a tűzálló kábelrendszert nem váltja ki; ha valaki mégis így
akar tervezni, azt a Ttv. 3/A. § (3) c) pontja szerinti, jogszabálytól való eltérésként kell
igazolnia, tervezői felelősséggel.

⭐ 3. szigorítás: mikor lehet az általános világítás biztonsági világítás? (12.7., 2026)

A TvMI 12.3.1. megengedi, hogy a biztonsági világítási lámpatestek „az üzemi világításba
integrált, vagy attól függetlenül telepített lámpatestek" legyenek. A 2026-os módosítás azonban
szigorú feltételt szab ahhoz, hogy egy általános világítási lámpatest biztonsági világításnak
számítson:

„Általános világítás biztonsági világítás céljára történő alkalmazása akkor megfelelő, ha
a) a lámpatest és a lámpatestbe épített akkumulátor egyben, önálló termékként van
kialakítva, vagy
b) a lámpatest tápellátása központi akkumulátoros biztonsági világítás rendszerről van
biztosítva."

⭐ Dinamikus menekülési jel (12.5., 2026)

A 2026-os kiadás teljesen új ponttal bővült. Dinamikus menekülési jel alatt a TvMI „a tűz
helyszínétől függő menekülési jelek irányának megváltoztatását" érti – ez ugyanaz a gondolat, mint
az MSZ EN 1838:2025-ben megjelent adaptív biztonsági világítási rendszer (AEELS). A TvMI három
követelményt szab (12.5.1.):

A TvMI a 12.1. Megjegyzés 2-ben ezen felül azt is javasolja, hogy többirányú kiürítés esetén
dinamikus menekülési jeleket alkalmazzanak.

Vezetékrendszer, virtuális tűzszakasz, füstmentes lépcsőház (8.3.)

A TvMI 8.3. pontja adja a biztonsági világítási rendszer működőképesség-megtartásának
értelmezését. Kiindulópontja józan: „a végponti fogyasztó – a lámpatest – jellemzően nem képes
közvetlen tűzhatásnak ellenállni", ezért elégséges, ha a rendszernek azok a részei működnek,
amelyek nincsenek a tűzfészek közvetlen közelében. Innen származik a megengedett kiesés:

Ennek a kivitelezésben két, egymással ellentétesnek látszó következménye van. Egyfelől a
követelmény nem csak a kábel tűzállóságát, hanem az áramköri tagolást is meghatározza: egy nagy
szintet több, egymástól független körre kell bontani (ezt az OTSZ 11. melléklet 2. táblázata már
kimondta). Másfelől a TvMI kifejezetten könnyít is: „a lámpatestek megtáplálására szolgáló
vezetékrendszer tűzállóságára a lámpatest megadott környezetében akkor sincs előírás, ha a
tápellátás központi biztonsági tápforrásról történik" – tehát a virtuális tűzszakaszon belüli
szakasz nem kell hogy tűzálló legyen. ⚠ A megengedett kiesés viszont „nem ad felmentést a
biztonsági világítás kiépítésének szükségessége alól", és az MSZ HD 60364-5-56 külön
előírásait a könnyítéssel együtt kell betartani.

Füstmentes lépcsőház (8.3.3.). Az OTSZ 138. § (2) szerinti könnyítést – hogy a lépcsőházon
belüli vezetékrendszert nem kell tűzhatás ellen védeni, ha az kizárólag a lépcsőház biztonsági
világítását táplálja – a TvMI egy számadattal pontosítja: a vezetékrendszert nem szükséges
tűzálló kábellel kialakítani, ha süllyesztett szereléssel (például falhoronyba vésve)
készül, és a vezetékeket legalább 20 mm vakolat vagy beton fedi. Mindkét megoldásnál a
lépcsőházat határoló építményszerkezeteket virtuális tűzszakaszok közötti határnak kell
tekinteni.

Központi felügyelet és központi akkumulátor – ⭐ 2026-os ajánlás (12.3.4.)

Azt, hogy egy központi akkumulátoros áramkörre hány világítótest köthető, a TvMI szerint az
MSZ HD 60364-5-56 adja meg – a TvMI ide számot nem ír. A 2026-os módosítással viszont bekerült
egy Megjegyzés, amely a saját akkumulátoros rendszerek méretére ad iránymutatást:

⭐⭐ A negyedik réteg: az MSZ EN 50172:2024 – a rendszer élete az átadás után

Az eddigi három dokumentum megmondta, mennyi fény kell (MSZ EN 1838:2025), hol kötelező és
meddig (OTSZ), és hogyan kell megépíteni (TvMI 7.7). Egy kérdés maradt nyitva, és éppen az, amivel
a szerelő a leggyakrabban találkozik: mi történik a rendszerrel az átadás után – ki felel érte, mit
kell dokumentálni, és milyen gyakran, meddig kell megpróbálni. Erre az MSZ EN 50172:2024
(Biztonsági világítási rendszerek) válaszol.

A munkamegosztást maga a szabvány mondja ki a Bevezetésében: „Míg az EN 1838 a biztonsági
világítási rendszerekre (és a helyettesítő világítási rendszerekre) vonatkozó megvilágítási
követelményeket tartalmazza, addig ez a dokumentum a biztonsági világítási rendszerekre vonatkozó
speciális villamos létesítési követelményeket, valamint az ilyen rendszerek ellenőrzési,
üzemeltetési és karbantartási dokumentációját és vizsgálati követelményeit adja meg." Az Európai
előszó ehhez egyetlen mondatot tesz hozzá, amit érdemes megjegyezni: „Ezt a dokumentumot az EN
1838-cal együtt kell alkalmazni."

⭐⭐ Az ellenőrzési és karbantartási rend (7.4.) – ezzel találkozik a szerelő

A 7.4. szakasz négy vizsgálati szintet ír elő. Ez a jegyzet egyik legfontosabb táblázata: a
biztonsági világítás üzemeltetése gyakorlatilag ennek a négy sornak a végrehajtása.

A töltési idő – ezért nem lehet a próbákat egymás után tartani. A 7.4.1. pont 1. megjegyzése két
tipikus értéket ad: az EN 50171 szerinti központi biztonsági energiaellátó rendszer (ESSS)
feltöltése jellemzően 12 óra az áthidalási idő 80 %-áig, a független (saját akkumulátoros)
világítótesteké az EN IEC 60598-2-22 szerint általában 24 óra. Ennél rövidebb töltési idők is
alkalmazhatók. Ebből következik a szakasz legfontosabb szervezési szabálya:

A felelős személy, a napló és az átadási dokumentáció

A szabvány nem elégszik meg azzal, hogy előírja a vizsgálatokat: nevesíti azt is, kinek kell
elvégeztetnie. A 7.4.1. szerint „a helyiségek használójának/tulajdonosának ki kell jelölnie egy
megfelelően felhatalmazott személyt, aki felügyeli a rendszer karbantartását", és ennek a személynek
elegendő felhatalmazást kell kapnia ahhoz, hogy a szükséges munkák el is készüljenek. Az átadás
pillanatában a felelősség a tervezőtől és a kivitelezőtől az épületért jogi felelősséget viselő
személyhez kerül (6.1.), aki a feladatot ugyan átruházhatja képzett személyre vagy
szolgáltatóra, de a rendszerért továbbra is ő felel.

A napló (7.2.) kötelező tartalma – ez az öt pont az, amit egy ellenőrzésnél kérni fognak:

A napló lehet nyomtatott vagy elektronikus, tartalmazhatja az automatikus vizsgálórendszerek
eredményeit, és egy megfelelően felhatalmazott személy számára ellenőrzés céljából hozzáférhetővé
kell tenni. Az elektronikus napló csak akkor felel meg, ha könnyen hozzáférhető és validált
marad – ehhez a szabvány szerint általában biztonsági mentés és hosszú távú
fájlfelismerhetőség kell.

Az átadási dokumentáció (6.2.) nyolc eleme: általános kapcsolási rajz; megvalósulási rajzok
a menekülési utakkal, a világítótestekkel, az ESSS-sel és minden eszköz egyedi azonosítójával; az
összes villamos fogyasztóberendezés listája az energiaellátás típusával (független vagy központi)
és helyével; a működési mód és a konfiguráció eszközönként (pl. állandó / nem állandó üzem);
üzemeltetési és karbantartási utasítás (az EN 62034 szerinti automatikus vizsgálórendszerhez is);
a gyártó által megadott cserealkatrészek (fényforrás, biztosító, működtetőegység, akkumulátor);
az üzembe helyezés és a tanúsítványok dátuma; végül a kezdeti ellenőrzés eredményei. A
dokumentumot alá kell írni, és rendszeresen frissíteni kell minden későbbi változásnál.

Az automatikus vizsgálóberendezés (ATS) – mit vált ki, és mit nem

Az automatikus vizsgálórendszer (ATS) a szabvány 3.17. pontja szerint „automatizált, kézzel
indítható vizsgálórendszer", amely időzítőkből, áram- és fényérzékelőkből, váltókapcsolókból áll, és
képes a vizsgálat elvégzésére és az eredmények kijelzésére. Az ATS az EN 62034-nek feleljen meg
(5.2.4.), alkalmazása pedig ajánlott ott, ahol a világítótestekhez nehéz hozzáférni – például
magasan szerelt csarnokvilágításnál (5.2.2.).

Az ATS a naplót és a felelős személyt sem váltja ki – csak a rögzítés munkáját könnyíti meg.

⭐ A B melléklet – az ötéves fotometriai mérés módszertana

Az ötéves megvilágításmérés „hogyanját" a szabvány B melléklete adja meg; erre hivatkozik az
MSZ EN 1838:2025 6.3.8. pontja is. A mellékletet a CLC/TC 34 a CEN/TC 169-cel közösen készítette,
és a saját bevezetője szerint „útmutatást nyújt a megfelelő kezdeti és ötéves ellenőrzéshez".

A műszer. Ahogy a Helyszíni mérés pontban már láttuk: 2* vagy jobb osztályú műszer kell
(f₁′ ≤ 6 %, f₂ ≤ 6 %). A B melléklet ehhez két további, a gyakorlatban azonnal ellenőrizhető
követelményt tesz: a megvilágításmérő felbontása legalább 0,01 lx, a fénysűrűségmérőé legalább
0,1 cd/m² legyen, és a kalibrálás legyen SI-re visszavezethető.

A zavaró fény. A tartalékvilágítás szintjei olyan kicsik, hogy a legkisebb idegen fény is
tönkreteszi a mérést. Két számot kell megjegyezni:

• ⛔ ha a zavaró fény 10 lx felett van, a szabvány korrekciós módszerei nem alkalmazhatók –
  ilyenkor a zavaró fényt kell csökkenteni (elsötétítés, éjszakai mérés);
• ✅ ha a mért zavaró fény a tartalékvilágítás megvilágításának 5 %-ánál kisebb, a hatása
  elhanyagolható, korrekcióra nincs szükség.

Hány pontot kell megmérni? A kezdeti ellenőrzésnél minden rácsponton mérni kell. Az ötéves
ellenőrzésnél viszont – ha a kezdeti ellenőrzési dokumentáció rendelkezésre áll – elegendő
kiválasztott rácspontokat mérni: ⭐ a mérési rácspontok legalább 10 %-át, de legalább 5
rácspontot. Ha a kezdeti dokumentáció nincs meg, teljes értékelést kell végezni.

A mérési bizonytalanság. A B7. pont szerint „a 2* osztályú mérőműszerrel végzett mérések során
még megfelelő óvintézkedések mellett is aligha lehet a mérési bizonytalanságot 10 % alá
csökkenteni". Ebből következik a melléklet legkézzelfoghatóbb példája: ⭐ ha az előírt minimális
megvilágítás 1 lx és a mérési bizonytalanság 10 %, akkor az elfogadási érték 1,1 lx – vagyis a
korrigált mért értéknek legalább 1,1 lx-nak kell lennie ahhoz, hogy a mérés megfelelőnek legyen
mondható.

A mérőrács menekülési úton – B1. táblázat. A menekülési utakat a középső sáv középvonalában és
annak szélességében kell mérni, a mérési pontok távolságát pedig az út hossza szabja meg:

A táblázathoz tartozó megjegyzés szerint ezek az EN 12464-1:2021 szerinti mérőrácsból származó
kerekített értékek. Két további, gyakorlatias szabály: lépcsőn legalább minden második
lépcsőfoknál kell mérni, és a vízszintes megvilágítást a lépcsőfok elülső peremén (orr-részén)
kell felvenni – éppen azt a pontot kell értékelni, amelynek a láthatóságán a botlás múlik. Rácspontot
kihagyni nem célszerű: a szabvány szerint minden második pont elhagyása egy 0,5-es min/max arányú
rendszerben megduplázhatja az egyenletesség hibáját.

⭐ Az adaptív (dinamikus) biztonsági világítás – az MSZ CEN/TS 17951:2024

A TvMI 12.5. pontjánál láttuk, hogy a dinamikus menekülési jel követelményeinél a magyar irányelv
átadja a szót egy európai dokumentumnak. Ez az MSZ CEN/TS 17951:2024 (Alkalmazott
világítástechnika. Adaptív biztonsági világítási rendszerek), amely a hazai gyakorlatban „dinamikus
menekülési jelzésként" ismert megoldás első európai leírását adja.

Az AEELS kétféleképpen működhet: egyedi forgatókönyv szerint (a jelzéseket csak a kiürítés
kezdetén, egyszer állítják be), vagy többféle forgatókönyv szerint (a jelzések a kiürítés teljes
időtartama alatt átállíthatók és visszaállíthatók).

⭐ A lezárt menekülési út jelzése – a piros kereszt

Ha egy útvonal tűz, füst, árvíz vagy más jelentős esemény miatt már nem használható („lezárt
menekülési út", 3.20.), azt egyértelműen jelezni kell. Egységes szabvány a jelformátumra még nincs, a
dokumentum B melléklete viszont bemutat egy előnyben részesített megoldást: a menekülési jelre
rávetített piros keresztet. Amit ebből számszerűen tudni kell:

Két további, könnyen elfelejtett szabály. Ha a jelzés lezárt utat mutat, „a vizuális zavar
elkerülése érdekében csak a piros kereszt működését kell megváltoztatni" – nem az egész jelet kell
villogtatni. És a tervezésnél „gondosan figyelembe kell venni annak kockázatát, hogy a villogó vagy
ismétlődő minták megjelenítése fényérzékenységi rohamokat válthat ki".

⭐⭐ A hibatűrés – ez a legfontosabb biztonsági elv

Egy adaptív rendszer attól veszélyesebb a hagyományosnál, hogy elromolhat a vezérlése. A műszaki
specifikáció ezért két hibaesetre ad kötelező viselkedést:

A választást a kockázatértékelés dönti el, de a Bevezetés hozzáteszi a közös nevezőt: „Lényeges,
hogy minden esetben meg kell őrizni a menekülési jelzések közötti összhangot." A vezérlőegységbe
ezen felül öndiagnosztikai rutint kell beépíteni, amelynek kimenetét vagy az egység paneljén, vagy
egy erre kijelölt eszközön kell jelenteni (4.1.).

A bemenetek és a nyilvántartás

Az AEELS „egy bemenetből vezeti le, hogy szükség van-e a menekülési út megváltoztatására", és ezt az
információt alakítja át a jelzésen megjelenő figyelmeztetéssé. A lehetséges bemenetek: tűzérzékelő
és tűzjelző rendszer, beléptetőrendszer, épületirányítási rendszer (BMS), érzékelők vagy
automatikus eszközök, valamint kézi bemenet (a menekülési utak forgalmi körülményei,
vészhelyzeti események, kritikus helyzetek, hatósági döntések). Két szigorú feltétel:

• ⭐ a külső forrásokból származó információnak helyesnek és hitelesítettnek kell lennie – enélkül
  nem szabad a jelzést átállítani (5.1.);
• ⭐ „minden műveletről nyilvántartást kell vezetni, beleértve a kézi vezérlésű bevitel esetén az
  állapotváltozást kérő felhatalmazott személyt is" (4.5.).

A tervezés során az előre meghatározott forgatókönyveket a tervezési fázisban kell rögzíteni, és az
AEELS tervezőjének egyeztetnie kell a tűzjelző, a beléptető és az épületirányítási rendszer
tervezőjével, hogy a forgatókönyvek gyakorlatban működtethetők és a bent tartózkodók számára érthetők
legyenek (5.2.).

A karbantartás: mi a többlet a hagyományoshoz képest?

28.8 Köztéri (közterületi) világítás

⚠ Először a forráskorlátot mondjuk ki

Világítási osztályok

A közúti világítás követelményszabványa az MSZ EN 13201 sorozat, öt résszel:

A követelmények nem az útra általában, hanem a világítási osztályra vonatkoznak:

Az M-osztály tipikus fénysűrűségi értékei: M1 = 2,0 cd/m², M2 = 1,5 cd/m², M3 = 1,0 cd/m², a
további osztályok csökkenő értékekkel; a C-osztályok megvilágítási értékei nagyságrendileg
30–15 lx között mozognak.

Az MSZ EN 13201 2015/2016-os kiadása jelentős átdolgozás volt: több osztályt összevontak és
átneveztek, a küszöbnövekmény jelölése TI-ről f_TI-re változott, bővültek a mérési
követelmények, és az 5. rész két energiamutatót vezetett be: a fajlagos teljesítménysűrűség-mutatót
(D_P) és az éves energiafogyasztás-mutatót (D_E).

Fénypontgeometria és fényeloszlás

A közvilágítási lámpatest fényeloszlási görbéje dönti el, hogy adott oszloptávolság és
fénypontmagasság mellett teljesíthetők-e az egyenletességi követelmények. Tipikus elrendezések:
egyoldali, kétoldali (szemben álló), váltakozó (cikkcakk), úttengelyben (középen),
illetve függesztett (sodronyra függesztett, kandeláber nélküli).

Fénypontmagasság-kategóriák: legfeljebb 1,5 m (világító pollerek), legfeljebb 5 m (alacsony),
5 m fölött, legfeljebb 14 m (közepes), 14 m fölött (nagy fénypontmagasság).

A hálózat táplálása

A közvilágítási berendezések kisfeszültségen üzemelnek. A közvilágítási hálózat része „a
kizárólag közvilágítás villamos energia ellátását szolgáló vezetékrendszer (pl. közvilágítási kábel,
közvilágítási kapcsolószál, valamint az ahhoz tartozó tápponti kapcsoló-, védelmi és szabályzó
berendezés)".

Két jellegzetes hazai megoldás:

A tápponti kapcsolószekrény feladatai: a közvilágítási szakasz betáplálása, a túláramvédelem, a
kapcsolóelem (kontaktor) és a vezérlés fogadása, valamint – ahol van – a fogyasztásmérés.

Az elszámolásnak három módja lehetséges: (a) a fényforrások előtétekkel együtt számított
beépített teljesítménye × a közvilágítási naptár szerinti égési időtartam, (b) mérésen
alapuló elszámolás, (c) közvetlen energiafogyasztás-mérés.

A közvilágítás körüli szerepköröket is érdemes ismerni: „Fogyasztó" (a szolgáltatás költségeit
vállaló, jellemzően az önkormányzat), „Tulajdonos" (a berendezés jogi birtokosa) és
„Üzemeltető" (aki szerződésben, felelősséggel ellátja az üzemeltetést). Ez a hármas magyarázza,
miért nem lehet egy hibás közvilágítási lámpatestet „csak úgy" megjavítani: a beavatkozásra az
üzemeltető jogosult.

FELADAT
Egy lakóutcai közvilágítási szakaszon 24 db kandeláber áll, mindegyiken
egy-egy LED-lámpatest. Mennyi a szakasz éves energiafogyasztása és
energiaköltsége, és mennyivel csökkenne, ha éjfél után 50 %-os
fényáramszabályozást alkalmaznánk?

ADATOK (a feladat adatai)
  lámpatestek száma:                n   = 24 db
  egy lámpatest teljesítménye:      P_1 = 45 W (a meghajtóval együtt)
  éves égési idő (közvil. naptár):  t   = 4100 h/év
  ebből éjfél utáni szakasz:        t2  = 1800 h/év
  a szabályozott szakasz teljesítménye: P_1sz = 22 W
  villamos energia ára:             c   = 70 Ft/kWh

MEGOLDÁS
1) A szakasz beépített teljesítménye
   P = n * P_1 = 24 * 45 W = 1080 W = 1,08 kW

2) Az éves energiafogyasztás szabályozás nélkül
   W = P * t = 1,08 kW * 4100 h = 4428 kWh/év

3) Az éves költség szabályozás nélkül
   K = W * c = 4428 kWh * 70 Ft/kWh = 309 960 Ft/év

4) Szabályozással: a nap két szakaszra bomlik
   teljes fényáramú szakasz:  t1 = t - t2 = 4100 - 1800 = 2300 h
   W1 = 1,08 kW * 2300 h = 2484 kWh
   szabályozott szakasz teljesítménye:
   P_sz = n * P_1sz = 24 * 22 W = 528 W = 0,528 kW
   W2 = 0,528 kW * 1800 h = 950,4 kWh
   W_sz = W1 + W2 = 2484 + 950,4 = 3434,4 kWh/év

5) A megtakarítás
   dW = W - W_sz = 4428 - 3434,4 = 993,6 kWh/év
   dK = 993,6 * 70 = 69 552 Ft/év
   arány: 993,6 / 4428 = 0,224 -> kb. 22 % megtakarítás

6) MEGJEGYZES
   A fényáramszabályozás csak akkor alkalmazható, ha a csökkentett
   szinten is teljesül az adott útszakasz VILAGITASI OSZTALYANAK
   követelménye (ez az MSZ EN 13201-2 kérdése, a szabvány nem állt
   rendelkezésre). A csökkentés tehát nem szabad döntés: az adott
   időszakra érvényes forgalmi viszonyokhoz kell igazolni.

28.9 A kandeláber földelése és áramütés elleni védelme – ⚠ nyitott kérdés

A fém kandeláber vezető test (exposed conductive part), ezért áramütés elleni védelemmel kell
ellátni. Ez elvi szinten nem vitás – a kérdés az, hogy melyik megoldás az előírt.

Amit a szakma gyakorlatában két elterjedt megoldásként ismerünk – forráshivatkozás nélkül,
tájékoztatásul, és a hatályos MSZ HD 60364-7-714-ből ellenőrizendő:

1. automatikus lekapcsolás védővezetővel (I. védelmi osztály): a kandeláber testét a
   közvilágítási kábel védővezetőjéhez kötik, és a kandeláberbiztosító melletti hibaáramkör
   biztosítja a lekapcsolást; kiegészítő védelemként áram-védőkapcsoló alkalmazható;
2. II. védelmi osztályú (kettős szigetelésű) lámpatest és szigetelt bekötés, a fém oszlop
   földelése nélkül – ezt a nagy kiterjedésű kültéri hálózatokon azért részesítik előnyben, mert ott
   a hurokimpedancia-feltétel nehezen teljesíthető.

⚠ Forrás-helyesbítés (2026-09-21): korábban itt tévesen az MSZ 447:2019 szerepelt forrásként --
az MSZ 447:2019 teljes szövegében a „mA" karakterlánc egyáltalán nem fordul elő. Amit igazolt
forrásból rögzíteni lehet: az MSZ HD 60364-4-41:2018 411.3.3. szerint a legfeljebb 32 A-es,
szabadtéri használatú mobil fogyasztókészülékekre és a képzetlen személyek által használt
legfeljebb 32 A-es csatlakozóaljzatokra legfeljebb 30 mA névleges kioldóáramú
áram-védőkapcsolót kell alkalmazni. Ez a szabály a mobil készülékre és a csatlakozóaljzatra
szól, a rögzített közvilágítási leágazásra közvetlenül nem terjeszthető ki -- lásd a 26.
fejezet hibakatalógusát, amely ugyanezt a téves MSZ 447-hivatkozást már tipikus hibaként tanítja.

28.10 A köztéri világítás vezérlése

A hangfrekvenciás központi vezérlés hazai klasszikus: a vezérlőjel magán a villamosenergia-hálózaton
fut, ezért „nem kell külön átviteli utat létesíteni", és ugyanez a rendszer kapcsolja a
közvilágítást, a polgári védelmi szirénákat és üzemi kapcsolásokat is. Két korlátja van: a
kommunikáció egyirányú – az üzemeltető nem kap visszaigazolást arról, hogy a vevő végrehajtotta-e
a parancsot –, és mivel „az elosztó hálózatot 50 Hz-es átvitelre tervezték, így az eltérő
frekvenciájú jelek terjedése nem ideális".

28.11 Telepítés, karbantartás és fényszennyezés

Telepítés és javítás

A világítási berendezés szerelésekor a fejezet eddigi szabályai egyszerre érvényesek. Egy rövid
ellenőrzőlista, amely a szabványokból következik:

1. a lámpatest megfelel-e a helyiségnek (IP, IK, t_a, védelmi osztály);
2. a felfogóeszköz legalább 5 kg-ot bír-e, illetve 5 kg fölött a szerelő igazolta-e a
   megfelelőséget;
3. a bekötés dobozba, DCL-be vagy közvetlen csatlakoztatásra való szerkezetbe történik-e;
4. a vezeték hőállósága megfelel-e a lámpatesten jelölt hőmérsékletnek;
5. az átmenő vezetékezés csak arra tervezett lámpatestnél van-e;
6. teljesül-e a tűzvédelmi távolság (0,5 / 0,8 / 1,0 m), minden irányban és a sugárnyaláb mentén;
7. hőszigetelésbe csak arra jelölt lámpatest került-e;
8. a háromfázisú lámpatestcsoport egyetlen művelettel feszültségmentesíthető-e;
9. a kismegszakító karakterisztikája illik-e a bekapcsolási áramcsúcshoz;
10. megvan-e a fázisjavító kondenzátorok kisütő ellenállása (0,5 μF fölött).

A karbantartás világítástechnikai része két dolog: a tisztítás és a csere. A karbantartási
tényező éppen azért van a méretezésben, mert a lámpatest elszennyeződik és a fényforrás öregszik –
ha a tisztítás elmarad, a helyiség előbb-utóbb a méretezett érték alatt lesz megvilágítva, holott
„minden ég".

Fényszennyezés

Ellenpéldák: az ernyőzetlen, gömb alakú díszlámpatest ULOR-ja 50 % fölött van (a fényáram fele
az égboltot világítja), a járdába süllyesztett, felfelé világító lámpatesté pedig 100 %.

A Budapesti Világítási Mesterterv konkrét korlátozásokat vezetett be: 3 %-nál nagyobb ULOR-ú
berendezés közepes és nagy fénypontmagasságnál egyáltalán nem telepíthető; alacsony
fénypontmagasságnál legfeljebb 15 % ULOR engedhető meg; szűk szimmetrikus optikánál (±20°) ernyőzés
nélkül legfeljebb 3300 lm, széles optikánál legfeljebb 6600 lm engedélyezett. Új
LED-telepítésnél „csak legfeljebb 3000 K színhőmérsékletű berendezés alkalmazható" – ugyanezt a
3000 K-es felső határt a nemzetközi szakmai szervezet (International Dark-Sky Association) is
megállapította.

28.12 Tipikus hibák

1. A lumen és a lux összekeverése. „Ez a lámpa 500 lux" – értelmetlen állítás. A lámpa fényárama
   lumenben, a megvilágított felület megvilágítása luxban adható meg.
2. A színhőmérséklet és a színvisszaadás összekeverése. A 4000 K nem „jobb színvisszaadás", és a
   „hidegfehér" nem jelent nagy R_a-t. A két adat egymástól függetlenül változik.
3. Gyúlékony anyagra szerelt lámpatest. A régi „ha nincs F jelkép, tilos" logika 2008-ban
   megfordult: ma a jelkép hiánya jelenti azt, hogy szerelhető, és a nem szerelhetőket
   jelölik.
4. A tűzvédelmi távolság figyelmen kívül hagyása. A 0,5 / 0,8 / 1,0 m gyártói adat hiányában
   minden irányban érvényes, és a sugárnyaláb mentén is ellenőrizni kell.
5. Hőszigetelésbe süllyesztett lámpatest. Csak akkor szabad, ha a lámpatest jelölése ezt
   kifejezetten megengedi. Ellenkező esetben a szigetelést ki kell szabadítani a lámpatest körül.
6. Rossz karakterisztikájú kismegszakító. A LED- és fénycsöves lámpatestek bekapcsolási
   áramcsúcsa a B karakterisztikájú készüléket megdobhatja; a „felfelé lépés" viszont csak akkor
   szabad, ha a hurokimpedancia-feltétel is teljesül (17. és 32–34. fejezet).
7. Alulméretezett világítás. A hasznosítási és a karbantartási tényező elhagyása 40–60 %-os
   hibát okoz: a látszólag „bőven elég" lámpatestszám a valóságban a követelmény alatt marad.
8. Az elmaradó tisztítás. A karbantartási tényező nemcsak számítási segédeszköz: ha a
   lámpatestet soha nem tisztítják, a helyiség évek alatt észrevétlenül a méretezett szint alá kerül.
9. A lámpatest „megjavítása" átalakítással. Más fényforrás beépítése, a védőüveg elhagyása, a
   reflektor módosítása: „A lámpatestek módosítása tilos."
10. A közvilágítási követelmény megvilágításban való megadása M-osztályban. Az M-osztályok
    fénysűrűségben (cd/m²) vannak megadva; a C- és a P-osztály megvilágításban.
11. Ernyőzetlen, gömb alakú díszlámpatest telepítése közterületre. ULOR > 50 %, azaz a fényáram
    fele az égboltot világítja.
12. Hidegfehér (5000–6000 K) LED választása közvilágításra. A mesterterv és a nemzetközi ajánlás
    egyaránt legfeljebb 3000 K-t enged.
13. A f_TI jelölés elmulasztása. Az MSZ EN 13201 2016-os kiadásában a küszöbnövekmény
    jelölése TI-ről f_TI-re változott.
14. A kisütő ellenállás elhagyása. A 0,5 μF-ot meghaladó összkapacitású fázisjavító
    kondenzátorokat csak kisütő ellenállással szabad használni.
15. A stroboszkopikus hatás figyelmen kívül hagyása forgó gépeket tartalmazó műhelyben.

Ellenőrző kérdések

1. Definiálja a fényáramot, a fényerősséget, a megvilágítást és a fénysűrűséget! Melyik mennyiség
   melyik „szereplőt" jellemzi (a lámpát, az irányt, a felületet, a szemet)?
2. Miért értelmetlen az az állítás, hogy „ez a lámpa 500 lux"? Fogalmazza át helyesen!
3. Mi a fényhasznosítás, mi a mértékegysége, és milyen nagyságrendű az izzólámpa, a fénycső, a
   nagynyomású nátriumlámpa és a LED esetén?
4. Mi a különbség a színhőmérséklet és a színvisszaadási index között? Mondjon példát olyan
   fényforrásra, amely hatékony, de rossz színvisszaadású!
5. Melyik három színcsoportot különbözteti meg az MSZ EN 12464-1, és milyen kelvin-tartományokkal?
6. Miért nem üzemképes önmagában a kisülő lámpa? Hasonlítsa össze az induktív és az elektronikus
   előtétet!
7. Sorolja fel a lámpatest fő részeit, és mondja meg, mit ábrázol a fényeloszlási görbe!
8. Mely öt jellemzőt kell a szabvány szerint a lámpatest szerelésénél figyelembe venni? Melyikük
   okozza a kismegszakító indokolatlan lecsapását?
9. ⭐⭐ Mekkora a legkisebb távolság az éghető anyagtól 80 W-os, 200 W-os és 450 W-os spotlámpa
   esetén? Milyen irányokban érvényesek ezek a távolságok, és mikor lehet eltérni tőlük?
10. Sorolja fel a 42.1. táblázat hat határértékét! Miért szigorúbb a fémes felület követelménye?
11. Mekkora lehet a villamos szerkezet burkolatának hőmérséklete normál, illetve hibafeltételek
    esetén?
12. Milyen IP-védettség szükséges a lámpatestre tűzveszélyes (BE2) helyiségben, porban és
    vezetőképes por esetén?
13. Hogyan változott 2008-ban a gyúlékony felületre szerelhetőség jelölésének logikája? Mi ennek a
    gyakorlati következménye a szerelő számára?
14. Mekkora tömeget kell a lámpatest felfogóeszközének hordania, és mi a helyzet ennél nehezebb
    lámpatest esetén?
15. Miért kell a háromfázisú lámpatestcsoportot egyetlen művelettel feszültségmentesíteni?
16. Írja fel szövegesen a fényáram-módszer képletét! Mit fejez ki a hasznosítási és mit a
    karbantartási tényező?
17. Milyen világítási osztálycsaládokat különböztet meg az MSZ EN 13201, és melyiket milyen
    mérőszámmal írja le? Miért fénysűrűségben adják meg az M-osztályt?
18. Mi az ULOR, mekkora az ideális értéke, és miért okoz nagyobb fényszennyezést a vízszintesen
    kiszóródó fény, mint a felfelé sugárzott?
19. Rajzolja fel a tartalékvilágítás rendszertanát! Mi a különbség a biztonsági és a helyettesítő
    világítás között, és miért nem váltja ki egyik a másikat?
20. ⭐ Mekkora a legkisebb vízszintes megvilágítás a menekülési úton, a nagy terek pánik elleni
    világításánál és a különösen veszélyes munkaterületen? Hogyan szól a peremsáv-szabály?
21. ⭐⭐ Írja fel a felismerési távolság képletét! Mit jelöl benne h, és mekkora z értéke
    kívülről, illetve belülről megvilágított jelzés esetén? Mekkora távolságból ismerhető fel egy
    30 cm magas, belülről megvilágított piktogram?
22. ⭐⭐ Melyik dokumentum a szigorúbb az átkapcsolási időnél, és melyik a működési időtartamnál egy
    AK osztályú épületben? Fogalmazza meg az ütközés feloldásának általános elvét!
23. Milyen gyakran kell a biztonsági világítást az üzemeltetőnek ellenőriznie, hova kell ezt
    bejegyezni, és milyen gyakori a felülvizsgálat?
24. Meddig érvényes még az MSZ EN 1838:2014, és melyik kiadás szerint kell ma új berendezést
    tervezni?
25. ⭐⭐ Melyik három dokumentum szabályozza a biztonsági világítást, és melyikből mit kell
    kiolvasni? Melyik közülük kötelező jogszabály?
26. ⭐⭐ Mi a „fésűs" megtáplálás, miért javasolja a szabvány, és miért nem alkalmazható
    Magyarországon tűzálló kábelrendszer helyett? Idézze a TvMI indoklását!
27. ⭐ Milyen két feltétel mellett fogadható el 2026-tól az általános világítás biztonsági
    világításnak? Miért nem elég az utólag beépített invertermodul?
28. ⭐ Miért nem elég a főbetáplálás feszültségének figyelése a biztonsági világítás
    bekapcsolásához? Milyen két szerelvénnyel oldható meg a részterületi figyelés?

Tudáspróba

1. Melyik mennyiség mértékegysége a lux?
a) fényáram b) fényerősség c) megvilágítás d) fénysűrűség

2. Melyik állítás igaz?
a) a lumen a megvilágított felület jellemzője b) a kandela a fényáram teljes értéke
c) a lux 1 lm/m² d) a cd/m² a fényforrás összteljesítménye

3. ⭐ Melyik fényforrásnak a legrosszabb a színvisszaadása az alábbiak közül?
a) izzólámpa b) korszerű LED c) nagynyomású nátriumlámpa d) halogénlámpa

4. Hány kelvin alatt beszélünk melegfehér színcsoportról az MSZ EN 12464-1 szerint?
a) 2700 K b) 3300 K c) 4000 K d) 5300 K

5. ⭐⭐ Mekkora a legkisebb távolság az éghető anyagtól egy 250 W-os fényszóró esetén, ha a
gyártó nem ad meg értéket?
a) 0,5 m b) 0,8 m c) 1,0 m d) 1,5 m

6. ⭐⭐ Melyik hőmérséklet-határérték vonatkozik a normálüzemben megérintendő, nem kézben
tartott, fémes részekre a 42.1. táblázat szerint?
a) 55 °C b) 65 °C c) 70 °C d) 80 °C

7. ⭐ Mit jelent ma az, ha egy lámpatesten nincs a gyúlékony felületre szerelhetőségre utaló
jelkép?
a) tilos gyúlékony felületre szerelni b) szerelhető gyúlékony felületre
c) csak hőszigetelésbe szerelhető d) a jelölés hiánya gyártási hiba

8. Mekkora tömeg hordozására legyen alkalmas a lámpatest felfogóeszköze a lámpatest-szabvány
szerint?
a) 2 kg b) 5 kg c) 10 kg d) 25 kg

9. ⭐ Miért csaphat le a B karakterisztikájú kismegszakító a LED-es világítási körön?
a) a lámpatestek szivárgóárama miatt b) a bekapcsolási (gyújtó-) áramcsúcs miatt
c) a harmonikus áramok melegítik a készüléket d) a meghajtó egyenáramot vesz fel

10. ⭐ Melyik osztálycsalád követelményét adja meg az MSZ EN 13201 fénysűrűségben?
a) az M-osztályét b) a C-osztályét c) a P-osztályét d) mindhármat megvilágításban adja meg

11. ⭐ Mekkora a legkisebb megvilágítás a menekülési útvonal padlószintjén az MSZ EN 1838:2025
szerint?
a) 0,5 lx b) 1 lx c) 5 lx d) 15 lx

12. ⭐⭐ Egy h = 25 cm magas, kívülről megvilágított menekülési jel felismerési távolsága:
a) 12,5 m b) 25 m c) 50 m d) 250 m

13. ⭐⭐ Mekkora az OTSZ 137. § (4) a) szerinti megengedett átkapcsolási idő a biztonsági
világításnál?
a) 0,5 s b) 1 s c) 5 s d) 60 s

14. Milyen gyakran kell az üzemeltetőnek a biztonsági világítást ellenőriznie az OTSZ
18. melléklete szerint?
a) havonta b) 3 havonta c) 6 havonta d) 12 havonta

15. ⭐ Mit jelöl a felismerési távolság l = z · h képletében a h?
a) a világítótest szerelési magasságát b) a helyiség belmagasságát
c) a jelzés (piktogram) magasságát d) a szemmagasságot

Források

A fejezet forrásjegyzékéhez tartozó megjegyzések – nyitott és feltételes tartalmak: