26. fejezet – Épületek villamos hálózata és a szerelési módok

26.1 A lakóépület villamos hálózatának felépítése

Miért ezzel kezdünk?

Aki először áll egy félkész lakás elosztószekrénye előtt, hajlamos azt hinni, hogy
az épületvillamosság a vezetékek behúzásáról szól. Valójában a szerelés csak az
utolsó lépés. Előtte tudni kell, honnan jön az energia, kinek a tulajdona
az egyes szakasz, hol van a felelősségi határ, és mekkora teljesítményre
kell méretezni. Ez a fejezet ezt a gondolati sorrendet követi: előbb a hálózat,
aztán az elosztó, aztán az áramkörök, végül a szerelvények és a különleges
helyiségek.

A lánc: leágazási ponttól a fogyasztóig

A lakóépület villamos hálózata egy jól meghatározott láncolat. A kutatási
forrásunk így írja le a sorrendet:

elosztóhálózat → leágazási pont → csatlakozóvezeték → csatlakozó főelosztó →
→ (felszálló) fővezeték → fogyasztásmérő hely → fogyasztói vezeték →
→ lakáselosztó → végáramkörök

A lánc két, élesen elváló részre bomlik:

A csatlakozó főelosztó a méretlen hálózat központi fogadóegysége. Négy
feladata van: fogadja a csatlakozóvezetéket, tartalmazza az első
túláramvédelmet, helyet ad a túlfeszültség-védelemnek és a tűzeseti
főkapcsolónak (a szabvány terminusa ez, nem a „tűzvédelmi főkapcsoló"), végül
elosztja az energiát a felszálló vagy leágazó fővezetékek felé.

A fogyasztásmérő hely zárható, plombálható, szabványos mérőszekrény függőleges
falfelületen; a mérő leolvasható része a padlószinttől legalább 0,6 m-re, de
legfeljebb 1,8 m-re legyen. A szekrény védettségére a szabvány
7.1.3. szakaszának megjegyzése a legalább IP44-et célszerűnek tartja –
fémszekrény és épületszerkezeti kialakítás is megengedett –, a területileg
illetékes elosztó műszaki szabályzata viszont ezt kötelező típusválasztékká
szigoríthatja.

Két szabály, amit már itt rögzíteni kell

Az első a PEN-vezetőé. Az MSZ 447:2019 4.4.2. szakasza így rendelkezik:
új létesítés esetén, ha felszálló fővezeték szükséges, abban PEN-vezetőt nem
szabad használni – vagyis az új felszálló fővezeték ötvezetős, TN-S
rendszerű. ⚠ Két feltételt itt is ki kell mondani: a szabály új létesítésre
szól, és a szabvány megengedi az eltérést a korábban kiépített, a létesítésekor
érvényes szabványoknak megfelelő összekötő berendezés 50 %-ot meg nem haladó
bővítésekor vagy átalakításakor. A PE-N szétválasztás helye ugyanezen
szakasz szerint a csatlakozó főelosztóban lévő csatlakozási pont, vagy – ha ez
műszakilag nem lehetséges – a csatlakozási pont utáni valamely elosztó
villamos kötéspontja (például a méretlen főelosztóban, a betápláló fővezeték
végpontjánál). A TN-rendszer változatait (TN-C, TN-S, TN-C-S) a 32–34. fejezet
tárgyalja; itt csak a következményt jegyezzük meg: a felszállóban a védővezető és
a nullavezető külön fut, és a PE-t utána soha nem szabad összekötni az
N-nel.

A második a fő védő egyenpotenciálú összekötésé (fő EPH). Az épület fő földelő
kapocslécéhez kell kötni a fémes közműveket (víz, gáz), az épületszerkezeti acélt
és minden védővezetőt. ⚠ A szokásosan idézett legkisebb keresztmetszetek – réz
6 mm², alumínium 16 mm², acél 50 mm², felső korlát 25 mm² réz – nem az MSZ
447:2019-ből valók, hanem a földelőberendezések és védővezetők szabványának
(MSZ HD 60364-5-54 544.1.) követelményei; a jegyzet ezeket másodlagos
forrásból közli, mert az 5-54 törzsszövege a kutatás során nem állt
rendelkezésre. A földelés és az egyenpotenciálra hozás elméletét és méretezését a
35. fejezet dolgozza fel.

A főelosztó helye – ami tűzvédelmi szempontból már itt eldől

A lánc harmadik eleme, a csatlakozó főelosztó, nemcsak villamos, hanem
tűzvédelmi szempontból is az épület kritikus pontja: „meghibásodása az egész
építményre kihathat", és egy íves zárlat miatt keletkező tűz egyszerre
szüntetheti meg a normál és a tűzeseti fogyasztók működtethetőségét. Ezért a
főelosztó helyét nem szabad a maradék helyre kijelölni.

Hol legyen a főelosztó? Két megoldás fogadható el:

• a főelosztó a tápkábel(ek) épületbe lépésének pontjánál van
  elhelyezve, vagy
• a belépési pont és a főelosztó közötti szakasz tűzeseti főkapcsolóval
  lekapcsolható, vagy a kábelek ezen a szakaszon az alábbi négy
  szerelési mód valamelyikével készülnek:

Mikor javasolt önálló helyiség a főelosztónak? Az irányelv itt is megengedő
módban fogalmaz (B.1.2.3.): a normál és biztonsági tápellátással is
rendelkező, vagy kisfeszültségű, 3 × 250 A-nél nagyobb áramerősségű
betáplálással rendelkező épület főelosztójának elhelyezése „megfelelő, ha”
olyan önálló helyiségbe kerül, amelyre a következők teljesülnek:

A tűzeseti fogyasztókat ellátó főelosztó megtáplálása. Ha az épületnek csak
normál betáplálása van, akkor vagy a főelosztó áll a belépési pontnál, vagy a
betápláló vezetékrendszer építményen belüli szakasza tűzálló kábelrendszerként
készül, és megszakítás nélkül csatlakozik a főelosztóhoz. A tűzállósági
osztály ahhoz az időértékhez igazodjon, amely a főelosztóból ellátott tűzeseti
fogyasztókra előírt legszigorúbb működőképesség-megtartási követelmény. Ha az
épület biztonsági betáplálással is rendelkezik, elfogadható az is, ha a két
betápláló vezetékrendszer külön nyomvonalon jut a főelosztóhoz úgy, hogy – a
főelosztót befogadó helyiség kivételével – nem halad át azonos tűzszakaszon.

⭐ 2026-os újdonság: a kettős biztonságú betáplálás közüzemi variánsai

A 2026-os kiadás új ábrákkal mutatja be, hogy a közüzemi hálózatról milyen
topológiával valósítható meg a biztonsági tápellátás. Öt variáns különül el:

⭐ Az irányelv kimondja, hogy mindegyik kialakítás megfelel az OTSZ
követelményeinek. Ahol azonban a biztonsági ellátáson felül a folyamatos
ellátás is kiemelt szempont (például tömegrendezvényeknél), ott ajánlott a két
ellátó vonalat különböző alállomásból, vagy egy alállomás külön gyűjtősínjéről,
illetve külön gyűjtősínfeléről megtáplálni.

26.2 A lakáselosztó és az áramkörök felosztása

Mennyi áramkör kell?

A kérdésre a történelem adja a legjobb bevezetést. Az 1972 előtt épült lakásokat
2,2 kW-ra méretezték, ami tipikusan 2–4 áramkört jelentett. A későbbi
méretezés 3 × 3,3 kW-ra bővült, ami már 6–8 áramkört eredményez. Egy mai
lakás – indukciós főzőlappal, mosogatógéppel, klímával, elektromos autóval – ennek
a többszörösét kívánja. Ezért az áramkörszám nem szokásjog kérdése, hanem
méretezési eredmény.

Az áramkörök felosztásának elvei

Négy elv vezet:

1. Funkció szerinti szétválasztás. A világítás és a dugaszolóaljzat külön
   áramkörre kerül. Ha a dugaljas kör lekapcsol, ne maradjon sötét a lakás – és
   fordítva.
2. Több világítási áramkör. A forrásunk kifejezett tervezési elve:
   „igyekezzünk több világítási áramkört kialakítani”, hogy egy áramkör
   kiesésekor ne sötétedjen el a teljes lakás. (Ugyanez az elv jelenik meg
   szabványi követelményként a közösségi létesítményeknél – lásd 26.9.)
3. Nagyfogyasztó külön körön. A villanytűzhely, a vízmelegítő, a mosógép, a
   mosogatógép, a klíma és az elektromos járműtöltő saját áramkört kap.
4. Tartalék kapacitás. Az elosztóban maradjon szabad hely és szabad sín – a
   lakás villamos igénye a következő tíz évben biztosan nő.

A szabványos névleges keresztmetszetek sora: 0,5; 0,75; 1; 1,5; 2,5; 4; 6;
10; 16; 25; 35; 50; 70; 95; 120; 150; 185; 240; 300; 400 mm². A
dugaszolóaljzatok szokásos áramértékei: háztartási 10 A, 16 A; ipari 16 A,
32 A, 63 A, 125 A.

Karakterisztika: B vagy C?

A 2000-es évek eleji szakcikk még azt javasolta, hogy a lakásban a kismegszakítók
C karakterisztikájúak legyenek, az akkori elektronikus előtétek bekapcsolási
áramlökése miatt. A mai gyakorlat világítási és dugaljas áramkörön inkább B
karakterisztikát választ, mert a B kioldási sávja kisebb túláramnál működteti a
készüléket, így kisebb zárlati áram mellett is teljesíthető az előírt lekapcsolási
idő.

A két állítás nem mond ellent egymásnak, mert nem azonos szintűek: a C jellegű
ajánlás gyakorlati tanács nagy bekapcsolási áramlökésű fogyasztókra, a B
melletti érv viszont a védelmi feltétel teljesíthetőségéből jön. A helyes
eljárás mindkettőnél erősebb:

Az áram-védőkapcsoló: hol kötelező, és mi a helyes forrás?

Ez az a pont, ahol a hazai gyakorlatban a legtöbb téves hivatkozás születik, ezért
pontosan rögzítjük. A 30 mA-es áram-védőkapcsoló követelményének forrása az
MSZ HD 60364-4-41:

Két további tudnivaló ehhez: a 411.3.3. határa a korábbi kiadás 20 A-éről
bővült 32 A-re, és a 411.3.4. világítási követelmény új: a harmonizációs
dokumentum 2017-es kiadásában jelent meg, és a 2018-as magyar bevezetéssel
(MSZ HD 60364-4-41:2018) lett nálunk hatályos – ezért találkozhat mindkét
évszámmal. Korábban a világítási áramkörre nem kellett áram-védőkapcsoló.
Magyarországra egyik szakaszhoz sincs nemzeti eltérés bejegyezve, tehát nálunk
mindkettő korlátozás nélkül érvényes.

Tűzvédelmi célú kiegészítésként a hőhatások elleni védelem szabványa (MSZ HD
60364-4-42) a tűzveszélyes (BE2) helyiségek végáramköreire I∆n ≤ 300 mA-es,
rétegfűtőelemes mennyezetfűtésnél I∆n ≤ 30 mA-es áram-védőkapcsolót ír elő, és
ajánlja az átívelésérzékelő eszköz (AFDD) alkalmazását hálóhellyel bíró
épületekben, tűzveszélyes és éghető szerkezetű helyiségekben, valamint
pótolhatatlan javakat tartalmazó terekben; alkalmazása esetén az eszközt a
védendő áramkör táppontján kell beépíteni.

Kidolgozott példa: áramkörök felosztása és a védelem hozzárendelése

FELADAT
Egy háromszobás lakás áramköreinek felosztása és a védelem kiválasztása.

1. LÉPÉS – FUNKCIÓK SZÉTVÁLASZTÁSA
   Világítás:        2 áramkör (nappali+konyha+előtér / szobák+fürdő+WC)
   Általános dugalj: 3 áramkör (nappali / hálószoba+dolgozó / előtér+kamra)
   Konyhai dugalj:   1 áramkör (ebből a munkalap fölötti aljzatok)
   Külön körök:      mosógép+mosogatógép, villanytűzhely, klíma, fürdőszoba
   -------------------------------------------------------------
   Összesen: 10 végáramkör

2. LÉPÉS – NÉVLEGES ÁRAM ÉS KERESZTMETSZET (a 16. fejezet szerinti
   terhelhetőségi és feszültségesés-ellenőrzés után)
   Világítási körök:      B10  – 1,5 mm² Cu
   Dugaljas körök:        B16  – 2,5 mm² Cu
   Konyhai dugaljas kör:  B16  – 2,5 mm² Cu
   Mosógép/mosogatógép:   B16  – 2,5 mm² Cu
   Fürdőszobai kör:       B16  – 2,5 mm² Cu
   Klíma:                 B16  – 2,5 mm² Cu
   Villanytűzhely 7,2 kW háromfázisú:
        I = P / (√3 · U · cos φ) = 7 200 / (1,732 · 400 · 1) = 10,4 A
        -> 3 x B16, 5 x 2,5 mm² Cu (a tartalék és az indulási lökés miatt)

3. LÉPÉS – ÁRAM-VÉDŐKAPCSOLÓK HOZZÁRENDELÉSE
   Kötelező (MSZ HD 60364-4-41):
     411.3.3. -> minden általános használatú, <= 32 A dugaljas kör
     411.3.4. -> mindkét világítási végáramkör
     701.415.1. (7-701) -> a fürdőszoba MINDEN áramköre
   Megvalósítás: 3 db 30 mA-es áram-védőkapcsoló
     RCD1 (30 mA, A): 2 világítási + 2 dugaljas kör
     RCD2 (30 mA, A): konyhai dugalj + mosógép/mosogatógép + 1 dugaljas kör
     RCD3 (30 mA, A): fürdőszobai kör + klíma
   A villanytűzhely saját, külön áram-védőkapcsolót kap.

4. LÉPÉS – ELLENŐRZÉS
   - Egyetlen áram-védőkapcsoló mögött se legyen a lakás teljes világítása
     (különben egy hiba sötétbe borítja a lakást).
   - Az elosztó modulszáma: 10 kismegszakító + 4 áram-védőkapcsoló +
     főkapcsoló + túlfeszültség-védelem, plusz legalább 25 % tartalék.

Az egyidejűségi tényező és a méretezett teljesítmény

Több lakás sosem terheli egyszerre a közös vezetéket a névleges teljesítményével.
Ezt fejezi ki az egyidejűségi tényező.

Az MSZ 447:2019 4.2.3.4. szakasza és A melléklete szerint a tényező:

e = c + (1 - c) / √n        ahol c = 0,2 és n a lakások száma

Egy lakás méretezési teljesítménye ugyanezen szabvány szerint háromfázisú
ellátásnál 3 × 20 A = 13,8 kW, egyfázisúnál 1 × 32 A = 7,36 kW. (A számítás
részletes szabályai – a vezérelt fűtés, a vízmelegítő és az átfolyós
melegvíz-készítő kezelése – a 27. fejezetbe tartoznak.)

FELADAT
Egy 12 lakásos társasház lakásai háromfázisú ellátásúak.
Mekkora az eredő méretezési teljesítmény, és mekkora legyen
az első túláramvédelmi készülék névleges árama?

ADATOK
  n  = 12 lakás
  Pm = 13,8 kW  (3 x 20 A, egy lakás méretezési teljesítménye)
  c  = 0,2
  cos φ = 1     (a méretezési teljesítmény számításakor)
  Uv = 400 V

MEGOLDÁS
1) Egyidejűségi tényező
   e = 0,2 + 0,8 / √12 = 0,2 + 0,8 / 3,464 = 0,2 + 0,231 = 0,431 ≈ 0,43
   (A szabvány A melléklet 1. táblázata n = 12-re 0,43-at ad – egyezik.)

2) Eredő méretezési teljesítmény
   Pe = n · Pm · e = 12 · 13,8 kW · 0,43 = 71,2 kW
   (A szabvány (1) képlete ennél bővebb - a vezérelt fűtés, a
   vízmelegítő és az átfolyós melegvíz-készítő külön tagként
   szerepel benne -, és a rendelkezésre álló példány OCR-olvasata
   e ponton bizonytalan. Lakások egyidejűsítésére a fenti,
   egyszerűsített alak a mértékadó; a teljes képlet a 27. fejezeté.)

3) Áram
   I = Pe / (√3 · Uv · cos φ) = 71 200 / (1,732 · 400 · 1) = 102,8 A

4) Az első túláramvédelmi készülék
   A gyakorlatban használt névleges áramok sorából a következő
   nagyobb érték: 125 A
   (Figyelem: az első túláramvédelem névlegesáram-sorát maga az
   MSZ 447:2019 nem adja meg - a készülék kiválasztása a
   terhelhetőség és az elosztói előírás alapján történik.)

ELLENŐRZÉS – MIT JELENT EZ?
  A 12 lakás névleges összege 12 · 13,8 = 165,6 kW lenne.
  Az egyidejűség ezt 71,2 kW-ra, azaz kb. 43 %-ra csökkenti.
  Ha valaki az egyidejűséget elhagyja, kétszeres keresztmetszetet
  és kétszeres védelmi készüléket méretez - feleslegesen drágán.

26.3 Szerelési módok

A hat alapmegoldás

A szerelési mód azt mondja meg, hogyan és miben fut a vezeték a fal, a
mennyezet vagy a padló mentén. A választás nemcsak esztétikai kérdés: meghatározza
a későbbi bővíthetőséget, a karbantarthatóságot, a mechanikai védettséget és a
költséget is.

A gyakorlati választásról a forrásunk így fogalmaz: „a szakemberek beltéri falon
kívüli kábelvezetési megoldásként a kábelcsatornát választják elsősorban
praktikussága és egyszerű szerelhetősége miatt”.

Merev vagy rugalmas rendszer?

A felújítási gyakorlat három megközelítést különböztet meg, és ez a szemlélet a
technikusi gondolkodás alapja:

• rugalmas rendszer – védőcsöves, ahol a vezeték az épületszerkezet
  bontása nélkül cserélhető;
• merev (kötött) rendszer – az épületszerkezetbe ágyazott, csak
  bontással vagy kiegészítő falon kívüli megoldással kezelhető;
• falon kívüli – kábelcsatorna, könnyen módosítható.

Előnyök és hátrányok

A termékszabványok és a tűzvédelmi követelmény

A vezetékrendszer alkotóelemeire a hőhatások elleni védelem szabványa (MSZ HD
60364-4-42, 422.3.4.) konkrét termékszabványokat nevez meg:

Fő szabályként – a nem éghető anyagba ágyazott vezetékezés kivételével – „csak a
lángterjedést nem segítő kábel- és vezetékrendszereket szabad használni”.

A kábelek éghetőségi osztályozása és a vezetékrendszerek tűzvédelmi elhelyezése

A szerelési mód megválasztásának van egy tűzvédelmi rétege is, amelyet a TvMI
7.7:2026.02.01. B melléklete foglal össze. Négy veszélyt sorol fel, amelyet a
vezetékrendszer a tűz szempontjából jelent:

Az éghetőségi (CPR-) osztályozás. A villamos vezetékek és kábelek égési
jellemzőik alapján az MSZ EN 13501-6:2018+A1:2023 szabvány szerint
osztályozhatók; ez a szabvány a lángterjedés, a hőkibocsátás, a füstfejlődés, az
égve csepegés és az égésgáz savassága vizsgálati eredményeire épül. Ahol a kábelek
égése jogszabályi előírás vagy tervezői megítélés alapján jelentős kockázatot
jelent, ott e szerint az osztályozás szerint kell választani.

⭐⭐ A kábelek Euroclass-rendszere: a hét főosztály és a három kiegészítő osztály

A CPR (az építési termékekről szóló 305/2011/EU rendelet) a kábeleket is
építési terméknek tekinti, ezért a CE-jelöléshez tartozó tűzzel szembeni
viselkedés szerinti besorolást kell megadni rájuk. Ezt a besorolást adja meg az
MSZ EN 13501-6.

⚠ Először a legfontosabb elhatárolás. A tűzzel szembeni viselkedés
(reaction to fire, Euroclass: Aca … Fca) és a tűzállóság (fire resistance,
működőképesség-megtartás: E30/E60/E90, lásd a 26.13 alfejezetet) két különböző
fogalom, két különböző szabvánnyal. Egy kábel lehet egyszerre B2ca-s1,d1,a1
minősítésű (mennyire táplálja a tüzet) és egy adott rendszerben E90
(meddig működik a tűzben). A kettőt külön kell előírni és külön kell igazolni.

A hét főosztály. A sorrend: A_ca > B1_ca >
B2_ca > C_ca > D_ca > E_ca
> F_ca, ahol az Aca a legjobb és az Fca a megbukott. A ca alsó
index a cables rövidítése – ez különbözteti meg a kábelosztályokat az
építőanyagok A1/A2/B/C/D/E/F osztályaitól. Az adott osztályba sorolt termékek
minden alacsonyabb osztály követelményét is teljesítik.

A jelölések: FS a kötegvizsgálatban mért függőleges lángterjedés (a minta
károsodott hossza, méterben), THR₁₂₀₀ₛ a teljes hőkibocsátás a gyújtóforrás
hozzájárulása nélkül, Peak HRR a legnagyobb hőkibocsátás – az égő
teljesítménye nélkül, 30 s-ra átlagolva –, FIGRA a tűzterjedési sebesség
mutatószáma, H pedig az egyeres, 1 kW-os előkevert lánggal végzett
vizsgálatban mért lángterjedés (milliméterben). PCS az égéshő (felső
fűtőérték).

A három kiegészítő osztály. ⚠ Kiegészítő osztályt csak a B1ca, B2ca, Cca és
Dca kap; az Aca, Eca és Fca nem (az 1. táblázat az Eca és az Fca sorában „/"
jelet, az Aca sorában „—"-t használ). Az Aca-nál ennek oka logikus: a feltételezés
szerint az Aca termék nem járul hozzá a tűzhöz és füstveszélyt sem jelent.

⚠ Az s1a és s1b nem „az s1 helyett" van, hanem az s1-en belüli
finomítás: mindkettőnek előfeltétele az s1 teljesítése, és a
füstsűrűség-vizsgálat fényáteresztése dönt közöttük. ⚠ Az s3, d2 és a3 nem
feltétlenül rossz mérési eredményt jelent, de nem is feltétlenül jelenti a
vizsgálat hiányát. A szabvány mindhárom osztályra úgy fogalmaz, hogy ide tartoznak
azok a termékek, „amelyekre nincs meghatározott teljesítmény, vagy amelyek
nem felelnek meg" a jobb osztályok kritériumainak – a jelölés tehát két esetet
fed le egyszerre, és a kettő magából a jelölésből nem különböztethető meg.
Beszerzésnél ez gyakori félreértés forrása: az „a3" jelölésű kábelről csak annyit
tudunk, hogy az égésgáza savasságára nincs határérték megállapítva – az is
lehet, hogy mérték, és nem felelt meg.

⭐⭐ Hogyan olvassuk el a B2ca-s1,d1,a1 jelölést? Ezt a jelölést a tűzvédelmi
műszaki irányelv a kórházi betegszobák előtti közlekedőkre írja elő. A jelölés
négy, egymástól független adatot hordoz; a főosztály után kötőjel, a
kiegészítő osztályok között vessző áll:

⭐ Egy mondatban: a B2ca-s1,d1,a1 olyan kábel, amely kötegelt égésvizsgálatban
(20,5 kW) legfeljebb 1,5 m-en engedi terjedni a lángot, kevés füstöt fejleszt,
égve csepeghet, de egyik csepp sem ég 10 másodpercnél tovább, és az égésgáza
gyakorlatilag nem korrozív. A négy tagból tehát kettő – az s1 és az a1 – a
legjobb a maga csoportjában, a d1 viszont nem (ott a d0 a legjobb), a
főosztály pedig az Aca és a B1ca után a harmadik legjobb a hétből. Ezt
kell tudni akkor is, ha valaki „a legjobb kábelt" kéri.

Tűzvédő burkolat és álmennyezet mögött. Vezetékrendszert tűzvédő burkolat vagy
álmennyezet mögött csak akkor szabad vezetni, ha a tűzkeletkezés kockázata
elhanyagolható. Ez akkor teljesül, ha

• gyengeáramú vezetékek futnak ott, amelyek legnagyobb névleges üzemi
  feszültsége 48 V, megengedett árama legfeljebb 1 A, és az egyes
  erek keresztmetszete legfeljebb 0,5 mm²; vagy
• a villamosenergetikai kábel burkolat mögötti részén nincs kötési
  vagy elágazási hely, a kábel legnagyobb üzemi feszültsége 230 V
  AC, megengedett árama legfeljebb 16 A, és mechanikai védelme
  szabványos. (Ezek az érték-párok az irányelv szerint tájékoztató
  jellegűek.)

A kábelek tűzvédő burkolaton történő átvezetését kerülni kell: a burkolat
vastagsága általában nem teszi lehetővé a tűzgátló tömítés szabályos alkalmazását.
Lámpatestet ilyen felületbe csak olyan speciális szerelvénydobozzal szabad
beépíteni, amely igazoltan biztosítja a tűzvédelmi felület folytonosságát.

⭐ 2026-os újdonság: a padlástér

A 2026-os kiadás új pontot iktatott be a padlástérre:

Padlástérben villamosenergetikai kábel kizárólag kötés nélkül vezethető át. A lámpatestek az
MSZ EN 60598-2-24-nek megfelelő, korlátozott felületi hőmérsékletűek legyenek. A
kötődobozok feleljenek meg az MSZ EN 60695-2 szerint 960 °C izzóhuzalos vizsgálatnak.

⭐ Ha a tetőszerkezet fa, akkor javasolt a végáramköröket és a
fogyasztókészülékeket átívelésérzékelő eszközzel (AFDD) ellátni, az MSZ HD
60364-4-42 feltételeinek betartásával.

Menekülési útvonalon vezetett kábelek. Ha a menekülési útvonal kábelezése nem
az MSZ 13207 C. mellékletének C1. táblázatában megadott (vagy annál jobb)
kábelekkel készül, négy megoldás alkalmazható – akár külön-külön, akár vegyesen:

Több tűzszakaszon áthaladó vezetékek. Ha a vezeték a tűzeseti lekapcsolással
érintett tűzszakaszon halad át, de máshonnan van táplálva, a lekapcsolás után is
feszültség alatt maradhat. Az áramütés kockázatának csökkentésére négy megoldás
alkalmas:

26.4 Nyomvonalvezetés, védőcsőméretezés és szerelvénymagasságok

A falban futó vezetékek „védett zónái” – amit tényként mondhatunk, és amit nem

A német és osztrák gyakorlatból ismert szerelési sávok (a falfelület mentén az
ajtó, az ablak, a padló és a mennyezet referenciájával kijelölt vízszintes és
függőleges sávok) a hazai szakmai köztudatban is jelen vannak. A méretek pontos,
magyar szabványi forrása az MSZ HD 60364-5-52 522.6. szakasza lenne.

Amit igazolt forrásból rögzíthetünk a nyomvonalról:

• Fürdőszobában a vezetéket vagy a fal felületére, vagy legalább 5
  cm mélyen a falba ágyazva kell szerelni – erről részletesen a 26.8
  alfejezetben.
• Lakóépület méretlen fővezetékére: „A nyomvonal mindig falba
  süllyesztve legyen kialakítva”, továbbá „Lakótéren belül csak
  kábelszerű vezeték (köpenyes vezeték) alkalmazható.”
• Az előre gyártott üreges falba szerelt dobozok és burkolatok,
  „melyek a fal felállítása során az átfúrás veszélyének vannak
  kitéve”, védettségi fokozata legalább IP3X legyen.

Ebből három gyakorlati szabály következik, amelyet minden szerelőnek követnie
kell, függetlenül attól, hogy a sávok méretét éppen melyik dokumentum adja:

1. Vízszintesen vagy függőlegesen vezessünk, átlósan soha. Az átlós
   nyomvonal az, amit a későbbi fúrás garantáltan eltalál, mert
   kiszámíthatatlan.
2. A nyomvonalat dokumentáljuk – megvalósulási terven vagy legalább
   fényképen, a vakolás előtt.
3. Ahol a vezeték kis mélységben fut, vagy a nyomvonal nem tartható, ott adjunk
   kiegészítő mechanikai védelmet – például fém védőcsövet. (Hogy ez a
   fürdőszobában is megengedett, arról lásd a 26.8 alfejezet
   „fémvédőcső-tévhit” pontját.)

Szerelőaknák, átvezetések, tűzterjedési gát

A függőleges nyomvonal az épületben a villamos szerelőaknában fut. A
tűzvédelmi műszaki irányelv itt tudatosan keveset mond: az akna kialakításának, az
átvezetéseknek és a tűzterjedési gát keresztezésének műszaki megoldásait a
Tűzterjedés elleni védelemről szóló TvMI-hez utalja tovább. Két dolgot azonban
kimond, és ez a kettő a szerelő szempontjából döntő.

1. Az akna szerkezeti kialakításáról közösen kell dönteni. „Az akna
szerkezeti kialakításáról az építész, a tűzvédelmi és a villamos tervezőnek
együttesen, a szakmai szempontok kölcsönös figyelembevételével kell döntenie." Az
aknának megfelelő belmérettel és határoló szerkezetekkel kell rendelkeznie,
elhelyezése pedig igazodjon az épület rendeltetéséhez és az üzemeltetés módjához.

2. Az aknafal nem mindegy, miből van. A vezetékrendszerek rögzítésére szolgáló
falszerkezet akkor megfelelő, ha

• legalább 10 cm vastag vasbeton fal vagy födém, vagy
• legalább 10 cm vastag gázbeton vagy mészhomok falazóelemekből
  épült fal, vagy
• legalább 12 cm vastag téglafal, a tégla kivitelétől
  függetlenül,

és alkalmas a vezetékrendszer tömegéből fakadó igénybevétel elviselésére is.

Átvezetések. A tűzgátló alapszerkezeteken kialakított áttöréseknél a
tűzgátló tömítés alkalmazása a tűzterjedés elleni védelem eszköze. A villamos
szerelő szempontjából két következménye van:

• a szakszerű tűzgátló lezárás előfeltétele, hogy „a villamos tervezés
  során kellő pontossággal és részletességgel ismertek azok az
  építményszerkezetek, amelyeket a villamos vezetékrendszer áttör" –
  vagyis az áttöréseket tervezni kell, nem a helyszínen kitalálni;
• a nyomvonal előkészítésénél figyelembe kell venni az alkalmazni
  kívánt tűzgátló tömítőrendszer alkalmazási feltételeit (mekkora
  nyílás, milyen kábelkitöltés, milyen távolságok engedhetők meg). A
  tömítőrendszer nem utólag választható „valamilyen" habarcs vagy hab.

A tűzterjedési gát keresztezésére ugyanez érvényes: a villamos irányelv erre
önálló műszaki tartalmat nem ad, hanem szintén a tűzterjedés elleni védelem
irányelvéhez utal. Amit a szerelőnek tudnia kell: a keresztezés soha nem
szerelői rögtönzés, hanem minősített tömítőrendszerrel, a gyártó
alkalmazástechnikai útmutatója szerint készül, és dokumentálni kell (a
szerelői ellenőrzés és a dokumentálás a 37. fejezet tárgya).

A védőcső kitöltési tényezője

A védőcsőbe nem szabad annyi vezetéket húzni, amennyi „még belefér”. Két ok is van
rá: a behúzáskor a szigetelés sérülhet, üzem közben pedig a szorosan fekvő erek
nem tudják leadni a hőt, ezért a terhelhetőség csökken (a fektetési mód szerinti
korrekciós tényezőkről a 16. fejezet szól).

FELADAT
Egy süllyesztett dugaljas körhöz M20-as hajlékony védőcsőbe kell
behúzni 5 db 2,5 mm2-es szigetelt vezetéket (L1, L2, L3, N, PE).
Mekkora a kitöltési tényező? Belefér-e még 3 további vezeték?

ADATOK (a példa adatai gyártói katalógusból származó minta-adatok,
nem szabványi értékek!)
  vezeték külső átmérője:      d  = 3,4 mm
  védőcső belső átmérője:      Db = 14,1 mm
  a tervezői előírás szerint megengedett kitöltés: legfeljebb 40 %

MEGOLDÁS
1) Egy vezeték külső keresztmetszete
   Av = d² · π / 4 = 3,4² · 3,1416 / 4 = 11,56 · 0,7854 = 9,08 mm²

2) Öt vezeték együtt
   A5 = 5 · 9,08 = 45,4 mm²

3) A védőcső belső keresztmetszete
   Ab = Db² · π / 4 = 14,1² · 0,7854 = 198,8 · 0,7854 = 156,1 mm²

4) Kitöltési tényező
   k = A5 / Ab = 45,4 / 156,1 = 0,291 -> 29,1 %
   29,1 % < 40 %  ->  MEGFELEL

5) Ha még 3 vezetéket behúzunk (összesen 8 db)
   A8 = 8 · 9,08 = 72,6 mm²
   k  = 72,6 / 156,1 = 0,465 -> 46,5 %
   46,5 % > 40 %  ->  NEM FELEL MEG

6) Döntés
   Vagy nagyobb átmérőjű védőcsövet kell választani, vagy a
   nyolc vezetéket két külön védőcsőbe kell osztani. Figyelem:
   a több áramkör egy csőben a terhelhetőséget is csökkenti,
   ezért a keresztmetszetet a 16. fejezet szerint újra kell
   ellenőrizni.

Szerelvénymagasságok

Itt is fegyelmezetten kell fogalmazni.

Amit igazolt forrásból idézhetünk:

Az akadálymentes használat külön tervezési segédlet tárgya; a kezelőeszközök
elérési magasságát ott kell megnézni, e jegyzet erre számadatot nem közöl.

26.5 Szerelvények és dobozok: kiválasztás és szerelés

A dobozok rendszertana

Két igazolt méretadat tartozik ide a mérőhely-szabványból, és ezt a kettőt nem
szabad összekeverni, mert más-más tárgyra vonatkoznak:

Az üreges falba szerelt dobozokra – amelyek a fal felállítása során az átfúrás
veszélyének vannak kitéve – legalább IP3X védettség az előírás.

A kötések helye

A védővezető folytonossága

Ez a fejezet legfontosabb szerelési szabálya, ezért külön kiemeljük.

Ugyanez a gondolat jelenik meg a szabvány szintjén az áram-védőkapcsolónál: az
áram-védőkapcsoló „használata nem fogadható el a védelem egyedüli módjaként” –
vagyis a PE hiányát nem pótolja.

Dugaszolóaljzatok

A háztartási dugaszolóaljzatok szokásos névleges áramai 10 A és 16 A, az
ipari kivitelűeké 16 A, 32 A, 63 A, 125 A. Bekötési szempontból három szabályt
érdemes megjegyezni:

1. A védőérintkezőt minden esetben be kell kötni – védőérintkező nélküli
   aljzat mai lakásban nem létesíthető.
2. A fázis és a nulla felcserélése ugyan „működő” szerelést ad, de a
   hibakeresést és a készülékek egypólusú kapcsolóit rontja el, ezért a
   tervezett kiosztást tartani kell.
3. A képzetlen személyek által használt, általános használatra szánt,
   legfeljebb 32 A-es aljzatokra legfeljebb 30 mA-es áram-védőkapcsolós
   kiegészítő védelem kötelező (MSZ HD 60364-4-41 411.3.3.).

26.6 Kapcsolási módok

Az alapkérdés

A kapcsoló feladata egyszerű: megszakítja vagy zárja az áramkört. A kapcsolási
módok abban térnek el, hogy hány pólust szakítanak meg, és hány helyről
akarjuk ugyanazt a lámpát kapcsolni.

Amit a bekötésnél mindig tudni kell

Három elv, amely minden kapcsolási módra érvényes:

A váltó- és a keresztkapcsolás logikája

⚠ Ez az alfejezet – a kapcsolási módok táblázata és a váltó-, illetve
keresztkapcsolás működési logikája – a szakma általános, tankönyvi
ismeretanyaga; a jegyzet forrásjegyzékének
7. tétele (szakmai lapok és oktatási segédletek) fedi, szabványi követelményt
nem közöl.

A váltókapcsoló nem „be-ki” kapcsoló: egy közös kapcsához (bemenet) két kimenő
kapcsot rendel, és mindig az egyikre kapcsol. Két váltókapcsolót két vezetékkel (a
„váltószálakkal”) összekötve olyan áramkört kapunk, amelyben bármelyik
kapcsoló átbillentése megváltoztatja a lámpa állapotát: ha a két kapcsoló
ugyanarra a szálra áll, az áramkör zárt, ha eltérőre, akkor nyitott.

Ha kettőnél több helyről akarunk kapcsolni, a két váltókapcsoló közé kell
beépíteni egy vagy több keresztváltót. A keresztváltó a két váltószálat vagy
egyenesen átvezeti, vagy keresztezi – tehát minden működtetése „megfordítja” az
állapotot. Így n kapcsolóhelyhez 2 váltókapcsoló és (n − 2) keresztváltó kell.

26.7 IP- és IK-védettség, nedves és poros terek

Az IP-kód alkalmazása

Most azt nézzük meg, hol milyen fokozat kell.

Az IK-kód (a külső mechanikai ütésekkel szembeni védettség) rendszerével a
30. fejezet foglalkozik az elosztóberendezések védettségénél (30.5).
Épületvillamosságban ott van jelentősége, ahol a szerelvény ütésnek van kitéve:
garázs, lépcsőház, tornaterem, közterületi szekrény.

Nedves, poros és robbanásveszélyes terek

A nedves és a poros terek követelményeit a fenti IP-fokozatok, valamint a
hőhatások elleni védelem szabványa (MSZ HD 60364-4-42) adják meg: tűzveszélyes
helyiségben a lámpatestnek megfelelőnek kell lennie a helyiséghez,
korlátozott felületi hőmérsékletűnek kell lennie, és olyan típusúnak, hogy a
lámpaalkatrészek ne hullhassanak ki belőle. Por vagy szálas anyag miatt
tűzveszélyes helyiségben a lámpatestet úgy kell felszerelni, „hogy a por vagy a
szálas anyag ne rakódhasson le veszélyes mennyiségben”.

26.8 Fürdőszoba és zuhanyzó: a zónarendszer

Miért ez a fejezet legfontosabb alfejezete?

Három okból. Először: a fürdőszoba az a helyiség, ahol az emberi test nedves,
esetleg vízbe merült, a bőrellenállás töredékére csökken, ezért a máshol
elviselhető érintési feszültség itt halálos lehet. Másodszor: a szabvány itt
centiméterre megadja, mi hova kerülhet – tehát számonkérhető, és a vizsgán
rendszeresen számon is kérik. Harmadszor: a hazai gyakorlatban erről a témáról
terjed a legtöbb féligazság, ezért érdemes a szabványszöveghez visszanyúlni.

A vonatkozó szabvány: MSZ HD 60364-7-701:2007 – „Kisfeszültségű villamos
berendezések. 7-701. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó
követelmények. Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal.” Hatálya a beépített
fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiségek villamos berendezésére és a
kádat/zuhanyt körülvevő sávokra terjed ki. Nem vonatkozik ipari létesítmények
és laboratóriumok szükségállapoti berendezéseire (például szükségállapoti
zuhanyra).

A sávok geometriája – ezek a fejezet legfontosabb számai

Négy szabály, amely a geometriát kiegészíti:

1. ⭐ A fürdőkád vagy zuhany alatti tér 1-es sávnak számít. A harmonizált
   szöveg ezt feltétel nélkül mondja ki, és Magyarországon nincs ettől
   eltérő nemzeti feltétel – tehát nálunk a kád alatti tér mindig 1-es sáv.
   (Az Egyesült Királyság és Írország köti szerszámhasználathoz, de az ránk nem
   vonatkozik.)
2. A sávok kiterjedését korlátozza a vízszintes vagy ferde mennyezet, a fal
   (ablakkal vagy anélkül, ajtóval vagy anélkül), a padlózat és a rögzített
   térelválasztó fal.
3. ⭐ A „mérőzsinór”-szabály. Ha a rögzített térelválasztó fal mérete
   kisebb, mint az adott sáv mérete – például a zuhanyfal magassága kisebb
   225 cm-nél –, akkor a legkisebb vízszintes és függőleges távolságot kell
   figyelembe venni: a sávhatárt a válaszfal pereme fölött, azt megkerülve,
   mintegy mérőzsinórral kell kimérni. Gyakorlati következmény: egy 2 m magas
   zuhanyfal nem szünteti meg a mögötte lévő sávot, csak „elnyújtja” a
   határt a fal pereme fölött.
4. A sávot határoló fal vagy mennyezet részét alkotó villamos szerkezetre –
   mivel az a felület része – az adott sáv követelményei érvényesek.

SZÁMÖSSZEFOGLALÓ – EZT KELL TUDNI FEJBŐL

  225 cm  a burkolt padlószinttől ...... az 1-es és a 2-es sáv FELSŐ HATÁRA,
                                         ha a rögzített vízkifolyás alacsonyabban van
   60 cm  az 1-es sáv határától ........ a 2-es sáv szélessége
  120 cm  a vízkifolyás középpontjától . tálca nélküli zuhany 1-es sávjának SUGARA
                                         (és a 0-s sáv felületi kiterjedése)
   10 cm  a padló fölött ............... tálca nélküli zuhany 0-s sávjának magassága
   15 cm  a kád/tálca alja a padló fölött  MAGYAR nemzeti feltétel küszöbe
    5 cm  falba ágyazási mélység ....... kábel- és vezetékrendszerek (701.512.3.)

A magyar nemzeti eltérések – három tétel

A szabvány ZA melléklete országonként sorolja fel a speciális nemzeti
feltételeket. Magyarországra három tétel van bejegyezve, és ezt vizsgán
fejből kell tudni:

Áramütés elleni védelem a fürdőszobában

Tiltott védelmi módok (701.410.3.). A fürdőszobában nem alkalmazható az
alábbi négy védelmi mód. ⚠ A tilalom szabványi, a táblázat „Miért?" oszlopa
viszont a jegyzet saját magyarázata – a szabvány maga nem indokol:

Villamos elválasztás (701.413.1.): csak egyetlen fogyasztókészüléket
tápláló áramkörhöz vagy egyetlen, egyedül álló csatlakozóaljzathoz
megengedett. Villamos padlófűtéshez tilos (701.753.).

Alapvédelem (701.414.1.): a 0-s, 1-es és 2-es sávban minden villamos
szerkezetet el kell látni alapvédelemmel: legalább IPXXB vagy IP2X
védőakadállyal vagy burkolattal, vagy 500 V effektív értékű próbafeszültségnek
1 percig ellenálló szigeteléssel.

A legnagyobb megengedett feszültség sávonként:

Sávonként megengedett szerkezetek

A 0-s sávban elhelyezett fogyasztókészülékre három feltételnek egyszerre
kell teljesülnie: (1) megfelel a rá vonatkozó termékszabványnak, és a gyártói
utasítás szerint alkalmas abban a sávban való használatra; (2) rögzített és
állandó csatlakoztatású; (3) legfeljebb 12 V a.c. vagy 30 V d.c. névleges
feszültségű SELV-vel védett.

Az 1-es sávban csak rögzített és állandó csatlakoztatású fogyasztókészülék
szerelhető, amelyet a gyártói utasítás az adott sávba valónak jelöl.

Villamos padlófűtés (701.753.): csak olyan, termékszabványnak megfelelő
fűtőkábel vagy vékony hajlékony lapfűtőelem alkalmazható, amely
fémköpennyel, fémburkolattal vagy sűrűszövésű fémhálóval van ellátva; ezt
össze kell kötni a tápáramkör védővezetőjével. SELV-es padlófűtésnél ez nem
kötelező. A villamos elválasztás padlófűtéshez tilos.

Az áram-védőkapcsoló a fürdőszobában (701.415.1.)

A fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiségekben minden áramkört egy vagy több, legfeljebb
30 mA névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolóval kell védeni.

Kivételek – ezekre nem kell áram-védőkapcsoló:

1. bármely, villamos elválasztással védett áramkör, amely csak egyetlen
   fogyasztókészüléket táplál;
2. a SELV- és PELV-törpefeszültséggel védett áramkörök.

Ehhez jön a magyar nemzeti feltétel: a csak rögzítetten szerelt
vízmelegítőt tápláló áramkörre a 30 mA-es kiegészítő védelem nem előírás.

A vezetékrendszer a fürdőszobában (701.512.3.)

a) A sávot határoló fal részeként létesített készülékek táplálása: a kábel- és
vezetékrendszert vagy a fal felületére, vagy legalább 5 cm mélyen a falba
ágyazva kell szerelni.

Az 1-es sávban lévő fogyasztókészülékek betáplálásának iránya – ez tipikus
rajzos vizsgakérdés:

b) A 0-s, 1-es és 2-es sávot határoló falak vagy térelválasztó falak részét
alkotó minden más beágyazott kábel- és vezetékrendszert és szerelvényeit a
sávot határoló falfelülettől legalább 5 cm mélyen kell elhelyezni. ⭐ Magyar
nemzeti feltétel: ez a követelmény csak a 0-s és az 1-es sávra érvényes.

c) Ha az a) vagy a b) nem teljesíthető, a vezetékrendszer az alábbiak
valamelyike esetén megengedett:

1. az áramkörök SELV/PELV védelmi móddal vagy villamos elválasztással
   védettek; vagy
2. az áramkörök legfeljebb 30 mA-es áram-védőkapcsolóval megvalósított
   kiegészítő védelemmel védettek (az ilyen áramköröknek védővezetőt is kell
   tartalmazniuk); vagy
3. a beágyazott kábelek/vezetékek földelt fémréteget tartalmaznak, amely
   megfelel az adott áramkör védővezetőjére vonatkozó követelményeknek, vagy
   földelt védőcsőben, nyitható/zárt vezetékcsatornában futnak, vagy
   szigetelt, koncentrikus szerkezetűek; vagy
4. a beágyazott kábelek/vezetékek olyan mechanikai védelemmel vannak
   ellátva (például fém védőcsővel), amely valószínűleg megakadályozza
   szegek, csavarok, fúrók behatolását.

A kapcsoló- és vezérlőkészülékek szerelésénél a maradó falvastagságra
vonatkozó, b) pont szerinti követelmény a szerelvényekre is érvényes marad
(701.512.4.).

Kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötés a fürdőszobában (701.415.2.)

Mit kell összekötni? A helyiségen belül a testeket (a villamos szerkezetek
érinthető vezetőképes részeit) és a hozzáférhető idegen vezetőképes részeket a
védővezetőhöz kell csatlakoztatni. A szabvány felsorolása az idegen
vezetőképes részekre:

• a vízvezeték-hálózatok vagy szennyvízhálózatok fémes részei;
• a fűtési és légkondicionáló rendszerek fémes részei;
• a gázvezeték-hálózatok fémes részei;
• a hozzáférhető épületszerkezeti fémes részek.

Hol készíthető el? A helyiségen kívül vagy belül egyaránt, lehetőleg
közel az idegen vezetőképes részek helyiségbe való belépési pontjához.

Mit nem kell bekötni? A műanyag köpenyű fémcsöveket nem szükséges bekötni,
feltéve, hogy a helyiségben nem hozzáférhetők, és nincsenek összekötve olyan
hozzáférhető vezetőképes részekkel, amelyek maguk nem csatlakoznak az
összekötéshez.

Ha az épületben nincs fő egyenpotenciálú összekötés, akkor a helyiségbe belépő
ivóvíz-, szennyvíz-, fűtési, légkondicionálási és gázvezeték-hálózati részeket
kötelező a kiegészítő összekötéshez csatlakoztatni.

A keresztmetszetre a szabvány az MSZ HD 60364-5-54 543.1.3. szakaszára utal
tovább; konkrét mm²-értéket a 7-701 nem ad meg – a méretezés a 35. fejezet
tárgya.

Kidolgozott példa: zónahatárok meghatározása

FELADAT
Határozza meg a sávhatárokat az alábbi fürdőszobában, és döntse el,
hova kerülhet a mosógép dugaszolóaljzata.

ADATOK
  helyiség:          2,40 m x 1,80 m
  fürdőkád:          1,70 m x 0,70 m, a bal fal mentén
  a kád aljának magassága a burkolt padló fölött:   12 cm
  a kád peremének magassága:                        58 cm
  a fali zuhanyrózsa (rögzített vízkifolyás) síkja: 210 cm
  a mosógép tervezett helye: a kád peremétől 50 cm-re, a szemközti falnál

MEGOLDÁS
1) A SÁVOK FELSŐ HATÁRA
   A szabály: a burkolt padlótól a vízkifolyás síkjáig VAGY 225 cm-ig,
   amelyik MAGASABB.
      vízkifolyás: 210 cm   <   225 cm
   -> a felső határ 225 cm.

2) SZÁMÍT-E A MAGYAR NEMZETI FELTÉTEL?
   A kád alja 12 cm-rel van a padló fölött.
      12 cm  <  15 cm   ->  NEM
   -> a 225 cm-t a BURKOLT PADLÓSZINTTŐL mérjük.

3) A SÁVOK VÍZSZINTES KITERJEDÉSE
   0-s sáv: a kád belseje.
   1-es sáv: a kádat körülvevő függőleges sík által határolt tér,
             padlótól 225 cm-ig; EBBE BELETARTOZIK A KÁD ALATTI TÉR is.
   2-es sáv: az 1-es sáv határától 60 cm, ugyanaddig a magasságig.

4) HOVA ESIK A MOSÓGÉP?
   A kád peremétől mért 50 cm  <  60 cm
   -> a mosógép tervezett helye a 2-es SÁVBA esik.
   A 2-es sávban a hálózati feszültségű csatlakozóaljzat TILOS
   (kivétel csak a borotvatápegység és a SELV/PELV aljzat).
   -> A mosógépet legalább 60 cm-rel a kád peremétől távolabb
      kell elhelyezni, vagy a fürdőszobán kívülre kell vinni.

5) MI VONATKOZIK A TÜKÖRVILÁGÍTÁSRA?
   Ha a lámpatest 190 cm magasan, a kád peremétől 40 cm-re van:
      magasság 190 cm < 225 cm  és  40 cm < 60 cm
   -> 2-es sáv: legalább IPX4, rögzített kivitel, dugalj nélkül.

6) A VÉDELEM
   A helyiség MINDEN áramköre legfeljebb 30 mA-es áram-védőkapcsolóval
   védendő (7-701, 701.415.1.), és ki kell alakítani a kiegészítő védő
   egyenpotenciálú összekötést (701.415.2.) - ez Magyarországon nem
   hagyható el.

Kitekintés: a szabvány új kiadása

26.9 Egyéb különleges helyek

A HD 60364 sorozat 7-es főrésze foglalkozik a különleges berendezésekkel és
helyekkel. Amit a fürdőszobánál láttunk, az csak egy szelet: van külön rész az
úszómedencékre és szökőkutakra (7-702), a kiállításokra és standokra (7-711), a
bútorokban lévő villamos berendezésekre (7-713), a szabadtéri világítási
berendezésekre (7-714), a törpefeszültségű világítási berendezésekre (7-715), a
napelemes rendszerekre (7-712) és további helyekre. Ebben az alfejezetben azt a
kettőt tárgyaljuk, amellyel egy erősáramú elektrotechnikus a legvalószínűbben
találkozik.

Építési és bontási területek – MSZ HD 60364-7-704:2018

Ez a szabványrész az építési és bontási területeken, a munkálatok ideje alatt
használt olyan berendezésekre vonatkozik, amelyeket a munkálatok befejezésekor
használaton kívül helyeznek. Példák a munkálatokra: új épület építése; meglévő
épület vagy épületrész felújítása, átalakítása, bővítése vagy bontása;
közműépítés; földmunka. A követelmények rögzített és mozgatható berendezésekre
egyaránt érvényesek.

A szabadvezetékek légköze (704.30.101.). Az építési területek fölötti
szabadvezetékek légközét a szabadvezeték tulajdonosával kell egyeztetni, az
építkezésen használandó gépek (például daruk) és berendezések (például létrák,
állványok) méretei alapján. Ez az organizációs bejárás kulcsmondata – a
38. fejezet részletesen foglalkozik vele.

Táplálások (704.313.). Egy építési területet több táplálás is elláthat, az
áramfejlesztőket is beleértve.

Tiltott védelmi módok (704.410.3.5. és 704.410.3.6.). Az építési területen
nem alkalmazható: védőakadály; elérhető tartományon kívüli elhelyezés; a
környezet elszigetelése; földeletlen helyi egyenpotenciálú összekötés; villamos
elválasztás egynél több fogyasztókészülék táplálása esetén. A logika ugyanaz,
mint a fürdőszobánál: a terület folyamatosan változik, és laikusok is megfordulnak
rajta, ezért a használó figyelmességére vagy a környezet szigetelő voltára építeni
nem lehet.

⭐⭐ A három megengedett megoldás (704.410.3.101.) – ez a szabvány legfontosabb
szakasza. A legfeljebb 32 A névleges áramú csatlakozóaljzatokat és a
legfeljebb 32 A névleges áramú, kézben tartható villamos szerkezeteket tápláló
áramköröket a következő három mód valamelyikével kell védeni:

⚠ A 7-704:2018 ezeknél a szakaszszámoknál a HD 60364-4-41:2007 kiadásra
hivatkozik; a magyar bevezetés (MSZ HD 60364-4-41:2018) ugyanezeket a
szakaszokat tartalmazza, ezért a jegyzet másutt a 2018-as jelzetet használja.

A 32 A-nél nagyobb névleges áramú aljzatokat tápláló áramkörökhöz
lekapcsolóeszközként áram-védőkapcsolót kell használni (704.411.3.2.101.).

SELV/PELV-nél is kell alapvédelem (704.414.4.5.): a váltakozó és az egyenáramú
áramkörökben, a névleges feszültségtől függetlenül, az alapvédelmet
szigeteléssel vagy védőfedéssel/burkolattal biztosítani kell. Ez ugyanaz a
szigorítás, amelyet a fürdőszobánál is láttunk.

Csatlakozóaljzatok (704.511.1.) – ha a csereszabatosság szükséges:

Kábel- és vezetékrendszerek (704.522.8.101.):

A 66-os típus a gyakorlatban jellemzően a H07RN-F (nehéz kivitelű,
gumiszigetelésű, poliklóroprén köpenyű hajlékony kábel) – ⚠ ezt a megfeleltetést a
szabvány maga nem mondja ki, csak a szakirodalom. Ami viszont ebből következik: a
lakossági H05VV-F („MT”) hosszabbító építési területen nem megfelelő.

Leválasztás és kapcsolás (704.537.2.101.): az építési területek minden
berendezésének tartalmaznia kell a bemeneti táplálás leválasztására szolgáló
eszközöket; a leválasztóeszköznek alkalmasnak kell lennie a „Ki” pozíció
biztosítására (például lakattal vagy zárható burkolatban). ⭐ A biztonsági és
tartalék tápforrások csatlakoztatását olyan elrendezésű eszközökkel kell
megoldani, amelyek megakadályozzák a különböző tápforrások összekapcsolását – ez
az aggregátor és a hálózat kölcsönös reteszelése, a visszatáplálás elleni védelem.

Ellenőrzés (704.6.101.): „A helyszíni munkák állandóan változnak, ezért az
ott lévő villamos berendezések ki vannak téve a sérülés vagy a helytelen használat
kockázatának. Ezért a kezdeti és időszakos ellenőrzés mellett a berendezéseket
szükség szerinti gyakorisággal, pl. naponta, hetente vagy havonta kell
ellenőrizni.” Az ellenőrzendő tételek:

1. a csatlakozások megfelelősége és a védővezetők állapota;
2. a hajlékony vezetékek és a hordozható, illetve kézben tartott
   szerkezetekhez való csatlakozásaik állapota;
3. a biztosítók névleges értéke és állapota, valamint a megszakítók
   beállítása – nem változtatták-e meg indokolatlanul;
4. az áram-védőkapcsolók működőképessége.

KIDOLGOZOTT PÉLDA – EGY ÉPÍTÉSI TERÜLETI ELOSZTÓ KIALAKÍTÁSA

FELADAT
Egy családi ház bontási és újjáépítési munkáihoz ideiglenes elosztót
kell kialakítani. Fogyasztók: 1 db 3x32 A-es aljzat (toronydaru),
2 db 3x16 A-es aljzat (keverőgép, kompresszor), 4 db egyfázisú 16 A-es
aljzat (kézi szerszámok), valamint egy 230 V-os, kézben tartott
falvéső gép. Mit kell biztosítani?

1) A BERENDEZÉS
   Minden elosztónak meg kell felelnie az MSZ EN 61439-4-nek (ACS).
   Nem használható erre a célra lakossági elosztószekrény.

2) LEVÁLASZTÁS
   Bemeneti táplálás leválasztására szolgáló eszköz, amelynek
   "Ki" pozíciója biztosítható (lakat vagy zárható burkolat).

3) A 4 db EGYFÁZISÚ 16 A + 2 db 3x16 A ALJZAT (mind <= 32 A)
   Három lehetőség közül kell választani (704.410.3.101.):
     a) önműködő lekapcsolás + 30 mA-es RCD kiegészítő védelem   <- ezt választjuk
     b) SELV/PELV
     c) EGYEDI villamos elválasztás aljzatonként
   Megvalósítás: a hat aljzat két csoportban, csoportonként
   egy-egy 30 mA-es áram-védőkapcsolóval.

4) A KÉZBEN TARTOTT FALVÉSŐ GÉP (<= 32 A)
   Ugyanaz a három lehetőség vonatkozik rá. Ha villamos elválasztást
   választanánk, akkor SAJÁT szigetelőtranszformátor kellene, mert
   egynél több készülék táplálása villamos elválasztással TILOS.
   -> marad a 30 mA-es áram-védőkapcsolós megoldás.

5) A 3x32 A-es DARUALJZAT
   32 A-nél NEM nagyobb, tehát még a 704.410.3.101. hatálya alatt van
   -> 30 mA-es RCD.
   (Ha 63 A-es aljzat lenne, akkor a 704.411.3.2.101. szerint az RCD
   maga lenne a lekapcsolóeszköz, kioldóáram-érték előírása nélkül.)

6) CSATLAKOZÓALJZATOK TÍPUSA
   16 A < In <= 125 A  ->  EN 60309-2 szerinti (ipari, CEE) aljzatok.

7) KÁBELEK
   A mozgatásnak kitett hajlékony kábelek: IEC 60245-4 66-os típus
   (jellemzően H07RN-F). Lakossági H05VV-F hosszabbító NEM megfelelő.
   Az utakon, járdákon való átvezetést kerülni kell; ahol elkerülhetetlen,
   a szabvány "speciális védelmet" ír elő (704.522.8.101.) - ennek szokásos
   gyakorlati megoldása a kábelhíd, de a szabvány ezt nem nevezi meg.

8) TÖBB TÁPFORRÁS
   Ha aggregátor is lesz: a két tápforrás összekapcsolását
   reteszeléssel meg kell akadályozni.

9) ELLENŐRZÉS
   Napi/heti/havi ellenőrzés: kötések és PE, hajlékony vezetékek,
   biztosító- és megszakítóbeállítások, RCD-működés (tesztgomb).

Kommunális (közösségi) létesítmények és munkahelyek – MSZ HD 60364-7-718:2013

Ez a rész kiegészítő követelményeket ad a nyilvánosság számára nyitott
helyek (kommunális létesítmények) és a munkahelyek villamos berendezéseire. A
szabvány példái: díszterem, nagyterem; kiállítási csarnok; színház, mozi;
sportcsarnok; vásárcsarnok; étterem; szálloda, vendégház, garázs; iskola; zárt
autóparkoló; ülésterem, uszoda, repülőtér, vasútállomás, toronyház; műhely, gyár,
ipartelep. ⭐ „A bejárati és a menekülési útvonalak részei az előző példáknak.”

A legfontosabb követelmények:

⭐ A világítási áramkörök fenntartása (718.559.101.1.) – ezt a szabályt érdemes
külön megjegyezni:

⭐⭐ „Áram-védőkapcsolók használata esetén egy áram-védőkapcsoló nem védhet egynél több
végáramkört.” ⚠ (OCR-szövegből, valószínűsített megfogalmazás.)

Ez logikus: ha a két, redundanciát adó világítási végáramkör közös
áram-védőkapcsoló mögött van, egy kioldás mindkettőt lekapcsolja, és a
redundancia megszűnik.

Végül, ha egy nyilvánosan hozzáférhető helyiség világítása csökkenthető
(fényerőszabályozás mozi-, konferencia- vagy éttermi üzemben), lehetőséget kell
biztosítani a teljes világítási szint visszaállítására egy megfelelően
elhelyezett kapcsolóval (718.559.101.2.).

Konyha, kazánház, garázs, terasz, kültér – és az elektromos járműtöltő

Ezekre a helyekre a HD 60364 nem ad külön 7-es részt; az általános
követelmények érvényesek, kiegészítve a következőkkel:

• Konyha: a nagy egyidejűség miatt külön dugaljas áramkör, a munkalap
  fölötti aljzatoknál a víztől való távolság megtartása; a nagyfogyasztók
  (tűzhely, sütő, mosogatógép) külön körön.
• Kazánház, gépészeti helyiség: a hőhatások elleni védelem szabályai
  és a helyiség külső hatásainak (nedvesség, por) megfelelő IP-fokozat; a
  folyamatos felügyelet nélküli motorok hővédelme (lásd 7-718).
• Garázs, terasz, kültér: a szabadtéri, legfeljebb 32 A-es mobil
  fogyasztókészülékek és a kültéri aljzatok 30 mA-es
  áram-védőkapcsolós kiegészítő védelme (MSZ HD 60364-4-41 411.3.3.); a
  kültéri szerelvények IP- és IK-fokozatának megválasztása a várható
  igénybevétel szerint.

26.10 Kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötés az épületben

Az elv

Az épület villamos biztonságának két, egymást nem helyettesítő pillére van: a
hibás áramkör lekapcsolása és a testek közötti feszültségkülönbség
korlátozása. Az egyenpotenciálra hozás a másodikat szolgálja.

A feltétel, amelyet teljesíteni kell

A szabvány számszerű feltételt ad: az egyidejűleg érinthető testek és idegen
vezetőképes részek közötti R ellenállásnak teljesítenie kell, hogy

R ≤ 50 V / Ia      (váltakozó áramú rendszerben)
R ≤ 120 V / Ia     (egyenáramú rendszerben)

ahol Ia a védelmi eszköz kioldóárama: áram-védőkapcsolónál a névleges
kioldóáram (I∆n), túláramvédelmi eszköznél az 5 s-hoz tartozó kioldóáram.

KIDOLGOZOTT PÉLDA – MEKKORA ELLENÁLLÁS ENGEDHETŐ MEG?

a) Ha a védelmi eszköz 30 mA-es áram-védőkapcsoló:
      R <= 50 V / 0,03 A = 1 667 Ω

b) Ha a védelmi eszköz B16-os kismegszakító,
   amelynek 5 s-hoz tartozó kioldóárama kb. 80 A
   (tájékoztató érték; a pontosat a gyártói kioldásgörbe adja):
      R <= 50 V / 80 A = 0,625 Ω

TANULSÁG
   Áram-védőkapcsoló mellett az EPH-val szemben támasztott
   követelmény "laza" (1 667 Ω); pusztán túláramvédelem mellett
   viszont NAGYON kis ellenállású, jó minőségű összekötés kell
   (0,625 Ω). Ezért az EPH-t mindig gondos, mérhető kivitelben
   kell elkészíteni - a mérést a 37. fejezet tárgyalja.

A kiegészítő EPH vezetőinek keresztmetszetét, a földelő rendszer felépítését, a fő
egyenpotenciálú összekötést és a mérési módszereket a 35. fejezet dolgozza fel
részletesen. Itt csak az elvet és a fürdőszobai alkalmazást rögzítettük.

26.11 A lakóépület hálózatának korszerűsítése és dokumentálása

Mit kell felmérni?

A felújítás nem ott kezdődik, hogy „kicseréljük a konnektorokat”. Egy technikustól
azt várják, hogy állapotfelmérést végezzen, és ez alapján javasoljon részleges
vagy teljes cserét. A felmérés szempontjai:

Mikor javasoljunk teljes cserét?

Három olyan jel van, amelyek bármelyike önmagában is a teljes hálózat cseréje
mellett szól. ⚠ Az alábbi három indoklás gyakorlati tapasztalat és műszaki
levezetés, nem szabványi vagy jogszabályi követelmény: a kutatási jegyzet csak
az áramkörszám történeti alakulását igazolja.

1. ⭐ Alumíniumvezeték a végáramkörökben. Az alumínium és a réz eltérő
   hőtágulása és az alumínium kúszása miatt a csavaros kötések idővel
   meglazulnak, a kötés melegszik, és tűzveszélyessé válik. Ilyen hálózaton a
   „csak a szerelvényeket cseréljük” megközelítés ideiglenes megoldás.
2. ⭐ Nullázott, kétvezetékes hálózat (nincs önálló védővezető). Ilyen
   hálózaton nem alakítható ki a mai követelményeknek megfelelő védővezetős
   rendszer, nem köthető be szabályosan az áram-védőkapcsoló, és nem építhető
   ki a kiegészítő EPH sem.
3. ⭐ Áramkörhiány. Ha a lakásnak 2–4 áramköre van, akkor a mai fogyasztói
   kör (indukciós főzőlap, mosogatógép, klíma, esetleg járműtöltő) semmilyen
   átcsoportosítással nem helyezhető el biztonságosan.

A dokumentálás és a megvalósulási terv

A kiviteli tervnek meg kell jelenítenie „az épületvillamossági alrendszerek
összefüggéseit, egymásra épülésének” kapcsolatait – például az informatikai
hálózat és a beléptető rendszer, vagy az informatikai hálózat és a videómegfigyelő
rendszer viszonyát. A gyengeáramú rendszerek közé sorolandók az infokommunikációs,
audiovizuális, műsorvételi, videómegfigyelő, tűzjelző, beléptető és elektronikus
vagyonvédelmi rendszerek. Ezek villamos illesztése – tápellátás, nyomvonal,
leválasztás – az erősáramú elektrotechnikus feladata; maguk a rendszerek a
29. fejezet (épületvezérlés, vagyon- és életvédelem) témái.

A megvalósulási terv (más néven megvalósulási állapotot rögzítő dokumentáció)
attól hasznos, hogy a tényleges állapotot mutatja, nem a tervezettet. Mit
tartalmazzon egy lakás esetében?

26.12 Tűzeseti lekapcsolás

Mire való – és mire nem?

A tűzeseti lekapcsolás célja egyetlen mondatban összefoglalható: „az építményben
kialakult tűz esetén csökkentse az építményben tartózkodó (menekülő és mentést
végző) személyeket érő áramütés kockázatát". Ez tehát nem tűzmegelőzés. Az
irányelv ezt kifejezetten lehatárolja:

„Nem tartoznak a tűzeseti lekapcsolások körébe azok a (le)kapcsolások, amelyek célja, hogy
csökkentsék annak kockázatát, hogy a villamos berendezések bármely okból (szándékos vagy
gondatlan működtetés miatt, vagy meghibásodás miatt) tüzet okozzanak."

A túláramvédelem, az átívelésérzékelő (AFDD) vagy a hőkioldó tehát nem
tűzeseti lekapcsolás: azok a tűz keletkezését akadályozzák, a tűzeseti
lekapcsolás a beavatkozót védi. Mivel vészhelyzetben kell működtetni, a
kezelőszerveket „a lehető legegyszerűbb és legáttekinthetőbb formában" célszerű
kialakítani.

Mit nem kell lekapcsolni? A követelmény nem vonatkozik azokra az áramkörökre,
amelyeknél a veszélyes áramütés bekövetkezésének valószínűsége eleve
elhanyagolható. Az irányelv két példát nevez meg: a telekommunikációs és a
mérő-jelző vezetékeket.

Hova kerüljön, és hogyan legyen kezelhető?

Az elhelyezésnek három kritériuma van: a kapcsoló legyen a beavatkozó tűzoltó
számára jól megközelíthető, olyan magasságban, hogy működtetése
segédeszköz (például létra) nélkül lehetséges legyen, és a kapcsolók egymás
közelében, áttekinthető módon legyenek elhelyezve.

⭐ A két megengedett távműködtetési elv

Ez a fejezet legfontosabb villamos tartalma. Távműködtetésű tűzeseti lekapcsolás
kétféle elven valósítható meg:

a) Nyugvóáramú elv. Olyan kapcsolókészülék, amely a távműködtető kapcsoló
működtetésekor és a működtető vezetékek hibájakor (vezetékszakadás vagy zárlat
esetén) is automatikusan lekapcsol. Itt a vezetékhiba maga a lekapcsolást váltja
ki, ezért a működtető vezeték szerelésére nincs külön tűzvédelmi megkötés.

b) Munkaáramú elv. Olyan kapcsolókészülék, amely a távműködtető kapcsoló
működtetésekor kapcsol le – de akkor a működtető vezetékei mechanikailag védett
tűzálló kábelrendszer formájában kell hogy készüljenek, és a készülék
működőképességére a tűzeseti fogyasztókra vonatkozó szabályok érvényesek. Bizonyos
esetekben a mechanikai védelem mellett rágcsálók elleni védelem is szükséges
lehet.

A gyakorlatban ez a három szokásos kapcsolókészülék-megoldást jelenti. ⚠ A forrást
itt pontosan meg kell jelölni: az alábbi hármat az irányelv a
C.2.2.1.–C.2.2.3. pontban, a napelemes rendszer DC-oldali tűzeseti
lekapcsolására alkalmas eszközök között mutatja be – a működési elvük azonban
általános érvényű, ezért a tűzeseti lekapcsolás minden távműködtetett készülékénél
ugyanígy kell mérlegelni. Az „Elv" oszlop hozzárendelése a 6.1.1.3. a),
illetve b) esethez a jegyzet saját következtetése, nem az irányelv szövege.

Az irányelv a napelemes DC-lekapcsolásnál kifejezetten a nyugvóáramú
távműködtetési módok alkalmazását javasolja.

A visszakapcsolás tiltása. A kapcsolókészülék rendelkezzen helyi
lekapcsolást biztosító és a táv- vagy automatikus visszakapcsolást tiltó
megoldással, mégpedig úgy, hogy

• a távlekapcsolás lehetősége minden körülmény között fennálljon, és
• a tiltás feloldása kizárólag a kapcsolókészülék beépítési helyén
  történő beavatkozással legyen lehetséges;
• a tiltást megvalósító kezelőszerv kikapcsolt állapotban – nyomógomb
  esetén – önreteszelő legyen.

A normál és a tűzeseti kör elkülönülése

Ez a rész dönti el, hogyan néz ki a főelosztó egyvonalas sémája. Ha az épületben a
tűzeseti fogyasztók megtáplálása nem biztonsági tápforrásról történik, akkor a
leágaztatás a normál tápellátásról úgy készüljön, hogy

1. a normál fogyasztók tűzeseti lekapcsolása ne okozza a tűzeseti fogyasztók
   lekapcsolását, és
2. a tűzeseti fogyasztók lekapcsolása külön tűzeseti főkapcsolóval legyen
   lehetséges.

Vagyis a tűzeseti fogyasztókat a normál lekapcsoló készülék előttről kell
megtáplálni. Nem szükséges minden egyes tűzeseti fogyasztó lekapcsolhatóságát
külön-külön biztosítani, de a tűzeseti fogyasztók lekapcsolására szolgáló
kapcsolókészüléknek el kell különülnie a normál fogyasztókétól.

Kik a tűzeseti fogyasztók? A felsorolás nem teljes körű, de a legfontosabbakat
tartalmazza: beépített oltóberendezés nyomásfokozó szivattyúja; tűzivíz
nyomásfokozó szivattyú; biztonsági világítás; a hő és füst elleni védelem
villamos rendszerelemei; tűzeseti távkapcsolások; tűzjelző berendezés;
biztonsági (menekülési vagy tűzoltó) felvonó; tűzoltósági rádióerősítő;
késleltetett működtetésű tűzvédelmi rendszerek (például tűzgátló ajtó vezérelt
tartómágnese); beléptető rendszerek; vészhelyzeti hangrendszerek; az átmeneti
védett tér és a túlnyomásos füstmentes lépcsőházak villamos rendszerelemei.

A tűzeseti vezérlő és lekapcsoló tabló

A tabló(k)ról indított vezérlések és visszajelzések:

Minden vezérlési beavatkozásról fényjelzéssel vagy a kapcsoló állásával
tájékoztatni kell, a fényjelzést a kapcsolási helyen kell megjeleníteni, a
kapcsolókat és a visszajelzéseket pedig egyértelmű felirattal kell ellátni. A
normál hálózatrész központi lekapcsolása mellett szakaszonkénti távlekapcsolást
és jelzéseket is ki kell építeni, ha a tűzeset alatti áramellátást a működés
fenntartása indokolja.

A lekapcsolás kiépíthető hagyományos relés vezérléssel, egyedi vagy gyűjtött
kábelezéssel, illetve tűzeseti vezérlésre minősített, kommunikációképes modulokra
ültetett buszkábelezéssel – ez utóbbinál minden lekapcsolandó megszakító mellé
címezhető beavatkozó modul kerül. Buszkábeles megoldásnál gondoskodni kell a
rendszer szünetmentes ellátásáról, a buszkábel fokozott mechanikai
védelméről (működőképesség-megtartás az OTSZ szerinti ideig) és a zavarmentes
környezetről.

⭐⭐ Napelemes rendszer: az AC- és a DC-oldal

Az AC-oldal. A napelemes rendszer AC-oldalán a jogszabályi lekapcsolási
előírás akkor teljesül, ha az inverter(ek) megfelelnek az MSZ EN
62116 szabvány szerinti követelményeknek. Az ilyen inverterek olyan belső
védelemmel rendelkeznek, amely a közcélú AC-hálózat kiesésekor az invertert
automatikusan leválasztja. Szigetüzemben működő rendszernél az AC-oldali
lekapcsolásról külön gondoskodni kell. A követelmény nem vonatkozik az egy
egységet alkotó napelem + inverter + akkumulátor + fogyasztó összeállításokra
(napelemes térvilágítási lámpa, parkolóautomata, kijelző).

A DC-oldal – és a legfontosabb tanulság. A DC-oldali lekapcsolás célja, hogy
csökkentse az áramütés, illetve a vezetékeken kialakuló egyenáramú ív miatti
újragyulladás kockázatát. De:

A DC-oldali távolságszabályok rendszere:

A készülék és a lekapcsolás módja. A DC-leválasztónak legalább
szakaszolókapcsoló és távlekapcsolási funkcióval kell rendelkeznie – ⚠ a
források eltérnek: a 6.5.1. pont „szakaszolókapcsoló"-t, a C.2.1. b) pont
„terhelés-szakaszoló"-t ír; a kettő nem azonos, és a terhelés-szakaszoló a
szigorúbb. Tervezéskor ezért a terhelés-szakaszolót érdemes kikötni. A készülék
tokozatának és telepítésének meg kell felelnie az MSZ HD 60364-7-712
követelményeinek. Lekapcsoláskor mindkét (pozitív és negatív) vezetőt meg kell
szakítani. A távlekapcsolás helye: ha van tűzoltósági vezérlőtabló, akkor arról;
ha nincs, akkor az épületrész bejáratának közelében, illetve a bejárattal azonos
szinten, ahhoz legközelebb, de legfeljebb 15 m-en belül; lakóegységhez
rendelt, illetve lakáscélú épület központi rendszerénél az elszámolási
fogyasztásmérőhelynél is kialakítható. Végül – és ez az egyik legfontosabb szabály
– az AC-oldali tűzeseti főkapcsoló lekapcsolásával a DC-oldali is működtetve
legyen, külön készülék alkalmazása nélkül; ezzel teljesül az a feltétel, hogy a
DC-oldali külön lekapcsolás lehetősége ki legyen zárva.

⭐ 2026-os újdonság: a homlokzati napelem

A 2026-os kiadás új megjegyzést iktatott be a homlokzatra telepített, illetve
homlokzatba integrált napelemes rendszerekre. Ezeknél javasolt olyan megoldás
alkalmazása, amelynél a vészeseti beavatkozás során a napelemekkel lefedett
felület alatti kábelezésben olyan egyenáramú részszakaszok állnak elő, amelyekre
teljesül, hogy

• a részszakaszok és a stringek feszültsége a beavatkozás idejére nem
  haladja meg a 120 V DC-t;
• a részszakaszok kialakulásának ideje nem haladhatja meg a 30
  másodpercet;
• a beavatkozó eszköz és a napelemtáblák közötti összekötés kizárólag a
  táblák saját kábele lehet, toldást nem tartalmazhat;
• a folyamat lezárásáig biztosított a beavatkozó eszközök működéséhez
  szükséges villamos vagy mechanikai energia.

Csökkentés kábelcsatornával. A DC-oldali vezetékek épületen belüli szakaszát
célszerű tűzvédelmi kábelcsatornában elhelyezni – különösen oktatási,
egészségügyi és tömegtartózkodásra alkalmas építményekben. A csatorna akkor
megfelelő, ha gyári, kifejezetten kábelek elhelyezésére szolgáló elemekből
áll, és belső tűzhatással szembeni ellenállóképessége igazolt, legalább
30 perc. Ez azonban szintén nem helyettesíti a DC-oldali lekapcsolást.

Jelölés. A tűzeseti DC-távlekapcsolási helyet a „Napelemes rendszer tűzeseti
DC-lekapcsoló" felirattal kell ellátni. Az épület főbejáratánál és a tűzeseti
lekapcsoló táblánál (ennek hiányában a tűzeseti főkapcsolónál) figyelmeztető
feliratot vagy biztonsági jelet kell elhelyezni; a javasolt szöveg: „FIGYELEM, AZ
ÉPÜLETBEN NAPELEM/PV RENDSZER ÜZEMEL! AZ AKTÍV VEZETŐK A PV-INVERTERRŐL VALÓ
LEVÁLASZTÁS UTÁN IS FESZÜLTSÉG ALATT MARADHATNAK!" (hibrid rendszernél a „HIBRID
NAPELEM/PV RENDSZER" változat). A lekapcsolással nem lekapcsolható, feszültség
alatt maradó DC-vezetékeket jelöléssel kell ellátni: nyomvonalszakaszonként
legalább egy táblával, két tábla között legfeljebb 5 m távolsággal; ha a
szakasz nem hosszabb 5 m-nél, elegendő egy tábla, lehetőleg a nyomvonal
közepén.

⭐⭐ Elektromos járműtöltők: a tűzjelzés-vezérelt lekapcsolás és a villamos kialakítás

A tűzeseti lekapcsolásnak van egy olyan esete, amelyet a TvMI 7.7 maga nem
részletez, hanem továbbküld: a Tűzterjedés elleni védelemről szóló TvMI
1.7:2025.02.01. mellékleteihez. Négy megjegyzésben név szerint ide utalja az
elektromos személygépjárművek töltőhelyeit (P melléklet), az elektromos
autóbuszok és tehergépjárművek töltőhelyeit (R melléklet), a mikromobilitási
eszközök töltését (S melléklet) és az akkumulátoros energiatárolókat (T
melléklet – ezt a 31. fejezetben tárgyaljuk). A villamos szakma tehát hiába
keresi a követelményeket a TvMI 7.7-ben: a műszaki tartalom ebben a négy
mellékletben van, és a két irányelvet csak együtt lehet használni.

Hol, milyen teljesítményű töltő helyezhető el? Ez az a kérdés, amit a
tervezéskor legelőször tisztázni kell, mert az egész villamos betáplálást
meghatározza:

A távolságok, amelyeket a villamos tervezőnek is ismernie kell. A töltőhely
helye nemcsak forgalomtechnikai kérdés – a menekülés és a tűzoltói beavatkozás
feltétele:

⭐ A 10 méteres környezet az a pont, ahol a CPR-osztályozás (lásd a
26.3 alfejezetet) és a töltőhely szabályai összeérnek: az A2-s1, d0 ugyanabból
az európai osztályozási rendszerből való, mint a kábelek Euroclass-jelölése.

⭐⭐ A villamos kialakítás négy sarokköve. Ez a rész az, amit szerelőként
ténylegesen ki kell vitelezni:

Legfeljebb 20 gépjármű tárolása esetén enyhébb a szabály: javasolt a fali töltő,
de ha nem az épül ki, akkor töltésre csak legalább 16 A terhelésre alkalmas
csatlakozóaljzat használható. A normál háztartási aljzat (max. 10/16 A) csak
„rövid időre »vész« töltésre" alkalmazható, max. 13 A kismegszakítóval és
áram-védőkapcsolóval; az ipari kivitelű (kék) háztartási aljzat 16 A
túláramvédelemmel és áram-védőkapcsolóval. Hosszabbítót használni tilos – a
töltésnek szabványos töltőkábellel, hosszabbító nélkül megoldhatónak kell lennie.
(Nem minősül hosszabbítónak a változtatható csatlakozódugóval kialakított
töltőkábel.) Az aljzatról történő töltéshez Type 2 végződésű töltőkábel kell.

A négy uniós töltési módozat közül a Mode 1 kifejezetten nem alkalmazható
(„nincsenek olyan védőintézkedések, amelyek lehetővé teszik a jármű vezérlését és
a vele való kommunikációt"); a Mode 2 a járműhöz kapott Type 2-es vésztöltő
230 V-ról, a Mode 3 a Type 2-es fali vagy oszlopos AC töltőberendezés (EVSE), a
Mode 4 pedig a nagy teljesítményű DC töltés.

Két további vezérlési (reteszelési) követelmény kapcsolódik ide: a
töltőberendezésnek és/vagy a járműnek rendelkeznie kell olyan biztonsági eszközzel
(pl. BMS-rendszer), amely rendellenes töltés esetén a töltést megszakítja;
a töltőhely egységeket elválasztó mobil tűzgátló szerkezet (például legördülő
függönykapu) nem megfelelő, például nyitott állapota pedig megakadályozza a
töltést – „megakadályozza a töltőkábel töltőárammal történő ellátását". Ez
utóbbihoz olyan vezérlőeszköz kell, amely a töltőberendezést a tűzgátló szerkezet
állapotának függvényében szabályozza (a vezérlőeszközt előíró mondat az R.1.7.6.
c) megjegyzése, vagyis a busz- és tehergépjármű-töltőállomások melléklete, nem a
P melléklet).

⭐ Szabadtéri busz- és tehergépjármű-töltőállomásnál külön szabály vonatkozik a
transzformátorra: ha a száraz típusú transzformátorállomás kizárólag a
töltőállomásokat látja el, és ezért védőtávolság nélkül telepítik, akkor
távoli tűzeseti főkapcsolóval vagy a tűzoltósági vezérlőtablóról (TVT) kell
biztosítani a transzformátor feszültségmentesítését; egyéb esetben elegendő a
töltőhely csoporton belüli töltőberendezéseket feszültségmentesíteni.

Mikromobilitási eszközök (e-roller, e-kerékpár) – az S melléklet. A
töltőpontok mellett ez a másik gyakori feladat a lakóépületekben. A melléklet
nem a KRESZ szerinti besorolást használja, hanem kizárólag a töltési
teljesítményt és az akkumulátorkapacitást:

A töltési teljesítmény a feszültség és az áramerősség szorzata: egy 54,6 V-os,
2,0 A-es töltő névleges töltési teljesítménye 109,2 W, tehát az eszköz a kis
teljesítményű kategóriába esik.

Villamos oldalról három szabály a lényeg: a töltés hosszabbító és/vagy elosztó
beiktatása nélkül, egyenként, külön csatlakozóaljzatról történik; a töltési
ágakat javasolt külön megszakítókkal biztosítani (⚠ ez az S.4.1., illetve az
S.5.1. megjegyzése, amely a közösségi rendeltetésre szól, nem a lakásra);
kültéren pedig a villamos berendezések legalább IP 44 védettségűek legyenek. A
fali töltő lakótérben történő elhelyezése kerülendő, telepítése külön
helyiségben (például garázsban) javasolt.

26.13 Tűzálló kábelrendszerek

Kizárólag E-osztály: E30, E60, E90

A tűzeseti fogyasztó akkor tudja ellátni a feladatát, ha a tápellátását, a
vezérlését és a kommunikációját biztosító vezetékrendszer is működik a tűz alatt.
Ezt hívjuk működőképesség-megtartásnak.

⭐⭐ Mitől lesz egy kábelrendszer E30, E60 vagy E90? – a vizsgálat

Eddig az osztályok nevét használtuk. Most nézzük meg, mit csinálnak a
laboratóriumban, mert a kivitelezés minden fontos részletszabálya
(bilincsosztás, terhelés, kötődoboz) ebből a vizsgálatból vezethető le. Az MSZE
24102 hatálya a legfeljebb 1 kV névleges feszültségű kábelrendszerekre terjed
ki, és akkor kell alkalmazni, ha „jogszabály vagy két szerződő fél közötti
megállapodás előírja" a tűzvédelmi berendezéseket tápláló kábelrendszer
tűzállóságának igazolását.

Mi a „kábelrendszer"? Az előszabvány szerint az erősáramú kábelek és
vezetékek, a távközlési és informatikai kábelek, a tokozott sínes elosztók és
a hozzájuk tartozó kábelcsatornák, védőcsövek, bevonatok, burkolatok,
rögzítőelemek, tartószerkezetek és szerelvényeik együtt. Ezért
rendszerminősítés az E-osztály, és ezért nem lehet „E90-es kábelt" venni
önmagában.

⭐⭐ A bukási kritérium – és semmi más. Az 5. fejezet egyetlen mondata adja a
teljes követelményt:

„A 6. fejezet szerinti vizsgálat alatt, a tűzállóság időtartamán belül, sem zárlat, sem az
áramkör szakadása nem következhet be."

⚠ Ez tehát a teljes kritérium: két esemény tilos, a zárlat és a
szakadás. Nincs külön hőmérséklet-, füst-, deformációs- vagy
szigetelésiellenállás-feltétel. A vizsgálat addig tart, amíg be nem következik
valamelyik, és a mért perc adja az osztályt (E30 ≥ 30, E60 ≥ 60, E90 ≥
90 perc).

A vizsgálat paraméterei:

⭐ Az utolsó sor a legfontosabb minősítési szabály: hiába teljesít az egyik
próbadarab 95 percet, ha a másik 78-at, a rendszer E60 lesz, nem E90.

A szabványos vizsgálati elrendezés méretei. Ezeket azért érdemes tudni, mert a
helyszíni kivitelezésnek ehhez kell hasonlítania – a vizsgálati jegyzőkönyv csak
arra az elrendezésre szól, amelyet bevizsgáltak:

A helyszíni igazolás: nyilatkozat és adattábla. A vizsgálat a laboratóriumban
zajlik, de a felelősség a helyszínen dől el. Az előszabvány két dolgot ír elő a
kivitelezőnek:

⭐ Vagyis az „E90" a helyszínen a kivitelező adattábláján jelenik meg, a
jegyzőkönyv számával együtt – nem elég a kábelre nyomtatott gyártói jelzés. (A
tűzvédelmi műszaki irányelv szerinti adattábla-tartalmat lásd az alfejezet végén,
„A jelölés" pontban; a kettő ugyanarra a táblára gyűjtendő.)

A tűzhatás elleni védelem három alapmódja és a négy megvalósítási család

Az irányelv szerint a tűzeseti fogyasztó tápellátására és vezérlésére szolgáló
vezetékrendszer tűzhatás elleni védelmére alkalmas

⭐ Az a) pont megfogalmazása a 2026-os kiadásban változott: az igazolás módja immár
kifejezetten „vizsgálattal igazolták", és a melléklet végig a
„megfelelőséget igazoló dokumentum és kivitelezési útmutató" fordulatot
használja a korábbi tanúsítvány-jellegű megfogalmazás helyett.

A tűzálló kábelrendszer maga négy megvalósítási családba sorolható:

⭐ TKRA: mihez szabad rögzíteni?

A rögzítő kötőelem (csavar, dübel) csak akkor alkalmazható, ha tűzállósági
teljesítménye az adott rögzítési módra igazolt – az építményszerkezet anyagának
és jellemzőinek figyelembevételével.

Néhány további számérték a kivitelezéshez:

⭐ 2026-os újdonság: tűzálló kábelrendszer hőszigetelt födémen

A 2026-os kiadás új pontot iktatott be arra az esetre, amikor a födém alulról
hőszigetelt. A megoldás akkor fogadható el, ha

A kábelrendszer profilsínből és ahhoz kapcsolódó kengyelbilincsekből áll, a
profilsínek rögzítése a hőszigetelést átfogó menetesszárral történik úgy, hogy
a profilsín a hőszigetelés síkjába kerüljön. ⭐ Ez a kábelrendszerek területén
a 2026-os kiadás legfontosabb új számszerű követelménye.

A végponti könnyítés és a jelölés

Két olyan szabály van, amely a kivitelezés mennyiségét és költségét érdemben
csökkenti.

1. A ≤ 15 méteres végponti szakasz. A tűzeseti fogyasztóhoz csatlakozó
vezetékrendszerben a kábel tűzálló kábel, de a végponti, legfeljebb 15 m
hosszú szakaszon nem szükséges tűzálló kábeltartó-szerkezetet alkalmazni. Az
indoklás gyakorlati: ezen a szakaszon rendszerint nincs
TKRA-építményszerkezet, amelyhez szabályosan rögzíteni lehetne. A kábelek
rögzítésére olyan műszaki megoldást kell választani, amely az adott körülmények
között vélelmezhetően nem rontja a vezetékrendszer tűzeseti működési
jellemzőit – ilyen például, ha a végponti szakaszon is ugyanaz a tűzálló
kábeltartó-szerkezet készül, csak éppen nem TKRA-szerkezethez rögzítve. ⚠ A
jelölés alóli mentesség ennél szűkebb: a D.5.2. pont szerint nem szükséges
adattáblával ellátni azt a szakaszt, amely 15 m-nél rövidebb, legfeljebb
egy kábelt tartalmaz, kábelbilincsekkel van rögzítve, és közvetlenül a
tűzeseti fogyasztóhoz csatlakozik – mindhárom feltételnek egyszerre kell
teljesülnie. ⚠ A két pont határmegfogalmazása eltér: a 8.2.5. „legfeljebb
15 m"-et, a D.5.2. „15 m-nél rövidebb"-et ír. Pontosan 15 m-nél ezért a
szigorúbbat kell venni: a tűzálló kábeltartó-szerkezet elhagyható, az adattábla
viszont nem.

2. A szabadtéri földkábel. Ha a tűzeseti fogyasztó és az áramforrás (vagy a
vezérlés) két különálló építményben van, amelyeket szabadtér (megfelelő
tűztávolság) és/vagy tűzfal választ el, akkor az építmények közötti szakasznak és
az áramforrást befogadó építményen belüli szakasznak nem kell tűzálló
kábelrendszer formájában létesülnie. A szabadtéri szakaszt lehetőleg
földárokba fektetett normál földkábellel kell megvalósítani, és:

„A szabályosan fektetett földkábelek esetén az E90 tűzállóságot az elhelyezési mód biztosítja,
külön igazolás nem szükséges."

A csatlakozási pontot az építmény külső határoló szerkezetén, a nyílászáróktól
biztonságos távolságban, a terepszint közelében kell kialakítani. ⚠ Az a szakasz
viszont, amely 3 m-nél hosszabban fut a fogyasztót befogadó építmény
homlokzatán vagy tetején, már nem tekinthető szabadtéren vezetettnek,
tehát erre a könnyítés nem alkalmazható.

Amikor egyáltalán nincs tűzállósági követelmény. Ha a betápláló, vezérlő
vagy kommunikációs vezeték szakadása olyan állapotot eredményez, amellyel a
tűzeseti fogyasztó tűzvédelmi funkciója teljesül (és további kommunikációra
nincs szükség), akkor ezekre a vezetékrendszerekre tűzállósági követelmény nem
vonatkozik. Ez a nyugvóáramú elv gyakorlati haszna: a tűzcsappantyú és a
tűzgátló ajtó tartómágnese a feszültség megszűnésekor a biztonságos állapotba
kerül, ezért „a kontaktustól a vezérlési pontig történő kábelezésre nincs
követelmény" – a tűzálló, funkciómegtartó kábelezés a tűzjelző berendezés
vezérelt kimenetéig tart.

A jelölés. A tűzálló kábelrendszert időtálló adattáblával kell jelölni,
amely az irányelv szerint tartalmazza a kábelrendszer gyártóját, típusát és
lényeges műszaki adatait, tételesen pedig a kivitelező (cég) nevét, a
kivitelezés dátumát, a kábelrendszer tűzállósági osztályát és ⭐ a rendszer
megnevezését a megfelelőséget igazoló dokumentumnak megfelelően. Az adattáblát
az egyes szakaszok tápforrás felőli végén kell elhelyezni; az 50 méternél
hosszabb szakaszokon célszerű több helyen is jelölni.

26.14 Tipikus hibák

Ellenőrző kérdések

1. Sorolja fel a lakóépület villamos hálózatának szakaszait a leágazási ponttól
   a végáramkörig, és mondja meg, hol van a méretlen és a mért hálózat határa!
2. Miért nem szabad PEN-vezetőt alkalmazni a felszálló fővezetékben, és hol
   lehet a PEN szétválasztási pontja?
3. Ismertesse az áramkörök felosztásának négy elvét! Miért érdemes több
   világítási áramkört kialakítani?
4. Melyik szabvány melyik szakasza írja elő a 30 mA-es áram-védőkapcsolót a
   legfeljebb 32 A-es csatlakozóaljzatokra, és melyik a háztartási világítási
   végáramkörökre?
5. Írja fel az egyidejűségi tényező képletét, és számítsa ki 20 lakásra! Mit
   jelent az eredmény?
6. Hasonlítsa össze a süllyesztett, vakolat alá szerelt és a süllyesztett,
   védőcsöves szerelést előny és hátrány szerint!
7. Mit mond ki a kitöltési tényező fogalma, és hogyan számítjuk ki?
8. Milyen magassági adatokat lehet szabványi, illetve jogszabályi alapon idézni
   a szerelvények elhelyezéséhez, és melyek csak ajánlások?
9. Miért nem szabad a védővezetőt a dugalj kapcsán „átvezetni”? Rajzolja le a
   helyes megoldást!
10. Ismertesse a váltó- és a keresztkapcsolás működését! Hány kapcsoló kell öt
    kapcsolóhelyhez?
11. Mekkora az 1-es és a 2-es sáv felső határa fürdőkádnál, és mikor tér el ez
    a szabály Magyarországon?
12. Mekkora a zuhanytálca nélküli zuhany 1-es sávjának mérete, és mi a helyzet
    a 2-es sávval?
13. Sorolja fel a fürdőszobai sávok legkisebb IP-védettségét! Miért téves a
    „mindenhol IP44” állítás?
14. Melyik három magyar nemzeti eltérés van bejegyezve az MSZ HD
    60364-7-701-hez?
15. Elhagyható-e Magyarországon a fürdőszobai kiegészítő védő egyenpotenciálú
    összekötés? Indokolja!
16. Igaz-e, hogy fém védőcsövet nem szabad használni a fürdőszobában? Mit mond
    erről a 701.512.3.?
17. Milyen három védelmi mód valamelyikét kell alkalmazni építési területen a
    legfeljebb 32 A-es csatlakozóaljzatokra és kézi szerkezetekre?
18. Miért nem védhet egy áram-védőkapcsoló egynél több világítási végáramkört a
    közösségi létesítményekben?
19. Mi a tűzeseti lekapcsolás célja, és miért nem tekinthető
    feszültségmentesítésnek? Mely vezetékeket nem kell lekapcsolni?
20. Ismertesse a tűzeseti lekapcsolás két megengedett távműködtetési elvét!
    Melyiknél kell a működtető vezetéket tűzálló kábelrendszerként kivitelezni,
    és miért?
21. Milyen magasságban és milyen helyeken helyezhető el a tűzeseti főkapcsoló,
    illetve a tűzeseti lekapcsoló tabló? Mit jelent az „áttekinthető
    elhelyezés”?
22. Honnan származnak a tűzeseti fogyasztók működési időtartamai, ha a
    tűzvédelmi műszaki irányelv percértéket nem ad meg? Milyen értékek
    tartoznak a NAK, AK, KK és MK kockázati osztályhoz?
23. Sorolja fel a napelemes rendszer DC-oldalára vonatkozó távolságszabályokat
    (5 m, 10 m, 2 m, 0,5 m, 5 m)! Melyik szakasz nem számít bele a hosszba?
24. Melyek a tűzálló kábelrendszerek tűzállósági osztályai, és melyik szabvány
    alapján állapítják meg őket? Miért téves a P30/P60/P90 jelölés használata?
25. Sorolja fel a TKRA-építményszerkezeteket a hozzájuk tartozó legkisebb
    méretekkel! Mi a teendő, ha a rögzítés csak nem TKRA-szerkezethez
    lehetséges?
26. Mit tartalmaz a végponti 15 méteres könnyítés, és miért számít a szabadtéri
    földkábel E90 tűzállóságúnak külön igazolás nélkül?

Tudáspróba

1. Melyik állítás igaz a felszálló fővezetékre?
a) PEN-vezetőt nem szabad benne alkalmazni b) legalább háromvezetős, PEN-nel
c) a PE és az N benne mindig egyesített d) csak alumíniumvezetővel készülhet

2. ⭐ Melyik szabvány melyik szakasza írja elő a legfeljebb 30 mA-es
áram-védőkapcsolót az egyedi háztartások világítási végáramköreire?
a) MSZ 447:2019 4.4.3. b) MSZ HD 60364-4-41 411.3.4.
c) MSZ HD 60364-7-701 701.512.3. d) MSZ HD 60364-4-42 422.3.9.

3. Mekkora az egyidejűségi tényező 4 lakás esetén (c = 0,2)?
a) 0,25 b) 0,45 c) 0,60 d) 0,80

4. ⭐⭐ Meddig terjed felfelé az 1-es sáv fürdőkádnál, ha a rögzített
zuhanyrózsa 210 cm magasan van?
a) 210 cm-ig b) 225 cm-ig c) 240 cm-ig d) a mennyezetig

5. ⭐⭐ Mekkora a zuhanytálca nélküli zuhany 1-es sávjának vízszintes
kiterjedése?
a) 60 cm sugár b) 120 cm átmérő c) 120 cm sugár d) 225 cm sugár

6. Mi a helyzet a fürdőkád alatti térrel Magyarországon?
a) 1-es sáv b) 2-es sáv c) sávon kívüli d) csak akkor sáv, ha szerszám nélkül hozzáférhető

7. ⭐ Melyik a helyes IP-követelmény a fürdőszobai sávokra?
a) mindenhol IP44 b) 0-s sáv IPX7, 1-es és 2-es sáv IPX4
c) 0-s sáv IPX4, 1-es sáv IPX7, 2-es sáv IP20 d) a szabvány nem ír elő IP-fokozatot

8. ⭐⭐ Melyik állítás igaz a fürdőszobai kiegészítő védő egyenpotenciálú
összekötésre?
a) elhagyható, ha az épületben hatásos a fő egyenpotenciálú összekötés
b) elhagyható, ha minden áramkört 30 mA-es áram-védőkapcsoló véd
c) Magyarországon nem hagyható el d) csak akkor kell, ha fémkád van a helyiségben

9. ⭐ Melyik NEM alkalmazható védelmi mód építési területen?
a) a táplálás önműködő lekapcsolása 30 mA-es áram-védőkapcsolóval
b) SELV- vagy PELV-törpefeszültség
c) villamos elválasztás egyetlen készülék táplálására
d) földeletlen helyi egyenpotenciálú összekötés

10. Mit ír elő az MSZ HD 60364-7-718 a nem kis kockázatú (BD2–BD4) helyiségek
világítására?
a) egyetlen végáramkör elegendő
b) kettő vagy több végáramkör, és egy áram-védőkapcsoló nem védhet egynél több végáramkört
c) minden lámpatestnek saját áram-védőkapcsolója legyen
d) a világítást biztonsági tápforrásról kell táplálni

11. ⭐⭐ Milyen magasságban kell elhelyezni a tűzeseti lekapcsolásra szolgáló
kapcsolókészüléket?
a) 0,3–0,6 m b) 1–1,5 m c) 1,6–2,0 m d) a szabályozás nem ad magasságot

12. ⭐⭐ Meddig lehet a beltéri, feszültség alatt maradó DC-nyomvonal, ha a
leválasztást az inverterbe épített DC-oldali leválasztás adja?
a) 2 m b) 5 m c) 10 m d) 15 m

13. ⭐ Melyik osztályjelölést használja a tűzvédelmi műszaki irányelv a tűzálló
kábelrendszerekre?
a) E30 / E60 / E90 b) P30 / P60 / P90 c) EI 30 / EI 60 / EI 90 d) B2ca / Cca / Dca

14. ⭐ Mi a teendő, ha az integrált tűzállóságú kábelrendszert csak nem
TKRA-építmény- szerkezethez lehet rögzíteni?
a) semmi, ez megengedett b) elegendő fém kötőelemet használni
c) a tűzvédelmi hatóságnál eltérési engedélyezési eljárást kell lefolytatni
d) eggyel magasabb tűzállósági osztályt kell választani

15. ⭐ Melyik állítás igaz a homlokzati napelem ⭐ 2026-ban bevezetett
biztonságnövelő megoldására (≤ 120 V DC, ≤ 30 s)?
a) kiváltja a DC-oldali lekapcsolást b) csak lakóépületben alkalmazható
c) nem helyettesíti a DC-oldali lekapcsolást d) csak szigetüzemű rendszerekre vonatkozik

Források