24. fejezet – Motorindítás, forgásirány- és fordulatszám-változtatás, fékezés, motorvédelem

24.1 A motorindítás alapproblémája és az indítási módok áttekintése

Két követelmény, amely egymásnak feszül

A 21.6 szakaszban láttuk, hogy az álló kalickás motor a hálózat felől nézve gyakorlatilag rövidre
zárt szekunderű transzformátor: a bekapcsolás pillanatában a szlip s = 1, a forgórészkör
impedanciáját semmi nem korlátozza, és a gép a névleges áramának sokszorosát veszi fel. A 21.5
szakaszból pedig tudjuk, hogy a nyomaték a kapocsfeszültség négyzetével arányos, tehát ha az
áramot a feszültség csökkentésével mérsékeljük, akkor a nyomatékot négyzetesen rontjuk el.

Ez a fejezet első és legfontosabb gondolata:

Egy motort tehát nem önmagában, hanem mindig a hajtott munkagéppel együtt kell indításra
méretezni. A gyakorlatban három adatot kell összegyűjteni:

• a motor adattábláját (21.8): névleges áram, feszültség, kapcsolás, teljesítmény,
  fordulatszám;
• a munkagép nyomatékigényét a fordulatszám függvényében (ventilátornál négyzetesen
  nő, dugattyús kompresszornál közel állandó, törőgépnél induláskor a legnagyobb);
• a hajtás tehetetlenségi nyomatékát, amelyből a felfutási idő becsülhető – ez dönti majd el a
  hőkioldó kioldási osztályát (24.11).

Az indítási módok összehasonlítása

24.1. táblázat – Az indítási módok összehasonlítása. A közvetlen, a csillag-delta, a
lágyindítós és a frekvenciaváltós sor áram- és nyomatékértéke gyártói műszaki kiadványból és
szakfolyóiratból származó tapasztalati tartomány, nem szabványi előírás; a csillag-delta
1/3-os aránya a 21.7 szakaszban levezetett érték, és a közvetlen (delta) indítás
értékére vonatkozik. A takarék-transzformátoros sor k²-es aránya a 24.6 szakasz
levezetése, a rotorköri ellenállásos soré pedig minőségi állítás (nagy nyomaték kis
árammal) – ehhez a két indítási módhoz tapasztalati számtartományt a források nem adnak.

Mi következik ebből a fejezet felépítésére?

A 21. fejezet a gépet írta le, a 23. fejezet a vezérlési logikát. Ebben a fejezetben a
harmadik lábat építjük ki: melyik készüléket, milyen adattal, milyen szabvány szerint kell
kiválasztani, és hogyan kell őket egymáshoz hangolni. A vonatkozó termékszabvány:

24.2 ⭐⭐ Üzemi kategóriák (utilization categories)

Mit fejez ki az üzemi kategória?

A mágneskapcsoló katalóguslapján soha nem egyetlen áramérték áll. Ennek oka egyszerű: ugyanaz a
készülék más terhelésfajtánál mást tud. Egy ohmos fűtőkör bekapcsolásakor a bekapcsolási áram
gyakorlatilag megegyezik az üzemi árammal, a motor bekapcsolásakor viszont annak sokszorosa; a járó
motor lekapcsolásakor kis áramot kell megszakítani, az ellenáramú fékezésnél viszont az indítási
áram nagyságrendjét, ráadásul rossz teljesítménytényezővel.

A szabvány a kategóriákat úgy határozza meg, hogy megadja a hozzájuk tartozó vizsgálati
feltételeket (Table 7 és Table 10) – ezekkel a 24.3 szakaszban foglalkozunk részletesen.

A teljes Table 1 magyarul

Az MSZ EN IEC 60947-4-1:2026 Table 1 („Utilization categories”) tartalma, saját fordításban. A
kategóriajelek nemzetközileg egységesek, ezért ezeket nem fordítjuk le.

24.2. táblázat – Üzemi kategóriák az MSZ EN IEC 60947-4-1:2026 Table 1 szerint

A táblázat lábjegyzetei (a szabvány szövege alapján):

• ᵃ Az AC-3 kategória használható alkalomszerű léptetésre (inching, jogging) vagy
  ellenáramú fékezésre korlátozott ideig, például gépbeállításkor; ilyenkor a műveletek száma
  nem haladhatja meg a percenkénti ötöt, illetve a tíz percenkénti tízet.
• ᵇ A hermetikus hűtőkompresszor-motor olyan kompresszor-motor egység, amelyben
  mindkettő azonos házban van, külső tengely és tengelytömítés nélkül, és a motor a
  hűtőközegben üzemel.
• ᶜ Ezekre a kategóriákra a követelményeket és a vizsgálatokat az IEC 61095 adja meg.
• ᵈ Az IEC 60034-12:2016 szerinti N és H tervezésű aszinkron motor.
• ᵉ Az IEC 60034-12:2016 szerinti NE és HE tervezésű aszinkron motor, amelynek a rögzített
  forgórészre vonatkozó látszólagos teljesítménye és árama nagyobb, mint az N, illetve a H
  tervezésé – azért, hogy az IEC 60034-30-1:2014 szerinti magasabb hatásfokosztály elérhető
  legyen.

Melyik indítófajta melyik kategóriába tartozik?

A szabvány ezt közvetlenül kimondja (5.4.1):

„All direct-on-line starters belong to one or more of the following utilization categories:
AC-3, AC-3e, AC-4, AC-7b, AC-8a and AC-8b.
All star-delta and two-step auto-transformer starters belong to utilization category AC-3.
Rheostatic rotor starters belong to utilization category AC-2.”

Magyarul, és a fejezet szerkezetéhez rendelve:

24.3. táblázat – Az indítófajták üzemi kategóriái a szabvány 5.4.1 szakasza szerint

Mit jelent, hogy egy mágneskapcsoló „AC-3 20 A / AC-1 32 A”?

Ez a fejezet legfontosabb katalógusolvasási készsége. Tegyük fel, hogy a katalógusban ezt a két
adatot találod egyetlen készüléknél (a számok itt csak szemléltetnek, konkrét terméket nem
jelölnek):

Kidolgozott példa 24.1 – Egy katalógussor megfejtése

Adat a katalógusból:   AC-3:  I_e = 20 A / 400 V
                       AC-1:  I_e = 32 A / 400 V

Mit jelent az ELSŐ sor?
  A készülék kalickás motort indíthat és forgás közben kikapcsolhat
  20 A üzemi áramig. A szabvány Table 7 szerint ez azt jelenti, hogy
  a készüléknek

      bekapcsoláskor:  10 · 20 A = 200 A      (AC-3, "make")
      kikapcsoláskor:   8 · 20 A = 160 A      (AC-3, "break")

  áramot kell hibátlanul kapcsolnia, 1,05-szörös feszültségen,
  cos fi = 0,45 mellett (mert I_e <= 100 A), 50 cikluson át.

Mit jelent a MÁSODIK sor?
  Ugyanez a készülék OHMOS (nem vagy alig induktív) terhelést
  32 A-ig kapcsolhat. A Table 7 szerint AC-1-ben

      be- és kikapcsoláskor: 1,5 · 32 A = 48 A,  cos fi = 0,8

  a követelmény - vagyis a mechanikai igénybevétel nagyságrendekkel
  kisebb.

MIÉRT nagyobb az AC-1 érték?
  Mert AC-1-ben nincs 6-10-szeres indítási áramlökés, tehát az
  érintkezőket sem az ív, sem a dinamikus erő nem terheli úgy.
  A korlátot AC-1-ben lényegében a MELEGEDÉS szabja meg, AC-3-ban
  viszont a BEKAPCSOLÁSI ÍV és az érintkezőkopás.

A KÖVETKEZTETÉS:
  Ha ezt a készüléket egy 25 A névleges áramú MOTORHOZ választanád
  az "AC-1 32 A" adat alapján, akkor a készülék az adattáblája
  szerint alkalmasnak látszana - a valóságban viszont a motor
  indítási áramlökését (kb. 150 A) csak korlátozott ideig bírná,
  és az érintkezők hamar tönkremennének.

  MOTORHOZ MINDIG AZ AC-3 (vagy AC-4) ÉRTÉKET KELL NÉZNI.

Átsorolás vizsgálat nélkül – az 1,2-es szabály

A szabvány 5.4.2 a) pontja megengedi, hogy egy vizsgált készüléket vizsgálat nélkül további
üzemi kategóriákba is besoroljanak, ha a hozzárendelt kategória vizsgálati feltételei (áram,
feszültség, teljesítménytényező, ciklusszám, be- és kikapcsolt idők) nem szigorúbbak, mint
amelyekkel ténylegesen vizsgálták, és a melegedést legalább a legnagyobb hozzárendelt névleges
üzemi áramon igazolták. A szabvány saját példája szó szerint:

„when tested for utilization category AC-4, a contactor may be assigned utilization category AC-3
provided I_e for AC-3 is not higher than 1,2 I_e for AC-4 at the same rated operational
voltage.”

Magyarul: ha egy mágneskapcsolót AC-4-re vizsgáltak, akkor AC-3 kategóriába is besorolható,
feltéve, hogy az AC-3-ra megadott I_e nem nagyobb az AC-4-re megadott I_e 1,2-szeresénél,
azonos névleges üzemi feszültségen.

24.3 A be- és kikapcsolási képesség (Table 7) és az üzemi teljesítőképesség (Table 10)

Mit ír elő a szabvány?

A 8.2.4.1 szakasz kimondja, hogy a mágneskapcsolóknak és az indítóknak a Table 7 szerinti
feltételek mellett, az ott megadott kapcsolásszámmal kell hibátlanul be- és kikapcsolniuk a
megkívánt üzemi kategóriákban. A Table 7 és a Table 8 szerinti kikapcsolt (off-time) és
bekapcsolt (on-time) időket túllépni nem szabad.

Két, egymást kiegészítő vizsgálatról van szó, és ezt fontos jól érteni:

24.4. táblázat – A Table 7 és a Table 10 viszonya

Table 7 – be- és kikapcsolási feltételek

Az MSZ EN IEC 60947-4-1:2026 Table 7 első része („Make and break conditions”), saját fordításban.
I_c = a be- és kikapcsolt áram, I_e = névleges üzemi áram, U_r = visszatérő feszültség,
U_e = névleges üzemi feszültség.

24.5. táblázat – Be- és kikapcsolási feltételek üzemi kategóriánként (Table 7, első rész)

A Table 7 második része („Make conditions”) csak a bekapcsolási áramot írja elő a három
motorkategóriára:

24.6. táblázat – Bekapcsolási feltételek (Table 7, második rész)

A táblázatok lábjegyzetei (a szabvány szövege alapján):

• ᵃ cos φ = 0,45, ha I_e ≤ 100 A; cos φ = 0,35, ha I_e > 100 A.
• ᵉ Az AC-6b vizsgálati terhelése kereskedelmi forgalomban kapható
  kondenzátor-kombináció, amellyel a 9.3.3.3.4 szerint számított állandósult meddő áram
  (I_e) beáll; a kapacitív névleges adatok kondenzátor-kapcsolási vizsgálatból is
  származtathatók. Tájékoztatásul a Table 9 képlete használható, amely a felharmonikus
  áramok hőhatását nem veszi figyelembe.
• ᶠ A legnagyobb kikapcsolt időt a Table 8 adja meg (lásd alább); a gyártóval egyeztetve
  csökkenthető.
• ᵍ Az U/U_e értékre ± 20 % tűrés fogadható el.
• ʰ A megadott értékek az állórészköri (stator) mágneskapcsolókra vonatkoznak.
  Forgórészköri (rotor) mágneskapcsolónál a vizsgálatot a névleges forgórész üzemi áram
  négyszeresével, cos φ = 0,95 mellett kell elvégezni.
• ⁱ Az AC-3, AC-3e és AC-4 kategóriákra a bekapcsolási feltételeket is igazolni kell.
  Az igazolás a be- és kikapcsolási vizsgálat során is elvégezhető, de csak a gyártó
  egyetértésével; ilyenkor a bekapcsolási áram szorzója az I / I_e, a kikapcsolásié az
  I_c / I_e oszlop szerinti. 25 kapcsolási ciklust a vezérlőkör névleges
  tápfeszültségének (U_s) 110 %-án (vagy a tartomány maximumán), további 25 ciklust
  a 85 %-án (vagy a tartomány minimumán) kell elvégezni.
• ᵏ A bekapcsolt idő legyen elég hosszú a stabilizálódott áram eléréséhez.
• ˡ A kikapcsolt idő a Table 8 szerinti; a kisütőellenállást úgy kell megválasztani, hogy a
  kikapcsolt idő végére a feszültség 50 V alá csökkenjen.
• ᵐ Az AC-3e-nél az I/I_e tényező 12 és 13 között is megválasztható és a
  termékdokumentációban közölhető; ekkor a teljesítménytényezőt a
  cos φ = 0,1 · I/I_e − 0,85 (I_e ≤ 100 A), illetve a cos φ = 0,1 · I/I_e − 0,95
  (I_e > 100 A) képlet adja. I/I_e = 12 esetén cos φ = 0,35, illetve 0,25.

Table 8 – a kikapcsolt idő

A vizsgálati áram nagyságától függ, mennyi idő telhet el két kapcsolás között (hogy a készülék
hűlni tudjon):

24.7. táblázat – A vizsgálati áram és a kikapcsolt idő kapcsolata (Table 8)

Table 10 – egyezményes üzemi teljesítőképesség

Az MSZ EN IEC 60947-4-1:2026 Table 10 („Conventional operational performance”) váltakozó áramú
része, saját fordításban.

Az egyenáramú kategóriák: DC-1 I_c/I_e = 1,0 (L/R = 1,0 ms), DC-3 2,5 (2,0 ms), DC-5
2,5 (7,5 ms), DC-6 1,0 (izzólámpa) – mindegyik 6 000 ciklussal.

24.8. táblázat – Egyezményes üzemi teljesítőképesség (Table 10)

Két lábjegyzet, amely a gyakorlatban is számít: kézi működtetésű kapcsolókészülékeknél a
ciklusszám 1 000 terhelés alatti, majd 5 000 terhelés nélküli kapcsolás; az AC-8b
vizsgálatát pedig mindig AC-8a vizsgálat is kíséri (akár külön mintadarabon).

Table 11 – túlterhelés-állóság

A 8.2.4.4 szakasz szerint az AC-3, AC-3e vagy AC-4 kategóriájú mágneskapcsolóknak és
IMPSD-knek el kell viselniük a következő túlterhelő áramokat:

24.9. táblázat – Túlterhelés-állóság (Table 11). A 20-as és nagyobb kioldási osztályú
túlterhelésvédelemmel készülő indítónál a mágneskapcsoló megválasztása a gyártó és a felhasználó
megállapodásának tárgya.

Miért kell AC-4-ben sokkal nagyobb készülék, mint AC-3-ban?

Most már számokkal is meg tudjuk válaszolni a fejezet egyik alapkérdését. Hasonlítsuk össze a két
kategóriát ugyanarra az I_e értékre:

24.10. táblázat – Az AC-3 és az AC-4 kategória vizsgálati feltételeinek összevetése

A döntő különbség tehát nem a ritka, 50 ciklusos szélsőséges vizsgálatban van, hanem a
6 000 ciklusos, mindennapi üzemet modellező Table 10 vizsgálatban: az AC-4 készüléknek a
teljes élettartama alatt háromszor akkora áramot kell hatezerszer megszakítania. Ez az,
ami az érintkezőket elhasználja.

A fizikai magyarázat egyszerű, és a 17.2 szakaszban tanult ívtanból következik. Amikor a járó
motort kapcsoljuk le (AC-3), a motor árama már lecsökkent a névleges körüli értékre, és a motor
maga is „segít”: a lekapcsolás után a forgó gép remanens feszültsége csökkenti az érintkezőkre jutó
visszatérő feszültséget. Amikor viszont ellenáramban fékezünk vagy léptetünk (AC-4), a
megszakított áram az indítási áram nagyságrendje, és a visszatérő feszültség is nagyobb – az ív
energiája ezért nagyságrenddel nagyobb.

Kidolgozott példa 24.2 – Mágneskapcsoló kiválasztása egy 15 kW-os motorhoz

ADOTT (a motor adattáblájáról, 21.8 szerint):
    P_n   = 15 kW              U_n = 400 V (delta) / 690 V (csillag)
    I_n   = 28,5 A             cos fi = 0,86      n_n = 1460 1/min
    Hálózat: 3 x 400 V, 50 Hz. Közvetlen (DOL) indítás.

1. LÉPÉS - Az üzemi kategória
   Kalickás motor, indítás és forgás közbeni kikapcsolás, ritka
   forgásirányváltás ÁLLÓ motornál  ->  AC-3.
   (Ha a gépet percenként többször léptetni kellene vagy ellenáramban
   fékeznénk, akkor AC-4 lenne - lásd a 3. lépést.)

2. LÉPÉS - A szükséges névleges üzemi áram
   I_e (AC-3, 400 V) >= I_n = 28,5 A
   A katalógusból a legközelebbi, ennél NEM KISEBB AC-3 áramú
   készüléket kell választani.

3. LÉPÉS - Mit kell tudnia a készüléknek? (Table 7)
   Bekapcsolás:   I  = 10 · 28,5 A = 285 A
   Kikapcsolás:   I_c = 8 · 28,5 A = 228 A
   Feszültség:    U_r/U_e = 1,05  ->  1,05 · 400 V = 420 V
   Teljesítménytényező: I_e <= 100 A  ->  cos fi = 0,45
   Ciklusszám:    50
   Kikapcsolt idő (Table 8): a 285 A a "200 < I <= 300" sávba esik
                             ->  30 s

4. LÉPÉS - A mindennapi üzem (Table 10)
   AC-3:  I_c = 2 · 28,5 A = 57 A,   6 000 cikluson át.

5. LÉPÉS - Túlterhelés-állóság (Table 11)
   I_e = 28,5 A <= 630 A   ->   8 · 28,5 A = 228 A, 10 s-on át.

6. LÉPÉS - Mi lenne, ha AC-4 kellene?
   Bekapcsolás:   12 · 28,5 A = 342 A     (Table 7)
   Kikapcsolás:   10 · 28,5 A = 285 A     (Table 7)
   Mindennapi:     6 · 28,5 A = 171 A, 6 000 cikluson át  (Table 10)

   Az 57 A helyett tehát 171 A-t kell 6 000-szer megszakítani:
   HÁROMSZOROS áram, azonos ciklusszámmal. Ezért ad meg a gyártó
   ugyanahhoz a készülékhez lényegesen KISEBB AC-4 áramot, mint
   AC-3 áramot.

7. LÉPÉS - Ellenőrzés a szabvány átsorolási szabályával (5.4.2 a)
   Ha a katalógusban a készülék AC-4 árama I_e4, akkor az AC-3 árama
   vizsgálat nélkül legfeljebb  1,2 · I_e4  lehet. Ha a katalógusban
   ennél nagyobb az arány, a két értéket külön vizsgálatból kapták.

MEGJEGYZÉS: a konkrét típusszámot és a hozzá tartozó AC-3/AC-4
áramokat a GYÁRTÓI KATALÓGUSBÓL kell kivenni; ez a jegyzet
szándékosan nem közöl terméknevet és katalógusértéket.

24.4 Közvetlen (direkt) indítás

Mikor engedhető meg?

A közvetlen indítás (angolul: direct-on-line starting, DOL) a legegyszerűbb és legolcsóbb
megoldás: a motor állórészét egyetlen mágneskapcsolóval, teljes hálózati feszültséggel
kapcsoljuk be. Előnye, hogy a teljes indítónyomaték rendelkezésre áll, tehát a gép terhelten is
elindul. Hátránya az 5–10-szeres áramlökés minden következményével (21.6).

A megengedhetőség nem a motor teljesítményén, hanem az áramlökés és a hálózat viszonyán
múlik. Három korlátot kell külön-külön megvizsgálni:

1. Feszültségletörés. Az indítási áram a betápláló hálózat impedanciáján
   feszültségesést okoz. Ha ez túl nagy, a szomszédos fogyasztók megzavarodnak
   (villogó világítás, kieső mágneskapcsolók, újrainduló elektronika), és maga az
   induló motor is kevesebb nyomatékot kap – mert M ~ U².
2. A hálózati engedélyes korlátja. Az elosztói engedélyes csatlakozási feltételei korlátozzák
   a közvetlenül indítható motor legnagyobb teljesítményét, illetve a megengedett áramlökést.
   ⚠ Ez a korlát hálózatfüggő és engedélyesfüggő, ezért konkrét számértéket ez a jegyzet nem
   közöl; egy gyártói műszaki kiadvány lakossági környezetre 5,5 kW körüli határt említ, de ezt
   az adatot egyetlen forrás adja, és mindig a helyi csatlakozási feltételekből kell
   kiolvasni.
3. A saját berendezés terhelhetősége. A betápláló vezetéket, a szakaszolót és a
   rövidzárlatvédelmi készüléket az áramlökésre is méretezni kell (16. és 17. fejezet).

A főáramkör

A közvetlen indító főáramköre a hálózat felől a motor felé haladva:

24.11. táblázat – A közvetlen indító főáramkörének készülékei. A készülékjelölések az
MSZ EN IEC 81346-2:2019 szerintiek (a 23. fejezettel azonos rendszerben): a mágneskapcsoló QA,
a szakaszoló QB, a túláramvédelem – biztosító, megszakító, hőkioldó egyaránt – FC,
a motor MA.

A vezérlőáramkör

A vezérlőáramkör a 23.6 szakaszban részletesen tárgyalt öntartó (START/STOP) kapcsolás:
-SG1 STOP (bontó!), -SG2 START (záró), -QA1 öntartó segédérintkező (13-14), a hőkioldó
-FC2 bontó érintkezője (95-96) sorosan a tekercskörben. A logikát itt nem ismételjük meg; a
készülékoldali kiegészítés viszont ide tartozik:

• A hőkioldó 95-96 bontó érintkezőjének a tekercskörben, sorosan kell lennie – ha kimarad,
  a hőkioldó kiold ugyan, de a mágneskapcsoló behúzva marad, és a motor tovább ég.
• A hőkioldó 97-98 záró érintkezője a hibajelzésre való (-PF2 jelzőlámpa vagy
  PLC-bemenet).
• A mágneskapcsoló tekercsének oltóeleme (RC-tag, varisztor) elektronikus vezérlésnél kötelező
  jó gyakorlat (23.4).

24.5 Csillag-delta indítás – a készülékoldal

Mit tudunk már, és mi hiányzik?

A 21.7 szakaszban levezettük az elméletet: csillagkapcsolásban a motortekercsre a vonali feszültség
1/√3-ad része jut, ezért a tekercsáram 1/√3-ára csökken, a hálózatból felvett vonali áram pedig
a harmadára; a nyomaték – mivel a feszültség négyzetével arányos – szintén a harmadára esik.
(Az „1/9” érték hibás, és a legtipikusabb vizsgahiba.)

Most a készülékoldal következik: hány mágneskapcsoló kell, mekkora áramra, hogyan kell
reteszelni, mennyi legyen az átkapcsolási idő.

A három mágneskapcsoló és a feladatuk

24.12. táblázat – A csillag-delta indító mágneskapcsolói

Ehhez jön még a -KF1 csillag-delta időrelé (23.8), amely az átkapcsolást vezérli, a -FC2
hőkioldó és a -FC1 rövidzárlatvédelmi készülék.

⭐ A mágneskapcsolók áramterhelése – itt lehet spórolni, és itt lehet hibázni

Ez a szakasz legfontosabb számítása. A kulcs az, hogy deltakapcsolásban a mágneskapcsolók
tekercsáramot vezetnek, nem vonali áramot.

Deltakapcsolásban a vonali és a fázis- (tekercs-) áram viszonya (12. fejezet):

I_vonali = √3 · I_fázis        =>      I_fázis = I_vonali / √3 = 0,577 · I_vonali

A hálózati (-QA1) és a delta- (-QA2) mágneskapcsoló a deltába kötött motor egy-egy
tekercságának áramát vezeti, tehát:

I(QA1) = I(QA2) = I_n / √3 = 0,58 · I_n

A csillag- (-QA3) mágneskapcsoló csak az indítás csillagfokozatában dolgozik. Csillagban a
tekercsáram a delta üzemi tekercsáram 1/√3-ad része, tehát a vonali áramhoz képest:

I(QA3) = I_n / 3 = 0,33 · I_n

⚠ Ez a két összefüggés a jegyzet saját levezetése, nem idézett érték: a delta-kapcsolás
vonali/fázisáram viszonyából (12. fejezet) és a csillag-delta 1/3-os arányából (21.7)
következik. A feldolgozott gyártói és szakképzési források a három mágneskapcsolót és a
kötelező reteszelést írják le, áramarányt nem adnak meg.

Kidolgozott példa 24.3 – A három mágneskapcsoló áramterhelése

ADOTT: ugyanaz a motor, mint a 24.2 példában:
       15 kW, 400 V delta / 690 V csillag, I_n = 28,5 A (vonali áram
       deltakapcsolásban, névleges terhelésen).

A HÁLÓZATI ÉS A DELTA-MÁGNESKAPCSOLÓ:
       I = I_n / √3 = 28,5 A / 1,732 = 16,45 A  ->  kb. 16,5 A

       A katalógusból tehát olyan AC-3 készüléket kell választani,
       amelynek az AC-3 névleges üzemi árama 400 V-on
       LEGALÁBB 16,5 A.

A CSILLAG-MÁGNESKAPCSOLÓ:
       I = I_n / 3 = 28,5 A / 3 = 9,5 A

       Ehhez tehát LEGALÁBB 9,5 A AC-3 áramú készülék kell.

ÖSSZEVETÉS A KÖZVETLEN INDÍTÁSSAL:
       DOL:        1 db készülék,  I_e >= 28,5 A
       Y/delta:    2 db készülék,  I_e >= 16,5 A
                 + 1 db készülék,  I_e >=  9,5 A

       A három kisebb készülék együtt jellemzően olcsóbb, mint
       amennyivel a nagyobb szekrény, a hat eres motorkábel és az
       időrelé drágít - ezért a csillag-delta indítás ma inkább
       a MEGLÉVŐ berendezéseknél és a nagyobb teljesítményeknél
       maradt meg.

A HŐKIOLDÓ HELYE ÉS BEÁLLÍTÁSA:
   a) Ha a hőkioldó a -QA1 UTÁN, a motor U1-V1-W1 ága ELŐTT van
      (azaz a tekercságban), akkor tekercsáramot mér:
          beállítás = 0,58 · 28,5 A = 16,5 A
   b) Ha a hőkioldó a betáplálásban, a -QA1 ELŐTT van (azaz a teljes
      vonali áramot méri):
          beállítás = 28,5 A

   ⚠ A KÉT ESET NEM CSERÉLHETŐ FEL. Ha a tekercságban lévő relét
   28,5 A-re állítjuk, a motor védelem nélkül marad; ha a
   betáplálásban lévőt 16,5 A-re, a hajtás minden indításnál kiold.

Az átkapcsolás: nyitott és zárt átkapcsolás

Az indítás menete:

1. -QA3 (csillag) és -QA1 (hálózati) behúz – a motor csillagban felfut.
2. Az időrelé letelte után -QA3 elenged.
3. Rövid holtidő (szünet) után -QA2 (delta) behúz – a motor deltában üzemel tovább.

A 2. és a 3. lépés közötti szünet azért kell, mert a csillag- és a delta-mágneskapcsoló egyidejű
behúzása fázisközi zárlatot okozna. Ez a szünet azonban problémát is teremt.

Miért jelentkezik áramlökés a nyitott átkapcsolásnál? A lekapcsolt, de még forgó motor
generátorként viselkedik: a forgórész remanens mágnesessége feszültséget indukál az
állórésztekercsben. Ez a feszültség lassan csökken, a frekvenciája viszont a motor lassuló
fordulatszámával együtt csökken, tehát a hálózati feszültséghez képest fáziseltolódásba
kerül. Ha a delta-mágneskapcsoló éppen ellenfázisban zár be, a motorra a hálózati feszültség és a
remanens feszültség összege jut – és az áramlökés nagyobb lehet, mint a közvetlen indításé.

24.13. táblázat – Az átkapcsolási holtidő hatása

A reteszelés

A csillag- és a delta-mágneskapcsoló egyidejű behúzása fázisközi zárlat. Ezért – ahogyan az
irányváltó kapcsolásnál is (23.7) – két, egymástól független reteszelés kell:

1. Villamos reteszelés: a -QA2 bontó segédérintkezője (21-22) a -QA3 tekercsének körében, és
   fordítva, a -QA3 bontó segédérintkezője a -QA2 tekercsének körében.
2. Mechanikus reteszelés: a két mágneskapcsoló közé szerelt mechanikus reteszelő elem, amely
   fizikailag akadályozza meg az egyidejű behúzást.

A hat kivezetés feltétele

A csillag-delta indítás csak akkor használható, ha:

• a motor kapocsdobozában mind a hat tekercsvég ki van vezetve (U1-V1-W1 és U2-V2-W2), és
• a motor deltakapcsolásban van a hálózati feszültségre méretezve.

A 21.8 szakaszban láttuk, hogy az adattáblán a feszültségpár első száma a delta, a
második a csillag kapcsoláshoz tartozik. 3 × 400 V-os hálózaton tehát 400/690 V Δ/Y
adattáblájú motor kell.

24.14. táblázat – Melyik motorral szabad csillag-delta indítást használni?

Tipikus hibák csillag-delta indításnál

1. Terhelten induló gép csillag-delta indítással. Csillagban a közvetlen (delta) indítás
   nyomatékának csak a harmada áll rendelkezésre – ez a névleges nyomatéknak jellemzően
   a 0,2–0,5-szerese (24.1. táblázat), nem a harmada. Ha a terhelőnyomaték ennél nagyobb,
   a motor nem gyorsul fel, „beragad” a csillagfokozatban, és a hőkioldó (helyesen) kiold.
2. Rossz motorkapcsolás (a fenti táblázat második sora) – a leggyakoribb tekercsleégési ok.
3. A reteszelés elhagyása vagy csak az egyik szintjének megvalósítása.
4. A hőkioldó rossz beállítása – lásd a 24.3 kidolgozott példát.
5. A delta-mágneskapcsoló fázissorrendjének elrontása. A delta-kontaktornak a W2-U2-V2
   kapcsokat kell a megfelelő fázisokra kötnie; ha a bekötés eltér, a motor átkapcsoláskor
   ellenirányú nyomatékot kap – ez gyakorlatilag ellenáramú fékezés, óriási árammal.
6. Hat eres motorkábel helyett három eres, a hidak a motor kapocsdobozában maradva –
   ilyenkor a „csillag” fokozat nem jön létre.

24.6 Takarék-transzformátoros (auto-transformer) indítás

Az elv

A csillag-delta indítás egyetlen, kötött feszültségarányt (1/√3) tud. Ha ez az arány nem
megfelelő – mert a hajtás a névleges nyomaték harmadával nem fut fel, de a teljes indítási áramot
sem szabad felvenni –, akkor szabadon megválasztható feszültségarányra van szükség. Ezt adja a
takarék-transzformátoros indítás: az indítás idejére a motort egy takarék-
(auto-) transzformátor leágazásán (csapján) keresztül tápláljuk, csökkentett feszültséggel, majd
a felfutás után a teljes hálózati feszültségre kapcsoljuk át.

A szabvány szóhasználatában ez a kétlépcsős takarék-transzformátoros indító (two-step
auto-transformer starter), és az 5.4.1 szerint az AC-3 üzemi kategóriába tartozik.

Az áram és a nyomaték alakulása

Legyen a leágazás feszültségaránya k (például k = 0,7, azaz a hálózati feszültség 70 %-a jut a
motorra). Ekkor:

• a motor árama a feszültséggel arányosan csökken: I_motor = k · I_ind, ahol I_ind a
  közvetlen indítás árama;
• a nyomaték a feszültség négyzetével csökken: M = k² · M_ind;
• a hálózatból felvett áram viszont még ennél is kisebb, mert a takarék-transzformátor
  áttétele az áramot is transzformálja: I_hálózat = k · I_motor = k² · I_ind.

⚠ Ez a három összefüggés a jegyzet saját levezetése a transzformátor áttételéből és az
M ~ U² szabályból (21.5); a feldolgozott források a takarék-transzformátoros indítást csak
minőségileg írják le, számarányt nem adnak. A levezetés belső ellenőrzése: k = 1/√3 esetén
visszaadja a 21.7-ben bizonyított 1/3-os áram- és nyomatékarányt.

Kidolgozott példa 24.4 – A takarék-transzformátoros indítás arányai

ADOTT: k = 0,7 (a leágazás a hálózati feszültség 70 %-át adja),
       a motor közvetlen indítási árama I_ind = 6 · I_n,
       a közvetlen indítónyomaték M_ind = 1,0 · M_n.

A MOTOR ÁRAMA:
       I_motor = k · I_ind = 0,7 · 6 · I_n = 4,2 · I_n

A HÁLÓZATBÓL FELVETT ÁRAM:
       I_háló  = k² · I_ind = 0,49 · 6 · I_n = 2,94 · I_n  ~ 2,9 · I_n

AZ INDÍTÓNYOMATÉK:
       M = k² · M_ind = 0,49 · 1,0 · M_n = 0,49 · M_n  ~ 0,5 · M_n

ÖSSZEVETÉS A CSILLAG-DELTA INDÍTÁSSAL (k = 1/√3 = 0,577):
       I_háló = k² · I_ind = 0,333 · 6 · I_n = 2,0 · I_n
       M      = k² · M_ind = 0,333 · M_n     = 0,33 · M_n

TANULSÁG:
  Ugyanaz a k² tényező csökkenti a hálózati áramot ÉS a nyomatékot.
  A takarék-transzformátoros indítás előnye tehát NEM a jobb
  áram-nyomaték arány, hanem az, hogy a k érték SZABADON
  MEGVÁLASZTHATÓ (a transzformátor leágazásaival), és így a hajtás
  tényleges nyomatékigényéhez lehet igazítani.

  Ha 0,5 · M_n kell a felfutáshoz, a csillag-delta (0,33 · M_n)
  kevés - a k = 0,7-es leágazás viszont éppen elég.

A készülékoldal

A kétlépcsős takarék-transzformátoros indító három mágneskapcsolóval és egy indító
takarék-transzformátorral épül fel:

24.15. táblázat – A kétlépcsős takarék-transzformátoros indító készülékei

Két szabványi figyelmeztetés, amit ismerni kell

Az áramcsökkenési relével vezérelt átkapcsolás

Az átkapcsolást nemcsak időrelével lehet vezérelni, hanem az áram figyelésével is: amikor a
motor felfutott, az árama lecsökken, és ez a jel indíthatja az átkapcsolást. A szabvány erre külön
követelményt ad (8.2.1.5.4.2), amely a csillag-delta és a takarék-transzformátoros indítóra
egyaránt vonatkozik:

Az áramcsökkenési (under-current) relé legkisebb elejtési árama nem lehet nagyobb, mint az
indító, illetve a csillagkapcsolásban aktív túlterhelés-relé tényleges áram-beállításának
1,5-szerese. Az áramcsökkenési relének a legkisebb áram-beállításától a rögzített forgórészű
(stalled) áramig minden áramértéket el kell viselnie a csillag- vagy indítóállásban.

Az általános áramcsökkenési relékre (8.2.1.5.4.1) pedig az érvényes, hogy a kapcsolókészüléket a
beállított idő 80–120 %-án belül kell nyitniuk, ha az áram minden sarokban az áram-beállítás
0,9-szerese alá csökken; 1 s alatti működési időnél a felső határ nem haladhatja meg az
1,2 s-ot.

24.7 Rotorköri ellenállásos indítás csúszógyűrűs motornál – AC-2

Miért más ez, mint az összes eddigi?

Az eddigi indítási módok mind az állórész feszültségét csökkentették – és ezért mindegyik a
nyomatékot négyzetesen rontotta. A csúszógyűrűs (gyűrűs forgórészű) motornál viszont egy egészen
más beavatkozási lehetőség is van: a forgórészkör ellenállásának növelése.

A 21. fejezetből tudjuk, hogy a forgórészköri ellenállás növelése a billenőnyomaték nagyságát nem
változtatja meg, csak nagyobb szlip felé tolja a billenőpontot. Ha az ellenállást úgy
választjuk meg, hogy a billenőpont éppen s = 1-hez (álló forgórészhez) essen, akkor a motor a
billenőnyomatékával indul – vagyis a lehető legnagyobb nyomatékot adja, ráadásul mérsékelt
árammal, mert az áramot a forgórészköri ellenállás korlátozza.

A készülékoldal – az AC-2 kategória

A szabvány 5.4.1 szerint a rotorköri ellenállásos indítók az AC-2 üzemi kategóriába tartoznak.
Az AC-2 jellemző terhelése a Table 1 szerint: csúszógyűrűs motorok, illetve vegyes ohmos és
induktív terhelés, mérsékelt túlterhelésekkel együtt.

A Table 7 szerinti vizsgálati feltételek AC-2-ben:

24.16. táblázat – Az AC-2 kategória vizsgálati feltételei

24.8 Lágyindító (soft starter)

A működési elv: fázishasítás

A lágyindító (angolul: soft starter) fázisonként két, egymással ellenpárhuzamosan kapcsolt
tirisztort (vagy egy triakot) tartalmaz, amelyeket fázishasításos vezérléssel gyújt. A
fázishasítás elvét a 25.3 szakaszban tárgyaltuk: a gyújtásszög (α) késleltetésével a terhelésre
jutó effektív feszültség folyamatosan változtatható.

A lágyindító ezt a lehetőséget használja ki: az indítás kezdetén nagy gyújtásszöggel kis
feszültséget ad a motorra, majd a gyújtásszöget folyamatosan csökkenti, míg a motorra a teljes
hálózati feszültség jut. A motor így rántás nélkül, folyamatosan fut fel.

Beállítható paraméterek

24.17. táblázat – A lágyindító jellemző beállításai

Mit tud, és mit nem tud?

Amit tud: sima, tranziensmentes felfutás (nincs átkapcsolási áramlökés, mint a
csillag-deltánál); az indítási áram és nyomaték a hajtáshoz igazítható, nem kötött arány;
lágy leállítás – szivattyúnál ez előzi meg a vízütést (water hammer), szalagnál az anyag
megcsúszását, szíjhajtásnál a rángatást; sok készülék tud egyenáramú fékezést is (24.9); és
mindehhez elég a három eres motorkábel.

Amit nem tud:

• ⛔ Nem ad fordulatszám-szabályozást. Ez a leggyakoribb félreértés: a felfutás után a motor a
  hálózati frekvenciával, a saját természetes jelleggörbéjén jár.
• ⛔ Nem növeli a nyomatékot. Feszültségcsökkentéssel dolgozik, tehát ugyanaz a k²-es szabály
  érvényes rá, mint a takarék-transzformátorra.
• ⛔ Csúszógyűrűs motorhoz nem való – ott a rotorköri ellenállásos indítás (24.7) vagy a
  frekvenciaváltó a megoldás.
• ⚠ Túl alacsonyra állított áramkorlátnál a motor nem gyorsul fel, „megül” egy alacsony
  fordulatszámon, és a védelem old ki.

A bypass (áthidaló) mágneskapcsoló

Üzem közben a tirisztorok folyamatosan vezetnének, és ez veszteséget (hőt) jelentene: minden
félvezetőn nyitóirányú feszültségesés van, amely a névleges áramon számottevő teljesítménnyé
szorzódik. Ezért a felfutás végén egy bypass mágneskapcsoló (-QA2) áthidalja a
lágyindítót:

• megszűnik a félvezetők vesztesége és melegedése, kisebb lehet a szekrény hűtése;
• megszűnik a fázishasításból eredő felharmonikus-kibocsátás;
• a lágyindító félvezetői nem öregszenek üzem közben.

Sok készülékben a bypass beépített; ilyenkor külön mágneskapcsoló nem kell, de a kapcsolási
rajzon és a dokumentációban ezt jelölni kell.

Lágyindító vagy frekvenciaváltó?

24.18. táblázat – A lágyindító és a frekvenciaváltó összehasonlítása

24.9 ⭐ Forgásirányváltás, pólusátkapcsolás és fékezés

24.9.1 Forgásirányváltás – a készülékoldal

Elv. A háromfázisú aszinkron gép forgásirányát a forgó mágneses tér iránya szabja meg, azt
pedig a fázissorrend. Ha az állórész három kivezetése közül kettőt felcserélünk, a
forgómező – és vele a motor – ellentétes irányban forog tovább (21.1).

A kötelező kettős reteszelés. A fejezet szakképzési forrása ezt szó szerint így indokolja:
„Ha K1 és K2 egyszerre meghúzna, akkor a főáramkörben fázis zárlat lenne!” Ezért – ugyanúgy,
ahogyan a csillag-delta indítónál (24.5), és ahogy azt a 23.7 szakasz elvi szinten felépítette –
két, egymástól független reteszelés kell:

1. Villamos reteszelés: a -QA2 bontó segédérintkezője (21-22) a -QA1 tekercsének körében,
   és fordítva, a -QA1 bontó segédérintkezője a -QA2 tekercsének körében.
2. Mechanikus reteszelés: a két mágneskapcsoló közé szerelt reteszelő elem, amely fizikailag
   akadályozza meg az egyidejű behúzást.

Kétáramkörös (bontó és záró érintkezőt is tartalmazó) nyomógomboknál a nyomógomb bontó
érintkezője is reteszel – ez a harmadik szint, de a fenti kettőt nem váltja ki.

24.9.2 Fordulatszám-változtatás pólusátkapcsolással (Dahlander)

Elv. A 21.1 szakaszból tudjuk, hogy a forgómező szinkron fordulatszáma n_s = 60 · f / p,
ahol p a póluspárszám. Ha tehát a gép pólusszámát meg tudjuk változtatni, a fordulatszám
fokozatokban változtatható – ráadásul veszteség nélkül, mert nem a szlipet növeljük,
hanem magát a mezőt lassítjuk. Két megvalósítás van:

• Dahlander-tekercselés: egyetlen állórész-tekercselés, amelynek ágait átkapcsolva a
  pólusszám 1:2 arányban változik (például négy pólusról kettőre, azaz 50 Hz-en kb.
  1 500-ról 3 000 1/min-ra). Csak ez az egy arány valósítható meg vele, cserébe olcsó, mert egy
  tekercselés elég, és a motor hat kivezetéssel megoldható.
• Külön (két különálló) tekercselés: a gépbe két, egymástól független tekercselés kerül,
  külön-külön pólusszámmal. A két fordulatszám aránya így szabadon megválasztható, viszont a
  gép drágább, nagyobb és rosszabb hatásfokú, mert egyszerre mindig csak az egyik tekercselés
  dolgozik.

⚠ Forrásjelölés. A pólusátkapcsolás és a Dahlander-kapcsolás elvét, valamint az 1:2 arányt a
fejezet 10. forrása (egyetemi előadásvázlat) igazolja – „Veszteségmentes megoldás” –, de
kapcsolási rajzot és számadatot nem ad. A készülékoldali következtetések (külön mágneskapcsolók,
reteszelés, fokozatonkénti túlterhelés-védelem) a jegyzet saját levezetései a 24.5 és a 23.7
szakasz szabályaiból.

Fékezés: miért nem elég lekapcsolni a motort?

A hálózatról lekapcsolt hajtás kifut: a forgó tömegek mozgási energiáját a súrlódás emészti fel,
ami nagy tehetetlenségnél percekig is tarthat. Ez gyakran elfogadhatatlan – biztonsági okból (a
gépet a vészleállítás után gyorsan meg kell állítani, 23.9), technológiai okból (pozicionálás,
ciklusidő) vagy a terhelés megtartása miatt (emelőgép, felvonó). Ezért a hajtásokhoz
fékezési módot is választani kell – és ez ugyanúgy készülék- és kategóriakérdés, mint az
indításé.

24.9.3 Ellenáramú fékezés (plugging)

Elv. A forgó motornál két fázisvezetőt felcserélünk. A forgó mágneses tér iránya megfordul,
a forgórész viszont a tehetetlensége miatt még az eredeti irányban forog – a gép ekkor a
s > 1 tartományban dolgozik, és a nyomatéka a forgással ellentétes, azaz fékez.

Kapcsolás. Ugyanaz a két mágneskapcsoló, mint az irányváltó kapcsolásnál (23.7): -QA1 a
menetirány, -QA2 a fékezés (két fázis felcserélve), közöttük villamos és mechanikus
reteszelés. A -QA2 mágneskapcsolónak nincs öntartása: a fékezés csak addig tart, amíg a
STOP nyomógomb záró érintkezője zárva van, vagy amíg a fordulatszám-relé le nem kapcsolja.

Hőterhelés. Ellenáramú fékezéskor a gép a hálózatból is vesz fel energiát, és a mozgási
energia is a gépben alakul hővé. A forgórészben ezért lényegesen nagyobb hő keletkezik, mint
egy indításnál – a mozgási energia többszöröse –, tehát az ellenáramú fékezés erősen melegíti
a motort, és a gyakorisága korlátozott.

⚠ Számszerű szorzót ez a jegyzet nem közöl. A fejezet forrásai az ellenáramú fékezésről
csak annyit mondanak, hogy „nagy áram és melegedés”; a hőarányra sem szabványi, sem gyártói
adat nincs a jegyzet forrásbázisában. A gyakorlati következtetés – ritka, korlátozott számú
fékezés, AC-4 készülék, lehetőleg PTC-védelem – ettől függetlenül érvényes.

Üzemi kategória. Az ellenáramú fékezés a Table 1 szerint AC-4: „kalickás motorok: indítás,
ellenáramú fékezés (plugging), léptetés (inching)”. Alkalmi, gépbeállítás célú fékezésnél az AC-3
kategória is elfogadható, de csak a Table 1 „ᵃ” lábjegyzete szerinti korláttal: legfeljebb
percenként öt, illetve tíz percenként tíz művelet.

24.9.4 Egyenáramú (dinamikus) fékezés – DC injection

Elv. Az állórészt lekapcsoljuk a hálózatról, és két (esetleg három) kapcsára
egyenáramot vezetünk. Az egyenáram álló mágneses teret hoz létre; a még forgó forgórész
ebben a mezőben feszültséget indukál, a forgórészáram pedig a forgással ellentétes nyomatékot
hoz létre. A mozgási energia a forgórészben alakul hővé.

Kapcsolás. A -QA1 hálózati mágneskapcsoló nyit, majd (reteszelten, holtidő után) a -QA2
fékező mágneskapcsoló egy egyenirányítóról (-TB1) táplált egyenáramot vezet két állórész-
kapocsra. Az egyenáram nagyságát ellenállással vagy a vezérelt egyenirányító gyújtásszögével
állítjuk be. A fékezés végét időrelé (-KF2) zárja le.

Előny–hátrány. Az egyenáramú fékezés sima, jól szabályozható, nem terheli a hálózatot nagy
árammal (csak a fékáramot veszi fel), és nem fordítja meg a forgásirányt. Hátránya, hogy
külön egyenirányító kell hozzá, és nulla fordulatszámon nincs nyomatéka – terhet nem tart
meg.

24.9.5 Generátoros (visszatápláló) fékezés

Elv. Ha a hajtott gép a motort a szinkron fordulatszám fölé hajtja (s < 0), a gép
generátorrá válik: a tengelyen felvett mechanikai energiát villamos energiává alakítja, és
visszatáplálja a hálózatba.

Hol fordul elő? Lejtmenetben (daru süllyesztés, felvonó ereszkedés, szállítószalag lejtőn),
illetve pólusszámváltós motornál a nagyobb pólusszámra való átkapcsoláskor.

Korlát. ⚠ Ez a fékezés csak a szinkron fordulatszám fölött hat, tehát megállítani nem
tud. Kiváló arra, hogy a lefelé mozgó terhet állandó, biztonságos sebességen tartsa, de a
megállításhoz mechanikus fék vagy más villamos fékezés is kell. Előnye viszont, hogy
energiát takarít meg: a fékezési energia nem hővé válik, hanem visszakerül a hálózatba.

24.9.6 Mechanikus (rugóerős) fék

Elv. A motor hátsó pajzsára szerelt tárcsafék, amelyet rugóerő zár és
elektromágnes nyit. A fékmágnest a motorral együtt kapcsoljuk: amíg a motor feszültséget kap, a
mágnes behúz, és a fék nyitva van; amint a feszültség megszűnik, a rugó zár.

Készülékoldal. A fékmágnes külön tápot (gyakran egyenáramút, saját egyenirányítóval) kap. A
gyors fékzárás érdekében a fékmágnes körét egyenáramú oldalon kell megszakítani – ha csak a
váltakozó áramú oldalt bontjuk, az egyenirányító kondenzátora és a mágnes induktivitása miatt a
fék késleltetve zár. Ez a késés emelőgépnél a teher megcsúszását jelentheti.

⚠ Forrásjelölés. A rugóerős fék felépítése és kapcsolástechnikája – benne a DC-oldali
megszakítás szabálya – a jegyzet kutatási anyagában nyitott pontként szerepel: szabványi
vagy gyártói forrás nem támasztja alá. Az elrendezést és a megszakítás helyét ezért mindig a
fékmotor gyártói dokumentációjából kell átvenni.

24.9.7 Örvényáramfék

Elv. A motortengelyre szerelt vezető (jellemzően acél) tárcsa mágneses mezőben forog; a
tárcsában örvényáramok indukálódnak (9. fejezet), amelyek a mozgással ellentétes erőt hoznak
létre. A fékezőnyomaték a gerjesztőárammal folyamatosan szabályozható.

Jellemzők. Kopásmentes (nincs súrlódó betét), jól szabályozható, de a teljes fékezési energiát
hővé alakítja a tárcsában, ezért hűteni kell. ⚠ Nulla fordulatszámon a nyomatéka nulla
(nincs relatív mozgás, nincs indukció), tehát tartófékként nem használható. Tipikusan
próbapadokon, terhelőegységként, valamint járműveknél lassító fékként fordul elő.

⚠ Forrásjelölés. Az örvényáramfékről a jegyzet forrásai nem szólnak; az itt leírtak a
9. fejezet örvényáram-jelenségéből vezethetők le. Szerkezeti, nyomatéki és hűtési adatot
ez a jegyzet ezért nem közöl – azt gyártói fékkatalógusból kell kivenni.

Összefoglaló táblázat

24.19. táblázat – A fékezési módok összehasonlítása

24.10 ⭐⭐ Motorvédelem: a hőkioldó (túlterhelés-relé)

Mi ellen véd, és mi ellen nem?

A motor tönkremenetelének leggyakoribb oka a tekercs túlmelegedése. A szigetelés
élettartama a hőmérséklettel exponenciálisan csökken (21.9), ezért a motorvédelem első számú
feladata, hogy a tekercs hőmérsékletét a hőállósági osztálynak megfelelő határ alatt tartsa.

24.20. táblázat – A motorvédelem szintjei: melyik veszélyt melyik készülék hárítja

A bimetál hőkioldó felépítése

A hagyományos, termikus (thermal type) hőkioldó fő elemei:

• Három fűtött bimetál (fázisonként egy). A bimetál két, eltérő hőtágulási együtthatójú fémből
  hengerelt szalag; melegedéskor a kisebb tágulású fém felé hajlik. A fűtés lehet közvetlen (a
  motoráram magán a bimetálon folyik át) vagy közvetett (a bimetálra tekercselt fűtőelemen át),
  nagy áramoknál pedig áramváltón keresztül.
• Differenciál- (kettős tolókar-) szerkezet: két, egymáshoz képest elmozduló tolókar, amelyek a
  három bimetál elhajlásának különbségét is érzékelik – ez a fáziskiesés-érzékelés mechanikai
  alapja (lásd alább).
• Hőkompenzáló bimetál, amely a környezeti hőmérséklet hatását ellensúlyozza.
• Áram-beállító tárcsa (I_r, a szabvány szóhasználatában current setting).
• Érintkezők: 95-96 bontó (a mágneskapcsoló tekercskörébe, sorosan) és 97-98 záró
  (jelzésre). A kapocsjelölés logikáját a 23.4 szakaszban tanultuk: az utolsó számjegypár
  …1–…2 bontót, …3–…4 zárót jelöl.
• Kezelőelemek: visszaállító (RESET) gomb, TESZT és STOP működtető, valamint a
  kioldásjelző.

Az áram-beállítás

A hőkioldó áram-beállítását (current setting, I_r) a motor adattábláján szereplő névleges
áramra kell állítani – a tényleges kapcsolásnak megfelelően. A 24.5 szakaszban láttuk, hogy
csillag-delta indítónál, ha a relé a tekercságban van, ez 0,58 · I_n.

A szabvány 5.7.4 szakasza előírja, hogy a túlterhelés-reléket az áram-beállításuk (állítható
kivitelnél a beállítási tartomány alsó és felső határa) és a kioldási osztályuk szerint kell
jelölni, és az áram-beállítást a relén fel kell tüntetni vagy meg kell jeleníteni.
Áramváltós működtetésű relénél a jelölt érték vagy az áramváltó primer áramára, vagy a relé
áram-beállítására vonatkozik – és mindkét esetben meg kell adni az áramváltó áttételét.

Kézi és automatikus visszaállítás

A hőkioldó a kioldás után nem áll vissza azonnal – meg kell várni, amíg a bimetál lehűl.
A visszaállítás módja azonban választható:

24.21. táblázat – A visszaállítás módjai

A szabvány 5.7.3 b) pontja szerint a relé jellemzői között meg kell adni a visszaállítás módját
(nature of the reset), és kézi/automatikus átkapcsolható kivitelnél a beállított helyzetet
jelölni kell.

A TESZT és a STOP funkció

A korszerű túlterhelés-relék előlapján két, könnyen összekeverhető működtető van:

24.22. táblázat – A TESZT és a STOP működtető közötti különbség. ⚠ Ezt a két működtetőt a
jegyzet forrásai nem különböztetik meg; a fenti leírás a készülékek előlapi jelöléséből és
rendeltetéséből következik. A tényleges működést – különösen azt, hogy a STOP visszazár-e
magától – mindig az adott relé gyártói dokumentációjából kell ellenőrizni.

A fáziskiesés-érzékelés (differenciál-mechanizmus)

Ha a motor egyik fázisa kiesik (kiégett olvadóbetét, meglazult kapocs, szakadt vezeték), a forgó
motor tovább jár, de a maradék két fázison az áram jelentősen megnő – miközben a harmadik
fázisban nulla. Egy egyszerű, három egyforma bimetált összegző relé ezt csak lassan venné
észre, mert a két megnőtt áram és az egy nulla áram „kiátlagolódik”.

A megoldás a differenciál- (kettős tolókar-) szerkezet: az egyik tolókar a három bimetál
elhajlását követi, a másik a legkevésbé elhajlott bimetálhoz igazodik, és a kioldó
mechanizmust a kettő különbsége is működteti. A relé így gyorsítottan old ki
fáziskieséskor.

Kompenzált és nem kompenzált relé

A bimetál elhajlása nemcsak az áramtól, hanem a környezeti hőmérséklettől is függ. Ha a relé a
motorral azonos hőmérsékletű térben van, ez akár előny is lehet; ha viszont a relé fűtött
kapcsolószekrényben, a motor pedig hideg csarnokban van, akkor hibás működéshez vezet.

• Nem kompenzált (not compensated) relé: a hőmérsékletfüggést nem korrigálja. A
  szabvány 8.2.1.5.1.1 szakasza szerint az áram-többszörös/környezeti hőmérséklet
  jelleggörbe meredeksége nem lehet nagyobb 1,2 %/K-nél. (A szabvány jegyzete
  megjegyzi, hogy az 1,2 %/K éppen a PVC-szigetelésű vezetők
  terhelhetőség-csökkentési jelleggörbéje.)
• Kompenzált (compensated) relé: hőkompenzáló bimetált tartalmaz. A szabvány szerint a relé
  akkor tekinthető kompenzáltnak, ha +20 °C-on teljesíti a Table 3 vonatkozó követelményeit, és
  más hőmérsékleteken is a Table 3 határai között marad.

Elektronikus túlterhelés-relék és a termikus memória

Az elektronikus (electronic type) túlterhelés-relé áramváltókkal méri a fázisáramokat, és a
motor melegedését számítással modellezi. Előnye a pontosabb, hőmérséklet-független működés,
a szélesebb beállítási tartomány, a fáziskiesés és az aszimmetria érzékelése, valamint a
visszajelzési és kommunikációs lehetőségek.

Van azonban egy buktató: ha a készülék feszültségkimaradás után elfelejti a motor addigi
melegedését, akkor a következő indításnál „hideg” motorral számol – holott a motor forró. Ezt a
szabvány termikus memória (thermal memory) vizsgálattal ellenőrzi:

Kidolgozott példa 24.5 – A termikus memória vizsgálata (8.2.1.5.1.2)

A VIZSGÁLAT MENETE a szabvány szerint:

  1. I_e áramot kell a készülékre adni, amíg el nem éri a
     hőegyensúlyt (thermal equilibrium).
  2. Az áramot meg kell szakítani  2 · T_p  időtartamra,
     ± 10 % tűréssel.
        (T_p = az a kioldási idő, amelyet a Table 3 "D" oszlopa
         szerinti áramnál - azaz 7,2 · I_r-nél - mértek.)
  3. Ezután 7,2 · I_e áramot kell rákapcsolni.
  4. A relének a  T_p idő 50 %-án belül  ki kell oldania.

SZÁMPÉLDA egy 10-es kioldási osztályú elektronikus relére,
amelynél a mért T_p = 8 s:

     áramszünet:   2 · 8 s = 16 s      (tűrés: 14,4 s ... 17,6 s)
     vizsgálóáram: 7,2 · I_e
     követelmény:  kioldás  0,5 · 8 s = 4 s -en belül

ÉRTELMEZÉS:
  A relé "emlékszik" arra, hogy a motor a szünet előtt már
  felmelegedett, ezért a szünet után LÉNYEGESEN GYORSABBAN
  (a fele idő alatt) old ki, mint hideg állapotból.

JELÖLÉS:
  Az az elektronikus relé, amely ezt a vizsgálatot NEM teljesíti,
  a szabvány 5.7.3 b) pontja szerint ÁTHÚZOTT "Thm" jellel
  jelölendő - vagyis a készüléken látszik, hogy nincs termikus
  memóriája.

Idő–áram jelleggörbék és a környezeti hőmérséklet

A szabvány 5.7.5 szakasza előírja, hogy a jellemző idő–áram jelleggörbéket a túlterhelés-relével
együtt kell szállítani. A görbéknek meg kell mutatniuk, hogyan változik a kioldási idő
– hideg állapotból (from the cold state) indulva – az árammal, legalább a motor teljes
terhelési áramának nyolcszorosáig. A termékdokumentációnak közölnie kell a görbék általános
tűrését és a felvételükhöz használt vezető-keresztmetszeteket.

Az ábrázolás módja: vízszintes tengelyen az áram az I_r beállítási áram többszöröseként,
függőleges tengelyen az idő másodpercben, logaritmikus léptékben.

Az 5.7.6 szakasz a környezeti hőmérsékletről rendelkezik:

• A jelleggörbék megadott környezeti hőmérsékletre és előzetes terhelés nélküli (hideg)
  állapotra vonatkoznak; a hőmérsékletet a görbén fel kell tüntetni. Az előnyben részesített
  értékek: +20 °C vagy +40 °C.
• A túlterhelés-reléknek a –5 °C … +40 °C környezeti hőmérséklet-tartományban működőképesnek
  kell lenniük, és a termékdokumentációnak meg kell adnia a hőmérséklet-változás hatását a
  jellemzőkre.

24.11 ⭐⭐ Kioldási osztályok (trip classes) és a működési határok

Mit fejez ki a kioldási osztály?

Ez a fejezet legfontosabb szabványi fogalma. A gondolatmenet a következő:

• A motort indításkor nagy áram terheli, de csak rövid ideig – ezt a hőkioldónak
  el kell viselnie kioldás nélkül.
• Tartós túlterhelésnél viszont ki kell oldania, mielőtt a tekercs túlmelegedne.
• A kettő között az különbség, hogy mennyi ideig tart a nagy áram.

Ezért a szabvány a hőkioldókat aszerint sorolja osztályokba, hogy egy meghatározott, nagy
próbaáramnál mennyi idő alatt oldanak ki.

Miért éppen 7,2-szeres áram?

Ez a leggyakoribb kérdés a témában. ⚠ A szabvány indoklást nem ad; az alábbi négy szál a
gyakorlati magyarázat, és ezek közül a 3. és a 4. pont vezethető le közvetlenül a
szabvány szövegéből, az 1. és a 2. a jegyzet okfejtése:

1. Ekkora nagyságrendű a valódi indítási áram. A 21.6 szakaszban láttuk, hogy a
   kalickás motorok közvetlen indítási árama tipikusan a névleges 5–10-szerese. A
   7,2 tehát nem „elméleti” szám, hanem a valódi indítási helyzet modellezése.
2. Egyetlen, jól reprodukálható mérőpont kell. Egy rögzített áramszorzónál mért idő
   egyértelműen mérhető és összehasonlítható adat; a teljes jelleggörbével ez nem volna így.
3. Illeszkedik a többi vizsgálati ponthoz. A szabvány ugyanezt a 7,2-es szorzót használja a
   termikus memória vizsgálatnál is (24.10), így ugyanaz a T_p érték szolgál mindkét
   követelmény alapjául.
4. Itt a legnagyobb az eltérés az osztályok között. A kis túláramoknál (1,05–1,5-szeres) minden
   osztály hasonlóan viselkedik – ott a Table 3 A, B és C oszlopa ír elő követelményt.

A teljes Table 2

Az MSZ EN IEC 60947-4-1:2026 Table 2 („Trip classes of overload relays”) tartalma, saját
fordításban. T_p a kioldási idő a 8.2.1.5.1 szerinti feltételekkel, a Table 3 D oszlopa
szerinti áramnál (7,2 × áram-beállítás), hideg állapotból.

24.23. táblázat – Kioldási osztályok (Table 2)

A táblázathoz tartozó jegyzetek és szabályok:

• A szűkebb tűréssávnak való megfelelést az osztályjelhez fűzött „E” betű jelöli – tehát
  10E, 20E, 30E stb.
• ⭐ Az E sáv (és vele a 2-es, 3-as és 40-es osztály) a 2010-es kiadásban még nem
  szerepelt, ezért régebbi katalógusban nem találod. ⚠ Azt, hogy pontosan melyik kiadás
  vezette be, a feldolgozott szabványkivonat nem mondja meg.
• A 10A osztálynak nincs E-sávos megfelelője, és ez az egyetlen osztály, amelynek alsó
  határa 2 s.
• A T_p alsó határértékeit azért írja elő a szabvány, hogy a különböző fűtőelem-jellemzők
  és a gyártási tűrések elférjenek – vagyis hogy a relé ne legyen indokolatlanul gyors.
• Ha a kioldási idő meghaladja a 40 s-ot, akkor a szabvány szerint osztály helyett a
  maximális kioldási időt kell másodpercben megadni (5.7.3 b).
• NOTE 2 és NOTE 3 a rotorköri ellenállásos, illetve a takarék-transzformátoros indítóra
  vonatkozik – ezeket a 24.7 és a 24.6 szakaszban már tárgyaltuk.

A teljes Table 3 – a működési határok

A Table 2 csak a D mérőpontot adja meg. A relé teljes viselkedését a Table 3 írja le, négy
árampontban. Először értsük meg, mit jelent a négy oszlop:

24.24. táblázat – A Table 3 négy vizsgálati pontjának jelentése

Az MSZ EN IEC 60947-4-1:2026 Table 3 („Limits of operation of time-delay overload relays when
energized on all poles”) tartalma, saját fordításban. Az A, B, C és D oszlopok az áram-beállítás
többszörösei.

24.25. táblázat – Késleltetett túlterhelés-relék működési határai minden sarok gerjesztésekor
(Table 3)

A táblázat lábjegyzetei:

• ᵃ Az elektronikus relénél a D áram-többszörösre a vizsgálatot csak 20 °C-on kell
  elvégezni.
• ᵇ Ha a termékdokumentáció így rendelkezik, a kioldási áram eltérhet a 120 %-tól, de
  nem haladhatja meg a 125 %-ot. Ekkor a vizsgálati áram ezzel egyezik meg, és az értéket
  a készüléken fel kell tüntetni.
• ᶜ Az áram-többszörösöket a termékdokumentációban kell közölni.
• ᵈ A –5 °C … +40 °C tartományon kívüli vizsgálatokra a 9.3.3.2.2 vonatkozik.
• ᵉ Ha a termékdokumentáció így rendelkezik, a kioldási áram eltérhet a 130 %-tól, de
  nem haladhatja meg a 135 %-ot; ilyenkor az értéket a készüléken fel kell tüntetni.

Miért éppen 1,5-szeres a C oszlop? A szabvány maga adja meg a választ egy jegyzetben: az
IEC 60034-1:2022 9.3.3 szakasza szerint a legfeljebb 315 kW teljesítményű és legfeljebb 1 kV
feszültségű többfázisú motoroknak el kell viselniük a névleges áram 1,5-szeresét legalább
2 percen át. A hőkioldónak tehát ezen az árampontnál a motorhoz igazodva kell viselkednie: a
2/3/5/10A osztály 2 percen belül old ki, a nagyobb osztályok arányosan később (10 → 4 min,
20 → 8 min, 30 → 12 min, 40 → 16 min).

A Figure 1 – a kompenzált relé hőmérsékletfüggő sávja

A szabvány Figure 1 ábrája a kompenzált késleltetett túlterhelés-relék megengedett
áram-többszörös sávját mutatja a környezeti hőmérséklet függvényében:

• Felső (B) határgörbe: –5 °C-on 1,3, onnan lineárisan csökken +20 °C-on 1,2-re, majd
  +20 °C fölött vízszintesen 1,2 marad.
• Alsó (A) határgörbe: –5 °C-tól kb. +20 °C-ig vízszintesen 1,05, onnan lineárisan csökken
  +40 °C-on 1,0-re.

Table 4 – a fáziskiesés

A Table 3 azt írja le, mi történik, ha mindhárom sarok áramot vezet. A Table 4 azt, ha csak
kettő – vagyis fáziskiesés esetén.

A hozzá tartozó 8.2.1.5.2 szakasz szerint a vizsgálat menete: a relét három sarkon gerjesztve,
az A oszlop szerinti áramnál, hideg állapotból indulva nem szabad 2 óránál rövidebb idő
alatt kioldania. Ezután a két sarokban folyó áramot (fáziskiesés-érzékeny relénél a nagyobb
áramot vivő sarkokban) a B oszlop szerinti értékre kell emelni, a harmadik sarkot pedig
árammentesíteni – ekkor 2 órán belül ki kell oldania. Az értékek a sarkok minden
kombinációjára érvényesek.

24.26. táblázat – Háromsarkú késleltetett túlterhelés-relék működési határai két sarok
gerjesztésekor (Table 4). A táblázathoz a szabvány nem fűz lábjegyzetet.

Pillanatműködésű mágneses túláramrelék

A szabvány 8.2.1.5.3 szakasza a pillanatműködésű mágneses túláramrelékre azt írja elő, hogy
minden áram-beállításnál a közölt áramértéknek megfelelően, ± 10 % pontossággal kell
kioldaniuk.

Hogyan válasszunk kioldási osztályt?

A szabály egyszerű, de a gyakorlatban gyakran rontják el:

A kioldási osztályt a hajtás felfutási idejéhez kell választani úgy, hogy a relé az indítást
kioldás nélkül elviselje, de a lehető legszigorúbban védjen.

24.27. táblázat – A kioldási osztály megválasztása

Kidolgozott példa 24.6 – Kioldási osztály választása és ellenőrzése

ADOTT: 15 kW-os motor, I_n = 28,5 A, közvetlen indítás.
       A hajtás (nagy ventilátor) mért felfutási ideje: 12 s.
       A hőkioldó KOMPENZÁLT TERMIKUS típusú, a szekrény
       hőmérséklete kb. +20 °C.

1. LÉPÉS - Az áram-beállítás
       I_r = I_n = 28,5 A   (a relé a betáplálásban van, a teljes
                             vonali áramot méri)

2. LÉPÉS - Az osztály kiválasztása
   A felfutás alatt a motor árama az indítási érték körül van, ami
   nagyságrendileg a Table 3 "D" pontjának (7,2 · I_r) környéke.
   A relének tehát a 12 s-os felfutást ki kell BÍRNIA.

       10-es osztály:  T_p felső határa 10 s  -> 12 s alatt KIOLDANA
                                                 NEM JÓ
       20-as osztály:  T_p sávja  6 s < T_p <= 20 s
                       -> a felső határ 20 s > 12 s     MEGFELEL
       30-as osztály:  T_p sávja  9 s < T_p <= 30 s
                       -> megfelelne, de FELESLEGESEN LASSÚ
                          (a motort tovább hagyná melegedni)

   VÁLASZTÁS:  20-as kioldási osztály.

   ⚠ Figyelem: a 20-as osztály ALSÓ határa 6 s. Elvileg tehát egy
   20-as osztályú relé már 6 s-nál is kioldhat a D áramnál. A
   biztonságos tervezéshez ezért a felfutási időhöz TARTALÉKOT kell
   hagyni, és a hajtást üzembe helyezéskor be kell mérni.

3. LÉPÉS - A Table 3 többi pontjának ellenőrzése
   (kompenzált termikus relé, +20 °C)

   A pont:  1,05 · 28,5 A = 29,9 A
            -> 2 órán belül NEM old ki (hideg állapotból)
   B pont:  1,20 · 28,5 A = 34,2 A
            -> 2 órán belül KIOLD
            (ha a gyártó eltérő értéket deklarál, az sem lehet
             több 1,25-nél, azaz 35,6 A-nél, és a készüléken
             jelölni kell)
   C pont:  1,50 · 28,5 A = 42,8 A
            -> a hőegyensúlyból indulva 20-as osztálynál
               8 percen belül kiold
   D pont:  7,20 · 28,5 A = 205,2 A
            -> hideg állapotból  6 s < T_p <= 20 s

4. LÉPÉS - A MÁGNESKAPCSOLÓ ELLENŐRZÉSE (Table 11!)
   A Table 11 "a" lábjegyzete szerint 20-as ÉS NAGYOBB kioldási
   osztályú túlterhelésvédelem esetén a mágneskapcsoló (vagy IMPSD)
   megválasztása a GYÁRTÓ ÉS A FELHASZNÁLÓ MEGÁLLAPODÁSÁNAK tárgya.

   -> Nem elég a hőkioldót 20-as osztályúra választani: meg kell
      nézni a gyártói dokumentációban, hogy a kiválasztott
      mágneskapcsoló elviseli-e a hosszabb indítást. A Table 11
      alapvizsgálata ugyanis csak  8 · I_e , 10 s  igénybevételt
      igazol - a mi felfutásunk viszont 12 s-ig tart.

5. LÉPÉS - Fáziskiesés (Table 4)
   Fáziskiesés-érzékeny relét választva a védelem két sarkon
       1,15 · 28,5 A = 32,8 A
   áramnál már 2 órán belül lekapcsol; nem érzékeny, kompenzált
   relénél ehhez
       1,32 · 28,5 A = 37,6 A
   kellene. -> FÁZISKIESÉS-ÉRZÉKENY RELÉT VÁLASSZ.

24.12 Termisztoros (PTC) motorvédelem és a beépített hőérzékelők

Amit a hőkioldó nem lát

A túlterhelés-relé az áramból következtet a motor melegedésére. Ez a következtetés csak akkor
érvényes, ha a motor hűtése rendben van. Van azonban jó néhány helyzet, amikor a motor
a névleges áramánál is túlmelegszik – ilyenkor a hőkioldó semmit sem vesz észre:

24.28. táblázat – Amikor a motor az áramból nem látható módon melegszik

A PTC-termisztoros védelem

Amit a PTC tud, és a hőkioldó nem: a tényleges tekercshőmérsékletet méri, tehát a fenti
táblázat minden esetét lefedi. Különösen fontos:

• frekvenciaváltós, kis fordulatszámú, saját hűtésű hajtásnál (25. fejezet),
• gyakran, rövid ideig terhelt hajtásnál – ez a terhelésfajta azért veszélyes, mert a
  meghibásodás okát utólag nehéz felismerni,
• nehéz indítású hajtásnál, ahol a hőkioldó osztálya már úgyis „engedékeny”.

Amit viszont a PTC nem tud:

• ⛔ Nem véd zárlat ellen (mint ahogy a hőkioldó sem).
• ⛔ Nem véd a rögzített forgórész (beszorult tengely) hirtelen hőterhelése ellen olyan
  gyorsan, mint egy áramfigyelő védelem: a tekercsfejig a hőnek el kell jutnia, ez időbe telik.
• ⛔ Nem helyettesíti a hőkioldót – kiegészíti. A hőkioldó a gyors, áramfüggő, a PTC a
  lassú, hőmérsékletfüggő eseményekre reagál. A kettő együtt ad teljes védelmet.

Egyéb beépített hőérzékelők

A Pt100 / Pt1000 ellenálláshőmérő a hőmérséklettel arányosan, folyamatosan változó
ellenállásával mérésre és trendfigyelésre is alkalmas (nemcsak lekapcsolásra), a beépített
bimetál termosztát pedig egyszerű, olcsó nyitó/záró érintkezőt ad egy adott hőmérsékleten.

24.13 ⭐⭐ Koordináció a rövidzárlati védelemmel: az 1. és a 2. típus

A probléma

A mágneskapcsoló és a hőkioldó nem zárlatvédelmi készülék. A mágneskapcsoló főérintkezői egy
zárlati áramot nem tudnak megszakítani, a hőkioldó bimetálja pedig a zárlati áramtól
elpárologhat, mielőtt bármit is tehetne. Zárlat esetén tehát az SCPD-nek kell közbelépnie – de
addig a pillanatig a zárlati áram átfolyik a mágneskapcsolón és a hőkioldón is.

A kérdés ezért az: mi történik a mágneskapcsolóval és a hőkioldóval, amíg az SCPD megszakítja a
zárlatot? Erre ad választ a koordináció.

A szabvány szövege: 8.2.5.1

The rated conditional short-circuit current of contactors and starters backed up by
short-circuit protective device(s) (SCPD(s) or MPSD), combination starters, combination
switching devices, protected starters and protected switching devices shall be verified by
short-circuit tests as specified in 9.3.4.

The following tests shall be performed:
a) at the appropriate value of the conventional prospective current shown in Table 14 or
Table 13 (test current „r”), and
b) at the rated conditional short-circuit current I_q, if higher than test current „r”.

The rating of the SCPD shall be adequate for any given rated operational current, rated
operational voltage and the corresponding utilization category.

Two types of co-ordination are permissible, „1” or „2”. The test conditions for both are
given in 9.3.4.2.1 and 9.3.4.2.2.

Magyarul: a névleges feltételes rövidzárlati áramot rövidzárlati vizsgálatokkal kell igazolni,
mégpedig két árammal: az „r” vizsgálati áramnál (a Table 13, illetve előnyösebben a Table 14
szerinti egyezményes várható áram) és – ha az nagyobb – az I_q névleges feltételes rövidzárlati
áramnál. Az SCPD névleges adatainak minden adott üzemi áramhoz, üzemi feszültséghez és a hozzá
tartozó üzemi kategóriához megfelelőnek kell lenniük. Két koordinációtípus megengedett: az „1” és
a „2” – a kettő vizsgálati feltételeit a 9.3.4.2.1 és a 9.3.4.2.2 szakasz adja meg.

Az 1. típusú koordináció

A szabvány szövege szó szerint (8.2.5.1):

Type „1” co-ordination requires that, under short-circuit conditions, the contactor or starter
shall cause no danger to persons or installation and may not be suitable for further service
without repair and replacement of parts.

Magyarul: az 1. típusú koordináció azt követeli meg, hogy rövidzárlati körülmények között a
mágneskapcsoló vagy az indító ne jelentsen veszélyt személyekre vagy a berendezésre, viszont
javítás és alkatrészcsere nélkül nem feltétlenül alkalmas a további üzemre.

Mit jelent ez a vizsgálat elfogadási feltételeiben? 1. típusnál nem repülhetnek ki
alkatrészek a burkolatból, viszont a mágneskapcsoló és a túlterhelés-relé károsodása
elfogadható, és az indító (az MPSD kivételével) minden művelet után üzemképtelen lehet. Az
indítót ezért át kell vizsgálni, a mágneskapcsolót, a túlterhelés-relét és a megszakító
kioldóját szükség szerint vissza kell állítani, olvadóbiztosítós védelemnél pedig minden
olvadóbetétet ki kell cserélni. Kombinált és védett indítóknál a szigetelést minden művelet után
– az „r” és az I_q áramnál is – dielektromos vizsgálattal kell igazolni, 2 · U_e, de
legalább 1 000 V feszültséggel; szigetelésre alkalmas készüléknél a szivárgó áram
1,1 · U_e-n nem haladhatja meg a 6 mA-t.

A vizsgálati elrendezésben is van egy jellegzetes különbség: 1. típusnál az olvadó elemet és az
R_L ellenállást 6 mm²-es tömör vezetékkel helyettesítik (1,2–1,8 m hosszban), a
nullavezetőhöz – vagy a gyártó egyetértésével az egyik sarokhoz – kötve. A szabvány jegyzete
megjegyzi, hogy ez a vezeték nem érzékelőként szolgál, hanem azért, hogy „földelt” állapotot
hozzon létre, és így a károsodás értékelhető legyen.

A 2. típusú koordináció

A szabvány szövege szó szerint (8.2.5.1):

Type „2” co-ordination requires that, under short-circuit conditions, the contactor or
starter shall cause no danger to persons or installation and shall be suitable for further
use. The risk of contact welding is recognized, in which case the product documentation
shall indicate the measures to be taken as regards the maintenance of the equipment.

NOTE Use of an SCPD not in compliance with the manufacturer's recommendations can invalidate
the co-ordination.

Magyarul: a 2. típusú koordináció azt követeli meg, hogy rövidzárlati körülmények között a
mágneskapcsoló vagy az indító ne jelentsen veszélyt személyekre vagy a berendezésre, és a
további használatra alkalmas legyen. Az érintkezőhegedés kockázata elismert; ebben az esetben
a termékdokumentációnak meg kell adnia a berendezés karbantartására vonatkozó teendőket.
Jegyzet: a gyártó ajánlásának meg nem felelő SCPD használata érvénytelenítheti a
koordinációt.

Az elfogadási feltételek 2. típusnál (a szabvány j)–l) pontjai):

• A túlterhelés-relé vagy más alkatrész nem károsodhat, kivéve a mágneskapcsoló vagy
  az indító érintkezőinek hegedését (az MPSD érintkezőit kivéve), ha azok könnyen
  szétválaszthatók – például a mágneskapcsoló tekercsének többszöri gerjesztésével,
  a működtető elem mozgatásával, vagy a termékdokumentáció szerinti szerszámmal,
  akár csavarhúzóval –, jelentős alakváltozás nélkül, a szigetelés épségének
  megőrzésével.
• ⭐ Alkatrészcsere a vizsgálat során nem megengedett, kivéve, hogy olvadóbiztosítós
  védelemnél minden olvadóbetétet ki kell cserélni.
• Hegedt érintkezők esetén a készülék működőképességét 10 kapcsolási ciklussal kell igazolni, a
  Table 10 feltételei szerint, az alkalmazandó üzemi kategóriában.
• ⭐ A túlterhelés-relé kioldását ellenőrizni kell az áram-beállítás egy többszörösénél, és annak
  meg kell felelnie a közölt kioldási jelleggörbének (5.7.5) – a rövidzárlati vizsgálat előtt
  és után is. Ez a legszigorúbb követelmény: a hőkioldó jellemzői a zárlat után nem térhetnek
  el.
• A szigetelés megfelelőségét dielektromos vizsgálattal kell igazolni, 2 · U_e, de legalább
  1 000 V feszültséggel.
• Szigetelésre alkalmas készüléknél a szivárgó áram nyitott érintkezőknél, 1,1 · U_e-n
  nem haladhatja meg a 2 mA-t.

A két típus összevetése

24.29. táblázat – Az 1. és a 2. típusú koordináció összehasonlítása

Az „r” vizsgálati áram és a vizsgálat menete

A koordinációs vizsgálat két árammal folyik. Az „r” egyezményes várható áramnál a szabvány
szerint két műveletet kell elvégezni:

• a) egy megszakítási művelet az SCPD-vel úgy, hogy minden kapcsolókészülék zárva van a
  vizsgálat előtt – ez az „O” művelet;
• b) egy megszakítási művelet az SCPD-vel úgy, hogy a mágneskapcsolót vagy az indítót
  zárjuk rá a zárlatra – ez a „CO” művelet.

A vizsgálat további feltételei közül a gyakorlat szempontjából a legfontosabbak: a vizsgálatot úgy
kell elvégezni, hogy a legnagyobb motoráram (I_e) és a legnagyobb U_e esete is lefedve
legyen; mágneses működtetésű készüléknél a mágnest külön tápról, U_s névleges
vezérlőfeszültségen zárva kell tartani; állítható áram-beállítású megszakítót vagy MPSD-t a
deklarált koordináció- és szelektivitástípushoz tartozó legnagyobb beállításon kell vizsgálni;
a burkolat minden nyílását zárva kell tartani; cserélhető túlterhelés-relékkel készülő
indítót a legnagyobb és a legkisebb impedanciájú relével is vizsgálni kell. A beállítás:
pillanatműködésű kioldós megszakítónál vagy MPSD-nél a kioldási áram 120 %-a, túlterhelés-relés
kivitelnél a megszakító névleges áramának 250 %-a.

A gyártói koordinációs táblázat – miért nem szabad „szabadon párosítani”?

Ez a szakasz gyakorlati végkövetkeztetése, és a fejezet egyik legfontosabb üzenete.

A koordináció nem számítható ki a katalógusadatokból. A koordináció vizsgálati eredmény: a
gyártó egy konkrét mágneskapcsoló + konkrét hőkioldó + konkrét SCPD hármasra végezte el a
9.3.4 szerinti vizsgálatot, és erre a hármasra adta meg a koordináció típusát és az I_q
értékét. Ha ebből bármelyik elemet kicseréljük, a vizsgálati eredmény érvényét veszti.

A szabvány ezt a jegyzetében ki is mondja: „Use of an SCPD not in compliance with the
manufacturer's recommendations can invalidate the co-ordination.” – a gyártó ajánlásának meg nem
felelő SCPD használata érvénytelenítheti a koordinációt.

Egy különleges eset: az AC-3e indító 2. típusú koordinációja

Az AC-3e kategóriájú (nagy hatásfokú, nagyobb indítóáramú motorhoz való) indítóknál a szabvány
külön koordinációs vizsgálatot ír elő 2. típusú koordináció esetén (8.2.5.3). A vizsgálat célja
annak igazolása, hogy az indító és a hozzá tartozó SCPD (pillanatműködésű megszakító vagy IMPSD)
akkor is együttműködik, amikor az SCPD kioldási árama alatti hibaáramnál az indító
túlterhelésvédelme működteti a mágneskapcsolót. A vizsgálatot egy I_cd szimulált hibaáramon
kell elvégezni, közvetlenül az SCPD kioldási árama fölött; a vizsgálat nem szükséges, ha az I_cd
kisebb vagy egyenlő az AC-3e-re vizsgált be- és kikapcsolási áramnál.

A szabvány jegyzete a mögöttes okot is megadja: az NE vagy HE tervezésű aszinkron motor
nagyobb bekapcsolási árammal rendelkezhet, ami az SCPD kioldási áramának magasabb
beállítását vonja maga után; ennek következtében a mágneskapcsoló megszakítóképességét
magasabb értéken kell igazolni, mint a Table 7 szerinti be- és kikapcsolási képességet.

24.14 Motorvédő kapcsoló (MPCB / MPSD) és a három klasszikus felépítés

Mi az MPSD?

Az MPSD zárlati képességét a szabvány a megszakítókhoz hasonlóan írja le (5.3.6.1–5.3.6.2 és
8.2.4.7):

⭐ A szabvány alsó korlátja (5.3.6.2, szó szerint): „I_cs shall be at least equal to 25 %
of I_cu.” — az üzemi megszakítóképesség tehát legalább a határérték negyede kell legyen.

A három klasszikus felépítés

24.30. táblázat – A motorleágazás három klasszikus felépítésének összehasonlítása

Kiegészítő készülékek a motorleágazásban

A motorleágazásba a feladattól függően további készülékek kerülhetnek: fázisfigyelő relé
(-KF2) ott, ahol a rossz forgásirány vagy a fáziskiesés kárt okoz; termisztor-kiértékelő relé
(-KF3) frekvenciaváltós, gyakran induló vagy rosszul hűtött hajtásnál (24.12);
fordulatszám-relé (-BG1 ⚠, lásd a forrásjegyzék alatti megjegyzéseket) ellenáramú
fékezésnél (24.9.3); vezérlőtranszformátor (-TA2) a
leválasztott vezérlőkörhöz (23.5); végül áram-védőkapcsoló (-FB1) a hálózat védelmi rendszere
szerint – frekvenciaváltós hajtásnál ⚠ B típusú (25.13).

24.15 Készülékkiválasztás lépésről lépésre

A lépéssor

24.31. táblázat – A motorleágazás tervezésének lépéssora

Kidolgozott példa 24.7 – Egy teljes motorleágazás végigszámolva

FELADAT
  Egy csarnokban szállítószalagot hajtó motort kell üzembe helyezni.
  Az adattábla adatai:

      P_n = 15 kW           400 V (delta) / 690 V (csillag)
      I_n = 28,5 A          cos fi = 0,86
      n_n = 1460 1/min      f = 50 Hz
      IP55, F hőállósági osztály, IE3

  A szalag TERHELTEN indul. A hajtás mért felfutási ideje 12 s.
  A hálózat 3 x 400 V, TN-S. A leágazás beépítési helyén számított
  legnagyobb zárlati áram (16.7 szerint): 12 kA.
  A motorkábel hossza 35 m, PVC-szigetelésű, réz, falon, C fektetés.

--------------------------------------------------------------------
1. LÉPÉS - AZ INDÍTÁSI MÓD

  A szalag TERHELTEN indul  ->  a csillag-delta indítás KIZÁRVA,
  mert csillagban a KÖZVETLEN (delta) indítás nyomatékának csak
  a harmada áll rendelkezésre (21.7): tipikusan 0,2-0,5 · M_n.
  Fordulatszám-szabályozás nem kell, rántásmentes felfutás viszont
  technológiai előny (a szállított anyag nem csúszik meg), ezért
  két megoldás jöhet szóba:
      a) LÁGYINDÍTÓ + bypass mágneskapcsoló  (technológiailag jobb)
      b) KÖZVETLEN INDÍTÁS                   (olcsóbb, egyszerűbb)
  A számítást a b) változatra végezzük; a lágyindítós változatnál a
  mágneskapcsoló a bypass kontaktor lenne, ugyanezekkel az adatokkal.

--------------------------------------------------------------------
2. LÉPÉS - AZ ÜZEMI KATEGÓRIA

  Kalickás motor, indítás és forgás közbeni kikapcsolás,
  léptetés és ellenáramú fékezés NINCS.
      ->  AC-3

  ⚠ A motor IE3 osztályú. Ha a gyártói adatlap NE vagy HE tervezésű
  gépet jelöl (IEC 60034-12), akkor AC-3e adatot kell keresni a
  mágneskapcsolónál, mert nagyobb a bekapcsolási áramlökés.

--------------------------------------------------------------------
3. LÉPÉS - A MÁGNESKAPCSOLÓ

  Szükséges:   I_e (AC-3, 400 V)  >=  28,5 A
  A készüléknek tudnia kell (Table 7):  be 10 · 28,5 A = 285 A,
  ki 8 · 28,5 A = 228 A, 1,05 · 400 V = 420 V-on, cos fi = 0,45
  mellett, 50 cikluson át; a Table 10 szerint 2 · 28,5 A = 57 A,
  6 000 cikluson át; a Table 11 szerint 8 · 28,5 A = 228 A, 10 s-on
  át. A típusjelet a GYÁRTÓI KATALÓGUSBÓL kell kikeresni.
  Jelölése a kapcsolási rajzon:  -QA1

--------------------------------------------------------------------
4. LÉPÉS - A HŐKIOLDÓ ÉS A BEÁLLÍTÁSA

  A relé a mágneskapcsoló után, a motor betáplálásában van,
  tehát a TELJES VONALI ÁRAMOT méri:

      I_r = I_n = 28,5 A

  A beállítási tartománynak tartalmaznia kell a 28,5 A-t
  (jellemzően pl. 23-32 A tartományú relé).
  Fajta: FÁZISKIESÉS-ÉRZÉKENY (Table 4: 1,15-szörös áramnál kiold
  két sarkon, szemben az 1,32-szeressel).
  Visszaállítás: KÉZI (gép, önműködő újraindulás nem megengedett).
  Jelölése:  -FC2

--------------------------------------------------------------------
5. LÉPÉS - A KIOLDÁSI OSZTÁLY

  Felfutási idő 12 s.
      10-es osztály:  T_p <= 10 s   ->  kioldana,   NEM JÓ
      20-as osztály:  6 s < T_p <= 20 s   ->  MEGFELEL
  Választás: 20-as osztály (jelölése a relén: 20, vagy 20E,
  ha a szűkebb E tűréssávnak is megfelel).

  A Table 3 ellenőrző pontjai (kompenzált termikus relé, +20 °C):
      A: 1,05 · 28,5 A = 29,9 A  ->  2 h-n belül NEM old
      B: 1,20 · 28,5 A = 34,2 A  ->  2 h-n belül KIOLD
      C: 1,50 · 28,5 A = 42,8 A  ->  8 percen belül KIOLD (20-as osztály)
      D: 7,20 · 28,5 A = 205,2 A ->  6 s < T_p <= 20 s

  ⚠ Table 11 lábjegyzet: 20-as osztálynál a mágneskapcsoló
  megválasztása a gyártó és a felhasználó megállapodásának tárgya
  -> a katalógusban ellenőrizni kell, hogy a -QA1 a hosszabb
  indítást elviseli-e.

--------------------------------------------------------------------
6. LÉPÉS - AZ SCPD ÉS A KOORDINÁCIÓ

  A szállítószalag leállása drága (a teljes gyártósor áll),
  ezért 2. TÍPUSÚ KOORDINÁCIÓ kell:
  a zárlat után a leágazás - az olvadóbetétek cseréje után -
  azonnal újraindítható legyen, és a hőkioldó jelleggörbéje
  ne térjen el.

  Az eljárás:
    a) a -QA1 és a -FC2 típusához megkeressük a GYÁRTÓI
       KOORDINÁCIÓS TÁBLÁZATOT;
    b) a táblázatból kiolvassuk, melyik SCPD-vel (típus, névleges
       áram) érvényes a 2. típusú koordináció, és mekkora I_q-ig;
    c) ellenőrizzük:   I_q  >=  12 kA   (a helyi zárlati áram).

  ⚠ Számértéket ez a példa NEM ad meg, mert a koordinációs
  táblázat termékfüggő. A táblázat nélkül a kiválasztás nem
  fejezhető be - ez a lépés nem hagyható el és nem becsülhető.

  A választott SCPD jelölése:  -FC1
  A szakaszolókapcsoló:        -QB1

--------------------------------------------------------------------
7-8. LÉPÉS - A MOTORKÁBEL ÉS A VEZÉRLŐÁRAMKÖR

  Kábel (16. fejezet): I_B = 28,5 A, a feltételek
        I_B <= I_n <= I_Z    és    I_2 <= 1,45 · I_Z
  ⚠ Motorleágazásnál a védelmi feladatok MEGOSZLANAK:
     - a vezeték TÚLTERHELÉS elleni védelmét a HŐKIOLDÓ adja
       (I_r = 28,5 A), nem az SCPD;
     - a vezeték ZÁRLATVÉDELMÉT az SCPD adja.
  Ezért aM olvadóbetét is használható, jóllehet az önmagában
  túlterhelés ellen nem véd (17.3).
  Ellenőrizendő még: a feszültségesés 35 m-en, az indítási áramra
  is (16.5), és a zárlati termikus szilárdság: t = (k · S / I)²
  (16.8).

  Vezérlőáramkör (23.5-23.9): -SG1 STOP (BONTÓ) sorosan, -SG2 START
  (záró), -QA1 13-14 öntartás, -FC2 95-96 a tekercskörben,
  -FC2 97-98 -> -PF2 hibajelző, -PF1 üzemjelző, vészleállítás.

--------------------------------------------------------------------
9. LÉPÉS - A DOKUMENTÁLANDÓ BEÁLLÍTÁSI ÉRTÉKEK

  hőkioldó áram-beállítása:      28,5 A
  kioldási osztály:              20
  visszaállítás módja:           kézi
  koordináció típusa:            2. típus
  SCPD típusa és névleges árama: a koordinációs táblázat szerint
  a beépítési hely zárlati árama: 12 kA
  a TESZT gombos próba eredménye: (üzembe helyezéskor kitöltendő)

24.16 Tipikus hibák és üzemzavarok

A hőkioldó „ok nélkül” old ki

Az idézőjel indokolt: a hőkioldó ok nélkül nem old ki. A feladat a valódi ok megkeresése.

24.32. táblázat – A hőkioldó indokolatlannak látszó kioldásának lehetséges okai

Csillag-delta átkapcsoláskor nagy áramlökés

A jelenség okát a 24.5 szakaszban tárgyaltuk: a lekapcsolt, még forgó motor remanens
feszültsége a visszakapcsoláskor a hálózati feszültséggel ellenfázisba kerülhet. A
hibaelhárítás sorrendje: ① az átkapcsolási áramlökés megmérése (tárolós lakatfogóval); ② a
holtidő ellenőrzése és beállítása a csillag-delta időrelén; ③ a delta-mágneskapcsoló
bekötésének (fázissorrendjének) ellenőrzése – rossz bekötésnél az átkapcsolás gyakorlatilag
ellenáramú fékezés; ④ érzékeny hajtásnál áttérés zárt átkapcsolású megoldásra vagy
lágyindítóra.

Egy fázis kiesése

A forgó motor két fázison tovább jár, de a maradék két fázis árama jelentősen megnő, és a
motor gyorsan túlmelegszik. Az álló motor viszont nem indul el, csak „búg”, és felveszi a
rögzített forgórészre jellemző áramot – ez néhány másodperc alatt tönkreteheti a tekercset.
Védekezés: fáziskiesés-érzékeny hőkioldó (24.11, Table 4), illetve fázisfigyelő relé.

Melegen, ismételten indított motor

Ha egy motort rövid időn belül többször indítanak (különösen nehéz indítású hajtásnál), a tekercs
nem hűl le az indítások között, és a hőmérséklete lépcsőzetesen emelkedik. A hagyományos
hőkioldó ezt csak részben követi, a termikus memória nélküli elektronikus relé pedig
egyáltalán nem (24.10). Megoldás:

• PTC-termisztoros védelem beépítése (24.12);
• indításszám-korlátozás a vezérlésben (időrelével vagy PLC-vel);
• a motor és a hajtás felülvizsgálata: miért kell ennyiszer indítani?

A mágneskapcsoló zúg, berreg

A jelenséget a 23.4 szakaszban már megismertük. A készülék nem húz be teljesen, a mágneskörben
nagy marad a légrés, ezért nagy az áramfelvétel, és a tekercs gyorsan túlmelegszik. Lehetséges okok:

24.33. táblázat – A mágneskapcsoló berregésének okai

Érintkezőhegedés

A főérintkezők összehegednek, ha az áram és az ív energiája túllépi azt, amit a készülék elvisel.
Következménye súlyos: a motor nem kapcsolható le, a STOP nyomógomb és a vészleállítás hatástalan.

24.34. táblázat – Az érintkezőhegedés okai és megelőzése

Egyéb gyakori hibák – gyorslista

1. AC-1 áram alapján választott mágneskapcsoló motorhoz (24.2).
2. A hőkioldó 95-96 érintkezőjének kihagyása a tekercskörből: a relé kiold, de a
   mágneskapcsoló behúzva marad (23.6).
3. A csillag- és a delta-mágneskapcsoló reteszelésének elhagyása: fázisközi zárlat (24.5).
4. Automatikus visszaállású hőkioldó vagy PTC-relé olyan gépen, amely magától elindulhat
   (24.10, 24.12).
5. A biztosító és a mágneskapcsoló „szabad párosítása” koordinációs táblázat nélkül (24.13).
6. A lágyindító fordulatszám-szabályozónak nézése, illetve lágyindító csúszógyűrűs motorra
   (24.8).
7. Az egyenáramú fékezés időrelé nélkül, illetve a fékmágnes körének csak váltakozó áramú
   oldalon való megszakítása (24.9).
8. A beállítási értékek dokumentálásának elmulasztása: a következő karbantartó „kijavítja”
   őket (24.5, 24.15).

Ellenőrző kérdések

1. Fogalmazza meg a motorindítás alapproblémáját! Miért nem lehet az indítási áramot a nyomaték
   arányos romlása nélkül csökkenteni?
2. ⭐ Mit fejez ki az üzemi kategória? Miért értelmetlen az I_e = 32 A adat önmagában?
3. ⭐⭐ Mi az AC-3e kategória, és miért vezették be? Milyen motortervezéshez tartozik?
4. Melyik indítófajta melyik üzemi kategóriába tartozik a szabvány 5.4.1 szakasza szerint?
5. Egy katalógusban ugyanannál a készüléknél „AC-3 20 A” és „AC-1 32 A” szerepel.
   Magyarázza meg a különbséget, és mondja meg, melyik adatot kell egy motorhoz
   használni!
6. ⭐ Adja meg a Table 7 szerinti be- és kikapcsolási áramszorzókat AC-3, AC-3e és AC-4
   kategóriában! Mekkora a cos φ 100 A alatt és fölött?
7. ⭐⭐ Miért kell AC-4-ben lényegesen nagyobb készülék, mint AC-3-ban? Melyik táblázat mutatja meg
   az igazi különbséget, és mekkora az arány?
8. Mikor engedhető meg a közvetlen indítás? Milyen három korlátot kell külön-külön megvizsgálni?
   Sorolja fel a főáramkör készülékeit a hatályos készülékjelölésekkel!
9. ⭐⭐ Vezesse le, mekkora áramot vezet a csillag-delta indító
   mindhárom mágneskapcsolója! Miért 0,58 · I_n, illetve
   0,33 · I_n?
10. Mi a nyitott és a zárt átkapcsolás közötti különbség? Miért lép fel áramlökés a nyitott
    átkapcsolásnál, és mi a szerepe a holtidőnek? Milyen két reteszelés kell, és miért nem elég az
    egyik?
11. Milyen adattáblájú motorral szabad 400 V-on csillag-delta indítást használni, és mi történik,
    ha 230/400 V-os motort kötünk be így?
12. Milyen két szabványi figyelmeztetés vonatkozik a takarék-transzformátoros, illetve a rotorköri
    ellenállásos indítóra a Table 2 jegyzeteiben?
13. ⭐ Mit tud és mit nem tud a lágyindító? Miért kell hozzá bypass mágneskapcsoló?
14. ⭐ Hogyan fordítható meg a háromfázisú aszinkron motor forgásiránya, és milyen két
    reteszelés kötelező az irányváltó kapcsolásban? Miért más az üzemi kategória álló és járó
    motornál? Mit tud a pólusátkapcsolásos (Dahlander-) fordulatszám-változtatás, és mit nem?
15. ⭐⭐ Hasonlítsa össze az öt fékezési módot (ellenáramú, egyenáramú, generátoros,
    mechanikus, örvényáram) négy szempont szerint: megállít-e, terhet megtart-e,
    hová megy az energia, milyen készülék kell hozzá! Miért kell az ellenáramú
    fékezéshez fordulatszám-relé?
16. Ismertesse a bimetál hőkioldó felépítését! Mi a differenciál- (kettős tolókar-) szerkezet
    szerepe, és mi a különbség a TESZT és a STOP működtető között?
17. ⭐⭐ Mit jelent a kioldási osztály? Miért éppen 7,2-szeres áramnál mérik? Adja meg a 10-es,
    a 20-as és a 30-as osztály T_p sávját!
18. ⭐ Magyarázza meg a Table 3 négy oszlopát (A, B, C, D): milyen áramhoz, milyen kiindulási
    állapothoz és milyen követelményhez tartoznak?
19. ⭐⭐ Mit ír elő a Table 4 a fáziskiesés-érzékeny és a nem érzékeny relékre? Melyik reagál
    kisebb áramnál, és mennyivel? Mikor kell PTC-termisztoros védelmet is alkalmazni?
20. ⭐⭐ Idézze fel az 1. és a 2. típusú koordináció szabványi meghatározását! Mi a gyakorlati
    következménye a különbségnek egy zárlat után, és miért nem szabad a mágneskapcsolót és a
    biztosítót „szabadon párosítani”?
21. Hasonlítsa össze a motorleágazás három klasszikus felépítését legalább hat
    szempont szerint! Mi a biztosítós megoldás jellegzetes gyengesége, és miért nem
    koordinálható az MPSD önmagával?

Tudáspróba

1. Melyik üzemi kategóriába tartozik a szabvány szerint a csillag-delta indító?
a) AC-1 b) AC-2 c) AC-3 d) AC-4

2. Mekkora a Table 7 szerinti kikapcsolási áram AC-3 kategóriában?
a) 4 · I_e b) 6 · I_e c) 8 · I_e d) 10 · I_e

3. ⭐ Mekkora a Table 10 szerinti egyezményes áram AC-4 kategóriában, és hány
cikluson át?
a) 2 · I_e, 6 000 ciklus
b) 6 · I_e, 6 000 ciklus
c) 6 · I_e, 50 ciklus
d) 10 · I_e, 6 000 ciklus

4. ⭐ Egy 400 V-os, I_n = 40 A névleges áramú motort csillag-delta indítóval indítunk.
Mekkora áramra kell választani a csillag-mágneskapcsolót?
a) 13,3 A b) 23,2 A c) 40 A d) 69,3 A

5. Melyik fékezési mód képes a terhet álló helyzetben megtartani?
a) ellenáramú fékezés
b) egyenáramú (dinamikus) fékezés
c) generátoros fékezés
d) rugóerővel záró mechanikus fék

6. ⭐⭐ Melyik áramnál mérik a kioldási osztályhoz tartozó T_p
időt?
a) 1,2 × áram-beállítás b) 1,5 × áram-beállítás
c) 6 × áram-beállítás d) 7,2 × áram-beállítás

7. ⭐ Egy hajtás felfutási ideje 15 s. Melyik kioldási osztály
felel meg?
a) 5 b) 10A c) 10 d) 20

8. Mit jelöl a kioldási osztály jelében az E betű (pl. 20E)?
a) elektronikus relét
b) a szűkebb tűréssávnak való megfelelést
c) az európai kiadást
d) a robbanásbiztos kivitelt

9. ⭐ Mekkora árammal kell két sarkon kioldania egy fáziskiesés-érzékeny relének két
órán belül (Table 4)?
a) 1,05 × áram-beállítás b) 1,15 × áram-beállítás
c) 1,25 × áram-beállítás d) 1,32 × áram-beállítás

10. ⭐⭐ Melyik állítás igaz a 2. típusú koordinációra?
a) A hőkioldó nem károsodhat, és a kioldási jelleggörbéje a zárlat után sem térhet el.
b) Alkatrészcsere megengedett a vizsgálat során.
c) A mágneskapcsoló és a hőkioldó egyaránt károsodhat, ha nem veszélyes.
d) A készülék minden művelet után üzemképtelen lehet.

11. Mi a Table 11 szerinti túlterhelés-állósági követelmény egy I_e ≤ 630 A névleges áramú,
AC-3 kategóriájú mágneskapcsolóra?
a) 6 · I_e, 10 s b) 8 · I_e, 10 s c) 8 · I_e, 60 s d) 10 · I_e, 10 s

12. ⭐ Miért nem koordinálható az MPSD önmagával?
a) Mert nincs benne túlterhelés-kioldó.
b) Mert nem szakaszolásra alkalmas.
c) Mert ő maga az SCPD, ezért nem végeznek rá feltételes rövidzárlati áram vizsgálatot.
d) Mert csak egyfázisú alkalmazásokra minősítik.

Források

A fejezet forrásjegyzékéhez tartozó megjegyzések – ellenőrzésre váró és hiányzó tartalmak: