Ez a jegyzet legfontosabb számítási fejezete. Megtanuljuk, hogyan kell egy adott fogyasztóhoz kiválasztani a vezeték keresztmetszetét és a hozzá tartozó védelmet úgy, hogy a vezeték üzemben ne melegedjen túl, a fogyasztóhoz elég feszültség jusson el, a vezeték a zárlatot is kibírja, és hiba esetén a védelem az előírt időn belül lekapcsoljon. Négy szempont, négy szabvány, egyetlen közös eredmény: a keresztmetszet. A szakmai vizsga projektfeladatának 5. vizsgarésze (15 %) és a központi interaktív vizsga számítási feladatai közvetlenül erre a fejezetre épülnek.

16.1 Miért kell méretezni? A négy méretezési szempont és a lépéssor

Amikor a vezeték a hibás alkatrész

A villamos hálózat legtöbb eleme „látszik": a megszakító kattan, a motor forog, a lámpa világít. A
vezeték viszont csak akkor kerül szóba, ha baj van. Pedig a kisfeszültségű berendezések tüzeinek
jelentős része nem a készülékben, hanem a vezetékben vagy a kötésénél keletkezik.

A folyamat mindig ugyanaz. A vezetőben folyó áram a vezető ellenállásán hőt fejleszt – a 2. fejezetből
ismert P = I²·R összefüggés szerint. Ez a hő a szigetelésen és a környezeten keresztül távozik. Ha a
keletkező hő nagyobb, mint amennyit a környezet elvezet, a vezető hőmérséklete addig emelkedik, amíg
be nem áll az egyensúly – csak éppen már a szigetelés számára elviselhetetlen hőmérsékleten. A PVC
szigetelés tartósan 70 °C-ig, a térhálósított polietilén (XLPE) 90 °C-ig terhelhető (az
anyagok hőállóságáról az 5. fejezetben volt szó). E fölött a szigetelés elöregszik, megkeményedik,
megrepedezik, végül átüt: először zárlat, majd ív, végül tűz.

⚠️ Figyelem

A túlterhelt vezeték nem azonnal megy tönkre. Éppen ez a veszélyes benne: évekig üzemel, miközben
a szigetelése lassan elöregszik. A hiba akkor jelentkezik, amikor a berendezést már régen átvették és
dokumentálták. Ezért nem lehet a méretezést „majd a gyakorlat igazolja" alapon elhagyni – a 37. fejezet
időszakos felülvizsgálata is csak a már bekövetkezett károsodást tudja kimutatni.

A négy méretezési szempont

A vezetékméretezés nem egyetlen számítás, hanem négy, egymástól független ellenőrzés. Mindegyiknek
saját szabványa, saját képlete és saját eredménye van – és a végén a legnagyobb eredményt kell
elfogadni.

# Szempont Mit kérdez? Szabvány
1. Terhelhetőség (melegedés) Elviseli-e a vezeték tartósan az üzemi áramot anélkül, hogy a szigetelés túlmelegedne? MSZ HD 60364-5-52; földkábelnél MSZ 13207:2020
2. Feszültségesés Marad-e elég feszültség a vezeték végén a fogyasztónak? MSZ 447:2019 (méretlen szakasz); MSZ HD 60364-5-52 (ajánlás a berendezésen belül)
3. Zárlati (termikus) szilárdság Kibírja-e a vezeték a zárlati áram hőhatását addig, amíg a védelem lekapcsol? MSZ HD 60364-4-43, t = (k·S/I)²; a zárlati áram: MSZ EN 60909-0
4. Lekapcsolási feltétel Elég nagy-e a hibaáram ahhoz, hogy a védelem az előírt időn belül működjön? MSZ HD 60364-4-41, Z_s · I_a ≤ U₀

Ehhez járul még két „keret" jellegű követelmény, amely nem számítás, hanem előírt alsó határ: a
szabvány szerinti legkisebb keresztmetszetek (például a csatlakozóvezetéknél réz 10 mm², alumínium
16 mm² az MSZ 447:2019 5.1.5. szakasza szerint), és a védelem összehangolása a vezetékkel
(I_B ≤ I_n ≤ I_Z, I₂ ≤ 1,45·I_Z).

📗 Méretezés

A méretezés (angolul: sizing, design calculation) az a számítási eljárás, amellyel egy villamos
vezeték keresztmetszetét, anyagát és a hozzá tartozó védelmi készülék jellemzőit úgy határozzuk meg,
hogy a berendezés minden előírt üzemi és hibaállapotban biztonságos és működőképes maradjon. A
méretezés eredménye mindig dokumentált számítás, nem szakmai megérzés.

A méretezés lépéssora

Ez az a felsorolás, amelyet a vizsgán fejből kell tudni. Ha egy számítási feladatnál elakadsz, ehhez a
sorrendhez térj vissza: mindig van egy következő lépés.

SZÁMÍTÁS
A VEZETÉKMÉRETEZÉS LÉPÉSSORA

 1. lépés   A fogyasztók teljesítményigényének összegzése
            → egyidejűségi (és kihasználási) tényező
            → számítási (méretezési) teljesítmény, P_e

 2. lépés   A számítási áram meghatározása:  I_B
            egyfázis:      I_B = P / (U_f · cos φ)
            háromfázis:    I_B = P / (√3 · U_v · cos φ)

 3. lépés   A fektetési mód azonosítása (A1 … G)
            → az alaptáblázatból I_táblázat

 4. lépés   A korrekciós tényezők meghatározása és alkalmazása:
            I_Z = I_táblázat × k_hőm × k_halm × k_harm

 5. lépés   TERHELHETŐSÉGI FELTÉTEL:      I_B ≤ I_n ≤ I_Z
            és a védelem működési feltétele:  I₂ ≤ 1,45 · I_Z

 6. lépés   FESZÜLTSÉGESÉS-ELLENŐRZÉS a megengedett %-os határ ellen
            (méretlen szakasz: MSZ 447; berendezésen belül: ajánlás)

 7. lépés   ZÁRLATI ÁRAM meghatározása (MSZ EN 60909-0)
            – maximális áram: c_max, 20 °C, K tényezőkkel
            – minimális áram: c_min, meleg vezető, K = 1

 8. lépés   ZÁRLATI SZILÁRDSÁG:  t = (k · S / I)²   vagy   S ≥ I · √t / k

 9. lépés   LEKAPCSOLÁSI FELTÉTEL:  Z_s · I_a ≤ U₀

10. lépés   A NÉGY EREDMÉNY KÖZÜL A LEGNAGYOBB KERESZTMETSZETET VÁLASZTJUK,
            majd a védelmet ehhez véglegesítjük, és a számítást dokumentáljuk.
Fogyasztói adatok: P, cos φ, U, hossz, környezet 1. Egyidejűségi tényező → Pe 2. Számítási áram IB 3. Fektetési mód (A1 … G) → Itáblázat 4. Korrekciók: khőm · khalm · kharm → IZ a vonatkozó szabvány MSZ HD 60364-5-52 MSZ 13207:2020 nem MSZ 447:2019 nem MSZ HD 60364-4-43 nem MSZ HD 60364-4-41 nem IB ≤ In ≤ IZ ? Feszültségesés ≤ megengedett ? t = (k·S/I)² ≥ kioldási idő ? Zs · Ia ≤ U0 ? igen igen igen igen nagyobb keresztmetszet A NÉGY EREDMÉNY KÖZÜL A LEGNAGYOBB KERESZTMETSZET a választott a védelem véglegesítése + dokumentálás egyik feltétel sem hagyható ki A négy ellenőrzés bármelyike nagyobb keresztmetszetet írhat elő – a végső érték mindig a legnagyobb.
16.1. ábra. A vezetékméretezés folyamatábrája
💡 Tipp

Vizsgatipp. A projektfeladat számítási részében szinte biztosan nem mind a négy szempontot kérik –
de a feladatszöveg mindig utal arra, hogy melyiket. „Ellenőrizze, hogy megfelel-e a vezeték" →
terhelhetőség és feszültségesés; „határozza meg a zárlati impedanciát" → 7. és 9. lépés. Írd le a
lépéssort a piszkozatlap tetejére, és jelöld be, melyiket kell elvégezned. A részpontok többségét a
helyes lépéssorért és a mértékegységekért kapod, nem a végeredményért.

16.2 A várható terhelés meghatározása: egyidejűségi és kihasználási tényező

Miért nem a beépített teljesítménnyel számolunk?

Egy tizenkét lakásos társasházban minden lakás 3 × 20 A-es ellátást kap. Ha összeadnánk a névleges
teljesítményeket, 12 × 13,8 kW = 165,6 kW jönne ki, amihez a fővezetéken 239 A folyna. A valóságban
soha nem használja mind a tizenkét lakás egyszerre a teljes teljesítményét: amikor az egyikben főznek,
a másikban alszanak. Ezt a tapasztalati tényt fejezi ki az egyidejűségi tényező.

📗 Egyidejűségi tényező

Az egyidejűségi tényező (angolul: diversity factor, coincidence factor) az MSZ 447:2019 3.10.4.
szakasza szerint az a valószínűségi szám, amely megadja, hogy két vagy több felhasználási hely
eredő terhelése hányszor kisebb a terhelések számtani összegénél. Jele e, értéke 0 és 1
között van.

📗 Kihasználási tényező

A kihasználási tényező (angolul: utilization factor) azt fejezi ki, hogy egy készülék az üzem
során a névleges teljesítményének hányad részét veszi fel ténylegesen. A két tényező tehát különböző:
az egyidejűségi tényező több fogyasztó együttes, a kihasználási tényező egyetlen fogyasztó
viselkedésére vonatkozik. A méretezésben rendszerint a kettő szorzata jelenik meg.

Lakóépület: az eredő méretezési teljesítmény

Az MSZ 447:2019 4.2.3. szakasza a többlakásos lakóépületekre pontos eljárást ad:

SZÁMÍTÁS
P_e = (n · P_m) · e  +  Σ(P_f + P_v)  +  Σ(P_átf · 0,2)

ahol P_e az eredő méretezési teljesítmény, P_m egy lakás méretezési teljesítménye, n a lakások
száma, e az egyidejűségi tényező, P_f a vezérelt fűtési (vagy légkondicionálási) teljesítmény,
P_v a vezérelt vízmelegítő teljesítménye, P_átf pedig az átfolyós rendszerű vízmelegítő, amelyet
0,2-es egyidejűséggel kell figyelembe venni.

Egy lakás méretezési teljesítménye a szabvány 4.2.3.2. szakasza szerint:

Ellátás Méretezési teljesítmény Ellenőrzés
háromfázisú (3 × 20 A) 13,8 kW 3 × 20 A × 230 V = 13 800 W
egyfázisú (1 × 32 A) 7,36 kW 32 A × 230 V = 7 360 W

Az egyidejűségi tényezőt a szabvány A melléklete táblázatosan, a 4.2.3.4. szakasz pedig képlettel adja
meg: e = c + (1 − c)/√n, ahol c = 0,2, n pedig a lakások száma.

n (lakás) 1 2 3 4 5 6 8 10 12 16 20 30 50 100
e 1,00 0,76 0,66 0,60 0,56 0,53 0,48 0,45 0,43 0,40 0,38 0,35 0,31 0,28

(Saját szerkesztésű kivonat az MSZ 447:2019 A mellékletének 1. táblázatából.)

Nem lakáscélú felhasználás

A szabvány kimondja, hogy az előző eljárás kizárólag a többlakásos lakóépületekre vonatkozik.
Irodaépület, üzlet, ipari létesítmény csatlakozási teljesítményének meghatározása a tervező feladata;
a legfeljebb 20 kW-os felhasználási helyekre a 4.2.4. szakasz ad tényezőket:

Fogyasztócsoport Egyidejűségi tényező
Üzlet, áruház, vendéglátó üzem, klub – világítási terhelés e = 1
Iroda, óvoda, bölcsőde, rendelőintézet – világítási terhelés legalább e = 0,8
Nem háztartási helyiségfűtő készülék, nem háztartási hűtőszekrény e = 1
Nagykonyhai sütő- és főzőkészülékek az egyidejű terhelés a beépített teljesítmény 0,7-szeresénél nem lehet kisebb
Motorok (felvonómotor is) a legnagyobb motor e = 1, a többi e = 0,8
⚠️ Figyelem

Az MSZ 447:2019 4.2.4.3. szakasza egy ritkán ismert, de vizsgán is számonkérhető megkülönböztetést
tesz: a terhelhetőség megállapításakor cos φ = 0,7-tel kell számolni, és a fázisjavítást
figyelmen kívül kell hagyni
; a feszültségesés számításakor viszont a fázisjavítás
figyelembe vehető. Az ok logikus: a fázisjavító berendezés kikapcsolt állapotban is előfordulhat,
és akkor a vezeték nagyobb áramot visel – a melegedésnél tehát a rosszabb esettel kell számolni.

SZÁMÍTÁS
Kidolgozott példa 16.1 – A számítási áram meghatározása társasházi fővezetékre

Adatok:  lakások száma            n   = 12 db, mind háromfázisú ellátású
         egy lakás méretezési tj. P_m = 13,8 kW      (MSZ 447:2019, 4.2.3.2.)
         vezérelt fűtés, vízmelegítő: nincs
         hálózat                  U_v = 400 V,  cos φ = 1  (MSZ 447 4.2.3.1.)

1. Az egyidejűségi tényező (MSZ 447:2019, A melléklet, 1. táblázat, n = 12):
   e = 0,43
   Ellenőrzés a képlettel:  e = 0,2 + (1 − 0,2)/√12 = 0,2 + 0,8/3,464 = 0,431   ✔

2. Az eredő méretezési teljesítmény:
   P_e = (n · P_m) · e = (12 · 13,8 kW) · 0,43 = 165,6 kW · 0,43 = 71,2 kW

3. A számítási áram háromfázisú hálózaton, cos φ = 1 mellett:
   I_B = P_e / (√3 · U_v · cos φ)
       = 71 200 W / (1,732 · 400 V · 1)
       = 71 200 / 692,8 = 102,8 A

Válasz: a méretlen fővezetéket I_B = 102,8 A számítási áramra kell méretezni.
        Az egyidejűségi tényező nélkül 239 A adódott volna – vagyis a tényező
        nélküli számítás körülbelül KÉTSZERES keresztmetszethez vezetne.

16.3 Áramterhelhetőség: fektetési mód és referenciatáblázatok

A terhelhetőség nem a vezeték tulajdonsága

A leggyakoribb tévedés a szakmában így hangzik: „a réz 1,5 mm² tizenhárom és fél amper". Ez az állítás
hiányos, és éppen ezért veszélyes.

Az MSZ HD 60364-5-52 B.52.4. táblázata szerint a PVC-szigetelésű, három terhelt vezetőt tartalmazó réz
vezeték 1,5 mm²-es keresztmetszeténél a megengedett tartós áram

  • A1 fektetési módnál (hőszigetelt falban lévő védőcsőben) 13,5 A,
  • C fektetési módnál (kábel közvetlenül a falon) 17,5 A,
  • D2 fektetési módnál (közvetlenül a földben) 19 A.

Ugyanaz a vezeték, ugyanaz a szigetelés – 41 %-kal nagyobb megengedett áram a hőelvezetés
különbsége miatt. A terhelhetőség tehát nem a vezetéknek, hanem a vezeték és a környezete
együttesének
a tulajdonsága.

⚠️ Figyelem

Ez a fejezet legfontosabb szemléleti üzenete: a terhelhetőség sohasem „egy szám". A kábelt mindig a
fektetési móddal, a környezeti hőmérséklettel, a mellette futó többi kábellel és a terhelés jellegével
együtt kell értékelni. Aki katalógusból vagy emlékezetből mond egy amperértéket, az a négy tényezőből
hármat elhagyott.

📗 Áramterhelhetőség

Az áramterhelhetőség (megengedett tartós áram, I_Z) (angolul: current-carrying capacity,
ampacity)
az a legnagyobb áram, amelyet a vezeték tartósan úgy vezethet, hogy a vezető hőmérséklete
állandósult állapotban nem lépi túl a szigetelésre megengedett legnagyobb értéket (PVC: 70 °C,
XLPE/EPR: 90 °C).

A referencia-fektetési módok

Az MSZ HD 60364-5-52 B.52.6.1. szakasza szerint a referenciamódszerek azok a fektetési módok,
amelyekre a terhelhetőséget méréssel vagy számítással meghatározták. A táblázatok ezekre az esetekre
adnak értéket; minden más elrendezést ezekre kell visszavezetni.

Mód Meghatározás Kiegészítő feltétel
A1 szigetelt vezetők védőcsőben, hőszigetelt falban a fal külső időjárásálló réteg + hőszigetelés + fa vagy fához hasonló belső réteg, legalább 10 W/(m²·K) hővezetéssel; a hő csak a belső rétegen át távozhat
A2 többerű kábel védőcsőben, hőszigetelt falban ugyanaz a falszerkezet
B1 szigetelt vezetők védőcsőben, fa falon a cső és a felület közötti rés a csőátmérő 0,3-szorosánál kisebb
B2 többerű kábel védőcsőben, fa falon ugyanaz
C egyerű vagy többerű kábel közvetlenül fa falon a kábel és a felület közötti rés a kábelátmérő 0,3-szorosánál kisebb
D1 többerű kábel földben, védőcsőben 100 mm átmérőjű cső közvetlenül a talajjal érintkezve, 2,5 K·m/W talaj-hőellenállás, 0,7 m mélység
D2 többerű kábel közvetlenül a földbe fektetve 2,5 K·m/W, 0,7 m mélység
E, F, G egyerű vagy többerű kábel szabad levegőn a hőleadás nem akadályozott; a szomszédos felülettől legalább a kábelátmérő 0,3-szorosa (többerű), illetve 1-szerese (egyerű)

(Saját szerkesztésű, magyarított összefoglaló az MSZ HD 60364-5-52 B.52.6.1. szakaszából.)

💡 Tipp

Két gyakorlati megjegyzés, amit a szabvány maga mond ki, és amit érdemes megjegyezni:

  • A B1, B2 és C módnál a táblázati érték a fa falra vonatkozik. Falazott (tégla, beton,
    vakolat) falra rögzítve a terhelhetőség nagyobb lehet – a szabvány szerint „ez a kérdés vizsgálat
    alatt áll". A táblázati adat tehát a biztonság felé kerekített eset: aki fa falra érvényes
    értékkel számol téglafalon, az nem hibázik, csak takarékoskodik a biztonsággal.
  • A1 a legrosszabb eset, mert a hőszigetelt fal gyakorlatilag hőszigetelő takaró a vezeték körül.
    Modern, hőszigetelt épületeknél ezért gyakran A1-gyel kell számolni ott, ahol régen B1 volt a szokás.
hőszigetelés belső réteg A1 szigetelt vezetők védőcsőben, hőszigetelt falban hőszigetelés belső réteg A2 többerű kábel védőcsőben, hőszigetelt falban fa fal < 0,3 × csőátmérő B1 szigetelt vezetők védőcsőben, fa falon fa fal < 0,3 × csőátmérő B2 többerű kábel védőcsőben, fa falon fa fal < 0,3 × kábelátmérő C kábel közvetlenül a fa falon terepszint 100 mm 0,7 m 2,5 K·m/W D1 többerű kábel a földben, védőcsőben terepszint homokágy kábeljelző fólia 0,7 m 2,5 K·m/W D2 többerű kábel közvetlenül a földbe fektetve E, F, G kábel szabad levegőn – a hőleadás nem akadályozott jobb hőelvezetés rossz hőelvezetés réz 1,5 mm², PVC, 3 terhelt vezető megengedett tartós áram A2 – 13 A A1 – 13,5 A B2 – 15 A B1 – 15,5 A C – 17,5 A D1 – 18 A D2 – 19 A ugyanaz a réz 1,5 mm²: A1 → 13,5 A · C → 17,5 A · D2 → 19 A
16.2. ábra. A referencia-fektetési módok

A terhelhetőségi alaptáblázat

Az alábbi táblázat a fejezet legtöbbet használt adathalmaza. Referenciafeltételei: PVC szigetelés,
három terhelt vezető, 70 °C-os vezetőhőmérséklet, 30 °C levegő-, illetve 20 °C talajhőmérséklet.

Réz vezető, megengedett tartós áram, A

S, mm² A1 A2 B1 B2 C D1 D2
1,5 13,5 13 15,5 15 17,5 18 19
2,5 18 17,5 21 20 24 24 24
4 24 23 28 27 32 30 33
6 31 29 36 34 41 38 41
10 42 39 50 46 57 50 54
16 56 52 68 62 76 64 70
25 73 68 89 80 96 82 92
35 89 83 110 99 119 98 110
50 108 99 134 118 144 116 130
70 136 125 171 149 184 143 162
95 164 150 207 179 223 169 193
120 188 172 239 206 259 192 220
150 216 196 262 225 299 217 246
185 245 223 296 255 341 243 278
240 286 261 346 297 403 280 320
300 328 298 394 339 464 316 359

Alumínium vezető, megengedett tartós áram, A

S, mm² A1 A2 B1 B2 C D1 D2
2,5 14 13,5 16,5 15,5 18,5 18,5 –
4 18,5 17,5 22 21 25 24 –
6 24 23 28 27 32 30 –
10 32 31 39 36 44 39 –
16 43 41 53 48 59 50 53
25 57 53 70 62 73 64 69
35 70 65 86 77 90 77 83
50 84 78 104 92 110 91 99
70 107 98 133 116 140 112 122

(Mindkét táblázat saját szerkesztés az MSZ HD 60364-5-52 B.52.4. táblázata alapján.)

Szabad levegőn – tálcán, létrán, konzolon – fektetett többerű kábel (E referenciamód), A

S, mm² Réz Alumínium
1,5 18,5 –
2,5 25 19,5
4 34 26
6 43 33
10 60 46
16 80 61
25 101 78
35 126 96
50 153 117
70 196 150
95 238 183
120 276 212
150 319 245
185 364 280
240 430 330
300 497 381

(Saját szerkesztésű kivonat az MSZ HD 60364-5-52 B.52.10. (réz) és B.52.11. (alumínium)
táblázatából: PVC szigetelés,
három terhelt vezető, többerű kábel, E fektetési mód,
70 °C vezető- és 30 °C környezeti hőmérséklet.)

⚠️ Figyelem

⭐ A perforált kábeltálca referenciamódja NEM C, hanem E. Az MSZ HD 60364-5-52 A.52.3.
táblázata rendeli hozzá a valóságos fektetési módokhoz a referenciamódot: a tömör
(perforálatlan) tálcán
, illetve közvetlenül a falon futó kábelé a C (30. tétel), a
perforált tálcán, kábellétrán, konzolon, vagy a faltól a kábelátmérő 0,3-szeresénél
nagyobb távolságban futóé viszont az E (többerű kábel), illetve az F (szétosztott
egyerű kábelek) – a 31–35. tétel. A különbség nem apróság: réz 16 mm²-nél a C oszlop 76 A-t,
az E 80 A-t ad. És a halmozásnál is számít: a B.52.17. táblázat 2. és 3. sora (fal, padló,
tömör tálca, fa mennyezet) a C alapértékekhez, a 4. és 5. sora (perforált tálca,
kábellétra) az E/F alapértékekhez tartozik. A C oszlopot a perforált tálca sorával
szorozni ugyanaz a módszertani hiba, mint két szabvány táblázatait keverni.

⚠️ Figyelem

A fenti táblázat három terhelt vezetőre vonatkozik. Egyfázisú áramkörben (fázis + nulla) csak
két terhelt vezető van, amelyre a szabvány külön táblázatot (B.52.2., illetve XLPE-nél B.52.3.) ad,
és ott az értékek nagyobbak. Ha nincs kéznél a két terhelt vezetőre vonatkozó táblázat, a három
vezetős érték használható – ez a biztonság felé téved, tehát megengedett, de gazdaságtalan.
Fordítva viszont tilos: a két vezetős értéket háromfázisú körre alkalmazni súlyos hiba.

A terhelhetőséget befolyásoló tényezők

A képzési és kimeneti követelmények kifejezetten megkövetelik, hogy az elektrotechnikus ismerje a
terhelhetőséget befolyásoló tényezőket. Íme a teljes lista:

Tényező Hatás
Vezetőanyag (Cu / Al) az alumínium terhelhetősége azonos keresztmetszetnél kisebb (nagyobb fajlagos ellenállás)
Keresztmetszet nagyobb keresztmetszet → nagyobb terhelhetőség, de nem arányosan (a felület lassabban nő, mint a keresztmetszet)
Szigetelőanyag (PVC 70 °C / XLPE 90 °C) magasabb megengedett vezetőhőmérséklet → nagyobb terhelhetőség
Fektetési mód (A1…G) a hőelvezetés lehetősége – ez a legnagyobb hatású tényező
Terhelt erek száma 2 vagy 3 terhelt vezető
Környezeti hőmérséklet korrekciós tényező (k_hőm)
Halmozás (kábelcsoportosítás) korrekciós tényező (k_halm)
Talaj hővezetése, fektetési mélység földkábelnél (MSZ 13207 f₁ tényezője)
Felharmonikus tartalom a nullavezető terhelése miatti visszaminősítés (k_harm)
SZÁMÍTÁS
Kidolgozott példa 16.2 – Végáramkör méretezése terhelhetőségre: a fektetési mód dönt

Adatok:  háromfázisú, ohmos fogyasztó (fűtőtest)   P     = 11 kW
         hálózat                                    U_v   = 400 V,  cos φ = 1
         vezeték: réz, PVC szigetelés, 3 terhelt vezető
         környezeti hőmérséklet: 30 °C, halmozás nincs, lineáris terhelés

1. A számítási áram:
   I_B = P / (√3 · U_v · cos φ) = 11 000 / (1,732 · 400 · 1) = 15,88 A ≈ 15,9 A

2. Terhelhetőségi vizsgálat 1,5 mm² rézre (MSZ HD 60364-5-52, B.52.4. táblázat):
   A1 fektetési mód (hőszigetelt falban, védőcsőben):  I_táblázat = 13,5 A
   C  fektetési mód (kábel közvetlenül a falon):       I_táblázat = 17,5 A

3. Korrekciók: k_hőm = 1,00 (30 °C a referencia), k_halm = 1,00, k_harm = 1,00
   I_Z(A1) = 13,5 · 1,00 · 1,00 · 1,00 = 13,5 A
   I_Z(C)  = 17,5 · 1,00 · 1,00 · 1,00 = 17,5 A

4. A feltétel ellenőrzése:  I_B ≤ I_Z
   A1:  15,9 A ≤ 13,5 A ?   NEM TELJESÜL  →  1,5 mm² nem használható
   C :  15,9 A ≤ 17,5 A ?   TELJESÜL      →  1,5 mm² megfelel

5. Ha az A1 fektetési mód kötött (hőszigetelt fal), a következő keresztmetszet:
   2,5 mm², A1:  I_táblázat = 18 A  →  15,9 A ≤ 18 A   ✔

6. A védelem: I_B ≤ I_n ≤ I_Z
   C, 1,5 mm²:   15,9 ≤ 16 ≤ 17,5   ✔   →  I_n = 16 A
   A1, 2,5 mm²:  15,9 ≤ 16 ≤ 18,0   ✔   →  I_n = 16 A

Válasz: ugyanahhoz a fogyasztóhoz C fektetési módnál 1,5 mm², A1 fektetési módnál
        2,5 mm² keresztmetszet kell. A különbséget kizárólag a hőelvezetés okozza.
🛠️ 16.1. feladat

Egy műhelyben háromfázisú, 400 V-os hegesztőgép-tápvezetéket kell építeni. A gép névleges felvett
teljesítménye 9 kW, teljesítménytényezője 0,8. A kábel réz, PVC szigetelésű, három terhelt vezetővel,
és a fal felületén, bilincsekkel rögzítve halad (C fektetési mód), 30 °C-os környezetben, más kábeltől
távol. Határozza meg a számítási áramot, a szükséges legkisebb keresztmetszetet és a védelmi készülék
névleges áramát! Ellenőrizze az I_B ≤ I_n ≤ I_Z feltételt is. (A megoldás az F1 függelékben.)

16.4 Korrekciós tényezők: hőmérséklet, halmozás, harmonikusok, talajviszonyok

A teljes korrekciós lánc

Az alaptáblázat egy laboratóriumi referenciahelyzetre adja a terhelhetőséget. A valóságban a kábel
melegebb helyen fut, más kábelek mellett halad, és nem mindig szinuszos áramot vezet. Ezt a
különbséget a korrekciós (átszámítási) tényezők fejezik ki:

SZÁMÍTÁS
I_Z  =  I_táblázat  ×  k_hőm  ×  k_halm  ×  k_harm

ahol  I_táblázat  az alaptáblázatból, a FEKTETÉSI MÓD szerint   (MSZ HD 60364-5-52, B.52.4)
      k_hőm       hőmérséklet-korrekció                         (B.52.14 – levegőben)
      k_halm      halmozási (csoportosítási) tényező            (B.52.17)
      k_harm      harmonikus-visszaminősítés                    (E melléklet, E.52.1)

majd az ellenőrzés:   I_B ≤ I_n ≤ I_Z    és    I₂ ≤ 1,45 · I_Z
57 A Itáblázat 53,6 A × khőm 41,3 A × khalm 24,8 A × kharm ugyanaz a kábel, négy lépésben (réz 10 mm², C fektetési mód) a táblázati érték 43 %-a marad Itáblázat a szabvány alaptáblázatából, a FEKTETÉSI MÓD szerint S, mm² A1 C 6 31 41 10 42 57 16 56 76 × khőm környezeti hőmérséklet 35 °C → 0,94 B.52.14 × khalm halmozás 4 áramkör, perforált tálcán → 0,77 B.52.17 × kharm harmonikusok nemlineáris terhelés → 0,60 negyedik szempont ÚJ SZEMPONT = IZ a TÉNYLEGESEN megengedett tartós áram IB ≤ In ≤ IZ I2 ≤ 1,45 · IZ A táblázati érték laboratóriumi referenciahelyzetre vonatkozik – a valóságot a három korrekciós tényező írja le.
16.3. ábra. A terhelhetőségi lánc

Hőmérséklet-korrekció

A táblázati értékek 30 °C-os környezeti levegőhőmérsékletre vonatkoznak. Melegebb helyen (kazánház,
tetőtér, napos homlokzat, kemencék környezete) a vezeték kevesebb hőt tud leadni, tehát kevesebb
áramot bír; hidegebb helyen többet.

Környezeti hőm., °C 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
PVC (70 °C) 1,22 1,17 1,12 1,06 1,00 0,94 0,87 0,79 0,71 0,61 0,50
XLPE / EPR (90 °C) 1,15 1,12 1,08 1,04 1,00 0,96 0,91 0,87 0,82 0,76 0,71

(Saját szerkesztésű kivonat az MSZ HD 60364-5-52 B.52.14. táblázatából; levegőben fektetett
vezetékekre. Talajban fektetett kábelre a B.52.15. táblázat vonatkozik, a 20 °C-os
referencia-talajhőmérséklethez viszonyítva.)

💡 Tipp

A táblázatból egy fontos összefüggés olvasható ki: a XLPE kevésbé érzékeny a környezeti
hőmérsékletre, mint a PVC. 60 °C-on a PVC-kábel a névleges terhelhetőségének már csak a felét bírja
(0,50), az XLPE viszont még 71 %-át. Az ok egyszerű: a hőleadás hajtóereje a vezető és a környezet
hőmérsékletének különbsége, és ez a különbség a 90 °C-os XLPE-nél nagyobb.

Halmozás (csoportosítás)

Ha több kábel fut egymás mellett, mindegyik fűti a másikat. A szabvány B.52.17. táblázata az
elrendezéstől és a kábelek számától függő csökkentő tényezőt ad.

Elrendezés (a kábelek érintkeznek) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 12 16 20
kötegelve levegőn, felületen, beépítve vagy burkolatban 1,00 0,80 0,70 0,65 0,60 0,57 0,54 0,52 0,50 0,45 0,41 0,38
egy rétegben falon, padlón vagy tömör kábeltálcán 1,00 0,85 0,79 0,75 0,73 0,72 0,72 0,71 0,70 * * *
egy rétegben, közvetlenül fa mennyezet alatt 0,95 0,81 0,72 0,68 0,66 0,64 0,63 0,62 0,61 * * *
egy rétegben perforált kábeltálcán (vízszintes vagy függőleges) 1,00 0,88 0,82 0,77 0,75 0,73 0,73 0,72 0,72 * * *
egy rétegben kábellétrán vagy bilincseken 1,00 0,87 0,82 0,80 0,80 0,79 0,79 0,78 0,78 * * *

* Kilencnél több áramkör vagy többerű kábel esetén az utolsó négy sorban nincs további csökkentés.

(Saját szerkesztésű táblázat az MSZ HD 60364-5-52 B.52.17. táblázata alapján.)

A táblázathoz tartozó, a gyakorlat számára fontos szabványi megjegyzések:

  • a tényezők egyenletes, azonosan terhelt kábelcsoportokra érvényesek;
  • ugyanazok a tényezők érvényesek két vagy három egyerű kábel csoportjára és a többerű kábelekre;
  • ha a csoport n darab egyerű kábelből áll, az n/2 (kéterű) vagy n/3 (háromerű) áramkörnek
    tekinthető;
  • melyik sor melyik alaptáblázathoz tartozik: az 1. sor (kötegelve) az A…F módokhoz, a 2. és
    a 3. sor (fal, padló, tömör tálca, fa mennyezet) a C-hez, a 4. és az 5. sor (perforált
    tálca, kábellétra) az E és F módokhoz, vagyis a szabad levegős alaptáblázathoz.
💡 Tipp

⭐ A legjobb tervezői fogás az egész fejezetben. A szabvány kimondja: ha a szomszédos kábelek
vízszintes távolsága meghaladja a külső átmérőjük kétszeresét, nem kell csökkentő tényezőt
alkalmazni.
Vagyis a halmozási veszteség nem sorscsapás: néhány centiméter osztástávolság a
kábeltálcán ingyen visszaadja a terhelhetőség 20–40 %-át. Egy 20 mm külső átmérőjű kábelnél ehhez
40 mm-nél nagyobb szabad térköz kell a szomszédjáig.

⚠️ Figyelem

A táblázat harmadik sorában egyetlen kábel is 0,95-ös tényezőt kap, ha közvetlenül fa mennyezet
alá
van rögzítve. A halmozás tehát nem csak a kábelek számáról szól: a rossz hőelvezetésű felület
akkor is csökkenti a terhelhetőséget, ha a kábel egyedül van. Faszerkezetű épületekben, tetőtérben ezt
könnyű elfelejteni.

néhány centiméter osztás = +30 % terhelhetőség HALMOZOTT – a kábelek érintik egymást nincs térköz a kábelek egymást fűtik khalm = 0,77 (4 áramkör, perforált tálca) 57 A → 44 A OSZTOTT – megfelelő térközzel d > 2 × d a hőterek nem érnek össze khalm = 1,00 (nem kell csökkentő tényező) 57 A → 57 A ha a szomszédos kábelek távolsága meghaladja a külső átmérőjük kétszeresét, nem kell csökkentő tényezőt alkalmazni A halmozási tényező csak azonos terhelésű, egyenletes kábelcsoportra érvényes. (MSZ HD 60364-5-52, B.52.17.)
16.4. ábra. Halmozás a kábeltálcán és a kétszeres átmérő szabálya
SZÁMÍTÁS
Kidolgozott példa 16.3 – Hőmérséklet- és halmozási korrekció együtt

Adatok:  kazánházi elosztó tápvezetéke, háromfázisú
         számítási áram                       I_B = 20 A
         vezeték: réz 4 mm², PVC, 3 terhelt vezető, többerű kábel
         környezeti hőmérséklet                    40 °C
         elrendezés: 4 áramkör egy rétegben, PERFORÁLT kábeltálcán, érintkezve
         lineáris terhelés (nincs jelentős harmonikus)

1. A fektetési mód azonosítása (A.52.3, 31. tétel):
   perforált tálcán fektetett többerű kábel  →  E referenciamód
   Alapterhelhetőség (B.52.10, réz 4 mm², 3 terhelt vezető, E mód):
   I_táblázat = 34 A

2. Hőmérséklet-korrekció (B.52.14, PVC, 40 °C):
   k_hőm = 0,87

3. Halmozási tényező (B.52.17 4. sora, perforált tálca, 4 áramkör):
   k_halm = 0,77
   (a 4. sor éppen az E/F alapértékekhez tartozik – illik az 1. lépéshez)

4. Harmonikus-visszaminősítés: lineáris terhelés →  k_harm = 1,00

5. A tényleges megengedett tartós áram:
   I_Z = 34 A · 0,87 · 0,77 · 1,00 = 22,8 A

   A veszteség:  (34 − 22,8)/34 = 33 %  –  a kábel a névleges terhelhetőségének
   kétharmadát bírja ebben a beépítésben.

6. Ellenőrzés:  I_B ≤ I_n ≤ I_Z  →  20 A ≤ I_n ≤ 22,8 A  →  I_n = 20 A   ✔
   Második feltétel: I₂ ≤ 1,45 · I_Z = 1,45 · 22,8 = 33,1 A

7. Mi lenne, ha a számítási áram 25 A volna?
   4 mm²:  I_Z = 22,8 A < 25 A            NEM FELEL MEG
   6 mm²:  I_Z = 43 · 0,87 · 0,77 = 28,8 A  ≥ 25 A   ✔  →  6 mm² kell

Válasz: a korrekciók figyelembevételével a 4 mm²-es kábel 22,8 A-ig terhelhető.
        A korrekciók elhagyása 34 A-t adott volna – ez 50 %-os túlterhelés lenne.

A negyedik szempont: harmonikus-visszaminősítés

Ez az a méretezési szempont, amely a mai magyar tananyagokban gyakorlatilag nem szerepel, a
LED-világítás és az informatikai terhelés elterjedésével viszont mindennapossá vált.

A 12. fejezetben láttuk: szimmetrikusan terhelt háromfázisú rendszerben a fázisáramok eredője nulla,
tehát a nullavezetőben nem folyik áram. Ez a tétel azonban csak szinuszos áramokra igaz. A
nemlineáris egyfázisú fogyasztók (LED-lámpa, kapcsolóüzemű tápegység, számítástechnikai berendezés)
áramában erős 3. harmonikus van, és a 3. harmonikus a három fázisban azonos fázisú
(3 × 120° = 360° = 0°), ezért a nullavezetőben nem kiolt, hanem összeadódik.

Eset A nullavezető árama a fázisáramhoz képest
Tisztán szinuszos, szimmetrikus terhelés 0
Minden fázison 70 % 3. harmonikus áram 210 %
Tipikus irodaépület 150–210 %

Két következménye van, és mindkettőt a méretezésben kell érvényesíteni:

  1. A nullavezető keresztmetszete nem csökkenthető. A régi, bevett gyakorlat – „a nullavezető a
    fázisvezető keresztmetszetének fele" – nemlineáris terhelés mellett súlyosan alulméretezett.
  2. A kábel terhelhetőségét vissza kell minősíteni, mert a negyedik (nulla-) érben folyó áram
    ugyanúgy hőt fejleszt a kábel belsejében, mint a fázisáramok – a B.52.4., illetve a B.52.10.
    alaptáblázat viszont csak három terhelt vezetőre érvényes. Az eljárást a szabvány
    E melléklete (E.52.1. táblázat) adja meg.

Az E melléklet: a szabvány saját visszaminősítési eljárása

Az MSZ HD 60364-5-52 E melléklete a 3. harmonikus tartalom szerint ad k_harm tényezőt, és
azt is megmondja, melyik áramra kell méretezni. A 3. harmonikus tartalom (THD₃) a fázisáram
3. harmonikus összetevőjének és az alapharmonikusnak az aránya, %-ban:

A fázisáram 3. harmonikus tartalma k_harm A méretezés alapja
0 – 15 % 1,0 a fázisáram, I_B
15 – 33 % 0,86 a fázisáram, I_B
33 – 45 % 0,86 a nullavezető árama, I_N
45 % fölött 1,0 a nullavezető árama, I_N

(Saját szerkesztésű kivonat az MSZ HD 60364-5-52:2011 E.52.1. táblázatából. A tényezők négy- és
öterű kábelre érvényesek, ha a nullavezető anyaga és keresztmetszete a fázisvezetőével azonos.)

A nullavezető árama közvetlenül a 3. harmonikus tartalomból adódik, mert a három fázis
3. harmonikus árama a nullavezetőben összeadódik:

SZÁMÍTÁS
I_N = 3 · THD₃ · I_B

   THD₃ = 50 %  →  I_N = 1,50 · I_B        THD₃ = 70 %  →  I_N = 2,10 · I_B

Ez adja a fenti táblázat „150–210 %"-os tartományának a magyarázatát is: a tipikus irodaépületi
50–70 %-os 3. harmonikus tartalomhoz tartozik.

📗 A visszaminősítés menete
  1. Állapítsd meg a fázisáram 3. harmonikus tartalmát – méréssel, a fogyasztói adatlapokból
    vagy a tervezői előírásból. Ez bemenő adat, nem becsülhető.
  2. Olvasd ki az E.52.1. táblázatból a k_harm tényezőt és azt, hogy melyik áramra méretezel.
  3. A mértékadó áram (I_B vagy I_N) legyen legfeljebb I_táblázat · k_hőm · k_halm · k_harm.
💡 Tipp

Honnan jön a szakirodalomban terjedő „0,6-os" visszaminősítés? Ha a nullavezető árama a
fázisáram 1,5–2,1-szerese, a kábelt a nullavezető áramára kell méretezni (k_harm = 1,0), ami
ugyanakkora keresztmetszetre vezet, mintha a fázisáramot 1/1,5 = 0,67 … 1/2,1 = 0,48
tényezővel minősítenénk vissza. A segédletekben terjedő 0,6 tehát ennek a tartománynak
körülbelül a közepe: hüvelykujjszabály, nem szabványi érték. A vizsgán és a tervben az
E.52.1. táblázat szerinti eljárás a hivatkozható; a 0,6 legfeljebb ellenőrző becslésre jó.

⚠️ Figyelem

⚠ Kiadásváltás – tudni kell róla. A fenti táblázat az MSZ HD 60364-5-52:2011 kiadásé. A
szabványnak azóta megjelent a 2025-ös egyesített változata (HD 60364-5-52:2011 + A11:2017 +
A12:2022 + A1:2025), amelynek E melléklete finomabb, folytonos k értékeket ad, és azokat
mindig a fázisáramra alkalmazza: 20 % → 0,93; 30 % → 0,86; 40 % → 0,78; 50 % → 0,71. A két
eljárás az ebben a fejezetben szereplő példákban ugyanarra a keresztmetszetre vezet, de a
tervezői gyakorlatban mindig a hatályos kiadás táblázatával kell dolgozni.

⚠️ Figyelem

A harmonikus-visszaminősítés a negyedik önálló korrekciós szempont – a fektetési mód, a környezeti
hőmérséklet és a halmozás mellett. Ha egy irodaépület, adatközpont, kereskedelmi egység vagy
LED-világítású csarnok tápvezetékét méretezed, és ezt kihagyod, a nullavezető észrevétlenül
túlterhelődhet. A nullavezetőnek ugyanis rendszerint nincs önálló túláramvédelme: ha a
keresztmetszete a fázisvezetőével azonos és az árama nem nagyobb a fázisáramnál, az
MSZ HD 60364-4-43 431.2.1. szakasza szerint nem is kell bele áramérzékelés. Éppen ezért mondja
ki ugyanennek a szabványnak a 431.2.3. szakasza, hogy ha a fázisáramok harmonikus tartalma
miatt a nullavezető árama várhatóan meghaladja a megengedett áramot, a nullavezetőben
túlterhelés-érzékelést kell alkalmazni
, amelynek a fázisvezetőket kell lekapcsolnia. Ahol ez
nincs meg, ott a méretezésnek kell biztosítania, hogy a nullavezető soha ne terhelődjön túl.

a) A nullavezető árama nemlineáris terhelésnél b) A négyerű kábel visszaminősítése L1 L2 L3 N négyerű kábel keresztmetszete IN = 48 … 67 A (a fázisáram 150–210 %-a) I = 32 A a 3. harmonikus a nullavezetőben ÖSSZEADÓDIK, a nullaér hője a fáziserek terhelhetőségét is rontja torzított szinusz A 57 A Táblázati érték 10 mm² Cu, C mód 57 A Lineáris terhelés IZ = 57 A 34,2 A Nemlineáris terhelés IZ = 34,2 A 40 % kharm = 0,60 ugyanaz a kábel, ugyanaz a fektetés – csak a terhelés jellege más
16.5. ábra. A nullavezető túlterhelése és a visszaminősítés
SZÁMÍTÁS
Kidolgozott példa 16.4 – Harmonikus-visszaminősítés nemlineáris terhelésnél

Adatok:  irodaszint elosztójának tápvezetéke; a terhelés túlnyomó része
         LED-világítás és informatikai berendezés (nemlineáris, egyfázisú)
         számítási áram fázisonként          I_B  = 32 A
         mért 3. harmonikus tartalom         THD₃ = 50 %
         vezeték: réz, PVC, 4 eres kábel (3 fázis + nulla), C fektetési mód
         környezeti hőmérséklet 30 °C, halmozás nincs

1. Első, HIBÁS gondolatmenet (a visszaminősítés nélkül):
   6 mm² réz, C mód:  I_táblázat = 41 A  →  32 A ≤ 41 A   „megfelel"
   → a tervező 6 mm²-t és 32 A-es védelmet választana

2. A nullavezető árama (a 3. harmonikus összeadódik):
   I_N = 3 · THD₃ · I_B = 3 · 0,50 · 32 A = 48 A
   → a nullavezető árama NAGYOBB a fázisáramnál

3. Az E.52.1. táblázat szerinti eljárás (THD₃ = 50 %, tehát 45 % fölött):
   k_harm = 1,0, és a keresztmetszetet a NULLAVEZETŐ áramára kell
   választani, vagyis a mértékadó áram I_N = 48 A.

   6 mm²:   I_Z = 41 · 1,00 · 1,00 · 1,00 = 41 A  <  48 A   NEM FELEL MEG
   10 mm²:  I_Z = 57 · 1,00 · 1,00 · 1,00 = 57 A  ≥  48 A   ✔

4. A védelem összehangolása 10 mm²-re (ezt a FÁZISÁRAMRA írjuk fel):
   I_B ≤ I_n ≤ I_Z   →   32 A ≤ 32 A ≤ 57 A    ✔   I_n = 32 A

5. A nullavezető keresztmetszete:
   a fázisvezetővel azonos, 10 mm²  (MSZ HD 60364-5-52, 524.2.1., 524.2.2.)

6. Ellenőrzés a „0,6-os" hüvelykujjszabállyal:
   6 mm²:  41 · 0,60 = 24,6 A < 32 A      10 mm²: 57 · 0,60 = 34,2 A ≥ 32 A
   → ugyanaz az eredmény; a hivatkozható eljárás azonban az E.52.1. táblázaté.

7. Mi lenne 70 %-os 3. harmonikus tartalomnál?
   I_N = 3 · 0,70 · 32 = 67,2 A  →  a 10 mm² (57 A) már NEM elég,
   16 mm² (76 A) kell. Ezért kell a harmonikus tartalmat MÉRNI, nem becsülni.

Válasz: nemlineáris terhelésnél 6 mm² helyett 10 mm² kell, és a nullavezető
        teljes keresztmetszetű. A visszaminősítés elhagyása a nullavezetőben
        50 %-os rejtett túlterhelést hagyott volna (48 A a 32 A helyett).

Földkábelek: a talaj hőellenállása és az MSZ 13207

A földben fektetett kábel egészen más hőtani helyzetben van, mint a levegőben lévő. A hőt nem a
levegő, hanem a talaj vezeti el, a talaj hővezető képessége pedig a nedvességtartalmától függ. A
száraz homok jóval rosszabbul vezeti a hőt, mint a nedves agyag.

📗 A talaj fajlagos hőellenállása

A talaj fajlagos hőellenállása (angolul: soil thermal resistivity), jele ρ, mértékegysége
K·m/W, azt fejezi ki, mekkora hőmérséklet-különbség alakul ki a talajban egységnyi hőáram
hatására. Minél nagyobb az érték, annál rosszabbul vezeti el a talaj a kábel hőjét. Az MSZ HD 60364-5-52
D fektetési módjai 2,5 K·m/W-tal, az MSZ 13207 táblázatai pedig 0,7-től 2,5 K·m/W-ig terjedő
csoportokkal számolnak.

⚠️ Figyelem

⚠ A talaj kiszáradása – visszacsatolás, amely a legtöbb tananyagból hiányzik. A szabvány
kifejezetten felhívja rá a figyelmet: földkábelnél fontos a köpeny hőmérsékletének korlátozása,
mert ha a köpeny hője kiszárítja a talajt, a hőellenállás megnőhet, és a kábel túlterhelődik. Ez
öngerjesztő folyamat: a meleg kábel szárítja a talajt, a szárazabb talaj rosszabbul vezeti a hőt, ettől
a kábel még melegebb lesz. A szabvány ajánlása ennek elkerülésére: használjuk a 70 °C-os
vezetőhőmérsékletre vonatkozó táblázatot még a 90 °C-ra tervezett (XLPE) kábelnél is.
Ez látszólag
pazarlás, valójában a leggyakoribb földkábel-meghibásodás megelőzése.

A hazai kábelvonalak méretezésének alapszabványa az MSZ 13207:2020 (0,6/1 kV-tól 20,8/36 kV-ig
terjedő névleges feszültségű erősáramú kábelek és jelzőkábelek kiválasztása, fektetése és
terhelhetősége
). Ez a szabvány más felépítést használ, mint az MSZ HD 60364-5-52:

  • alapterhelhetőséget ad a kábel típusa, feszültségszintje és elrendezése szerint (háromerű,
    háromszögben vagy síkban fektetett egyerű kábelek);
  • ehhez f₁ átszámítási tényezőt rendel a talajhőmérséklet, a talaj fajlagos hőellenállása
    és a terhelési tényező szerint;
  • és f₂ tényezőt a halmozás, azaz az egymás mellé fektetett kábelrendszerek száma és az
    osztástávolságuk szerint.

A szabvány kifejezetten előírja, hogy a kettőt együtt kell alkalmazni:

SZÁMÍTÁS
I_megengedett = I_alap · f₁ · f₂

Alapterhelhetőség – kivonat, 0,6/1 kV-os kábelek talajban (A):

S, mm² PVC, Cu, 3–4 eres PVC, Al, 3–4 eres XLPE, Cu, 3–4 eres XLPE, Al, 3–4 eres
25 133 102 145 112
35 159 123 174 135
50 188 144 206 158
70 232 179 254 196
95 280 215 305 234
120 318 245 348 268
150 359 275 392 300
240 473 364 517 398

(Saját szerkesztésű kivonat az MSZ 13207:2020 8. és 10. táblázatából, a „három- vagy négyerű kábel,
3 terhelt vezető" oszlopokból.)

💡 Tipp

A táblázatból leolvasható a XLPE fölénye: azonos keresztmetszetnél az XLPE-kábel körülbelül 9 %-kal
nagyobb áramot bír, mint a PVC-szigetelésű – egyszerűen azért, mert a megengedett vezetőhőmérséklete
90 °C a PVC 70 °C-ja helyett. Ez a különbség a beszerzési ártöbbletet gyakran megtéríti.

Az f₂ tényező – a 7 cm-es és a 25 cm-es osztás összehasonlítása (XLPE, ρ = 1,0 K·m/W, 1,00-es
terhelési tényező mellett):

Kábelrendszerek száma f₂ (7 cm osztás) f₂ (25 cm osztás) Nyereség
1 0,87 0,87 0 %
2 0,71 0,75 +5,6 %
3 0,61 0,67 +9,8 %
4 0,56 0,64 +14,3 %
6 0,50 0,59 +18,0 %
10 0,44 0,54 +22,7 %

(Saját szerkesztés az MSZ 13207:2020 13.a és 14.a táblázata alapján.)

Háromszögben vagy síkban? – a 13.a és a 15.a táblázat összevetése (XLPE, ρ = 1,0 K·m/W,
1,00-es terhelési tényező, mindkét esetben 7 cm-es osztás):

Kábelrendszerek száma f₂ háromszögben (13.a) f₂ síkban (15.a) Melyik jobb?
1 0,87 0,85 háromszög (+2,3 %)
2 0,71 0,71 egyenlő
3 0,61 0,62 sík (+1,6 %)
4 0,56 0,58 sík (+3,6 %)
6 0,50 0,53 sík (+6,0 %)
10 0,44 0,49 sík (+11,4 %)

(Saját szerkesztés az MSZ 13207:2020 13.a és 15.a táblázata alapján.)

💡 Tipp

A fordulópont 2–3 kábelrendszernél van. Egyetlen rendszernél a háromszögbe kötegelés a jobb:
a három ér szorosan együtt fut, ezért a hurokreaktancia és az induktív aszimmetria kicsi, a hőleadás
pedig a kis felület ellenére egyenletes. Több rendszer halmozásánál viszont már a síkban fektetés
nyer, mert a szétterített kábelek kevésbé melegítik egymást. Tíz rendszernél ez a különbség már
több mint 11 %.

💡 Tipp

Ugyanaz az elv, mint a kábeltálcánál: az osztástávolság növelése ingyen ad terhelhetőséget. Tíz
kábelrendszernél a 7 cm-ről 25 cm-re növelt osztás közel 23 %-kal növeli a megengedett áramot. A
tervezői döntés tehát mindig ugyanaz: szélesebb árok vagy nagyobb keresztmetszet – és általában az
árok az olcsóbb.

SZÁMÍTÁS
Kidolgozott példa 16.5 – Földkábel méretezése a talaj hőellenállásával (MSZ 13207)

Feladat: 20 kV-os hálózaton 3 db párhuzamos, NA2XS(F)2Y 3×1×240/25 típusú
         (XLPE-szigetelésű, alumínium) kábelrendszert fektetünk háromszögben,
         25 cm osztástávolsággal. A talaj fajlagos hőellenállása 1,5 K·m/W,
         a talajhőmérséklet 20 °C, a terhelési tényező 0,85.
         Mekkora a megengedett áram rendszerenként?

1. Alapterhelhetőség (MSZ 13207:2020, 7.a táblázat; Al, 240/25, 12/20 kV,
   háromszögben fektetve, talajban):
   I_alap = 417 A

2. Az f₁ átszámítási tényező (12.a táblázat; 90 °C XLPE, ρ = 1,5 K·m/W,
   20 °C talajhőmérséklet, 0,85-ös terhelési tényező):
   f₁ = 0,88

3. Az f₂ átszámítási tényező (14.a táblázat; XLPE, ρ = 1,5 K·m/W,
   3 kábelrendszer, 25 cm osztás, 0,85-ös terhelési tényező):
   f₂ = 0,74

4. A megengedett áram rendszerenként:
   I_meg = I_alap · f₁ · f₂ = 417 A · 0,88 · 0,74 = 271,5 A ≈ 271 A
   Három rendszerre együtt:  3 · 271 = 813 A

5. Ellenpélda: ugyanezek az adatok, de 7 cm osztással (13.a táblázat):
   f₂ = 0,68
   I_meg = 417 · 0,88 · 0,68 = 249,5 A ≈ 249 A
   Három rendszerre:  747 A

Válasz: 25 cm-es osztással rendszerenként 271 A, 7 cm-essel csak 249 A engedhető
        meg. A 18 cm-es osztásnövelés közel 9 %-kal több átvihető teljesítményt
        jelent, minden anyagköltség nélkül.
⚠️ Figyelem

Két szabvány, két referenciarendszer – ne keverd őket! Ugyanarra a 0,6/1 kV-os földkábelre az
MSZ HD 60364-5-52 D2 fektetési módja és az MSZ 13207 8. táblázata eltérő számot ad, mert eltérő a
referenciafeltétel (a 60364 D módjai 2,5 K·m/W talaj-hőellenállással és folyamatos terheléssel
számolnak, az MSZ 13207 alaptáblázatai – a 12.a táblázat referenciapontjából következően –
kedvezőbb talajjal és 0,7-es terhelési tényezővel). A helyes
eljárás: egy szabványt válassz, és annak a saját korrekciós tényezőit alkalmazd végig. Az egyik
szabvány alaptáblázatát a másik korrekciós tényezőivel szorozni súlyos módszertani hiba.

Öngerjesztő folyamat a földkábel körül 1. A kábel köpenye melegszik 2. A talaj a kábel körül KISZÁRAD 3. A talaj fajlagos hőellenállása MEGNŐ ρ: 1,0 → 2,5 K·m/W 4. A kábel még melegebb lesz → TÚLTERHELÉS A szabvány ajánlása a 90 °C-os XLPE-kábelnél is a 70 °C-os táblázattal számoljunk a köpeny hőmérsékletének korlátozása megszakítja a kört a köpeny hője ρ, K·m/W 1,0 2,5 nedves → száraz talaj A száraz talaj rosszabbul vezeti el a kábel hőjét, ezért a kábel még melegebb lesz – a folyamat önmagát erősíti.
16.6. ábra. A talaj kiszáradása – öngerjesztő folyamat
🛠️ 16.2. feladat

Egy raktárcsarnok világítási főelosztóját tápláló kábel réz, PVC szigetelésű, többerű, 3 terhelt
vezetővel, 16 mm² keresztmetszetű, és perforált kábeltálcán, egy rétegben halad hat másik, azonos
terhelésű áramkörrel együtt. A tálca a tetőtér alatt fut, ahol nyáron 45 °C is előfordul. A világítás
teljes egészében LED-es, tehát nemlineáris terhelés; a fázisáram mért 3. harmonikus tartalma 30 %.
Határozza meg a fektetési módot, majd számítsa ki a kábel tényleges megengedett tartós áramát! Hány
százalékkal kevesebb ez a táblázati értéknél? (A megoldás az F1 függelékben.)

16.5 Feszültségesés: számítás és megengedett értékek

Miért baj a feszültségesés?

A vezeték nemcsak melegszik, hanem elveszi a feszültség egy részét. A 8. fejezetben már láttuk az
alapjelenséget: a vezeték ellenállásán az áram feszültségesést hoz létre, így a fogyasztóra kevesebb
feszültség jut, mint amennyit a betáplálásnál mérünk.

A következmények:

  • izzólámpás és LED-es világítás: csökkenő fényáram, villogás nagy fogyasztó indulásakor;
  • motorok: a nyomaték a feszültség négyzetével arányos, tehát a 10 %-os feszültséghiány közel
    20 %-os nyomatékvesztést jelent – a motor nehezebben indul, nagyobb áramot vesz fel, jobban melegszik;
  • elektronikus készülékek: a kapcsolóüzemű tápegység a kisebb feszültséget nagyobb árammal
    egyenlíti ki, tehát a vezeték még jobban terhelődik;
  • a veszteség: a vezetéken eső feszültség és az áram szorzata tiszta veszteségi teljesítmény,
    amelyet a fogyasztó fizet meg, és amely hővé alakul.
📗 Feszültségesés

A feszültségesés (angolul: voltage drop) a vezeték elején és végén mért feszültség különbsége
terhelt állapotban. Jele ΔU (V-ban) vagy e, illetve ε (a névleges feszültség százalékában).
Mindig terhelés mellett értelmezzük: üresjárásban nincs áram, tehát nincs feszültségesés sem.

A számítás képletei

Kisfeszültségű, szigetelt vezetékkel vagy kábellel kiépített szakaszokon a vezeték reaktanciája
elhanyagolható
(ezt az MSZ 447:2019 4.2.4.3. szakasza kifejezetten megengedi), tehát csak az ohmos
ellenállással kell számolni.

SZÁMÍTÁS
EGYFÁZISÚ áramkör (fázis + nulla):

    ΔU = 2 · l · I · ρ · cos φ / A            [V]

    A kettes szorzó azért kell, mert az áram OTT is és VISSZA is
    átfolyik a vezetéken: a hurok hossza kétszer l.

HÁROMFÁZISÚ, szimmetrikusan terhelt áramkör:

    ΔU = √3 · l · I · ρ · cos φ / A           [V]   (vonali feszültségesés)

Százalékos érték:

    e = ΔU / U · 100 [%]        (egyfázisnál U = U_f = 230 V,
                                 háromfázisnál U = U_v = 400 V)

Fajlagos ellenállás 20 °C-on (MSZ EN 60909-0:2016, 6.4):
    réz:        ρ = 1/54 Ω·mm²/m = 0,0185 Ω·mm²/m
    alumínium:  ρ = 1/34 Ω·mm²/m = 0,0294 Ω·mm²/m
⚠️ Figyelem

Miért nem a 2. fejezet 0,01724 Ω·mm²/m-es értékével számolunk? A 2. fejezet a tiszta réz
nemzetközi (IACS) referenciaadatát használja: az alapozó, fizikai számításokhoz az való. A
vezetékméretezésben viszont az MSZ EN 60909-0:2016 6.4. szakasza szerinti, kerekített
1/54, illetve 1/34 Ω·mm²/m a mértékadó – ez a gyártási tűrést és a kötések átmeneti
ellenállását is lefedő, a biztonság felé kerekített méretezési érték. A két szám között
7 %-nyi az eltérés, ami a keresztmetszetnél egy fokozatot is jelenthet, ezért
feladatmegoldásnál mindig a feladat szövegében megadott ρ-val kell számolni, és a
számítás elején le kell írni, melyikkel dolgozunk.

⚠️ Figyelem

A leggyakoribb számítási hiba a hurokhossz elvétése. Egyfázisú körben a 2 · l, háromfázisúban a
√3 · l szerepel. A kettő aránya 2/1,732 = 1,155 – vagyis azonos teljesítménynél a háromfázisú
kivitel nemcsak kisebb áramot, hanem kedvezőbb szorzót is jelent. Ha a feladat „vezetékhosszat" ad meg,
az mindig egyirányú nyomvonalhossz, nem a vezeték kiterített hossza.

a) A feszültség alakulása a vezeték mentén (egyfázisú dugaljkör: 16 A, réz 2,5 mm², 230 V) U, V l, m 220 225 230 0 10 20 30 35 3 %-os ajánlás (világítás): 223,1 V 5 %-os ajánlás (egyéb): 218,5 V 230 V 221,7 V ΔU = 8,3 V = 3,6 % 29,1 m – innentől már NEM felel meg a 3 %-os ajánlásnak b) Miért más a szorzó? – a hurok hossza EGYFÁZISÚ (fázis + nulla) Z I I l a hurok hossza 2 × l HÁROMFÁZISÚ, szimmetrikus Z IN = 0 l a szorzó √3 × l 2 / 1,732 = 1,155 a háromfázisú kivitel már a szorzóban is kedvezőbb
16.7. ábra. Feszültségesés a vezeték mentén és a hurokhossz

A megengedett feszültségesés

Itt két, egymástól élesen elkülönülő szabályrendszer él egymás mellett, és a vizsgán éppen ezt szokták
összekeverni.

Hálózatrész Megengedett feszültségesés Jogi jelleg Forrás
A csatlakozóvezeték és az összes méretlen fővezeték EGYÜTT legfeljebb 2 % előírás MSZ 447:2019, 4.2.2.
ebből – eltérő elosztói megállapodás hiányában – a csatlakozóvezeték legfeljebb 1 % alapértelmezett felosztás MSZ 447:2019, 4.2.2.
ebből – ugyanígy – valamennyi méretlen fővezeték együtt legfeljebb 1 % alapértelmezett felosztás MSZ 447:2019, 4.2.2.
ha nincs csatlakozóvezeték (felfűzött hálózat, a csatlakozási pont = leágazási pont) a teljes 2 % a méretlen fővezetékszakaszé előírás MSZ 447:2019, 4.2.2.
mért fővezeték, végáramkörök – világítás 3 % ajánlás MSZ HD 60364-5-52, G melléklet
mért fővezeték, végáramkörök – egyéb használat 5 % ajánlás MSZ HD 60364-5-52, G melléklet
⚠️ Figyelem

⭐ Ezt a pontot pontosan így kell tudni. A gyakran hallott „a fővezetékre 1 % a határ"
megfogalmazás hiányos. A szabvány elsődleges korlátja a 2 %, amely a csatlakozóvezetékre és az
összes méretlen fővezetékre együttesen vonatkozik, az eredő méretezési teljesítményből adódó
terhelés mellett. Az 1 % + 1 % ennek csak az alapértelmezett felosztása, amelytől az
elosztóhálózati engedélyessel meg lehet állapodni eltérően. És ha nincs csatlakozóvezeték, a teljes 2 %
a méretlen fővezetéké.

A hálózat szakaszai a csatlakozási ponttól a fogyasztóig közcélú hálózat csatlakozási pont csatlakozó főelosztó leágazások, szintek fogyasztás- mérő lakás- elosztó csatlakozóvezeték méretlen fővezeték mért fővezeték, végáramkörök A megengedett feszültségesés csatlakozóvezeték: 1 % összes méretlen fővezeték: 1 % 2 % ÖSSZESEN MSZ 447:2019, 4.2.2. – ELŐÍRÁS ha nincs csatlakozóvezeték: a teljes 2 % a méretlen szakaszé világítás 3 % / egyéb 5 % AJÁNLÁS – MSZ HD 60364-5-52, G melléklet ⚠ ez nem az MSZ 447 előírása a mérőhely után az MSZ 447 nem ad korlátot A 2 %-os korlát az eredő méretezési teljesítményből adódó terhelésre vonatkozik; az 1 % + 1 % csak az alapértelmezett felosztása.
16.8. ábra. Az MSZ 447:2019 feszültségesés-korlátai
SZÁMÍTÁS
Kidolgozott példa 16.6 – Feszültségesés egyfázisú áramkörben

Adatok:  egyfázisú dugaljkör       I  = 16 A,   cos φ = 1
         vezetékhossz (nyomvonal)  l  = 35 m
         vezeték: réz 2,5 mm²,     ρ  = 0,0185 Ω·mm²/m
         hálózat                   U_f = 230 V
         megengedett (ajánlott) feszültségesés: 5 % (egyéb használat)

1. A feszültségesés:
   ΔU = 2 · l · I · ρ · cos φ / A
      = 2 · 35 m · 16 A · 0,0185 Ω·mm²/m · 1 / 2,5 mm²
      = 2 · 35 · 16 = 1120;   1120 · 0,0185 = 20,72;   20,72 / 2,5 = 8,29 V

2. Százalékos érték:
   e = ΔU / U_f · 100 = 8,29 V / 230 V · 100 = 3,60 %

3. Értékelés:
   „egyéb használat" ajánlás (5 %):     3,60 % ≤ 5 %   ✔  megfelel
   világítási áramkör ajánlás (3 %):    3,60 % > 3 %   ✘  NEM felel meg

4. Ha világítási körről van szó, nagyobb keresztmetszet kell.
   Az arányosság miatt (ΔU ~ 1/A) elég átszámolni:
   4 mm²:  ΔU = 8,29 V · 2,5/4 = 5,18 V  →  e = 2,25 %   ✔

5. Ellenőrzés a másik irányból – mekkora a leghosszabb megengedett vezeték
   2,5 mm²-rel, 3 %-os határnál?
   ΔU_max = 0,03 · 230 = 6,90 V
   l_max = ΔU_max · A / (2 · I · ρ) = 6,90 · 2,5 / (2 · 16 · 0,0185)
         = 17,25 / 0,592 = 29,1 m

Válasz: 2,5 mm²-es rézvezetékkel 16 A-es terhelésnél a világítási 3 %-os ajánlás
        29 m-ig tartható. 35 m-nél 4 mm² kell.
SZÁMÍTÁS
Kidolgozott példa 16.7 – Feszültségesés háromfázisú áramkörben

Adatok:  háromfázisú motor tápvezetéke   I = 60 A,   cos φ = 0,85
         vezetékhossz                    l = 80 m
         vezeték: réz 25 mm²,            ρ = 0,0185 Ω·mm²/m
         hálózat                         U_v = 400 V
         megengedett (ajánlott) érték: 5 %

1. A vonali feszültségesés:
   ΔU = √3 · l · I · ρ · cos φ / A
      = 1,732 · 80 m · 60 A · 0,0185 Ω·mm²/m · 0,85 / 25 mm²

   Lépésenként:  1,732 · 80 = 138,6
                 138,6 · 60 = 8316
                 8316 · 0,0185 = 153,8
                 153,8 · 0,85 = 130,7
                 130,7 / 25 = 5,23 V

2. Százalékos érték:
   e = 5,23 V / 400 V · 100 = 1,31 %      ≤ 5 %   ✔  megfelel

3. Összehasonlítás: ugyanezt a teljesítményt egyfázison szállítva
   (P = √3 · 400 · 60 · 0,85 = 35,3 kW; egyfázison I = 35 300/(230·0,85) = 180,6 A):
   ΔU = 2 · 80 · 180,6 · 0,0185 · 0,85 / 25 = 18,2 V  →  e = 7,9 %   ✘

Válasz: a háromfázisú áramkör feszültségesése 1,31 %, bőven a határon belül.
        Ugyanaz a teljesítmény egyfázison HATSZOROS feszültségesést okozna
        ugyanazon a keresztmetszeten – ezért szállítunk nagy teljesítményt
        mindig háromfázison.

Az MSZ 447 saját képlete

A szabvány nem a fenti alakot használja, hanem közvetlenül a keresztmetszetre rendezett formát, és egy
aszimmetria-tényezőt is beépít. A 4.2.3.1. szakasz (2) képlete:

SZÁMÍTÁS
A = ρ · l · I · cos φ / ε          [mm²]

ahol   ε  az EGY VEZETÉKRE jutó feszültségesés, V

       háromfázisú, négyvezetékes hálózaton:
              ε = 0,75 · (e/100) · (U_n/√3)
       egyfázisú vezetékhálózaton:
              ε = (e/100) · (U_f/2)

       e   a megengedett feszültségesés %-ban
       U_n = 400 V (vonali),  U_f = 230 V (fázis)

A háromfázisú képletben szereplő 0,75 a terhelési aszimmetriát veszi figyelembe: a szabvány
abból indul ki, hogy a lakóépületi fázisterhelés soha nem tökéletesen egyenletes. Ez a tényező
gyakorlatilag 1/0,75 = 1,33-szoros keresztmetszetet ír elő az elméleti értékhez képest. Emiatt az
MSZ 447 szerinti méretezés mindig „bőkezűbb", mint a puszta fizikai számítás – és a méretlen szakaszon
ez a kötelező.

SZÁMÍTÁS
Kidolgozott példa 16.8 – A csatlakozóvezeték 1 %-os korlátjának ellenőrzése

Feladat: A 16.1 példa 12 lakásos társasházát alumínium földkábeles
         csatlakozóvezeték táplálja a közcélú hálózat csatlakozási pontjáról.
         A nyomvonal hossza 25 m. Az elosztóval eltérő megállapodás NINCS,
         tehát a csatlakozóvezetékre 1 % a korlát.

Adatok:  I_B = 102,8 A  (16.1 példa),  cos φ = 1  (MSZ 447 4.2.3.1.)
         l = 25 m,  alumínium:  ρ = 1/34 = 0,0294 Ω·mm²/m
         U_n = 400 V,  e = 1 %

1. Az egy vezetékre jutó megengedett feszültségesés (MSZ 447, 4.2.3.1.):
   ε = 0,75 · (e/100) · (U_n/√3) = 0,75 · 0,01 · (400/1,732)
     = 0,75 · 0,01 · 230,9 = 1,732 V

2. A szükséges keresztmetszet a (2) képlettel:
   A = ρ · l · I · cos φ / ε
     = 0,0294 · 25 · 102,8 · 1 / 1,732
     = 0,0294 · 25 = 0,735;  0,735 · 102,8 = 75,56;  75,56 / 1,732 = 43,6 mm²

   → szabványos keresztmetszet felfelé kerekítve: 50 mm² Al

3. Ellenőrzés visszafelé, 50 mm²-rel:
   ε_tényleges = 0,0294 · 25 · 102,8 / 50 = 1,511 V
   e = ε_tényleges / (0,75 · 230,9) · 100 = 1,511 / 173,2 · 100 = 0,87 %   ≤ 1 %  ✔

4. DE: a terhelhetőséget külön kell ellenőrizni (MSZ 447 4.2.1. szerint a
   melegedésre az MSZ HD 60364 / MSZ 13207 az irányadó)!
   Al 50 mm², D2 fektetési mód (közvetlenül földben): I_táblázat = 99 A
   99 A  <  102,8 A     NEM FELEL MEG
   Al 70 mm², D2:        I_táblázat = 122 A  ≥  102,8 A    ✔

5. A választott keresztmetszet a KETTŐ KÖZÜL A NAGYOBB:  70 mm² Al
   Feszültségesés 70 mm²-rel:
   ε = 0,0294 · 25 · 102,8 / 70 = 1,079 V  →  e = 0,62 %   ✔
   A legkisebb megengedett keresztmetszet (MSZ 447 5.1.5.): Al 16 mm²  ✔

Válasz: a feszültségesés 50 mm²-t, a terhelhetőség 70 mm²-t követel meg,
        ezért a csatlakozóvezeték 70 mm²-es alumínium földkábel lesz.
        Ez a fejezet alapszabályának mintapéldája: MINDIG A LEGNAGYOBB
        EREDMÉNYT KELL VÁLASZTANI.
🛠️ 16.3. feladat

Egy nyaralót 1 %-os feszültségesés-korlát mellett, 62 m hosszú, egyfázisú földkábellel táplálnak a
csatlakozási pontról. A méretezési teljesítmény 7,36 kW (1 × 32 A). Számítsa ki a szükséges
keresztmetszetet réz és alumínium vezetővel is, majd hasonlítsa össze az eredményt az MSZ 447:2019
5.1.5. szakasza szerinti legkisebb megengedett keresztmetszetekkel! (A megoldás az F1 függelékben.)

16.6 Zárlatfajták; a zárlati áram nagyságrendje és időbeli lefolyása

Mi a zárlat?

📗 Zárlat

A zárlat (angolul: short circuit) az MSZ EN 60909-0:2016 3.1. szakasza szerint véletlen vagy
szándékos vezető összeköttetés két vagy több vezető rész között, amely a köztük lévő
potenciálkülönbséget nullára vagy nulla közelire kényszeríti. A zárlatból eredő túláram a zárlati
áram
(3.2.). A feltételezett zárlati áram (3.3.) az az áram, amely akkor folyna, ha a zárlatot
elhanyagolható impedanciájú ideális összeköttetés helyettesítené.

A túláramnak két, egymástól élesen elkülönülő fajtája van, és a védelemben is külön kezeljük őket:

Fajta Meghatározás Nagyságrend Mi védi?
Túlterhelési áram a villamosan ép áramkörben, a rákapcsolt fogyasztók igénybevétele alapján alakul ki jellemzően a névleges áram néhányszorosa (tájékoztató nagyságrend) a védelem termikus (ikerfémes) kioldója, késleltetve
Zárlati áram hiba okozza: a különböző potenciálon lévő pontok között kis értékű ellenállás vagy impedancia jelenik meg a névleges áram sok százszorosa, kA-es nagyságrend a védelem mágneses (elektromágneses) kioldója, azonnal

A berendezéseket zárlat elleni, és – ahol a túlterhelhetőség lehetősége fennáll – túlterhelés
elleni
védelemmel kell ellátni; a kettő együtt a túláramvédelem.

A négy zárlatfajta

Jel Zárlatfajta Leírás
I″_k3 háromfázisú zárlat mindhárom fázisvezető összeér
I″_k2 kétfázisú zárlat két fázisvezető ér össze, föld nélkül
I″_k2E kétfázisú zárlat földzárlattal két fázisvezető és a föld is összeér
I″_k1 egyfázisú zárlat egy fázisvezető és a föld (vagy a nulla-, illetve PEN-vezető) között

(Az elnevezések és a jelölések az MSZ EN 60909-0:2016 3.1. szakasza és 3. ábrája szerint.)

A szokásos esetben – amikor a zérus sorrendű impedancia nagyobb a pozitív sorrendűnél, Z_(0) > Z_(1)
– a legnagyobb zárlati áramot a háromfázisú zárlat adja. Ha a pozitív és a negatív sorrendű
impedancia egyenlő, a kétfázisú zárlati áram a háromfázisúnak pontosan a √3/2 = 86,6 %-a:

SZÁMÍTÁS
I″_k2 = (√3 / 2) · I″_k3 ≈ 0,866 · I″_k3
💡 Tipp

Ez az egyik legtöbbet használt összefüggés a kisfeszültségű gyakorlatban. A legnagyobb zárlati áram
a háromfázisú – ezzel a készülékeket (megszakítóképesség) és a vezeték hőállóságát méretezzük.
A legkisebb zárlati áram viszont, amellyel a védelem működését ellenőrizzük, nullavezető nélküli
háromvezetős körben a kétfázisú zárlaté, tehát a háromfázisú 86,6 %-a.

⚠️ Figyelem

Magyarul mindkettőt szokás „földzárlatnak" nevezni, de a szabvány élesen megkülönbözteti a kis
impedanciával földelt csillagpontú
rendszer egyfázisú zárlatát (ez a 60909-0 tárgya) a
szigetelt vagy rezonánsan földelt csillagpontú hálózat földzárlatától (ez az IEC 60909-3
tárgya, és a 19. fejezet 19.10 alfejezetének csillagpont-kezelési kérdéseihez tartozik).
Kisfeszültségű TN-rendszerben
mindig az előbbiről van szó.

A zárlati áram időbeli lefolyása

A zárlat pillanatában nem egyszerűen „nagy áram" indul meg. A hálózat induktív jellege miatt az áram
egy váltakozó áramú összetevőből és egy lecsengő egyenáramú összetevőből tevődik össze:

Jel Megnevezés Jelentése
I″_k kezdeti szimmetrikus zárlati áram a váltakozó áramú összetevő effektív értéke a zárlat pillanatában
i_p lökőzárlati áram a zárlati áram lehetséges legnagyobb pillanatértéke (az első félperiódusban)
i_DC egyenáramú (aperiodikus) összetevő a felső és alsó burkoló középértéke, amely nullára cseng le
I_b szimmetrikus megszakítási áram a váltakozó összetevő effektív értéke abban a pillanatban, amikor a megszakító érintkezői szétválnak
I_k tartós zárlati áram a tranziensek lecsengése utáni effektív érték
I_th egyenértékű termikus zárlati áram az az áram, amelynek ugyanaz a hőhatása, mint a tényleges (lecsengő) zárlati áramnak

(A fogalmak az MSZ EN 60909-0:2016 3.4–3.10. és 3.22. szakasza szerint.)

📗 Generátortávoli és generátorközeli zárlat

Generátortávoli a zárlat, ha a zárlati áram váltakozó áramú összetevőjének nagysága a zárlat alatt
lényegében állandó marad; generátorközeli, ha csökken. Generátorközelinek kell tekinteni a
zárlatot, ha legalább egy szinkron gép a névleges áramának kétszeresénél nagyobb kezdeti
zárlatárammal járul hozzá, vagy ha az aszinkron motorok hozzájárulása a motorok nélkül számított
kezdeti áram 5 %-ánál nagyobb (MSZ EN 60909-0:2016, 3.16., 3.17.).

💡 Tipp

⭐ A kisfeszültségű fogyasztói hálózat majdnem mindig generátortávoli eset. A közcélú hálózatról,
transzformátoron át táplált elosztóban I″_k = I_b = I_k – vagyis a zárlati áram három jellemzője
megegyezik, és a számítás jelentősen egyszerűsödik. A szabvány gyakorlati eldöntési szabálya
transzformátoros táplálásra: a zárlat generátortávolinak tekinthető, ha a transzformátor korrigált,
kisfeszültségű oldalra átszámított reaktanciája legalább kétszerese a hálózati táplálás átszámított
reaktanciájának. ⚠ A kétszeres szorzót a rendelkezésre álló szabványpéldányból csak részben
sikerült visszanyerni; a nyomtatott kiadással való összevetés a fejezet végi megjegyzés-táblázatban
szerepel.

A zárlati áram időbeli lefolyása – generátortávoli zárlat i, kA t, ms -16 0 16 24 0 50 100 150 200 terhelőáram a zárlat kezdete (t = 0) a burkolók iDC – lecsengő egyenáramú összetevő ip = 24,3 kA (kb. 10 ms) Ik″ = Ib = Ik = 11,98 kA – generátortávoli zárlatnál mind egyenlő generátorközeli zárlat Ik″ > Ib > Ik 0 ms zárlat kb. 10 ms ip – lökőzárlati áram a védelem kioldása az ív megszűnése a zárlat hőhatása: Ith² · Tk
16.9. ábra. A zárlati áram időbeli lefolyása

16.7 A zárlati impedancia és a zárlati áram számítása

A módszer: egyenértékű feszültségforrás a zárlat helyén

Az MSZ EN 60909-0:2016 a zárlati áramot úgy számítja, hogy a teljes hálózat helyett egyetlen
ideális feszültségforrást
képzel a zárlat helyére, minden más forrást (hálózati táplálás, generátor,
motor) pedig a belső impedanciájával helyettesít.

SZÁMÍTÁS
A zárlat helyén ható egyenértékű feszültségforrás:   c · U_n / √3

Ennek a módszernek óriási gyakorlati előnye, hogy nem kell ismerni az üzemállapotot: a fogyasztók
terhelése, a fokozatkapcsoló állása, a generátorok gerjesztése mind nélkülözhető.

📗 A c feszültségtényező

A c feszültségtényező (angolul: voltage factor) az egyenértékű feszültségforrás és a √3-mal
osztott névleges hálózati feszültség aránya. Azért kell, mert (1) a feszültség időben és helyenként
ingadozik, (2) a transzformátor fokozatkapcsolója változtatható, (3) a számítás elhanyagolja a
terheléseket és a kapacitásokat, (4) a gépek szubtranziens módon viselkednek.

Névleges hálózati feszültség c_max (legnagyobb zárlati áramhoz) c_min (legkisebb zárlati áramhoz)
Kisfeszültség, 100–1000 V, ±6 % tűrésű hálózat 1,05 0,95
Kisfeszültség, 100–1000 V, ±10 % tűrésű hálózat 1,10 0,90
Nagyfeszültség, > 1 kV 1,10 1,00

(Saját szerkesztés az MSZ EN 60909-0:2016 1. táblázata alapján. A c_max · U_n szorzat nem haladhatja
meg a berendezések legnagyobb U_m feszültségét.)

💡 Tipp

Melyik c érvényes a hazai 230/400 V-os hálózatra? A szabvány nem országhoz, hanem a hálózat
feszültségtűréséhez köti a választást. A magyar közcélú kisfeszültségű hálózat tűrése ±10 %, ezért
c_max = 1,10 és c_min = 0,90 a helyes érték. Ebből:

  • maximális zárlathoz: c_max·U_n/√3 = 1,10 · 400 / 1,732 = 254,0 V
  • minimális zárlathoz: c_min·U_n/√3 = 0,90 · 400 / 1,732 = 207,8 V

Miért kell a zárlati áramot kétszer kiszámolni?

Ez a fejezet legfontosabb módszertani szabálya. A szabvány 7.1.2. szakasza két különböző számítást
ír elő, más-más feltevésekkel:

Maximális zárlati áram Minimális zárlati áram
Mire kell? a készülékek megszakítóképességéhez, a vezeték hőállóságához a védelem működésének ellenőrzéséhez
Feszültségtényező c_max c_min
Impedanciakorrekció a K tényezőket be kell vezetni minden K tényező = 1
Vezetékellenállás R_L 20 °C-on (hideg vezeték) R_L megnövelt hőmérsékleten (meleg vezeték)
Motorok hozzájárulása figyelembe veendő elhanyagolandó
Szélerőmű, napelemes (inverteres) egység figyelembe veendő elhanyagolandó

A meleg vezeték ellenállását a szabvány (32) képletével számítjuk:

SZÁMÍTÁS
R_L = [ 1 + α · (ϑ_e − 20 °C) ] · R_L20        ahol  α = 0,004 1/K

ϑ_e a vezető hőmérséklete a zárlat végén; a kisfeszültségű gyakorlatban ehhez az MSZ HD 60364-4-43
szerinti végső megengedett hőmérséklet használható (PVC: 160 °C, XLPE/EPR: 250 °C).

⚠️ Figyelem

⭐ Egyetlen szabály az egész jegyzetben: ϑ_e = a végső megengedett vezetőhőmérséklet. A
minimális zárlati áram és a lekapcsolási feltétel minden számításában – a kidolgozott példákban és
a függelék megoldásaiban egyaránt – PVC-nél 160 °C, XLPE/EPR-nél 250 °C szerepel, tehát a
szorzó 1 + 0,004 · (160 − 20) = 1,56, illetve 1 + 0,004 · (250 − 20) = 1,92. A gyakorlatban
felbukkanó enyhébb, 70 °C-os üzemi hőmérséklet (szorzó 1,20) a mérési-ellenőrzési
szokásrendből ered: kisebb hurokimpedanciát, ezért nagyobb hibaáramot ad, vagyis a
biztonság rovására téved. A szabvány szigorú olvasata a végső megengedett hőmérséklet, ezért a
jegyzet végig ezzel számol. Feladatban természetesen mindig a feladat szövegében megadott
hőmérséklettel kell dolgozni, és a számítás elején le kell írni, melyikkel.

⚠️ Figyelem

Aki csak egy zárlati áramot számol, biztosan hibázik valamelyik irányban. Ha csak a maximálisat
számolja, a védelem működését nem ellenőrizte (lehet, hogy a vezeték végén már nem old ki időben); ha
csak a minimálisat, a készülék megszakítóképessége lehet kevés. A zárlati áram kétszer kell nekünk:
hidegen és maximálisan a készülékekhez meg a vezeték hőállóságához, melegen és minimálisan a védelem
ellenőrzéséhez.

A hálózati elemek impedanciái

Hálózati táplálás (a szolgáltatói oldal), ha a Q csatlakozási ponton az I″_kQ kezdeti zárlati
áram vagy az S″_kQ zárlati teljesítmény ismert, transzformátoron keresztül a kisfeszültségű oldalra
átszámítva:

SZÁMÍTÁS
Z_Qt = [ c · U_nQ / (√3 · I″_kQ) ] · 1/t_r²          ahol t_r a névleges áttétel

Ha az R/X arány nem ismert:   X_Q = 0,995 · Z_Q  és  R_Q = 0,1 · X_Q
⚠️ Figyelem

Az I″_kQ (vagy S″_kQ) adatot a szabvány szerint a hálózati engedélyes adja meg. A magyar
gyakorlatban ez a csatlakozási dokumentációból kérendő. A zárlatszámítás e nélkül az adat nélkül el
sem indul
– ha a feladat nem adja meg, akkor vagy „végtelen teljesítményű hálózatot" kell feltenni
(ami a biztonság javára téved a készülékméretezésnél), vagy meg kell kérdezni.

Kéttekercses transzformátor – az adattábla u_kr (%) zárlati feszültségéből és P_krT
tekercsveszteségéből:

SZÁMÍTÁS
Z_T = (u_kr/100) · U_rT² / S_rT
R_T = (u_Rr/100) · U_rT² / S_rT        ahol  u_Rr [%] = 100 · P_krT / S_rT
X_T = √( Z_T² − R_T² )

A legnagyobb zárlati áram számításánál a transzformátor impedanciáját még korrigálni is kell:

SZÁMÍTÁS
Z_TK = K_T · Z_T           K_T = 0,95 · c_max / (1 + 0,6 · x_T)

ahol  x_T = X_T / (U_rT² / S_rT)   a relatív reaktancia

Kábel és szabadvezeték – a fajlagos ellenállás a keresztmetszetből:

SZÁMÍTÁS
R'_L = ρ / q_n        ρ_Cu = 1/54,  ρ_Al = 1/34  Ω·mm²/m

A kábelek reaktanciáját a szabvány a gyártói adatokra, illetve az IEC TR 60909-2 táblázataira utalja; a
kisfeszültségű kábelekre általánosan használt érték X'_L ≈ 0,08 mΩ/m.

A kezdeti szimmetrikus zárlati áram háromfázisú zárlatra:

SZÁMÍTÁS
I″_k3 = c · U_n / ( √3 · Z_k )        ahol  Z_k = √( R_k² + X_k² )
a) A valóságos hálózat hálózat 20 kV Q S″kQ = 250 MVA 400 kVA · 20/0,4 kV Dyn11 · ukr = 4 % Cu 4×95 mm² 30 m kábel főelosztó gyűjtősín F – a zárlat helye b) A helyettesítő kapcsolás – egyenértékű feszültségforrás a zárlat helyén c · Un / √3 = 254 V RQt + jXQt hálózati táplálás 0,07 + j0,70 mΩ RTK + jXTK transzformátor 3,32 + j16,00 mΩ RL + jXL kábel 5,85 + j2,40 mΩ Zk = 21,2 mΩ Ik″3 = 11,98 kA minden forrást a BELSŐ IMPEDANCIÁJA helyettesít – az üzemállapotot (terhelés, fokozatkapcsoló, gerjesztés) nem kell ismerni
16.10. ábra. Az egyenértékű feszültségforrás elve
SZÁMÍTÁS
Kidolgozott példa 16.9 – Zárlati áram 20/0,4 kV-os transzformátorállomás mögött

Feladat: 20/0,4 kV-os fogyasztói transzformátorállomásról táplált kisfeszültségű
         főelosztó. Határozzuk meg a zárlati áramokat a főelosztó gyűjtősínjén!

BEMENŐ ADATOK
  Hálózati táplálás (Q): U_nQ = 20 kV;  S″_kQ = 250 MVA;  R_Q/X_Q = 0,1
                         (az adatot a hálózati engedélyes adja meg)
  Transzformátor (T):    S_rT = 400 kVA;  20/0,4 kV;  Dyn11
                         u_kr = 4 %;  P_krT = 3250 W
  Betápkábel (L):        Cu 4×95 mm², PVC, l = 30 m
                         R'_L = (1/54)/95 = 0,195 mΩ/m;  X'_L = 0,08 mΩ/m
  Feszültségtényező:     c_max = 1,10;  c_min = 0,90  (400 V, ±10 % tűrés)

1. HÁLÓZATI TÁPLÁLÁS, a 0,4 kV-os oldalra átszámítva (t_r = 20/0,4 = 50):
   Z_Q  = c · U_nQ² / S″_kQ = 1,10 · (20 000 V)² / 250·10⁶ VA = 1,76 Ω
   Z_Qt = Z_Q / t_r² = 1,76 / 2500 = 0,704 mΩ
   X_Qt = 0,995 · 0,704 = 0,700 mΩ ;   R_Qt = 0,1 · 0,700 = 0,070 mΩ

2. TRANSZFORMÁTOR, a 0,4 kV-os oldalon:
   Z_T  = (4/100) · (400 V)² / 400 000 VA = 0,04 · 0,400 Ω = 16,00 mΩ
   u_Rr = 100 · P_krT / S_rT = 100 · 3250 / 400 000 = 0,8125 %
   R_T  = (0,8125/100) · 400 mΩ = 3,25 mΩ
   X_T  = √(16,00² − 3,25²) = √245,4 = 15,67 mΩ

3. IMPEDANCIAKORREKCIÓ a maximális áramhoz:
   x_T = X_T / (U_rT²/S_rT) = 15,67 / 400 = 0,0392
   K_T = 0,95 · c_max / (1 + 0,6 · x_T) = 0,95 · 1,10 / (1 + 0,0235) = 1,021
   R_TK = 1,021 · 3,25 = 3,32 mΩ ;   X_TK = 1,021 · 15,67 = 16,00 mΩ

4. KÁBEL (20 °C-on, a maximális áramhoz):
   R_L = 0,195 mΩ/m · 30 m = 5,85 mΩ
   X_L = 0,08  mΩ/m · 30 m = 2,40 mΩ

5. MAXIMÁLIS HÁROMFÁZISÚ ZÁRLATI ÁRAM a gyűjtősínen:
   R_k = 0,070 + 3,32 + 5,85 =  9,24 mΩ
   X_k = 0,700 + 16,00 + 2,40 = 19,10 mΩ
   Z_k = √(9,24² + 19,10²) = √(85,4 + 364,8) = 21,21 mΩ

   I″_k3 = c_max · U_n / (√3 · Z_k) = 1,10 · 400 / (1,732 · 0,02121 Ω)
         = 440 / 0,03674 = 11 976 A ≈ 11,98 kA

   Ellenőrzés: generátortávoli-e? X_TK = 16,00 mΩ ≥ 2 · X_Qt = 1,40 mΩ  ✔
   → I″_k = I_b = I_k = 11,98 kA

6. KÉTFÁZISÚ ZÁRLAT:
   I″_k2 = 0,866 · 11,98 = 10,37 kA

7. LÖKŐZÁRLATI ÁRAM (a b) módszerrel, a zárlat helyi R/X arányával):
   R_k/X_k = 9,24 / 19,10 = 0,484
   κ = 1,02 + 0,98 · e^(−3 · 0,484) = 1,02 + 0,98 · 0,234 = 1,250
   Mivel a kábelág R/X aránya (5,85/2,40 = 2,44) nagyobb 0,3-nál,
   az 1,15-ös szorzót alkalmazni kell:
   1,15 · κ = 1,437   ( < 1,8, a kisfeszültségű korlátot nem éri el ✔ )
   i_p = 1,437 · √2 · 11 976 = 1,437 · 16 936 = 24 337 A ≈ 24,3 kA

8. MINIMÁLIS ZÁRLATI ÁRAM (c_min = 0,90; K_T = 1; meleg kábel):
   R_L,ϑ = [1 + 0,004 · (160 − 20)] · 5,85 = 1,56 · 5,85 = 9,12 mΩ
   R_k = 0,070 + 3,25 + 9,12 = 12,44 mΩ
   X_k = 0,700 + 15,67 + 2,40 = 18,77 mΩ
   Z_k = √(154,8 + 352,3) = 22,52 mΩ

   I″_k3,min = 0,90 · 400 / (1,732 · 0,02252) = 360 / 0,03901 = 9229 A ≈ 9,23 kA
   I″_k2,min = 0,866 · 9,23 = 7,99 kA   ← a védelem ellenőrzéséhez ez a mértékadó

Válasz: a főelosztó gyűjtősínjén a maximális háromfázisú zárlati áram 11,98 kA,
        a lökőzárlati áram 24,3 kA, a minimális (kétfázisú, meleg vezeték)
        zárlati áram 7,99 kA. A beépítendő megszakító zárlati megszakítóképessége
        legalább 12 kA legyen (szabványos fokozat: 25 kA), a zárlati
        bekapcsolóképessége pedig fedezze a 24,3 kA-es lökőáramot.
💡 Tipp

Miért nő az impedancia a korrekciótól? A K_T = 1,021 érték nagyobb egynél, tehát a korrekció
növeli a transzformátor impedanciáját, és így csökkenti a számított áramot. Ez elsőre nem
intuitív. A magyarázat: a c_max = 1,10 már önmagában 10 %-kal megemelte a hajtófeszültséget, a K_T
pedig ennek egy részét „visszaveszi", hogy a számított áram ne legyen irreálisan nagy. c_max = 1,05
mellett K_T = 0,975, tehát ott a korrekció csökkenti az impedanciát. A c és a K mindig együtt
értelmezendő.

16.8 Zárlati termikus igénybevétel: az adiabatikus feltétel

A vezeték nem a zárlati áramtól, hanem a zárlat IDEJÉTŐL megy tönkre

A zárlati áram akár ezerszerese is lehet a névleges áramnak. A vezetőben fejlődő hő az áram
négyzetével arányos, tehát a zárlat pillanatában a hőteljesítmény milliószoros is lehet. Ilyen
rövid idő alatt a hő nem tud eltávozni a szigetelésen keresztül: a folyamat adiabatikus, vagyis a
teljes hő a vezetőt melegíti. A kérdés tehát nem az, hogy „elviseli-e" a vezeték a zárlati áramot –
nem viseli el –, hanem az, hogy elég gyorsan lekapcsol-e a védelem.

Az MSZ HD 60364-4-43:2010 434.5.2. szakasza az 5 s-on belüli zárlatokra közelítő képletet ad arra az
időtartamra, amely alatt a zárlati áram a vezető hőmérsékletét a normálüzemben megengedett legnagyobb
értékről a határhőmérsékletre emeli:

SZÁMÍTÁS
      ( k · S )²                                        S · k
 t =  ( ————— )              átrendezve:      S ≥ I·√t / k      és      t_max = ( ————— )²
      (   I   )                                                                 (   I   )

 t = az időtartam, s          S = a keresztmetszet, mm²
 I = a zárlati áram effektív értéke, A
 k = a vezetőanyagtól és a szigeteléstől függő tényező

A k tényező a vezetőanyag fajlagos ellenállását, hőmérsékleti együtthatóját és hőkapacitását,
valamint a kiindulási és a véghőmérsékletet veszi figyelembe:

Szigetelés PVC ≤ 300 mm² PVC > 300 mm² XLPE / EPR Gumi 60 °C Ásványi, PVC-köpenyű
Kiindulási / véghőmérséklet 70 / 160 °C 70 / 140 °C 90 / 250 °C 60 / 200 °C 70 / 160 °C
Réz 115 103 143 141 115
Alumínium 76 68 94 93 –
Forrasztott kötés rézvezetőn 115 – – – –

(Saját szerkesztés az MSZ HD 60364-4-43:2010 43A táblázata alapján. A tényezők az IEC 60724-en
alapulnak.)

💡 Tipp

A k táblázat két dolgot mond ki egyetlen számban. Először: a réz jobb az alumíniumnál
(115 kontra 76, azaz azonos zárlatot azonos ideig kb. másfélszer kisebb rézkeresztmetszet visel el).
Másodszor: az XLPE jobb a PVC-nél (143 kontra 115), mert magasabb hőmérsékletről indul, de sokkal
magasabb, 250 °C-os határhőmérsékletig terhelhető.

⚠️ Figyelem

A t = (k·S/I)² képlet négyzetes: ha a zárlati áram kétszereződik, a megengedett idő
negyedére csökken. Ezért nem lehet „nagyjából jó" eredményt becsülni. Az is ebből következik, hogy
a transzformátorállomáshoz közel (nagy zárlati áram) a vezeték hőállósága gyakran szigorúbb
követelmény, mint maga a terhelhetőség.

Az áramkorlátozó készülékekre (0,1 s-nél kisebb kapcsolási idejű megszakítók, olvadóbiztosítók) a
szabvány más ellenőrzést ír elő: a k²·S² szorzatnak nagyobbnak kell lennie a gyártó által megadott
átengedett energia (I²t) értékénél. Ez azért kedvező, mert az áramkorlátozó készülék a zárlati
áramot le sem hagyja futni a teljes értékéig – az energiakorlátozási osztályokról a 17. fejezet
szól részletesen.

SZÁMÍTÁS
Kidolgozott példa 16.10 – A vezeték zárlati szilárdsága

Adatok:  kábel: réz 6 mm², PVC szigetelés  →  k = 115 (MSZ HD 60364-4-43, 43A)
         a beépítés helyén a zárlati áram   I = 4500 A

1. Mennyi ideig bírja a vezeték ezt a zárlati áramot?
   t = (k · S / I)² = (115 · 6 / 4500)² = (690 / 4500)²
     = (0,1533)² = 0,0235 s = 23,5 ms

   → A védelemnek 23,5 ms-on belül meg kell szakítania a zárlatot.

2. Melyik védelem képes erre?
   Kismegszakító mágneses (elektromágneses) kioldója: a kioldás
   néhány ezredmásodperc, a teljes ívoltás fél periódus (10 ms) körül
   → MEGFELEL, feltéve, hogy a zárlati áram túllépi a mágneses kioldási
     tartomány felső határát (B: 5·I_n, C: 10·I_n, D: 20·I_n).
   Csak termikus kioldással (pl. 0,4 s körüli működéssel): NEM felel meg.

3. Mekkora keresztmetszet kellene, ha a védelem CSAK 0,4 s alatt kapcsol le?
   S ≥ I · √t / k = 4500 · √0,4 / 115 = 4500 · 0,6325 / 115
     = 2846 / 115 = 24,7 mm²   →  szabványos érték: 25 mm²

4. Áramkorlátozó készülék esetén az ellenőrzés más:
   k² · S² = 115² · 6² = 13 225 · 36 = 476 100 A²s ≈ 0,48 · 10⁶ A²s
   A gyártói adatlapon szereplő átengedett energiának (I²t) ennél
   KISEBBNEK kell lennie.

Válasz: 6 mm²-es rézkábel 4,5 kA-es zárlatot csak 23,5 ms-ig visel el.
        Lassú (termikus) kioldással ugyanide 25 mm² kellene – vagyis a gyors,
        mágneses vagy áramkorlátozó zárlatvédelem NÉGYSZERES keresztmetszetet
        takarít meg.

16.9 Dinamikus (erőhatás-) igénybevétel

A zárlati áram nemcsak melegít, hanem mechanikai erőt is kifejt. A 9. fejezetből tudjuk, hogy két
párhuzamos, árammal átjárt vezető között erő ébred: azonos irányú áramoknál vonzás, ellentétesnél
taszítás. Az erő a két áram szorzatával arányos, tehát a pillanatnyi áram négyzetével – normál
üzemben elhanyagolható, zárlatkor viszont a sínek elhajlását, a bilincsek kiszakadását, a szigetelők
törését okozhatja.

A mértékadó áram itt nem az effektív érték, hanem a lökőzárlati áram, i_p – a lehető
legnagyobb pillanatérték:

SZÁMÍTÁS
i_p = κ · √2 · I″_k              ahol      κ = 1,02 + 0,98 · e^(−3 · R/X)
R/X 0 0,1 0,3 0,5 1,0
κ 2,00 1,746 1,418 1,239 1,069

(Az összefüggés és az értékek az MSZ EN 60909-0:2016 8. fejezete – a szabvány saját
fejezetszámozása szerint, nem a jegyzeté – és 12. ábrája szerint; a táblázat a képletből
újraszámolva.)

💡 Tipp

A κ elméleti maximuma 2,0 (tisztán induktív hálózat), a kisfeszültségű gyakorlatban viszont
jóval kisebb, mert a kábelek ellenállása jelentős. Ha a zárlat helyi R/X arányával számolunk (a
szabvány b) módszere), a κ-t 1,15-tel meg kell szorozni, kivéve, ha a zárlati áramot vezető
minden ágban R/X < 0,3. Az 1,15·κ szorzatnak ugyanakkor nem kell meghaladnia az 1,8-et
kisfeszültségű, illetve a 2,0-t nagyfeszültségű hálózatban.

A dinamikus igénybevétel gyakorlati következményei:

  • Kapcsolókészülék: a zárlati bekapcsolóképesség (I_cm) legyen legalább akkora, mint az
    i_p. (A készülék a zárlatra rá is kapcsolhat – ilyenkor éri a legnagyobb erőhatás.)
  • Sínrendszer: a sínek távtartóinak osztását a lökőzárlati áramhoz kell méretezni; ez az
    elosztóberendezés I_cw (rövid idejű zárlatállósági) adatában jelenik meg – lásd a 30. fejezetet.
  • Kábel: a többerű kábel ereit a köpeny és a kitöltés fogja össze, ezért a dinamikus igénybevétel
    ritkán mértékadó; egyerű kábeleknél viszont a bilincsezés osztása és szilárdsága fontos.
⚠️ Figyelem

Zárlat után a berendezést szemrevételezni kell: elmozdult sín, meglazult csavarkötés, megrepedt
szigetelő, kormos érintkező. A dinamikus igénybevétel nyoma sokszor látszik, miközben a berendezés
első ránézésre működik. Az ellenőrzés menetét a 37. fejezet tárgyalja.

16.10 Összehangolás a túláramvédelmi készülékkel és a lekapcsolási feltétel

A két összehangolási feltétel

Az MSZ HD 60364-4-43:2010 433. fejezete szerint a kábelt vagy vezetéket túlterhelés ellen védő eszköz
működési jellemzőinek két feltételnek kell megfelelnie:

SZÁMÍTÁS
(1)   I_B ≤ I_n ≤ I_Z

(2)   I₂ ≤ 1,45 · I_Z

ahol  I_B  az áramkör üzemi (számítási) árama
      I_n  a védelmi eszköz névleges árama (szabályozhatónál a BEÁLLÍTOTT érték)
      I_Z  a kábel vagy vezeték megengedett tartós árama
      I₂   a hatékony működést biztosító áram a védelmi eszköz egyezményes
           megszakítási időtartama alatt

Az I₂ értékét a szabvány szerint a gyártónak kell megadnia, vagy a termékszabvány szerinti
legyen
– tehát nem mi találjuk ki, hanem az adatlapról vesszük.

📗 A két feltétel értelme

Az első feltétel azt mondja ki, hogy a védelem ne oldjon ki üzemszerű terhelésnél (I_B ≤ I_n),
de ne is engedje a vezetéket a megengedett tartós áram fölé (I_n ≤ I_Z). A második feltétel arra
való, hogy a védelem a tényleges működési áramán is még a vezeték számára elviselhető tartományban
maradjon: a szabvány a 1,45 · I_Z értéket fogadja el olyan túlterhelésnek, amelyet a vezeték
átmenetileg, károsodás nélkül elvisel.

(1) IB ≤ In ≤ IZ (2) I2 ≤ 1,45 · IZ MSZ HD 60364-4-43, 433. itt nem old ki a védelem a védelem működési tartománya átmeneti túlterhelés – a vezeték elviseli TILOS – a vezeték károsodik I IB üzemi áram In a védelem névleges árama IZ a vezeték megengedett tartós árama I2 a védelem biztos működtető árama 1,45 · IZ a felső határ Számpélda (16.11 kidolgozott példa: 16 mm² réz, C mód, korrekciókkal) 38 A 40 A 50 A 58 A 72,5 A a) MEGFELEL: 38 ≤ 40 ≤ 50 és 58 ≤ 72,5 b) IB = 38 A IZ = 37,5 A In = 40 A In > IZ – a védelem NEM védi a vezetéket
16.11. ábra. A védelmi összehangolás sávdiagramja
💡 Tipp

Egy hasznos következtetés. Ha a készülék adatlapja szerint I₂ nem nagyobb 1,45 · I_n-nél, akkor
a (2) feltétel automatikusan teljesül, amint a (1) feltétel I_n ≤ I_Z része teljesül – hiszen
I₂ ≤ 1,45·I_n ≤ 1,45·I_Z. Ha viszont a készülék I₂-je ennél nagyobb (ez olvadóbiztosítóknál
előfordul), akkor a (2) feltétel a szigorúbb, és I_n-t lejjebb kell választani. A vizsgán ezért
mindig mindkét feltételt le kell írni, akkor is, ha a második „magától" teljesül.

A kismegszakító karakterisztikája

A védelmi készülékek részletes ismertetése a 17. fejezet feladata; a méretezéshez azonban a mágneses
kioldási tartományt itt is ismerni kell, mert a lekapcsolási feltételben ez adja az I_a értéket.

Karakterisztika Mágneses kioldási tartomány Tipikus alkalmazás Termékszabvány
B 3–5 · I_n világítás, dugaszolóaljzat-áramkörök, ohmos fogyasztók MSZ EN 60898-1
C 5–10 · I_n általános bekapcsolási áramú készülékek, induktív fogyasztók, kapcsolóüzemű tápok MSZ EN 60898-1
D 10–20 · I_n (háztartási, MSZ EN 60898-1) igen nagy bekapcsolási áramú eszközök, transzformátorok, motorok MSZ EN 60898-1
⚠️ Figyelem

Az ipari kivitelű (MSZ EN 60947-2 szerinti) készülékeknél a D tartomány eltérő lehet (10–14 · I_n).
A B és a C tartomány mindkét termékszabványban azonos. A méretezésnél mindig a tartomány felső
határával
számolj: ez a „biztos kioldás" árama, tehát ez az I_a.

SZÁMÍTÁS
Kidolgozott példa 16.11 – A védelem összehangolása a vezetékkel

Adatok:  háromfázisú elosztó tápvezetéke     I_B = 38 A
         vezeték: réz, PVC, 3 terhelt vezető, C fektetési mód
         környezeti hőmérséklet 35 °C  →  k_hőm = 0,94
         3 áramkör KÖTEGELVE (nem tálcán) →  k_halm = 0,70
         lineáris terhelés                 →  k_harm = 1,00

1. Első próbálkozás: 10 mm² réz
   I_táblázat = 57 A (B.52.4, C oszlop)
   I_Z = 57 · 0,94 · 0,70 · 1,00 = 37,5 A
   Feltétel:  I_B ≤ I_Z  →  38 A ≤ 37,5 A ?   NEM TELJESÜL   ✘

2. Második próbálkozás: 16 mm² réz
   I_táblázat = 76 A
   I_Z = 76 · 0,94 · 0,70 · 1,00 = 50,0 A
   Feltétel:  38 A ≤ 50,0 A   ✔

3. A védelem névleges árama:  I_B ≤ I_n ≤ I_Z  →  38 A ≤ I_n ≤ 50,0 A
   Szabványos érték: I_n = 40 A     ✔

4. A második feltétel:  I₂ ≤ 1,45 · I_Z = 1,45 · 50,0 = 72,5 A
   a) kismegszakító, amelynél a gyártói adat szerint I₂ = 1,45 · I_n:
      I₂ = 1,45 · 40 = 58,0 A  ≤ 72,5 A     ✔
   b) olvadóbiztosító, amelynél az adatlap szerint I₂ = 1,6 · I_n:
      I₂ = 1,6 · 40 = 64,0 A   ≤ 72,5 A     ✔
      (határeset: I_n ≤ 1,45·I_Z/1,6 = 0,906 · 50,0 = 45,3 A – a 40 A belefér)

5. Karakterisztika: az elosztóról vegyes fogyasztók üzemelnek, bekapcsolási
   áramlökéssel  →  C karakterisztika, tehát I_a = 10 · 40 = 400 A
   (ezt a 6. lépésben, a lekapcsolási feltételnél használjuk fel)

Válasz: 16 mm² réz kábel, 40 A névleges áramú, C karakterisztikájú védelem.
        A 10 mm² azért nem felelt meg, mert a kötegelt fektetés 30 %-ot
        elvett a terhelhetőségéből.

A lekapcsolási feltétel

A negyedik méretezési szempont már nem a vezeték épségéről, hanem az emberéletről szól. Ha a
fázisvezető a készülék fémházához ér (testzárlat), a háznak azonnal veszélyes érintési feszültsége
lesz. Az áramütés elleni védelem alapmódja, a táplálás önműködő lekapcsolása akkor működik, ha a
hibaáram elég nagy ahhoz, hogy a védelem az előírt időn belül kioldjon. A részleteket a 33. fejezet
tárgyalja; a méretezéshez a következő alapegyenlet kell:

SZÁMÍTÁS
Z_s · I_a ≤ U₀                    (MSZ HD 60364-4-41:2018, 411.4.4. és 411.5.4.)

Z_s = a zárlati HUROKIMPEDANCIA, Ω – a hurok magában foglalja a tápforrást,
      a fázisvezetőt a hiba helyéig és a védővezetőt a hiba helyétől a
      tápforrásig (TT-rendszerben a földelővezetőt és a földelőket is)
I_a = az az áram, A, amelynek hatására a lekapcsolóeszköz az előírt időn belül
      önműködően működésbe lép; áram-védőkapcsolónál a kioldóáram
U₀  = a névleges feszültség a FÖLDHÖZ képest, V (hazai KIF-hálózaton 230 V)

A legnagyobb megengedett lekapcsolási idők (MSZ HD 60364-4-41:2018, 41.1. táblázat) – a
csatlakozóaljzatot tápláló, legfeljebb 63 A, illetve a csak rögzített fogyasztókészüléket tápláló,
legfeljebb 32 A névleges áramú végáramkörökre:

Rendszer 120 V < U₀ ≤ 230 V (a.c.) 230 V < U₀ ≤ 400 V (a.c.) Elosztóáramkörök és egyéb áramkörök
TN 0,4 s 0,2 s legfeljebb 5 s
TT 0,2 s 0,07 s legfeljebb 1 s
⚠️ Figyelem

A gyakran emlegetett „0,4 s és 5 s" nem két általános kategória. A 0,4 s a 230 V-os
TN-végáramkörre, az 5 s a TN-elosztóáramkörre vonatkozik. TT-rendszerben az értékek
szigorúbbak: 0,2 s, illetve 1 s. Ha viszont TT-rendszerben túláramvédelmi eszköz végzi a lekapcsolást,
és minden idegen vezetőképes rész be van kötve a védő egyenpotenciálú összekötésbe, a TN-re
vonatkozó (hosszabb) idők alkalmazhatók.

SZÁMÍTÁS
Kidolgozott példa 16.12 – A lekapcsolási feltétel ellenőrzése

Adatok:  TN-rendszerű, 230 V-os végáramkör (dugaszolóaljzatok)
         védelem: B16 kismegszakító  →  I_a = 5 · 16 = 80 A (a felső határ!)
         előírt lekapcsolási idő: 0,4 s (TN, 230 V, végáramkör)
         áramkör: réz 2,5 mm² fázis- és 2,5 mm² védővezető, l = 30 m
         a fővezeték felőli, mért hurokimpedancia az elosztóban: 0,35 Ω

1. A megengedett legnagyobb hurokimpedancia:
   Z_s ≤ U₀ / I_a = 230 V / 80 A = 2,875 Ω

2. Az áramköri szakasz ellenállása (a hurok = fázisvezető ODA + PE VISSZA):
   R_20 = 2 · l · ρ / A = 2 · 30 · 0,0185 / 2,5 = 1,11 / 2,5 = 0,444 Ω

3. A minimális zárlati áramhoz a MELEG vezetővel kell számolni: ϑ_e a végső
   megengedett vezetőhőmérséklet, PVC-nél 160 °C (16.7, (32) képlet):
   R_ϑ = [1 + 0,004 · (160 − 20)] · 0,444 = 1,56 · 0,444 = 0,693 Ω

4. A teljes hurokimpedancia:
   Z_s = 0,35 + 0,693 = 1,043 Ω     ≤ 2,875 Ω     ✔  MEGFELEL

5. Ellenőrzés a hibaáram oldaláról, a 60909 szerinti c_min-nel:
   I_k1 = c_min · U₀ / Z_s = 0,90 · 230 / 1,043 = 198 A
   198 A  >  80 A = I_a       ✔  a védelem biztosan kiold

6. Mekkora a leghosszabb megengedett vezeték ezzel a védelemmel?
   Z_s,max = 2,875 Ω (illetve c_min-nel: 0,9 · 230/80 = 2,59 Ω)
   a szakaszra jutó rész: 2,59 − 0,35 = 2,24 Ω
   R_20 = 2,24 / 1,56 = 1,436 Ω
   l = R_20 · A / (2 · ρ) = 1,436 · 2,5 / (2 · 0,0185) = 3,590 / 0,037 = 97 m

Válasz: a hurokimpedancia 1,043 Ω, a megengedett 2,875 Ω-nál jóval kisebb, tehát
        a védelem 0,4 s-on belül lekapcsol. Ugyanezzel a kábellel és védelemmel
        97 m-ig maradna teljesíthető a feltétel – de a feszültségesés már
        30 m körül korlátozná a hosszt. A NÉGY SZEMPONT közül itt a
        feszültségesés a mértékadó.
A hibaáram teljes útja TN-C-S rendszerben (testzárlat) tápforrás (transzformátor) csillagpont földelése L PEN elosztó PEN → N + PE szétválás L N PE a szétválás után visszakötni TILOS fogyasztókészülék fémháza testzárlat a hibaáram útja – a hurok ZÁRT Ztrafó + Zfővez. (L) + Zvégáramkör (L) + Zvégáramkör (PE) + Zfővez. (PE) Zs = az összes szakasz összege Zs · Ia ≤ U0 hurokimpedancia-mérés a dugaljban 0,88 Ω mérő- műszer a mért érték
16.12. ábra. A hurokimpedancia útja TN-rendszerben
🛠️ 16.4. feladat

Egy műhely 400 V-os elosztóját 32 A-es, C karakterisztikájú kismegszakító védi. Az elosztó a
főelosztótól 45 m-re van, a tápkábel réz 6 mm², a védővezető szintén 6 mm². A főelosztónál mért
hurokimpedancia 0,18 Ω. Ellenőrizze, hogy teljesül-e a lekapcsolási feltétel elosztóáramkörre
(TN-rendszer)! Számítsa ki a hurokimpedanciát a végső megengedett, 160 °C-os
vezetőhőmérséklettel, és határozza meg a
tényleges hibaáramot c_min = 0,90 mellett! (A megoldás az F1 függelékben.)

16.11 A nullavezető és a védővezető keresztmetszete

A nullavezető

A nullavezető méretezésének kérdését sokáig egyszerűnek gondolták: „szimmetrikus terhelésnél úgysem
folyik benne áram, tehát lehet vékonyabb". A 12. fejezetben és e fejezet 16.4 alfejezetében láttuk,
hogy ez csak szinuszos áramokra igaz. A gyakorlati szabály ezért:

Eset A nullavezető keresztmetszete
Kis keresztmetszet: legfeljebb 16 mm² réz, illetve 25 mm² alumínium fázisvezető (MSZ HD 60364-5-52, 524.2.1.) a fázisvezetővel azonos
Nagy keresztmetszet, lineáris terhelés, szimmetrikus üzem a szabvány feltételei mellett csökkenthető
Nemlineáris terhelés (LED, informatika, kapcsolóüzemű táp) nem csökkenthető; a kábel terhelhetőségét az E.52.1. táblázat szerint vissza kell minősíteni (lásd a 16.4-et)
Csatlakozóvezeték, szigetelt nullavezető és földkábel esetén (MSZ 447:2019, 5.1.6.) a fázisvezető keresztmetszetével legalább azonos
Csatlakozóvezeték, csupasz tartósodrony esetén (MSZ 447:2019, 5.1.6.) a fázisvezetőkkel azonos vagy nagyobb, de legalább 25 mm²
⚠️ Figyelem

Pontosan: a PEN-vezetőt nem szabad megszakítani, a nullavezetőt szabad. Az
MSZ HD 60364-4-41:2018 411.4.3. szakasza kizárólag a PEN-vezetőről mondja ki, hogy nem
szabad bele kapcsoló- vagy leválasztóeszközt beépíteni; a nullavezető (N) a fázisvezetőkkel
együtt kapcsolható – négypólusú kapcsolóval, áram-védőkapcsolóval (33. fejezet). A nullavezetőnek
viszont rendszerint nincs önálló túláramvédelme (MSZ HD 60364-4-43, 431.2.1.), ezért a
méretezésnek kell biztosítania, hogy soha ne terhelődjön túl. Jelentős harmonikus terhelésnél a
4-43 431.2.3. szakasza már megköveteli a nullavezető túlterhelés-érzékelését is – az pedig a
fázisvezetőket kapcsolja le. Ez az a pont, ahol a harmonikus-visszaminősítés elhagyása
közvetlen tűzveszélyt jelent.

A védővezető

A védővezető (PE) keresztmetszete nem az üzemi áramtól, hanem a hibaáram termikus hatásától függ –
ugyanaz a t = (k·S/I)² összefüggés vonatkozik rá, mint a fázisvezetőre, azzal a különbséggel, hogy a
k értéke a védővezető beépítési módjától is függ. A számításnak és a hozzá tartozó táblázatos
egyszerűsítésnek a 35. fejezet a helye; a méretezési lánc szempontjából elég annyit rögzíteni, hogy

  • a védővezető keresztmetszete soha nem hagyható ki a méretezésből, mert a hurokimpedancia
    (Z_s) jelentős része rajta keletkezik: a fázisvezetővel azonos keresztmetszetnél éppen
    a fele, a fázisvezetőnél vékonyabb védővezetőnél pedig ennél is nagyobb hányada;
  • ha a védővezető vékonyabb a fázisvezetőnél, az közvetlenül rontja a lekapcsolási feltételt;
  • a védővezetőt a fázisvezetővel azonos kábelben, azonos nyomvonalon célszerű vezetni – így az
    induktivitása is kicsi marad.

16.12 Gazdaságos keresztmetszet és a méretezés dokumentálása

Amikor a szabványos minimum nem elég

A négy méretezési szempont biztonsági minimumot ad. A gazdaságos keresztmetszet ennél nagyobb
lehet, mert a vezetéken keletkező veszteséget a felhasználó a berendezés teljes élettartama alatt
fizeti.

A gondolatmenet egyszerű: a vezetéken keletkező veszteségi teljesítmény P_v = 3 · I² · R (háromfázisú
körben), és mivel R fordítottan arányos a keresztmetszettel, a kétszeres keresztmetszet feleakkora
veszteséget
jelent. A nagyobb kábel többe kerül egyszer; a veszteség viszont minden üzemórában
jelentkezik. Nagy kihasználású, folyamatosan terhelt vezetékeknél (ipari betáplálás, adatközpont,
szivattyúház) ezért gyakran a szabványos minimumnál eggyel nagyobb keresztmetszet a gazdaságos.

💡 Tipp

Két gyakorlati fogódzó a gazdaságossághoz:

  • Ha a vezeték kihasználása alacsony (ritkán terhelt tartalék, alkalmi fogyasztó), nincs értelme
    túlméretezni – ott a beruházási költség dominál.
  • Ha a vezeték tartósan, közel a terhelhetőségén üzemel, szinte mindig megéri egy fokozattal
    nagyobb keresztmetszetet választani. Ráadásul így egyszerre javul a feszültségesés, a zárlati
    szilárdság és a lekapcsolási feltétel is – mind a négy szempont ugyanabba az irányba mutat.

A dokumentálás

A méretezés akkor kész, ha leírtuk. A projektfeladatban és a valós tervdokumentációban egyaránt a
számítás menete és az adatok forrása is része az eredménynek. Egy jó méretezési lap tartalma:

Rovat Tartalom
Az áramkör azonosítója pl. „+2.AE – a 2. emeleti alelosztó tápvezetéke"; a jelölés a 3. fejezet (MSZ EN IEC 81346-2) szerinti
Bemenő adatok P, cos φ, U, egyidejűségi tényező, hossz, környezeti hőmérséklet, fektetési mód, halmozás, terhelés jellege
Számítási áram I_B a levezetéssel
Terhelhetőség I_táblázat, a korrekciós tényezők forrása (táblázatszám!), I_Z
Védelem I_n, karakterisztika, I₂, a két összehangolási feltétel ellenőrzése
Feszültségesés ΔU, e %, a megengedett érték és a jogalapja
Zárlati adatok I″_k,max, I″_k,min, i_p, a t = (k·S/I)² ellenőrzés
Lekapcsolás Z_s, I_a, a Z_s·I_a ≤ U₀ ellenőrzése, az előírt idő
Eredmény a választott keresztmetszet, anyag, kábeltípus és a mértékadó szempont megnevezése
Hivatkozások a felhasznált szabványok jelzete, a táblázatok száma
💡 Tipp

Vizsgatipp. A „mértékadó szempont" megnevezése az a mondat, amiért a legtöbb pontot lehet kapni:
„A választott keresztmetszet 50 mm², amelyet a zárlati szilárdság határozott meg; a terhelhetőség
35 mm²-t, a feszültségesés 10 mm²-t igényelt volna."
Ez egyetlen mondatban bizonyítja, hogy mind a
négy ellenőrzést elvégezted, és érted az eredményt.

16.13 Teljes, végigvitt méretezés – a vizsgafeladat mintája

Ez az alfejezet egyetlen feladatot old meg, de mind a négy szempont végigvitelével. Így néz ki egy
teljes méretezés a projektfeladatban.

SZÁMÍTÁS
Kidolgozott példa 16.13 – Egy elosztó tápvezetékének teljes méretezése

FELADAT
  Egy üzemcsarnok alelosztóját a főelosztóról kell táplálni. Határozza meg a
  kábel keresztmetszetét és a védelem névleges áramát, mind a négy szempont
  ellenőrzésével!

BEMENŐ ADATOK
  Terhelés:            P = 45 kW,  cos φ = 0,85,  háromfázisú, LINEÁRIS
  Hálózat:             400/230 V, TN-S rendszer
  Vezetékhossz:        l = 60 m
  Kábel:               réz, PVC szigetelésű, 4 eres
  Fektetés:            perforált kábeltálcán, egy rétegben, 3 áramkörrel
  Környezet:           35 °C
  Zárlati adat a főelosztón (a 16.9 példából):
                       I″_k,max = 11,98 kA;  R_k,min = 12,44 mΩ;  X_k,min = 18,77 mΩ
  Védelem:             megszakító, zárlati kioldás beállítása 10 · I_n,
                       legnagyobb kioldási idő zárlatnál T_k = 0,2 s
  Megengedett feszültségesés: 5 % (ajánlás, egyéb használat)
  Előírt lekapcsolási idő: elosztóáramkör, TN → legfeljebb 5 s

──────────────────────────────────────────────────────────────────────────────
1. LÉPÉS – A SZÁMÍTÁSI ÁRAM
   I_B = P / (√3 · U_v · cos φ) = 45 000 / (1,732 · 400 · 0,85)
       = 45 000 / 588,9 = 76,4 A

──────────────────────────────────────────────────────────────────────────────
2. LÉPÉS – TERHELHETŐSÉG          (MSZ HD 60364-5-52)
   Fektetési mód: perforált tálca → E referenciamód (A.52.3, 31. tétel)
   k_hőm  = 0,94   (B.52.14, PVC, 35 °C)
   k_halm = 0,82   (B.52.17 4. sora, perforált tálca, 3 áramkör)
   k_harm = 1,00   (lineáris terhelés)
   Az eredő szorzó: 0,94 · 0,82 = 0,771

   Szükséges táblázati érték:  I_táblázat ≥ 76,4 / 0,771 = 99,1 A
     16 mm² (E, B.52.10):  80 A  <  99,1 A    nem elég
     25 mm² (E, B.52.10): 101 A  ≥  99,1 A    a terhelhetőség teljesül

   DE a védelmet is hozzá kell tudni rendelni:
   I_Z(25 mm²) = 101 · 0,94 · 0,82 · 1,00 = 77,9 A
   76,4 A ≤ I_n ≤ 77,9 A → ebbe a sávba NEM esik szabványos érték
   (a 63 A kisebb az I_B-nél, a 80 A nagyobb az I_Z-nél) → egy fokozattal feljebb

     35 mm² (E, B.52.10): 126 A
     I_Z = 126 · 0,94 · 0,82 · 1,00 = 97,1 A
     Feltétel: I_B ≤ I_n ≤ I_Z  →  76,4 ≤ 80 ≤ 97,1  →  I_n = 80 A   ✔
   Második feltétel: I₂ ≤ 1,45 · 97,1 = 141 A       (a gyártói adatból ellenőrizve)

   RÉSZEREDMÉNY: 35 mm²

──────────────────────────────────────────────────────────────────────────────
3. LÉPÉS – FESZÜLTSÉGESÉS         (MSZ HD 60364-5-52 G melléklet szerinti ajánlás)
   ΔU = √3 · l · I_B · ρ · cos φ / A
      = 1,732 · 60 · 76,4 · 0,0185 · 0,85 / 35
      = 103,9 · 76,4 = 7938;  7938 · 0,0185 = 146,9;  146,9 · 0,85 = 124,9
      = 124,9 / 35 = 3,57 V
   e = 3,57 / 400 · 100 = 0,89 %        ≤ 5 %      ✔

   Mekkora keresztmetszet KELLENE csak a feszültségesés miatt?
   A ≥ 124,9 / (0,05 · 400) = 124,9 / 20 = 6,2 mm²  →  10 mm²

   RÉSZEREDMÉNY: 10 mm²

──────────────────────────────────────────────────────────────────────────────
4. LÉPÉS – ZÁRLATI SZILÁRDSÁG     (MSZ HD 60364-4-43 + MSZ EN 60909-0)
   A mértékadó áram a kábel ELEJÉN a legnagyobb: I = I″_k,max = 11 976 A
   k = 115 (réz, PVC, ≤ 300 mm², 43A táblázat)

   35 mm²-rel:
   t = (k · S / I)² = (115 · 35 / 11 976)² = (4025 / 11 976)²
     = (0,3361)² = 0,113 s
   A védelem legnagyobb kioldási ideje T_k = 0,2 s  >  0,113 s   ✘ NEM FELEL MEG

   A szükséges keresztmetszet:
   S ≥ I · √t / k = 11 976 · √0,2 / 115 = 11 976 · 0,4472 / 115
     = 5356 / 115 = 46,6 mm²    →   szabványos érték: 50 mm²

   Ellenőrzés 50 mm²-rel:
   t = (115 · 50 / 11 976)² = (5750/11 976)² = (0,4801)² = 0,231 s  ≥ 0,2 s   ✔

   RÉSZEREDMÉNY: 50 mm²

──────────────────────────────────────────────────────────────────────────────
5. LÉPÉS – LEKAPCSOLÁSI FELTÉTEL  (MSZ HD 60364-4-41)
   A minimális zárlati áramot a kábel VÉGÉN, MELEG vezetővel kell számolni.
   50 mm² réz, 60 m:
   R_L,20 = 0,0185 / 50 = 3,70·10⁻⁴ Ω/m → 60 m-en 22,2 mΩ
   R_L,ϑ  = [1 + 0,004 · (160 − 20)] · 22,2 = 1,56 · 22,2 = 34,6 mΩ
   X_L    = 0,08 mΩ/m · 60 m = 4,8 mΩ

   R_k = 12,44 + 34,6 = 47,0 mΩ ;  X_k = 18,77 + 4,8 = 23,6 mΩ
   Z_k = √(47,0² + 23,6²) = √(2209 + 557) = 52,6 mΩ

   I″_k3,min = c_min · U_n / (√3 · Z_k) = 0,90 · 400 / (1,732 · 0,0526)
             = 360 / 0,0911 = 3952 A
   I″_k2,min = 0,866 · 3952 = 3422 A     ← a mértékadó a védelem ellenőrzéséhez

   A védelem zárlati kioldása: I_a = 10 · I_n = 10 · 80 = 800 A
   3422 A  >  800 A       ✔  a védelem azonnal (jóval 5 s-on belül) lekapcsol

   Ellenőrzés a vezeték felől is, a legkisebb árammal:
   t = (115 · 50 / 3422)² = (1,681)² = 2,83 s – a vezeték ennyit bírna,
   a védelem viszont ezredmásodpercek alatt működik                ✔

   RÉSZEREDMÉNY: már 10 mm²-rel is teljesülne

──────────────────────────────────────────────────────────────────────────────
6. LÉPÉS – ÖSSZEGZÉS ÉS DÖNTÉS

   Szempont                   Szükséges keresztmetszet    Szabvány
   ─────────────────────────────────────────────────────────────────────────
   Terhelhetőség                    35 mm²                MSZ HD 60364-5-52
   Feszültségesés                   10 mm²                G melléklet (ajánlás)
   Zárlati szilárdság               50 mm²   ← MÉRTÉKADÓ  MSZ HD 60364-4-43
   Lekapcsolási feltétel            10 mm²                MSZ HD 60364-4-41
   ─────────────────────────────────────────────────────────────────────────
   VÁLASZTOTT:                      50 mm² réz, PVC, 4 eres kábel

   A védelem véglegesítése az 50 mm²-re (E, B.52.10: 153 A):
   I_Z = 153 · 0,94 · 0,82 = 117,9 A
   I_B ≤ I_n ≤ I_Z  →  76,4 ≤ 80 ≤ 117,9     ✔
   I₂ ≤ 1,45 · 117,9 = 171 A                 ✔

   A nullavezető és a védővezető keresztmetszetét a 35. fejezet szerint
   kell meghatározni; lineáris terhelésnél a nullavezető a szabvány
   feltételei mellett csökkenthető, nemlineárisnál nem.

VÁLASZ: 50 mm² keresztmetszetű réz kábel, 80 A névleges áramú megszakítóval.
        A mértékadó szempont a ZÁRLATI SZILÁRDSÁG volt: a terhelhetőség csak
        35 mm²-t követelt volna meg, de az a keresztmetszet a főelosztó
        közelében fellépő 12 kA-es zárlatot a védelem kioldási idejéig
        nem viselné el.
💡 Tipp

⭐ A példa legfontosabb tanulsága. A transzformátorállomáshoz közel a zárlati áram nagy, ezért
ott gyakran a zárlati szilárdság a mértékadó. A hálózat végén, hosszú vezetékeknél a zárlati
áram kicsi, ott viszont a feszültségesés és a lekapcsolási feltétel szorít. Középen többnyire a
terhelhetőség. Ha egy feladatnál sejteni akarod, melyik szempont fog dönteni, először azt nézd meg,
hol vagy a hálózaton.

🛠️ 16.5. feladat

Végezze el ugyanezt a teljes méretezést az alábbi adatokkal! Egy irodaépület emeleti elosztóját kell
táplálni: P = 22 kW, cos φ = 0,95, háromfázisú, nemlineáris terhelés (LED-világítás és
informatika; a fázisáram mért 3. harmonikus tartalma 50 %), l = 40 m, réz, PVC kábel,
C fektetési mód, 30 °C, halmozás nincs, a főelosztón
I″_k,max = 8 kA, a védelem kioldási ideje zárlatnál 0,1 s, a megengedett feszültségesés 3 %.
Adja meg mind a négy részeredményt, a választott keresztmetszetet és a mértékadó szempontot!
(A megoldás az F1 függelékben.)

16.14 Tipikus méretezési hibák

Ez az alfejezet egyetlen célt szolgál: hogy a leggyakoribb hibákat felismerd – akár a saját
számításodban, akár egy ellenőrzésre elédkerülő tervben.

# A hiba Miért baj?
1. Csak terhelhetőségre méretezés, feszültségesés-ellenőrzés nélkül hosszú vezetéknél a feszültségesés a mértékadó; a fogyasztó alulfeszültségen jár
2. A korrekciós tényezők elhagyása (hőmérséklet, halmozás) rejtett, akár 40–50 %-os túlterhelés; a kábel „papíron" megfelel
3. A harmonikus-visszaminősítés kihagyása nemlineáris terhelésnél a nullavezető túlterhelődik, és nincs, ami lekapcsolja
4. A nullavezető keresztmetszetének csökkentése harmonikusokkal terhelt hálózatban ugyanaz, a legveszélyesebb formában
5. A zárlati szilárdság ellenőrzésének elmulasztása a transzformátorállomás közelében a vezeték a zárlatot nem éli túl
6. Egyetlen zárlati áram számítása (csak maximális vagy csak minimális) vagy a készülék megszakítóképessége kevés, vagy a védelem nem old ki
7. A lekapcsolási feltétel (Z_s·I_a ≤ U₀) figyelmen kívül hagyása az áramütés elleni védelem nem működik – életveszély
8. Rossz karakterisztikájú kismegszakító (pl. B nagy indítóáramú motorhoz) indokolatlan kioldás; fordítva (D a végáramkörön) a lekapcsolási feltétel bukik el
9. Az egyidejűségi tényező elhagyása jelentős túlméretezés, felesleges költség
10. A réz és az alumínium terhelhetőségének összekeverése az azonos jelű táblázati érték rézre és alumíniumra teljesen más
11. A régi, magasabb terhelhetőségi értékek használata a hatályos szabvány szigorúbb; a régi adat túlterhelést enged
12. Két szabvány táblázatainak keverése (pl. MSZ 13207 alapérték + 60364 korrekció) eltérő referenciafeltételek – az eredmény értelmezhetetlen
13. A hurokhossz elvétése a feszültségesésnél (2·l helyett l) pontosan kétszeres hiba, mindig a nem biztonságos irányba
14. A két terhelt vezetős táblázat használata háromfázisú körre a valóságosnál nagyobb terhelhetőség jön ki
⚠️ Figyelem

Az 1–6. hiba mind ugyanabból a szemléletből fakad: „a kábel elbírja, mert eddig is elbírta". A
méretezés viszont nem a megszokott, hanem a legrosszabb üzemállapotra készül: legmelegebb nyári
nap, minden áramkör terhelve, a legkedvezőtlenebb hibahely. A biztonság nem az átlagon, hanem a
szélsőértéken dől el.

Összefoglalás

Amit ebből a fejezetből meg kell jegyezni

  1. A vezetékméretezés négy, egymástól független ellenőrzés: terhelhetőség, feszültségesés, zárlati
    szilárdság, lekapcsolási feltétel. A négy eredmény közül mindig a legnagyobb keresztmetszetet
    kell választani.
  2. A terhelhetőség sohasem „egy szám". Ugyanaz a réz 1,5 mm² A1 fektetési módnál 13,5 A, C-nél
    17,5 A, D2-nél 19 A. A táblázati érték a fektetési móddal együtt érvényes. Perforált tálcán,
    kábellétrán vagy konzolon a referenciamód E
    , nem C (A.52.3) – és ilyenkor a halmozási tényezőt
    is a B.52.17. táblázat E/F-hez tartozó sorából kell venni.
  3. A terhelhetőség teljes korrekciós lánca:
    I_Z = I_táblázat × k_hőm × k_halm × k_harm. A negyedik tényező, a
    harmonikus-visszaminősítés nemlineáris terhelésnél kötelező, mert a 3. harmonikus a
    nullavezetőben összeadódik: I_N = 3 · THD₃ · I_B, ami tipikus irodaépületben a fázisáram
    150–210 %-a. A tényezőt – és azt, hogy a fázis- vagy a nullavezető áramára kell méretezni – az
    MSZ HD 60364-5-52 E.52.1. táblázata adja meg; 33 % fölött a nullavezető árama a mértékadó.
  4. A halmozási tényező elkerülhető: ha a szomszédos kábelek vízszintes távolsága meghaladja a
    külső átmérőjük kétszeresét, nem kell csökkentő tényezőt alkalmazni.
  5. Földkábelnél a köpeny hője kiszáríthatja a talajt, a talaj hőellenállása megnő, és a kábel
    túlterhelődik. A szabvány ajánlása: ilyenkor a 90 °C-os XLPE-kábelnél is a 70 °C-os táblázattal
    számoljunk. Az MSZ 13207 rendszere: I = I_alap · f₁ · f₂.
  6. A feszültségesés-korlát az MSZ 447:2019 szerint: a csatlakozóvezeték és az összes méretlen
    fővezeték együtt legfeljebb 2 %, ebből – eltérő elosztói megállapodás hiányában – 1 % + 1 %.
    Ha nincs csatlakozóvezeték, a teljes 2 % a méretlen szakaszé.
  7. Feszültségesés: egyfázison 2·l, háromfázison √3·l szorzóval.
  8. A védelem összehangolása: I_B ≤ I_n ≤ I_Z és I₂ ≤ 1,45·I_Z.
  9. A zárlati áramot kétszer kell kiszámolni: hidegen és maximálisan (c_max, 20 °C, K
    tényezőkkel) a készülékekhez és a vezeték hőállóságához, melegen és minimálisan (c_min,
    K = 1, motorok nélkül) a védelem ellenőrzéséhez.
  10. A vezeték zárlati hőállósága: t = (k·S/I)², átrendezve S ≥ I·√t/k; réz–PVC-re
    k = 115, alumínium–PVC-re k = 76, réz–XLPE-re k = 143.
  11. A lekapcsolási feltétel: Z_s · I_a ≤ U₀; a legnagyobb lekapcsolási idő TN-rendszerű, 230 V-os
    végáramkörre 0,4 s, elosztóáramkörre 5 s.
  12. A méretezés akkor kész, ha dokumentálva van – a bemenő adatokkal, a táblázatok
    hivatkozásával és a mértékadó szempont megnevezésével.

Ellenőrző kérdések

  1. Sorolja fel a vezetékméretezés négy szempontját, és nevezze meg mindegyikhez a vonatkozó szabványt!
  2. Mi történik fizikailag a túlterhelt vezetékben, és miért nem azonnal jelentkezik a hiba?
  3. Mit jelent az I_B, az I_n, az I_Z és az I₂ jelölés?
  4. Miért nem lehet a terhelhetőséget egyetlen amperértékkel megadni? Adjon számpéldát!
  5. Jellemezze az A1, a C és a D2 referencia-fektetési módot! Melyiknél a legrosszabb a hőelvezetés?
  6. Írja fel a terhelhetőség teljes korrekciós láncát, és nevezze meg mind a négy tényező forrását!
  7. Milyen feltétel mellett hagyható el a halmozási tényező?
  8. Miért terhelődik túl a nullavezető nemlineáris fogyasztóknál, és mekkora árammal kell számolni?
  9. Miért veszélyes különösen a nullavezető túlterhelése? (Utaljon a PEN-vezető megszakítási tilalmára!)
  10. Mi történik a földkábel körüli talajjal, ha a kábel köpenye tartósan meleg? Mit ajánl erre a szabvány?
  11. Mi az f₁ és az f₂ átszámítási tényező az MSZ 13207:2020 rendszerében?
  12. Írja fel az egyfázisú és a háromfázisú feszültségesés képletét! Miért különbözik a szorzó?
  13. Mekkora feszültségesés engedhető meg a csatlakozóvezetéken és a méretlen fővezetékeken az MSZ 447:2019 szerint? Mi a helyzet, ha nincs csatlakozóvezeték?
  14. Mi a c feszültségtényező szerepe, és milyen értéket kell felvenni a hazai 230/400 V-os hálózaton?
  15. Miért kell a zárlati áramot kétszer kiszámolni? Sorolja fel a két számítás eltéréseit!
  16. Mit fejez ki a k tényező a t = (k·S/I)² képletben? Miért nagyobb az XLPE k-ja a PVC-énél?
  17. Melyik zárlati áram a mértékadó a dinamikus igénybevételnél, és hogyan számítjuk?
  18. Írja fel a lekapcsolási feltételt, és értelmezze a benne szereplő három mennyiséget!
  19. Mekkora a legnagyobb lekapcsolási idő TN-rendszerben 230 V-os végáramkörre, illetve elosztóáramkörre?
  20. Soroljon fel legalább öt tipikus méretezési hibát, és indokolja, miért veszélyes mindegyik!

Tudáspróba

1. Egy PVC-szigetelésű, 1,5 mm²-es rézvezeték megengedett tartós árama három terhelt vezető esetén
a) A1 fektetési módnál 13,5 A, C-nél 17,5 A
b) mindig 13,5 A, fektetési módtól függetlenül
c) A1 fektetési módnál 17,5 A, C-nél 13,5 A
d) csak a környezeti hőmérséklettől függ

2. A terhelhetőség teljes korrekciós lánca:
a) I_Z = I_táblázat + k_hőm + k_halm
b) I_Z = I_táblázat / (k_hőm · k_halm)
c) I_Z = I_táblázat × k_hőm, a többi tényező elhagyható
d) I_Z = I_táblázat × k_hőm × k_halm × k_harm

3. A halmozási (csökkentő) tényezőt a szabvány szerint nem kell alkalmazni, ha a szomszédos kábelek vízszintes távolsága meghaladja
a) a külső átmérőjük felét b) a külső átmérőjüket
c) a külső átmérőjük kétszeresét d) az 50 mm-t

4. Nemlineáris, egyfázisú fogyasztókkal terhelt háromfázisú hálózatban a nullavezető árama a fázisáram
a) 150–210 %-a is lehet b) mindig nulla
c) legfeljebb 50 %-a d) pontosan √3-szorosa

5. Az MSZ 447:2019 szerint a csatlakozóvezeték és az összes méretlen fővezeték együttes feszültségesése legfeljebb
a) 1 % b) 2 % c) 3 % d) 5 %

6. Egy egyfázisú áramkör feszültségesésének képletében a vezetékhossz szorzója
a) 1 b) √3 c) 2 d) 3

7. A hazai, ±10 % tűrésű 230/400 V-os hálózaton a legkisebb zárlati áram számításához használandó feszültségtényező
a) c_min = 1,00 b) c_min = 0,90 c) c_min = 0,95 d) c_min = 1,10

8. A védelem és a vezeték összehangolásának két feltétele:
a) I_n ≤ I_B ≤ I_Z és I₂ ≥ 1,45·I_Z
b) I_B ≤ I_Z ≤ I_n és I₂ ≤ I_n
c) I_B ≥ I_n ≥ I_Z és I₂ ≤ 1,45·I_B
d) I_B ≤ I_n ≤ I_Z és I₂ ≤ 1,45·I_Z

9. Egy réz, PVC-szigetelésű, 6 mm²-es kábelt (k = 115) 4600 A-es zárlati áram ér. Mennyi ideig viseli el?
a) 0,0225 s b) 0,15 s c) 0,45 s d) 1,5 s

10. A zárlati áram maximális és minimális értékének számítása közötti egyik alapvető különbség:
a) a maximálisnál meleg, a minimálisnál hideg vezetőellenállással számolunk
b) mindkettőnél ugyanazzal a vezetőellenállással számolunk
c) a maximálisnál hideg (20 °C-os), a minimálisnál megnövelt hőmérsékletű vezetőellenállással számolunk
d) a vezetőellenállást egyik esetben sem vesszük figyelembe

Források

# Forrás Hol
1 ⭐ MSZ HD 60364-5-52:2011 (az A11:2018 módosítással) – Kisfeszültségű villamos berendezések. 5-52. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Vezetékrendszerek. A fejezet forrása: az A.52.3. táblázat (a valóságos fektetési módok hozzárendelése a referenciamódokhoz – tömör tálca és fal: C; perforált tálca, kábellétra, konzol: E, illetve F), a B.52.4. táblázat (áramterhelhetőség, PVC szigetelés, 3 terhelt vezető, réz és alumínium, A1…D2 fektetési módokra), a B.52.10. és B.52.11. táblázat (ugyanez az E, F és G módokra, rézre, illetve alumíniumra), a B.52.14. táblázat (hőmérséklet-korrekciós tényezők levegőben), a B.52.17. táblázat (halmozási tényezők, soronként megadott érvényességi körrel), a B.52.6.1. szakasz (a referencia-fektetési módok meghatározása, a falazott falra vonatkozó megjegyzés, a földkábel talajkiszáradási figyelmeztetése), az 524.2. szakasz (a nullavezető keresztmetszete) és az E melléklet E.52.1. táblázata (a harmonikus áramok redukciós tényezői négy- és öterű kábelre). A G melléklet a berendezésen belüli feszültségesés-ajánlás (világítás 3 %, egyéb 5 %) forrása Magyar Szabványügyi Testület; a projekt szabványtára
2 ⭐ MSZ HD 60364-4-43:2010 – Kisfeszültségű villamos berendezések. 4-43. rész: Biztonságtechnika. Túláramvédelem. A 433. fejezet összehangolási feltételei (I_B ≤ I_n ≤ I_Z; I₂ ≤ 1,45·I_Z, az I₂ gyártói/termékszabványi eredetével), a 432.2. és 432.3. szakasz (a túlterhelés- és zárlatvédelmet együtt, illetve csak zárlatvédelmet biztosító eszközök), a 434.5.2. szakasz (t = (k·S/I)² adiabatikus feltétel, az áramkorlátozó eszközök k²S² > I²t ellenőrzése) és a 43A táblázat (a k tényezők) Magyar Szabványügyi Testület; a projekt szabványtára
3 ⭐ MSZ HD 60364-4-41:2018 – Áramütés elleni védelem. A 411.4.4. és 411.5.4. szakasz lekapcsolási feltétele (Z_s · I_a ≤ U₀, a három mennyiség meghatározásával), a 41.1. táblázat (legnagyobb lekapcsolási idők rendszerenként és feszültségszintenként; TN 0,4 s / 5 s, TT 0,2 s / 1 s, a TT-re vonatkozó könnyítéssel), valamint a 411.4.3. szakasz (a PEN-vezetőbe nem szabad kapcsoló- vagy leválasztóeszközt beépíteni) Magyar Szabványügyi Testület; a projekt szabványtára
4 ⭐⭐ MSZ EN 60909-0:2016 – Zárlati áramok háromfázisú váltakozó áramú rendszerekben. 0. rész: Az áramok számítása (IEC 60909-0:2016). A fejezet forrása: az egyenértékű feszültségforrásos módszer (5.3.1.), az 1. táblázat (a c feszültségtényező, kisfeszültségre tűrésfüggően), a szakkifejezések (3.1–3.22: zárlatfajták, I″_k, i_p, i_DC, I_b, I_k, I_th, generátorközeli/generátortávoli zárlat), a hálózati elemek impedanciái (6.2. hálózati táplálás, 6.3. transzformátor és a K_T korrekció, 6.4. kábel és szabadvezeték a fajlagos ellenállásokkal), a 7.1.2. maximális/minimális feltételrendszer, a 7.3. kétfázisú zárlat (I″_k2 = 0,866·I″_k3), a 8. fejezet (i_p, a κ tényező és az 1,15-ös szorzó korlátai) és a 14. fejezet (I_th, az n = 1 egyszerűsítés elosztóhálózatokra). ⚠ A szabványnak nincs hivatalos magyar szövege: jóváhagyó közleménnyel, angol nyelven vezették be, a magyar szakkifejezések ezért saját fordítások Magyar Szabványügyi Testület; a projekt szabványtára
5 ⭐ MSZ 13207:2020 – 0,6/1 kV-tól 20,8/36 kV-ig terjedő névleges feszültségű erősáramú kábelek és jelzőkábelek kiválasztása, fektetése és terhelhetősége. A fejezet forrása a 6., 7.a, 7.b, 8., 9., 10., 11. táblázat (alapterhelhetőség papír-, XLPE- és PVC-szigetelésű kábelekre, talajban és levegőben, rézre és alumíniumra), a 12.a és 12.b táblázat (az f₁ átszámítási tényező a talajhőmérséklet, a fajlagos hőellenállás és a terhelési tényező szerint), valamint a 13.a–14.b táblázat (az f₂ halmozási tényező 7 cm és 25 cm osztásnál). A szabvány kifejezett előírása, hogy az f₁ mellett az f₂ tényezőket is alkalmazni kell Magyar Szabványügyi Testület; a projekt szabványtára (a rendelkezésre álló részlet: az eredeti 59–71. oldal)
6 ⭐ MSZ 447:2019 – Csatlakoztatás a közcélú, kisfeszültségű elosztóhálózatra. A 4.2.1. (mire kell méretezni: feszültségesés, melegedés, áramütés elleni védelem), a 4.2.2. (a 2 %-os összesített és az 1 % + 1 %-os felosztott feszültségesés-korlát, valamint a csatlakozóvezeték nélküli eset), a 4.2.3. (az eredő méretezési teljesítmény képlete), a 4.2.3.1. (a feszültségesés-számítás (2) képlete és az ε meghatározása, a 0,75-ös aszimmetria-tényezővel), a 4.2.3.2. (13,8 kW és 7,36 kW lakásonként), a 4.2.3.4. és A melléklet (az egyidejűségi tényező, e = c + (1−c)/√n, c = 0,2), a 4.2.4. (nem lakáscélú egyidejűségi tényezők; a cos φ = 0,7 a terhelhetőséghez és a fázisjavítás kezelése), az 5.1.5.–5.1.6. (legkisebb keresztmetszetek: Cu 10 mm², Al 16 mm², a nullavezetőre vonatkozó előírásokkal) Magyar Szabványügyi Testület; a projekt szabványtára
7 ⭐ Villamosenergia-minőség – Alkalmazási segédlet: Harmonikusok, források és hatások. A 3. harmonikus összeadódása a nullavezetőben (70 %-os harmonikus tartalomnál 210 %-os nullavezető-áram, irodaépületben tipikusan 150–210 %), a „fele keresztmetszetű nullavezető" gyakorlat veszélye, és a többerű kábelek kb. 60 %-os visszaminősítése. ⚠ A jegyzet a k_harm tényezőt 2026-09-20 óta az MSZ HD 60364-5-52 E.52.1. táblázatából veszi (1. forrás); ez a forrás a nullavezető-áram arányának megerősítő, másodlagos forrása, a „0,6" pedig kifejezetten hüvelykujjszabályként szerepel Műszeroldal (a Leonardo Power Quality Initiative anyaga nyomán), https://www.muszeroldal.hu/measurenotes/harmonikusok.pdf
8 Kismegszakítók kioldási karakterisztikái: a B (3–5·I_n), a C (5–10·I_n) és a D (10–20·I_n, MSZ EN 60898-1 szerinti háztartási kivitel) mágneses kioldási tartománya, valamint a termékszabványok hatályelhatárolása (MSZ EN 60898-1: háztartási és hasonló; MSZ EN 60947-2: ipari) Schneider Electric Hungary gyártói tudásbázis, https://www.se.com/hu/hu/faqs/FAQ000256076/; megerősítve: megaohm.hu szakmai portál
9 Elektromos vezetékek terhelhetősége, vezeték méretezése – az MSZ HD 60364-5-52 ismertetése, a referenciafeltételek (PVC, 3 terhelt vezető, 70 °C/30 °C/20 °C) és a terhelhetőséget befolyásoló tényezők felsorolása. ⚠ A cikk „réz 1,5 mm² = 13,5 A" állítását a szabvány táblázata pontosítja (l. a 16.3 alfejezet figyelmeztetését) Green Electron, https://www.green-electron.hu/elektromos-vezetekek-terhelhetosege-meretezese/
10 Méretezés – 3. sz. melléklet: vezetékméretezési mintaszámítás az MSZ 447:2019-hez (a méretezési teljesítmény és a háromfázisú áram összefüggése, a méretezés sorrendje: előbb terhelhetőség, utána feszültségesés) e-villamos.hu, https://www.e-villamos.hu/letoltes/meretezes-m3.pdf
11 Túláramvédelem – a túláramvédelem megoldásai és eszközei: a túlterhelési és a zárlati áram meghatározása, a túláramvédelem fogalma, az olvadóbiztosító működési elve admittancia.wordpress.com oktatási segédlet, https://admittancia.wordpress.com/wp-content/uploads/2018/05/tularamvedelmi-eszkozok.pdf
12 Érintésvédelmi mérési segédlet: a hurokimpedancia fogalma TN-rendszerben, a hibaáram útja és a kioldási feltétel gyakorlati értelmezése BME-anyag a Műszeroldal közlésében, https://www.muszeroldal.hu/measurenotes/erintesvedelem.pdf
13 A c feszültségtényező és a κ tényező független megerősítése: a DIgSILENT PowerFactory hivatalos tudásbázisa (az IEC 60909-0:2016 1. táblázatára hivatkozva: +6 % tűrés → 1,05/0,95; +10 % → 1,10/0,90), a Phase to Phase Vision hálózatszámító program IEC 60909-súgója (κ = 1,02 + 0,98·e^(−3R/X), R = [1+0,004·(T−20)]·R_20) és a Schneider Electric Electrical Installation Guide 20 °C-os fajlagos ellenállásai (Cu 18,51 mΩ·mm²/m = 1/54, Al 29,41 mΩ·mm²/m = 1/34) DIgSILENT PowerFactory GYIK; Phase to Phase Vision dokumentáció; Schneider Electric Electrical Installation Guide
14 A 16.9 példa transzformátoradatának alapja: a 400 kVA-es, folyadékkal töltött, U_m ≤ 24 kV közepes teljesítményű transzformátorra megengedett legnagyobb terhelési veszteség (Tier 2, 2021. július 1-től) 548/2014/EU bizottsági rendelet, I. melléklet
15 Erősáramú elektrotechnikus – képzési és kimeneti követelmények (2024.08.29. v4): a 6.3/4. kompetencia („Tisztában van a feszültségesés, terhelhetőség fogalmával, a terhelhetőséget befolyásoló tényezőkkel"), a 6.3/8. kompetencia számítási feladatai, a projektfeladat 5. vizsgarésze (15 %) és a központi interaktív vizsga 1. vizsgarészének vezetékméretezési és zárlati témakörei; továbbá a vizsgán engedélyezett segédeszközök (számológép, szabványtáblázatok) Kultúráért és Innovációért Felelős Minisztérium, Erosaramu-elektrotechnikus-KKK-2024.08.29.v4.pdf

A fejezet forrásjegyzékéhez tartozó megjegyzések – levezetett, közelítő és ellenőrzésre váró tartalmak:

Téma Állapot Teendő a következő kiadásban
A kábelek fajlagos reaktanciája (X'_L ≈ 0,08 mΩ/m) ⚠ Felvett érték. Az MSZ EN 60909-0 a kábelimpedanciákat kifejezetten a gyártói adatokra, illetve az IEC TR 60909-2 táblázataira utalja. A 0,08 mΩ/m a kisfeszültségű kábelekre általánosan használt közelítés (13. forrás), a jegyzet a 16.9 és a 16.13 példában ezzel számol, és ezt a szöveg jelzi. Gyártói kábelkatalógus, illetve az IEC TR 60909-2 bevonása.
A hálózati táplálás S″_kQ = 250 MVA adata ⚠ Felvett példaadat. A szabvány 6.2. szakasza szerint az I″_kQ értéket a hálózati engedélyes adja meg; a valós méretezésben a csatlakozási dokumentációból kell kérni. A példa ezt kifejezetten kimondja. –
A κ tényező képlete és a K_T impedanciakorrekció alakja 🟡 Igazolt, de OCR-eredetű forrásból. A κ = 1,02 + 0,98·e^(−3R/X) és a K_T = 0,95·c_max/(1+0,6·x_T) alakot a szabványszöveg mellett két független forrás is megerősíti (13. forrás), és a szabvány saját, háromtekercses változata belső konzisztenciát ad. A nyomtatott szabvánnyal való összevetés.
Az I_th számítása (m és n tényező) ⚠ Csak az egyszerűsített alak szerepel. A jegyzet a szabvány kimondott egyszerűsítéseit használja (elosztóhálózatra n = 1; T_k ≥ 0,5 s-nál m + n = 1, azaz I_th = I″_k); az m és n teljes képlete és a 18–19. ábra görbeserege nem került be. A nyomtatott szabvány A melléklete és 18–19. ábrája.
A nullavezető-áram 150–210 %-os értéke és a „0,6-os" visszaminősítés ✔ Rendezve (2026-09-20). A visszaminősítés elsődleges forrása az MSZ HD 60364-5-52 E melléklete (E.52.1. táblázat); a 150–210 % az I_N = 3 · THD₃ · I_B összefüggésből (E melléklet) adódik 50–70 %-os 3. harmonikus tartalomra, amit a 7. forrás önállóan is megerősít. A „0,6" a szövegben kifejezetten hüvelykujjszabályként szerepel. –
Az MSZ 13207:2020 táblázatai 🟡 Részleges forrás. A rendelkezésre álló részlet az eredeti 59–71. oldal; a 15. és 16. táblázat, a fektetési mélység szerinti átszámítási tényező, a referenciafeltételek szöveges leírása és a 12.a/12.b táblázat negyedik hőellenállás-csoportja hiányzik. A jegyzet ezért a szabvány rendszerét és a meglévő táblázatokat tanítja, kimondva, hogy a teljes méretezéshez a teljes szabvány szükséges. A teljes MSZ 13207:2020 beszerzése.
Az MSZ 447 feszültségesés-képlete és az ε alakja 🟡 Rekonstruált alak. A (2) képlet és az ε két változata OCR-bizonytalan volt; a rekonstrukciót belső logikai ellenőrzés támasztja alá (az egyfázisú eset /2 osztója a két vezetőből, a háromfázisú U_n/√3 a fázisfeszültségből, a 0,75 a szabvány által külön nevesített 1/0,75 aszimmetria-tényezőből). A számértékek (2 %, 1 % + 1 %, 13,8/7,36 kW, az egyidejűségi táblázat) két független forrásból igazoltak. A nyomtatott MSZ 447:2019 kiadással való összevetés.
Az I₂ = 1,45·I_n, illetve I₂ = 1,6·I_n érték a 16.11 példában ⚠ Feltételes állítás. A szabvány szerint az I₂ értékét a gyártó adja meg vagy a termékszabvány rögzíti; a jegyzet ezért nem tényként, hanem feltételezett gyártói adatként használja a példában, és a következtetést is feltételes alakban közli. A vonatkozó termékszabványok (MSZ EN 60898-1, MSZ EN 60269) I₂ értékeinek beemelése a 17. fejezetbe.
A B.52.2. (két terhelt vezető) és a B.52.5. (XLPE) táblázat ⚠ Nem került be. A fejezet minden példát a B.52.4., illetve – az E fektetési módnál – a B.52.10./B.52.11. táblázatra épít (PVC, 3 terhelt vezető), és kimondja, hogy egyfázisú körben ez a biztonság felé téved. Az E fektetési mód oszlopai 2026-09-20 óta megvannak. A két terhelt vezetőre (B.52.2.) és az XLPE-re (B.52.5., B.52.12., B.52.13.) vonatkozó táblázatok kinyerése.
A generátortávoli eset „legalább kétszeres reaktancia" szabálya (16.6) ⚠ Csak részben visszanyert szabványszöveg. A kutatas/15b szerint az OCR a 2-es szorzót nem adta vissza egyértelműen; a fejezet ezért a szabályt jelöléssel közli. A nyomtatott MSZ EN 60909-0:2016 3.16.–3.17. szakaszával való összevetés.
A túlterhelési áram nagyságrendje (16.6 táblázat) Tájékoztató érték. A kutatási jegyzet csak a túlterhelési áram definícióját adja, számszerű sávot nem; a fejezet ezért „néhányszorosa" alakban, tájékoztató nagyságrendként közli. A termékszabványi (MSZ EN 60898-1, MSZ EN IEC 60269) kioldási sávok beemelése a 17. fejezetből.
Szabványkiadás-váltás: MSZ HD 60364-5-52 és -4-43 ⚠ 2026-09-20-i megállapítás. A szabványtárban megvan az MSZ HD 60364-5-52:2025 egyesített kiadás (2011 + A11:2017 + A12:2022 + A1:2025), amelynek E melléklete más eljárást ad (folytonos k a fázisáramra: 20 % → 0,93; 30 % → 0,86; 40 % → 0,78; 50 % → 0,71 – a szabvány saját E52.3. példájával megerősítve); a fejezet példáiban a két eljárás azonos keresztmetszetre vezet. Ugyanígy: az MSZ HD 60364-4-43:2010 helyébe az :2024 kiadás lépett, a 2010-es 2026. augusztus 23-ig volt érvényben (a 43A táblázat k értékei – 115 / 103 / 76 / 68 / 143 / 94 – változatlanok). Mindkét kiadásváltás projektszintű átvezetése: kutatási jegyzet készítése a 2025-ös E mellékletről (a rendelkezésre álló példány a 35 %-os sort nem adta vissza olvashatóan) és a 4-43 hivatkozásainak frissítése minden érintett fejezetben.
A gazdaságos keresztmetszet (16.12) Levezetés. A P_v = 3·I²·R összefüggés és az R ~ 1/A arányosság a 2. és a 8. fejezetből következik; a fejezet konkrét gazdaságossági számítási eljárást (élettartamköltség-modellt) tudatosan nem közöl, mert arra nincs forrásbázis. Gazdaságos keresztmetszetre vonatkozó szabvány vagy tervezői segédlet bevonása.

Mennyire volt hasznos ez a fejezet?

Még nincs értékelés.