Ez a jegyzet legfontosabb számítási fejezete. Megtanuljuk, hogyan kell egy adott fogyasztóhoz kiválasztani a vezeték keresztmetszetét és a hozzá tartozó védelmet úgy, hogy a vezeték üzemben ne melegedjen túl, a fogyasztóhoz elég feszültség jusson el, a vezeték a zárlatot is kibírja, és hiba esetén a védelem az előírt időn belül lekapcsoljon. Négy szempont, négy szabvány, egyetlen közös eredmény: a keresztmetszet. A szakmai vizsga projektfeladatának 5. vizsgarésze (15 %) és a központi interaktív vizsga számítási feladatai közvetlenül erre a fejezetre épülnek.
- 16.1 Miért kell méretezni? A négy méretezési szempont és a lépéssor
- 16.2 A várható terhelés meghatározása: egyidejűségi és kihasználási tényező
- 16.3 Áramterhelhetőség: fektetési mód és referenciatáblázatok
- 16.4 Korrekciós tényezők: hőmérséklet, halmozás, harmonikusok, talajviszonyok
- 16.5 Feszültségesés: számítás és megengedett értékek
- 16.6 Zárlatfajták; a zárlati áram nagyságrendje és időbeli lefolyása
- 16.7 A zárlati impedancia és a zárlati áram számítása
- 16.8 Zárlati termikus igénybevétel: az adiabatikus feltétel
- 16.9 Dinamikus (erőhatás-) igénybevétel
- 16.10 Összehangolás a túláramvédelmi készülékkel és a lekapcsolási feltétel
- 16.11 A nullavezető és a védővezető keresztmetszete
- 16.12 Gazdaságos keresztmetszet és a méretezés dokumentálása
- 16.13 Teljes, végigvitt méretezés – a vizsgafeladat mintája
- 16.14 Tipikus méretezési hibák
- Összefoglalás
- Ellenőrző kérdések
- Tudáspróba
- Források
16.1 Miért kell méretezni? A négy méretezési szempont és a lépéssor
Amikor a vezeték a hibás alkatrész
A villamos hálózat legtöbb eleme „látszik": a megszakító kattan, a motor forog, a lámpa világít. A
vezeték viszont csak akkor kerül szóba, ha baj van. Pedig a kisfeszültségű berendezések tüzeinek
jelentős része nem a készülékben, hanem a vezetékben vagy a kötésénél keletkezik.
A folyamat mindig ugyanaz. A vezetőben folyó áram a vezető ellenállásán hőt fejleszt – a 2. fejezetből
ismert P = I²·R összefüggés szerint. Ez a hő a szigetelésen és a környezeten keresztül távozik. Ha a
keletkező hő nagyobb, mint amennyit a környezet elvezet, a vezető hőmérséklete addig emelkedik, amíg
be nem áll az egyensúly – csak éppen már a szigetelés számára elviselhetetlen hőmérsékleten. A PVC
szigetelés tartósan 70 °C-ig, a térhálósított polietilén (XLPE) 90 °C-ig terhelhető (az
anyagok hőállóságáról az 5. fejezetben volt szó). E fölött a szigetelés elöregszik, megkeményedik,
megrepedezik, végül átüt: először zárlat, majd ív, végül tűz.
A túlterhelt vezeték nem azonnal megy tönkre. Éppen ez a veszélyes benne: évekig üzemel, miközben
a szigetelése lassan elöregszik. A hiba akkor jelentkezik, amikor a berendezést már régen átvették és
dokumentálták. Ezért nem lehet a méretezést „majd a gyakorlat igazolja" alapon elhagyni – a 37. fejezet
időszakos felülvizsgálata is csak a már bekövetkezett károsodást tudja kimutatni.
A négy méretezési szempont
A vezetékméretezés nem egyetlen számítás, hanem négy, egymástól független ellenőrzés. Mindegyiknek
saját szabványa, saját képlete és saját eredménye van – és a végén a legnagyobb eredményt kell
elfogadni.
| # | Szempont | Mit kérdez? | Szabvány |
|---|---|---|---|
| 1. | Terhelhetőség (melegedés) | Elviseli-e a vezeték tartósan az üzemi áramot anélkül, hogy a szigetelés túlmelegedne? | MSZ HD 60364-5-52; földkábelnél MSZ 13207:2020 |
| 2. | Feszültségesés | Marad-e elég feszültség a vezeték végén a fogyasztónak? | MSZ 447:2019 (méretlen szakasz); MSZ HD 60364-5-52 (ajánlás a berendezésen belül) |
| 3. | Zárlati (termikus) szilárdság | Kibírja-e a vezeték a zárlati áram hőhatását addig, amíg a védelem lekapcsol? | MSZ HD 60364-4-43, t = (k·S/I)²; a zárlati áram: MSZ EN 60909-0 |
| 4. | Lekapcsolási feltétel | Elég nagy-e a hibaáram ahhoz, hogy a védelem az előírt időn belül működjön? | MSZ HD 60364-4-41, Z_s · I_a ≤ U₀ |
Ehhez járul még két „keret" jellegű követelmény, amely nem számítás, hanem előírt alsó határ: a
szabvány szerinti legkisebb keresztmetszetek (például a csatlakozóvezetéknél réz 10 mm², alumínium
16 mm² az MSZ 447:2019 5.1.5. szakasza szerint), és a védelem összehangolása a vezetékkel
(I_B ≤ I_n ≤ I_Z, I₂ ≤ 1,45·I_Z).
A méretezés (angolul: sizing, design calculation) az a számítási eljárás, amellyel egy villamos
vezeték keresztmetszetét, anyagát és a hozzá tartozó védelmi készülék jellemzőit úgy határozzuk meg,
hogy a berendezés minden előírt üzemi és hibaállapotban biztonságos és működőképes maradjon. A
méretezés eredménye mindig dokumentált számítás, nem szakmai megérzés.
A méretezés lépéssora
Ez az a felsorolás, amelyet a vizsgán fejből kell tudni. Ha egy számítási feladatnál elakadsz, ehhez a
sorrendhez térj vissza: mindig van egy következő lépés.
A VEZETÉKMÉRETEZÉS LÉPÉSSORA
1. lépés A fogyasztók teljesítményigényének összegzése
→ egyidejűségi (és kihasználási) tényező
→ számítási (méretezési) teljesítmény, P_e
2. lépés A számítási áram meghatározása: I_B
egyfázis: I_B = P / (U_f · cos φ)
háromfázis: I_B = P / (√3 · U_v · cos φ)
3. lépés A fektetési mód azonosítása (A1 … G)
→ az alaptáblázatból I_táblázat
4. lépés A korrekciós tényezők meghatározása és alkalmazása:
I_Z = I_táblázat × k_hőm × k_halm × k_harm
5. lépés TERHELHETŐSÉGI FELTÉTEL: I_B ≤ I_n ≤ I_Z
és a védelem működési feltétele: I₂ ≤ 1,45 · I_Z
6. lépés FESZÜLTSÉGESÉS-ELLENŐRZÉS a megengedett %-os határ ellen
(méretlen szakasz: MSZ 447; berendezésen belül: ajánlás)
7. lépés ZÁRLATI ÁRAM meghatározása (MSZ EN 60909-0)
– maximális áram: c_max, 20 °C, K tényezőkkel
– minimális áram: c_min, meleg vezető, K = 1
8. lépés ZÁRLATI SZILÁRDSÁG: t = (k · S / I)² vagy S ≥ I · √t / k
9. lépés LEKAPCSOLÁSI FELTÉTEL: Z_s · I_a ≤ U₀
10. lépés A NÉGY EREDMÉNY KÖZÜL A LEGNAGYOBB KERESZTMETSZETET VÁLASZTJUK,
majd a védelmet ehhez véglegesítjük, és a számítást dokumentáljuk.Vizsgatipp. A projektfeladat számítási részében szinte biztosan nem mind a négy szempontot kérik –
de a feladatszöveg mindig utal arra, hogy melyiket. „Ellenőrizze, hogy megfelel-e a vezeték" →
terhelhetőség és feszültségesés; „határozza meg a zárlati impedanciát" → 7. és 9. lépés. Írd le a
lépéssort a piszkozatlap tetejére, és jelöld be, melyiket kell elvégezned. A részpontok többségét a
helyes lépéssorért és a mértékegységekért kapod, nem a végeredményért.
16.2 A várható terhelés meghatározása: egyidejűségi és kihasználási tényező
Miért nem a beépített teljesítménnyel számolunk?
Egy tizenkét lakásos társasházban minden lakás 3 × 20 A-es ellátást kap. Ha összeadnánk a névleges
teljesítményeket, 12 × 13,8 kW = 165,6 kW jönne ki, amihez a fővezetéken 239 A folyna. A valóságban
soha nem használja mind a tizenkét lakás egyszerre a teljes teljesítményét: amikor az egyikben főznek,
a másikban alszanak. Ezt a tapasztalati tényt fejezi ki az egyidejűségi tényező.
Az egyidejűségi tényező (angolul: diversity factor, coincidence factor) az MSZ 447:2019 3.10.4.
szakasza szerint az a valószínűségi szám, amely megadja, hogy két vagy több felhasználási hely
eredő terhelése hányszor kisebb a terhelések számtani összegénél. Jele e, értéke 0 és 1
között van.
A kihasználási tényező (angolul: utilization factor) azt fejezi ki, hogy egy készülék az üzem
során a névleges teljesítményének hányad részét veszi fel ténylegesen. A két tényező tehát különböző:
az egyidejűségi tényező több fogyasztó együttes, a kihasználási tényező egyetlen fogyasztó
viselkedésére vonatkozik. A méretezésben rendszerint a kettő szorzata jelenik meg.
Lakóépület: az eredő méretezési teljesítmény
Az MSZ 447:2019 4.2.3. szakasza a többlakásos lakóépületekre pontos eljárást ad:
P_e = (n · P_m) · e + Σ(P_f + P_v) + Σ(P_átf · 0,2)
ahol P_e az eredő méretezési teljesítmény, P_m egy lakás méretezési teljesítménye, n a lakások
száma, e az egyidejűségi tényező, P_f a vezérelt fűtési (vagy légkondicionálási) teljesítmény,
P_v a vezérelt vízmelegítő teljesítménye, P_átf pedig az átfolyós rendszerű vízmelegítő, amelyet
0,2-es egyidejűséggel kell figyelembe venni.
Egy lakás méretezési teljesítménye a szabvány 4.2.3.2. szakasza szerint:
| Ellátás | Méretezési teljesítmény | Ellenőrzés |
|---|---|---|
| háromfázisú (3 × 20 A) | 13,8 kW | 3 × 20 A × 230 V = 13 800 W |
| egyfázisú (1 × 32 A) | 7,36 kW | 32 A × 230 V = 7 360 W |
Az egyidejűségi tényezőt a szabvány A melléklete táblázatosan, a 4.2.3.4. szakasz pedig képlettel adja
meg: e = c + (1 − c)/√n, ahol c = 0,2, n pedig a lakások száma.
| n (lakás) | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 8 | 10 | 12 | 16 | 20 | 30 | 50 | 100 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| e | 1,00 | 0,76 | 0,66 | 0,60 | 0,56 | 0,53 | 0,48 | 0,45 | 0,43 | 0,40 | 0,38 | 0,35 | 0,31 | 0,28 |
(Saját szerkesztésű kivonat az MSZ 447:2019 A mellékletének 1. táblázatából.)
Nem lakáscélú felhasználás
A szabvány kimondja, hogy az előző eljárás kizárólag a többlakásos lakóépületekre vonatkozik.
Irodaépület, üzlet, ipari létesítmény csatlakozási teljesítményének meghatározása a tervező feladata;
a legfeljebb 20 kW-os felhasználási helyekre a 4.2.4. szakasz ad tényezőket:
| Fogyasztócsoport | Egyidejűségi tényező |
|---|---|
| Üzlet, áruház, vendéglátó üzem, klub – világítási terhelés | e = 1 |
| Iroda, óvoda, bölcsőde, rendelőintézet – világítási terhelés | legalább e = 0,8 |
| Nem háztartási helyiségfűtő készülék, nem háztartási hűtőszekrény | e = 1 |
| Nagykonyhai sütő- és főzőkészülékek | az egyidejű terhelés a beépített teljesítmény 0,7-szeresénél nem lehet kisebb |
| Motorok (felvonómotor is) | a legnagyobb motor e = 1, a többi e = 0,8 |
Az MSZ 447:2019 4.2.4.3. szakasza egy ritkán ismert, de vizsgán is számonkérhető megkülönböztetést
tesz: a terhelhetőség megállapításakor cos φ = 0,7-tel kell számolni, és a fázisjavítást
figyelmen kívül kell hagyni; a feszültségesés számításakor viszont a fázisjavítás
figyelembe vehető. Az ok logikus: a fázisjavító berendezés kikapcsolt állapotban is előfordulhat,
és akkor a vezeték nagyobb áramot visel – a melegedésnél tehát a rosszabb esettel kell számolni.
Kidolgozott példa 16.1 – A számítási áram meghatározása társasházi fővezetékre
Adatok: lakások száma n = 12 db, mind háromfázisú ellátású
egy lakás méretezési tj. P_m = 13,8 kW (MSZ 447:2019, 4.2.3.2.)
vezérelt fűtés, vízmelegítő: nincs
hálózat U_v = 400 V, cos φ = 1 (MSZ 447 4.2.3.1.)
1. Az egyidejűségi tényező (MSZ 447:2019, A melléklet, 1. táblázat, n = 12):
e = 0,43
Ellenőrzés a képlettel: e = 0,2 + (1 − 0,2)/√12 = 0,2 + 0,8/3,464 = 0,431 ✔
2. Az eredő méretezési teljesítmény:
P_e = (n · P_m) · e = (12 · 13,8 kW) · 0,43 = 165,6 kW · 0,43 = 71,2 kW
3. A számítási áram háromfázisú hálózaton, cos φ = 1 mellett:
I_B = P_e / (√3 · U_v · cos φ)
= 71 200 W / (1,732 · 400 V · 1)
= 71 200 / 692,8 = 102,8 A
Válasz: a méretlen fővezetéket I_B = 102,8 A számítási áramra kell méretezni.
Az egyidejűségi tényező nélkül 239 A adódott volna – vagyis a tényező
nélküli számítás körülbelül KÉTSZERES keresztmetszethez vezetne.16.3 Áramterhelhetőség: fektetési mód és referenciatáblázatok
A terhelhetőség nem a vezeték tulajdonsága
A leggyakoribb tévedés a szakmában így hangzik: „a réz 1,5 mm² tizenhárom és fél amper". Ez az állítás
hiányos, és éppen ezért veszélyes.
Az MSZ HD 60364-5-52 B.52.4. táblázata szerint a PVC-szigetelésű, három terhelt vezetőt tartalmazó réz
vezeték 1,5 mm²-es keresztmetszeténél a megengedett tartós áram
- A1 fektetési módnál (hőszigetelt falban lévő védőcsőben) 13,5 A,
- C fektetési módnál (kábel közvetlenül a falon) 17,5 A,
- D2 fektetési módnál (közvetlenül a földben) 19 A.
Ugyanaz a vezeték, ugyanaz a szigetelés – 41 %-kal nagyobb megengedett áram a hőelvezetés
különbsége miatt. A terhelhetőség tehát nem a vezetéknek, hanem a vezeték és a környezete
együttesének a tulajdonsága.
Ez a fejezet legfontosabb szemléleti üzenete: a terhelhetőség sohasem „egy szám". A kábelt mindig a
fektetési móddal, a környezeti hőmérséklettel, a mellette futó többi kábellel és a terhelés jellegével
együtt kell értékelni. Aki katalógusból vagy emlékezetből mond egy amperértéket, az a négy tényezőből
hármat elhagyott.
Az áramterhelhetőség (megengedett tartós áram, I_Z) (angolul: current-carrying capacity,
ampacity) az a legnagyobb áram, amelyet a vezeték tartósan úgy vezethet, hogy a vezető hőmérséklete
állandósult állapotban nem lépi túl a szigetelésre megengedett legnagyobb értéket (PVC: 70 °C,
XLPE/EPR: 90 °C).
A referencia-fektetési módok
Az MSZ HD 60364-5-52 B.52.6.1. szakasza szerint a referenciamódszerek azok a fektetési módok,
amelyekre a terhelhetőséget méréssel vagy számítással meghatározták. A táblázatok ezekre az esetekre
adnak értéket; minden más elrendezést ezekre kell visszavezetni.
| Mód | Meghatározás | Kiegészítő feltétel |
|---|---|---|
| A1 | szigetelt vezetők védőcsőben, hőszigetelt falban | a fal külső időjárásálló réteg + hőszigetelés + fa vagy fához hasonló belső réteg, legalább 10 W/(m²·K) hővezetéssel; a hő csak a belső rétegen át távozhat |
| A2 | többerű kábel védőcsőben, hőszigetelt falban | ugyanaz a falszerkezet |
| B1 | szigetelt vezetők védőcsőben, fa falon | a cső és a felület közötti rés a csőátmérő 0,3-szorosánál kisebb |
| B2 | többerű kábel védőcsőben, fa falon | ugyanaz |
| C | egyerű vagy többerű kábel közvetlenül fa falon | a kábel és a felület közötti rés a kábelátmérő 0,3-szorosánál kisebb |
| D1 | többerű kábel földben, védőcsőben | 100 mm átmérőjű cső közvetlenül a talajjal érintkezve, 2,5 K·m/W talaj-hőellenállás, 0,7 m mélység |
| D2 | többerű kábel közvetlenül a földbe fektetve | 2,5 K·m/W, 0,7 m mélység |
| E, F, G | egyerű vagy többerű kábel szabad levegőn | a hőleadás nem akadályozott; a szomszédos felülettől legalább a kábelátmérő 0,3-szorosa (többerű), illetve 1-szerese (egyerű) |
(Saját szerkesztésű, magyarított összefoglaló az MSZ HD 60364-5-52 B.52.6.1. szakaszából.)
Két gyakorlati megjegyzés, amit a szabvány maga mond ki, és amit érdemes megjegyezni:
- A B1, B2 és C módnál a táblázati érték a fa falra vonatkozik. Falazott (tégla, beton,
vakolat) falra rögzítve a terhelhetőség nagyobb lehet – a szabvány szerint „ez a kérdés vizsgálat
alatt áll". A táblázati adat tehát a biztonság felé kerekített eset: aki fa falra érvényes
értékkel számol téglafalon, az nem hibázik, csak takarékoskodik a biztonsággal. - A1 a legrosszabb eset, mert a hőszigetelt fal gyakorlatilag hőszigetelő takaró a vezeték körül.
Modern, hőszigetelt épületeknél ezért gyakran A1-gyel kell számolni ott, ahol régen B1 volt a szokás.
A terhelhetőségi alaptáblázat
Az alábbi táblázat a fejezet legtöbbet használt adathalmaza. Referenciafeltételei: PVC szigetelés,
három terhelt vezető, 70 °C-os vezetőhőmérséklet, 30 °C levegő-, illetve 20 °C talajhőmérséklet.
Réz vezető, megengedett tartós áram, A
| S, mm² | A1 | A2 | B1 | B2 | C | D1 | D2 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1,5 | 13,5 | 13 | 15,5 | 15 | 17,5 | 18 | 19 |
| 2,5 | 18 | 17,5 | 21 | 20 | 24 | 24 | 24 |
| 4 | 24 | 23 | 28 | 27 | 32 | 30 | 33 |
| 6 | 31 | 29 | 36 | 34 | 41 | 38 | 41 |
| 10 | 42 | 39 | 50 | 46 | 57 | 50 | 54 |
| 16 | 56 | 52 | 68 | 62 | 76 | 64 | 70 |
| 25 | 73 | 68 | 89 | 80 | 96 | 82 | 92 |
| 35 | 89 | 83 | 110 | 99 | 119 | 98 | 110 |
| 50 | 108 | 99 | 134 | 118 | 144 | 116 | 130 |
| 70 | 136 | 125 | 171 | 149 | 184 | 143 | 162 |
| 95 | 164 | 150 | 207 | 179 | 223 | 169 | 193 |
| 120 | 188 | 172 | 239 | 206 | 259 | 192 | 220 |
| 150 | 216 | 196 | 262 | 225 | 299 | 217 | 246 |
| 185 | 245 | 223 | 296 | 255 | 341 | 243 | 278 |
| 240 | 286 | 261 | 346 | 297 | 403 | 280 | 320 |
| 300 | 328 | 298 | 394 | 339 | 464 | 316 | 359 |
Alumínium vezető, megengedett tartós áram, A
| S, mm² | A1 | A2 | B1 | B2 | C | D1 | D2 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2,5 | 14 | 13,5 | 16,5 | 15,5 | 18,5 | 18,5 | – |
| 4 | 18,5 | 17,5 | 22 | 21 | 25 | 24 | – |
| 6 | 24 | 23 | 28 | 27 | 32 | 30 | – |
| 10 | 32 | 31 | 39 | 36 | 44 | 39 | – |
| 16 | 43 | 41 | 53 | 48 | 59 | 50 | 53 |
| 25 | 57 | 53 | 70 | 62 | 73 | 64 | 69 |
| 35 | 70 | 65 | 86 | 77 | 90 | 77 | 83 |
| 50 | 84 | 78 | 104 | 92 | 110 | 91 | 99 |
| 70 | 107 | 98 | 133 | 116 | 140 | 112 | 122 |
(Mindkét táblázat saját szerkesztés az MSZ HD 60364-5-52 B.52.4. táblázata alapján.)
Szabad levegőn – tálcán, létrán, konzolon – fektetett többerű kábel (E referenciamód), A
| S, mm² | Réz | Alumínium |
|---|---|---|
| 1,5 | 18,5 | – |
| 2,5 | 25 | 19,5 |
| 4 | 34 | 26 |
| 6 | 43 | 33 |
| 10 | 60 | 46 |
| 16 | 80 | 61 |
| 25 | 101 | 78 |
| 35 | 126 | 96 |
| 50 | 153 | 117 |
| 70 | 196 | 150 |
| 95 | 238 | 183 |
| 120 | 276 | 212 |
| 150 | 319 | 245 |
| 185 | 364 | 280 |
| 240 | 430 | 330 |
| 300 | 497 | 381 |
(Saját szerkesztésű kivonat az MSZ HD 60364-5-52 B.52.10. (réz) és B.52.11. (alumínium)
táblázatából: PVC szigetelés, három terhelt vezető, többerű kábel, E fektetési mód,
70 °C vezető- és 30 °C környezeti hőmérséklet.)
⭐ A perforált kábeltálca referenciamódja NEM C, hanem E. Az MSZ HD 60364-5-52 A.52.3.
táblázata rendeli hozzá a valóságos fektetési módokhoz a referenciamódot: a tömör
(perforálatlan) tálcán, illetve közvetlenül a falon futó kábelé a C (30. tétel), a
perforált tálcán, kábellétrán, konzolon, vagy a faltól a kábelátmérő 0,3-szeresénél
nagyobb távolságban futóé viszont az E (többerű kábel), illetve az F (szétosztott
egyerű kábelek) – a 31–35. tétel. A különbség nem apróság: réz 16 mm²-nél a C oszlop 76 A-t,
az E 80 A-t ad. És a halmozásnál is számít: a B.52.17. táblázat 2. és 3. sora (fal, padló,
tömör tálca, fa mennyezet) a C alapértékekhez, a 4. és 5. sora (perforált tálca,
kábellétra) az E/F alapértékekhez tartozik. A C oszlopot a perforált tálca sorával
szorozni ugyanaz a módszertani hiba, mint két szabvány táblázatait keverni.
A fenti táblázat három terhelt vezetőre vonatkozik. Egyfázisú áramkörben (fázis + nulla) csak
két terhelt vezető van, amelyre a szabvány külön táblázatot (B.52.2., illetve XLPE-nél B.52.3.) ad,
és ott az értékek nagyobbak. Ha nincs kéznél a két terhelt vezetőre vonatkozó táblázat, a három
vezetős érték használható – ez a biztonság felé téved, tehát megengedett, de gazdaságtalan.
Fordítva viszont tilos: a két vezetős értéket háromfázisú körre alkalmazni súlyos hiba.
A terhelhetőséget befolyásoló tényezők
A képzési és kimeneti követelmények kifejezetten megkövetelik, hogy az elektrotechnikus ismerje a
terhelhetőséget befolyásoló tényezőket. Íme a teljes lista:
| Tényező | Hatás |
|---|---|
| Vezetőanyag (Cu / Al) | az alumínium terhelhetősége azonos keresztmetszetnél kisebb (nagyobb fajlagos ellenállás) |
| Keresztmetszet | nagyobb keresztmetszet → nagyobb terhelhetőség, de nem arányosan (a felület lassabban nő, mint a keresztmetszet) |
| Szigetelőanyag (PVC 70 °C / XLPE 90 °C) | magasabb megengedett vezetőhőmérséklet → nagyobb terhelhetőség |
| Fektetési mód (A1…G) | a hőelvezetés lehetősége – ez a legnagyobb hatású tényező |
| Terhelt erek száma | 2 vagy 3 terhelt vezető |
| Környezeti hőmérséklet | korrekciós tényező (k_hőm) |
| Halmozás (kábelcsoportosítás) | korrekciós tényező (k_halm) |
| Talaj hővezetése, fektetési mélység | földkábelnél (MSZ 13207 f₁ tényezője) |
| Felharmonikus tartalom | a nullavezető terhelése miatti visszaminősítés (k_harm) |
Kidolgozott példa 16.2 – Végáramkör méretezése terhelhetőségre: a fektetési mód dönt
Adatok: háromfázisú, ohmos fogyasztó (fűtőtest) P = 11 kW
hálózat U_v = 400 V, cos φ = 1
vezeték: réz, PVC szigetelés, 3 terhelt vezető
környezeti hőmérséklet: 30 °C, halmozás nincs, lineáris terhelés
1. A számítási áram:
I_B = P / (√3 · U_v · cos φ) = 11 000 / (1,732 · 400 · 1) = 15,88 A ≈ 15,9 A
2. Terhelhetőségi vizsgálat 1,5 mm² rézre (MSZ HD 60364-5-52, B.52.4. táblázat):
A1 fektetési mód (hőszigetelt falban, védőcsőben): I_táblázat = 13,5 A
C fektetési mód (kábel közvetlenül a falon): I_táblázat = 17,5 A
3. Korrekciók: k_hőm = 1,00 (30 °C a referencia), k_halm = 1,00, k_harm = 1,00
I_Z(A1) = 13,5 · 1,00 · 1,00 · 1,00 = 13,5 A
I_Z(C) = 17,5 · 1,00 · 1,00 · 1,00 = 17,5 A
4. A feltétel ellenőrzése: I_B ≤ I_Z
A1: 15,9 A ≤ 13,5 A ? NEM TELJESÜL → 1,5 mm² nem használható
C : 15,9 A ≤ 17,5 A ? TELJESÜL → 1,5 mm² megfelel
5. Ha az A1 fektetési mód kötött (hőszigetelt fal), a következő keresztmetszet:
2,5 mm², A1: I_táblázat = 18 A → 15,9 A ≤ 18 A ✔
6. A védelem: I_B ≤ I_n ≤ I_Z
C, 1,5 mm²: 15,9 ≤ 16 ≤ 17,5 ✔ → I_n = 16 A
A1, 2,5 mm²: 15,9 ≤ 16 ≤ 18,0 ✔ → I_n = 16 A
Válasz: ugyanahhoz a fogyasztóhoz C fektetési módnál 1,5 mm², A1 fektetési módnál
2,5 mm² keresztmetszet kell. A különbséget kizárólag a hőelvezetés okozza.Egy műhelyben háromfázisú, 400 V-os hegesztőgép-tápvezetéket kell építeni. A gép névleges felvett
teljesítménye 9 kW, teljesítménytényezője 0,8. A kábel réz, PVC szigetelésű, három terhelt vezetővel,
és a fal felületén, bilincsekkel rögzítve halad (C fektetési mód), 30 °C-os környezetben, más kábeltől
távol. Határozza meg a számítási áramot, a szükséges legkisebb keresztmetszetet és a védelmi készülék
névleges áramát! Ellenőrizze az I_B ≤ I_n ≤ I_Z feltételt is. (A megoldás az F1 függelékben.)
16.4 Korrekciós tényezők: hőmérséklet, halmozás, harmonikusok, talajviszonyok
A teljes korrekciós lánc
Az alaptáblázat egy laboratóriumi referenciahelyzetre adja a terhelhetőséget. A valóságban a kábel
melegebb helyen fut, más kábelek mellett halad, és nem mindig szinuszos áramot vezet. Ezt a
különbséget a korrekciós (átszámítási) tényezők fejezik ki:
I_Z = I_táblázat × k_hőm × k_halm × k_harm
ahol I_táblázat az alaptáblázatból, a FEKTETÉSI MÓD szerint (MSZ HD 60364-5-52, B.52.4)
k_hőm hőmérséklet-korrekció (B.52.14 – levegőben)
k_halm halmozási (csoportosítási) tényező (B.52.17)
k_harm harmonikus-visszaminősítés (E melléklet, E.52.1)
majd az ellenőrzés: I_B ≤ I_n ≤ I_Z és I₂ ≤ 1,45 · I_ZHőmérséklet-korrekció
A táblázati értékek 30 °C-os környezeti levegőhőmérsékletre vonatkoznak. Melegebb helyen (kazánház,
tetőtér, napos homlokzat, kemencék környezete) a vezeték kevesebb hőt tud leadni, tehát kevesebb
áramot bír; hidegebb helyen többet.
| Környezeti hőm., °C | 10 | 15 | 20 | 25 | 30 | 35 | 40 | 45 | 50 | 55 | 60 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| PVC (70 °C) | 1,22 | 1,17 | 1,12 | 1,06 | 1,00 | 0,94 | 0,87 | 0,79 | 0,71 | 0,61 | 0,50 |
| XLPE / EPR (90 °C) | 1,15 | 1,12 | 1,08 | 1,04 | 1,00 | 0,96 | 0,91 | 0,87 | 0,82 | 0,76 | 0,71 |
(Saját szerkesztésű kivonat az MSZ HD 60364-5-52 B.52.14. táblázatából; levegőben fektetett
vezetékekre. Talajban fektetett kábelre a B.52.15. táblázat vonatkozik, a 20 °C-os
referencia-talajhőmérséklethez viszonyítva.)
A táblázatból egy fontos összefüggés olvasható ki: a XLPE kevésbé érzékeny a környezeti
hőmérsékletre, mint a PVC. 60 °C-on a PVC-kábel a névleges terhelhetőségének már csak a felét bírja
(0,50), az XLPE viszont még 71 %-át. Az ok egyszerű: a hőleadás hajtóereje a vezető és a környezet
hőmérsékletének különbsége, és ez a különbség a 90 °C-os XLPE-nél nagyobb.
Halmozás (csoportosítás)
Ha több kábel fut egymás mellett, mindegyik fűti a másikat. A szabvány B.52.17. táblázata az
elrendezéstől és a kábelek számától függő csökkentő tényezőt ad.
| Elrendezés (a kábelek érintkeznek) | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 12 | 16 | 20 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| kötegelve levegőn, felületen, beépítve vagy burkolatban | 1,00 | 0,80 | 0,70 | 0,65 | 0,60 | 0,57 | 0,54 | 0,52 | 0,50 | 0,45 | 0,41 | 0,38 |
| egy rétegben falon, padlón vagy tömör kábeltálcán | 1,00 | 0,85 | 0,79 | 0,75 | 0,73 | 0,72 | 0,72 | 0,71 | 0,70 | * | * | * |
| egy rétegben, közvetlenül fa mennyezet alatt | 0,95 | 0,81 | 0,72 | 0,68 | 0,66 | 0,64 | 0,63 | 0,62 | 0,61 | * | * | * |
| egy rétegben perforált kábeltálcán (vízszintes vagy függőleges) | 1,00 | 0,88 | 0,82 | 0,77 | 0,75 | 0,73 | 0,73 | 0,72 | 0,72 | * | * | * |
| egy rétegben kábellétrán vagy bilincseken | 1,00 | 0,87 | 0,82 | 0,80 | 0,80 | 0,79 | 0,79 | 0,78 | 0,78 | * | * | * |
* Kilencnél több áramkör vagy többerű kábel esetén az utolsó négy sorban nincs további csökkentés.
(Saját szerkesztésű táblázat az MSZ HD 60364-5-52 B.52.17. táblázata alapján.)
A táblázathoz tartozó, a gyakorlat számára fontos szabványi megjegyzések:
- a tényezők egyenletes, azonosan terhelt kábelcsoportokra érvényesek;
- ugyanazok a tényezők érvényesek két vagy három egyerű kábel csoportjára és a többerű kábelekre;
- ha a csoport
ndarab egyerű kábelből áll, azn/2(kéterű) vagyn/3(háromerű) áramkörnek
tekinthető; - melyik sor melyik alaptáblázathoz tartozik: az 1. sor (kötegelve) az A…F módokhoz, a 2. és
a 3. sor (fal, padló, tömör tálca, fa mennyezet) a C-hez, a 4. és az 5. sor (perforált
tálca, kábellétra) az E és F módokhoz, vagyis a szabad levegős alaptáblázathoz.
⭐ A legjobb tervezői fogás az egész fejezetben. A szabvány kimondja: ha a szomszédos kábelek
vízszintes távolsága meghaladja a külső átmérőjük kétszeresét, nem kell csökkentő tényezőt
alkalmazni. Vagyis a halmozási veszteség nem sorscsapás: néhány centiméter osztástávolság a
kábeltálcán ingyen visszaadja a terhelhetőség 20–40 %-át. Egy 20 mm külső átmérőjű kábelnél ehhez
40 mm-nél nagyobb szabad térköz kell a szomszédjáig.
A táblázat harmadik sorában egyetlen kábel is 0,95-ös tényezőt kap, ha közvetlenül fa mennyezet
alá van rögzítve. A halmozás tehát nem csak a kábelek számáról szól: a rossz hőelvezetésű felület
akkor is csökkenti a terhelhetőséget, ha a kábel egyedül van. Faszerkezetű épületekben, tetőtérben ezt
könnyű elfelejteni.
Kidolgozott példa 16.3 – Hőmérséklet- és halmozási korrekció együtt
Adatok: kazánházi elosztó tápvezetéke, háromfázisú
számítási áram I_B = 20 A
vezeték: réz 4 mm², PVC, 3 terhelt vezető, többerű kábel
környezeti hőmérséklet 40 °C
elrendezés: 4 áramkör egy rétegben, PERFORÁLT kábeltálcán, érintkezve
lineáris terhelés (nincs jelentős harmonikus)
1. A fektetési mód azonosítása (A.52.3, 31. tétel):
perforált tálcán fektetett többerű kábel → E referenciamód
Alapterhelhetőség (B.52.10, réz 4 mm², 3 terhelt vezető, E mód):
I_táblázat = 34 A
2. Hőmérséklet-korrekció (B.52.14, PVC, 40 °C):
k_hőm = 0,87
3. Halmozási tényező (B.52.17 4. sora, perforált tálca, 4 áramkör):
k_halm = 0,77
(a 4. sor éppen az E/F alapértékekhez tartozik – illik az 1. lépéshez)
4. Harmonikus-visszaminősítés: lineáris terhelés → k_harm = 1,00
5. A tényleges megengedett tartós áram:
I_Z = 34 A · 0,87 · 0,77 · 1,00 = 22,8 A
A veszteség: (34 − 22,8)/34 = 33 % – a kábel a névleges terhelhetőségének
kétharmadát bírja ebben a beépítésben.
6. Ellenőrzés: I_B ≤ I_n ≤ I_Z → 20 A ≤ I_n ≤ 22,8 A → I_n = 20 A ✔
Második feltétel: I₂ ≤ 1,45 · I_Z = 1,45 · 22,8 = 33,1 A
7. Mi lenne, ha a számítási áram 25 A volna?
4 mm²: I_Z = 22,8 A < 25 A NEM FELEL MEG
6 mm²: I_Z = 43 · 0,87 · 0,77 = 28,8 A ≥ 25 A ✔ → 6 mm² kell
Válasz: a korrekciók figyelembevételével a 4 mm²-es kábel 22,8 A-ig terhelhető.
A korrekciók elhagyása 34 A-t adott volna – ez 50 %-os túlterhelés lenne.A negyedik szempont: harmonikus-visszaminősítés
Ez az a méretezési szempont, amely a mai magyar tananyagokban gyakorlatilag nem szerepel, a
LED-világítás és az informatikai terhelés elterjedésével viszont mindennapossá vált.
A 12. fejezetben láttuk: szimmetrikusan terhelt háromfázisú rendszerben a fázisáramok eredője nulla,
tehát a nullavezetőben nem folyik áram. Ez a tétel azonban csak szinuszos áramokra igaz. A
nemlineáris egyfázisú fogyasztók (LED-lámpa, kapcsolóüzemű tápegység, számítástechnikai berendezés)
áramában erős 3. harmonikus van, és a 3. harmonikus a három fázisban azonos fázisú
(3 × 120° = 360° = 0°), ezért a nullavezetőben nem kiolt, hanem összeadódik.
| Eset | A nullavezető árama a fázisáramhoz képest |
|---|---|
| Tisztán szinuszos, szimmetrikus terhelés | 0 |
| Minden fázison 70 % 3. harmonikus áram | 210 % |
| Tipikus irodaépület | 150–210 % |
Két következménye van, és mindkettőt a méretezésben kell érvényesíteni:
- A nullavezető keresztmetszete nem csökkenthető. A régi, bevett gyakorlat – „a nullavezető a
fázisvezető keresztmetszetének fele" – nemlineáris terhelés mellett súlyosan alulméretezett. - A kábel terhelhetőségét vissza kell minősíteni, mert a negyedik (nulla-) érben folyó áram
ugyanúgy hőt fejleszt a kábel belsejében, mint a fázisáramok – a B.52.4., illetve a B.52.10.
alaptáblázat viszont csak három terhelt vezetőre érvényes. Az eljárást a szabvány
E melléklete (E.52.1. táblázat) adja meg.
Az E melléklet: a szabvány saját visszaminősítési eljárása
Az MSZ HD 60364-5-52 E melléklete a 3. harmonikus tartalom szerint ad k_harm tényezőt, és
azt is megmondja, melyik áramra kell méretezni. A 3. harmonikus tartalom (THD₃) a fázisáram
3. harmonikus összetevőjének és az alapharmonikusnak az aránya, %-ban:
| A fázisáram 3. harmonikus tartalma | k_harm |
A méretezés alapja |
|---|---|---|
| 0 – 15 % | 1,0 | a fázisáram, I_B |
| 15 – 33 % | 0,86 | a fázisáram, I_B |
| 33 – 45 % | 0,86 | a nullavezető árama, I_N |
| 45 % fölött | 1,0 | a nullavezető árama, I_N |
(Saját szerkesztésű kivonat az MSZ HD 60364-5-52:2011 E.52.1. táblázatából. A tényezők négy- és
öterű kábelre érvényesek, ha a nullavezető anyaga és keresztmetszete a fázisvezetőével azonos.)
A nullavezető árama közvetlenül a 3. harmonikus tartalomból adódik, mert a három fázis
3. harmonikus árama a nullavezetőben összeadódik:
I_N = 3 · THD₃ · I_B THD₃ = 50 % → I_N = 1,50 · I_B THD₃ = 70 % → I_N = 2,10 · I_B
Ez adja a fenti táblázat „150–210 %"-os tartományának a magyarázatát is: a tipikus irodaépületi
50–70 %-os 3. harmonikus tartalomhoz tartozik.
- Állapítsd meg a fázisáram 3. harmonikus tartalmát – méréssel, a fogyasztói adatlapokból
vagy a tervezői előírásból. Ez bemenő adat, nem becsülhető. - Olvasd ki az E.52.1. táblázatból a
k_harmtényezőt és azt, hogy melyik áramra méretezel. - A mértékadó áram (
I_BvagyI_N) legyen legfeljebbI_táblázat · k_hőm · k_halm · k_harm.
Honnan jön a szakirodalomban terjedő „0,6-os" visszaminősítés? Ha a nullavezető árama a
fázisáram 1,5–2,1-szerese, a kábelt a nullavezető áramára kell méretezni (k_harm = 1,0), ami
ugyanakkora keresztmetszetre vezet, mintha a fázisáramot 1/1,5 = 0,67 … 1/2,1 = 0,48
tényezővel minősítenénk vissza. A segédletekben terjedő 0,6 tehát ennek a tartománynak
körülbelül a közepe: hüvelykujjszabály, nem szabványi érték. A vizsgán és a tervben az
E.52.1. táblázat szerinti eljárás a hivatkozható; a 0,6 legfeljebb ellenőrző becslésre jó.
⚠ Kiadásváltás – tudni kell róla. A fenti táblázat az MSZ HD 60364-5-52:2011 kiadásé. A
szabványnak azóta megjelent a 2025-ös egyesített változata (HD 60364-5-52:2011 + A11:2017 +
A12:2022 + A1:2025), amelynek E melléklete finomabb, folytonos k értékeket ad, és azokat
mindig a fázisáramra alkalmazza: 20 % → 0,93; 30 % → 0,86; 40 % → 0,78; 50 % → 0,71. A két
eljárás az ebben a fejezetben szereplő példákban ugyanarra a keresztmetszetre vezet, de a
tervezői gyakorlatban mindig a hatályos kiadás táblázatával kell dolgozni.
A harmonikus-visszaminősítés a negyedik önálló korrekciós szempont – a fektetési mód, a környezeti
hőmérséklet és a halmozás mellett. Ha egy irodaépület, adatközpont, kereskedelmi egység vagy
LED-világítású csarnok tápvezetékét méretezed, és ezt kihagyod, a nullavezető észrevétlenül
túlterhelődhet. A nullavezetőnek ugyanis rendszerint nincs önálló túláramvédelme: ha a
keresztmetszete a fázisvezetőével azonos és az árama nem nagyobb a fázisáramnál, az
MSZ HD 60364-4-43 431.2.1. szakasza szerint nem is kell bele áramérzékelés. Éppen ezért mondja
ki ugyanennek a szabványnak a 431.2.3. szakasza, hogy ha a fázisáramok harmonikus tartalma
miatt a nullavezető árama várhatóan meghaladja a megengedett áramot, a nullavezetőben
túlterhelés-érzékelést kell alkalmazni, amelynek a fázisvezetőket kell lekapcsolnia. Ahol ez
nincs meg, ott a méretezésnek kell biztosítania, hogy a nullavezető soha ne terhelődjön túl.
Kidolgozott példa 16.4 – Harmonikus-visszaminősítés nemlineáris terhelésnél
Adatok: irodaszint elosztójának tápvezetéke; a terhelés túlnyomó része
LED-világítás és informatikai berendezés (nemlineáris, egyfázisú)
számítási áram fázisonként I_B = 32 A
mért 3. harmonikus tartalom THD₃ = 50 %
vezeték: réz, PVC, 4 eres kábel (3 fázis + nulla), C fektetési mód
környezeti hőmérséklet 30 °C, halmozás nincs
1. Első, HIBÁS gondolatmenet (a visszaminősítés nélkül):
6 mm² réz, C mód: I_táblázat = 41 A → 32 A ≤ 41 A „megfelel"
→ a tervező 6 mm²-t és 32 A-es védelmet választana
2. A nullavezető árama (a 3. harmonikus összeadódik):
I_N = 3 · THD₃ · I_B = 3 · 0,50 · 32 A = 48 A
→ a nullavezető árama NAGYOBB a fázisáramnál
3. Az E.52.1. táblázat szerinti eljárás (THD₃ = 50 %, tehát 45 % fölött):
k_harm = 1,0, és a keresztmetszetet a NULLAVEZETŐ áramára kell
választani, vagyis a mértékadó áram I_N = 48 A.
6 mm²: I_Z = 41 · 1,00 · 1,00 · 1,00 = 41 A < 48 A NEM FELEL MEG
10 mm²: I_Z = 57 · 1,00 · 1,00 · 1,00 = 57 A ≥ 48 A ✔
4. A védelem összehangolása 10 mm²-re (ezt a FÁZISÁRAMRA írjuk fel):
I_B ≤ I_n ≤ I_Z → 32 A ≤ 32 A ≤ 57 A ✔ I_n = 32 A
5. A nullavezető keresztmetszete:
a fázisvezetővel azonos, 10 mm² (MSZ HD 60364-5-52, 524.2.1., 524.2.2.)
6. Ellenőrzés a „0,6-os" hüvelykujjszabállyal:
6 mm²: 41 · 0,60 = 24,6 A < 32 A 10 mm²: 57 · 0,60 = 34,2 A ≥ 32 A
→ ugyanaz az eredmény; a hivatkozható eljárás azonban az E.52.1. táblázaté.
7. Mi lenne 70 %-os 3. harmonikus tartalomnál?
I_N = 3 · 0,70 · 32 = 67,2 A → a 10 mm² (57 A) már NEM elég,
16 mm² (76 A) kell. Ezért kell a harmonikus tartalmat MÉRNI, nem becsülni.
Válasz: nemlineáris terhelésnél 6 mm² helyett 10 mm² kell, és a nullavezető
teljes keresztmetszetű. A visszaminősítés elhagyása a nullavezetőben
50 %-os rejtett túlterhelést hagyott volna (48 A a 32 A helyett).Földkábelek: a talaj hőellenállása és az MSZ 13207
A földben fektetett kábel egészen más hőtani helyzetben van, mint a levegőben lévő. A hőt nem a
levegő, hanem a talaj vezeti el, a talaj hővezető képessége pedig a nedvességtartalmától függ. A
száraz homok jóval rosszabbul vezeti a hőt, mint a nedves agyag.
A talaj fajlagos hőellenállása (angolul: soil thermal resistivity), jele ρ, mértékegysége
K·m/W, azt fejezi ki, mekkora hőmérséklet-különbség alakul ki a talajban egységnyi hőáram
hatására. Minél nagyobb az érték, annál rosszabbul vezeti el a talaj a kábel hőjét. Az MSZ HD 60364-5-52
D fektetési módjai 2,5 K·m/W-tal, az MSZ 13207 táblázatai pedig 0,7-től 2,5 K·m/W-ig terjedő
csoportokkal számolnak.
⚠ A talaj kiszáradása – visszacsatolás, amely a legtöbb tananyagból hiányzik. A szabvány
kifejezetten felhívja rá a figyelmet: földkábelnél fontos a köpeny hőmérsékletének korlátozása,
mert ha a köpeny hője kiszárítja a talajt, a hőellenállás megnőhet, és a kábel túlterhelődik. Ez
öngerjesztő folyamat: a meleg kábel szárítja a talajt, a szárazabb talaj rosszabbul vezeti a hőt, ettől
a kábel még melegebb lesz. A szabvány ajánlása ennek elkerülésére: használjuk a 70 °C-os
vezetőhőmérsékletre vonatkozó táblázatot még a 90 °C-ra tervezett (XLPE) kábelnél is. Ez látszólag
pazarlás, valójában a leggyakoribb földkábel-meghibásodás megelőzése.
A hazai kábelvonalak méretezésének alapszabványa az MSZ 13207:2020 (0,6/1 kV-tól 20,8/36 kV-ig
terjedő névleges feszültségű erősáramú kábelek és jelzőkábelek kiválasztása, fektetése és
terhelhetősége). Ez a szabvány más felépítést használ, mint az MSZ HD 60364-5-52:
- alapterhelhetőséget ad a kábel típusa, feszültségszintje és elrendezése szerint (háromerű,
háromszögben vagy síkban fektetett egyerű kábelek); - ehhez f₁ átszámítási tényezőt rendel a talajhőmérséklet, a talaj fajlagos hőellenállása
és a terhelési tényező szerint; - és f₂ tényezőt a halmozás, azaz az egymás mellé fektetett kábelrendszerek száma és az
osztástávolságuk szerint.
A szabvány kifejezetten előírja, hogy a kettőt együtt kell alkalmazni:
I_megengedett = I_alap · f₁ · f₂
Alapterhelhetőség – kivonat, 0,6/1 kV-os kábelek talajban (A):
| S, mm² | PVC, Cu, 3–4 eres | PVC, Al, 3–4 eres | XLPE, Cu, 3–4 eres | XLPE, Al, 3–4 eres |
|---|---|---|---|---|
| 25 | 133 | 102 | 145 | 112 |
| 35 | 159 | 123 | 174 | 135 |
| 50 | 188 | 144 | 206 | 158 |
| 70 | 232 | 179 | 254 | 196 |
| 95 | 280 | 215 | 305 | 234 |
| 120 | 318 | 245 | 348 | 268 |
| 150 | 359 | 275 | 392 | 300 |
| 240 | 473 | 364 | 517 | 398 |
(Saját szerkesztésű kivonat az MSZ 13207:2020 8. és 10. táblázatából, a „három- vagy négyerű kábel,
3 terhelt vezető" oszlopokból.)
A táblázatból leolvasható a XLPE fölénye: azonos keresztmetszetnél az XLPE-kábel körülbelül 9 %-kal
nagyobb áramot bír, mint a PVC-szigetelésű – egyszerűen azért, mert a megengedett vezetőhőmérséklete
90 °C a PVC 70 °C-ja helyett. Ez a különbség a beszerzési ártöbbletet gyakran megtéríti.
Az f₂ tényező – a 7 cm-es és a 25 cm-es osztás összehasonlítása (XLPE, ρ = 1,0 K·m/W, 1,00-es
terhelési tényező mellett):
| Kábelrendszerek száma | f₂ (7 cm osztás) | f₂ (25 cm osztás) | Nyereség |
|---|---|---|---|
| 1 | 0,87 | 0,87 | 0 % |
| 2 | 0,71 | 0,75 | +5,6 % |
| 3 | 0,61 | 0,67 | +9,8 % |
| 4 | 0,56 | 0,64 | +14,3 % |
| 6 | 0,50 | 0,59 | +18,0 % |
| 10 | 0,44 | 0,54 | +22,7 % |
(Saját szerkesztés az MSZ 13207:2020 13.a és 14.a táblázata alapján.)
Háromszögben vagy síkban? – a 13.a és a 15.a táblázat összevetése (XLPE, ρ = 1,0 K·m/W,
1,00-es terhelési tényező, mindkét esetben 7 cm-es osztás):
| Kábelrendszerek száma | f₂ háromszögben (13.a) | f₂ síkban (15.a) | Melyik jobb? |
|---|---|---|---|
| 1 | 0,87 | 0,85 | háromszög (+2,3 %) |
| 2 | 0,71 | 0,71 | egyenlő |
| 3 | 0,61 | 0,62 | sík (+1,6 %) |
| 4 | 0,56 | 0,58 | sík (+3,6 %) |
| 6 | 0,50 | 0,53 | sík (+6,0 %) |
| 10 | 0,44 | 0,49 | sík (+11,4 %) |
(Saját szerkesztés az MSZ 13207:2020 13.a és 15.a táblázata alapján.)
A fordulópont 2–3 kábelrendszernél van. Egyetlen rendszernél a háromszögbe kötegelés a jobb:
a három ér szorosan együtt fut, ezért a hurokreaktancia és az induktív aszimmetria kicsi, a hőleadás
pedig a kis felület ellenére egyenletes. Több rendszer halmozásánál viszont már a síkban fektetés
nyer, mert a szétterített kábelek kevésbé melegítik egymást. Tíz rendszernél ez a különbség már
több mint 11 %.
Ugyanaz az elv, mint a kábeltálcánál: az osztástávolság növelése ingyen ad terhelhetőséget. Tíz
kábelrendszernél a 7 cm-ről 25 cm-re növelt osztás közel 23 %-kal növeli a megengedett áramot. A
tervezői döntés tehát mindig ugyanaz: szélesebb árok vagy nagyobb keresztmetszet – és általában az
árok az olcsóbb.
Kidolgozott példa 16.5 – Földkábel méretezése a talaj hőellenállásával (MSZ 13207)
Feladat: 20 kV-os hálózaton 3 db párhuzamos, NA2XS(F)2Y 3×1×240/25 típusú
(XLPE-szigetelésű, alumínium) kábelrendszert fektetünk háromszögben,
25 cm osztástávolsággal. A talaj fajlagos hőellenállása 1,5 K·m/W,
a talajhőmérséklet 20 °C, a terhelési tényező 0,85.
Mekkora a megengedett áram rendszerenként?
1. Alapterhelhetőség (MSZ 13207:2020, 7.a táblázat; Al, 240/25, 12/20 kV,
háromszögben fektetve, talajban):
I_alap = 417 A
2. Az f₁ átszámítási tényező (12.a táblázat; 90 °C XLPE, ρ = 1,5 K·m/W,
20 °C talajhőmérséklet, 0,85-ös terhelési tényező):
f₁ = 0,88
3. Az f₂ átszámítási tényező (14.a táblázat; XLPE, ρ = 1,5 K·m/W,
3 kábelrendszer, 25 cm osztás, 0,85-ös terhelési tényező):
f₂ = 0,74
4. A megengedett áram rendszerenként:
I_meg = I_alap · f₁ · f₂ = 417 A · 0,88 · 0,74 = 271,5 A ≈ 271 A
Három rendszerre együtt: 3 · 271 = 813 A
5. Ellenpélda: ugyanezek az adatok, de 7 cm osztással (13.a táblázat):
f₂ = 0,68
I_meg = 417 · 0,88 · 0,68 = 249,5 A ≈ 249 A
Három rendszerre: 747 A
Válasz: 25 cm-es osztással rendszerenként 271 A, 7 cm-essel csak 249 A engedhető
meg. A 18 cm-es osztásnövelés közel 9 %-kal több átvihető teljesítményt
jelent, minden anyagköltség nélkül.Két szabvány, két referenciarendszer – ne keverd őket! Ugyanarra a 0,6/1 kV-os földkábelre az
MSZ HD 60364-5-52 D2 fektetési módja és az MSZ 13207 8. táblázata eltérő számot ad, mert eltérő a
referenciafeltétel (a 60364 D módjai 2,5 K·m/W talaj-hőellenállással és folyamatos terheléssel
számolnak, az MSZ 13207 alaptáblázatai – a 12.a táblázat referenciapontjából következően –
kedvezőbb talajjal és 0,7-es terhelési tényezővel). A helyes
eljárás: egy szabványt válassz, és annak a saját korrekciós tényezőit alkalmazd végig. Az egyik
szabvány alaptáblázatát a másik korrekciós tényezőivel szorozni súlyos módszertani hiba.
Egy raktárcsarnok világítási főelosztóját tápláló kábel réz, PVC szigetelésű, többerű, 3 terhelt
vezetővel, 16 mm² keresztmetszetű, és perforált kábeltálcán, egy rétegben halad hat másik, azonos
terhelésű áramkörrel együtt. A tálca a tetőtér alatt fut, ahol nyáron 45 °C is előfordul. A világítás
teljes egészében LED-es, tehát nemlineáris terhelés; a fázisáram mért 3. harmonikus tartalma 30 %.
Határozza meg a fektetési módot, majd számítsa ki a kábel tényleges megengedett tartós áramát! Hány
százalékkal kevesebb ez a táblázati értéknél? (A megoldás az F1 függelékben.)
16.5 Feszültségesés: számítás és megengedett értékek
Miért baj a feszültségesés?
A vezeték nemcsak melegszik, hanem elveszi a feszültség egy részét. A 8. fejezetben már láttuk az
alapjelenséget: a vezeték ellenállásán az áram feszültségesést hoz létre, így a fogyasztóra kevesebb
feszültség jut, mint amennyit a betáplálásnál mérünk.
A következmények:
- izzólámpás és LED-es világítás: csökkenő fényáram, villogás nagy fogyasztó indulásakor;
- motorok: a nyomaték a feszültség négyzetével arányos, tehát a 10 %-os feszültséghiány közel
20 %-os nyomatékvesztést jelent – a motor nehezebben indul, nagyobb áramot vesz fel, jobban melegszik; - elektronikus készülékek: a kapcsolóüzemű tápegység a kisebb feszültséget nagyobb árammal
egyenlíti ki, tehát a vezeték még jobban terhelődik; - a veszteség: a vezetéken eső feszültség és az áram szorzata tiszta veszteségi teljesítmény,
amelyet a fogyasztó fizet meg, és amely hővé alakul.
A feszültségesés (angolul: voltage drop) a vezeték elején és végén mért feszültség különbsége
terhelt állapotban. Jele ΔU (V-ban) vagy e, illetve ε (a névleges feszültség százalékában).
Mindig terhelés mellett értelmezzük: üresjárásban nincs áram, tehát nincs feszültségesés sem.
A számítás képletei
Kisfeszültségű, szigetelt vezetékkel vagy kábellel kiépített szakaszokon a vezeték reaktanciája
elhanyagolható (ezt az MSZ 447:2019 4.2.4.3. szakasza kifejezetten megengedi), tehát csak az ohmos
ellenállással kell számolni.
EGYFÁZISÚ áramkör (fázis + nulla):
ΔU = 2 · l · I · ρ · cos φ / A [V]
A kettes szorzó azért kell, mert az áram OTT is és VISSZA is
átfolyik a vezetéken: a hurok hossza kétszer l.
HÁROMFÁZISÚ, szimmetrikusan terhelt áramkör:
ΔU = √3 · l · I · ρ · cos φ / A [V] (vonali feszültségesés)
Százalékos érték:
e = ΔU / U · 100 [%] (egyfázisnál U = U_f = 230 V,
háromfázisnál U = U_v = 400 V)
Fajlagos ellenállás 20 °C-on (MSZ EN 60909-0:2016, 6.4):
réz: ρ = 1/54 Ω·mm²/m = 0,0185 Ω·mm²/m
alumínium: ρ = 1/34 Ω·mm²/m = 0,0294 Ω·mm²/mMiért nem a 2. fejezet 0,01724 Ω·mm²/m-es értékével számolunk? A 2. fejezet a tiszta réz
nemzetközi (IACS) referenciaadatát használja: az alapozó, fizikai számításokhoz az való. A
vezetékméretezésben viszont az MSZ EN 60909-0:2016 6.4. szakasza szerinti, kerekített
1/54, illetve 1/34 Ω·mm²/m a mértékadó – ez a gyártási tűrést és a kötések átmeneti
ellenállását is lefedő, a biztonság felé kerekített méretezési érték. A két szám között
7 %-nyi az eltérés, ami a keresztmetszetnél egy fokozatot is jelenthet, ezért
feladatmegoldásnál mindig a feladat szövegében megadott ρ-val kell számolni, és a
számítás elején le kell írni, melyikkel dolgozunk.
A leggyakoribb számítási hiba a hurokhossz elvétése. Egyfázisú körben a 2 · l, háromfázisúban a
√3 · l szerepel. A kettő aránya 2/1,732 = 1,155 – vagyis azonos teljesítménynél a háromfázisú
kivitel nemcsak kisebb áramot, hanem kedvezőbb szorzót is jelent. Ha a feladat „vezetékhosszat" ad meg,
az mindig egyirányú nyomvonalhossz, nem a vezeték kiterített hossza.
A megengedett feszültségesés
Itt két, egymástól élesen elkülönülő szabályrendszer él egymás mellett, és a vizsgán éppen ezt szokták
összekeverni.
| Hálózatrész | Megengedett feszültségesés | Jogi jelleg | Forrás |
|---|---|---|---|
| A csatlakozóvezeték és az összes méretlen fővezeték EGYÜTT | legfeljebb 2 % | előírás | MSZ 447:2019, 4.2.2. |
| ebből – eltérő elosztói megállapodás hiányában – a csatlakozóvezeték | legfeljebb 1 % | alapértelmezett felosztás | MSZ 447:2019, 4.2.2. |
| ebből – ugyanígy – valamennyi méretlen fővezeték együtt | legfeljebb 1 % | alapértelmezett felosztás | MSZ 447:2019, 4.2.2. |
| ha nincs csatlakozóvezeték (felfűzött hálózat, a csatlakozási pont = leágazási pont) | a teljes 2 % a méretlen fővezetékszakaszé | előírás | MSZ 447:2019, 4.2.2. |
| mért fővezeték, végáramkörök – világítás | 3 % | ajánlás | MSZ HD 60364-5-52, G melléklet |
| mért fővezeték, végáramkörök – egyéb használat | 5 % | ajánlás | MSZ HD 60364-5-52, G melléklet |
⭐ Ezt a pontot pontosan így kell tudni. A gyakran hallott „a fővezetékre 1 % a határ"
megfogalmazás hiányos. A szabvány elsődleges korlátja a 2 %, amely a csatlakozóvezetékre és az
összes méretlen fővezetékre együttesen vonatkozik, az eredő méretezési teljesítményből adódó
terhelés mellett. Az 1 % + 1 % ennek csak az alapértelmezett felosztása, amelytől az
elosztóhálózati engedélyessel meg lehet állapodni eltérően. És ha nincs csatlakozóvezeték, a teljes 2 %
a méretlen fővezetéké.
Kidolgozott példa 16.6 – Feszültségesés egyfázisú áramkörben
Adatok: egyfázisú dugaljkör I = 16 A, cos φ = 1
vezetékhossz (nyomvonal) l = 35 m
vezeték: réz 2,5 mm², ρ = 0,0185 Ω·mm²/m
hálózat U_f = 230 V
megengedett (ajánlott) feszültségesés: 5 % (egyéb használat)
1. A feszültségesés:
ΔU = 2 · l · I · ρ · cos φ / A
= 2 · 35 m · 16 A · 0,0185 Ω·mm²/m · 1 / 2,5 mm²
= 2 · 35 · 16 = 1120; 1120 · 0,0185 = 20,72; 20,72 / 2,5 = 8,29 V
2. Százalékos érték:
e = ΔU / U_f · 100 = 8,29 V / 230 V · 100 = 3,60 %
3. Értékelés:
„egyéb használat" ajánlás (5 %): 3,60 % ≤ 5 % ✔ megfelel
világítási áramkör ajánlás (3 %): 3,60 % > 3 % ✘ NEM felel meg
4. Ha világítási körről van szó, nagyobb keresztmetszet kell.
Az arányosság miatt (ΔU ~ 1/A) elég átszámolni:
4 mm²: ΔU = 8,29 V · 2,5/4 = 5,18 V → e = 2,25 % ✔
5. Ellenőrzés a másik irányból – mekkora a leghosszabb megengedett vezeték
2,5 mm²-rel, 3 %-os határnál?
ΔU_max = 0,03 · 230 = 6,90 V
l_max = ΔU_max · A / (2 · I · ρ) = 6,90 · 2,5 / (2 · 16 · 0,0185)
= 17,25 / 0,592 = 29,1 m
Válasz: 2,5 mm²-es rézvezetékkel 16 A-es terhelésnél a világítási 3 %-os ajánlás
29 m-ig tartható. 35 m-nél 4 mm² kell.Kidolgozott példa 16.7 – Feszültségesés háromfázisú áramkörben
Adatok: háromfázisú motor tápvezetéke I = 60 A, cos φ = 0,85
vezetékhossz l = 80 m
vezeték: réz 25 mm², ρ = 0,0185 Ω·mm²/m
hálózat U_v = 400 V
megengedett (ajánlott) érték: 5 %
1. A vonali feszültségesés:
ΔU = √3 · l · I · ρ · cos φ / A
= 1,732 · 80 m · 60 A · 0,0185 Ω·mm²/m · 0,85 / 25 mm²
Lépésenként: 1,732 · 80 = 138,6
138,6 · 60 = 8316
8316 · 0,0185 = 153,8
153,8 · 0,85 = 130,7
130,7 / 25 = 5,23 V
2. Százalékos érték:
e = 5,23 V / 400 V · 100 = 1,31 % ≤ 5 % ✔ megfelel
3. Összehasonlítás: ugyanezt a teljesítményt egyfázison szállítva
(P = √3 · 400 · 60 · 0,85 = 35,3 kW; egyfázison I = 35 300/(230·0,85) = 180,6 A):
ΔU = 2 · 80 · 180,6 · 0,0185 · 0,85 / 25 = 18,2 V → e = 7,9 % ✘
Válasz: a háromfázisú áramkör feszültségesése 1,31 %, bőven a határon belül.
Ugyanaz a teljesítmény egyfázison HATSZOROS feszültségesést okozna
ugyanazon a keresztmetszeten – ezért szállítunk nagy teljesítményt
mindig háromfázison.Az MSZ 447 saját képlete
A szabvány nem a fenti alakot használja, hanem közvetlenül a keresztmetszetre rendezett formát, és egy
aszimmetria-tényezőt is beépít. A 4.2.3.1. szakasz (2) képlete:
A = ρ · l · I · cos φ / ε [mm²]
ahol ε az EGY VEZETÉKRE jutó feszültségesés, V
háromfázisú, négyvezetékes hálózaton:
ε = 0,75 · (e/100) · (U_n/√3)
egyfázisú vezetékhálózaton:
ε = (e/100) · (U_f/2)
e a megengedett feszültségesés %-ban
U_n = 400 V (vonali), U_f = 230 V (fázis)A háromfázisú képletben szereplő 0,75 a terhelési aszimmetriát veszi figyelembe: a szabvány
abból indul ki, hogy a lakóépületi fázisterhelés soha nem tökéletesen egyenletes. Ez a tényező
gyakorlatilag 1/0,75 = 1,33-szoros keresztmetszetet ír elő az elméleti értékhez képest. Emiatt az
MSZ 447 szerinti méretezés mindig „bőkezűbb", mint a puszta fizikai számítás – és a méretlen szakaszon
ez a kötelező.
Kidolgozott példa 16.8 – A csatlakozóvezeték 1 %-os korlátjának ellenőrzése
Feladat: A 16.1 példa 12 lakásos társasházát alumínium földkábeles
csatlakozóvezeték táplálja a közcélú hálózat csatlakozási pontjáról.
A nyomvonal hossza 25 m. Az elosztóval eltérő megállapodás NINCS,
tehát a csatlakozóvezetékre 1 % a korlát.
Adatok: I_B = 102,8 A (16.1 példa), cos φ = 1 (MSZ 447 4.2.3.1.)
l = 25 m, alumínium: ρ = 1/34 = 0,0294 Ω·mm²/m
U_n = 400 V, e = 1 %
1. Az egy vezetékre jutó megengedett feszültségesés (MSZ 447, 4.2.3.1.):
ε = 0,75 · (e/100) · (U_n/√3) = 0,75 · 0,01 · (400/1,732)
= 0,75 · 0,01 · 230,9 = 1,732 V
2. A szükséges keresztmetszet a (2) képlettel:
A = ρ · l · I · cos φ / ε
= 0,0294 · 25 · 102,8 · 1 / 1,732
= 0,0294 · 25 = 0,735; 0,735 · 102,8 = 75,56; 75,56 / 1,732 = 43,6 mm²
→ szabványos keresztmetszet felfelé kerekítve: 50 mm² Al
3. Ellenőrzés visszafelé, 50 mm²-rel:
ε_tényleges = 0,0294 · 25 · 102,8 / 50 = 1,511 V
e = ε_tényleges / (0,75 · 230,9) · 100 = 1,511 / 173,2 · 100 = 0,87 % ≤ 1 % ✔
4. DE: a terhelhetőséget külön kell ellenőrizni (MSZ 447 4.2.1. szerint a
melegedésre az MSZ HD 60364 / MSZ 13207 az irányadó)!
Al 50 mm², D2 fektetési mód (közvetlenül földben): I_táblázat = 99 A
99 A < 102,8 A NEM FELEL MEG
Al 70 mm², D2: I_táblázat = 122 A ≥ 102,8 A ✔
5. A választott keresztmetszet a KETTŐ KÖZÜL A NAGYOBB: 70 mm² Al
Feszültségesés 70 mm²-rel:
ε = 0,0294 · 25 · 102,8 / 70 = 1,079 V → e = 0,62 % ✔
A legkisebb megengedett keresztmetszet (MSZ 447 5.1.5.): Al 16 mm² ✔
Válasz: a feszültségesés 50 mm²-t, a terhelhetőség 70 mm²-t követel meg,
ezért a csatlakozóvezeték 70 mm²-es alumínium földkábel lesz.
Ez a fejezet alapszabályának mintapéldája: MINDIG A LEGNAGYOBB
EREDMÉNYT KELL VÁLASZTANI.Egy nyaralót 1 %-os feszültségesés-korlát mellett, 62 m hosszú, egyfázisú földkábellel táplálnak a
csatlakozási pontról. A méretezési teljesítmény 7,36 kW (1 × 32 A). Számítsa ki a szükséges
keresztmetszetet réz és alumínium vezetővel is, majd hasonlítsa össze az eredményt az MSZ 447:2019
5.1.5. szakasza szerinti legkisebb megengedett keresztmetszetekkel! (A megoldás az F1 függelékben.)
16.6 Zárlatfajták; a zárlati áram nagyságrendje és időbeli lefolyása
Mi a zárlat?
A zárlat (angolul: short circuit) az MSZ EN 60909-0:2016 3.1. szakasza szerint véletlen vagy
szándékos vezető összeköttetés két vagy több vezető rész között, amely a köztük lévő
potenciálkülönbséget nullára vagy nulla közelire kényszeríti. A zárlatból eredő túláram a zárlati
áram (3.2.). A feltételezett zárlati áram (3.3.) az az áram, amely akkor folyna, ha a zárlatot
elhanyagolható impedanciájú ideális összeköttetés helyettesítené.
A túláramnak két, egymástól élesen elkülönülő fajtája van, és a védelemben is külön kezeljük őket:
| Fajta | Meghatározás | Nagyságrend | Mi védi? |
|---|---|---|---|
| Túlterhelési áram | a villamosan ép áramkörben, a rákapcsolt fogyasztók igénybevétele alapján alakul ki | jellemzően a névleges áram néhányszorosa (tájékoztató nagyságrend) | a védelem termikus (ikerfémes) kioldója, késleltetve |
| Zárlati áram | hiba okozza: a különböző potenciálon lévő pontok között kis értékű ellenállás vagy impedancia jelenik meg | a névleges áram sok százszorosa, kA-es nagyságrend | a védelem mágneses (elektromágneses) kioldója, azonnal |
A berendezéseket zárlat elleni, és – ahol a túlterhelhetőség lehetősége fennáll – túlterhelés
elleni védelemmel kell ellátni; a kettő együtt a túláramvédelem.
A négy zárlatfajta
| Jel | Zárlatfajta | Leírás |
|---|---|---|
I″_k3 |
háromfázisú zárlat | mindhárom fázisvezető összeér |
I″_k2 |
kétfázisú zárlat | két fázisvezető ér össze, föld nélkül |
I″_k2E |
kétfázisú zárlat földzárlattal | két fázisvezető és a föld is összeér |
I″_k1 |
egyfázisú zárlat | egy fázisvezető és a föld (vagy a nulla-, illetve PEN-vezető) között |
(Az elnevezések és a jelölések az MSZ EN 60909-0:2016 3.1. szakasza és 3. ábrája szerint.)
A szokásos esetben – amikor a zérus sorrendű impedancia nagyobb a pozitív sorrendűnél, Z_(0) > Z_(1)
– a legnagyobb zárlati áramot a háromfázisú zárlat adja. Ha a pozitív és a negatív sorrendű
impedancia egyenlő, a kétfázisú zárlati áram a háromfázisúnak pontosan a √3/2 = 86,6 %-a:
I″_k2 = (√3 / 2) · I″_k3 ≈ 0,866 · I″_k3
Ez az egyik legtöbbet használt összefüggés a kisfeszültségű gyakorlatban. A legnagyobb zárlati áram
a háromfázisú – ezzel a készülékeket (megszakítóképesség) és a vezeték hőállóságát méretezzük.
A legkisebb zárlati áram viszont, amellyel a védelem működését ellenőrizzük, nullavezető nélküli
háromvezetős körben a kétfázisú zárlaté, tehát a háromfázisú 86,6 %-a.
Magyarul mindkettőt szokás „földzárlatnak" nevezni, de a szabvány élesen megkülönbözteti a kis
impedanciával földelt csillagpontú rendszer egyfázisú zárlatát (ez a 60909-0 tárgya) a
szigetelt vagy rezonánsan földelt csillagpontú hálózat földzárlatától (ez az IEC 60909-3
tárgya, és a 19. fejezet 19.10 alfejezetének csillagpont-kezelési kérdéseihez tartozik).
Kisfeszültségű TN-rendszerben
mindig az előbbiről van szó.
A zárlati áram időbeli lefolyása
A zárlat pillanatában nem egyszerűen „nagy áram" indul meg. A hálózat induktív jellege miatt az áram
egy váltakozó áramú összetevőből és egy lecsengő egyenáramú összetevőből tevődik össze:
| Jel | Megnevezés | Jelentése |
|---|---|---|
I″_k |
kezdeti szimmetrikus zárlati áram | a váltakozó áramú összetevő effektív értéke a zárlat pillanatában |
i_p |
lökőzárlati áram | a zárlati áram lehetséges legnagyobb pillanatértéke (az első félperiódusban) |
i_DC |
egyenáramú (aperiodikus) összetevő | a felső és alsó burkoló középértéke, amely nullára cseng le |
I_b |
szimmetrikus megszakítási áram | a váltakozó összetevő effektív értéke abban a pillanatban, amikor a megszakító érintkezői szétválnak |
I_k |
tartós zárlati áram | a tranziensek lecsengése utáni effektív érték |
I_th |
egyenértékű termikus zárlati áram | az az áram, amelynek ugyanaz a hőhatása, mint a tényleges (lecsengő) zárlati áramnak |
(A fogalmak az MSZ EN 60909-0:2016 3.4–3.10. és 3.22. szakasza szerint.)
Generátortávoli a zárlat, ha a zárlati áram váltakozó áramú összetevőjének nagysága a zárlat alatt
lényegében állandó marad; generátorközeli, ha csökken. Generátorközelinek kell tekinteni a
zárlatot, ha legalább egy szinkron gép a névleges áramának kétszeresénél nagyobb kezdeti
zárlatárammal járul hozzá, vagy ha az aszinkron motorok hozzájárulása a motorok nélkül számított
kezdeti áram 5 %-ánál nagyobb (MSZ EN 60909-0:2016, 3.16., 3.17.).
⭐ A kisfeszültségű fogyasztói hálózat majdnem mindig generátortávoli eset. A közcélú hálózatról,
transzformátoron át táplált elosztóban I″_k = I_b = I_k – vagyis a zárlati áram három jellemzője
megegyezik, és a számítás jelentősen egyszerűsödik. A szabvány gyakorlati eldöntési szabálya
transzformátoros táplálásra: a zárlat generátortávolinak tekinthető, ha a transzformátor korrigált,
kisfeszültségű oldalra átszámított reaktanciája legalább kétszerese a hálózati táplálás átszámított
reaktanciájának. ⚠ A kétszeres szorzót a rendelkezésre álló szabványpéldányból csak részben
sikerült visszanyerni; a nyomtatott kiadással való összevetés a fejezet végi megjegyzés-táblázatban
szerepel.
16.7 A zárlati impedancia és a zárlati áram számítása
A módszer: egyenértékű feszültségforrás a zárlat helyén
Az MSZ EN 60909-0:2016 a zárlati áramot úgy számítja, hogy a teljes hálózat helyett egyetlen
ideális feszültségforrást képzel a zárlat helyére, minden más forrást (hálózati táplálás, generátor,
motor) pedig a belső impedanciájával helyettesít.
A zárlat helyén ható egyenértékű feszültségforrás: c · U_n / √3
Ennek a módszernek óriási gyakorlati előnye, hogy nem kell ismerni az üzemállapotot: a fogyasztók
terhelése, a fokozatkapcsoló állása, a generátorok gerjesztése mind nélkülözhető.
A c feszültségtényező (angolul: voltage factor) az egyenértékű feszültségforrás és a √3-mal
osztott névleges hálózati feszültség aránya. Azért kell, mert (1) a feszültség időben és helyenként
ingadozik, (2) a transzformátor fokozatkapcsolója változtatható, (3) a számítás elhanyagolja a
terheléseket és a kapacitásokat, (4) a gépek szubtranziens módon viselkednek.
| Névleges hálózati feszültség | c_max (legnagyobb zárlati áramhoz) |
c_min (legkisebb zárlati áramhoz) |
|---|---|---|
| Kisfeszültség, 100–1000 V, ±6 % tűrésű hálózat | 1,05 | 0,95 |
| Kisfeszültség, 100–1000 V, ±10 % tűrésű hálózat | 1,10 | 0,90 |
| Nagyfeszültség, > 1 kV | 1,10 | 1,00 |
(Saját szerkesztés az MSZ EN 60909-0:2016 1. táblázata alapján. A c_max · U_n szorzat nem haladhatja
meg a berendezések legnagyobb U_m feszültségét.)
Melyik c érvényes a hazai 230/400 V-os hálózatra? A szabvány nem országhoz, hanem a hálózat
feszültségtűréséhez köti a választást. A magyar közcélú kisfeszültségű hálózat tűrése ±10 %, ezért
c_max = 1,10 és c_min = 0,90 a helyes érték. Ebből:
- maximális zárlathoz:
c_max·U_n/√3 = 1,10 · 400 / 1,732 = 254,0 V - minimális zárlathoz:
c_min·U_n/√3 = 0,90 · 400 / 1,732 = 207,8 V
Miért kell a zárlati áramot kétszer kiszámolni?
Ez a fejezet legfontosabb módszertani szabálya. A szabvány 7.1.2. szakasza két különböző számítást
ír elő, más-más feltevésekkel:
| Maximális zárlati áram | Minimális zárlati áram | |
|---|---|---|
| Mire kell? | a készülékek megszakítóképességéhez, a vezeték hőállóságához | a védelem működésének ellenőrzéséhez |
| Feszültségtényező | c_max |
c_min |
| Impedanciakorrekció | a K tényezőket be kell vezetni |
minden K tényező = 1 |
| Vezetékellenállás | R_L 20 °C-on (hideg vezeték) |
R_L megnövelt hőmérsékleten (meleg vezeték) |
| Motorok hozzájárulása | figyelembe veendő | elhanyagolandó |
| Szélerőmű, napelemes (inverteres) egység | figyelembe veendő | elhanyagolandó |
A meleg vezeték ellenállását a szabvány (32) képletével számítjuk:
R_L = [ 1 + α · (ϑ_e − 20 °C) ] · R_L20 ahol α = 0,004 1/K
ϑ_e a vezető hőmérséklete a zárlat végén; a kisfeszültségű gyakorlatban ehhez az MSZ HD 60364-4-43
szerinti végső megengedett hőmérséklet használható (PVC: 160 °C, XLPE/EPR: 250 °C).
⭐ Egyetlen szabály az egész jegyzetben: ϑ_e = a végső megengedett vezetőhőmérséklet. A
minimális zárlati áram és a lekapcsolási feltétel minden számításában – a kidolgozott példákban és
a függelék megoldásaiban egyaránt – PVC-nél 160 °C, XLPE/EPR-nél 250 °C szerepel, tehát a
szorzó 1 + 0,004 · (160 − 20) = 1,56, illetve 1 + 0,004 · (250 − 20) = 1,92. A gyakorlatban
felbukkanó enyhébb, 70 °C-os üzemi hőmérséklet (szorzó 1,20) a mérési-ellenőrzési
szokásrendből ered: kisebb hurokimpedanciát, ezért nagyobb hibaáramot ad, vagyis a
biztonság rovására téved. A szabvány szigorú olvasata a végső megengedett hőmérséklet, ezért a
jegyzet végig ezzel számol. Feladatban természetesen mindig a feladat szövegében megadott
hőmérséklettel kell dolgozni, és a számítás elején le kell írni, melyikkel.
Aki csak egy zárlati áramot számol, biztosan hibázik valamelyik irányban. Ha csak a maximálisat
számolja, a védelem működését nem ellenőrizte (lehet, hogy a vezeték végén már nem old ki időben); ha
csak a minimálisat, a készülék megszakítóképessége lehet kevés. A zárlati áram kétszer kell nekünk:
hidegen és maximálisan a készülékekhez meg a vezeték hőállóságához, melegen és minimálisan a védelem
ellenőrzéséhez.
A hálózati elemek impedanciái
Hálózati táplálás (a szolgáltatói oldal), ha a Q csatlakozási ponton az I″_kQ kezdeti zárlati
áram vagy az S″_kQ zárlati teljesítmény ismert, transzformátoron keresztül a kisfeszültségű oldalra
átszámítva:
Z_Qt = [ c · U_nQ / (√3 · I″_kQ) ] · 1/t_r² ahol t_r a névleges áttétel Ha az R/X arány nem ismert: X_Q = 0,995 · Z_Q és R_Q = 0,1 · X_Q
Az I″_kQ (vagy S″_kQ) adatot a szabvány szerint a hálózati engedélyes adja meg. A magyar
gyakorlatban ez a csatlakozási dokumentációból kérendő. A zárlatszámítás e nélkül az adat nélkül el
sem indul – ha a feladat nem adja meg, akkor vagy „végtelen teljesítményű hálózatot" kell feltenni
(ami a biztonság javára téved a készülékméretezésnél), vagy meg kell kérdezni.
Kéttekercses transzformátor – az adattábla u_kr (%) zárlati feszültségéből és P_krT
tekercsveszteségéből:
Z_T = (u_kr/100) · U_rT² / S_rT R_T = (u_Rr/100) · U_rT² / S_rT ahol u_Rr [%] = 100 · P_krT / S_rT X_T = √( Z_T² − R_T² )
A legnagyobb zárlati áram számításánál a transzformátor impedanciáját még korrigálni is kell:
Z_TK = K_T · Z_T K_T = 0,95 · c_max / (1 + 0,6 · x_T) ahol x_T = X_T / (U_rT² / S_rT) a relatív reaktancia
Kábel és szabadvezeték – a fajlagos ellenállás a keresztmetszetből:
R'_L = ρ / q_n ρ_Cu = 1/54, ρ_Al = 1/34 Ω·mm²/m
A kábelek reaktanciáját a szabvány a gyártói adatokra, illetve az IEC TR 60909-2 táblázataira utalja; a
kisfeszültségű kábelekre általánosan használt érték X'_L ≈ 0,08 mΩ/m.
A kezdeti szimmetrikus zárlati áram háromfázisú zárlatra:
I″_k3 = c · U_n / ( √3 · Z_k ) ahol Z_k = √( R_k² + X_k² )
Kidolgozott példa 16.9 – Zárlati áram 20/0,4 kV-os transzformátorállomás mögött
Feladat: 20/0,4 kV-os fogyasztói transzformátorállomásról táplált kisfeszültségű
főelosztó. Határozzuk meg a zárlati áramokat a főelosztó gyűjtősínjén!
BEMENŐ ADATOK
Hálózati táplálás (Q): U_nQ = 20 kV; S″_kQ = 250 MVA; R_Q/X_Q = 0,1
(az adatot a hálózati engedélyes adja meg)
Transzformátor (T): S_rT = 400 kVA; 20/0,4 kV; Dyn11
u_kr = 4 %; P_krT = 3250 W
Betápkábel (L): Cu 4×95 mm², PVC, l = 30 m
R'_L = (1/54)/95 = 0,195 mΩ/m; X'_L = 0,08 mΩ/m
Feszültségtényező: c_max = 1,10; c_min = 0,90 (400 V, ±10 % tűrés)
1. HÁLÓZATI TÁPLÁLÁS, a 0,4 kV-os oldalra átszámítva (t_r = 20/0,4 = 50):
Z_Q = c · U_nQ² / S″_kQ = 1,10 · (20 000 V)² / 250·10⁶ VA = 1,76 Ω
Z_Qt = Z_Q / t_r² = 1,76 / 2500 = 0,704 mΩ
X_Qt = 0,995 · 0,704 = 0,700 mΩ ; R_Qt = 0,1 · 0,700 = 0,070 mΩ
2. TRANSZFORMÁTOR, a 0,4 kV-os oldalon:
Z_T = (4/100) · (400 V)² / 400 000 VA = 0,04 · 0,400 Ω = 16,00 mΩ
u_Rr = 100 · P_krT / S_rT = 100 · 3250 / 400 000 = 0,8125 %
R_T = (0,8125/100) · 400 mΩ = 3,25 mΩ
X_T = √(16,00² − 3,25²) = √245,4 = 15,67 mΩ
3. IMPEDANCIAKORREKCIÓ a maximális áramhoz:
x_T = X_T / (U_rT²/S_rT) = 15,67 / 400 = 0,0392
K_T = 0,95 · c_max / (1 + 0,6 · x_T) = 0,95 · 1,10 / (1 + 0,0235) = 1,021
R_TK = 1,021 · 3,25 = 3,32 mΩ ; X_TK = 1,021 · 15,67 = 16,00 mΩ
4. KÁBEL (20 °C-on, a maximális áramhoz):
R_L = 0,195 mΩ/m · 30 m = 5,85 mΩ
X_L = 0,08 mΩ/m · 30 m = 2,40 mΩ
5. MAXIMÁLIS HÁROMFÁZISÚ ZÁRLATI ÁRAM a gyűjtősínen:
R_k = 0,070 + 3,32 + 5,85 = 9,24 mΩ
X_k = 0,700 + 16,00 + 2,40 = 19,10 mΩ
Z_k = √(9,24² + 19,10²) = √(85,4 + 364,8) = 21,21 mΩ
I″_k3 = c_max · U_n / (√3 · Z_k) = 1,10 · 400 / (1,732 · 0,02121 Ω)
= 440 / 0,03674 = 11 976 A ≈ 11,98 kA
Ellenőrzés: generátortávoli-e? X_TK = 16,00 mΩ ≥ 2 · X_Qt = 1,40 mΩ ✔
→ I″_k = I_b = I_k = 11,98 kA
6. KÉTFÁZISÚ ZÁRLAT:
I″_k2 = 0,866 · 11,98 = 10,37 kA
7. LÖKŐZÁRLATI ÁRAM (a b) módszerrel, a zárlat helyi R/X arányával):
R_k/X_k = 9,24 / 19,10 = 0,484
κ = 1,02 + 0,98 · e^(−3 · 0,484) = 1,02 + 0,98 · 0,234 = 1,250
Mivel a kábelág R/X aránya (5,85/2,40 = 2,44) nagyobb 0,3-nál,
az 1,15-ös szorzót alkalmazni kell:
1,15 · κ = 1,437 ( < 1,8, a kisfeszültségű korlátot nem éri el ✔ )
i_p = 1,437 · √2 · 11 976 = 1,437 · 16 936 = 24 337 A ≈ 24,3 kA
8. MINIMÁLIS ZÁRLATI ÁRAM (c_min = 0,90; K_T = 1; meleg kábel):
R_L,ϑ = [1 + 0,004 · (160 − 20)] · 5,85 = 1,56 · 5,85 = 9,12 mΩ
R_k = 0,070 + 3,25 + 9,12 = 12,44 mΩ
X_k = 0,700 + 15,67 + 2,40 = 18,77 mΩ
Z_k = √(154,8 + 352,3) = 22,52 mΩ
I″_k3,min = 0,90 · 400 / (1,732 · 0,02252) = 360 / 0,03901 = 9229 A ≈ 9,23 kA
I″_k2,min = 0,866 · 9,23 = 7,99 kA ← a védelem ellenőrzéséhez ez a mértékadó
Válasz: a főelosztó gyűjtősínjén a maximális háromfázisú zárlati áram 11,98 kA,
a lökőzárlati áram 24,3 kA, a minimális (kétfázisú, meleg vezeték)
zárlati áram 7,99 kA. A beépítendő megszakító zárlati megszakítóképessége
legalább 12 kA legyen (szabványos fokozat: 25 kA), a zárlati
bekapcsolóképessége pedig fedezze a 24,3 kA-es lökőáramot.Miért nő az impedancia a korrekciótól? A K_T = 1,021 érték nagyobb egynél, tehát a korrekció
növeli a transzformátor impedanciáját, és így csökkenti a számított áramot. Ez elsőre nem
intuitív. A magyarázat: a c_max = 1,10 már önmagában 10 %-kal megemelte a hajtófeszültséget, a K_T
pedig ennek egy részét „visszaveszi", hogy a számított áram ne legyen irreálisan nagy. c_max = 1,05
mellett K_T = 0,975, tehát ott a korrekció csökkenti az impedanciát. A c és a K mindig együtt
értelmezendő.
16.8 Zárlati termikus igénybevétel: az adiabatikus feltétel
A vezeték nem a zárlati áramtól, hanem a zárlat IDEJÉTŐL megy tönkre
A zárlati áram akár ezerszerese is lehet a névleges áramnak. A vezetőben fejlődő hő az áram
négyzetével arányos, tehát a zárlat pillanatában a hőteljesítmény milliószoros is lehet. Ilyen
rövid idő alatt a hő nem tud eltávozni a szigetelésen keresztül: a folyamat adiabatikus, vagyis a
teljes hő a vezetőt melegíti. A kérdés tehát nem az, hogy „elviseli-e" a vezeték a zárlati áramot –
nem viseli el –, hanem az, hogy elég gyorsan lekapcsol-e a védelem.
Az MSZ HD 60364-4-43:2010 434.5.2. szakasza az 5 s-on belüli zárlatokra közelítő képletet ad arra az
időtartamra, amely alatt a zárlati áram a vezető hőmérsékletét a normálüzemben megengedett legnagyobb
értékről a határhőmérsékletre emeli:
( k · S )² S · k
t = ( ————— ) átrendezve: S ≥ I·√t / k és t_max = ( ————— )²
( I ) ( I )
t = az időtartam, s S = a keresztmetszet, mm²
I = a zárlati áram effektív értéke, A
k = a vezetőanyagtól és a szigeteléstől függő tényezőA k tényező a vezetőanyag fajlagos ellenállását, hőmérsékleti együtthatóját és hőkapacitását,
valamint a kiindulási és a véghőmérsékletet veszi figyelembe:
| Szigetelés | PVC ≤ 300 mm² | PVC > 300 mm² | XLPE / EPR | Gumi 60 °C | Ásványi, PVC-köpenyű |
|---|---|---|---|---|---|
| Kiindulási / véghőmérséklet | 70 / 160 °C | 70 / 140 °C | 90 / 250 °C | 60 / 200 °C | 70 / 160 °C |
| Réz | 115 | 103 | 143 | 141 | 115 |
| Alumínium | 76 | 68 | 94 | 93 | – |
| Forrasztott kötés rézvezetőn | 115 | – | – | – | – |
(Saját szerkesztés az MSZ HD 60364-4-43:2010 43A táblázata alapján. A tényezők az IEC 60724-en
alapulnak.)
A k táblázat két dolgot mond ki egyetlen számban. Először: a réz jobb az alumíniumnál
(115 kontra 76, azaz azonos zárlatot azonos ideig kb. másfélszer kisebb rézkeresztmetszet visel el).
Másodszor: az XLPE jobb a PVC-nél (143 kontra 115), mert magasabb hőmérsékletről indul, de sokkal
magasabb, 250 °C-os határhőmérsékletig terhelhető.
A t = (k·S/I)² képlet négyzetes: ha a zárlati áram kétszereződik, a megengedett idő
negyedére csökken. Ezért nem lehet „nagyjából jó" eredményt becsülni. Az is ebből következik, hogy
a transzformátorállomáshoz közel (nagy zárlati áram) a vezeték hőállósága gyakran szigorúbb
követelmény, mint maga a terhelhetőség.
Az áramkorlátozó készülékekre (0,1 s-nél kisebb kapcsolási idejű megszakítók, olvadóbiztosítók) a
szabvány más ellenőrzést ír elő: a k²·S² szorzatnak nagyobbnak kell lennie a gyártó által megadott
átengedett energia (I²t) értékénél. Ez azért kedvező, mert az áramkorlátozó készülék a zárlati
áramot le sem hagyja futni a teljes értékéig – az energiakorlátozási osztályokról a 17. fejezet
szól részletesen.
Kidolgozott példa 16.10 – A vezeték zárlati szilárdsága
Adatok: kábel: réz 6 mm², PVC szigetelés → k = 115 (MSZ HD 60364-4-43, 43A)
a beépítés helyén a zárlati áram I = 4500 A
1. Mennyi ideig bírja a vezeték ezt a zárlati áramot?
t = (k · S / I)² = (115 · 6 / 4500)² = (690 / 4500)²
= (0,1533)² = 0,0235 s = 23,5 ms
→ A védelemnek 23,5 ms-on belül meg kell szakítania a zárlatot.
2. Melyik védelem képes erre?
Kismegszakító mágneses (elektromágneses) kioldója: a kioldás
néhány ezredmásodperc, a teljes ívoltás fél periódus (10 ms) körül
→ MEGFELEL, feltéve, hogy a zárlati áram túllépi a mágneses kioldási
tartomány felső határát (B: 5·I_n, C: 10·I_n, D: 20·I_n).
Csak termikus kioldással (pl. 0,4 s körüli működéssel): NEM felel meg.
3. Mekkora keresztmetszet kellene, ha a védelem CSAK 0,4 s alatt kapcsol le?
S ≥ I · √t / k = 4500 · √0,4 / 115 = 4500 · 0,6325 / 115
= 2846 / 115 = 24,7 mm² → szabványos érték: 25 mm²
4. Áramkorlátozó készülék esetén az ellenőrzés más:
k² · S² = 115² · 6² = 13 225 · 36 = 476 100 A²s ≈ 0,48 · 10⁶ A²s
A gyártói adatlapon szereplő átengedett energiának (I²t) ennél
KISEBBNEK kell lennie.
Válasz: 6 mm²-es rézkábel 4,5 kA-es zárlatot csak 23,5 ms-ig visel el.
Lassú (termikus) kioldással ugyanide 25 mm² kellene – vagyis a gyors,
mágneses vagy áramkorlátozó zárlatvédelem NÉGYSZERES keresztmetszetet
takarít meg.16.9 Dinamikus (erőhatás-) igénybevétel
A zárlati áram nemcsak melegít, hanem mechanikai erőt is kifejt. A 9. fejezetből tudjuk, hogy két
párhuzamos, árammal átjárt vezető között erő ébred: azonos irányú áramoknál vonzás, ellentétesnél
taszítás. Az erő a két áram szorzatával arányos, tehát a pillanatnyi áram négyzetével – normál
üzemben elhanyagolható, zárlatkor viszont a sínek elhajlását, a bilincsek kiszakadását, a szigetelők
törését okozhatja.
A mértékadó áram itt nem az effektív érték, hanem a lökőzárlati áram, i_p – a lehető
legnagyobb pillanatérték:
i_p = κ · √2 · I″_k ahol κ = 1,02 + 0,98 · e^(−3 · R/X)
| R/X | 0 | 0,1 | 0,3 | 0,5 | 1,0 |
|---|---|---|---|---|---|
| κ | 2,00 | 1,746 | 1,418 | 1,239 | 1,069 |
(Az összefüggés és az értékek az MSZ EN 60909-0:2016 8. fejezete – a szabvány saját
fejezetszámozása szerint, nem a jegyzeté – és 12. ábrája szerint; a táblázat a képletből
újraszámolva.)
A κ elméleti maximuma 2,0 (tisztán induktív hálózat), a kisfeszültségű gyakorlatban viszont
jóval kisebb, mert a kábelek ellenállása jelentős. Ha a zárlat helyi R/X arányával számolunk (a
szabvány b) módszere), a κ-t 1,15-tel meg kell szorozni, kivéve, ha a zárlati áramot vezető
minden ágban R/X < 0,3. Az 1,15·κ szorzatnak ugyanakkor nem kell meghaladnia az 1,8-et
kisfeszültségű, illetve a 2,0-t nagyfeszültségű hálózatban.
A dinamikus igénybevétel gyakorlati következményei:
- Kapcsolókészülék: a zárlati bekapcsolóképesség (
I_cm) legyen legalább akkora, mint az
i_p. (A készülék a zárlatra rá is kapcsolhat – ilyenkor éri a legnagyobb erőhatás.) - Sínrendszer: a sínek távtartóinak osztását a lökőzárlati áramhoz kell méretezni; ez az
elosztóberendezésI_cw(rövid idejű zárlatállósági) adatában jelenik meg – lásd a 30. fejezetet. - Kábel: a többerű kábel ereit a köpeny és a kitöltés fogja össze, ezért a dinamikus igénybevétel
ritkán mértékadó; egyerű kábeleknél viszont a bilincsezés osztása és szilárdsága fontos.
Zárlat után a berendezést szemrevételezni kell: elmozdult sín, meglazult csavarkötés, megrepedt
szigetelő, kormos érintkező. A dinamikus igénybevétel nyoma sokszor látszik, miközben a berendezés
első ránézésre működik. Az ellenőrzés menetét a 37. fejezet tárgyalja.
16.10 Összehangolás a túláramvédelmi készülékkel és a lekapcsolási feltétel
A két összehangolási feltétel
Az MSZ HD 60364-4-43:2010 433. fejezete szerint a kábelt vagy vezetéket túlterhelés ellen védő eszköz
működési jellemzőinek két feltételnek kell megfelelnie:
(1) I_B ≤ I_n ≤ I_Z
(2) I₂ ≤ 1,45 · I_Z
ahol I_B az áramkör üzemi (számítási) árama
I_n a védelmi eszköz névleges árama (szabályozhatónál a BEÁLLÍTOTT érték)
I_Z a kábel vagy vezeték megengedett tartós árama
I₂ a hatékony működést biztosító áram a védelmi eszköz egyezményes
megszakítási időtartama alattAz I₂ értékét a szabvány szerint a gyártónak kell megadnia, vagy a termékszabvány szerinti
legyen – tehát nem mi találjuk ki, hanem az adatlapról vesszük.
Az első feltétel azt mondja ki, hogy a védelem ne oldjon ki üzemszerű terhelésnél (I_B ≤ I_n),
de ne is engedje a vezetéket a megengedett tartós áram fölé (I_n ≤ I_Z). A második feltétel arra
való, hogy a védelem a tényleges működési áramán is még a vezeték számára elviselhető tartományban
maradjon: a szabvány a 1,45 · I_Z értéket fogadja el olyan túlterhelésnek, amelyet a vezeték
átmenetileg, károsodás nélkül elvisel.
Egy hasznos következtetés. Ha a készülék adatlapja szerint I₂ nem nagyobb 1,45 · I_n-nél, akkor
a (2) feltétel automatikusan teljesül, amint a (1) feltétel I_n ≤ I_Z része teljesül – hiszen
I₂ ≤ 1,45·I_n ≤ 1,45·I_Z. Ha viszont a készülék I₂-je ennél nagyobb (ez olvadóbiztosítóknál
előfordul), akkor a (2) feltétel a szigorúbb, és I_n-t lejjebb kell választani. A vizsgán ezért
mindig mindkét feltételt le kell írni, akkor is, ha a második „magától" teljesül.
A kismegszakító karakterisztikája
A védelmi készülékek részletes ismertetése a 17. fejezet feladata; a méretezéshez azonban a mágneses
kioldási tartományt itt is ismerni kell, mert a lekapcsolási feltételben ez adja az I_a értéket.
| Karakterisztika | Mágneses kioldási tartomány | Tipikus alkalmazás | Termékszabvány |
|---|---|---|---|
| B | 3–5 · I_n | világítás, dugaszolóaljzat-áramkörök, ohmos fogyasztók | MSZ EN 60898-1 |
| C | 5–10 · I_n | általános bekapcsolási áramú készülékek, induktív fogyasztók, kapcsolóüzemű tápok | MSZ EN 60898-1 |
| D | 10–20 · I_n (háztartási, MSZ EN 60898-1) | igen nagy bekapcsolási áramú eszközök, transzformátorok, motorok | MSZ EN 60898-1 |
Az ipari kivitelű (MSZ EN 60947-2 szerinti) készülékeknél a D tartomány eltérő lehet (10–14 · I_n).
A B és a C tartomány mindkét termékszabványban azonos. A méretezésnél mindig a tartomány felső
határával számolj: ez a „biztos kioldás" árama, tehát ez az I_a.
Kidolgozott példa 16.11 – A védelem összehangolása a vezetékkel
Adatok: háromfázisú elosztó tápvezetéke I_B = 38 A
vezeték: réz, PVC, 3 terhelt vezető, C fektetési mód
környezeti hőmérséklet 35 °C → k_hőm = 0,94
3 áramkör KÖTEGELVE (nem tálcán) → k_halm = 0,70
lineáris terhelés → k_harm = 1,00
1. Első próbálkozás: 10 mm² réz
I_táblázat = 57 A (B.52.4, C oszlop)
I_Z = 57 · 0,94 · 0,70 · 1,00 = 37,5 A
Feltétel: I_B ≤ I_Z → 38 A ≤ 37,5 A ? NEM TELJESÜL ✘
2. Második próbálkozás: 16 mm² réz
I_táblázat = 76 A
I_Z = 76 · 0,94 · 0,70 · 1,00 = 50,0 A
Feltétel: 38 A ≤ 50,0 A ✔
3. A védelem névleges árama: I_B ≤ I_n ≤ I_Z → 38 A ≤ I_n ≤ 50,0 A
Szabványos érték: I_n = 40 A ✔
4. A második feltétel: I₂ ≤ 1,45 · I_Z = 1,45 · 50,0 = 72,5 A
a) kismegszakító, amelynél a gyártói adat szerint I₂ = 1,45 · I_n:
I₂ = 1,45 · 40 = 58,0 A ≤ 72,5 A ✔
b) olvadóbiztosító, amelynél az adatlap szerint I₂ = 1,6 · I_n:
I₂ = 1,6 · 40 = 64,0 A ≤ 72,5 A ✔
(határeset: I_n ≤ 1,45·I_Z/1,6 = 0,906 · 50,0 = 45,3 A – a 40 A belefér)
5. Karakterisztika: az elosztóról vegyes fogyasztók üzemelnek, bekapcsolási
áramlökéssel → C karakterisztika, tehát I_a = 10 · 40 = 400 A
(ezt a 6. lépésben, a lekapcsolási feltételnél használjuk fel)
Válasz: 16 mm² réz kábel, 40 A névleges áramú, C karakterisztikájú védelem.
A 10 mm² azért nem felelt meg, mert a kötegelt fektetés 30 %-ot
elvett a terhelhetőségéből.A lekapcsolási feltétel
A negyedik méretezési szempont már nem a vezeték épségéről, hanem az emberéletről szól. Ha a
fázisvezető a készülék fémházához ér (testzárlat), a háznak azonnal veszélyes érintési feszültsége
lesz. Az áramütés elleni védelem alapmódja, a táplálás önműködő lekapcsolása akkor működik, ha a
hibaáram elég nagy ahhoz, hogy a védelem az előírt időn belül kioldjon. A részleteket a 33. fejezet
tárgyalja; a méretezéshez a következő alapegyenlet kell:
Z_s · I_a ≤ U₀ (MSZ HD 60364-4-41:2018, 411.4.4. és 411.5.4.)
Z_s = a zárlati HUROKIMPEDANCIA, Ω – a hurok magában foglalja a tápforrást,
a fázisvezetőt a hiba helyéig és a védővezetőt a hiba helyétől a
tápforrásig (TT-rendszerben a földelővezetőt és a földelőket is)
I_a = az az áram, A, amelynek hatására a lekapcsolóeszköz az előírt időn belül
önműködően működésbe lép; áram-védőkapcsolónál a kioldóáram
U₀ = a névleges feszültség a FÖLDHÖZ képest, V (hazai KIF-hálózaton 230 V)A legnagyobb megengedett lekapcsolási idők (MSZ HD 60364-4-41:2018, 41.1. táblázat) – a
csatlakozóaljzatot tápláló, legfeljebb 63 A, illetve a csak rögzített fogyasztókészüléket tápláló,
legfeljebb 32 A névleges áramú végáramkörökre:
| Rendszer | 120 V < U₀ ≤ 230 V (a.c.) | 230 V < U₀ ≤ 400 V (a.c.) | Elosztóáramkörök és egyéb áramkörök |
|---|---|---|---|
| TN | 0,4 s | 0,2 s | legfeljebb 5 s |
| TT | 0,2 s | 0,07 s | legfeljebb 1 s |
A gyakran emlegetett „0,4 s és 5 s" nem két általános kategória. A 0,4 s a 230 V-os
TN-végáramkörre, az 5 s a TN-elosztóáramkörre vonatkozik. TT-rendszerben az értékek
szigorúbbak: 0,2 s, illetve 1 s. Ha viszont TT-rendszerben túláramvédelmi eszköz végzi a lekapcsolást,
és minden idegen vezetőképes rész be van kötve a védő egyenpotenciálú összekötésbe, a TN-re
vonatkozó (hosszabb) idők alkalmazhatók.
Kidolgozott példa 16.12 – A lekapcsolási feltétel ellenőrzése
Adatok: TN-rendszerű, 230 V-os végáramkör (dugaszolóaljzatok)
védelem: B16 kismegszakító → I_a = 5 · 16 = 80 A (a felső határ!)
előírt lekapcsolási idő: 0,4 s (TN, 230 V, végáramkör)
áramkör: réz 2,5 mm² fázis- és 2,5 mm² védővezető, l = 30 m
a fővezeték felőli, mért hurokimpedancia az elosztóban: 0,35 Ω
1. A megengedett legnagyobb hurokimpedancia:
Z_s ≤ U₀ / I_a = 230 V / 80 A = 2,875 Ω
2. Az áramköri szakasz ellenállása (a hurok = fázisvezető ODA + PE VISSZA):
R_20 = 2 · l · ρ / A = 2 · 30 · 0,0185 / 2,5 = 1,11 / 2,5 = 0,444 Ω
3. A minimális zárlati áramhoz a MELEG vezetővel kell számolni: ϑ_e a végső
megengedett vezetőhőmérséklet, PVC-nél 160 °C (16.7, (32) képlet):
R_ϑ = [1 + 0,004 · (160 − 20)] · 0,444 = 1,56 · 0,444 = 0,693 Ω
4. A teljes hurokimpedancia:
Z_s = 0,35 + 0,693 = 1,043 Ω ≤ 2,875 Ω ✔ MEGFELEL
5. Ellenőrzés a hibaáram oldaláról, a 60909 szerinti c_min-nel:
I_k1 = c_min · U₀ / Z_s = 0,90 · 230 / 1,043 = 198 A
198 A > 80 A = I_a ✔ a védelem biztosan kiold
6. Mekkora a leghosszabb megengedett vezeték ezzel a védelemmel?
Z_s,max = 2,875 Ω (illetve c_min-nel: 0,9 · 230/80 = 2,59 Ω)
a szakaszra jutó rész: 2,59 − 0,35 = 2,24 Ω
R_20 = 2,24 / 1,56 = 1,436 Ω
l = R_20 · A / (2 · ρ) = 1,436 · 2,5 / (2 · 0,0185) = 3,590 / 0,037 = 97 m
Válasz: a hurokimpedancia 1,043 Ω, a megengedett 2,875 Ω-nál jóval kisebb, tehát
a védelem 0,4 s-on belül lekapcsol. Ugyanezzel a kábellel és védelemmel
97 m-ig maradna teljesíthető a feltétel – de a feszültségesés már
30 m körül korlátozná a hosszt. A NÉGY SZEMPONT közül itt a
feszültségesés a mértékadó.Egy műhely 400 V-os elosztóját 32 A-es, C karakterisztikájú kismegszakító védi. Az elosztó a
főelosztótól 45 m-re van, a tápkábel réz 6 mm², a védővezető szintén 6 mm². A főelosztónál mért
hurokimpedancia 0,18 Ω. Ellenőrizze, hogy teljesül-e a lekapcsolási feltétel elosztóáramkörre
(TN-rendszer)! Számítsa ki a hurokimpedanciát a végső megengedett, 160 °C-os
vezetőhőmérséklettel, és határozza meg a
tényleges hibaáramot c_min = 0,90 mellett! (A megoldás az F1 függelékben.)
16.11 A nullavezető és a védővezető keresztmetszete
A nullavezető
A nullavezető méretezésének kérdését sokáig egyszerűnek gondolták: „szimmetrikus terhelésnél úgysem
folyik benne áram, tehát lehet vékonyabb". A 12. fejezetben és e fejezet 16.4 alfejezetében láttuk,
hogy ez csak szinuszos áramokra igaz. A gyakorlati szabály ezért:
| Eset | A nullavezető keresztmetszete |
|---|---|
| Kis keresztmetszet: legfeljebb 16 mm² réz, illetve 25 mm² alumínium fázisvezető (MSZ HD 60364-5-52, 524.2.1.) | a fázisvezetővel azonos |
| Nagy keresztmetszet, lineáris terhelés, szimmetrikus üzem | a szabvány feltételei mellett csökkenthető |
| Nemlineáris terhelés (LED, informatika, kapcsolóüzemű táp) | nem csökkenthető; a kábel terhelhetőségét az E.52.1. táblázat szerint vissza kell minősíteni (lásd a 16.4-et) |
| Csatlakozóvezeték, szigetelt nullavezető és földkábel esetén (MSZ 447:2019, 5.1.6.) | a fázisvezető keresztmetszetével legalább azonos |
| Csatlakozóvezeték, csupasz tartósodrony esetén (MSZ 447:2019, 5.1.6.) | a fázisvezetőkkel azonos vagy nagyobb, de legalább 25 mm² |
Pontosan: a PEN-vezetőt nem szabad megszakítani, a nullavezetőt szabad. Az
MSZ HD 60364-4-41:2018 411.4.3. szakasza kizárólag a PEN-vezetőről mondja ki, hogy nem
szabad bele kapcsoló- vagy leválasztóeszközt beépíteni; a nullavezető (N) a fázisvezetőkkel
együtt kapcsolható – négypólusú kapcsolóval, áram-védőkapcsolóval (33. fejezet). A nullavezetőnek
viszont rendszerint nincs önálló túláramvédelme (MSZ HD 60364-4-43, 431.2.1.), ezért a
méretezésnek kell biztosítania, hogy soha ne terhelődjön túl. Jelentős harmonikus terhelésnél a
4-43 431.2.3. szakasza már megköveteli a nullavezető túlterhelés-érzékelését is – az pedig a
fázisvezetőket kapcsolja le. Ez az a pont, ahol a harmonikus-visszaminősítés elhagyása
közvetlen tűzveszélyt jelent.
A védővezető
A védővezető (PE) keresztmetszete nem az üzemi áramtól, hanem a hibaáram termikus hatásától függ –
ugyanaz a t = (k·S/I)² összefüggés vonatkozik rá, mint a fázisvezetőre, azzal a különbséggel, hogy a
k értéke a védővezető beépítési módjától is függ. A számításnak és a hozzá tartozó táblázatos
egyszerűsítésnek a 35. fejezet a helye; a méretezési lánc szempontjából elég annyit rögzíteni, hogy
- a védővezető keresztmetszete soha nem hagyható ki a méretezésből, mert a hurokimpedancia
(Z_s) jelentős része rajta keletkezik: a fázisvezetővel azonos keresztmetszetnél éppen
a fele, a fázisvezetőnél vékonyabb védővezetőnél pedig ennél is nagyobb hányada; - ha a védővezető vékonyabb a fázisvezetőnél, az közvetlenül rontja a lekapcsolási feltételt;
- a védővezetőt a fázisvezetővel azonos kábelben, azonos nyomvonalon célszerű vezetni – így az
induktivitása is kicsi marad.
16.12 Gazdaságos keresztmetszet és a méretezés dokumentálása
Amikor a szabványos minimum nem elég
A négy méretezési szempont biztonsági minimumot ad. A gazdaságos keresztmetszet ennél nagyobb
lehet, mert a vezetéken keletkező veszteséget a felhasználó a berendezés teljes élettartama alatt
fizeti.
A gondolatmenet egyszerű: a vezetéken keletkező veszteségi teljesítmény P_v = 3 · I² · R (háromfázisú
körben), és mivel R fordítottan arányos a keresztmetszettel, a kétszeres keresztmetszet feleakkora
veszteséget jelent. A nagyobb kábel többe kerül egyszer; a veszteség viszont minden üzemórában
jelentkezik. Nagy kihasználású, folyamatosan terhelt vezetékeknél (ipari betáplálás, adatközpont,
szivattyúház) ezért gyakran a szabványos minimumnál eggyel nagyobb keresztmetszet a gazdaságos.
Két gyakorlati fogódzó a gazdaságossághoz:
- Ha a vezeték kihasználása alacsony (ritkán terhelt tartalék, alkalmi fogyasztó), nincs értelme
túlméretezni – ott a beruházási költség dominál. - Ha a vezeték tartósan, közel a terhelhetőségén üzemel, szinte mindig megéri egy fokozattal
nagyobb keresztmetszetet választani. Ráadásul így egyszerre javul a feszültségesés, a zárlati
szilárdság és a lekapcsolási feltétel is – mind a négy szempont ugyanabba az irányba mutat.
A dokumentálás
A méretezés akkor kész, ha leírtuk. A projektfeladatban és a valós tervdokumentációban egyaránt a
számítás menete és az adatok forrása is része az eredménynek. Egy jó méretezési lap tartalma:
| Rovat | Tartalom |
|---|---|
| Az áramkör azonosítója | pl. „+2.AE – a 2. emeleti alelosztó tápvezetéke"; a jelölés a 3. fejezet (MSZ EN IEC 81346-2) szerinti |
| Bemenő adatok | P, cos φ, U, egyidejűségi tényező, hossz, környezeti hőmérséklet, fektetési mód, halmozás, terhelés jellege |
| Számítási áram | I_B a levezetéssel |
| Terhelhetőség | I_táblázat, a korrekciós tényezők forrása (táblázatszám!), I_Z |
| Védelem | I_n, karakterisztika, I₂, a két összehangolási feltétel ellenőrzése |
| Feszültségesés | ΔU, e %, a megengedett érték és a jogalapja |
| Zárlati adatok | I″_k,max, I″_k,min, i_p, a t = (k·S/I)² ellenőrzés |
| Lekapcsolás | Z_s, I_a, a Z_s·I_a ≤ U₀ ellenőrzése, az előírt idő |
| Eredmény | a választott keresztmetszet, anyag, kábeltípus és a mértékadó szempont megnevezése |
| Hivatkozások | a felhasznált szabványok jelzete, a táblázatok száma |
Vizsgatipp. A „mértékadó szempont" megnevezése az a mondat, amiért a legtöbb pontot lehet kapni:
„A választott keresztmetszet 50 mm², amelyet a zárlati szilárdság határozott meg; a terhelhetőség
35 mm²-t, a feszültségesés 10 mm²-t igényelt volna." Ez egyetlen mondatban bizonyítja, hogy mind a
négy ellenőrzést elvégezted, és érted az eredményt.
16.13 Teljes, végigvitt méretezés – a vizsgafeladat mintája
Ez az alfejezet egyetlen feladatot old meg, de mind a négy szempont végigvitelével. Így néz ki egy
teljes méretezés a projektfeladatban.
Kidolgozott példa 16.13 – Egy elosztó tápvezetékének teljes méretezése
FELADAT
Egy üzemcsarnok alelosztóját a főelosztóról kell táplálni. Határozza meg a
kábel keresztmetszetét és a védelem névleges áramát, mind a négy szempont
ellenőrzésével!
BEMENŐ ADATOK
Terhelés: P = 45 kW, cos φ = 0,85, háromfázisú, LINEÁRIS
Hálózat: 400/230 V, TN-S rendszer
Vezetékhossz: l = 60 m
Kábel: réz, PVC szigetelésű, 4 eres
Fektetés: perforált kábeltálcán, egy rétegben, 3 áramkörrel
Környezet: 35 °C
Zárlati adat a főelosztón (a 16.9 példából):
I″_k,max = 11,98 kA; R_k,min = 12,44 mΩ; X_k,min = 18,77 mΩ
Védelem: megszakító, zárlati kioldás beállítása 10 · I_n,
legnagyobb kioldási idő zárlatnál T_k = 0,2 s
Megengedett feszültségesés: 5 % (ajánlás, egyéb használat)
Előírt lekapcsolási idő: elosztóáramkör, TN → legfeljebb 5 s
──────────────────────────────────────────────────────────────────────────────
1. LÉPÉS – A SZÁMÍTÁSI ÁRAM
I_B = P / (√3 · U_v · cos φ) = 45 000 / (1,732 · 400 · 0,85)
= 45 000 / 588,9 = 76,4 A
──────────────────────────────────────────────────────────────────────────────
2. LÉPÉS – TERHELHETŐSÉG (MSZ HD 60364-5-52)
Fektetési mód: perforált tálca → E referenciamód (A.52.3, 31. tétel)
k_hőm = 0,94 (B.52.14, PVC, 35 °C)
k_halm = 0,82 (B.52.17 4. sora, perforált tálca, 3 áramkör)
k_harm = 1,00 (lineáris terhelés)
Az eredő szorzó: 0,94 · 0,82 = 0,771
Szükséges táblázati érték: I_táblázat ≥ 76,4 / 0,771 = 99,1 A
16 mm² (E, B.52.10): 80 A < 99,1 A nem elég
25 mm² (E, B.52.10): 101 A ≥ 99,1 A a terhelhetőség teljesül
DE a védelmet is hozzá kell tudni rendelni:
I_Z(25 mm²) = 101 · 0,94 · 0,82 · 1,00 = 77,9 A
76,4 A ≤ I_n ≤ 77,9 A → ebbe a sávba NEM esik szabványos érték
(a 63 A kisebb az I_B-nél, a 80 A nagyobb az I_Z-nél) → egy fokozattal feljebb
35 mm² (E, B.52.10): 126 A
I_Z = 126 · 0,94 · 0,82 · 1,00 = 97,1 A
Feltétel: I_B ≤ I_n ≤ I_Z → 76,4 ≤ 80 ≤ 97,1 → I_n = 80 A ✔
Második feltétel: I₂ ≤ 1,45 · 97,1 = 141 A (a gyártói adatból ellenőrizve)
RÉSZEREDMÉNY: 35 mm²
──────────────────────────────────────────────────────────────────────────────
3. LÉPÉS – FESZÜLTSÉGESÉS (MSZ HD 60364-5-52 G melléklet szerinti ajánlás)
ΔU = √3 · l · I_B · ρ · cos φ / A
= 1,732 · 60 · 76,4 · 0,0185 · 0,85 / 35
= 103,9 · 76,4 = 7938; 7938 · 0,0185 = 146,9; 146,9 · 0,85 = 124,9
= 124,9 / 35 = 3,57 V
e = 3,57 / 400 · 100 = 0,89 % ≤ 5 % ✔
Mekkora keresztmetszet KELLENE csak a feszültségesés miatt?
A ≥ 124,9 / (0,05 · 400) = 124,9 / 20 = 6,2 mm² → 10 mm²
RÉSZEREDMÉNY: 10 mm²
──────────────────────────────────────────────────────────────────────────────
4. LÉPÉS – ZÁRLATI SZILÁRDSÁG (MSZ HD 60364-4-43 + MSZ EN 60909-0)
A mértékadó áram a kábel ELEJÉN a legnagyobb: I = I″_k,max = 11 976 A
k = 115 (réz, PVC, ≤ 300 mm², 43A táblázat)
35 mm²-rel:
t = (k · S / I)² = (115 · 35 / 11 976)² = (4025 / 11 976)²
= (0,3361)² = 0,113 s
A védelem legnagyobb kioldási ideje T_k = 0,2 s > 0,113 s ✘ NEM FELEL MEG
A szükséges keresztmetszet:
S ≥ I · √t / k = 11 976 · √0,2 / 115 = 11 976 · 0,4472 / 115
= 5356 / 115 = 46,6 mm² → szabványos érték: 50 mm²
Ellenőrzés 50 mm²-rel:
t = (115 · 50 / 11 976)² = (5750/11 976)² = (0,4801)² = 0,231 s ≥ 0,2 s ✔
RÉSZEREDMÉNY: 50 mm²
──────────────────────────────────────────────────────────────────────────────
5. LÉPÉS – LEKAPCSOLÁSI FELTÉTEL (MSZ HD 60364-4-41)
A minimális zárlati áramot a kábel VÉGÉN, MELEG vezetővel kell számolni.
50 mm² réz, 60 m:
R_L,20 = 0,0185 / 50 = 3,70·10⁻⁴ Ω/m → 60 m-en 22,2 mΩ
R_L,ϑ = [1 + 0,004 · (160 − 20)] · 22,2 = 1,56 · 22,2 = 34,6 mΩ
X_L = 0,08 mΩ/m · 60 m = 4,8 mΩ
R_k = 12,44 + 34,6 = 47,0 mΩ ; X_k = 18,77 + 4,8 = 23,6 mΩ
Z_k = √(47,0² + 23,6²) = √(2209 + 557) = 52,6 mΩ
I″_k3,min = c_min · U_n / (√3 · Z_k) = 0,90 · 400 / (1,732 · 0,0526)
= 360 / 0,0911 = 3952 A
I″_k2,min = 0,866 · 3952 = 3422 A ← a mértékadó a védelem ellenőrzéséhez
A védelem zárlati kioldása: I_a = 10 · I_n = 10 · 80 = 800 A
3422 A > 800 A ✔ a védelem azonnal (jóval 5 s-on belül) lekapcsol
Ellenőrzés a vezeték felől is, a legkisebb árammal:
t = (115 · 50 / 3422)² = (1,681)² = 2,83 s – a vezeték ennyit bírna,
a védelem viszont ezredmásodpercek alatt működik ✔
RÉSZEREDMÉNY: már 10 mm²-rel is teljesülne
──────────────────────────────────────────────────────────────────────────────
6. LÉPÉS – ÖSSZEGZÉS ÉS DÖNTÉS
Szempont Szükséges keresztmetszet Szabvány
─────────────────────────────────────────────────────────────────────────
Terhelhetőség 35 mm² MSZ HD 60364-5-52
Feszültségesés 10 mm² G melléklet (ajánlás)
Zárlati szilárdság 50 mm² ← MÉRTÉKADÓ MSZ HD 60364-4-43
Lekapcsolási feltétel 10 mm² MSZ HD 60364-4-41
─────────────────────────────────────────────────────────────────────────
VÁLASZTOTT: 50 mm² réz, PVC, 4 eres kábel
A védelem véglegesítése az 50 mm²-re (E, B.52.10: 153 A):
I_Z = 153 · 0,94 · 0,82 = 117,9 A
I_B ≤ I_n ≤ I_Z → 76,4 ≤ 80 ≤ 117,9 ✔
I₂ ≤ 1,45 · 117,9 = 171 A ✔
A nullavezető és a védővezető keresztmetszetét a 35. fejezet szerint
kell meghatározni; lineáris terhelésnél a nullavezető a szabvány
feltételei mellett csökkenthető, nemlineárisnál nem.
VÁLASZ: 50 mm² keresztmetszetű réz kábel, 80 A névleges áramú megszakítóval.
A mértékadó szempont a ZÁRLATI SZILÁRDSÁG volt: a terhelhetőség csak
35 mm²-t követelt volna meg, de az a keresztmetszet a főelosztó
közelében fellépő 12 kA-es zárlatot a védelem kioldási idejéig
nem viselné el.⭐ A példa legfontosabb tanulsága. A transzformátorállomáshoz közel a zárlati áram nagy, ezért
ott gyakran a zárlati szilárdság a mértékadó. A hálózat végén, hosszú vezetékeknél a zárlati
áram kicsi, ott viszont a feszültségesés és a lekapcsolási feltétel szorít. Középen többnyire a
terhelhetőség. Ha egy feladatnál sejteni akarod, melyik szempont fog dönteni, először azt nézd meg,
hol vagy a hálózaton.
Végezze el ugyanezt a teljes méretezést az alábbi adatokkal! Egy irodaépület emeleti elosztóját kell
táplálni: P = 22 kW, cos φ = 0,95, háromfázisú, nemlineáris terhelés (LED-világítás és
informatika; a fázisáram mért 3. harmonikus tartalma 50 %), l = 40 m, réz, PVC kábel,
C fektetési mód, 30 °C, halmozás nincs, a főelosztón
I″_k,max = 8 kA, a védelem kioldási ideje zárlatnál 0,1 s, a megengedett feszültségesés 3 %.
Adja meg mind a négy részeredményt, a választott keresztmetszetet és a mértékadó szempontot!
(A megoldás az F1 függelékben.)
16.14 Tipikus méretezési hibák
Ez az alfejezet egyetlen célt szolgál: hogy a leggyakoribb hibákat felismerd – akár a saját
számításodban, akár egy ellenőrzésre elédkerülő tervben.
| # | A hiba | Miért baj? |
|---|---|---|
| 1. | Csak terhelhetőségre méretezés, feszültségesés-ellenőrzés nélkül | hosszú vezetéknél a feszültségesés a mértékadó; a fogyasztó alulfeszültségen jár |
| 2. | A korrekciós tényezők elhagyása (hőmérséklet, halmozás) | rejtett, akár 40–50 %-os túlterhelés; a kábel „papíron" megfelel |
| 3. | A harmonikus-visszaminősítés kihagyása nemlineáris terhelésnél | a nullavezető túlterhelődik, és nincs, ami lekapcsolja |
| 4. | A nullavezető keresztmetszetének csökkentése harmonikusokkal terhelt hálózatban | ugyanaz, a legveszélyesebb formában |
| 5. | A zárlati szilárdság ellenőrzésének elmulasztása | a transzformátorállomás közelében a vezeték a zárlatot nem éli túl |
| 6. | Egyetlen zárlati áram számítása (csak maximális vagy csak minimális) | vagy a készülék megszakítóképessége kevés, vagy a védelem nem old ki |
| 7. | A lekapcsolási feltétel (Z_s·I_a ≤ U₀) figyelmen kívül hagyása |
az áramütés elleni védelem nem működik – életveszély |
| 8. | Rossz karakterisztikájú kismegszakító (pl. B nagy indítóáramú motorhoz) | indokolatlan kioldás; fordítva (D a végáramkörön) a lekapcsolási feltétel bukik el |
| 9. | Az egyidejűségi tényező elhagyása | jelentős túlméretezés, felesleges költség |
| 10. | A réz és az alumínium terhelhetőségének összekeverése | az azonos jelű táblázati érték rézre és alumíniumra teljesen más |
| 11. | A régi, magasabb terhelhetőségi értékek használata | a hatályos szabvány szigorúbb; a régi adat túlterhelést enged |
| 12. | Két szabvány táblázatainak keverése (pl. MSZ 13207 alapérték + 60364 korrekció) | eltérő referenciafeltételek – az eredmény értelmezhetetlen |
| 13. | A hurokhossz elvétése a feszültségesésnél (2·l helyett l) | pontosan kétszeres hiba, mindig a nem biztonságos irányba |
| 14. | A két terhelt vezetős táblázat használata háromfázisú körre | a valóságosnál nagyobb terhelhetőség jön ki |
Az 1–6. hiba mind ugyanabból a szemléletből fakad: „a kábel elbírja, mert eddig is elbírta". A
méretezés viszont nem a megszokott, hanem a legrosszabb üzemállapotra készül: legmelegebb nyári
nap, minden áramkör terhelve, a legkedvezőtlenebb hibahely. A biztonság nem az átlagon, hanem a
szélsőértéken dől el.
Összefoglalás
Amit ebből a fejezetből meg kell jegyezni
- A vezetékméretezés négy, egymástól független ellenőrzés: terhelhetőség, feszültségesés, zárlati
szilárdság, lekapcsolási feltétel. A négy eredmény közül mindig a legnagyobb keresztmetszetet
kell választani. - A terhelhetőség sohasem „egy szám". Ugyanaz a réz 1,5 mm² A1 fektetési módnál 13,5 A, C-nél
17,5 A, D2-nél 19 A. A táblázati érték a fektetési móddal együtt érvényes. Perforált tálcán,
kábellétrán vagy konzolon a referenciamód E, nem C (A.52.3) – és ilyenkor a halmozási tényezőt
is a B.52.17. táblázat E/F-hez tartozó sorából kell venni. - A terhelhetőség teljes korrekciós lánca:
I_Z = I_táblázat × k_hőm × k_halm × k_harm. A negyedik tényező, a
harmonikus-visszaminősítés nemlineáris terhelésnél kötelező, mert a 3. harmonikus a
nullavezetőben összeadódik:I_N = 3 · THD₃ · I_B, ami tipikus irodaépületben a fázisáram
150–210 %-a. A tényezőt – és azt, hogy a fázis- vagy a nullavezető áramára kell méretezni – az
MSZ HD 60364-5-52 E.52.1. táblázata adja meg; 33 % fölött a nullavezető árama a mértékadó. - A halmozási tényező elkerülhető: ha a szomszédos kábelek vízszintes távolsága meghaladja a
külső átmérőjük kétszeresét, nem kell csökkentő tényezőt alkalmazni. - Földkábelnél a köpeny hője kiszáríthatja a talajt, a talaj hőellenállása megnő, és a kábel
túlterhelődik. A szabvány ajánlása: ilyenkor a 90 °C-os XLPE-kábelnél is a 70 °C-os táblázattal
számoljunk. Az MSZ 13207 rendszere:I = I_alap · f₁ · f₂. - A feszültségesés-korlát az MSZ 447:2019 szerint: a csatlakozóvezeték és az összes méretlen
fővezeték együtt legfeljebb 2 %, ebből – eltérő elosztói megállapodás hiányában – 1 % + 1 %.
Ha nincs csatlakozóvezeték, a teljes 2 % a méretlen szakaszé. - Feszültségesés: egyfázison
2·l, háromfázison√3·lszorzóval. - A védelem összehangolása:
I_B ≤ I_n ≤ I_ZésI₂ ≤ 1,45·I_Z. - A zárlati áramot kétszer kell kiszámolni: hidegen és maximálisan (
c_max, 20 °C,K
tényezőkkel) a készülékekhez és a vezeték hőállóságához, melegen és minimálisan (c_min,
K = 1, motorok nélkül) a védelem ellenőrzéséhez. - A vezeték zárlati hőállósága:
t = (k·S/I)², átrendezveS ≥ I·√t/k; réz–PVC-re
k = 115, alumínium–PVC-rek = 76, réz–XLPE-rek = 143. - A lekapcsolási feltétel:
Z_s · I_a ≤ U₀; a legnagyobb lekapcsolási idő TN-rendszerű, 230 V-os
végáramkörre 0,4 s, elosztóáramkörre 5 s. - A méretezés akkor kész, ha dokumentálva van – a bemenő adatokkal, a táblázatok
hivatkozásával és a mértékadó szempont megnevezésével.
Ellenőrző kérdések
- Sorolja fel a vezetékméretezés négy szempontját, és nevezze meg mindegyikhez a vonatkozó szabványt!
- Mi történik fizikailag a túlterhelt vezetékben, és miért nem azonnal jelentkezik a hiba?
- Mit jelent az
I_B, azI_n, azI_Zés azI₂jelölés? - Miért nem lehet a terhelhetőséget egyetlen amperértékkel megadni? Adjon számpéldát!
- Jellemezze az A1, a C és a D2 referencia-fektetési módot! Melyiknél a legrosszabb a hőelvezetés?
- Írja fel a terhelhetőség teljes korrekciós láncát, és nevezze meg mind a négy tényező forrását!
- Milyen feltétel mellett hagyható el a halmozási tényező?
- Miért terhelődik túl a nullavezető nemlineáris fogyasztóknál, és mekkora árammal kell számolni?
- Miért veszélyes különösen a nullavezető túlterhelése? (Utaljon a PEN-vezető megszakítási tilalmára!)
- Mi történik a földkábel körüli talajjal, ha a kábel köpenye tartósan meleg? Mit ajánl erre a szabvány?
- Mi az
f₁és azf₂átszámítási tényező az MSZ 13207:2020 rendszerében? - Írja fel az egyfázisú és a háromfázisú feszültségesés képletét! Miért különbözik a szorzó?
- Mekkora feszültségesés engedhető meg a csatlakozóvezetéken és a méretlen fővezetékeken az MSZ 447:2019 szerint? Mi a helyzet, ha nincs csatlakozóvezeték?
- Mi a
cfeszültségtényező szerepe, és milyen értéket kell felvenni a hazai 230/400 V-os hálózaton? - Miért kell a zárlati áramot kétszer kiszámolni? Sorolja fel a két számítás eltéréseit!
- Mit fejez ki a
ktényező at = (k·S/I)²képletben? Miért nagyobb az XLPEk-ja a PVC-énél? - Melyik zárlati áram a mértékadó a dinamikus igénybevételnél, és hogyan számítjuk?
- Írja fel a lekapcsolási feltételt, és értelmezze a benne szereplő három mennyiséget!
- Mekkora a legnagyobb lekapcsolási idő TN-rendszerben 230 V-os végáramkörre, illetve elosztóáramkörre?
- Soroljon fel legalább öt tipikus méretezési hibát, és indokolja, miért veszélyes mindegyik!
Tudáspróba
1. Egy PVC-szigetelésű, 1,5 mm²-es rézvezeték megengedett tartós árama három terhelt vezető esetén
a) A1 fektetési módnál 13,5 A, C-nél 17,5 A
b) mindig 13,5 A, fektetési módtól függetlenül
c) A1 fektetési módnál 17,5 A, C-nél 13,5 A
d) csak a környezeti hőmérséklettől függ
2. A terhelhetőség teljes korrekciós lánca:
a) I_Z = I_táblázat + k_hőm + k_halm
b) I_Z = I_táblázat / (k_hőm · k_halm)
c) I_Z = I_táblázat × k_hőm, a többi tényező elhagyható
d) I_Z = I_táblázat × k_hőm × k_halm × k_harm
3. A halmozási (csökkentő) tényezőt a szabvány szerint nem kell alkalmazni, ha a szomszédos kábelek vízszintes távolsága meghaladja
a) a külső átmérőjük felét b) a külső átmérőjüket
c) a külső átmérőjük kétszeresét d) az 50 mm-t
4. Nemlineáris, egyfázisú fogyasztókkal terhelt háromfázisú hálózatban a nullavezető árama a fázisáram
a) 150–210 %-a is lehet b) mindig nulla
c) legfeljebb 50 %-a d) pontosan √3-szorosa
5. Az MSZ 447:2019 szerint a csatlakozóvezeték és az összes méretlen fővezeték együttes feszültségesése legfeljebb
a) 1 % b) 2 % c) 3 % d) 5 %
6. Egy egyfázisú áramkör feszültségesésének képletében a vezetékhossz szorzója
a) 1 b) √3 c) 2 d) 3
7. A hazai, ±10 % tűrésű 230/400 V-os hálózaton a legkisebb zárlati áram számításához használandó feszültségtényező
a) c_min = 1,00 b) c_min = 0,90 c) c_min = 0,95 d) c_min = 1,10
8. A védelem és a vezeték összehangolásának két feltétele:
a) I_n ≤ I_B ≤ I_Z és I₂ ≥ 1,45·I_Z
b) I_B ≤ I_Z ≤ I_n és I₂ ≤ I_n
c) I_B ≥ I_n ≥ I_Z és I₂ ≤ 1,45·I_B
d) I_B ≤ I_n ≤ I_Z és I₂ ≤ 1,45·I_Z
9. Egy réz, PVC-szigetelésű, 6 mm²-es kábelt (k = 115) 4600 A-es zárlati áram ér. Mennyi ideig viseli el?
a) 0,0225 s b) 0,15 s c) 0,45 s d) 1,5 s
10. A zárlati áram maximális és minimális értékének számítása közötti egyik alapvető különbség:
a) a maximálisnál meleg, a minimálisnál hideg vezetőellenállással számolunk
b) mindkettőnél ugyanazzal a vezetőellenállással számolunk
c) a maximálisnál hideg (20 °C-os), a minimálisnál megnövelt hőmérsékletű vezetőellenállással számolunk
d) a vezetőellenállást egyik esetben sem vesszük figyelembe
Források
| # | Forrás | Hol |
|---|---|---|
| 1 | ⭐ MSZ HD 60364-5-52:2011 (az A11:2018 módosítással) – Kisfeszültségű villamos berendezések. 5-52. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Vezetékrendszerek. A fejezet forrása: az A.52.3. táblázat (a valóságos fektetési módok hozzárendelése a referenciamódokhoz – tömör tálca és fal: C; perforált tálca, kábellétra, konzol: E, illetve F), a B.52.4. táblázat (áramterhelhetőség, PVC szigetelés, 3 terhelt vezető, réz és alumínium, A1…D2 fektetési módokra), a B.52.10. és B.52.11. táblázat (ugyanez az E, F és G módokra, rézre, illetve alumíniumra), a B.52.14. táblázat (hőmérséklet-korrekciós tényezők levegőben), a B.52.17. táblázat (halmozási tényezők, soronként megadott érvényességi körrel), a B.52.6.1. szakasz (a referencia-fektetési módok meghatározása, a falazott falra vonatkozó megjegyzés, a földkábel talajkiszáradási figyelmeztetése), az 524.2. szakasz (a nullavezető keresztmetszete) és az E melléklet E.52.1. táblázata (a harmonikus áramok redukciós tényezői négy- és öterű kábelre). A G melléklet a berendezésen belüli feszültségesés-ajánlás (világítás 3 %, egyéb 5 %) forrása | Magyar Szabványügyi Testület; a projekt szabványtára |
| 2 | ⭐ MSZ HD 60364-4-43:2010 – Kisfeszültségű villamos berendezések. 4-43. rész: Biztonságtechnika. Túláramvédelem. A 433. fejezet összehangolási feltételei (I_B ≤ I_n ≤ I_Z; I₂ ≤ 1,45·I_Z, az I₂ gyártói/termékszabványi eredetével), a 432.2. és 432.3. szakasz (a túlterhelés- és zárlatvédelmet együtt, illetve csak zárlatvédelmet biztosító eszközök), a 434.5.2. szakasz (t = (k·S/I)² adiabatikus feltétel, az áramkorlátozó eszközök k²S² > I²t ellenőrzése) és a 43A táblázat (a k tényezők) |
Magyar Szabványügyi Testület; a projekt szabványtára |
| 3 | ⭐ MSZ HD 60364-4-41:2018 – Áramütés elleni védelem. A 411.4.4. és 411.5.4. szakasz lekapcsolási feltétele (Z_s · I_a ≤ U₀, a három mennyiség meghatározásával), a 41.1. táblázat (legnagyobb lekapcsolási idők rendszerenként és feszültségszintenként; TN 0,4 s / 5 s, TT 0,2 s / 1 s, a TT-re vonatkozó könnyítéssel), valamint a 411.4.3. szakasz (a PEN-vezetőbe nem szabad kapcsoló- vagy leválasztóeszközt beépíteni) |
Magyar Szabványügyi Testület; a projekt szabványtára |
| 4 | ⭐⭐ MSZ EN 60909-0:2016 – Zárlati áramok háromfázisú váltakozó áramú rendszerekben. 0. rész: Az áramok számítása (IEC 60909-0:2016). A fejezet forrása: az egyenértékű feszültségforrásos módszer (5.3.1.), az 1. táblázat (a c feszültségtényező, kisfeszültségre tűrésfüggően), a szakkifejezések (3.1–3.22: zárlatfajták, I″_k, i_p, i_DC, I_b, I_k, I_th, generátorközeli/generátortávoli zárlat), a hálózati elemek impedanciái (6.2. hálózati táplálás, 6.3. transzformátor és a K_T korrekció, 6.4. kábel és szabadvezeték a fajlagos ellenállásokkal), a 7.1.2. maximális/minimális feltételrendszer, a 7.3. kétfázisú zárlat (I″_k2 = 0,866·I″_k3), a 8. fejezet (i_p, a κ tényező és az 1,15-ös szorzó korlátai) és a 14. fejezet (I_th, az n = 1 egyszerűsítés elosztóhálózatokra). ⚠ A szabványnak nincs hivatalos magyar szövege: jóváhagyó közleménnyel, angol nyelven vezették be, a magyar szakkifejezések ezért saját fordítások |
Magyar Szabványügyi Testület; a projekt szabványtára |
| 5 | ⭐ MSZ 13207:2020 – 0,6/1 kV-tól 20,8/36 kV-ig terjedő névleges feszültségű erősáramú kábelek és jelzőkábelek kiválasztása, fektetése és terhelhetősége. A fejezet forrása a 6., 7.a, 7.b, 8., 9., 10., 11. táblázat (alapterhelhetőség papír-, XLPE- és PVC-szigetelésű kábelekre, talajban és levegőben, rézre és alumíniumra), a 12.a és 12.b táblázat (az f₁ átszámítási tényező a talajhőmérséklet, a fajlagos hőellenállás és a terhelési tényező szerint), valamint a 13.a–14.b táblázat (az f₂ halmozási tényező 7 cm és 25 cm osztásnál). A szabvány kifejezett előírása, hogy az f₁ mellett az f₂ tényezőket is alkalmazni kell |
Magyar Szabványügyi Testület; a projekt szabványtára (a rendelkezésre álló részlet: az eredeti 59–71. oldal) |
| 6 | ⭐ MSZ 447:2019 – Csatlakoztatás a közcélú, kisfeszültségű elosztóhálózatra. A 4.2.1. (mire kell méretezni: feszültségesés, melegedés, áramütés elleni védelem), a 4.2.2. (a 2 %-os összesített és az 1 % + 1 %-os felosztott feszültségesés-korlát, valamint a csatlakozóvezeték nélküli eset), a 4.2.3. (az eredő méretezési teljesítmény képlete), a 4.2.3.1. (a feszültségesés-számítás (2) képlete és az ε meghatározása, a 0,75-ös aszimmetria-tényezővel), a 4.2.3.2. (13,8 kW és 7,36 kW lakásonként), a 4.2.3.4. és A melléklet (az egyidejűségi tényező, e = c + (1−c)/√n, c = 0,2), a 4.2.4. (nem lakáscélú egyidejűségi tényezők; a cos φ = 0,7 a terhelhetőséghez és a fázisjavítás kezelése), az 5.1.5.–5.1.6. (legkisebb keresztmetszetek: Cu 10 mm², Al 16 mm², a nullavezetőre vonatkozó előírásokkal) |
Magyar Szabványügyi Testület; a projekt szabványtára |
| 7 | ⭐ Villamosenergia-minőség – Alkalmazási segédlet: Harmonikusok, források és hatások. A 3. harmonikus összeadódása a nullavezetőben (70 %-os harmonikus tartalomnál 210 %-os nullavezető-áram, irodaépületben tipikusan 150–210 %), a „fele keresztmetszetű nullavezető" gyakorlat veszélye, és a többerű kábelek kb. 60 %-os visszaminősítése. ⚠ A jegyzet a k_harm tényezőt 2026-09-20 óta az MSZ HD 60364-5-52 E.52.1. táblázatából veszi (1. forrás); ez a forrás a nullavezető-áram arányának megerősítő, másodlagos forrása, a „0,6" pedig kifejezetten hüvelykujjszabályként szerepel |
Műszeroldal (a Leonardo Power Quality Initiative anyaga nyomán), https://www.muszeroldal.hu/measurenotes/harmonikusok.pdf |
| 8 | Kismegszakítók kioldási karakterisztikái: a B (3–5·I_n), a C (5–10·I_n) és a D (10–20·I_n, MSZ EN 60898-1 szerinti háztartási kivitel) mágneses kioldási tartománya, valamint a termékszabványok hatályelhatárolása (MSZ EN 60898-1: háztartási és hasonló; MSZ EN 60947-2: ipari) | Schneider Electric Hungary gyártói tudásbázis, https://www.se.com/hu/hu/faqs/FAQ000256076/; megerősítve: megaohm.hu szakmai portál |
| 9 | Elektromos vezetékek terhelhetősége, vezeték méretezése – az MSZ HD 60364-5-52 ismertetése, a referenciafeltételek (PVC, 3 terhelt vezető, 70 °C/30 °C/20 °C) és a terhelhetőséget befolyásoló tényezők felsorolása. ⚠ A cikk „réz 1,5 mm² = 13,5 A" állítását a szabvány táblázata pontosítja (l. a 16.3 alfejezet figyelmeztetését) | Green Electron, https://www.green-electron.hu/elektromos-vezetekek-terhelhetosege-meretezese/ |
| 10 | Méretezés – 3. sz. melléklet: vezetékméretezési mintaszámítás az MSZ 447:2019-hez (a méretezési teljesítmény és a háromfázisú áram összefüggése, a méretezés sorrendje: előbb terhelhetőség, utána feszültségesés) | e-villamos.hu, https://www.e-villamos.hu/letoltes/meretezes-m3.pdf |
| 11 | Túláramvédelem – a túláramvédelem megoldásai és eszközei: a túlterhelési és a zárlati áram meghatározása, a túláramvédelem fogalma, az olvadóbiztosító működési elve | admittancia.wordpress.com oktatási segédlet, https://admittancia.wordpress.com/wp-content/uploads/2018/05/tularamvedelmi-eszkozok.pdf |
| 12 | Érintésvédelmi mérési segédlet: a hurokimpedancia fogalma TN-rendszerben, a hibaáram útja és a kioldási feltétel gyakorlati értelmezése | BME-anyag a Műszeroldal közlésében, https://www.muszeroldal.hu/measurenotes/erintesvedelem.pdf |
| 13 | A c feszültségtényező és a κ tényező független megerősítése: a DIgSILENT PowerFactory hivatalos tudásbázisa (az IEC 60909-0:2016 1. táblázatára hivatkozva: +6 % tűrés → 1,05/0,95; +10 % → 1,10/0,90), a Phase to Phase Vision hálózatszámító program IEC 60909-súgója (κ = 1,02 + 0,98·e^(−3R/X), R = [1+0,004·(T−20)]·R_20) és a Schneider Electric Electrical Installation Guide 20 °C-os fajlagos ellenállásai (Cu 18,51 mΩ·mm²/m = 1/54, Al 29,41 mΩ·mm²/m = 1/34) |
DIgSILENT PowerFactory GYIK; Phase to Phase Vision dokumentáció; Schneider Electric Electrical Installation Guide |
| 14 | A 16.9 példa transzformátoradatának alapja: a 400 kVA-es, folyadékkal töltött, U_m ≤ 24 kV közepes teljesítményű transzformátorra megengedett legnagyobb terhelési veszteség (Tier 2, 2021. július 1-től) |
548/2014/EU bizottsági rendelet, I. melléklet |
| 15 | Erősáramú elektrotechnikus – képzési és kimeneti követelmények (2024.08.29. v4): a 6.3/4. kompetencia („Tisztában van a feszültségesés, terhelhetőség fogalmával, a terhelhetőséget befolyásoló tényezőkkel"), a 6.3/8. kompetencia számítási feladatai, a projektfeladat 5. vizsgarésze (15 %) és a központi interaktív vizsga 1. vizsgarészének vezetékméretezési és zárlati témakörei; továbbá a vizsgán engedélyezett segédeszközök (számológép, szabványtáblázatok) | Kultúráért és Innovációért Felelős Minisztérium, Erosaramu-elektrotechnikus-KKK-2024.08.29.v4.pdf |
A fejezet forrásjegyzékéhez tartozó megjegyzések – levezetett, közelítő és ellenőrzésre váró tartalmak:
| Téma | Állapot | Teendő a következő kiadásban |
|---|---|---|
A kábelek fajlagos reaktanciája (X'_L ≈ 0,08 mΩ/m) |
⚠ Felvett érték. Az MSZ EN 60909-0 a kábelimpedanciákat kifejezetten a gyártói adatokra, illetve az IEC TR 60909-2 táblázataira utalja. A 0,08 mΩ/m a kisfeszültségű kábelekre általánosan használt közelítés (13. forrás), a jegyzet a 16.9 és a 16.13 példában ezzel számol, és ezt a szöveg jelzi. | Gyártói kábelkatalógus, illetve az IEC TR 60909-2 bevonása. |
A hálózati táplálás S″_kQ = 250 MVA adata |
⚠ Felvett példaadat. A szabvány 6.2. szakasza szerint az I″_kQ értéket a hálózati engedélyes adja meg; a valós méretezésben a csatlakozási dokumentációból kell kérni. A példa ezt kifejezetten kimondja. |
– |
A κ tényező képlete és a K_T impedanciakorrekció alakja |
🟡 Igazolt, de OCR-eredetű forrásból. A κ = 1,02 + 0,98·e^(−3R/X) és a K_T = 0,95·c_max/(1+0,6·x_T) alakot a szabványszöveg mellett két független forrás is megerősíti (13. forrás), és a szabvány saját, háromtekercses változata belső konzisztenciát ad. |
A nyomtatott szabvánnyal való összevetés. |
Az I_th számítása (m és n tényező) |
⚠ Csak az egyszerűsített alak szerepel. A jegyzet a szabvány kimondott egyszerűsítéseit használja (elosztóhálózatra n = 1; T_k ≥ 0,5 s-nál m + n = 1, azaz I_th = I″_k); az m és n teljes képlete és a 18–19. ábra görbeserege nem került be. |
A nyomtatott szabvány A melléklete és 18–19. ábrája. |
| A nullavezető-áram 150–210 %-os értéke és a „0,6-os" visszaminősítés | ✔ Rendezve (2026-09-20). A visszaminősítés elsődleges forrása az MSZ HD 60364-5-52 E melléklete (E.52.1. táblázat); a 150–210 % az I_N = 3 · THD₃ · I_B összefüggésből (E melléklet) adódik 50–70 %-os 3. harmonikus tartalomra, amit a 7. forrás önállóan is megerősít. A „0,6" a szövegben kifejezetten hüvelykujjszabályként szerepel. |
– |
| Az MSZ 13207:2020 táblázatai | 🟡 Részleges forrás. A rendelkezésre álló részlet az eredeti 59–71. oldal; a 15. és 16. táblázat, a fektetési mélység szerinti átszámítási tényező, a referenciafeltételek szöveges leírása és a 12.a/12.b táblázat negyedik hőellenállás-csoportja hiányzik. A jegyzet ezért a szabvány rendszerét és a meglévő táblázatokat tanítja, kimondva, hogy a teljes méretezéshez a teljes szabvány szükséges. | A teljes MSZ 13207:2020 beszerzése. |
Az MSZ 447 feszültségesés-képlete és az ε alakja |
🟡 Rekonstruált alak. A (2) képlet és az ε két változata OCR-bizonytalan volt; a rekonstrukciót belső logikai ellenőrzés támasztja alá (az egyfázisú eset /2 osztója a két vezetőből, a háromfázisú U_n/√3 a fázisfeszültségből, a 0,75 a szabvány által külön nevesített 1/0,75 aszimmetria-tényezőből). A számértékek (2 %, 1 % + 1 %, 13,8/7,36 kW, az egyidejűségi táblázat) két független forrásból igazoltak. |
A nyomtatott MSZ 447:2019 kiadással való összevetés. |
Az I₂ = 1,45·I_n, illetve I₂ = 1,6·I_n érték a 16.11 példában |
⚠ Feltételes állítás. A szabvány szerint az I₂ értékét a gyártó adja meg vagy a termékszabvány rögzíti; a jegyzet ezért nem tényként, hanem feltételezett gyártói adatként használja a példában, és a következtetést is feltételes alakban közli. |
A vonatkozó termékszabványok (MSZ EN 60898-1, MSZ EN 60269) I₂ értékeinek beemelése a 17. fejezetbe. |
| A B.52.2. (két terhelt vezető) és a B.52.5. (XLPE) táblázat | ⚠ Nem került be. A fejezet minden példát a B.52.4., illetve – az E fektetési módnál – a B.52.10./B.52.11. táblázatra épít (PVC, 3 terhelt vezető), és kimondja, hogy egyfázisú körben ez a biztonság felé téved. Az E fektetési mód oszlopai 2026-09-20 óta megvannak. | A két terhelt vezetőre (B.52.2.) és az XLPE-re (B.52.5., B.52.12., B.52.13.) vonatkozó táblázatok kinyerése. |
| A generátortávoli eset „legalább kétszeres reaktancia" szabálya (16.6) | ⚠ Csak részben visszanyert szabványszöveg. A kutatas/15b szerint az OCR a 2-es szorzót nem adta vissza egyértelműen; a fejezet ezért a szabályt jelöléssel közli. |
A nyomtatott MSZ EN 60909-0:2016 3.16.–3.17. szakaszával való összevetés. |
| A túlterhelési áram nagyságrendje (16.6 táblázat) | Tájékoztató érték. A kutatási jegyzet csak a túlterhelési áram definícióját adja, számszerű sávot nem; a fejezet ezért „néhányszorosa" alakban, tájékoztató nagyságrendként közli. | A termékszabványi (MSZ EN 60898-1, MSZ EN IEC 60269) kioldási sávok beemelése a 17. fejezetből. |
| Szabványkiadás-váltás: MSZ HD 60364-5-52 és -4-43 | ⚠ 2026-09-20-i megállapítás. A szabványtárban megvan az MSZ HD 60364-5-52:2025 egyesített kiadás (2011 + A11:2017 + A12:2022 + A1:2025), amelynek E melléklete más eljárást ad (folytonos k a fázisáramra: 20 % → 0,93; 30 % → 0,86; 40 % → 0,78; 50 % → 0,71 – a szabvány saját E52.3. példájával megerősítve); a fejezet példáiban a két eljárás azonos keresztmetszetre vezet. Ugyanígy: az MSZ HD 60364-4-43:2010 helyébe az :2024 kiadás lépett, a 2010-es 2026. augusztus 23-ig volt érvényben (a 43A táblázat k értékei – 115 / 103 / 76 / 68 / 143 / 94 – változatlanok). |
Mindkét kiadásváltás projektszintű átvezetése: kutatási jegyzet készítése a 2025-ös E mellékletről (a rendelkezésre álló példány a 35 %-os sort nem adta vissza olvashatóan) és a 4-43 hivatkozásainak frissítése minden érintett fejezetben. |
| A gazdaságos keresztmetszet (16.12) | Levezetés. A P_v = 3·I²·R összefüggés és az R ~ 1/A arányosság a 2. és a 8. fejezetből következik; a fejezet konkrét gazdaságossági számítási eljárást (élettartamköltség-modellt) tudatosan nem közöl, mert arra nincs forrásbázis. |
Gazdaságos keresztmetszetre vonatkozó szabvány vagy tervezői segédlet bevonása. |