15. fejezet – Szabadvezeték- és kábelhálózatok szerelése

15.1 Szabadvezetékes hálózat elemei: oszlop, szigetelő, vezeték, szerelvény

Két világ, három szabvány

A szabadvezeték-építésnél az első kérdés nem az, hogy mit építünk, hanem hogy milyen
feszültségen. A magyar szabályozás ugyanis élesen kettéválik, és a két félnek más a
szabványa, más a szóhasználata és más a méretezési filozófiája:

A tartószerkezetekre és az alapozásokra ugyanakkor a három dokumentum együtt érvényes.
Ezt maga az MSZ 151-8:2022 1. fejezete mondja ki: „A tartószerkezetekre (oszlopokra) és
alapozásokra vonatkozó előírásokat együttesen az MSZ 151-8, az MSZ EN 50341-1 és az
MSZE 50341-2 tartalmazza."

Mire vonatkozik az MSZ EN 50341-1?

Az 1.1. szakasz szerint „az 1 kV-nál nagyobb váltakozó feszültségű és 100 Hz-nél kisebb
névleges frekvenciájú új szabadvezetékekre" – tehát a 20 kV-os elosztóvezetékre és a 400 kV-os
távvezetékre egyaránt. A szabvány a régi MSZ 151-1, -3, -4 és az MSZ EN 50423-1 (ez volt a
külön 1–45 kV-os rész) helyébe lépett, ezért belül két tartományt kezel:

• 1 kV < U ≤ 45 kV: az 1.2. szakasz szerint ide tartoznak a burkolt vezetőjű szabadvezetékek és a szabadvezetéki kábelrendszerek is, és ehhez a tartományhoz a szabvány számos egyszerűsítést és könnyítést ad.
• U > 45 kV: szigorúbb szabályok (biztonsági terhelések, külön alapozási besorolás, kötelező dokumentáció).

Az oszlopok szerepe szerinti típusai

A szabadvezetékes hálózat legfontosabb fogalmai nem az oszlop anyagához, hanem a
szerepéhez kötődnek. Az MSZ EN 50341-1 2.2. szakaszának meghatározásai:

További két, gyakran kevert fogalom:

• Sarokoszlop (2.2.89.): tartó- vagy feszítőoszlop a nyomvonal irányváltozási pontján.
• Vonal- vagy sarokfeszítő oszlop (2.2.90.): feszítőoszlop, amely – irányváltozással vagy anélkül – szilárd pontot ad a vezetékben, és ezzel korlátozza a kaszkádhatást, vagyis azt, hogy egyetlen vezetőszakadás láncreakcióban végigdöntse az egész oszlopsort.
• Vonali oszlop (2.2.92.): az egyenes nyomvonalon álló tartó- vagy feszítőoszlop.

A négy szerkezeti elemcsoport

Anyagtól és feszültségszinttől függetlenül minden szabadvezeték négy elemcsoportból áll:

1. Tartószerkezet (oszlop) – „a vezetőnek a talaj felett, kellő magasságban való felerősítésére szolgáló szerkezet" (MSZ 151-8:2022, 3.18.). Anyaga fa, beton vagy acél.
2. Szigetelő – a vezetőt villamosan elválasztja az oszloptól, és mechanikailag megtartja.
3. Vezető – csupasz, burkolt vagy szigetelt sodrony.
4. Szerelvények – az MSZ 151-8:2022 3.16. szakasza hat csoportot sorol fel: a vezetékek összekötésére, feszítésére, tartására, megfogására szolgáló kötő- és rögzítőelemek; a rezgés- és lengéscsillapító elemek; a szigetelők rögzítésére, összekapcsolására szolgáló elemek; a villamos ív hatása ellen védő elemek; a potenciálvezérlésre szolgáló elemek; a védő- vagy koordináló szikraközök elemei.

Megbízhatósági szintek – mennyire ritka időjárásra tervezünk?

Középfeszültségen és afelett a szabvány nem egyetlen „biztonsági tényezőt" ad, hanem
megbízhatósági szintet választat a tervezővel. Minden szinthez az éghajlati hatások egy
elméleti ismétlődési periódusa tartozik:

(MSZ EN 50341-1:2013, 3.1. táblázat.) Ideiglenes vezetékeknél a periódus csökkenthető: 3 napnál
rövidebb élettartamnál 2 év, 3 hónapnál 5 év, 1 évnél 10 év (3.2. táblázat). 1-esnél kisebb szint
állandó vezetéken nem választható.

A tartószerkezet biztonsági szempontból az EN 1990 szerinti 1. osztályba tartozik; a három
megbízhatósági szint ennek három alosztálya.

15.2 Oszloptípusok, oszlopállítás, alapozás

Milyen oszlopot hova?

Kisfeszültségen az MSZ 151-8:2022 12. fejezete nagyon szűkre zárja a választékot:

Középfeszültségen és afelett az MSZ EN 50341-1 7. fejezete öt oszloptípust tárgyal külön-külön
szakaszban: rácsos acéloszlop (7.3.), egytörzsű acéloszlop (7.4.), faoszlop (7.5.),
betonoszlop (7.6.) és kikötött oszlopszerkezet (7.7.). Mindegyiknél ugyanaz a felépítés: a
méretezés alapelve, anyagok, tartósság, teherbírási és üzemképességi határállapotok, a kapcsolatok
ellenállása, végül a vizsgálattal támogatott méretezés.

A termékszabványok: szerkezeti acél EN 1993-1-1, csavarok EN 1993-1-8, hidegen alakított
acél EN 1993-1-3, beton és betonacél EN 1992-1-1, faoszlop EN 14229 („Szerkezeti fa.
Vezetéktartó faoszlopok"). Kisfeszültségen a betonoszlop termékszabványa az MSZ 4781-2
(kis csúcshúzású) és az MSZ 4781-3 (nagy csúcshúzású), illetve az MSZ EN 12843.

A fa- és a betonoszlop magyar részletszabályai

Az MSZE 50341-2:2019 a faoszlopoknál nagyon konkrét (előszabvány – alkalmazás előtt
érvényesség-ellenőrzés ajánlott):

(MSZE 50341-2:2019, 7.5.3./HU1, 7.5.5.2./HU1 – magyar előszabvány, alkalmazás előtt
érvényesség-ellenőrzés ajánlott.)

A bakoszlop nyomott szárának karcsúsága nem lehet nagyobb 200-nál sem fánál (7.5.6./HU1),
sem betonnál (7.6.4./HU1).

Kikötés

A kikötött oszlop lehet rácsos acélszerkezet, acél csőoszlop, beton- vagy faoszlop, nagy szilárdságú
galvanizált acélsodronyokkal kikötve (MSZ EN 50341-1, 7.7.1.). A magyar előírás:

• a kikötősodrony legalább 50 mm² összkeresztmetszetű;
• acélrúd esetén az átmérő föld felett legalább 16 mm, föld alatt legalább 20 mm;
• belterületen a kikötést a föld felett 2 m magasságig mechanikai sérülés ellen védeni kell.

(MSZE 50341-2:2019, 7.7.3./HU1 és 7.7.6./HU1 – magyar előszabvány, alkalmazás előtt
érvényesség-ellenőrzés ajánlott.)

Korrózióvédelem – amitől a szerkezet megéri a tervezett élettartamot

(MSZ EN 50341-1:2013, 7.9.2., 7.9.3., 7.9.4., 7.9.7.)

A magyar kiegészítés élesít: a földbe kerülő szerkezeti acélrészeket mindenképpen duplex
felületvédelemmel kell ellátni, a betonba kerülőket viszont csak tűzi horganyzással; a faoszlop
csak telített lehet, föld alatti kötőfaként telítés nélkül csak keményfa használható, és ha a
telített faoszlopot meg kell faragni, a teljes faragott felületet bitumenes oldattal vagy favédő
vegyi anyaggal kell kezelni (MSZE 50341-2:2019, 7.9.4./HU1, 7.9.7./HU1 – magyar előszabvány,
alkalmazás előtt érvényesség-ellenőrzés ajánlott).

Alapozás

A szabvány kétféle elrendezést különböztet meg:

• Egy tömbből álló alapozás (a teljes oszlop alatt egyetlen alaptest). Meghatározó igénybevétel a billentőnyomaték, amelynek az oldalirányú talajnyomás áll ellen. Típusai: monoblokk-, tömb- vagy lemezalapozás, talprácsos alapozás, légnyomásos vagy pontalapozás, egycölöpös vagy cölöpcsoportos alapozás.
• Lábankénti külön alapozás (rácsos oszlopnál minden oszlopszár alatt saját alaptest). Meghatározó igénybevétel a függőleges nyomó- és kihúzóerő; a kihúzóerőnek az alapozótömb önsúlya, a talaj járulékos terhe és a talajbeli nyíróerők állnak ellen. Típusai: (lépcsős) blokkalapozás alámetszéssel vagy anélkül (gombaalapozás, kiszélesedő súlyalapozás), földfúrásos alapozás, oszlopformájú beton- vagy kútalapozás, talprácsos alapozás, függőleges vagy dőlt cölöpalapozás.

A geotechnikai besorolás a feszültségszinttől függ: a legfeljebb 45 kV-os szabadvezeték
alapozása az 1. geotechnikai csoportba, a 45 kV feletti a 2. geotechnikai csoportba
tartozik (MSZ EN 50341-1:2013, 8.2.1.).

Kisfeszültségen az MSZ 151-8:2022 sokkal gyakorlatiasabb, és konkrét mélységeket ad:

További kisfeszültségű alapozási szabályok:

• Az oszlopgyámra emelt faoszlop tövét általában 25 cm-rel, mocsaras területen legalább 50 cm-rel a terep felszíne fölé kell emelni (11.2.3.).
• Befogott alap csak olyan talajban készíthető, ahol az alapgödör dúcolás nélkül megáll, a talaj a felszíni nedvességtől nem veszít lényegesen a szilárdságából, és a talajvíz szintje az alapgödör alsó szintje alatt van (11.3.1.). Zsaluzás nélkül kell készíteni, hogy az alaptest mindenütt közvetlenül a termett talajra támaszkodjon (11.3.2.). Legkisebb mélységi mérete 1,8 m (11.3.3.). Intenzív talajművelés környezetében a közvetlen talajszint alatti 0,3 m-es szakaszt a teherbírás számításakor el kell hanyagolni (11.3.4.).
• Az alap három követelménynek felel meg: teherbírás (a mértékadó terhelést talajtörés nélkül elviseli), állékonyság (kidőléssel, felhúzással, elcsúszással szemben ellenálló) és alakváltozás (a talajsüllyedés nem okoz káros igénybevételt) – 11.1.2–11.1.4.

Felmászás és a jogosulatlan mászás megakadályozása

A rácsos acéloszlopokra a magyar előszabvány pontos hágcsó-előírást ad:

(MSZE 50341-2:2019, 7.10.1./HU1 és 7.10.3./HU1 – magyar előszabvány, alkalmazás előtt
érvényesség-ellenőrzés ajánlott.)

Az alapszabvány ehhez négy általános biztonsági követelményt sorol fel (7.10.3.): a biztonsági
tudnivalók közlése a nagyközönséggel (figyelmeztető tábla, vészhelyzeti telefonszám); a
szakképzetlen személyek felmászásának megakadályozása; olyan segédeszközök, amelyekkel a
szakképzett személy biztosan meg tudja különböztetni a feszültség alatti és a feszültségmentes
vezetőt (áramkör-azonosító feliratok); végül a védővezető és a tartószerkezet földelésének
összekötése.

Összeszerelés, felállítás, átvétel

Az összeszerelés és a felállítás művelete az EN 1992-1-1, EN 1993-1-1, EN 1995-1-1 és az
EN 1090-1 minimumkövetelményeinek feleljen meg (MSZ EN 50341-1:2013, 7.12.). A
tartószerkezetek terhelési vizsgálata az IEC 60652 szerint történik (7.11.), Magyarországon
nagy darabszámban készülő vagy különleges szerkezetű oszlopcsaládnál a mértékadó szerkezetet
nagyminta-kísérletnek kell alávetni (MSZE 50341-2:2019, 7.11./HU1 – magyar előszabvány,
alkalmazás előtt érvényesség-ellenőrzés ajánlott).

15.3 Szabadvezetékek: csupasz, szigetelt és burkolt (ASZ, SZAX) vezetékek

Három technológia, három fogalom

A köznyelv „szigetelt szabadvezetéket" mond mindenre, ami nem csupasz. A szabvány három,
egymástól lényegesen eltérő dolgot különböztet meg:

Kisfeszültségen a helyzet más: ott a szabvány saját fogalommeghatározása szerint

Ez a ma épülő magyar utcai kisfeszültségű hálózat jellemző technológiája: a kötegelt (sodrott)
szigetelt szabadvezeték, amelyben a fázisvezetők egy ötvözött alumínium tartósodrony köré
vannak felsodorva. A termékszabványa az MSZ HD 626 S1 („0,6/1 (1,2) kV névleges feszültségű,
elosztóhálózati, szigetelt szabadvezetékek").

Vezetőanyagok és jelölésük

Az MSZ EN 50341-1 9.2. szakasza a következő alumíniumalapú vezetőtípusokat nevezi meg:

A termékszabványok: EN 50182 (kör szelvényű huzalokból álló koncentrikus sodrású vezetők),
EN 62004, EN 62219, az anyagelőírások pedig EN 50183, EN 50189, EN 60889, EN 61232.
Ha a vezető alumínium-keresztmetszete nagyobb 50 mm²-nél, a szabvány ajánlja, hogy a külső
réteg kör szelvényű huzalainak átmérője legalább 2,33 mm legyen (9.2.1.).

A magyar előszabvány húzófeszültség-táblázata (5.9.1./HU2.2., lásd a következő oldalon) ezeken
felül megnevezi az ACCC jelű vezetőt is – a szerkezetét azonban maga a táblázat nem írja
le. (MSZE 50341-2:2019 – magyar előszabvány, alkalmazás előtt érvényesség-ellenőrzés
ajánlott.)

Kiegészítés, elsődleges gyártói forrásból (2026-09-20, kiegészítve 2026-09-21). Az
ACCC (Aluminum Conductor Composite Core) egy karbonszál-erősítésű, epoxi (hőre keményedő)
mátrixú kompozitmagra sodrott, trapéz keresztmetszetű, lágyított (1350-O) alumíniumszálas
nagyfeszültségű vezető. A kompozitmagot a szabadalom eredeti jogosultja, a CTC Global
pultrúziós eljárással gyártja: karbonszál-köteget és egy azt körülvevő üvegszál-réteget hőre
keményedő epoxigyantával itat át, majd fűtött szerszámon húzza át. Az üvegszál-köpeny feladata
a karbonszál és az alumíniumszálak közötti galvánkorrózió megakadályozása; a réteg vastagsága
legalább 0,50 mm, hogy a korrózióvédelem a vezető teljes élettartama alatt megmaradjon. Ezt a
felépítést a gyártó saját ACCC Engineering Manual-ja (CTC Global, First Edition,
2011, 268 oldal, ISBN 978-0-615-57959-7, 1.2.4. szakasz – elsődleges forrás) igazolja, alátámasztva a Prysmian TransPowr ACCC/TW
adatlapjával (ASTM B609/B857/B987 szabványhivatkozással) és az APAR, illetve a Sterlite
Electric gyártói katalógusaival. Ez a leírás nem az MSZE 50341-2 szövegéből származik,
hanem a gyártó saját kiadványából igazolt, webes kutatással pótolt kiegészítés (lásd
kutatas/15c-ctc-global-accc-engineering-manual.md).

Legkisebb keresztmetszetek

Kisfeszültségen a vezető sodronyszerkezetű legyen (6.3.) – tömör vezető tehát nem használható.

Megengedett legnagyobb húzófeszültség

Ez az egyik legfontosabb tervezési korlát: a vezetőt nem szabad annyira megfeszíteni, hogy a
benne ébredő húzófeszültség (N/mm²-ben) meghaladja a szabványos értéket.

Kisfeszültségen (MSZ 151-8:2022, 2. táblázat):

Középfeszültségen és afelett, a fokozott biztonságú szakaszokra (MSZE 50341-2:2019,
5.9.1./HU2.2. táblázat – magyar előszabvány, alkalmazás előtt érvényesség-ellenőrzés ajánlott):

¹ rezgéscsillapítással 175 N/mm²-ig növelhető. ² 50 mm²-nél nagyobb keresztmetszetnél, ha az
oszlopköz 300 m-nél kisebb és van rezgéscsillapítás: 110 N/mm²-ig. ³ 350 mm²-nél nagyobb
keresztmetszetnél, rezgéscsillapítással: 105 N/mm²-ig. A legkisebb keresztmetszet acélerősítésű
vezetőknél az alumíniumra, illetve az ötvözött alumíniumra vonatkozik.

Fokozott és különleges biztonság kisfeszültségen

A fokozott és a különleges biztonság a keresztezések és megközelítések szigorúbb
követelményszintje – a fenti középfeszültségű táblázat is ezért beszél „1. és 2. fokozatról".
Kisfeszültségen az MSZ 151-8:2022 17. fejezete két jó hírrel kezd:

• 17.2.: a szabvány szerint épített kisfeszültségű szabadvezeték biztonsága egyúttal
  megfelel a fokozott biztonság követelményeinek is;
• 17.3.1.: szigetelt szabadvezetéknél a szabvány szerinti biztonság a különleges
  biztonság követelményeinek is megfelel.

Külön előírás tehát csak a csupasz vezeték különleges biztonságú szakaszára marad
(17.3.2., 7. táblázat):

Ezen felül a keresztező feszítőközben egyik oszlopköz sem lehet nagyobb a mértékadó pótteher
kétszeresével (n = 2) számított határoszlopköznél (17.3.2.4.).

Anyagjellemzők a számításhoz

Az MSZ 151-8:2022 3. táblázata adja meg azokat az anyagjellemzőket, amelyekkel a
kisfeszültségű vezeték igénybevétele és belógása kiszámítható:

A szabvány saját megjegyzése: „A táblázat értékei gyári katalógusadatokból származnak."

A 22 kV-os burkolt szabadvezeték túlfeszültség-védelme

A burkolat nemcsak abban változtat a vezetéken, hogy a véletlen érintkezést megakadályozza:
a túlfeszültségek elleni védelem módja is más, mint a csupasz vezetéken. A magyar
előszabvány két, egymást kiegészítő szabályt ad rá:

A 22 kV-os burkolt szabadvezeték túlfeszültség-védelme
(MSZE 50341-2:2019 - ELOSZABVANY)

  1.  A 22 kV-os burkolt szabadvezetéket TÚLFESZÜLTSÉG-VÉDELMI
      ESZKÖZZEL kell ellátni.                        (5.9.1./HU2.6.)

  2.  ÍVTERELŐ szerelvények általában NEM HASZNÁLHATÓK rajta;
      a túlfeszültségeket TÚLFESZÜLTSÉG-LEVEZETŐVEL kell
      kezelni.                                       (5.9.1./HU3.12.)

(MSZE 50341-2:2019, 5.9.1./HU2.6. és 5.9.1./HU3.12. – magyar előszabvány, alkalmazás előtt
érvényesség-ellenőrzés ajánlott.)

15.4 Belógás, mechanikai igénybevétel, vezetékterítés és beszabályozás

Miért van belógás?

A két oszlop közé kifeszített vezető soha nem lehet egyenes: a saját súlya lehúzza. A vezető
alakja pontosan láncgörbe, a szokásos oszlopközöknél viszont jó közelítéssel parabola.

A belógás nem esztétikai kérdés, hanem két, egymással ellentétes követelmény eredője:

• kicsi belógás → nagy vezetőhúzóerő → nagy igénybevétel az oszlopon, a szigetelőn és magán a vezetőn; rezgés- és kifáradásveszély;
• nagy belógás → kicsi húzóerő, de a vezető túl közel kerül a talajhoz, és az összelengés veszélye is nő.

Mikor kell a belógást kiszámítani?

Kisfeszültségen az MSZ 151-8:2022 7.1. szakasza pontosan megmondja: két állapotot kell
kiszámolni, és a nagyobbik belógás a mértékadó:

A mértékadó belógás két vizsgálandó állapota (MSZ 151-8:2022, 7.1.)

  a)   mértékadó pótteherrel,  -5 °C hőmérsékleten,  szélteher nélkül
  b)   pótteher és szélteher nélkül,  +40 °C hőmérsékleten

Ugyanez a szabvány a húzófeszültségre is két, ettől eltérő állapotot ír elő (6.6.): a
megengedett húzófeszültséget sem −5 °C-on pótteherrel, szélteher nélkül, sem −20 °C-on
pótteher és szélteher nélkül nem szabad túllépni.

Középfeszültségen az MSZ EN 50341-1:2013 9.6.4. szakasza követelményt fogalmaz meg, nem
számítási receptet: „Az összes előre látható körülmény mellett a vezetők nem szakadhatnak el, és
a belógásuk nem lehet akkora, hogy a legkisebb villamos biztonsági távolságok ne teljesüljenek.
… a tervezőnek meg kell határoznia a kezdeti (azaz a befűzési) belógásokat." A számítás
módszerét a szabvány a CIGRE 324. számú műszaki kiadványra utalja. A magyar előszabvány
ehhez hozzáteszi, hogy figyelembe kell venni a kúszás jelenségét és az extrém igénybevételek
belógásnövelő hatását (MSZE 50341-2:2019, 9.6.4./HU1 – előszabvány, érvényesség-ellenőrzés
ajánlott).

A parabola-közelítés alakja:

Belógás (parabola-közelítés, általános statikai eredmény – NEM szabványi képlet)

  b = q · a²  /  (8 · H)

     b   a belógás, m
     q   a vezetőt terhelő, egységnyi hosszra eső eredő függőleges erő, N/m
         (a vezető önsúlya + a pótteher)
     a   az oszlopköz, m
     H   a vezető vízszintes irányú húzóereje, N   ( H = σ · A )
     σ   a vezetőben ébredő húzófeszültség, N/mm²
     A   a vezető keresztmetszete, mm²

A pótteher

Kisfeszültségen a mértékadó pótteher képlete (MSZ 151-8:2022, 5.1.3.):

A csupasz vezető mértékadó pótterhe

  z = 3,25 + 0,25 · d        [N/m]

     d   a sodrony átmérője, mm

  Vezetőköteg esetén (5.1.4.) d a vezetőköteg köré írható ÉRINTŐKÖR átmérője.

Ha csak a hosszabb időszakonként (10 évnél ritkábban) előforduló kivételes pótteher (z_r)
ismert, a mértékadó pótteher z_m = 0,8·z + 0,2·z_r (5.1.5.). Ha van adat 5–10 évenként
ismétlődő pótteherre, azt kell mértékadónak tekinteni.

Középfeszültségen a magyar előszabvány ugyanezt a képletet adja jégteherként
(MSZE 50341-2:2019, 4.5.2./HU1 – előszabvány, alkalmazás előtt érvényesség-ellenőrzés
ajánlott): I = 3,25 + 0,25·d [N/m], 1-es megbízhatósági szinten; egyenértékűen 11 mm
jégvastagsággal és ρ_I = 800 kg/m³ jégsűrűséggel is meghatározható. A 2-es és 3-as
megbízhatósági szinthez a γ_I = 1,25, illetve 1,5 szorzó tartozik (4.7. táblázat).

Szélterhelés

Kisfeszültségen a szélerő számítása egyszerű és jól tanítható (MSZ 151-8:2022, 5.2.2.):

A szélnek kitett felületre ható szélerő

  F = c · p · A · sin φ        [N]

     c   alaki tényező (a felület alakja, minősége, a szívó és örvénylő hatás)
     p   torlónyomás, N/m²
     A   a szélnek kitett felület, m²
     φ   a felület és a szélsebesség iránya által bezárt szög

  A torlónyomás és a szélsebesség kapcsolata (3. MEGJEGYZÉS):
     p = v² / 1,6        p [N/m²],  v [m/s]

1. táblázat – a torlónyomás értéke alapesetben [N/m²]:

(A fedettségi oszlop közös oszlopsoron haladó vezetékeknél nem alkalmazható. Fedettségnek számít
pl. a sűrűn beépített lakott terület, park, gyümölcsös, ha az épületek vagy fák magassága legalább
az oszlopmagasság kétharmada, illetve a hegyek közötti völgy.)

Alaki tényezők (MSZ 151-8:2022, 5.2.3.):

Bak- és ikeroszlopnál, ha a szél iránya az oszlopok tengelyén átmenő síkkal párhuzamos, a
szélárnyékban lévő oszlopra a szélnyomás 40 %-át kell számításba venni (5.2.3.; a kutatási
jegyzet csak a szakaszszámot, alpontot nem igazol, ezért itt tizedespont nélkül szerepel).

Középfeszültségen a módszer bonyolultabb (Eurocode-alapú, turbulenciaintenzitással), de a
magyar kiinduló adat egyszerű: az alapszélsebesség az ország egész területén 23,6 m/s
(MSZE 50341-2:2019, 4.3.1./HU1, az MSZ EN 1991-1-4:2007 NA 4.1. alapján – előszabvány,
alkalmazás előtt érvényesség-ellenőrzés ajánlott). 45 kV alatt, 20 m magasságig, 1-es
megbízhatósági szinten és II. terepkategóriában az átlagos szélsebesség is felvehető 23,6 m/s-mal
(4.3.2./HU1).

Terhelési hőmérsékletek középfeszültségen

A magyar előszabvány öt terhelési feltételhez öt hőmérsékletet rendel (4.7./HU1 – előszabvány,
alkalmazás előtt érvényesség-ellenőrzés ajánlott): a) −20 °C · b) 0 °C · c) −20 °C · d) −5 °C ·
e) −5 °C. A jégteher az oszloptörzsön és a belső merevítéseken elhanyagolható; a karoknál
egyszerűsítésként 30 %-os tömegnövekedés vehető fel (4.5.1./HU1).

Kidolgozott példa: egy kisfeszültségű oszlopköz belógása

Kidolgozott példa 15.1 – Belógás és a szükséges felfüggesztési magasság

Feladat: Külterületen, járművek által járható földút felett épül egy csupasz
         kisfeszültségű szabadvezeték. A vezető AL3 ötvözött alumíniumsodrony
         (AASC), keresztmetszete A = 50 mm²; a gyártói katalógus szerint a
         sodrony külső átmérője d = 9,0 mm. Az oszlopköz a = 40 m.
         Mekkora a belógás a mértékadó (téli, pótteherrel terhelt) állapotban, és
         milyen magasan kell a vezetőt felfüggeszteni?

1. A mértékadó pótteher (MSZ 151-8:2022, 5.1.3.):
      z = 3,25 + 0,25 · d = 3,25 + 0,25 · 9,0 = 3,25 + 2,25 = 5,50 N/m

2. A vezető önsúlya. A 3. táblázat fajlagos súlya 27,7 N/(mm²·km), azaz
   1 mm² keresztmetszet 1 km hossza 27,7 N:
      g = 27,7 · A / 1000 = 27,7 · 50 / 1000 = 1,385 N/m

3. Az eredő függőleges terhelés:
      q = g + z = 1,385 + 5,50 = 6,885 N/m ≈ 6,89 N/m

4. A megengedett legnagyobb húzóerő. A 2. táblázat szerint AL3-ra
   σ_meg = 110 N/mm²:
      H = σ_meg · A = 110 · 50 = 5500 N

5. Belógás a parabola-közelítéssel (általános statikai összefüggés):
      b = q · a² / (8 · H) = 6,885 · 40² / (8 · 5500)
        = 6,885 · 1600 / 44 000 = 11 016 / 44 000 = 0,250 m

   A belógás tehát kb. 25 cm.

6. A földtől mért legkisebb távolság. A 4. táblázat 2. sora szerint
   "külterületen, kertben, szőlőben, valamint belterületen járművek be- és
   kijárati helyein" 5 m; a 8. táblázat szerint "külterületen, minden más,
   járművek által járható út felett" 5,0 m. A mértékadó tehát 5,0 m.

      h_felfüggesztés  ≥  5,0 + 0,250 = 5,25 m

Eredmény: a vezetőt legalább 5,25 m magasan kell felfüggeszteni. A kerekítés
mindig FELFELÉ történik.

FIGYELEM: a 6. lépés a TÉLI állapot belógásával számol. A +40 °C-os, pótteher
nélküli állapotban a vezető megnyúlik, a húzóerő lecsökken, és a belógás
NAGYOBB is lehet – az MSZ 151-8 7.1. szakasza szerint a KÉT eset közül a
nagyobb belógás a mértékadó. A nyári állapot kiszámításához az állapotegyenlet
(lásd alább) kell.

Az állapotegyenlet – miért nem elég egyetlen számítás?

Ha a vezeték hőmérséklete vagy a terhelése megváltozik, a vezető hossza is megváltozik – részben
a hőtágulás, részben a rugalmas nyúlás miatt. A két hatás egymással ellentétes irányban
hat a húzóerőre: melegben a vezető hosszabb lesz, a húzóerő csökken, és emiatt a rugalmas nyúlás
is csökken. Az az összefüggés, amely két állapot (1 és 2) között teremt kapcsolatot, az
állapotegyenlet.

Az állapotegyenlet szerkezete (általános statikai eredmény – NEM szabványi képlet)

  A vezető hossza az 1. és a 2. állapotban EGYENLŐ, ha figyelembe vesszük
  a hőtágulást és a rugalmas nyúlást:

      (a belógásból adódó hossztöbblet a 2. állapotban)
    = (a belógásból adódó hossztöbblet az 1. állapotban)
    + a · α · (T2 - T1)                     <- hőtágulás
    + a · (σ2 - σ1) / E                     <- rugalmas nyúlás

  ahol   α  a lineáris hőtágulási együttható, 1/°C   (AL1 és AL3: 23·10⁻⁶)
         E  a rugalmassági tényező, N/mm²            (AL1 és AL3: 57 500)
         T  a hőmérséklet, °C
         σ  a húzófeszültség, N/mm²

  Behelyettesítve a parabola hossztöbbletét az egyenlet SZÁMÍTÓGÉP NÉLKÜL
  nehezen kezelhető harmadfokú alakra vezet σ2-re – ezért dolgozik a gyakorlat
  BELÓGÁSI TÁBLÁZATOKKAL, amelyeket a hálózati engedélyes típustervei
  tartalmaznak.

Határoszlopköz és a feszítőköz korlátozása

Vagyis: a határoszlopköz azt mondja meg, meddig szabad elmenni az oszlopok közötti
távolsággal, ha egy szokatlanul erős jegesedés is előfordulhat. Ezen felül:

• Csupasz szabadvezetéknél a feszítőköz általában nincs korlátozva; ahol kivételes pótteherrel kell számolni, a feszítőközt 20 oszlopközre kell korlátozni, ha nem tesznek más biztonsági intézkedést (az oszlopköz vagy a vezető-igénybevétel csökkentése, a keresztmetszet növelése) – 7.3.
• Szigetelt kisfeszültségű szabadvezetéknél a legnagyobb megengedett oszlopköz 50 m, a legnagyobb megengedett feszítőköz 500 m (7.5.).

A földtől mért legkisebb távolság

A belógás kiszámításának ez a célja: a vezető legmélyebb pontja alatt is maradjon annyi
hely, hogy alatta biztonságosan lehessen közlekedni.

Kisfeszültségen az MSZ 151-8:2022 14. fejezete és a 4. táblázata adja meg:

¹ Ha a növények magasságát is figyelembe kell venni, a szabvány 16. fejezete a mértékadó.
² Ahol járműközlekedés rendes körülmények között nem vehető számításba, vagy ésszerűen nem
várható.

Utak fölött a 18. fejezet 8. táblázata pontosít: belterületen általában és külterületen
szilárd burkolatú út felett 5,5 m, külterületen minden más, járművek által járható út
felett 5,0 m. A 9. táblázat viszont nem függőleges, hanem vízszintes távolságot ad:
a tartószerkezet a szilárd burkolatú út kiemelt szegélyétől külterületen legalább 0,75 m-re,
minden más, járművek által járható út szélétől külterületen legalább 1,5 m-re álljon
(belterületen mindkettőnél az MSZ 7487 a mértékadó).

Középfeszültségen és afelett ugyanezt a magyar előszabvány 5.9.2./HU1.1. táblázata
rögzíti. A 35 kV-ig terjedő oszlopa:

(MSZE 50341-2:2019, 5.9.2./HU1.1. táblázat – magyar előszabvány, alkalmazás előtt
érvényesség-ellenőrzés ajánlott.) A táblázat értékei 0,5 m-rel csökkenhetnek, ha a vezető
a legnagyobb rövid idejű üzemi hőmérsékletét éri el. Utakra nem ez a táblázat, hanem az
5.9.4./HU1.1.1. vonatkozik.

Kidolgozott példa: szélterhelés egy kisfeszültségű tartóoszlopon

Kidolgozott példa 15.2 – Szélerő egy tartóoszlopon

Feladat: Az előző példa vezetéke (AASC 50 mm², d = 9,0 mm, a = 40 m) településen
         kívül, négy csupasz vezetővel (3 fázis + PEN) épül, egyenlő oszlopközökkel.
         Mekkora vízszintes szélerő hárul EGY vonali tartóoszlopra a vezetőkből?

1. Alaki tényező (5.2.3., alpont a kutatási jegyzetben nem igazolt): d = 9,0 mm ≤ 12 mm  ->  c = 1,2

2. Torlónyomás (1. táblázat, "vezetőkre", településen kívül):
      p = 450 N/m²

3. A szélnek kitett felület. Egy vonali tartóoszlopra a két szomszédos oszlopköz
   FELE-FELE hárul, ami egyenlő oszlopközöknél éppen egy teljes oszlopköz:
      A = d · a = 0,009 m · 40 m = 0,36 m²      (vezetőnként)

4. A szél merőleges a nyomvonalra, azaz φ = 90°, sin φ = 1:
      F = c · p · A · sin φ = 1,2 · 450 · 0,36 · 1 = 194,4 N   (vezetőnként)

5. Négy vezetőre:
      F_össz = 4 · 194,4 = 777,6 N ≈ 0,78 kN

Eredmény: a vezetőkből kb. 0,78 kN vízszintes erő hárul az oszlopra. Ehhez jön
MÉG az oszloptörzsre ható szélerő, amit a "tartószerkezetekre" oszlop szerinti,
NAGYOBB torlónyomással (600 N/m²) és a saját alaki tényezőjével (kör
keresztmetszetű faoszlop: 0,7) kell számítani.

FIGYELEM: ez a legkedvezőtlenebb eset, mert a szél merőleges a nyomvonalra.
Ferde szélirány esetén a sin φ szorzó csökkenti az erőt.

Vezetékterítés és beszabályozás

A vezeték kifűzése (terítése) a szerelés legsérülékenyebb művelete. A szabvány követelményei:

• A gyártónak elő kell írnia a befűzőberendezés (fékezőberendezés, csörlőkerekek, feltekercselő) legkisebb átmérőjét, és minden olyan óvintézkedést, amely a vezető sérülésének vagy szétsodródásának elkerüléséhez szükséges (MSZ EN 50341-1:2013, 9.6.1.).
• „A szerelés alatt a vezetőkkel gondosan kell bánni a felületi sérülések minimalizálása érdekében. Különösen arra kell ügyelni, hogy ne érintkezzenek a talajjal vagy más koptató felülettel." (N4. melléklet.)
• A vezetőket dobon kell a helyszínre szállítani; a dobok nyújtsanak kellő védelmet (N3. melléklet).
• Kisfeszültségen a vezetőt úgy kell szerelni, hogy szerelés közben – például az előfeszítés során – se keletkezhessen benne a 2. táblázatban megengedettnél nagyobb húzófeszültség (MSZ 151-8:2022, 6.7.).

Beszabályozás = a belógás beállítása a hőmérséklethez tartozó előírt értékre. A csupasz
vezetőket úgy kell elrendezni és beszabályozni, hogy belógásuk közel egyenlő legyen, és a
legnagyobb belógás helyén, nyugalmi helyzetükben egymástól legalább a következő távolságra
legyenek (MSZ 151-8:2022, 10.2.):

Egy 40 m-es oszlopköznél tehát f = 0,40 m – éppen a minimum. Egy 60 m-es oszlopköznél már
0,60 m kell. A 10.2.1. képlet helyett a legkisebb távolság lengési számítással vagy
szerkesztéssel is meghatározható úgy, hogy a szél által kilengetett vezetők a
legkedvezőtlenebb helyzetükben is megfeleljenek.

15.5 Szabadvezetéki kötések, leágazások, csatlakozó vezeték szabadvezetékről

A kötés szabályai

A kisfeszültségű kötésekre (toldó-, vég- és leágazókötés) az MSZ EN 50483 szabványsorozat vagy
az MSZ 275-2 vonatkozik. Négy szabály, amit a szerelőnek fejből kell tudnia:

Vezetőkötés kisfeszültségen (MSZ 151-8:2022, 8.1.)

  1.  Elsősorban UGYANOLYAN ANYAGBÓL készült szabványos szerelvényt kell
      alkalmazni.
  2.  A vezetősodronyok összekötésekor FORRASZTÁS ÉS HEGESZTÉS NEM ALKALMAZHATÓ.
  3.  A vezető anyagától eltérő anyag csak akkor használható, ha a kötés
      villamos és mechanikai tulajdonságait nem befolyásolja kedvezőtlenül.
  4.  Ahol a szigetelőburkolat folytonossága megszűnik (pl. szerelvény kerül
      bontásra), ÚJRA KELL SZIGETELNI.

Két gyártástechnikai ajánlás a szabvány megjegyzéseiből: szigetelt szabadvezeték tartó- és
leágazókötéseinél törekedni kell a vízzáró kivitelű szerelvények használatára, és javasolt olyan
szerelvényeket használni, amelyek leágazókötései oldhatóak – így nem kell azokat a
gerincvezetékről eltávolítani a villamos kötések bontásához és újralétesítéséhez.

Középfeszültségen a magyar előszabvány szigorúbb (MSZE 50341-2:2019, 5.9.1./HU2.3. –
előszabvány, alkalmazás előtt érvényesség-ellenőrzés ajánlott): a keresztező oszlopközben a
vezetőt általában nem szabad toldani; vezetőnként egy toldás akkor engedhető meg, ha a
keresztmetszet és a húzófeszültség a 2. fokozat szerinti, a kötés húzószilárdsága ≥ 95 %, a
kötés kizárólag szerelvénnyel készül, és sárgarezet e célra nem szabad használni.

A szerelvények méretezése – két filozófia

Itt látszik a legélesebben a két szabványvilág különbsége:

(Az MSZE-ből származó értékek: magyar előszabvány, alkalmazás előtt érvényesség-ellenőrzés
ajánlott.)

Kidolgozott példa 15.3 – Feszítőszigetelő kiválasztása a két módszerrel

a) KISFESZÜLTSÉG (MSZ 151-8:2022, 13.1.3.)
   A 15.1 példa vezetéke: AASC 50 mm², megengedett húzófeszültség 110 N/mm².
      A megengedett legnagyobb vezetőhúzás:
         H = 110 · 50 = 5500 N = 5,5 kN
      A feszítőszigetelő törőereje:
         F_törő ≥ 2 · 5,5 = 11,0 kN

b) KÖZÉPFESZÜLTSÉG (MSZE 50341-2:2019, 10.7./HU1 – előszabvány)
   Tegyük fel, hogy a terhelési esetek vizsgálata alapján a szigetelőt terhelő
   mértékadó erő F_k = 8,0 kN.
      A szigetelő tervezési terhelése:
         F_d = 1,35 · 8,0 = 10,8 kN
      Követelmény:  F_d  ≤  F_törő / 2,5
         F_törő ≥ 2,5 · 10,8 = 27,0 kN

Mit tanulunk ebből? A kisfeszültségű módszer EGY tényezővel dolgozik (2,0), a
középfeszültségű KETTŐVEL: az egyik (1,35) a TERHELÉS bizonytalanságát, a másik
(2,5) az ANYAG szilárdságának szórását fedi le. A kettő szorzata 1,35 · 2,5 =
3,375 - vagyis a középfeszültségű szigetelőnél összességében nagyobb a
biztonsági ráhagyás, ami a nagyobb kockázat miatt indokolt.

Többszörös szigetelőlánc esetén gondoskodni kell arról, hogy a láncágak egyenletesen
terhelődjenek – akkor is, ha mind ép, és akkor is, ha meghibásodás következik be –, és úgy kell
méretezni, hogy egy láncág meghibásodása esetén az épen maradó ágakra γ_M = 1,25
teljesüljön, a dinamikus erőhatások okozta többletigénybevételt is figyelembe véve
(MSZE 50341-2:2019, 10.7./HU2 és 11.6./HU3 – előszabvány, érvényesség-ellenőrzés ajánlott).

Az MSZ EN 50341-1 alapszabványa két általános szerelvény-követelményt is ad:
- zárlati vagy ívállósági vizsgálat után a szerelvénynek meg kell őriznie az előírt mechanikai maradékszilárdság legalább 80 %-át (11.5.);
- „Minden olyan szerelvény, amelyen ember állhat, bírjon ki 1,5 kN koncentrált, jellemző terhelést." (11.6.)

Szigetelők szerelése

Kisfeszültségen a szigetelő villamos minimuma egyszerű: az 50 Hz-es próbafeszültsége
esőztetett állapotban legalább 2 kV legyen (MSZ 151-8:2022, 13.1.1.; termékszabvány pl.
MSZ 263-4). A szigetelőtartót úgy kell megválasztani, hogy a vezetőről átadódó vízszintes és
függőleges terhelések kétszeresét egyidejűleg kibírja (13.3.).

Csatlakozóvezeték szabadvezetékről

Ha a csatlakozóvezeték tartására közbenső oszlop is szükséges, faoszlop esetén annak fejátmérője
legalább 14 cm legyen (21.1.2.). A csatlakozóvezeték egyéb előírásait az MSZ 447 tartalmazza,
amit a 27. fejezet tárgyal részletesen (legkisebb keresztmetszetek, feszültségesés-korlátok,
egyidejűségi tényezők).

Madárvédelem

Földelés a szabadvezetéki hálózaton

A földelés részletes tárgyalása a 25. fejezet dolga, de néhány számot a hálózatépítőnek
is fejből kell tudnia. Kisfeszültségen az MSZ 151-8:2022 15. fejezete a
TN-rendszerből indul:

A kisfeszültségű szabadvezeték földelése (MSZ 151-8:2022, 15.2.1.)

  15.2.1.3.  Közcélú kisfeszültségű hálózaton egységesen a TN
             földelési rendszert kell alkalmazni.

  15.2.1.2.  A megengedett igénybevételi (üresjárási) feszültség
             U_i = U0 + EPR, ahol a földpotenciál-emelkedés (EPR)
             legfeljebb 1200 V, ha a zárlat időtartama t_F <= 5 s,
             és legfeljebb 250 V, ha t_F > 5 s.

  15.2.1.4.  A nullavezető-rendszer eredő földelési ellenállása
             R_B <= 0,5 ohm általános esetben, de mindenképpen
             R_B <= 2 ohm.

  15.2.1.5.  A nullavezető potenciálemelkedése üzemzavar esetén
             sem lehet nagyobb 50 V-nál.

  15.2.1.6.  Szabadvezetékes hálózat mentén 350 MÉTERENKÉNT
             közbenső földelést kell létesíteni. Ha R_B <= 2 ohm,
             a közbenső földelésre nincs számszerű követelmény;
             ha R_B > 2 ohm, akkor R_A <= 10 ohm. A kisfeszültségű
             áramkörök transzformátorállomástól számított ELSŐ
             oszlopán és a VÉGPONTJAIN R_A <= 10 ohm.

Két szomszédos transzformátorkörzet közös végponti oszlopán a PEN-vezetőket össze kell
kötni, és ki kell tenni a „Vigyázz! Körzethatár" táblát (15.2.1.6.).

Középfeszültségen és afelett az MSZ EN 50341-1:2013 6. fejezete a földelővezetők
legkisebb keresztmetszetét rögzíti:

(MSZ EN 50341-1:2013, 6.2.2.)

A dokumentálásban itt is megjelenik a 45 kV-os választóvonal: 45 kV felett a
földelőberendezésről helyszínrajzot KELL készíteni, 1–45 kV között helyszínrajzot lehet
készíteni – azonos kialakítású földelőberendezéseknél a szabvány általános érvényű rajzot
javasol (6.5.).

Közös oszlopsor

Magyarországon gyakori, hogy a középfeszültségű és a kisfeszültségű vezeték közös oszlopsoron
halad. Erre az MSZ 151-8:2022 16.1. szakasza négy kemény szabályt ad:

Közös oszlopsor középfeszültséggel (MSZ 151-8:2022, 16.1.)

  1.  A KÖF-fel (LEGFELJEBB 35 kV) közös oszlopsoron a kisfeszültségű
      szabadvezeték KIZÁRÓLAG SZIGETELT szabadvezeték lehet.
  2.  A legnagyobb kisfeszültségű oszlopköz legfeljebb 50 m.
  3.  A különböző feszültségszinthez tartozó vezetékek közötti távolság
      bármely üzemi helyzetben legalább 1,5 m.
  4.  A KÖF- és KIF-vezetéket is tartó oszlopok MÉRETEZÉSÉT és FÖLDELÉSÉT az
      MSZ EN 50341-1 és az MSZE 50341-2 szerint kell végezni.

A közös oszlopsor minden középfeszültségű oszlopát – az oszlop anyagától függetlenül – egyedi
földeléssel kell ellátni, R_A ≤ 10 Ω értékkel; a földelésbe be kell vonni az oszlopon lévő
közép- és kisfeszültségű fémszerelvényeket, a tokozatok testét és a kisfeszültségű hálózat
PEN-vezetőjét (MSZ 151-8:2022, 15.2.1.6.).

15.6 Kábelek szerkezete: erek, szigetelés, árnyékolás, köpeny; jelölésrendszer

A kábel rétegei

A szabadvezeték „szerkezete" az oszlopsor; a kábelé viszont maga a kábel. Kívülről befelé haladva
egy középfeszültségű kábel jellemző rétegei:

⚠ MEGERŐSÍTVE, DE MÉG NEM ELSŐDLEGES FORRÁSBÓL. A projekt szabványtárában a kábelszerkezet
termékszabványa (MSZ HD 620 sorozat) még nincs meg elsődleges forrásból – a kutatási jegyzet a
kábelszerkezetet eredetileg „forrás nélkül – pótlandó" állapotban hagyta, és csak a
jelölésrendszert oldotta meg elsődleges forrásból (MSZ HD 361 S4:2021 – lásd a következő
pontot). A fenti rétegsorrendet 2026-09-20-án két egymástól független, a HD 620 sorozatra
hivatkozó kereskedelmi kábeladatlap igazolta vissza, egyező sorrenddel és rétegnevekkel: a
VLG Kereskedelmi Kft. N2XSEY-adatlapja (DIN VDE 0276-620, HD 620 S1:1996, IEC 60502) és a
Linzi Kft. N2XS2Y-adatlapja (DIN VDE 0276 part 620, HD 620 S2, IEC 60502) – mindkettő
kívülről befelé: PVC külső köpeny, kitöltőköpeny, rézhuzal árnyékolás (rézszalag-lekötéssel),
vezetőképes szalag / külső félvezető réteg, XLPE érszigetelés, belső félvezető réteg,
rézvezető – megerősíti a fenti táblázat sorrendjét és a félvezető rétegek szerepét. Ez nem
azonos a szabvány saját szövegével (az beszerzés alatt), de két független, azonos szabványra
hivatkozó forrás egyezése miatt a rétegsorrend a jegyzet céljára megbízhatónak tekinthető. A
konkrét kábeltípus pontos rétegvastagságát és anyagát ettől függetlenül mindig a gyártói
adatlap vagy a kábel termékszabványa mondja meg.

A jelölésrendszer – MSZ HD 361 S4:2021

A kábelfeliratot fel lehet oldani, ha ismered a rendszert. A jelölés három részből áll: az 1. és
a 2. rész szóköz nélkül összeírva adja a típusmegnevezést, a 3. rész (az erek száma és
keresztmetszete) külön áll.

1. rész – szabvány és névleges feszültség:

2. rész – anyagok és szerkezet (válogatva):

Fémrétegek: C = koncentrikus rézvezető, C4 = rézfonat az erek együttesén.
A vezető anyaga: jelkép nélkül = réz; -A = alumínium.
A vezető alakja – a szerelés szempontjából a legfontosabb sor:

3. rész – erek száma és keresztmetszete: a szám az erek száma, X = nincs zöld/sárga ér,
G = van zöld/sárga ér, majd a keresztmetszet mm²-ben.

15.7 Kábelfektetési módok: földárok, védőcső, kábeltálca, épületen belüli vezetés

A talajba fektetés méreteit az MSZ 13207:2020 („Erősáramú kábelvonalak létesítése") írja elő.

További, a szabványból átvett előírások:

• 6.2.2.: a kitermelt talajt el kell távolítani és semleges kémhatású talajjal kicserélni. ⭐ „Ha a kábel közelében lévő talaj hőellenállása 2,5 K·m/W-nál nagyobb, akkor ajánlatos a talajt jobb hővezető képességű talajra kicserélni." – ugyanaz a 2,5 K·m/W, amivel a 16. fejezet D1/D2 fektetési módjának terhelhetősége számol.
• 6.2.3.: az árok alján ne maradjanak darabos és éles tárgyak (kő-, beton-, téglatörmelék, üveg- és porceláncserép).
• 6.3.2. megjegyzés: ⚠ több rétegben történő elhelyezésnél a kábelek terhelhetőségének jelentős csökkenésével kell számolni, amit a talaj kiszáradása még tovább ront.
• 6.3.5. (napelemes erőmű): „Napelemes erőművek egyenáramú kábeleinek talajba való fektetése esetén a pozitív és negatív pólusú kábeleket egymástól elválasztva, külön védőcsőben kell vezetni. A földből való kivezetés helyén mechanikai védelmet kell alkalmazni." (Lásd a 31. fejezetet is.)
• Ha a 30 cm-es fektetési mélység sem tartható, a kábel felett acél védőlemezt kell alkalmazni.

Egyéb fektetési módok

A talajba fektetés mellett a gyakorlatban használt módok: védőcsőben (irányított fúrásnál is –
⚠ ilyenkor nincs mód jelzőszalagra), kábelcsatornában, kábeltálcán és kábellétrán, falon,
közműalagútban. A fektetési módok betűjeles rendszerét (A1, A2, B1, B2, C, D1, D2, E, F, G) és
a hozzájuk tartozó áramterhelhetőséget a 16. fejezet tárgyalja.

⚠ Nyitott tétel. A kábelfektetés két, a gyakorlatban fontos technológiai korlátját – a
legkisebb hajlítási sugarat és a behúzáskor megengedett legnagyobb húzóerőt – a jegyzet
nem közli számszerűen, mert azok gyártó- és típusfüggő katalógusadatok, és a projekt
szabványtárában nincs rájuk elsődleges forrás. A gyakorlatban mindig az adott kábel gyártói
adatlapja a mértékadó. Ugyanígy nyitott a más közművektől megtartandó távolság (MSZ 7487
sorozat), amelyet a szabvány több helyen hivatkozik, de a tárban nincs meg.

15.8 Kábelvégelzárók és összekötők típusai

Három szerelvénytípus

Négy technológia

⚠ Nyitott tétel. A melegzsugor és a hidegzsugor technológia részletes, számszerű
összehasonlítása (zsugorítási hőmérséklet-tartomány, hőmérséklethatárok, élettartam) a jegyzet
írásakor nem állt rendelkezésre elsődleges forrásból; a fenti táblázat a működési elvet írja le,
és a hibrid megoldás jellemzése egyetlen gyártói forráson nyugszik. A konkrét szerelési
paraméterek mindig az adott szerelvény gyártói szerelési utasításából valók.

15.9 ⭐ Zsugortechnológiás kábelösszekötés készítése lépésről lépésre; tűzvédelmi és technológiai szabályok

Ez az alfejezet a KKK 6.3/5. kompetenciájának közvetlen tárgya: „kisfeszültségű kábelen
zsugortechnológiával kábelösszekötés készítése". A vizsgán ez gyakorlati feladat lehet.

A művelet lépései

Zsugortechnológiás kábelösszekötés - a művelet vázlata

  1.  FESZÜLTSÉGMENTESÍTÉS és a munkahely biztosítása
      - az öt lépés szabálya szerint (38. fejezet)
      - kábelazonosítás és kábelszúrás a bontás előtt

  2.  A KÁBELVÉGEK ELŐKÉSZÍTÉSE
      - a köpeny bontása a szerelvény gyártói utasítása szerinti hosszon
      - a vágás EGYENES VONALÚ legyen (ne legyen csipkézett)
      - sorja- és élmentesítés

  3.  A ZSUGORCSÖVEK FELFŰZÉSE ELŐRE
      - a csöveket a kötés elkészítése ELŐTT kell a kábelre felhúzni,
        utólag már nem lehet

  4.  A FÉLVEZETŐ RÉTEG ELTÁVOLÍTÁSA (középfeszültségen)
      - maradéktalanul, a szigetelés sérülése nélkül
      - a szennyezett felületek vegyszeres tisztítása

  5.  A VEZETŐK ÖSSZEKÖTÉSE
      - présszerelvény, KALIBRÁLT préselőszerszámmal
      - a gyártó által előírt préselési nyomással és présszámmal
      - a préselés után a sorják eltávolítása

  6.  A SZIGETELÉS HELYREÁLLÍTÁSA
      - a szigetelőcsövek felhúzása és zsugorítása

  7.  ZSUGORÍTÁS
      - MEGFELELŐ zsugorítási hőmérsékleten, egyenletesen, a cső közepétől
        a végei felé haladva

  8.  AZ ÁRNYÉKOLÁS ÉS A KÖPENY FOLYTONOSSÁGÁNAK HELYREÁLLÍTÁSA

  9.  ELLENŐRZÉS ÉS DOKUMENTÁLÁS
      - szigetelési ellenállás mérése, a szerelvény adatainak rögzítése

A helyes technológia négy kulcseleme

Amitől a kábelszerelvény évtizedekig kitart (gyártói szakmai forrás alapján)

  1.  TISZTASÁG ÉS FELÜLETELŐKÉSZÍTÉS
      a vezetőképes réteget "maradéktalanul" el kell távolítani;
      a szennyezett felületeket vegyszeres tisztítással kell megtisztítani

  2.  SORJA- ÉS ÉLMENTESSÉG
      a "vágás egyenes vonalára (ne legyen csipkézett)" ügyelni kell

  3.  MEGFELELŐ ZSUGORÍTÁSI HŐMÉRSÉKLET

  4.  KALIBRÁLT PRÉSELŐSZERSZÁM és megfelelő préselési nyomás

Tipikus hibák és következményeik

(A hibalista gyártói/forgalmazói szakmai forrásból származik – lásd a Források táblázatot;
elsődleges szabványi megerősítése nem történt meg.)

15.10 Kábelnyomvonal kitűzése, jelölése, dokumentálása; megvalósulási dokumentáció

A KKK 6.3/4. kompetenciája kifejezetten nevesíti a megvalósulási dokumentációt. Ennek
tartalma három forrásból áll össze:

1. A nyomvonal rajza. Az MSZ 13207:2020 6.1.3. szakasza kimondja: „A kisebb mélységben
elhelyezett kábelszakaszokat, és azok hosszát a kábelnyomvonal rajzán fel kell tüntetni."
Vagyis a megvalósulási rajz nem a terv másolata: azt kell rögzítenie, ami ténylegesen a földben
van, a tervtől való minden eltéréssel együtt.

2. Az ellenőrzések jegyzőkönyvei. Az MSZ EN 50341-1:2013 12.2. szakasza ugyan
szabadvezetékre vonatkozik, de az elve kábelre is átvihető: az átvétel előtt méréseket és
ellenőrzéseket kell előírni, és rögzíteni kell, hogy azokat ki végzi és hogyan dokumentálja.
Az egységesített, ellenőrzőlistás formanyomtatványok azért javasoltak, mert az azonos típusú
részegységeken különböző ellenőrök által végzett vizsgálatok eredményei így válnak
összehasonlíthatóvá.

3. A szerelői ellenőrzés és a felülvizsgálat eredménye. Ezt a 37. fejezet tárgyalja.

Jelölés

• Jelzőszalag vagy jelzőháló minden térszint alatti közművezeték felett kötelező, folyamatosan, a kábel felett legalább 0,3 m-re (MSZ 13207:2020, 6.4.1–6.4.2.). ⚠ Irányított fúrású védőcsövezésnél nincs mód jelzőszalagra – ott a dokumentáció az egyetlen nyom.
• Kábeljelző táblák és karók a nyomvonal töréspontjainál és a szerelvények helyén.
• Kábeljelölő címke minden kábelvégen és minden szerelvényen: kábeltípus, keresztmetszet, a vonal azonosítója, a szerelés éve.

15.11 Kábelhibák keresése; kábelnyomvonal- és kábelazonosító műszerek

A kábelhiba felderítése három, egymást követő lépés:

A kábelhiba felderítésének három lépése

  1.  A HIBA JELLEGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA
      szigetelésiellenállás-mérés és folytonosságvizsgálat érenként és
      ér-föld között: szakadás, zárlat, testzárlat, átvezetés?

  2.  ELŐLOKALIZÁCIÓ (kb. hol van?)
      a hiba távolságának becslése a kábelvégtől, a kábel elektromos
      hosszának ismeretében

  3.  PONTOSÍTÁS (pontosan hol van?)
      a nyomvonalon, a felszínről történő behatárolás, majd a bontás helyének
      kijelölése

Ehhez kapcsolódik két külön eszközcsoport, amelyet nem szabad összekeverni:

• Kábelnyomvonal-kereső: a felszínről mutatja meg, merre halad a kábel és milyen mélyen van. Földmunka előtt kötelező segédeszköz.
• Kábelazonosító: egy kábelköteg több kábele közül mutatja meg, melyik az a bizonyos – a bontás és a kábelszúrás előtt életvédelmi jelentőségű.

A szigetelési ellenállás és a folytonosság mérésének módszertanát a 6. és a 37. fejezet
tárgyalja.

15.12 Közterületi kábelmunka: földmunka, közműegyeztetés, helyreállítás

Közműegyeztetés

Közterületi kábelárok nem kezdődhet közműegyeztetés nélkül. Az érintett közműszolgáltatóktól
(víz, csatorna, gáz, távhő, elektronikus hírközlés, közvilágítás) nyomvonal-adatszolgáltatást
kell kérni, a kapott adatokat a nyomvonalrajzon fel kell tüntetni, és a szolgáltatók előírásait
(szakfelügyelet, kézi földmunka bizonyos sávban) be kell tartani.

⚠ Nyitott tétel. A más közművektől megtartandó legkisebb távolságokat az MSZ 7487
szabványsorozat („Közművezetékek elrendezése") írja elő, amelyre mind az MSZ 13207:2020, mind az
MSZ 151-8:2022 több helyen hivatkozik. Ez a szabvány a projekt szabványtárában nincs meg, ezért
a jegyzet konkrét távolságokat nem közöl. A tervezésnél az MSZ 7487 hatályos kiadása a mértékadó.

A kisfeszültségű szabadvezetékre viszont van forrásunk: az MSZ 151-8:2022 18.10.1. szakasza
szerint külterületen a szabadvezeték tartószerkezete (a földeléssel együtt) és a föld alatt vagy
felett elhelyezett bármilyen anyagú csővezeték közötti legkisebb távolság 0,6 MPa-nál nagyobb
nyomású csővezetéknél 10,0 m, 0,6 MPa vagy annál kisebb nyomásúnál 5,0 m, nyomás nélküli
csővezetéknél (alagcsövezés, védőcső) 1,0 m. Belterületen az MSZ 7487 a mértékadó.

Földmunka

A kábelárok ásásánál a szabvány három, egymást erősítő előírása él együtt:

1. Az árok alján ne maradjanak darabos és éles tárgyak – kő-, beton-, téglatörmelék, üveg- és porceláncserép (MSZ 13207:2020, 6.2.3.).
2. A kitermelt talajt el kell távolítani és semleges kémhatású talajjal kicserélni; nagy hőellenállású (> 2,5 K·m/W) talaj esetén jobb hővezető képességű talajra ajánlott cserélni (6.2.2.).
3. Visszatöltéskor a tömörítést gondosan kell elvégezni, hogy a talajtulajdonságok a lehető legjobban megegyezzenek a háborítatlan talajéval (ez az elv az MSZ EN 50341-1:2013 8.5. szakaszában is szerepel az oszlopalapokra).

Helyreállítás

A burkolat és a zöldfelület helyreállítása a közterület-kezelő előírásai szerint történik; a
helyreállítás minőségéért a kivitelező jótállással tartozik. A dokumentációba a helyreállítás
tényét és a kezelői átvételt is fel kell vezetni.

Munkavédelem közterületen

A közterületi kábelmunka a 7. és a 38. fejezet munkavédelmi szabályai szerint folyik: a
munkaterület elkerítése, a forgalomtechnikai terv szerinti jelzések kihelyezése, a nyílt árok
lefedése vagy korlátozása, munkagödör-dúcolás, valamint az éjszakai megvilágítás-jelzés.

Összefoglalás

1. A szabadvezeték-építés két szabványvilágra oszlik: a kisfeszültségre (≤ 1 kV) az MSZ 151-8:2022, az 1 kV feletti tartományra az MSZ EN 50341-1:2013 és a hozzá tartozó magyar MSZE 50341-2:2019 előszabvány vonatkozik. A két világ méretezési filozófiája is eltér: kisfeszültségen biztonsági tényező, középfeszültségen résztényezők.
2. Az oszlop szerepe (tartó-, feszítő-, sarok-, vég-, vonali oszlop) fontosabb, mint az anyaga. A feszítőoszlop szerepe a kaszkádhatás megakadályozása.
3. Kisfeszültségen csak fa- és betonoszlop használható, a faoszlop csak telítve, betongyámra helyezve; faoszlopot betonalapba közvetlenül beépíteni nem szabad. A beásási mélység legalább az oszlophossz egyhatoda, de legalább 1,5 m.
4. A burkolt vezető NEM érintésvédett – csak a véletlen érintkezést akadályozza meg. Az érintés elleni teljes védelmet a szabadvezetéki szigetelt kábelrendszer (kötegelt vezeték) adja, amelynek kisfeszültségen a szigetelése legalább 2 kV átütési szilárdságú.
5. A belógást két állapotban kell kiszámítani (−5 °C pótteherrel, illetve +40 °C terheletlenül), és a nagyobbik a mértékadó. A hideg feszít, a meleg lazít – a húzófeszültséget télen, a földtől mért távolságot nyáron kell ellenőrizni.
6. A kisfeszültségű mértékadó pótteher z = 3,25 + 0,25·d [N/m], a szélerő F = c·p·A·sin φ, a torlónyomás vezetőkre településen kívül 450 N/m².
7. A húzószilárd kötés szakítószilárdsága a vezető szakítószilárdságának legalább 95 %-a; a vezetősodronyok összekötésekor forrasztás és hegesztés nem alkalmazható.
8. A kábelfektetés méretei (MSZ 13207:2020): 0,6–0,8 m szabályozott és ≥ 1,0 m szabályozatlan terepen; a jelzőszalag a kábel felett legalább 0,3 m-re, folyamatosan; ⚠ a homokágy nem minden talajosztálynál kötelező.
9. A kábeljelölést (MSZ HD 361 S4:2021) fel lehet oldani: H07V-U = harmonizált, 450/750 V, PVC, merev tömör rézvezető. A régi magyar jelek (MCU, MT) nem szabványosak.
10. A zsugortechnológiás kábelösszekötés négy kulcseleme: tisztaság, sorjamentes vágás, megfelelő zsugorítási hőmérséklet, kalibrált préselőszerszám. A gázégős zsugorítás tűzveszélyes tevékenység.

Ellenőrző kérdések

1. Melyik szabvány vonatkozik a 0,4 kV-os és melyik a 20 kV-os szabadvezetékre, és miért nem cserélhetők fel az adataik?
2. Mi a különbség a tartóoszlop és a feszítőoszlop között, és mi a vonalfeszítő oszlop szerepe?
3. Miért nem érintésvédett a burkolt vezető, és mi a különbség közte és a szabadvezetéki szigetelt kábelrendszer között?
4. Sorold fel a kisfeszültségű oszlopanyagokra vonatkozó öt korlátozást az MSZ 151-8:2022 szerint!
5. Miért kell a belógást két különböző állapotban kiszámítani, és melyik a mértékadó?
6. Hogyan változik a belógás a hőmérséklet emelkedésével, és miért?
7. Mit jelent a „megbízhatósági szint" az MSZ EN 50341-1-ben, és milyen ismétlődési periódusok tartoznak a három szinthez?
8. Mikor nem kötelező a homokágy a kábelárokban, és mi a feltétele?
9. Oldd fel a H05VV-F és a 4G50 jelölést!
10. Mi az a négy dolog, amin a zsugortechnológiás kábelösszekötés minősége múlik?

Tudáspróba

1. Egy külterületi, csupasz kisfeszültségű szabadvezeték AL1 alumíniumsodronyból épül,
keresztmetszete 35 mm², a katalógus szerinti külső átmérője 7,5 mm, az oszlopköz 35 m. Számítsd ki
a mértékadó pótterhet, az eredő terhelést, a megengedett legnagyobb húzóerőt és a belógást a
parabola-közelítéssel!

2. Ugyanezen vezeték egy vonali tartóoszlopára mekkora vízszintes szélerő hárul négy vezetőből,
ha a vezeték településen kívül halad és a szél merőleges a nyomvonalra?

3. Egy kisfeszültségű szabadvezeték csak gyalogosok által járt területen halad át. A számított
legnagyobb belógás 0,45 m. Milyen magasan kell a vezetőt felfüggeszteni?

4. Egy tervező 22 kV-os burkolt szabadvezetéket tervez, és ívterelő szerelvényeket írt elő a
túlfeszültségek kezelésére. Mi ezzel a probléma, és mit kellett volna előírnia?

5. Mekkora törőerejű feszítőszigetelő kell egy kisfeszültségű, AL3 (AASC) 70 mm²-es vezeték
lezárásához, ha a vezetőt a megengedett legnagyobb húzófeszültségre feszítik?

6. Egy középfeszültségű szigetelőt terhelő mértékadó erő 6,5 kN. Mekkora a szigetelő tervezési
terhelése, és mekkora legyen a legkisebb (elektro)mechanikai törőereje az MSZE 50341-2:2019
magyar előszabvány szerint?

7. Egy kivitelező 55 m-es oszlopközzel épített meg egy szigetelt kisfeszültségű szabadvezetéket,
mert „a terepviszonyok miatt nem fért ki oszlop". Milyen előírást sértett meg?

8. Egy kábelárokban két réteg kábelt kell elhelyezni. Sorold fel az összes távolsági előírást,
amit be kell tartani, és nevezd meg a szabványt és a szakaszt!

9. Egy 20 kV-os szabadvezeték külterületen halad. Mekkora a legkisebb megengedett távolság a
földtől, és hogyan változik ez, ha a vezeték belterületre ér?

10. Egy szerelő zsugorcsöves kábelösszekötést készít, és a kötés elkészítése után szeretné
felhúzni a zsugorcsövet. Mi a hiba, és mit kellett volna tennie?

11. Melyik állítás helyes a kisfeszültségű szabadvezeték csupasz PEN-vezetőjének elhelyezéséről?
a) a fázisvezetők felett, a tartószerkezettől legtávolabb
b) a fázisvezetők alatt, vízszintes elrendezésnél a tartószerkezethez legközelebb
c) a fázisvezetőkkel azonos szinten, tetszőleges helyen
d) a kereszttartó közepén, a fázisvezetők között

12. Egy kisfeszültségű szabadvezeték középfeszültségűvel közös oszlopsoron halad.
Melyik követelmény nem érvényes rá?
a) a kisfeszültségű vezeték kizárólag szigetelt szabadvezeték lehet
b) a legnagyobb kisfeszültségű oszlopköz 50 m
c) a két feszültségszint vezetékei között bármely üzemi helyzetben legalább 1,5 m
d) a torlónyomásnál alkalmazható a „fedettség esetén" oszlop csökkentett értéke

Források

A fejezet forrásjegyzékéhez tartozó megjegyzések – levezetett, hiányzó és ellenőrzésre váró tartalmak: