01. fejezet – A szakma, a képzés és a vizsgarendszer

1.1 Mit csinál az erősáramú elektrotechnikus?

Ha kinyitsz egy villanyóraszekrényt, ha felnézel egy középfeszültségű oszlopsorra, ha belépsz egy
üzemcsarnokba, ahol motorok indulnak és állnak le vezérlés szerint, akkor mindenütt ugyanannak a
szakmának a munkáját látod. Az erősáramú elektrotechnikus az a szakember, aki ezeket a
rendszereket megtervezi a saját szintjén, megépíti, beméri, üzemelteti és hibáit megkeresi.

Kezdjük a legelején: mit jelent maga a szakmanév?

A képzés bemeneti és kimeneti adatait a képzési és kimeneti követelmények (röviden: KKK)
rögzítik. Ez az a dokumentum, amely nem tanácsot ad, hanem előírja, mit kell tudnod és miből fognak
vizsgáztatni. A jegyzet során még sokszor fogunk rá hivatkozni.

A táblázat két sorát érdemes külön is kiemelni. Az egyik a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági
vizsgálat: ez a szakma nem mindenki számára végezhető, mert magasban, feszültség közelében és
mozgó gépek mellett dolgozunk. A másik a FEOR-szám, vagyis a Foglalkozások Egységes Osztályozási
Rendszerének kódja – ez mondja meg, milyen munkakörbe vesznek fel a végzettségeddel. Az erősáramú
elektrotechnikus a villamosipari technikus foglalkozási csoportba tartozik.

Mit fogsz csinálni a munkahelyeden?

A KKK 2. pontja írja le a munkaterületet. Ez a lista adja a jegyzet teljes tartalmi vázát is, ezért
érdemes végigolvasni – nem kell most mindent értened, a szakszavakat sorra bevezetjük a következő
fejezetekben:

• a szervezet energetikai hálózatának üzemeltetése, a villamosenergia-gazdálkodás nyomon
  követése;
• meddőgazdálkodás, valamint egyszerűbb kisfeszültségű hálózatok vezetékeinek méretezése;
• irányítástechnikai és hajtástechnikai installáció kezelése, összeállítása, üzemeltetése;
• a villamos-energetikai installáció, a villamosenergia-rendszer, az alállomások és a védelmek
  teljes körű ismerete, szükség esetén átalakítása;
• a villamos gépek jellemzőinek ismerete, hibafeltárás, javítás;
• a villamosenergia-gazdálkodással összefüggő mérések, műszerkiválasztás, bekötés, az eredmények
  rögzítése és a dokumentumok elkészítése;
• méréstechnikai elvek és eszközök, valamint a villamos biztonságtechnikai előírások
  alkalmazása;
• műszaki rajzok számítógépes elkészítése, továbbá alapvető villanyszerelői feladatok;
• fotovoltaikus (napelemes) berendezés szerelése dokumentáció alapján, összhangban az
  (EU) 2018/2001 irányelv IV. melléklet 6. pont d) alpontja szerinti ismeretekkel és
  kulcskompetenciákkal.

Ha ezt a felsorolást egyetlen mondatba kellene sűríteni: az erősáramú elektrotechnikus a
villamos energia útját kíséri végig a hálózattól a fogyasztóig, és felel azért, hogy ez az út
biztonságos, szabványos és dokumentált legyen.

Villanyszerelő vagy technikus?

Kezdőként gyakori a kérdés, mi a különbség a villanyszerelő és az erősáramú elektrotechnikus
között. A különbség nem az, hogy a technikus „nem fog szerszámot” – nagyon is fog, hiszen a szakmai
vizsga legnagyobb súlyú része éppen a kétkezi szerelés. A különbség a döntési kör és a
felelősség mélységében van, és ez a KKK szövegéből olvasható ki.

A KKK 2. pontja a technikustól nemcsak kivitelezést vár el, hanem méretezést („egyszerűbb
kisfeszültségű hálózatok vezetékeinek méretezése”), tervellenőrzést (a szakirányú oktatás
követelményei között: „ellenőrzi a KIF és KÖF hálózat műszaki terveit”), üzemeltetést és
védelmi berendezések paraméterezését („a védelmi és automatikai berendezések beállítási
paramétereinek meghatározása”), valamint önálló dokumentálást és minősítést (szerelői
ellenőrzés, a működés elbírálása). A technikus tehát az a szint, ahol már nemcsak a hogyan, hanem
a miért ekkora, miért ilyen és miért ez felel meg kérdésekre is válaszolni kell.

A felelősség: élet és vagyon

Ez a szakma azért különleges, mert a hibáiért nem a megrendelő elégedetlensége a büntetés, hanem egy
ember élete vagy egy épület leégése. A villamos energia nem látszik, nem szagos, és nem ad
figyelmeztetést. Ezt a jegyzet nem retorikai fordulatként mondja: a munkavédelemről szóló
1993. évi XCIII. törvény (röviden: Mvt.) rendszere pontosan azért épült fel, mert a
szervezett munkavégzésben a kockázat kezelése nem az egyéni óvatosságon múlik.

Az Mvt. két olyan szabályt tartalmaz, amelyet már most, a jegyzet első fejezetében ismerned kell.

Az egyik a munkavállaló alapkötelezettsége: az Mvt. 60. § (1) szerint a munkavállaló „csak a
biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban” végezhet munkát, „a munkavédelemre vonatkozó
szabályok, utasítások megtartásával”. Köteles továbbá meggyőződni a munkaeszköz biztonságos
állapotáról, az egyéni védőeszközt rendeltetésszerűen használni, a rendet és a fegyelmet megtartani,
és a veszélyt jelző rendellenességről azonnal tájékoztatni a munkáltatót.

A másik az, amiről kezdőként a legkevesebbet hallani, pedig a legfontosabb:

A munkáltatói oldal kötelezettségei közül a legfontosabbak: kockázatértékelés (Mvt. 54. §; a
tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább ötévente), a
munkavállalók oktatása munkába álláskor, a munkahely megváltozásakor és új munkaeszköz üzembe
helyezésekor – az oktatás tényét írásban rögzíteni kell (Mvt. 55. §) –, továbbá az egyéni
védőeszköz juttatási rendjének írásbeli meghatározása (Mvt. 56. §). A munkabalesetek közül azt
kell bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni, amelynél a munkavállaló több mint három
munkanapon át nem volt munkaképes; a súlyos munkabalesetet a munkavédelmi hatóságnak azonnal be
kell jelenteni (Mvt. 64. §).

Ezekre a szabályokra a 7. fejezetben részletesen visszatérünk, a villamos munkavégzés speciális
üzemviteli szabályaira pedig a 38. fejezetben.

1.2 Erősáram és gyengeáram; a feszültségszintek

A szakma nevében szereplő erősáramú jelző nem díszítés, hanem elhatárolás. A villamos technika
két nagy területre oszlik aszerint, hogy a villamos jel mire való.

Ennél sokkal fontosabb – és sokkal pontosabban meghatározott – a feszültségszintek szerinti
felosztás, mert ehhez konkrét biztonsági szabályok, védőeszközök és jogosultságok kapcsolódnak. A
villamos energia ugyanis nem egyetlen feszültségen jut el az erőműtől a konnektorig: minél nagyobb
távolságra és minél nagyobb teljesítményt akarunk szállítani, annál nagyobb feszültséget használunk,
mert így kisebb az áram, és kisebbek a veszteségek. Ezt a 14. fejezetben vezetjük le részletesen.

Néhány magyarázat a táblázathoz. A kV jelentése kilovolt, azaz 1000 volt; a jelöléseket az
1.9 alfejezetben rendszerezzük. A 230/400 V kettős szám azt jelenti, hogy a hálózat egy fázisa és
a nullavezető között 230 V, két fázis között viszont 400 V mérhető – hogy pontosan miért éppen ekkora
az arány, azt a 12. fejezetben, a háromfázisú rendszereknél vezetjük le. A ±10 % azt jelzi, hogy
a feszültség nem állandó, hanem egy megengedett sávban ingadozik. Ez a tűrés az MSZ EN 50160
szerinti statisztikai követelmény – a 10 perces átlagértékek 95 %-ára vonatkozik egy hétre
nézve –, nem pedig pillanatnyi abszolút korlát; részletesen a 14.10 alfejezetben tárgyaljuk.

A táblázat utolsó sora külön figyelmet érdemel:

Miért éppen 50 V a határ? Mert az emberi test ellenállása feszültségfüggő: leegyszerűsítve kis
feszültségen jórészt a bőr ellenállása határozza meg, mekkora áram folyik, nagyobb feszültségen
viszont a bőr ellenállása erősen lecsökken, és a test belső, jóval kisebb ellenállása veszi át a
szerepet. Pontosabban: a bőr impedanciája nem egyetlen ponton „üt át”, hanem a feszültséggel
folyamatosan csökken; maga az 50 V a szabvány szerinti megengedett (tartósan fennálló) érintési
feszültség, U_L, vagyis megállapodásos határ. A részletes tárgyalás a 32. fejezetben van, és
ugyanez az 50 V tér vissza később a védelmi feltételekben is (32–34. fejezet).

1.3 A képzés felépítése: alapoktatástól a szakmai vizsgáig

A magyar szakképzés kétlépcsős. Először egy ágazati alapoktatás következik, amely még nem a
konkrét szakmáról, hanem az ágazat közös alapjairól szól, majd erre épül a szakirányú oktatás,
amely már kifejezetten az erősáramú elektrotechnikus szakmára készít fel. Mindkét szakaszt vizsga
zárja.

A programtanterv szerint az ágazati alapoktatás két tantárgyból áll: Villamos alapismeretek
(288 óra) és Gépészeti alapismeretek (270 óra) – összesen 558 óra. Ennek a tananyagnak a
jegyzet I. részében a 2–7. fejezet felel meg; maga az 1. fejezet orientációs keretfejezet.

A teljes képzés óraszámkerete a programtanterv szerint így oszlik meg:

A kizárólag szakmai vizsgára felkészítő (kétéves, felnőttoktatási) formában ugyanez az óraszám
1098 + 1006 = 2104 óra. Az egybefüggő szakmai gyakorlat a technikumi képzésben a 11. évfolyamon
105 óra, a 12. évfolyamon 120 óra, összesen 225 óra; kizárólag szakmai vizsgára felkészítésben
160 óra. Ez a gyakorlat nem opcionális: a teljesítése a szakmai vizsgára bocsátás feltétele.

A képzés útja tehát a következő:

1. Ágazati alapoktatás (Műszaki) – 558 óra, az alapkészségek megszerzése.
2. Ágazati alapvizsga – technikumban a 10. évfolyam végén. Ez a vizsga a végső szakmai vizsga
   eredményének 20 %-át adja.
3. Szakirányú oktatás – az erősáramú elektrotechnikus szakma tantárgyai: elektrotechnika,
   elektronika, műszaki dokumentáció, irányítástechnika és PLC, villamos hálózatok, villamos gépek és
   berendezések, biztonságtechnika.
4. Egybefüggő szakmai gyakorlat teljesítése.
5. Portfólió elkészítése és leadása a vizsgaközpontnak (legkésőbb a vizsga előtt 10 nappal).
6. Szakmai vizsga: központi interaktív vizsga + projektfeladat. Ez a végeredmény 80 %-a.

Az eljárási szabályokat – hogy mikor kell letenni az alapvizsgát, ki ül a bizottságban, mikor lehet
javítani – nem a KKK, hanem a szakképzésről szóló törvény végrehajtási rendelete, a
12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet tartalmazza. A legfontosabbak:

Ez az utolsó sor a felkészülés szempontjából nagyon fontos: ha az egyik vizsgatevékenységed sikeres
(legalább 40 %), a másik viszont nem, akkor csak a sikertelent kell újra letenned. Egyetlen kivétel
van ez alól, és arról az 1.6 alfejezet szól.

1.4 Az ágazati alapvizsga

Az ágazati alapvizsga két vizsgatevékenységből áll, és mindkettőt ugyanarra a munkadarabra és
kapcsolásra építik.

Mindkét vizsgatevékenység önállóan eredményes, ha a megszerezhető összes pontszám legalább
40 %-át eléred. Az értékelés százalékos formában történik.

Az írásbeli vizsga

A KKK kimondja, hogy az írásbeli vizsgán „a gyakorlati vizsgán elkészítendő, szerelendő
alkatrészekkel, illetve összeállítandó villamos kapcsolással összefüggő feladatokat kell megoldani”.
Vagyis az írásbeli és a gyakorlati ugyanaz a feladat két nézetből: előbb leírod, megrajzolod és
kiszámolod, utóbb legyártod és bemered.

A feladattípusok és a pontarányuk a KKK 7.2.5. pontjából:

Nézzük meg, mit takarnak ezek a címkék, mert kezdőként a puszta megnevezésekből nehéz elképzelni a
feladatot:

• Műhelyrajz: egy térhatású (3D) ábra alapján kell elkészítened a gyártandó alkatrész rajzát a
  szükséges nézetekkel. Minimális elvárás: sík felületek, külső vagy belső hengeres felületek és
  menetek ábrázolása, valamint a méretek megadása a műszaki rajz szabályai szerint.
• Villamos kapcsolási rajz értelmezése: kapott kapcsolási rajz alapján kell válaszolnod az
  áramkör működésére vonatkozó feleletválasztós vagy feleletalkotós kérdésekre.
• Gyártástechnológia: egy alkatrész gyártási technológiájával és gyártási sorrendjével kapcsolatos
  feladatok – melyik szerszám, melyik eszköz, milyen előgyártmány, milyen műveletek, milyen
  sorrendben.
• Szakmai számítás: három visszatérő típus – az előgyártmány darabolás előtti hosszának
  meghatározása; a hajlított lemezalkatrész hajlítás előtti hosszának meghatározása; valamint
  feszültség, áramerősség, ellenállás és eredő ellenállás meghatározása egyszerű áramkörben.
• Mérés, ellenőrzés: le kell írnod, hogyan mérnéd meg a darabot, milyen mérőeszközt választanál,
  mi az elfogadható méret, és hogyan minősítenéd a munkadarabot; a villamos kapcsoláson elvégzendő
  mérést és a mérési pontokat is meg kell határoznod.
• Munkavédelem: a munkadarab gyártása és a villamos kapcsolás elkészítése során betartandó
  érintésvédelmi és munkavédelmi szabályok, valamint az alkalmazandó egyéni és egyéb védőeszközök.

A feladatlap tartalmazhat feleletválasztós, feleletalkotós, számításos, rajzkészítési és rövid
válaszokat igénylő kifejtős feladatokat is.

A gyakorlati vizsga

A 240 perces gyakorlati vizsgán egyszerű geometriájú alkatrészeket kell elkészítened (darabolás,
reszelés, fúrás, menetkészítés, méretellenőrzés), majd szerelési ábra szerint összeszerelned őket;
összeállítási rajz alapján el kell helyezned a villamos alkatrészeket, kapcsolási rajz alapján
elkészítened a villamos bekötést, végül mérési jegyzőkönyvet készítened és villamos méréseket
(feszültség, áramerősség, ellenállás) végezned.

A mérési jegyzőkönyvnek a KKK szerint kötelezően tartalmaznia kell:

1. a rajz szerint megadott méreteket és a tűrések szerinti határméreteket,
2. a tanuló által mért gyártási méretet,
3. a tanuló értékelését a gyártott alkatrész megfelelőségéről,
4. a villamos paraméterek mért értékeinek rögzítését és kiértékelését.

Az értékelés szempontjai és arányai:

Végül két gyakran feltett kérdés. Az ágazati alapvizsga a Műszaki ágazati alapoktatásban
önmagában nem jogosít munkakör betöltésére – a KKK 7.4. táblázatában sem FEOR-szám, sem
betölthető munkakör nem szerepel. A vizsgatevékenységek alóli felmentésnek pedig nincs speciális
esete (KKK 7.5.).

Az ágazati alapvizsga teljes mintafeladatsorát – írásbeli és gyakorlati feladatokkal, kidolgozott
megoldásokkal, értékelési táblázattal és négyhetes gyakorlási tervvel – az F3. függelék
tartalmazza.

1.5 A szakmai vizsga: interaktív vizsga és projektfeladat

A szakmai vizsgára bocsátásnak három feltétele van:

1. a portfólió elkészítése és leadása a vizsgaközpontnak a vizsga megkezdése előtt legalább
   10 nappal (a vizsgaközpont ennél korábbi időpontot is meghatározhat);
2. valamennyi előírt képzési évfolyam eredményes teljesítése;
3. az egybefüggő szakmai gyakorlat eredményes teljesítése.

Maga a vizsga két vizsgatevékenységből áll:

Mindkettő önállóan akkor eredményes, ha legalább 40 %-ot elérsz.

A központi interaktív vizsga (20 %)

Ez egy 45 perces, számítógépes feladatsor, amelyet központilag állítanak össze, és központi
javítási-értékelési útmutató alapján értékelnek. A három vizsgarészből egybefüggő feladatsor
készül – vagyis nem külön blokkokban kapod meg őket.

Az egyes vizsgarészek tartalma a KKK szerint:

• 1. vizsgarész: a villamos hálózatok felépítése és topológiai jellemzői; a KIF és KÖF hálózat,
  valamint a transzformátorállomások műszaki tervei; vezetékek kiválasztása és méretezése; zárlati
  jellemzők; kapcsolókészülékek jellemzői és kiválasztása; hálózati védelmek és automatikák
  működése; rekonstrukciós vagy megszüntetési munka.
• 2. vizsgarész: villamos gépek jellemzői (motorok, generátorok, energiaforrások,
  transzformátorok, mérőváltók); épületvillamossági szerelési módok; túláramvédelem; áramütés elleni
  védelem, villám- és túlfeszültség-védelem; motorvezérlési, fázisjavítási és fékezési megoldások;
  villamos üzemi mérések.
• 3. vizsgarész: áramütés elleni védelem és túlfeszültség-védelmi megoldások; villamos
  munkabiztonság és üzemszervezés; villamos berendezések üzemeltetése az MSZ 1585 alapján;
  feszültségmentesítés.

Mivel 45 perc alatt kell mindhárom vizsgarész anyagából megoldanod egy egybefüggő feladatsort, a
kérdések jellegükben rövid, azonnal előhívható tudást mérnek: fogalmakat, jellemzőket,
összefüggéseket, kiválasztási döntéseket – nem hosszú levezetéseket. Ez azt is jelenti, hogy a
segédeszközökben való keresgélésre alig van időd (lásd az 1.8 alfejezetet).

A projektfeladat (80 %)

Ez a vizsga súlypontja: egy 345 perces, összefüggő gyakorlati munkanap, amelyben szerelsz,
rajzolsz, számolsz, mérsz és dokumentálsz. Ezen belül a portfóliód szóbeli bemutatására és
megvédésére 10 perc áll rendelkezésre.

Két részletre külön felhívjuk a figyelmedet. Az egyik: az 5. vizsgarész számítási feladatai a 2. és
a 3. vizsgarészhez kapcsolódnak – tehát nem független példatári feladatokat kapsz, hanem éppen arra
a hálózatra és arra a motorvezérlésre kell számolnod, amit magad szereltél. A másik: a 3. vizsgarész
idegen nyelvű dokumentáción alapul, a motorvezérlést gyártói leírás alapján kell összeállítanod.

Melyik vizsgarész mennyit ér valójában?

A vizsgarészek százalékai önmagukban félrevezetők, mert egymásba ágyazódnak. A tényleges súlyt úgy
kapod meg, hogy összeszorzod a beágyazott arányokat. Nézzünk egy levezetést:

A projektfeladat 2. vizsgarészének (mérőhely, főelosztó) tényleges súlya:

  a szakmai vizsga súlya a végeredményben ...........  80 %   → 0,80
  a projektfeladat súlya a szakmai vizsgán belül ....  80 %   → 0,80
  a 2. vizsgarész súlya a projektfeladaton belül ....  30 %   → 0,30

  0,80 · 0,80 · 0,30 = 0,192   →   19,2 %

Ugyanígy az ágazati alapvizsga gyakorlati része:

  0,20 · 0,70 = 0,14           →   14,0 %

Az összes elem tényleges súlya a végeredményben:

A tanulság világos: a két legnagyobb súlyú elem a projektfeladat 2. és 3. vizsgarésze, egyenként
19,2 %-kal – ez a kettő önmagában 38,4 %. Ehhez jön az ágazati alapvizsga gyakorlati része
14,0 %-kal. A kézzel végzett, mért és dokumentált munka tehát a végeredményed több mint
felét, 52,4 %-át adja – ezért nem lehet ezt a szakmát kizárólag könyvből megtanulni.

A projektfeladat teljes, vizsgaszerű főpróbáját – feladatkiírással, kidolgozott megoldással és
értékeléssel – az F6. függelék (komplex záróprojekt) tartalmazza.

1.6 A kizáró szabály: az áramütés elleni védelem

Van a KKK-ban egyetlen mondat, amely minden más szabálytól különbözik. Nem pontlevonásról szól, nem
arányról, nem küszöbről:

Érdemes végiggondolni, miért éppen ez a szabály került a követelménybe. Az áramütés elleni védelem az
a rendszer, amely megakadályozza, hogy a villamos berendezés érintésekor – akár normál üzemben, akár
egy szigetelési hiba után – veszélyes áram folyjon át az emberi testen. Ha ez hibás, a berendezés
attól még működik: a lámpa világít, a motor forog, a mérőhely méri az energiát. A hiba nem
látszik. Egészen addig, amíg valaki hozzá nem ér a készülék fémházához.

Ezért nem lehet ezt a hibát „részben elfogadni”. Egy méretpontatlanság kevesebb pontot ér; egy hibás
védővezető-bekötés életveszélyt jelent.

Ennek a szabálynak a visszahatása a jegyzet szerkezetére is látszik: a VI. rész (32–38. fejezet)
kifejezetten a biztonságtechnikáról szól, ezen belül a 32., 33. és 34. fejezet az áramütés elleni
védelem alapjairól, a táplálás önműködő lekapcsolásáról és a kiegészítő védelmi módokról, a 35.
fejezet a földelésről és az egyenpotenciálra hozásról, a 37. fejezet pedig a szerelői ellenőrzésről –
vagyis arról, hogyan bizonyítod be méréssel, hogy a védelem működik.

Ne feledd azt sem, hogy ugyanez a téma az interaktív vizsga 2. és 3. vizsgarészében is szerepel.
Egyetlen témakör sem hoz ennyi pontot – és egyetlen sem visz el ennyit.

1.7 A portfólió és a munkanapló

A szakmai vizsgára nem lehet „csak úgy” beülni: előbb be kell adnod egy dokumentumot, amely a képzés
egésze alatt végzett munkádról szól.

A KKK előírásai a portfólióról:

A portfóliónak kötelezően tartalmaznia kell a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységeid közül
legalább egyet az alábbi hatból:

1. szabadvezetékes hálózatépítés – oszlopállítás, szerelvényezés, vezetékterítés, beszabályozás,
   kötések készítése (15. fejezet);
2. kábelhálózat építése, kábeles közvilágítás építése (15. és 28. fejezet);
3. transzformátorállomás létesítése, szerelvényezése (19. fejezet);
4. elosztószekrény létesítése, szerelése (30. fejezet);
5. intelligens épületek vezérlőrendszereinek kialakítása (29. fejezet);
6. vezérlőberendezések építése, programozása (23. és 24. fejezet).

Az értékelésnek négy szempontja van, összesen 10 %-ért:

1. az elvégzett feladat szöveges leírása, szakszerű megfogalmazás;
2. saját készítésű rajzi dokumentáció megléte;
3. a kivitelezés fázisainak szakszerű, fényképes dokumentációja;
4. a portfólió szóbeli megvédése és az önreflexió.

A munkanapló pontos formáját a KKK nem írja elő, de a gyakorlatban célszerű minden bejegyzésbe
felvenni a dátumot, a munkahelyet, az elvégzett tevékenység leírását, a felhasznált anyagokat és
eszközöket, a munkaidőt, az oktató vagy a gyakorlati vezető aláírását, és – ha lehet – néhány
fényképet. A munkanapló vezetését a programtanterv is a mérési gyakorlatok részeként, folyamatos
tevékenységként kezeli.

Hogyan épül fel egy portfólió?

A KKK a terjedelmen, a kötelező mellékleten és az értékelési szempontokon túl nem ír elő szerkezetet.
Az alábbi felépítés tehát nem a KKK előírása, hanem az intézményi gyakorlatban elterjedt, jól
bevált minta – a konkrét formai előírásokat mindig a saját vizsgaközpontod vagy iskolád szabályzata
adja meg:

1. fedőlap;
2. tartalomjegyzék (legfeljebb egy oldal, táblázatosan);
3. bevezető – rövid, 5–10 mondatos bemutatkozás, a képzőhely megnevezésével és a szakmaválasztás
   indoklásával;
4. szakmai önéletrajz fényképpel;
5. a választott projektmunka bemutatása – a feladat leírása, a helyszín, a megrendelői igény, a
   tervezés lépései és a számítások, a saját készítésű rajzi dokumentáció (egyvonalas séma,
   elrendezési rajz, áramútterv), a szerszám- és anyagjegyzék, a kivitelezés fázisai fényképekkel, a
   szerelői ellenőrzés és a mérési jegyzőkönyv, végül a munkavédelmi és környezetvédelmi szempontok;
6. munkanaplók mellékletként;
7. záró önreflexió – mi sikerült, mi okozott nehézséget, mit csinálnál másképp;
8. nyilatkozatok az önálló munkáról.

A portfólió részletes felépítésével, mintasablonnal és kitöltött példával az F5. függelék
foglalkozik, a dokumentáció készítésének technikájával pedig a 6. fejezet.

1.8 A vizsgán használható segédeszközök – és amit fejből kell tudni

A KKK 8.9. pontja tételesen felsorolja, mit vihetsz be a szakmai vizsgára. Ez teljes, négyelemű
lista; a KKK más segédeszközt nem nevez meg.

És most a legfontosabb sor, amely nincs a listán:

Ez a szabály visszamenőleg átalakítja azt, hogyan érdemes ezt a jegyzetet használnod. Amikor a
16. fejezetben a vezetékméretezés képleteihez érsz, nem elég megérteni őket – be is kell
gyakorolni annyira, hogy papír és minta nélkül fel tudd írni. A jegyzet ezért minden számítási
fejezet végén mintapéldákat ad, az F4. függelék pedig teljes próbavizsgát.

A vizsga tárgyi feltételeit szintén a KKK sorolja fel, és ebből is sokat tanulhatsz arról, mire
számíts. A listán szerepelnek villanyszerelő és fémipari kéziszerszámok, kisgépek, villamos
mérőműszerek és diagnosztikai eszközök, hosszmérő eszközök, informatikai és adatrögzítő eszközök,
túlfeszültség-védelmi és túláramvédelmi eszközök, érzékelők és jeladók, mágneskapcsoló, nyomógomb,
jelzőlámpa, frekvenciaváltók és lágyindítók, PLC és programozható vezérlők, vezeték és
műanyagcsatorna, villamos gépek (aszinkron gép, transzformátor), a mérőhely kialakításához szükséges
eszközök, vezetékek, saruk és érvéghüvelyek, sorkapcsok és kötőelemek.

Két következtetés adódik ebből. Egy: a motorvezérlési feladat nem korlátozódik a klasszikus
mágneskapcsolós vezérlésekre, hiszen a listán frekvenciaváltó, lágyindító és PLC is szerepel (lásd a
23., 24. és 25. fejezetet). Kettő: a listán nem szerepel középfeszültségű berendezés, ami jelzi,
hogy a projektfeladat gyakorlati része kisfeszültségű munka.

1.9 Hogyan használd ezt a jegyzetet?

Ez a jegyzet teljesen kezdő olvasónak készült: nem feltételez előismeretet, és minden fogalmat ott
vezet be, ahol először szükség van rá. Ugyanakkor vizsgafelkészítő is: a szerkezete a KKK
követelményeit követi, a hangsúlyai pedig a vizsgasúlyokat.

A jegyzet felépítése

A könyv hat részből és kilenc függelékből áll:

A sorrend nem véletlen: egyetlen fejezet sem használ olyan fogalmat, amelyet egy korábbi fejezet ne
vezetett volna be. Ahol mégis előre kell utalnunk, ott ezt kimondjuk – ahogyan ebben a fejezetben is
tettük többször.

A jelölések

A szövegben félkövérrel szedjük a kulcsfogalmakat, dőlttel az idegen szavakat és a
mennyiségek jeleit. A számításokat és a mérési adatsorokat sötét hátterű blokkban közöljük. A négy
kiemelt doboztípus jelentése:

• Fogalom – új szakszó pontos meghatározása, zárójelben az angol megfelelőjével. Ha egy fogalmat
  elfelejtettél, az F2. függelék magyar–angol fogalomtárában is megtalálod.
• Vigyázat! – életveszélyre, jogszabályi kötelezettségre vagy gyakori és veszélyes tévedésre
  figyelmeztet. Ezeket soha ne ugord át.
• Tipp – gyakorlati fogás, vizsgatipp vagy memóriasegítség.
• Gyakorlat – elvégzendő feladat. A megoldások nem a fejezetben, hanem az F1. függelékben
  vannak, hogy ne lehessen véletlenül beléjük olvasni.

Minden fejezet azonos módon zárul: Összefoglalás (a lényeg 1–2 bekezdésben), Ellenőrző kérdések
(kifejtős, önellenőrzésre) és Tudáspróba (tíz feleletválasztós kérdés, az interaktív vizsga
stílusában). A tudáspróbák megoldókulcsa szintén az F1. függelékben található.

Mértékegységek és prefixumok

A villamosságtanban ugyanaz a mennyiség hol pikofarádban, hol megawattban jelenik meg, ezért a
prefixumok (előtagok) pontos ismerete nem stílus, hanem hibamegelőzés.

A prefixumok az energetikai fejezetekben a giga (G, 10⁹) és a tera (T, 10¹²) irányába is
folytatódnak – 1 GW erőműteljesítmény, 1 TWh éves energiafogyasztás.

1.10 Szabványok és jogszabályok: mi a különbség?

A szakma két, egymástól élesen különböző szabályrendszerre támaszkodik, és kezdőként ezeket nagyon
könnyű összekeverni.

A szakmában előforduló szabványjelzetek felépítése:

• MSZ – magyar nemzeti szabvány (például MSZ 1585:2016 – Villamos berendezések üzemeltetése;
  MSZ 447 – csatlakozás a kisfeszültségű közcélú hálózatra; MSZ 13207:2020 – erősáramú
  kábelvonalak létesítése).
• MSZ EN – európai szabvány (EN) magyar nemzeti szabványként bevezetve (például
  MSZ EN 60909-0:2016 – zárlati áramok számítása).
• MSZ HD – európai harmonizációs dokumentum (HD) magyar bevezetése; a kisfeszültségű
  villamos berendezések teljes szabálysorozata ilyen (MSZ HD 60364 sorozat).
• MSZ EN IEC – nemzetközi (IEC) eredetű, európai úton bevezetett szabvány (például
  MSZ EN IEC 81346-2:2019 – az objektumok osztályozása és a készülékek betűjelei;
  MSZ EN IEC 62305-1:2025 – villámvédelem, általános alapelvek).

Egy szabványsorozaton belül a részek jelzete eltérhet: a villámvédelmi sorozat korábbi részei
még MSZ EN 62305-… jelzettel jelentek meg, a 2025-ben közzétett új kiadások viszont már
MSZ EN IEC 62305-… alakban. Ezért mindig a konkrét rész érvényes jelzetét és kiadási évét
kell megadni, nem a sorozat „rövid nevét”.

A számok is beszélnek: az MSZ HD 60364-4-41 jelzetben a 60364 a sorozat (kisfeszültségű
villamos berendezések), a 4 a fő rész (biztonságtechnika), a 41 az alfejezet (áramütés elleni
védelem). Ha ezt a logikát megérted, a vizsgán másodpercek alatt megtalálod a keresett táblázatot –
és ez, mint az 1.8 alfejezetben láttuk, valódi pontokat jelent.

A szakmában leggyakrabban előkerülő jogszabályok – ezekre a 7. és a 38. fejezetben térünk vissza
részletesen:

A jegyzetben előforduló összes szabvány és jogszabály jegyzékét, jelzetükkel és tárgyukkal együtt, az
F7. függelék tartalmazza.

Ellenőrző kérdések

1. Mi az erősáramú elektrotechnikus szakma azonosító száma, ágazata és MKKR-szintje, és mi a képzésbe
   való belépés két feltétele?
2. Sorolj fel legalább öt olyan tevékenységet a KKK munkaterületi leírásából, amelyet erősáramú
   elektrotechnikusként végezni fogsz!
3. Miben különbözik a technikus munkája a villanyszerelőétől? Támaszd alá két konkrét, a KKK-ból
   levezethető példával!
4. Mit mond ki az Mvt. 63. § (1) bekezdése, és mikor kell alkalmaznod a villamos szakmában?
5. Sorold fel a magyarországi feszültségszinteket a legnagyobbtól a legkisebbig, és add meg a KIF és
   a KÖF hálózat jellemző feszültségét!
6. Mi a törpefeszültség felső határa váltakozó és egyenfeszültség esetén, és mi az élettani indoka
   ennek a határnak?
7. Miből áll az ágazati alapvizsga, mennyi ideig tart a két vizsgatevékenysége, és mekkora az
   arányuk? Hány százaléktól eredményes egy vizsgatevékenység?
8. Sorold fel az ágazati alapvizsga írásbeli részének hat feladattípusát a pontarányukkal együtt!
9. Mi a négy kötelező tartalmi eleme az ágazati alapvizsgán készítendő mérési jegyzőkönyvnek?
10. Mekkora a központi interaktív vizsga három vizsgarészének aránya, és melyik a legnagyobb súlyú?
    Miért érdemes ezt figyelembe venni a tanulás tervezésénél?
11. Mekkora a projektfeladat öt vizsgarészének aránya? Melyik két vizsgarész adja a végeredmény
    legnagyobb részét, és hány százalékot?
12. Fogalmazd meg pontosan a KKK kizáró szabályát! Miért éppen erre a területre vonatkozik?
13. Milyen határidővel és milyen kötelező melléklettel kell leadni a portfóliót, és mi a KKK szerinti
    minimális terjedelme?
14. Sorold fel a KKK 8.9. szerint a vizsgán használható négy segédeszközt! Mi az, ami feltűnően
    hiányzik a listáról, és mi ennek a következménye a felkészülésre?
15. Mi a különbség a jogszabály és a szabvány között? Mit jelentenek az MSZ, az MSZ EN és az MSZ HD
    jelzetek?

Tudáspróba

1. Mekkora súllyal számít be az ágazati alapvizsga a szakmai vizsga eredményébe?
a) 10 % b) 20 % c) 30 % d) 40 %

2. Mennyi az ágazati alapvizsga gyakorlati vizsgatevékenységének időtartama és aránya?
a) 90 perc, 30 % b) 45 perc, 20 % c) 345 perc, 80 % d) 240 perc, 70 %

3. Az ágazati alapvizsga írásbeli részén melyik feladattípus ér a legkevesebbet?
a) munkavédelem b) szakmai számítás c) műhelyrajz készítése d) gyártástechnológia

4. Hány százalékot kell elérni ahhoz, hogy egy vizsgatevékenység eredményes legyen?
a) legalább 30 %-ot b) legalább 40 %-ot c) legalább 50 %-ot d) legalább 60 %-ot

5. Melyik vizsgarész a legnagyobb súlyú a központi interaktív vizsgán?
a) Villamos hálózatok és jellemzői (30 %)
b) Villamos gépek és fogyasztók jellemzői (30 %)
c) Villamos biztonságtechnika, üzemeltetési előírások (40 %)
d) mindhárom egyforma, 33,3 %

6. Mi a következménye az áramütés elleni védelem kialakításában elkövetett hibának a
projektfeladaton?
a) 5 % pontlevonás b) figyelmeztetés c) a 2. vizsgarész elégtelen d) érvénytelen vizsga

7. Legkésőbb mikor kell leadni a portfóliót a vizsgaközpontnak?
a) a vizsga napján b) a vizsga előtt legalább 3 nappal
c) a vizsga előtt legalább 10 nappal d) a vizsga előtt legalább 30 nappal

8. Melyik NEM szerepel a KKK 8.9. szerinti segédeszközök között?
a) képletgyűjtemény b) számológép c) Villamos Ágazati Típusterv d) vonatkozó szabványok

9. Mekkora a projektfeladat teljes időtartama, és ebből mennyi jut a portfólió szóbeli
megvédésére?
a) 240 perc, ebből 10 perc b) 345 perc, ebből 10 perc
c) 345 perc, ebből 45 perc d) 300 perc, ebből 15 perc

10. Mi a törpefeszültség felső határa váltakozó, illetve egyenfeszültség esetén?
a) 24 V, illetve 50 V b) 42 V, illetve 110 V
c) 50 V, illetve 120 V d) 230 V, illetve 400 V

Források