C. függelék – Próbavizsga-feladatlap megoldókulccsal

Ez a függelék egy teljes írásbeli próbavizsga. Nem gyakorlófeladatsor, amit két részletben, kávézás közben végig lehet nézni: úgy van megírva, hogy egyben, órával mérve oldd meg.

A feladatlap adatai — a hivatalos írásbeli vizsga paramétereivel azonosan:

Mit szabad használni?

A képesítő vizsgán engedélyezett segédeszköz a számológép, a vonalzó és a szögmérő — más semmi. Ez a próbavizsgán is így legyen: jegyzet nélkül, telefon nélkül, kereső nélkül oldd meg. Ha közben belelapozol a jegyzetbe, nem próbavizsgát írsz, hanem olvasol, és az eredmény semmit nem fog megmondani arról, hol tartasz.

Amire szükséged lesz: a kinyomtatott feladatlap (vagy egy külön papír a válaszoknak), toll, számológép, vonalzó és egy óra, amelyet az elején elindítasz.

Hogyan pontozunk?

Minden feladat pontértéke a feladat fejlécében szerepel, és a megoldókulcs feladatonként megadja a részpontok bontását is: mennyit ér egy jó párosítás, egy jó helyen álló sorrendi elem, egy eltalált igaz-hamis állítás, és mennyit ér a képlet akkor is, ha a szám rossz lett.

Négy pontozási szabály végig érvényes:

1. A részpont valódi pont. Egy párosítási feladatban nem „megvan vagy nincs meg": minden helyes pár külön pontot ér. Ezért nincs értelme üresen hagyni semmit.
2. A mértékegység nélküli szám nem ér teljes pontot. A 12 az nem válasz; a 12 V vagy a 12 óra igen. Ez a valódi javítási útmutatóknál is így van.
3. A számításnál a levezetés is pontot ér. Írd le a képletet, aztán a behelyettesítést, aztán az eredményt. Ha a szám elcsúszik, a képletért még jár pont — ha nincs képlet, nincs mire részpontot adni.
4. Az igaz-hamis feladatban a rossz válaszért nem jár levonás. Aki tippel, rosszabbul nem járhat, mint aki üresen hagyja.

Mit jelent a 40 %-os eredményességi küszöb?

A programkövetelmény szerint az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha eléred az összes megszerezhető pontszám legalább 40 %-át. Ezen a feladatlapon ez pontosan 40 pont.

Három dolgot érdemes tudni erről a számról:

• Nem az egész vizsgára vonatkozik, hanem vizsgatevékenységenként külön. Az írásbelinek is és a projektfeladatnak is önállóan el kell érnie a 40 %-ot. A képesítő vizsga eredménytelen, ha bármelyik vizsgatevékenység eredménye a küszöb alatt marad.
• Az írásbeli a végeredmény 40 %-át adja, a projektfeladat a 60 %-át. Az írásbeli eredményessége viszont nem feltétele annak, hogy a projektfeladatot megkezdhesd.
• A 40 % nem cél, hanem alsó határ. Aki erre lő be, az egyetlen rossz napon megbukik. Ezen a próbavizsgán a reális célod a 60 pont fölött van — az már a „jó" (4) sávja.

A feladatok pontonkénti bontása:

Kérdéstípusonként: feleletválasztós 4 feladat (13 pont) · felelet-kiegészítős 7 feladat (27 pont) · párosítási 4 feladat (17 pont) · csoportosítási 2 feladat (10 pont) · sorba rendezési 4 feladat (17 pont) · igaz-hamis 4 feladat (16 pont).

Név: ……………………………………………… Dátum: ……………………… Kezdés: ……… : ……… A 60 perc lejár: ……… : ……… Elért pontszám: ……… / 100 pont Érdemjegy: ………………

Minden feladat előtt zárójelben látod a típusát és a pontértékét. A feladatokat nem kell sorrendben megoldanod. Ha elakadsz, tegyél a feladat mellé egy kérdőjelet, és lépj tovább — üresen hagyni viszont ne hagyj semmit.

T1 — Vagyonvédelmi, munka- és környezetvédelmi alapismeretek (20 pont)

1. feladat (feleletválasztós, 3 pont)

Karikázd be a helyes válasz betűjelét! Minden kérdésnél egy helyes válasz van.

1.1 Ki végezhet önállóan vagyonvédelmi rendszerszerelést?

a) Bárki, aki elvégezte a szakmai képzést, a tanúsítvány birtokában. b) Aki rendelkezik a rendőrség által kiadott vagyonvédelmi rendszerszerelő igazolvánnyal. c) Csak az, aki egyben tagja a szakmai kamarának. d) Bárki, ha a vállalkozásnak van felelősségbiztosítása.

1.2 Mi az elektronikus beléptető rendszer alkalmazásának jogi feltétele?

a) A rendszert csak akkor szabad alkalmazni, ha a védett területre kizárólag a jogosultak léphetnek be, és a tevékenység megbízási szerződésen alapul. b) Csak akkor, ha a munkavállalók írásban hozzájárultak. c) Csak akkor, ha a rendszer legalább kétfaktoros azonosítást használ. d) Nincs külön jogi feltétele, mert a beléptetés nem jár személyesadat-kezeléssel.

1.3 Melyik állítás igaz a szabványok alkalmazására?

a) Az MSZ EN szabványok alkalmazása minden esetben kötelező. b) A szabvány alkalmazása alapesetben önkéntes, de szerződés, biztosítói feltétel vagy jogszabály kötelezővé teheti. c) A szabvány csak akkor alkalmazható, ha van hivatalos magyar fordítása. d) A MABISZ ajánlás hatósági előírás, ezért erősebb, mint a szabvány.

Válaszok: 1.1 ……… 1.2 ……… 1.3 ………

2. feladat (igaz-hamis, 5 pont)

Döntsd el az állításokról, igazak-e! Írj I vagy H betűt az utolsó oszlopba. A hamis állításoknál egy-egy szóval jelöld a jobb hasábban, mi a helyes.

A hamis állítások helyesbítése: ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………………

3. feladat (sorba rendezési, 5 pont)

Írd a lépések elé 1-től 5-ig a helyes sorszámot! A feszültségmentesítés öt lépéséről van szó.

Melyik lépés az, amely soha nem hagyható ki, és miért? ………………………………………………………………………………………………………………………………………………

4. feladat (párosítási, 4 pont)

Rendeld egymáshoz a fogalmakat és a meghatározásokat! Írd a számot a válaszsor megfelelő oszlopába. Minden elem pontosan egyszer használható.

5. feladat (felelet-kiegészítős, 3 pont)

Írd be a hiányzó szavakat!

Elektronikus megfigyelőrendszer kizárólag ……………………………… területen alkalmazható.

A felvételek általános megőrzési idejét a hatályos törvény ………………………………, ezért a megőrzési időt maga az ……………………………… határozza meg, és köteles azt megindokolni.

T2 — A biztonságtechnikai rendszerek előírásszerű telepítése, kiépítése (25 pont)

6. feladat (feleletválasztós, 4 pont)

Karikázd be a helyes válasz betűjelét! Minden kérdésnél egy helyes válasz van.

6.1 Mit kell figyelembe venned egy PoE-táplálású kamera teljesítménytervezésénél?

a) A switch portjára megadott teljesítményt, mert az eszköz ezt kapja meg. b) Az eszközoldali (PD) teljesítményértéket, mert a kábelen veszteség lép fel. c) A kettő átlagát. d) Egyiket sem, mert a PoE-szabvány minden eszközre azonos teljesítményt garantál.

6.2 Miben tér el egymástól a T568A és a T568B kiosztás?

a) Az összes ér sorrendjében. b) Csak az 1., 2., 3. és 6. érben — a narancs és a zöld pár cserél helyet. c) Csak az árnyékolás bekötésében. d) Semmiben, a két jelölés ugyanazt takarja.

6.3 Miért nem elegendő önmagában a lezáró ellenállás nélküli, puszta NC hurok?

a) Mert a kábel elvágását nem ismeri fel. b) Mert rövidzárral áthidalható, így az érzékelő kiiktatható anélkül, hogy a központ észlelné. c) Mert az NC érintkező zárt állapotban nem vezet. d) Mert az NC hurok csak rádiós rendszerekben használható.

6.4 Az ügyfél a menekülési útvonalra eső ajtajára kér beléptetőt. Melyik megoldás nem fogadható el?

a) Nyugvóáramú (fail safe) zár, amely tápkiesésre nyílik. b) Munkaáramú zárfogadó szabványos pánikvasalattal, kézzel kitárható ajtóval. c) Kizárólag villamos reteszelés munkaáramú zárral, kézi vészoldó nélkül. d) Nyugvóáramú zár, amely tűzjelzésre és tűzvédelmi vezérlőjelre is nyílik.

Válaszok: 6.1 ……… 6.2 ……… 6.3 ……… 6.4 ………

7. feladat (párosítási, 5 pont)

Rendeld az érzékelőkhöz a rájuk jellemző működési elvet vagy telepítési szabályt!

(Hat párt kell megadnod, de a feladat legfeljebb 5 pontot ér: egy hiba még belefér.)

8. feladat (csoportosítási, 6 pont)

Sorold be az alábbi eszközöket abba a védelmi vonalba, amelyet tipikusan kiszolgálnak! Írd az eszköz betűjelét a megfelelő oszlopba.

Eszközök: a) aktív infrasorompó a kerítésen · b) nyitásérzékelő a bejárati ajtón · c) PIR mozgásérzékelő a nappaliban · d) üvegtörés-érzékelő az ablakos helyiségben · e) széfre szerelt rezgésérzékelő · f) mikrohullámú érzékelő a raktártérben

Melyik védelmi „vonal" az, amelyik valójában nem önálló vonal, és mi a helyes megnevezése? ………………………………………………………………………………………………………………………………………………

9. feladat (felelet-kiegészítős, 4 pont)

Ez a feladat szándékosan olyan adatokat kérdez, amelyekre nincs egységes szám. A hiányzó helyre azt írd be, ami a szakmailag helyes válasz.

a) A lezáró (EOL) ellenállás ohm-értékét ……………………………………………………… határozza meg; „szabványos" érték nincs.

b) Az RG59 koaxiális kábelre ……………………………………………………… hosszkorlát; a használható hosszat a jel minősége és a rendszer típusa dönti el.

c) Az érzékelők kisállatvédelme ……………………………………………………… tulajdonság, ezért kilogrammban megadott határ szabályként nem tanulható meg.

d) A kültéri hang-fényjelző működési idejére ……………………………………………………… .

10. feladat (felelet-kiegészítős — számítás, 6 pont)

Számológép használható. Írd le a képletet, a behelyettesítést és az eredményt mértékegységgel!

Egy 2. fokozatú (Grade 2) behatolásjelző rendszert méretezel. A rendszer mért nyugalmi áramfelvétele 260 mA, a riasztási áramfelvétele 1,10 A. A hálózati hibajelzés kimegy a távfelügyeletre. A kereskedelemben kapható akkumulátorméretek közül a 4,5 Ah és a 7 Ah áll rendelkezésedre. A visszatöltési követelmény Grade 1–2 rendszerben legfeljebb 72 óra. A tápegységnél 25 % tartalékkal számolj.

a) Mekkora áthidalási idővel kell számolnod? ……………………… (1 pont)

b) Írd fel az akkumulátorkapacitás képletét, és számold ki a szükséges kapacitást! (2 pont)

képlet: ………………………………………………………………………………………………………………

behelyettesítés: ………………………………………………………………………………………………………

eredmény: ………………………………

c) Melyik kereskedelmi méretet választod, és miért? ………………………………………………… (1 pont)

d) Mekkora töltőáramot igényel a választott akkumulátor? ……………………………… (1 pont)

e) Mekkora legyen a tápegység minimális terhelhetősége? ……………………………… (1 pont)

T3 — Programozás, szabályozás, karbantartás, javítás, rendszerismeret (20 pont)

11. feladat (igaz-hamis, 5 pont)

12. feladat (sorba rendezési, 4 pont)

Írd a lépések elé 1-től 4-ig a helyes sorszámot! A beállítási ciklus lépéseiről van szó.

13. feladat (párosítási, 4 pont)

Rendeld a mérési tünethez a legvalószínűbb okot!

14. feladat (feleletválasztós, 3 pont)

14.1 Mit tegyél a gyári (alapértelmezett) kódokkal az üzembe helyezéskor?

a) Meg kell hagyni őket, hogy a szerviz be tudjon lépni. b) Azonnal meg kell változtatni mindet, és minden felhasználónak saját kódot kell adni. c) Elég a telepítői kódot megváltoztatni. d) Elég a dokumentációban feltüntetni, hogy gyári kód maradt.

14.2 Mikor van értelme a kényszerítési (duress) kódnak?

a) Mindig, mert a helyszínen hangos jelzést ad. b) Csak akkor, ha a rendszer távfelügyeletre jelez, mert a helyszínen a jelzés láthatatlan. c) Csak rádiós rendszereknél. d) Csak akkor, ha a felhasználók száma legalább öt.

14.3 Melyik állítás igaz a telepítői (3. szintű) hozzáférésre?

a) A telepítő bármikor, korlátozás nélkül beléphet, mert ő építette a rendszert. b) A telepítői hozzáférés a felhasználó engedélyéhez kötött — távolról is. c) A telepítői hozzáférés a kezelőegységen keresztül nem, csak helyben, kábellel érhető el. d) A telepítői kód átadása az ügyfélnek kötelező az átadáskor.

Válaszok: 14.1 ……… 14.2 ……… 14.3 ………

15. feladat (felelet-kiegészítős, 4 pont)

Két olyan adat következik, amelyre a szakmában rendszeresen konkrét számot mondanak — tévesen. Egészítsd ki a mondatokat!

a) A vagyonvédelmi rendszerek karbantartásának gyakoriságát magyar jogszabály ………………………………………; a MABISZ megköveteli a dokumentált karbantartást, de ……………………………………… nem ad. A gyakoriságot végül ……………………………………… dönti el. (3 pont)

b) A távfelügyelet kivonulási idejére ……………………………………………………… . (1 pont)

T4 — Az ajánlat tartalma; a helyzetfelmérés és a kockázatelemzés lépései (15 pont)

16. feladat (sorba rendezési, 5 pont)

Írd a lépések elé 1-től 5-ig a helyes sorszámot!

Mi történik, ha a felmérés és az árajánlat sorrendjét felcseréled? ………………………………………………………………………………………………………………………………………………

17. feladat (csoportosítási, 4 pont)

A kockázatnak négy összetevője van. Sorold be őket aszerint, hogy a szerelő tervezői munkájával befolyásolható-e!

Elemek: fenyegetés · sérülékenység · hatás · valószínűség

18. feladat (feleletválasztós, 3 pont)

18.1 Mi igaz a felmérési adatlapra?

a) Tartalmát jogszabály írja elő, ezért minden cégnél azonos. b) Tartalmát jogszabály nem írja elő: cégspecifikus dokumentum, de a felmérés kimenete csak akkor használható, ha kitöltötték és aláírták. c) Nem kell írásba foglalni, elég a fotósorozat. d) Csak akkor kell kitölteni, ha a megrendelő kéri.

18.2 Miért a nyílászáró-jegyzék a felmérési adatlap legfontosabb táblázata?

a) Mert ebből számolható a kábelhossz. b) Mert a párkánymagassággal együtt ez alapozza meg a védendő nyílászárók körét, és a magassági határ biztosítónként eltér. c) Mert a nyílászárók száma határozza meg a központ típusát. d) Mert enélkül nem adható be az ajánlat a rendőrséghez.

18.3 Mit jelent az ajánlat érvényességi ideje?

a) Azt az időszakot, amíg a kivitelezést el kell kezdeni. b) Az ajánlati kötöttség időtartamát: eddig az ügyfél elfogadó nyilatkozata létrehozza a szerződést. c) A jótállás időtartamát. d) Azt az időt, ameddig az anyagárak nem változnak a beszállítónál.

Válaszok: 18.1 ……… 18.2 ……… 18.3 ………

19. feladat (felelet-kiegészítős, 3 pont)

Egészítsd ki a tervezés vezérszabályát!

Egy helyiség behatolásjelző védelme akkor megfelelő, ha megfelelő ………………………………… és ………………………………… együtt valósul meg, vagy ha ………………………………… épül ki.

T5 — A kiviteli ütemterv; a vázlatok és rajzok készítése (10 pont)

20. feladat (párosítási, 4 pont)

Rendeld a dokumentumhoz a tartalmát!

21. feladat (felelet-kiegészítős — vázlatértelmezés, 4 pont)

Az alábbi vázlat egy kis iroda földszinti alaprajzának egyszerűsített, M 1:200 méretarányú rajzához készült jelmagyarázat és zónatáblázat-részlet. Olvasd el, majd válaszolj a kérdésekre!

VAZLAT — foldszint, M 1:200        ZONATABLAZAT (reszlet)
--------------------------------   ------------------------------------------
[1] bejarati ajto   – reed         Z1  bejarati ajto, reed      kesleltetett
[2] eloter          – PIR          Z2  eloter, PIR              ??????????
[3] iroda ablaka    – uvegtores    Z3  iroda ablak, uvegtores   azonnali
[4] raktar          – PIR          Z4  raktar, PIR              azonnali
[K] kezeloegyseg    – az [1] mellett, belul
[C] kozpont         – a raktarban, rejtve
    nyomvonal: [C] -> [4] -> [3] -> [2] -> [1] es [K]

a) Milyen zónatípus való a Z2 helyére, és miért? ………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………… (1 pont)

b) A központ a raktárban van, amelyet a Z4 véd. Megfelel-e ez a központ elhelyezésére vonatkozó elvárásnak? Indokold! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………… (1 pont)

c) A fenti vázlat kétféle rajzi tartalmat egyesít. Melyik harmadik rajz hiányzik ahhoz, hogy a kivitelezés és a későbbi hibakeresés elvégezhető legyen? ………………………………………… (1 pont)

d) Mekkora valóságos távolságnak felel meg 4 cm a papíron? ……………………………… (1 pont)

22. feladat (igaz-hamis, 2 pont)

T6 — Számlázásra, elszámolásra vonatkozó követelmények (10 pont)

23. feladat (igaz-hamis, 4 pont)

24. feladat (felelet-kiegészítős, 3 pont)

Az áthárított adót tartalmazó számlát a teljesítéstől számított ……………………… napon belül kell kiállítani.

Ha a szerződés nem köt ki fizetési határidőt, a Ptk. szerint a számla kézhezvételétől ……………………… nap áll rendelkezésre.

A vállalkozások közötti késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat + ……………………… .

25. feladat (sorba rendezési, 3 pont)

Írd a lépések elé 1-től 6-ig a helyes sorszámot!

A FELADATLAP VÉGE. Mielőtt leteszed a tollat: van-e minden feladatnál válasz? Kiírtad a mértékegységeket? Olvasható, amit írtál?

Először javítsd ki magad, feladatonként, és írd a feladat mellé az elért pontszámot. Csak utána olvasd el az indoklásokat — és azokat is olvasd el, amelyeket eltaláltál, mert a próbavizsga hasznának a fele az indoklásban van.

T1 — Vagyonvédelmi, munka- és környezetvédelmi alapismeretek (20 pont)

1. feladat — feleletválasztós, 3 pont Pontozás: helyes válaszonként 1 pont. Több bekarikázott betű esetén 0 pont az adott kérdésre.

1.1 — b) A vagyonvédelmi tevékenység személyes végzéséhez rendőrségi igazolvány kell; a képzési tanúsítvány önmagában nem elég, a kamarai tagság pedig önkéntes. Igazolvány nélkül csak hálózatépítéssel összefüggő segédmunka végezhető, az irányító helyszíni jelenlétében (lásd 7.3, 7.4).

1.2 — a) Az SzVMt. két feltételt szab: a tevékenység megbízási szerződésen alapuljon, és a védett területre kizárólag a jogosultak léphessenek be. A hozzájárulás és az azonosítási mód más kérdés (lásd 7.7).

1.3 — b) A szabványalkalmazás Magyarországon önkéntes (1995. évi XXVIII. törvény 6. § (1)), de szerződés, biztosítói feltétel vagy jogszabály kötelezővé teheti. Magyar fordítás hiányában az angol változat a magyar nemzeti szabvány. A MABISZ nem hatóság: ajánlása a biztosítási szerződésen keresztül válik kötelezővé (lásd 9.2, 10.1).

2. feladat — igaz-hamis, 5 pont Pontozás: állításonként 1 pont. A helyesbítés nem külön pont, de a hibás helyesbítés nem is von le — a helyes I/H betű dönt.

3. feladat — sorba rendezési, 5 pont Pontozás: minden helyes helyen álló lépés 1 pont. A kiegészítő kérdésre adott válasz nem külön pont — önellenőrzésre való.

A helyes sorrend: leválasztás → visszakapcsolás elleni védelem → a feszültségmentes állapot ellenőrzése → földelés és rövidre zárás → a közeli aktív részek elleni védelem.

A ki nem hagyható lépés a harmadik, a feszültségmentes állapot műszeres ellenőrzése. Ez az, ami a leggyakrabban elmarad, és ez okozza a legtöbb súlyos balesetet: rosszul feliratozott elosztó, két betáplálású áramkör, félrekötött nullavezető mind létező eset. A negyedik lépés (földelés, rövidre zárás) erősáramú munkaterületre való, azt a vagyonvédelmi szerelő nem végzi — a harmadik viszont mindenkire tartozik, kivétel nélkül (lásd 11.5).

4. feladat — párosítási, 4 pont Pontozás: helyes páronként 1 pont.

Indoklás. A Grade-fokozat a feltételezett behatoló felkészültségét fejezi ki, nem a rendszer minőségét általában — és a rendszer fokozata mindig a leggyengébb eleméé (9.4). A környezeti osztályok a hőmérséklet-tartományt kötik meg (9.4). A MABISZ védelmi osztályai I-től VII-ig terjednek, ahol az I. a legerősebb (10.3). A csapdaszerű védelem nem önálló védelmi vonal, hanem a térvédelem telepítési módja — ez a párosítás kakukktojása, és tipikus csoportosítási csapda is (10.5).

5. feladat — felelet-kiegészítős, 3 pont Pontozás: hiányzó helyenként 1 pont. Rokon értelmű, de pontos megfogalmazás elfogadható.

• magánterületen (elfogadható: „kizárólag magánterületen")
• nem határozza meg / nem ír elő általános megőrzési időt
• adatkezelő (a gyakorlatban az üzemeltető, nem a szerelő)

Indoklás. Elektronikus megfigyelőrendszer kizárólag magánterületen alkalmazható. Általános megőrzési határidőt a hatályos törvény nem ad; a megőrzési időt az adatkezelő határozza meg és indokolja, 72 óra fölött erősebb indoklással. Napszám csak két különleges helyen maradt a szabályozásban: a pénzügyi szolgáltató központi tárhelyes felvételénél és a megismerésről készült jegyzőkönyvnél (lásd 8.1, 8.3, 8.5).

T2 — A biztonságtechnikai rendszerek előírásszerű telepítése, kiépítése (25 pont)

6. feladat — feleletválasztós, 4 pont Pontozás: helyes válaszonként 1 pont.

6.1 — b) Mindig az eszközoldali (PD) értékkel tervezz, mert a port teljesítménye és az eszközre ténylegesen eljutó teljesítmény nem azonos: a különbség a kábelen vész el (lásd 6.4, 20.9).

6.2 — b) A két kiosztás csak az 1., 2., 3. és 6. érben tér el, a narancs és a zöld pár cserél helyet. Egy kábel két végén ugyanazt a kiosztást kell használni (lásd 6.3).

6.3 — b) A puszta NC hurok rövidzárral áthidalható: a támadó összekötheti a két eret, és a központ nyugalmi állapotot lát. Az a) válasz azért rossz, mert a kábel elvágását éppen hogy felismeri az NC hurok — ezért NC az alapeset. A megoldás a lezáró ellenállásos (EOL) hurok, amely így nemcsak a nyitást, hanem a szakadást és a rövidzárat is megkülönbözteti (lásd 14.5, 14.6).

6.4 — c) A menekülési úton a jogszabály a nyithatóságot követeli meg. Ha az ajtót kizárólag villamos reteszelés tartja, annak nyugvóáramúnak kell lennie; munkaáramú megoldás csak szabványos pánikvasalat vagy kilincs mellett fogadható el — és kézi vészoldó nélkül semmit nem adunk át (lásd 18.9).

7. feladat — párosítási, 5 pont Pontozás: helyes páronként 1 pont, de a feladatra legfeljebb 5 pont adható — egy elrontott párosítás tehát még nem jelent pontvesztést.

Indoklás. A PIR passzív: nem sugároz ki semmit, a hőmintázat megváltozását érzékeli, és a zónákat keresztező mozgásra ad erős jelet (15.2). A mikrohullámú érzékelő aktív, Doppler-elvű, és átlát a falon és az üvegen — ezért lehet olyan mozgásra jelezni, ami nem is a védett térben van (15.3). A reed fix részre, a mágnes a nyíló félbe kerül, mindkettő a zsanértól a legtávolabb (15.5). Az akusztikus üvegtörés-érzékelő kétlépcsős: előbb a lökőhullámot, majd a töréshangot ismeri fel (15.6). A rezgésérzékelő a szerkezetben terjedő testhangot érzékeli (15.7). A dual tech két érzékelője ÉS kapcsolatban van: riasztás csak egyidejű jelzésre keletkezik (15.3).

8. feladat — csoportosítási, 6 pont Pontozás: helyesen besorolt eszközönként 1 pont. A kiegészítő kérdés nem külön pont.

Kiegészítő kérdés: a csapdaszerű védelem nem önálló védelmi vonal, hanem a térvédelem telepítési módja: a behatoló várható útvonalára telepített térvédelmi érzékelő.

Indoklás. A védelmi vonalak kívülről befelé: kerület- → felület- → tér- → tárgyvédelem, és ezeken átível a személyvédelem. A nyitás- és az üvegtörés-érzékelő a nyílászáró felületét védi, tehát felületvédelem; a PIR és a mikrohullámú érzékelő a teret figyeli; a széfre szerelt rezgésérzékelő magát a tárgyat. Az aktív infrasorompó a kerítésen kerületvédelmi eszköz (lásd 10.4, 10.5, 15.9).

9. feladat — felelet-kiegészítős, 4 pont Pontozás: hiányzó helyenként 1 pont. Bármely, tartalmilag azonos megfogalmazás elfogadható; a konkrét szám beírása 0 pont, akkor is, ha történetesen jó.

a) a gyártó / a telepítési kézikönyv (gyártó- és típusfüggő) b) nincs szabványos (elfogadható: „szabvány nem ad hosszkorlátot") c) nem szabványos (elfogadható: „gyártói, nem szabványosított") d) magyar jogszabályi korlát nincs (elfogadható: „nincs jogszabályban rögzített időkorlát")

Indoklás. Ez a négy adat a jegyzet „fejből tilos mondani" listájáról való. A lezáró ellenállás ohm-értéke gyártó- és típusfüggő (14.6). Az RG59-re szabványos hosszkorlát nincs, a használhatóságot a jel minősége dönti el (6.5). A kisállatvédelem nem szabványos tulajdonság, ezért kilogramm-határ szabályként nem tanulható meg (15.4). A kültéri hang-fényjelző működési idejére magyar jogszabályi korlát nincs (16.3).

10. feladat — felelet-kiegészítős (számítás), 6 pont

Pontozás: - a) a helyes áthidalási idő: 1 pont - b) a felírt képlet: 1 pont; a helyes behelyettesítés és eredmény mértékegységgel: 1 pont (mértékegység nélküli szám: 0,5 pont) - c) a kereskedelmi méret helyes, felfelé történő megválasztása indoklással: **1 pont - d) a töltőáram: 1 pont - e) a tápegység terhelhetősége: **1 pont

a) Áthidalási idő: 12 óra. 2. fokozatnál az áthidalási idő 12 óra — és ez az az eset, ahol az átjelzés megléte nem változtat rajta. (A felezés a 3–4. fokozatnál lép be: 60 óra helyett 30 óra, ha a hálózati hibajelzés eljut a távfelügyeletre.) Ez a feladat első csapdája: aki automatikusan felez, rossz számmal indul.

b) A kapacitás:

keplet   C [Ah] = nyugalmi aram [A] x athidalasi ido [h] x 1,25
behely.  C = 0,26 A x 12 h x 1,25
eredmeny C = 3,9 Ah

c) A választott méret: 4,5 Ah, mert a számított értéknél a következő nagyobb kereskedelmi méretet kell választani. Lefelé kerekíteni tilos: egy 3,9 Ah-s igényre nem tehető kisebb akkumulátor, mert akkor nem teljesül az áthidalási követelmény.

d) A töltőáram:

I_tolto = C / visszatoltesi ido = 4,5 Ah / 72 h = 0,0625 A = 62,5 mA

e) A tápegység minimális terhelhetősége:

I_riasztasi + I_tolto = 1,10 A + 0,0625 A = 1,1625 A
+ 25 % tartalek:  1,1625 x 1,25 = 1,453 A
-> szukseges terhelhetoseg: kb. 1,5 A

Indoklás és a három tipikus hiba. A tápegységet a riasztási, az akkumulátort a nyugalmi áramból méretezzük — ez a két szám nem cserélhető fel. A töltőáramot le kell foglalni a tápegység terhelhetőségéből, mert az nem jut a fogyasztóknak. Az 1,25-ös szorzó ökölszabály, nem szabványi követelmény — ha a vizsgán rákérdeznek, ezt így kell mondani. A tipikus hibák: (1) a nyugalmi és a riasztási áram felcserélése, (2) a töltőáram elfelejtése a tápegységnél, (3) lefelé kerekítés a kereskedelmi méretnél (lásd 22.3, 22.7).

T3 — Programozás, szabályozás, karbantartás, javítás, rendszerismeret (20 pont)

11. feladat — igaz-hamis, 5 pont Pontozás: állításonként 1 pont.

12. feladat — sorba rendezési, 4 pont Pontozás: minden helyes helyen álló lépés 1 pont.

A helyes sorrend: beállítás → mérés → funkcionális próba → dokumentálás.

Indoklás. A sorrend logikája ok-okozati. Beállítasz valamit, megméred, hogy tényleg az lett-e, aztán működés közben kipróbálod, végül leírod — mert amit nem dokumentáltál, azt nem tudod hat hónap múlva se bizonyítani, se összehasonlítani. A leggyakoribb hiba a mérés kihagyása: „látszik, hogy jó" (lásd 23.14).

13. feladat — párosítási, 4 pont Pontozás: helyes páronként 1 pont.

Indoklás. A zónahurkot a központról leválasztva kell mérni, mind a négy állapotot végigjátszva. Ha a mért érték a névleges kétszerese, két lezáró ellenállás van sorosan (tipikusan valaki a végére is, meg az érzékelőbe is tett egyet); ha a fele, akkor párhuzamosan van kettő. Az ingadozó érték szinte mindig kontakthiba: laza sorkapocs, rosszul krimpelt érvéghüvely, oxidálódott kötés. A vándorló vízszintes sáv analóg videóképen a földhurok klasszikus tünete — és a megoldás soha nem a védőföld levágása (lásd 23.10, 27.7).

14. feladat — feleletválasztós, 3 pont Pontozás: helyes válaszonként 1 pont.

14.1 — b) A gyári kódokat azonnal meg kell változtatni, és minden felhasználónak saját kódot kell adni — különben az eseménynapló sem mond semmit arról, ki mit tett (lásd 16.6, 29.5).

14.2 — b) A kényszerítési kód a helyszínen láthatatlan: úgy hatástalanít, mintha minden rendben lenne, és közben csendes jelzést küld. Ha nincs hová küldeni, nincs értelme. A kezelési rendjét szerződésben kell rögzíteni (lásd 16.9).

14.3 — b) A telepítői (3. szintű) hozzáférés a felhasználó engedélyéhez kötött, a távoli hozzáférésre is. A telepítői kód nem az ügyfélé, de titkolt hozzáférés sem maradhat a szerelőnél (lásd 16.6, 16.10, 24.8).

15. feladat — felelet-kiegészítős, 4 pont Pontozás: hiányzó helyenként 1 pont. Konkrét szám beírása 0 pont.

a) nem írja elő — időintervallumot / gyakoriságot — a szerződés és a gyártói előírás b) nincs jogszabályi vagy szabványi szám (elfogadható: „a szolgáltatási szerződés határozza meg")

Indoklás. Ez a feladat két olyan adatra kérdez rá, amelyre a szakmában rendszeresen konkrét számot mondanak — tévesen. A karbantartásnál három forrást kell szétválasztani: a jogszabály nem ad gyakoriságot; a MABISZ megköveteli a dokumentált karbantartást, de intervallumot nem ad; a gyakoriságot végül a szerződés és a gyártói előírás dönti el (28.2). A kivonulási időre ugyanígy nincs jogszabályi vagy szabványi szám: a kivonulás szolgáltatási kérdés, és amit a szolgáltató vállal, azt a szerződésben vállalja (17.1).

T4 — Az ajánlat tartalma; a helyzetfelmérés és a kockázatelemzés lépései (15 pont)

16. feladat — sorba rendezési, 5 pont Pontozás: minden helyes helyen álló lépés 1 pont. A kiegészítő kérdés nem külön pont.

A helyes sorrend: helyszíni felmérés → kockázatelemzés → rendszerterv → árajánlat → vállalási ütemterv.

Ha felcseréled a felmérést és az árajánlatot: olyasmire adsz árat, amit nem láttál. Ennek két kimenetele van, és mindkettő rossz. Vagy alálősz, és a te zsebedből megy el a különbözet (kiderül a vasbeton födém, a hiányzó nyomvonal, a szükséges segédtápegység) — vagy fölélősz, és elveszted a munkát. A programkövetelmény is ebben a sorrendben írja le a szerelő munkáját: körültekintő helyzetfelmérés → kockázatelemzés → árajánlat (lásd 12.1, 13.6).

17. feladat — csoportosítási, 4 pont Pontozás: helyesen besorolt elemenként 1 pont.

Indoklás. A kockázat négy összetevője a fenyegetés, a sérülékenység, a hatás és a valószínűség. Azt, hogy a környéken betörnek-e (fenyegetés), és azt, hogy mennyit ér a védendő vagyon (hatás), a szerelő nem tudja megváltoztatni. A sérülékenységet viszont igen — ez a műszaki és mechanikai védelem dolga —, és ezzel együtt a bekövetkezés valószínűségét is. Ezért van értelme a kockázatelemzésnek: megmutatja, hol érdemes pénzt költeni (lásd 12.7).

18. feladat — feleletválasztós, 3 pont Pontozás: helyes válaszonként 1 pont.

18.1 — b) A felmérési adatlap tartalmát jogszabály nem írja elő: cégspecifikus dokumentum. Attól lesz értékes, hogy kitöltötték és aláírták — így válik a felmérés bizonyítható kimenetévé (lásd 12.2).

18.2 — b) A nyílászáró-jegyzék a párkánymagassággal együtt dönti el, mely nyílászárókat kell védeni. A magassági határ biztosítónként eltér, ezért a hatályos biztosítási feltételből kell kiolvasni — nem szabad fejből mondani (lásd 12.3, 12.9).

18.3 — b) Az érvényességi idő az ajánlati kötöttség időtartama (Ptk. 6:64. §): ezen belül az ügyfél elfogadó nyilatkozata létrehozza a szerződést. Ezért nem szabad kihagyni az ajánlatból (lásd 13.6).

19. feladat — felelet-kiegészítős, 3 pont Pontozás: hiányzó helyenként 1 pont. A sorrend felcserélése az első két helyen nem hiba.

• megfelelő felületvédelem
• csapdaszerű térvédelem
• teljes körű térvédelem

Indoklás. A tervezés vezérszabálya: megfelelő felületvédelem és csapdaszerű térvédelem együtt, vagy teljes körű térvédelem. A kettő nem ugyanaz a megközelítés, de mindkettő működő megoldás. Ami nem működik: a hiányos felületvédelem néhány elszórt mozgásérzékelővel — mert így van olyan behatolási út, amelyen a betörő észrevétlenül bejut és bent is marad (lásd 13.1, 12.9).

T5 — A kiviteli ütemterv; a vázlatok és rajzok készítése (10 pont)

20. feladat — párosítási, 4 pont Pontozás: helyes páronként 1 pont.

Indoklás. Négy külön dokumentumról van szó, és a vizsgán rendszeresen összekeverik őket: a vázlat elvi, az elhelyezési rajz megmondja, mi hol van, a nyomvonalrajz azt, merre megy a kábel, a bekötési rajz pedig azt, mi hova van kötve. Az ötödik dokumentum, amely mindezt összeköti a programozással és a valósággal, a zónatáblázat (lásd 13.5).

21. feladat — felelet-kiegészítős (vázlatértelmezés), 4 pont Pontozás: kérdésenként 1 pont. Az a) és a b) pontnál az indoklás nélkül megadott válasz 0,5 pont.

a) Követő (belső követő) zóna. A Z2 az előtér mozgásérzékelője, amely a bejárati ajtótól a kezelőegységhez vezető úton van. Ha előbb a késleltetett Z1 sérült, a Z2 is a belépési késleltetést követi, tehát a hazaérkező felhasználó nem okoz riasztást; ha viszont először a Z2 sérül — vagyis valaki az ajtó kinyitása nélkül került az előtérbe —, azonnal riaszt. Azonnali zónatípust ide tenni tipikus tervezői hiba: minden hazaérkezés téves riasztás lenne (lásd 14.4).

b) Igen, megfelel. A központot rejtve, mechanikailag védve és éles állapotban felügyelt téren belül kell elhelyezni. A raktárt a Z4 mozgásérzékelő védi, tehát aki a központhoz akar jutni, előbb riasztást vált ki. A kezelőegység pedig a be- és kilépési útvonalon, a bejárati ajtó mellett van — ez is helyes (lásd 13.3).

c) A bekötési rajz. A vázlat az elhelyezést (mi hol van) és a nyomvonalat (merre megy a kábel) tartalmazza, de azt nem, hogy melyik ér melyik sorkapocsba megy. Ez a bekötési rajz dolga, és enélkül sem a kivitelezés, sem a későbbi hibakeresés nem végezhető el rendesen (lásd 13.5).

d) 8 méter. M 1:200 azt jelenti, hogy 1 cm a papíron 2 méter a valóságban, tehát 4 cm × 2 m/cm = 8 m (lásd 12.6).

22. feladat — igaz-hamis, 2 pont Pontozás: állításonként 1 pont.

• a) IGAZ. M 1:200: 1 cm a papíron 200 cm, azaz 2 m a valóságban. Ez a méretarány a vizsga alsó határa a rendelkezésre bocsátott rajzoknál (lásd 12.6).
• b) HAMIS. A kábeleket még a takarás előtt kell bemérni és megcímkézni. Utána már csak bontással férsz hozzájuk, és a jelöletlen kábel évekig tartó bosszúság — a hibakeresésnél minden alkalommal újra végig kell mérni (lásd 21.9, 13.9).

T6 — Számlázásra, elszámolásra vonatkozó követelmények (10 pont)

23. feladat — igaz-hamis, 4 pont Pontozás: állításonként 1 pont.

24. feladat — felelet-kiegészítős, 3 pont Pontozás: hiányzó helyenként 1 pont. Mértékegység (nap, százalékpont) nélkül 0,5 pont.

• 8 nap — az áthárított adót tartalmazó számla kiállítási határideje. (A gyakran hallott 15 nap elavult; helyszíni készpénzes fizetésnél pedig haladéktalanul kell számlázni.)
• 30 nap — fizetési határidő kikötése hiányában, a számla kézhezvételétől (Ptk. 6:130. §).
• 8 százalékpont — a jegybanki alapkamat fölött, vállalkozások között (Ptk. 6:155. §).

Indoklás. Vigyázz a két harmincnapos szabály összekeverésével: az átadás-átvételi eljárás időtartama is harminc nap (Ptk. 6:247. § (2)), de ez nem azonos a fizetési határidő harminc napjával, és diszpozitív szabály (lásd 25.5, 25.7, 24.7).

25. feladat — sorba rendezési, 3 pont Pontozás: minden helyes helyen álló lépés 0,5 pont, összesen 3 pont.

A helyes sorrend: rendszerpróba → a hibák javítása és visszaellenőrzése → átadás-átvételi jegyzőkönyv (a teljesítés) → számla → a fizetési határidő lejárta → késedelmi kamat és behajtási költségátalány.

Indoklás. Ez a sorrend a vizsga egyik klasszikus sorba rendezési feladata, és a legfontosabb eleme a harmadik és a negyedik lépés viszonya: először próba és átadás-átvétel, azután számla — nem fordítva. A vállalkozói díj a teljesítéskor esedékes, a teljesítés napja pedig az átadás-átvétel. A javítás visszaellenőrzése azért van a próba után és az átadás előtt, mert a visszaellenőrzés arra is kiterjed, amire a javítás kihathatott (lásd 24.6, 24.7, 25.5).

Pontsáv és érdemjegy

Az érdemjegyhatárok a programkövetelmény szerintiek. Mivel a feladatlap 100 pontos, a pontszám és a százalék megegyezik.

Tudáselemenkénti önértékelés

Írd be a saját pontszámaidat, és számold ki a százalékot tudáselemenként. Nem az összpontszám a tanulságos, hanem az, hogy hol veszítettél. Egy 55 pontos eredmény, amelyben a T2 hibátlan és a T1 nulla, egészen más felkészülést kíván, mint egy egyenletesen 55 pontos.

A szabály egyszerű: amelyik tudáselemnél 60 % alatt vagy, azt a sort vedd elő a következő listából, és olvasd újra a megjelölt fejezeteket. Amelyiknél 40 % alatt, ott ne ismételj: tanuld újra, a fejezetek elejétől, a gyakorlatokkal együtt.

Mit tegyél, ha…

…a T1-nél lettél gyenge (vagyonvédelmi, munka- és környezetvédelmi alapismeretek)

Olvasd újra: a 7. fejezetet (jogi környezet — az SzVMt., az igazolvány, a szerződés), a 8. fejezetet (kamerás megfigyelés és adatvédelem — különösen a 8.3 megőrzési szabályait) és a 11. fejezetet (munkavédelem, tűzvédelem, környezetvédelem). Kapcsolódóan: a 9. fejezet (szabványok, Grade, környezeti osztályok) és a 10. fejezet (MABISZ, védelmi vonalak).

Amire külön figyelj: a T1 hibáinak többsége elavult adat. Ha „három munkanapot" írtál, ha „E tűzosztályt" jelöltél, vagy ha megfeleltetted a MABISZ szintjeit a Grade-fokozatokkal, akkor nem a tudás hiányzik, hanem a frissítés. Írd ki külön lapra a 31.5 T1-táblázatának azokat a sorait, amelyeknél a jegyzet azt mondja, hogy „nincs", „hatályon kívül" vagy „nem azonos".

…a T2-nél lettél gyenge (telepítés, kiépítés)

Olvasd újra: a 6. fejezetet (kábelek, csatlakozók, PoE), a 14–16. fejezetet (behatolásjelző: központ, hurkok, érzékelők, telepítés), a 18. fejezetet (beléptetés, fail safe / fail secure, menekülési út), a 19–20. fejezetet (videó), a 21. fejezetet (védőcső, árnyékolás, rendezők) és a 22. fejezetet (tápellátás, akkumulátor, feszültségesés).

Amire külön figyelj: ez a legnagyobb súlyú tudáselem, és itt van a számítás is. Ha a 10. feladatot rontottad, ne az egész 22. fejezetet olvasd újra, hanem a 22.3 és a 22.7 pontot, és számold végig a kidolgozott példákat saját kézzel, papíron — nem elolvasva, hanem kiszámolva. Ha az érzékelős párosításnál csúsztál el, a 15. fejezet táblázatait takard le, és a bal oszlopból mondd fel a jobbat.

…a T3-nál lettél gyenge (programozás, mérés, karbantartás, javítás)

Olvasd újra: a 16.6–16.11 pontokat (programozás, kódok, hozzáférési szintek, próbák), a 23. fejezetet (mérések — különösen a 23.10 zónahurok-mérést és a 23.12 szigetelésmérési tilalmat), a 27. fejezetet (hibakeresés, földhurok) és a 28. fejezetet (karbantartás, gyakoriság).

Amire külön figyelj: a T3 kérdései többnyire eljárásra kérdeznek, nem adatra: milyen sorrendben, mivel, mit igazolva. Ha a sorba rendezést rontottad, ne a definíciókat tanuld, hanem írd le fejből a beállítási ciklust és a hibakeresés első három, műszer nélküli lépését.

…a T4-nél lettél gyenge (felmérés, kockázatelemzés, ajánlat)

Olvasd újra: a 12. fejezetet (helyszíni felmérés, a felmérés hét lépése, kockázatelemzés) és a 13. fejezetet (tervezés, ajánlat, szerződés, ütemterv).

Amire külön figyelj: a T4 a leglogikusabb tudáselem — itt szinte minden kérdés a sorrendből vagy a felelősségből következik. Ha a 16. feladatot rontottad, a 31.2 pont tizenkét lépéses munkamenetét másold le kézzel egyszer, és mindegyik lépéshez írd oda, milyen dokumentum keletkezik.

…a T5-nél lettél gyenge (ütemterv, vázlatok, rajzok)

Olvasd újra: a 13.5 és 13.8–13.9 pontokat (rajzok, erőforrásbecslés, ütemterv), a 12.6 pontot (fotó- és rajzdokumentálás, méretarány) és a 21.9 pontot (kábeljelölés, nyomvonaldokumentáció).

Amire külön figyelj: ez a legkisebb súlyú tudáselem, de a legkönnyebben pótolható. Négy rajzfajta, egy zónatáblázat, egy méretarány és egy szabály (a kábelt takarás előtt bemérni és címkézni) — ennyi az egész. Ha a vázlatértelmező feladatot rontottad, vegyél elő egy tetszőleges alaprajzot, és rajzold meg rá saját kézzel, vonalzóval mind a négy rajzot.

…a T6-nál lettél gyenge (számlázás, elszámolás)

Olvasd újra: a 25. fejezetet (dokumentálás és elszámolás, különösen a 25.5–25.8 pontokat), és hozzá a 24.7 pontot (az átadás-átvétel jogi kerete).

Amire külön figyelj: ez tíz pont, amit fél óra alatt meg lehet tanulni — a határidők és a sorrend. Egy A/5-ös lapra írd fel: mikor esedékes a díj, mennyi a számlakiállítási határidő, mennyi a fizetési határidő kikötés hiányában, mennyi a késedelmi kamat, kire nem vonatkozik a behajtási költségátalány. Ez a lap a vizsga előtti utolsó öt perc olvasnivalója.

Ha újra megírod

Ne ugyanezt a feladatlapot írd meg még egyszer két nappal később: akkor már nem a tudásodat méred, hanem az emlékezetedet. Ehelyett:

1. Egy hét kihagyás, és közben a gyenge tudáselemek fejezeteinek újraolvasása.
2. Utána oldd meg a 31. fejezet tudáspróbáját (az is mini próbavizsga, nagyrészt más kérdésekkel — a menekülési úti feladat ott is szerepel —, a megoldásai a B függelékben vannak).
3. Végül gyere vissza ehhez a feladatlaphoz. Ha most 80 pont fölött vagy, és a hat tudáselem egyikénél sem estél 60 % alá, az írásbelivel nem lesz dolgod.

És egy utolsó dolog: a feladatlap kitöltött példányát tedd el. A vizsga előtti estén nem új anyagot érdemes olvasni, hanem a saját hibáidat.