26. fejezet – megoldások és megoldókulcs

Gyakorlati feladatok — részletes megoldások

26.1 gyakorlat — Tíz perces ügyfél-tájékoztató felépítése és eljátszása

Mit gyakorol: a betanítást — azt a képességet, hogy tíz perc alatt átadd azt a négy műveletet, amit a felhasználó tényleg használni fog, és közben ne te nyúlj a kezelőhöz.

Megoldás

Ez mintamegoldás: a te vázlatod más lesz, és a szereplaptól függően menet közben át is kell alakítanod. Más felépítés is elfogadható, ha a „mit NEM véd" blokk az elején van, ha az ügyfél legalább négy műveletet maga végez el, és ha a végén aláírt jegyzőkönyv keletkezik.

1. lépés — a percre bontott vázlat, kitöltve

0:00-0:40  "Most vegigmegyunk azon, amit hasznalni fog. Tiz perc lesz,
           es a vegen On fogja csinalni, nem en. Ha barmikor nem ertek
           valamit, szoljon - a felet en fogom rosszul mondani."

0:40-2:00  MIT VED ES MIT NEM VED  (a negy zona NEVEN NEVEZVE)
           "A rendszer figyeli: a BEJARATI AJTOT, a NAPPALIT,
            a HALOSZOBAT es a TERASZAJTOT.
            Amit NEM tud: nem lat a butor moge; nem veszi eszre,
            ha valaki a kertben all; es nem tartja meg az ajtot -
            jelez es bizonyit, de nem akadalyoz meg."

2:00-3:30  TELJES ELESITES  - eloszor en mutatom, aztan O csinalja
           "Elesites utan van ennyi ideje kimenni - ezt hivjuk
            kilepesi kesleltetesnek. A kezelo addig sipol."
           >>> O ELESIT, ES KIMEGY. Stopperrel.

3:30-5:00  HATASTALANITAS  - belepesi ido, elrontott kod
           "Amikor belep, a kezelo sipolni kezd. Ennyi ideje van
            beutni a kodot. Ha elrontja, nyomja meg a torlest,
            es kezdje ujra - nem lesz belole riasztas."
           >>> O JON BE ES HATASTALANIT. Majd SZANDEKOSAN elrontja.

5:00-6:00  RESZLEGES ELESITES  - TETELESEN melyik zona marad aktiv
           "Ejszaka a HALOSZOBA erzekeloje KI van kapcsolva,
            hogy nyugodtan felkelhessen. Aktiv marad:
            a bejarati ajto, a teraszajto es a nappali."
           >>> O ALLITJA BE.

6:00-7:00  MI TORTENIK RIASZTASKOR + a TEVES RIASZTAS LAPJA
           "Megszolal a szirena, es a jelzes kimegy a tavfelugyeletre.
            Ok visszahivjak Ont, es a megbeszelt jelszoval azonositjak.
            Ha teves volt, ezt a lapot kovesse - itt van, atadom."

7:00-8:00  HIBAJELZESEK  - halozathiba, akkuhiba, szabotazs
           "Ez a harom uzenet nem riasztas, hanem HIBA.
            Halozathiba: elment az aram - ha egy oran belul
            nem jon vissza, hivjon.
            Akkuhiba es szabotazs: mindig hivjon, ez nekem szol."

8:00-9:00  KERDESEK - amit nem tudok, FELIROM, es visszahivom

9:00-10:00 IRASOS ANYAGOK ATADASA + AZ OKTATASI JEGYZOKONYV ALAIRASA

A kötelező öt szakszó-feloldás (mintaszövegek)

Ha a rendszerben be van állítva kényszerkód, azt is fel kell oldani és el kell próbáltatni — de csak akkor, ha tényleg be van állítva.

A visszakérdező kérdés

A tájékoztató nem azzal ér véget, hogy „megvolt?", hanem egy valódi kérdéssel:

„Mondja el a saját szavaival: mit csinál, ha ma este lefekvés előtt csak a földszintet akarja élesíteni — és mit csinál, ha éjjel véletlenül megszólal a sziréna?"

És mellé még egy, amelyet a legtöbben elfelejtenek:

„Ki fogja még ezt kezelni, aki most nincs itt?"

A választ be kell írni a jegyzőkönyvbe, és pótoktatást kell javasolni. Egy tízperces pótoktatás olcsóbb, mint egy éjszakai téves riasztás miatti kivonulás.

2. lépés — az eljátszás szabályai

Négy művelet, amit az ügyfél végez el: teljes élesítés (kilépéssel), hatástalanítás (belépéssel), elrontott kódbeadás javítása, részleges élesítés. Ha ezek közül bármelyiket te csinálod meg helyette „mert gyorsabb", akkor az a művelet nem lett átadva.

3. lépés — értékelés és a vázlat átírása

Az „ügyfél" három dolgot mond el: melyik három dolgot tudja most is fejből; melyik mondatot nem értette; mit érzett soknak. Ezután átírod a vázlatot, és megjelölöd, mit hagysz ki legközelebb.

Ez a legnehezebb lépés, és a fejezet valódi tanulsága: a kihagyás nehezebb, mint a hozzáadás. Egy átadáson a szerelő húsz-harminc fogalmat használ; az ügyfél a következő héten négyet fog: élesítés, hatástalanítás, részleges élesítés, hibajelzés-értelmezés. Ha mindenről ugyanannyit beszélsz, a négy fontos elvész a többi között.

Amit az oktatás előtt rendezni kell

Hiába tanítod be tökéletesen az ügyfelet, ha a rendszeren rajta marad egy gyári jelszó. Az oktatás előtt ellenőrizd, hogy az alapértelmezett és a telepítői felhasználók visszavonásra vagy inaktiválásra kerültek-e, hogy minden alkalmazásban és rendszerelemben megváltoztattátok-e a gyártói alapértelmezett jelszavakat, hogy a felhasználók a szerepkörüknek megfelelő jogosultsági szinten kezelik-e a rendszert, és hogy az eszközök elhelyezése nem teszi-e lehetővé az illetéktelen betekintést a kódtasztatúrába.

Értékelés

Az értékelési szempontok magából a feladatból következnek: belefért-e tíz percbe; hányszor nyúlt a szerelő a kezelőhöz a próbáltatási szakaszban (a jó érték: nullaszor); elhangzott-e a „mit NEM véd" blokk az elején; átadtad-e a téves riasztás lapját; aláírásra került-e a jegyzőkönyv. Ezen felül: legalább négy műveletet az ügyfél végzett el, és legalább öt szakszót feloldottál. Elfogadható más időbeosztás és más sorrend, ha ez az öt feltétel teljesül. Rossz a megoldás, ha a „mit NEM véd" a végére csúszik (akkor már nem figyel senki), ha a szerelő csinálja meg a műveleteket, vagy ha a kényszerkódot úgy tanítja, hogy az nincs is beállítva.

Gyakori hiba

• A szerelő nyúl a kezelőhöz. Hiba, mert a betanítás akkor sikeres, ha a felhasználó keze van a kezelőn — a nézéssel senki nem tanul meg kódot beütni stressz alatt.
• A „mit nem véd" blokk a végére kerül vagy kimarad. Hiba, mert a felhasználó elvárása ettől lesz reális; a csalódás mindig ott keletkezik, ahol az elvárás nem volt kimondva.
• Mindent elmond, amit tud. Hiba, mert a négy fontos művelet elvész a huszonöt fogalom között — a betanítás mérőszáma nem a lefedett anyag, hanem az, amit egy hét múlva is tud a felhasználó.
• Nem adja át a téves riasztás lapját. Hiba, mert éppen a harmadik hajnali riasztásnál kellene, és akkor senki nem keres e-mailt.
• Nem kérdez rá, ki fogja még kezelni. Hiba, mert a be nem tanított második felhasználó adja a téves riasztások jelentős részét.

26.2 gyakorlat — Három változat és az etikai próba

Mit gyakorol: az ajánlat kockázatalapú felépítését, és azt a szakmai fegyelmet, hogy minden tétel mögé oda kell tudni írni egy feltárt kockázatot.

Megoldás

Ez mintamegoldás — a te felmérésed és kockázatelemzésed más tételeket fog kiadni. Amit át kell venned, az a szerkezet és a 3. pont fegyelme.

1. Három változat

A háromváltozatú ajánlat nem jogszabályi és nem szabványi követelmény, hanem kereskedelmi jó gyakorlat. Ne mondd az ügyfélnek, hogy „kötelező három változatot adni"; mondd azt, hogy „azért adok hármat, hogy lássa, hol vannak a határok".

2. Mit tud és mit NEM tud — változatonként

„A" változat. Teljesíti azt a védelmi szintet, amit a szerződés, illetve a hatályos biztosítási feltétel elvár, és a két legvalószínűbb behatolási pontot lefedi. Amit nem tud: nincs benne tartalék átjelzési út, tehát egyetlen szolgáltatói kiesés némává teszi a rendszert; és nincs benne kép, tehát a jelzés valódiságát nem lehet ellenőrizni, utólag pedig nincs mit átadni a rendőrségnek.

„B" változat. A felmérésen feltárt összes kiemelt és magas kockázatra ad választ, két független átjelzési úttal és két kamerával. Amit nem tud: a kültéri kamerák éjjel csak megfigyelésre elegendő képet adnak, azonosításra nem — ezt a DORI-számítás mutatja, és ki kell mondani; a garázs belső ajtaja pedig továbbra sem beléptetett.

„C" változat. Több tartalékkal dolgozik, és a belső elkövető kockázatára is válaszol a beléptetett ajtóval és a bővített kameraszámmal. Amit nem tud: a padlástéri megközelítés így is védetlen marad; és az üzemeltetési költsége nagyobb — több akkumulátor, több karbantartandó pont, nagyobb tárhely.

3. Az etikai próba: minden tétel mellé egy kockázat

A két áthúzott sor a gyakorlat lényege. Amelyik tétel mellé nem tudsz kockázatot írni, azt húzd ki — vagy ha az ügyfél kifejezetten kéri, tedd külön sorba „kényelmi tétel" megjelöléssel, hogy látsszon: ez nem védelmi funkció. A PTZ-kamera ráadásul iskolapélda: vonzó a bemutatón, mert „mindent lát", a valóságban viszont egyszerre egy irányba néz, és kezelő nélkül az értéke jelentősen csökken.

4. Üzemeltetési költségek — konkrét összeg nélkül

Ehhez két mondat tartozik. Az egyik: a biztosítói védelmi szint elérése biztosítási feltétel lehet — bizonyos szint fölött a követelmény megköveteli az átjelzést, ezért a távfelügyelet sokszor nem „extra"; a konkrét elvárást a megbízó hatályos biztosítási feltételéből kell kiolvasni. A másik: karbantartási gyakoriságot ne mondj forrás nélkül — a behatolásjelző, videó- és beléptetőrendszer karbantartására nincs általános magyar jogszabályi kötelező gyakoriság; a szabvány, a gyártói előírás, a biztosítói feltétel és a karbantartási szerződés a mérvadó.

5. Két szervezési intézkedés — az ajánlat elejére

1. KULCSREND ES KULCSNYILVANTARTAS
   Ki, melyik kulcsot birtokolja, es mikor adta vissza? A masolt
   kulcs a leggyakoribb, teljesen ingyen megszuntetheto kockazat.
   Koltsege: nulla. Hatasa: a "belso elkoveto" kockazat csokkenese.

2. A NOVENYZET ES A KULSO TAROLAS RENDEZESE
   A hatso kertben a takart, benott resz teszi a teraszajtot vonzo
   celpontta; a hazhoz tamasztott letra vagy kerti butor pedig
   feljutasi utat ad. Nyiras, elpakolas, lezaras.
   Koltsege: nulla. Hatasa: a legkockazatosabb pont lathatova valik.

Ez a két tétel azért kerül az ajánlat elejére, mert egyik sem hoz neked bevételt. A szakirodalom ezt szakmai stratégiaként is megfogalmazza: ha nagyobb esélyt akarunk adni a biztonság érdekeinek, el kell érnünk, hogy a megbízók elfogadják a szakmai érveléseket — és ez különösen akkor kivitelezhető, ha elsősorban olyan szervezési intézkedéseket javasolunk, amelyek nem igényelnek pénzügyi ráfordítást. Aki így kezd, annak az ötödik mondatát is elhiszik.

6. A fedezetlen kockázat az „A" változatnál — aláíratható szöveg

„Az »A« változat a szerződés szerinti védelmi szintet teljesíti, de a felmérésen feltárt kockázatok közül kettő fedezetlen marad. Egy: az átjelzés egyetlen úton megy, ezért ha az adott szolgáltató hálózata kiesik — üzemzavar, karbantartás vagy szándékos zavarás miatt —, a jelzés nem jut el a felügyeleti központba, és erről a rendszer sem tud számot adni. Kettő: a rendszerben nincs kamera, ezért egy riasztás valódiságát nem lehet távolról ellenőrizni, és egy megtörtént eseményről nem marad felhasználható felvétel — ez az a két dolog, amit a megrendelő az elmúlt évek tapasztalatai alapján kifejezetten hiányolt. Ezt a maradék kockázatot a megrendelő ismeri és tudatosan vállalja."

Kelt: …………… Megrendelő aláírása: ……………

Ez nem formaság, hanem a szakma egyik legérettebb mozdulata. A túlértékesítés ellentéte is hiba: ha az ügyfél lealkudja az ajánlatot, és te szó nélkül kihagysz belőle egy védelmi vonalat, akkor olyan rendszert építesz, amely a vállalt célt nem teljesíti — jogi értelemben ez is hibás teljesítés. A helyes eljárás: írásban rögzíted, mely kockázat marad fedezetlenül, és az ügyfél ezt aláírja.

Értékelés

Akkor jó a megoldás, ha mindhárom változatban csak tételmegnevezés és darabszám szerepel, ár nélkül; ha mindhármuknál ott van két-két mondat arról, mit tud és mit nem tud; ha minden tétel mellett szerepel egy kockázat sorszáma, és ami mellé nem került, azt a megoldás kihúzta; ha az üzemeltetési költségek tételesen, konkrét összeg nélkül szerepelnek; ha a két szervezési intézkedés az ajánlat elején van; és ha a záró bekezdés úgy van megfogalmazva, hogy alá lehessen íratni. Elfogadható más eszközkiosztás és más kockázatszámozás. Rossz a megoldás, ha van benne olyan tétel, amelyhez nem tartozik kockázat, ha karbantartási gyakoriságot állít szabályként, vagy ha a fedezetlen kockázatot csak említi, de nem írásban rögzíti.

Gyakori hiba

• Benne hagy egy tételt, amelyhez nem talált kockázatot. Hiba, mert ez a túlértékesítés definíciója: olyan eszközt ad el, amely az adott kockázatra nem válaszol.
• A szervezési intézkedéseket a végére teszi vagy kihagyja. Hiba, mert ezek ingyen csökkentik a kockázatot, és éppen ezért teremtenek bizalmat — az ajánlat elején a helyük.
• Az „A" változatot úgy adja, hogy nem mondja meg, mi marad fedezetlen. Hiba, mert így a lealkudott rendszer csendben hibás teljesítéssé válik.
• Karbantartási periódust ígér. Hiba, mert erre nincs igazolt magyar előírás: a ciklust a szerződés rögzíti a gyártói előírás és a biztosítói feltétel alapján.
• Üzemeltetési költség nélkül ad ajánlatot. Hiba, mert az ügyfél a beruházási összeget látja, és a havidíjaknál éri a meglepetés — ebből lesz a felmondott távfelügyeleti szerződés.

Tudáspróba — megoldókulcs

1. feladat — feleletválasztós Megoldás: b) Indoklás: A jegyzet kifejezetten kimondja: az oktatási jegyzőkönyv kötelező tartalmát jogszabály nem írja elő — a magánbiztonsági törvény és végrehajtási rendelete nem szabályozza a vagyonvédelmi rendszer átadás-átvételét és a dokumentáció tartalmát (lásd 26.4). A javasolt tartalom egyik legfontosabb eleme a nyilatkozat, hogy „a résztvevők a bemutatott műveleteket a szerelő jelenlétében maguk is elvégezték". A c) azért téves, mert a láncoktatás csapdájában a rendszer harmadik kezelője már torzított információt kap; a d) pedig azért, mert a két jegyzőkönyv mást dokumentál: az átadás-átvételi a mű átadását, az oktatási azt, hogy ki, mikor, mit tanult meg — és az utóbbit több személy írja alá, pótoktatásnál bővíthetően.

2. feladat — felelet-kiegészítős Megoldás: a magánbiztonsági törvény 22. §-a szerint a tevékenységet végző személyt foglalkozási (hivatásbeli) titoktartási kötelezettség terheli a tevékenység végzésének tartama alatt és annak megszűnését követően is. Felmentést törvény, valamint — saját adatait érintően — a megbízó és a megbízott adhat. Indoklás: SzVMt. 22. § (1)–(2), idézve a 26.8-ban, két egymástól független forrásból igazoltan. Figyelj a 26.8 forráskritikai megjegyzésére: egy 2018-as tansegédlet a szabályt szűkebben, „személy- és vagyonőri tevékenységet végző személyre" idézi, a hatályos szöveg viszont tágabb — „az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző személyt" —, és ez a szerelőt is lefedi.

3. feladat — párosítási

Indoklás: A szakszófeloldó táblázat a 26.1-ben. A B) sornál a mondat második fele a lényeg, és az oktatáson is ki kell mondani: a kizárt zóna nem véd (lásd 26.2, 3. napirendi pont).

4. feladat — igaz-hamis Megoldás: - a) Hamis. A háromváltozatú ajánlat nem jogszabályi és nem szabványi követelmény, hanem kereskedelmi jó gyakorlat (lásd 26.5). Helyesen: ne azt mondd az ügyfélnek, hogy „kötelező három változatot adni", hanem azt, hogy „azért adok hármat, hogy lássa, hol vannak a határok" — és mindegyiknél nevezd meg, mit tud és mit nem tud. - b) Hamis. A behatolásjelző, videó- és beléptetőrendszer karbantartására a kutatás nem talált általános magyar jogszabályi kötelező gyakoriságot (lásd 26.5, illetve 25.9 és 28. fejezet). Helyesen: a gyakoriságot a szabvány, a gyártói előírás, a biztosítói feltétel és a karbantartási szerződés határozza meg — ne találj ki periódust, és ne állítsd, hogy „jogszabály írja elő". - c) Igaz. Az SzVMt. 22. § (1) szerint a titoktartás a tevékenység végzésének tartama alatt és annak megszűnését követően is fennáll — nem szűnik meg a munka befejezésével, sem akkor, ha kilépsz a cégtől vagy abbahagyod a szakmát (lásd 26.8). - d) Hamis. Referenciaként az objektumot megnevezni csak a megbízó felmentésével, írásos hozzájárulással lehet; a „nálunk készült a XY üzletlánc riasztója" mondat írásbeli hozzájárulás nélkül titoksértés (lásd 26.8). Helyesen: hozzájárulás nélkül általánosíts — „irodaház Budapesten, 48 zónás rendszer". Ugyanez vonatkozik a fényképre is, mert a felismerhető homlokzat ugyanúgy azonosít, mint a cégnév.

Ez a b) pont szándékosan cáfol egy tévhitet. A „kötelező évente karbantartani" mondat nagyon elterjedt, és a jegyzet több helyen is kimondja, hogy nincs rá igazolt magyar jogszabályi vagy szabványi alap. Aki mégis periódust mond az ügyfélnek jogszabályként, azt vagy megcáfolják, vagy — rosszabb esetben — az ügyfél elhiszi, és a valóban kötelező biztosítói vagy gyártói előírást hagyja figyelmen kívül.

5. feladat — csoportosítási

Indoklás: A 26.6. ábra hármas felosztása: „a teljes csomag a megrendelő kijelölt felelőséé; a kezelők csak a kezeléshez szükségeset kapják; a kódok és a jelszavak pedig egyik dokumentumban sincsenek benne". A logikai alap a „legszükségesebb ismeret" (need to know) elve (lásd 26.2 és 26.8). A B) oszlop pontosan az, ami a központ mellé, papírra kerül — a nyomvonalrajz oda nem való (lásd 26.4). A (C) oszlop tételei — ahogy a feladat is kimondja — nem „senkinek nem adhatók át", hanem a jogosulthoz külön, zárt csatornán (lezárt borítékban vagy jelszókezelőben, elismervénnyel) jutnak el (24.8, 25.4); a master kódot ráadásul a 24.8 szerint a megrendelő állítja be, hogy a szerelő ne is ismerje, a telepítői kódot pedig a gyári helyett megváltoztatod, és a kezelésének rendjét írásban rögzítitek.

6. feladat — sorba rendezési Megoldás: 1. a rendszer korlátainak ismertetése (mit NEM véd) 2. teljes élesítés bemutatása és gyakoroltatása 3. részleges élesítés, a kimaradó zónák tételes felsorolása 4. vészhelyzeti funkciók (támadásjelző, kényszerkód) 5. hibajelzések értelmezése 6. próbáltatás (a felhasználó maga élesít és hatástalanít) 7. az írásos anyagok átadása 8. az oktatási jegyzőkönyv aláírása

Indoklás: A 26.2 nyolcpontos napirendje. A sorrend nem véletlen: az „amit NEM tud a rendszer" blokk az elején van, mert a végén elmondva úgy hangzik, mintha mentegetőznél — az elején viszont keretet ad az egésznek. A 6. lépés a legfontosabb: ott már a felhasználó keze van a kezelőn, te csak figyelsz és javítasz — és éppen ezt igazolja a jegyzőkönyv „maguk is elvégezték" sora, amelyet nem szabad előre kitölteni.

7. feladat — párosítási (viselkedés és következmény) Megoldás: - a) Az ügyfél letakarja a zavarónak érzett mozgásérzékelőt → (SZ) szabotázsjelzés - b) Az ügyfél hónapokig kizárva hagyja a teraszajtó zónáját → (V) védelmi rés, a rendszer nem véd - c) Az ügyfél lekapcsolja a hálózatot és leveszi az akkumulátort → (H) hibajelzés és teljes védtelenség - d) Az ügyfél saját kezűleg elfordítja a kamerát a szomszéd kertje felé → (A) adatvédelmi következmény

Indoklás: A 26.3 „Amit az ügyfélnek NEM szabad tennie" táblázata: a szakirodalom a letakarást és a lefestést, illetve a kamera elforgatását és fókuszvesztését kifejezetten támadási módként tárgyalja — ezért jelez rájuk a rendszer (a) esetében. A kizárt zóna definíció szerint nem véd (26.1, 26.2). A c) esetben a rendszer nemcsak elhallgat: teljes egészében tápellátás nélkül marad, tehát nem véd és nem is jelez. A d) a szomszéd ingatlanának megfigyelése, ami a 8. fejezet adatvédelmi szabályaiba ütközik — és nem az elfordítás ténye, hanem a megfigyelt terület miatt.

8. feladat — rövid kifejtés (mintaválasz) Megoldás (mintaválasz): „A betanítást három szintre bontanám. A tulajdonos kapja meg a teljes anyagot a felhasználókezeléssel, a kamerás visszakereséssel, az exporttal és a betekintési napló vezetésével együtt — a telepítői menüt nem. A két műszakvezető a napi kezelést kapja: teljes és részleges élesítés, hatástalanítás, zónakizárás a figyelmeztetéssel együtt, hibajelzések és a téves riasztás esetén követendő eljárás. A takarító csak két műveletet: a saját partíciójára vonatkozó hatástalanítást és élesítést, saját, névre szóló kóddal — és azt, hogy a kódot nem adja tovább. Mivel az egyik műszakvezető nincs jelen, az oktatási jegyzőkönyvbe tételesen beírom, ki volt jelen, ki nem, és hogy a hiányzó pótoktatást igényel, a pótoktatás javasolt időpontjával együtt; a »maguk is elvégezték« sort csak azokra írom alá, akik tényleg gyakoroltak. A takarító kezébe az egylapos, laminált kezelési utasítást adom a saját két műveletével, a hibabejelentési elérhetőséggel és a téves riasztás esetén követendő eljárás lapjával — nem a gyártói kézikönyvet és semmiképp nem a zónatáblázatot vagy a nyomvonalrajzot. A két téves riasztásról négy adatot kérek: dátum, pontos időpont, melyik zóna jelzett, és mi történt éppen a helyiségben — a hűtőgép kompresszora indult-e, ment-e a szellőzés, nyitva volt-e valami; és kérem az eseménynapló kiolvasását, valamint a távfelügyelet eseménylistáját ugyanarra az időszakra. Ezt egy négyoszlopos téves riasztási naplóval folytatjuk, mert egy »hajnalban megszólalt« bejelentésből nem tudok dolgozni, egy »csütörtökön 4:12-kor a raktár zóna jelzett, akkor indult a kompresszor« bejelentésből viszont igen. A tulajdonosnak a telefonos kameranézésről egyetlen mondatot mondanék: »A telefonján ugyanazok a felvételek látszanak, mint a rögzítőn — ezért a fiókjához erős, csak erre használt jelszó és kétfaktoros belépés kell, és a telefon zárképernyője sem lehet kikapcsolva.«" Indoklás: A szerepkör szerinti bontás a 26.2 „Kinek mit tanítasz?" pontjából; a hiányzókról szóló bejegyzés és a pótoktatás a 26.2 tippjéből és a 26.4 jegyzőkönyv-szerkezetéből; a takarítónak adható anyagok köre a 26.4 egylapos utasításából és a 26.8 hozzáférési elvéből; a téves riasztásnál kérendő négy adat a 26.3 lépéssorának 4–5. pontjából és az ottani tippből; a mobilalkalmazás erős jelszava és kétfaktoros belépése a 26.2 napirendjének 6. blokkjából.